|
|  | |
14 esemény | [1997-09-02]  Viktor Frankl osztrák ideggyógyász, pszichoterapeuta halála (szül. 1905. márc. 26.). A logoterápia atyja, Freud és Jung mellett a pszichoterápia harmadik bécsi iskolája megteremtője. A II. világháború alatt három évet töltött Auschwitzban, Terezinben és más koncentrációs táborokban. A lágerekben átélt élményei hatására írta meg a nevét világszerte ismertté tevő "... mégis mondj Igent az Életre!" című könyvét, amit több mint húsz nyelvre fordítottak le. A 60-as évektől több amerikai egyetem vendégprofesszora volt és a világ különböző országaiban 29 egyetemen avatták díszdoktorrá. 32 könyvet írt, amelyeket 26 nyelvre fordítottak le.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1989-09-02] A budapesti telefonszámok hétjegyűre változtak.
(Kommunikációs kor: egyre kevesebb anyag és energia segítségével egyre több szellem, lélek és szeretetkapcsolat?)
[Részletek...] | [1973-09-02] John Ronald Reuel Tolkien angol nyelv- és irodalomtörténész, regényíró halála (szül. 1892. jan. 3.). Első híressé vált műve, A Babó 1937-ben jelent meg. Ez a történet folytatódik a még híresebb és megfilmesített A gyűrűk ura című mesetrilógiában.
(halál)
[Részletek...] | [1973-09-02] John Ronald Reuel Tolkien angol nyelv- és irodalomtörténész, regényíró születése (+1973. szept. 2.). Dél-Afrikában született, ahonnan apja korai halála után édesanyjával visszatértek Angliába. Leghíresebb műve A gyűrűk ura című mesetrilógia, amelyből nagysikerű filmsorozat is készült.
(halál)
[Részletek...] | [1945-09-02] A II. világháború vége. Kb. 50 millió halott.
(A civil áldozatok száma először haladta meg a katonákét. Ma már több mint 90 %-ban civilek halnak meg a fegyveres konfliktusokban, a katonák nem egymással küzdenek, hanem egymás népének életterét és infrastuktúráját pusztítják, egymás népét irtják, s a népük elleni rémtetteket a másik nép elleni rémtettekkel bosszulják meg.)(háború)
[Részletek...] | [1937-09-02] Pierre de Coubertin francia sportpedagógus születése (+1937. szept. 2.). 1894-ben Párizsban a javaslatára összehívott nemzetközi kongresszuson határozatot hoztak az újkori olimpiai játékok megrendezéséről. Az abban az évben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság titkára lett, majd 1896-1925 között a NOB elnöki tisztét töltötte be. 1912-ben az olimpiai művészeti versenyeken az irodalmi kategóriában aranyérmet nyert "Óda a sporthoz" című versével.
(halál)
[Részletek...] | [1937-09-02] Pierre de Coubertin francia sportpedagógus halála (szül. 1863. jan. 1.). 1894-ben Párizsban az ő javaslatára összehívott nemzetközi kongresszuson hoztak határozatot az újkori olimpiai játékok megrendezéséről. Az ebben az évben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság titkára volt 1894-1896-ban, 1896-1925 között a NOB elnöki tisztét töltötte be.
(halál)
[Részletek...] | [1931-09-02] Bíró Lajos rovartani kutató, néprajzi gyűjtő születése (+1931. szept. 2.). Gyűjtőútjairól hazahozott értékes anyagain kívül emlékirataival, leíró jegyzékeivel is hozzájárult a magyar tudomány gazdagításához. Nevét 18 állatnemzetség tudományos (latin) neve őrzi, a róla elnevezett fajtanevek száma több százra tehető.
(halál)
[Részletek...] | [1925-09-02] gerházi Imre festőművész halála (szül. 1925. szept. 2.). A Hortobágyi Nemzetközi Alkotótábor alapítója éa vezetője volt. Szülővárosában (Hajdúhadház) alkotóházat hozott létre.
(születés)
[Részletek...] | [1914-09-02] Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező, természetfilmes születése (+1979. dec. 14.). Nyolc nagy és 23 rövidfilmjét 40 ország vette meg.
(születés)
[Részletek...] | [1914-09-02] [sms] Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező, természetfilmes szül. 40 ország vette meg filmjeit.
[Részletek...] | [1914-09-02] Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező halála (szül. 1914. szept. 2.). Elsősorban természetfilmjeivel vált ismertté. Első munkáit madarakról készítette, majd az 1951-ben forgatott Vadvízország és az 1953-ban készült Gyöngyvirágtól lombhullásig sikere olyan országokba is elvitte a magyar film hírét, ahol azelőtt soha nem vetítettek magyar alkotást. Népszerűek még a Cimborák, valamint a Hegyen, völgyön című filmjei. Rendezőként minden művét maga írta és fényképezte.
(születés)
[Részletek...] | [1912-09-02] Török Aurél (Ponori Thewrewk) orvos, egyetemi tanár, antropológus, akadémikus halála (szül. 1842. febr. 13.). A budapesti Embertani Intézet és Múzeum megalapítója. A darwinizmus korai híve volt; embertani méréseket végzett, foglalkozott a honfoglaló magyarság antropológiájával is.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1666-09-02] Hajnalban tűz ütött ki Londonban a Puding utcai sütödében. A helyszínre érkező polgármester a szokásos napi tűzesetek egyikének vélte, „ezt még a nő is le tudná pisilni” nyilatkozattal távozott. A zsúfoltan épült Londonban a száraz meleg szélben négy nap alatt 13 ezer lakóház, 87 templom és számos középület égett le.
Wenceslaus Hollar (1607 Prága – 1677 London) cseh metszetkészítő, aki 1637-től élt London egy óratornyában s negyven éven át készítette apró részletekig pontos látképeit a városról, megörökítette a tűzvészt is.
London története kicsiben az emberi túlnépesedés és környezetszennyezés okozta katasztrófák története is. A várost Kr. u. 43-ban alapították a terjeszkedő római hódítók kereskedőközpontként. Kegyetlenkedéseik miatt az elnyomottak 60-ban fellázadtak Budika királynő vezetésével, Tacitus szerint 70 ezer ember halt meg, Londont felégették. A rómaiak leverték a lázadást, 80-ra újjáépítették és várfallal vették körül a várost. A birodalom hanyatlásával 410-ben elhagyták.
A XII. századra Anglia legnagyobb, 20 ezres városa lett, majd másfél évszázad alatt megnégyszereződött a lakosság a római várfalak közt (még a fahídra is házak épültek). Noha 1345-től már büntették a szemétlerakást és fizetett takarítók és szemetesek dolgoztak (az éjjeliőrök pedig ürítették a köz-pöcegödröket), a zsúfolt London a patkányok és bolhák paradicsoma, a Temze pedig szennyvízcsatorna lett. A lakosság mégis ezt itta, ritkán mosakodtak és váltottak ruhát (pedig abban is aludtak), a testszag és a mészárszékek, ipari műhelyek bűze rátelepedett a városra (még a király is az elviselhetetlen bűzre panaszkodott). Népbetegség volt a vérhas és a bélférgek. Nem csoda, hogy a 80 ezres lakosság fele meghalt az 1348-as nagy pestisjárványban. Ennek ellenére még félezer év telt el a csatornázásig.
A város csak kétszáz év múlva érte el újra a 80 ezres létszámot, de aztán egy újabb évszázad alatt meghatszorozódott, félmilliós lett, ami közrejátszott a polgárháború kitörésében 1642-ben. I. Károly kivégzése után Cromwell és a puritánok köztársasága lerombolta a színházakat (köztük a 3 és fél ezres befogadóképességű Globe-ot, ahol Shakespeare darabjai megtestesültek), eltörölte a Karácsonyt, megszigorította a női öltözködést és viselkedést, betiltotta a táncot és a sportot. 1660-ban visszaállították a monarchiát, de a politikai változások nemigen érintették a környezetszennyezést és a közegészségügyet. 1665 májusban újra pestisjárvány tört ki, az év végére a félmilliós lakosság ötöde meghalt.
(háború, járvány, tilt)
[Részletek...] |
|
