|
|  | |
14 esemény | [2005-03-22]  A Nature közzétette, hogy a Syngenta több száz tonna Bt10-es, génmódosított, rovarölő szert tartalmazó kukoricát termelt és adott el 2001 és 2004 között, pedig ezt a kukorica fajtát emberi fogyasztásra sehol a világon nem engedélyezték.
(Ennyit ér az USA génmódosított növényekre vonatkozó szabályozó rendszere?)
[Részletek...] | [1989-03-22] Egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokon túlra szállításának és elhelyezésének ellenőrzéséről (Bázel). Hatályba lépés 1992. máj. 5. Magyar aláírás ott, megerősítés 1990. máj. 21.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] | [1985-03-22] Egyezmény az ózonréteg védelméről (Bécs). Magyar megerősítés 1988. máj. 4. Hatályba lépés: 1988. szept. 22.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1985-03-22] [sms] Egyezmény az ózonréteg védelméről (Bécs). Magyar megerősítés 1988.05.4. Hatálybalépés: 1988.09.22.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1951-03-22] Gróf Almásy László Ede Afrika-felfedező születése (+1951. márc. 22.). Legjelentősebb felfedezései a Líbia, Egyiptom és Szudán határán fekvő Uweinat-hegység sziklafestményei. 1935-ben megtalálta az Egyiptom déli határvidékén, a Nílus szigetén élő, a XVI. században a törökök által elhurcolt magyarok leszármazottait, a magyarabokat. Életéről készült Az angol beteg című amerikai film, amely 1997-ben kilenc Oscar-díjat kapott.
(halál)
[Részletek...] | [1951-03-22] Almásy László Ede Afrika-kutató, felfedező halála (szül. 1895. aug. 22.). Felfedezte a Zarzura-oázist és az Uweinat-hegység sziklafestményeit. Életéről 1996-ban Az angol beteg címmel nagysikerű amerikai film készült.
(halál)
[Részletek...] | [1922-03-22] Egy brit bíróság 6 évi börtönre ítélte Mahatma Gandhit.
[Részletek...] | [1891-03-22] Giovannini Rudolf gyógyszerész halála (szül. 1891. márc. 22.). 1919-től a magyarországi gyógynövények kiváló kutatója, termesztője, gyűjtője és kereskedője volt. Külföldi megismertetésüket is szorgalmazta cikkeivel, könyveivel. Részt vett a gyógynövények szabványosításában, főmunkatársa, majd főszerkesztője volt a "Herba" című folyóiratnak.
(születés)
[Részletek...] | [1873-03-22] Puerto Ricoban eltörölték a rabszolgaságot.
[Részletek...] | [1832-03-22] Johann Wolfgang Goethe német költő, író, természettudós, hegymászó születése (+1832. márc. 22.).
1791 és 1817 között a weimari udvari színház igazgatója. 1823-tól visszavonultan élt. 83 éve alatt munkássága az irodalom mellett a természettudomány, színház, képzőművészet, politika területére is kiterjedt. Legfontosabb művei: Az ifjú Werther szenvedései, A vándor vihardala, Mohamed éneke, Prométheusz, Ganümedész, a német irodalmi lázadók mozgalmának, a Sturm und Dragnak és a természetrajongásnak lírai kifejezői. Három fontos drámája: az Egmont, az Iphigénia Tauriszban és a Torquato Tasso. Élete fő műve a Faust.
(halál)
[Részletek...] | [1832-03-22] Johann Wolfgang Goethe német költő, regény- és drámaíró halála (szül. 1749. aug. 28.). Sokoldalú tevékenysége kiterjedt az irodalom- és művészetelméletre, a filozófiára, a történelem és a természettudományok területére. A világhírt első regénye, a Werther szerelme és halála hozta meg számára, amelyben azt ábrázolta, hogyan gátolta a 18. századi német társadalom a személyiség kibontakozását.
(halál)
[Részletek...] | [1684-03-22] Bél Mátyás evangélikus lelkész, író, tanár, tudós születése (+1749. aug. 29.). 1714-től a pozsonyi evangélikus gimnázium rektora, 1719-től a pozsonyi evangélikus egyház első lelkésze haláláig. Jelentős a pedagógiai, nyelvészi, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörő művelése, teológiai elméleti tevékenysége. Tantervei, módszerei országszerte elterjedtek. Elsőként foglalkozott a magyar rovásírásal. Fő műve, a "Notitia Hungariae Novae Historico Geographica..." köteteiben a történeti és földrajzi szemlélet sajátos ötvöződése, a táj, környezet, történelem és ember kölcsönhatásának meghökkentően modern szemlélete mutatkozik meg. 1721-22-ben ő adta ki az első rendszeresen megjelenő hazai latin nyelvű újságot "Nova Posoniensia" címmel. Laboratóriumában kémiai kísérleteket végzett.
(születés)
[Részletek...] | [1621-03-22] [idezet] Plymouthban a "zarándokatyák" Miles Standish vezetésével szerződést kötöttek a kölcsönös segítségnyújtásról Maszaszoittal, a vampanoag indián törzs főnökével. Az indiánok az újonnan érkezetteket mezőgazdasági tanácsokkal látták el a kukorica termesztésével és a trágyázással kapcsolatban, valamint cserekereskedelmet is kialakítottak.
A "zarándokatyák" az angol egyházból emigrált puritánok voltak, szept. 5-én indultak családjukkal a Mayflower nevű vitorlással Southampton kikötőjéből, hogy Virginia angol gyarmaton letelepedjenek, a kedvezőtlen időjárás miatt azonban már a Cod-foknál partra szálltak 1620. nov. 21-én. Az angol presbiteriánus egyház központilag vezetett volt, ezzel ellentétben a puritánok az egyén és a közösség viszonylagos függetlenségét hangsúlyozták.
[Részletek...] | [1312-03-22] A vienne-i zsinaton V. Kelemen pápa feloszlatta a templomos lovagrendet.
1118 körül a Champagne-ból származó Hugue de Payens lovag nyolc társával együtt megalapította a templomos lovagrendet. Elsődleges célja volt a keresztény hit és a Szentföldre zarándoklók megvédése a muzulmánokkal szemben. A rend létrejöttét a pápa néhány évvel később hivatalosan elismerte.
A katonai-szerzetesi lovagrend komoly pénzügyi szerepet is betöltött Európában, uralkodók számára folyósítottak kölcsönöket, majd ők lettek a francia államkincstár felügyelői. IV. Szép Fülöp francia király e függőség felszámolása és az egyházi hatalom letörése érdekében 1307. október 13-án Franciaországban száznegyven templomos lovagot börtönbe vettetett. Eretnekséggel, homoszexualitással, boszorkánysággal vádolták őket. A legtöbb templomos a szörnyű kínzások hatására mindent bevallott, amit csak akartak hallani a vádlók.
A hosszú éveken át tartó per során, hogy az egyház tekintélyét helyreállítsa, V. Kelemen pápa átvette a kezdeményezést és 1312. március 22-én a vienne-i zsinaton feloszlatta a lovagrendet. A rend vagyonának nagy része a francia királyságra szállt. A per végső akkordjaként 1314. március 19-én a lovagrend nagymesterét, Jacques de Molay-t egy társával együtt nyilvánosan megégették. A legenda szerint a templomos nagymester ekkor megjövendölte, hogy a pápa és a király még abban az évben követni fogják őt a halálba. Tény, hogy IV. Fülöp és V. Kelemen pápa 1314-ben halt meg.
(megalapít)
[Részletek...] |
|
