|
17 esemény |
[1992-06-10]  A Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) nyilatkozata: "A katonai szolgálat kötelezettségét nem lehet elutasítani vagy elítélni."
(A bíróságok a katolikus katonaságmegtagadók elítélésekor hivatkoztak e nyilatkozatra.)
A püspöki kar 1990-ben (a rendszerváltás és bíborosváltás után!!) megismételte e nyilatkozatát.
Csak 1992. jún. 10-én "engedélyezték" a polgári szolgálat választását, "egyéb", a katolikus hiten kívülálló lelkiismereti okból.
Ezzel szemben pl. az NDK (szocialista ország!) katolikus püspökeinek pásztorlevele már 1983-ban (messze a szoc. tábor bomlása előtt!) így ír:
"Szeretnénk kifejezni tiszteletünket azok iránt, akik vallási okokból a fegyveres katonai szolgálatot megtagadják."
(E pásztorlevél hátteréről Hans-H. Hücking tanulmányát fordításban közölte az Egyházfórum - az 1986 júniusában Svájcban indult, a politikai változás után hazaköltözött katolikus folyóirat - első száma. Ld. bocs.hu)
[Részletek...] |
[1989-06-10] Megalakult a Tisza Kör (Szeged).
[Részletek...] |
[1989-06-10] [sms] Megalakult a Tisza Kör (Szeged). 1897:Miskolc (Magyaro-n 3. városként) villamosközlekedést indít.
[Részletek...] |
[1989-06-10] Aláírták az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal, valamint több társadalmi szervezet és mozgalom megállapodását az érdemi politikai tárgyalások megkezdéséről.
[Részletek...] |
[1976-06-10] Zukor Adolf magyar származású amerikai filmgyáros születése (+1976. jún. 10.). Tizenöt éves korában kivándorolt Amerikába. 1912-ben megalakította a Paramount Pictures elődjét, 1914-ben már évi harminc film készítésére képes csoportot verbuvált, s a Broadway-n megnyílt 3500 személyes mozipalotája, a Standard. Los Angeles külvárosában, Hollywoodban rendezte be az első stúdiót. 1916-ban elnökletével létrejött a Paramount Pictures Corporation. Zukor 1949-ben életművéért Oscar-díjat kapott.
(halál)
[Részletek...] |
[1948-06-10] Megszűnt a belépőjegy a Margitszigetre.
[Részletek...] |
[1944-06-10] A németek a partizántevékenység megtorlása címén megsemmisítették Oradour-sur-Glane francia falut, és 642 lakóját (csecsemőtől 85 évesig) lemészárolták. Egy gyermek, egy asszony és öt férfi szinte csodával határos módon menekült meg.
[Részletek...] |
[1943-06-10] Bíró László József bejelentette első golyóstoll-szabadalmát a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, Töltőtoll néven.
A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig nagyjából mindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe, ahol kitalált egy folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett erre Magyarországon, a gyártási kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára ott kapott szabadalmat 1943. jun. 10-én. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985. okt. 25-én. Választott hazájában az ő születésnapja, (1899.) szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja.
[Részletek...] |
[1943-06-10] [idezet] Bíró László ezen a napon szabadalmaztatta a golyóstollat Argentínában. Az írószerszám azóta sokat tökéletesedett, de angolul mai is "Biro-pen"-nek is nevezik.
[Részletek...] |
[1942-06-10] A németek lerombolták a cseh Lidice községet. A Reinhard Heydrich, a Cseh-Morva Birodalmi Protektorátus német helytartója elleni 1942. május 28-án elkövetett merénylet megtorlásaként a rögtönítélő bíróságok szeptember 1-jéig 1357 férfit és nőt ítéltek halálra.
A Kladno melletti Lidicét, ahol a merénylők egyike eltöltött egy éjszakát, június 10-én a németek földig lerombolták: a 95 házból álló helységet teljesen felégették, 199, tizenötödik életévét betöltött férfi lakost a helyszínen agyonlőttek, 184 nőt koncentrációs táborba, a gyerekeket máshová hurcolták. A községet 1946-ban újjáépítették, ma nemzeti emlékhely.
[Részletek...] |
[1941-06-10] Hedy Lamarr amerikai színésznő születése Bécsben (+2000. jan. 19.). A negyvenes évek hollywoodi sztárja azzal vonult be a filmtörténetbe, hogy mint színésznő először volt meztelenül látható a filmvásznon. Hatszor volt férjnél és műszaki zseninek is bizonyult, 1941. jún. 10-én bejegyeztette a frekvencia-ugrás szabadalmát. Ez a ma is az ő nevén emlegetett eljárás az alapja a mai WiFi és Bluetooth technológiáknak. Igaz, ő nem internetre és mobiltelefonra gondolt, hanem (amerikai) hadihajók közötti lehallgathatatlan rádiókommunikációra és torpedóirányításra. Feltaláló-társa George Antheil volt, aki a Méanique balettben a tizenhat lyukszalagos zongorát szinkronizálta, s ugyanezen módszerrel oldotta meg a gyors rádiófrekvencia váltások koordinálását az adónál és vevőnél. Mivel a zongorán 88 billentyű van, a találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak.
(találmány)
[Részletek...] |
[1923-06-10] Titokzatos körülmények között a tengerbe fulladt a Kanári szigeteken Robert Maxwell cseh származású brit sajtómágnás (szül. 1923. jún. 10.). Birodalmához tartozott a Daily Mirror és a New York-i Daily News. Az elsők között fektetett be tőkét Magyarországon napilapokba.
Csak halála után derült ki, hogy a nehézségekkel küzdő Maxwell elsikkasztotta alkalmazottainak nyugdíjalapját is.
(születés)
[Részletek...] |
[1897-06-10] Miskolc első villamosa végighaladt a Tiszai Pályaudvartól a Veres templomig. A korabeli Magyarországon Budapest és Pozsony után Miskolc volt a harmadik város, ahol villamosközlekedés indult.
[Részletek...] |
[1881-06-10] A Magyar Athletikai Club folyami úszóversenyt rendezett a Váctól a Margit-hídig terjedő Duna-szakaszon, amely egyben az első hazai nemzetközi sportesemény is volt. A versenyen heten indultak, s a győztes egy bécsi sportoló, Bachmayer Emánuel lett.
[Részletek...] |
[1625-06-10] Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, tanár halála (szül. 1625. jún. 10.). A magyar művelődéstörténet egyik legnagyobb nevelő egyénisége, a Magyar Encyklopaedia szerzője. A magyar nyelvű tudományosság és népoktatás eszméinek hirdetésével a felvilágosodás nagy jelentőségű előfutára volt.
(születés)
[Részletek...] |
[1625-06-10] Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, tanár születése (+1659. dec. 31.). A Magyar Encyclopaedia 1653-ban jelent meg Utrechtben. A magyar nyelvű tudományosság és népoktatás eszméinek hirdetésével a felvilágosodás előfutára volt.
(születés)
[Részletek...] |
[1190-06-10] Folyóba fulladt Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes (1155 óta) német-római császár (szül. 1122). A lovageszmény mintaképének tartották. Közel 70 évesen épp a Harmadik Keresztes hadjáratot vezette, ami Jeruzsálem felszabadításáért indult.
(A természet erői akkor is, ma is hatalmasabbak, mint az emberi hatalmasságok.)
[Részletek...] |
