Changing operation language into English
Újdonságok Rólunk
Küldetés 
Szavazás   Kérdőív
Támogatás
Előadásaink
BM Fórum
  Lemondás
ÚjdonságokBocsmagazin India Globális Képzés
 
 
Összetett keresés
WWW ITT
   Naptár
   Blog
  Keresések
Földrajzi hely
Kategória
Műfaj
Személyek
Tujajdonság
Típus
ENAPON.HU Találatlista

Találatok száma: 1377

[2017-01-02] Publius Ovidius Naso ókori latin költő halála (szül.: i. e. 43). Saját korában is divatos, erotikus költő volt.
(halál)
[Részletek...]
[2006-09-06] Sulyok János Ognác O.Cist. halála (szül. 1911).
- + -
A papi-szerzetesi hármas eszmény egy kiváló példája az ökológikus kisherceg-életstratégiának. Hiszen a szegénység, tisztaság, engedelmesség hármas fogadalma valójában a sok anyagi fogyasztásról(s a vele járó termelésről-szennyezésről), a saját gének terjesztéséről és a társadalmi pozícióharc erőszakos módjairól való lemondás, azaz az öt gyökérben való mértékletesség. Ugyanakkor a papi-szerzetesi hivatás a lelki és szellemi kincsek ápolása és továbbadása, a rászorulókkal való törődés, a közösségteremtés stb., azaz a gyümölcsök egy részének kiemelkedő megélése.
(halál)
[Részletek...]
[2006-01-30] Coretta Scott King halála (szül. 1927. ápr. 27.). Férje, Martin Luther King (házasságkötésük 1953. jún. 18.) megölése (1968) után is folytatta annak polgárjogi és béke küzdelmét, és ebben négy gyermekük is követte őket. Első babája még három hónapos sem volt, amikor 1956. jan. 30-án először dobtak bombát a házukra. A vietnami háború ellen már 1965-ben beszédeket mondott, férjét ebben két évvel megelőzve. Ellenezte a halálbüntetést és 2003-ban az iraki háborút. Küzdött a nők jogaiért, kiállt a homoszexuálisokért és támogatta az AIDS megelőzést.
(Férje sokat volt távol családjától, órási munka és szörnyű fenyegetések nehezedtek rá, s ugyanakkor milliók rajongtak érte, számos nő vígasztalta és erősítette. Amikor újságírók férje szeretőiről kérdezték, azt mondta: ez nem ér fel a mi szerelmünkhöz.)
(háború, halál)
[Részletek...]
[2005-08-31] Joseph Rotblat születése (+2005. aug. 31.). Béke Nobel-díj 1995-ben a nukleáris fegyverek politikai szerepének csökkentéséért és hosszú távon betiltásukért tett erőfeszítéseiért, közösen a Pugwash konferencia a tudományról és világügyekről (Pugwash Conferences on Science and World Affairs, 1957, Kanada) mozgalommal, melynek 1957-73 titkára, 1988-tól elnöke volt.
(halál, konferencia, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...]
[2005-08-31] Joseph Rotblat halála (szül. 1908. nov. 4.). Béke Nobel-díj 1995-ben a nukleáris fegyverek politikai szerepének csökkentéséért és hosszú távon betiltásukért tett erőfeszítéseiért, közösen a Pugwash konferencia a tudományról és világügyekről (Pugwash Conferences on Science and World Affairs, 1957, Kanada) mozgalommal, melynek 1957-73 titkára, 1988-tól elnöke volt.
A második világháború idején fizikusként dolgozott az amerikai atombombát megvalósító Manhattan-terven, azonban 1944-ben morális alapon otthagyta azt, ugyanis ekkorra világossá vált, hogy Németország képtelen lesz nukleáris fegyvert el?állítani.
? volt az utolsó él? aláírója az 1955-ös Russel-Einstein nyilatkozatnak, melyben kimagasló tudósok álltak ki a nukleáris fegyverek nélküli világ mellett.
(háború, halál, konferencia, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...]
[2005-07-21] Dr. Farkas Henrik halála. A Hadkötelezettséget Ellenzők Ligájának motorja volt.

http://www.c3.hu/~farkashe/hel/

(halál)
[Részletek...]
[2005-07-04] Síklaky István közgazdász, társadalomtudós halála (szül. 1927).
Nagyobb munkái: Ajánlás a túléléshez (1993), A fennmaradás társadalmi programja (2000), Létbiztonság és harmónia (2003).

(halál)
[Részletek...]
[2005-04-02] II. János Pál pápa halála.

(halál)
[Részletek...]
[2005-02-23] Endreffy Zoltán filozófus halála (szül. 1944. febr. 7.).
"hogy művelje és őrizze" című esszégyűjteménye (Liget, 1999) a magyar nyelvű zöld irodalom értékes darabja. A Mérleg c. katolikus folyóirat munkatársaként sok-sok éven át nyitott ablakot fordításaival a világra. Az 1989-es bázeli első európai ökumenikus "Igazságosság, béke és a Teremtés megőrzése" találkozón a tíz fős magyar küldöttség tagja volt.
1974-es Lelkiismeret-vizsgálat c. negyven oldalas tanulmányában leírta, miért nem folytatta szépreményű marxista filozófus oktatói pályáját az egyetemen s ment el helyette gyári fizikai munkásnak.
- - - - - - - - - -
(halál)
[Részletek...]
[2004-07-13] Sik Toma (szül. 1939. aug. 17.) anarchista, humanista békemozgalmárt halálra gázolta egy autó Csongrád melletti Kónya-széki tanyája közelében.
http://www.indymedia.hu/cikk.shtml?x=17603
(halál)
[Részletek...]
[2004-04-23] Cor Keijzer holland protestáns lelkész halála 67 éves korában. Előző évben még kétszer járt Irakban a Christian Peacemaker Team (Keresztény béketeremtő csapat) tagjaként. Sokat dolgozott a Church & Peace (Egyház & Béke) hálózatban.

(halál)
[Részletek...]
[2004-01-10] Hamvas Béláné Kemény Katalin halála (szül. 1909).

(halál)
[Részletek...]
[2003-11-14] Vadas Éva néni halála (szül. 1911. szept. 30.).

(halál)
[Részletek...]
[2003-10-09] Carolyn Heilbrun amerikai írónő, oktató, feminista születése (+2003. okt. 9., saját maga vetett véget életének, annak megfelelően, hogy írásaiban is ezt tartotta az élet legjobb befejezési módjának). Regényeit Amanda Cross írói álnéven írta.
(halál)
[Részletek...]
[2003-09-12] Lehoczky János, a magyar környezeti nevelés egyik meghatározó alakjának halála (szül. 1958).

(halál)
[Részletek...]
[2002-08-15] Balogh János Széchenyi- és Kossuth-díjas zoológus, akadémikus születése (+2002. aug. 15.). A Corvin-lánc kitüntetettje. Egyetemi tanárként az MTA Botanikai és Ökológiai Kutatóintézetének tudományos tanácsadója, állatrendszertannal, ökológiával, talajzoológiával és zoocönológiával foglalkozott. 1963-78 között 28 tengerentúli expedíciót vezetett. Kutatási területe a trópusi őserdők nagyrészt ismeretlen talajfaunája. 1959-től rádiós sorozatokat írt, két televíziós sorozat szerzője, illetve tudományos tanácsadója volt. Ismertebb művei: A zoocönológia alapjai (1952), Haldokló őserdők nyomában (1984), Megsebzett bolygó (1980), Érdekes szigetek (1982).
(halál)
[Részletek...]
[2002-02-14] Hidegkuti Nándor olimpiai bajnok labdarúgó halála (szül. 1922. márc. 3.). A legendás Aranycsapat középcsatára. 1945-1958 között 68-szor volt válogatott, s az általa először játszott, úgynevezett hátravont középcsatár poszton 39 gólt szerzett. Az 1952-ben olimpiai bajnok, 1954-ben világbajnoki ezüstérmes csapat tagja volt. 1953-ban a híres londoni 6:3-as magyar győzelemmel végződött angol-magyar mérkőzésen három gólt lőtt.

(halál)
[Részletek...]
[2002-01-28] Astrid Lindgren alternatív Nobel-díjas svéd írónő születése (+2002. jan. 28.). Gyermek- és ifjúsági könyveit 68 nyelven több mint 40 milliós példányszámban adták ki. Híresebb munkái: Harisnyás Pippi, Az ifjú mesterdetektív, Kati Amerikában, Déli rét, Emil Lönnebergából, Michel, Az eltűnt ország. 1971-ben megkapta a Svéd Akadémia aranyérmét, 1994-ben az alternatív Nobel-díjat. Emlékére a svéd kormány 2002 márciusában irodalmi díjat alapított mesekönyvíróknak.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[2002-01-17] Camilo José Cela spanyol író, költő születése (+2002. jan. 17.). 1989-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat "művészetének gazdag és intenzív kifejezésmódjáért, amely visszafogott részvéttel ábrázolja az emberi nyomorúságot". Kuriózumszámba menő munkája a Titkos szótár (1968-71), amelyben filológusi alapossággal rendszerezi és magyarázza a spanyol nyelv szexuális vonatkozású szókincsét.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[2002-01-12] Eötvös Gábor Jászai-díjas zenebohóc halála (szül. 1921. jún. 28.). A magyar cirkuszművészet egyik legismertebb és legkedveltebb alakja. Híres száma a "Van másik..!" Művészetéért megkapta a Magyar Köztársaság Csillagrendjét.
(halál)
[Részletek...]
[2002-01-08] Csapody István Széchenyi-díjas erdőmérnök, botanikus születése (+2002. jan. 8.).
(halál)
[Részletek...]
[2001-11-30] George Harrison angol énekes, zeneszerző, szólógitáros születése (+2001. nov. 30.). 1958-tól játszott a később Beatles néven felülmúlhatatlanná vált zenekarban, ő volt a legfiatalabb "gombafejű". Sikerdalai közé tartozik az 1968-as While My Guitar Gentle Sweeps, a Something, a Here Comes The Sun. Az 1970-es szétválást követően szólókarriert kezdett.
Ő szervezte meg a bangladesi menekültek megsegélyezésére irányuló koncertet, amelyen Bob Dylan, Eric Clapton, Leon Russel, Billy Preston és Ringo Starr is fellépett.
(Banglades másfél magyarországnyi területén lassan másfélszáz millió ember él, ökológiai lábnyomuk a nagy szegénység ellenére is 800 %-os, azaz életterük eltartóképességét nyolcszorosan túlterhelik, ráadásul a szaporodás még mindig nagyon gyors.
Az 1970-es évek elejéig Banglades ivóvizét folyók és tavak szolgáltatták. Az egyre szennyezettebb víz okozta betegségek miatt nemzetközi segélyszervezetek kútfúrási programot indítottak. Nem tudták, hogy a Gangesz víztartó rétegeiben természetes módon sok arzén található, és nem vizsgálták meg az üledéket. Minthogy a krónikus arzénmérgezés hatásai akár 15 évig is rejtve maradhatnak, a járványt nem ismerték fel, csak 1995-ben, amikor már a lakosság fele arzénmérgezéstől szenvedett. A WHO előrejelzése szerint néhány éven belül Dél-Bangladesben a halálozások egytizede az arzén okozta rák következménye lesz. Nincs megoldás, mert ennyi embernek egyszerűen nincs elég víz máshogy.)
(halál, járvány)
[Részletek...]
[2001-11-30] George Harrison angol beat-zenész halála (szül. 1943. febr. 25.). 1958-tól játszott a később Beatles néven klasszikussá vált zenekarban. John Lennon mellett ő is szívére vette az emberiség sorsát és azokon a maga eszközeivel próbált segíteni. Az egyik legszebb példája volt ennek az általa szervezett, filmen és tripla lemezen megjelent Bangladesh-koncert.
(A több mint 120 milliós Bangladesh kb. nyolcszáz százalékosan túlterheli területének eltartóképességét, így az ökológiai pusztulás egyre gyorsul. Hiába fogyasztanak keveset, mivel népsűrűsége már most sokszorosa Magyarországénak és a nők elnyomottsága miatt magas a népszaporulata, az évtizedek óta tartó katasztrófa csak erősödik.)
(halál, katasztrófa, megjelent)
[Részletek...]
[2001-11-14] gerházi Imre festőművész halála (szül. 1925. szept. 2.). A Hortobágyi Nemzetközi Alkotótábor alapítója éa vezetője volt. Szülővárosában (Hajdúhadház) alkotóházat hozott létre.
(halál)
[Részletek...]
[2001-11-10] Ken Kesey amerikai író születése (+2001. nov. 10.). 1962-ben jelent meg első regénye, a Száll a kakukk fészkére, amelyből sikeres film is készült.


(halál)
[Részletek...]
[2001-07-22] Mészöly Miklós Kossuth-díjas író halála (szül. 1921. jan. 19.). Meséket, ifjúsági regényeket, elbeszéléseket, verseket, regényeket, esszéket, tanulmányokat, publicisztikát írt. Fő művei: Saulus, Az atléta halála.
A Hadkötelezettség Elleni Liga támogatója volt.

(halál)
[Részletek...]
[2001-07-22] Mészöly Miklós Kossuth-díjas író születése (+2001. júl. 22.). Meséket, ifjúsági regényeket, elbeszéléseket, verseket, regényeket, esszéket, tanulmányokat, publicisztikát írt. Legismertebb művei: Magasiskola, Az atléta halála, Saulus, Film, Pontos történetek útközben.
(halál)
[Részletek...]
[2001-07-17] Katharine Graham Pulitzer-díjas amerikai újságíró születése (+2001. júl. 17.). Médiahatalommá építette az édesapja által még egy csődárverésen megvásárolt újságot. 1971-ben a kormány és ügyvédje figyelmeztetései ellenére leközöltette az úgynevezett Pentagon-aktákat, a vietnami háborúban való amerikai részvételről szóló titkos dokumentumokat. A következő évtől pedig a lap el nem évülő érdemeket szerzett a Richard Nixon elnök lemondásához vezető Watergate-botrány nyilvános felgöngyölítésében. 1988-ban kapta a Pulitzer-díjat önéletrajzi visszaemlékezéséért.
(háború, halál)
[Részletek...]
[2001-04-03] Pierre Székely magyar származású francia szobrász születése Budapesten (+2001. ápr. 3.). A modern szobrászművészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Monumentális alkotásai francia városok tereit, parkjait, lakónegyedeit díszítik, de művei megtalálhatók a világ csaknem minden táján. Alkotásai között szerepelnek még kisplasztikák és érmek is. A magyar közönség 1972-ben láthatta monumentális alkotásainak makettjeiből, kerámia szobraiból és grafikáiból rendezett kiállítását, valamint 1982-ben néhány művét a Műcsarnokban rendezett "Tisztelet a Szülőföldnek" című kiállításon. 1991-ben öt alkotásával berendezett kőkertet nyitottak Pécsett.
(halál)
[Részletek...]
[2001-02-20] Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író születése (+2001. febr. 20.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[2001-02-20] Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író halála (szül. 1941. márc. 13.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
2004-ben korábbi szerzőtársai kiadták A növekedés határai - 30 év múltán c. átdolgozást (magyarul is megjelent 2005 Föld Napjára, Dennis Meadows mutatta be az MTA díszülésén).
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu

(halál, megalapít, megjelent)
[Részletek...]
[2001-01-18] Sinkovits Imre Kossuth-díjas színész születése (+2001. jan. 18.).
(halál)
[Részletek...]
[2001-01-18] Sinkovits Imre színész halála (szül. 1928. szept. 21.). 1966-ban Kossuth-díjat, 1955-ben és 1962-ben Jászai Mari-díjat, 1996-ban Magyar Örökség-díjat kapott. 2000-ben tagjai sorába választotta a Magyar Művészeti Akadémia, s megkapta a Nemzet Színésze kitüntető címet.
(halál)
[Részletek...]
[2000-11-22] Emil Zatopek csehszlovák sportoló halála (szül. 1922. szept. 19.). A hosszútávfutás történetének legnagyobb alakja. 1968-ban felemelte szavát a szovjet megszállás ellen, attól kezdve segédmunkásként egy bányában dolgozott.

(halál)
[Részletek...]
[2000-08-09] John C. Harsanyi (Harsányi János) magyar származású amerikai közgazdász halála (szül. 1920. máj. 29. Budapest). 1994-ben John Nash-sel (ld. Egy csodálatos elme) és Reinhard Seltennel megosztva közgazdasági Nobel-díjat kapott "a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis területén végzett úttörő munkásságáért".
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[2000-07-16] Petri György Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, újságíró születése (+2000. júl. 16.). 1975-1988 között versei kizárólag szamizdatban és külföldön jelenhettek meg. 1989 után saját kifejezésével "jelző nélküli liberálisként" a történelmi változások költői tényrögzítője, kommentátora volt.
(halál)
[Részletek...]
[2000-04-23] Dr. Fodor István születése (+2000. ápr. 23.).
Az Ungvári Egyetem (Kárpátalja, Ukrajna) botanikai tanszékének és arborétumának alapítója.
Küzdött a Kárpátok erdőségeinek esztelen pusztítása ellen, amely a Szovjetunió felbomlása után még fokozódott, és amely a tiszai árvizek egyik fő oka.
(halál)
[Részletek...]
[2000-03-15] Latabár Kálmán Jászai Mari-díjas színész halála (szül. 1938. dec. 7.).

A Magyar Sajtó Napja
1990 óta ünnepeljük március 15-én annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták a magyar sajtó első szabad termékeit: a Tizenkét pontot és a Nemzeti dalt.
(halál)
[Részletek...]
[2000-03-07] Claudia Cardinale olasz színésznőt (szül. 1938. ápr. 15., Tunisz) hivatalosan az UNESCO jószolgálati követévé nevezték ki.
Leghíresebb filmjei: Rocco és fivérei, A szép Antonio, 8 és fél, Mint a bagoly nappal, Volt egyszer egy vadnyugat, Goodbye, Ámen.
(halál)
[Részletek...]
[2000-02-22] Richard A. McCormick SJ, vezető amerikai jezsuita morálteológus, bioetikus halála. Világszerte előmozdította a születésszabályozást tiltó Humanae Vitae enciklika után az erkölcsteológusok szembehelyezkedését a római tanítóhivatallal.
(halál, tilt)
[Részletek...]
[2000-02-19] Friedensreich Hundertwasser (Friedrich Stowasser) osztrák festő és grafikus, épülettervező halála (szül. 1928. dec. 15.). Erős színezésű, egyenes vagy spirális vonalvezetésű, dekoratív festészetével az osztrák ún. "Jugendstil" hagyományainak folytatója. Festett papírra, vászonra, fára, kőre. A bécsi "Hundertwasser-ház" egyúttal műveinek otthona. Az elidegenedett városban próbált természetközelit építeni.
(halál)
[Részletek...]
[2000-01-19] Hedy Lamarr amerikai színésznő születése Bécsben (+2000. jan. 19.). A negyvenes évek hollywoodi sztárja azzal vonult be a filmtörténetbe, hogy mint színésznő először volt meztelenül látható a filmvásznon. Hatszor volt férjnél és műszaki zseninek is bizonyult, 1941. jún. 10-én bejegyeztette a frekvencia-ugrás szabadalmát. Ez a ma is az ő nevén emlegetett eljárás az alapja a mai WiFi és Bluetooth technológiáknak. Igaz, ő nem internetre és mobiltelefonra gondolt, hanem (amerikai) hadihajók közötti lehallgathatatlan rádiókommunikációra és torpedóirányításra. Feltaláló-társa George Antheil volt, aki a Méanique balettben a tizenhat lyukszalagos zongorát szinkronizálta, s ugyanezen módszerrel oldotta meg a gyors rádiófrekvencia váltások koordinálását az adónál és vevőnél. Mivel a zongorán 88 billentyű van, a találmány megvalósításában is 88 frekvenciát használtak.

(halál, találmány)
[Részletek...]
[2000-01-19] Hedy Lamarr osztrák születésű amerikai színésznő halála (szül. 1914. nov. 9.). A negyvenes évek hollywoodi filmsztárja azzal vonult be a filmtörténetbe, hogy mint színésznő először volt meztelenül látható a filmvásznon.

(halál)
[Részletek...]
[1999-12-17] A katolikus egyház nevében II. János Pál sajnálkozását fejezte ki Husz János máglyahalála miatt. Az egyházfő megemlékezett az egyház történetének véres fejezeteiről, az inkvizícióról, a zsidóság elleni cselekményekről és az ellenreformációról, megkövetve az áldozatokat.

(halál)
[Részletek...]
[1999-07-08] Motorbaleset következtében halt meg Charles Pete Conrad amerikai űrhajós (szül. 1930. jún. 2.), aki 1969. november 19-én, az Apollo-12 űrhajóval leszállt a Holdon és Neil Armstrong és Edwin Aldrin után harmadikként a Holdra lépett.
(halál)
[Részletek...]
[1999-04-20] Egy amerikai (Littleton, Colorado) középiskola két (17 és 18 éves) diákja bőröndnyi fegyverrel érkezett és 46 perces lövöldözés során tizenkét diákot és egy tanárt megöltek, 23 társukat megsebesítették, végül főbe lőtték magukat. Saját készítésű bombáik fel sem robbantak, melyekkel eredetileg közel 250 ember megölésére készültek.
A sebesült túlélők elbeszélése szerint az áldozatok egyikétől, a 17 éves Cassie René Bernalltól (szül. 1981. nov. 6.) a könyvtárban fejéhez szorított pisztollyal megkérdezték, hisz-e Istenben, s amikor igent mondott, meghúzták a ravaszt. (She said yes címmel dokumentumregényt jelentetett meg róla a Bruderhof erőszakmentes keresztény közösség.)
A fiúk Hitler csodálói voltak, ezért választották annak születésnapját tettükhöz. Kiderült, hogy tettük által nagy hírnévre akartak szert tenni. Előre bejelentették az interneten, s azt is megbeszélték, melyik hollywoodi rendező fog róluk filmet készíteni (nem találták el, Gus Van Sant forgatott Arany Pálma díjas (2003) drámát az esetről Elephant címmel).
A littleton-i mészárlás mintájára és inspirálására azóta számos iskolai lövöldözés történt (tizenhat az USA-ban, három Németországban, egy-egy Svédországban, Hollandiában, Kanadában, Bosznia-Hercegovinában), az elkövetők életkora 6 és 19 év között mozgott.
A házkutatás során sok erőszakos videó és videojáték került elő. A szülőket nem érdekelte, mit csinálnak a fiúk. Észre sem vették, mikor az interneten megrendelt, házhoz szállított fegyvereket átvették.
Gus Van Sant érzékeny fényekkel festett doklírája felvillant néhány lehetséges kiváltó okot: Amerikában könnyen beszerezhető fegyvereket, közönyös szülőket, valós problémákra nem figyelő tanárokat, erőszakra szoktató videojátékokat …

- - - - - - - - - -
(halál)
[Részletek...]
[1999-03-12] Yehudi Menuhin amerikai hegedűművész halála (szül. 1916. ápr. 22.). Már hétéves korában ámulatba ejtette a közönséget. Ő hívta életre a Windsori Ünnepi Játékokat, majd közel 10 évig a Bath Festival művészeti vezetője volt. Együttesével, a Menuhin Festival Orchestrával bejárta a világot.
(halál)
[Részletek...]
[1999-02-02] Tátrai Vilmos Kossuth-díjas hegedűművész, zenepedagógus halála (szül. 1912. okt. 7.). A Tátrai-vonósnégyest 1946-ban alapította, s a zenekarral világhírnevet szerzett. 1957-ben megalapította a Magyar Kamarazenekart. Mintegy 200 hanglemezfelvétele készült, 64 magyar mű ősbemutatója, 52 külföldi mű első előadása.

A gyertyaszentelő napjához fűződik a legszélesebb körben elterjedt időjóslás: e napon a téli álmából ébredő medve kijön a barlangjából, ha napos időt talál, s meglátja saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél.
- - - - - - - - - -
"Szép születésnapokat vígan megélhess,
sok napjaid számlálni ne légyen terhes,

az ég harmatja szívedet újítsa,
áldások árja házadat elborítsa!
Tenéked minden öröm holtig adassék,
semmi bánat semmi bú ne találtassék,
légyen éltednek virága mind kinyílt,
szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt!
Végre az egek várát nyílván szemlélhesd,
ott a földi éltedet jobbra cserélhesd,
az Úr az örök életből részt adjon,
a szentek serge közikbe fogadjon!"
(Széki köszöntő)
- - - - - - - - - -
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1999-02-02] Karig Sára József Attila-díjas író, szerkesztő, műfordító halála (szül. 1914. jún. 13.). A Népek meséi és a Finn irodalom könyvtára sorozatok szerkesztője. Fordított bolgár, orosz, ukrán, lett, finn, afrikai és ausztrál irodalmi műveket.
(halál)
[Részletek...]
[1998-08-02] Szántó Piroska Kossuth-díjas festő, grafikus halála (szül. 1913. dec. 7.). 1939-től a festészet és a grafika elemeit ötvöző képein a természet ábrázolásából indult ki. Fő művei könnyed rajzú szimbolikus jellegű kompozíciók, amelyeken a növények metamorfózisát jelenítette meg. A népművészettől inspirált Falusi corpus sorozatát a szakma szintén fő művei között tartotta számon. Számos könyvhöz készített illusztrációkat, a képzőművészet mellett prózaírással is foglalkozott. Vas István költő-műfordító felesége volt.
(halál)
[Részletek...]
[1998-03-15] Dr. Benjamin Spock születése (+1998. márc. 15.). A gyermekbetegségekről, gyermeknevelésről szóló alapmű írója.
(halál)
[Részletek...]
[1998-03-06] Rab Zsuzsa József Attila-díjas költő, műfordító születése (+1998. márc. 06.). Az orosz népköltészet, illetve Anna Ahmatova, Csingiz Ajtmatov és Mihail Bulgakov műveinek tolmácsolásával tűnt ki.
(halál)
[Részletek...]
[1998-02-17] Floridai lakásában 90 évesen saját kézzel vetett véget életének (Gróf Czegei) Wass Albert erdélyi költő, író (szül. 1908. jan. 9.). 1945 után német, majd USA emigrációban élt. Közel száz könyve jelent meg, számos nyelven. 1979-ben a román hatóságok kiadatási kérelmét bizonyítékok híján az USA elutasította. Többször próbálták bérgyilkosokkal megöletni.
- + -
„Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállasz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.” (Wass Albert: Erdők könyve – 1946)
- - - - - - - - - -
(halál)
[Részletek...]
[1998-01-08] Mike bátyó", "a gujarati Szupermen", Fr. M. A. Urrutia spanyol jezsuita (szül. 1927. július 11.) halála. 1951-től Indiában (Gujarat államban) szociális és iskolaszervezési munkát végez. A Gujarat Education Society (Gujarati Oktatási Szervezet) létrehozója. 2005-ben kb. harmincötezer gyerek tanult száznegyven chattralaya-ban (kollégium) és balwadi-ban (iskolaelőkészítő). 1991. márc. 1 óta Cedric Prakash (vö. nov. 19.) az igazgató, aki 1986 óta már ötször járt Magyarországon.
(Magyarországról 1977 óta támogatjuk őket. Működésükről havi magyar hírlevél rendelhető: india@josag.hu, ill. angolul és magyarul: bocs.hu)

(halál)
[Részletek...]
[1997-09-06] Solti György (Sir George Solti) karmester, zongoraművész születése (+1997. szept. 6.). Az 1930-as évek végén eltávozott Magyarországról. Volt a Bajor Állami Operaház zeneigazgatója, a Frankfurti Városi Operaház művészeti igazgatója, a londoni Covent Garden zeneigazgatója, a chicagói szimfonikus zenekar főigazgatója, a berlini, majd a londoni Filharmonikusok vezető karmestere. 1972-ben az angol királynő lovaggá avatta. A klasszikus és a romantikus zene kiváló tolmácsolójaként vált világhírűvé.
(halál)
[Részletek...]
[1997-09-05] Kalkuttai Teréz anya (Agnes Gonxha Bojaxhiu) születése (+1997. szept. 5.). Albán származású, Indiában élt apáca, misszionárius. Béke Nobel-díjat kapott 1979-ben a szegények, haldoklók, betegek és árvák közötti emberbaráti tevékenységéért. Már 2003-ban, halála után hat évvel a Vatikánban boldoggá avatták.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1997-09-05] Kalkuttai Teréz anya (Agnes Gonxha Bojaxhiu, szül. 1910. aug. 27.) halála. Béke Nobel-díj 1979.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1997-09-02] Viktor Frankl osztrák ideggyógyász, pszichoterapeuta halála (szül. 1905. márc. 26.). A logoterápia atyja, Freud és Jung mellett a pszichoterápia harmadik bécsi iskolája megteremtője. A II. világháború alatt három évet töltött Auschwitzban, Terezinben és más koncentrációs táborokban. A lágerekben átélt élményei hatására írta meg a nevét világszerte ismertté tevő "... mégis mondj Igent az Életre!" című könyvét, amit több mint húsz nyelvre fordítottak le. A 60-as évektől több amerikai egyetem vendégprofesszora volt és a világ különböző országaiban 29 egyetemen avatták díszdoktorrá. 32 könyvet írt, amelyeket 26 nyelvre fordítottak le.


(háború, halál)
[Részletek...]
[1997-08-31] Lady Di (Diana Francis Spencer) walesi hercegnő halála (szül. 1961. júl. 1.). Vilmos (William) és Henrik (Harry) angol királyi hercegek édesanyja. Károly herceggel 1981. július 29-én a londoni Szent Pál Székesegyházban esküdtek meg. Magánéletének kisiklása ellenére Lady Di az egész világon nagy népszerűségnek örvendett. A válást 15 évi házasság után, 1996. augusztus 28-án mondták ki. A szenzációkra éhes sajtó fáradhatatlanul követte mozgását és főként utazásait új barátjával, Dodi al-Fajeddel, aki a hercegnő mellett szintén azonnal életét vesztette a paparazzikkal folytatott tragikus végű autós versenyfutásban.
(Az aknabetiltás kampány egyik fontos támogatója volt.)
(halál, tilt)
[Részletek...]
[1997-08-31] Diana Francis Spencer (Lady Di) születése (+1997. aug. 31.). Walesi hercegnő, Vilmos (William) és Henrik (Harry) angol királyi hercegek édesanyja. Több jó ügy közt támogatta pl. az aknabetiltás mozgalmat.
(halál, tilt)
[Részletek...]
[1997-08-01] Szvjatoszlav Teofilovics Richter ukrán-orosz zongoraművész halála (szül. 1915. márc. 20.). Világhírnevét tökéletes technikai tudásával, virtuozitásával, az adott és saját témákra való improvizálásával érte el.
(halál)
[Részletek...]
[1997-06-30] Andorka Rudolf Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus, egyetemi tanár születése (+1997. jún. 30.). Kutatási területei voltak a társadalmi rétegződés, mobilitás és életmódváltozás, deviáns viselkedés.

(halál)
[Részletek...]
[1997-06-25] Jacques-Yves Cousteau francia óceanográfus születése (+1997. jún. 25.). Calypso nevű hajóján 1952-től számtalan tudományos expedíciót vezetett, beutazta a világtengereket. Kutatásai közben - az általa kifejlesztett víz alatti filmezési eljárással - filmeket is forgatott. Az 1960-as évektől figyelme egyre inkább a környezetvédelem felé fordult, már akkor felemelte a szavát a tengerek tisztaságáért, amikor az ökológia még a gyermekkorát élte. Legnagyobb érdeme a tudományos életben oly gyakran lenézett népszerűsítő tevékenység volt: minden ismeretét azonnal közkinccsé tette.

(halál)
[Részletek...]
[1997-06-25] Jacques-Yves Cousteau francia oceanográfus halála (szül. 1910. jún. 11.). Calypso nevű hajóján 1952-től számos tudományos expedíciót vezetett a világtengereken, s az általa kifejlesztett víz alatti filmezési eljárással a kutatás mellett filmeket is forgatott. Az 1960-as évektől figyelme egyre inkább a környezetvédelem felé fordult, már akkor felemelte a szavát a tengerek tisztaságáért, amikor az ökológia még a gyermekkorát élte. Legnagyobb érdeme a tudományos életben oly gyakran lenézett népszerűsítő tevékenység volt: minden ismeretét azonnal közkinccsé tette.
(halál)
[Részletek...]
[1997-06-07] Dr. Kovács István (Doki) katolikus pap halála. 1978-tól 1995-ig járt a csángókhoz Moldvába. Ulászló utcai sérült gondozottjaival ő kezdett el először nyaralni Söréden 1984-től, a fehérváriak segítségével.
(halál)
[Részletek...]
[1997-05-21] Noel Browne ír orvos halála (szül. 1915. dec. 20.). 1948-tól egészségügyi miniszterként jelentősen visszaszorította a tüdőbajt, amiben szülei meghaltak gyermekkorában és amiben maga is megbetegedett egyetemistaként.


1950-ben ingyenes anyasági ellátást és 16 éves korig ingyenes orvosi kezelést akart bevezetni, ami a katolikus egyházvezetés viharos ellenállását váltotta ki, mert az abortusz és családtervezés felé vezető lépésnek látták. Az orvosok is ellenezték, mert a bevételeiket féltették. John McQuaid érsek nyomására menesztették a kormányból, de 1951-ben függetlenként újra képviselővé választották. 1982-ig többször is volt még parlamenti képviselő és radikálisan küzdött a katolikus maradiság ellen. 1986-ban publikálta önéletrajzát „Ár ellen” címmel.
A dublini National Gallery-ben egy haladó katolikus művész kereszt alakú festményén látható az alakja, ami nagy vitát váltott ki, hiszen az egyház áldozataként mutatja be.


(halál)
[Részletek...]
[1997-04-05] Allen Ginsberg amerikai költő halála (szül. 1926. jún. 3.). A beatnemzedék egyik legfontosabb poétája, "atyja és pápája". Egyik legfontosabb műve, az Üvöltés 1957-ben látott napvilágot, s ma már klasszikusnak tekintik, bár megjelenésekor inkább értetlenség és felhördülés fogadta. Ginsberg lázadt minden hatalom, a fogyasztói társadalom minden vívmánya ellen. Élő, személyes találkozásai a közönséggel, az együttes éneklések és szavalatok gyakran végződtek botránnyal, rendőrségi elvezetéssel. Végül aztán elfogadták: 1972-ben megjelent Fall of America című kötete megkapta a rangos National Book Awardot. Több kötete látott napvilágot magyarul. Hobó (Földes László) társaságában fellépett Budapesten is.

(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1997-03-15] Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) festő halála Párizsban (szül. 1908. ápr. 9., Pécs) Az op art irányzat képviselője.
(halál)
[Részletek...]
[1997-02-03] Bohumil Hrabal cseh író halála (szül. 1914. márc. 28.). Műveinek nagy része szamizdatban és külföldi kiadóknál jelent meg, mert hazájában hivatalosan csak 1975 után engedték publikálni.
"Hagynunk kell magunkban is elpusztulni mindazt, ami útjában áll a szépség, az igazság és az erkölcsiség búvópatakjának, amely ragyogásával táplálja életünket, és az egyedüli jövőt jelenti" (Hrabal: Levelek Áprilkának)

(halál)
[Részletek...]
[1997-01-26] Halmos László zeneszerző, karmester, teológiai tanár halála (szül. 1909. nov. 10.). Egyházzenei műveit világszerte sokhelyütt játsszák, művészi pályájának elismeréseként a Magyar Köztársaság Érdemrendjének középkeresztjével tüntették ki.

(halál)
[Részletek...]
[1996-12-09] Szilvássy Pál festőművész halála (szül. 1920. jan. 25.). Tihanyban élt és alkotott saját készítésű pasztellel. Tájképein, csendéletein egyéni színvilágot teremtett.
(halál)
[Részletek...]
[1996-11-05] Bognár József halála (szül. 1917. febr. 5.). Állami díjas közgazdász, akadémikus, a gazdaságirányítási reform egyik kezdeményezője. Elsők között ismerte fel és elemezte a világgazdaság globális kihívásait, mindenekelőtt a környezetvédelem és a világélelmezés problémakörét.
- - - - - - - - - -
(halál)
[Részletek...]
[1996-07-22] Peter Ludwig német műgyűjtő halála (szül. 1925. júl. 09.). Aacheni csokoládégyára biztosította anyagi hátterét. Gyűjteménye 25 ezer képből állt, Kölntől Bécsen és Budapesten át Szentpétervárig számos Ludwig-múzeum nyílt, amelyekben kizárólag az ő általa vásárolt és ajándékba adott művek láthatók.
(halál)
[Részletek...]
[1995-12-02] Telkes Mária biofizikus, egyetemi tanár születése (+1995. dec. 2.). 1939-től a Massachusettsi Technológiai Intézet tanáraként a Nap energiájának hasznosításával foglalkozott. 1948-ban tervei alapján építették fel az első napenergiával fűtött kísérleti házat Doverben. Kémiai hőtárolási felfedezéseivel kapcsolatban több mint száz cikke jelent meg, szabadalmainak száma meghaladta a húszat, az utolsót kilencven éves korában jegyeztette be. Kitüntetéseinek se szeri, se száma.
(halál, tüntetés)
[Részletek...]
[1995-07-24] George Rodger angol fotográfus születése (+1995. júl. 24.). A Magnum képügynökség alapítója Robert Capaval (Friedmann Endrével), a lengyel Szyminnel és a francia Cartier-Bressonnal együtt. A háború után Afrikába utazott, ahol évtizedeken át kutatta és örökítette meg a civilizációtól még ideig-óráig érintetlen emberek mindennapjait és ünnepeit. A nabu törzset egyenesen ő fedezte fel az európaiak számára.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1995-04-10] Fischer Annie háromszoros Kossuth-díjas zongoraművésznő születése (+1995. ápr. 10.). Mozart, Beethoven, Schumann műveinek világszerte nagyra becsült, zseniális előadója volt.
(halál)
[Részletek...]
[1995-04-10] Fischer Annie háromszoros Kossuth- díjas zongoraművésznő halála (szül. 1914. júl. 5.).

(halál)
[Részletek...]
[1995-01-30] Gerald Malcolm Durrel brit zoológus és író születése (+1995. jan. 30., Jersey szigetén, ahol 1959-ben létrehozta saját állat-menedékhelyét). Világhírét az állati- és emberi viselkedést tanulmányozó és leíró, továbbá gyerekkorának élményeit sok humorral megörökítő könyvei alapozták meg (pl. Családom és egyéb állatfajták).
(halál)
[Részletek...]
[1995-01-20] John Halas magyar származású Oscar-díjas angol rajzfilmrendező halála (szül. 1912. ápr. 16.). Ő csinálta az első sztereo- és az első egész estés rajzfilmet Európában, s a Kass Jánossal közösen készített Dilemma című műve a világ első, teljes egészében digitalizált komputertechnikával előállított animációs filmje. A Nemzetközi Animációs Bizottság tiszteletbeli elnöke volt.

(halál)
[Részletek...]
[1995-01-20] John Halas magyar származású Oscar-díjas angol rajzfilmrendező születése (+1995. jan. 20.). A Nemzetközi Animációs Bizottság tiszteletbeli elnöke. Ő készítette az első sztereo- és az első egész estés rajzfilmet Európában, s Kass Jánossal közösen készített Dilemma című műve a világon az első, teljes egészében digitalizált komputertechnikával előállított animációs film.
(halál)
[Részletek...]
[1995-01-01] Wigner Jenő Nobel-díjas (1963, elemi részecskék szimmetriaelvei) fizikus születése (+1995. jan. 1.).
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1995-01-01] Wigner Jenő fizikus halála (szül. 1902. nov. 17.). A fizikai Nobel-díjat 1963-ban kapta "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért".


(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1994-08-19] Linus Pauling amerikai kémikus halála (szül. 1901. febr. 28.). Kémiai Nobel-díj 1954 (bonyolult vegyületek szerkezetének meghatározásáért a kvantummechanika alapján), Béke Nobel-díj 1962 (No More War! - Soha többé háborút! c. könyvéért). Megszervezte az amerikai tudósok tiltakozását az atomfegyver ellen. IPB vezetőségi tag volt.

(háború, halál, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...]
[1994-06-17] ifj. Bartók Béla mérnök, unitárius lelkész halála (szül. 1910. aug. 22.). Bartók Béla fia. A MÁV-nál dolgozott, apja szellemi örököseként számos előadást tartott külföldön. A Magyarországi Unitárius Egyház főgondnoka volt.

(halál)
[Részletek...]
[1994-06-17] Fehér Ferenc filozófus, esztéta születése (+1994. jún. 17.). Lukács György tanítványa volt, 1973-ban antimarxistának bélyegezték filozófiai nézeteit, 1977-ben emigrációba kényszerült. 1992-ben feleségével, Heller Ágnessel hazaköltözött.
(halál)
[Részletek...]
[1994-03-06] Tengiz Abuladze grúz (szovjet) filmrendező születése (+1994. márc. 6.). A gorbacsovi peresztrojka egyik jelképévé vált Vezeklés című filmje, amelyben az önkényuralom jelenségét és az emberi jogok lábbal tiprását ostorozta. Az 1984-ben készült filmet csak 1987-ben mutathatta be. A 40. cannes-i filmfesztiválon a zsűri különdíjával jutalmazták.
(halál)
[Részletek...]
[1994-02-23] Csilla Freifrau von Boeselager (Fényes Csilla) magyar származású német bárónő születése (+1994. febr. 23.). A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója. Az 1988-ban Németországban megalakult Ungarischer Malteser Caritasdienst 1989. februárban Budapesten egyesületté alakult. Körülbelül 70-80 millió márka értékű segélyt juttatott el a kelet-európai kórházakba és szociális otthonokba.
(halál)
[Részletek...]
[1994-01-30] Mendele Ferenc Ybl-díjas építész halála (szül. 1934. márc. 1.). Több mint három évtizeden át dolgozott a magyar műemlékvédelem szolgálatában. Az ő nevéhez fűződik többek között az egregyi, a csempeszkopácsi, a szamostatárfalvi, a nagyharsányi, a pécs-málomi középkori templom, a dunaföldvári és a simontornyai reneszánsz vár, a kiskunhalasi szélmalom, a nagyvázsonyi Schumacher-ház műemléki helyreállítása. Az 1960-as években az ő kezdeményezésére és az ő általa készített első program-terv alapján indult meg a hollókői faluközpont rekonstrukciója, amellyel megmentette a később a világörökség részévé váló műemlékegyüttest. A siklósi török dzsámi felújítási munkájának megtervezéséért Európa Nostra-díjat is kapott.
(halál)
[Részletek...]
[1994-01-15] Cziffra György zongoraművész halála (szül. 1921. nov. 5.). Virtuóz játékával már ötéves korában feltűnt. 1933-tól hangversenyezett. 1945 után tanulmányait nem folytathatta, bárokban, kocsmákban zongorázott. 1950-ben disszidálási kísérlete miatt elfogták, kezeit szétverték, ezután csak csuklószorítóval tudott játszani. 1953-ig börtönben volt, utána engedélyezték fellépéseit, belföldön, külföldön egyaránt nagy sikerei voltak. 1956 október elején Budapesten Liszt Ferenc Rákóczi-indulóját közel 10-szer játszotta ráadásként, míg végül a rendőrség ürítette ki a hangversenytermet. 1956-ban elhagyta az országot, Franciaországban telepedett le, ünnepelt zongoraművész lett. Főleg a virtuóz-jellegű romantikus zongorairodalom - Chopin, Grieg, Liszt, Schumann - mestere volt. 1968-ban megalapította a Chaise-Dieu városában azóta is rendszeresen megrendezett zenei fesztivált. Az általa létrehozott, Senlis-ben működő Cziffra Alapítvány elsősorban tehetséges ifjú zongoristákat pártol. A francia Becsületrend mellé megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Tiszti keresztjét is.

(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1994-01-15] Cziffra György zongoraművész születése (+1994. jan. 15.). Franciaországban élt, megkapta a francia Becsületrendet. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Dohnányi tanítványa volt. Híresek Liszt-stílusú átiratai és parafrázisai. 1969-ben zongoraversenyt alapított ifjú pianistáknak, majd Senlis-ban létrehozta a Cziffra Alapítványt, amely elsősorban tehetséges ifjú művészeket pártol.
(halál)
[Részletek...]
[1993-12-18] Natalia Iljinicsna Szac szovjet-orosz rendező születése (+1993. dec. 18.). Ő alapította az első szovjet gyermekszínházat, amelynek 1921-től igazgatója és művészeti vezetője volt. Az ugyancsak az ő kezdeményezésére létesített első Gyermek Zenei Színházat 1964-től vezette.
(halál)
[Részletek...]
[1993-10-22] Jiri Hajek születése (+1993. okt. 22.). A Charta '77 szóvivője volt.
(halál)
[Részletek...]
[1993-10-22] Jiri Hajek születése (+1993. okt. 22.). A Charta '77 szóvivője volt.
(halál)
[Részletek...]
[1993-10-11] Lőrincze Lajos nyelvész születése (+1993. okt. 11.). Szép magyar beszéd tanácsait milliók szerették a rádió 1952-ben indult Édes anyanyelvünk sorozatában.



(halál)
[Részletek...]
[1993-10-11] Lőrincze Lajos nyelvész halála (szül. 1915. nov. 24.). A szép magyar beszéd ápolója, kutatója és terjesztője volt. Nyelvészeti tanácsaival országosan ismertté vált a rádió Édes anyanyelvünk című, 1952-ben indult előadássorozatából.
(halál)
[Részletek...]
[1993-09-07] Az egy héttel korábban a labdarúgó válogatott edzésén rosszul lett és kórházba szállított Zsiborás Gábor kapus halála 36 éves korában (szül. 1957. nov. 12.). 361 NB1-es és 4 válogatott mérkőzésen védett.
(Egy svájci sportorvos könyvének címe: Az élsport egyenes út a rokkantsághoz.)


(halál)
[Részletek...]
[1993-06-19] William Golding Nobel-díjas (1983) angol író halála (szül. 1911. szept. 19.). Első sikerét máig legismertebb regényével, A legyek urával aratta (1954), melyből világsikerű filmet rendezett Peter Brook. További regényei: Az utódok (1955), Ripacs Martin (1956), A vétkes visszanéz (1959), A torony (1964), A piramis, A skorpióisten (1970), Látható sötétség (1979). A Papíremberek (1984) az irodalmi körök szatírával és öniróniával ábrázolt környezetrajza.

(A Legyek ura kis lombikban mutatja be a társadalmak természetét…)
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1993-06-19] William Golding Nobel-díjas (1983) angol író születése (+1993. jún. 19.).
Az 1954-ben megjelent Legyek ura című művével vált ismertté. A könyvből világsikerű filmet rendezett Peter Brook.
(A hajótörött gyerekek szörnyű minitársadalma a szigeten mintegy lombikban mutatja az emberiség működését - és sorsát?)
(halál, megjelent, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1993-05-26] Joseph Jr. Pulitzer amerikai sajtómágnás, műgyűjtő halála (szül. 1913. máj. 13.). A magyar Pulitzer József (aki nagy lapkiadó vállalatokat hozott létre, s megalapította a Pulitzer-díjat) unokája. Apja 1955-es halálakor lett a médiabirodalom (három lap, hét televízió és három rádió) elnöke. Lapjai elsőként ítélték el a vietnami háborút, és közöltek részleteket a CIA szerepével foglalkozó titkos Pentagon-iratokból.

(háború, halál, megalapít)
[Részletek...]
[1993-04-30] Szeles Mónika teniszezőt (szül. 1973. dec. 2., Újvidék), aki 1990 tavaszán a század legfiatalabb győzteseként érte el első Grand Slam-diadalát, egy mániákus német Steffi Graf-rajongó egy hamburgi versenyen hátba szúrta. Csak több mint két év múlva kezdhetett újra versenyezni.
(halál)
[Részletek...]
[1993-03-09] Cyril Northcote Parkinson angol történész, publicista halála (szül. 1909. júl. 30.). A világháború után Szingapúrba költözött, 1960-ban az angliai Guernsey szigetén telepedett le.
A Parkinson törvénye című szatirikus könyve 1958-ban jelent meg és egy csapásra híressé tette nevét. A mű ironikus, szellemes kommentárok és aforizmák gyűjteménye a bürokráciáról és a korrupcióról. Összesen hatvan könyvet írt, közöttük törvénykönyvének folytatásait, novellákat, szakcikkeket. Közben évekig tanított Amerikában is, ottani egyetemek vendégprofesszoraként. Életének vége felé cikkeivel elsősorban a jövedelemadó és egyéb adófajták ellen vívott szenvedélyes harcot.
(háború, halál, törvény)
[Részletek...]
[1993-03-09] Cyril Northcote Parkinson angol történész, publicista születése (+1993. márc. 9.). A bürokráciát kipellengérező, humoros és ugyanakkor ésszerű, szociológiai és közgazdasági témájú ún. "Parkinson törvények" névadója. Számos nyelven számtalan példányban kavart nagy vitákat.
"Egy munka mindig kitölti az elvégzésére rendelkezésre álló időt, bármilyen sok is legyen az."
"A bizottságok létszámának növekedése egyben hatékonyságuk csökkenése."
"Minél elképzelhetetlenebbül nagy egy pénzösszeg, annál felületesebben döntenek róla."
"Amikor egy intézmény megépíti a tökéletes tervrajzú új székházát, akkor már javában hanyatlik."
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1993-03-04] Casio Tadao japán üzletember születése (+1993. márc. 4.). A kalkulátor és a digitális óra egyik atyja. 1949-ben kiállításon látott egy íróasztal nagyságú elektronikus motoros számológépet. Öt év múlva az általa készített számológép már csak hátizsáknyi és 30 kg-os volt.
(halál)
[Részletek...]
[1993-02-11] Robert William Holley amerikai biokémikus születése (+1993. febr. 11.). Nobel-díjat kapott 1968-ban, megosztva, "a genetikai kódnak és a fehérjeszintézisben betöltött funkciójának megfejtéséért".
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1993-02-07] Mensáros László színész, rendező halála (szül. 1926. jan. 26.). 1949-51 közt politikai elítéltként, 1958-tól 1956-os szerepe miatt újra börtönben volt. 1961-től a szolnoki, 1964-84 közt a Madách társulatának tagja volt. Előadóművészként a XX. század című műsorával új műfajt indított el a versmondás művészetében. Számos filmszerepe volt. Játszott és rendezett a Nemzetiben is. 1956-ban és 1969-ben Jászai Mari-díjat, 1980-ban Kossuth-díjat, 1989-ben Magyar Művészetért díjat kapott.
(halál)
[Részletek...]
[1993-02-07] Mensáros László Kossuth-díjas színész, rendező születése (+1993. febr. 7.).
(halál)
[Részletek...]
[1993-01-20] Audrey Hepburn angol-holland származású amerikai színésznő halála (szül. 1929. máj. 4.). 1953-ban a Római Vakáció című első filmjére a legjobb női alakításért járó Oscar-díjat kapta. Főszerepei: Sabrina, Háború és béke, Egy apáca története, Álom luxuskivitelben, My Fair Lady, Hogyan lopjunk egymilliót?, Várj, míg sötét lesz. Később az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) nagyköveteként dolgozott. Vagyona jórészét a világ éhező gyermekeire hagyta.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1992-12-26] John Kemeny (Kemény János) matematikus halála (szül. 1926. máj. 31.). 1940-ben került Amerikába. Egyetemistaként Albert Einstein munkatársa volt. A második világháború idején Los Alamosban részt vett az atombomba létrehozására irányuló ún. "Manhattan-terv" elméleti munkálataiban. 1964-ben kollégájával, Thomas Kurtz professzorral kidolgozták a Basic néven ismert számítógépes programnyelvet.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1992-11-05] lő Árpád fizikus, csillagász halála (szül. 1903. aug. 25.). Amerikában élt, az ő számítási módja szerint rangsorolják a sakkozókat.
(halál)
[Részletek...]
[1992-11-05] lő Árpád magyar származású amerikai fizikus, csillagász születése (+1992. nov. 5.). Az általa kitalált s róla elnevezett sakkpontozási számítás tette világhírűvé.
(halál)
[Részletek...]
[1992-11-03] Hal Roach háromszoros Oscar-díjas amerikai filmproducer születése (+1992. nov. 3.). A Stan és Pan (Stan Laurel és Oliver Hardy) filmek "atyja" (1927), az ő felfedezettje a világhírű komikus páros. 1912-ben rövidfilmek készítésével kezdte, 1920-tól már saját stúdiójában forgatott.
(Több mint száz évig élt, lám, a jó kedély ... :-))
(halál)
[Részletek...]
[1992-10-08] Willy Brandt Nobel-békedíjas német szociáldemokrata politikus halála (szül. 1913. dec. 18.). A nácik hatalomra jutása után, 1933-ban Norvégiába emigrált, 1938-47-ig norvég állampolgár volt. 1969-től az NSZK negyedik szövetségi kancellárja. A kelet-nyugati enyhülés érdekében kifejtett tevékenységét 1971-ben Nobel-békedíjjal ismerték el (az NDK létének elismerése, a német-szovjet és a német-lengyel szerződés megkötése 1970-ben, vagyis az Odera-Neisse határ véglegesítése).
(halál)
[Részletek...]
[1992-05-06] Marlene Dietrich (Maria Magdalena von Losch) német-amerikai filmszínésznő, sanzonénekesnő születése (+1992. máj. 6.). Az 1930-as évek végén amerikai állampolgár lett. Leghíresebb filmjei: Kék angyal, Sanghaj Expressz, Szőke Vénusz, Ítélet Nürnbergben. Megkapta a francia Becsületrendet. Születésének 100. évfordulóján szülővárosa, Berlin hivatalosan bocsánatot kért azért, hogy a II. világháború idején árulónak tekintették. 2002-ben posztumusz díszpolgári címmel tüntették ki.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1992-04-11] George Zabelka (szül. 1915) halála. A michigeni Lansing egyházmegye katolikus papja volt fél évszázadon keresztül. Motoros, gitáros, ejtőernyős katona-pap volt, számos kitüntetést kapott az amerikai légierőnél. Ő volt a 509th Composite Group tábori lelkésze 1945 nyarán a Tinian szigeten, így ő áldotta meg az atombombákkal induló pilótákat és gépeket az út előtt.
A Hirosimáról és Nagaszakiról szóló beszámolókat hallva rádöbbent, mekkora bűnt követett el, s attól kezdve földi érdekeit feladva kereste a Szentírás valódi értelmét. Küzdött az agymosás ellen, amelynek hatása alatt cselekedett. Együtt dolgozott Martin Luther Kinggel. 1975-től meggyőződéssel hirdette Jézus erőszakmentesség tanítását. 1982-83-ban (67 évesen) 12 ezer km-t gyalogolt egy washingtoni atomtengeralattjáró támaszponttól Betlehemig. 1984. aug. 6-án és 9-én Hirosimában és Nagaszakiban kért nyilvánosan bocsánatot.
(halál, tüntetés)
[Részletek...]
[1992-04-06] Isaac Asimov orosz származású amerikai író, természettudós születése (+1992. ápr. 6.). A tudományos-fantasztikus irodalomban is mély társadalmi, történelmi, filozófiai kérdésekkel foglalkozott, emellett még rendkívül változatos témakörökben publikált, Shakespeare-től a biokémiáig, könyveinek száma jóval meghaladta a kétszázat.
"Az erőszak a gyengék utolsó menedéke." (A hét kötetes Alapítvány sorozat egyik mottója)
(halál)
[Részletek...]
[1992-04-06] Isaac Asimov orosz-amerikai író halála (szül. 1920. jan. 2.). A tudományos-fantasztikus irodalom megújítója.
(halál)
[Részletek...]
[1992-02-29] Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író halála (szül. 1921. jún. 2.). Karinthy Frigyes fia. Szellemidézés, Don Juan éjszakája, Epepe, Budapesti tavasz. Színműveit, egyfelvonásosait sikerrel játszották a színházak itthon és külföldön is: Bösendorfer, Dunakanyar, Gellérthegyi álmok, Gőz.

(halál)
[Részletek...]
[1992-02-29] Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író születése (+1992. febr. 29.). Karinthy Frigyes fia. Fő művei: Szellemidézés, Don Juan éjszakája, Epepe, Budapesti tavasz. Színművei: Bösendorfer, Dunakanyar, Gőz. Szép háborúellenes színdarab a Gellérthegyi álmok.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1992-02-18] Domokos Pál Péter népzene- és néprajzkutató, író halála (szül. 1901, Csíksomlyó).
(halál)
[Részletek...]
[1992-02-10] Alex Haley afro-amerikai író halála (szül. 1922). A "Gyökerek" tette híressé, amely az afrikaiak Amerikába hurcolásáról szól.
(Becslések szerint kb. húszmillió élő fekete rabszolga érkezett meg Amerikába. Kb. ötvenmillió pusztult el a rabszolgavadászatok és a szállítás során.)

(halál)
[Részletek...]
[1992-01-05] Perczel Károly Széchenyi-díjas építész születése (+1992. jan. 5.). 1949-ben a Rajk-perben életfogytiglanra ítélték, 1954-ben rehabilitálták, azután az építésügy és a településfejlesztés területein dolgozott. Kezdettől fogva ellenezte a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítését.
(halál)
[Részletek...]
[1991-12-16] Vas István Kossuth-díjas költő, műfordító születése (+1991. dec. 16.). Az avantgárdból induló s vele klasszicizáló szellemben szembeforduló harmadik nyugatos költőnemzedék tagja, Radnóti barátja volt.
(halál)
[Részletek...]
[1991-11-05] Titokzatos körülmények között a tengerbe fulladt a Kanári szigeteken Robert Maxwell cseh származású brit sajtómágnás (szül. 1923. jún. 10.). Birodalmához tartozott a Daily Mirror és a New York-i Daily News. Az elsők között fektetett be tőkét Magyarországon napilapokba.
Csak halála után derült ki, hogy a nehézségekkel küzdő Maxwell elsikkasztotta alkalmazottainak nyugdíjalapját is.
(halál)
[Részletek...]
[1991-08-23] Nemes Nagy Ágnes Kossuth-díjas (1983) költő, író, műfordító születése (+1991. aug. 23.). 1946-ban férjével, Lengyel Balázzsal hozták létre az Újhold című folyóiratot, ezt 1948-ban betiltották. Ezután a Vigiliában jelentek meg versei. 1986-tól Lengyel Balázzsal és Lakatos Istvánnal szerkesztette az Újhold-Évkönyvet. Gyermekversei és meséi a legismertebbek. Fegyelmezett, humoros, könnyed nyelvezete mély, bonyolult gondolatait érzékletessé és élvezhetővé tette. Racine- és Moliere-fordításait több színház játszotta. 1946-ban Baumgarten-, 1969-ben József Attila-díjat kapott.


(halál, tilt)
[Részletek...]
[1991-08-23] Nemes Nagy Ágnes Kossuth-, József Attila-, és Baumgarten-díjas költő, író, műfordító halála (szül. 1922. jan. 3.). Népszerűek gyermekversei és meséi. Ő fordította magyarra Bertold Brecht A kaukázusi krétakör, valamint Kurázsi mama és gyermekei c. műveit.
(halál)
[Részletek...]
[1991-08-22] Kötéllel a nyakában, több tízezres tömeg általános üdvrivalgása közepette leemelték a talapzatáról a vörös terror jelképét, a Cseka (VCSK, az ellenforradalom és szabotázs elleni rendkívüli bizottság) megteremtőjének, Feliksz Dzerzsinszkijnek (szül. 1877. szept. 11.) a szobrát Moszkvában.
(halál)
[Részletek...]
[1990-12-14] Friedrich Dürrenmatt svájci német drámaíró, író halála (szül. 1921. jan. 5.). Drámái: Az öreg hölgy látogatása, A Nagy Romulus, A fizikusok, János király; regényei: A bíró és a hóhér, A baleset.
(halál)
[Részletek...]
[1990-12-14] Friedrich Dürrenmatt svájci német író születése (+1990. dec. 14.). A XX. század második felének legjellegzetesebb és legsikeresebb színpadi szerzőinek egyike. Világhírű drámái A fizikusok és Az öreg hölgy látogatása című tragikus komédia.
- + -

Az atombomba ledobása rettenetes erővel dobta felszínre a fizikusok, a tudósok felelősségét: félelmetes tudásukat kinek bocsátják rendelkezésére. Legvilágosabban talán Dürrenmatt A fizikusok c. drámája veti föl a problémát:
"Tudományunk iszonyatossá, kutatásunk veszélyessé, ismereteink halálossá váltak. Nekünk, fizikusoknak, egyetlen lehetőségünk maradt: ... vissza kell vennünk a tudásunkat!"
De azóta kiszélesedett a felelősség: nemcsak a tudósoknak van felelősségük, hanem minden embernek, aki a maga kis mindennapi munkájával ugyanazt a gazdasági-tudományos-technikai folyamatot (szándékosan nem írok fejlődést vagy haladást!) viszi előre, amelyet a tudósok nagy lépésekkel lendítenek meg. Mert ez a folyamat még békés úton is katasztrófába visz.



"Kérdésessé vált a reneszánszra visszamenő fenntartás nélküli bizalom egy olyan tudományban, amely a természet uraivá és birtokosaivá tesz bennünket. Főleg 1968 után nyilvánvalóvá váltak a természeti forrásokban keletkezett rombolások, az ember elidegenedése és manipulációja, a környezet halált hozó elszennyeződése, és a fejlődésben való vak hit rabszolgává tevő illúziói! Életünknek és történelmünknek többé nem lehet értelmes célja ez a tudományos-technikai-gazdasági növekedés!" (Roger Garaudy: A "bázis" a marxizmusban és a kereszténységben, Concilium 1975/4.)
"Még egyetlen társadalom sem hirdette ily mértékben a maga termelésének fontosságát, s ugyanakkor egyetlen társadalom sem rombolta szét ily mértékben a földgolyó biológiai harmóniáját, zsákmányolta ki a földgolyó ásványi gazdagságát, szennyezte be kontinenseit és tengereit piszokkal és kártékony, megsemmisíthetetlen melléktermékekkel, melyektől az emberiség aligha tud többé megszabadulni." (Hubert Lepargneur: Az egyház kritikai funkciója a társadalom által elrendelt halállal szemben, Concilium 1974/4.)
Sajnos a fizikusok döntési szabadsága csupán annyi, hogy szerencsés esetben eldönthetik, melyik hatalmat akarják szolgálni. Hiszen ma már a kutatás olyan eszközöket és beruházásokat, annyi pénzt igényel, hogy azt csak valamely hatalomtól lehet megkapni. Az sem megoldás, ha a fizikus visszaveszi a tudását, hiszen "minden kigondolhatót előbb-utóbb kigondolnak"! (Dürrenmatt, Utószó 19. pont)
(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1979)


(halál)
[Részletek...]
[1990-10-14] Tüdőrákban meghalt Leonard Bernstein, világhírű amerikai karmester és zeneszerző (szül. 1918. aug. 25.). Kiválóan népszerűsítette a zenét tévés sorozatában, könyveiben. Legismertebb alkotása a West Side Story című musical.
(Idősebb korában már napi száz cigarettát szívott.)
(halál)
[Részletek...]
[1990-10-14] Leonard Bernstein, világhírű amerikai karmester és zeneszerző születése (+1990. okt. 14.). Kiválóan népszerűsítette a zenét tévés sorozatában, könyveiben. Legismertebb alkotása a West Side Story című musical.
(Tüdőrákban halt meg, idősebb korában már napi száz cigarettát szívott.)
(halál)
[Részletek...]
[1990-10-09] Ottlik Géza író, műfordító halála (szül. 1912. máj. 9.). Iskola a határon című háborúellenes főműve a XX. század egyik legjelentősebb magyar regénye.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1990-10-09] Ottlik Géza író, műfordító születése (+1990. okt. 9.). Iskola a határon című regénye (1959) a békeirodalom jelentős műve.
(halál)
[Részletek...]
[1990-09-23] Ladányi László jezsuita lelkész születése (+1990. szept. 23., Hongkong). 1936-ban Budapesten lépett a jezsuita rendbe, 1939-ben telepedett le Kínában, 1943-47 között Sanghajban teológiát tanult és ott szentelték pappá. Az 1949-es kínai forradalom győzelme után távozni kényszerült az országból és attól kezdve Hongkongban élt. 1953-ban kezdte meg és 1982-ig folytatta a China News Analysis című kiadvány szerkesztését, amelyben Kína gazdasági, politikai folyamatait elemezte annak nyomán, hogy a kínai életet Hongkongból rádión követte nyomon. Három évtizedes dokumentációs munkáját összegezte, az 1988-ban angol nyelven kiadott A Kínai Kommunista Párt és a marxizmus 1921-1985 című kötete.
(halál)
[Részletek...]
[1990-04-15] Greta Garbo svéd-amerikai Oscar-díjas filmszínésznő halála (szül. 1905. szept. 18.). 1922-től összesen 27 jelentős alkotásban szerepelt, mint például a Krisztina királynő, az Anna Karenina, A kaméliás hölgy, a Walewska grófnő, a Mata Hari, valamint a Ninocska.
(halál)
[Részletek...]
[1990-03-13] Bruno Bettelheim osztrák-amerikai pszichológus, orvos halála. Fő kutatási területe a gyermekkori skrizofénia, az autizmus volt. Szerinte a félelmet keltő meséknek és népmeséknek is helyük van a gyermekek életében.
(halál)
[Részletek...]
[1990-02-09] Karády (Kanczler) Katalin születése (+1990. febr. 9.). Szegény budapesti család hetedik gyermeke, apja gyakran verte őket. Öt évig Svájcban járt iskolába. 17 évesen házasságba menekült, 19 évesen elvált. 1939-től filmezett, a közönség tódult a mozikba, a zeneszerzők versenyeztek mély hangjáért, a nők utánozták, igazi amerikai típusú sztár lett. Merőben új, modern nőt testesített meg. Játékát a vonzó erotika miatt sokan ítélték botrányosnak: a klérus és számos szervezet tiltakozott.
A politikában a szélsőjobboldal gyűlölte, a baloldalnak túl polgári és sztáros volt. 1944-ben, a német megszállás idején a Gestapo letartóztatta, három hónapig tartották fogva, valószínűleg Újszászy Istvánról, a hírszerzés főnökéről és ifj. Horthy Miklósról faggatták. A háború után a hivatalos művészeti irányítás nem támogatta, 1951. február 9-én elhagyta az országot, Brazíliában, majd Amerikában élt visszavonultan. Sose látogatott haza.
(háború, halál, tilt)
[Részletek...]
[1990-01-27] Borsos Miklós Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrász, grafikus, író születése (+1990. jan. 27.). Szobrait bazaltba vagy márványba faragta, domborításait vörösréz lemezből készítette. Az 1950-es években számos portrét alkotott. Rajzai néhány vonallal, kevés lavírozással hangulatos világot teremtenek. Számos irodalmi művet illusztrált (köztük Ady, Babits, Arany, Illyés verseit). 1959-ben a carrarai szobor-kiállításon első díjat nyert. Későbbi korszakát a monumentális, tömbszerű formálás, az archaikus formanyelv modern továbbfejlesztése jellemezte.
(halál)
[Részletek...]
[1989-12-22] Samuel Beckett ír születésű, angol és francia nyelven alkotó Nobel-díjas író, költő születése (+1989. dec. 22.). 1938-tól Párizsban élt. A Molloy, a Malone meghal és A megnevezhetetlen (1953) című regényei trilógiát alkotnak. Nevét klasszikus abszurd drámája, a Godot-ra várva (1952) tette világhírűvé.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1989-12-22] Samuel Beckett ír író, költő halála (szül. 1906. ápr. 13.). Nevét klasszikussá vált abszurd drámája, a Godot-ra várva tette világhírűvé. Az irodalmi Nobel-díjat 1969-ben kapta meg "művéért, mely a regény- és drámairodalomban új formákat honosított meg, s az emberi nyomorúság ábrázolásán keresztül az ember felemelkedését kívánja szolgálni."

(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1989-07-16] Herbert von Karajan osztrák karmester születése (+1989. júl. 16.). 1929-ben első karmesternek szerződtette az ulmi városi színház. 30 éves korában Berlinben Wagner Trisztán és Izoldájával ért el igazi világsikert. A nácik hatalomra jutása után belépett a nemzetiszocialista pártba. Hamarosan főzeneigazgatóvá nevezték ki Aachenben. Dirigált a Salzburgi Ünnepi Játékokon, miután nagy példaképe, Arturo Toscanini az Anschluss miatt lemondta ottani fellépéseit. A Harmadik Birodalomban állami karmesterré nevezték ki. Karmesteri pályafutása a II. világháború után teljesedett ki, miután megbocsátották neki együttműködését a nácikkal. 1948-ban vezényelte első ízben a Bécsi Filharmonikusokat, és ebben az évben kezdett operát rendezni a milánói Scalában. 1955-től 1989-ig a Berlini Filharmonikusok élén állt, 1956 és 1964 között a bécsi Staatsoper vezetője, majd a Salzburgi Ünnepi Játékok teljhatalmú irányítója. Operakarmesterként és koncert-dirigensként egyaránt a XX. század legkiválóbbjai közé tartozott. Többször vendégszerepelt Budapesten is.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1989-07-11] Sir Laurence Kerr Olivier kétszeres Oscar-díjas angol színész-rendező halála (szül. 1907. máj. 22.). A XX. század legnagyobb Shakespeare-tolmácsolója. Ő az első színész, aki játékával került be a Lordok Házába.

(halál)
[Részletek...]
[1989-05-25] Esterházy Pál herceg földbirtokos, jogász halála (szül. 1901. márc. 23.). 1948-ban letartóztatták, a Mindszenty-per negyedrendű vádlottjaként 15 év fegyházra és vagyonelkobzásra ítélték. 1956 októberében szabadult, ezután Ausztriában, majd haláláig Svájcban élt.

(halál)
[Részletek...]
[1989-05-20] Galgóczi Erzsébet Kossuth-díjas író születése (+1989. máj. 20.). Kinek a törvénye, Pókháló, A közös bűn, Közel a kés, Törvényen kívül és belül, Vidravas.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1989-02-27] Konrad Lorenz Nobel-díjas (1973) osztrák etológus, környezetvédő születése (+1989. febr. 27.). A korszerű magatartáskutatás egyik fő iskolájának alapítója. Ő volt az impriting (bevésődés) jelenségének felfedezője, bizonyította a viselkedésformák öröklött jellegét.
Fő művei magyarul is megjelentek, többek közt A civilizált emberiség nyolc halálos bűne, a Mentsétek meg a reményt! és Ember voltunk hanyatlása.
- + -
Az emberiség nyolc halálos bűne:


1. A Föld túlnépesedik, a szociális kapcsolatok túlkínálata védekezést, agressziót vált ki.
2. A természetes életteret, megélhetésünk alapját elpusztítjuk, elveszítjük a teremtés szépségét.
3. Vakság az értékekre, a szüntelen versenyben nincs idő őszinte emberi elmélkedésre.
4. Érzelmi sivárság az elpuhulás, a technológia és a pszichogyógyszerészet következtében.
5. Genetikai problémák, a szociális viselkedést fejlesztő szelekciós nyomás zavara.
6. Szülő-gyermek kapcsolat hiánya, generációs meg-nem-értés, a tradíciók rombolása.
7. Tömeg-tudatformálás, dogmatizmus, nézet-uniformizálás, manipulálás a reklám által.
8. Atomfegyverkezés. A világvége-veszély csökkenti a jövő iránti felelősségérzetet.
(Konrad Lorenz, 1972)
- + -
"A természetes életteret elpusztítjuk, mely által nemcsak azt a külső környezetet romboljuk le, amelyben élünk, hanem az ember önmagát is megfosztja a felette álló teremtés szépségének és nagyságának a tiszteltétől.”
(halál, megjelent, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1989-02-27] Konrad Lorenz osztrák etológus, ökológus halála (szül. 1903. nov. 7.). A korszerű magatartáskutatás egyik fő iskolájának alapítója, az impriting (bevésődés) jelenségének felfedezője. 1973-ban kapott orvosi Nobel-díjat "az egyéni és társas magatartási sémák szerveződésére és előidézéseire vonatkozó felfedezéseiért".
Fő művei magyarul is megjelentek, többek közt A civilizált emberiség nyolc halálos bűne, a Mentsétek meg a reményt! és Ember voltunk hanyatlása.
- + -
Az emberiség nyolc halálos bűne:
1. A Föld túlnépesedik, a szociális kapcsolatok túlkínálata védekezést, agressziót vált ki.
2. A természetes életteret, megélhetésünk alapját elpusztítjuk, elveszítjük a teremtés szépségét.
3. Vakság az értékekre, a szüntelen versenyben nincs idő őszinte emberi elmélkedésre.
4. Érzelmi sivárság az elpuhulás, a technológia és a pszichogyógyszerészet következtében.
5. Genetikai problémák, a szociális viselkedést fejlesztő szelekciós nyomás zavara.
6. Szülő-gyermek kapcsolat hiánya, generációs meg-nem-értés, a tradíciók rombolása.
7. Tömeg-tudatformálás, dogmatizmus, nézet-uniformizálás, manipulálás a reklám által.
8. Atomfegyverkezés. A világvége-veszély csökkenti a jövő iránti felelősségérzetet.
(Konrad Lorenz, 1972)
(halál, megjelent, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1989-02-21] Márai Sándor posztumusz Kossuth-díjas író, akadémikus halála (szül. 1900. ápr. 11.).

(halál)
[Részletek...]
[1989-02-21] Márai Sándor posztumusz Kossuth-díjas író, akadémikus születése (+1989. febr. 21.). A polgári liberális szellem nagyhatású szószólója (Egy polgár vallomásai). 1948-ban elhagyta Magyarországot, s Itáliában, majd az USÁ-ban telepedett le.
- + -
"Semmiből üzenem: az életnek, akármilyen gyászos, zavaros és véges is, van értelme. Egyetlen értelme van: az emberi értelem."
(halál)
[Részletek...]
[1989-02-14] James Bond amerikai ornitológus halála (szül. 1900. jan. 4.). Madármegfigyelőként expedíciókat vezetett az Amazonas vidékén, majd a Karibi-térségben.
Nevét barátja, Ian Fleming tette világszerte ismertté azzal, hogy "kölcsönvette" azt és kémregényeinek híres szereplőjét, a 007-es ügynököt nevezte el róla. Fleming szintén felajánlotta nevét Bond számára, mondván: ha az felfedezne egy ronda madárfajt, akkor nevezze el nyugodtan flemingnek. Bond majdnem 90 évig élt, de egy madarat sem talált rondának...
(halál)
[Részletek...]
[1989-01-22] Weöres Sándor Baumgarten és Kossuth-díjas költő, író, műfordító születése (+1989. jan. 22.). Csodálatosan sokszínű költészetére hatással volt a Nyugat, Babits, Füst Milán, Hamvas Béla, valamint a szinte valamennyi területre és korszakra kiterjedt műfordítói munkássága. Több drámát és színművet is írt. Gyerekversei a magyar gyermekirodalom gyöngyszemei.
"Szereteted ne olyan legyen, mint az éhség, mely mohón válogat ehető és nem-ehető között; hanem mint a fény, mely egykedvűen kiárad minden előttelévőre."
- + -
Nincs munkám. Karomat csak díszül adta az Isten.
Mint gyámoltalan agg, rágom a más kenyerét.
Küldjetek új csillag talajára, ha nincs hely a Földön,
vagy vegyetek bunkót s vágjatok engem agyon.
(Fiatalember az 1930-as években)
(halál)
[Részletek...]
[1989-01-22] Weöres Sándor Baumgarten és Kossuth-díjas költő, író, műfordító halála (szül.1913. jún. 22.).
- + -
„Ez pedig itt senki más:
fasorok irtója,
mesebeli fanyüvő

késői utóda,
csillog-villog keziben
a hatalmas balta,
s hol jegenyesort talál:
uccu neki rajta!
Nem kell nékünk bükk, se tölgy,
legyen az út széles,
modern világforgalom
roppant terebélyes,
vágtasson a gépkocsi
fátlan sivatagba,
úgyse néz a bent-ülő
se jobbra, se balra.”
(A tájrongáló)
(halál)
[Részletek...]
[1988-12-17] Róna Emmy grafikus, festő születése (+1988. dec. 17.). 387 könyvet illusztrált, köztük az Ezeregyéjszaka meséit, Grimm legszebb meséit, a János Vitézt, a Gullivert, az Öreg néne őzikéjét, a Bambit.
(halál)
[Részletek...]
[1988-11-13] Doráti Antal karmester halála (szül. 1906. ápr. 9.). A budapesti Zeneakadémián Bartók, Kodály és Weiner Leó tanítványa volt. Az Operaházban 1924-ben vezényelt először. 1928-ban a Drezdai Opera segédkarmestere, majd a Münsteri Opera főzeneigazgatója lett. 1933 és 1941 között a Monte Carló-i Orosz Balettel turnézott. 1941-45 közt az újonnan alakult American Ballet Theater zeneigazgatója, majd a dallasi, a minneapolisi zenekarok vezetője. 1962-66 között a BBC Simphony Orchestra dirigense, ezután a stockholmi filharmonikusok, a Royal Philharmonic Orchestra, Amerikában a washingtoni, majd a detroiti szimfonikus zenekarok élén működött. Zeneszerzőként is jelentős, főleg gordonkaversenyeket komponált.
(halál)
[Részletek...]
[1988-07-13] Gobbi Hilda Kossuth-díjas színészno születése (+1988. júl. 13.). 1945 elott részt vett a munkásszínjátszásban és az ellenállási mozgalomban. A háború után fizikai munkával járult hozzá a megsérült Nemzeti Színház újjáépítéséhez, és széles köru társadalmi tevékenységet fejtett ki. 1947-ben a munkás- és parasztszármazású színinövendékek számára megszervezte a Horváth Árpád Kollégiumot, az idos és magányos színészek számára pedig a Jászai Mari Színészotthont. Szívós és kitartó munkával létrehozta a Bajor Gizi Színészmúzeumot. Több filmben is szerepelt, s népszeru rádiószerepe révén o volt mindenki "Szabó néni"-je.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1988-07-06] Péchy Blanka színésznő, író, előadóművész születése (+1988. júl. 6.). A Szép magyar beszéd versenyek kezdeményezőjeként 1962-ben megalapította a Kazinczy-díjat.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1988-01-07] Reich Károly Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus halála (szül. 1922. aug. 7.). A magyar és külföldi irodalom kiemelkedő alkotásaihoz, ifjúsági könyvekhez készített illusztrációkat. Minden művére természetesség, valamennyi élőlény szeretete volt a jellemző. Művészegyéniségéről meseillusztrációi vallottak a leghitelesebben (Arany László, Magyar népmesék, Móricz: Állatmesék).

(halál)
[Részletek...]
[1987-12-18] Marguerite Yourcenar (Crayencour) belga írónő, akadémikus születése (+1987. dec. 18.). 1949-ben élettársával, Grace Frickkel, végleg Amerikában telepedett le. Híres történelmi regényei: Hadrianus emlékezései (1951), Opus nigrum (1968). Femina-díjat és számos más irodalmi díjat kapott, beválasztották a Belga Királyi Akadémia tagjai sorába, ő az első nő, aki a Francia Akadémia "halhatatlanjai" közé is bekerült 1980-ban. Életművének összegzése A világ útvesztője című életrajzi trilógiája. Számos műve magyarul is megjelent.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1987-12-02] Paul Arma magyar származású francia zeneszerző, zene-etnológus, népdalgyűjtő halála (szül. 1905. okt. 22. Budapest). A Zeneakadémián Bartók Béla növendéke volt. 1936-tól Párizsban élt. A német megszállás alatt mintegy 1600, az ellenállás idején keletkezett francia népdalt gyűjtött össze. Több mint 300 művet komponált.
(halál)
[Részletek...]
[1987-11-26] Rockenbauer Pál újságíró, filmes, hegymászó, világjáró születése (+1987. nov. 26., önként, Katalinpusztán). Levante vizén címmel ő rendezte az első magyar expedíciós filmsorozatot. A Televízió volt a munkahelye egész életében, első magyarként bejárta mind a hat kontinenst, forgatott Hawaii, a Pamír és a Kilimandzsáró csúcsain, s az Antarktiszon. 1979-ben Másfélmillió lépés Magyarországon címmel országismertető sorozatot készített, hét évvel később Még egymillió lépés címmel újra végigjárta az országos kék túrát. Eközben halt meg, miután megmutatta kollégáinak Zengővárkony mellett a helyet, ahová eltemetését kérte.
(halál)
[Részletek...]
[1987-11-26] Rockenbauer Pál újságíró, filmszerkesztő halála (szül. 1933. jan. 14.). Levante vizén címmel ő rendezte az első expedíciós filmsorozatot. Egymillió lépés Magyarországon címmel országismertető sorozatot készített.

(halál)
[Részletek...]
[1987-11-20] Sulyok Mária Kossuth-díjas színész születése (+1987. nov. 20.). 1931-től Budapesten számos színházban játszott, 1961-77 között a Víg-, majd 1984-ig a Madách Színház művésznője volt.
(halál)
[Részletek...]
[1987-05-24] Ligeti Lajos Kossuth-díjas nyelvész, orientalista, akadémikus születése (+1987. máj. 24.). Magyar őstörténeti kutatásai során járt Kínában, Belső- Ázsiában, Perzsiában, Afganisztánban és Japánban. 1939-től a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanszékvezető. Az MTA Altajisztikai Kutatócsoportjának megszervezője (1969), a Kőrösi Csoma Társaság újjászervezője (1969) és első elnöke volt. 1966-ban megalapította az Acta Orientalia című folyóiratot.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1987-02-09] Gazdag Erzsi József Attila-díjas költő, író születése (+1987. febr. 9.). Derűs, humoros gyermekverseiben a népköltészet ihletése érezhető. Hármat Kodály Zoltán zenésített meg. Művei: Mesebolt, A megtalált Tündérország, Egérlakta kistarisznya, Az utolsó szó jogán.
(halál)
[Részletek...]
[1987-01-25] Rodolfo (Gács Rezső) világhírű bűvész születése (+1987. jan. 25.). Az Artista Akadémián tanított. Kb. 5000 mutatványt és kombinációt ismert a gondolatolvasás, mnemotechnika, szuggesztió és zsebtolvajlás terén.
(halál)
[Részletek...]
[1987-01-21] Dénes Zsófia József Attila-díjas író, költő, újságíró születése (+1987. jan. 21.). 1913-ban ismerkedett meg Ady Endrével, akinek rövid ideig menyasszonya volt. A kapcsolat történetét Élet helyett órák című könyvében dolgozta fel.

(halál)
[Részletek...]
[1987-01-06] ron Nagy Lajos kétszeres Munkácsy-díjas festőművész születése (+1987. jan. 6.). 1939-től Székesfehérvárott volt rajztanár. Posztimpresszionista tájképeket, lírai hangulatú életképeket és portrékat festett. Csongor és Tünde című pannója a székesfehérvári Vörösmarty Színházban látható. Munkáit a Magyar Nemzeti Galéria és a székesfehérvári István Király Múzeum őrzi.
(halál)
[Részletek...]
[1986-12-29] Andrej Tarkovszkij orosz filmrendező születése (+1986. dec. 29.). Műveiben a lét értelme, a mai ember konfliktusai foglalkoztatták, s mesterien mutatta be különböző korszakok életét, hangulatát és tájképeit. Legismertebb filmjei: Iván gyermekkora, Andrej Rubljov, Solaris, Sztalker. 1984-től Nyugat-Európában forgatta utolsó két filmjét, a Nosztalgiát és az Áldozathozatalt. Az utóbbi elnyerte a Cannes-i filmfesztivál különdíját.
(halál)
[Részletek...]
[1986-12-29] Andrej Tarkovszkij orosz filmrendező halála (szül. 1932. ápr. 4.). Műveiben a lét értelme, a mai ember konfliktusai foglalkoztatták. Iván gyermekkora, Andrej Rubljov, Solaris, Sztalker, Nosztalgia, Áldozathozatal.
(halál)
[Részletek...]
[1986-11-26] Radványi Géza Kossuth-díjas filmrendező halála (szül. 1907. szept. 26.). Márai Sándor öccse volt. Ő rendezte a háború után nemzetközi sikerű Valahol Európában-t. 1947-től Olaszországban, Franciaországban, majd Németországban élt.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1986-11-18] Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző, karnagy születése (+1986. nov. 18.).
(halál)
[Részletek...]
[1986-11-18] Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző, karnagy halála (szül. 1899. okt. 1.). Sokat tett a népzenén alapuló új művek elterjesztéséért és a magyar dalosmozgalom megújításáért, megszervezte az Éneklő Ifjúság mozgalmat. Számos dalát, vegyes- és gyermekkari művét ma is oktatják.
(halál)
[Részletek...]
[1986-10-22] Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus, akadémikus halála (szül. 1893. szept. 16.).
1937. okt. 28-án orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol fő kutatási területe a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, izombiokémia, bioelektronika, biogenetika, a rák keletkezése és gyógyítása volt.
- + -
"Vagy a túlnépesedést kell megakadályoznunk, vagy egy jobb és nagyobb bolygóra kell költöznünk. Az egyensúly nem tartható fenn a halálozás szabályozásával (modern orvostudomány) születésszabályozás nélkül."

(Szent-Györgyi Albert: Kis katekizmus)
- + -
Az ENSZ 2002. okt. 15-i jelentése szerint a világ kb. egymilliárd házaspárjának egyharmada még mindig nem végez semmiféle családtervezést (főleg az oktatás és az eszközök hiánya, valamint a vallási és patriarhális uralom miatt).
Az ENSZ Népesedési Alapja (The United Nations Population Fund, UNFPA) becslése szerint a munkájukhoz adott minden ezer dollár segít megelőzni 360 nemkívánt gyermek megszületését, 150 abortuszt, 1 anya halálát, 11 csecsemő halálát, 14 (1-5 éves) gyermek halálát.
Az USA jelenlegi kormánya a saját korábbi ígéretét megszegve visszavont 34 millió dollár támogatást az UNFPA-tól.
A történelem eddigi legnagyobb létszámú generációja lép most termékeny korba.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1986-10-22] Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, akadémikus születése (+1986. okt. 22.). Elsőként izolált paprikából C-vitamint. 1937. okt. 28-án orvosi Nobel-díjat kapott a C-vitamin fölfedezéséért.
- + -

Századunkban a közlési sebesség 10 a 7-en (tízmilliószorosra) nőtt, az adatkezelés 10 6, az energiaforrásaink 10 3, fegyvereink ereje 10 6, a népességnövekedés 10 a 3-on (ezerszeresre) gyorsult...
Nem ehhez készült az ember. Hogy fennmarad-e, attól függ, gyorsabban tud-e alkalmazkodni, mintsem alantas erők elpusztítanák.
Pillanatnyi helyzete előnytelen. Arra kényszerültünk, hogy ősemberi aggyal nézzünk szembe ezzel a helyzettel...
Az ősembernek meg kellett ragadnia minden közvetlenül előnyös helyzetet; a hosszú távú kérdések hiányoztak.

A világ azóta megváltozott, de mi még mindig apró, közvetlen előnyökért áruljuk távolabbi létérdekeinket.
Katonai, ipari komplexumaink, melyek veszélyeztetik az emberiség jövőjét, jórészt annak köszönhetik szilárdságukat, hogy nagyon sok ember mindennapi kenyere függ ezektől.

(Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom)
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1986-10-12] Fényes Szabolcs Erkel-díjas zeneszerző születése (+1986. okt. 12.). Kedvelt filmkomponista volt: több mint 100 filmzenét, szimfonikus könnyűzenét, sanzonokat, 600-700 dalt, több mint 45 operettet és színpadi művet írt.
(halál)
[Részletek...]
[1986-09-27] Ruttkai Éva Kossuth-díjas (1960) színésznő születése (+1986. szept. 27.). Pályáját ötévesen gyermekszínészként kezdte. 1945-től (kis megszakítással, 1948-51-ig a Nemzeti Színházban játszott) haláláig a Vígszínház tagja volt. Több mint félszáz filmben is szerepelt, többször Latinovits Zoltán partnereként. 1989-ben könyve jelent meg Parancsolj tündérkirálynőm! címmel.
(halál)
[Részletek...]
[1986-09-27] Ruttkai Éva Kossuth-díjas színésznő halála (szül. 1927. dec. 31.). 1945-től kis megszakítással haláláig a Vígszínház tagja volt.
(halál)
[Részletek...]
[1986-09-07] Szentiványi Jenő író halála (szül. 1909. júl. 18.). A modern magyar sci-fi egyik úttörője. Világjárt ember volt, már 16 évesen Jamaicában és a Fülöp-szigeteken kalandozott, Borneóban is járt. Kalandregényeivel óriási sikert aratott. Leghíresebb könyve a Kőbaltás ember, amelyben három egymás mellett élő ősembertípust elevenít meg. A regény 1937-ben jelent meg, azóta majd félmillió példányban adták ki.
(Az emberréválás ma is folyik, sokféle embertípus él egymás mellett, a fenntartható civilizáció visz tovább, az ökológiai tévutak mindig kihalnak.)

(halál)
[Részletek...]
[1986-08-31] Henry Moore ír származású angol szobrász, grafikus születése (+1986. aug. 31.). Az 1930-as évektől főleg absztrakt ábrázolással foglalkozott. Az 1950-es évektől műveiben a természeti formák monumentalitása egyesült az emberek asszociatív képével. A rajz és az akvarell ugyancsak jelentős szerepet töltött be művészi tevékenységében. Visszatérő témája a fekvő női alak. Legjelentősebb grafikai alkotása a Katakomba-rajzsorozat, melyen a bombázás elől a metróalagutakba menekült embereket ábrázolja.
(Hitler 69 napig bombázta Londont, mielőtt erőit a keleti frontra csoportosította volna. A lakosság kb. 4 %-a a metrót használta óvóhelynek.
Párizsnak 1900-ban lett metrója, a túlzsúfolt Londonban viszont már 1836-ban alagútásásra kényszerültek. A Temze alatti ún. „nagy lyuk” öt évig készült, olyan óriási pénzveszteséggel, hogy vasutat már nem építettek bele. Két évtizedig csak népünnepélyekre használták, aztán az építési költség egyharmadáért eladták a vasúttársaságnak.
Az 1863-ban indult 5 km hosszú szakasz nagyon népszerű volt, átadása utáni évben a 3 milliós Londonban 11 millióan próbálták ki, a gőzmozdony és a gázlámpák, no meg a pipázó utasok füstje miatt szinte elviselhetetlen levegő ellenére.
(halál)
[Részletek...]
[1986-08-31] Henry Moore ír származású angol szobrász, grafikus halála (szül. 1898. júl. 30.). Az 1930-as évektől főleg absztrakt ábrázolással foglalkozott. Az 1950-es évektől műveiben a természeti formák monumentalitása egyesült az emberek asszociatív képével. A rajz és az akvarell ugyancsak jelentős szerepet töltött be művészi tevékenységében. Visszatérő témája a fekvő női alak. Legjelentősebb grafikai alkotása a Katakomba-rajzsorozat, melyen a bombázás elől a metróalagutakba menekült embereket ábrázolja.

(halál)
[Részletek...]
[1986-08-01] Montágh Imre logopédus, egyetemi tanár halála (szül. 1935. júl. 29.). Gyógypedagógusként süketnéma gyerekekkel foglalkozott, majd amatőr színjátszók képzése során került kapcsolatba a beszédtechnika oktatásával. 1973-tól ennek tanára volt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
(halál)
[Részletek...]
[1986-06-13] Benny (Benjamin David) Goodman amerikai klarinétművész, "a szving királya", zenekarvezető halála (szül. 1909. máj. 30.). A legelső dzsesszkarmester volt, akinek zenekarában színes és fehér muzsikusok együtt szerepeltek. Bartók Béla számára komponálta Kontrasztok című művét, ezt 1940-ben együtt vették fel lemezre.
(halál)
[Részletek...]
[1986-05-20] Fr. Erviti spanyol jezsuita tanár, az indiai Szt. Xavér szociális szolgálat társaság (Saint Xavier Social Service Society) alapítójának (1976) halála. Közösségszervezés, egészség, környezet, nők és gyermekmunkások oktatása. Munkáját 1987 óta Cedric Prakash folytatja.
(halál)
[Részletek...]
[1986-04-14] Simone de Beauvoir francia írónő, filozófus születése (+1986. ápr. 14.). A feminizmus egyik úttörője. Regényeiben az egzisztencialista filozófia erkölcsi problémáit boncolgatta. Mandarinok című regényéért Goncourt-díjat kapott, ismert önéletrajzi trilógiája is.
(halál)
[Részletek...]
[1986-02-28] Sven Olof Joachim Palme svéd miniszterelnököt (szül. 1927. jan. 30.) Stockholmban meggyilkolták, a tettes és az indíték azóta is ismeretlen. 1969-1976-ig vezette a kormányt, majd ellenzékben eltöltött hat év után 1982-ben újra őt nevezték ki kormányfőnek. Életműve a nemzetközi politikában is maradandó; minden igyekezete a világ tűzfészkeinek felszámolására irányult.

(halál)
[Részletek...]
[1986-02-23] Mérei Ferenc Kossuth-díjas pszichológus halála (szül. 1909. nov. 24.). A klinikai és szociálpszichológia, a gyermeklélektan kiemelkedő kutatója.
(halál)
[Részletek...]
[1986-01-15] Dömötör Sándor néprajzkutató születése (+1986. jan. 15.). Múzeumigazgató, a honismereti mozgalom megalapítója.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1985-11-06] Csapody Vera botanikus, művész születése (+1985. nov. 6.). Az első nő volt, aki matematika-fizika szakon diplomát szerzett. A Sacré Coeur apácarend leánygimnáziumában tanított 1914-től annak erőszakos megszüntetéséig (1948), az utolsó évtizedben ő volt az igazgató.
13 ezer növényt festett le. Az ő rajzaival jelent meg pl. Jávorka Sándor A Magyar Flóra képekben című műve.
(halál)
[Részletek...]
[1985-09-30] Charles Richter amerikai szeizmológus születése (+1985. szept. 30.). A földrengések erősségének mérésében használatos kilencfokozatú skála kidolgozója.
(halál)
[Részletek...]
[1985-09-08] John Franklin Enders amerikai bakteriológus, víruskutató halála (szül. 1897. febr. 10.).

Izolálta a kanyaró vírusát is, amely korábban laboratóriumi körülmények között nem tenyészett. Víruskutatói munkásságáért 1954-ben megosztott orvosi Nobel-díjat kapott.
(Az emberiség átlagéletkora hirtelen megemelkedett a vírusokkal, baktériumokkal, valamint a rovarokkal szembeni csata megnyerése után. Ebben jelentős szerepük volt a II. világháború katonai fejlesztéseinek - a seregeket a betegségekkel szemben is védeni kellett. De a vírusok és rovarok elleni háború ezzel a csatával nem dőlt el. Talán egy kevésbé hadiipari hozzáállással többre mennénk...)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1985-07-16] Heinrich Böll Nobel-díjas (1972) német író, újságíró (szül. 1917. dec. 21.). Híres háborúellenes regényei a Biliárd fél tízkor, a Csoportkép hölggyel, a Gondviselő ostromzár és a Katharina Blum elvesztett tisztessége.
"Olyan országot keresek magamnak, ahol békességben olvashatok a buszon azt, amit akarok."
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1984-12-13] Amerigo Tot (Tóth Imre) szobrász halála (szül. 1909. szept. 27. Fehérvárcsurgó). Olaszországban élt. A figuratív szobrászattól eljutott a nonfiguratív plasztikáig. Monumentális műveket is alkotott.


(halál)
[Részletek...]
[1984-12-13] Amerigo Tot (Tóth Imre) Olaszországban élt szobrász születése Fehérvárcsurgón (+1984. dec. 13.). Sokféle alkotása született a figuratív szobrászattól a nonfiguratív plasztikáig, monumentális műveket is alkotott.
(halál)
[Részletek...]
[1984-10-31] Meghalt Indira Gandhi (szül. 1917. nov. 19.), India (már 1966-77 között, majd 1980-tól újra) miniszterelnöknője.
Amikor áthaladt a rezidenciáját a hivatalától elválasztó fal kapuján, az ott posztoló két őr tüzet nyitott rá. Indira Gandhi azonnal meghalt, gyilkosai ellenállás nélkül hagyták, hogy társaik elvezessék őket.
(A népességrobbanást fékező intézkedései széles körű felháborodást váltottak ki vallásos és nacionalista körökben.)
(halál)
[Részletek...]
[1984-09-09] Máté Péter zeneszerző, énekes születése (+1984. szept. 9.). Mintegy 150 népszerű dal szerzője. Saját dalait általában maga kísérte, zongorázott, gitározott, énekelt. Elmegyek című dala (1984) világsláger lett.

(halál)
[Részletek...]
[1984-06-12] Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas karmester születése (+1984. jún. 12.). 1942-ben a milánói Scalában (három évvel Budapest előtt) ő vezényelte Bartók Csodálatos mandarinját. 1945-től a Rádiózenekar vezetője volt. 1953-tól haláláig az Operaház és az Állami Hangversenyzenekar főzeneigazgatójaként a magyar zene egyik nemzetközi "nagykövete".
(halál)
[Részletek...]
[1984-06-12] Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas karmester halála (szül. 1907. jan. 18.).
(halál)
[Részletek...]
[1984-06-06] Pikler Emmi gyermekpszichológus születése (+1984. jún. 6.). A Lóczy Lajos utcai csecsemőotthon létrehozója és vezetője. Számos könyve és publikációja a magyar gyermeknevelés alapját képezi.
(halál)
[Részletek...]
[1984-04-08] Pjotr Leonyidovics Kapica szovjet atomfizikus, akadémikus születése (+1984. ápr. 8.). Fizikai Nobel-díjat kapott 1978-ban megosztva az alacsony hőmérsékletek fizikája terén végzett, úttörő jellegű kutatásaiért. A Pugwash-konferenciák (1995-ben Béke Nobel-díjat kapott tudósmozgalom az atomfegyverek betiltásáért) egyik kezdeményezője.
(halál, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...]
[1984-03-31] Vankóné Dudás Juli naiv festő születése Galgamácsán (+1984. márc. 31.). Gyermekkorától gyűjtötte és ápolta falujának szokásait, népművészeti emlékeit. Munkadal- és népszokástanítás anyaga lemezen is megjelent. Képeinek népviseletbe öltözött figurái világszerte ismertek. Munkájáról Moldován Domokos filmet készített Dudás Juli galgamácsai parasztfestő címmel.) Önéletrajza: Falum, Galgamácsa.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1984-03-24] Megölték Hilda Murrell angol antinukleáris aktivistát. 78 éves volt, híres rózsakertész, halála után David Austin rózsanemesítő róla nevezte el egy új rózsafajtáját.
Hogy ki ölte meg és miért? A teóriákat összefoglalja:
http://www.greenanarchist.org.uk/Wkhm.htm
Adatokat gyűjtött a Sezewell B reaktor hibáiról, de titkos információk birtokában volt a Belgrano argentin csatahajó elsüllyesztéséről is a Falkland háborúban, unokaöccse, Rob Green révén, aki az angol haditengerészetnél a nukleáris fegyverekért felelős parancsnok volt, és aki a gyilkosság után a nukleáris fegyverek ellen kezdett kampányolni. (2004-ben került nyilvánosságra, hogy nukleáris fegyverek is voltak az angol hadihajókon a Falkland szigeteknél.)
(Más magasrangú katonai parancsnokokkal is történt ilyen fordulat: Lee Butler generális, a Stratégiai Légierő parancsnoka, az USA atomháború tervének felelőse és az elnök biztonsági tanácsadója 1995-ös nyugdíjazása után a tömegpusztító fegyverek ellen lépett fel. Hasonlóan Ramdas admirális, aki 1994-ig India haditengerészetének parancsnoka volt. Robert McNamara, az USA Védelmi Titkára, aki a vietnami háborút hajtotta és igazolta a nukleáris fegyverkezési versenyt, nyugdíjazása után a NATO atompolitikája ellen fordult.)
Naplója megjelent: Hilda Murrell's nature diaries, 1961-1983 (Collins).
Maggie Gee regényt írt róla (Grace, 1989)
Fejezet szól róla Russell Gould: Unsolved Murders (True Crime S.) c. könyvében.
Judith Cook: Unlawful Killing, The Murder of Hilda Murrell c. könyve is a titkosszolgálat szerepét vizsgálja a gyilkosságban.
Halála után vált kifejezéssé az angolban: "holtan találták az erdőben", ami azt jelenti, hogy a titkosszolgálat végzett valakivel amiatt, amit tudott.
(háború, halál, megjelent)
[Részletek...]
[1984-03-23] Greguss Pál Kossuth-díjas botanikus, biológus születése (+1984. márc. 23.). Növényrendszertannal, örökléstannal, faanatómiával foglalkozott. Egyik alapítója volt a Búvár című folyóiratnak.
(halál)
[Részletek...]
[1984-02-22] Hermann Imre pszichoanalitikus születése (+1984. febr. 22.). A Ferenczi Sándor alapította magyar pszichoanalítikus iskola kiemelkedő alakja. Fő műve Az ember ősi ösztönei.
(halál)
[Részletek...]
[1984-02-21] Hegyi Bélát, a Vigília főszerkesztőjét azonnali hatállyal kirúgta Lékai László esztergomi érsek. Hegyi Béla 16 éve dolgozott a szerkesztőségben, 1980-tól, Rónay György halála után, az ő kifejezett utódlási kívánságára lett főszerkesztő.
(A rendszerváltás után a kormány Rahabilitációs Bizottsága 1990. dec. 14-én erkölcsi elégtételt és egyszeri anyagi segélyt adott neki, de ez az egyházon belüli viszonyokra nem vonatkozott.)
(halál)
[Részletek...]
[1984-02-21] Mihail Alekszandrovics Solohov irodalmi Nobel-díjas (1965) szovjet-orosz író halála (szül. 1905. máj. 24.). Emberi sors, Csendes Don. Sok művét megfilmesítették.

(Feltört ugar és Új barázdát szánt az eke című könyvei jól szimbolizálják azt a kort, amikor a fosszilis energiák segítségével az ember elűzte az élővilágot szinte minden általa használható területről és azokból monokultúrát, öko-sivatagot (termőföldet) csinált.)
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1984-01-27] Országh László nyelvész, irodalomtörténész születése (+1984. jan. 27.). Főszerkesztője volt a Magyar Nyelv Értelmező Szótárának, számos angol-magyar, illetve magyar-angol szótárnak. Hazánkban ő teremtette meg az amerikanisztikai stúdiumok alapjait.
(A nyelvi csoportok közti megértés alapvető eszköze a szótár…)
(halál)
[Részletek...]
[1984-01-20] Johnny Weissmüller amerikai úszó, filmszínész születése Magyarországon, Temesvár mellett egy kis faluban (+1984. jan. 20.). 4 éves volt, amikor kivándoroltak Amerikába. Ötször nyert olimpiai bajnokságot és 67 világrekordot állított fel. Ő úszta először 1 percen belül a 100 métert. A harmincas évektől lett a Tarzan-filmek főszereplőjeként is világhírű.
(A Las Vegas-i szerencsejátékok rabja lett, mindenét eljátszotta. Végül az egyik kaszinó portásaként tengette életet. Nyolcvan évesen teljes szegénységben halt meg.)
(halál)
[Részletek...]
[1984-01-20] Johnny Weissmüller olimpiai bajnok amerikai úszó, filmszínész halála (szül. 1904. jún. 2.). A Tarzan-filmek főszereplője.
(halál)
[Részletek...]
[1984-01-06] László Ernő (Ernst László) magyar származású, Amerikában élt operatőr születése (+1984. jan. 6.). Kiemelkedő alkotásai: Ítélet Nünbergben, Fantasztikus utazás, Vidékiek New Yorkban. A Stanley Kramer rendezte Bolondok hajója fotografálásáért 1965-ben Oscar-díjat kapott. Alelnöke, majd 1972-74-ben elnöke volt az Amerikai Filmoperatőrök Társaságának.
(halál)
[Részletek...]
[1983-12-06] Molnár Antal Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, pedagógus születése (+1983. dec. 6.). A filozófiai koncepción alapuló magyar zeneesztétika megalapítója.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1983-09-15] Szervátiusz Jenő erdélyi szobrász születése (+1983. szept. 15.). Eredetileg kerékgyártó mester volt, első szobrát 1924-ben faragta, majd Párizsban és Kolozsvárott tanult. Első önálló tárlatát 1933-ban Kolozsvárott rendezte. 1933-34-ben Szolnay Sándorral szabadiskolát tartott fönn Kolozsváron, ezután huzamosabb ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1941-43-ig a csíksomlyói Kalot népfőiskola szobrászati tanfolyamát vezette, majd angol hadifogságból hazatérve 1949 és 1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára volt.
Művészetének főként az Erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. 1964-ben Bukarestben gyűjteményes kiállítása volt. Romániában többek közt érdemes művész címmel és állami díjjal ismerték el munkásságát. Szobrait 15 ország múzeumai őrzik, természetesen Magyarországon is vannak alkotásai.

Élete utolsó éveiben Magyarországon élt. Fia, Szervátiusz Tibor szintén szobrász. 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
(halál)
[Részletek...]
[1983-05-07] Romhányi József író, költő születése (+1983. máj. 7.). Rímhányónak becézték, a Flinstone család és a Foxi Maxi, valamint a Mézga család és Doktor Bubó sorozat sikerében nagy szerepe volt verseinek.

(halál)
[Részletek...]
[1983-05-07] Romhányi József író, költő halála (szül. 1921. márc. 8.). A Flinstone család és a Foxi Maxi, valamint a Mézga család és Doktor Bubó sorozat sikerében nagy szerepe volt verseinek. Kortársai Rímhányó-Romhányinak nevezték. Számos daljáték, operett- és kabaréműsor verseit írta, s ő fordította le a Macskák című musicalt.
(halál)
[Részletek...]
[1983-04-20] Mezei Mária színésznő halála (szül. 1909. okt. 16.). Apja ügyvéd volt, édesanyja nem sokkal a szülés után meghalt. A Kecskemétet sújtó nagy földrengés összedöntötte házukat, ezután előbb Erdélyben, majd Szegeden éltek. Érettségi után férjhez ment. 1935-től a Kamara, a Belvárosi és a Vígszínház tagja volt, főként a végzet asszonya típusú szerepeket játszott. 1944-ben, a német megszállás alatt nem vállalt fellépést. 1956-ig méltatlanul mellőzték: kabarékban, esztrádműsorokban lépett fel. 1964-1970 között a Nemzeti Színház művésze volt.
(halál)
[Részletek...]
[1983-04-15] Illyés Gyula Kossuth-díjas író, költő születése (+1983. ápr. 15.).
A Nyugat munkatársa, 1937-től társszerkesztője, Babits legközvetlenebb munkatársa, szellemi hagyatékának letéteményese lett.
A Magyar Csillag folyóirat szerkesztőjeként nagy szerepe volt a Márciusi Front szellemi előkészítésében.
Egy mondat a zsarnokságról (1953), Puszták népe, Fáklyaláng, Ozorai példa, Dózsa György, A kegyenc, Tiszták.
(halál)
[Részletek...]
[1983-04-15] Illyés Gyula Kossuth-díjas író, költő halála (szül. 1902. nov. 2.). Fiatalon kapcsolatba került a baloldali diákmozgalommal, 1919 után emigrált. Első versei Párizsban jelentek meg. Hazatérése után Kassák-köréhez tartozott, majd a Nyugat munkatársa, 1937-től társszerkesztője lett. 1941-ben, a Nyugat megszűnése után a Magyar Csillag című folyóiratot szerkesztette. Nagy szerepe volt a Márciusi Front szellemi előkészítésében. Költészetére a néppel, a szegényparasztság sorsával, a magyar tájjal való összefonódás jellemző. Ezt reprezentálta Puszták népe című könyve. Az 1953-ban írta Egy mondat a zsarnokságról című költeményét.
(halál)
[Részletek...]
[1983-03-03] Arthur Koestler magyar származású, Angliában élt világhírű író születése (+1983. márc. 3.). Legismertebb regénye a sztálini koncepciós pereket leleplező Sötétség délben.



(halál)
[Részletek...]
[1983-02-22] Olty Magda Kossuth-díjas színésznő halála (szül. 1912. jún. 28.). 1933-68 közt a Nemzeti Színházban játszott. Részt vett az ellenállásban, letartóztatták, 1945-ben szabadult. 1948-tól tanított, 1957-61-ig igazgató volt a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
(halál)
[Részletek...]
[1983-01-27] Louis de Funes francia komikus filmszínész halála (szül. 1914. júl. 31.). Hat St. tropez-i csendőr filmben, majd a Fantomas-sorozatban is szerepelt.
(Szárnyát vagy combját? (L' aile ou la cuisse) c. vígjátékában (1976) éttermi kalauz írót játszik és a francia konyha őrzője a gyorsétkezdékkel és műételekkel szemben.
Már a 19. században egy francia így írt a tipikus amerikairól: "fal, hörpint, lohol".)
(halál)
[Részletek...]
[1982-12-20] Arthur Rubinstein lengyel származású zongoraművész halála (szül. 1887. jan. 28.). 12 éves korában Berlinben hangversenyezett először. Főleg romantikus szerzők műveiből összeállított repertoárjával sikereket aratott a világ minden táján. Chopin legavatottabb tolmácsolójaként tartották számon.
(halál)
[Részletek...]
[1982-11-21] Bartók Béláné Pásztory Ditta zongoraművésznő halála (szül. 1903. okt. 31.). 1938-tól férjével együtt kétzongorás hangversenyeket adott Európában és az USÁ-ban. 1940-ben emigrált Bartókkal az USÁ-ba, ahonnan 1946-ban tért haza. A Bartók-zongoraművek leghűbb előadója volt.
(halál)
[Részletek...]
[1982-10-16] Selye János orvosbiológus, kémikus születése (+1982. okt. 16.). A stresszelmélet kidolgozója.
(halál)
[Részletek...]
[1982-10-11] Jean Effel (Francois Lejeune) francia karikaturista születése (+1982. okt. 11.). Szellemes politikai karikatúráival, bájos figuráival világszerte ismertté vált. Több mint 17 ezer rajzot készített. A világ és az ember teremtését szatirikusan ábrázoló rajzgyűjteményei (Az ember teremtése, Adám és Éva) Magyarországon is megjelentek.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1982-06-12] von Karl Frisch osztrák etológus halála (szül. 1886. nov. 20.). Nobel-díjat kapott 1973-ban - megosztva Konrad Lorenz-cal és Nikolaas Tinbergennel - az egyéni és társas magatartási sémák szerveződésére és előidézésére vonatkozó felfedezéseiért, amelyeket elsősorban méheken figyelt meg.

(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1982-05-15] dám Jeno Kossuth-díjas zeneszerzo, karmester, egyetemi tanár halála (szül. 1896. dec. 12.). Muveinek nagy részét a Bartók és Kodály által kezdeményezett népzenei ihletésu stílusban írta. A Liszt Ferenc Zenemuvészeti Foiskolán - ahol Kodály tanítványaként szerezte diplomáját - nyugdíjba vonulásáig szolfézst, népzenét, kamaraéneket, módszertant és dalirodalmat tanított, s az operatanszak, majd az ének-fotanszak vezetoje volt. Rádiós és televíziós eloadásaival széles néprétegeket nevelt a zene szeretetére.
(halál)
[Részletek...]
[1982-03-29] Carl Orff német zeneszerző születése (+1982. márc. 29.). Egyedülálló zenés színpadi műfajt teremtett, amelyben színjáték, tánc, ének és zene teljesen egyenrangú volt. Fő műve a Carmina Burana.
(halál)
[Részletek...]
[1981-10-16] Várnai Zseni József Attila-díjas költő, író születése (+1981. okt. 16.). Színi diplomát szerzett, de nem játszott színpadon, tisztviselőként dolgozott. 1912-ben a Népszava közölte Katonafiamnak című híres versét, amelynek refrénje a háborúellenes mozgalom jelszava lett: "Ne lőj, fiam, mert én is ott leszek". Emiatt egyébként a Népszavát elkobozták, őt pedig vád alá helyezték. Első verseskötete 1914-ben jelent meg. Írt meséket és gyermekverseket is. Ismert önéletrajzi regénye a Nem volt hiába.


(háború, halál)
[Részletek...]
[1981-09-13] Titus Flavius Vespasianus római császár születése (+81. szept. 13.). Vespasianus császár idősebb fia volt. 70 -ben elfoglalta és lerombolta Jeruzsálemet. Diadalíve ma is áll. 79. június 24-én lépett trónra. A besúgókat száműzte, a felségsértők kegyelmet kaptak, halálos ítéleteket nem hozott. Sokat építtetett, elsősorban közfürdőket.
(halál)
[Részletek...]
[1981-05-27] Pilinszky János Kossuth- és József Attila-díjas költő születése (+1981. máj. 27.).
"Minden szeretet tragikus a földön. S fordítva is: szeretet nélkül nincs tragédia."
(halál)
[Részletek...]
[1981-05-27] Pilinszky János Kossuth- és József Attila-díjas költő halála (szül. 1921. nov. 25.).
(halál)
[Részletek...]
[1981-05-27] Pilinszky János Kossuth- és József Attila-díjas költő halála (szül. 1921. nov. 25.).

(halál)
[Részletek...]
[1981-05-21] 65 évesen beiktatták hivatalába Francois Mitterand-t. A háziorvosa által aláírt közlemény szerint egészségi állapota kifogástalan volt. Öt hónappal később előrehaladott prosztatarákot diagnosztizáltak nála, amit nyomban államtitoknak minősíttetett. Állandó orvosi kezelés alatt állt és gyakori depresszió jellemezte. 1988-ban mégis újra indult az elnökségért, nagy többséggel győzött is, választói nem is sejthették az igazságot egészségi állapotáról. Kezelőorvosa Mitterand halála után, 1996-ben kiadott könyvében elismerte: "1994 novemberétől az elnök megítélésem szerint már nem volt alkalmas tisztségére. A betegségén kívül igazán már semmi nem érdekelte."
(halál)
[Részletek...]
[1981-05-11] Bob Marley könnyűzenei énekes, reggae-sztár születése, Jamaica (+1981. máj. 11.). A reggae döcögős, strófákra alkalmas muzsikájára népét szerető, az emberi elnyomás minden formáját elítélő, ellene harcra szólító szövegeket írt.
(halál)
[Részletek...]
[1980-12-08] John Lennont meggyilkolták New Yorkban (szül. 1940. okt. 9.). Angol beatzenész, a legendás Beatles együttes gitárosa, énekese, zene- és szövegírója. A Beatles 1970-es felbomlása után sikeres szólókarriert futott be. Japán feleségével együtt számos békeakcióban vettek részt. "Nem akarok katona lenni" c. dala is jól kifejezi életművének irányultságát.
- + -

... Imagine all the people / Living life in peace...
Imagine no possessions / I wonder if you can
No need for greed or hunger / A brotherhood of man
Imagine all the people / Sharing all the world...
You may say I'm a dreamer / But I'm not the only one
I hope someday you'll join us / And the world will be as one
(John Lennon: Imagine)
(Képzeld el az embereket, hogy békében élnek, nincs tulajdon, nincs szükség kapzsiságra, éhezésre, az emberek testvérek, megosztják a világot. Mondhatod hogy álmodozó vagyok, de nem én vagyok az egyetlen, remélem egy nap csatlakozol te is és a világ egységes lesz.)
(halál)
[Részletek...]
[1980-12-08] John Lennont meggyilkolták New Yorkban (szül. 1940. okt. 9.).
(halál)
[Részletek...]
[1980-12-08] John Lennon angol beatzenész születése (+1980. dec. 8.). A legendás Beatles együttes tagja, szövegírója, zeneszerzője. Az együttes 1970-es felbomlása után sikeres szólókarriert futott be. Japán feleségével együtt számos békeakcióban vettek részt. Egy őrült lőtte le lakása előtt az utcán, New Yorkban.
(Előre a lennoni úton – ferdítették a hivatalos „előre a lenini úton” szlogent a szocialista tábor máskéntgondolkodói :-))
(halál)
[Részletek...]
[1980-11-29] Dorothy Day születése (+1980. nov. 29.).
A Catholic Worker (Katolikus munkás) amerikai pacifista mozgalom alapítója.
Utoljára 75 éves korában volt letartóztatva.
catholicworker.org
(halál)
[Részletek...]
[1980-04-17] Nádasdy Kálmán Kossuth-díjas rendező születése (+1980. ápr. 17.) A magyar zenekultúra, a színház- és filmművészet kiemelkedő egyénisége volt. Négy évtizeden át volt az Operaház főrendezője, s évekig igazgatója. Az ő munkája az első teljes egészében színes magyar film, a Ludas Matyi.
(halál)
[Részletek...]
[1980-04-04] Pernye András Erkel Ferenc-díjas zenetörténész, zenekritikus, zenepedagógus születése (+1980. ápr. 4.). 1965-től haláláig a Zeneművészeti Főiskola docense volt. Szerepet vállalt a Ki mit tud? és a rádióbeli Dupla vagy semmi vetélkedők zsürijének munkájában is. Gyermekbénulásból eredő mozgáskorlátozottsága ellenére hihetetlen munkabírás jellemezte, de végül gyógyíthatatlan betegsége miatt saját döntésével búcsúzott el az élettől. Főbb művei: Puccini, Szabó Ferenc, Alban Berg (portrék), A német zene története 1750-ig, A jazz, Előadóművészet és zenei köznyelv.
(halál)
[Részletek...]
[1980-03-31] Jesse Owens afro-amerikai atléta (vágtázó és távolugró) születése (+1980. márc. 31.). 1935-ben 45 perc alatt négy világcsúcsot ért el. Az 1936-os berlini olimpián Adolf Hitler fajelméletét megcáfolva négy aranyérmet szerzett.

(halál)
[Részletek...]
[1980-02-10] Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas székely botanikus, akadémikus születése (+1980. febr. 10.). A magyar geobotanikai iskola megteremtője. Vegetációtörténettel, rendszertannal és természetvédelemmel foglalkozott. Kolozsvár geobotanikai monográfiája, a Balaton vízi növénytársulásainak feltárása, a hazai mikroklíma-vizsgálatok megindítása. 26 évesen tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a debreceni egyetemre. 1953-tól a budapesti Eötvös Lóránd Egyetem Növényrendszertani Intézete és a Botanikus Kert igazgatója. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 3500 oldalas.
(halál)
[Részletek...]
[1980-01-01] Tamkó Sirató Károly József Attila-díjas író, költő, műfordító születése (+1980. jan. 1.). A Magyar Írás köréhez tartozott. Igen értékesek és népszerűek gyermekversei.


(halál)
[Részletek...]
[1979-12-14] Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező, természetfilmes születése (+1979. dec. 14.). Nyolc nagy és 23 rövidfilmjét 40 ország vette meg.
(halál)
[Részletek...]
[1979-12-14] Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező halála (szül. 1914. szept. 2.). Elsősorban természetfilmjeivel vált ismertté. Első munkáit madarakról készítette, majd az 1951-ben forgatott Vadvízország és az 1953-ban készült Gyöngyvirágtól lombhullásig sikere olyan országokba is elvitte a magyar film hírét, ahol azelőtt soha nem vetítettek magyar alkotást. Népszerűek még a Cimborák, valamint a Hegyen, völgyön című filmjei. Rendezőként minden művét maga írta és fényképezte.
(halál)
[Részletek...]
[1979-11-07] Germanus Gyula (arab neve: al-Hadzs Abdul Karim) orientalista, arab nyelvészeti és kultúrtörténeti író halála (szül. 1884. nov. 6.). Kiemelkedő eredményt ért el a mohamedán népek művelődéstörténetének és az arab irodalomnak a kutatásában. Világhírű könyve az Allah Akbar.
(halál)
[Részletek...]
[1979-11-07] Germanus Gyula orientalista, arab nyelvészeti és kultúrtörténeti író, egyetemi tanár születése (+1979. nov. 7.). Kiemelkedő eredményeket ért el a mohamedán népek művelődés-története és az arab irodalom kutatásában.
(halál)
[Részletek...]
[1979-09-04] veges József Kossuth-díjas főiskolai tanár születése (+1979. szept. 4.).
A természettudományok - főleg a fizika - ismeretterjesztő irodalmának egyik megteremtője.

(halál)
[Részletek...]
[1979-08-30] Jean Seberg amerikai filmszínésznő születése (+1979. aug. 30.). 1957-ben a Szent Johanna című film főszereplője, 1959-ben Jean-Paul Belmondo oldalán Godard Kifulladásig című filmjével lett világhírű. Zaklatott életét tragédiák terhelték: négyszer ment férjhez, gyermeke kétnaposan meghalt. Támogatta a afroamerikaiak Fekete Párduc nevű forradalmi pártját, ezért a szövetségi hatóságok és az amerikai pletykalapok is alantas eszközökkel igyekeztek tönkretenni. 41 évesen ideg-összeroppanást kapott, s önként vetett véget életének.
(halál)
[Részletek...]
[1979-06-24] rkény István Kossuth- és József Attila-díjas író halála (szül. 1912. ápr. 05.). Egyperces novelláival új műfajt teremtett.
(halál)
[Részletek...]
[1979-06-24] rkény István Kossuth-díjas író születése (+1979. jún. 24.). A Tóték és a Macskajáték című drámái szerte a világon sikert arattak. Ismert színművei: Pisti a vérzivatarban, Vérrokonok, Kulcskeresők. Egyperces novelláival új műfajt teremtett.


(halál)
[Részletek...]
[1979-06-19] Passuth László író, esszéista, műfordító halála (szül. 1900. júl. 15.). A történelmi regény műfajának kiemelkedő képviselője. Műfordítói munkássága igen jelentős.
(halál)
[Részletek...]
[1979-06-19] Passuth László író, műfordító születése (+1979. jún. 19.). 1945-60 közt a Magyar PEN Klub főtitkára. 1948-ban kizárta az Írószövetség, s 1956-ig cikkei csak álnéven jelentek meg. Történelmi regényei közül kiemelkedik az Esőisten siratja Mexikót.
(Amerika leigázásának egyik vonaláról szól, a cím önmagáért beszél.)
(halál)
[Részletek...]
[1979-05-10] Bibó István író, jogász születése (+1979. máj. 10.). 1945-46-ban a közigazgatás átszervezésével foglalkozott. 1946-tól tanított, könyvtárban dolgozott. 1956-ban államminiszter, az oroszok bejöveteléig a Parlamentben maradt. 1957-ben életfogytiglan elítélték, 1963-ban szabadult. Tanulmányai Kelet-Európa és hazánk történelmi katasztrófáit, a fejlődés ellentmondásait elemezték.

(halál)
[Részletek...]
[1979-03-11] Hont Ferenc Kossuth-díjas színházi rendező, irodalomtörténész halála (szül. 1907. ápr. 4.). Az 1920-as évektől részt vett a munkás-kultúrmozgalomban, s antifasiszta műsorokat is szervezett. 1933-ban létrehozta a Szegedi Szabadtéri Játékokat. 1945-1949 a Színház- és Filmművészeti Főiskola főigazgatója, a Madách Színház igazgatója, később az Országos Színháztörténeti Múzeum főigazgatója, 1957-1969 a Színháztudományi Intézet igazgatója volt. A Nagy Magyar Színészek és a Magyar Színháztörténet, valamint a Színházi Kislexikon szerkesztője volt és számos önálló kötete is megjelent.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1979-02-09] Gábor Dénes halála (szül. 1900. jún. 5.). A holográfia fölfedezője fizikai Nobel-díjat kapott 1971-ben. A Római Klub alapító tagja. A technológia és a társadalmi innováció közti táguló szakadékról írt "Az érett társadalom" (The Mature Society, 1972) c. könyvében.
- + -
"A biológiai tudományok... máris megbolygatták világunk egyensúlyát a halálszabályozással; még inkább meg fogják bolygatni azzal, hogy emberek milliárdjai számára elegendő táplálékot teremtenek - egészen addig, amíg a világ elviselhetetlenül túlnépesedik.
De szinte bizonyos az is, hogy hatékony gondolkodásszabályozási módszerekkel is el fognak minket látni, amit aztán jóra és rosszra egyaránt fel lehet majd használni...
Ha még sokáig így megy, bizonyosan katasztrófába rohanunk, nukleáris háború nélkül is. Ha így folytatódik, a világ népessége 2000-re megduplázódik.
Sajnálatos, hogy minden törekvésünk és optimizmusunk a folyamatos növekedéshez kötődik: 'a növekedés kábítószere' korunk íratlan és be nem vallott vallása. Az iparban éppúgy, mint a nemzeteknél, a növekedés a remény szinonímájává vált...
Az élet minőségének, nem pedig mennyiségének növelése felé kellene fordulnunk...
Állítsuk meg a túlnépesedés felé mutató esztelen versenyt, állítsuk meg a fegyverkezési versenyt, állítsuk meg a mennyiségi növekedés imádatát..." (9-10. old.)
(Gábor Dénes: Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk, 104. old.
Az 1970-es könyv magyarul csak 2000-ben jelent meg.)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1979-02-09] Gábor Dénes, a holográfia fölfedezője (fizikai Nobel-díj 1971) születése Budapesten (+1979. febr. 9.). A Római Klub alapító tagja. A technológia és a társadalmi innováció közti táguló szakadékról írt "Az érett társadalom" (The Mature Society, 1972) c. könyvében.
- + -
"A ma technikájának legfontosabb és legégetőbb problémája immár nem a primer szükségletek és ősi vágyak kielégítése, hanem a tegnap technikája által okozott károk és rombolások javítása." (17. old.)
"A népességnövekedés megállítása: ez minden erőfeszítésünk alfája és ómegája... Még az USÁ-ban is évente 2 millióval több a születések, mint a halálozások száma... Nagy-Britanniában évi negyedmillió a növekedés, de még ez is bonyolult problémákat okoz egy máris erősen túlnépesedett országban. ... A fejletlen országokban is a fogamzásgátlás technikai eszközeinek propagálása a legsürgetőbb feladat..."
(Gábor Dénes: Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk, 104. old.
Az 1970-es könyv magyarul csak 2000-ben jelent meg.)
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1978-12-30] Honthy Hanna Kossuth-díjas színésznő, operettprimadonna születése (+1978. dec. 30.). Szinte minden jelentős operett főszerepét eljátszotta.

(halál)
[Részletek...]
[1978-12-29] Franyó Zoltán erdélyi költő, író, műfordító halála (szül. 1887. júl. 30.). Több mint négyezer verset fordított magyarra, s magyar költőket is fordított németre, románra. 16 nyelven tudott, óegyiptomi, sumer, akkád, ógörög, római, arab, perzsa, indiai és kínai költőket is fordított.
(halál)
[Részletek...]
[1978-11-15] Margaret Mead amerikai antropológus halála (szül. 1901. dec. 16.). A csendes-óceáni szigetvilág írástudatlan népének tanulmányozásával szerzett szakmai hírnevet. Könyvei ismeretterjesztő bestsellerek voltak, hozzájárultak a szexualitás tudományosabb és tágabb látókörű szemléletéhez. A "veleszületés vagy belenevelődés" problémáját tanulmányozta, de fokozatosan független szaktekintéllyé, és nemzedéke egyik leghíresebb asszonyává vált.
(halál)
[Részletek...]
[1978-11-09] Mécs László költő, premontrei szerzetespap halála (szül. 1895. jan. 17.). Munkatársa volt a bécsi Tűznek, 1938-tól a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség Nemzeti Kultúra lapjának. 1941-42-ben ő volt a Vigilia főszerkesztője. Tagja volt a Petőfi, a Kisfaludy és a Janus Pannonius Társaságnak és a Szent István Akadémiának. 1945-től visszavonulva, rendházakban élt. 1953-ban koholt vádakkal letartóztatták, tíz évi börtönre ítélték, 1956-ban kegyelmet kapott. Budapesten lelkipásztorkodott, majd 1961-től Pannonhalmán élt. A katolikus lírában merésznek hatott szociális kritikája, a nyomor nyersebb ábrázolása, a Nyugat formai vívmányainak, főleg Ady szimbolizmusának felhasználása.
(halál)
[Részletek...]
[1978-11-09] Mécs László költő, katolikus pap születése (+1978. nov. 9.). 1941-42-ben a Vigilia főszerkesztője. 1953-ban koholt vádakkal tíz évi börtönre ítélték, 1956-ban kegyelmet kapott.
(halál)
[Részletek...]
[1978-11-08] Sáska László afrikai magyar orvos halála Tanzániában (szül. 1890. szept. 26., Nagyenyed). 1931-ben kivándorolt Szomáliföldre, majd az elviselhetetlen klíma miatt Abesszíniába, ahol a császári család orvosa lett, és megszervezte az abesszín hadsereg egészségügyi szolgálatát. Ezután költözött végleges lakóhelyére, Arushába (Tanzánia), ahol évtizedeken keresztül gyógyította a maszáj és kikuju törzs tagjait, s foglalkozott a trópusi betegségek, főként a malária gyógyításával, valamint a rák elleni küzdelemmel.
(halál)
[Részletek...]
[1978-10-16] Karol Wojtyla (szül. 1920. máj. 18.) lengyel bíboros lett az első lengyel és 455 év után az első nem-olasz pápa: II. János Pál.
(halál)
[Részletek...]
[1978-09-29] Országh Lili festő halála (szül. 1926. aug. 8.). Visszatérő motívumai az ősi, történelmi múlt, a letűnt kultúrák tárgyi-szellemi maradványai, töredékei, az enyészetté vált, fényes múltat idéző romvárosok. Fő műve a szürrealitás és szimbólumsugalló jelképiség elemeit egyesítő olajmonotípia sorozat (Requiem 7 képben, elpusztult emberek és városok emlékére) és a városmetamorfózis képei. Egész életművének összegzése, a 48 táblából álló Labirintus-sorozat.
(halál)
[Részletek...]
[1978-09-28] Albino Luciani halála 33 nappal azután, hogy 1978. augusztus 26-án I. János Pál néven pápa lett (szül. 1912. okt. 17.). Eltörölte a koronázási szertartást és elutasította a tiara (hármas korona) viselését.
(Sokat cikkeztek halála gyanús körülményeiről.)


(halál)
[Részletek...]
[1978-09-28] Albino Luciani (1978. aug. 26-tól 33 napig I. János Pál néven a 263. római pápa) születése (+1978. szept. 28.).
(halál)
[Részletek...]
[1978-09-11] A harmadik merényletben meghalt Georgi Markov bolgár író (szül. 1929. márc. 1.) Londonban, miután szept. 7-én egy KGB ügynök mérgezett esernyővel megsebesítette.
Az 1960-as években Bulgária egyik legnépszerűbb írója lett (Férfiak, Minden kilométerkőnél), de szembekerült a párttal. Nagy-Britanniában kapott politikai menedékjogot, a BBC World Service bolgár részlegénél, majd 1975-től a müncheni Szabad Európa Rádiónál dolgozott. Zsivkov 1977-ben úgy döntött: Markovot el kell hallgattatni.
(halál)
[Részletek...]
[1978-08-06] VI. Pál pápa (Giovanni Battista Montini) halála (szül. 1897. szept. 26.). 1963-ban választották pápává, befejezte a XXIII. János által összehívott II. Vatikáni Zsinatot (1962-65). Az első pápa volt, aki mind az öt világrészt felkereste.
Úgynevezett keleti politikája a kelet-közép-európai szocialista országokkal való jobb kapcsolatok kialakítását célozta volna. Ennek jegyében fogadta 1977-ben Kádár Jánost, az MSZMP akkori első titkárát a Vatikánban. 1974-ben ő mentette fel Mindszenty József bíborost – annak minden tiltakozása ellenére - esztergomi érseki és prímási méltóságából.

Kiadta a Humanae Vitae enciklikát, amelyben az általa kinevezett tudóscsoport állásfoglalását semmibevéve megerősítette minden nem-természetes fogamzásgátlás tilalmát.
(Ezt ugyan a gazdag országokban nem csak a párok, de még a papok sőt püspökök se veszik komolyan, de éppen a szegény országokban, ahol katasztrófális a népességrobbanás, az egyszerű emberek sorsát erősen befolyásolja.)

(halál, tilt)
[Részletek...]
[1978-06-08] Dienes (Geiger) Valéria filozófus, író, műfordító, a modern táncpedagógia egyik úttörőjének halála (szül. 1879. máj. 25.). Párizsban megismerkedett Henri Bergson mozdulatpszichológiai elméletével, ennek nyomán kialakította saját táncfilozófiáját, mozdulatművészeti rendszerét, amelyet orkesztikának nevezett el. Orkesztikai iskolájában (1915-1944, néhány emigrációs év, 1919-1923 kivételével) mozdulatjátékokat, misztérium- és parabola-játékokat, kórusdrámákat koreografált és tanított.
(halál)
[Részletek...]
[1978-04-08] Rónay György író, költő, műfordító születése (+1978. ápr. 8.). A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott, Baumgarten-díjat (1942) és József Attila-díjat (1967) kapott, 1945-től a Vigilia szerkesztő bizottságának tagja, 1969-től haláláig felelős szerkesztője volt. Fő műve a Keresztút című regénye, amely 1937-ben jelent meg, és olyan vihart kavart, hogy utána egy ideig csak álnéven publikálhatott. Számos európai nyelvből fordított.
- + -
Szerb Antal így ír a regényről a Nyugatban (1938/3. szám, Figyelő rovat):

„Rónay György regénye a szektások világába visz, könyve istenkereső regény, mint a múlt század nagy regényei, két isten harcol benne a faluért, a papoké és a szektásoké. Előtte Móra Ferenc súrolta ezt a témát, de még mikszáthi hagyomány nyugodalmas hangján.
A regény másik problémája is vallási természetű, de még sokkal kényesebb vagy kényelmetlenebb, mint a szektások ügye: a katolikus papi élet kérdéseit bolygatja meg. A regény hőse egy katolikus pap gyermeke, középponti témája a nagyrahivatott pap szörnyű vergődése a bűntudat hálójában, az asszony társadalmi helyzetének kínjai és a fiú küzdelme önmagával, hogy ilyen tehertétel dacára megtalálja útját Krisztushoz és Egyházához. Nyers őszintesége e körül a téma körül úgy tudom hivatalos katolikus részről bizonyos ellenérzést váltott ki — de mindazok a vádak, amelyek Rónay könyvét illetik, ugyanilyen mértékben sújthatnák az új francia katolikus irodalom nagyjait is — akikre pedig oly büszkén szokás hivatkozni, — elsősorban az immár mintaképpé vált Mauriacot.”
(halál)
[Részletek...]
[1978-04-08] Rónay György költő, író, műfordító halála (szül. 1913. okt. 8.). A Nyugat nemzedékének képviselője, 1945-től a Vigilia szerkesztő bizottságának tagja, 1969-től haláláig felelős szerkesztője volt. Fő műve a Keresztút című regénye, amely 1937-ben olyan vihart kavart, hogy utána csak álnéven publikálhatott.
Műfordítói munkássága szinte minden európai nyelvre kiterjedt, külön érdeme, hogy Rimbaud verseit elsőként ő ismertette meg a magyar olvasókkal. Jelentősek a műfordítás elméleti kérdéseiről írott esszéi is.
(halál)
[Részletek...]
[1978-04-01] Ignotus Pál író, publicista, szerkesztő halála (szül. 1901. júl. 1.). 1936-ban József Attilával alapította és szerkesztette a Szép Szó című folyóiratot. 1938 végén Angliába emigrált. 1949 szeptemberében törvénysértő módon letartóztatták, s csak 1956-ban rehabilitálták. 1956 után Angliában telepedett le, ahol 1962-ig az Irodalmi Újság főszerkesztője volt.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1978-01-30] Nagy László, Kossuth-díjas és háromszoros József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő születése (+1978. jan. 30.). Műfordításaiért elnyerte a bolgár Cirill- és Metód-rendet. Költészete a valóság nem leíró, hanem látomásos átélése. Legismertebb költeménye a Ki viszi át a szerelmet?
(halál)
[Részletek...]
[1978-01-10] Lengyel Lajos Kossuth-díjas grafikus, könyvművész, fotógrafikus halála (szül. 1904. dec. 5.). A világháború után nagy részt vállalt a nyomdaipar beindításában és korszerűsítésében. Számos könyvborítója, könyvművészeti munkája nyert díjat hazai és nemzetközi pályázatokon, s sok kiállításon szerepelt.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1977-12-25] Charlie Chaplin angol színész, rendező születése (+1977. dec. 25.). Az amerikai némafilmek óriása a civilizálódás és a hatalom számos őrültségére és embertelenségére világított rá filmjeiben (Aranyláz, Modern idők, Diktátor).
1952-ben készített "Egy király New Yorkban" című filmjéért nemzetközi békedíjjal tüntették ki. Ugyanebben az évben egy nemzetközi útjáról a hidegháborús, mccarthysta USA nem engedte visszatérni, többé nem kapott beutazási engedélyt. Svájcban telepedett le. 1975-ben Erzsébet angol királynő lovaggá ütötte.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1977-12-07] Goldmark Péter Károly fizikus születése (+1977. dec. 7.). 1933-tól Amerikában élt, az ő eredménye az első színes televíziós adás, amellyel a CBS amerikai társaság 1950. január 12-én lépett a nyilvánosság elé. 1970-ben az Apollo-10 űrhajósai az általa készített miniatürizált színes TV-felvevőt használták a holdexpedició során. Ő dolgozta ki a TV-adások rögzítésének módszerét.
(halál)
[Részletek...]
[1977-11-05] Alekszej Sztahanov szovjet bányász születése (+1977. nov. 5.) Ő kezdeményezte az első szovjet ötéves tervek munkaverseny-mozgalmát, amely a Szovjetunióban gyorsan elterjedt. 1945 után Magyarországon is számos iparágban alkalmazták.
(A munka ethosza mára épp az ellenkezőjére fordul: ha nem akarjuk teljesen széttúrni ezt a kis sártekét, ne sokat dolgozz, ne sokat fogyassz, ne sokat szennyezz...)
(halál)
[Részletek...]
[1977-08-25] Kós Károly építész, író, grafikus, könyvkiadó halála (szül. 1883. dec. 16.). Ő tervezte a budapesti Állatkert pavilonjait és a Városmajor utcai iskolát, a zebegényi templomot, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. Regényei és elbeszélései Erdély múltját dolgozták fel. Jelentős szerepet játszott Erdély politikai és művészeti életében, otthona az erdélyi magyar szellemi élet egyik központja volt. Erdély c. kultúrtörténeti művét saját maga illusztrálta. A szecessziós népi-nemzeti irányzat egyik vezetője volt, pátriája, a Székelyföld, Kalotaszeg népművészetét épületeinek díszítésekor és grafikai munkáiban felhasználta.

(halál)
[Részletek...]
[1977-08-25] Kós Károly építész, grafikus, író, könyvkiadó, politikus születése (+1977. aug. 25.). A szecesszió stílusáramlatának hatására tanulmányozta pátriája, a Székelyföld, Kalotaszeg népművészetét és azt épületeinek díszítésekor és grafikai munkáiban felhasználta.
(halál)
[Részletek...]
[1977-08-18] Déry Tibor Kossuth-díjas író, műfordító halála (szül. 1894. okt. 18.). 1919-től tagja volt a Kommunista Pártnak, az 1920-as években emigrációban élt, 1945 után a párt hivatalos írója lett; 1955-1956-ban azonban szembefordult a rendszerrel, 1957-től évekig börtönben ült, hogy végül is a hatalom ironikusan csipkelődő kritikusaként, de elismert alkotóként élhesse le utolsó másfél évtizedét. Ismert regényei A befejezetlen mondat, a Képzelt riport egy popfesztiválról, a Felelet, az Ítélet nincs című önéletrajz.
(halál)
[Részletek...]
[1977-08-16] Elvis Presley rock and roll zenész születése (+1977. aug. 16.).
(halál)
[Részletek...]
[1977-06-16] Wernher von Braun német származású amerikai fizikus halála (szül. 1912. márc. 23.). Előbb Hitlernek, aztán az amerikaiaknak fejlesztett rakétákat. A második világháború idején a peenemündei rakétakísérleti telepen fejlesztette ki a V-1 (Vergeltung 1) majd a ballisztikus V-2 rakétákat. A háború végén az amerikaiak magukkal vitték, ő fejlesztette ki az első amerikai mesterséges holdat útjára bocsátó Jupiter-C rakétát és a holdraszálláshoz, az Apolló-program végrehajtásához szükséges Saturnus-rakétákat is. 1970-ben ő lett az Amerikai Űrhajózási Hivatal, a NASA tervezési részlegének vezetője.

(háború, halál)
[Részletek...]
[1977-06-04] Kovács Margit Kossuth-díjas keramikus, szobrász halála (szül. 1902. nov. 30.). Kerekplasztikái, szobrai, faliképei, épületkerámiái számos hazai és külföldi múzeumban megtalálhatók.
(halál)
[Részletek...]
[1977-06-01] Básti Lajos Kossuth-díjas színész születése (+1977. jún. 1.). Színpadon, filmen és a különböző tévéműfajokban egyaránt maradandót alkotott az emberi nagyság felmutatásában. Igazi művésze volt a szép magyar beszédnek.


(halál)
[Részletek...]
[1977-03-13] Jan Patocka cseh filozófus halála (szül. 1907). 1969-ben Napjaink értelméről című könyvét zúzdába küldték, utána csak külföldön és hazai szamizdatokban jelenhettek meg írásai. A Charta 77 egyik kezdeményezője volt, s egy rendőrségi kihallgatás után agyvérzésben halt meg.
(halál)
[Részletek...]
[1976-11-15] Jean Gabin francia színész halála (szül. 1904. máj. 17.). Nyomorultak, Mire megvirrad, A nagy ábránd, A szicíliaiak klánja, Két férfi a városban, Maigret-sorozat.
(halál)
[Részletek...]
[1976-09-07] Kéthly Anna szociáldemokrata politikus születése (+1976. szept. 7.). 1922-1948 között az MSZDP vezetőségének tagja. 1948-ban a két munkáspárt egyesülésének ellenzése miatt kizárták a pártból, 1950-ben összeesküvés és kémkedés koholt vádjával letartóztatták, 1954-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, de még ez év végén egyéni kegyelemmel szabadult. 1956-ban részt vett az SZDP újjászervezésében, november 2-4. között Nagy Imre kormányának államminisztere volt. A II. Internacionálé bécsi értekezletén értesült a szovjet intervencióról, és nem tért vissza Magyarországra. 1962-ben az 1954-es vádak alól felmentették, de egyúttal államellenes tevékenység miatt ugyanannyi évre ítélték, amennyit a börtönben töltött. 1990-ben hazahozták hamvait, és a 301-es parcellában helyezték el. 1994-ben rehabilitálták.
(1925-ben és 1930-ban is aláírta a hadkötelezettség-elleni világméretű tiltakozást.)
(halál, tilt)
[Részletek...]
[1976-08-14] Betty Williams (szül. 1943. máj. 22.) és Mairead Corrigan (szül. 1944. jan. 27., IFOR tag) megalapították a Békés emberek közösségét (Community of Peace People) szülővárosukban, Belfastban (Észak-Írország). Béke Nobel-díjat kaptak közösen 1976-ban.
(halál, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1976-06-10] Zukor Adolf magyar származású amerikai filmgyáros születése (+1976. jún. 10.). Tizenöt éves korában kivándorolt Amerikába. 1912-ben megalakította a Paramount Pictures elődjét, 1914-ben már évi harminc film készítésére képes csoportot verbuvált, s a Broadway-n megnyílt 3500 személyes mozipalotája, a Standard. Los Angeles külvárosában, Hollywoodban rendezte be az első stúdiót. 1916-ban elnökletével létrejött a Paramount Pictures Corporation. Zukor 1949-ben életművéért Oscar-díjat kapott.
(halál)
[Részletek...]
[1976-06-04] Latinovits Zoltán posztumusz Kossuth-díjas Színész halála (szül. 1931. szept. 9.). A magyar színházmuvészet kiemelkedo egyénisége. Több mint ötven filmben játszott. A meg nem értettség felorölte idegeit; máig vitatott, hogy a balatonszemesi vasútállomáson baleset történt-e vele vagy öngyilkos lett.
(halál)
[Részletek...]
[1976-06-04] Latinovits Zoltán posztumusz Kossuth-díjas színész születése (+1976. jún. 4.). 1959-től félszáz filmben játszott. Rendkívüli volt Szindbád szerepében és Ady, József Attila, Illyés Gyula verseinek előadójaként is. Szuggesztív indulatok, belső tűz, az érzelmek és az értelem harmóniájából fakadó alakábrázolás jellemezte művészetét. Magyaros karaktere, egyenessége, jelleme miatt már puszta megjelenésével is a korabeli néma, belső, nemzeti ellenállás egyik jelképe lett. Korai, tragikus halálához hozzájárult korának elvtelensége, az őt ért támadások, a pályáját kikezdő, kisszerű intrikák sorozata is. A meg nem értettség felőrölte idegeit; máig vitatott, hogy a szemesi vasútállomáson baleset történt-e vele vagy pedig öngyilkos lett.
(halál)
[Részletek...]
[1976-01-30] Czóbel Béla Kossuth-díjas (1948) festő születése (+1976. jan. 30.). Hollandiában, Berlinben, Párizsban élt, az 1930-as évektől a nyarakat Magyarországon töltötte, ekkor alakult ki sajátos festői világa, amelynek alapja a természetelvűség. Témái főként csendéletek, enteriőrök, tájak és aktok. Szentendrén 1975-ben múzeum nyílt műveinek bemutatására.
(halál)
[Részletek...]
[1976-01-30] Czóbel Béla Kossuth-díjas festő halála (szül. 1883. szept. 4.).
(halál)
[Részletek...]
[1976-01-12] Agatha Christie angol írónő halála (szül. 1891. szept. 15.). Regényei és bűnügyi színdarabjai, merész ötletei, szellemes megoldásai miatt igen népszerűek lettek. Angol nyelven kb. egymilliárd példányban nyomtatták ki, s kb. ugyanennyit tehetnek ki a negyvennégy nyelven eladott fordítások. Főhősei a kissé komikus, pocakos belga magándetektív, Hercule Poirot, illetve az okos vénkisasszony, Miss Marple. (Poirot 1920-tól 1975-ig szerepelt regényeiben, s valószínűleg az egyetlen irodalmi hős, akinek gyászjelentése megjelent a New York times címoldalán.) Egérfogó című darabját több mint 20 évig játszotta egy londoni színház. Mary Westmacott álnéven két nem bűnügyi regényt is írt. II. Erzsébet királynő 1971-ben lovaggá ütötte.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1975-11-01] Pier Paolo Pasolini olasz filmrendező, kritikus, esztéta, költő, író születése (+1975. nov. 1.). Az olasz újhullám egyik kiemelkedő személyisége. Életműve hatalmas és sokoldalú: húsz verseskötet, tizennégy filmforgatókönyv, kilenc regény. Legjelentősebb alkotásai a Máté evangéliuma, a Dekameron, Canterbury mesék és az Ezeregyéjszaka virága című filmek. 1975-ben mindmáig nem teljesen tisztázott gyilkosság áldozata lett.
(halál)
[Részletek...]
[1975-08-19] Vujicsics Tihamér zeneszerző, népzenekutató születése (+1975. aug. 19., Damaszkusz). Sokoldalú tehetség volt, sok hangszeren játszott. Tervszerű kutatómunkával gyűjtötte a délszláv zenei és folklórhagyományokat. Művei: Palóc fantázia, Kalotaszegi concerto, Drágszéli táncok. Ő írta a Bors és A Tenkes kapitánya című tv-sorozatok zenéjét.
(halál)
[Részletek...]
[1975-08-09] Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics szovjet-orosz zeneszerző halála (szül. 1906. szept. 25.). Alkotásai között egyaránt megtalálhatók a zenekari művek, zongoraművek, kamarazene, valamint operák, oratóriumok és balettek is.
(halál)
[Részletek...]
[1975-06-02] Szato, Eiszaku japán politikus halála (szül. 1901. márc. 27.). 1974-ben Nobel-békedíjat kapott megosztva az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáért folytatott tevékenysége és az atomsorompó-szerződés japán aláírása elismeréséül.


Zöld Város Napok (Európában Brüsszel, Amerikában Los Angeles központtal):
http://www.urbangreendays.org
- - - - - - - - - -
(aláírás, halál)
[Részletek...]
[1975-05-04] Pécsi Eszter építész, statikus születése (+1975. máj. 4.). Magyarország első mérnöknője születésnapján, 1920. március 8-án kapott építész oklevelet.
1957-ben elhagyta Magyarországot, Bécsben ő készítette a statikai terveit az első belvárosi többemeletes parkolóháznak, New Yorkban pedig az első vasbetonvázas felhőkarcolónak, a Hotel Americanának, valamint a Columbia Egyetem két toronyházának. 1965-ben „az év legjobb statikusa” lett az USÁ-ban.
(halál)
[Részletek...]
[1975-01-03] Carlo Levi olasz író, festő, orvos születése (+1975. jan. 3.). A "Hat torinói festő"-csoport tagja volt. Antifasiszta írásai miatt bebörtönözték, az Abesszínia elleni olasz agresszióval szembeni fellépése miatt 1935-ben száműzték. 1939-ben Párizsban részt vett az olasz ellenállási mozgalom megszervezésében. A háború alatt hazájában illegalitásban élt, az ellenállás jelentős alakja volt. Ahol a madár se jár című 1948-ban megjelent első regénye száműzetésének naplója. Műveit a szociográfiai hűség, a drámai szerkesztésmód jellemzi.
(háború, halál, megjelent)
[Részletek...]
[1974-10-24] David Ojsztrah orosz hegedűművész és karmester születése (+1974. okt. 24.). Ő mutatta be Mjaszkovszkij, Hacsaturján és Sosztakovics hegedűversenyét, Prokofjev hegedűszonátát írt számára. Hegedűjátékával az egész világot meghódította. Többször vendégszerepelt Budapesten, a Zeneművészeti Főiskola tiszteletbeli tanára volt.
(halál)
[Részletek...]
[1974-09-27] Szathmári Sándor író születése (+1974. szept. 27.). 1935-ben kezdte írni fő művét, a Kazohiniát, egy modern Gulliver utazását, amelyet Karinthy Frigyesnek ajánlott. A regény érdekessége, hogy az utópiát és a szatírát egyesítette magában, kiábrándítónak ábrázolta a gépi tökéletességű hínek és az emberi indulatoktól és érzelmektől meghatározott behínek világát. Ez a műve a különféle diktatúrák és a technicizmus szellemének karikatúrája. Eszperantó folyóiratokba is írt.
(halál)
[Részletek...]
[1974-07-29] Erich Kästner német író, költő születése (+1974. júl. 29.). Világhírű gyermekregényei: Emil és a detektívek, Május 35, A repülő osztály, A két Lotti, Három ember a hóban, Az emberke.
(halál)
[Részletek...]
[1974-07-29] Erich Kästner német író, költő halála (szül. 1899. febr. 23.). Emil és a detektívek, A két Lotti, Május 35, Repülő osztály, Három ember a hóban, Az emberke.


(halál)
[Részletek...]
[1974-06-25] Lánczos Kornél fizikus, matematikus, egyetemi tanár születése Székesfehérváron (+1974. jún. 25.). Tudománytörténeti munkát írt a térfogalom fejlődéséről és két könyvet Einstein világáról.
(halál)
[Részletek...]
[1974-05-21] Kronberger Lili négyszeres (1908, 1909, 1910, 1911) műkorcsolyázó világbajnok születése (+1974. máj. 21.). 1908-ban az ausztriai Troppauban, a 3. női világbajnokságon a magyar sporttörténet első világbajnoki címét szerezte meg.
(halál)
[Részletek...]
[1974-01-06] Slachta Margit keresztény politikus halála Buffaloban (szül. 1884. szept. 18.). 1920-tól a magyar parlament első női képviselője volt. 1946 február 1-jén egyedül szavazott a köztársaság kikiáltása ellen. Mentelmi jogát hosszabb-rövidebb időre többször is felfüggesztették. Egy évig illegalitásban élt, majd a vasfüggöny végleges legördülése előtt Nyugatra távozott.
(halál)
[Részletek...]
[1973-12-31] Prinz Gyula geológus-geográfus, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1973. dec. 31.). Két expedíción vett részt 1906-ban és 1909-ben. Közép-Ázsiában, majd a Tien-Sant bejárva nagy területeket térképezett fel, tanulmányozta a Föld szerkezeti viszonyait, felismerte a fiatal kéregmozgások jelentőségét, valamint az alpi és a belső-ázsiai területek eljegesedésében mutatkozó különbségeket.
(halál)
[Részletek...]
[1973-12-30] Az ETA baszk terrorszervezet keresztülhúzta az aggastyán Franco diktátor utódlási terveit, amikor felrobbantotta Luis Carrero Blanco spanyol admirális, miniszterelnök (szül. 1903. márc. 4.) gépkocsiját, aki sofőrjével és testőrével együtt meghalt.
(halál)
[Részletek...]
[1973-12-20] Kardos Tibor Kossuth-díjas irodalomtörténész, műfordító, akadémikus születése (+1973. dec. 20.). 1937-től magántanár a budapesti egyetemen, 1946-50 között a római egyetemen a magyar irodalom tanára és a Magyar Intézet igazgatója volt. 1950-től haláláig az ELTE olasz tanszékét vezette. Lefordította Morus Utópia című munkáját, valamint Erasmus híres alkotását A balgaság dicséretét.

(halál)
[Részletek...]
[1973-11-03] Marc Allégret francia filmrendező halála (szül. 1900. dec. 23.). 1927-ben tűnt fel egy nagy hatású, leleplező erejű dokumentarista alkotással, amelyet a belga gyarmatosítók uralmáról (Kongói utazás) készített André Gide íróval együtt. A harmincas években kedvező közönségvisszhangra talált könnyed vígjátékai révén (Fanny, Nebáncsvirág). 1945 után Ausztriában, Olaszországban, Angliában és Kanadában is rendezett, többnyire azonban már erkölcsrajzokat, drámai alkotásokat. Filmre vitte többek között D.H. Lawrence angol írónak a maga idejében rendkívül nagy vihart kavart Lady Chatterley szeretője című regényét.
(halál)
[Részletek...]
[1973-10-22] Pablo Casals spanyol gordonkaművész, karmester és zeneszerző halála (szül. 1876. dec. 29.). 1956-ban Puerto Ricóba települt, onnan hallatta hangját a világ békéjéért. Itt szervezte meg a San Juan-i Ünnepi Játékokat, a puerto ricoi szimfonikus zenekart és konzervatóriumot. Búcsúhangversenyét 1967-ben adta.

(halál)
[Részletek...]
[1973-10-16] Botrányos Béke Nobel-díjat kapott Henry Kissinger amerikai külügyminiszter (szül. 1923. máj. 27.) a vietnami háború abbahagyásáért. A másik díjazott, Le Duc Tho vietnami vezető hivatalosan visszautasította a Béke Nobel-díjat.
(Hosszadalmas, nagy konfliktusok befejezéséért - pl. Vietnam, Dél-Afrika, Közel-Kelet, Korea - a szembenálló felek megosztott Nobel-békedíjat szoktak kapni, bár egyikük vagy mindketten részesei is lehettek az erőszaknak. A díjazás ráadásul néha idő előttinek tűnik, egy látványos esemény ellenére a konfliktus mégsem oldódik meg.)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1973-09-02] John Ronald Reuel Tolkien angol nyelv- és irodalomtörténész, regényíró halála (szül. 1892. jan. 3.). Első híressé vált műve, A Babó 1937-ben jelent meg. Ez a történet folytatódik a még híresebb és megfilmesített A gyűrűk ura című mesetrilógiában.
(halál)
[Részletek...]
[1973-09-02] John Ronald Reuel Tolkien angol nyelv- és irodalomtörténész, regényíró születése (+1973. szept. 2.). Dél-Afrikában született, ahonnan apja korai halála után édesanyjával visszatértek Angliába. Leghíresebb műve A gyűrűk ura című mesetrilógia, amelyből nagysikerű filmsorozat is készült.
(halál)
[Részletek...]
[1973-06-20] Keleti Márton háromszoros Kossuth-díjas filmrendező születése (+1973. jún. 20.). A tizedes meg a többiek című filmjét a 1945 után készített tizenkét legjobb magyar film közé sorolták. Számos műve közül kiemelkedő a Butaságom története, a Civil a pályán és a Hattyúdal című alkotása.


(halál)
[Részletek...]
[1973-04-08] Pablo Picasso spanyol festő, grafikus, szobrász halála (szül.: 1881. okt. 25.). A kubizmus egyik atyja.
Minden alkotása - legyen az hatalmas, szimbolikus, politikai tendenciájú vászon, mint a Guernica, könnyed antik szépségű rajz, mint az Ovidius-illusztrációk, kubista programkép, mint a lágy színharmóniájú Harlequin, ragasztott papír, vemhes kecskét ábrázoló szobor, dekoratív kerámia vagy a béke jelképeként rajzolt fehér galamb - magán viseli a spanyol temperamentumú, az egyik pillanatban a fasizmus ellen heroikusan küzdő, tragédiát látó, a másik pillanatban bohócként kacagó művész hallatlanul sokrétű egyéniségének jegyeit.
(halál)
[Részletek...]
[1973-04-08] Pablo Picasso spanyol festő születése (+1973. ápr. 8.).
Legismertebb képe a háború szörnyűsége ellen tiltakozó Guernica.
(háború, halál, tilt)
[Részletek...]
[1973-01-21] Szabolcsi Bence Kossuth-díjas zenetudós, akadémikus születése (+1973. jan. 21.). Munkásságával ő tette a zenetörténetet önálló irodalmi műfajjá hazánkban.
(halál)
[Részletek...]
[1972-07-22] Diószegi Vilmos néprajzkutató, orientalista halála (szül. 1923. máj. 2.). A magyarság honfoglalás előtti pogány hitvilágát, a magyar néphit történeti rétegeit kutatta. Ázsiában, Szibériában és Mongóliában tanulmányozta a samanizmust, saját gyűjtéseiből és az európai és ázsiai múzeumok, könyvtárak anyagaiból Budapesten létrehozta a világhírű Sámánhit-Archívumot. Foglalkozott a magyarországi nemzetiségiek néphitével is.
(halál)
[Részletek...]
[1972-05-28] VIII. Edward brit uralkodó halála (szül. 1894. jún. 23.). 1936. január 20-án lépett trónra, de 11 hónappal később, 1936. december 10-én lemondott, hogy feleségül vehesse rangon aluli szerelmét, az elvált amerikai Wallis Simpsont. Ezután a windsori hercegi címet viselte és életének nagy részét külföldön töltötte.

(halál)
[Részletek...]
[1972-04-05] Medgyaszay Vilma Kossuth-díjas színésznő halála (szül. 1885. máj. 3.). A magyar sanzonéneklés megteremtője. A két világháború között a Zeneakadémia irodalmi estjeinek egyik állandó közreműködője volt, s Bartók és Kodály dalainak első népszerűsítői közé tartozott. Babits Mihály neki írta a Gáláns ünnepség című versét.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1972-01-03] Frans Masereel belga grafikus, festő halála (szül. 1889. júl. 30.). Fametszetsorozatai közül A város, Napjaim könyve a legjelentősebbek, ezekben a modern nagyvárosi élet ellentmondásait, az ember magányosságát ábrázolta. A világirodalom számos klasszikus művét illusztrálta. Tájképeket, matróz- és kikötői jeleneteket festett. 1950-ben elnyerte a Velencei Biennálé nagydíját. Grafikáiból 1964-ben a budapesti Szépművészeti Múzeumban kiállítást rendeztek.
(halál)
[Részletek...]
[1971-09-25] Mészáros Kálmán orvos, Afrika-kutató, szakíró, vadász halála (szül. 1894. máj. 8.). Élményeit az Abesszínia a vadászok paradicsoma és az Afrikai vadászemlékek című könyveiben írta meg. Gyűjteményével és felvételeivel a Természettudományi Múzeum kiállítási anyagát bővítette.

(Ahová a felfedezők, lőfegyveres vadászok eljutottak, oda az élővilágot pusztító civilizáció jutott el, így a felfedezők épp egy általuk pusztulásnak kitett élővilág emlékeit „mentik meg”.)

(halál)
[Részletek...]
[1971-07-27] Bernhard Paumgartner osztrák karmester és zenetörténész születése (+1971. júl. 27.). 1920-ban közreműködött a Salzburgi Ünnepi Játékok megalapításában, melynek 1960-tól elnöke lett.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1971-07-06] Louis Daniel Armstrong (becenéven: Satchmo) amerikai dzsessztrombitás, énekes és zeneszerző születése (+1971. júl. 6.). Nagy hangszeres tudása kimeríthetetlen rögtönző képzelettel párosult. Később rekedt torokhangjával bűvölte el a közönséget.
(What a wonderful world…)
(halál)
[Részletek...]
[1971-04-06] Igor Sztravinszkij orosz zeneszerző és karmester halála (szül. 1882. jún. 17.). Franciaországban, majd az USÁ-ban élt, a modern zene egyik legnagyobb hatású mestere.
(halál)
[Részletek...]
[1971-03-29] Kiss Manyi Kossuth-díjas színésznő születése (+1971. márc. 29.). 1926-tól Kolozsvárott, 1934-től Budapesten operettekben szerepelt. 1954-től a Madách Színházban drámai és vígjátéki szerepeket alakított. Több mint száz filmben szerepelt.

(halál)
[Részletek...]
[1971-03-09] Jankovich Ferenc Kossuth-díjas költő, író születése (Székesfehérvár) (+1971. márc. 9.). Párizsban franciául tanított magyar nyelvet és irodalmat, 1932-ben ott születtek első versei. A Nyugat, a Válasz és a Magyar Csillag irodalmi folyóiratok munkatársa volt. Verseit két ízben Baumgarten-díjjal tüntették ki. A parasztság ügyének kötelezte el magát, csatlakozott a népi írók mozgalmához. A háború után ő írta a népi kollégiumi mozgalom indulójának szövegét, a Sej, a mi lobogónkat. Az 1950-es években elnémították.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1971-02-26] Fernandel (Fernand Contandin) francia színész születése (+1971. febr. 26.). Másfélszáz filmben szerepelt, javarészt vígjátékokban, nevetett rajta a fél világ. Első számú közellenség (1953), Ötlábú birka (1954, hat különböző szerepet játszott benne), A nagyfőnök (1959). Öt filmből álló, nevezetes Don Camillo sorozata az egész világon népszerűvé tette.
(halál)
[Részletek...]
[1971-02-21] Kapoli Antal, ifj. faragó-népművész születése (+1971. febr. 21.). 1946-ig különböző uradalmakban volt juhász, s főként pásztorkodással kapcsolatos használati tárgyakat készített karcolásos, dombormű-faragásos technikával. 1953-ban az elsők között kapta meg a Népművészet mestere kitüntetést.
(halál, tüntetés)
[Részletek...]
[1971-01-10] Gabrielle ‘Coco’ Chanel francia divattervező születése (+1971. jan. 10.). A divatvilág klasszikus egyénisége, az egyszerűség új ideálját fejlesztette ki az öltözködésben. "Az igazi elegancia az akadálytalan mozgás lehetősége". Az 1920-as évek végén párizsi üzemének kétezer alkalmazottja volt. A Chanel-kosztümöt minden idők egyik legelegánsabb öltözékének tartják.

“Megvetem az ostoba mértéktelenséget. Nem lehet úgy éjszakázni, hogy utána értelmes nappalok következzenek. Néhány élelmiszer és az alkohol tönkreteszi a testünket. Ezért mindenből kevesebbet fogyasszunk, mint amennyihez kedvünk van. Fontos a jó alvás, 7-8 órán át, nyitott ablaknál. Ébredjünk korán, dolgozzunk keményen! A munka foglalkoztatja a szellemet, a szellem pedig gondoskodik a test karbantartásáról.”
(halál)
[Részletek...]
[1970-09-25] Erich Maria Remarque német író születése (+1970. szept. 25.). Tizennyolc évesen került az I. világháború nyugati frontjára, ahol többször is megsebesült.

1929-ben jelent meg háborúellenes regénye, a Nyugaton a helyzet változatlan, s azon nyomban a XX. század egyik legnagyobb könyvsikerévé vált. A cím a hadijelentések száraz tárgyszerűségét idézi, a regény maga pedig egy objektív-szenvtelennek nevezhető híradás azoknak a katonáknak a mindennapjairól, akik számára megszűnt a múlt és nem létezhet a jövő, csak a lövészárok jelene, s vele a háború kegyetlen és értelmetlen szenvedései.
1931-től Svájcban élt. A nácik a katonai becsület meggyalázásával vádolták, majd 1938-ban német állampolgárságától is megfosztották.
Számos regényt írt, melyekben társadalmi hangulatkép formájában dolgozta fel a német köznapi történelemnek az I. világháborútól a II. világégés végéig terjedő időszakát. Ismert műve még az emigránsok sorsáról szóló A diadalív árnyékában.

(háború, halál)
[Részletek...]
[1970-09-25] Erich Maria Remarque német író halála (szül. 1898. jún. 22.).
Az első világháborúban fiatalon és naivan került a frontra, tapasztalataiból született a Nyugaton a helyzet változatlan című nagy háborúellenes regénye.
Ismert regényei még: A diadalív árnyékában, Szerelem és halál órája.



(háború, halál)
[Részletek...]
[1970-09-18] Jimi Hendrix (James Marshall) amerikai gitáros születése (+1970. szept. 18.). Virtuozitásban nem akadt párja. Sajátosan ötvözte a bluest, a rockot és a rhythm and bluest, valamint a fekete és mexikói folkot. A kábítószer, az ital és a gyógyszerek következtében 28 évesen halt meg.
(halál)
[Részletek...]
[1970-02-02] Lord Bertrand Arthur William Russel angol filozófus, matematikus, közéleti személyiség halála (szül. 1872. máj. 18.). 1950-ben irodalmi Nobel-díjat kapott "sokoldalú és jelentős munkásságának elismeréséül, amelyben a humanista ideálokért és a gondolat szabadságáért harcolt".
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1970-02-02] Earl Bertrand Arthur William Russell angol matematikus, filozófus születése (+1970. febr. 2.). Irodalmi Nobel-díjat kapott 1950-ben. Jelentőset alkotott a matematikai logika területén.
Az első világháborúban katonaság-megtagadó volt, pénzbüntetésre ítélték, tanári állását elvesztette. 1943-ban is kitették tanári állásából háborúellenes tevékenysége miatt.
1960-tól a háborúellenes brit "100-ak bizottságának" vezetője és haláláig az USA vietnami háborújában elkövetett bűncselekmények kivizsgálására alakult, őróla elnevezett nemzetközi bíróság elnöke volt.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1970-01-11] Latabár Kálmán Kossuth-díjas színész, komikus születése (+1970. jan. 11.). 1927-33 között testvérével, Árpáddal sok országot beutaztak zenés artistaszámaikkal. Hazatérve több fővárosi színházban játszott, 1937-től filmezett is.

(halál)
[Részletek...]
[1970-01-11] Latabár Kálmán Kossuth-díjas színész halála (szül. 1902. nov. 24.). Tánctudása, félszeg mozdulatai, virtuóz "ügyetlensége", egyéni humora révén, a nevettetés utolérhetetlen művészeként, chaplini szintre emelte a derűt, a vidámságot.
(halál)
[Részletek...]
[1969-10-21] Jack Kerouac amerikai regényíró születése (+1969. okt. 21.). A beat-nemzedék teoretikusa volt, leghíresebb alkotása Úton című regénye.
(halál)
[Részletek...]
[1969-08-10] Kodolányi János posztumusz Kossuth-díjas író születése (+1969. aug. 10.). Saját kora (Süllyedő világ, Boldog békeidők, Vízválasztó) és a magyar középkor (A vas fiai, Julianus barát, Boldog Margit) mellett ősi korokat is nagyszerűen megelevenített (Égő csipkebokor, Vízözön).

(halál)
[Részletek...]
[1969-06-17] Sinka István posztumusz Kossuth-díjas költő, író születése (+1969. jún. 17.). Kezdetben a dal és a költői elbeszélés, majd a ballada a fő műfaja. Lírája tragikus, sötét. Legismertebb kötete a Himnuszok Kelet kapujában, a Pásztorének és a Balladáskönyv. Híres önéletírása a Fekete bojtár vallomásai.
"Én nem visszaforduló vagyok a nép fele, hanem a nép vagyok. Egy a milliók közül, aki hírt ad névtelen, becsapott és megtagadott milliókról."
(halál)
[Részletek...]
[1969-06-12] Tersánszky Józsi Jenő Kossuth-díjas író születése (+1969. jún. 12.). Első írói sikerét háborúellenes tiltakozásával, a Viszontlátásra, drága című kisregényével érte el 1916-ban. Az 1920-as évek elején írt Kakuk Marci ifjúsága című művét sorra követték a szimbolikus irodalmi figurává nőtt hős sajátos hangú, ízes-kellemes történetei, amelyek azután 1942-ben jelentek meg két összefüggő kötetben Kakuk Marci címmel. Műveinek hősei többnyire csavargók, züllött bohémek, lumpenproletárok.
(háború, halál, tilt)
[Részletek...]
[1969-02-26] Karl Jaspers német filozófus halála (szül. 1883. febr. 23.). Keresztény egzisztencializmusa főként a következő művekben tárult fel: Filozófia, Ész és egzisztencia, A filozófiai hit különös tekintettel a kinyilatkoztatásra.
(halál)
[Részletek...]
[1969-01-23] Bauer Sándor autószerelő-tanuló halála (szül. 1952. febr. 28.). Sokat foglalkozott a nemzet történelmével és irodalmával. Házukban pinceklubot szervezett, ahol merész kijelentéseket tett a diktatúráról, szamizdatot tervezett, guminyomdát szerzett. Miután Prágában Jan Pallach diák 1969. január 16-án elevenen elégette magát, hogy ezzel tiltakozzon hazája szovjet megszállása ellen, Bauer négy nappal később a Nemzeti Múzeum lépcsőjén benzinnel lelocsolta, majd meggyújtotta magát. Miközben lángolt, két nemzeti színű lobogót tartott kezében. "Szeretnék élni - írta búcsúlevelében -, de most a szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek".
(halál, tilt)
[Részletek...]
[1969-01-16] Jan Palach (szül. 1948. aug. 11.) élve elégette magát Prága főterén, a prágai tavasz vérbefojtása ellen tiltakozva. Három nap múlva halt meg.
1973-ra sírja az ellenzékiek zarándokhelyévé vált, ezért maradványait elhamvasztották, és a 30 km-re fekvő Vsetatyban temették el. 1990. október 26-án urnáját ismét Prágában helyezték el.
Közös az emlékhelye a Vencel téren Jan Zajic-al (szül. 1950. júl. 3.), aki 1969. febr. 25-én hasonlóan halt meg.
(halál, tilt)
[Részletek...]
[1968-12-20] John Steinbeck Nobel-díjas amerikai író halála (szül. 1902. febr. 27.). Ismert regényei: Érik a gyümölcs, Egerek és emberek, Édentől keletre, Rosszkedvünk tele.
"Társadalmunk - északi, déli egyaránt - mindaddig nem heveri ki a rabszolgaság okozta megrázkódtatást, amíg észben tartjuk, fehér volt-e vagy fekete, akivel az imént az utcán szóba álltunk."
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1968-11-07] Hamvas Béla posztumusz Kossuth-díjas filozófus, esszéista, író, újságíró, könyvtáros halála (szül. 1897. márc. 23.). A tradicionalizmus magyar képviselője.

(halál)
[Részletek...]
[1968-11-07] Hamvas Béla posztumusz Kossuth-díjas filozófus, esszéista, író, újságíró, könyvtáros születése (+1968. nov. 7.). Műveinek meghatározó élménye a hiteles lét és a modern világ közti ellentmondás. A társadalom válságát vizsgálta, a lét értelmét a hagyományban ismerte fel. Korának egyik legszélesebb látókörű európai gondolkodójaként megalázó segédmunkákra kényszerült a kommunista rendszerben. Karnevál című, az 50-es évek elején befejezett, ám harmincegynéhány év múlva is csak cenzúrázva kiadott regényében talán egyetlen magyar íróként említi meg a kommunista időszakban végrehajtott, tömeges kivégzéseket. Felkészültségéhez méltó munkát a Kádár-rendszerben sem kapott. Fontosabb művei: A láthatatlan történet, Karnevál, Regényelméleti fragmentum, Forradalom a művészetben.
(halál)
[Részletek...]
[1968-08-20] Vértes lászló ősrégész születése (+1968. aug. 20.).
Vértesszőlősön ősember (alsópaleolit archanthropus) maradványokat tárt fel 1964-ben.
(halál)
[Részletek...]
[1968-08-20] Vértes László ősrégész, barlangkutató halála. 1963-ban Vértesszőlősön az ősi karsztforrások által évezredek alatt lerakott mésztufarétegekbe ágyazva közel félmillió éves előemberi települést tárt fel. 1965-ben itt találta meg a vértesszőlősi előember tarkócsontjának maradványait, valamint egy lábnyomos felületet.
(halál)
[Részletek...]
[1968-06-06] Lelotte Robert Francis Kennedy amerikai ügyvédet, elnökjelöltet (szül. 1925. nov. 20.) Los Angelesben egy kampányrendezvény után Sirhan Bishara Sirhan palesztin bevándorló.
Kennedy 1957-60 között a szenátus állandó vizsgálóbizottságának alkalmazottja, a szakszervezetekbe beépült maffiák elleni harc szakértoje volt. Ezután bátyja, John F. Kennedy elnökválasztási kampányának fonöke, annak gyozelme után 1961-64-ig az Egyesült Államok igazságügy-minisztereként tevékenykedett. Határozottan lépett fel a szervezett bunözéssel szemben, s kiállt a polgárjogi mozgalmak aktivistái mellett. Fivére, az elnök meggyilkolása (1963. november 22.) után mély letargiába esett. 1964-ben nagy fölénnyel választották meg New York állam szenátorává. A liberális demokraták szószólójaként bírálta Johnson elnök vietnami politikáját. 1968-ban harcba szállt az elnökjelöltségért; a hat eloválasztásból már ötöt megnyert, amikor megölték.

(halál)
[Részletek...]
[1968-06-01] Helen Keller, vak és süketnéma angol írónő születése (+1968. jún. 1.). Filozófiából doktorált a cambridge-i egyetemen. Könyvei félszáz nyelven jelentek meg. Megkapta a francia becsületrendet.
(halál)
[Részletek...]
[1968-06-01] Helen Keller, vak és süketnéma angol írónő halála (szül. 1880. jún. 27.). Filozófiából doktorált a cambridge-i egyetemen. Könyvei félszáz nyelven jelentek meg. Megkapta a francia becsületrendet.
(halál)
[Részletek...]
[1968-04-04] Martin Luther King amerikai baptista lelkész, a fekete polgárjogi mozgalom vezetőjének születése (+1968. ápr. 4.). 1955-ben lépett fel, az az autóbuszokon érvényben levő, a feketéket sújtó ülőhely-elkülönítés ellen buszbojkottot szervezett Montgomeryben, sikerrel. 1957-ben megalapította és elnökként vezette a Southern Christian Leadership Conference-t, a száz egyházi és polgári szervezetet tömörítő erőszakmentes ellenállási mozgalmat. IFOR tag volt, a vietnami háború ellen is küzdött. Béke Nobel-díjat kapott 1964-ben. Többszöri fenyegetés és merénylet-kísérlet után Memphisben lelőtték. Születésnapja nemzeti ünnep az USÁ-ban.
(háború, halál, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1968-04-04] Bérgyilkos lőtte le Martin Luther King Béke Nobel-díjas (1964) afro-amerikai baptista lelkészt (szül. 1929. jan. 15.) Memphisben. Többször volt börtönben, 3-szor dobtak bombát házára, már 1958-ban követtek el merényletet ellene. A bőrszín szerinti megkülönböztetés és a vietnami háború ellen küzdött. Születésnapja nemzeti ünnep az USÁ-ban.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1968-01-11] Seress Rezső zeneszerző, zongorista halála (szül. 1889. nov. 3.). Számos nagyon népszerű slágert komponált, máig ismert közülük a Szomorú vasárnap, a Szeressük egymást gyerekek és a Hiába van palotád Budán.
(halál)
[Részletek...]
[1967-10-07] Norman Lane Angell Nobel-békedíjas angol író, újságíró halála (szül. 1874. dec. 26.). 1910-ben írta világsikert aratott fő művét, Rossz üzlet a háború címmel. Közéleti szerepet is vállalt, s e tevékenysége során is - csakúgy mint írásaiban - a béke kivívásának és megőrzésének harcos propagandistájaként vált ismertté.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1967-08-07] prily Lajos költő, műfordító születése (+1967. aug. 7.). Korai verseiben az erdélyi táj szépségeit mutatta be, budapesti évei alatt elégikus költeményeiben szülőföldjére emlékezett vissza. 1944-ben visszavonult az irodalmi életből, a háborús megpróbáltatásokat fájdalmas költeményekben fejezte ki. 1945 után az "Ábel füstje" és a "Jelentés a völgyből" című versesköteteiben elsősorban a természetről és a benne élő ember tapasztalatairól írt.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1967-07-26] Füst Milán Kossuth-díjas (1948) költő, író, esztéta születése (+1967. júl. 26.). Önéletrajza: Ez mind én voltam egykor. Utolsó műve, a Szexuál-lélektani elmélkedések csak 1986-ban, megírása után húsz évvel jelenhetett meg.
(Bizonyára nem véletlen, hiszen e téren az emberréválás még javában folyik, az agyat elborítják az idejétmúlt gén-evolúció, a féltékenység, versengés, korlátlan szaporodás ösztönei. Hogy a társadalmak képesek-e felnőni a szexualitás terén, az a globális válság egyik kulcskérdése, hiszen a válság okai a túlnépesedés valamint a túlfogyasztás, mely utóbbi mögött a szerelem-örömök hiánya és a partnerekért való versengés igen jelentős tényezők.)
(halál)
[Részletek...]
[1967-07-21] Albert John Luthuli dél-afrikai politikus és író halála (szül. 1898. Rhodesia). Egy zulu törzs főnöke volt, az Afrikai Nemzeti Kongresszus párt tagja, 1952-től elnöke. A párt betiltásakor, 1960-ban letartóztatták. Ugyanebben az évben Béke Nobel-díjat kapott.

(halál, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...]
[1967-06-02] Ferenczy Béni Kossuth-díjas szobrász és grafikus születése Szentendrén (+1967. jún. 2.). A huszadik századi magyar plasztika egyik legnagyobb mestere.
(halál)
[Részletek...]
[1967-04-24] A Szojuz-1 űrhajó a Föld 14-szeri megkerülése után nem tudott fékezni, égve csapódott be Orszk városka közelében. Vlagyimir Mihajlovics Komarov (szül. 1927. márc. 16.) szovjet űrhajós, aki 1964-ben a Voszhod-1 űrhajó parancsnoka volt, életét vesztette.


(halál)
[Részletek...]
[1967-03-18] Baghy Gyula (Julio) eszperantó nyelven alkotó költő és író születése (+1967. márc. 18.). A magyarországi eszperantó mozgalom egyik úttörője.
(halál)
[Részletek...]
[1967-03-18] Baghy Gyula (Julio) eszperantó nyelven alkotó költő és író halála (szül. 1891. jan. 13.). A magyarországi eszperantó mozgalom egyik úttörője.
(halál)
[Részletek...]
[1967-03-06] Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, akadémikus születése (+1967. márc. 6.). 1905-ben kezdte népdalgyűjtő munkásságát és ismerkedett meg Bartók Bélával. Feltárta a magyar népdal ősi rétegeit, zeneszerzőként kialakította a magyar prozódia elméletét és gyakorlatát, ezzel megteremtve a jellegzetesen magyar deklamáció feltételeit. Tudományszervezéssel és ismeretterjesztéssel is foglalkozott. Az általa kifejlesztett ún. Kodály-módszer ma már világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában. Legismertebb művei: Háry János, Székelyfonó, Budavári Te Deum, Fölszállott a páva, Kállai kettős, Psalmus Hungaricus, Galántai táncok.
- + -

"Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be."
- + -
"Hétköznap európaiak vagyunk, hogy életünk vasárnapjain önmagunk lehessünk."
- + -
Magyar kórusok napja

A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) és a Magyar Zenei Kamara védnökségével 1991 óta rendezik meg Kodály Zoltán születésnapján.
(halál)
[Részletek...]
[1967-03-06] Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, zenepedagógus, akadémikus halála (szül. 1882. dec. 16.). A népzenekutatás mellett jelentős volt munkássága a néprajz, zenetörténet, zeneesztétika, zenekritika, irodalomtörténet, a nyelvészet és nyelvművelés területén.
- + -
"Sej! verd meg Isten, aki eztet csinálta!

De még jobban, aki ezt kitalálta!
Elviszik a, elviszik a szeretőmet messzire,
Sej! Ferenc császár sajtalan kenyerére."
(Örzse éneke sorozáskor. Kodály Zoltán: Háry János)
(halál)
[Részletek...]
[1967-02-18] Robert Oppenheimer amerikai fizikus születése (+1967. febr. 18.). A II. világháború idején vezető szerepet vállalt az atombomba kifejlesztésében, de Hirosima tragédiája után szembefordult a hidegháborús politikával és tiltakozott a hidrogénbomba kifejlesztése ellen. 1954-ben megfosztották állásától, ezután már csak elméleti kutatásokkal foglalkozhatott.
(háború, halál, tilt)
[Részletek...]
[1967-02-18] Robert Oppenheimer amerikai fizikus, akadémikus halála (szül. 1904. ápr. 22.). A molekulafizika és a magfizika egyik úttörője. A II. világháború idején vezető szerepet vállalt a Manhattan-tervben, amelynek célja az volt, hogy megelőzzék a náci Németországot az atombomba kifejlesztésében. Hirosima tragédiája ráébresztette a tudósok felelősségére az emberiségért, ezért szembefordult a Pentagon hidegháborús politikájával és tiltakozott a hidrogénbomba kifejlesztése ellen.
(Hiába, Teller Ede megcsinálta. Nobel díjat ugyan nem kapott érte, de az ignoble, méltatlan szó kifacsarásával elnevezett csúfos Ig Nobel díjat, amit a bostoni Harvard egyetemen osztanak ki, megkapta Béke kategóriában. Az indoklás szerint egész életében azon munkálkodott, hogy örökre megváltozzon a béke fogalmának jelentése.)
(háború, halál, tilt)
[Részletek...]
[1967-02-16] Ciro Alegría perui író halála (szül. 1909. nov. 4.). Műveiben az északatlanti civilizációt és az ősi indián kultúrát állította szembe, s a világot az indiánok szemszögéből tükrözte.
(halál)
[Részletek...]
[1967-01-15] Szirmai Albert operett-zeneszerző halála (szül. 1880. júl. 2.). Legismertebb művei a Sárga dominó, a Bálkirálynő, a Mágnás Miska. Sok népszerű kabarédalt és sanzont is írt.
(halál)
[Részletek...]
[1966-12-15] Walter Elias) Walt Disney 26-szoros Oscar-díjas amerikai filmrendező, producer születése (+1966. dec. 15.). Sok természetfilmet készített. Az ő rajzfilmjei még szépek, természetközeliek voltak.
A trükk- és rajzfilm műfaj megteremtője és klasszikus mestere. Népszerűségét a rajzfilmjeiben szereplő állat- és gyermekfigurák sajátos bájának köszönheti. Az elsők között vezette be a hangosfilmet (1928), a színes filmet (1932), és a teljes estét betöltő rajzfilmet (1937). Nevéhez fűződik a világ leghatalmasabb szórakoztató központja, a Disneyland. Az Oscar-díj történetében Walt Disney viszi a pálmát: 64 jelölésből 26 alkalommal kapta meg az aranyszobrocskát.
(halál)
[Részletek...]
[1966-12-15] Walt Disney harmincszoros Oscar-díjas amerikai rajzfilmrendező, producer halála (szül. 1901. dec. 5.). A trükk- és rajzfilm műfaj megteremtője és klasszikus mestere volt. Az ő nevéhez fűződik a világ leghatalmasabb szórakoztató központja, a Disneyland létrehozása is.

„Több kincs van a könyvekben, mint a kalózok minden zsákmánya a Kincses Szigeten és az bennük a legjobb, hogy e gazdagságot életed minden napján élvezheted.” (Wald Disney)
(halál)
[Részletek...]
[1966-07-03] Komáromy Pál operaénekes születése (+1966. júl. 3.). 1945 után a budapesti Operaház igazgatója. Neki köszönhető az Operaház háború utáni korai megnyitása. Még dörögtek Magyarországon a fegyverek, amikor a budapesti Operaház közönsége március 15-én Kodály Psalmus Hungaricusában és Erkel Bánk bánjának zenéjében gyönyörködhetett. 1959-től az Operaház örökös tagja volt.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1966-06-29] Járdányi Pál Kossuth-díjas zeneszerző és népzenekutató halála (szül. 1920. jan. 30.). Ő dolgozta ki a magyar népzene típusrendjét, és ő szerkesztette a Magyar Népzene Tára első és negyedik kötetét.

(halál)
[Részletek...]
[1966-06-07] Hans-Jean Arp halála (szül. 1887. szept. 16. Strasbourg). Német és francia nyelven alkotó költő, festő, szobrász. A nonfiguratív szobrászat egyik legjelentősebb mestere. 1916-ban Zürichben részt vett a dadaista mozgalom alapításában, majd 1925-től a szürrealistákhoz csatlakozott. Az I. világháború, a kor értelmetlensége jelenik meg szélsőségesen nyelvbontó költészetében.

(háború, halál)
[Részletek...]
[1966-05-26] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus halála (szül. 1897. szept. 20.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből, később újra megjelenhettek cikkei, elbeszélései. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta.

Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Ismert színpadi műve az Énekes madár.
- + -
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." (Ábel)
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1966-05-26] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus születése (+1966. máj. 26.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt, írásait folyamatosan hazaküldte. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Hazatérése után Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, előadókörutakat szervezett. 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta. Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Színpadi művei közül kiemelkedik az Énekes madár.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1966-02-15] Eisemann Mihály zeneszerző születése (+1966. febr. 15.). Több mint 30 operettet komponált, amelyek közül nem egyet a világ csaknem minden városában bemutattak. Leghíresebbek: Bástyasétány 77, Egy csók és más semmi, Én és a kisöcsém, amelyeknek dalai örök slágerek lettek. Népszerű dalai a Szeret-e még, Lesz maga juszt is az enyém.
(halál)
[Részletek...]
[1966-02-15] Eisemann Mihály zeneszerző halála (szül. 1898. jún. 19.). Több mint 30 operettet komponált, közülük nem egyet a világ csaknem minden városában bemutattak. Leghíresebbek: Bástyasétány, Egy csók és más semmi, Én és a kisöcsém. Sok dala sláger lett: Szeret-e még, Lesz maga juszt is az enyém.
(halál)
[Részletek...]
[1966-01-12] Lajtai Lajos zeneszerző halála (szül. 1899. ápr. 13.). Operettjei Az asszonyok bolondja (1923), a Mesék az írógépről, A régi nyár, amelyből a Hol van az a nyár kezdetű dalt ma is éneklik (más dalai is máig népszerűek: Hétre ma várom ..., Legyen a Horváth kertben Budán ..., Jöjjön ki Óbudára ...). 1935-től Nyugat-Európában, 1938-tól Svédországban élt.
(halál)
[Részletek...]
[1965-12-08] Befejeződött az 1962. október 11-én kezdődött II. Vatikáni Zsinat. A tanácskozást XXIII. János pápa hívta össze, s halála után VI. Pál pápa fejezte be. A zsinat korfordulót jelentett a katolikus egyház életében, évszázados törvényeket, szokásokat változtatott meg, és nagy mértékű erjedési folyamatot indított el.
- + -
Ezévben indult a zsinati szellemet magyar nyelven azóta is sugárzó, nyugaton szerkesztett, negyedéves Mérleg folyóirat.
"Mintha mi, magyarok még ma sem vennénk körül kellő tisztelettel azokat, akik az ősibb, magára a szelíd Jézusra visszamenő hagyomány követése miatt a pártállam idején üldözést szenvedtek. S ha akkor nyíltan nem állhattunk melléjük, akkor legalább ma, a szabadság korszakában pótoljuk mulasztásunkat" - írja a katonaság-megtagadókról a Mérleg 90/4. számának főszerkesztői bevezetője.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1965-09-04] Albert Schweitzer német evangélikus lelkész, orvos, orgonaművész, zenetudós, teológus, író születése (+1965. szept. 4.). A XX. század nagy humanistája. Kórházat hozott létre főleg leprásoknak Afrikában (Lambaréné). IFOR tag volt. Az 1952. évi Béke Nobel-díjat kapta 1953-ban a Friede der Atomkrieg (Az atomháború békéje) c. könyvéért.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1965-09-04] Albert Schweitzer német polihisztor, orvos, teológus, orgonaművész, zenetudós, író halála (szül. 1875. jan. 14.) 90 éves korában Lambarénéban (Afrika, Gabon), ahol 1913-ban kórházat alapított. 1952-ben Béke Nobel-díjat kapott, amelyből leprásokat gondozó telepet hozott létre.
Életem és gondolataim címmel önéletrajza magyarul is megjelent.
(halál, megjelent, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1965-04-30] Lyka Károly Kossuth-díjas művészettörténész, festő halála (szül. 1869. jan. 4.). A magyar művészképzés átszervezője. Kiemelkedő az utolsó 150 év magyar művészetét tárgyaló nagyszabású monográfia-sorozata.

(halál)
[Részletek...]
[1965-02-15] Porpáczy Aladár Kossuth-díjas kertész, akadémikus halála (szül. 1903. dec. 17.). Új gyümölcsnemesítési módszereket dolgozott ki, a világon az elsők között állított elő szedermálna fajhibridet. Híresek voltak óriási szamócafajtái és több diófajtát nemesített.
(halál)
[Részletek...]
[1965-01-04] Thomas Stearns Eliot irodalmi Nobel-díjas (1948) amerikai származású angol költő, író, kritikus születése (+1965. jan. 4.). Gyilkosság a székesegyházban c. drámájában Thomas Becket angol érsek meggyilkolásának történelmi esetét dolgozta fel.
(A király a püspöki karral vívott szüntelen hatalmi harcban egy huszárvágással legjobb barátját és ivócimboráját teszi meg canterbury érsekké, rákényszerítve a püspökökre az új főnököt. Becket azonban új pozíciójának felelősségét átérezve megtér. Az evangéliumi értékeket képviselő érsek mind a király, mind a hatalmi egyház számára elviselhetetlenné válik, így a korábbi ellenségek összefogva meggyilkoltatják.)

(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1965-01-04] Thomas Stearns Eliot Nobel-díjas (1948) amerikai származású angol költő, író halála (szül. 1888. szept. 26.). 1939-ben adták ki Macskák könyve című kötetét, amelynek verseire Andrew LLoyd Webber komponált világhírű musicalt.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1964-08-12] Ian Lancaster Fleming angol író születése (+1964. aug. 12.). A kémelhárításnál szerzett tapasztalataiból merítette az ötleteket híres Bond-kémregényeihez. Az első 1953-ban jelent meg, további 11-et írt, s szinte valamennyit megfilmesítették.
A 007-es ügynök nevét barátjától, James Bond amerikai ornitológustól (1900. jan. 4. – 1989. febr. 14.) kölcsönözte. Fleming cserébe felajánlotta nevét Bond számára, mondván: ha az felfedezne egy ronda madárfajt, akkor nevezze el nyugodtan flemingnek. De Bond hosszú élete, dél-amerikai és karibi madármegfigyelő expedíciói során egy madarat sem talált rondának...
(halál)
[Részletek...]
[1964-08-09] Bárczi Gusztáv Kossuth-díjas orvos, gyógypedagógus születése (+1964. aug. 9.).
(halál)
[Részletek...]
[1964-08-09] Bárczi Gusztáv Kossuth-díjas orvos, gyógypedagógus születése (+1964. aug. 9.). Török Bélával közösen létrehozta Budapesten a Nagyothallók Iskoláját, részt vett a fővárosi iskolaorvosi intézmény megszervezésében is. Az ő nevét viseli a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, amely 2000-től az ELTE karaként működik.
(halál)
[Részletek...]
[1964-05-30] Szilárd Leó magyar emigráns fizikus, biofizikus, atomtudós születése (+1964. máj. 30.). Berlinben doktorált, Einstein munkatársa volt. Hitler hatalomra kerülése után Angliában, majd Amerikában élt. Enrico Fermivel őt illette az atomreaktor szabadalma, amit jelképes 1 dollárért adott el az USÁ-nak.
Az 1940-es évek elején részt vett az atomfegyver kidolgozásában. 1945 tavaszán Einsteinnel együtt figyelmeztette az amerikai elnököt az atombomba bevetésének szükségtelen voltára, de hiába. Később az atomfegyverek korlátozásának egyik legaktívabb harcosává vált.
A második világháború után kezdte alkalmazni a fizikai kutatás módszereit a biológiában, őt szokás a biofizika megteremtőjének tekinteni.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1964-05-30] Szilárd Leó fizikus halála (szül. 1898. febr. 11.). A biofizika megteremtője. Az USÁ-ban élt, 1939-től az atomreaktor és az atombomba egyik kifejlesztője - azután pedig nyomban az atomfegyverek elleni tudósmozgalom egyik fő szervezője.
(halál)
[Részletek...]
[1964-04-23] Polányi Károly gazdaságtörténész, szociálfilozófus születése Bécsben (+1964. ápr. 23. Toronto).
Már 1944-ben kimutatta, hogy a piac uralma a társadalom és a környezet összeomlásához vezet.

(halál)
[Részletek...]
[1964-02-29] Austerweil Géza vegyészmérnök halála (szül. 1882. jún. 12.). Fő kutatási területe az ioncserélő anyagok és ezek tulajdonságainak kutatása volt, majd a második világháború után Joliot-Curie munkatársaként az uránizotópok szétválasztásával foglalkozott.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1964-01-13] Pávai Vajna Ferenc geológus halála (szül. 1886. márc. 6.). Nevéhez fűződik több jelentős gyógy- és hévíz (Szeged, Hajdúszoboszló, Karcag, Debrecen, Szolnok) feltárása.
(halál)
[Részletek...]
[1963-11-22] Aldous Leonard Huxley angol biológus, író születése (+1963. nov. 22.). Darwin fejlődéselméletét támogatta, világnézete az úgynevezett "modern pozitivizmus", eszményei a természetes jóság, a biológiai egyensúly, az egyéni élet meditációja és a humánum. Leghíresebb könyve a Szép új világ, s nagyon jelentős esszéírói tevékenysége.
(halál)
[Részletek...]
[1963-11-22] Aldous Leonard Huxley pacifista angol író, biológus halála (szül. 1894. júl. 26.). Világnézete az úgynevezett "modern pozitivizmus"; eszményei a passzív jóság és humánum, a biológiai egyensúly, az egyéni élet meditációja. Leghíresebb könyve a Szép új világ, s nagyon jelentős esszéírói tevékenysége. Darwin fejlődéselméletét támogatta.
- + -
"...a jelenlegi gazdasági berendezés szerint a hadianyag az egyetlen áru, amit árra és haszonra való tekintet nélkül szórunk szét."
(halál)
[Részletek...]
[1963-11-20] Melich János nyelvész, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1872. szept. 16.). Feldolgozta a régi magyar szótárirodalom történetét, foglalkozott a magyar helyesírás régebbi korszakával, legjelentősebb azonban etimológiai munkássága. Nagymértékben hozzájárult az etimológiai szótár előkészítéséhez és kiadásához. Számos helynév, személynév és jövevényszó eredetének megfejtésével lerakta a magyar településtörténet filológiai alapjait.
(halál)
[Részletek...]
[1963-10-11] Edith Piaf (Edith Giovanna Gassion) francia sanzonénekesnő halála (szül. 1915. dec. 19.). Utcai énekesnő volt, amíg Louis Leplée, a Cabaret igazgatója fel nem fedezte. Tőle kapta a Piaf nevet is,ami a francia argóban kis verebet jelent. Több mint húsz éven át az ő lemezei voltak a legkeresettebbek a francia piacon. Dalaival, erőteljes, nagy kifejezőerejű hangjával, magával ragadó előadásmódjával érdemelte ki a „sanzon tragikája” címet. Dalai nagy részét maga komponálta, s a szöveget is ő írta. Leghíresebb dalai: Nem bánok semmit sem, Mylord, Padam...Padam... Több filmben szerepelt. Életéről filmek, színdarabok, könyvek sokasága készült. Negyvennyolc évesen halt meg, alkohol- és kábítószer-túladagolás miatt.
(halál)
[Részletek...]
[1963-10-06] Zimmermann Ágoston Kossuth-díjas biológus születése (+1963. okt. 6.). Értékes kutatásokat végzett a gerincesek, főleg a madarak és emlősök összehasonlító anatómiájában, élet- és fejlődéstanában. Ő szerkesztette az Állatorvosi Lapokat.
(halál)
[Részletek...]
[1963-09-28] Sík Sándor Kossuth-díjas költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus, szerzetespap halála (szül. 1889. jan. 20.). 1911-ben Münchenben ismerkedett meg a cserkészmozgalommal, s hazatérve a magyar cserkészet egyik alapítója, a Magyar Cserkészszövetség elnöke lett. 1946-tól ő szerkesztette a Vigiliát. 1947-től a magyar piarista rendtartomány főnöke volt.

- + -
Acélember c. nagyszerű verse a helytállás formaetikai erényéről érdekes gondolatokra indíthat, ha a helytállást a cél, a tartalometika szemszögéből vizsgáljuk:
„Ha Sík Sándor Acélembere elgondolkodna, hogy mire megy az energia az általa hordozott vezetékekben, ha átlátná, hogy ezzel működtetik a villamosszéket is, ezzel vetítik a lélekromboló filmeket is, ezt pazarolják a nemtörődömségből égve hagyott lámpák millióiban is, ezzel működteti az átlag fogyasztó az Istentől messze sodró kényelmét biztosító sok gép-rabszolgáját is, ettől csillog-villog a sok gazdag és ’nagy’ ember botrányos reprezentáció-élete is,


s ha átlátná, hogy ugyanakkor a nyomorgó városperemek körül száz kilométeres körzetben kipusztulnak az erdők és még a napon szárított trágyát is eltüzelik (a talaj meg tönkremegy), mert a nyomor valójában energiahiány is,
s ha átlátná, hogy nincs hatalmában a vezetékeket oda irányítani, ahol valóban szükség lenne az energiára -,


akkor talán kiszakítaná magát a csillogó vezetékek szemet gyönyörködtető vonalából és elmenne az emberekhez, hogy emberségre ’rázza’ föl őket (amire valószínűleg nagyobb esélye lenne azokban az otthonokban, ahol csillár helyett gyertyafény, porszívó helyett seprű van), vagy elmenne a szegényekhez, akiknek még ócskavasként is nagyobb hasznukra lenne talán, mint a csillogó vezetékek büszke hordozójaként.”

(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1980)
(halál)
[Részletek...]
[1963-09-28] Sík Sándor Kossuth-díjas költő, irodalomtörténész, akadémikus, pap születése (+1963. szept. 28.). A XX. század egyik legjelentősebb magyar vallásos lírikusa.
(halál)
[Részletek...]
[1963-09-23] Giovannini Rudolf gyógyszerész halála (szül. 1891. márc. 22.). 1919-től a magyarországi gyógynövények kiváló kutatója, termesztője, gyűjtője és kereskedője volt. Külföldi megismertetésüket is szorgalmazta cikkeivel, könyveivel. Részt vett a gyógynövények szabványosításában, főmunkatársa, majd főszerkesztője volt a "Herba" című folyóiratnak.
(halál)
[Részletek...]
[1963-06-03] XXIII. János pápa (Angelo Giuseppe Roncalli) halála. 77 évesen lett pápa, de jelszavával (aggiornamento, azaz megújulás) és a II. Vatikáni Zsinat összehívásával óriási hatása lett a katolikus egyházra.

(halál)
[Részletek...]
[1963-05-25] Burghardt Rezső Munkácsy-díjas festő halála (szül. 1884. márc. 28.). Reális portrékat, intim hangulatú aktkompozíciókat, a természet gazdagságát tükröző ízes csendéleteket és tájképeket, valamint friss benyomásait rögzítő városképeket festett.

(halál)
[Részletek...]
[1963-05-08] Baktay Ervin író, orientalista, művészettörténész, egyetemi tanár születése (+1963. máj. 08.). 1956-ban egyike volt annak a 17 nem buddhista személynek, akit meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulója alkalmából rendezett kongresszusra Delhibe. Több mint 20 kötetben ismertette India irodalmát és művészetét, feldolgozta a Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum indiai anyagát, megírta Körösi Csoma Sándor életrajzát. A tudományos ismeretterjesztés legnagyobbjai közé tartozott.
(halál)
[Részletek...]
[1963-04-25] Szántó Judit szavalóművész halála (szül. 1903. jan. 6.). 1928-tól hat évig volt József Attila élettársa. A költő halála után ő volt az, aki minden róla szóló dokumentumot, értéket igyekezett összegyűjteni és megmenteni az utókor számára. 1948-ban létrehozta a József Attila Múzeumot, majd a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársaként lett József Attila örökségének gondozója.
(halál)
[Részletek...]
[1963-02-09] Mendlik Oszkár festő halála (szül. 1871. jún. 23.). Lotz Károly tanítványaként részt vett a Vígszínház freskóinak elkészítésében. 1891-es fiumei útja után művészetét a tenger festésének szentelte.
(halál)
[Részletek...]
[1962-11-07] Anna Eleanor Roosevelt ENSZ diplomata halála (szül. 1884. okt. 11.). Franklin Delano Roosevelt elnök felesége. Férje halála (1945. április - így megmenekült attól, hogy az atombomba ledobásának bűne az ő kezéhez tapadjon) után 1946-51 között az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának elnökeként jelentős szerepet játszott az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (1948) kidolgozásában és elfogadtatásában.
(halál)
[Részletek...]
[1962-10-11] Elkezdődött II. Vatikáni Zsinat. A tanácskozást XXIII. János pápa hívta össze, s halála után VI. Pál pápa fejezte be 1965. dec. 8-án. A zsinat korfordulót jelentett a katolikus egyház életében, évszázados törvényeket, szokásokat változtatott meg, és nagy mértékű erjedési folyamatot indított el.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1962-08-28] Rácz Béla cigányprímás születése Kassán (+1962. aug. 28.). Sok nagysikerű magyarnóta szerzője. 1908-ban a londoni világkiállításon csodagyerekként ünnepelték a kilencéves fiút. Bátyja zenekarával bejárta egész Európát; három évig Oroszországban muzsikáltak, a cári udvarban is felléptek. A békebeli Budapest legelegánsabb éttermeiben szórakoztatta zenekarával a vendégeket, uralkodók is hallgatták muzsikáját. Egy alkalommal Toscanini is elismerését fejezte ki neki.
(halál)
[Részletek...]
[1962-08-09] Hermann Hesse német író és költő halála (szül. 1877. júl. 2.). Háborúellenes magatartása miatt elhagyni kényszerült hazáját, Svájcban telepedett le. Irodalmi Nobel-díjat kapott életművéért 1946-ban. A Nárcisz és Goldmund c. regénye csodálatos sugallat az élet átélésére.
- + -
“Mi, akik nem politizálunk, szintén a világtörténelembe tartozunk, és segítjük alakulását.”
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1962-08-09] Hermann Hesse német író, költő születése (+1962. aug. 9.). Háborúellenes magatartása miatt elhagyni kényszerült hazáját, Svájcban telepedett le. Irodalmi Nobel-díjat kapott 1946-ban.
Több művében az indiai és a kínai gondolkodásmódot igyekezett egybekapcsolni az európai kultúra világképével. Üveggyöngyjáték című regényét Thomas Mann goethei kifejezéssel élve, összemérhetetlennek nevezte. A pusztai farkas című regénye az amerikai hippi-mozgalom szellemi ősének bizonyult, még rock-együttes is alakult Steppenwolf néven.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1962-07-27] Richard Aldington angol költő, író születése (+1962. júl. 27.). "Az ezredes lánya" című regénye az I. világháborúról szóló egyik legkiemelkedőbb angol antimilitarista alkotás. Híres az "Arábiai Lawrence" és az "Egy hős halála" című könyve is. Több kötetnyi verse jelent meg.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1962-05-15] dám Zsigmond pedagógus halála (szül. 1906. jún. 19.). A magyarországi gyermekvárosok egyik szervezoje. A II. világháború után a Pedagógus Szakszervezet megbízásából kezdett foglalkozni az elhagyott gyermekek ügyével. 1946-ban a Hajdúhadházán létesített otthonnal megteremtette az elso magyarországi gyermekvárost, amelynek vezetoje volt.
(Vajon hogyan gondolkodott a probléma megelozo enyhítésérol, a családtervezésrol?)

(háború, halál)
[Részletek...]
[1962-04-10] Kertész Mihály (Michael Curtiz) Oscar-díjas filmrendező születése (+1962. ápr. 10.). A II. világháború idején forgatta legendás antifasiszta filmjét, a Casablancát. További ismert művei: Blood kapitány, Robin Hood, Szerelem és vérpad, Hét tenger ördöge.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1962-04-10] Kertész Mihály (Michael Curtiz) Oscar-díjas magyar születésű amerikai filmrendező halála (szül. 1888. dec. 24.). Magyarországon összesen 38 produkciót forgatott. 1927-től élt Hollywoodban, a szórakoztató közönségfilm minden műfajában jelentékenyet alkotott. Művei: Casablanca, Blood kapitány, Robin Hood, Szerelem és vérpad, Hét tenger ördöge.
(halál)
[Részletek...]
[1961-09-17] Dag Hammarskjöd Nobel-békedíjas svéd politikus, diplomata születése (+1961. szept. 17.). 1953-tól haláláig az ENSZ főtitkára. Repülőgép szerencsétlenség áldozata lett Zambiában, halála után 1961-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki.
(halál)
[Részletek...]
[1961-08-18] Leonhard Frank német író halála (szül. 1882. szept. 04.). Jézus tanítványai c. regénye a II. v.háború szörnyűségeiről és a fiatalok humanizmusáról szól.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1961-07-02] Ernest Hemingway amerikai író véget vetett életének (szül. 1898. júl. 21.). Pulitzer-díj 1953, irodalmi Nobel-díj 1954. A Búcsú a fegyverektől (A Farewell to Arms, 1929) a háború értelmetlenségét gyönyörű szerelmi történetben ábrázolja.
(A Kilimandzsáró hava nemsokára már csak regényének címeként marad fenn, a valóságban rohamosan tűnik el a globális fölmelegedés miatt.)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1961-07-02] Ernest Hemingway amerikai író születése (+1961. júl. 2.). Pulitzer-díj 1953, irodalmi Nobel-díj 1954. A Búcsú a fegyverektől (A Farewell to Arms, 1929) a háború értelmetlenségét gyönyörű szerelmi történetben ábrázolja.
"A politika a történelem ellenőrizhetetlen része." (Hemingway)
A Kilimandzsáró hava nemsokára már csak regényének címeként marad fenn - a valóságban rohamosan tűnik el a globális fölmelegedés miatt.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1961-06-06] Carl Gustav Jung svájci pszichológus és elmegyógyász születése (+1961. jún. 6.). Az analitikus pszichológia, illetve a komplex lélektan megteremtője. Képzettársítási kísérletekkel foglalkozott, s kidolgozta a később róla elnevezett asszociációs próbát. Személyiségtipológiai kutatásaiban két típusba, az extrovertált, kifelé forduló és introvertált, befelé forduló típusba sorolta az embereket.
(halál)
[Részletek...]
[1961-02-01] Csók István Kossuth-díjas festő születése (+1961. febr. 1.). A modern magyar plein-air festészet vezető alakja. Nevéhez fűződött a posztimpresszionistákhoz közelálló színes dekorativitás kifejlesztése.
(halál)
[Részletek...]
[1961-01-09] Emily Greene Balch amerikai tanárnő, szociológus születése (+1961. jan. 9.). Szociális munka, női egyenjogúság, hágai békekonferenciák, Nemzetközi Nőszövetség a Békéért és a Szabadságért. Béke Nobel-díjat kapott 1946-ban. IFOR tag volt.


(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1960-09-13] Weiner Leó Kossuth-díjas zeneszerző halála (szül. 1885. ápr. 16.). Az új magyar zenekari és kamarazene irodalom konzervatív ágának egyik legkiválóbb képviselője volt.
(halál)
[Részletek...]
[1960-09-13] Weiner Leó Kossuth-díjas zeneszerző születése (+1960. szept. 13.). Az új magyar zene konzervatív ágának kiváló képviselője volt.
(halál)
[Részletek...]
[1960-08-30] Szőnyi István Kossuth-díjas festő születése (+1960. aug. 30.). A harmincas évektől fő témája Zebegény festői környezete, a Duna-kanyar, a parasztok élete volt. A plein-air irányzat jelentős képviselője. Zebegényi műterme ma múzeum.
(halál)
[Részletek...]
[1960-08-30] Szőnyi István Kossuth-díjas festő halála (szül. 1894. jan. 17.). A harmincas évektől kezdve fö témája Zebegény festői környezete, a Dunakanyar volt.
(halál)
[Részletek...]
[1960-05-30] Borisz Leonyidovics Paszternak orosz író születése (+1960. máj. 30.). Irodalmi Nobel-díjat kapott 1958-ban. Főműve, a Doktor Zsivago, a szocialista táborban csak a rendszerváltás után jelenhetett meg.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1960-05-30] Borisz Leonyidovics Paszternak Nobel-díjas szovjet-orosz költő, író halála (szül. 1890. febr. 10.). Legismertebb műve, a Doktor Zsivago 1957 végén jelent meg. Politikai nyomásra le kellett mondania az 1958-ban neki ítélt irodalmi Nobel-díjról.

(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1960-02-09] Dohnányi Ernő posztumusz Kossuth-díjas zongoraművész, zeneszerző, karmester és zenepedagógus halála (szül. 1877. júl. 27.).
(halál)
[Részletek...]
[1960-01-04] Albert Camus Nobel-díjas (1957) francia író, esszéista születése (+1960. jan. 4.). "...mélyreható komolysággal világítja meg az emberi lelkiismeret problémáit korunkban."

(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1960-01-04] Albert Camus francia író halála (szül. 1913. nov. 7.). Legfőbb műve a Közöny, legolvasottabb regénye A pestis. Az irodalmi Nobel-díjat 1957-ben kapta "jelentős irodalmi tevékenységéért, amely mélyreható komolysággal világítja meg az emberi lelkiismeret problémáit korunkban".
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1959-12-24] Jordan Károly Kossuth-díjas matematikus, akadémikus halála (szül. 1871. dec. 16.). Továbbfejlesztette a valószínűségszámítás klasszikus elméletét. Foglalkozott meteorológiával, geofizikával, kémiával, de turisztikával és barlangkutatással is.
(halál)
[Részletek...]
[1959-12-18] Ráth-Végh István jogász, művelődéstörténeti szakíró halála (szül. 1870. nov. 23.). Több mint húsz kötetben (pl. Az emberi butaság története) dolgozott fel kultúrtörténeti kuriózumokat.
(Az emberi balgaság az erőforrások növekedésével egyre nagyobb katasztrófákat okoz.)
(halál)
[Részletek...]
[1959-08-24] Sztelek Dénes faragó-népművész születése (+1959. aug. 24.). A Népművészet mestere. 1922-től készített magyaros jellegű bútorokat. Gyermekjátékokat is tervezett. Munkáiban a régi palóc pásztorművészet hagyományait fejlesztette tovább.
(halál)
[Részletek...]
[1959-08-14] Jávor (Jermann) Pál színész születése (+1959. aug. 14.). 15 éven át ő volt a magyar filmek első számú férfisztárja, több mint ötven filmben játszott.
(halál)
[Részletek...]
[1959-03-21] Mansfeld Péter ipari tanuló kivégzése (szül. 1941. márc. 10.). 15 évesen 1956 októberében a Széna téri felkelőknek fegyvert, élelmiszert szállított, összekötőként híreket vitt, a harcokban nem vett részt. A forradalom bukása után folytatta az iskolát. 1958 februárjában barátaival ellenálló csoportot akart szervezni, február 17-én elrabolták az osztrák követség előtt posztoló rendőrt, elvették fegyverét, majd szabadon engedték. Február 19-én letartóztatták és "szervezkedésben való részvétel" címén, november 21-én életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Vártak egy évet, míg betölti a 18. életévét, és másodfokon, 1959. március 19-én eredeti ítéletét halálbüntetésre súlyosbították és 21-én kivégezték.
(Emlékművét - Menasági Péter szobrászművész alkotása - a II. ker.Veronika (Világifjúság) parkban 2004. október 23-án avatták fel. Felirata: Életed és halálod emberségednek és a kor embertelenségének példája.)
(halál)
[Részletek...]
[1958-11-24] Viscount Cecil of Chelwood angol politikus születése (+1958. nov. 24.). 1927-ben a genfi leszerelési tanácskozásokon meggyőződését és kormánya utasításait nem tudta összeegyeztetni, ezért kilépett a kormányból. 1923-1945 közt a Népszövetség elnöke volt. Béke Nobel-díjat kapott 1937-ben.


(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1958-11-22] Sándor Emma zeneszerző, műfordító születése (+1958. nov. 22.). 1910-től Kodály Zoltán felesége, élete végéig segítőtársa volt.
(halál)
[Részletek...]
[1958-06-16] Gimes Miklós újságíró születése (+1958. jún. 16.). Nagy Imre reformjainak híve volt, 1955 májusában egy párttaggyűlésen követelte a koholt perek felülvizsgálatát. Ezért kizárták a pártból és állásából is elbocsátották. A forradalom alatt napilapot alapított Magyar Szabadság címmel, november 4. után a szellemi ellenállás egyik vezéralakja volt. 1956. december 5-én a szovjetek letartóztatták. 1958. június 15-én a fellebbezés lehetősége nélkül halálra ítélték, egy nappal később több társával együtt kivégezték. Teljes rehabilitálása és ünnepélyes újratemetése csak 1989. június 16-án, sok tízezer ember jelenlétében zajlott le. 1989. július 6-án a Legfelsőbb Bíróság felmentette a törvénysértő vád alól.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1958-05-26] Francis Carco francia költő, író halála (szül. 1886. júl. 3.). Párizsban megalapította a Pan című folyóiratot. 1922-ben A hurok című apacsregénye elnyerte az Académie Francaise nagydíját. 1937-ben az Académie Goncourt tagja lett. 1957-ben megkapta Párizs városa nagydíját, 1958-ban a haladó írók neki ítélték a Prix de l´Unanimitét. Kiváló pszichológiai érzékkel, mély együttérzéssel ábrázolta a nagyváros számkivetett alvilágát, majd a II. világháború borzalmait.
(háború, halál, megalapít)
[Részletek...]
[1958-03-28] William Christopher Handy amerikai blues-zenész, zeneszerző születése (+1958. márc. 28.). A „blues apja” kornettosként játszott egy rezes bandában, a déli államokban turnézva gyűjtötte az afro-amerikai populáció ajkán élő népdalokat. Ezeket felhasználva írta első blues-kompozícióit, amelyek közül a leghíresebb a St. Louis Blues. Az 1920-as évektől csaknem teljesen megvakult. Még életében film készült róla, tiszteletére Memphisben szobrot állítottak a róla elnevezett parkban.
(halál)
[Részletek...]
[1958-02-19] Candido Mariano da Silva Rondon brazil felfedező, néprajzkutató halála (szül. 1865). A hadsereg őrnagyaként ő vezette 1907-ben a Cuiabá-Porto Velho távíróvonal kiépítését. 1910-ben megalapította az Indiánvédő Szolgálatot (SPI), amelyet Amerika leghumánusabb ilyenfajta szervezetévé fejlesztett. 1913-ban a Theodore Roosevelt volt amerikai elnökkel szervezett expedíción fedezték fel a rejtélyes Rio Duvidát. A New York-i Földrajzi Társaság kiadványa Rondon nevét Amundsen mellett említette, s a trópusi őserdők legnagyobb kutatójának tartotta. Többször jelölték Nobel-békedíjra, hazája is megbecsülte, 1955-ben megkapta a marsall címet, 1956-ban pedig Guaporé szövetségi területet Rondoniának nevezték el.
(Az indiánoknak is, a természetnek is jobb lett volna, ha nem fedezik fel őket. Hosszútávon egész civilizációnkat is ez szolgálta volna jobban.)
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1958-01-15] Földes Gábor színházi főrendező halála (szül. 1923. máj. 31.). A világháború után sokat tett a vidéki színjátszás, elsősorban a győri Kisfaludy Színház színvonalának emeléséért, amelynek főrendezője lett. 1956-ban Petőfi Kör mintájára létrehozta a győri Petőfi Kört, melynek ő lett az elnöke. November 4-e után cikkeket írt a Hazánk című lapba. Színházi és egyéb kulturális rendezvényeken próbálta meg ébren tartani 1956 szellemét. Sikerült kiharcolnia, hogy a színház első premierje a Bánk bán című tragédia legyen. 1957 májusában letartóztatták, szervezkedés vezetése és gyilkosság vádjával halálra ítélték, és kivégezték.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1958-01-04] Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, állattani gyűjtő, író halála (szül. 1881. okt. 10.). Hatszor kereste fel Afrika keleti részének Egyenlítő vidéki, állatföldrajzi szempontból leggazdagabb és legértékesebb területeit. Gyűjtött és vadászott a Kilimandzsáró környékének őserdeiben, a Viktória-Nyanza partvidékén, Ugandában. Az első világháború kitörésekor internálták és Indiába toloncolták, ahonnan csak a háború befejezése után, 1919-ben szabadult. Ezután még kétszer tért vissza Ugandába. Több mint 60 ezer példányból álló anyagot hozott haza útjairól a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A gyűjtemény mintegy 300 új állatfajt tartalmaz, közel negyvenet róla neveztek el. Szerkesztője volt a Nimród című vadászújságnak. Élményeiből több irodalmi értékű könyvet írt, melyek máig népszerűek.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1957-12-20] Ferenczy Noémi Kossuth-díjas festőművész születése Szentendrén (+1957. dec. 20.). A modern magyar gobelin művészet megteremtője. Munkáit nemcsak maga tervezte, hanem maga is szőtte.
(halál)
[Részletek...]
[1957-12-20] Ferenczy Noémi Kossuth-díjas festőművész halála (szül. 1890. jún. 18.). A modern magyar gobelin művészet megteremtője. Munkáit nemcsak maga tervezte, hanem maga is szőtte. Első nagy művét 1913-ban Nagybányán szőtte Teremtés címmel. Az 1920-as években művészetének középpontjába az ember került, majd hangulatos tájak egészítették ki életművét.
(halál)
[Részletek...]
[1957-11-25] Diego Rivera mexikói festő halála (szül. 1886. dec. 8.). Az ősi indián művészet szemléletmódját az európai reneszánszéval és a modern nyugat-európai festészetével ötvözte. Festményei a mexikói forradalom eszményeit, történelmének eseményeit, tanulságait tárják a nyilvánosság elé.
(halál)
[Részletek...]
[1957-10-26] Nikosz Kazantzakisz görög író halála (szül. 1883. febr. 18.). Legismertebb regényeiből (Akinek meg kell halnia, ill. Zorbász, a görög) film is készült.
(halál)
[Részletek...]
[1957-10-03] Szabó Lőrinc Kossuth-díjas (1957) költő, műfordító halála (szül. 1900. márc. 31.).
A Huszonhatodik év (1950-1951) szonettciklusa negyedszázados szerelmi kapcsolat rekviemje.

Főként angolból és franciából fordított (Shakespeare, Baudelaire, Verlaine, Moliere), de fordított oroszból (Puskin) és németből (Goethe) is. Műfordításainak nagy részét Örök barátaink című kötetében tette közzé.
(halál)
[Részletek...]
[1957-10-03] Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító születése (+1957. okt. 3.).
(halál)
[Részletek...]
[1957-02-13] Jászi Oszkár újságíró, politikus halála (szül. 1875. márc. 2.). A magyarországi radikalizmus vezető alakja és teoretikusa. Bemutatta a nemzetiségi kérdés és a társadalmi haladás összefüggéseit. Emigrációban halt meg, hamvait 1991. június 17-én temették magyar földbe.
(halál)
[Részletek...]
[1957-02-08] Neumann János matematikus születése (+1957. febr. 8.). A XX. század egyik meghatározó alakja, a programozható elektronikus számítógép atyja.
(halál)
[Részletek...]
[1957-02-08] Neumann János matematikus, egyetemi tanár halála (szül. 1903. dec. 28.). Az elektronikus számítógép ‘atyja’, annak alapvető tételei – a kettes számrendszer alkalmazása, a memória kérdése, a programtárolás, az utasításrendszer – tőle származnak, de a halmazelmélet egzakt megalapozása is a nevéhez fűződött.

(halál)
[Részletek...]
[1957-01-10] Gabriela Mistral chilei költőnő halála (szül. 1889. ápr. 7.). Műveiben, csakúgy mint hétköznapi életében is, az elnyomottakért küzdött, fellépett a nők, az indiánok, a gyermekek érdekében. Irodalmi Nobel-díjat kapott 1945-ben "lírájának magasröptű gondolatiságáért és érzelmi mélységéért, ami a költő nevét egész Latin-Amerika jelképévé tette".
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1956-11-28] Gundel Károly vendéglős és gasztronómiai szakíró halála (szül. 1883. szept. 23.).

(halál)
[Részletek...]
[1956-11-28] Gundel Károly vendéglős és gasztronómiai író születése (+1956. nov. 28.). 1910-ben átvette a városligeti Wampetich-vendéglőt, majd 1920-25 között a Royal Szálló, 1927-től pedig a Gellért Szálloda éttermeinek bérlője lett. Gasztronómiai könyvei a legjobb és legismertebb ilyen tárgyú munkák közé tartoznak. Idegennyelvű munkáival, valamint szakácskiállításokon és bemutatókon népszerűsítette a magyar konyhát és fellendítette az idegenforgalmat.
(halál)
[Részletek...]
[1956-11-22] Bartha Károly etnográfus halála (szül. 1889. júl. 11.). Gyermekjátékokkal és kismesterségekkel foglalkozott. Fő művei: Magyar néphagyományok, Magyar népi bábjáték.
(halál)
[Részletek...]
[1956-11-06] Jean-Pierre Pedrazzini 29 éves svájci riporter halála. Az 56-os forradalom tudósítójaként okt. 30-án 14 lövést kapott Budapesten a Parlament előtt. Bátyja vöröskeresztes repülőgéppel érte jött, párizsi kórházban halt meg.

(halál)
[Részletek...]
[1956-08-14] Bertolt Brecht német háborúellenes drámaíró, költő, kritikus, színházi rendező születése (+1956. aug. 14.). Fő művei: Kurázsi mama, Galilei élete, A kaukázusi krétakör, Állítsátok meg Arturo Uit!, Koldusopera.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1956-08-14] Bertolt Brecht német drámaíró, költő, kritikus, színházi rendező halála (szül. 1898. febr. 10.). Koldusopera, Mahagonny, Állítsátok meg Arturo Uit, Kurázsi mama, Kaukázusi krétakör. Feleségével megalapította a Berliner Ensamble színházat.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1956-08-04] Bertold Brecht német író, költő halála. Koldusopera, A kaukázusi krétakör, A szecsuáni jólélek, Kurázsi mama és gyermekei.
(halál)
[Részletek...]
[1956-01-31] Alan Alexander Milne angol író, költő születése (+1956. jan. 31.). Már az 1924-ben kiadott gyermek-verskötete (When We Were Very Young - Amikor még nagyon picinyek voltunk) híressé tette, de világméretű népszerűségét az 1926-ban kiadott Micimackó (Winnie - the Pooh) című könyvével szerezte.
(halál)
[Részletek...]
[1955-12-01] Egy fekete nő, Rosa Louise McCauley Parks (szül. 1913. febr. 4., +2005. okt. 24.) nem volt hajlandó átadni a helyét a buszon egy fehér férfinak, Montgomery-ben (Alabama, USA), ezért letartóztatták.
Martin Luther King Jr. erre meghirdette a tömegközlekedés bojkottját, amely 1956. dec. 21-én ért véget, amikor a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a bőrszín szerinti elkülönítés a buszokon alkotmányellenes.
1957-ben McCauley elköltözött Michigan-be az üldözések miatt. 1996-ben megkapta a Szabadság elnöki medált, 1999-ben pedig a Kongresszus arany medálját.
(halál)
[Részletek...]
[1955-11-12] Hajós Alfréd úszó, az első magyar olimpiai bajnok, építész halála (szül. 1878. febr. 1.). Az újkori olimpiák nyitányán, 1896-ban Athénban a 100 és 1200 méteres úszásban olimpiai bajnokságot nyert. Labdarúgóként játszott az első magyar futball-mérkőzésen. 1924-ben a budapesti Stadion terve ezüstérmet nyert az olimpiai művészeti versenyeken. Ő építette - többek között - az újpesti Megyeri úti sporttelepet, valamint a debreceni Arany Bika Szállodát.
(halál)
[Részletek...]
[1955-09-30] James Byron Dean amerikai színész (szül. 1931. febr. 8.) autóversenyezni indult, de útközben egy texasi úton ütközésben meghalt.
Az amerikai autós „gyorsan élni” szlogen hirdetője és 24 évesen áldozata.
(halál)
[Részletek...]
[1955-08-12] Thomas Mann német író halála (szül. 1875. jún. 6.). Irodalmi Nobel-díj 1929. A kritikai realizmus hagyományainak kiteljesítője, a polgári humanizmus egyik utolsó képviselője. Buddenbrook-ház, A varázshegy, Doktor Faustus, Mario és a varázsló, József és testvérei.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1955-04-18] Albert Einstein Nobel-díjas fizikus, békemozgalmár halála (szül. 1874. márc. 14.). Németországban született, 1933-tól az USA-ban élt. 1921-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat "érdemdús matematikai-fizikai kutatásaiért, különös tekintettel a fotoelektromos-effektus törvényének felfedezésére". Küzdött a hadkötelezettség ellen (ld. nov. 13.).
(Feleségétől öt évig próbált elválni, végül úgy sikerült, hogy neki adta a Nobel díj teljes összegét.)
(halál, Nobel-díj, törvény)
[Részletek...]
[1955-04-18] Albert Einstein német fizikus, békemozgalmár születése (+1955. ápr. 18.). 1916. máj. 11-én jelent meg Az általános relativitáselmélet. 1925-ben és 1930-ban aláírta a hadkötelezettség elleni nemzetközi kiáltványokat. 1931. aug. 2-án felhívta a világ tudósait, hogy tagadják meg a háborúért folytatott munkát. Egyik védnöke volt az 1932. aug. 27-29-i háborúellenes kongresszusnak Amszterdamban (Károlyi Mihály is ott volt).
1939 őszén Hitler atombomba-fejlesztésének hírére Fermi, Wigner Jenő, Szilárd Leó és Teller Ede mellett aláírta azt az amerikai elnöknek szóló levelet, amely sürgette az amerikai atomprogramot. Békemozgalmár barátai és rajongói súlyos csalódottságukat fejezték ki és Einstein számára is komoly lelkiismereti konfliktus maradt ezt a lépése. 1945-ben megpróbálta megakadályozni (Szilárd Leóval együtt, aki a láncreakció felfedezője volt), hogy bevessék az atombombát, de az amerikai elnök ebben bezzeg nem hallgatott rá.
- + -
"A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék." (Einstein)
- + -
Nemzetközi Pí nap (márc. 14 = 3,14), Einsteins születése emlékére.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1955-04-10] Teilhard de Chardin (szül. 1881. máj. 1.) francia biológus, geológus, paleontológus, filozófus, jezsuita pap halála, vágya szerint Húsvét vasárnap. Matematikai, filozófiai és teológiai diplomákkal szentelték pappá 1911-ben, később a biológia és geológia professzora lett. Számtalan konferencián és egyetemen adott elő, rengeteg könyvet írt. Sok ázsiai és afrikai országban kutatott, ő fedezte fel a pekingi előembert.
Azzal az egyházi megbízással tanult biológiát, hogy harcoljon a darwini evolúciós elmélet ellen, de pont ellenkezőleg, az evolúció misztikus filozófusa lett. Publikációs tilalmat róttak ki rá, ezért írásai csak halála után jelenhettek meg. A II. Vatikáni Zsinat rehabilitálta.
Szerinte Isten nem csak teremtette és vonzza fölfelé az evolúciót, de megtestesülve maga is részt vesz benne. Sürgette a vallások fejlődését, evolúcióját is. Az evolúció céljának a teremtmények szeretetben való egységesülését látta, planetáris méretben, ugyanakkor a személyiségeket megerősítve. Ennek legláthatóbb jele a férfi és nő közti szeretet. Az emberi ideált a szüzességben látni, ahogy ezt sok vallás még mindig hirdeti, ellene mond az evolúciónak. A nemzést nem tartotta a nemiség lényegéhez tartozónak. 1934-ben így írt a Tisztaság evolúciójában szerelmének, Lucile Swannak: A lelki termékenységet kell egyre inkább az anyagi termékenység helyére állítani, és végül egyedül általa az egyesülést igazolni. A test ilyen szellemi használatát sok valódi teremtő zseni ösztönösen felfedezte és alkalmazta, tekintet nélkül a moralistákra.
(halál)
[Részletek...]
[1955-03-11] Sir Alexander Fleming angol orvos és bakteriológus születése (+1955. márc. 11.). 1928-ban találta fel a penicillint, amely az élő szervezeten belül, annak károsítása nélkül elpusztítja a baktériumokat. 1945-ben orvosi Nobel-díjat kapott érte.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1955-02-08] Zsedényi Béla politikus, jogakadémiai tanár születése (+1955. febr. 8.). A debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt. 1950-ben letartóztatták és koholt vádak, hamis bizonyítékok alapján kémkedés és államellenes összeesküvés miatt életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. A börtönben halt meg. 1963-ban rehabilitálták, de erről a közvélemény csak 1989 júliusában értesülhetett.
(halál)
[Részletek...]
[1954-10-28] Nagy Lajos Kossuth-díjas író, publicista születése (+1954. okt. 28.). Kiskunhalom, Pincenapló, Képtelen természetrajz.
(halál)
[Részletek...]
[1954-07-14] Kis Jankó Bori (Gáspár Mártonné, Molnár Borbála) mezőkövesdi mintaíró asszony halála (szül. 1876. aug. 27.) A népművészet mestere, a matyó hímzéshagyomány egyik legnagyobb továbbfejlesztője.
(halál)
[Részletek...]
[1954-04-10] Auguste Marie Louis Nicolas Lumiere francia kémikus születése (+1954. ápr. 10.). A filmművészet és filmgyártás úttörője. A Lumiere-testvérek 1895-ben szabadalmaztatták találmányukat. Első alkotásukat, A munkaidő vége című filmet először szűk körben, majd 1895. december 28-án a párizsi Grand Café-ban mutatták be.

(halál, találmány)
[Részletek...]
[1954-04-10] Auguste Marie Louis Nicolas LUMIERE francia kémikus halála (szül. 1862. okt. 19.). Fivérével, Louis-val a filmművészet és a filmgyártás úttörője.
(halál)
[Részletek...]
[1953-11-27] Eugene Gladstone O'Neill Nobel-díjas (1936) amerikai író halála (szül. 1888. okt. 16.). A modern amerikai drámaírás megteremtője. Első drámájával - Túl a látóhatáron - 1920-ban rögtön elnyerte a Pulitzer-díjat. Amerikai Elektra, A szőrös majom, Vágy a szilfák alatt, Örökkön örökké, Eljő a jeges, Hosszú út az éjszakába.

(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1953-10-30] Kálmán Imre zeneszerző halála (szül. 1882. okt. 24.) Tatárjárás című operettjével tűnt fel, majd Bécsbe költözött. Ő írta a Marica grófnő, a Cirkuszhercegnő, A montmartre-i ibolya zenéjét. Leghíresebb műve a Csárdáskirálynő, amelyet több tízezerszer adtak elő a világon.
(halál)
[Részletek...]
[1953-10-04] A tiszalöki vízi erőmű építésére létrehozott kényszermunkatábor öt foglyát agyonlőtték az őrök, sokakat pedig megsebesítettek. A táborban a kommunista rendszer ellen tiltakozókat és a több éves szovjet hadifogságból hazatérő sváb származású volt magyar katonák egy részét dolgoztatták. A sortűz előzménye az volt, hogy a táborparancsnokság felhívására a rabok el merték mondani sérelmeiket. A szószólókat zárkába vitték, a többiek az ő szabadulásukat követelték, amikor közéjük lőttek.
(Korábban a panaszokra nem ritkán csak annyi választ kaptak, hogy az itt dolgoztatottak nem hadifoglyok, hanem a nemzet ellenségei, akiket nem nevelni kell, hanem megsemmisíteni. De 1953-ban, Sztálin halála és a Nagy Imre kormány évében enyhülés volt. Augusztusban tájékoztatták a táborlakókat közeli szabadulásukról, de kétharmaduk még októberben is hiába követelte a szabadulást. Néhányukat zendülésért elítélték, de a többiek az év végéig visszanyerték szabadságukat: többségüket a nyugati határon kitoloncolták az országból.)
(halál, tilt)
[Részletek...]
[1953-08-29] Mihály Dénes gépészmérnök halála (szül. 1894. júl. 7.). A távolbalátás nemzetközileg ismert úttörője. 1919-ben mutatta be Telehor nevű készülékét, a mai televízió előfutárát. Továbbfejlesztett találmányával 1929. március 8-án a berlin-witzlebeni rádióállomáson keresztül - először a világon - mozgó televíziós közvetítést adott.
(halál, találmány)
[Részletek...]
[1953-08-29] Mihály Dénes mérnök születése (+1953. aug. 29.). 1919-ben mutatta be Telehor nevű készülékét, a mai televízió előfutárát. Továbbfejlesztett találmányával 1929. március 8-án a berlin-witzlebeni rádióállomáson keresztül, először a világon mozgó televíziós közvetítést adott.

(halál, találmány)
[Részletek...]
[1953-06-07] Róheim Géza etnográfus és pszichoanalitikus halála (szül. 1891. szept. 12.). 1925-ben megjelent nagy hatású könyvében (Magyar néphit és népszokások) a magyar hiedelemvilág és népszokások egészét tekintette át összehasonlító és pszichoanalitikus szempontból. 1928 és 1931 között Szomáliföldön, Közép-Ausztráliában, Normanby szigetén és Amerikában végzett terepmunkát, amelynek célja a korszak etnológiai és pszichológiai szakirodalmát foglalkoztató Ödipusz-komplexus kutatása volt. 1938-ban Amerikába emigrált, ahol pszichoanalitikusként dolgozott. 1947-ben Új-Mexikóban a navajo indiánok körében kutatott. Munkásságának legfontosabb eredménye a pszichoanalízis alkalmazása az etnológiában.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1953-04-30] Schütz Antal piarista szerzetes, teológus és pszichológus, akadémikus halála. Fő műve az első magyar Dogmatika. 1949-ben megfosztották akadémikusi címétől, 1989-ben rehabilitálták.
(halál)
[Részletek...]
[1953-03-23] Flesch Ármin orvos, egyetemi tanár születése (+1953. márc. 23.). Gyermekgyógyász, a csecsemő- és gyermekvédelem úttörője. Jelentős eredményeket ért el az angolkór, a chorea minor s a tüdőgyulladás gyógyítása terén.
(halál)
[Részletek...]
[1953-03-20] Graciliano Ramos brazil író halála (szül. 1892. okt. 27.). A kritikai realizmus és a lélektani regény jelentős művelője. Az Emberfarkas a brazil modernizmus első és legjelentősebb paraszttémájú regénye. 1936-ban csatlakozott a Kommunista Párthoz, letartóztatták, börtönbe került. Több mint egy évig raboskodott, megrázó élményeit Memórias do Cárcere (Emlékiratok a börtönből, 1953) című négy kötetes művében írta meg, mely a brazil irodalom és történelem egyik legmegrázóbb dokumentuma.
(halál)
[Részletek...]
[1953-03-05] Szergej Szergejevics Prokofjev orosz-szovjet zeneszerző halála (szül. 1891. ápr. 23.). 1914-ben Pétervárott a konzervatóriumban diplomája átadásakor Anton Rubinstein-díjjal is kitüntették első nagy műve, a Desz-dúr zongoraverseny előadásáért. 1916-ban fejezte be Dosztojevszkij A játékos című elbeszélésének zeneszínpadra állítását. 1918-1933 közt nyugaton élt. 1935-ben írta a g-moll hegedűversenyt, s a Rómeó és Júlia balettzenéjét, 1938-ban Eizenstein filmjéhez, A jégmezők lovagjához a kísérőzenét. 1936-ban keletkezett a Péter és a farkas meseszvit. A világháború alatt Tolsztoj Háború és békéjéből tervezett operáján dolgozott.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1953-01-21] Gábor Andor posztumusz Kossuth-díjas író, költő, újságíró, műfordító, kritikus születése (+1953. jan. 21.). Megalapítója és szerkesztője volt a Lúdas Matyi című vicclapnak.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1952-06-13] Kiss Ferenc erdőmérnök halála (szül. 1860. ápr. 25.). Az Alföld fásításának kiemelkedő úttörője volt, Móra Ferenc a "szegedi erdők atyjának" nevezte.
(halál)
[Részletek...]
[1952-04-02] Molnár Ferenc író, újságíró születése (+1952. ápr. 2.). Első színdarabját 1902-ben mutatták be, s azt követően szinte minden évben új darabbal jelentkezett, amelyeket nemcsak a magyar, hanem a külföldi színházakban is állandóan játszottak. Szórakoztató színműveit (Liliom, A hattyú, Olympia, Egy, kettő, három, Játék a kastélyban) egy részéből tévéjáték is készült. Regényei közül a Pál utcai fiúk a legsikeresebb, nagyon sok nyelvre lefordították, magyar-amerikai film is készült belőle. Összes művei 1928-ban 20 kötetben jelentek meg. 1931-ben Svájcba, majd 62. születésnapján, 1940. jan. 12-én az USÁ-ba költözött, New York-ban halt meg.
Vészi Margit és Fedák Sári után Darvas Lili volt Molnár Ferenc harmadik felesége, akivel (már a házasságkötés előtt megegyezve) nyitott házasságban éltek. Darvas Lili jó barátságot ápolt férje titkárnő-kedvesével, a négy nyelven beszélő, nagy műveltségű, vele egykorú elvált asszonnyal, Bartha Wandával. Közben Molnár tudtával ő is hosszú szerelmi viszonyt folytatott egy nála négy évvel fiatalabb osztrák szinésszel. Fedák Sári viszont sztár-szinésznőként még azt sem engedte, hogy amikor Berlinben szerepel, ott egyidejűleg más színházban Molnár-darabot játsszanak, vagy feleség-utódja, Darvas Lili fellépjen. A színházigazgatóknak el kellett kerülniük az ilyen időbeli egybeeséseket.
- + -
"...rendesen a legostobább egyszersmind a leglármásabb is" - írta Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című művében.
(halál)
[Részletek...]
[1952-04-02] Molnár Ferenc író, újságíró halála (szül. 1878. jan. 12.). Az 1907-ben született Pál utcai fiúk c. regényét nagyon sok nyelvre lefordították, s magyar-amerikai koprodukciós film is készült belőle. Főbb művei: A Pál utcai fiúk, Az ördög, Liliom, A testőr, A hattyú, Égi és földi szerelem, Üvegcipő, Játék a kastélyban, Olympia, Egy, kettő, három, Őszi utazás, Szülőfalum, Pest.

(halál)
[Részletek...]
[1952-02-23] Karácsony Sándor író, egyetemi tanár születése (+1952. febr. 23.). Sajátos pedagógai-filozófiai rendszert, nevelési programot, művelődési reformtervet dolgozott ki. A magyar cserkészmozgalom egyik fő vezetője volt.
(halál)
[Részletek...]
[1951-12-07] Bicsérdy Béla természetgyógyász halála (szül. 1872. márc. 20.). A róla elnevezett természetes gyógymód kidolgozója és népszerűsítője.

(halál)
[Részletek...]
[1951-12-04] Pedro Salinas spanyol költő, író, esztéta születése (+1951. dec. 4.). Tanított spanyol és amerikai egyetemeken, a Sorbonne-on, Cambridge-ben, végül Bostonban. Központi témája a szerelem, fő törekvése a lélek rezdüléseit árnyalt költői eszközökkel kifejezni. Legismertebb kötetei: Jóslatok (1923), Az öröm előestéje (1926), Biztos véletlen (1929), A hozzád illő hang (1934), A szerelem igazsága (1936).
(halál)
[Részletek...]
[1951-10-06] William Keith Kellogg amerikai vállalkozó halála (ugyanott, ahol született, 1860. ápr. 7. Battle Creek). A gabonapehely kikísérletezője. 1894-ben véletlenül állítottak elő gabonapelyhet: egy adag főtt búzát éjszakára kint felejtettek a szabadban, s nem a várt összeszáradt anyag lett belőle, hanem különálló, száraz pehely.
- + -
1930. dec. elsején W. K. Kellog bevezette a 3x8 óra helyett a 4x6 órás munkaidőt michigani gabonapehely gyárában. Így a gazdasági válság közepette több embernek adott kevesebb fizetéssel kevesebb munkát. A kísérlet óriási sikert hozott, a kevesebb pénz ellenére a több szabadidő miatt a munkások és családjaik sokkal boldogabbnak érezték magukat. A gyár termelékenysége is nőtt, a rövidebb munkaidőben jobb kedvvel dolgoztak.
Ennek ellenére a cég igazgatósága nem rokonszenvezett Kellog munkásbarát vezetési filozófiájával és egy évtized múltán, a II. világháború kitörésekor megragadták az alkalmat és visszaállították a 3x8 órás munkabeosztást. A munkások azonban nem felejtették el a boldogabb "kevesebb pénz de több idő" korszakot, 1946-ban újra kiharcolták a 4x6 órás munkarendet és a fenyegetések, elbocsátások, lejárató kampányok ellenére közel négy évtizedig, 1984-ig meg tudták őrizni ezt a vívmányt.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1951-06-19] Egry József Kossuth-díjas festő, grafikus, "a Balaton festője" halála (szül. 1883. márc. 15.).
(halál)
[Részletek...]
[1951-04-29] Ludwig Josef Johann Wittgenstein Angliában élt osztrák filozófus halála (szül. 1889. ápr. 26.). Filozófiai meghatározását (amely szerint a filozófia azt a világot öleli fel, amiről beszélni lehet) átvette a Bécsi Kör is. Élete végén kidolgozta a nyelvjátszma fogalmát, amely szerint a beszéd cselekvések összessége.
(halál)
[Részletek...]
[1951-03-22] Gróf Almásy László Ede Afrika-felfedező születése (+1951. márc. 22.). Legjelentősebb felfedezései a Líbia, Egyiptom és Szudán határán fekvő Uweinat-hegység sziklafestményei. 1935-ben megtalálta az Egyiptom déli határvidékén, a Nílus szigetén élő, a XVI. században a törökök által elhurcolt magyarok leszármazottait, a magyarabokat. Életéről készült Az angol beteg című amerikai film, amely 1997-ben kilenc Oscar-díjat kapott.
(halál)
[Részletek...]
[1951-03-22] Almásy László Ede Afrika-kutató, felfedező halála (szül. 1895. aug. 22.). Felfedezte a Zarzura-oázist és az Uweinat-hegység sziklafestményeit. Életéről 1996-ban Az angol beteg címmel nagysikerű amerikai film készült.
(halál)
[Részletek...]
[1951-02-12] Bajor (Beyer) Gizi Kossuth-díjas színésznő halála (szül. 1893. máj. 19.). A Nemzeti Színház örökös tagja. Budai villájában a nevét viselő emlékmúzeum emlékszobáiban a színházművészet legjelesebb magyar képviselőire emlékezhetünk.
(halál)
[Részletek...]
[1950-11-02] George Bernard Shaw Nobel-díjas (1925 - de a következő évben kapta) ír drámaíró, kritikus halála (szül. 1856. júl. 26.).
A modern szatírikus vígjáték legnagyobb mestere. Műveiben, mint A szerelem ára, a Warrenné mestersége, majd a Caesar és Cleopatra, a Tanner John házassága, a Pygmalion, végül a Szent Johanna, a társadalmi konformizmus megnyilvánulásai ellen lázadt, s a szenvedélyes igazságkeresés tükröződött.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1950-11-02] George Bernard Shaw ír származású Nobel-díjas angol drámaíró, kritikus születése (+1950. nov. 2.). Élénken érdeklődött a társadalmi problémák iránt. 1898-ban nősült meg, és felesége jelentős vagyona lehetővé tette számára, hogy csak az írásnak éljen. Az 1910-es években már elismert és sikeres drámaíró, a szatírikus vígjátékok mestere, a díjakat és kitüntetéseket azonban sorra visszautasította, a lordi címet csakúgy, mint a Becsületrendet.
(halál, Nobel-díj, tüntetés)
[Részletek...]
[1950-01-21] George Arthur/Eric Blair Orwell angol író, kritikus, újságíró születése (+1950. jan. 21.). Akárcsak Kipling, Indiában született, ahol apja gyarmati tisztviselő volt. A burmai brit rendőrség tagja lett, de a gyarmati politikától megundorodva visszatért Angliába, ahol tanítóként és bolti eladóként dolgozott.
1945-ben jelent meg politikai szatírája, az Animal Farm (Állatfarm). Szerencséjére a Nyugat antikommunizmusa ezt fölkapta, így világhíru lett az 1949-ben írt, a világ minden birodalmát és bármilyen színu diktatúráját leleplezo sci-fije is, a Nineteen Eighty-four (1984).
- + -
„Azért írok, mert előttem van valami hazugság, amit le akarok leplezni, valami tény, amire föl akarom hívni a figyelmet.”
"Mindenki egyenlő, de vannak, akik egyenlőbbek."
(halál)
[Részletek...]
[1950-01-21] George Arthur Orwell (Eric Blair) angol író, kritikus, újságíró halála (szül. 1903. jún. 25.).
1945-ben jelent meg politikai szatírája, az Animal Farm (Állatfarm). Szerencséjére a Nyugat antikommunizmusa ezt fölkapta, így világhíru lett az 1949-ben írt, a világ minden birodalmát és bármilyen színu diktatúráját leleplezo sci-fije is, a Nineteen Eighty-four (1984).
(halál)
[Részletek...]
[1949-09-08] Richard Strauss német zeneszerző halála (szül. 1864. jún. 11.). A későromantika egyik legjelentősebb képviselője. Művészete Wagner és Liszt hagyományaira épül, karmesterként egyike volt a legjobb Mozart-interpretátoroknak.
(halál)
[Részletek...]
[1949-09-08] Richard Strauss német zeneszerző születése (+1949. szept. 8.). Eleinte a szimfonikus költemény műfaja érdekelte, Salome című operája után főként dalműveket komponált. A Rózsalovag után mint élő klasszikust, a későromantika egyik legjelentősebb képviselőjét emlegették. Írt szimfóniákat, versenyműveket, kamarazenét és zongoraműveket is. Karmesterként egyike volt a legjobb Mozart-interpretátoroknak.
(halál)
[Részletek...]
[1949-08-03] Ignotus (Veigelsberg Hugó) kritikus, költő, író születése (+1949. aug. 3.). A "Nyugat" egyik alapítója. Elsők között támogatta Ady Endre művészetét.
(halál)
[Részletek...]
[1949-05-17] Balázs Béla (Bauer Herbert) Kossuth-díjas költő, író, filmesztéta születése (+1949. máj. 17.). Szövegkönyvei közül A fából faragott királyfi és A kékszakállú herceg vára Bartók Béla zenéjével, táncjátékként váltak világhírűvé.

(halál)
[Részletek...]
[1948-10-24] Lehár Ferenc zeneszerző, karmester születése (+1948. okt. 24.). Operettjei közül jó néhány világsikert aratott, így a Víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem és A mosoly országa.
(halál)
[Részletek...]
[1948-10-06] Wagner János zoológus, muzeológus születése (+1948. okt. 6.). 1933-tól haláláig a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárában a Puhatestűek (Mollusca) gyűjteményében dolgozott. Számos kutatóutat tett. Az európai házatlan csigák nemzetközi hírű specialistája volt.
(halál)
[Részletek...]
[1948-04-11] Fülöp Zsigmond természettudományi tanár, író, fordító halála (szül. 1882. dec. 21.). 1912-1919 között kiadta a Darwin című természettudományi folyóiratot. A Tanácsköztársaság idején a művelődésügy területén végzett tevékenysége miatt 1921-ben állásától megfosztották; ettől kezdve íróként és műfordítóként működött. Számos ismeretterjesztő könyvet és cikket írt és fordított, köztük Darwin egyes műveit.
(halál)
[Részletek...]
[1948-01-30] j-Delhiben egy vele egy valláson lévő meggyilkolta Gandhit (szül. 1869. okt. 2.), mint vallási közössége harcának árulóját.
(Mohandász Karamcsand) Mahátma Gandhi indiai politikus, az indiai függetlenségi mozgalom kezdeményezője és legjelentősebb vezetője. A brit gyarmati hatóságok többször bebörtönözték, ő pedig több ízben folytatott éhségsztrájkot. Az erőszak alkalmazása helyett az angol hatóságokkal való "együtt nem működés" békés harcát hirdette.
(A békét keresőket saját közösségük szélsőségesei gyakran árulónak tekintik.)
- + -
"Ha igazad van, megengedheted magadnak, hogy megőrizd a nyugalmad. Ha nincs igazad, nem engedheted meg, hogy elveszítsd."
(halál, sztrájk)
[Részletek...]
[1948-01-30] Móhandász Karamcsand Gandhi születése India Gujarat államában (+1948. jan. 30.). Londonban szerzett ügyvédi képesítést, majd 1893-tól a Dél-Afrikában élő indiai közösség vezetője volt. Hazatérése után (1914) békés küzdelmet hirdetett az angol gyarmatosítók ellen. Az Indiai Nemzeti Kongresszus elnöke (1924-1937).
Az indiai nép még életében a Mahátma - Nagy Lélek - névvel tüntette ki.
India 1947-es függetlenné válása után egy reakciós, fanatikus hindu gyilkos merényletének áldozata lett. (A békességet keresőket gyakran árulónak tartják és üldözik saját közösségük fanatikusai.)
Az erőszak, a kasztrendszer, a vallási ellenségeskedések ellen, a faluközösségek és a kézműipar érdekében lépett fel.


Az erőszakmentességet (az "ahimsa" - nem-ártás - és a "satiagraha" - az igazsághoz ragaszkodás - harmóniáját) politikai, társadalmi és vallási hatóerővé, mozgalommá tette.

(halál)
[Részletek...]
[1947-12-07] Nicolas Murray Butler Nobel-békedíjas (1931) amerikai újságíró, pedagógus halála (szül. 1862. ápr. 2.). Az USÁ-ban és Európában is fáradhatatlanul tevékenykedett a béke és a megértés ügyében. 1927. április 6-án a nyilvánossághoz fordult, hogy az összes állam nemzetközi szerződésben jelentse ki, hogy a háború nem alkalmas eszköz a nemzetközi politika vitás kérdéseinek eldöntésére.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1947-10-04] Max Karl Ernst Ludwig Planck német fizikus születése (+1947. okt. 4.). A kvantumelmélet megalapozásáért fizikai Nobel-díjat kapott 1918-ban.
1900-ban felismerte, hogy a hőmérsékleti sugárzás energiája nem folytonos, hanem kis kvantumokból áll. Valamely kvantum számértéke a sugárzás frekvenciája szorozva a "h" Planck-féle állandóval. Eredményeiről 1900. december 14-én számolt be a berlini Fizikai Társaság előtt, ez a nap a kvantumelmélet születésnapja.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1947-09-13] Hollós József orvos halála (szül. 1876. aug. 22.). 1905-ben megindította Az alkoholizmus című folyóiratot, szerkesztette a Népszava kiadásában az Alkoholellenes Könyvtárat. Kidolgozta a tbc-fertőzések korai diagnosztizálását és felderítette egyéb betegségekkel való összefüggéseit.
A tanácsköztársaság idején az ország tüdővész-mentesítésének tervén dolgozott. Az ellenforradalom elől emigrált, 1924-ben az USÁ-ban telepedett le, ahol magyar szervezeteket alapított és vezetett.


(halál)
[Részletek...]
[1947-07-17] Raoul Wallenberg (szül. 1912. aug. 4.) halála a hivatalos szovjet verzió szerint egy moszkvai börtönben. Svéd építész, diplomata, 1944 júliusában a svéd követség titkáraként Budapesten több mint tízezer magyar zsidót mentett meg. 1945. január 17-én nyomtalanul eltűnt Magyarországról. A szovjet hatóságok kémkedéssel vádolták és bebörtönözték.

(halál)
[Részletek...]
[1947-06-08] Bolza Pál gróf botanikus, természettudós halála (szül. 1861. aug. 18.). Ő volt a szarvasi arborétum (Pepi-kert) tervezője és kialakítója. Gyűjtőmunkájának eredményeként ma is több mint ezer olyan fafaj és változat él az arborétumban, amelyek eredetileg Alaszkától Mexikóig, Szibériától a Himalájáig, ill. Afrikában honosak.
(halál)
[Részletek...]
[1947-01-25] Al (Alfonso) Capone olasz származású amerikai gengsztervezér halála (szül. 1899. jan. 17.). Csak a szeszcsempészetből több száz millió dolláros jövedelemre tett szert, s közben közvetve vagy közvetlenül gyilkosságok egész sorát követte el. Ennek ellenére csak adócsalás miatt lehetett perbe fogni: 1931-ben ezért 11 évi börtönre ítélték, de 1939-ben "jó magaviselete" miatt elengedték hátralévő büntetését. Ezután Floridában "visszavonultan", gyógyíthatatlan betegként (fiatalon szerzett vérbaj) élt, 48 évesen agyvérzésben halt meg.
(halál)
[Részletek...]
[1946-08-13] Herbert George Wells angol író, újságíró halála (szül. 1866. szept. 21.). Regényei Az időgép, A láthatatlan ember, Világok háborúja, Dr. Moreau szigete. 1880-1883 között rőfös-segéd Windsorban és Southsea-ben: utált munkáját 1905-ös Kipps című regényében írta le. Egy évig magániskolában tanított, majd ösztöndíjjal a Royal College of Science hallgatójaként a híres tudós, Thomas Henry Huxley tanítványa lett. 1887-től biológiát oktatott, ilyen tárgyú tankönyvet is írt. 1903 után egy ideig tagja a Fabiánusok Társaságának, itt szívta magába a reformista, evolucionista szocializmus eszméit, melyek évtizedeken át inspirálták. Sokat utazott, járt Oroszországban és az Egyesült Államokban is.

(háború, halál)
[Részletek...]
[1946-07-08] Lovassy Sándor ornitológus születése (+1946. júl. 8.). A Balatoni Múzeum Egyesület elnöke.
(halál)
[Részletek...]
[1946-04-21] John Maynard Keynes angol közgazdász születése (+1946. ápr. 21.). A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete címu muvében új gazdaságtani-gazdaságpolitikai elméletet fejtett ki, lefektetve az állammonopolista kapitalizmus gazdaságelmélet alapját. 1941-ben az angol központi bank igazgatójává nevezték ki, 1942-ben bárói rangot kapott. Fontos szerepet játszott 1944-ben a Bretton Woodsban folyó konferencián, az új kapitalista nemzetközi pénzügyi rendszer és intézményei (a Nemzetközi Valuta Alap és Világbank) kialakításában.
- + -
Érdekes, hogy Smith és Keynes, ez a két híres kapitalista közgazdász egy napon született.
Keynes így foglalta össze etikai szemléletét: "Megmaradtam, és mindig is meg fogok maradni morál nélkülinek."
1930-ban így ír: "Talán még száz évig kell magunknak és egymásnak mondanunk, hogy a becsületesség aljas dolog és a hitványság becsületesség. Az aljasság, fukarság hasznos és szükséges, míg a becsületesség nem. Csak a hitványság, irigység, kapzsiság és versengés tud végleg kivezetni bennünket a hiány sötét alagútjából. ...

Amikor az a nap eljönne, lehetőség lenne az erkölcsi törvények megváltoztatására is. Meg tudunk majd szabadulni sok álerkölcsös elvünktől, melyek kétszáz éven át kísértettek bennünket, s amik miatt néhány ilyen utálatos emberi tulajdonságot legmagasabb erénnyé magasztaltunk. A pénz, mint vagyon szeretete valamiféle utálatos betegségként lesz ismert, egyikeként a félig bűnös, félig beteges hajlamoknak, melyeket az elmebeteg ember undorodva vall be a szakorvosoknak. Amikor a hiányt legyőzzük, vissza tudunk majd térni az emberiség hagyományos erényeihez. Tisztelni fogjuk azokat, akik most képesek megtanítani minket, hogyan használjuk ki erényesen és jól a napot, az órát."
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1945-10-08] Felix Salten osztrák író születése Budapesten (+1945. okt. 8.). Elsősorban állatregényeivel vált ismertté, amelyek közül a Bambi, valamint a Bambi és gyermekei világsikert aratott, Walt Disney rajzfilmen is feldolgozta.
(halál)
[Részletek...]
[1945-10-08] Felix Salten osztrák író halála (szül. 1869. szept. 6.). Bambi, valamint Bambi és gyermekei című állatregényei világsikert arattak, Walt Disney rajzfilmen is feldolgozta. Ő írta a Josefine Mutzenbacher című klasszikus erotikus regényt is, de ezt csak álnéven adhatta ki.
(halál)
[Részletek...]
[1945-09-26] Bartók Béla zeneszerző halála, New York (szül. 1881. márc. 25.). Zenekari darabjain kívül jelentősek színpadi művei: Kékszakállú herceg vára, Fából faragott királyfi, Csodálatos mandarin című.
(halál)
[Részletek...]
[1945-09-23] Révész Imre Munkácsy-díjas festő, illusztrátor születése (+1945. szept. 23.). A magyar népéletből vett realisztikus szemléletű, tónushatásokra épített képeivel tűnt fel. Humoros tartalmú, népies életképeket is festett.
(halál)
[Részletek...]
[1945-09-22] Vikár Béla etnográfus, folklórkutató, író, műfordító halála (szül. 1859. ápr. 1.). Az első kutató volt, aki a folklórgyűjtést fonográffal végezte. A Kalevala fordítójaként tevékenysége irodalomtörténeti jelentőségű.
(halál)
[Részletek...]
[1945-08-26] Franz Werfel osztrák költő és író halála (szül. 1890. szept. 10.). A Halljátok az igét! c. regénye Jeremiás próféta életét, a Musa Dagh negyven napja az örmény holocaustot beszéli el.

"Senki sem ismeri önmagát, mielőtt próbára nem tétetett."

(halál)
[Részletek...]
[1945-08-26] Franz Werfel osztrák költő és író születése (+1945. aug. 26.). Musa Dagh negyven napja című regénye az örmény holokauszt leírása.
(halál)
[Részletek...]
[1945-08-22] Strömpl Gábor geográfus, térképész, barlangkutató halála. Ő hozta létre a magyar barlangok nyilvántartását.
(halál)
[Részletek...]
[1945-08-10] Yosuke Yamahata, 28 éves fotós másfélszáz képet hagyott ránk, a halála előtt még öt órán át fotózott Nagaszakiban, ahol előző nap az USA a plutóniumbombáját próbálta ki, 73 ezer civil áldozat árán (s kb. még egyszer ennyien kaptak sugárbetegséget). A bomba kb. másfélszer erősebb volt, mint a három nappal korábban Hirosimára ledobott urániumtöltetű bomba.
(halál)
[Részletek...]
[1945-08-10] Yosuke Yamahata(28 éves)a halála előtt még öt órán át fotózott Nagaszakiban,150 képet hagyott ránk.
(halál)
[Részletek...]
[1945-08-01] Sághy István születése (+1945. aug. 1.). Saját birtokán hozta létre a kámoni (Szombathely) arborétumot.
(halál)
[Részletek...]
[1945-04-28] Menekülés közben olasz partizánok elfogták Benito Mussolini olasz fasiszta diktátort (szül. 1883. júl. 29.), barátnőjével, Clara Petaccival együtt kivégezték, és holttestüket Milánóban közszemlére tették.
Mussolini 1922-ben feketeingesei élén bevonult Rómába, átvette a hatalmat, s fasiszta diktatúrát épített ki. 1935-től fokozatosan közeledett Hitlerhez. Gyengébben felszerelt csapatainak állandóan a németekre kellett támaszkodnia, politikájában is egyre inkább Hitler igényeinek kiszolgálójává vált. 1943-ban megbuktatták, internálták, de a németek kiszabadították és a rövid időre létrehozott észak-olasz bábállam, a Salói Köztársaság miniszterelnöke lett.

(halál)
[Részletek...]
[1945-03-14] Fényes Adolf festő halála (szül. 1867. ápr. 29.). A kritikai realizmus és a plein air festészet egyik legjobb magyar mestere volt.
(halál)
[Részletek...]
[1945-03-08] Jahn Ferenc orvos születése (+1945. márc. 8.). A modern város-szociográfia úttörője. A munkásokat gyógyította, részt vett a kommunista párt munkájában. Politikai tevékenysége miatt 1942-ben elítélték. A jugoszláv partizánok támogatása miatt 1944-ben koncentrációs táborba vitték, Dachauban halt meg.
(halál)
[Részletek...]
[1945-02-22] Schenk Jakab ornitológus, természetvédő születése (+1945. febr. 22.). 1917-től folytatott küzdelmével megmentette a nagykócsagot a kipusztulástól.
(halál)
[Részletek...]
[1945-01-11] Ada Negri olasz író- és költőnő halála (szül. 1870. febr. 3.). A XX. századi olasz líra egyik kiváló képviselője. Ő volt a szocialista munkásmozgalom első európai hírű költőnője. Hajnalcsillag című önéletrajzi prózájában gyermekkorát meséli el.
(halál)
[Részletek...]
[1944-12-30] Romain Rolland író születése (+1944. dec. 30.). Irodalmi Nobel-díj 1915. A díj összegét a Vöröskeresztnek adta. Nagyhatású háborúellenes cikkeket írt, kiemelkedő Ara Pacis c. ódája és életrajzai (Gandhi, Beethoven, Tolsztoj). Küzdött a hadkötelezettség ellen (vö. nov. 13.).

"Az emberek azért találták fel a sorsot, hogy hibáikat a világ zavarának terhére írhassák."
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1944-12-30] Romain Rolland francia író halála (szül. 1866. jan. 29.). Az I. világháború éveiben a háború, a gyűlölet, a meg nem értés ellen harcolt, Stefan Zweig "Európa lelkiismeretének" nevezte. A Nobel-díjat 1916-ban kapta (az 1915. évit) "a mélységes tisztelet jeleként, írásainak nemes egyszerűségéért és a belőlük áradó, minden emberrel együtt érző igazságszeretetéért." A zenetörténet foglalkoztatta, első közönségsikerét egy Beethoven életrajzzal érte el. Megírta Michelangelo és Tolsztoj életrajzát is, s ő a szerzője a Mahátma Gandhiról szóló monográfiának.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1944-12-27] Salkaházi (Schalkházi) Sára szociális nővér, tanító, újságírónő halála (szül. 1899. máj. 11.). Állandó munkatársa volt a kassai lapoknak, majd a Prágai Magyar Hírlapnak. 1929-ben Kassán lépett a szociális testvérek közé, majd a katolikus karitászban dolgozott. 1941-től a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Országos Szövetségének központi vezetője lett. Ő alapította az első magyar munkásnő főiskolát. 1944 őszétől Budapesten, a szövetség kezelésében lévő Katolikus Nővédő Otthonban a származásuk miatt üldözötteket és katonaszökevényeket bújtatott. Ezért feljelentésre a nyilasok elhurcolták és több üldözött mellett a Dunaparton kivégezték.
2006-ban XVI. Benedek pápa boldoggá avatta.
(halál)
[Részletek...]
[1944-12-24] Bajcsy-Zsilinszky Endre újságíró, politikus halála (szül. 1886. jún. 6.). A nyilas rögtönítélő hadbíróság halálos ítéletét végrehajtva ezen a napon Sopronkőhidán társaival együtt kivégezték.
(halál)
[Részletek...]
[1944-11-22] Arthur Stanley Eddington angol csillagász születése (+1944. nov. 22.). 1913-tól a csillagászat professzora Cambridge-ben, majd az obszervatórium igazgatója. Felismerte, hogy a spirális szerkezetű csillagködök és felhők a Tejútrendszerhez hasonló galaxisok. Einstein relativitás-elméletének igazolására 1919-ben egy teljes napfogyatkozás révén kimutatta a fény elhajlását a gravitációs térben. A nem-eukleidészi geometria átalakításával írta le a kozmosz geometriáját. Fő eredményeit az asztrofizikában érte el.
(halál)
[Részletek...]
[1944-11-19] Horvay János szobrász születése (+1944. nov. 19.). Gárdonyi Géza szobor (Bartók B. út), Beethoven szobor (Városliget).
(halál)
[Részletek...]
[1944-11-09] Radnóti Miklós pedagógus, költő, műfordító születése (+1944. nov. 9.). 1936-ban jelent meg a Járkálj csak, halálraítélt, 1937-ben a Meredek út, 1940-ben prózai műve, az Ikrek hava.

Származása miatt nem taníthatott. 1944 májusában behívták munkaszolgálatra. A szerbiai lágerben írta utolsó eklogáit. A Győr megyei Abdánál lőtték agyon.
- + -
"... s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg ..."
(Nem tudhatom...)
(halál)
[Részletek...]
[1944-11-09] Radnóti Miklós pedagógus, költő, műfordító halála (szül. 1909. máj. 5.). 1936-ban jelent meg a Járkálj csak, halálraítélt, 1937-ben a Meredek út, 1940-ben prózai műve, az Ikrek hava.
Származása miatt nem taníthatott. 1944 májusában behívták munkaszolgálatra. A szerbiai lágerben írta utolsó eklogáit. A Győr megyei Abdánál lőtték agyon.

(halál)
[Részletek...]
[1944-11-04] Felrobbant a németek aláaknázta Margit híd pesti oldala. Kb. 600 halott.
A híd megmaradt budai részét a visszavonuló fasiszta csapatok 1945. január 18-án robbantották fel.
- + -
Amikor a németek először aláaknázták a hidat, Fürjesi Sándor, Nagy Ferenc és Berkó Sándor 20 éves magyar katonatisztek belopóztak a híd alá és a gyutacsokat kiszedték, de a fasiszták elfogták és statárium elé állították őket. A rögtönítélő bíróság egyik tagja halált, másik két tagja büntetőszázadot szavazott, így nem végezték ki őket, hanem a frontra, aknamezőket fölszedni kerültek. A háború után mint ludovikás tiszteket a kommunisták újra börtönbe vetették és megkínozták őket.
- + -
A Margit-híd felrobbantásakor vesztette életét a hatszáz áldozat között Kabos Endre (szül. 1906. nov. 5.), hatszoros Európa-bajnok és háromszoros olimpiai bajnok (1936-ban egyéniben, 1932-ben és 1936-ban pedig csapatban) kardvívó.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1944-08-28] Ernst Thalmannt (szül. 1886. ápr. 16.) 11 év fogvatartás után a fasiszták titokban agyonlőtték a buchenwaldi koncentrációs táborban.
A német és a nemzetközi munkásmozgalom tagja. 1925-ben megválasztották a kommunista párt elnökévé, s 1928-ban tagja lett a Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának. Hitler hatalomra jutása után is Németországban maradt, s az illegális harcot irányította. A Gestapo 1933-ban tartóztatta le.
(halál)
[Részletek...]
[1944-07-31] Antoine de Saint-Exupéry francia író önkéntes felderítő repülés közben életét vesztette (szül. 1900. jún. 29.). Hivatásos pilótaként egzotikus útvonalakat tárt fel. Regényeinek (A déli futárgép, Éjszakai repülés) főtémája a repülés szépsége és a nehézségek leküzdése. Legismertebb műve A kis herceg című varázslatos szépségű meséje.
"Egyetlen igazi fényűzés van: az emberi kapcsolatoké." (Antoine de Saint-Exupéry: A bajtársak)
(halál)
[Részletek...]
[1944-07-31] Antoine de Saint-Exupéry francia író születése (+1944. júl. 31.). Hivatásos pilótaként egzotikus útvonalakat tárt fel. Regényeinek (A déli futárgép, Éjszakai repülés) főtémája a repülés szépsége és a nehézségek leküzdése. Legismertebb műve A kis herceg című varázslatos szépségű meséje.
- + -
"Egyetlen igazi fényűzés van: az emberi kapcsolatoké." (Antoine de Saint-Exupéry: A bajtársak)
(halál)
[Részletek...]
[1944-01-31] Jean Giraudoux francia író születése (+1944. jan. 31.). 1928-ban nagy sikert aratott az eredetileg regénynek írt Siegfried című drámájával, amelyben a nemzetek megbékélését és együttélését hirdette. A megváltozott európai helyzetet mutatta az 1935-ben írt Trójában nem lesz háború című darabja, amely az antik témán keresztül a háború ellen tiltakozott.
(háború, halál, tilt)
[Részletek...]
[1943-10-26] Stein Aurél (Sir Mark Aurel Stein) régész, történész, orientalista, utazó és földrajztudós, akadémikus születése (+1943. okt. 26.). Brit szolgálatban több alkalommal kutatott Belső-Ázsiában, bejárta Nagy Sándor hadjáratának útvonalát. Felfedezte a híres tunhuangi barlangtemplomot és könyvtárat. Több művében foglalkozott az ind történelem és az indo-szkita uralom vallási és művelődési viszonyaival. Sok tízezer páratlan leletét a British Museum őrzi. Könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. 81 éves korában kapott engedélyt, hogy Afganisztánban kutasson, Kabulban halt meg. 42 éves korától brit állampolgár volt, 1912-ben lovaggá ütötték.
(halál)
[Részletek...]
[1943-08-24] Simone Weil francia filozófusnő halála (szül. 1909. febr. 3.). Vidéken filozófiát tanított és közben fizikai munkásként is dolgozott, hogy megismerje a munkások életét. Harcolt a spanyol polgárháborúban. A németek elől Amerikába menekült, majd Londonban dolgozott a Szabad Franciaország Mozgalomban. A háborús nélkülözések közepette sem vette igénybe a neki járó kedvezményeket. Legyengült szervezete csak 34 évig bírta, s már nem érhette meg szülőhazájának felszabadulását.
A katolikus misztika óriásának tartják, bár soha sem vette fel a keresztséget, s tagadta annak dogmáit. A "lemondás szentje" írásaiban azt vallotta, hogy "a katolikus hit az elnyomottak hite és mindenki katolikus keresztény, aki elnyomott". Írásai csak halála után jelentek meg.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1943-05-14] Henri La Fontaine belga szenátor születése (+1943. máj. 14.). A Berni Állandó Nemzetközi Békeiroda elnöke. Béke Nobel-díjat kapott 1913-ban.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1943-05-14] Henri La Fontaine belga szenátor halála (szül. 1854. ápr. 22.). Nobel-békedíjat kapott 1913-ban.
(halál)
[Részletek...]
[1943-03-07] Andrasovszky József botanikus halála (szül. 1889. aug. 15.). 1912-től dolgozott a Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézetben a szőlőfajták tudományos rendszerezésén.
(halál)
[Részletek...]
[1943-02-21] Entz Géza zoológus, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1875. máj. 30.). 1920-ban Utrechtbe ment, ahol oktató, később professzor lett. Hazatérése után 1929-től vezette a tihanyi Biológiai Kutatóintézetet. A Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatója, majd 1934-től a budapesti tudományegyetemen a zoológia professzora volt. Főként az egysejtűekkel foglalkozott. Jelentősek a Balaton élővilágára vonatkozó korszerű hidrobiológiai vizsgálatai.
(halál)
[Részletek...]
[1943-01-15] Eric Knight angol író születése (+1943. jan. 15.). Világhírű lett a Lassie hazatér és a Légy hű önmagadhoz c. háborúellenes regénye.


(háború, halál)
[Részletek...]
[1943-01-15] A II. világháborúban Holland-Guyana felett egy katonai repülőgéppel lezuhant és meghalt Eric Knight angol író (szül. 1897. ápr. 10.). Az amerikai hadsereg filmosztályánál szolgált, alapvetően háborúellenes volt.

Világhírű a Lassie hazatér és a Légy hű magadhoz című háborúellenes regénye. Rádiójátékok és filmek sora is készült belőlük.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1943-01-12] Jan Campert holland költő, újságíró halála (szül. 1902. aug. 15.). 1941-ben hurcolták koncentrációs táborba, ott írott "Dal a tizennyolc halottról" című verse a holland ellenállás egyik legfontosabb, legmegrázóbb irodalmi alkotása.
(halál)
[Részletek...]
[1943-01-07] Nicola Tesla horvát származású, Amerikában élt elektrotechnikus és feltaláló születése (+1943. jan. 7.). A többfázisú elektromotor és a Tesla-transzformátor feltalálója. Róla nevezték el a mágneses indukció mértékegységét.

(Edison egyenáramú rendszerével szemben az ő váltóáramú hálózata terjedt el a világon.)
(halál)
[Részletek...]
[1943-01-07] Nicola Tesla horvát származású, Amerikában élt elektrotechnikus és feltaláló halála (szül. 1856. júl. 10.). Először Budapesten a Ganz-gyárban, azután párizsi, majd londoni elektrotechnikai társaságoknál dolgozott. 1884-ben Amerikába ment, ahol két évig Edisonnál állt alkalmazásban. A forgó mágneses tér elvén alapuló többfázisú elektromotor, valamint a Tesla-transzformátor feltalálója volt.
(halál)
[Részletek...]
[1943-01-01] Rejtő (Reich) Jenő író halála (szül. 1905. márc. 29.). Művei átmenetek a kalandregény és annak paródiája között. Egyaránt jellemzi őket az eleven fordulatos cselekmény, valamint a különleges ötletekben gazdag játékos fantázia, legfőbb sajátosságuk azonban a teljesen egyéni ízű humor és szellemesség. Nagy sikerű kalandregényeit P. Howard álnéven írta. Legnépszerűbb könyvei A csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, A 14 karátos autó, Az előretolt helyőrség, Vesztegzár a Grand Hotelben és a Piszkos Fred, a kapitány.
(halál)
[Részletek...]
[1943-01-01] Rejtő Jenő író születése (+1943. jan. 1.). Nagy sikerű kalandregényeit P. Howard álnéven írta (Csontbrigád, Az elveszett cirkáló, A szőke ciklon, A láthatatlan légió, Piszkos Fred, a kapitány). Zsidó munkaszolgálatosként vesztette életét.
(halál)
[Részletek...]
[1942-09-05] Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő halála (szül.: 1879. júl. 2.).
1915-ben haditudósítóként járta a frontot, de háborús illúziói hamar eltűntek. Üdvözölte a polgári forradalmat, és kezdetben reményeket fűzött a Tanácsköztársasághoz is. A kommün bukása után kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait egy ideig csak a Nyugat és az Est lapok közölték.
A Nyugat munkatársa, majd 1930-1933 között - Babits Mihállyal közösen - a lap főszerkesztője volt. 1939-ben megvette a Kelet Népe című lapot, s azt szerkesztette haláláig. Életművéből kiemelkedik az Erdély-trilógia, a Légy jó mindhalálig, az Úri muri, a Rokonok és az Árvácska.

(Miért is fogan annyi Árvácska???)

(háború, halál)
[Részletek...]
[1942-02-23] Stefan Zweig osztrák író, költő halála (szül. 1881. nov. 28.). Prózája a freudizmus legjellegzetesebb irodalmi megnyilvánulása. Íróportréit, monográfiáit és fordításait tudományos kutatásokkal alapozta meg.
(halál)
[Részletek...]
[1942-02-23] Stefan Zweig osztrák író, költő születése (+1942. febr. 23., Rio de Janeiro). Prózája a freudizmus legjellegzetesebb irodalmi megnyilvánulása. Ismert regényei: Nyugtalan szív, A változás mámora, legnépszerűbb elbeszélése a Sakknovella.
(halál)
[Részletek...]
[1941-10-22] Róna Zsigmond meteorológus halála (szül. 1860. dec. 13.). A magyar éghajlatkutatás úttörője, az időjárási és éghajlattan szakirodalom megteremtője.
(halál)
[Részletek...]
[1941-10-06] Kabos Gyula színész születése (+1941. okt. 6.). Az 1930-as évek elejétől a magyar filmgyártás és színház egyik legtöbbet foglalkoztatott művésze volt (Hyppolit a lakáj, Meseautó). Komikusként óriási sikereket aratott. 1939-ben az Egyesült Államokba emigrált, ahol még két évig alkalmi fellépéseken szórakoztatta a magyarul tudó közönséget.
(halál)
[Részletek...]
[1941-10-06] Kabos Gyula színész halála (szül. 1888. márc. 19.). Az egyik legnagyobb magyar nevettető. Legnépszerűbb filmjei a Hyppolit, a lakáj és a Meseautó.
(halál)
[Részletek...]
[1941-08-07] Rabindranath Tagore bengáli nyelvű indiai költő, író (irodalmi Nobel-díj 1913) halála. A hadkötelezettség elleni küzdelem nagy alakja.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1941-08-07] Rabindranath Tagore bengáli nyelvű indiai író, költő, zeneszerző, festő születése (+1941. aug. 7.). Irodalmi Nobel-díjat kapott 1913-ban "mély érzésű, friss hangú költeményeiért, melyeket saját maga ültetett angolra, gazdagítva a Nyugat költészetét".
Küzdött a hadkötelezettség ellen (vö. nov. 13.).
Európai körútja alkalmával Bécsben megbetegedett. Korányi Sándor orvos személyesen kísérte Balatonfüredre. 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, ahol visszanyerte egészségét és gyógyultan távozott. Erről versben is megemlékezett, és fát ültetett a parkban, ahol sétány őrzi emlékét.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1941-08-04] Babits Mihály akadémikus, költő, író, irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító születése (+1941. aug. 4.).
Fortissimo c. háborúellenes verse miatt elkobozták a Nyugat 1917. márc. 1-jei számát és istenkáromlás vádjával eljárást indítottak ellene. 1933-41 között egyedül szerkesztette a Nyugatot. 1940-ben jelent meg a Jónás könyve.
- + -
"...csöpp szőlőszemnek születtem,
mely a nagy naptól édesedve romlott.
...
Rossz végzet tölté fürtömet tömötté,
mert szomszéd szemek szögletes-zömökké
nyomtak, ki szépnek, szabadnak születtem,
s nemes-rohadni napmagányt szerettem. ..."
(Babits: Magamról)
(háború, halál)
[Részletek...]
[1941-08-04] Babits Mihály költő, író, irodalomtörténész, műfordító (szül. 1883. nov. 26.) halála. A Nyugat szerkesztője.
- + -

Zengve s lámpákkal, mint a szinpadok
láza s tragikus szárnyakon suhan

tünte felé a rövid nyári éj.
Óh éjszaka, aki naponta meghalsz,


taníts meghalni! Mennyit ültem e
hegy fölött, a hajnalok karzatán

s tünődtem, milyen a halál? de egy
csillagot sem értem még rajt, mikor
a semmi mögé elbútt! sem a percet

mikor elhallgat a tücskök zenéje.
Minden úgy tűnt el, lopvást, mint az álom...
(Babits Mihály: A nap nem emlékszik a csillagokra)
(halál)
[Részletek...]
[1941-08-01] Utoljára jelent meg a Nyugat című irodalmi folyóirat, mert Babits halálakor a nevére szóló lapengedély megszűnt. Utódaként 1941 októberében indult meg a Magyar Csillag Illyés Gyula szerkesztésében.
Az 1908. jan. elsején indult, egyharmad évszázadot élt lap címlapján Beck Ö. Fülöp Mikes-plakettjét viselte, címe a tájékozódás irányát, a világirodalmi mértéket jelezte. Létét jórészt Hatvany Lajos támogatásának köszönhette. Szerkesztői Ignotus, Fenyő Miksa, Osvát Ernő, Ady Endre, Babits Mihály, Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond, Schöpflin Aladár és Illyés Gyula voltak. Első korszakát (1908-19) Hatvany és Osvát ellentéte jellemezte, majd az 1919-24 közötti időszakban a magyar folyóiratok közt a legszínvonalasabb és legerősebb, az akkori jobboldallal leginkább szembenálló volt. Az 1925-29 közötti éveket visszahúzódás, kiegyezés jellemezte a kor liberális, konzervatív erőivel. 1930-33-ban, Osvát halála után Móricz Zsigmond irányzata a riportot, a nyers valóságot hozta be a lapba, míg Babits a színvonalra, az európaiságra figyelt. 1933-41 között már egyre inkább a humanizmus, antifasizmus jellemezte a lapot.
(halál)
[Részletek...]
[1941-04-03] Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós, akadémikus halála (szül. 1879. nov. 1.). 1920-21-ben, majd 1939-től volt miniszterelnök, s igyekezett az országot távol tartani a háborútól. 1941-ben, amikor a magyar-jugoszláv örökbarátsági szerződés aláírása után három hónappal a németek közreműködését kérték Jugoszlávia megtámadásában, nem vállalta azt, s önkezével vetett véget életének.
(aláírás, háború, halál)
[Részletek...]
[1941-04-03] Teleki Pál politikus, miniszterelnök, akadémikus születése (+1941. ápr. 3.). Először 1920-1921-ben volt kormányfő, másodszor 1939. február 16-ától volt miniszterelnök. Önkezével vetett véget életének a háborúba sodródás miatt (konkrétan nem akarta az örök barátsági szerződést megszegve átengedi a Jugoszláviát megszálló német hadsereget).
(háború, halál)
[Részletek...]
[1941-03-17] Iszaak Emmanuilovics Babel orosz író, újságíró, műfordító születése (+1941. márc. 17. ?). Vallásos zsidó családban nőtt fel. Novellái főleg a polgárháborúban játszódtak, amelyben Bugyonnij seregének tagjaként részt vett. Híres regénye a Lovashadsereg. A sztálinizmus áldozata lett.
- + -
„Mindenki azt állítja, hogy az igazságért háborúzik, és mindenki rabol.”
(háború, halál)
[Részletek...]
[1941-03-06] Ludwig Quidde német történész születése (+1941. márc. 6.). 1894-ben perbe fogták II. Vilmos elleni gúnyirata miatt. 1924-ben kizárták a birodalmi gyűlésből, mert tiltakozott a titkos katonai előkészületek ellen. IPB vezetőségi tag volt. Béke Nobel-díjat kapott 1927-ben.
(halál, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...]
[1941-01-13] James Joyce ír költő, író és kritikus születése (+1941. jan. 13.). Forradalmasította a regényformát, a megszokott cselekményt "tudatfolyammal" cserélte fel, s a nyelv addig soha nem látott mélységeit tárta fel. Fő műve az 1922-ben megjelent Ulysses, amely az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban 1936-ig be volt tiltva.
(halál, megjelent, tilt)
[Részletek...]
[1941-01-13] James Joyce ír költő, író és kritikus halála (szül. 1882. febr. 2.). Fő műve az 1922-ben megjelent Ulysses. Forradalmasította a regényformát, a megszokott cselekményt "tudatfolyammal" cserélte fel, és a nyelv addig soha nem látott mélységeit tárta fel.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1940-09-24] Iványi Grünwald Béla festő születése (+1940. szept. 24.). A nagybányai művésztelep alapító tagja volt. A legszebb magyar tájképek közé tartozik Itatás és Tavaszi kirándulás című festménye.

(halál)
[Részletek...]
[1940-08-21] Lev Davidovics Trockij (eredeti neve: Bronstein) szovjet-orosz politikus, forradalmár születése (+1940. aug. 21.). Szembekerült Sztálinnal, külföldre távozott. Több országban élt, végül Mexikóban telepedett le, ahol egy spanyol férfi Sztálin megbízásából meggyilkolta.
(halál)
[Részletek...]
[1940-03-16] Selma Lagerlöf svéd írónő (pl. Nils Holgersson) halála (szül. 1858. nov. 20.). A Svéd Akadémia első női tagja. Küzdött a hadkötelezettség ellen (vö. nov. 13.). Az irodalmi Nobel-díjat 1909-ben kapta "magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül".



(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1940-03-16] Selma Lagerlöf svéd írónő, akadémikus születése (+1940. márc. 16.). Az első irodalmi Nobel-díjas (1909) nő. A svéd népiskolai oktatás számára írta Nils Holgersson csodálatos utazása Svédországban című, világhírűvé vált ifjúsági-nevelési regényét.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1940-03-10] Mihail Afanaszjevics Bulgakov orosz regény- és drámaíró, újságíró halála (szül. 1891. máj. 15.). A groteszk szatíra irányában tett kísérleteit fő művében, A Mester és Margarita című filozófiai regényében összegezte.
(halál)
[Részletek...]
[1940-03-10] Mihail Afanaszjevics Bulgakov ukrán-orosz író, újságíró születése (+1940. márc. 10.). A groteszk szatíra irányában tett kísérleteit fo muvében A Mester és Margarita címu filozófiai regényében összegezte.
(halál)
[Részletek...]
[1940-02-22] Beiktatták a 14. Dalai Lámát, Tenzin Gyatso-t (szül. 1935. júl. 6.). A Kínai Vörös Hadsereg 1951-ben elfoglalta Tibetet. Az 1959-es sikertelen felkelés után Indiába menekült, száműzetésben él. Béke Nobel Díj 1989.

(halál)
[Részletek...]
[1939-09-23] Sigmund Freud osztrák idegorvos, pszichiáter halála (szül. 1856. máj. 6. London). A mélylélektani irányzat, pszichoanalízis megteremtője. A neurózis gyógyítására új módszert dolgozott ki - a szabad asszociációt. Nagy hatással volt a korabeli polgári szemléletre és művészetre.

(halál)
[Részletek...]
[1939-07-14] Alfons Mucha cseh festő születése (+1939. júl. 14.). Ruha- és virág-költeményekben pompázó nőalakjai képeslapokon váltak nagyon népszerűvé.
(halál)
[Részletek...]
[1939-04-01] Anton Szemjonovics Makarenko orosz pedagógus, író születése (+1939. ápr. 1.). Az 1920-as években kiskorú, csavargó gyerekek számára megalapította a Gorkij-telepet, 1931-ben pedig a Dzerzsinszkij Kommuna vezetője lett, ahol fiatalkorú bűnözők nevelésével foglalkozott. Tapasztalatait számos neveléselméleti- és módszertani könyvben tette közzé.

(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1939-01-28] William Butler Yeats ír költő, író halála (szül. 1865. jún. 13.). Az ír nemzeti színház és irodalmi újjáéledés, a "kelta reneszánsz" egyik vezéregyénisége. Nobel-díjat kapott 1923-ban "magasrendű művészi formában megnyilatkozó költészetéért, amelyet egy egész nép szelleme inspirált".
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1938-12-11] Christian Lous Lange norvég politikus halála (szül. 1869. szept. 17.). 1899-ben a IX. Interparlamentáris Konferencia titkára volt, majd a Nobel-békedíj norvég bizottságának titkára. Évtizedekig a Nobel Intézetben dolgozott, 1909-től az Interparlamentáris Unió főtitkára. Miután az I. világháború idején a brüsszeli iroda megszűnt, Lange sokat küzdött a szervezet újjáélesztéséért, mert szerinte a semleges országoknak jelentős szerepe van a tartós béke megteremtésében. 1921-ben Nobel-békedíjat kapott megosztva Karl Hjalmar Brantinggal.
(háború, halál, konferencia)
[Részletek...]
[1938-11-11] Christian Lous Lange születése (+1938. nov. 11.). Az Interparlamentáris Unio főtitkára volt. Béke Nobel-díjat kapott 1921-ben.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1938-08-29] Karinthy Frigyes író, műfordító, kritikus, humorista születése (+1938. aug. 29.). Legismertebbek Így írtok ti címen irodalmi paródiái, valamint diákkori emlékeinek gyűjteménye, a Tanár úr kérem. 19 évesen már rendszeresen közölték írásait, köztük a Margitka álmát, amely Swift modorában, egy igásló sorsán keresztül vallott a goromba és közönyös társadalomról. A Nyugat írócsoportjához csatlakozott. A magyar nyelv bűvésze volt, szójátékai az anagramma, az intarzia, az eszperente, a kecskerím és még sok más. Műfordítóként Goethe, Wedekind, Heine, Milne (Micimackó) műveit tolmácsolta. 1930 után agydaganat támadta meg, Stockholmban Olivecrona, a híres svéd sebész operálta meg. Ebből született sajátos riportkötete, az Utazás a koponyám körül.
- + -
"Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra. Ha még ma megteheted, hogy holnapra halaszd, el ne mulaszd elhalasztani."
(Amit ma megvehetsz, ne halaszd holnapra, hanem holnaputánra, hátha akkor már meg sem kell venned!)
- + -
"Úgy használnak engem, mint a krumplit először Európában - virágomat és gyümölcsömet (humor és vicc) tépik, a gyökérgumót (filozófiámat) eldobják." (Karinthy Frigyes)
(halál)
[Részletek...]
[1938-08-29] Karinthy Frigyes író, műfordító, kritikus, humorista halála (szül. 1887. jún. 24.). 1908-tól a Nyugat munkatársa. A háború ellen írások sorával tiltakozott (Utazás Faremidóba, Holnap reggel). Tanár úr kérem, Így írtok ti, Krisztus és Barrabás, Nem mondhatom el senkinek, Cirkusz, Utazás a koponyám körül, Mennyei riport, Üzenet a palackban.
(háború, halál, tilt)
[Részletek...]
[1938-06-07] Dsida Jenő erdélyi költő, újságíró, szerkesztő halála (szül. 1907. máj. 17.). Első verseskötete 1928-ban jelent meg Kolozsvárt, Leselkedő magány címmel, ezt követte 1933-ban a Nagycsütörtök, majd 1938-ban az Angyalok citeráján című posztumusz kötet. Dolgozott a Pásztortűz, az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Lapok és a Keleti Újság munkatársaként, tagja volt többek között a Helikoni Írók Munkaközösségének, az Erdélyi Katolikus Akadémiának, 1933-ban pedig a Pen Club romániai tagozata magyar szakosztályának főtitkárává választották. Egyike volt a korszak legkifinomultabb, leghajlékonyabb verstechnikával bíró lírikusainak.
(halál)
[Részletek...]
[1938-05-05] Nagy Endre író, újságíró, konferanszié születése (+1938. máj. 5.). A magyar irodalmi kabaré és konferanszié műfaj megteremtője. 1908-ban alapította a Modern Színpadot. Legjelentősebb műve "A kabaré regénye".
(halál)
[Részletek...]
[1938-02-22] George Ellery Hale amerikai csillagász halála (szül. 1868. jún. 29.). A napfoltok színképében felfedezte a Zeeman-jelenséget, s kimutatta a naptevékenység és a földi mágneses zavarok összefüggését. Ő találta fel a modern napkutatás számos eszközét, 1891-ben a spektro-heliográfot, 1,52 és 2,54 m átmérőjű távcsöveket készített.
(halál)
[Részletek...]
[1937-12-28] Maurice Ravel francia zeneszerző születése (+1937. dec. 28.). Legismertebb műve a Bolero.
(halál)
[Részletek...]
[1937-12-28] Maurice Ravel francia zeneszerző halála (szül. 1875. márc. 7.). Ismert zongoradarabjai a Pavane egy infásnő halálára (1899), a Spanyol rapszódia, a Szonatina, a Tükörképek, színpadi alkotásai a Daphnis és Chloé (1912), a Pásztoróra és a Lúdanyó meséi. Jelentős műve még Sheherezade nyitány (1898), Prélude (1903) Cigány rapszódia (1922). Egyik legismertebb szerzeménye a Bolero (1928), amelyben a változatlanul ismételt dallam- és hangzásanyag mellett csak a hangszín változik.
(halál)
[Részletek...]
[1937-12-21] Frank Billings Kellogg születése (+1937. dec. 21.). 1929-ben Béke Nobel-díjat kapott a Briand-Kellogg-paktum összehozásáért, amit 1928. aug. 27-én 15 ország írt alá Párizsban, s amely kimondta: "A nemzetek közti ellentéteket csakis békés eszközökkel szabad rendezni". Összesen 63 ország - köztük Magyarország is - csatlakozott. A szerződés a megszegése esetére nem tartalmazott szankciókat.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1937-12-05] Thorma János festőművész halála (szül. 1870. ápr. 24.). A nagybányai művésztelep egyik alapítója, 1919 után vezetője. Fő művét, az Aradi vértanúkat a millenniumi kiállításra festette, de azt témája miatt nem engedték bemutatni.
(halál)
[Részletek...]
[1937-12-03] József Attila költő halála (szül. 1905. ápr. 11.).
Juhász Gyula segítségével és előszavával jelent meg első verseskötete, a Szépség koldusa (1922). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára, de 1925-ben Tiszta szívvel című verséért eltanácsolták. Ezután a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat, 1926-27-ben pedig a Sorbonne-on. 1937-ben öngyilkos lett. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal ismerték el költészetét.
- + -
Lesznek, akik majd kinevetnek.



Ti ne hallgassatok azokra.
Olyanok ők, mint a cserepes
Urasági kastély gyermekei:
Nevetik a durvaorrú parasztot,

Mikor trágyás szekerén elindul,
Hogy kenyérré kovászolja a földet.
És lesznek, akik elszörnyülködvén
Ilyesféléket beszélnek egymásnak:
Miket össze nem fecseg ez az ember!
Hisz ez bolond, zárjuk el hamar,
Lázas hitét lehűti majd a magányosság.
Erre pedig csak azt mondhatom,
Az én akarásom nem bolondság,
Hanem tövigkalászos táblája
a tibennetek még csak csirázó búzaszemeknek.
Az én hitem a földnek melegsége
És miként a föld szétosztja melegét
Gyenge füveknek, rengeteg erdőknek egyaránt,
Az én hitemet úgy osztom szét közöttetek.

Ti mégse hallgassatok a szörnyülködőkre

És meg ne vessétek őket:
Mindannyian és egyformán
Testvéreim vagytok.
(József Attila: Tanítások 1)
(halál)
[Részletek...]
[1937-12-03] József Attila születése (+1937. dec. 3.).
- + -
"Tudjuk, hogy kedveltek vagyunk előtted,
akár az égben laksz, akár a tejben,
a nevetésben, sóban, vagy mibennünk.
Te is tudod, hogyha mi sírunk,
ha arcunk fényét pár könnycsepp kócolja,
akkor szívünkben zuhatagok vannak,
de erősebbek vagyunk gyönge életünknél,
mert a fűszálak sose csorbulnak ki,
csak a kardok, tornyok és ölő igék."
(József Attila: Imádság megfáradtaknak)
- + -
A magyar költészet napja (1964 óta)
(halál)
[Részletek...]
[1937-11-24] Eero Jarnefelt finn festő halála (szül. 1863. nov. 8.). Finom színhangulatú népi zsánerképein a tájképfestés mesterének bizonyult. Főbb művei: A földek felégetése, a Nőalak szélben és a Fürdő nők.
(halál)
[Részletek...]
[1937-11-23] Szulejman Sztalszkij lezg költő halála (szül. 1869. máj. 18.). A lezg nép Dagesztánban él, nyelvüket 220 ezer ember beszéli. A lezg irodalom legkiemelkedőbb alakja Sztalszkij volt, aki szinte egész életében szülőfalujában élt és alkotott. Művészete, szerelmi lírája népének folklórjából ered, verseinek nagy része dallammal együtt született.
(halál)
[Részletek...]
[1937-09-02] Pierre de Coubertin francia sportpedagógus születése (+1937. szept. 2.). 1894-ben Párizsban a javaslatára összehívott nemzetközi kongresszuson határozatot hoztak az újkori olimpiai játékok megrendezéséről. Az abban az évben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság titkára lett, majd 1896-1925 között a NOB elnöki tisztét töltötte be. 1912-ben az olimpiai művészeti versenyeken az irodalmi kategóriában aranyérmet nyert "Óda a sporthoz" című versével.
(halál)
[Részletek...]
[1937-09-02] Pierre de Coubertin francia sportpedagógus halála (szül. 1863. jan. 1.). 1894-ben Párizsban az ő javaslatára összehívott nemzetközi kongresszuson hoztak határozatot az újkori olimpiai játékok megrendezéséről. Az ebben az évben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság titkára volt 1894-1896-ban, 1896-1925 között a NOB elnöki tisztét töltötte be.
(halál)
[Részletek...]
[1937-07-21] A lángszóró magyar feltalálójának halála. Az égő folyadékot kilövelő fegyvert már az I. világháborúban alkalmazták. 1920-ban háborús bűnösként bíróság elé akarták állítani, de külföldre ment. Később újra szükség lett rá, hazajött és laboratóriumot rendezett be haditechnikai találmányai kidolgozására.
(háború, halál, találmány)
[Részletek...]
[1937-07-11] George Gershwin amerikai zeneszerző, zongoraművész születése (+1937. júl. 11.). A szimfonikus dzsessz megteremtője (Egy amerikai Párizsban). Legismertebb csodája a Kék rapszódia. Híres operája a Porgy és Bess. Egyesítette a jazz, a ragtime és a blues elemeit az európai klasszikus zenével.
(halál)
[Részletek...]
[1937-07-11] George Gershwin amerikai zeneszerző, zongoraművész halála (szül. 1898. szept. 26.). A szimfonikus jazz megteremtője és egyik fő képviselője volt. Ő komponálta a Kék rapszódiát és az Egy amerikai Párizsban című műveket. Porgy és Bess című operáját az amerikai operatörténet mérföldkövének tekintik.
(halál)
[Részletek...]
[1937-04-11] Bíróné Kaiser Gizella gyorsírás tanár, szerkesztő halála (szül. 1875. nov. 29.). Magyarországon ő szerezte meg az első gyorsírástanári oklevelet 1893-ban, ő szervezte meg az első gyors- és gépírási szakiskolát. A gépírás tanításakor a tízujjas módszert alkalmazta, és ő honosította meg a "vakon írást".
(halál)
[Részletek...]
[1937-04-06] Juhász Gyula költő halála (szül. 1883. ápr. 4.). Nagyváradon alapítója az Ady körüli Holnap Társaságnak. 1920-ban ő fedezte fel József Attilát. Versei rö- videk, zárt kompozíciójúak; Anna-versei a magyar szerelmi líra gyöngyszemei.
(halál)
[Részletek...]
[1937-04-06] Juhász Gyula költő, újságíró születése (+1937. ápr. 6.). A Nyugat munkatársa. Anna-versei a magyar szerelmi líra legszebb gyöngyszemei közé tartoznak.
- + -
Azt álmodtam, hogy mind kihalt a földről
Az ember és a föld csak élt tovább.
Tavasszal kicsíráztak a göröngyök
És kivirítottak a violák.
A madarak vígabban énekeltek
És gondtalanul járt a szende őz,
A gólyák télre ismét útra keltek
És százszor szebben múlt a csendes ősz.
A börtönök küszöbét dudva verte,
Kivirágzottak az utcakövek,
Illat tömjéne szállt áldón az estbe

S örökre elhervad a gyűlölet.
(Juhász Gyula: Azt álmodtam)
- + -
"Az Ismeretlen Katona halálát ismerős politikusok okozták."
(halál)
[Részletek...]
[1937-03-16] Sir Joseph Austen Chamberlain Nobel-békedíjas (1925) angol konzervatív politikus születése (+1937. márc. 16.). Külügyminiszterként (1924-1929) az ő kezdeményezésére született 1925-ben a locarnói egyezmény, amelyben Olaszország és Nagy-Britannia szavatolta a német-francia és a német-belga határok sértetlenségét.
(Olaszország aztán szavatolta ..., különösen Mussolini.)
(egyezmény, halál)
[Részletek...]
[1937-02-07] Elihu Root Nobel-békedíjas (1912) amerikai politikus születése (+1937. febr. 7.). 1905-1909 között Theodor Roosevelt kormányában külügyminiszter, az amerikai békemozgalom elismert vezetője, a nemzetközi békét támogató Carnegie-alapítvány elnöke volt.
(halál)
[Részletek...]
[1937-01-17] Tass Antal csillagász halála (szül. 1876. ápr. 14.). Konkoly-Thege Miklós halála után, 1916-tól az ógyallai obszervatórium vezetője volt. 1918-ban a műszereket Budapestre hozta és a Sváb-hegyen megszervezte az új csillagvizsgálót, amely 1921-28 között épült fel, s a Konkoly-Thege nevét viselő Asztrofizikai Obszervatóriumot, melyeknek 1934-ig igazgatója volt.


(halál)
[Részletek...]
[1936-11-03] Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, újságíró születése (+1936. nov. 3.). A Nyugat első nemzedékének kiemelkedő alakja volt. 1910: A szegény kisgyermek panaszai, 1925: Aranysárkány, 1926: Édes Anna.
(halál)
[Részletek...]
[1936-11-03] Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, újságíró halála (szül. 1885. márc. 29.). A Nyugat első nemzedékének egyik kiemelkedő alakja.
- + -
"Beírtak engem mindenféle Könyvbe
és minden módon számon tartanak.
Porzó szagú, sötét hivatalokban
énrólam is szól egy agg-szürke lap."
(halál)
[Részletek...]
[1936-08-19] Federico Garcia Lorca spanyol költo, író, drámaíró születése (+1936. aug. 19.). A XX. századi spanyol irodalom világirodalmi rangú képviseloje. Muvészetében a legosibb népköltészet egyesült a legmodernebb lírával. Elso könyvét Granadában publikálta 1918-ban Impressziók és tájak címen. 1920-ban bemutatták A halálthozó pillangó címu drámáját. Verseskötetei: Versek könyve, Dalok, Andalúz dalok. Cigányrománcok címu muvében összegyujtötte Spanyolország különbözo ihletésu dalait, majd eloadó-körutat tett az Egyesült Államokban. 1931-tol figyelme a színház felé fordult, s egy vándor színtársulat igazgatója lett. Jelentos drámai trilógiája: Vérnász, Yerma, Bernarda Alba háza. Falangisták a spanyol polgárháború elso napjaiban meggyilkolták.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1936-08-19] Federico Garcia Lorca spanyol költő, író, drámaíró halála (szül. 1898. jún. 5.). A falangisták gyilkolták meg a spanyol polgárháború első napjaiban. 1914-től a granadai egyetemen tanult filozófiát és jogot, de foglalkozott festészettel és zenével is. Verseskötetei is megjelentek (Versek könyve, Dalok, Andalúz dalok, Cigányrománcok), figyelme 1931-től fordult a színház felé, s egy vándor színtársulat igazgatója lett. Fő színpadi művei: Bernarda Alba háza, Vérnász, Yerma. Egy fiatal torreádor emlékére írta a Torreádorsiratót.
(háború, halál, megjelent)
[Részletek...]
[1936-06-18] Makszim Gorkij (Alekszej Makszimovics Peskov) orosz író, publicista halála (szül. 1868. márc. 28.). Korán árvaságra jutott, ifjúságát vándorlással töltötte, s ekkor választotta a Gorkij, azaz a Keserű álnevet. Később szinte valamennyi művének témája vándoréveiből eredt. Hosszú olaszországi tartózkodása után bizonyos ellenérzésekkel, de üdvözölte az októberi forradalmat. Világirodalmi kiadót, folyóiratot alapított, az új irodalom sok fiatal tehetségét fedezte fel. Híres regényei: Az anya, Életem, Klim Szamgin, Az Artamonovok, ismert színműve az Éjjeli menedékhely.
"Az embert megszülni nehéz, de jóra nevelni még nehezebb."
(halál)
[Részletek...]
[1936-02-27] Ivan Petrovics Pavlov orosz fiziológus születése (+1936. febr. 27.). A magasabb idegtevékenység alapmechanizmusának felfedezője. 1904-ben Nobel-díjat kapott.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1936-02-27] Ivan Pavlov szovjet-orosz fiziológus halála (szül. 1849. szept. 26.). A feltételes reflexek kialakulásának, a gátlások osztályozásának, az alvásnak, az idegrendszeri típusoknak, az elmebetegségek keletkezésének és természetének feltárásával lehetővé tette a pszichológiai jelenségek fiziológiai magyarázatát (Pavlov kutyája). 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1936-01-18] Joseph Rudyard Kipling angol író, költő születése (+1936. jan. 18.). A dzsungel könyve a gyermekirodalom klasszikus darabja, a világ szinte valamennyi nyelvére lefordították, sok film is készült belőle. Irodalmi Nobel-díjat kapott 1907-ben a nagyszerű megfigyelőkészségéért, erőt és méltóságot sugárzó alakjaiért.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1936-01-18] Joseph Rudyard Kipling Nobel-díjas angol író és költő halála (szül. 1865. dec. 30.). Legmaradandóbb műve A dzsungel könyve, a gyermekirodalom klasszikus darabja. Az irodalmi Nobel-díjat 1907-ben kapta "nagyszerű megfigyelőkészségéért, erőt és méltóságot sugárzó alakjaiért".
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1936-01-07] Lambrecht Kálmán ornitológus, paleontológus születése (+1936. jan. 7.). A Búvár folyóirat megindítója.
(halál)
[Részletek...]
[1935-12-27] Jakubovich Emil paleográfus, nyelvtörténész, akadémikus halála (szül. 1883. jan. 8.). Felfedezett és kiadott több nyelvemléket. Megtalálta a székely rovásírás legrégibb, XV. századbeli ábécéjét. Része volt a bécsi udvari könyvtár magyar anyaga egy részének hazahozatalában.
(halál)
[Részletek...]
[1935-11-22] Eberhard Arnold német lelkész születése (+1935. nov. 22.) A Bruderhof (az egyik történelmi békeegyház) alapítója.
Erőszakmentes keresztények, a fasizmus elől Dél-Amerikába menekültek (Anglia, mint németeket, nem fogadta be őket), ma az USÁ-ban és Angliában saját falvaikban, vagyonközösségben élnek. Több könyvük magyarul is megjelent. bocs.hu
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1935-10-20] Arthur Henderson születése (+1935. okt. 20.). A Genfi Leszerelési Konferencia elnöke volt 1932-1933-ban, Béke Nobel-díjat kapott 1934-ben.
(halál, konferencia, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1935-10-20] Arthur Henderson angol politikus halála (szül. 1863. szept. 15.). Nobel-békedíjat kapott 1934-ben. Részt vett a Népszövetség megalakításában, 1932-1933-ban a genfi leszerelési konferencia elnöke volt.
(halál, konferencia)
[Részletek...]
[1935-08-19] Kner Izidor nyomdász, könyvkiadó születése (+1935. aug. 19.). Gyomán született és halt meg, a művészi könyvtervezés és könyvnyomtatás úttörő jelentőségű, kiváló mestere.
(halál)
[Részletek...]
[1935-06-07] Ivan Vlagyimirovics Micsurin halála (szül. 1855. okt. 27.). Orosz biológus, genetikus. Új fejezetet nyitott az agrobiológia, a genetika és a növénynemesítés történetében. Mintegy háromszáz gyümölcsfajtát állított elő.

(halál)
[Részletek...]
[1935-05-21] Jane Addams amerikai újságírónő születése (+1935. máj. 21.).
Az első világháború kitörése után megalapította az amerikai nők békepártját (vö. jan. 10.) és Zürichben a Nemzetközi Nőszövetséget a Békéért és a Szabadságért. Béke Nobel díjat kapott 1931-ben.
„Nem annyira a nőnek van szüksége a választójogra, mint inkább a társadalomnak a nőre.”
(háború, halál, megalapít)
[Részletek...]
[1934-10-24] Boncza Berta (Csinszka) költő halála (szül. 1894. jún. 7.). 1915-től Ady Endre felesége. A Csinszka becéző nevet Adytól kapta, amelyet később írói névként is használt. Ady halála után Márffy Ödön festőművész felesége lett.
(halál)
[Részletek...]
[1934-10-24] Csinszka (Boncza Berta) költő születése (+1934. okt. 24.). A Csinszka becéző nevet, amelyet később írói névként is használt, férjétől, Ady Endrétől kapta. Svájci nevelőintézetben nevelkedett, levelezés útján ismerkedett meg Adyval, 1915-ben házasodtak össze. Ady halála után Márffy Ödön festőművész felesége lett.
(halál)
[Részletek...]
[1934-08-31] Bányai Kornél költő születése (+1934. aug. 31.). Az 1920-as években a Nyugatban tűnt fel, 1927-ben szerkesztette a Forrás című antológiát. Verseiben szenvedélyesen tiltakozott a háború ellen.
(háború, halál, tilt)
[Részletek...]
[1934-08-02] A német köztársasági elnök halála, mely után Hitler az államfői és kormányfői funkciókat egy személyben egyesítette, mint 'vezér és kancellár'.
(halál)
[Részletek...]
[1934-07-04] Marie Curie-Sklodowska lengyel-francia vegyész és fizikus halála (szül. 1867. nov. 7.). Férjével, Pierre Curie-vel felfedezte a polóniumot és rádiumot. 1903-ban a radioaktivitás felismeréséért Henri Antoine Becquerel-rel fizikai Nobel-díjat, 1910-ben a tiszta rádium előállításáért kémiai Nobel-díjat kapott.
(Hősies erőfeszítések – s gyümölcse inkább átok, mint áldás.)
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1934-03-30] Degen Árpád akadémikus születése (+1934. márc. 30. ). A Magyar Botanikai Lapok alapítója.
(halál)
[Részletek...]
[1934-03-30] Degen Árpád akadémikus születése (+1934. márc. 30. ). A Magyar Botanikai Lapok alapítója.
(halál)
[Részletek...]
[1934-02-08] Móra Ferenc író, újságíró, könyvtár- és múzeumigazgató születése (+1934. febr. 08.).
(halál)
[Részletek...]
[1934-02-08] Móra Ferenc író, újságíró, könyvtár- és múzeumigazgató születése (+1934. febr. 08.). 1905-1922 közt több mint ezer írása jelent meg az Én Újságom című gyermeklapban, s ezek az ifjúsági irodalom klasszikusává tették. Regényei a Rab ember fiai, Kincskereső kisködmön, Aranykoporsó. Több írását is filmre vitték (pl. Hannibál tanár úr).
(Hannibál feltámasztása c. művét, amely minden önkényuralmat leleplez, teljesen átcenzúrázva, meghamisítva adták ki 1949-ben.)

- + -
"Múlatni kell a szenvedéseinket, hogy fel ne faljanak bennünket. Ezt Seneca javasolja valahol. Szittyául meg úgy mondjuk, hogy ha az ember sóhajtozni nem tudna, hát megfáradna." (Móra Ferenc)

(halál)
[Részletek...]
[1934-02-08] Móra Ferenc író, újságíró halála (szül. 1879. júl. 19.). 1905-től 1922-ig több mint ezer írása jelent meg az Én Újságom című gyermeklapban, s ezen művei az ifjúsági irodalom klasszikusaivá lettek.

„Szegény rokon mindig távoli rokon.”
(halál)
[Részletek...]
[1934-01-29] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1933-11-17] Anne Ehrlich biológus születése. Dr. Paul R. Ehrlich ökológus és populáció-biológus (szül. 1932. máj. 29.), a Népesedés-bomba (The Population Bomb) c. könyv szerzőjének felesége, együtt dolgoztak a Stanford egyetemen. A könyv több mint 3 millió példányban kelt el és már a Római Klub előtt felhívta a figyelmet a növekedés határaira. Hatásukra 1974-et az ENSZ világnépesedési évnek nyilvánította. Férjével együtt 1995-ben UNEP, 1996-ban Heinz, 1998-ban Tyler környezeti díjakat kaptak.
(halál)
[Részletek...]
[1933-06-20] Klara Zetkin német tanítónő, feminista, békemozgalmár születése (+1933. jún. 20.). 1915-ben Bernben megszervezte az első nőkonferenciát az I. világháború ellen. 1910. márc. 8-án az ő javaslatára nyilvánította a nemzetközi szocialista nőmozgalom II. kongresszusa Koppenhágában a kongresszus nyitónapját Nemzetközi Nőnappá.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1933-05-22] Ferenczi Sándor pszichiáter, ideggyógyász halála (szül. 1873. júl. 7.). A személyiség fejlődésében kulcsfontosságú a szülői gyengédség, a szeretetben felnevelt ember életében ritkábban következnek be súlyos lelki traumák. 1908 után Sigmund Freud barátja és munkatársa lett. 1913-ban megalapította a Magyar Pszicho-analitikai Egyesületet, 1931-ben annak rendelőintézetét. Legismertebb munkája az 1932-ben írott Klinikai napló. 1994-ben New Yorkban létrehozták a Ferenczi Intézetet.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1933-05-22] Ferenczi Sándor pszichiáter, ideggyógyász születése (+1933. máj. 22.). Az orvosi egyetemet Bécsben végezte, majd Pesten kezdett dolgozni. A különleges elmekórtani esetekre specializálta magát. Egyik elmélete szerint a személyiség fejlődésében kulcsfontosságú a szülői gyengédség, a szeretetben felnevelt ember életében ritkábban következnek be súlyos lelki traumák. 1908 után Sigmund Freud barátja és munkatársa lett. 1913-ban megalapította a Magyar Pszicho-analitikai Egyesületet, 1931-ben annak rendelőintézetét. Legismertebb munkája az 1932-ben írott Klinikai napló. A nyolcvanas évek közepétől a tengerentúlon egyre szaporodtak követői, 1994-ben New Yorkban létrehozták a Ferenczi Intézetet, amely posztgraduális képzést nyújt pszichológusok és pszichiáterek számára.

(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1933-05-12] Krúdy Gyula író, hírlapíró halála (szül. 1878. okt. 21.). Első novellája 15 éves, novelláskötete 19 éves korában jelent meg. 1914-ben a Petőfi Társaság tagjává választották. Írt a Nyugatnak és több más folyóiratnak, de az írói csoportosulásoktól távol tartotta magát. Szindbád-sorozatával (Huszárik Zoltán rendezett kiváló filmet belőle), kivált annak már első kötetével, A vörös postakocsival óriási közönségsikert aratott. Több mint 60 regényt, mintegy 3 ezer elbeszélést, több száz ifjúsági elbeszélést, 7 színdarabot és több ezer cikket írt.
(halál)
[Részletek...]
[1933-05-12] Krúdy Gyula író, hírlapíró születése (+1933. máj. 12.). Bár írt a Nyugatnak is, mindenféle írói csoportosulástól távol tartotta magát. Több mint 60 regényt, mintegy háromezer elbeszélést, 7 színdarabot és több ezer cikket írt. Regényéből rendezte Huszárik Zoltán a Szindbád-ot.

(halál)
[Részletek...]
[1933-02-28] Koncentrációs táborba zárták Carl von Ossietzky német pacifista újságírót (szül. 1889. okt. 3.), ahol súlyosan megbetegedett. Katonaként élte át az első világháborút, ezért pacifista lett, a Weltbühne főszerkesztőjeként küzdött a német katonai szellem ellen. 1931-ben hazaárulásért másfél év börtönre ítélték, kiszabadulása után pedig hamarosan jött a koncentrációs tábor. 1935-ben Béke Nobel-díjat kapott, de nem engedték átvennie. Szanatóriumi házi őrizetben halt meg 1938. május 4-én.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1932-07-22] Ludwig Haberlandt osztrák pszichológus születése (+1932. júl. 22.). „A pirula nagyapja”, 1901-ben ő fedezte fel a petefészek-hormon fogamzásgátló hatását.
Hajszálon múlott, hogy nem magyar gyártmányú gyógyszer lett a világ első antibébi-tablettája: 1931-ben Ludwig Haberlandt bécsi élettanprofesszor éppen Richter Gedeonnak tanácsolta, próbáljanak meg „ipari méretekben" előállítani petefészek-kivonatot. Nem sokra rá útmutatásai alapján a budapesti gyárban már rendelkezésre is állt a kívánt mennyiségű anyag - még nevet is kapott: infecundinnak hívták -, ám Haberlandt a kísérletek folytatása előtt meghalt. Mellesleg ekkor még nem tudtak hormonokat szintetikusan előállítani, így az anyag egy grammja 200 dollárba került. A Richter végül csak a világpremiert hét évvel lekésve, 1967-ben dobta piacra saját első generációs antibébi-tablettáját, az Infecundint, amit a magyar piacon már négy évvel később felváltottak a korszerűbb tabletták.
(halál)
[Részletek...]
[1932-07-13] Gáyer Gyula botanikus, jogász születése (+1932. júl. 13.). Főként növényrendszertannal foglalkozott. Többek között megírta a sisakvirágok monográfiáját, feldolgozta Pozsony, majd egész Magyarország szedreit. 17 növényfajt neveztek el róla. Nevét őrzi Szombathelyen egy park és egy emlékplakett, amelyet évente adnak át Vas megye természet- és környezetvédelmében nyújtott kiemelkedő teljesítményért.
(halál)
[Részletek...]
[1932-05-29] Dr. Paul R. Ehrlich ökológus és populáció-biológus születése. A népesedés-bomba (The Population Bomb) c. könyvének nem kis része volt abban, hogy 1974-et az ENSZ világnépesedési évnek nyilvánította. Több mint 3 millió példányban kelt el és már a Római Klub előtt felhívta a figyelmet a növekedés határaira.
Ehrlich 35 éven át elemezte pl. a pillangók sokféleségét és számát, amely jól mutatja az emberi túlszaporodás okozta ökológiai hanyatlást (vö. dec. 29.). Kihalás (Extinction) c. könyve szerint az emberi faj fennmaradását is veszélyezteti a fajgazdagság rohamos csökkenése.
Családtervezés nélkül nincs megoldás, annak pedig kulcstényezői a nők egyenrangúsága és az oktatás. Több mint 800 tanulmányával és könyvével társadalmi szintű ismeretterjesztésre törekszik, az atomháború veszélyétől a társadalmi igazságosság és a környezetrombolás fő kérdéseiig.

Felesége, Anne Ehrlich (szül. 1933. nov. 17.) is biológus. Együtt dolgoztak a Stanford egyetemen.
1987-ben WWF Aranyérmet, 1989-ben UNEP díjat, 1999-ben ún. környezeti Nobel-díjat (Blue Planet Prize, Kék bolygó díj) kapott. Feleségével együtt pedig 1995-ben UNEP, 1996-ban Heinz, 1998-ban Tyler környezeti díjakat kaptak.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1932-03-14] George Eastman amerikai feltaláló születése (+1932. márc. 14.). A tekercsfilm, majd 1891-ben a napfényben is betölthető tekercsfilm feltalálója. 1888-ban elkészítette az első fényképezőgépet amatőrök részére. 1889-ben az átlátszó film bevezetésével megteremtette a filmipar alapjait.
(Az emlékezés, az élmények megosztása, a művészet csodálatos eszköze. Persze mint mindent, lehet rosszul, sőt rosszra is használni.
Ma a digitális fényképezés lehetővé teszi mindezt sokkal kevesebb vegyiparral.
Az ökológiai válságból kivezető út egyik folyamata: egyre kevesebb anyag és energia, egyre több szellem és kapcsolat.)
(halál)
[Részletek...]
[1932-03-07] Aristide Briand francia miniszterelnök halála (szül. 1862. márc. 28.). Az 1925. évi locarnói szerződések megkötésében játszott jelentős közreműködéséért 1926-ban (megosztott) Nobel-békedíjat kapott.
- + -
1936: Adolf Hitler német kancellár bejelentette, hogy Németország egyoldalúan felmondta a locarnói szerződést és parancsot adott a német haderőnek, hogy szállja meg a demilitarizált Rajna-vidéket.
(halál)
[Részletek...]
[1932-03-07] Aristide Briand francia politikus (Béke Nobel díj 1926) születése (+1932. márc. 7.). Hadügyminiszter is volt, de végül társszerzője a Briand-Kellogg-paktumnak (ld. aug. 27.), amely bűnténynek minősített mindenfajta háborút.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1932-02-21] Gulácsy Lajos festőművész születése (+1932. febr. 21.). Balló Edénél tanult a Mintarajziskolában, majd 1902-ben Rómában, Firenzében képezte tovább magát, 1906-ban Párizsban járt. 1914-ben a háború kitörése annyira megrázta, hogy ideggyógyintézetbe került. Több helyen gyógyították, végül is 1917-ben a lipótmezei elmegyógyintézetbe szállították, amelyet többé el sem hagyott.
Az Ópiumszívó álma és a Rózsalovag című híres képeit is az elmegyógyintézetben festette. 1924-ben megvakult. Művészetét sajátos líra jellemzi, rokokó hangulatú, légies nőalakjai, sétáló figurái a művész lázas képzelete által teremtett különös álomvilágban mozognak. Művészete nem tartozik semmiféle "izmushoz".

(háború, halál)
[Részletek...]
[1932-02-21] Gulácsy Lajos festő halála (szül. 1882. okt. 12.). 1902-ben Rómában, Firenzében és Párizsban képezte magát. 1914-ben a háború kitörése annyira megrázta, hogy ideggyógyintézetbe került. 1917-től, 35 éves korától 50 évesen bekövetkezett haláláig a lipótmezei elmegyógyintézetben élt.
Az Ópiumszívó álma és a Rózsalovag című híres képeit is az elmegyógyintézetben festette. Művészete nem tartozik semmiféle "izmushoz". Finom festői hang, lágy tónusok, néhány képén még zománcos színmegoldás jellemzi meseszerűen átfogalmazott olasz történelmi és zsánerjeleneteket ábrázoló festészetét.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1932-02-20] KOBAJASI Takidzsi japán író halála (szül. 1903. aug. 26.). A japán proletár irodalom első jelentős képviselője. 1928-tól a Japán Kommunista Párt lapjának, a "Szekkinek" volt munkatársa. Legjelentősebb műve a Rákhalászok című regénye, megjelenése után felségsértés vádjával börtönbüntetésre ítélték. 1932-ben újra letartóztatták és a börtönben elszenvedett sérüléseibe belehalt.
(halál)
[Részletek...]
[1932-02-16] Ferdinand Buisson Béke Nobel-díjas (1927) francia filozófus, egyetemi tanár és közéleti személyiség halála (szül. 1841. dec. 20.). Küzdött az egyházi befolyás csökkentéséért a világi intézményekben.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1932-02-16] Ferdinand Buisson francia filozófus, pedagógus születése (+1932. febr. 16.). Megosztva kapta a Béke Nobel-díjat 1927-ben. 1867-ben Genfben megalapította, majd 1914-től vezette a Béke és Szabadság Nemzetközi Ligát.
(halál, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1931-10-18] Thomas Alva Edison amerikai feltaláló halála (szül. 1847. febr. 11.) 1033 találmányát szabadalmaztatta (pl. szénszálas izzólámpa, szénpormikrofon, a lúgos-nikkel-vas-akkumulátor, hengeres fonográf). 1876-ban létesítette Menloe Parki laboratóriumát, a mai kutatóintézetek ősét. 1882-ben ő helyezte üzembe a világ első villamos erőművét. Az ún. Edison-jelenség (termikus emisszió) a dióda működésének alapja. 1893-ban ő alapította az első filmstúdiót, majd 1899-ben az Edison Film nevű filmgyártó vállalatot.
„A lángész: egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék verejték.”
(halál, találmány)
[Részletek...]
[1931-10-18] Thomas Alva Edison amerikai feltaláló születése (+1931. okt. 18.). 1033 találmányát szabadalmaztatta, nevéhez fűződik a szénszálas izzólámpa, a szénpormikrofon, az akkumulátor és a hengeres fonográf feltalálása. 1882-ben ő helyezte üzembe a világ első villamos erőművét. 1893-ban ő alapította az első filmstúdiót. Egyetlen tudományos eredménye az Edison-jelenségnek nevezett termikus emisszió felfedezése.
(halál, találmány)
[Részletek...]
[1931-09-02] Bíró Lajos rovartani kutató, néprajzi gyűjtő születése (+1931. szept. 2.). Gyűjtőútjairól hazahozott értékes anyagain kívül emlékirataival, leíró jegyzékeivel is hozzájárult a magyar tudomány gazdagításához. Nevét 18 állatnemzetség tudományos (latin) neve őrzi, a róla elnevezett fajtanevek száma több százra tehető.

(halál)
[Részletek...]
[1931-07-12] Lars Olof Nathan Söderblom svéd vallástörténész, evangélikus érsek halála (szül. 1866. jan. 15.). Nobel-békedíjat kapott 1930-ban. 1914-től a svéd egyház vezetője volt.

(halál)
[Részletek...]
[1931-01-22] Dr. Batthyány-Strattmann László orvos, orvostörténész, egyháztörténész, akadémikus születése (+1931. jan. 22.). A "szegények orvosa", 1902-ben Köpcsényben 24 ágyas, jól felszerelt kórházat rendezett be, a hozzá forduló szegény betegeket ingyen kezelte és látta el. 1992-ben emlékére díjat alapítottak. 2003. március 23-án boldoggá avatta a pápa.





(halál)
[Részletek...]
[1931-01-13] Kandó Kálmán gépészmérnök, akadémikus születése (+1931. jan. 13.). A villamosvasúti vontatás úttörője.

(halál)
[Részletek...]
[1931-01-13] Kandó Kálmán gépészmérnök, akadémikus halála (szül. 1869. júl. 10.). A villamosvasúti vontatás úttörője.
(halál)
[Részletek...]
[1930-07-07] Arthur Conan Doyle skót író halála (szül. 1859. máj. 22.). A modern bűnügyi regény egyik megteremtője. Irásainak főhőse Sherlock Holmes, a mesterdetektív, aki az éles megfigyelőképesség és a logikus következtetés megtestesítője.

(halál)
[Részletek...]
[1930-07-07] Arthur Conan Doyle skót író születése (+1930. júl. 7.). A modern bűnügyi regény egyik megteremtője. Írásainak főhőse Sherlock Holmes, a mesterdetektív, aki az éles megfigyelőképesség és a logikus következtetés megtestesítője.

(halál)
[Részletek...]
[1930-05-13] Fridtjof Nansen norvég sarkkutató, zoológus születése (+1930. máj. 13.). A Népszövetség menekültügyi főbiztosaként megszervezte úgynevezett Nansen-útlevél rendszert az I. világháború után hontalanná vált személyek részére, amely egyes államokban megkönnyítette letelepedésüket és munkavállalásukat. Béke Nobel-díjat kapott 1922-ben.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1930-04-14] Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij orosz költő halála (szül. 1893. júl. 19.). Festőként, karikaturistaként, színészként, drámaíróként, szónokként és publicistaként is jelentős tevékenységet fejtett ki, de elsősorban mégis költő volt. Az orosz költői nyelv megújítójának számít, újfajta ritmusokat, költői formákat fedezett fel, híresek lépcsős verssorai.
Legismertebb művei a Nadrágba bújt felhő című elbeszélő költeménye, a Hogyan kell verset írni című műhelytanulmánya, az Önagyonülésezők és A protekció című szatírái és Lenin című eposza.
(halál)
[Részletek...]
[1930-03-02] David Herbert Lawrence angol költő, író, esszéista, kritikus születése (+1930. márc. 2.). Egy alacsonyabb osztályból származó brit szénbányász fia. A természet volt a legfontosabb dolog az életében. Lawrence a szex és az ökológia kapcsolatának nagy felfedezője.
Legismertebb regénye a Lady Chatterley szeretője (film is készült belőle). Sokáig be volt tiltva, csak elmarasztaló kritikákat kapott, amiért "pornografikus" regényt ír, miközben haldoklik.
- + -
"Ó, micsoda katasztrófa, micsoda megcsonkítása a szerelemnek, mikor pusztán személyes érzéssé tették, elszakítva a nap keltétől és nyugtától, a napforduló és a napéjegyenlőség mágikus kapcsolatától! Ez hát a baj velünk, a gyökereknél vérezünk, mert el vagyunk vágva a földtől, a naptól, a csillagoktól, és a szerelem vigyorgó utánzat, mert, szegény virág, letéptük a száráról az Élet fáján és vártuk, hogy viruljon tovább civilizált vázánkban az asztalon."

(D. H. Lawrence)

- + -




A http://bocs.hu messze legkeresettebb fordítása, a mélyökológiai "Megszentelt szexualitás" c. könyvfejezet, így kapcsolja össze Lawrence nyomán a szexet és az ökológiát:
"Ha az embereknek nem sikerült gyermekeik számát azon határokhoz igazítani, amelyeket az adott terület eltartóképessége szabott meg, akkor természetesen elpusztították saját életük alapját. Egy-egy civilizáció ilyenkor vagy kihalt, vagy elköltözött (megszállva egy másik területet), vagy megtanulták azokat a rituálékat, amelyek képessé tették őket a természettel egyensúlyban élni. Ez a 'megszentelt szex' alapja." (Dolores LaCapelle)

- + -
"Lawrence a krízis elérésének pillanatában szimbolizálta civilizációját ... a népesség és a gazdaság krízisekor."

"Ami ma (a második világháború kitörése előtt írta ezt - a szerk.) Európában történik, és ami kétségtelenül meg fog történni a jövőben, nagy részben a tömegemberiség brutális reakciója azokra a problémákra, amelyeket ez a kivételes ember, a zseniális D. H. Lawrence érzékelt, amelyekkel szembeszállt és harcolt a maga módján."
"Még ma is kevesen látják Lawrence-hez hasonló élességgel a világot ma gyötrő problémák szexuális gyökereit." (Sigrid Undset, skandináv regényírónő)
- + -
Rolf Gardiner, angol farmer, erdész és a Föld Szolgálata ifjúsági táborok úttörője úgy gondolta, hogy az ökológia fiatal tudományának "egyre fontosabb szerepet kell játszania a reformerek javaslataiban". Miután elolvasta Lawrence egyik könyvét, így írt 1919-ben:
"Lawrence lett a fáklyavivő, fiatalságomnak vezérfénye. S ment előre, felfedezve a sötétet, eloszlatva elavult, kimerült látásmódunkat, elszakadva a véges ideák absztrakcióitól, elnyűtt koncepcióktól, terméketlen szavaktól és kihűlt szimbólumoktól... Mindig úgy tűnt nekem, hogy a táj Lawrence által beszél. Valóban a sötét, termékeny nottinghami erdők voltak azok, amelyek újra és újra keresztültörtek a korai könyveiben, megtöltve azokat ... a táj titkos, elrejtett isteneivel, hogy szóljanak hozzánk és követeljenek minket ... A hely szelleme (Olaszország, Ausztrália, Mexikó), ez uralta és táplálta erejével. Minden könyve lüktet ettől a sötét és izgalmas szellemtől... tanítva minket, hogy érezzük és éljük át elemi erővel a földben lakó istenek ősi hatalmát... Tudta, hogy a földből erőt nyerhetünk és értelmesen élhetünk, ha különleges tájakon, a föld múltjának hatalmaival közösségben dolgozunk... Hosszú ideje érzem, hogy valamennyire érvényesíteni kell Lawrence tanítását és meglátását, nem irodalmi kritikákkal, hanem azáltal, hogy az emberek az ő szemlélete szerint próbálnak élni."
- + -
"Az emberiség utolsó háromezer éve egy kirándulás az ideálokba, testetlenségbe és tragédiába, és most a kirándulásnak vége... ez gyakorlatilag kapcsolat kérdése. Vissza kell találnunk a kapcsolathoz, élénk és tápláló kapcsolathoz a kozmosszal... Az út a naponkénti rituálén, az újraébredésen át vezet. Újra gyakorolnunk kell a hajnal, a dél, a napszállat rítusát, a tűzgyújtás és a vízöntés rítusát, az első és az utolsó lélegzet rítusát... Vissza kell térnünk 'a tudásra az együttlét jegyében', amelyben a test, a szex, az érzelmek, a szenvedélyek együtt léteznek a földdel és a nappal és a csillagokkal."
(Lawrence: Lady Chatterley szeretőjének apropói)

(háború, halál, katasztrófa, tilt)
[Részletek...]
[1930-03-02] David Herbert Lawrence angol költő, regény- és drámaíró, esszéista, kritikus halála (szül. 1885. szept. 11.). Regényei közül a leghíresebb és legnagyobb vihart kavart az 1928-ban megjelent Lady Chatterly szeretője, amely sokáig tiltólistán volt és amelyet többször is filmre vittek.

(halál, megjelent, tilt)
[Részletek...]
[1929-10-28] Osvát Ernő író halála (szül. 1877. ápr. 7.). A Nyugattal a modern magyar irodalom európai szintű folyóiratát teremtette meg. Megszállott fölfedező volt, iránytmutató írónevelő, a "jól megírtság" és a politikamentesség jegyében.
- + -
"Miért erőszakos valaki? Mert nem tud belenyugodni abba, hogy nem erős." (Osvát Ernő: Az elégedetlenség könyvéből.)

(halál)
[Részletek...]
[1929-10-23] Heim Pál gyermekorvos, egyetemi tanár születése (+1929. okt. 23.). A csecsemőgyógyászat egyik magyarországi megalapítója, behatóan foglalkozott a csecsemők táplálkozási ártalmaival, a koraszülöttek ápolásának kérdéseivel. Nagy jelentőségű a gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége.


(A legnagyobb jelentőségű gyermekvédelmi lépés lenne, ha a gyermeknemzéshez előbb képzést kellene elvégezni és szülői alkalmassági vizsgát tenni.)

(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1929-08-17] Benedek Elek író, újságíró születése (+1929. aug. 17.). A magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot, az Én Újságomat. Ifjúsági könyvsorozatának címe Kis Könyvtár.
- + -
A Magyar Népmese Napja
(halál)
[Részletek...]
[1929-08-17] Benedek Elek író, újságíró halála (szül. 1859. szept. 30.). A magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Megindította az első irodalmi értékű gyermeklapot, az Én Újságomat. Ifjúsági könyvsorozatának címe Kis Könyvtár.


(halál)
[Részletek...]
[1928-11-07] Tóth Árpád költő, műfordító, újságíró halála (szül. 1886. ápr. 14.). Kiemelkedőek Milton, Baudelaire, Shelley, Keats és Wilde versfordításai.
(halál)
[Részletek...]
[1928-11-07] Tóth Árpád költő, műfordító, újságíró születése (+1928. nov. 7.). 1908-tól a Nyugat munkatársa, a lap első nemzedékének jeles tagja volt. 1921-től Az Est munkatársaként is dolgozott. Líráját bámulatos formakészség és fájdalmas rezignáció jellemzi. Versei négy kötetben jelentek meg: Hajnali szerenád (1913), Lomha gályán (1917), Az öröm illan (1922), Lélektől lélekig (1928).
(Az Esti sugárkoszorú a világ legszebb szerelmes verseinek egyike.)
(halál)
[Részletek...]
[1928-08-12] Endre Béla festő és iparművész halála (szül. 1870. nov. 19.). 1911-12-ben részt vett a hódmezővásárhelyi majolikatelep megalakításában. Festményei szinte kizárólag az Alföld motívumvilágával kapcsolatosak: tanyákat, tiszamenti füzeseket festett finom lírával.

(halál)
[Részletek...]
[1927-12-21] Fényi Gyula csillagász születése (+1927. dec. 21.). 1886-1913 között a Haynald-obszervatórium igazgatója volt Kalocsán. Protuberancia (a Nap gázfelhői) megfigyelései nemzetközi jelentőségűek voltak.
(halál)
[Részletek...]
[1927-02-08] Koch Antal geológus, akadémikus születése (+1927. febr. 8.). A Földtani Intézetben dolgozott, majd a kolozsvári és 1895-től a budapesti egyetemen oktatott földtant és őslénytant. Az Erdélyi-medence harmadkori képződményeit tanulmányozta. A hazai geológusok közül utolsóként még egyaránt művelte valamennyi szervetlen természettudományt. Alapvető munkát végzett az ország számos területének ásványtani, kőzettani, őslénytani, földtani és barlangtani leírásában. A Magyar Tudományos Akadémiának 1875-ben levelező, 1894-ben rendes tagja lett.
(halál)
[Részletek...]
[1927-01-18] Baumgarten Ferenc Ferdinánd esztéta, kritikus születése (+1927. jan. 18.). Végrendeletében a magyar írók támogatására jelentős alapítványt tett (Baumgarten-díj).
(halál)
[Részletek...]
[1926-12-29] Rainer Maria Rilke osztrák költő halála (szül. 1875. dec. 4.). Életútjában, országról országra vándorlásában a XX. század eleji közép-európai polgárság nyugtalansága, magakeresése kapott szinte szimbolikus értelmet. Költészetét az intellektuális bölcselkedő stílus jellemzte.
(halál)
[Részletek...]
[1926-12-13] Stróbl Alajos szobrász születése (+1926. dec. 13.). A századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége. Ismert alkotásai: Erkel és Liszt ülőszobra az Operaház bejáratánál, Arany János emlékszobra a Múzeum-kertben, a Várban felállított Mátyás-kút, a Halászbástyán álló Szent István lovasszobor, a budapesti Jókai-szobor, valamint Széchenyi és Erzsébet királyné emlékművei.
(halál)
[Részletek...]
[1926-12-06] Claude Oscar Monet francia festő halála (szül. 1840. nov. 14.). Az impresszionizmus vezéregyénisége. Festészetének csaknem kizárólagos témája a táj volt, képein nem a tárgyak térbeli ábrázolására, hanem a színek és a megvilágítás viszonyának kifejezésére törekedett.
(halál)
[Részletek...]
[1926-10-31] Harry Houdini (Weisz Erik) bűvész, illuzionista születése Budapesten (+1926. okt. 31., Detroit). Amerikában lett híres "szabaduló-mutatványaival", kimenekült börtöncellából, folyó medréből, ládából, szekrényből, jégtömbből. Híres szabadulásainak titkát sohasem fejtették meg.
(halál)
[Részletek...]
[1926-10-05] Jászai Mari színésznő halála (szül. 1850. febr. 24.). 1872-től egyévi megszakítással haláláig a pesti Nemzeti Színház tagja volt. Elsőként alakította magyar színpadon az antik tragédiák hősnőit, Shakespeare műveinek 20 nőalakját játszotta el kiválóan, s ő volt Az ember tragédiájának első Évája.
(halál)
[Részletek...]
[1926-10-05] Jászai Mari színésznő születése (+1926. okt. 5.). Elsőként alakította magyar színpadon az antik tragédiák hősnőit, s ő volt Az ember tragédiájának első Évája.
(halál)
[Részletek...]
[1926-10-05] Jászai Mari színésznő születése (+1926. okt. 5.). Óriási hatású művész volt. Elsőként alakította magyar színpadon az antik tragédiák hősnőit, s ő volt Az ember tragédiájának első Évája.
(halál)
[Részletek...]
[1926-02-04] Baumler János András botanikus születése (+1926. febr. 4.). Autodidakta volt, tanulmányozta a pozsonyi és selmecbányai, az Ausztria és a Kaukázus vidékéről származó, növénybetegségeket okozó mikroszkopikus gombákat. 1649 gombafajt sorolt fel, amelyek közül 70-et újként rögzített. 1903-ban összeállítása a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került.
(halál)
[Részletek...]
[1926-01-18] Blaha Lujza színésznő halála (szül. 1850. szept. 8.). "A nemzet csalogánya", a magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja volt. Játékos kedvessége jól érvényesült operettekben, vígjátékokban, sőt később egyes némafilmekben is.
(halál)
[Részletek...]
[1926-01-18] Blaha Lujza színésznő születése (+1926. jan. 18.). „A nemzet csalogánya”. 1866-ban férjhez ment Blaha János karmesterhez, akinek nevét – bár még két házasságot kötött – élete végéig viselte. A magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja volt. 1920-ban Életem naplója címmel jelentek meg visszaemlékezései.
(halál)
[Részletek...]
[1925-12-28] Szergej Alekszandrovics Jeszenyin orosz költő halála (szül. 1895. okt. 3.). Költészete a XX. századi orosz líra egyik csúcspontja, a szimbolista és avantgardista költészet eredményeit a népdal egyszerűségével vegyítette.
(halál)
[Részletek...]
[1925-12-05] Wladyslaw Stanislaw Reymont Nobel-díjas (1924) lengyel író halála (szül. 1867. máj. 7.). Nagyszerű megfigyelőkészség, mesélőkedv, a társadalmi-történelmi jellemzők érzékletes megfestése jellemezte. Parasztok című nagy-nemzeti eposza világirodalmi jelentőségű, mivel első ízben térképezte fel a kelet-európai társadalmak alapvető osztályát, a parasztságot. Az ígéret földje című regényét Andrzej Wajda filmesítette meg 1976-ban.

- + -
"...igazsága mindig annak van, akinek telik rá..." (Reymont)
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1925-09-29] Léon Victor Auguste Bourgeois Nobel-békedíjas (1920) francia politikus halála (szül. 1851. máj. 21.). A Népszövetség létrehozásának szorgalmazója és Franciaország főmegbízottja a Népszövetségben 1919-1920-ban, majd a Tanács első elnöke volt.
(halál)
[Részletek...]
[1925-09-29] Léon Victor Auguste Bourgeois francia politikus születése (+1925. szept. 29.). Franciaország főmegbízottja a Népszövetségben 1919-1920-ban, majd a Tanács első elnöke volt. Nobel-békedíjat kapott 1920-ban.
(halál)
[Részletek...]
[1925-09-29] L. V. A. Bourgeois születése (+1925. szept. 29.). Nemzetközi Döntőbíróság, Népszövetség. Béke Nobel-díjat kapott 1920-ban.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1925-03-30] Rudolf Steiner halála (szül. 1861. febr. 27.). Az antropozófia megteremtője új szemléletet hozott többek közt a pedagógiában (Waldorf iskolák), orvoslásban és mezőgazdaságban.
(halál)
[Részletek...]
[1925-03-16] August Wassermann német orvos, bakteriológus halála (szül. 1866. febr. 21.). 1906-ban találta fel a szifilisz-szérumot, és dolgozta ki a betegség felismerésének módszereit.
(halál)
[Részletek...]
[1925-03-16] August Paul von Wassermann német orvos, bakteriológus, egyetemi tanár születése (+1925. márc. 16.). Az immunológia fejlesztője. A vérbaj kimutatására szolgáló eljárását (WaR) 1906-ban közölte.
(halál)
[Részletek...]
[1925-02-24] Karl Hjalmar Branting svéd politikus (Béke Nobel díj 1921) születése (+1925. febr. 24.).
Miniszterelnökként küzdött a leszerelésért és a katonaidő csökkentéséért.
(halál)
[Részletek...]
[1924-12-29] Banda Marci (Márton) hegedűművész halála (szül. 1847. okt. 23.). A legnagyobb magyar cigányprímások egyike.
(halál)
[Részletek...]
[1924-12-29] Carl Spitteler svájci költő és író születése (+1924. dec. 29.). Az 1919.évi irodalmi Nodel-díjat az Olimpiai tavasz (1900-1906) című verses eposzáért kapta, amelyben tizennyolcezer sorban énekelt a görög istenekről.
(halál)
[Részletek...]
[1924-10-12] Anatole France (Anatole Francois Thibault) Nobel-díjas (1921) francia író, költő, kritikus születése (+1924. okt. 12.). Híres könyvei A vörös liliom, Thais, Az Istenek szomjaznak, Lúdláb királynő, s Barátom könyve című önéletrajza.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1924-07-24] Szily Kálmán nyelvész, természettudós, akadémikus születése (+1924. júl. 24.). A Természettudományi Közlöny, a Magyar Mérnök Egylet és a Magyar Nyelvművelő Társaság megalapítója. 1889-1905 között az MTA főtitkára volt. A Műegyetem első rektora. Ő szerkesztette A magyar nyelvújítás szótárának I. és II. kötetét.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1924-06-03] Franz Kafka prágai születésű német nyelvű író születése (+1924. jún. 03.). Abszurd, szuggesztív, egyben álomszerű műveinek hősei rendszerint elbuknak az elidegenedett világban. Életében csak kisebb munkái jelentek meg. Munkáinak többsége, köztük három regénye(A per, A kastély, Amerika), kéziratban maradt; halála után Max Brod, Kafka szándéka ellenére adta ki őket. Életműve (különösen a II. világháború utáni évtizedekben) rendkívüli hatást váltott ki.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1924-05-15] Constant R. D'estournelles francia szenátor (Béke Nobel-díj 1909) születése (+1924. máj. 15.). A Nemzetközi Döntőbíróság tagja.

(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1924-02-03] Woodrow Wilson amerikai politikus születése (+1924. febr. 3.). 1913-21 között az Egyesült Államok 28. elnöke.
Az I. világháború utáni béketárgyalásokon híres 14 pontját az igazságos békéről tárgyalási alapnak tekintették a hadviselő felek, érvényesítésükre mégsem került sor, annak ellenére, hogy személyesen is jelen volt a párizsi tárgyalásokon. 1919-ben Béke Nobel-díjat kapott. Jelentős szerepe volt a Népszövetség létrehozásában és a Szovjetunió elleni intervencióban.
1920-ban agyvérzést kapott, elnökségének utolsó fél évét ágyhoz kötötten, bal oldalára lebénulva töltötte, de a Fehér Háznak ezt sikerült titokban tartania, a hatalmat szűk tanácsadói köre gyakorolta.
- + -
Nem csak a Szovjetunióban volt szokás, hogy vezetőinek, pl. Brezsnyev, Andropov, Csernyenko halálos betegségeit eltitkolták, miközben pl. folyt az európai rakétaválság.
Roosevelt a jaltai csúcs után két hónappal meghalt: vajon Európa sorsát mennyire befolyásolta, hogy gyenge alkut folytatott Sztálinnal?
Az ifjúság-szimbólum John F. Kennedy akkor sem élt volna már sokáig, ha 1963-ban Dallasban nem gyilkolják meg, mert számos kór gyötörte.
Abraham Lincoln is egy éven belül betegségben halhatott volna meg, ha 1865. ápr. 14-én színházi páholyában nem lövik le.
Ősi példa Szigetvár ostroma, ami közben a támadó sereg táborában elhunyt a szultán, de sikerült titokban tartani s a török ostrom folyt tovább a győzelemig.
Francois Mitterand már évek óta állandó orvosi kezelés alatt állt prosztatarákja miatt és gyakori depresszió jellemezte, 1988-ban mégis újra indult az elnökségért, nagy többséggel győzött is, választói nem is sejthették az igazságot államtitoknak minősíttetett egészségi állapotáról. Halála után kezelőorvosa 1996-ban kiadott könyvében elismerte: "1994 novemberétől az elnök megítélésem szerint már nem volt alkalmas tisztségére. A betegségén kívül igazán már semmi nem érdekelte." (Forrás: HVG)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1924-01-21] Vlagyimir Iljics Lenin orosz forradalmár és filozófus születése (+1924. jan. 21.). A marxizmus továbbfejlesztője, a kommunizmus első ideológusa. Az orosz bolsevik párt élén 1917-től vezette a szovjet-orosz államot.
(halál)
[Részletek...]
[1924-01-21] Vlagyimir Iljics Lenin orosz forradalmár halála (szül. 1870. ápr. 22.).

(halál)
[Részletek...]
[1924-01-14] Zichy Géza zongoraművész, zeneszerző, író, akadémikus halála (szül. 1849. júl. 23.). Európa-szerte feltűnést keltett zongorajátékával, főként mert félkezű volt (1863-ban vadászbalesetben szétroncsolta jobb karját). Hangversenyeinek jövedelmét jótékony és kulturális célokra fordította. 1875-1918 között a Nemzeti Zenede elnöke, 1891-94 között az Operaház intendánsa volt.
(halál)
[Részletek...]
[1923-12-28] Alexandre Gustave Eiffel francia mérnök születése (+1923. dec. 28.). A vasszerkezetek tervezésének és építésének világhírű úttörője. Franciaországban acélhidak és viaduktok sorát építette meg. Fő műve az 1889. évi párizsi világkiállításra elkészített fémszerkezetű torony a Mars-mezőn (320 méter magas, az íves pillérek külső távolsága 125 méter), amely ezredévek után először múlta felül magasságban a piramisokat.
Ő volt a modern aerodinamika egyik kidolgozója, és a repülés úttörői között is számon tartják. Magyarországon az Eiffel-cég részt vett a Margit-híd és a szegedi közúti híd építésében, illetve a Nyugati pályaudvar tervezésében.
(halál)
[Részletek...]
[1923-12-16] Kacsóh Pongrác zeneszerző, zenepedagógus halála (szül. 1873. dec. 15.). Az igen népszerű János vitézen, továbbá a Rákóczi című daljátékon és más színpadi alkotásokon kívül akusztikai, zenetörténeti, esztétikai tanulmányokat, iskolai énekgyűjteményt írt, ill. szerkesztett.

(halál)
[Részletek...]
[1923-11-15] Giesswein Sándor katolikus pap, keresztényszocialista politikus, akadémikus halála (szül. 1856. febr. 4.). 1878-ban szentelték pappá, 1909-ben lett pápai prelátus. A keresztényszocialista mozgalom egyik megalapítója volt Magyarországon. 1904-től a Keresztényszociális Egyesületek Szövetségének elnöke, 1905-től pedig mint néppárti képviselő a társadalmi igazságosság mellett szólalt fel beszédeiben, sürgette a nemzetiségi jogok megadását, a sztrájkjogot, a nyomor felszámolását. Prohászka Ottokár szellemi elődjének tartják.
(halál, megalapít, sztrájk)
[Részletek...]
[1923-08-14] Semsey Andor mineralógus halála. Munkájával és jövedelméből is támogatta a Magyar Nemzeti Múzeum ásvány- és őslénytantárát. Nevét a Semseyt és az Andorit ásvány viseli.
(halál)
[Részletek...]
[1923-06-09] ARISIMA Takeo japán író születése (+1923. jún. 9.). Kereskedő volt, majd Szapporóban és az Egyesült Államokban tanult. 1907-től a szapporói egyetemen tanított. 1910-ben részt vett az "általános szeretetet" hirdető Sirakaba című irodalmi folyóirat kiadásában. 1916-tól csak az irodalomnak élt. Hokkaidói birtokát szétosztotta bérlői között. Káin utódai és A születés gyötrelmei című regényeiben mélységes humanizmussal és nagy művészi erővel írta le a hokkaidói parasztok nehéz, küzdelmes életét. A halál és ami körülötte van címmel egy drámát is írt. Önkezével vetett véget életének.
(halál)
[Részletek...]
[1923-02-10] Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus halála (szül. 1845. márc. 27.). 1895-ben észrevette, hogy a katódsugarak hatására nagy áthatoló képességű sugárzás lép fel, amelyet X-sugárnak nevezett el, s ez ma már az ő nevét viseli. Felfedezéséért 1901-ben elsőként kapott fizikai Nobel-díjat.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1923-01-03] Jaroslav Hasek cseh író születése Prágában (+1923. jan. 3.). Fő regénye a "Svejk, a derék katona", 53 nyelven jelent meg és ízes népi nyelve, erőteljes humora révén a világirodalom szatirikus remekművei közé emelkedett. Svejk tettetett ostobaságával mentette bőrét a világháborúban és tette nyilvánvalóvá a háború őrültségeit, bezzeg a béke idején az egyik győzelmet a másik után aratta..
("...ha bosszút akarunk állni valakin, akkor egy ártatlan ember issza meg a levét.")

(háború, halál)
[Részletek...]
[1923-01-03] Jaroslav Hasek cseh író halála (szül. 1883. ápr. 30.). A cseh irodalom legkiválóbb szatirikusa. Művelt, de elszegényedett polgári család gyermeke volt, így fiatalon munkába kellett állnia. Üres zsebbel bejárta a Monarchia és a Balkán valamennyi táját, országát. Prágába visszatérve a bohémvilág ismert figurája lett. 1911-ben "A törvény keretein belül működő mérsékelt haladás pártja" elnevezéssel provokatív pszeudopártot alakított. 1915-ben bevonult, és még abban az évben csatlakozott az oroszokhoz. Harcolt a cári hadsereg oldalán álló csehszlovák légióban, majd 1918-ban átállt a Vörös Hadsereghez. Fő műve a Svejk, a derék katona. 53 nyelven jelent meg a regény, amely ízes népi nyelve, erőteljes humora révén a világirodalom szatirikus remekművei közé emelkedett.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1922-11-18] Marcel Proust francia kritikus, író születése (+1922. nov. 18.). Legismertebb regénye az önéletrajzi ihletésű Az eltűnt idő nyomában.
"Hogy a valóságot valahogyan elviselhessük, mindnyájunknak kell magunkban néhány kis bolondságot melengetnünk."
(halál)
[Részletek...]
[1922-10-30] Gárdonyi (Ziegler) Géza író, költő, akadémikus halála (szül. 1863. aug. 3. Agárd). Történelmi regényei: A láthatatlan ember, az Isten rabjai és különösen az Egri csillagok tették nevét halhatatlanná.
„A szívet azért rejtette el az Isten, hogy senki se lássa” – írta az Isten rabjai című művében az „egri remete”.
(halál)
[Részletek...]
[1922-09-27] Apáthy István zoológus, akadémikus születése (+1922. szept. 27.). 1909-ben Kolozsvárott az akkori európai színvonalat is meghaladó állattani intézetet létesített. Tőle származik az idegingerület vezetésének ún. kontinuitás (folyamatosság) tana. Érdeme volt a mikrotechnika fejlesztése. Kísérletet tett a férgek rendszertani osztályozására. Szépirodalommal és publicisztikával is foglalkozott. Egyik alapítója volt a Társadalomtudományi Társaságnak.
(halál)
[Részletek...]
[1922-03-25] Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő születése (+1922. márc. 25.). Grófkisasszonyként nevelkedett, 18 évesen férjhez ment, három gyermekük született. A zürichi egyetem orvosi fakultásán hét év tanulás után 1879. február 3-án orvosi oklevelet szerzett. Svájci diplomáját csak közel két évtized múlva, 1897. május 14-én ismerték el itthon, addig csak szülésznőként gyakorolhatta hivatását. Szakkönyveket fordított, írt, orvosként tanított is. A nő mint háziorvos c. műve 1907-ben jelent meg.
(halál)
[Részletek...]
[1922-03-24] Széchenyi Ödön gróf halála Konstantinápolyban (szül. 1839. dec. 14.). Széchenyi István fia. 1863-ban megszervezte a pesti tűzoltóságot, több tűzoltóeszközt is feltalált. 1868-ban megalakította a Budai Hegypálya Társulatot, segítségével 1870-ben megnyílt a budai Sikló.
(halál)
[Részletek...]
[1922-02-22] Chernel István ornitológus halála (szül. 1865. máj. 31.). Ő találta ki a madarak és fák napját, amelyet először Kőszegen tartottak 1902. március 11-én.
(halál)
[Részletek...]
[1922-02-21] Chernel István ornitológus születése (+1922. febr. 21.). Ő szervezte a világon az első Madarak és fák napját, 1902-ben.
(halál)
[Részletek...]
[1922-01-22] Fredrik Bajer dán képviselő születése (+1922. jan. 22.). Katonatiszt volt a német-dán háborúban (1864), de utána a békemozgalomról és semlegességről írt könyveket. Létrehozta az Egyesült Dánia Semlegességéért Ligát, majd a Berni Állandó Nemzetközi Békeirodát (vö. dec. 1.). Béke Nobel-díjat kapott 1908-ban.

(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1921-12-03] Mathiász János szőlőnemesítő születése (+1921. dec. 3.). Kassa mellett kétholdas kertet rendezett be csemegeszőlő-gyűjteménnyel. Az 1873-as bécsi világkiállításon fajtagyűjteményével első díjat nyert. Az 1880-as években filoxéra-járvány miatt áttelepítette növényeit Kecskemét közelébe. A futóhomokon kimagasló eredményeket ért el mind csemege-, mind borszőlőivel. 1300 új szőlőfajtát, köztük 180 igen kiválót hozott létre, közülük több világszerte elterjedt. Alföldi csemegeborai világhírnevet szereztek.
(halál, járvány)
[Részletek...]
[1921-11-14] Goldziher Ignác Kelet-kutató halála (szül. 1850. jún. 22. Székesfehérváron, az Oskola u. és a ma róla elnevezett köz sarkán).
(halál)
[Részletek...]
[1921-11-14] Goldziher Ignác orientalista, egyetemi tanár, akadémikus születése Székesfehérváron (+1921. nov. 14.). Kora egyik legnagyobb sémi filológusa. Ő alapozta meg a modern, kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet.
(halál)
[Részletek...]
[1921-05-05] Alfred Hermann Fried osztrák újságíró születése (+1921. máj. 5.). Béke Nobel-díjat kapott 1911-ben. Fő műve A békemozgalom kézikönyve (1913). IPB vezetőségi tag volt.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1920-02-02] Szinyei Merse Pál festő születése (+1920. febr. 2.). A magyar plein air festészet megteremtője. Fő műve a Majális és a Lilaruhás nő.
(halál)
[Részletek...]
[1920-02-02] Szinyei Merse Pál festő halála (szül. 1845. júl. 4.). A magyar plein air festészet megteremtője. Az élet szeretetét és a természet szépségét sugárzó művei (Anya gyermekével, Szerelmespár, Hinta, Ruhaszárítás) után 1873-ban alkotta élete fő művét, a Majálist.
(halál)
[Részletek...]
[1919-12-04] Entz Géza zoológus halála. Ő fordította magyarra Darwin művét.


(halál)
[Részletek...]
[1919-12-04] id. Entz Géza zoológus, akadémikus születése (+1919. dec. 4.). Megalapozta a magyar hidrobiológiát az egysejtű szervezetek mikroszkópos vizsgálatával, az ostorosok, a gyökérlábúak, a spórások számos új faját írta le. 1875-76-ban kísérleti úton bebizonyította, hogy az egyes egysejtű állatfajok sejtjeiben megtalálható "zöld szemecskék" mikroszkópikus moszatok. Ő fordította magyarra Darwin A fajok eredete című munkáját.
(halál)
[Részletek...]
[1919-12-03] Pierre Auguste Renoir francia festő születése (+1919. dec. 3.). Az impresszionizmus egyik legjelentősebb képviselője. Kezdetben a barbizoni erdőbe járt festeni, s a plein air festészet vonzotta. E korszakból valók Vadászó Diana és Lise című festményei. Szerepelt az impresszionisták első tárlatán is. Az 1880-as évek elején Olaszországban járt, ahol nagy hatással volt rá Raffaello művészete és a pompeji falfestészet. Ezután eltávolodott az impresszionizmustól. Késői korszakában szinte kizárólag aktokat festett.
(halál)
[Részletek...]
[1919-12-03] Pierre Auguste Renoir francia festő halála (szül. 1841. febr. 25.). Késői korszakában szinte kizárólag aktokat festett, az impresszionista festők közt kivételesen főként figurális festő volt. Le Moulin de la Galette, Páholy, Pázsiton heverő lány.
(halál)
[Részletek...]
[1919-11-22] Simonyi Zsigmond nyelvtudós, akadémikus születése Veszprémben (+1919. nov. 22.). Bpesten, Lipcsében, Berlinben és Párizsban tanult. Egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1879, r. 1893). 1895-től a Magyar Nyelvőr, 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Négy évtizeden át a magyar nyelvészek új nemzedékeit nevelte fel. Megteremtette az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerűsítette. 1903-ban a közoktatásügyi min. megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott.
A Tanácsköztársaság alatt tanúsított haladó magatartásáért elszenvedett üldöztetések a beteg tudós halálához vezettek.
(halál)
[Részletek...]
[1919-09-21] Paszlavszky József zoológus, pedagógus, akadémikus születése (+1919. szept. 21.). 1877-től a Természettudományi Társulás másodtitkára és közlönyének szerkesztője, 1897-től a társulat első titkára. Elemezte az animális és a humán pszichológia kapcsolatát. A Fauna Regni Hungariae (Magyarország állatvilága katalógus) szerkesztője.
(halál)
[Részletek...]
[1919-09-10] Hopp Ferenc műgyűjtő, utazó születése (+1919. szept. 10.). A hagyatékából a házában létrejött és róla elnevezett Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum 1923-ban nyílt meg.


1882-1914 között ötször utazta körül a Földet, s közben kelet-ázsiai, kínai és főleg japán ritkaságokat vásárolt meg, tudományos képzettség nélkül, de igen jó érzékkel. Gyűjteményét és Andrássy úti villáját 1919-ben az államnak adományozta, kikötve, hogy azt egyesítsék az állam tulajdonában levő kelet-ázsiai műtárgyakkal.

A pesti Calderoni cég tulajdonosaként sokat fáradozott a magyar oktató-szemléltető eszközgyártás fellendítésén.
(halál)
[Részletek...]
[1919-09-05] Schulek Frigyes építész halála (szül. 1841. nov. 19.). A magyar eklektikus építészet jeles alakja, ő tervezte a Halászbástyát és a Jánoshegyi kilátót.
(Táj és kilátás...)
(halál)
[Részletek...]
[1919-09-05] Schulek Frigyes építész születése (+1919. szept. 5.). A magyar eklektikus építészet jeles alakja, ő építette a Halászbástyát és a Jánoshegyi kilátót (táj, panoráma).
(halál)
[Részletek...]
[1919-06-20] Csontváry Kosztka Tivadar festő születése (+1919. jún. 20.). Gyógyszerész volt, 41 éves korában belső sugallat hatására lett festő. A nyugat-európai festészetet a helyszínen tanulmányozta, és megjárta a Közel-Keletet is. Műveit 1905-ben Budapesten, 1907-ben Párizsban mutatta be, de a remélt siker elmaradt. 1909-ben végleg szakított a festészettel. Magányos cédrus, Görög színház Taorminában, Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban.
(halál)
[Részletek...]
[1919-06-20] Csontváry Kosztka Tivadar festő halála (szül. 1853. júl. 5.). Leghíresebb festményei a Magányos cédrus, a Görög színház Taorminában, a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban. Gyógyszerész volt, s csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni.
(halál)
[Részletek...]
[1919-04-08] Eötvös Loránd báró fizikus, akadémikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter halála (szül. 1848. júl. 27.). Eistein a fizika egyik fejedelmének nevezte. Találmányait (legismertebb a gravitációs tér mérésére szerkesztett torziós inga) nem szabadalmaztatta, hanem ellenszolgáltatás nélkül tette az emberiség közkincsévé.
(halál, találmány)
[Részletek...]
[1919-04-08] Eötvös Loránd báró, fizikus, akadémikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter születése (+1919. ápr. 8.). Legismertebb találmánya a gravitációs tér térbeli változásának mérésére szerkesztett torziós inga.
(Találmányait nem szabadalmaztatta.)
(halál, találmány)
[Részletek...]
[1919-01-27] Ady Endre költő, újságíró halála (szül. 1877. nov. 22.). Az irodalmi életbe 1906-ban robbant be az Új versek-kel, majd szinte évenként láttak napvilágot kötetei 1914-ig (Halottak élén). Verseiben újszerű, látomásos előadásban élesen támadta kora társadalmát. A hírlapírás életformája volt, vezérlő eszmeisége a demokrácia és a humanizmus. Háborúellenes cikkei miatt sok támadás érte.
- + -

... Harccal jön minden ember
S minden harcnak bánat a vége,
Ne legyek most már többé
Senki élőnek ellensége.

Szíves békét ajánlok
Alázatos és síró szóval:
Nagy-nagy titkokat látok
S megteltem minden szívi jóval...
(Ady: Senki élőnek ellensége)
(háború, halál)
[Részletek...]
[1919-01-27] Ady Endre költő, újságíró születése (+1919. jan. 27.). Újszerű, látomásos verseiben élesen támadta kora társadalmát. A hírlapírás életformája volt, vezérlő eszmeisége a demokrácia és a humanizmus. Mind eszmei, mind esztétikai forradalma hangos viták élesztője volt.
- + -
... Úgy siratom azt, amit sírtam,
Olyan nagy vétek a sirás:
Esti vezeklés hajnal-pirban.
Aki él, az mind, mind örüljön,
Mert az Élet mindenkinek
Kivételes, szent örömül jön.
Én vétkeztem, százszor vétkeztem,


De már jön a megjobbulás,
Már az örömet látni kezdem.



Már megragyog fénnyel az Élet,
Mindennemű s mindenkié:
Milyen nagy, áldott fényességek. ...
(Ady Endre: Köszönet az életért)



(halál)
[Részletek...]
[1919-01-06] Theodore Roosevelt politikus halála (szül. 1858. okt. 27.). New York állam rendőrfőnöke majd kormányzója, 1901-ben mindmáig legfiatalabbként lett USA elnök (1909-ig), nem választással, hanem alelnökként McKinley elnök meggyilkolása után. Agresszív politika Latin-Amerikában, a Panama-földszoros megszerzése, Kuba megszállása. Még aktív elnökként Nobel-békedíjat kapott 1906-ban "az orosz-japán háború befejezéséért folytatott közvetítő tevékenységéért".
(Ma az USA hatalmi szóval dönthet el viszályokat, de Roosevelt elnöksége idején még egyáltalán nem volt a mai világhatalom. A két világháborúban az európaiak összeverték egymást, az USA pedig nevető harmadikként, távoli hátországgal sértetlenül és győztesen került ki mindkettőből.)
(háború, halál)
[Részletek...]
[1918-10-31] Tisza István gróf politikus születése (+1918. okt. 31.). 1903-1905 közt, majd 1913. június 10-től 1917. június 15-ig volt miniszterelnök. Bár sokáig ellenezte a Szerbia elleni hadüzenetet, végül az ő vezetésével került Magyarország az I. világháborúba. Az "őszirózsás forradalom" idején a harcterekről hazatérő elkeseredett katonák az otthonába betörve, családjának szeme láttára kivégezték.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1918-10-31] Az "őszirózsás forradalom" idején a lakásába behatoló, a vesztes és az egy ősznyi háborút ígérő népbutítással szemben ötévnyi szenvedést hozó frontról elkeseredetten hazatérő katonák családja szemeláttára agyonlőtték gróf Tisza István jogász és közgazdász politikust (szül. 1861. ápr. 22.), aki - akkori miniszterelnökként – Magyarországot beléptette az I. világháborúba.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1918-09-30] Szabó Ervin könyvtáros, szociológus halála (szül. 1877. aug. 23.). 1911-től volt a Fővárosi Könyvtár igazgatója, amelyet korszerű társadalomtudományi szakkönyvtárrá alakított át és létrehozta a fiókkönyvtári hálózatot. A könyvtár jelenleg is az ő nevét viseli.
(halál)
[Részletek...]
[1918-06-26] Peter Rosegger osztrák író halála (szül. 1843. júl. 31.). Témáit szűkebb stájer hazájából merítette; a paraszti hétköznapok valóságát belső derűvel és humorral ábrázolta. Műveiben védelmébe vette a paraszti hagyományokat a gépies, nagyvárosi életformával szemben. Kötetei óriási példányszámban jelentek meg, s nagyon népszerűek voltak.
(halál)
[Részletek...]
[1918-03-25] Claude Debussy francia zeneszerző, zongoraművész, karmester születése (+1918. márc. 25.). Legismertebb műve az Egy faun délutánja és a Pelléas és Mélisande című opera, emellett számos szimfonikus művet, dalt komponált, s két balettet írt.
(halál)
[Részletek...]
[1918-02-07] Louis Renault nemzetközi jogász, döntőbíró születése (+1918. febr. 7.). Béke Nobel-díjat kapott 1907-ben.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1918-01-10] August Oetker német gyógyszerész, receptkönyvíró születése (+1918. jan. 10.). 1891-ben saját sütőport készített, amelyet kis adagokba csomagolva, Backin néven, ingyenes recept kíséretében forgalmazott. Az I. világháború után az Oetker-cég évi termelése már 300 millió sütőpor zacskót jelentett. Süteményes könyve 30 millió példányban évtizedekig a háziasszonyok kedvenc olvasmánya volt.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1917-12-17] George Demeny magyar származású francia fizikus halála (szül. 1850. jún. 12.). A filmezés egyik úttörője, 1893-ban szabadalmaztatta a Phonoscop-ot, filmszalaggal működő mozgóképfelvevő gépet.
Tudományos alapossággal foglalkozott a mozgáselmélettel. 1880-ban "Nation" névvel tornászegyletet alapított. Őt tekintik a korszerű francia testnevelés-oktatás megteremtőjeként.
(halál)
[Részletek...]
[1917-11-17] Auguste Rodin francia szobrász születése (+1917. nov. 17.). Az impresszionista szobrászat legnagyobb hatású képviselője. Életművében egyesült a realizmus és a romantika. Leghíresebb alkotásai a Calais-i polgárok, a Gondolkodó és A csók. 1880-tól haláláig dolgozott a monumentális, de befejezetlenül maradt Pokol kapuján.
- + -
"Hódoló tisztelettel szeressétek azokat a mestereket, akik előttetek jártak."

(halál)
[Részletek...]
[1917-11-17] Auguste Rodin francia szobrász halála (szül. 1840. nov. 12.). Calais-i polgárok, Gondolkodó, A csók, Balzac portré, Victor Hugo emlékmű. 1880-tól haláláig dolgozott a monumentális, befejezetlen Pokol kapuján.
(halál)
[Részletek...]
[1917-10-15] Mata Hari (Margaretha Gertrude Zelle) holland táncosnő, kém kivégzése (szül. 1876. aug. 7.). Évekig élt férjével a Távol-Keleten, majd válása után hazatért, és táncosnő lett. Fellépett Berlinben, Londonban, Párizsban és Madridban, s több magas rangú politikus szeretője volt. Ez játszott közre abban, hogy sokan kémnek hitték, s ha volt is némi alapja a feltételezésnek, közel sem volt szuperkém. Döntő bizonyítékok nélkül fogták perbe a franciák a németek javára végzett kémkedés vádjával. Halálra ítélték, és kivégezték. Színpadi neve, a Mata Hari malájul a nap szemét jelenti.
(halál)
[Részletek...]
[1917-10-15] Mata Hari (Margaretha Gertrude Zelle) holland táncosnő, kém születése (+1917. okt. 15.). 1905-ben Párizsban lépett fel először. 1908-ban Berlinben szervezték be a németek, 1916-tól a francia hírszerzésnek is dolgozott. 1917-ben a franciák kivégezték.
(Jelentéktelen kém volt, a háborús őrület áldozata. Az életéről szóló leghíresebb film Greta Garbóval készült.)
(háború, halál)
[Részletek...]
[1917-04-24] Tömörkény István író, régész és etnográfus születése (+1917. ápr. 24.). 1904-től a szegedi városi múzeum igazgatója volt. Sok könyvet és elbeszélést írt, amelyek határainkon túl is népszerűek voltak.
- + -
"Tömörkény, mint szegedi múzeumigazgató egy torontáli szerb-magyar vegyes lakosságú község határában ásatás közben elbeszélget a munkásokkal, köztük a 82 éves, szerb Vászó bácsival.
Vászó bácsi: Az úr szerbül beszél és mégse szerbül beszél. Hát milyen nyelven beszél?

Kiderül, hogy Tömörkény mint katona Boszniában tanult meg - bosnyákul.
Tömörkény: A maguk kedvéért voltunk odalent. hogy a görögkeleti keresztényeket felszabadítsuk a török uralom alól... azután az a hála érte, hogy nagyon sok rác ellensége a magyarnak.

Vászó bácsi: Az nem úgy van! Itt nincs ellenség! Nálunk mindenki megvan békén. Itt a szerb meg a magyar úgy él a faluban egymás mellett, mint a birka... (bárányt akar mondani - hangzik egy másik gödörbol) mint a kis fehér, szelíd birka. Békesség van.
Tömörkény: ... Az nagyon szép... hanem negyvennyolcban maga sem lehetett ilyen fehér kis birka. Mert akkor maguk odaát Zentán a piacon a szent szobrát a magyar emberfejekkel rakták körül.
Vászó bácsi: Nem mink csináltuk. Úgy éltünk akkor is, mint a kis birka. Nem mink csináltuk, hanem a papok csinálták... Szerb pap felment a templomba és prédikálta: gyünnek a magyarok, és megölnek minden szerbet. Akkor magyar pap is fölment templomba és prédikálta: gyünnek a szerviányok, és megölnek minden magyart. No, aztán addig prédikáltak, hogy összevesztünk."
(Tömörkény: Faj és felekezet, 1911. In: Bulányi György: Egyházak és kisebbségek)
(halál)
[Részletek...]
[1917-03-18] Ferenczy Károly festő halála (szül. 1862. febr. 8.). A századforduló és a XX. század magyar festészetének egyik legjelentősebb alakja, a nagybányai művésztelep és festőiskola egyik alapítója. Számos festményét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.
(halál)
[Részletek...]
[1917-02-08] Déchy Mór geográfus születése (+1917. febr. 8.).
1872-ben ő alapította a Magyar Földrajzi Társaságot. A nemzeti parkok létesítésének első hazai szószólója.
(halál)
[Részletek...]
[1917-01-10] Buffalo Bill (William Frederick Cody) amerikai vadász, mutatványos, akrobata, író születése (+1917. jan. 10.). A XIX. század végi Amerika legnépszerűbb hőse volt.
(Különösen a milliószám pusztított bölények meg az életterüket elvesztő indiánok körében volt népszerű. :-( )
(halál)
[Részletek...]
[1916-12-30] Grigoril Jefimovics Raszputyin orosz vándorszerzetes halála (szül. 1864/5 ?). A paraszti származású Raszputyin "szent emberként" érkezett Pétervárra és hihetetlen befolyást gyakorolt a cári házaspárra, 1905-től főként a cárnéra. A főnemesség körében mind nagyobb elégedetlenséget keltett, Feliksz Juszupov herceg több társával meghívta palotájába a cári család bizalmasát és agyonlőtte. Holttestét a Névába dobták, de a cárné kihalásztatta és eltemettette.
(halál)
[Részletek...]
[1916-11-22] Jack London (John Griffith Chaney) amerikai író születése (+1916. nov. 22.). Legismertebb regényei a Martin Eden, Országúton, A tengeri farkas és A beszélő kutya és Az éneklő kutya. Világforradalmi scifi-je a Vaspata.
(halál)
[Részletek...]
[1916-11-21] I. Ferenc József halála (szül. 1830. aug. 18.). 1849-ben orosz segítséggel leverte és véresen megtorolta a magyar szabadságharcot. 1867-ig nem koronázták meg. 1914-ben kirobbantotta az I. világháborút.

(háború, halál)
[Részletek...]
[1916-11-15] Henryk Sienkiewicz lengyel író születése (+1916. nov. 15.). Irodalmi Nobel-díjat kapott 1905-ben a Quo vadis c. regényéért (amely a még erőszakmentes ősegyházról szól).
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1916-11-15] Henryk Sienkiewicz lengyel író halála (szül. 1846. máj. 5.). 1905-ben Quo vadis? című regényével nyerte el az irodalmi Nobel-díjat. Élete során Lengyelország fel volt osztva, országként nem létezett.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1916-04-22] Malonyay Dezső író, művészettörténész, néprajzkutató halála (szül. 1866. máj. 3.). 1907-től öt kötetben kiadta A magyar nép művészete című munkáját, a magyar népművészet forrásértékű adattárát.
(halál)
[Részletek...]
[1916-02-20] Klas Pontus Arnoldson svéd publicista (Béke Nobel-díj 1908) születése (+1916. febr. 20.).
Szerepe volt a skandináv semlegesség kialakulásában és abban, hogy a norvégok századvégi függetlenségi harca 1905-ben békés úton oldódott meg, a perszonálunió megszűnésével.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1916-02-20] Klas Pontus Arnoldson Nobel-békedíjas svéd publicista halála (szül. 1844. okt. 27.). A norvég-svéd konfliktus megoldásának kezdeményezője volt.
(halál)
[Részletek...]
[1916-02-17] Konkoly Thege Miklós csillagász, akadémikus születése (+1916. febr. 17.). Emlékét őrzi a Konkolya nevű kisbolygó. 1869-ben Ógyallán (szlovák nevén: Hurbanovo) csillagvizsgálót és meteorológiai megfigyelő állomást létesített. Birtokait szegény parasztok letelepedésére átadta.
(halál)
[Részletek...]
[1916-02-17] Konkoly-Thege Miklós csillagász, akadémikus halála (szül. 1842. jan. 20.). Az üstökösökkel és meteorokkal, az állócsillagok színképelemzésével, a Jupiter és Mars fizikájával, a Nap fotoszférikus jelenségeivel foglalkozott. Számos műszert szerkesztett és a fényképezés csillagászati alkalmazásában is jelentős a munkássága.
(halál)
[Részletek...]
[1916-01-07] Mocsáry Lajos író, publicista halála (szül. 1826. okt. 26.). A dualizmus korának kiemelkedő politikusa, a nemzetiségi kultúrák egyenjogúsításáért küzdött. Neve a nemzetiségi megbékélés jelképe lett, 1947-ben róla nevezték el a budapesti főiskolai román kollégiumot.
(halál)
[Részletek...]
[1915-12-28] Gundel János vendéglős halála (szül. 1844. márc. 3.). A magyar szálloda és vendéglátóipar úttörője.
(halál)
[Részletek...]
[1915-12-19] Alois Alzheimer német ideggyógyász, pszichiáter születése (+1915. dec. 19.). Róla nevezték el a központi idegrendszer leépülésével, s ezzel párhuzamosan memóriazavarokkal járó Morbus Alzheimert, az Alzheimer-kórt.
(halál)
[Részletek...]
[1915-08-20] Paul Ehrlich Nobel-díjas német orvos, bakteriológus halála (szül. 1854. márc. 14.). 1908-ban immunitástani kutatásaiért kapott - megosztott - orvosi Nobel-díjat. Ő a kemoterápia megalapozója, az elnevezés is tőle származik, és ő fedezte fel a salvarsant, a vérbaj gyógyítására alkalmas szert.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1914-12-27] Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus halála (szül. 1835. jún. 26.). 1887-ben megindította és tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket. Természettudományos munkássága mellett érdeklődése kiterjedt a magyar ősfoglalkozások, a néprajz és a nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körére. Nevéhez fűződött Magyarországon az ősemberkutatás megkezdése. Ő alapította a Magyar Ornitológiai Központot.
(halál)
[Részletek...]
[1914-12-27] Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor születése (+1914. dec. 27.). A Magyar Ornitológiai Központ létrehozója és igazgatója, a magyarországi ősemberkutatás elindítója.
(halál)
[Részletek...]
[1914-06-21] Bertha von Suttner osztrák írónő, újságíró, békemozgalmár születése (+1914. jún. 21.). 1891-ben megalapította az osztrák békemozgalmárok társaságát. A Berni Állandó Nemzetközi Békeiroda elnöke volt. Béke Nobel-díjat kapott 1905-ben.
Nobel az ő hatására döntött úgy, hogy Béke Nobel-díj is legyen.
Die Waffen nieder c. önéletrajzát szerte Európában kiadták (magyarul 1905-ben: Le a fegyvert!), németül 33 kiadást ért meg.

(Jó lenne kiadni e százéves bestsellert, amely ma már szinte megtalálhatatlan. A Bocsmagazinban már közölt részek olvashatók a bocs.hu weboldalunkon.)
(halál, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1914-06-21] Bertha von Suttner osztrák írónő, békemozgalmár halála (szül. 1843. jún. 9.). Béke Nobel-díjat kapott 1905-ben. Die Waffen nieder c. önéletrajzi ihletésű regényét szerte Európában kiadták (magyarul 1905-ben: Le a fegyvert!), németül 33 kiadást ért meg. A Berni Állandó Nemzetközi Békeiroda elnöke. Nobel az ő hatására döntött úgy, hogy Béke Nobel-díj is legyen.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1914-05-25] Kossuth Ferenc mérnök, politikus, képzőművész halála (szül. 1841. nov. 16.). Kossuth Lajos fia. Európai hírnevet szerzett a vasút-, a hídépítés, valamint az alagútfúrás területén, a Wekerle-kormányban miniszteri tisztet vállalt.
(halál)
[Részletek...]
[1914-03-16] Charles Albert Gobat jogász születése (+1914. márc. 16.). Az Interparlamentáris Unió főtitkára, IPB vezetőségi tag volt. Béke Nobel-díjat kapott 1902-ben.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1914-03-11] Pjotr Petrovics Szemjonov (Tjan-sanszkij) orosz földrajztudós, statisztikus születése (+1914. márc. 11.). 1853-tól Németország, Svájc, Itália és Franciaország földrajzát tanulmányozta, majd 1856-ban indult a Tien-san hegység feltárására. Ő volt az első európai, aki elérte az orosz-kínai határhegység nagy kiterjedésű gleccsereit. Részletesen leírta a hegység domborzatát, övezeti beosztását és geológiáját, ezért kapta egész családjával a Tjan-Sanszkij melléknevet 1906-ban.
(halál)
[Részletek...]
[1913-11-13] Csató János botanikus, ornitológus születése (+1913. nov. 13.). Részt vett a szabadságharcban. Később visszavonult birtokára, ahol korának egyik legnagyobb autodidakta madár- és növénytani kutatójává vált. Legfontosabb munkája az Alsó-Fehér vármegye növény- és állatvilága. Értékes madár- és növénygyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.
(halál)
[Részletek...]
[1913-11-13] Csató János botanikus, ornitológus halála (szül. 1833. ápr. 6.). Korának egyik legnagyobb tudományos felkészültséggel rendelkező autodidakta botanikusa és ornitológusa volt. Legfontosabb munkája az Alsó-Fehér vármegye növény- és állatvilága című műve. Értékes madár- és növénygyűjteményét a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.
(halál)
[Részletek...]
[1913-11-07] Alfred Russel Wallace angol természettudós, zoológus, utazó halála (szül. 1823. jan. 8.). Számos gyűjtőutat tett, bejárta az Amazonas vidékét, Malajziát és nagy gyűjteménnyel tért haza. A fajok eredetére vonatkozó értekezésének hatására tette közzé Darwin a természetes kiválasztódásról szóló elméletét.
(halál)
[Részletek...]
[1913-11-07] Alfred Russel Wallace angol természettudós, zoológus, utazó születése (+1913. nov. 7.). Számos gyűjtőutat tett, bejárta az Amazonas vidékét és Malajziát, s 125 ezer darabos természettudományi gyűjteménnyel tért vissza hazájába. A fajok eredetére vonatkozó értekezésének hatására tette közzé Darwin a természetes kiválasztódásról szóló elméletét (1859-ben, noha már 1842-ben készen volt, de az elítéléstől tartva csak halála után tervezte kiadatni). Ő a korszerű állatföldrajz megteremtője is.
(halál)
[Részletek...]
[1913-10-22] Budapesten született Robert Capa (eredeti nevén Friedmann Endre) amerikai fotóriporter, a fotótörténet talán legjelentősebb haditudósítója (+1954. máj. 25.). Háborúellenes felfogást tükröző harctéri felvételeivel világhírnevet szerzett. A legismertebb a spanyol polgárháborúban készült: "A milicista halála". Tudósított a japán-kínai háborúról, a II. világháborúról, majd az indokínai harcokról. Az általa alapított Magnum fotóügynökség égisze alatt a polgári életről is számos képsorozata jelent meg. Indokínában érte a halál, amikor aknára lépett.

(háború, halál)
[Részletek...]
[1913-10-13] Vályi Gyula matematikus, fizikus, természettudós, egyetemi tanár halála (szül. 1855. jan. 25.). A Bolyai-geometria, elektromosságtan, fénytan, hőtan, differenciálgeometria stb. tárgyköreiben értékes közleményei jelentek meg magyar és német folyóiratokban. Jelentős szerepe volt a Bolyai-geometria elfogadtatásában.
(halál)
[Részletek...]
[1913-09-29] Az 55 éves, 1892-ben szabadalmaztatott találmányából busásan meggazdagodott Rudolf Diesel német gépészmérnök (szül. 1858. márc. 18.) a Londonba tartó Dresden postagőzös fedélzetéről a La Manche csatornán vízbe esett (vízbe lökték?) és a tengerbe fulladt.

(A dízel hajtóműben a sűrítés közben felhevült gázolaj-levegő keverék elektromos szikra nélkül, öngyulladással robban be. Jó példája annak, hogy a mennyiségi változás minőségibe megy át, azaz a dolgok módja és mértéke a döntő.
Nem az a baj, hogy terheljük a Földet, hiszen az élővilág így működik – hanem hogy milyen mértékben és módon terheljük…)
(halál, találmány)
[Részletek...]
[1913-09-29] Alfred East angol festő halála (szül. 1849. dec. 15.). Főleg tájképeket festett, az angol vidéket és a tengerpartot örökítette meg.

(Hogy ne tegyük tönkre, szeretnünk kell, gyönyörködnünk a tájban…)
(halál)
[Részletek...]
[1913-09-15] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, akadémikus születése(+1913. 09. 15.)

(halál)
[Részletek...]
[1913-09-15] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, nyelvész, akadémikus születése (+1913. szept. 15.). Dervisruhában, szegényen járta be Ázsiát.
(halál)
[Részletek...]
[1913-09-15] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, nyelvész, akadémikus halála (szül. 1832. márc. 19.). 1861-ben „expedíciót szervezett” (azaz szegényen, dervisruhában, ezer veszély és nélkülözés közepette egyedül vándorolt) a magyarok őshazájának felkutatására. Kutatásai úttörő jelentőségűek voltak Közép-Ázsia föld- és néprajza, elsősorban azonban a filológia területén (egyik életcélja volt a magyar és török nyelvek közti rokonság bizonyítása).
A budapesti egyetem tanára, az európai hírű nyelvész és néprajzkutató borzasztó szenvedések közepette többnyire gyalog sántikált végig rossz lábával óriási területeket, Resid Effendi álnéven kolduló dervis rongyaival álcázva magát, mert előtte minden európait megöltek itt a vérszomjas uralkodók, a kánok és emírek.
(Nem véletlenül tartottak az erősebb hatalmak kémeitől, a felfedezők és tudományos kutatók munkáját mindig a hódítók és gyarmatosítók hasznosították. A történészek ma már biztosra veszik, hogy Vámbéry kémtevékenységet is folytatott és azt az angol királynő és a konstantinápolyi szultán egyaránt megfizette.)
A tudomány szenvedélyétől hajtott vándor csaknem szomjan halt a sivatagban, és számtalanszor került a leleplezés, a halál küszöbére. Jegyzeteit arab írással magyar nyelven készítette, mint dervisrendje titkos talizmánjait. Tökéletes nyelvtudásának és a szokások mély ismeretének köszönhette, hogy sikerült betöltenie önként vállalt tudományos küldetését, és számos könyvben írhatta le a közép-ázsiai életet, viszonyokat.
(halál)
[Részletek...]
[1913-08-09] Szinnyei József bibliográfus, akadémikus halála (szül. 1830. márc. 18.). A modern tudományos bibliográfiai irodalom megteremtője, az Országos Széchényi Könyvtár hírlaptárának megalapítója. Több jelentős irodalmi és történettudományi társaság alapításában vett részt. 30 ezer magyar író szerepel 14 kötetes Magyar Írók Élete és Munkái című hatalmas életrajz-gyűjteményében.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1913-07-29] Tobias Michael Carel Asser holland jogász születése (+1913. júl. 29.). Közvetített az orosz-angol és az USA-Mexikó vitákban. 1873-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Jogi Intézetet. 4 konferencia, 7 nemzetközi megállapodás született az ösztönzésére. Béke Nobel-díjat kapott 1911-ben.
(halál, konferencia, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1913-05-26] Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvtudós, Kelet-kutató halála (szül. 1844. márc. 13., Szentkatolna, Háromszék m.). Már gimnazistaként megtanulta az angol, arab, francia, héber, latin, német, olasz, perzsa, török, újgörög nyelveket. A bécsi egyetemen jogot tanult, Vámbéry Ármin ajánlatára az Akadémia megbízásából ázsiai tanulmányútra indult, ahol 15 év alatt megtanulta a keleti mongol, mandzsu, tamil, kabard nyelveket is. Több könyvet írt: Török nyelvtan, Párhuzam a magyar és mongol nyelv területén, Kazáni tatár nyelvtanulmányok, Kabard szótár, Tamil tanulmányok. Itthon keleti nyelveket és eszperantót tanított a kolozsvári egyetemen. A hun-székely-magyar rokonság mellett szállt síkra A honfoglalás revíziója című könyvében.
(halál)
[Részletek...]
[1913-05-26] Bálint Gábor nyelvész, egyetemi tanár születése (+1913. máj. 26.). Az eszperantó nyelv terjesztésének magyarországi úttörője volt.
(halál)
[Részletek...]
[1913-05-19] Korányi Frigyes báró, belgyógyász, akadémikus születése (+1913. máj. 19.). A szabadságharcban főorvosként vett részt, ezért Nagykállóra száműzték. 1864-ben Pesten előbb a tifusz-fiókkórház, majd 1865-től a Rókus Kórház idegosztály vezetője volt. Ezután megszervezte az I. számú belklinikát, melynek nyugdíjba vonulásáig vezetője, 1886-87-ben a pesti egyetem rektora volt. Részt vett az egészségügyi reformintézkedések kidolgozásában. A belklinikán bevezette a laboratóriumi kutatást, a vegyi, bakteriológiai és röntgenvizsgálatokat, indítványára létesítették a gyakornoki intézményt. Önálló tudományos eredményei főleg a mellkasi betegségekkel kapcsolatosak. Kezdeményezésére jött létre Budakeszin a TBC-szanatórium, később az első fővárosi tüdőbeteg-gondozó.

(halál)
[Részletek...]
[1913-03-10] Harriet Tubman amerikai abolicionista halála (szül. 1819 vagy 1820, Harriet Ross néven, rabszolgaként, rabszolga szülőktől). 25 évesen férjhez ment John Tubman szabad afro-amerikai férfihoz, majd Kanadába szökött a rabszolgaságból. Ő szervezte meg a "földalatti vasútnak" nevezett amerikai rabszolgaszöktető utat, és menedékházat alapított a szökött rabszolgáknak. Katonai díszpompával temették.
(halál)
[Részletek...]
[1912-10-06] Auguste Marie Francois Beernaert belga politikus születése (+1912. okt. 6.). Hágai Döntőbíróság, Interparlamentáris Únió. Béke Nobel díjat kapott 1909-ben.
(halál)
[Részletek...]
[1912-09-02] Török Aurél (Ponori Thewrewk) orvos, egyetemi tanár, antropológus, akadémikus halála (szül. 1842. febr. 13.). A budapesti Embertani Intézet és Múzeum megalapítója. A darwinizmus korai híve volt; embertani méréseket végzett, foglalkozott a honfoglaló magyarság antropológiájával is.


(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1912-06-12] Frédéric Passy Nobel-békedíjas francia közéleti személyiség, akadémikus halála (szül. 1822. máj. 20.). 1888-ban Cremer angol parlamenti képviselővel együtt létrehozták az Interparlamentáris Uniót (ez volt a Népszövetség elődje), amelynek a háborús viszályok tárgyalások útján történő megoldása volt a feladata.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1912-03-30] Karl May német író születése (+1912. márc. 30.). Legismertebb művei A sivatagon keresztül-kasul, Az ezüst tó kincse, A medveölő fia, Életem és törekvéseim és főleg a Winnetou.
(halál)
[Részletek...]
[1912-03-30] Karl May német író halála (szül. 1842. febr. 25.). Könyveit 28 nyelvre fordították le, csak németül nyolcvanmillió példányban fogytak el. Legismertebb művei A sivatagon keresztül-kasul, Az ezüst tó kincse, A medveölő fia, Winnetou.
(halál)
[Részletek...]
[1911-10-29] Pulitzer József (Joe) magyar származású amerikai újságíró, lapkiadó halála (szül. 1847. ápr. 10. Makó). A The World főszerkesztőjeként neve bevonult a sajtótörténetbe, mivel megteremtette a modern újságírás alapjait és alapítványával lehetővé tette az újságírók díjazását, és hogy újságírói szak létesüljön a New York-i Columbia egyetemen. A végrendelete szerint 1917-ben életre hívott Pulitzer-díjat ma 12 kategóriában évente ítélik oda.
(halál)
[Részletek...]
[1911-05-18] Gustav Mahler osztrák zeneszerző, karmester születése (+1911. máj. 18.). Dalait, dalciklusait ma is gyakran adják elő; szimfonikus műveit - mivel hatalmas előadói apparátust igényelnek - inkább csak ritka, ünnepi alkalmakkor.
(halál)
[Részletek...]
[1910-11-20] Lev Tolsztoj pacifista orosz író, a világirodalom egyik legnagyobbjának születése (+1910. nov. 20.).
Előkelő származása széles műveltséggel párosult. Jasznaja Poljana-i birtokán iskolát szervezett a parasztgyermekeknek. Még fiatalon részt vett a krími háborúban, amely élményeinek hatására később az 1812-es Napóleon elleni háborút jelenítette meg a Háború és béke című hatalmas regényében. A mű világsikerét jellemábrázolásával, a társadalom és az egyén viszonyának tükrözésével érte el. Másik nagy műve az Anna Karenina, amelyben az emberek egyéni boldogságát hirdette korának társadalmi törvényeit bírálva. Feltámadás című utolsó nagy regényében az egyházat támadta, amiért ki is közösítették az orosz egyházból.

Válaszul ezt írta a zsinatnak: "Hiszem, hogy mindnyájunk életének értelme a bennünk levő szeretet növelése. Hiszem, hogy a szeretet növekedése minden más erőnél jobban mozdítja elő Isten Országának földi megalakulását, vagyis annak a szervezetnek a helyébe, melyben mindenható a széthúzás, a hazugság és az erőszak, új rend lép majd, az egyetértés, az igazság és a testvériség."
Műveire a valóság kíméletlen ábrázolása, a fokozott társadalombírálat volt jellemző. Regényeit színpadra állították, később számos filmet is készítettek belőlük. Élete végén az ifjúság bálványozta, birtoka zarándokhellyé vált. Egy novemberi éjszakán elmenekült a ’kispolgári’ létből, családjától, s Asztapovo vasútállomásán halt meg.
- + -
"- Hát te hogyan kényszeríted rá a gyilkolásra annak a tanítványait, aki azt mondta, hogy ne torold meg rosszal a rosszat, szeresd ellenségeidet? - kérdezte Belzebub.
- Felkeltjük az emberekben a haszonhajhászást, az izgágaságot, a gyűlöletet, a bosszúszomjat, a büszkeséget - felelte fülsértő, recsegő hangon a vérvörös ördög. - Azt sugalljuk az emberek tanítóinak, hogy azzal lehet az embereket legbiztosabban leszoktatni a gyilkosságokról, hogy maguk a tanítómesterek megölik nyilvánosan azokat, akik gyilkoltak...
- És a háborúban elkövetett gyilkosságok? Hogyan veszítek rá ezekre annak tanítványait, aki minden embert egy atyának fiává nyilvánított, és azt parancsolta, hogy ki-ki szeresse ellenségeit?

A vörös ördög elvigyorodott, láng- és füstsugarak lövelltek ki szájából, és vastag farkával boldogan csapkodta a hátát.
- Minden néppel elhitetjük, hogy ők a legkülönb nép az egész világon, ezért nekik kell uralkodniuk. S mivel minden népnek ugyanazt sugalljuk, ők állandó fenyegetést éreznek szomszédaik részéről, szüntelenül készülnek a védelemre és agyarkodnak egymásra..."
(Tolsztoj: Legenda. 1902.)
- + -
"A hazafiság érzése a hatalom támasza, durva, kártékony, erkölcstelen érzés...
Erkölcstelen, mert akiben a hazafiság érzése él, hazája gyermekének, kormánya szolgájának tartja magát, ahelyett hogy Isten gyermeke vagy értelmi életet élő szabad ember volna.
Így aztán lelkiismeretével és eszével ellentétesen cselekszik..."

(Tolsztoj: A hazafiságról. 1900. máj. 23.)
(háború, halál, törvény)
[Részletek...]
[1910-11-20] Lev Tolsztoj orosz realista író halála (szül. 1828. szept. 9.). A világirodalom egyik legnagyobb alakja. Feltámadás című utolsó nagy regényében az egyházat támadta, amiért kiközösítették az orosz egyházból.
(A kiközösítés ma is fennáll, feloldását hiába kérte pár éve Tolsztoj unokája.)
(halál)
[Részletek...]
[1910-10-17] Julia Ward Howe amerikai költő és írónő születése New York-ban (+1910. okt. 17.). Vak férjével - aki abolicionista reformer politikus volt - együtt szerkesztette a rabszolga-felszabadításért szót emelő Commonwealth című folyóiratot; emellett a női választójogról is írt. Költészetének legismertebb darabja a magyarul "János bácsi a csatában" kezdetű ironikus harci dal.
(halál)
[Részletek...]
[1910-05-28] Mikszáth Kálmán író, akadémikus születése (+1910. máj. 28.). A magyar kritikai realista próza nagymestere. Legjellemzőbb művei a nemesi középosztály értékvesztését és lecsúszását bemutató regények (A gavallérok, A Noszty fiú esete Tóth Marival). Szarkasztikus gúnnyal ábrázolta a század politikai életét (Új Zrínyiász, Két választás Magyarországon). Írásai főként anekdotákra épültek. További ismert művei: A két koldusdiák, A beszélő köntös, Szelistyei asszonyok, Akli Miklós, Szent Péter esernyője, Különös házasság, A fekete város.
(halál)
[Részletek...]
[1910-04-21] Mark Twain (Samuel Langhorne Clemens) amerikai író születése (+1910. ápr. 21.). Regényeit (Huckleberry Finn, Tom Sawyer kalandjai, Koldus és királyfi, Egy jenki Arthúr király udvarában, Az egymillió fontos bankjegy) többször megfilmesítették.
- + -
A Hangos Kis Pöttöm győzelme
A hangos kis pöttöm - ahogy az lenni szokott - háborúért fog kiáltozni. A szószék - óvatosan és kellő körültekintéssel - tiltakozni fog... eleinte. A nemzet hatalmas, nagy, buta tömege dörzsölni fogja álmos szemeit, és megpróbálja kisilabizálni, miért kéne háború; komolyan és felháborodottan azt mondja majd, hogy ez igazságtalan és gyalázatos és nincs is rá szükség.
Ekkor a pöttöm még hangosabban fog kiáltozni. Néhány tisztességes ember a másik oldalon beszédekkel és írásokkal kétségbe vonja, és érvel majd a háború ellen, és eleinte meghallgatásra is találnak és megéljenzik őket, de ez nem tart sokáig; azok a másikak túlkiabálják őket és nemsokára a háborúellenes hallgatóság megritkul és elveszíti népszerűségét.
Nemsokára furcsa jelenséget láthatunk: a szónokokat lekergették a pódiumukról, és a szólásszabadságot elfojtották a tomboló emberek hordái...



Utána az államférfiak olcsó hazugságokat találnak ki a támadott ország vádolására, és minden ember örülni fog ezeknek a lelkiismeretnyugtató kitalációknak, szorgalmasan magolja őket, és elutasítja bárminemű cáfolatuk megvizsgálását; ennélfogva újra és újra meggyőzi magát arról, hogy a háború jogos, és köszöni Istennek, hogy jobban alszik ezután a groteszk önbecsapás után.
(Mark Twain: A különleges idegen, 1910)

(Fordította: La)


- + -
Igyekezzünk úgy élni, hogy amikor meghalunk, még a temetkezési vállalkozó is szomorú legyen. (Mark Twain)
(háború, halál, tilt)
[Részletek...]
[1910-04-21] Mark Twain (Samuel Langhorne Clemens) amerikai író, publicista halála (szül. 1835. nov. 30.). Tom Sawyer és Huckleberry Finn kalandjainak realista tónusa, pezsgő humora nagy hatással volt az amerikai prózára. A Koldus és királyfit, az Egy jenki Arthúr király udvarában-t, Az egymillió fontos bankjegyet többször filmre vitték.
(halál)
[Részletek...]
[1908-12-21] Kogutowicz Manó geográfus és térképész születése (+1908. dec. 21.). A hazai kartográfia megteremtője.
(halál)
[Részletek...]
[1908-11-13] Révai Sámuel könyvkereskedő és könyvkiadó halála (szül. 1833. ápr. 13.). A híres Révai-kiadó és a Magyar Könyvkereskedők Országos Egyesületének alapítója.
(halál)
[Részletek...]
[1908-07-22] Sir William Randal Cremer angol ács születése (+1908. júl. 22.). A Nemzetközi Békebírósági Liga alapítója és titkára. A Nemzetközi Békekonferenciák Szervezetének társalapítója (az első békekonferencia 1888 Párizs, majd évenként más-más fővárosban). Béke Nobel-díjat kapott 1903-ban.
(halál, konferencia, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1908-07-03] Joel Chandler Harris amerikai író halála (szül. 1848. dec. 9.). Nyomdászinas volt, majd újságíró lett, s az "Atlanta Constitution"-ban jelentek meg humoros karcolatai. Legnagyobb sikerét Rémusz bácsi meséivel aratta.
(halál)
[Részletek...]
[1908-06-21] Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző halála (szül. 1844. márc. 18.). Az orosz nemzeti mozgalom, az Ötök csoportjának kiemelkedő tagjaként részt vett az 1860-as évek reformtörekvéseiben. Műveire a romantikus álmodozás, néhol keleties, kolorisztikus hangvétel a jellemző. Fő művei: A pszkovi lány, Cári menyasszony, Szaltán cár, valamint a Hópelyhecske és a Szadko című opera.
(halál)
[Részletek...]
[1908-06-09] Szántó Kovács János földmunkás születése (+1908. jún. 9.). A viharsarki agrárszocialista mozgalom vezetője. Az 1890-es évektől vezető szerepet játszott a hódmezővásárhelyi és a környékbeli földmunkások és szegényparasztok szociáldemokrata szervezésében. 1894-ben letartóztatták. Kiszabadulása érdekében robbant ki a hódmezővásárhelyi zendülés. 1895-ben megrendezett perében öt évi fogházra ítélték.
(halál)
[Részletek...]
[1908-04-26] Karl August Möbius német zoológus születése (+1908. ápr. 26.). A korallok és a gyökérlábúak együttélését tanulmányozva fedezte fel a tengeri gerinctelenek szimbiózisát.
(halál)
[Részletek...]
[1907-12-23] Pierre Jules Janssen francia csillagász halála (szül. 1824. febr. 22.). Az 1868-as teljes napfogyatkozás idején ő és az angol asztrofizikus, Joseph Norman Lockyer fedezte fel a napszínképben megjelenő fényes vonalakat, s felismerte, hogy a Nap protuberanciái izzó hidrogénből állnak. Janssen dolgozta ki a napkitörések napfogyatkozástól független megfigyelési módszerét. 1875-ben kezdte meg a Nap felületének naponkénti fényképezését, amit azóta is folytatnak. 1874-ben Japánban a Vénusz átvonulásának megfigyelésénél alkalmazta először a fotoheliográfot. 1876-ban Meudonban obszervatóriumot létesített, amely később a párizsi csillagvizsgáló asztrofizikai részlege lett. 1891-ben a Mont Blanc csúcsán állíttatott fel obszervatóriumot, s bár már béna volt, felvitette magát, hogy a városi szennyeződésektől távol dolgozhasson.
(halál)
[Részletek...]
[1907-09-07] René Francois Armand Sully-Prudhomme francia költő, akadémikus halála (szül. 1839. márc. 16.). 1901-ben elsőként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. Verseiben a formai tökélyt, az érzések őszinteségét és a filozófiai gondolatok mélységét egyesítette.

"Senki sem kérkedhet azzal, hogy meglehet embertársai nélkül."
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1907-09-04] Edvard Hagerup Grieg norvég zeneszerző születése (+1907. szept. 4.). A XIX. századi Norvégia egyik vezető alakja. Apja brit konzul volt Bergenben. 1897-ben a berlini akadémia tagja lett. A norvég népi hagyományokban gyökerező zenéjét kifinomult líraiság jellemzi.
(halál)
[Részletek...]
[1907-07-28] Törley József borász születése (+1907. júl. 28.). Reimsben sajátította el a pezsgőgyártás francia módját. Hazatérte után 1882-ben Budafokon megalapította világhírűvé vált pezsgőgyárát.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1907-02-02] Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, természettudós halála (szül. 1834. febr. 8.). Az elemek tulajdonságainak hasonlóságán alapuló rendszerét 1869-ben hozta nyilvánosságra.
(halál)
[Részletek...]
[1906-12-26] Zichy Jenő politikus, Ázsia-kutató, akadémikus halála (szül. 1837. júl. 5.). Országgyűlési képviselőként sokat tett a magyar mezőgazdaság és ipar fejlesztése érdekében. Erőfeszítései nyomán indult meg az ország 86 városában az alsó fokú iparoktatás. Három tudományos expedíciót szervezett Ázsiába, a magyarság őshazájának felkutatására. Útjairól könyvekben számolt be. Az utazásai során összegyűjtött anyagból létrehozott magánmúzeumát és könyvtárát a fővárosra hagyta.
(halál)
[Részletek...]
[1906-12-07] lie Ducommun író, fordító, szerkesztő születése (+1906. dec. 7.). A Berni Állandó Nemzetközi Békeiroda titkára, Béke Nobel-díjat kapott 1902-ben.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1906-10-22] Paul Cézanne francia festő születése (+1906. okt. 22.). A posztimpresszionizmus legnagyobb alakja. 1874-ben részt vett az impresszionisták első kiállításán, majd szülővárosában csak a festészetnek élt. Ötvenéves volt, amikor tájképeivel első sikereit aratta.
(halál)
[Részletek...]
[1906-05-23] Henrik Ibsen norvég író, költő születése (+1906. máj. 23.). A modern drámatörténet egyik meghatározó egyénisége. Ibsen hősei az "örök emberi" erkölcsi törvényének és a kicsinyes polgári életforma, a komfortizmus összeütközésében vergődnek; Nórája, Peer Gyntje, Solness építőmestere az egyetemes kultúrkincsben egy-egy emberi magatartásforma jelképes alakjaivá váltak. Érett műveinek központi témája: előnyben kell-e részesíteni az igazsággal szemben a hazugságot, amely lehetővé teszi a megmaradást, vagy fel kell áldozni az életet az eszméért?

"Az átlagember boldogtalanná válik, ha öncsalásából kizökkentjük." (Ibsen: A vadkacsa)
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1906-05-23] Henrik Ibsen norvég író, költő halála (szül. 1828. márc. 20.). A modern drámatörténet egyik meghatározó egyénisége. Legismertebb művei: Nóra, Peer Gynt, Solness építőmester, Vadkacsa, A tenger asszonya, Hedda Gabler.
(halál)
[Részletek...]
[1906-04-19] Pierre Curie francia fizikus halála (szül. 1859. máj. 15.). Fizikai Nobel-díjat kapott 1903-ban megosztva feleségével, Marie Sklodowska-Curie-vel és Henri Becquerellel az utóbbi által felfedezett sugárzás tanulmányozásáért. Ő az ún. Curie-törvény megalkotója. Feleségével együtt ő fedezte fel a polóniumot és a rádiumot. A becsületrendet viszont visszautasította. 1995. ápr. 20-án hamvait a Pantheonban helyezték el.
(Mennyi áldást és mennyi átkot hozott a rádióaktivitás fölfedezése?)

(halál, Nobel-díj, törvény)
[Részletek...]
[1905-07-07] Borbás Vince, a XIX. század legnagyobb magyar botanikusának halála. Kétezer új növényalakot írt le és nevezett meg.
(halál)
[Részletek...]
[1905-07-07] Ráth György jogász, művészettörténész és műgyűjtő születése (+1905. júl. 7.). Az Iparművészeti Múzeum szervezője és első főigazgatója. Értékes könyvtárát az Akadémiára hagyta, műgyűjteményét özvegye ajándékozta az államnak.
(halál)
[Részletek...]
[1905-03-24] Jules Verne francia író születése (+1905. márc. 24.). A tudományos-fantasztikus regény műfajának egyik megteremtője. Színes fantáziával, széles körű tudományos áttekintéssel és földrajzi ismeretekkel megírt kalandos regényeiben a természettudományos eredményeket és lehetőségeket népszerűsítette az emberi munka és a hősies küzdelmek eszményét hangsúlyozva. A XX. század csaknem minden műszaki-tudományos áldását megjósolta (többek között a faxot, az internetet, az elektronikus zenét). Népszerű regényei a Grant kapitány gyermekei, Utazás a Holdba, Nemo kapitány, Nyolcvan nap alatt a föld körül, Rejtelmes sziget, Sztrogoff Mihály, Tizenöt éves kapitány, Sándor Mátyás.
(halál)
[Részletek...]
[1905-03-24] Jules Verne francia író halála (szül. 1828. febr. 8.). A sci-fi egyik megteremtője. Népszerű regényei: Grant kapitány gyermekei, Utazás a Holdba, Nemo kapitány, Rejtelmes sziget, Nyolcvan nap alatt a föld körül, Sztrogoff Mihály, Tizenöt éves kapitány, Sándor Mátyás.
(halál)
[Részletek...]
[1904-10-13] Lotz Károly festőművész halála (szül. 1833. dec. 16.). Fő műve az Operaház nézőterének mennyezetképe. Freskói díszítik a Vigadó és a Nemzeti Múzeum lépcsőházát, a Mátyás templomot, továbbá pécsi, tihanyi, budapesti templomokat.
(halál)
[Részletek...]
[1904-07-15] Anton Pavlovics Csehov orosz író halála (szül. 1860. jan. 29.). A világirodalom egyik legjelentősebb novellistája (A csinovnyik halála). Legismertebb színdarabjai A Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert.
(halál)
[Részletek...]
[1904-05-05] Jókai Mór író, akadémikus születése (+1904. máj. 5.). Romantikus regényei (Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Szegény gazdagok, A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok, Az aranyember, Névtelen vár, Rab Ráby, A lőcsei fehér asszony, Gazdag szegények) máig a legolvasottabb könyvek közé tartoznak, a történeteket sokszor meg is filmesítették.
A Magyar Békeliga elnöke volt. (De saját bevallása szerint mindig kész volt „Ne bántsd a magyart!” kiáltással kardot ragadni.)
- + -
A sátán, „mikor az almát megetette az első asszonnyal, így spekulált: Ha örökké csak ez a két ember lesz a világon, ezek után én igen szegényül fogok megélni. Legyen hát belőlük ezermillió. Akkor aztán nekem is jut egy kis komfort.” (A kőszívű ember fiai)

(halál)
[Részletek...]
[1904-04-13] Vaszilij Vasziljevics Verescsagin orosz festő születése (+1904. ápr. 13.).
Katonaként részt vett kora háborúiban, élményeit megfestette. A bolgár-török háború után Párizsba ment, itt készítette legismertebb, a háború kegyetlenségeit döbbenetes erővel ábrázoló festménysorozatát. Ennek legismertebb darabja A Sipka szorosban minden csendes című triptichonja. E képét 1883-ban Budapesten is kiállította. Később Moszkvában telepedett le, az 1812-es napóleoni háború eseményeit festette évekig. Az aknára futott és elsüllyedt Petro-pavlovszk csatahajón vesztette életét.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1903-11-13] Camille Pissarro francia festő születése Kelet-Indiában (+1903. nov. 13.). Főként tájképeket, majd szinte kizárólag apró színfoltokból komponált városképeket festett.


(halál)
[Részletek...]
[1903-05-08] Paul Gauguin francia festő halála (szül. 1848. jún. 7.). A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb hatású mestere. Kezdetben tengerész, majd tőzsdeügynök volt. 1874-ben kezdett festeni, részt vett az impresszionisták kiállításain, s 1883-tól kezdve már csak a festésnek élt. Az 1880-as évek végén az akkor születő szimbolizmus vezéralakja lett. 1890-ben Tahitira utazott, és a bennszülöttek között élt. Elbűvölte ez az egzotikus világ. Noha két év múlva betegen tért vissza Franciaországba, újra Tahitire ment. 1898-ban öngyilkosságot kísérelt meg, majd 1900-ban a Marquises-szigetcsoport Fatu-Iwa szigetére költözött.
A XIX. század végének jellegzetes alakja volt, aki a civilizációtól megcsömörlött, s az egzotikus ősi kultúrákban kereste a menekülés útját. Sík, dekoratív formákkal, tiszta színekkel, kalligrafikus vonalakkal alkotott, s a fojtott misztikummal teli festési módot fejlesztette tökéletesre. Téli táj és Fekete sertések című képeit a Szépművészeti Múzeum őrzi.
(halál)
[Részletek...]
[1903-03-29] Dankó Pista zeneszerző, dal- és nótaszerző születése (+1903. márc. 29.). Már 15 évesen cigányzenekart szervezett és vezetett szülőfalujában.
(halál)
[Részletek...]
[1902-05-18] Kézmárszky Tivadar szülész, nőgyógyász, egyetemi tanár születése (+1902. máj. 18.). Ő szervezte meg a magyar bábaügyi ellátást és indítványozta a korszerű szülésznői oktatás bevezetését. Megalapította a Bábaképző Intézetet, segédkezett a bábatörvény előkészítésében.
(halál, megalapít, törvény)
[Részletek...]
[1901-09-09] Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus halála (szül. 1864. nov. 24.). A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb mestere és egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége. Leghíresebb festményei az Yvette Guilbert, A Moulin Rouge-ban, a Szeparé a "Döglött patkány"-ban, a Szalon a Rue des Moulins-ben és az Orvosi vizit a Rue des Moulins-ben.
(halál)
[Részletek...]
[1901-04-10] Kresz Géza orvos születése (+1901. ápr. 10.). A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület létrehozója (vö. máj. 10.), a rohamosan növekvő Budapest egészségügyi ellátásának szervezője.
(halál)
[Részletek...]
[1901-03-19] Fodor József akadémikus születése (+1901. márc. 19.). Európa első iskolaegészségügyi törvényének szellemi atyja, az Országos Közegészségügyi Egyesület létrehozója, Cambridge egyetem díszdoktora.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1901-01-27] Giuseppe Verdi olasz zeneszerző halála (szül. 1813. okt. 10.). Első hazafias operái (Nabuccó, Lombardok, Ernani) nagy sikert arattak, az osztrák elnyomás elleni tiltakozást fejezték ki. Főbb művei: Rigolettó, Traviata, Simone Boccanegra, Álarcosbál, Don Carlos, Aida, Otelló, Falstaff.
(halál, tilt)
[Részletek...]
[1900-08-25] Friedrich Wilhelm Nietzsche német filozófus születése (+1900. aug. 25.). Az ún. életfilozófia jelentős képviselőjeként tagadta a haladás elméletét, s a "minden dolog örök visszatérésé"-nek mítoszát állította vele szembe. Úgy vélte, hogy a kultúrát a nem anyagi természetű "életerő" irányítja.
(halál)
[Részletek...]
[1900-05-01] Munkácsy Mihály festő születése (+1900. máj. 1.). 1871-től Párizsban élt, ahol nagyméretű vallásos tárgyú és ún. szalonképeivel nagy népszerűséget és vagyont szerzett. A magyar nemzeti művészet korszakos jelentőségű mestere. Tépéscsinálók, Búsuló betyár, Vihar a pusztán, Ásító inas, Siralomház, Rőzsehordó nő. Jézus-trilógiája: Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Ecce Homo. Honfoglalás című nagyméretű freskója az Országházban látható.
(halál)
[Részletek...]
[1899-12-02] Szontágh Miklós orvos, botanikus, balneológus születése (+1899. dec. 2.). A magashegyi klimatikus gyógymódok, a Magas-Tátra kutatója és népszerűsítője, az első magyar tüdőgyógyintézet - az Új-Tátrafüredi szanatórium - létrehozója volt. 1875-ben Ótátrafüred szomszédságában kezdte építtetni az első magyar gyógyszanatóriumot, ahol a gyógyítást a tátrai levegőre és a napsütésre alapozta. Balneológiai, klimatológiai és vízgyógyászati problémákkal foglalkozott. Ő írta az addigi legteljesebb Tátra-monográfiát és a legmegbízhatóbb tátrai útikalauzt. 1883-85 között Tátravidék címmel hetilapot szerkesztett, amelyben számos botanikai, zoológiai, geológiai és turisztikai írás látott napvilágot. A Tátrában csúcs és tó is őrzi a nevét.
(halál)
[Részletek...]
[1899-02-06] Molnár József festő halála (szül. 1821. márc. 21.). Velencében, Rómában és Münchenben tanult. 1853-tól Pesten élt és az elnyomatás éveiben történelmi festményeivel, valamint Nemzeti Album címen megjelentetett táj- és életképeivel állt a nemzeti törekvések mellé. Számos tájképet festett a Magas-Tátráról.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1898-12-16] Pavel Mihajlovics Tretyakov orosz műgyűjtő, kereskedő halála (szül. 1832. dec. 27.). A régi orosz művészet kincsei mellett főképpen a Vándorkiállítási Társaság tagjainak haladó szellemű műveit gyűjtötte össze, majd Moszkva városának adományozta 1892-ben. E gyűjteménnyel megvetette a róla elnevezett Galéria alapjait.
(halál)
[Részletek...]
[1898-09-10] Erzsébet királynét (szül. 1837. dec. 24.) Genfben megölte egy olasz anarchista.
1854. április 24-én lett Ferenc József Habsburg-császár felesége. Sokat törődött Magyarországgal. Nemcsak szépségével, hanem bölcsességével, liberális gondolkodásával, sokoldalúságával, természetes viselkedésével is nagy tekintélyre tett szert. Rudolf fia öngyilkossága után egyre visszavonultabban élt. Szobra áll Budapesten. Életéről készült a Sissi című film.

(halál)
[Részletek...]
[1898-09-10] Erzsébet Amália Eugénia, elterjedtebb nevén Sissi, osztrák császárné, magyar királyné születése (+1898. szept. 10.). 1854. április 24-én lett Ferenc József Habsburg-császár felesége. Szívén viselte Magyarország sorsát, helyzetét. Jelentős érdeme volt az 1867-es kiegyezés létrehozásában. Európa egyik legszebb asszonya volt, aki nemcsak bájával, hanem bölcsességével, liberális gondolkodásával, sokoldalúságával, természetes viselkedésével is nagy tekintélyre tett szert. Rudolf fia öngyilkossága után egyre visszavonultabban élt. 1898. szeptember 10-én Genfben szíven szúrta egy olasz anarchista. Szobra áll Budapesten, emlékét őrzi a János-hegyi kilátó is.
(halál)
[Részletek...]
[1898-08-08] Eugéne Boudin francia festő születése (+1898. aug. 8.). Az impresszionista tájfestés mestere volt. Az 1889-i világkiállításon aranyérmet nyert. Művésztársai az egek királyának nevezték, mert remekül festette az ég, a felhők és a tenger tükrének egymásba olvadását.
(A természettől elszakadt embereknek gyakran súlyos felhőnézegetés-hiánybetegségük van. :-))

(halál)
[Részletek...]
[1898-08-01] Arany László költő, műfordító, közgazdasági író születése (+1898. aug. 1.). Arany János fia. Népmeséit 18 évesen adta ki. A Földhitel Intézet igazgatója volt, gazdasági-jogi cikkeivel a hazai szerzői jog egyik kidolgozója. A Kisfaludy Társaság tagja. 1872-ben verses regénye, A délibábok hőse elnyerte a Társaság pályadíját, hőse, Hübele Balázs szállóigévé vált. Lermontov, Puskin, Shakespeare, Moliére fordítója. Gyulai Pállal a Magyar Népköltészeti Gyűjteményt szerkesztette. Tanulmányt írt az emigrációs mozgalmakról és Kossuthról. Verstani dolgozata a kérdéskör alapműve.
(halál)
[Részletek...]
[1898-05-26] Bielz Eduárd Albert erdélyi szász zoológus, akadémikus születése (+1898. máj. 26.). Jogi tanulmányai után erdőgazdasági hivatalnok volt. A természet megfigyelésére apja, a preparálásra Fuss Mihály flórakutató tanította. Csiga- és kagylógyűjteménye a Magyar Állami Földtani Intézetbe került.
(halál)
[Részletek...]
[1898-05-22] Edward Bellamy amerikai publicista, szociológus és író halála (szül. 1850. márc. 26.). Lelkészcsaládból származott. Leghíresebb regénye a Visszapillantás 2000-bôl 1887-re című utópisztikus mű, amely nagy hatással volt nemcsak az amerikai, hanem a német proletármozgalomra is. A 2000. évben egy szövetkezeti alapon szervezett államkapitalista társadalomban osztályharc nélküli béke és demokrácia van. Bellamy tanainak terjesztésére pártot és hetilapot is alapított. Gondolatainak népszerűsítésére számtalan róla elnevezett klub alakult Amerikában és Európában is.
(halál)
[Részletek...]
[1898-05-15] Reményi Ede hegedumuvész, zeneszerzo halála (szül. 1828. jan. 17.). A szabadságharc után emigrálni kényszerült. Az USA-ból 1852-ben tért vissza Európába, s korának egyik vezeto muzsikusa lett. O fedezte fel Brahmsot, s vitte Weimarba Liszthez. Évekig az angol királyi zenekar szólóhegeduse volt. 1860-ban hazatért, s részt vett a Zeneakadémia megalapításában. Az 1870-es évek végén az USA-ban telepedett le. Külföldi körutakon a magyar zene lelkes népszerusítoje volt.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1898-03-20] Ivan Ivanovics Siskin orosz festő halála (szül. 1832. jan. 25.). A XIX. századi orosz realista festészet jelentős alakja. A Vándorkiállítási Társaság alapító tagja volt. 1873-tól a pétervári akadémia professzoraként dolgozott. Műveinek központi témája a természet. Az orosz táj fenségességét adta vissza, ugyanakkor azonban a részletek iránt is beható figyelmet tanúsított. Legnépszerűbb műve a "Reggel a fenyvesben".
(halál)
[Részletek...]
[1898-02-12] Barabás Miklós festőművész és grafikus, akadémikus születése (+1898. febr. 12.).
(halál)
[Részletek...]
[1898-02-12] Barabás Miklós festőművész és grafikus, akadémikus halála (szül. 1810. febr. 10.). A magyar biedermeier festészet legjelentősebb művésze. Aprólékosan megmunkált olajfestményeit, rajzait, akvarelljeit gondos elmélyülés, finom színezés jellemezte. Szinte minden kiemelkedő kortársát lefestette (Széchenyi, Kossuth, Petőfi, Liszt). Finom lélekrajzú portréin különös gondot fordított az arc, a kéz, a hajviselet s az ékszerek érzékeny-míves megfestésére. Idealizált életképek, akravell tájképek, aktuális események megörökítése is jellemezte. Első volt a magyar festőművészek között, aki művészetéből megélt.
(halál)
[Részletek...]
[1897-11-16] Menyhárt László jezsuita tanár, botanikus halála Afrikában (szül. 1849. máj. 30.). 1885-től Kalocsán tanár, felfedezett néhány új növényfajt. 1889-től misszionáriusként a Zambezi mellett botanikai gyűjtést és meteorológiai megfigyeléseket is végzett. Az Afrikából küldött növényeket H. Schinz svájci egyetemi tanár határozta meg és írta le a bécsi akadémia kiadásában megjelent művében (Zambezi flórájáról).
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1897-06-24] Brassai Sámuel erdélyi autodidakta polihisztor, akadémikus születése (+1897. jún. 24.). Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zene elméleti kérdéseivel, a természettudományok majd minden ágával, az esztétika, műkritika, a nyelvészet és az irodalomtörténet problémáival. Megérte a századik születésnapját.
(halál)
[Részletek...]
[1897-04-08] Leövey (Löwey) Klára pedagógus, publicista halála (szül. 1821. márc. 25.). A magyar nőnevelés egyik úttörője. 1846-tól Teleki Blanka pesti nőnevelő intézetében volt tanítónő, majd 1849 elején Debrecenben sebesülteket ápolt, majd a bujdosókat segítette. Erdélyben lett nevelőnő, de hazafias tetteiért elfogták, 5 évi várfogságra ítélték és Teleki Blankával a kufsteini várbörtönben raboskodott. Szabadulása után Máramarosszigeten leánynevelő intézetet alapított.
(halál)
[Részletek...]
[1897-04-03] Johannes Brahms német zongoraművész, zeneszerző, karmester születése (+1897. ápr. 3.). Művészetében egyesítette a klasszikus és a romantikus zenei stílust.
(halál)
[Részletek...]
[1897-04-03] Johannes Brahms német zongoraművész, zeneszerző, karmester halála (szül. 1833. máj. 7.). Művészetében egyesíteni igyekezett a klasszikus és a romantikus zenei stílust. Zenekari művei, kamarazenei alkotásai, orgonára írott kompozíciói, kórusművei napjainkban is gyakran szerepelnek.
(halál)
[Részletek...]
[1897-01-17] Vajda János költő, író születése (+1897. jan. 17.).

(halál)
[Részletek...]
[1897-01-12] Sir Isaac Pitman, a gyorsírás brit feltalálójának születése (+1897. jan. 12.). Tanári állásából elbocsátották, mert csatlakozott egy új (swedenbogárius) egyházhoz. A gyorsírás és a helyesírási reform szakembere lett. 1840-ben megjelent a Phonography című könyve, amelyet sok kiadás követett. Bathban létrehozta a Fonetikai Intézetet, 1842-ben megjelentette a Phonetic Journal (Fonetikai Napló) című szakfolyóiratát. 1894-ben lovaggá ütötték.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1896-12-10] Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros születése (+1896. dec. 10.). Miután laboratóriuma 1864-ben a levegőbe repült, a svéd kormány megtiltotta robbanóanyagokat gyártó létesítmények építését. Ezután Nobel egy teherhajón végezte e kísérleteit. Feltalálta az indítógyújtást és a dinamitot (a görög dünamisz – erő szó nyomán nevezte el). Meggazdagodott, közel száz gyárat alapított a világ mintegy húsz országában. 1895. november 27-i keltezésű végrendeletében 31 millió 250 ezer svéd koronát hagyott az általa létrehozott alapítvány javára, amelyet a világ legjobb tudósainak jutalmazására hozott létre. A Nobel-díjakat 1901 óta osztják ki.
(Bertha von Suttner hatására - akinek regényét folytatásokban közöljük - Béke Nobel-díjat is alapított. Ha minden feltaláló, cégtulajdonos, döntéshozó igyekezne enyhíteni a károkat, amiket bölcsesség híján és a gazdagság, kiváltságosság hajszolása közben okozott…)
(halál, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...]
[1896-12-10] Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros halála (szül: 1833. okt. 21.).
Oroszországban kezdte apja állami támogatású kohóinál, majd Párizsban kémiát tanult és az Egyesült Államokban dolgozott. Hazatérve feltalálta a gyutacsot, de miután laboratóriuma 1864-ben a levegőbe repült, a svéd kormány megtiltotta robbanóanyagokat gyártó létesítmények építését, ezért egy teherhajón folytatta kísérleteit és kifejlesztette a dinamitot.
1895. november 27-i végrendeletében hagyatékából jelentős összeget, 31 millió 250 ezer svéd koronát hagyott az általa létrehozott alapítvány javára, melyet a világ legjobb tudósainak jutalmazására hozott létre. Berta von Suttner hatására (akinek regényét folytatásokban közöljük) Béke Nobel-díjat is alapított.
- + -
1901: Először osztották ki a Nobel díjat.
(halál, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...]
[1896-07-01] Harriet Elizabeth Beecher-Stowe amerikai írónő halála (szül. 1811. jún. 14.). 1852-ben íródott Tamás bátya kunyhója c. regénye óriási hatással volt a rabszolgafelszabadításban.


(Magyarországra is villámgyorsan eljutott: már 1855. jún. 16-án, “pontban 6 és fél órakor” hat felvonásos drámaként adta elő Latabár Endre igazgató színészgárdája Székesfehérváron a Kenessey Fürdőkertben.)
(halál)
[Részletek...]
[1896-07-01] Harriet Elizabeth Beecher-Stowe amerikai írónő születése (+1896. júl. 1.). 1852-ben íródott Tamás bátya kunyhója c. regénye óriási hatással volt a rabszolgafelszabadításban.
(halál)
[Részletek...]
[1896-01-08] Paul Verlaine francia költő születése (+1896. jan. 8.). A szimbolista költészet egyik legjelentősebb képviselője. Verseiben merész őszinteséggel, formai tökéletességgel, páratlan zenei hatásokkal tárta fel a sivár élet korlátai közé zárt lélek vergődését.
(halál)
[Részletek...]
[1895-12-17] Irinyi János vegyész halála (szül. 1817. máj. 17.). A 'veszélytelenül használható' biztonsági gyújtó kidolgozója. A kor modern vegytanának terjesztője és magyarországi meghonosítója, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat egyik alapító tagja és munkatársa volt.
(Veszélytelenül használható? Már az ősembert a legjelentősebb természetátalakítóvá tette a tűzgyújtás képessége, mert szándéktalanul is a természetesnél sokkal gyakoribb erdőtüzeket okozott. Mennyi ház, város, erdő égett már le a százmilliók gondatlan kezeügyében lévő gyufától.)
(halál)
[Részletek...]
[1895-12-13] Jedlik Ányos István természettudós, feltaláló születése (+1895. dec. 13.). Ő készítette az első elektromotort, a "villanydelejes forgonyt".
(halál)
[Részletek...]
[1895-12-09] Bereczki Máté gyümölcsnemesítő halála (szül. 1824. szept. 24.). Egyike volt a márciusi ifjaknak, ezért két évig bujdosni kényszerült. Később Mezőkovácsházán megalapította faiskoláját és gyümölcsnemesítő telepét. A magyar pomológia megteremtőjeként 800 gyümölcsfajta pontos leírását végezte el.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1895-09-28] Louis Pasteur francia kémikus, bakteriológus és akadémikus születése (+1895. szept. 28.). Lefektette a sztereokémia alapjait, felfedezte az anaerob baktériumokat. 1870 és 1886 között számos fertőző betegséget okozó mikroorganizmust azonosított. Kidolgozta a róla elnevezett pasztörözési eljárást az élelmiszerek, italok tartósítására. 1881-85-ben veszettség elleni védőoltást fejlesztett ki. 1888-ban vezetésével kezdte meg működését Párizsban a Pasteur Intézet.
(halál)
[Részletek...]
[1895-09-28] Veres Pálné (Beniczky Hermin) halála (szül. 1815. dec. 13.). A magyar nőnevelés úttörője. 1867-ben megalapította a Nőképző Egyletet, hogy lehetővé tegye a nők alaposabb képzését és vagyontalanok számára kenyérkereső pályák megnyitását. 1869-ben megnyitotta nőnevelő intézetét.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1895-08-05] Friedrich Engels német filozófus születése (+1895. aug. 5.). Marxszal együtt a dialektikus és történelmi materializmus filozófiájának megalkotója. Részt vett a munkásság nemzetközi szervezete, az I., majd a II. Internacionálé megalakításában.
(halál)
[Részletek...]
[1895-06-29] Thomas Henry Huxley angol természettudós halála (szül. 1825. máj. 4.). Darwin műveit népszerűsítette, kimutatta, hogy az emberszabású majmok anatómiailag közelebb állnak az emberhez, mint a többi majomfajtákhoz. Tőle származik az agnoszticizmus kifejezés.
(halál)
[Részletek...]
[1895-03-29] Frivaldszky János zoológus, akadémikus születése (+1895. márc. 29.). Magyarország állatvilágával, főleg rovarokkal foglalkozott, a magyar barlangok állatvilágának első kutatója és ő készítette az első madár-összefoglalást is. 1870-től a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatója volt.
(halál)
[Részletek...]
[1895-03-29] Frivaldszky János zoológus, akadémikus halála (szül. 1822. jún. 17.). Magyarország állatvilágával, főleg rovarokkal foglalkozott. Ő volt a magyar barlangok állatvilágának első kutatója és ő készítette az első madár-összefoglalót is.
(halál)
[Részletek...]
[1894-12-13] Xantus János néprajzkutató, természettudós születése (+1894. dec. 13.). Amerikában topográfiai felméréseket végezve állat- és növénytani anyagot gyűjtött, majd meteorológiai megfigyeléseket végzett a Csendes-óceánon. Hazatérve részt vállalt a pesti Állatkert létrehozásában, amelynek megnyitásától igazgatója volt.
(halál)
[Részletek...]
[1894-01-31] Czímermann István jezsuita hittérítőt (szül. 1849. márc. 29.) Mozambikban egy helybeli törzsfő megmérgezte. 1884-ben ment Afrikába a Zambezi-misszió vezetőjeként. Ő volt a nyungve írásbeliség megteremtője. Ez a nyelv Afrika egyik leginkább kiművelt és legsokoldalúbban használt kultúrnyelvévé vált.
(halál)
[Részletek...]
[1894-01-01] Heinrich Rudolf Hertz német fizikus halála (szül. 1857. febr. 22.). Bebizonyította, hogy a fény és a hő elektromágneses sugárzás. 1887-ben felfedezte a fényelektromos hatást.
(halál)
[Részletek...]
[1893-11-06] Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző születése (+1893. nov. 6.).
(halál)
[Részletek...]
[1893-11-06] Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző halála (szül. 1840. máj. 7.) Művészetében a nyugati romantikus zene vívmányait és a nemzeti hagyományokat ötvözte.
(halál)
[Részletek...]
[1893-07-07] Guy de Maupassant francia író halála (szül. 1850. aug. 5.). Több mint 3 ezer novellát írt. Leghíresebb regényei az Egy asszony élete és A szépfiú.
(halál)
[Részletek...]
[1893-06-17] Johann Schrammel osztrák hegedűművész és zeneszerző születése (+1893. jún. 17.). A sramli-zene megteremtője.
(halál)
[Részletek...]
[1893-06-15] Erkel Ferenc zeneszerző, karmester, zongoraművész, pedagógus halála (szül. 1810. nov. 7.). Közel ötven éven át a Nemzeti Színház karnagya volt, 1874-től pedig az Operaház főzeneigazgatója. Ő zenésítette meg a Himnuszt (1844). Első nevezetes operája a Hunyadi László. Fő műve a Katona József drámája nyomán írt Bánk bán, amely az uralkodói önkény elleni éles tiltakozás. Az opera dallamai már tiszta magyar zenére épültek (Bordal, Hazám, hazám, Melinda áriái). Műveiben a magyar történelem, a nemzeti eszmék kifejezésére törekedett. Ő alapította meg a Filharmóniai Társulatot, és megalapításától igazgatója volt a Zeneakadémiának.


(halál, megalapít, tilt)
[Részletek...]
[1893-06-15] Erkel Ferenc zeneszerző születése (+1893. jún. 15.).

(halál)
[Részletek...]
[1893-04-21] Markusovszky Lajos orvos, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1815. ápr. 25.). A magyar orvostudomány és orvosképzés újjászervezője. 1857-ben ő alapította az Orvosi Hetilapot, 1886-ban az Országos Közegészségügyi Egyesületet és az Egészség című orvosi folyóiratot. Nevét viseli a szombathelyi kórház, amely Markusovszky Emlékérmet, az Orvosi Hetilap pedig Markusovszky-díjat alapított.
(halál)
[Részletek...]
[1893-03-16] Puskás Tivadar elektrotechnikus születése (+1893. márc. 16.). A telefonhírmondó feltalálója. A világon először Budapesten bevezetett vezetékes hír- és műsorközlő berendezése, a Telefonhírmondó 1894-1925 között működött.

(Távközlés: egyre kevesebb anyag és energia, egyre több és jobb szeretetkapcsolat?)
(halál)
[Részletek...]
[1893-03-05] Hippolyte Adolphe Taine francia filozófus, történész, irodalomtörténész és író születése (+1893. márc. 5.). Ő alakította ki a francia pozitivizmus egyik legteljesebb rendszerét. Fő művei: Az angol irodalom története, A művészet filozófiája, A jelenkori Franciaország kialakulása. Szinte minden művét lefordították magyarra.
(halál)
[Részletek...]
[1892-09-07] John Greenleaf Whittier amerikai költő születése (+1892. szept. 7.). Költészetében a vallásos érzelmekkel telített természetlíra uralkodik. Tagja volt a Rabszolgaságellenes Társaságnak.
(halál)
[Részletek...]
[1892-07-14] Komlóssy Ferenc festő születése (+1892. júl. 14.). A neves festőcsalád alapítója. Főképp tájképeket és virágcsendéleteket festett.
(halál)
[Részletek...]
[1892-07-14] Komlóssy Ferenc festő halála (szül. 1817. dec. 17.). Neves festőcsalád alapítója volt, főképp tájképeket és virágcsendéleteket festett. Kezdetben Pesten és Temesvárott alkotott, majd Bécsben telepedett le, ahol szép albumot adott ki a Schönbrunn-i park rózsafajtáiról.
(halál)
[Részletek...]
[1892-05-30] Keleti Károly statisztikus, akadémikus halála (szül. 1833. júl. 18.). Az Országos Statisztikai Hivatal első igazgatója, az 1869-es népszámlálás szervezője.
- + -

("A sátán rászedte Dávidot, hogy számlálja meg népét. ... De fővezére ellene vetette: ... Miért követeli az én uram ezt? Miért terhelje ez a bűn Izraelt?
De a király szava kötelezte Joábot, bejárta tehát egész Izraelt, és átadta a népszámlálás eredményét Dávidnak. Egész Izraelben egymillió-százezer kardforgató ember volt.
Istennek nem tetszett a népszámlálás, ezért megbüntette Izraelt.

Gád, a látóember elment Dávidhoz és elmondta az Úr üzenetét: Válassz, hogy három évig éhség dühöngjön, vagy három hónapig ellenség pusztítson, vagy három napig pestis."
Krónikák első könyve 21. fej., ld. még Sámuel második könyve 24. fej.)
- + -
Nem maradt fenn, hogy a gyűjtögető vagy nomád állattenyésztő népcsoportok mit gondoltak kényszerű vándorlásaik okairól. Konfucius - i.e. 551-479 -, Platón i.e. 427-343 - és Aristoteles - i.e. 384-322 - viszont már foglalkoztak a népesség és a terület eltartóképessége közti ideális aránnyal, melynek megbomlása - különösen a túlszaporodás - szegénységhez, éhséghez, lázadáshoz és egyéb bajokhoz vezethet.
Ezzel szemben pl. a Római birodalomban Augustus császársága alatt - i.e.31-i.sz.14. - expanzív, a népesség növelését célzó állami népesedéspolitika, a születésszám emelkedését kívánó családjog és örökösödési jog jelent meg, hatalmi szempont, a népességszám és a katonai erő közti, akkor még merev összefüggés miatt. Hiszen a gyorsan terjeszkedő birodalomban a római népesség részaránya rohamosan visszaesett a leigázottakhoz képest.
Európában és más kontinenseken is - elsősorban hatalmi, katonai szempontok miatt - a népességnövekedés előnyeit hangoztató szemlélet volt irányadó. Ezt támogatta a merkantilista közgazdasági irányzat is a 17-18. században, mely szerint a gazdagság forrása a népesség ill. annak munkaereje. A gyarmatosítás a népesség egy részének Európából való kiáramlását lehetővé, sőt szükségessé tette, így a népességnövekedést pártoló szemlélet a 20. század közepéig általánosan fennmaradt. Pedig olyan gondolkodók, mint Morus, Machiavelli, Montesquieu, Adam Smith egyaránt hangsúlyozták a nem-növekvő népességszám szükségességét a gazdaság és társadalom előnyös fejlődése érdekében.

Az USA bevándorlási politikáját is a növekedés-mánia határozta meg sokáig: az óriási mezőgazdasági területeknek és természeti kincseknek kiaknázását a népesség növekedése tette lehetővé, különösen a fiatal, de már munkaképes korú és képzett bevándorlók, akik felnevelésének költségeit más országok állták.
(A természet romlása, a romlás természete, 125. old.)
(Az indiánoknak és az élővilágnak nyilván nem volt "szükséges és áldásos" a bevándorlás. Környezeti válságunk fő okát, az emberiség katasztrofális túlnépesedésbe sodródását hatalmi és profit érdekek mozgatták évezredek óta - csak ma már kiáramolni sincs hová, akár leigázó-gyarmatosító módon, a népességnek.)
(halál)
[Részletek...]
[1892-05-09] Baross Gábor miniszter halála (szül. 1848. jún. 6.). A magyar államvasút megteremtője. Létrehozta az úttörvényt, a Postatakarékpénztárt, a fiumei kikötőt. Ő volt az első magyar miniszter, aki felismerte az idegenforgalom jelentőségét.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1892-01-25] Berde Áron jogász, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1892. jan. 25.). A kolozsvári egyetemen tanított. Ő az első jelentős magyar nyelvű meteorológiai és klimatológiai szakkönyv írója. A Természetbarát, illetve az Ipar és Természetbarát, a Hetilap, valamint a Kolozsvári Közlöny szerkesztője volt.
(halál)
[Részletek...]
[1892-01-10] Gönczy Pál pedagógus, oktatáspolitikus születése (+1892. jan. 10.). A pesti református főgimnázium alapító igazgatója. A főrendiház tagjaként jelentős szerepet játszott az 1868-as népiskolai törvény végrehajtásában. Egyik megszervezője volt a zeleméri árvagyermek-nevelőintézetnek.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1890-12-26] Heinrich Schliemann német műkedvelő archeológus születése (+1890. dec. 26.). Trója romjainak felfedezője. 1863-ban a homéroszi szövegek útmutatásai alapján kezdett ásni, és tíz évre rá megtalálta Tróját, Priamosz palotáját és felbecsülhetetlen aranykincseit. Ezután Mükéné keresésére indult, s 1876-ban feltárta Atreusz, Kasszandra és Agamemnón sírját.
(halál)
[Részletek...]
[1890-10-26] Carlo Lorenzini Collodi olasz író, újságíró születése (+1890. okt. 26.). Részt vett Olaszország nemzeti egységéért folytatott harcában. Az 1881 és 1883 között folytatásokban megjelent Egy bábu története, azaz Pinocchio kalandjai világhírűvé tették.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1890-10-26] Carlo Lorenzini Collodi olasz író, újságíró halála (szül. 1826. nov. 24.). A gyermekirodalom klasszikusa, Pinocchio megálmodója.
(halál)
[Részletek...]
[1890-07-29] Vincent van Gogh holland festő és grafikus születése (+1890. júl. 29.). Kálvinista lelkipásztor családból származott, kezdetben képkereskedelmi alkalmazott volt. Teológiát tanult, prédikátornak képezték ki, és a belga bányavidékre küldték. Az itt szerzett élmények felkeltették művészi képzeletét, festeni kezdett, képein komor realizmussal ábrázolta a bányászok nyomorát, a parasztok nehéz életét. 1880-83-ban Brüsszelben végzett művészeti tanulmányokat ezután Párizsban megismerkedett az impresszionistákkal, pointillistákkal. Színei világosabbak, élénkebbek lettek, de ezek a képek sem voltak sikeresebbek, mint sötétebb tónusú vásznai. 1888-ban Arles-ba költözött, a déli napsütésben a ragyogó színektől elragadtatva a posztimpresszionista művek remekeit alkotta meg. A fogadtatás értetlensége, a sikertelenség felőrölte idegrendszerét, többször kezelték ideggyógyintézetben, végül öngyilkos lett. Életében csak egyetlen képet adott el, ma azonban már Cézanne és Gauguin mellett a posztimpresszionizmus egyik legjelentősebb mesterévé vált.
(halál)
[Részletek...]
[1890-07-29] Vincent van Gogh holland posztimpresszionista festő halála (szül. 1853. márc. 30.).
(halál)
[Részletek...]
[1890-04-19] Orbán Balázs székely utazó, báró, néprajzi gyűjtő, akadémikus, író halála (szül. 1829. febr. 3.). Leghíresebb műve a hat kötetes A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s néprajzi szempontból, valamint a Torda város és környéke.
(halál)
[Részletek...]
[1890-04-19] Orbán Balázs báró, néprajzi gyűjtő, akadémikus, író, székely kutató születése (+1890. ápr. 19.). Leghíresebb műve a hat kötetes A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s néprajzi szempontból, valamint a Torda város és környéke.
(halál)
[Részletek...]
[1890-01-05] Ligeti Antal festő születése (+1890. jan. 5.). Az ún. Markó-követők legjelesebb mestere. Beutazta a Közel-keletet, így alkotta vallási-romantikus hangulatú, keleti témájú tájképeit. A Magyar Nemzeti Múzeum képtárának őre volt, részt vett a Magyar Képzőművészeti Társulat megalapításában, támogatója volt Munkácsynak és Mészöly Gézának.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1889-10-29] Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij orosz filozófus és író születése (+1889. okt. 29.). Részt vett a forradalmi mozgalomban, ezért előbb börtönre, majd száműzetésre ítélték és közel 20 évet töltött Szibériában.
(halál)
[Részletek...]
[1889-04-15] Boldog De Veuster (Jozef Deveuster, Damján atya) születése (+1889. ápr. 15.). Húsz éves korában a Szent Szív gyülekezethez csatlakozott. 1863-ban Honoluluba, majd a Molokai szigeten élő leprások közé utazott. 16 évet élt köztük, tanította, gyógyította őket, míg a lepra őt is el nem vitte.
(halál)
[Részletek...]
[1889-04-04] Eliphalet Remington amerikai technikus születése (+1889. ápr. 4.). Feltalálóként lőfegyvert és írógépet is neveztek el róla.


(Az erőszak és a szellem eszköze ...)
(halál)
[Részletek...]
[1888-08-22] Trefort Ágoston művelődéspolitikus, miniszter, akadémikus, az MTA elnöke halála (szül. 1817. febr. 6.). Az 1848-as kormányban államtitkár, 1872-től több kormányban is vallás- és közoktatásügyi miniszter. Az 1879. évi ún. népiskola-törvénnyel bevezette a magyar nyelv kötelező jellegű elemi iskolai oktatását. Érdemeket szerzett a magyar műemlékvédelemben, s a Zeneakadémia felállításában.
(halál)
[Részletek...]
[1888-03-20] Somogyi Károly esztergomi kanonok, könyvgyűjtő, egyházi író, akadémikus halála (szül. 1811. ápr. 1.). 1849-ben indította el a Katholikus Iskolai Lap című hetilapot. Hazafias és szabadelvű cikkei miatt a szabadságharc után bujdosnia kellett. Nagy értékű könyvtárat gyűjtött, amelyet 1880-ban az árvíz sújtotta Szeged városának adományozott. Az intézmény ma az ő nevét viseli.
(árvíz, halál)
[Részletek...]
[1888-01-31] Don Bosco (Giovanni Bosco) olasz pap, szociálpedagógus születése (+1888. jan. 31.). 1846-ban Torinóban gyermekfalut hozott létre az árva gyermekek felnevelésére, majd 1857-ben megalapította a Szalézi Szent Ferencről elnevezett szaleziánus rendet. A kongregáció célja a szegény, elhagyott, árva gyerekek felnevelése volt. Rendje nagyon hamar felvirágzott, halálakor már 150 háza működött, amelyekben közel 300 ezer gyermeket neveltek föl. 1934-ben XI Pius pápa szentté avatta. A szalézi rend hazánkban is működött, illetve 1989 őszétől ismét működhet.
(Helder Camara brazil érsek híres mondása: Amikor kenyeret adok az éhezőknek, azt mondjátok: szent vagyok. De amikor megkérdezem, miért nincs kenyerük az éhezőknek, azt mondjátok: akasztanivaló lázító vagyok.
Ennek analógiájára: Amikor segítek az elhanyagolt, elhagyott gyerekeken, azt mondjátok, szent vagyok. De amikor megkérdezem, miért van annyi nem-kívánt foganás és miért van túlnépesedés, akkor elszabadul a lincshangulat.)

(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1887-02-27] Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz zeneszerző halála (szül. 1833. nov. 12.). Az Ötök néven ismert, Glinka szellemi örökségét magáévá tevő zenei csoport alapító tagja.
(halál)
[Részletek...]
[1887-02-27] Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz zeneszerző születése (+1887. febr. 27.). Az Ötök néven ismert, Glinka szellemi örökségét magáévá tevő zenei csoport alapító tagja. Fő műve az Igor herceg című opera, amelynek szövegét az orosz Igor-ének alapján ő maga írta. Az operát csak halála után, 1890-ben Rimszkij-Korszakov és Glazunov hangszerelésében mutatták be. Műveiben feltűnő a mindenkor művészien stilizált népiesség és a különösen keleties szín, amely erőteljes dallamérzékkel párosult.
(halál)
[Részletek...]
[1886-11-22] Horovitz Fülöp tudományos antikvárius, orvos halála (szül. 1815. jan. 20.). Ő kért először antikvárius iparengedélyt (1852).
(halál)
[Részletek...]
[1886-11-20] Laborfalvi Róza színésznő halála (szül. 1817. ápr. 8.). Tehetsége az első pesti Nemzeti Színháznál bontakozott ki, amelynek kezdettől fogva, 1837-től tagja volt. 1869-ben visszavonult a Nemzetiből, s attól kezdve sokat szerepelt vidéken. Jókai Mór volt a férje.
(halál)
[Részletek...]
[1886-11-20] Laborfalvi Róza színésznő születése (+1886. nov. 20.). Jókai Mór felesége volt. Tehetsége az első pesti Nemzeti Színháznál bontakozott ki. Ő volt a természetes színpadi beszéd első, tudatos magyar művelője.
(halál)
[Részletek...]
[1886-07-31] Liszt Ferenc zongoraművész, zeneszerző halála (szül. 1811. okt. 22.). A zenei romantika egyik legnagyobb alakja. Az 1840-es években a weimari udvari színház karmestere lett. Mint pedagógus, a világ minden részéből érkező tanítványait a zongorajáték újfajta technikájával ismertette meg. Élete utolsó évtizedeit Weimar, Róma és Budapest között megosztva töltötte. 1875-ben kinevezték a Budapesti Zeneakadémia elnökévé.
(halál)
[Részletek...]
[1885-05-22] Victor Hugo francia költő, író születése (+1885. máj. 22.). Az európai romantika vezéregyénisége. Sokszor megfilmesített regényei A párizsi Notre Dame és a Nyomorultak.
(halál)
[Részletek...]
[1885-05-22] Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró halála (szül. 1802. febr. 26.). Az európai romantika vezéregyénisége volt. Ismert regénye többek között A párizsi Notre Dame és a Nyomorultak, drámái Hernani és Ruy Blas.
(halál)
[Részletek...]
[1884-12-20] Titius Pius Vendel algológus, az első magyar Adria-kutató születése (+1884. dec. 20.). Minorita szerzetespap, nyolc nyelven beszélt. Tábori lelkészként 1846-tól az Adria partján tengeri csigákat, kagylókat, algákat, korallokat gyűjtött. 1860-tól az Isztriai-öböl partján, a piarnoi rendházban élt a közoktatási minisztérium állandó évjáradékából. Gyűjteményei eljutottak a Monarchia minden részébe. 64 új algát ő nevezett el. Egész Európában szaktekintélynek számított.
(halál)
[Részletek...]
[1884-11-11] Alfred Edmund Brehm német természettudós, zoológus, utazó születése (+1884. nov. 11.). Fő műve Az állatok világa.
(halál)
[Részletek...]
[1884-05-12] B. Smetana cseh zeneszerző születése (+1884. máj. 12.).
(halál)
[Részletek...]
[1884-01-06] Gregor Johann Mendel osztrák biológus, szerzetes születése (+1884. jan. 6.). 1847-ben szentelték pappá, majd fizika és természettan tanár lett. A tulajdonságok öröklődésére vonatkozó, borsószemeken végzett genetikai kísérletei tették híressé - de csak halála után. 1900-ban fedezték fel az azóta Mendel-szabályoknak nevezett örökléstani alaptörvényeket az 1866-ban egy egyesületi évkönyvben közreadott írásában.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1883-06-26] Edward Sabine angol csillagász, geodéta halála (szül. 1788. okt. 14.). Résztvevője volt egy Északi-sark expedíciónak, s útja során értékes mágneses és ingamegfigyeléseket tett. Járt Afrikában és Észak-Amerikában is. Nagyrészt az ő érdeme, hogy az angol gyarmatokon meteorológiai és földmágneses vizsgálatokra szolgáló megfigyelőállomások létesültek. Összefüggést fedezett fel a napfoltok periódusos változásai és a mágneses viharok között.
(halál)
[Részletek...]
[1883-02-13] Richard Wagner német zeneszerző halála (szül. 1813. máj. 22.). A 19. századi zene nagyhatású újítója, a "Gesamtkunst", a zenedráma megalkotója. Irodalmilag, dramaturgilag is nagy igényű szöveg, képzőművészeti alkotás színvonalára emelt díszlet, maga tervezte kosztümök, motívikus szerkesztésű zene, amelyben a zenekar és az énekesek egyenrangú szerepet játszanak. Nibelung-tetralógia, Trisztán és Izolda, A nürnbergi mesterdalnokok. II. Lajos bajor király támogatásával színházat hozott létre Bayreuthban (1872-1876), s ott azóta is csak Wagner-műveket játszanak. Írt zenekari műveket (Faust-nyitány), oratorikus műveket és dalokat is.
(halál)
[Részletek...]
[1883-02-13] Richard Wagner német zeneszerző születése (+1883. febr. 13.).
Első szimfóniája 1833-ban hangzott el Lipcsében. Főbb művei: A bolygó hollandi, A Rajna kincse, A walkür, Siegfried, Trisztán és Izolda, A nürnbergi mesterdalnokok, A Ring, Az istenek alkonya.
Valamennyi operájának szövegét maga írta. 1842-ben szász királyi karmester lett. A Tannha:user 1845-ös bemutatója bukást hozott, csak a Liszt Ferenc vezényelte 1850-es weimari előadáson aratott sikert.
Részt vett az 1848-49-es német forradalomban, ezért nyolc évig zürichi emigrációban kellett élnie.
Szeretője lett a sok művét vezénylő Bülow feleségének, Liszt lányának, Cosimának. Miután már három gyerekük született, Cosima elvált férjétől és 1870-ben összeházasodtak.
Művei előadására a megfelelő helyszínt Bayreuthban lelte meg, A tetralógiát 1876-ban mutatták be a Festpsielhausban, a díszletek és a kosztümök is az ő művei voltak. Utolsó művét, a Parsifalt 1882-ben adták elő Bayreuthban.
(halál)
[Részletek...]
[1882-10-22] Arany János költő születése (+1882. okt. 22.). A verses epika legkiemelkedőbb magyar művelője. Első nagy sikerét Toldi című népi realista elbeszélő költeményével aratta. Több drámát fordított az első teljes magyar Shakespeare-kiadás számára, s magyarra ültette Arisztophanész vígjátékait. A Kisfaludy Társaság igazgatója, majd az Akadémia főtitkára volt. Élete végén Őszikék címmel adta ki lírai hangvételű verseit, a híres "Kapcsos könyv"-et.


- + -
Ezelőtt a háborúban / Nem követtek semmi elvet,
Az erősebb a gyengétől / Amit elvehetett, elvett.
Most nem úgy van. A világot / Értekezlet igazgatja:
S az erősebb ha mi csinyt tesz, / Összeűl és - helybehagyja.
(Arany J: Civilizáció. 1877 után)

(háború, halál)
[Részletek...]
[1882-06-29] Vész (Weiss) János Ármin mérnök, matematikus, akadémikus születése (+1882. jún. 29.). 1859-ben Pest-Budán ő alapította az első magyar sakk-kört, amelynek elnöke a nagy zeneszerző, Erkel Ferenc lett.
(halál)
[Részletek...]
[1882-04-19] Charles Robert Darwin angol természettudós halála (szül. 1809. febr. 12.). A modern biológia egyik legjelentősebb alakja, a korszerű származáselmélet megteremtője. Ő alapozta meg az evolúció, a fajok fejlődésének a természetes kiválasztódáson alapuló nagyszabású elméletét, amelynek alaptételeit a fajok eredetéről szóló, 1859. november 24-én megjelent művében fejtette ki. 1871-ben kiadott másik munkájában az ember állati ősöktől való származását bizonyította.
- + -
Irts ki mindent, amit nem tudsz megenni! Irts ki bármit, ami azt eszi, amit te eszel! Irts ki mindent, ami nem táplálja azt, amit te eszel! Ez szent munka az Elvevők kultúrájában. Minél több vetélytársat pusztítotok el, annál több embert hozhattok a világra s így a pusztítás a létező legszentebb munkává válik. Amint kivonjátok magatokat a korlátozott verseny törvényének kényszere alól, a táplálékotok és annak tápláléka kivételével a világon minden megsemmisítendő ellenséggé válik. (Quinn: Izmael)
- + -
"Mi állat él tehát még a világon?
Él ami hasznos, és mit ekkorig a tudomány pótolni nem tudott.
...
Im itt van az utolsó rózsa, mely nyilt a világon. Hasztalan virág, más százezer testvérrel foglalá el a legbujább tért a lengő kalásztól...

(Madách: Az ember tragédiája, Falanszter szín)
- + -
A Föld panaszkodik a Marsnak:
- Képzeld, homosapiensem van.

- Ne aggódj, hamar elmúlik.
(halál, megjelent, törvény)
[Részletek...]
[1881-12-17] Lewis Henry Morgan amerikai néprajztudós és régész születése (+1881. dec. 17.). Az őstársadalom történetének világhírű kutatója. Bebizonyította, hogy a matriarchátusból a patriarchátusba való átmenet az egész emberiség történeti útjára jellemző.
(A fenntarthatatlanság kezdete? A más élőlényekre is jellemző fenntarthatatlan viselkedés – pl. túlszaporodás – csak hullámzásszerű környezetpusztuláshoz, nyomorhoz, fajon belüli küzdelemhez és populáció visszaeséshez vezet. Az emberi történelem robbanásszerű túllövését a fosszilis energiatömeg megtalálásának és elhasználásának egyedi eseménye okozta.)
A rochesteri egyetem és a Wells College intézőbizottsági tagjaként mozgalmat indított, hogy női kollégiumot vagy szemináriumot is szervezzenek. (Ezidőben Amerikában a nők még nem részesülhettek egyetemi oktatásban.) Noha életében nem sikerült ezt elérnie, vagyonát e cél kivitelezésére hagyta végrendeletileg az egyetemre.
(halál)
[Részletek...]
[1881-02-09] Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író születése (+1881. febr. 9.). Szegény emberek (1845), Feljegyzések a holtak házából (1862), Feljegyzések az egérlyukból (1864), Bűn és bűnhődés (1866), Ördögök (1871), A Karamazov testvérek (1879-80), A félkegyelmű.
1849-ben röplapok készítése miatt halálra ítélték, majd a kivégzés helyén kihirdetett kegyelemből négy év szibériai kényszermunkára vitték.
(halál)
[Részletek...]
[1881-02-09] Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író halála (szül. 1821. nov. 11.). 1849. ápr. 23-án letartóztatták, mert titkos nyomda felállítását és forradalmi felhívások közzétételét tervezte. (A magyar szabadságharcot épp ekkortájt verte le a cári beavatkozás.) A még csak tervezett tettért társaival együtt halálra ítélték. (Ez aztán a sajtószabadság!) Több mint fél év magánzárka után dec. 22-én az elítélteket a vesztőhelyre vezették. Azután következett a szadista komédia fináléja: hintón megjelent a cár segédtisztje és kihirdette a cár "kegyelmét": négy év szibériai kényszermunka, aztán kényszerkatonáskodás. A szibériai évekből született Följegyzések a holtak házából című világhírű regénye. Tolsztoj így írt levelében egy közös ismerősüknek: "Egész nap gyönyörködtem benne, könyv régen szerzett nekem ennyi örömet. Ha találkozik Dosztojevszkijjel, mondja meg neki, hogy szeretem őt."
Legtöbb regénye (A Félkegyelmű, Ördögök, Bűn és bűnhődés, Karamazov testvérek) elsősorban az eszmék világában játszódik. Mély önismerettel, rendkívül érzékenyen reagált az emberi lélek konfliktusaira. Eltorzult, eltorzított hőseiben sok mindent megsejtett a modern nagyvárosi ember pszichikai sorsából, lelki katasztrófáiból, és általában a tudattalan szerepéről.
"Az ember legjobb meghatározása: kétlábú és hálátlan élőlény."
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1880-10-05] Jacques Offenbach francia zeneszerző halála (szül. 1819. jún. 20.). Az operett műfaj egyik megteremtője. Orfeusz az alvilágban, A gerolsteini nagyhercegnő. Fantasztikus operája a Hoffmann meséi.
(halál)
[Részletek...]
[1880-10-05] Jacques Offenbach francia zeneszerző születése Kölnben (+1880. okt. 5.). Az operett műfaj egyik megteremtője. Legnépszerűbb operái: Orfeusz az alvilágban (1858), Hoffmann meséi.
(halál)
[Részletek...]
[1880-02-15] Fischer Mór porcelánfestő, porcelángyáros halála (szül. 1799 vagy 1800). A magyar művészi porcelánok megteremtője, a Herendi Porcelángyár alapítója és felvirágoztatója.

(halál)
[Részletek...]
[1879-03-04] Paál László festőművész születése (+1879. márc. 4.). Festészetének kizárólagos témája a táj. Kedvelt motívumai az erdei utak (Út a fontainebleau-i erdőben), csöndes, kicsit misztikus hangulatú erdőbelsők. Képeit a szabadban festette. Munkácsy segítségével 1872-ben Franciaországba utazott és Barbizonban telepedett le.
(halál)
[Részletek...]
[1878-11-22] Rózsa Sándor alföldi betyárvezér halála (szül. 1813. júl. 16.). Legendás alakja máig él népballadákban, regények lapjain és filmvásznon.

(halál)
[Részletek...]
[1878-06-17] Szőnyi Pál pedagógus, pedagógiai író halála (szül. 1808. 4. 22.). 1846-ban az Akadémia levelező tagja lett. A szabadságharc idején Eötvös József vallás-és nevelésügyi miniszter mellett titkár, majd osztálytanácsos. 1850-ben fiúnevelő intézetet alapított Pesten, Pestalozzi elvei szerint. A Természettudományi Társulat elnöke 1851-1858 közt, sokat utazott. Hatalmas ásványgyűjteményét az Akadémiára, a Természettudományi Társulatra és a Debreceni Református Egyházközségre hagyta. Fontosabb művei: Alaktan, magyar szülék, nevelők és tanítók számára (1846-47), A Pesten felállítandó protestáns preparandia terve (1846).
(halál)
[Részletek...]
[1878-02-07] Giovanni Maria Mastai-Feretti (Boldog IX. Pius pápa) halála (szül. 1792. máj. 13.). A 254. pápa (1846-1878) 32 évig, az eddigi leghosszabb ideig uralkodott.
(halál)
[Részletek...]
[1878-01-19] Szigligeti Ede (Szathmáry József) író, színész, rendező halála (szül. 1814. márc. 8.). A Nemzeti Színház igazgatója, a magyar népszínmű műfajának megteremtője volt. Több mint száz darabot írt, ezek közül többet idegen nyelvre is lefordítottak és megfilmesítettek, például a legismertebbet, a Liliomfit.
(halál)
[Részletek...]
[1878-01-10] Fogarasi János nyelvész, jogász, akadémikus halála (szül. 1801. ápr. 17.). Ő fogalmazta meg azt a szabályt, hogy a magyarban a kiemelt mondatrész mindig az igei állítmány elé kerül. Előbb Czuczor Gergellyel együtt, majd annak halála után egyedül szerkesztette a magyar nyelv hatkötetes szótárának anyaggyűjtését. Jogi munkákat is írt, zeneszerzéssel is foglalkozott, és úttörő jelentőségű munkásságot folytatott a folklorisztika területén.
(halál)
[Részletek...]
[1876-11-18] Narcisso Diaz de la Pena spanyol származású francia festőművész halála (szül. 1808. aug. 20.). A barbizoni festőiskola tagja. Kezdetben porcelánfestőként dolgozott. Kompozícióiban a dús erdők elé, tisztásokra erősen csillogó, megvilágosított színfoltokból festett női aktokat, Vénuszokat, Dianákat helyezett. Számos képe van a Louvre-ban.
(halál)
[Részletek...]
[1876-06-08] George Sand (Aurore Dupin, Dudevant báróné) francia írónő halála (szül. 1804. júl. 1.). A romantikus regényirodalom népszerű alakja. Képviselte a nők szabadságtörekvéseit, szenvedéllyel hirdette nemének érzelmi egyenjogúságát (Indiana, Lélia).
(halál)
[Részletek...]
[1876-06-08] George Sand (Aurore Dupin / Dudevant báróné), a férfinevet és férfiruhát viselő, lázadó francia írónő születése (+1876. jún. 8.). A romantikus regényirodalom népszerű alakja. Előharcosa volt a nők egyenjogúságának és küzdött a szerelem szabadságáért. Ismert művei: Consuelo, Indiana, Lélia.
(halál)
[Részletek...]
[1876-01-28] Deák Ferenc politikus, jogtudós, akadémikus halála (szül. 1803. okt. 17.). "A haza bölcse" az 1830-1840-es években a reformellenzék vezéregyénisége volt. 1848-ban az első felelős kormányban igazságügyminiszterként tevékenykedett. 1850-től a passzív ellenállási politika megszemélyesítője, 1861-től a Felirati Párt vezéralakja volt. 1865 áprilisában a Pesti Naplóban jelent meg ún. "húsvéti cikke", amely az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés alapjául szolgált. Az 1870-es években az állam és az egyház szétválasztását és a polgári házasságkötés bevezetését szorgalmazta.
(halál)
[Részletek...]
[1875-08-04] Hans Christian Andersen dán meseíró, költő, író halála (szül. 1805. ápr. 2.). Az irodalomtörténetbe meséivel írta be a nevét, amelyek gyökeresen megváltoztatták a mesékben addig virágzó elbeszélő stílust, és az élőbeszédhez hasonló előadásmódot honosítottak meg.
(halál)
[Részletek...]
[1875-07-17] Mátray Gábor akadémikus, zenetörténész, zeneszerző, zenepedagógus születése (+1875. júl. 17.). 1833-ban megalapította, 1841-ig szerkesztette a Regélő című lapot. 1840-ben a hangászegyesületi Énekiskola - amely később konzervatóriummá (Nemzeti Zenede) fejlődött - igazgatója lett.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1875-06-29] V. Ferdinánd magyar és cseh király, Habsburg-házi osztrák császár halála Prágában (szül. 1793. ápr. 19.). 1830-ban koronázták magyar királlyá, 1835. március 2-án lépett trónra, de helyette az államügyeket Metternich kancellár irányította. 1848-ban szentesítette az áprilisi törvényeket, ezért (hogy a törvények legitimitását kétségbe vonják) 1848. december 2-án gyengeelméjűség miatt lemondatták, a trónon unokaöccse, I. Ferenc József követte.
(Lemondatták, mert lazított a hatalom szorításán. Vajon Ferenc Jóska, aki véresen megtorolta a szabadságharcot, aki kirobbantotta az első világháborút és elvesztette a birodalmat, nem volt gyengeelméjűbb?)
(háború, halál, törvény)
[Részletek...]
[1875-06-03] Georges Bizet francia zeneszerző születése (+1875. jún. 3.). Első operája, a Gyöngyhalászok (1863) fő értéke egzotikus keleti háttere, egyéni kórusai, és az álomszép tenorária, Nadir románca. További művei A perthi szép leány (1867, Walter Scott regényéből készült), a Dzsamile és Az arlesi lány. Ezután következett fő műve, a Prosper Merimée novellája alapján készült Carmen. Az 1875-ös bemutatón az újszerű realizmussal megírt zene botrányt keltett és megbukott. Bizet már nem érhette meg áradó, érzelmes és szenvedélyes muzsikájának világsikerét, három hónappal a bemutató után meghalt.
(halál)
[Részletek...]
[1875-03-26] Kriza János erdélyi unitárius püspök, népköltészeti gyűjtő, költő, akadémikus születése (+1875. márc. 26.).
(halál)
[Részletek...]
[1875-01-03] Pierre Larousse francia nyelvtaníró, lexikográfus, kiadó születése (+1875. jan. 3.). 1849-től újító pedagógiai munkákat írt, 1852-ben megalapította a Larousse Könyvkereskedést. Monumentális enciklopédikus műve, a XIX. század Nagy Világszótára 15 kötetben (1866-1876) és két pótkötetben (1878, 1888) jelent meg. Ma is vannak újabb kiadásai, az 1990-es évektől már magyar nyelven is.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1875-01-03] Pierre Larousse francia nyelvtaníró, lexikográfus, kiadó születése (+1875. jan. 3.).
(halál)
[Részletek...]
[1874-01-17] Az "eredeti" sziámi ikrek, Eng és Csang (In és Csen) születése Sziámon (mai neve Thaiföld) (+1874. jan. 17.). A törzsüknél összenőtt fivéreket 17 éves korukban két amerikai üzletember Amerikába vitte és pénzért mutogatta. Később sikeresen menedzselték önmagukat. Egy testvérpárt vettek feleségül, összesen 21 gyermekük született.

(halál)
[Részletek...]
[1873-07-10] Latabár Endre színész, karnagy, színiigazgató halála (szül. 1811. nov. 16.). A XIX. századi magyar színipedagógia egyik első és legnagyobb hatású alakja. 1842-től haláláig számos városban aratott sikert, prózát, operát és (az 1860-as évektől) operettet is játszó önálló társulatával. Híres színészek egész sora játszott nála, így Paulay Ede és Újházi Ede.
(A rabszolgafelszabadításért küzdő, 1852-ben Amerikában íródott Tamás bátya kunyhója c. regényt már 3 évvel később, 1855. jún. 16-án hat felvonásos drámaként adta elő Latabár Endre igazgató színészgárdája Székesfehérváron.)
(halál)
[Részletek...]
[1873-06-22] Kovács Gyula paleobotanikus, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1815. szept. 15.). 1850-65 között a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi tárának őre volt. Az 1850-ben alapított Magyarhoni Földrajzi Társulat első titkára. Ő alapozta meg a magyar ősnövény-kutatást.
(halál)
[Részletek...]
[1873-01-04] Bernát Gáspár író, újságíró halála (szül. 1810. jún. 26.). Nevét anekdotái és humoros írásai tették országosan ismertté. Minden lapban publikált, bár kortársak szerint elmeszüleményei, tromfjai élőszóban hatottak igazán. "Humorista" volt, anekdotázó és adomázó, cinikus magatartásával és ötleteivel műfajt teremtett: a "gazsiádákat". Önjellemzése szerint soha nem szaladt, nem gorombáskodott, nem nevetett, nem hízelkedett - és nem fizetett. Leghíresebbek Józsa Gyuri anekdotái, és a Bach-huszárokat kifigurázó apróságai.
(halál)
[Részletek...]
[1871-02-02] Eötvös József író, költő, politikus, akadémikus halála (szül. 1813. szept. 3.). A magyar realista regényírás első nagy mestere: A falu jegyzője, Magyarország 1514-ben. Az 1840-es években a centrista ellenzék vezetőjeként harcolt a jobbágyság felszabadításáért és Magyarország demokratikus átalakulásáért. 1848 március után az első felelős kormányban vallás- és nevelésügyi miniszter volt, szeptemberben emigrált. 1853-tól ismét részt vett a közéletben. 1867-től haláláig vallás- és közoktatási miniszter volt.
(halál)
[Részletek...]
[1871-02-02] Eötvös József író, költő, államférfi születése (+1871. febr. 2.). A magyar realista regény első mestere (A falu jegyzője, Magyarország 1514-ben). 1848-ban az első kormány vallás- és nevelésügyi minisztere volt, majd emigrált. 1853-ban hazatért, 1867-71 közt vallás- és közoktatási miniszter volt. Nevéhez fűződött az általános és kötelező népoktatásról, valamint a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvény megalkotása.
(A falu jegyzője c. regényében Vándory Boldizsár, az Isten teremtett világát féltő lelkipásztor az állatok kínzását, kegyetlen üldözését és lemészárlását is keserű szavakkal ítéli el.)


(halál, törvény)
[Részletek...]
[1870-12-05] id. Alexandre Dumas francia író születése (+1870. dec. 5.). Több mint 300 kötetes életművéből kiemelkednek A három testőr, Húsz év múlva, a Monte Christo grófja, A fekete tulipán és A királyné lovagja című regények.
(halál)
[Részletek...]
[1870-07-21] Joseph Strauss osztrák zeneszerző, karmester születése (+1870. júl. 21.). id. Johann Strauss második fia. Karmesterként gyenge egészségi állapota miatt nem sokat szerepelhetett, zeneszerzőként azonban termékeny alkotó volt.


(halál)
[Részletek...]
[1870-06-09] Charles Dickens angol író születése (+1870. jún. 9.). Műveiben a nagyvárosi életet, a nyomort, az alvilágot mutatta be (Twist Oliver, Copperfield Dávid).
(halál)
[Részletek...]
[1870-06-09] Charles Dickens angol író (írói álneve: BOZ) halála (szül. 1812. febr. 7.). Műveiből a korabeli Anglia nagyvárosi élete rajzolódott ki: nyomor, adósok börtöne, londoni alvilág. Jó szemű megfigyelő volt, képzeletének teremtő ereje groteszk módon felnagyított komikus jellemalakjaiban nyilvánul meg a legjobban. Fontosabb regényei: Twist Oliver, Copperfield Dávid, Nicholas Nickleby, A Pickwick Klub, Dombey és fia, Karácsonyi ének, Kis Dorrit. Műveiben a szegényeket, elesetteket ábrázolta nagy beleérzéssel. Újságíró, szerkesztő is volt, írásaiból felolvasóesteket tartott.

(halál)
[Részletek...]
[1869-03-08] Hector Berlioz francia zeneszerző halála (szül. 1803. dec. 11.). A nagyzenekari zene és a programzene híve volt, a szimfóniában drámát, a drámában szimfóniát komponált (Rómeó és Júlia, Fantasztikus szimfónia). Hangszerelő művészete miatt benne tisztelik a modern zenekar megteremtőjét. Ismert művei még a Rákóczi-induló, a Faust elkárhozása, a Rekviem.
(halál)
[Részletek...]
[1868-11-13] Gioacchino Antonio Rossini olasz zeneszerző születése (+1868. nov. 13.). Operáit jól énekelhető, szárnyaló melódiák, kristálytiszta, csiszolt formák, üde humor, ragyogóan felépített együttesek jellemzik. Legismertebb művei a Tell Vilmos és A sevillai borbély.
(halál)
[Részletek...]
[1868-11-13] Gioacchino Antonio Rossini olasz zeneszerző halála (szül. 1792. febr. 29.). Operáit jól énekelhető, szárnyaló melódiák, kristálytiszta, csiszolt formák, üde humor, ragyogóan felépített együttesek jellemzik. Legismertebb művei a Tell Vilmos és A sevillai borbély. Bámulatos gyorsasággal dolgozott, a sevillai borbélyt két hét alatt komponálta, A tolvaj szarka nyitányát pedig az opera bemutatójának napján kezdte el írni, és estére elkészült vele. Csak élete első felében alkotott, a második felében óriási vagyonából élt.
(halál)
[Részletek...]
[1868-09-26] August Ferdinand Möbius német matematikus és csillagász halála (szül. 1790. nov. 17.). A róla Möbius-szalagnak elnevezett egyoldalú felület geometriájáról szóló értekezését 68 éves korában küldte el a Francia Akadémiának.
(halál)
[Részletek...]
[1868-09-06] Szendrey Júlia (Petőfi Sándorné) írónő halála (szül. 1828. dec. 29.). 1846-ban ismerkedett meg Petőfi Sándorral, 1847-ben házasodtak össze, férjét 1849-ben látta utoljára. Ezután Kolozsvárott, Endrődön és Pesten megpróbált fényt deríteni Petőfi sorsára.
1850-ben Horvát Árpád történész felesége lett, második házasságát pletykák sora és nemzeti felháborodás kísérte. Három közös gyermekük született.
Néhány elbeszélést, verset írt, naplót vezetett, s lefordította Andersen néhány meséjét. Szomorú élete számos regény és dráma ihletője lett.
(halál)
[Részletek...]
[1868-08-05] Jacques Boucher de Crevecoeur de Perthes francia régész, történész, író születése (+1868. aug. 5.). Bejárta Európát, az őstörténeti kutatások úttörőjévé vált. Legfontosabb felfedezése: a Somme folyó kavicsteraszain végzett ásatások során a kihalt állatok csontmaradványai mellett embertől származó pattintott kőeszközöket talált. Megcáfolta a vízözön-elméletet vallók rövid ősmúltat bizonygató időrendjét. Nézeteit sikerült széles körben elterjesztenie, igen termékeny szerző volt, kutatási eredményeit többkötetes, vaskos művekben adta közre.
(halál)
[Részletek...]
[1868-03-02] Nagy Károly matematikus, csillagász, közgazdász, publicista, akadémikus születése (+1868. márc. 2.). A méterrendszer első hazai szorgalmazója, ő hozta be az első méter- és kilogramm-etalonokat Párizsból. Bicskén csillagvizsgálót építtetett és szerelt fel.
(halál)
[Részletek...]
[1868-03-02] Nagy Károly matematikus, csillagász, közgazdász, publicista, akadémikus halála (szül. 1797. dec. 6.). A méterrendszer első hazai szorgalmazója volt, ő hozta be az első méter- és kilogramm-etalonokat Párizsból, ő készítette az első magyar földgömböt.
(halál)
[Részletek...]
[1868-02-11] Jean Bernard Léon Foucault francia fizikus halála (szül. 1819. szept. 18.). Csillagászati eszközökkel, optikával, mechanikával és elektromágnesességgel foglalkozott. 1851-ben a párizsi Pantheonban egy hosszú ingával mutatta ki a Föld tengely körüli forgását. 1852-ben feltalálta a giroszkópot.

(halál)
[Részletek...]
[1868-01-23] Erdélyi János költő, akadémikus születése (+1868. jan. 23.). Ő állította össze az első jelentős magyar népköltészeti gyűjteményt. A szabadságharc alatt a Nemzeti Színház igazgatója, később a Kisfaludy Társaság titkára volt.
(halál)
[Részletek...]
[1867-12-22] Théodor Rousseau francia festő halála (szül. 1812. ápr. 15.). A barbizoni iskola egyik úttörője. A fontaineblau-i erdők világának fanatikus megfigyelőjeként művészete nagy hatással volt a XIX. századi realista tájképfestészetre. Sűrű erdőségeket, sziklákat, mocsarakat festett, többnyire déli vagy esti fényben, emberalakok nélkül.
(halál)
[Részletek...]
[1867-10-03] Elias Howe amerikai feltaláló születése (+1867. okt. 3.). Az első használható varrógép megszerkesztője.
(halál)
[Részletek...]
[1867-10-03] Elias Howe amerikai feltaláló halála (szül. 1819. júl. 9.). Az első használható varrógép megszerkesztője.

(halál)
[Részletek...]
[1865-08-13] Semmelweis Ignác Fülöp orvos halála (szül. 1818. júl. 1.). A sebészi aszeptikus elv előfutára, ő vezette be a klóros vízzel történő kézmosást, fertőtlenítést.

(halál)
[Részletek...]
[1865-08-13] Semmelweis Ignác orvos születése (+1865. aug. 13.). A gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója, "az anyák megmentője".
(halál)
[Részletek...]
[1865-07-09] Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1865. júl. 9.).
1824-1848 közt tanszékvezető a pesti egyetemen. Tankönyvek fordításával, írásaival és orvosi műszótár szerkesztésével jelentősen fejlesztette a magyar orvosi műnyelvet. 1831-ben Toldy Ferenccel megalapította a Magyar Orvosi Tár című folyóiratot. 1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnöke lett.
A szabadságharc idején, 1848 végén Magyarország főorvosává nevezték ki. Világos után egy ideig bujkált, s csak 1850-ben térhetett vissza Pestre, de szigorú rendőri felügyelet alatt állt. Az önkényuralom nemcsak tanszékétől, hanem nyugdíjigényétől is véglegesen megfosztotta, ezért hátralévő éveit igazságtalan mellőzésben és nélkülözésben töltötte.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1865-01-19] Pierre Joseph Proudhon francia közgazdász születése (+1865. jan. 19.). Részt vett az 1848-as forradalomban, még az alkotmányozó nemzetgyűlésbe is beválasztották. A polgári társadalmat a munkások és a tőkések együttműködése alapján, a magántulajdonra épülő árutermelés fenntartásával kívánta átalakítani. Azt hirdette, hogy a kizsákmányolásnak véget lehet vetni az áruk közvetlen, pénz nélküli, egyenértékű cseréjének megszervezése, illetve kamatmentes hitel útján. Ezen elméletével sok hívet szerzett magának, követői a proudhonisták.
(halál)
[Részletek...]
[1864-11-09] Magyar László utazó, földrajzi író, akadémikus születése (+1864. nov. 9.). Az Afrika -kutatás úttörője. Sokat küzdött a rabszolgaság ellen. Sok kaland után egy afrikai néger fejedelem szolgálatába állott, és bejárta Kongót. Később Dél-Afrikában telepedett le, és feleségül vette a bihéi néger fejedelem leányát. Számos olyan területre is eljutott expedíciói során, ahol ő volt az első európai utazó.
(halál)
[Részletek...]
[1864-10-05] Madách Imre drámaíró, költő, akadémikus születése (+1864. okt. 5.). Az ember tragédiájának szerzője.
- + -
"- Mi állat él tehát még a világon?
- Él ami hasznos, és mit ekkorig a tudomány pótolni nem tudott. … Im itt van az utolsó rózsa, mely nyilt a világon. Hasztalan virág, más százezer testvérrel foglalá el a legbujább tért a lengő kalásztól...” (Falanszter szín)
"Szomszédimat, igaz, Agyonverém már mind, de hasztalan, Mindég kerülnek újak; s oly kevés A fóka-faj. - Ha isten vagy, tegyed, Könyörgök, hogy kevesb ember legyen S több fóka."
(Madách: Az ember tragédiája, XIV. szín)
(halál)
[Részletek...]
[1864-10-05] Madách Imre drámaíró, író, költő, publicista, akadémikus halála (szül. 1823. jan. 21.). 1859-60-ban írott Az ember tragédiája című drámai költeményében az ember és az emberiség sorsára keres magyarázatot, 15 színben végigkísérve Ádám és Éva alakjában a történelmet.
(halál)
[Részletek...]
[1863-08-13] Eugéne Delacroix francia festő és grafikus születése (+1863. aug. 13.). 1822-ben a Dante bárkája című képe a romantikus mozgalom vezérévé tette. Leghíresebb alkotása a Szabadság vezeti a népet. Vihartól megvadult ló című vízfestménye a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható.
(halál)
[Részletek...]
[1862-10-23] Teleki Blanka pedagógus, a magyar nőnevelés egyik úttörőjének halála (szül. 1806. júl. 5.). 1846-ban az első magyar tannyelvű lánynevelő intézetet alapította Pesten.
A szabadságharcban pénzzel és élelemmel segítette a sebesülteket. Világos után menekülteket rejtegetett és külföldi forradalmi körökkel levelezett. Ezért 10 évi börtönre ítélték, amelyből 5 évet letöltött. Ezután külföldön élt, ahol a menekültek ügyeivel foglalkozott.
(halál)
[Részletek...]
[1862-05-06] Henry David Thoreau halála. Az erőszakmentesség híres gondolkodója, háború-adó megtagadó, USA.

(háború, halál)
[Részletek...]
[1861-09-17] Brunszvik Teréz grófnő, pedagógiai író születése (+1861. szept. 17.). A kisdedóvás és a nőnevelés úttörője. 1828. június 1-jén Budán megnyitotta az első magyar óvodát, az Angyalkertet. Beethoven számára ő jelentette a 'halhatatlan kedvest'.
(halál)
[Részletek...]
[1861-06-29] Elisabeth Barrett-Browning angol költőnő halála (szül. 1806. márc. 6.). 1850-ben megjelent 44 szonettből álló szerelmi ciklusa tette híressé.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1861-05-08] Teleki László politikus, író, akadémikus születése (+1861. máj. 8.). 1852-ben távollétében halálra ítélték 1848-49-es szerepléséért. 1861-ben tért haza, országgyűlési képviselő és az 1848-as jogalapon álló Határozati Párt vezetője lett. Az erkölcsi felelősség fokozódó súlya alatt összeroppanva öngyilkos lett. Irodalmi munkásságának legmaradandóbb műve a Kegyenc című történelmi tragédiája.

- + -
"Csak bosszút ne... - egy csapásra sújt le bűnöst és büntetőt!" (Teleki László: Kegyenc)
(halál)
[Részletek...]
[1860-11-19] Markó Károly születése (+1860. nov. 19.). A magyar tájképfestészet iskolát teremtő mestere.
(halál)
[Részletek...]
[1860-04-08] gróf Széchenyi István születése (+1860. ápr. 8.).
(halál)
[Részletek...]
[1860-04-08] Széchenyi István gróf halála (szül: 1791. szept. 21.). Ő volt az első főrend, aki 1825-ben az országgyűlés felső házában anyanyelvén szólalt fel. 1825-ben birtokainak egy évi jövedelmét (60 000 Ft) felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására. Programadó műve, a Hitel 1830-ban jelent meg.
Nemzeti Casinót hozott létre birtokostársainak társalgási helyszínt teremtve, selyemhernyót tenyésztett, Tiszát szabályozott, a Balatonon gőzhajózást indított el, Vaskaput építtetett az Al-Dunánál, majd 1838-ban hozzálátott főművéhez, a Lánchíd létrehozásához.
1848 őszén elvonult Döbling-i magányába, ahol később a Bach-rendszert ostorozó írása következtében rendőri zaklatásoknak volt kitéve. Megfenyegették, hogy áthelyezik a bolondok házába, ezek hatására választotta a halált.

(halál)
[Részletek...]
[1860-01-27] Bolyai János születése (+1860. jan. 27.). Korszakos műve 1832-ben, apja, Bolyai Farkas Tentamen című könyvének függelékeként látott napvilágot. A nem-euklideszi geometriával kapcsolatos rendkívüli eredményein kívül dolgozatot írt a komplex számok elméletéről, és foglalkozott a matematikai térelmélet megalapozásával is. Utolsó éveiben egy Üdvtan megírásán fáradozott, amelyben az abszolút geometriához kapcsolódó filozófiai nézeteit fejtette ki.
Az abszolút geometria elméletéből kifejlődött nem euklideszi geometriákhoz kapcsolódik a fizika általános relativitáselmélete.
(halál)
[Részletek...]
[1860-01-27] Bolyai János matematikus halála (szül. 1802. dec. 15.). Az euklideszit általánosító geometriai rendszer alkotója.
(halál)
[Részletek...]
[1859-12-16] Wilhelm Grimm német irodalomtörténész, író, nyelvész születése (+1859. dec. 16.). Bátyjával, Jakob Grimm-mel együtt adta ki világhírű népmese-gyűjteményét.
(halál)
[Részletek...]
[1859-12-16] Wilhelm Grimm német irodalomtörténész, író, nyelvész halála (szül. 1786. febr. 24.). Bátyjával, Jakobbal együtt adta ki világhírű népmese-gyűjteményét. A szájhagyomány útján terjedő német mesék végleges nyelvi, művészi formája főként az ő műve. A régi német irodalommal is foglalkozott, kiadta többek között az Edda-dalokat és két kötetben a német mondákat.
(halál)
[Részletek...]
[1859-10-04] Karl Baedeker német könyvkiadó halála (szül. 1801. nov. 3.). 1827-ben Koblenzben alapította meg kiadóját, itt jelentette meg koblenzi útikalauzát, s lett ezzel az útikönyv műfajának megteremtője.


(A tömegturizmus épp azt a szépséget, természetességet teszi tönkre, ami miatt odacsődül. Az útleírás, az utifilm és természetfilm sokkal többet nyújt, mint amit a sok fáradsággal, költséggel, szennyezéssel a helyszínre tódulók a számukra kialakított mesterkélt karámokból láthatnak.)
(halál)
[Részletek...]
[1859-05-06] Alexander von Humboldt német természettudós halála (szül. 1769. szept. 14.). 1799-ben fölkereste a közép- és dél-amerikai spanyol gyarmatokat és expedíciója eredményeit 30 kötetben adta ki. Fontosak az egyes területek flórája és faunája közti összefüggésekre vonatkozó kutatásai.

(halál)
[Részletek...]
[1859-02-20] Irinyi József újságíró, műfordító halála (szül. 1822). A márciusi ifjak egyike. Országgyűlési képviselő, Teleki László mellett tanácsos Párizsban. Haynau halálra ítéltette, de kegyelmet kapott. Ő fordította Beecher Stowe Tamás bátya kunyhója és Dumas A gyöngyös hölgy című regényét.
(halál)
[Részletek...]
[1858-11-17] Robert Owen angol gyáros, utópista szocialista halála (szül. 1771. máj. 14.). A társadalom megváltoztatásáért folytatott küzdelemben ellenezte a gazdasági és politikai harcot, és az emberek átnevelését tartotta elsődlegesnek. Elképzeléseit Skóciában, majd Amerikában létesített kommunisztikus közösségeiben tette próbára, de vállalkozásai gazdaságilag sikertelenek voltak. Később aktív szerepet játszott a szakszervezeti mozgalomban.
(halál)
[Részletek...]
[1858-08-23] Reguly Antal nyelvész halála (szül. 1819. júl. 11.). A finnugor nyelvek és a nyelvrokonság kutatója. 1843-47 között bejárta az Ural környékét, élt a vogul, osztják, cseremisz, mordvin rokon népek között, közben feltérképezte az északi Ural-vidéket. Az utazással járó nehézségek megviselték egészségét, hazatérve már nem tudta összegyűjtött jegyzeteit feldolgozni. Hatalmas gyűjteménye a magyarságkutatók és nyelvtörténészek számára igen hasznos anyagként szolgál.
1990-ben az Északi-Urál hegység 1703 méter magas csúcsát róla nevezték el.
(halál)
[Részletek...]
[1858-03-12] Schöpf-Merei Ágoston orvos halála (szül. 1804. szept. 24.). A magyar tudományos gyermekgyógyászat megalapítója, az első ilyen tankönyv szerzője. Ortopédiai intézetet létesített 1835-ben, 1839-ben nyitotta az első pesti kisdedkórházat, a hallgatózó és kopogtató vizsgálat, a kórházi kórtörténetek rendszeres vezetése, a bőr alatti ín- és izommetszés, a kancsalságot javító műtétek úttörője.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1858-01-03] Grósz Frigyes orvos halála (szül. 1798. nov. 16.). Nagyváradon saját költségén kórházat alapított szegény vakok számára, ahol ingyen kezelte a betegeket.
(halál)
[Részletek...]
[1856-11-20] Bolyai Farkas matematikus, akadémikus születése (+1856. nov. 20.). Bolyai János édesapja, az erdélyi magyar tudomány kiemelkedő alakja.
(halál)
[Részletek...]
[1856-07-29] Robert Schumann német zeneszerző születése (+1856. júl. 29.). A XIX. század egyik legnagyobb német romantikus zeneköltője, a zongoramuzsika és a dalköltészet mestere.
(halál)
[Részletek...]
[1856-07-04] Ferenczy István szobrász, akadémikus születése (+1856. júl. 4.). A klasszicizmus jellegzetes képviselőjeként fő művei a kitűnő karakterábrázolású portrék voltak. Nagy alkotása az 1846-ban befejezett, Pesten felállított Kölcsey-szobor.
(halál)
[Részletek...]
[1856-03-06] Bezerédj István reformpolitikus születése (+1856. márc. 6.). Az első olyan földesúr, aki 1836 után jobbágyaival örökváltsági szerződést kötött, s 1844 után önként adófizetést vállalt.
(halál)
[Részletek...]
[1856-02-17] Kitaibel Pál biológus, ásvány és gyógyvíz kutató halála.
+ - - - +
1797: Heinrich Heine német költő, író születése (+1856. febr. 17.). Nem kötelezte el magát sem vallásilag, sem a németek vagy a franciák mellett, mindig a saját igazságát és meggyőződését hirdette. Elsősorban a feudális német hagyományok, az önkényuralom és a beszűkült kispolgári gondolkodásmód ellen küzdött. A 19. század kiemelkedő német költője volt, az igazi lírikus, aki minden kis eseményből, benyomásból, élményből dalt írt.
(halál)
[Részletek...]
[1856-02-17] Heinrich Heine német lírikus, író és publicista halála (szül. 1797. dec. 13.). A feudális német hagyományok, az önkényuralom és a beszűkült kispolgári gondolkodásmód ellen küzdött. A XIX. század kiemelkedő német költője volt.
(halál)
[Részletek...]
[1855-11-19] Vörösmarty Mihály költő, drámaíró, akadémikus halála (szül. 1800. dec. 1.). A magyar romantika és a reformkor költészetének egyik legnagyobb alakja.
- + -
"És hosszu béke van s az ember
Rémítő szapora,
Talán hogy a dögvésznek egyszer
Dicsőbb legyen tora:
Sovár szemmel néz ég felé,
Mert hajh a föld! az nem övé,
Neki a föld még sírnak is kemény:
Nincsen remény!"
(Vörösmarty Mihály: Az emberek, 4.)
(halál)
[Részletek...]
[1855-11-19] Vörösmarty Mihály költő, író, akadémikus születése (+1855. nov. 19.).
A magyar romantika és a reformkor költészetének egyik legnagyobb alakja. Fő prózai művei: Zalán futása, Csongor és Tünde. 1836-ban írta a Szózatot.


(halál)
[Részletek...]
[1855-11-11] Sören Aabye Kierkegaard dán filozófus, teológus halála (szül: 1813. máj. 5.). A mai egzisztencializmus előfutára. Elsődlegesnek az individuális emberi lét vizsgálatát tartotta. Szerinte az élet értelmetlen, mert tele van félelemmel; a lét kérdései csak irracionálisan, vallásos megközelítésből vizsgálhatók és oldhatók meg. Fő művei a "Vagy-vagy", a "Félelem és rettegés".
Sokat merített belőle Ibsen, Strindberg, Kafka, Sartre és Camus, a filozófusok közül főként Heidegger és Wittgenstein követte.
(halál)
[Részletek...]
[1855-11-06] Gaal György író halála (szül. 1783. ápr. 21.). A magyar népmesegyűjtés úttörője volt. Jelentős magyar, valamint olasz, német, francia és angol nyelvű szólás-, illetve közmondásgyűjteménye is.
(halál)
[Részletek...]
[1855-10-05] Petényi János Salamon természettudós, zoológus, a magyar ornitológia, őslénykutatás és állatvédelem úttörőjének születése (+1855. okt. 5.). Elkészítette Magyarország gerinces állatvilágának kézikönyvét.
(halál)
[Részletek...]
[1855-03-31] Charlotte Bronte angol írónő halála (szül. 1816. ápr. 21.). Testvérei Emily Jane és Anne Bronte. Önéletrajzi elemekkel színezett társadalmi regénye A tanár, a Shirley és a Villette, leghíresebb műve azonban a Jane Eyre című regény.
(halál)
[Részletek...]
[1855-03-31] Charlotte Bronte angol írónő (Emily Jane és Anne Bronte testvére) születése (+1855. márc. 31.). Négy, önéletrajzi elemekkel színezett társadalmi regényt írt, leghíresebb a Jane Eyre.
"A leghosszabb élet is rövid."
(halál)
[Részletek...]
[1855-03-15] Johann Jakob Wehrli svájci pedagógus születése (+1855. márc. 15.). 1853-ban alapította nevezetes szegény-nevelő intézetét, az Armenschulét Guggenbühlben.
(halál)
[Részletek...]
[1855-02-23] Carl Friedrich Gauss német matematikus, csillagász, fizikus halála (szül. 1777. ápr. 30.). 1801-ben megjelent Disquisitiones arithmeticae című művével kezdődött a modern számelmélet.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1854-06-29] Kossuth Zsuzsanna halála New Yorkban (szül. 1817. febr. 19.). Kossuth Lajos húga. 1849 áprilisában a tábori kórházak főápolónőjévé nevezték ki. A világosi fegyverletétel után elfogták és bár felmentették, gyakran zaklatták a hatóságok. 1851-ben Brüsszelbe vándorolt ki, 1853-ban Amerikába települt át.


(halál)
[Részletek...]
[1854-01-31] Silvio Pellico olasz író, újságíró, költő halála (szül. 1789. jún. 25.). A karbonári mozgalom aktív szervezője volt, ezért 1822-től 1830-ig a spielbergi várbörtönben sínylődött. 1832-ben adta közre Börtöneim című regényét, melyben egyszerű, keresetlen őszinteséggel, keserűség és vádaskodás nélkül, a hatásvadászat eszközeit kerülve számolt be az átélt nehéz időkről, testi és lelki szenvedéseiről, de a célzatosság hiánya, a soraiból áradó türelem és belenyugvás annál meggyőzőbb erővel rázta meg a közvéleményt. Szállóigévé lett, hogy könyve többet ártott a megszálló Ausztriának, mint egy vesztett csata.
(halál)
[Részletek...]
[1852-11-29] Augusta Ada Lovelace angol matematikus halála (szül. 1815. dec. 10.). Lord Byron lánya. Charles Babbage angol matematikus munkatársaként egy differenciál- és analitikai gép kidolgozásán munkálkodott, megsejtve a számítógépek későbbi alkalmazhatóságát. Példafeladatok elvégzésére programokat is készített. A számítástechnika korai előfutáraként nevét őrzi az ADA számítógépes programnyelv.
(halál)
[Részletek...]
[1852-03-04] Nyikolaj Vasziljevics Gogol orosz író halála (szül. 1809. ápr. 1.).
(halál)
[Részletek...]
[1852-03-04] Nyikolaj Vasziljevics Gogol orosz író születése (+1852. márc. 4.). A kritikai realizmus kiemelkedő képviselője (Az orr, A köpönyeg, A revizor, Egy őrült naplója).
(halál)
[Részletek...]
[1852-01-06] Louis Braille francia feltaláló, a Braille-írás kidolgozójának halála (szül. 1809. jan. 4.). A párizsi Vakok Intézetének világtalan tanára 1829-ben alkotta meg a vakok által ma is használt pontrendszerű Braille-írást. A jelek 2 pont szélesek, 3 pont magasak és kidomborodnak a papír síkjából.

(halál)
[Részletek...]
[1851-12-19] Joseph Mallord William Turner angol festő halála (szül. 1775. ápr. 23.). A legkiválóbb tájképfestők egyike. Leghíresebb munkái: Karthágó építése (1807), Baiae öble (1922), Aeneas és Dido (1829), Childe Harold (1832).
(halál)
[Részletek...]
[1851-07-17] Egressy Béni (Galambos Benjámin) színész, író születése (+1851. júl. 17.). Korának kiváló dalszerzője, Petőfi verseinek megzenésítője volt. Ő írta Erkel operáinak (Bátori Mária, Hunyadi László, Bánk bán) szövegkönyvét. A Szózat zenéjével 1843-ban elnyerte a Nemzeti Színház pályadíját.
(halál)
[Részletek...]
[1851-07-10] Louis Jacques Mandé Daguerre francia festő és feltaláló halála (szül. 1787. nov. 18.). Párizsi díszletfestőként 1822-ben nyitotta meg Dioráma nevű optikai színházát: óriási vászonra jeleneteket és tájképeket rajzolt, előtte átlátszó díszleteket alkalmazott, és változtatta a megvilágítást. Nagy sikere volt, ezért Londonban is épített egyet.
Nicéphore Niepce-szel társult, és ez utóbbi halála után ő fejlesztette ki a korai fényképtechnikát. 1838-ban sikerült elkészítenie az első ún. dagerrotípiákat.


(halál)
[Részletek...]
[1850-05-09] Joseph Louis Gay-Lussac francia fizikus és kémikus születése (+1850. máj. 9.). Felfedezte a vegyülő gázok róla elnevezett térfogati törvényét. Bátor ember volt, egyik kísérletéhez léggömbbel 8 ezer méteres magasságba emelkedett.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1850-04-21] Wesselényi Miklós író halála (szül. 1796. dec. 30.). Ellenzéki politikusként követelte a paraszti tulajdont, az örökváltságot és a robot eltörlését, a törvény előtti egyenlőséget, az emberi alapjogokat. Az 1838-as pesti árvízkor a mentés hőse volt.
(árvíz, halál, törvény)
[Részletek...]
[1850-04-21] Wesselényi Miklós politikai író, akadémikus születése (+1850. ápr. 21.). 1817-ben az erdélyi ínség-segélyakció egyik szervezője. 1820-ban barátságot kötött Széchenyivel, s 1821-22-ben együtt tettek nyugat-európai tanulmányutat. 1830-33 között a reformellenzék fő szervezője. 1833-ban a császári cenzúra miatt Bukarestben adatta ki a Balitéletekről című nagy sikerű könyvét, amely hosszú éveken keresztül tiltott könyv volt. 1838-ban a pesti nagy árvíz idején a mentési műveletek hőse.
(árvíz, halál, tilt)
[Részletek...]
[1850-04-16] Madame (Marie Grossholz) Tussaud születése (+1850. ápr. 16.). 1845-ben nyitotta meg a világhírűvé vált londoni Panoptikumot.

(halál)
[Részletek...]
[1850-04-16] Madame (Marie) Tussaud halála (szül. 1761. dec. 7., Strassburg). A londoni Panoptikum megalapítója.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1849-10-07] Edgar Allan Poe amerikai költő, novellista születése (+1849. okt. 7.). Leghíresebb művei A holló és a Rejtelmes történetek. Ő az atyja a fantasztikus irodalomnak és a detektívtörténetnek.
(halál)
[Részletek...]
[1849-10-06] Batthyány Lajos gróf születése (+1849. okt. 6.). Az első felelős magyar kormány miniszterelnöke. 1848. március 17-én István nádor nevezte ki miniszterelnökké, kormánya április 10-én tette le az esküt. Október 2-án mondott le véglegesen, miután kiegyezést célzó politikája háttérbe szorult. Windischgratz 1849. január 8-án Pesten elfogatta, 1849 nyarán törvénysértő módon halálra ítélték, Haynau 1849. október 6-án kivégeztette.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1849-09-25] id. Johann Baptist Strauss osztrák zeneszerző és karmester halála (szül. 1804. márc. 14.). A bécsi keringő első igazi mestere. Több mint 150 keringőt, számos indulót, polkát és egyveleget írt. Három fia szintén népszerű zeneszerző és karmester lett, közülük az ifjabb Johann a keringőkirály.
(halál)
[Részletek...]
[1849-08-17] Bodor Péter székely ezermester, mechanikus születése (+1849. aug. 17.). Már kisgyermekkorában kitűnt faragó-és rajztehetségével. A főúri Zeyk család támogatásával gépészetet tanult Bécsben, majd tíz éven keresztül Európa országait járta. 1816-ban visszatért Marosvásárhelyre. Háza udvarán létrehozott egy a mai vidámparkhoz hasonló szórakozóhelyet. A Maroson fából, egyetlen vasszeg felhasználása nélkül felépített egy 8 méter széles és 63 méter hosszú hidat. 1820 és 1822 között készítette legismertebb munkáját, a Marosvásárhely piacterén felállított zenélő kutat, amelynek szerkezete a víz hajtóerejének hatására szebbnél szebb zenét adott. A kutat 1911-ben lebontották, de a mását 1936-ban felépítették Budapesten, a Margitszigeten. Az 1830-as évektől főként orgonákat készített falusi templomok számára.
(halál)
[Részletek...]
[1849-08-17] Bodor Péter Székely ezermester mechanikus halála (szül. 1788. jún. 22.). Legismertebb munkája a Marosvásárhely piacterén felállított zenélő kút, amelyet 1911-ben lebontottak, de a mását 1936-ban felépítették Budapesten, a Margitszigeten.
(halál)
[Részletek...]
[1849-07-31] Petőfi Sándor költő születése (+1849. júl. 31.). Az 1840-es évek forradalmi értelmiségének egyik vezére, az új plebejus, demokratikus, népi-nemzeti irodalom megteremtője. Az 1848-as márciusi forradalom és szabadságharcban tevékeny résztvevője volt. Versei csaknem minden ismert nyelven megjelentek, költészete a világirodalom részévé vált.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1849-07-31] Petőfi Sándor költő, politikus halála (szül. 1823. jan. 1.). 1848-ban a márciusi ifjak vezéregyénisége volt. A magyar irodalom meghatározó alakja, versei csaknem minden ismert nyelven megjelentek, költészete a világirodalom részévé vált. A segesvári ütközetben tűnt el, amikor Bem honvédei vereséget szenvedtek a túlerőben lévő cári seregtől.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1849-05-10] Hokusai Katsushika japán festő születése (+1849. máj. 10.). Híresek tájképsorozatai. Félezer könyvet illusztrált.
(halál)
[Részletek...]
[1849-01-04] Franz Xaver Gabelsberger német minisztériumi hivatalnok születése (+1849. jan. 4.). A gyorsírás rendszerének megalapítója.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1848-12-19] Emily Jane Bronte angol írónő halála (szül. 1818. júl. 30.). Charlotte Bronte testvére. Egyetlen regényével, az Üvöltő szelekkel világhírt szerzett.
"Egy értelmes ember elég jó társaság önmagának!"
(halál)
[Részletek...]
[1848-07-04] Francois-René de Chateaubriand francia író és politikus születése (+1848. júl. 4.). A francia forradalom idején emigrált, a Bourbon-restauráció alatt külügyminiszter, később elutasította Lajos Fülöp rendszerét, majd teljesen visszavonult a politikától és csak az írásnak élt.
A kereszténység szelleme című művében a kereszténység évszázados intézményeit kívánta rehabilitálni. Ő teremtette meg a francia történelmi regény romantikus műfaját. A természet szépségét, az ember romantikus nyughatatlanságát és végletességét, a végtelenség, a távoli világok dicséretét rendkívül érzékletesen és metaforikusan tudta megjeleníteni. Egyik versére Liszt Ferenc kórusművet komponált. Életműve nagy hatással volt Jósika Miklósra és Eötvös Józsefre.
(halál)
[Részletek...]
[1848-04-08] Gaetano Donizetti olasz zeneszerző halála (szül. 1797. nov. 29.). 1816-1844 között 74 operát írt: Szerelmi bájital, Lammermoori Lucia, Don Pasquale. Számos oratóriumot, kantátát, himnuszt és egyházzenei művet is írt.
(halál)
[Részletek...]
[1847-11-04] Jakob Ludwig Felix Mendelssohn-Bartholdy német zeneszerző, karmester, zongora- és orgonaművész születése (+1847. nov. 4.). Fő műve a Szentivánéji álom, melynek nyitánya ma is számtalan esküvőn fölcsendül.
(halál)
[Részletek...]
[1847-06-11] Sir John Franklin halála. A kor csúcstechnikájával három évre jól felszerelt egész expedíciója odaveszett az észak-nyugati átjáró keresése során, Kanada északi részén. Néhány matróz már az első év végén meghalt (a konzervdobozok forrasztásából származó) ólommérgezésben.
A kudarc egy időre lelohasztotta az európai terjeszkedést, így a őslakos innuitok fellélegezhettek.
A Németországnál 6-szor nagyobb területen ma 20 ezer innuit él. Útjelzőjük az 'inuksuk' (jelentése: légy üdvözölve), hegyeken épített, emberformájú kőhalom. (Magyarországon a nádasladányi kastély parkjában áll egy.)
- + -
Az ólom már a Római birodalomban is, pl. az ólombányák körül óriási területeken egészségkárosodást okozott. Julius Ceasar például már fiatalon elvesztette a fogait ólommérgezés miatt. Róma vízcsövei ugyanis ólomból voltak, így a vezetékes víz rendszeres fogyasztása mérgezéshez vezetett. Nem kizárt, hogy a birodalom hanyatlásához hozzájárult az értelmi képességek csökkenése, amit civilizációs ártalmak okoztak.

Amerikában nagyon hamar átálltak az ólommentes benzinre, amikor kiderült, hogy a kipufogó gázok ólomtartalma a gyerekek értelmi képességeit rongálja.
(halál)
[Részletek...]
[1847-01-16] Sigismund Franck német üveg- és porcelánfestő halála (szül. 1770. jún. 1.). Bevezette a "grisaille" festés technológiáját és felfedezte az üvegbe beégethető zománcfestékek készítését.
(halál)
[Részletek...]
[1846-08-27] Megkezdődött a Tisza szabályozása Vásárhelyi Pál vízimérnök, majd korai halála után Pietro Paleocapa lombard-velencei mérnök, valamint Széchenyi István tervei alapján. A munkák később félbeszakadtak, majd 1850-ben császári rendelet intézkedett a folytatásról. Akkortól, közel 30 éven át már Herrich Károly mérnök vezette a munkálatokat. A szabályozás során, 1890-ig a kanyargós Tisza 112 leglomhább nagy kanyarját vágták át a folyó alföldi, 1212 kilométer hosszú szakaszán, s így 452 kilométerrel rövidült meg a meder.
(A felső részen megcsinálták, a víz nem terült szét, hanem lerohant, erre lett Szegeden nagy árvíz. A föld utáni mohóságban túl szűkre szabták a medret, a helyi földesurak meg még a terveknél is beljebb építtették a gátat.)
(árvíz, halál)
[Részletek...]
[1846-04-08] Vásárhelyi Pál vízmérnök, akadémikus halála (szül. 1795. márc. 25.). A Tisza-szabályozás tervének elkészítője, Széchenyi István műszaki tanácsadója volt.
(Más, pl. olasz vízmérnöki tervekkel szemben túl szűkre szabta a Tiszának hagyott csatornát. A földesurak föld-mohóságukban itt-ott még ennél is beljebb építtették a gátakat.
Tőle függetlenül a Balatont is le akarta csapolni a föld-mohóság, a vármegyék és Bécs is jóváhagyta a terveket, csak a pénzhiánynak köszönhetjük, hogy ma van Balaton.)

(halál)
[Részletek...]
[1845-07-10] Christian Frederik Hansen dán építész születése (+1845. júl. 10.). Koppenhága az ő hatása alatt nyerte el klasszicista városképét.
(halál)
[Részletek...]
[1845-05-12] Batsányi János költő, akadémikus születése (+1845. máj. 12.). A magyar felvilágosodás jelentős költője, a francia polgári forradalom eszméit követte. Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal együtt ő alapította az első magyar irodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot. Ebben jelent meg „A franciaországi változásokra” című híres forradalmi eszmeiségű költeménye. Napóleon bukása után az osztrákok letartóztatták, majd Linzbe internálták. Hazájától s a magyar irodalmi élettől elszakadva élte le életének jelentős részét.

(halál)
[Részletek...]
[1843-01-11] Francis Scott Key amerikai költő és ügyvéd halála (szül. 1779. aug. 1.). Nevét egyetlen műve tette híressé, az 1814 szeptemberében a Baltimore-t védelmező McHenry-erőd ostromakor, hazafiúi lelkesedésből megírt "Csillagsávos lobogó" című verse, amelyet névtelenül, "A McHenry megvédése" címmel tettek közzé, s szeptember 20-án a Baltimore Patriot című lapban is közöltek. Egy angol kocsmadal dallamával terjedt el, s később a szárazföldi hadsereg és a haditengerészet is nemzeti himnuszként fogadta el. 1931-ben a Kongresszus határozatával Amerika nemzeti himnuszának nyilvánították.
(halál)
[Részletek...]
[1842-07-24] John Sell Cotman angol tájképfestő halála (szül. 1782. máj. 16.). A norwichi festőiskola egyik legjelentősebb alakja.
(halál)
[Részletek...]
[1842-04-11] Kőrösi Csoma Sándor nyelvtudós, akadémikus születése (+1842. ápr. 11., Darjeeling). A tibeti filológia megalapítója, az első tibeti-angol szótár elkészítője.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1841-07-27] Mihail Jurjevics Lermontov orosz költő, író születése (+1841. júl. 27.). Verseit Puskin és Byron szellemében írta. Legismertebb drámája az Álarcosbál, regénye a Korunk hőse. 27 évesen pisztolypárbajban halálos sebet kapott.
(halál)
[Részletek...]
[1841-07-14] Budai Ézsaiás történetíró, tanár, klasszika-filológus, akadémikus halála (szül. 1766. máj. 7.). Fő műve a Közönséges história, valamint a Magyarság história.
(halál)
[Részletek...]
[1840-05-27] Niccolo Paganini olasz hegedűművész és zeneszerző halála (szül. 1782. okt. 27.). Kalandos életmódját, rendkívüli technikai bravúrjait legendák övezték, az "ördög hegedűsé"-nek nevezték. Játéka többek között Liszt zongora-virtuozitásának is ihletője volt. Gitárkompozíciókat is írt. A női nem nagy kedvelője s kedveltje volt.


(halál)
[Részletek...]
[1840-05-27] Niccolo Paganini olasz hegedűművész és zeneszerző születése (+1840. máj. 27.). Kalandos életmódját, rendkívüli technikai bravúrjait legendák övezték, s "az ördög hegedűsé"-nek nevezték.
(halál)
[Részletek...]
[1840-02-11] Lenhossék Mihály Ignác orvos születése (+1840. febr. 11.). Széchenyi István háziorvosa és barátja volt. Országos főorvosként ő rendelte el a himlő elleni védőoltást. Jelentős érdemeket szerzett az 1831. évi kolerajárvány megfékezésében.
Az életjelenségeket a szervezet alaki és kémiai tulajdonságaira vezette vissza. A betegségek keletkezésében és gyógyításában nagy fontosságot tulajdonított a lelki jelenségeknek. Tudományos munkáiban élettannal és pszichológiával foglalkozott.
(halál, járvány)
[Részletek...]
[1838-08-24] Kölcsey Ferenc költő, politikus, akadémikus születése (+1838. aug. 24.). A reformkor egyik vezéregyénisége, a Himnusz költője. A magyar nyelv, az örökváltság, a papi tized ügyében írott cikkei és beszédei igen nagy jelentőségűek.

(halál)
[Részletek...]
[1838-08-24] Kölcsey Ferenc költő,akadémikus születése(+1838. aug. 24.).A Himnusz költője.
(halál)
[Részletek...]
[1837-10-10] Charles Fourier francia társadalomfilozófus születése (+1837. okt. 10.). A korai vagy utópista szocializmus képviselője, fő műve: "Az új ipari és szocietárius világ". Élesen bírálták az egyenlőtlenségeket, az elnyomást és a kizsákmányolást. Utópisztikus társadalmi modelleket állítottak fel. Fourier elképzelése szerint a szocialista társadalmat autonóm mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezetekre osztotta, amelyekben falansztert (önálló életközösséget) alkotott minden 300 család. Célul tűzte ki az emberek önmegvalósítását, a harmónia megteremtésével a munka élvezetté alakítását.
(halál)
[Részletek...]
[1837-09-21] Bezerédj Amália író, a kisdedóvás és a magyar gyermekirodalom úttörőjének halála (szül. 1804. ápr. 15.). Kislányának irt meséit, elbeszéléseit, verseit halála után férje adta ki Flóri könyve címmel. Ez a közvetlen hangú, saját illusztrációival díszített műve az első magyar kottás-verses óvodai könyv, a XIX. század legnépszerűbb ifjúsági könyve volt.
(halál)
[Részletek...]
[1837-02-10] Párbajban meghalt Alekszandr Szergejevics Puskin orosz romantikus költő, novellista és drámaíró (szül. 1799. jún. 6.). Halhatatlan műve az Anyegin című verses regény. Ismert alkotásai még: Ruszlán és Ludmilla, A kaukázusi fogoly, Cigányok, Borisz Godunov, A bronzlovas, A kapitány lánya, Pikk dáma. Költeményei számos zeneszerzőt ihlettek (Csajkovszkij, Muszorgszkij, Glinka, Rimszkij-Korszakov, Aszafjev stb.). Műveit a világ szinte minden nyelvére lefordították.

(halál)
[Részletek...]
[1836-02-24] Berzsenyi Dániel költő, akadémikus halála (szül. 1776. máj. 7.).
(halál)
[Részletek...]
[1835-04-08] Wilhelm von Humboldt német államférfi, nyelvtudós születése (+1835. ápr. 8.). A német művelődésügy egyik úttörője. 1810-ben az ő kezdeményezésére hozták létre Berlinben a később róla elnevezett Humboldt Egyetemet.
(halál)
[Részletek...]
[1835-04-08] Wilhelm von Humboldt német nyelvtudós halála (szül. 1767. jún. 22.). A német művelődésügy egyik úttörője, 1810-ben az ő kezdeményezésére hozták létre Berlinben a később róla elnevezett Humboldt Egyetemet.

(halál)
[Részletek...]
[1834-12-13] Thomas Robert Malthus halála (szül. 1766. febr. 17.).
(halál)
[Részletek...]
[1834-12-13] Thomas Robert Malthus születése (+1834. dec. 13.).
(halál)
[Részletek...]
[1833-11-25] Eszterházy Miklós herceg születése (+1833. nov. 25.). Támogatta a művészeteket, újjáalakította a kismartoni zenekart, ennek élén Joseph Haydn állt. Megrendelésére komponálta Beethoven a C-dúr misét. Képtárát az állam vásárolta meg, gyűjteménye lett az alapja a Szépművészeti Múzeumnak.

(halál)
[Részletek...]
[1833-08-12] Simai Kristóf író, szótárkészítő, akadémikus halála (szül. 1742. nov. 8.). Vígjátékai átmenetet képeznek az iskola - és a világi dráma között. Összegyűjtötte a XVIII. századi népies színezetű irodalmi nyelv teljes szókincsét, valamint a rokon táj - és régi szavakat.
(halál)
[Részletek...]
[1833-07-29] William Wilberforce angol mozgalmár születése (+1833. júl. 29.). A rabszolgafelszabadítás élharcosa, hatására 1807. március 25-én törvényerőre emelkedett a rabszolgakereskedés eltörlése a brit gyarmat Nyugat-Indiákon. A rabszolgaság teljes megszüntetéséről szóló törvény 1833-ban, egy hónappal halála után lépett életbe Angliában.

(halál, törvény)
[Részletek...]
[1833-07-05] Joseph Nicephore Niepce halála (szül. 1765. márc. 7.). Ő készített először maradandó fényképet 1824-26 körül. 1829-ben társult Louis Daguerrerel, aki Niepce halála után az első sikeres fényképésszé vált.
(halál)
[Részletek...]
[1833-04-11] Blaschke János rézmetsző születése (+1833. ápr. 11.). Goethe, Schiller, Wieland, Kisfaludy, Dayka, Kazinczy, Igaz Sámuel munkáit illusztrálta.
(halál)
[Részletek...]
[1833-02-15] Katona József Bánk bán című drámáját a mű megírása után 18 és a szerző halála után 3 évvel a Nemzeti Dal és Színjátszó Társulat játszotta először Kassán.
(halál)
[Részletek...]
[1832-08-23] Báró Simonyi József (Simonyi óbester) császári ezredes születése Hajdúszoboszlón (+1832. aug. 23.). A magyar katonatörténet legendás alakja, a napóleoni háborúk során emelkedett vitézsége és rátermettsége révén egyszerű huszárból ezredessé (obester) és báróvá. A békeidőkben azonban már nem találta helyét, kegyetlensége miatt 1823-ban felfüggesztették parancsnoki tisztségéből, végül minden rangjától és címétől megfosztották, várfogságra ítélték és Aradon a börtönben halt meg.
1822-ben az ő kezdeményezésére épült az első fürdő Debrecenben, amit emléktábla és a Nagyerdőbe vezető főút neve örökít meg.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1832-07-01] Haberle Károly botanikus születése (+1832. júl. 1.). Németországban született, az 1810-es években költözött Magyarországra. A pesti egyetem növénytan tanára volt, és orvosi diplomát is szerzett. Jelentős szerepe volt a pesti botanikus kert állományának gyarapításában, a fajállományt közel 10 ezerre növelte. Foglalkozott ásványtani, földrajzi, csillagászati és meteorológiai kutatásokkal is. Gyilkosság áldozata lett.
(halál)
[Részletek...]
[1832-05-25] Wilckens Henrik (Heinrich) Dávid erdész, természettudós születése (+1832. máj. 25.). A selmecbányai Bányászati Akadémián az erdőműveléstan első oktatója volt. Kezdeményezésére vezették be 1816-ban a három éves erdészeti tantervet, az erdészeti szakkönyvtár alapjait szintén ő rakta le. Mivel a selmecbányai intézetet a mai Nyugat-Magyarországi (korábbi Erdészeti és Faipari) Egyetem elődjének tekintjük, Wilckens személyében tisztelhetjük a soproni egyetem alapítóját.
(halál)
[Részletek...]
[1832-05-13] Georges de Cuvier francia zoológus halála (szül. 1769. aug. 23.). Összehasonlító bonctanában meghonosította a korreláció elvét: a szervek kölcsönösen meghatározzák egymás működését, tehát kialakulását is. Összehasonlító módszere alapján a gerinctelen állatokat három nagy típusba (ízeltek, puhatestűek, sugaras állatok), a gerinceseket négy osztályba (emlősök, madarak, hüllők, halak) sorolta. Osztályozásának alapja az idegrendszer volt.
(halál)
[Részletek...]
[1832-03-22] Johann Wolfgang Goethe német költő, regény- és drámaíró halála (szül. 1749. aug. 28.). Sokoldalú tevékenysége kiterjedt az irodalom- és művészetelméletre, a filozófiára, a történelem és a természettudományok területére. A világhírt első regénye, a Werther szerelme és halála hozta meg számára, amelyben azt ábrázolta, hogyan gátolta a 18. századi német társadalom a személyiség kibontakozását.
(halál)
[Részletek...]
[1832-03-22] Johann Wolfgang Goethe német költő, író, természettudós, hegymászó születése (+1832. márc. 22.).
1791 és 1817 között a weimari udvari színház igazgatója. 1823-tól visszavonultan élt. 83 éve alatt munkássága az irodalom mellett a természettudomány, színház, képzőművészet, politika területére is kiterjedt. Legfontosabb művei: Az ifjú Werther szenvedései, A vándor vihardala, Mohamed éneke, Prométheusz, Ganümedész, a német irodalmi lázadók mozgalmának, a Sturm und Dragnak és a természetrajongásnak lírai kifejezői. Három fontos drámája: az Egmont, az Iphigénia Tauriszban és a Torquato Tasso. Élete fő műve a Faust.



(halál)
[Részletek...]
[1832-03-04] Jean-Francois Champollion francia nyelvész és egyiptológus halála (szül. 1790. dec. 23.), aki 1822-ben a rosette-i kő segítségével megfejtette a hieroglifákat.
(1798-ban Bonaparte Napóleon tábornok egy tudósokból és írókból álló kutatócsoportot is magával vitt Egyiptomba, így megkezdődött az óegyiptomi kultúra módszeres feltárása. 1799-ben a Nílus deltájában, Rosette-ben megtalálták azt a követ, amelyre V. Ptolemaiosz egyiptomi király rendeletét vésték három nyelven: egyiptomi hieroglif írással, démotikus és görög írással.
A katonák persze ez alkalommal is örök szégyent hoztak nemzetükre: a szfinx orrára Napóleon francia katonái fogadásból célbalőttek ágyúval, így tört le. Az Asterix és Obelix francia film ezt próbálja a köztudatban felcserélni arra a kis balesetre, mely szerint Depardieu alatt tört le, amikor afféle ostoba turistaként, a szép kilátás reményében felmászott rá.)
(halál)
[Részletek...]
[1831-11-14] Georg Wilhelm Hegel német objektív idealista filozófus születése (+1831. nov. 14.). Főbb művei: A szellem fenomenológiája, A logika tudománya (ún. Nagy logika), A filozófiai tudományok enciklopédiája.
(halál)
[Részletek...]
[1831-08-22] Kazinczy Ferenc író, költő, irodalomszervező, akadémikus születése (+1831. aug. 22.). A nyelvújítás vezéralakja.
(halál)
[Részletek...]
[1831-08-22] Kazinczy Ferenc író, költő, irodalomszervező, akadémikus halála (szül. 1759. okt. 27.). A nyelvújítás vezéralakja.
(halál)
[Részletek...]
[1831-04-20] August Heinrich Lafontaine német író születése (+1831. ápr. 20.). Az érzelmes erotikus regény műfajának képviselője. Regényeit az idillikus szerelem, a családi élet, a természeti népek "egyszerű" világának ábrázolása jellemezte.


(halál)
[Részletek...]
[1830-11-21] Kisfaludy Károly költő, író, szerkesztő, akadémikus születése (+1830. nov. 21.). A romantika első nemzedékének irodalomszervezője. Festőként is ismerték.
(halál)
[Részletek...]
[1830-11-21] Kisfaludy Károly költő, író, irodalomszervező, akadémikus halála (szül. 1788. febr. 5.). A magyar irodalmi romantika egyik kezdeményezője és kiemelkedő képviselője. Az 1822-ben általa megindított Auróra című szépirodalmi zsebkönyv körül kialakult Auróra-kör tette Pestet véglegesen irodalmi központtá.
(halál)
[Részletek...]
[1829-12-18] Jean-Baptiste Antoine de Lamarck francia lovag, természettudós, akadémikus halála (szül. 1744. aug. 1.). Elsőként különítette el az állatvilágban a gerinceseket a gerinctelenektől. Az élővilág fejlődéstörténetére materialista elméletet dolgozott ki.
(halál)
[Részletek...]
[1828-11-19] Franz Peter Schubert osztrák zeneszerző halála (szül. 1797. jan. 31.).
(halál)
[Részletek...]
[1828-11-19] Franz Peter Schubert osztrák zeneszerző születése (+1828. nov. 19.).
(halál)
[Részletek...]
[1828-04-16] Francisco José de y Lucientes Goya spanyol festő és grafikus halála (szül. 1746. márc. 30.). 1789-től a madridi királyi udvar festője volt. Leleplezően éles megfigyelésekkel, szinte nyílt gúnnyal ábrázolta a királyi családot.
A 19. század elején megsüketült, művészete megváltozott, az egyszerű emberek forradalmi megmozdulásai, az 1808-as spanyol függetlenségi háború ihlették. A reakció üldözése miatt el kellett hagynia hazáját, Bordeaux-ban keresett menedéket és ott is halt meg.
Leghíresebb vásznai (pl. A meztelen Maya, A felöltözött Maya) a madriri Pradóban találhatók, de jelentős gyűjteménye van a budapesti Szépművészeti Múzeumnak is.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1828-04-16] Francisco José y Lucientes Goya spanyol festő és grafikus születése (+1828. ápr. 16.). Képein megdöbbentő erővel ábrázolta a spanyol nép szenvedésekkel teli életét.
(halál)
[Részletek...]
[1828-03-20] Barczafalvi Szabó Dávid író, szerkesztő, fordító, tanár halála (szül. 1752). A nyelvújítás az ő kezdeményezésével indult, miután 1792-1805 között sárospataki kollégiumi matematika-fizika tanárként latin helyett magyar nyelven adott elő. A tudományok magyarúl (1792) című munkájával a nyelvújítást közüggyé tette. Négyszáznál több új magyar szó képzését javasolta; olykor erőltetett szószerkesztéseit sokan támadták, de közülük majd száz győztesen került ki a "Mondolat-vitából", és napjainkra a magyar szókincs szerves részévé vált.
(halál)
[Részletek...]
[1828-02-23] Fazekas Mihály költő és botanikus halála (szül. 1766. jan. 6.). 1793-96-ban részt vett a francia háborúkban, 1796-ban főhadnagy lett, de lemondott rangjáról. Hazatérése után Debrecenben gazdálkodott, 1806-tól részt vett a város közéletében. 1819-től szerkesztette, jórészt maga írta a Debreceni Magyar Kalendáriumot. 1804-ben készült el fő műve, a Lúdas Matyi című elbeszélő költeménye, amelyben életszerűen ábrázolta az akkori magyar társadalom legfontosabb problémáját, a nemesség és a parasztság ellentétét. Sógorával, Diószegi Sámuellel 1807-ben adták ki Debrecenben a Magyar Fűvészkönyvet.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1828-02-23] Fazekas Mihály költő és botanikus születése (+1828. febr. 23.). 1804-ben készült el fő műve, a Lúdas Matyi. Sógorával, Diószegi Sámuellel 1807-ben adták ki Debrecenben a Magyar Fűvész Könyvet, az első magyar növényhatározót.
(halál)
[Részletek...]
[1827-10-18] Wilhelm Hauff német író születése (+1827. okt. 18.). Teológiát és filozófiát tanult. Legismertebbek keleties modorban írt mesegyűjteményei (Mesék a műveltebb osztály fiai és lányai számára). Nagy hozzáértéssel használta fel a népmesei motívumokat. Magyarul is megjelent műve A gólyakalifa, A kis Mukk története, A spessarti fogadó.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1827-02-17] Johann Heinrich Pestalozzi svájci pedagógus halála (szül. 1746. jan. 12.). A neveléstörténet egyik legnagyobb alakja. Megvetette a számolás és a mérés, a rajzolás valamint az anyanyelvi oktatás részletes módszertanának alapját. Mintagazdaságot, elhagyott és árva gyermekek részére menhelyet létesített. Az erkölcsi nevelés fontos eszközének tartotta a munkát a gyermek életkorának és aktivitásának figyelembevételével. 1801-ben jelent meg nevelési koncepciója, amely szerint az oktatás folyamata a gyermekek születésétől meglevő tulajdonságainak a megfigyelések hatására történő folyamatos kibontakozását jelenti. Burgdorfban nyitotta meg első iskoláját.
(halál)
[Részletek...]
[1827-01-06] Charlotte von Stein német írónő halála (szül. 1742. dec. 25.). Johann Wolfgang Goethe szerelme és múzsája volt. Anna Amalia weimari hercegnő udvarhölgye 1764-ben kötött boldogtalan házasságot von Stein főlovászmesterrel. 1775 és 1784 között szoros baráti kapcsolat fűzte a nála hét évvel fiatalabb Goethéhez, aki 1700-nál több szerelmes levelet írt hozzá, s számos versében próbálta megfogalmazni annak a varázsnak a titkát, amit ez a nem különösebben szép és nem különösen okos asszony tett rá.
Charlotte von Stein 1776-ban írta Rino, 1794-ben pedig Dido című drámáját. Schiller tanácsára írta vígjátékát Újféle szabadságszisztéma avagy összeesküvés a szerelem ellen (1799) címmel. 1803-ban név nélkül jelent meg A két Emília című drámája, amelyet egy angol novella alapján írt.
(halál)
[Részletek...]
[1826-02-02] Anthelme Brillat-Savarin francia jogász, politikus és gasztronómus halála (szül. 1755. ápr. 1.). A nagy francia forradalom idején Svájcba, majd az USÁ-ba menekült. Számos munkát publikált a jog és a politikai gazdaságtan témakörében, de ismertté az 1825-ben megjelent gasztronómiai értekezése, "Az ízlés fiziológiája" tette.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1825-05-07] Antonio Salieri olasz származású zeneszerző, karmester halála (szül. 1750. aug. 18.). Beethoven, Schubert és Liszt is nála tanult.
(halál)
[Részletek...]
[1824-03-24] Trattner János Tamás nyomdász, könyvkereskedő, kiadó születése (+1824. márc. 24.). A magyar irodalom legjobbjainak kiadásával foglalkozott. Támogatta a magyar írókat műveik kiadásában, barátja volt Kazinczynak és Kölcseynek is.

(halál)
[Részletek...]
[1824-01-26] Théodore Géricault francia festő és grafikus halála (szül. 1791. szept. 26.). Delacroix mellett a francia romantika nagy mestere.
(halál)
[Részletek...]
[1824-01-26] Théodore Géricault francia festő és grafikus születése (+1824. jan. 26.). Legismertebb A Medúza tutaja című hatalmas képe, amely egy megtörtént hajótörés túlélőinek haldoklását ábrázolja a tengeren.
(Apró tutajunk a Föld a kozmoszban…)
(halál)
[Részletek...]
[1823-10-30] Edmund Cartwright angol feltaláló, lelkész születése (+1823. okt. 30.). 1784-ben szerkesztette meg az első gyakorlatban bevált, gőzerővel hajtott mechanikus szövőszéket. 1786-tól a lincolni székesegyház lelkésze volt.
(halál)
[Részletek...]
[1823-08-15] Schwartner Márton történész, statisztikus születése (+1823. aug. 15.). A magyar statisztika első európai hírű művelője. Kiemelkedő jelentőségű, Statistik des Königreichs Ungarn című könyvében a német egyetemi statisztika leíró módszerét az angol politikai aritmetika kutató irányzatával ötvözte. Ez volt az első statisztikai mű, amely Magyarország népességét és gazdasági helyzetét rendszerbe foglalva ismertette a felvilágosodás eszméitől ösztönözve.
(halál)
[Részletek...]
[1823-05-11] Podmaniczky József báró tudományos- és közíró halála (szül. 1756. júl. 29.). 1790-91-ben vezető szerepe volt a nemesi-nemzeti mozgalomban, amelynek felvilágosult, reformista szárnyát képviselte. 1791-ben az országgyűlés által kiküldött kereskedelmi bizottság tagjaként megírta az osztrák vámrendszer kritikai elemzéseit, rámutatott Magyarország alárendelt helyzetére, és a belső vám eltörlését javasolta. 1802-től Bács-Bodrog vármegye főispánja, 1815-ben pedig Ausztria párizsi megbízottja volt.

Nemzetközi hírnevét és a külföldi tudományos élet kiemelkedő képviselővel fennálló jó kapcsolatait bizonyítja, hogy a legnagyobb tekintélyű tudós társaság, a londoni Royal Society 1780. június 8-án felvette tagjai sorába. Ő volt az első magyar, aki ebben a kitüntetésben részesült.

(halál, tüntetés)
[Részletek...]
[1823-01-26] Edward Jenner angol orvos születése (+1823. jan. 26.). Felfedezte, hogy a tehénhimlő váladéka alkalmas az emberi himlő elleni immunizálásra, s kidolgozta a himlő védőoltását.
(halál)
[Részletek...]
[1822-12-15] Verseghy Ferenc író, költő, nyelvtudós és esztéta halála (szül. 1757. ápr. 3.). A felvilágosodás nemesi-nemzeti mozgalmának kiemelkedő alakja. Elsőként ültette át magyarra a Marseillaise-t. A Martinovics-mozgalom egyik vezetője volt, emiatt halálra ítélték, végül kilenc évig raboskodott.
- + -
"Nézd a búzakalászt, büszkén emelődik az égnek,

Míg üres; és ha megért, földre konyítja fejét.
Kérkedik éretlen kincsével az iskolagyermek,
Míg a teljes eszű bölcs megalázza magát."
(Verseghy Ferenc: Az igazi bölcs)
(halál)
[Részletek...]
[1822-08-07] Teleki Sámuel gróf születése (+1822. aug. 7.). Erdélyi kancellár, a marosvásárhelyi Teleki-téka megalapítója. 1753-től gyűjtött mintegy ötvenezer kötetes marosvásárhelyi könyvtárát megnyittatta a nagyközönségnek.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1822-07-08] Percy Bysshe Shelley angol költő halála (szül. 1792. aug. 4.). Az angol romantikus líra második nemzedékének kiemelkedő alakja. A Nyugat nemzedéke valóságos Shelley-kultusz bűvöletében alkotott.
- + -
"Ha elhangzott a zene, zeng az emlékezete."
(halál)
[Részletek...]
[1822-06-25] Ernst Theodor Amadeus Hoffmann német író és zeneszerző születése (+1822. jún. 25.). A német romantika nagyhatású alakja. Delibes Coppélia és Csajkovszkij A diótörő című balettjei Hoffmann egy-egy történetén alapulnak, Offenbach Hoffmann meséinek maga a költő a hőse.
(halál)
[Részletek...]
[1822-02-23] Berzeviczky Gergely közgazdasági író születése (+1822. febr. 23.). Haladó szellemű felvidéki birtokos, 1784-től Göttingenben tanult, majd beutazta Nyugat-Európát. Kapcsolatban volt a nemesi mozgalommal, majd a magyar jakobinusokkal, de ő elkerülte a felfedeztetést. 1795-től gazdasági tanulmányokkal foglalkozott. 1797-ben Lőcsén jelent meg első jelentős műve, s ez volt az első olyan magyarországi közgazdasági munka, amely Adam Smith angol közgazdász hatására írodott. Elsők között ismerte fel a feudális viszonyok fejlődést gátló voltát, és felhívta a nemesség figyelmét az árutermelés következtében fokozottan kizsákmányolt jobbágyság nehéz helyzetére. Közgazdasági tárgyú írásaiban a merkantilista bécsi gazdaságpolitika ellen küzdött, és rámutatott annak elnyomó jellegére Magyarországgal szemben.
(halál)
[Részletek...]
[1821-02-23] John Keats angol költő halála 26 évesen Rómában (szül. 1795. okt. 31.). A romantikus költészet kiemelkedő alakja. 1818-1819-ben két év alatt született versei páratlanok az angol irodalom történetében.
(halál)
[Részletek...]
[1821-02-23] John Keats angol költő születése (+1821. febr. 23.). Az angol romantikus költészet kiemelkedő alakja.
- + -
Ha rádöbbenek, hogy meghalhatok,
Mielőtt agyam termését behordtam,
Mielőtt, mint dús csűrök a magot,
Megőrzöm magam tornyos könyvhalomban;
Ha nézem a csillagos éjszaka
Arcán a nagy mese jelképeit
S érzem, hogy őket lerajzolni a
Varázskezű sors nem soká segít;
S ha azt érzem - te tűnő árny, te szép! –
Hogy már nem látlak viszont, s hogy soha
Nem önti belém tündér erejét
A gondtalan csók - akkor, akkor a
Mindenség partján állok, eltünődve,
S hír s szerelem semmivé omlik össze.
(John Keats: When I have fears that I may cease to be)
(Szabó Lőrinc fordítása)
(A tihanyi temetőből, egy 23 évesen, emberi felelőtlenség miatt elhunyt fiatal tanár sírjáról)
(halál)
[Részletek...]
[1820-12-13] Széchényi Ferenc főispán születése (+1820. dec. 13.). A Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár alapítója. 1802. november 25-én a nemzetnek ajándékozta könyvtárát, s ezzel megalapítója lett a később már az ő nevét viselő könyvtárnak, amely az 1808-ban életre hívott Magyar Nemzeti Múzeum alapintézményévé vált.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1820-10-20] Taucher Ferenc jezsuita csillagász születése (+1820. okt. 20.). A budai csillagvizsgáló vezetője volt, az elsők között végzett rendszeres meteorológiai méréseket Magyarországon.


(Hogy ma legyenek régi adataink és felismerhessük a globális klímamegbolondulást ...)
(halál)
[Részletek...]
[1819-08-19] James Watt angol mérnök születése (+1819. aug. 19.). 1769-ben szabadalmaztatta gőzgépét, amely Thomas Newcomen gépének tökéletesítése volt. 1784-ben gőzmozdonyt épített. Neve a teljesítmény metrikus egysége.
(halál)
[Részletek...]
[1819-02-13] Nagyváthy János jogász, teológus, mezőgazdász születése (+1819. febr. 13.). A keszthelyi Georgikon szellemi atyja.
(halál)
[Részletek...]
[1819-02-13] Nagyváthy János mezőgazdász halála (szül. 1755. jan. 19.). Az első magyar mezőgazdasági kézikönyv írója. Ő használt először kettős könyvelést. Festetics György az ő tanácsára is szervezte meg a keszthelyi Georgikont, az első mezőgazdasági főiskolát.
(halál)
[Részletek...]
[1818-04-25] Tolnay Sándor állatorvos, egyetemi tanár születése (+1818. ápr. 25.).
1787-ben a pesti egyetem orvosi karán szervezett állatgyógyászati tanszék vezetője lett, s irányításával indult meg a magyar állatorvosi szakoktatás.
(halál)
[Részletek...]
[1818-04-25] Tolnay Sándor állatorvos, egyetemi tanár halála (szül. 1748. szept. 8.). 1787-ben a pesti egyetem orvosi karán szervezett állatgyógyászati tanszék vezetője lett, s irányításával indult meg a magyar állatorvosi szakoktatás.
(halál)
[Részletek...]
[1817-12-13] Kitaibel Pál biológus, ásvány és gyógyvíz kutató halála.
(halál)
[Részletek...]
[1817-04-25] Joseph Sonnenfels osztrák közgazdász, jogtudós halála (szül. 1733). Részben az ő szorgalmazására törölték el Ausztriában a kínvallatást. Közgazdászként ő is kora elterjedt tévedését vallotta, mely szerint a gazdasági fejlődés alapja a népességnövekedés lett volna.

(halál)
[Részletek...]
[1816-02-22] Adam Ferguson skót történész, filozófus, szociológus születése (+1816. febr. 22.). Fontos szerepe volt a "civil társadalom" máig használatos fogalmának kidolgozásában. Az egyéni és társadalmi interakciókról kifejtett nézetei alapján a modern szociológia egyik előfutárának tartják.
(halál)
[Részletek...]
[1816-01-28] Cházár András jogi író, a magyar gyógypedagógia úttörojének születése (+1816. jan. 28.). O kezdeményezte és szervezte meg az elso magyar süket-néma intézetet.
(halál)
[Részletek...]
[1814-12-24] Kelemen László színész, színigazgató halála (szül. 1762. júl. 26.). A magyar hivatásos színészet, az állandó magyar játékszín megindítója.
(halál)
[Részletek...]
[1814-12-09] Joseph Bramah angol feltaláló halála (szül. 1748. ápr. 13.). Számos találmánya közül (lopásbiztos zár, amit csak 67 év múlva 50 órai munkával sikerült feltörni, hidraulikus sajtológép, sörpalackozó gép, bankjegysorszámozó nyomdagép) a vízöblítéses WC vált ökológiai jelentőségűvé:
ami nélkülözhetetlen tápanyag-visszapótlás a talajnak, az szennyezés a víznek.
(Amikor egy területen a vizilovak túlszaporodnak, vagy aszály miatt a terület eltartóképessége csökken, az egész állomány kipusztulhat, mert az ürülékükkel túlszennyezett vízben számukra mérgező vörösalga szaporodik el.)
(halál, találmány)
[Részletek...]
[1814-03-26] Joseph Ignace Guillotin francia orvos születése (+1814. márc. 26.). Nevét a híres kivégzőeszköz őrizte meg, pedig a közfelfogással ellentétben nem ő volt a feltalálója, ő csak könyörületből javasolta 1791. október 10-én a francia nemzetgyűlésen a nyaktiló alkalmazását, hogy minél kevesebb kínzással végezzék ki a halálraítélteket. Indítványát 1792-ben elfogadták.

(Már Victor Hugo megjegyezte, milyen szerencsétlenek némely emberek: Kolumbus nem tudta nevét az Újvilágra ragasztani, Guillotin pedig nem tudta a nyaktilóról levakarni.)
(halál)
[Részletek...]
[1813-08-02] Diószegi Sámuel botanikus halála (szül. 1760. dec. 29.). A magyar rendszeres növénytan megalapítója. Református lelkész volt, esperes és egyházkerületi főjegyző. Legjelentősebb munkája az első magyar növényhatározó, a Magyar Füvész Könyv, amelyet sógorával, Fazekas Mihály költővel közösen írt. A Karl Linné svéd természettudós növénytani rendszerének tudományos eredményeit felhasználó könyv több mint 3000 magyarországi növény leírását tartalmazza, ékes magyar nyelven. Ő teremtette meg a leíró növénytan és alaktan magyar szaknyelvét.
A magyar nyelv legnagyobb tudora, Arany így írt róla:"...óhajtani lehet, hogy aki még valaha nyelvünkben újít, azt a népnyelv, népi észjárás oly teljes ismeretével és oly romlatlan nyelvérzékkel tegye, mint Diószegi, Fazekas, Földi".
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1813-08-02] Diószegi Sámuel botanikus születése (+1813. aug. 2.). A magyar rendszeres növénytan megalapítója. Legjelentősebb munkája az első magyar növényhatározó, a Magyar Füvész Könyv, amelyet sógorával, Fazekas Mihály költővel közösen írt.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1811-02-24] Bessenyei György író, filozófus halála (szül. 1747.). Klasszicista tragédiát (Ágis tragédiája), egy vígjátékot írt (A filozófus), s olyan röpiratokat (Jámbor szándék), amelyekben nagy szabású nyelvi-irodalmi programot hirdetett. 1804-ben írta, Voltaire Candide-jának mintájára, utópisztikus, állambölcseleti, filozófiai regényét, a Tariménes utazását. Fellépésétől számítják a magyar felvilágosodás kezdetét.
(halál)
[Részletek...]
[1810-02-24] Henry Cavendish angol fizikus és kémikus, a hidrogén felfedezőjének születése (+1810. febr. 24.). Megállapította, hogy a levegő oxigén és nitrogén keveréke és hogy a víz nem elem, hanem vegyület. Elsőként dolgozott ki módszert a gravitáció mérésére.
(A szén, majd olaj korszak után valószínűleg a hidrogén korszak következik, amely sokkal fenntarthatóbb.)
(halál)
[Részletek...]
[1809-11-23] Winterl József Jakab botanikus, vegyész halála (szül. 1739. ápr. 15.). Az alföldi gyümölcstermesztés egyik úttörője. 1784-ben a Józsefvárosban saját pénzén vásárolt telken megalapította a pesti botanikus kertet.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1809-10-25] Wesselényi Miklós erdélyi báró születése (+1809. okt. 25.). 1794-95-ben jakobinusság vádjával törvény elé állították, pedig csak nemesi alapon akarta Erdélyt függetleníteni. Támogatta az iskolák fejlesztését és az önálló magyar színjátszás megteremtését, különösen Erdélyben.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1809-05-31] Joseph Haydn osztrák zeneszerző születése (+1809. máj. 31.). A bécsi klasszikus zenei nyelvezet megteremtője. Sokáig volt az Esterházy hercegek házi karmestere.
(halál)
[Részletek...]
[1807-04-04] Joseph Jérome Lalande francia csillagász, akadémikus halála (szül. 1732. júl. 11.). A párizsi csillagvizsgáló igazgatója. Főképpen a bolygók mozgásának elméletével foglalkozott, kiadott egy Hold-atlaszt és egy csillagkatalógust, 47 ezer objektumot írt le.
(halál)
[Részletek...]
[1805-05-09] Friedrich Schiller német költő és író, filozófus és esztéta halála (szül. 1759. nov. 10.). Művészetét a szépség, az igazság és az erkölcs egysége határozza meg. Drámái – a Haramiák, az Ármány és szerelem, a Don Carlos, a Stuart Mária, a Tell Vilmos – a világirodalom klasszikus művei. Az ő verse Beethoven Örömódájának szövege.
(halál)
[Részletek...]
[1805-05-09] Friedrich Schiller német költő és író, filozófus és esztéta születése (+1805. máj. 9.).
(halál)
[Részletek...]
[1805-01-28] Csokonai Vitéz Mihály költő halála (szül. 1773. nov. 17.).

(halál)
[Részletek...]
[1805-01-28] Csokonai Vitéz Mihály születése (+1805. jan. 28.). Nemcsak költő, botanikus is. Sok virágnevünk tőle származik, pl. az estike és a kankalin.
(halál)
[Részletek...]
[1804-03-26] Kempelen Farkas polihisztor, természetbúvár születése (+1804. márc. 26.). A XVIII. század egyik legjelentősebb magyar tudósa és feltalálója. Maradandót alkotott a fonetika területén, könyvtárat szervezett, színházat épített, vízvezetékrendszert tervezett. Sakkozógépe és beszélőgépe világhírű volt. Nyolc nyelven írt, beszélt.
(halál)
[Részletek...]
[1804-02-12] Immanuel Kant német filozófus, esztéta születése (+1804. febr. 12.). A klasszikus német idealista filozófia első nagy alakja. Nézetei a XIX. század második felétől kezdtek elterjedni, és máig nagy hatással vannak a filozófiára.
(halál)
[Részletek...]
[1804-02-06] Joseph Priestley angol természettudós és filozófus halála (szül. 1733. márc. 24.). 1755-ben presbiteriánus lelkész lett, majd az Erdélyből származó unitárius egyház egyik angliai vezetője (noha 1844-ig az áttérést börtönnel büntették vagy megvonták az állampolgárságot az unitáriusoktól, ezért azok inkább radikális máskéntgondolkodóknak nevezték magukat). Gázkémiai kutatásai és az oxigén felfedezése (1774) tette híressé. Angol nyelvtankönyvet, valamint oktatási és politikai könyveket is írt. Vallási és politikai nézetei miatt (pl. támogatta a francia forradalmat és a munkásosztály fölemelkedéséért küzdött) 1794-ben (mivel élete veszélyben forgott) az USA-ba utazott, ahol szívesen fogadták.

(Bartók Béla is unitárius volt. Mivel ma már számos protestáns felekezetben szabad vita folyik arról, hogy Jézus isten volt-e, a szentháromság helyett egyetlen Istenben hívő unitárius különállás jelentősége lecsökkent. Mára Angliában csak kb. ötezren maradtak, ennek fele 65 éven felüli, s 180 templomuk fenntartása egyre nehezebb.)
(halál)
[Részletek...]
[1803-12-18] Johann Gottfried Herder német költő, műfordító, esztéta, történetfilozófus halála (szül. 1744. aug. 25.). A természethez való visszatérést hirdető mozgalom, továbbá a német felvilágosodás "Sturm und Drang" (vihar és előretörés) mozgalmának (radikális szakítás a merev klasszicizmussal, mindenfajta kötöttséggel, a szabadság és az énkultusz jegyében) vezető teoretikusa.
(halál)
[Részletek...]
[1802-04-18] Erasmus Darwin angol orvos, természettudós születése (+1802. ápr. 18.). A származástan előfutára, Charles Darwin, a darwinizmus alapítójának nagyapja. Zoonomia című munkájában evolúciós tanokat hirdetett, a különböző állatfajok embrióinak hasonlóságát, a végtaghasználat alakító erejét hangsúlyozva.
(halál)
[Részletek...]
[1801-03-25] Novalis (Friedrich Leopold von Hardenberg) német romantikus költő, író születése (+1801. márc. 25.). Két főműve a Henrich von Ofterdingen c regény és a Himnuszok az éjszakához.
(halál)
[Részletek...]
[1799-05-18] Pierre-Augustin Caron Beaumarchais francia író születése (+1799. máj. 18.). A sevillai borbély és a Figaro házassága írója, az elsőből Rossini, az utóbbiból Mozart írt operát.
(halál)
[Részletek...]
[1799-03-13] Weszprémi István író, orvostörténész születése (+1799. márc. 13.). A XVIII. század egyik kiemelkedő tudású polihisztora. Tanult a debreceni főiskolán, 1756-ban Utrechtben szerzett orvosdoktori címet. 1755-ben világviszonylatban is úttörő munkájában pestis elleni védőoltást javasolt. 1757-től 43 éven át Debrecen város orvosa volt. Mária Terézia, mint a "nép egészségügyi gondozóját" aranyéremmel tüntette ki.
Négykötetes biobibliográfiai gyűjteménye a magyar orvostörténet enciklopédiájává szélesült, gazdag irodalom- és művelődéstörténeti anyaggal. Emlékére a Magyar Orvostörténeti Társaság róla elnevezett kitüntetést alapított, amellyel minden évben a legkiemelkedőbb orvostörténeti kutatást jutalmazzák.
(halál, tüntetés)
[Részletek...]
[1798-11-17] Batthyány Ignác püspök, egyháztörténész halála (szül. 1741. jan. 30.). 1780-ban nevezték ki erdélyi püspökké. Római tanulmányútján megismerkedett a vatikáni könyv- és levéltár magyar anyagával, majd itthon folytatta történészi kutatásait. Ehhez hozzásegítette hatalmas könyvtára, a mai Batthyáneum. Kiemelkedő jelentőségű tette még a gyulafehérvári csillagvizsgáló 1794. évi megalapítása és fenntartása. Számos fontos történeti forrást tett közzé.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1798-06-04] Giacomo Girolamo Casanova (Chevalier de Seingalt) itáliai író, kalandor halála (szül. 1725. ápr. 2. Velence). Az előkelő származású, művelt Casanova rendkívül mozgalmas és kalandos életet élt, volt jogász, pap, bűvész, csodadoktor, hegedűművész, lutri igazgató, könyvtáros, nemes társaságok kedvelt vendége és börtönök lakója, de mindenekelőtt utolérhetetlen szerető. "Életem története" című műve érdekes kordokumentum, amelyben gazdag körképet festett Európa szokásairól, századának jelentős eredményeiről, gáláns szerelmi kalandokról. Történeti munkákat, matematikai értekezéseket, drámákat és színműveket is alkotott.
(A szoknyavadász Don Juan-nal szemben, aki hódításainak számával dicsekedett férfitársai körében, Casanova arra volt büszke, hogy a gyönyörre talált nők suttogó propagandája terjesztette hírnevét és a dicshimnuszok hatására a nők keresték a társaságát.)
(halál)
[Részletek...]
[1797-02-22] Karl Friedrich Hyeronimus Münchhausen báró, német földbirtokos, katonatiszt halála (szül. 1720. máj. 11.). Nagyzoló mesékből származtak a Münchhausen-történetek, a hihetetlen hadi, vadász- és útikalandok, amelyekkel barátait szórakoztatta. "A német Háry János" kalandjainak számos prózai, drámai és filmfeldolgozása ismeretes.

(halál)
[Részletek...]
[1794-07-25] André Marie de Chénier francia költő, publicista születése (+1794. júl. 25.). A romantika előfutára, klasszikus görög, latin költészettel, angol irodalommal, a perzsa és kínai lírával foglalkozott.
Lelkesedett a forradalom eszméiért, de Robespierre-rel nem értett egyet, tiltakozott a terror ellen, ezért elfogták, bebörtönözték. A Saint-Lazare-ban írta legszebb verseit, A fogoly lány-t és a Jambusok-at.
Robespierre bukása előtt két nappal fejezték le. Költeményei halála után jelentek meg nagyobb számban és váltak híressé.
(halál, tilt)
[Részletek...]
[1794-03-29] Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat márki) francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus születése (+1794. márc. 29.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára. A forradalom után a girondista többségű Nemzetgyűlés tagjává, majd elnökévé választották. Nem tudta megakadályozni a király kivégzését, majd amikor a jakobinusok kerültek hatalomra, menekülnie kellett. Rejtőzése idején írta híres filozófiai értekezését: Esquisse d'un tableau historique des progres de l'esprit humain. 1794. márc. 27-én letartóztatták és a börtönben másodnapra meghalt, feltehetően megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Matematikusként a valószínűségszámításban és integrálszámításban alkotott maradandót.
Már Malthus előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség fogja megállítani, addig Concordet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők oktatásáért. Kidolgozta a francia népoktatás tervét.
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára. Az ésszerű családtervezés a statisztikai elemzések szerint elsősorban nem a gazdasági helyzettől, hanem a nők oktatásától, munkalehetőségeitől és döntési szabadságától függ.)
(éhínség, halál)
[Részletek...]
[1794-03-29] Megölték a börtönben Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat) márkit. Francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus (szül. 1743. szept. 17.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára, a Nemzetgyűlés tagja, később elnöke volt. A szélsőséges párt megvádolta, letartóztatták és a börtönben másnap megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Értekezett a valószínűségről és integrálszámításról.
(Már Thomas Robert Malthus (1766-1834) előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség (vagy legalábbis az attól való félelem) fogja megállítani, addig Condorcet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők egyenlőségéért és oktatásáért.)
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára.)
(A lemming, a tundrák fő zsákmányállata, nagyon szapora, ezért pár évenként tömeges elvándorlásra kényszerül, amelynek végén gyakran egész csapatok vesznek a tengerbe. Tud ugyan úszni, de egy negyedóra alatt kimerül és megfullad. Sokáig értetlenül állt a tudomány e kis rágcsáló tömeges öngyilkossága előtt, de aztán kiderült, hogy elszaporodása miatt az éhhalál elől próbál a tengeren átjutni.)
(éhínség, halál)
[Részletek...]
[1793-08-18] Makó Pál matematikus és fizikus születése (+1793. aug. 18.). Jezsuita tanár, majd világi pap, Mária Terézia oktatásügyi tanácsadója volt. Részt vett a Ratio Educationis kidolgozásában, valamint a matematikus- és mérnökképzés korszerűsítésében. Ő írta az első korszerű hazai fizikakönyvet és az első magyarországi villamosságtani monográfiát (latin nyelven, később magyarul és németül is megjelent).
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1793-04-15] Szentmártonyi Ignác jezsuita tanár, csillagász, matematikus, térképész születése (+1793. ápr. 15.). Grazi tanárkodása után V. János portugál király meghívására Brazíliába ment a vitatott spanyol-portugál határvonal kitűzésére. Az 1749-ben megkezdett csillagászati helymeghatározások adatait titkos iratként kezelték. 1760-ban más dél-amerikai jezsuitákkal együtt letartóztatták és csak 18 évi fogság után, Mária Terézia közbenjárására szabadult. Utána Csáktornyán, majd a közeli Belica falu plébánosaként élt. Tudományos munkája még feltáratlan.


- + -
Bebörtönzése az indiánokat védő jezsuiták elleni spanyol fenekedés kapcsán történt. Végül 1767 febr. 27-én a spanyol király parancsot ad a száz éves paraguayi jezsuita redukciók megszállására. A 30 telepen kb. 150 ezer indián élt és a jólétet, békét és védelmet jelentő redukciókba özönlöttek a spanyol nagybirtokosoktól megszökve az indián rabszolgák - megkeresztelkedni. Ld. Robert Bolt A misszió c. regénye (Szt. István Társulat, 1988) ill. a belőle készült, azonos című film, továbbá Fritz Hochwelder A szent kísérlet c. drámája.
(halál)
[Részletek...]
[1792-04-30] Lord John Montagu Sandwich angol politikus halála (szül. 1718. nov. 3.). A szendvics "feltalálója". James Cook róla nevezte el a Sandwich, mai nevükön Hawaii-szigeteket.
(halál)
[Részletek...]
[1792-04-30] Lord John Montagu Sandwich angol politikus születése (+1792. ápr. 30.). A szenvedélyes kártyajátékos lord vég nélküli kártyacsatái alatt szakácsával bárányhússal megrakott kenyérszeleteket szolgáltatott fel magának, hogy egyik keze a kártya számára szabadon maradjon. 1762-ben egy alkalommal 24 órán keresztül nem kelt fel a kártyaasztal mellől és a bárányhúsos kenyérszeletre ekkor ragadt rá a "sandwich" (szendvics) elnevezés.
(halál)
[Részletek...]
[1792-04-14] Hell Miksa csillagász születése (+1792. ápr. 14.). A bécsi csillagvizsgáló igazgatója volt. O irányította a kolozsvári, az egri, a budai és a nagyszombati csillagvizsgáló építését, s megindította az "Ephemerides Astronomicea" címu csillagászati folyóiratot.
(halál)
[Részletek...]
[1792-04-14] Hell Miksa csillagász halála (szül. 1720. máj. 15.). VIII. Keresztély dán király megbízásából Norvégiában végzett csillagászati megfigyelései során először neki sikerült helyesen kiszámítania a Nap-Föld távolságot.
(halál)
[Részletek...]
[1791-12-05] Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző, zongorista, orgonista, karmester halála (szül. 1756. jan. 27.). Minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje volt. Már hatévesen sikereket aratott, első vígoperáját 12 évesen írta. 36 évesen halt meg betegségtől, küzdelmektől és anyagi gondoktól megtörve. Rövid élete folyamán 626 művet írt, minden zenei műfajban, Requiem, operák (Don Juan, Varázsfuvola, Figaro házassága, Don Giovanni), zongoraversenyek, szimfóniák. Olyan művész volt, aki függetlenül, önmagára utaltan, feudális kötöttségektől mentesen próbált élni.

(halál)
[Részletek...]
[1791-12-05] Wolfgang Amadeus Mozart osztrák zeneszerző születése (+1791. dec. 5.). Csodagyermekként előbb ismerte a kottát, mint a betűket. A 36 évet élt zseni 628 egyházi és világi zenemű alkotója. Figaró házassága, Don Giovanni, Cosi fan tutte, Titusz kegyelme, A varázsfuvola, Esz-dur, g-moll, C-dur (Jupiter) szimfóniák.
(halál)
[Részletek...]
[1791-03-02] John Wesley angol teológus születése (+1791. márc. 2.). A methodista egyház alapítója. Az oxfordi egyetemen tanult, pap édesapjának segédkezett, s 1728-ban ő is anglikán pap lett. Eközben Oxfordban testvére, Charles "Szent Klub" néven közösséget szervezett, amelynek tagjai szabályozott életmódjuk - methodus vitae - miatt methodistáknak nevezték magukat. Oxfordba visszatérve John is csatlakozott a társasághoz. Ezután a klub tagjai másokat is megtérésre buzdítottak, ezért az anglikán klérus kitiltotta őket a templomokból. Ma kb. 43 millió a metodisták száma a világon.
(halál, tilt)
[Részletek...]
[1790-07-17] Adam Smith Adam angol polgári közgazdász születése (+1790. júl. 17.). Leghíresebb kutatási eredménye munkaérték-elmélete, amelyben a gazdaság keletkezését az emberi munkára vezette vissza, és az áru értékét is a munkával magyarázta. Ehhez kapcsolódva dolgozta ki munkabérelméletét, profit- és járadékelméletét is. Ugyanakkor szerinte a járadék és a profit a bérek megrövidítoi. Kutatási eredményeit fo muvében, az 1776-ban megjelent A nemzetek gazdagságában adta közre.
- + -
Az o tétele az ún. 'láthatatlan kéz': az egyének, bár mindegyikük kizárólag saját hasznát keresi, mégis, mintha valami 'láthatatlan kéz' vezetné ôket, végül is együttesen és öntudatlanul a közjót mozdítják elô.
Azóta bebizonyosodott, hogy az önérdeküket hajszoló egyének kíméletlen versenye nem áldást hozó láthatatlan kéz, hanem sokkal inkább "láthatatlan ököl, amely lesújt a közjóra" (Hankiss: Társadalmi csapdák, 1979, 20. old.).
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1789-03-11] Hell József Károly bányafőgépész születése (+1789. márc. 11.). A magyarországi bányagépesítés úttöroje. Jelentős találmánya volt az 1753-ban Selmecbányán üzembe helyezett léggép, amelynél elsőként használt vízemelésre sűrített levegőt.

(A bányászat a robbanásszerű természet-átalakítás kezdete.
Pl. Tata a vizek városa volt, míg többszáz forrása el nem apadt a bányászat miatt.)
(halál, találmány)
[Részletek...]
[1788-12-14] Carl Philipp Emmanuel Bach német zeneszerző halála (szül. 1714. márc. 8.). Johann Sebastian Bach második fia, 1741-ben II. Frigyes porosz király udvari zenésze Berlinben, 1767-től Hamburg öt főtemplomának zeneigazgatója és kántora volt. Több száz művet írt, köztük 19 szimfóniát és 50 zongoraversenyt. Jelentősek pedagógiai művei.
(halál)
[Részletek...]
[1788-04-16] Georges Louis Leclerc Buffon francia természettudós születése (+1788. ápr. 16.). Korának egyik legnagyobb zoológusa. A földtanban a történeti szemléletet hirdette a bibliai magyarázattal szemben.
(halál)
[Részletek...]
[1788-04-16] Georges Louis Leclerc Buffon francia természettudós halála (szül. 1707. szept. 7.). A 36 kötetes, híres összefoglaló természetrajzot kiadó zoológusok egyike.
(halál)
[Részletek...]
[1786-11-16] Hatvani István matematikus, fizikus, természettudós születése (+1786. 11. 16.). A magyar felvilágosodás jeles képviselője. Elsőként ő tanított hazánkban kémiát, de csillagászati megfigyeléseket is végzett.
(halál)
[Részletek...]
[1786-05-23] Benyovszky Móric utazó, felfedező halála Madagaszkáron (szül. 1741. szept. 20.). Madagaszkár szigetén a bennszülöttek királyukká választották.
(halál)
[Részletek...]
[1784-12-05] Phillis Wheatley, az első amerikai fekete írónő halála (szül. 1753). Afrikában született, nyolcéves korában rabszolgaként került Amerikába. 13 évesen már verseket írt, 1773-ban angliai utazást tett, és a londoni társasági élet népszerű alakjává vált. Amerikában férjhez ment egy felszabadított rabszolgához, de házassága nem sikerült. 31 évesen nyomorban, magányosan halt meg.

(halál)
[Részletek...]
[1784-07-31] Denis Diderot francia író, filozófus halála (szül. 1713. okt. 5.). Az Enciklopédia szerkesztője, legtermékenyebb munkatársa, a francia felvilágosodás nagy alakja.
(halál)
[Részletek...]
[1784-07-31] Denis Diderot francia filozófus, író és esztéta születése (+1784. júl. 31.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, a francia Enciklopédia szerkesztője és egyik legtermékenyebb munkatársa. Szépirodalmi munkásságából "Az apáca" című regénye emelkedik ki. A halála előtti napon híres filozófiai végrendeletet tett: "Minden filozófia kezdete a hitetlenség". Jeltelen sírba temették Párizsban.
(halál)
[Részletek...]
[1783-12-06] Jelky András utazó, író halála (szül. 1738. ápr. 20.). Kalandos utazásai során kalózok rabolták el, eladták rabszolgának, hajótörést szenvedett, emberevő pápuák fogságába esett, járt Algériában, Kínában és Jáván, s volt holland követ Japánban.
(halál)
[Részletek...]
[1783-10-29] Jean-Baptiste le Rond d’Alembert francia matematikus, fizikus és filozófus halála (szül. 1717. nov. 16.). A XVIII. századi felvilágosodás jelentős képviselője. Mechanikai, akusztikai és csillagászati kutatásokat végzett. Az Értekezés a dinamikáról (1743) a dinamikát a statikára vezette vissza. Az algebrában bebizonyította, hogy a komplex számok elegendőek az analízis bármely területén. Ő írta a nagy francia Enciklopédia bevezetését, amelyben az emberi megismerés eredetét és fejlődését, továbbá a tudományok osztályozását írta le. Jelentősek az irodalom, a zene, az esztétika kérdéseivel foglalkozó írásai is.


(halál)
[Részletek...]
[1782-05-15] Richard Wilson angol festo halála (szül. 1714. aug. 1.). A Royal Academy egyik alapítója. Tájképfestészete a lorraini és a poussini hagyományokra épült, de a klasszikus keretet lírai elemekkel töltötte meg. Munkássága jelentos hatással volt az angol tájképfestok késobbi generációjára.
(halál)
[Részletek...]
[1779-02-14] A Hawaii-szigetek benszülöttjeinek sikerül megölniük az őket "felfedező" (magyarul: megszálló) angolok vezérét, James Cook tengerészkapitányt (szül. 1728. okt. 27.), aki először hajózta körül a Földet kelet-nyugati irányban és több más csendes-óceáni szigetet is "felfedezett".
(halál)
[Részletek...]
[1778-07-02] Jean-Jacques Rousseau francia író, filozófus, pedagógus, zeneszerző születése (+1778. júl. 2.). Világirodalmi jelentőségű szépirodalmi műveket alkotott. A pedagógia első teoretikusai közé tartozott. A társadalmi egyenlőtlenség okát a magántulajdonban látta, de a kistulajdon örökössé tételét kívánta; ezzel a francia forradalom jakobinus szárnyára gyakorolt hatást. Államelméletében a társadalmi szerződés híve volt.
"Vissza a természethez!"
(halál)
[Részletek...]
[1778-05-30] Francois-Marie Voltaire (eredeti neve: Arouet) francia író, történész, filozófus születése (+1778. máj. 30.). A francia felvilágosodás vezéralakja, Diderot Enciklopédiájának támogatója és munkatársa volt.
(halál)
[Részletek...]
[1778-01-10] Carl Linné svéd botanikus, természetbúvár születése (+1778. jan. 10.). A természet rendszere (Systema Naturae) című művében elsőként összegezte az addig ismert (több tízezer) növényt, állatot és ásványt. Ő használta először a növények és állatok kettős latin elnevezését, külön nevet adva a nemnek és a fajnak. Többségük ma is a tőle kapott nevet viselik.
(halál)
[Részletek...]
[1778-01-10] Carl von Linné svéd botanikus, természetbúvár halála (szül. 1707. máj. 23.). Systema Naturae (A természet rendszere) című művében elsőként összegezte az addig ismert (több tízezer) növényt és állatot, valamint ásványt. Ő használta először a növények és az állatok kettős latin elnevezését, külön nevet adva a nemnek és a fajnak. Többségük ma is a tőle kapott nevet viselik. A világszerte újonnan leírt fajokkal egyre terjedelmesebbé váló flórák és faunák rendezése nélkülözhetetlen előfeltétele volt minden komoly tudományos munkának.
(halál)
[Részletek...]
[1777-12-12] Albrecht von Haller svájci költő, természettudós, orvos, filozófus halála (szül. 1708. okt. 16.). Bernben kórház- és könyvtárigazgató, 1736-tól a göttingeni egyetem anatómiai, botanikai és gyakorlati orvosi tanszékén tanított. 1753-tól Genfben tíz kötetben megírta a növénytan és orvostan bibliográfiáját, ami száz éven át alapmű maradt.
(halál)
[Részletek...]
[1771-12-26] Claude Adrien Helvétius francia filozófus halála (szül. 1715. jan. 26.). Párizs környéki birtoka az enciklopédisták találkozóhelye volt, szoros barátság fűzte Voltaire-hez és Montesquieu-höz. Az elméről című műve a francia forradalmat előkészítő ideológia manifesztuma lett, amelyet a pápa és a király is elégettetett. Angliában és Poroszországban azonban megbecsülték. Később visszavonult, és magányában átdolgozta híres művét, amelyet ő maga is posztumusz kiadásnak szánt, s valóban halála után jelent meg. Filozófiájában mechanikus materialista nézeteket vallott.
(halál)
[Részletek...]
[1771-12-26] Claude Adrien Helvétius francia filozófus születése (+1771. dec. 26.). A szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek egyik szellemi előfutára. "Az erkölcsi épületnek a filozófus az építésze."
(halál)
[Részletek...]
[1771-12-06] Giovanni Battista Morgagni itáliai orvos, anatómus születése (+1771. dec. 6.). A padovai egyetem tanáraként A betegségek helyének és okának feltárása az anatómus által című 1761-ben kiadott könyvével a mai értelemben vett kórbonctan megalapítójává vált.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1770-08-24] Thomas Chatterton angol költő halála (szül. 1752. nov. 29.). Tizenévesen saját verseiről azt állította, hogy egy (általa kitalált) régi költő, Thomas Rowley írta őket, így akarta azokat elfogadtatni. Csalása ugyan hamar kiderült, de az "ősi versekről" is, hogy remekművek. Ezt azonban az ifjú már nem érte meg; tizennyolc évesen öngyilkos lett.

(halál)
[Részletek...]
[1769-03-02] Bod Péter irodalomtörténész születése (+1769. márc. 2.). Árva Bethlen Kata udvari papja, a felvilágosodás előfutára, az erdélyi művelődés kiváló képviselője volt. 1766-ban jelentette meg a Magyar Athenást, ez az első magyar irodalmi lexikon.
(halál)
[Részletek...]
[1768-12-20] Carlo Innocenzo Frugoni itáliai költő születése (+1768. dec. 20.). Bourbon Fülöp herceg gyermekeinek nevelője, majd udvari költő és színházi intendáns volt. Virtuóz ügyességgel, nagy zenei készséggel alkotta mélyebb érzéseket nélkülöző, az erkölcsi eszményeket kerülő, sokszor a sikamlósságot súroló költeményeit. Jelentős formai újítása a rímtelen szabadvers bevezetése a lírikus költészetbe.
(halál)
[Részletek...]
[1767-03-15] Kassai József szótáríró, nyelvtudós születése,
1842: és 75. születésnapján halála. 1833-ban Származtató és gyökeredző magyar-diák szókönyv címen kiadta az első magyar származtató és kritikai szótárt.
(halál)
[Részletek...]
[1765-09-05] Anne Claude Philippe Caylus francia régész és műpártoló halála (szül. 1692. okt. 31.). Az antik művészet kutatásának egyik úttörője. Ő tette az első lépéseket a fennmaradt régészeti anyagok összegyűjtésére és történeti rendszerezésére.
(halál)
[Részletek...]
[1765-04-15] Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz tudós, polihisztor születése (+1765. ápr. 15.). A felvilágosodás első jelentős képviselője Oroszországban. Kinetikai hő- és gázelmélet, tömegmegmaradás, abszolút 0 fok. 1755-ben életre hívta a moszkvai egyetemet, amely ma is a nevét viseli.
(halál)
[Részletek...]
[1765-04-15] Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz tudós, polihisztor halála (szül. 1711. nov. 19.). A felvilágosodás első jelentős képviselője Oroszországban. 1755-ben életre hívta a moszkvai egyetemet, amelyet rendi különbségeken felül álló tanintézetté tett.
(halál)
[Részletek...]
[1764-04-15] Madame Pompadour (Jeanne-Antoinette Poisson) halála (szül. 1721. dec. 29.). Egy egyszerű polgár törvénytelen leányaként lett XV. Lajos francia király kedvese, aki őt márkinői rangra emelte. Rokonszenvezett a felvilágosodással, segítette az Enciklopédia kiadását.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1763-04-12] Hermányi Dienes József író, református pap születése (+1763. ápr. 12.). Fő műve a Nagyenyedi Demokritus című anekdotagyűjtemény, amely betekintést nyújt a korabeli Erdély társadalmi életébe.
(halál)
[Részletek...]
[1762-07-13] James Bradley angol csillagász halála (szül. 1693. márc.). Az oxfordi egyetem professzora, Halley utóda a greenwichi obszervatórium igazgatói posztján. Papi pályára lépett, amelytől aztán megvált. 1728-ban felfedezte a fénysugarak aberrációját (mozgó megfigyelőhelyről nézve látszólagos eltérését, amelynek következménye a csillagok látszólagos mozgása az égen - valójában a Földnek a Nap körüli, illetve saját tengelye körüli forgása) és 1748-ban a Föld forgástengelyének nutációját (a Nap, a Hold és a csillagok együttes hatására történő, kis mértékű ingadozását).

(halál)
[Részletek...]
[1762-06-13] Dorothea Christiana Erxleben német orvosnő halála (szül. 1715. nov. 13.). 1754. június 12-én ő volt az első nő, aki Németországban orvosi doktori címet kapott.
(halál)
[Részletek...]
[1761-10-02] Mikes Kelemen memoáríró, műfordító halála Rodostóban (szül. 1690. aug.). A XVIII. századi magyar prózairodalom legnagyobb alakja. 1707-ben lett II. Rákóczi Ferenc apródja, akit elkísért a száműzetésbe. 1717-től Törökországban négy évtizeden át volt szemtanúja az emigráció életének. Erről adott képet Rodostóból írt Törökországi levelek című, fiktív személyhez címzett levélgyűjteményében, melyet először 1794-ben adtak ki Szombathelyen.
(halál)
[Részletek...]
[1759-07-29] Gróf Árva Bethlen Kata írónő születése (+1759. júl. 29.). Kortörténeti szempontból jelentős "Életének maga által való leírása" című emlékiratában küzdelmét írta le, melyet református vallásáért folytatott katolikus első férjével.
(halál)
[Részletek...]
[1759-04-14] Georg Friedrich Handel német zeneszerző, orgonista halála (szül. 1685. febr. 23.). Az oratórium műfajának legnagyobb alkotója. Összesen 40 operát, 22 oratóriumot és számos pasticciót komponált.
(halál)
[Részletek...]
[1759-04-14] Georg Friedrich Handel német zeneszerző, orgonista születése (+1759. ápr. 14.). Az oratórium műfajának legnagyobb alkotója volt. 1719-ben vezetésével állandó olasz opera alakult Londonban Európa leghíresebb énekes virtuózainak fellépéseivel.

(halál)
[Részletek...]
[1755-02-10] Charles-Louis de Secondat Montesquieu francia deista filozófus és író születése (+1755. febr. 10.). A francia felvilágosodás első képviselője. Fő műve A törvények szelleme.
(Szerinte a népességnek nem szabad növekednie, mert ha túlterheljük a terület eltartóképességét, nem tud a gazdaság és a társadalom megfelelően fejlődni.)
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1755-02-10] Charles-Louis de Secondat Montesquieu francia deista filozófus és író halála (szül. 1689. jan. 18.). A francia felvilágosodás első képviselője.
(halál)
[Részletek...]
[1754-04-09] Christian Wolff német filozófus születése (+1754. ápr. 9.). Leibniz javaslatára kinevezték 1707-ben a hallei egyetem matematika professzorának, de 1723-ban a pietistákkal folytatott teológiai vitája miatt állását elvesztette. Később a marburgi egyetem matematika- és filozófiaprofesszoraként tevékenykedett, majd Nagy Péter orosz cárnak segédkezett a szentpétervári tudományos akadémia megszervezésében. Nagy Frigyes felkérésére a hallei egyetemen tanított, sőt 1741-től haláláig kancellári rangban ténykedett. Számos munkát írt a filozófia, a teológia, a pszichológia, a botanika és a fizika témaköréből.
(halál)
[Részletek...]
[1752-12-18] Szathmáry-Király Ádám történetíró születése (+1752. dec. 18.). II. Rákóczi Ferenc nemes apródja. A fejedelem emigrációs éveiből csupán egyetlen hiteles napló maradt fenn, az, amelyet ő írt.
(halál)
[Részletek...]
[1751-11-11] Julien Offray de La Mettrie francia orvos, filozófus halála (szül. 1709. dec. 25.). A francia felvilágosodás jelentős képviselője. A történelmi fejlődés legfőbb okát a kiváló személyiségek tevékenységében látta. A szellem természettörténete című materialista művének megjelentetése (1745) miatt a porosz II. Frigyes udvarába menekült. A felvilágosult abszolutizmus híve, Epikurosz hatására felismerte az élőlények fokozatos tökéletesedését, ezzel a fejlődéstan egyik előfutárává vált. Mechanikus materialista nézeteit Az embergép és A növényember című munkáiban fejtette ki.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1750-07-28] Johann Sebastian Bach német zeneszerző születése (+1750. júl. 28.). Művészetében a barokk hangszeres polifónia (ellenpontos többszólamúság), különösen e stílus legfontosabb műfaja, a fúga, fejlődésének csúcspontjára érkezett.
(halál)
[Részletek...]
[1750-07-28] Johann Sebastian Bach német zeneszerző halála (szül. 1685. márc. 21.). Minden idők egyik legnagyobb komponistája. A barokk hangszeres polifónia (ellenpontos többszólamúság) s annak legfontosabb műfaja, a fúga csúcspontja.
(halál)
[Részletek...]
[1749-08-29] Bél Mátyás evangélikus lelkész, író, tanár, tudós születése (+1749. aug. 29.). 1714-től a pozsonyi evangélikus gimnázium rektora, 1719-től a pozsonyi evangélikus egyház első lelkésze haláláig. Jelentős a pedagógiai, nyelvészi, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörő művelése, teológiai elméleti tevékenysége. Tantervei, módszerei országszerte elterjedtek. Elsőként foglalkozott a magyar rovásírásal. Fő műve, a "Notitia Hungariae Novae Historico Geographica..." köteteiben a történeti és földrajzi szemlélet sajátos ötvöződése, a táj, környezet, történelem és ember kölcsönhatásának meghökkentően modern szemlélete mutatkozik meg. 1721-22-ben ő adta ki az első rendszeresen megjelenő hazai latin nyelvű újságot "Nova Posoniensia" címmel. Laboratóriumában kémiai kísérleteket végzett.
(halál)
[Részletek...]
[1748-01-01] Johann Bernoulli svájci matematikus, fizikus és orvos halála (szül. 1667. aug. 6.). Differenciál- és integrálszámítás, differenciálegyenletek, variációszámítás. Tőle ered a gravitációs gyorsulás "g"-vel való jelölése.
(halál)
[Részletek...]
[1745-10-19] Jonathan Swift angol regényíró és költő halála (szül. 1667.11.30.). A világirodalom egyik legnagyobb szatirikusa, főműve a Gulliver utazásai. Hatása több magyar író művében érezhető, így modern fordítója, Karinthy Frigyes írásaiban is.

(halál)
[Részletek...]
[1744-10-17] Giuseppe Antonio Guarneri olasz hegedűkészítő születése (+1744. okt. 17.). Stradivari mellett a legnagyobb mester, a híres család legtekintélyesebb hegedűkészítője volt. Sokféle formával kísérletezett.
(halál)
[Részletek...]
[1744-04-25] Anders Celsius svéd fizikus, csillagász születése (+1744. ápr. 25.). 1737-ben tervezte meg hőmérsékleti skáláját.
(halál)
[Részletek...]
[1744-01-23] Giovanni Battista Vico nápolyi filozófus halála (szül. 1668. jún. 23.). Szegény családban nevelkedett. 1698-tól a retorika tanára volt a nápolyi egyetemen, nyomorúságos fizetéssel, amelyet magánórákkal és irodalmi bérmunkával egészített ki. 1735-ben kinevezték a Bourbon-házból származó IV. Károly király történetírójává. Életében jobban becsülték költőként, mint filozófusként.
"A népek természete eleinte kegyetlen; azután szigorú; későbben jóakaró, majd finom; és végül kicsapongó."
(halál)
[Részletek...]
[1742-01-14] Edmond Halley angol csillagász, fizikus halála (szül. 1656. nov. 8.). A greenwichi csillagvizsgáló intézet igazgatója. Ő készítette az első csillagászati térképeket. Felfedezte a csillagok saját mozgásának törvényét. 1698-1700 között tengeri expedíciót vezetett a mágneses elhajlás vizsgálatára. Az üstökösök csillagászatának összegzése című művében 24, 1337 és 1698 között megfigyelt üstökös pályáját írta le, köztük az 1682. évi nagy üstökösét is, amely róla kapta a nevét. A Halley-üstökös 76 évenként kerül földközelbe, utoljára 1986-ban közelítette meg bolygónkat.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1742-01-14] Edmond Halley angol csillagász, fizikus születése (+1742. jan. 14.). Ő készítette az első csillagászati térképeket. Képleteket adott a barometrikus magasságmérésre és a lencse gyújtótávolságának kiszámítására. Kiszámította 24 üstökös pályaelemeit, köztük az 1682. évi nagy üstökösét is, amely róla kapta a nevét és 76 évente tér vissza a Föld közelébe.
(halál)
[Részletek...]
[1741-09-20] Benyovszky Móric utazó születése (+1786.05.23., Madagaszkár). 1767-ben részt vett a királyellenes lengyel nemesi mozgalomban, orosz fogságba esett, Kamcsatkára száműzték. Szökésével kezdetét vették kalandos utazásai, amelynek során érintette Madagaszkár szigetét, ahol a sziget bennszülöttei királyukká választották. Kalandjait emlékirataiban örökítette meg, művét halála után először 1790-ben Londonban adták ki. Ezután számos nyelven jelent meg a könyv, és világhírnevet szerzett számára.
(halál)
[Részletek...]
[1741-07-28] Antonio Lucio Vivaldi olasz zeneszerző és hegedűművész halála (szül. 1678. márc. 4.).
(halál)
[Részletek...]
[1741-07-28] Antonio Lucio Vivaldi olasz (velencei) zeneszerző és hegedűművész születése (+1741. júl. 28.). Szinte egész Európát bejárta, s műveivel mindenhol sikert aratott, VI. Károly Bécsbe is meghívta. Mintegy 770 szerzeménye ismeretes, közöttük 46 opera, amelyek közül azonban csak 21 maradt fenn. Sok egyházi tárgyú zenét is szerzett (Gloria, Magnificat), s ő volt a klasszikus háromtételes hegedűverseny és a ciklikus programkoncert kialakítója (A négy évszak).
(halál)
[Részletek...]
[1735-01-31] Alexander Mack születése (+1735. jan. 31.). A Brethren (az egyik történelmi békeegyház) alapítója. Erőszakmentes keresztények, az európai üldözések elől Pennsylvániába menekültek.

(halál)
[Részletek...]
[1731-04-24] Daniel Defoe angol író halála (szül. 1660 körül). Robinson Crusoe című klasszikus ifjúsági művét a világ csaknem minden nyelvére lefordították.
(halál)
[Részletek...]
[1731-01-27] Bartolommeo Cristofori olasz hangszerkészítő halála (szül. 1655. máj. 4.). A modern kalapácszongora feltalálója.
(halál)
[Részletek...]
[1727-03-31] Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász születése (+1727. márc. 31.). Cambridge-ben tanított, majd közel 25 évig volt a Royal Society elnöke. Megalkotta a tömegvonzás, a gravitáció törvényét, s erre vezette vissza a bolygók mozgását és az ár-apály jelenséget is. Kiszámította a Hold gyorsulását, kimutatta, hogy a fehér fény a szivárvány színeire bontható. Kidolgozta a differenciál- és integrálszámítást. Megalapozta a klasszikus elméleti fizikát. Fő műve az Optika két kötete és a Philsosophiae Naturalis Principia Mathematica.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1727-03-31] Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász halála (szül. 1643. jan. 4.). Kiszámította a Hold gyorsulását és kimutatta, hogy a fehér fény a szivárvány színeire bontható. Kidolgozta a differenciál- és integrálszámítást, valamint az egyetemes tömegvonzás törvényét, a bolygórendszer kialakulását is a gravitációval indokolta. A mechanika általa alkotott és az ő nevét viselő alaptörvényeivel megalapozta a klasszikus elméleti fizikát.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1723-08-27] Antony van Leeuwenhoek holland természettudós halála (szül. 1632. okt. 24.). Életét a mikroszkopikus tanulmányoknak szentelte. Optikai eszközeit állandóan tökéletesítette, végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet tudott előállítani. A mikroszkóppal a tudomány számára új világ nyílt meg, amelyben számos elemet ő írt le (a vörösvértestek, a spermiumok, a kapilláris keringés, a növények szárszerkezete, a kerekesférgek és a levéltetvek, a harántcsíkolt izom, valamint az agy szerkezete, a szemlencse, a moszatok, a harasztok felépítése).
(halál)
[Részletek...]
[1719-08-09] Csiba István jezsuita tanár születése (+1719. aug. 9.). A teológia és a filozófia doktora volt, de két történelmi és két természetrajzi munkát hagyott hátra. Az utóbbiak a magyarországi vizekről ill. hegyekről (ásványvilág, bányászat, kohászat, természeti kincsek) szólnak.
(halál)
[Részletek...]
[1717-12-17] Szatmárnémeti Sámuel református teológiai tanár és filozófiai író születése (+1717. dec. 17.). Tanulmányait Utrechtben és Leidenben végezte, majd a kolozsvári kollégiumban bölcseletet és teológiát tanított. 1693-95 között ifj. Apafi Mihály nevelője volt. A karteziánus eszméket hirdette. Fő műve a Metaphysica contracta.
(halál)
[Részletek...]
[1715-01-07] Francois de Salignac de la Mothe Fénelon francia író, teológus halála (szül. 1651. aug. 6.). A felvilágosodás egyik előfutára. 1689-ben XIV. Lajos a burgundi herceg nevelőjének nevezte ki, ez azonban nem zavarta abban, hogy éles kritikával illesse a királyt és az abszolutizmust.
(halál)
[Részletek...]
[1712-09-14] Giovanni-Domenico (vagy Jean Dominique) Cassini itáliai származású francia csillagász születése (+1712. szept. 14.). 1672-ben a Mars szembeállásakor negyedmagával kiszámította a Nap parallaxisát (látószögét). Felfedezte a Saturnus négy holdját: 1671-ben a Iapetust, 1672-ben a Rheát, 1684-ben a Thetyst és a Dionét.
(halál)
[Részletek...]
[1706-02-27] John Evelyn angol író születése (+1706. febr. 27.). A Royal Society titkára volt. Monográfiákat írt az angol erdőpusztításról, a londoni levegőszennyezésről, erkölcsbölcseletről.
(halál)
[Részletek...]
[1704-10-28] William John Locke angol pedagógus és filozófus születése (+1704. okt. 28.). A vallási türelem híve volt. Nevelési tapasztalataiból leszűrt elvei Gondolatok a nevelésről címmel jelentek meg. A természetes nevelés híve volt, amely tekintetbe veszi a gyermek egyéniségét és öntevékenységre szoktat. Tőle származott az alkotmányos királyság első összefoglaló elmélete az abszolutizmussal szemben, amely Bessenyei György nézeteire is nagy hatást gyakorolt.
(halál)
[Részletek...]
[1703-11-08] John Wallis angol matematikus és fizikus halála (szül. 1616. dec. 3.). 1649-től haláláig az oxfordi egyetemen tanított, részt vett a Royal Society alapításában. A matematikai analízis egyik megalapítója volt. Ő definiálta először a negatív kitevőjű hatványt, s ő vezette be a végtelen jelét.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1703-05-16] Charles Perrault francia író, költő születése (+1703. máj. 16.). A prózai műmese máig is virágzó műfajának megteremtője. 1671-ben a Francia Akadémia tagjává választották. XIV. Lajos százada című költeményével (1687) megindította a Régiek és a Modernek, azaz az újabb kori írók híveinek nagy vitáját (1688-1698). Hírnevét azonban a gyerekek mulattatására összegyűjtött meséinek köszönheti (Lúdanyó meséi, 1697, magyarul 1965). A versben és prózában írt történetek nagy része népi eredetű (Szamárbőr, Csipkerózsika, Piroska és a farkas, Kékszakáll, Csizmás kandúr, Hüvelyk Matyi). Egyik meséjéből született Bartók A kékszakállú herceg vára című műve is.
(halál)
[Részletek...]
[1697-02-28] Haller János erdélyi politikus, író, műfordító halála (szül. 1626). Fogaras várában raboskodva dolgozta át latinból magyarra Nagy Sándor történetét, Trója pusztulását és a Gesta Romanorumot. A három história kiadása a régi magyar nyomdászat egyik remeke volt.
(halál)
[Részletek...]
[1695-07-08] Christiaan Huygens holland fizikus, csillagász és matematikus születése (+1695. júl. 8.). Ő fedezte fel a Saturnus legnagyobb holdját és az Orion ködfoltot. Nevéhez fűződik a fény hullámelméletének megalkotása, a kettős-törés magyarázata. Kidolgozta a fizikai inga elméletét, a rugalmas ütközés elméletét, tőle ered a centrifugális erő fogalma. Ő írta az első nyomtatásban megjelent valószínűségszámítási művet.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1695-04-13] Jean de La Fontaine francia író születése (+1695. ápr. 13.). Írt elégiákat, színműveket, de népszerűségét állatmeséinek (fabuláinak) köszönheti. A mesékbe szőve éles iróniával bírálta kora társadalmi erkölcseit, az emberi gyarlóságokat.
(Az ember sok szerepet fölvenni képes lény, ezért az emberiség önmagában szinte egy teljes élővilágot, sokezer (nem-genetikai értelemben vett) mém-fajt alkot. Az állatmesék nem csupán allegóriák, hanem a valóságot mutatják be: az emberek különböző csoportjainak, szubkulturáinak különböző megélhetési, védekezési, szaporodási, rejtőzési, megtévesztési, környezetalakítási stb. stratégiái vannak.)
(halál)
[Részletek...]
[1695-04-13] Jean de La Fontaine francia író halála (szül. 1621. júl. 8.). Állatmeséiben éles iróniával bírálta kora erkölcseit és az emberi gyarlóságokat. Sokat merített Aiszóposz állatmeséiből, de fő művével, 12 kötetes meséivel eredeti költészeti formát teremtett. Az első hat könyv jobbára a rövid, hagyományos példákat követte, majd a későbbiekben a műfajt szatírikus színezettel ötvözte, amely idilli, elégikus, végül politikai töltetű lett. Felhívta a figyelmet az állatok intelligenciájára is.
- + -

Aesopus (Aiszóposz) i. e. 620 körül született Sardisban (a görög Samos szigeten), vagy talán Cotiaeum-ban, Phrygia fővárosában. Rabszolgaként élt Samos szigetén, de bölcsessége és ékesszólása miatt gazdája felszabadította. A hagyomány szerint Athénban a kisemberek védője lett és meséivel leleplezte a zsarnokok igazságtalanságát. Az athéni uralkodó Peisistratus, aki a szólásszabadság esküdt ellensége volt, i. e. 560-ban halálra ítélte a Delphi Jósda megszentségtelenítésének vádjával, és levetették egy szikláról Hypaniaban.
Noha a hagyomány szerint torz, rút és beszédhibás ember volt, Plutarchos szerint az athéni nép emlékművet emelt a tiszteletére. Herodotos, Aristophanes, Platon, Xenophon és Aristoteles is beszél róla. Életrajza először „A filozófus Xanthus és rabszolgája, Aesopus könyve” című kötetben jelent meg. Összegyűjtött meséi már i. e. 300 körül megvoltak az Alexandriai Könyvtárban. Latinra egy Phaedrus nevű görög rabszolga fordította, más indiai és líbiai mesékkel együtt. Sokak meséi számára szolgált mintául, pl. Jonathan Swift, Benjamin Franklin, Leo Tolsztoj, Oscar Wilde.
(halál)
[Részletek...]
[1691-12-30] Robert Boyle angol fizikus és kémikus halála (szül. 1627. jan. 25.). Egyik vezetője volt a középkori skolasztika ellen, a tapasztalaton alapuló tudományért folyó küzdelemnek. Kísérleti alapon megállapította a gázok térfogata és nyomása közötti összefüggést. Tőle származik a kémiai elem, az egyszerű és összetett test fogalma. A Szkeptikus vegyész című művének 1661-es megjelenésétől számítják az alkimista nézetekkel szemben a modern kémia kezdetét.
(Volt valami az alkímia egyházi tiltásában? Az elővigyázatosság elve. Az emberi lény túl buta, csak feltalálni tud, de a százezernyi új vegyület hatását az élővilágra és önmagára már nem tudja fölbecsülni sem, pláne nem kezelni...)
(halál, tilt)
[Részletek...]
[1691-01-13] George Fox (szül. 1624. júl.) halála. A Kvékerekként ismert Barátok társasága (Society of Friends) történelmi béke-egyház alapítója Angliában. Négyszer vetették börtönbe, összesen több mint tíz évre. www.quaker.org
A kvékerek szervezték az első békemozgalmakat a napóleoni háborúk végén (1815). Nagy szerepük volt a rabszolgaság megszüntetésében, a hadkötelezettségre válaszként az alternatív szolgálat bevezetésében, és a ma többszáz egyetemen működő Béketudomány tanszékek létrejöttében. Béke Nobel-díjat kapott a Friends' Service Committee 1947-ben.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...]
[1677-02-21] Baruch Spinoza holland humanista filozófus halála (szül. 1632. nov. 24.).
(halál)
[Részletek...]
[1677-02-21] Baruch Spinoza (Benedictus de Spinoza) holland filozófus születése (+1677. febr. 21.). Szabadgondolkozása miatt kizárták a zsidó vallási közösségből. Materialista filozófiát dolgozott ki panteista formában. Az ember harmonikus fejlődését hirdette. Fő művei a Tractatus theologico-politicus (1670) és az Ethica (1677).
(halál)
[Részletek...]
[1674-11-08] John Milton angol költő halála (szül. 1608. dec. 9.). A polgári forradalom eszméinek hirdetője. Az 1644-ben írt Aeropagitica című írásával a szólás- és sajtószabadságot védelmezte, három latin nyelvű pamfletjében pedig az európai közvélemény elé tárta az angol nép ügyét. Az 1667-ben megjelent Elveszett Paradicsom című vallásos eposzával, vakon és magányosan ért el költészetének csúcsára.
(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1674-11-04] Tanyu Kano (Kano Morinobu) japán festő születése (+1674. nov. 4.). Nagyapjánál, Eitokunál tanult festeni. 17 éves korában kinevezték a sógun festőjének. Számos palotát és templomot dekorált Kiotóban. Főként tájképeket, történelmi jeleneteket és virágokat örökített meg. Képeit elsősorban a finom technikai kidolgozás jellemzi.
(halál)
[Részletek...]
[1673-02-17] Jean-Baptiste Moliére (eredeti családneve: Poquelin) francia drámaíró, színész halála (szül. 1622. jan. 15.). A vígjátékírás klasszikusa: Tartuffe, Nők iskolája, Képzelt beteg, Tudós nők, Úrhatnám polgár. Párizsban a "Képzelt beteg" egyik előadása közben holtan esett össze a színpadon.

(halál)
[Részletek...]
[1673-02-17] Jean-Baptiste Moliére (Poquelin) francia író és színész születése (+1673. febr. 17.). A vígjátékírás klasszikusa. Legismertebb művei: Tartuffe, Nők iskolája, Képzelt beteg, A fösvény, Tudós nők, Don Juan, Dandin György, Úrhatnám polgár.

(halál)
[Részletek...]
[1670-11-15] Jan Amos Komensky (Comenius) cseh-morva író, filozófus, teológus, pedagógus halála (szül. 1592. márc. 28.). 1650-ben Lorántffy Zsuzsanna és fia, Rákóczi Zsigmond meghívta Sárospatakra, ahol 1650-1654 közt tanított. Az általános iskolai oktatás mai szervezetének megalapozója, az általános népoktatás úttörője volt. A pedagógiát forradalmasító munkájának címe a Nagy Oktatástan.
(halál)
[Részletek...]
[1669-10-04] Harmensz van Rijn Rembrandt holland festő és rézkarcoló halála (szül. 1606. júl. 15.). Minden idők egyik legnagyobb művésze. Több mint 600 festménye, 1400 rajza, s 279 rézkarca ismeretes.
(halál)
[Részletek...]
[1666-06-02] Lippai János, az első magyar kertészeti kézikönyv írójának halála.
(halál)
[Részletek...]
[1666-01-02] Sáh Dzsahán Jehan indiai nagymogul születése (+1666. jan. 2.). Neje, a 15. gyermekének szülésébe belehalt Mumtaz-i-Mahal emlékére építtette Agra mellett a Tadzs Mahalt, a világ egyik legnagyszerűbb építészeti alkotását, szerelmi emlékművét, síremlékét.
(A nagymogult élete utolsó évtizedében fogságban tartotta az egyik fia, aki erőszakkal átvette az uralmat. Viszont olyan helyen őriztette, ahonnan az ablakból láthatta a Tadzs Mahalt, és halála után felesége mellé temették.)
(halál)
[Részletek...]
[1665-11-19] Nicolas Poussin francia festő születése (+1665. nov. 19.). Az ún. történeti tájképfestészet megteremtője és egyik legjelentősebb művelője volt.
(halál)
[Részletek...]
[1665-01-12] Pierre Fermat francia matematikus és fizikus halála (szül. 1601. aug. 17.). Számelméleti eredményeivel messze túlszárnyalta korának tudományos színvonalát. A matematikai elemzés (szélsőérték-feladatok) és a valószínűség-számítás egyik előkészítője. A fizikában is jelentőset alkotott, nevét viseli a geometriai optika alaptörvénye.
Lapszélre firkantott ún. Nagy Fermat-sejtését évszázadok erőfeszítései után csak pár éve sikerült bebizonyítani.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1663-12-28] Francesco Maria Grimaldi itáliai fizikus és matematikus halála (szül. 1618. ápr. 2.). Felfedezte a fényelhajlást és a fényinterferenciát.

(halál)
[Részletek...]
[1662-08-19] Blaise Pascal francia matematikus, fizikus, író és filozófus születése (+1662. aug. 19.). Nevét a nyomás mértékegysége őrzi, megállapította a légnyomásnak a magasságtól való függését, ő alkalmazott először barométert magasságmérésre. 1642-ben feltalált egy mechanikus számológépet. Pierre de Fermat-val folytatott levelezéséből született meg a valószínűségszámítás. Filozófiája szerint a tudás kifejlődésében az értelemnél sokkal nagyobb szerepe van az érzelemnek és intuíciónak. Fő műve, a ragyogó bár töredékes Gondolatok ("Pensées") csak halála után, 1669-ben jelent meg. 1654-től főleg Isten apológiájával (istenbizonyítással, hitvédelemmel) foglalkozott.
(halál)
[Részletek...]
[1660-09-27] Páli Szt. Vince (Vincent de Paul) francia katolikus pap, rendalapító születése (+1660. szept. 27.). A jótékony célú társaságok, kórházak és a rabok védőszentje. Ünnepe: szept. 27.
(halál)
[Részletek...]
[1659-12-31] Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, tanár születése (+1659. dec. 31.). A Magyar Encyclopaedia 1653-ban jelent meg Utrechtben. A magyar nyelvű tudományosság és népoktatás eszméinek hirdetésével a felvilágosodás előfutára volt.
(halál)
[Részletek...]
[1659-12-31] Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, tanár halála (szül. 1625. jún. 10.). A magyar művelődéstörténet egyik legnagyobb nevelő egyénisége, a Magyar Encyklopaedia szerzője. A magyar nyelvű tudományosság és népoktatás eszméinek hirdetésével a felvilágosodás nagy jelentőségű előfutára volt.
(halál)
[Részletek...]
[1657-04-02] III. Ferdinánd Habsburg-házi magyar király születése (+1657. ápr. 2.).

1637. február 15-én lépett trónra. Szívesebben foglalkozott a művészetekkel, mint a politikával. Az 1645-ös linzi békében elismerte a magyar rendek jogait és a protestánsok szabad vallásgyakorlását. A 30 éves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai békében lemondott a német államok feletti hegemóniáról.

(háború, halál)
[Részletek...]
[1655-07-28] Savinien de Cyrano de Bergerac szárd származású francia író halála (szül. 1619. márc. 6.). Két ismert regénye két képzeletbeli utazás: a Holdbéli utazás és A Nap államai és birodalmai.
(halál)
[Részletek...]
[1655-07-28] Savinien de Cyrano de Bergerac szárd származású francia író születése (+1655. júl. 28.). Halhatatlanságát két regényének köszönheti, két képzeletbeli utazásnak: a Holdbéli utazás és A Nap államai és birodalmai.
(halál)
[Részletek...]
[1650-08-21] Augustini Keresztély orvos, botanikus születése (+1650. aug. 21.). Miután meggyógyította II Ferdinándot, a király udvari orvosnak nevezte ki és Bécsben botanikus kert szervezésével is megbízta. Cirbolya- és törpefenyőből előállította a "kárpáti balzsamot", amelyet Balsamum Hungaricumnak nevezett el és 1640-ben már nagy mennyiségben gyártott.
(halál)
[Részletek...]
[1650-02-11] René Descartes francia filozófus, matematikus, természettudós születése (+1650. febr. 11.). A racionalizmus egyik megalapozója.
(halál)
[Részletek...]
[1648-04-24] Frölich Dávid matematikus, csillagász halála (szül. 1595). Az első rendszeres magyar földrajzkönyv írója. 1630-tól a késmárki kollégium tanára volt. Irodalmi munkássága mellett kalendáriumokat szerkesztett, matematikát és történelmet tanított. III. Ferdinánd császári matematikus címmel ruházta fel. 1615-ben elsőként mászta meg a Magas Tátra csúcsait. Ezt két könyvében (Medulla Geographiae, 1639 és Cynosura Viatorum, 1664) is leírta.
(halál)
[Részletek...]
[1642-01-08] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus halála (szül. 1564. febr. 15.). A szabadesést, hajítást, ingamozgást kutatta, megalapozta a modern mechanikát. Felfedezte a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és hogy a Tejút csillagok halmaza. Elfogadta Kopernikusz elméletét a Föld Nap körüli keringéséről. Bár természettudományos megfigyeléseiből levont világnézeti következtetéseit visszavonta, az inkvizíció haláláig háziőrizetben tartotta.
(halál)
[Részletek...]
[1642-01-08] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus születése (+1642. jan. 8.). A szabadesésre, a hajításra és az ingamozgásra vonatkozó kísérleteivel, eredményeivel ő alapozta meg a kinematikát és ezzel az egész modern mechanika tudományát. Maga készítette csillagászati távcsövével ő fedezte fel a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és azt, hogy a Tejút csillagok halmaza. Vallotta, hogy a megismerés legfőbb forrása a tapasztalat. Miután Kopernikusz elméletét a Föld forgásáról és a Nap körüli keringéséről helyesnek ítélte, ő sem kerülhette el az inkvizíció üldözését. Bár egy ízben visszavonta állításait arról, hogy a Föld mozog, 1633-tól haláláig házifogságban élt.

(halál)
[Részletek...]
[1640-05-30] Peter Paul Rubens flamand festő születése (+1640. máj. 30.). A flamand barokk világhírű mestere, kora művészetének legnagyobb alakja volt.
(halál)
[Részletek...]
[1639-05-21] Tommaso Campanella itáliai filozófus, író halála (szül. 1568. szept. 5.). Fő műve a Napváros című párbeszédes filozófiai értekezés, amely Morus Tamás Utópiájával rokon, filozófiája az utópista szocializmus előfutárának számít.
(halál)
[Részletek...]
[1639-05-21] Tommaso Campanella olasz filozófus, író, dominikánus szerzetes születése (+1639. máj. 21.). Egy politikai összeesküvésben való részvételért 26 évet töltött börtönben. VIII. Orbán pápa szabadította ki, majd Párizsba menekült. Fő műve a Napváros című párbeszédes, Morus Tamás Utópiájával rokon filozófiai értekezés. Filozófiája az utópista szocializmus előfutárának számít.
(halál)
[Részletek...]
[1639-01-17] Szenczi Molnár Albert református pap, író, nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító halála (szül. 1574. aug. 30.). Fő műve az 1603-ban készült latin-magyar szótár, amely megnyitotta az utat a magyar értelmiség előtt az európai tudomány felé, valamint 1607. évi teljes zsoltárfordítása.
(halál)
[Részletek...]
[1637-08-06] Ben Jonson angol költő, író, kritikus és színész születése (+1637. aug. 6.). Vándorszínész volt, majd 1598-ban aratta első sikerét a "Mindenki a maga kedélye szerint" című darabjával, Shakespeare főszereplésével. 1619-ben koszorús költő lett, zenés-táncos udvari játékokat, tragédiákat és pásztorjátékokat mutatott be, de hírnevét ún. "jellem-komédiáinak" köszönhette: Volpone, Az alkimista, Bertalan-napi vásár, A szótlan asszony, A hallgatag hölgy.
(halál)
[Részletek...]
[1634-01-17] Szenczi Molnár Albert nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító, református lelkész, egyházi író születése (+1634. jan. 17.). Latin magyar szótárát a XIX. század közepéig használták. Zsoltárfordítása a régi magyar költészet kincse.
(halál)
[Részletek...]
[1630-11-15] Johannes Kepler német csillagász és matematikus halála (szül. 1571. dec. 27.). A bolygómozgás törvényeinek megalkotója.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1630-11-15] Johannes Kepler német csillagász és matematikus, egyetemi tanár születése (+1630. nov. 15.). 1609-ben ismertette első két törvényét, 1619-ben a harmadikat: 1. A bolygók pályái olyan ellipszisek, amelyeknek egyik fókuszában a Nap áll. 2. A Napot a bolygóval összekötő vektor által súrolt terület arányos az idővel. 3. A bolygók keringési idejének négyzete arányos pályájuk nagytengelyének köbével.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[1625-01-12] id. Jan Brueg(h)el festő halála (szül. 1568). Bársony-Brueghelnek nevezik finom kidolgozású képei miatt. Rubens barátja volt. Bűnbeesés című közös képükön Rubens Ádámot és Évát, Brueghel a tájat és az állatokat festette.
(halál)
[Részletek...]
[1622-12-28] Szalézi Szt. Ferenc francia püspök, vallási író születése (+1622. dec. 28.). Előbb ügyvéd volt, majd 1593-ban pappá szentelték, 1602-ben pedig genfi püspök lett. 1610-ben ő alapította az ún. salesita apácarendet. A türelmes keresztény humanista megtestesítője volt, segítette a szegényeket, az Isten és az ember közötti kölcsönös bizalmat hirdette. Nagy műveltségű ember volt, könyveit is rendkívüli műgonddal írta. Ő az újságírók, szerkesztők, írók és a katolikus sajtó védőszentje.
(halál)
[Részletek...]
[1617-04-04] John Napier (Neper) skót matematikus halála (szül. 1550). Tőle származik a logaritmusfüggvény gondolata, s ő használta először a tizedespontot. Elkészítette a trigonometrikus függvények logaritmusának táblázatát.
(halál)
[Részletek...]
[1616-04-23] Miguel de Cervantes Saavedra spanyol költő, író születése (+1616. ápr. 23.). Gondjai, s talán a divatjamúlt eszmékhez való ragaszkodása révén találta meg Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha anyagát, amelynek első része 1605-ben jelent meg.
(halál)
[Részletek...]
[1616-04-23] Miguel de Cervantes Saavedra spanyol költő, író halála (szül. 1547. szept. 29.). A Don Quijote de la Mancha lovagja című könyvével vált híressé. Az egykorú spanyol irodalom minden műfajában jelentőset alkotott.
(halál)
[Részletek...]
[1614-04-08] El Greco (Domenico Theotocopuli) krétai születésű spanyol festő és szobrász halála (szül. 1541). A reneszánsz és a barokk közötti átmeneti időszak egyik legnagyobb alakja volt.
(halál)
[Részletek...]
[1610-12-31] Ludolph van Ceulen holland matematikus halála (szül. 1540. jan. 28.). Az ún. "pi" szám (a kör kerületének és átmérőjének viszonyszáma) értékét előbb 20, majd 35 tizedesjegyig kiszámolta. A 3,141 592 653 589 793 238 46 pi érték azóta is a nevét viseli, ez a Ludolf-féle szám.
(halál)
[Részletek...]
[1610-07-18] Michelangelo da Caravaggio olasz festőművész születése (+1610. júl. 18.). Kezdettől fogva remekműveket alkotott (Lanton játszó fiú). Több templomot festett ki. Realista képei azonban sokszor nem nyerték el a megrendelők tetszését, Kígyós madonna és Mária halála című képét ki sem állították.
1606-ban egy utcai verekedés során megölt egy embert, ezért menekülnie kellett Rómából.
Legismertebb képei: Az emmausi vacsora, Keresztelő Szt. János lefejezése, Jézus születése, Fiatal Bacchus, Hamiskártyások, Máté elhivatása.
(halál)
[Részletek...]
[1605-05-04] Ulisse Aldrovandi olasz természettudós, egyetemi tanár születése (+1605. máj. 4.). Az első botanikuskert alapítója Bolognában. Állattani és növénytani múzeumot alapított és összeállította az első tudományos herbáriumot. Elsőként végzett megfigyeléseket kotlós alatt lévő tojáson, s ezzel megvetette az embriológia alapját. Az inkvizíció bebörtönözte.


(halál)
[Részletek...]
[1594-02-02] Giovanni Pierluigi da Palestrina olasz egyházi zeneszerző halála (szül. 1525. körül, Palestrina). A zenetörténet egyik legkiválóbb alakja. Közel 100 misét, motettákat, himnuszokat, madrigálokat írt.
(halál)
[Részletek...]
[1593-05-30] Christopher Marlowe angol költő, író, műfordító halála (szül. 1564. febr. 6.). Első színpadi sikerét 1587-ben aratta Nagy Tamerlán című kétrészes, tíz felvonásos tragédiájával. Nem sokkal ezután írta a Doktor Faustus tragikus története című művét, amely a Faust-monda első világirodalmi feldolgozása volt. A máltai zsidó című műve Shakespeare Velencei kalmárjának egyik forrásául szolgált. Shakespeare sohasem tagadta, hogy a drámai formát Marlowe-tól tanulta. Híres műve még a Párizsi mészárlás című dráma, valamint a Hero és Leander című kiseposz.
Egyébként eléggé kicsapongó,verekedős, nagyivó életmódot folytatott. Három évig a híres kalózvezér, Francis Drake szolgálatában is állt. Halálát is egy kocsmai verekedés okozta.
Ennek ellenére ezt írta: "Átkozott legyen, aki kitalálta a háborút!"
(háború, halál)
[Részletek...]
[1593-05-30] Christopher Marlowe angol költő, drámaíró, műfordító születése (+1593. máj. 30.). Első színpadi sikere a Nagy Tamerlán (1587). A Doktor Faustus tragikus története a Faust-monda első világirodalmi feldolgozása. A máltai zsidó című műve Shakespeare Velencei kalmárjának egyik forrásául szolgált, II. Edward című királydrámája pedig Shakespeare II. Richard alakjának mintája. Kölcsönösen becsülték egymást; Shakespeare sohasem tagadta, hogy a drámai formát Marlowe-tól tanulta. Marlowe egyébként eléggé kicsapongó, verekedős, nagyivó életmódot folytatott, három évig a híres kalózvezér, Francis Drake szolgálatában is állt, halálát is egy kocsmai verekedés okozta.
(halál)
[Részletek...]
[1587-02-08] Stuart Máriát (szül. 1542. dec. 8.), az 1568 óta angol fogságban élő korábbi skót királynőt kivégezték a Fotheringhay kastélyban. II. Ferenc francia király felesége volt, mikor az angol trónt Erzsébet királynő foglalta el. Mária magát tekintette királynőnek, ezért Erzsébet elfogatta, 19 évi börtön után halálra ítélték és lefejezték.
(halál)
[Részletek...]
[1585-04-10] Ugo Boncompagni, a későbbi XIII. Gergely pápa (1572-1585) születése (+1585. ápr. 10.). A bolognai egyetemen tanult, majd jogot oktatott (1531-39). Szabad életet élt, volt egy fia, 40 éves korában lett pap, 70 évesen pápa. Ő vitte keresztül a hosszú ideje vajúdó naptárreformot.
(halál)
[Részletek...]
[1576-08-27] Vecellio Tiziano olasz festő halála (szül. 1488. körül). A velencei érett reneszánsz legnagyobb mestere.
(halál)
[Részletek...]
[1576-01-19] Hans Sachs német mesterdalnok halála (szül. 1494. nov. 5.). A Wagner által is megénekelt "nürnbergi mesterdalnokok" egyik legkiválóbb képviselője volt. Több mint 2300 világi mesterdala és közel 2000 verses mondókája ismert. Népi humorú realista farsangi játékai ma is élnek.
(halál)
[Részletek...]
[1572-12-15] Méliusz Juhász Péter református író halála (szül. 1536). 1562-től haláláig a tiszántúli református egyházkerület püspöke volt. Ő szervezte meg a magyarországi református egyházat.
Az első magyar orvos-botanikai kézikönyv szerzőjeként, elsőként adott közre adatokat Debrecen környékének flórájáról.
(halál)
[Részletek...]
[1568-07-24] Don Carlos spanyol trónörökös születése (+1568. júl. 24.). II. Fülöp király fia. Súlyos betegségei miatt alkalmatlan lett az uralkodásra, helyet kapott ugyan az államtanácsban, de szigorú felügyelet alatt élt. El akart szökni az országból, mire a király elmebaja indokán elfogatta s fiatalon a fogságban halt meg. Rabságáról és haláláról később romantikus legendák születtek; életét, sorsát többen is feldolgozták, a leghíresebb Friedrich Schiller német költő alkotása.
(halál)
[Részletek...]
[1566-07-02] Michel de Notre-Dame Nostradamus francia orvos, asztrológus születése (+1566. júl. 2.). Avignonban filozófiát, Montpellierben orvostudományt tanult, orvosi praxisát 1529-ben Agen városában kezdte. 1544-ben Salonba költözött, s itt nagy hírnevet szerzett új gyógymódjaival, melyeket az 1546-47-es, Lyont és Aix-t sújtó pestisjárvány idején alkalmazott. Jövendöléseit 1547 táján kezdte, 1555-ben, Les Prophéties (Nostradamus próféciái) címmel adta ki Lyonban. Művét négysoros rímes strófák alkotják, melyeket százanként csoportosított. Közel ezer verse maradt fenn.
(halál, járvány)
[Részletek...]
[1564-10-15] Andreas Vesalius németalföldi orvos anatómus születése (+1564. okt. 15.). A tudományos bonctan, a modern anatómia egyik megalapítója. Anatómiai vizsgálatait holttestek boncolásával végezte, emiatt az inkvizíció halálra ítélte, de végül megkegyelmeztek neki.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1564-05-27] Kálvin János (Jean Calvin) francia származású svájci vallásreformátor halála (szül. 1509. júl. 10.). 1536-38 között Genfben megvetette későbbi tevékenységének alapjait, de elűzték a városból. 1541-ben visszahívták a városba, s ott is maradt élete végéig. A lutheri reformáció hatására önálló vallási rendszert alakított ki, a kálvinizmust.
(halál)
[Részletek...]
[1564-05-27] Jean Calvin (Kálvin János) francia származású svájci vallásreformátor születése (+1564. máj. 27.). A lutheri reformáció hatására önálló vallási rendszert alakított ki.
(halál)
[Részletek...]
[1564-02-18] Buonarroti Michelangelo itáliai szobrász, festő, építész, költő halála (szül. 1475. márc. 6.). A későreneszánsz és az egyetemes művészettörténet egyik kimagasló mestere, az antik kultúra rajongója, a humanista gondolkodás elkötelezettje. Leghíresebb alkotásai a Sixtusi kápolna freskói és Dávid és Mózes szobrai.
(halál)
[Részletek...]
[1564-02-18] Buonarroti Michelangelo itáliai szobrász, festő, építész, költő születése (+1564. febr. 18.). A késői reneszánsz és az egyetemes művészettörténet egyik kimagasló mestere. Egyik legnagyszerűbb alkotása a vatikáni Sixtus-kápolna díszítése, a freskók közül kiemelkedik az 1535-1541 között készült Utolsó Ítélet. A hősi eszménykép megtestesítése márvány Dávid-szobra.
(halál)
[Részletek...]
[1561-01-31] Menno Simons (szül. 1496) holland pap halála. Üldözőik róla nevezték el az erőszakmentes keresztények egyik főáramlatát (Mennoniták), a történelmi béke-egyházak egyikét. www.mcc.org

(halál)
[Részletek...]
[1556-07-31] Loyolai Szt. Ignác baszk katolikus teológus halála (szül. 1491). A jezsuiták (Jézus-társaság) alapítója, 1540-ben kapták meg a pápai jóváhagyást. 1609-ben boldoggá, 1622-ben szentté avatták.

(halál)
[Részletek...]
[1555-11-21] Georgius Agricola (Georg Bauer) német humanista, orvos, mineralógus halála (szül. 1494. márc. 24.). Fő művében összefoglalta korának ismereteit a bányászatról, az ércekről és a fémekről, valamint vizsgálatukról.
(A római civilizáció lehanyatlásában vajon mekkora szerepe volt az ólombányászat okozta szennyezésnek, amely az értelmi képességek csökkenéséhez vezetett?)
(halál)
[Részletek...]
[1553-10-27] Szervét Mihály (Michel Servet, Miquel Serveto) spanyol orvos és vallásreformátor halála (szül. 1511. szept. 29.).
1531-ben Németországban, Hagenauban jelentette meg De trinitatis erroribus című művét, amelyben tagadta a Szentháromság dogmáját. 1553-ban adta ki a Christianismi restitutio című munkáját, amely miatt nemcsak a katolikus, de a protestáns egyházzal is összeütközésbe került. Genfben Kálvin fellépésére börtönbe vetették, s mivel tanai visszavonására nem volt hajlandó, a genfi tanács 1553. október 27-én máglyán megégette.
(halál)
[Részletek...]
[1553-10-19] Bonifazio Veronese (de Pitati) velencei festő halála (szül. 1487.). Nagyméretű, sokalakos kompozícióit mély és csillogó színekkel festette meg. Egyházi témáit mesélő kedvvel adta elő, a hátterek és a mellékalakok változatossága miatt képei rendkívül hatásosak. Művei láthatók a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében is.
(halál)
[Részletek...]
[1552-12-02] Xavéri Szent Ferenc spanyol jezsuita (Francisco de Jassu y Javier) halála Kínába tartó útján, Szan-csao szigetén (szül. 1506. ápr. 7.). A két India és Japán apostola. India, Pakisztán, külső Mongólia, a spanyol turizmus és a baszk pelote nevű labdajáték védőszentje.
1542. május 6-án, közel másfél év hajózás után (1541. jan. 1-én indult Lisszabonból) ért Indiába, Goaba (ahol sírját ma is tisztelet övezi). Mylaporéban telepedett le, ahol rátalált Tamás apostol sírjára.
1549. jan. 25-én érkezett Japánba, ahol szintén sok ezren lettek keresztények prédikációi hatására. III. János portugál király elrendelte, hogy hazaküldött leveleit olvassák fel a szentbeszédek után a templomokban.

(halál)
[Részletek...]
[1551-01-03] Martin Bucer német reformátor halála (szül. 1491. nov. 11.). 1518-ban lett Luther híve és munkatársa. Kálvinnal együttműködött, amikor az Genfből Strassbourgba menekült, de Luther és Zwingli híveit nem sikerült összebékítenie. 1549-ben Angliába menekült, a Cambridge-i egyetem tanára lett. Az ellenreformáció 1556-ban pert indított ellene, földi maradványait kiásták és elégették. Erzsébet királynő alatt rehabilitálták.
(halál)
[Részletek...]
[1546-02-18] Luther Márton német vallásreformátor, bibliafordító halála (szül. 1483. nov. 10.). Ágoston-rendi kanonok, 1513-tól a wittenbergi egyetem tanára volt. 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára kiszögezte 95 tételét. Róma kiátkozta, V. Károly császár birodalmi átokkal sújtotta, s száműzte. 1524-25-ben kezdte el az önálló evangélikus egyház szervezését: kiadta a Kis Katekizmust és a Nagy Katekizmust (1529), kidolgozta az istentiszteleti és a liturgiai rendet.
(halál)
[Részletek...]
[1543-05-24] Nikolausz Kopernikusz lengyel csillagász születése (+1543. máj. 24.). Bár nem ő fedezte fel a heliocentrikus elvet, de az ő 1543-ban megjelent műve nyomán vált közismertté Európában az ősi gondolat. Az égitestek mozgását a Naphoz viszonyította. Tanítását később Kepler (a bolygók pályája ellipszis alakú), valamint Galilei és Newton (a világrendszer fizikai magyarázata) fejlesztette tovább. A matematika és a fizika területén is jelentős kutatásokat végzett.

(halál, megjelent)
[Részletek...]
[1541-09-24] Paracelsus (teljes neve: Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim) német orvos, természettudós és filozófus születése (+1541. szept. 24.). A baseli egyetemen a gyógyászat tanára volt, s egyben csodadoktor hírében állt. Ő indította meg az első orvosi-kémiai irányzatot, az iatrokémiát. A gyógyszerek készítését tekintette fő feladatának. A betegségek okát a szervezet kémiai folyamatainak zavarában kereste. Tanainak nagy befolyása volt az orvostudomány további fejlődésére. Természetfilozófiája a reneszánsz szellemét tükrözte. Felismerte, hogy a gyógyuláshoz nagyban hozzájárul a beteg akarata is.

"Az ember tudja és értse meg, hogy ha Isten nem adott volna neki természetes orvost és gyógyszert belülről, a külső orvostól nem maradhatna életben."
(halál)
[Részletek...]
[1540-05-24] Kopernikusz halála (csillagász, napközéppontú világszemlélet kialakítója).
(halál)
[Részletek...]
[1536-07-12] Desiderius Erasmus németalföldi tudós, író születése Rotterdamban (+1536. júl. 12.). Évszázadokra humanista iskolát teremtett, s életműve később a felvilágosodás és az újhumanizmus korára is nagy hatást gyakorolt. A vallásháborúk, erőszak, butaság ellen írt (pl. A Béke panasza, A balgaság dicsérete, Nyájas beszélgetések). Kiadta barátja, Morus Tamás művét, az Utópiát. Elkészítette az Újszövetség tudományosan átdolgozott kiadását.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1535-07-06] Morus Tamás angol filozófus, író kivégzése Londonban (szül. 1478. febr. 7.). 1529-től VIII. Henrik kancellárja volt. Szembeszegült a királlyal az angol egyház különválása ügyében. Az ügyvédek védőszentje.
- + -
Fő műve az "Utópia", melyben egy tökéletes állam képét rajzolta meg, ahol szabadság és igazság uralkodik. Kancellárként szakember volt egy ország működése tárgyában. Számításai szerint ha nincs túlnépesedés, luxusfogyasztás és háború, elég lenne napi 3-6 órát dolgozni a boldog élethez.


- + -
"A háború: merőben vadállati dolog, de a vadállatok nem űzik olyan alakban és olyan buzgalommal, mint az emberek." (Morus)
(háború, halál)
[Részletek...]
[1535-06-06] Morus Tamás (Sir Thomas More) angol filozófus, író, politikus születése (+1535. jún. 6.). Fő műve az 1518-ban megjelent "Utópia", egy elképzelt tökéletes állam képét rajzolta meg benne. Műve nagy hatást gyakorolt a későbbi korokra. 1529-től VIII. Henrik király lord-kancellárja volt. Katolicizmusa okán szembeszállt a királlyal házassága érvénytelenítése és Boleyn Annával kötött újabb házassága ügyében, ezért árulóként lefejezték. 1886-ban boldoggá, 1935-ben szentté avatták. Az ügyvédek védőszentje.
(Az Utópia szerzője Anglia kancellárjaként értett egy ország gazdaságához, szerinte napi 6 óra munka még sok is lenne, ha nem lenne luxusfogyasztás és pusztítás, és nem népesedne túl az ember.)
"...igazságtalan, hogy az embereket számosabb törvényre kötelezik, mint amennyit elolvashatnának, és azok homályosabbak, semhogy bárki megérthetné." (Utópia)
- + -
e-képeslapként is elküldhető a bocs.hu weboldalról a népességrobbanást ábrázoló grafikon!
http://bocs.hu/index.php?&t=/fdk/minden.php?d=518
(halál, megjelent, törvény)
[Részletek...]
[1528-04-06] Albrecht Dürer német festő és grafikus születése (+1528. ápr. 6.). A német gótikus festészet eredményeit, rajzbeli hagyományait fejlesztette tovább a valóság teljes megismerésére irányuló reneszánsz törekvések szellemében.
(halál)
[Részletek...]
[1528-04-06] Albrecht Dürer német festő és grafikus halála (szül. 1471. máj. 21.). Nagyapja, Ajtósi Antal, ötvös volt Gyulán, apja pedig nürnbergben. A valóságot nagy egyszerűséggel visszaadó vízfestményei a korai tájképfestészet remekei. Rézmetszetei közt új műfajt képviselnek népi életképei. 1498-ban készült az Apokalipszis című fametszete, amelynek 15 lapja a középkort idéző mozgalmas, kavargó grafika. 1511-ben adta ki Nagy Passio és Kis Passio, valamint Mária élete című fametszetsorozatait, amelyekben a reneszánsz művészet formanyelvének teljes elsajátítása tükröződött. Szenvedélyesen foglalkozott művészetelméleti kérdésekkel, arányelméleti-geometriai kutatásokkal. 1528-ban jelent meg Tanulmány az emberi test arányairól című értekezése.
(halál)
[Részletek...]
[1527-06-22] Niccolo Machiavelli olasz politikus, író és történész halála (szül. 1469. máj. 3.). A Mandragóra az itáliai reneszánsz egyik legszellemesebb vígjátéka. A fejedelem című államtudományi munkája az uralkodók helyes és helytelen cselekedeteit, az államvezetés problémáit elemezte.
(Fölfedezte, hogy a harcokban nem az igazság győz, hanem amelyik fél gátlástalanabbul használja az erőszakot.)
(halál)
[Részletek...]
[1519-05-02] Leonardo Da Vinci halála (szül. 1452. ápr. 15.). Egyszemélyben volt festő, szobrász, grafikus, építész, mérnök és természettudós.


(halál)
[Részletek...]
[1516-08-09] Hieronymus Bosch németalföldi festő halála. Fantasztikus alakok és kísérteties ábrázolás. Gyönyörök kertje.
(halál)
[Részletek...]
[1512-02-22] Amerigo Vespucci firenzei tengerész, térképész, felfedező születése (+1512. febr. 22.). Ő írta le először népszerű formában az Újvilágot, elsősorban Brazíliát, s ezután kezdték a felfedezett területeket "Amerigo-földjének", majd Amerikának nevezni.
(A legsikeresebb utikönyv-író :-) Lám, ami nem szerepel a médiában, az nincs is, ami viszont a médiában szerepel, az valóságnak számít, még ha kitalálás is.)
(halál)
[Részletek...]
[1510-05-17] Alessandro Botticelli firenzei festő halála (szül. 1444/45). Vénusz és Mars c. festményén a szerelem legyőzi a háborút.
- + -
Make Love, not war!
Szeretkezz, ne hadakozz!
Szeress, ne háborúzz!
Élvezz, ne csatázz!
Elbájolj, ne leigázz!
Udvarolj, ne harcolj!
Kedveskedj, ne ellenségeskedj!
Szerelmeskedj, ne gyulölködj!



Hódíts, ne megszállj!
Kedvelj, ne pusztíts!

Ölelj, ne ölj!
(Copyright: a szerkesztő fordítási játéka :-))
(háború, halál)
[Részletek...]
[1497-05-27] Benedetto Da Maiano itáliai építész, szobrász és bútorműves halála (szül. 1442). A quattrocento egyik legjelentősebb művésze a dekoratív építészetben és szobrászatban. Budán is járt, s intarziás ládákat, terrakotta és márványmunkákat készített Mátyás király részére.

(halál)
[Részletek...]
[1492-11-09] Mauláná Núru,d-Dín abdu,r-Rahmán perzsa költő, író halála (szül. 1414. nov. 7.). A klasszikus perzsa költészet utolsó nagy alakja. Írt Korán-magyarázatot és arab nyelvtant is. Prózai művei közül kiemelkedik Az isteni közelség fuvalmai, a szúfizmus és a mohamedán miszticizmus kimagasló történeti forrása.
(halál)
[Részletek...]
[1485-10-27] Rudolf Agricola latinul alkotó német humanista író halála (szül. 1444. febr. 17.). A korai német humanizmus nagy hatású képviselője.
(halál)
[Részletek...]
[1472-03-27] Janus Pannonius (Csezmiczei János) humanista, latin nyelven alkotó költő születése (+1472. márc. 27.). A magyar világi líra első jelentős képviselője.
(halál)
[Részletek...]
[1472-03-27] Janus Pannonius (Csezmiczei János) humanista, latin nyelven alkotó költő halála (szül. 1434. aug. 29.). A magyar világi líra első jelentős képviselője.

(halál)
[Részletek...]
[1472-03-27] Janus Pannonius halála. A kunok megkeresztelkedtek és beköltöztek Magyarországra.
(halál)
[Részletek...]
[1468-02-03] Johannes Gutenberg német nyomdász halála (szül. 1397. körül). A könyvnyomtatás feltalálója. 1440 körül Strasbourgban a szöveg fába vésése helyett fémből betűket öntött, amelyek összerakhatók és szétszedhetők voltak. 1448-tól Mainzban tökéletesítette találmányát és az első ilyen könyvet, az ún. Gutenberg-Bibliát 1455-ben jelentette meg 1282 ivrét lapon 2 oszlopos 42-42 soros szedéssel.
(halál, találmány)
[Részletek...]
[1444-05-20] Sienai Szt. Bernardin ferences születése (+1444. máj. 20.). Amikor 1400-ban Sienában kitört a pestis és mások elmenekültek, ő a városban maradt és ápolta a betegeket. 1404-ben lett ferences szerzetes pap. IV. Jenő pápa börtönbe vetette. Nem sokkal halála előtt kapta csak vissza a prédikálás jogát. Már hat évvel halála után szentté avatták.
(halál)
[Részletek...]
[1431-05-30] Szent Johanna, Jeanne d'Arc francia nemzeti hősnő születése (+1431. máj. 30.). Az "orléans-i szűz", lotharingiai parasztlány a francia-angol százéves háborúban a sorozatos vereséget szenvedett franciák élére állt, látomására hivatkozva égi küldöttként lépett fel az ostromlott Orléans felmentése és a trónörökös megkoronázása érdekében. A hadiszerencsét hihetetlen módon megfordította, a franciák bevonultak Reimsbe is, ahol VII. Károlyt megkoronázták. Udvari és egyházi körök nem nézték jó szemmel Jeanne sikereit, népszerűségét, így árulás folytán angol fogságba esett. Az angol befolyás alatt álló egyházi körök eretneknek ítélték, máglyán halt meg. 1456-ban a francia befolyás alatt álló egyházi körök rehabilitálták. 1920-ban szentté avatták.
(háború, halál)
[Részletek...]
[1400-10-25] Geoffrey Chaucer angol költő halála (szül. 1340). Az angol realista költészet első nagy mestere. Fő műve az 1386 és 1400 között írt, töredékesen fennmaradt Canterbury mesék.

(halál)
[Részletek...]
[1399-07-17] Szent Hedvig lengyel királynő halála (szül. 1371.). Nagy Lajos magyar és lengyel király legfiatalabb lánya. 1386-ban feleségül ment Jagelló Ulászlóhoz, Litvánia fejedelméhez. Hedvig sokat tett a lengyel és a litván fejlődésért. Templomokat, kórházakat, iskolákat alapított, nevéhez fűződik a krakkói egyetem fejlesztése is.
(halál)
[Részletek...]
[1398-05-13] Boldog Magyar Antal ferences szerzetes halála (szül. 1300 körül). 1350-ben Rómába zarándokolt, meglátogatta Assisit és Szt. Ferenc sírját. 1371-ben súlyos beteg lett, és Foligno városában ápolták a Szentlélek tiszteletére alapított ispotályban. Felgyógyulása után fogadalma szerint élete fogytáig az ispotály betegeit ápolta. Testét az ispotály templomának egyik kápolnájában temették el. Sírja nyomban halála után zarándokhely lett.
(halál)
[Részletek...]
[1390-11-22] Toldi Miklós ispán halála (szül. 1320 körül). Nem csak Magyarországon volt híres hatalmas erejéről. 1365-ben a pápai zsoldban harcoló angol "fehér csapat" alvezéreként vitézkedett (az akkor öregkornak számító 45 évesen).

(halál)
[Részletek...]
[1384-12-31] John Wycliffe angol teológus halála (szül. 1330. körül). A reformáció előtti legnagyobb hatású reformátor.
(halál)
[Részletek...]
[1375-12-21] Giovanni Boccaccio itáliai író, költő, humorista halála (szül. 1313. jún. 16.). Törvénytelen gyermek volt, autodidakta. Dantéval és Petrarcával együtt alkotja a "firenzei hármas koronát", hatásuk az egész európai civilizációra kiterjedt.

Az 1348-as nagy pestisjárvány után írta meg főművét, a Dekameron-t. Hiteles kézírott példány is maradt ránk.
A Firenzében dühöngő, minden intézményes keretet, törvényes rendet szétromboló pestis elől hét leány és három ifjú, akiknek egész családja elpusztult, a firenzei dombvidék egy kertes villájába vonul el, életüket megmenteni és élvezetes foglalatosságokkal tölteni az időt. Minden nap mindegyikük egy-egy történetet mond el, amelynek témáját a mindennap megválasztott király/nő jelöli ki. A fiatalok ideális formában teremtik újjá az elveszett rendet, amely nemes udvari etika és eleven, bölcs polgári értékrend ötvözete. Test és lélek derűje virágzó természet keretében. A szerelem a természet gyermeke, a természet pedig Isten gyermeke, s ami Istentől származó, az nem lehet bűn.
- + -
Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biológusunk írta Az őrült majom c. könyvében (1970) a fiataloknak:
"Minden, aminek valamilyen köze van a házasságon kívüli nemi élethez, az bűnös: ez az érzés az örökség, melyet a vallás hagyott reánk. De úgy látszik, fiataljaink ma lerázták magukról ezt a természetellenes örökséget, ennek eredményeképpen remélhetőleg már a közeljövőben helyesebben, fogékonyabban, ésszerűbben ítéli meg a világ a nemiséget...
Fiatal koromban nemi kapcsolatokat házasságon kívül fenntartani bűnnek számított, a szűzesség erénynek... Mindezek a szokások az erkölcsösség igényével léptek fel, de véget nem érő szenvedéseknek voltak az okozói...
Azután jött a penicillin és a 'pirula', és világszerte fellazult az egész erkölcsi szerkezet. Úgy látszik, régi erkölcseink alapja a terhességtől és a nemi betegségektől való félelem volt... Egy nemi betegségekkel és törvénytelen gyermekekkel terhelt társadalom nem lehetett volna szilárd...
A gyötrő szexuális korlátainktól való felszabadulás lényeges fordulópontja az emberiség élettörténetének.
Szememben fiatalságunknak egyik legnagyobb érdeme - hatalmas erkölcsi bátorságának jele - az, hogy az egyik legerősebb emberi érzésnek, a szexuális vonzódásnak képes volt visszaadni a tisztaságát és méltóságát.
Ezzel sokkal gazdagabbá és derűsebbé tették az emberi életet, és engem személy szerint arra késztettek, hogy sajnáljam, miért nem születtem ötven vagy hatvan esztendővel később...
Ha ifjúságunk képes volt egy új, egészségesebb szexuális kódot alkotni, ha képes volt elvetni a nemiséggel kapcsolatos mélyen gyökerező, hagyományos színlelést és szemforgatást az őszinteségért, becsületességért és méltóságért, nincs okunk kételkedni abban, miért ne lehetne új erkölcsi szemlélet kialakítója minden más - számunkra létkérdést jelentő - területen.

Az ifjúság megpróbálja helyettesíteni a szűk látókörű nacionalizmust az emberi szolidaritással, a háborút a békével...
Sohase adják meg magukat, tartsanak ki mindig, a fenyegetések és megtorlások dacára."
(háború, halál, járvány, Nobel-díj, törvény)
[Részletek...]
[1374-07-19] Francesco Petrarca itáliai humanista költő születése (+1374. júl. 19., hetvenedik születésnapja előestéjén). Közvetlen hangú, őszinte érzéseket éneklő szerelmi költészete évszázadokig ihlető hatással volt. A lírában a szonettforma tökéletesítője volt.



(halál)
[Részletek...]
[1365-07-27] IV. Rudolf osztrák herceg halála (szül. 1339. nov. 1.). II. Albert fia, 1358-ban vette át elhunyt apjának örökét. Rafináltan, harcok nélkül kivonta magát és országát a német-római császár uralma alól azzal, hogy kancelláriáját hamisító műhellyé alakította át és olyan hamis okleveleket csináltatott, amelyekben a legkülönbözőbb császárok és királyok - Julius Caesar, Nero, IV. Henrik stb. - a legkülönbözőbb kiváltságokkal ruházták fel az osztrák herceget.
(halál)
[Részletek...]
[1329-07-22] Cangrande della Scala (Scaligeri) születése (+1329. júl. 22.). 1308-ban lett Verona fejedelme. Ő vette pártfogásába 1303-ban a száműzött Dantét, aki híres művében meg is örökítette a nemes lelkű urat. A nép ma is úgy emlegeti, mint Magyarországon Mátyás királyt.
(halál)
[Részletek...]
[1329-07-22] Cangrande della Scala (Scaligeri) veronai fejedelem halála (szül. 1291. márc. 9.). Fejedelem létére békés polgár volt, erről tanúskodik a Castel Vecchióban látható lovasszobra is. Pártfogásába vette 1303-ban a száműzött Dantét, aki művében megörökítette a nemes lelkű urat.
(halál)
[Részletek...]
[1324-01-08] Marco Polo velencei utazó, útirajzíró halála (szül. 1254). 1271-ben kereskedő apjával és nagybátyjával került Ázsiába, ahol két évtizedet töltöttek. A nagykán megbízásából beutazta Kína csaknem minden tartományát. Három éves utazással 1295-ben tértek haza. Marco Polo egy tengeri csata során 1298-ban genovai fogságba került, itt diktálta le úti élményeit. Írása a középkor legjelentősebb távol-keleti kézikönyve lett. XX. századi kutatások kétségbe vonják, hogy Marco Polo valóban eljutott-e Kínába. Az inkvizíció is vizsgálódott ügyében, mert a korabeli Európát megrázta annak felismerése, hogy a keresztény szellemiségtől oly idegen kultúra is csodálatos dolgokat hozott létre.
(halál)
[Részletek...]
[1321-09-14] Dante (Durante) Alighieri firenzei költő, filozófiai, politikai, nyelvészeti író halála (szül. 1265. május?). Főműve az Isteni színjáték, a világirodalom egyik legnagyobb alkotása.
(halál)
[Részletek...]
[1294-06-11] Roger Bacon angol filozófus és természettudós halála (szül. 1214). Az empirikus természetvizsgálat korai előfutára. Kísérletei miatt kortársai a "doctor mirabilis" jelzővel illették. Ő találta fel a nagyítóüveget, és értékes optikai megfigyeléseket végzett. Kísérletei során sok későbbi technikai találmány (pl. a repülőgép és a tükrös teleszkóp) elvét világította meg. Közel 300 művet írt.
(halál, találmány)
[Részletek...]
[1284-04-04] X. (Bölcs) Alfonz spanyol költő, tudós, Kasztília és Leon királyának születése (+1284. ápr. 4.). Általános és Nagy Történelem című műve a kultúra számos területét öleli fel. Udvarát vallási és eszmei türelem jellemezte, maga köré gyűjtötte kora jelentős zsidó, muzulmán és keresztény tudósait. Ő teremtette meg a spanyol irodalmi nyelvet.
(halál)
[Részletek...]
[1274-03-07] Aquinói Szt. Tamás itáliai teológus, filozófus halála Fossanova kolostorában (szül. 1225. körül). A legnagyobb hatású középkori keresztény gondolkodó, a skolasztika legkiemelkedőbb alakja.
(halál)
[Részletek...]
[1273-12-17] Mauláná Dzsalál-ad-Dín Rúmi békeszerető iszlám filozófus és költő halála (szül. 1207).
1219 körül Rúmi családja a mongol Dzsingisz kán elől menekülve az afgán Balh városából Bagdadon és Mekkán át Medinába, majd Damaszkuszba mentek, végül az anatóliai Konyában telepedtek le. Messze földről jöttek ide az emberek, hogy a híres tudós, Rúmi előadásait hallják. Konya ma is a szúfizmus szent földje. Rumi sírjára az van írva: Ez itt a szerelmesek kábaköve.
- + -
Törökországban e nap Rumi ünnepe. A kerengő dervisek (csak 140 van Törökországban, mert csak 1001 nap gyakorlás után válhat valaki azzá) nádsíp hangjára forogva-táncolva kántálják a Korán szövegeit, az eget ölelve megtisztulnak az evilágiságtól. A szúfik befelé fordulnak, a szív fényét keresik. Azt keresik, hogyan ismerhető meg Allah az ember szívében. A zene és a tánc a mennybe vezető kapu, az egyén feloldódik és egy lesz mindenséggel.

(halál)
[Részletek...]
[1270-01-18] rpádházi Szt. Margit domonkos-rendi apáca halála (szül. 1242).
1241 áprilisában, amikor a betörő tatárok a Sajó melletti Muhi-pusztán szétverték IV. Béla seregét, a királyi pár fogadalmat tett, hogy ha a pogány ellenségtől megszabadulnak, születendő gyermeküket örökös szolgálatra Istennek ajánlják. Margit hároméves korában előbb a veszprémi, majd 1252-ben a Domonkos-rendi apácák új, a Nyulak Szigetén (Margit-sziget) épített kolostorába került. Itt élt a legszegényebbekkel tudatos közösséget vállalva, egészen haláláig. 1641-ben boldoggá, majd 1944-ben szentté avatták.
(halál)
[Részletek...]
[1242-02-10] Magyar Szent Pál domonkosrendi szerzetes halála. A kunok apostola volt.
(halál)
[Részletek...]
[1231-11-17] rpádházi Szent Erzsébet hercegnő születése (+1231. nov. 17.). II. András magyar király és Gertrúd lánya. Szívügye volt a szegények támogatása. Férje, Lajos thüringiai herceg halála után három gyermekével mostoha sorsra jutott.
Ünnepe november 19. (temetésének napja). 1235-ben avatták szentté. A ferences harmadrend, a ciszterciek, az Erzsébet-apácák, pékek, koldusok, özvegyek, árvák, ártatlanul üldözöttek, csipkeverők és fátyolkészítők védőszentje.
(halál)
[Részletek...]
[1231-11-17] rpádházi Szt. Erzsébet halála (szül. 1207. júl. 7.). II. András magyar király és Gertrúd lánya. A följegyzések szerint rendkívülien szép volt és sokat támogatta a szegényeket. Szerelmetes férje, Lajos thüringiai herceg háborúban halt meg, ezután három gyermekével mostoha sorsra jutott és 24 évesen meghalt. A háborúk özvegyei, árvái, az ártatlanul üldözöttek, a rászorulók stb. védőszentje. Már 1235-ben szentté avatták. Ünnepe nov. 19. (temetésének napja).
(háború, halál)
[Részletek...]
[1227-08-24] Dzsingisz kán (Temüdzsin) mongol uralkodó és birodalomalapító halála (szül. 1155 ?). Létrehozta a Mongol Birodalmat, s mivel a törzsek egyesítésével a belső háborúk - mint a vagyonszerzés egyik módja - megszűntek, a mongol tatárok rablóhadjárataikkal a környező népek ellen fordultak. Birodalma, mely halálakor Európától a Csendes óceánig ért, hamar szétesett. Tatár csoportok maradtak szerte a meghódított területeken és olvadtak be vagy éltek tovább kisebbségként.
Unokája, Batu kán pusztította el a volgai magyarokat és 1241-ben Muhinál IV. Béla király seregét is.
A túlszaporodó pásztornépek állandóan ütköztek állataiknak új és új legelőt kereső vándorlásaik során Ázsia sztyeppéin, így Ázsia ontotta magából a rabló seregeket. A népvándorlás hullámai pár évszázad alatt összetörték a Római Birodalmat is.
Az újonnan jött népek kénytelenek voltak letelepedni, áttérni egy a természetből több eltartóképességet kizsaroló földműves életformára.
A földművelés sokkal több robotot jelentett, gyengébb élelmezést, alacsonyabb és betegesebb népet, valamint a birtoklás, a harcok és társadalmi egyenlőtlenség ugrásszerű fölerősödését (a földet védeni kellett vetéstől aratásig). A munkaerő igény és fegyveres erő igény tovább hajtotta a túlnépesedést.
A magyarok e folyamat részeként menekültek a besenyők elől, ütköztek bele a nyugati birodalmakba, nyomták le az avarokat, olvasztották be a kunokat, szenvedték el a tatárokat…
(háború, halál)
[Részletek...]
[1226-10-03] Assisi Szt. Ferenc (Giovanni Bernardone, szül. 1181. jan. 12.) olasz katolikus rendalapító, költő halála. Ünnepe: okt. 4.
Apja dúsgazdag posztókereskedő volt, de Ferenc sem az üzleti élet, sem a tanulás iránt nem érdeklődött. Két kézzel szórta apja pénzét, részt vett több háborúban, többször megsebesült. Spoletoi betegsége idején egy látomás hatására megtért. Felhagyott a léha élettel, s nem törődve azzal, hogy apja kitagadta, rendbe hozta a bencések Assisi közelében lévő templomát, és szegénységet hirdető követőivel rendalapítási kérelemmel fordult III Ince pápához, aki ezt meg is adta. Misszióik eljutottak Angliába, spanyol, német és magyar földre is.
1980-tól az ökológia hivatalos egyházi patrónusa. A szegények, szociális munkások mellett a környezetvédők védelmezője is.

- + -
Élete vége felé rendje leváltotta a vezetői posztról. Már halála után két évvel szentté avatták, de a harmadrendieknek szóló regulájából kivették a fegyverfogás tiltását, mert az erőszakmentesség csak a klerikusok esetében fért bele kora egyházi tanításába. Leghűségesebb követői kisebbségbe kerültek és felmorzsolódtak. Magyarországon a Szent Ferenc-i erőszakmentesség helyett inkább Kapisztrán János inkvizíciós és törökellenes harcossága lett ismertebb. Szent Ferenc ezzel szemben megpróbálta békességre bírni a keresztes hadakat, és sikertelensége után átment a szembenálló táborba is, hogy a szultánt tanítsa erőszakmentességre, aki nagy tisztelettel hallgatta - de ő sem hallgatott rá.
- + -
"Békességet hirdet, prédikál a madaraknak, megszelídíti a farkast, Naphimnuszában a természet csodáit magasztalja, a halált testvérének nevezi, társait az öröm ajándékára és a tökéletes vigasságra: a szenvedésnek és bántalomnak elviselésére tanítja." (Ehrenfeld-Jókai kódex, XIV. század)
(háború, halál, tilt)
[Részletek...]
[1142-04-21] Pierre Abélard (Petrus Abaelardus) francia filozófus, teológus halála (szül. 1079). A skolasztika alternatívájaként fellépő konceptualizmus megalapítója volt. Fő művét, a Theologiát és nézeteinek egészét hivatalos egyházi körök többször elítélték. Héloise iránti tragikus szerelmét több irodalmi műben megörökítették.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[1116-02-03] Könyves Kálmán Árpád-házi magyar király halála (szül. 1070. körül). Húsz évig uralkodott, 1102-ben Tengerfehérvárott Horvátország, Szlavónia és Dalmácia királyává is koronázták. A trónon fia, II. István követte.
"Boszorkányok pedig nincsenek."
(halál)
[Részletek...]
[1049-01-12] Abu Szaid perzsa költő születése (+1049. jan. 12.). A hatóságokkal gyakran összeütközésbe került, azzal vádolták, hogy a szószéken a Korán helyett verseket mond, otthon lakomákat rendez, s a fiatalokat eksztatikus táncra tanítja. Világnézetét jellemzi híres mondata: "Nincs más köpenyemben, csak az isten". Legszebb versei magyarul is olvashatók.
(halál)
[Részletek...]
[1048-12-13] Abu Raihán Muhammad Ibn Ahmad al Biruni (Albirúni) arab nyelvű perzsa író, tudós születése (+1048. dec. 13.). Az arab tudományos próza mestere. Az iszlám tudósai közül kiemelkedik nagy szaktudásával és kritikai szellemével. Stílusa egyszerű, világos, nem követi a korában divatos retorikus irányzatot. A régi népek történetéről és Indiáról szóló írásai a korabeli kultúra legérdekesebb alkotásai.
(halál)
[Részletek...]
[1038-08-15] I. István (Szt. István) Árpád-házi fejedelem halála (szül. 969.). Az első magyar király, államalapító. Géza fejedelem és Sarolt fia atyja halála után, 997-ben vette át a hatalmat, 1000-ben koronázták. 1083-ban szentté avatták. Három lányunokájának egyike, Margit skót királynő, Skócia védőszentje lett.
(halál)
[Részletek...]
[1007-12-30] Boldog Sebestyén halála. Esztergomi érsek, "Asztrik társa a bencés rendben és a katolikus hit magyarországi terjesztésében". Nagy valószínűséggel azonosítható a Géza udvarába menekült Radla nevű szerzetessel. Bizonyára a Szt. Márton-monostorban, Pannonhalmán is élt, és igen nagy része volt Vajk neveltetésében. Pannonhalma első apátja is ő lehetett. Haláláig irányította a magyar egyházat.
(halál)
[Részletek...]
[0925-10-27] Abu Bekr Mohammed ibn Zakarijá al-Rázi RHÁZESZ perzsa származású muszlim orvos születése (+925. okt. 27.). Legnagyobb, leghíresebb műve az orvostudomány enciklopédiája, amely 70 könyvből állt és Contineus néven lett közismert. Ő írta az egyik legrégebbi gyermekgyógyászati értekezést is. Őt tartják a középkor első nagy muszlim orvosának.
(halál)
[Részletek...]
[0809-03-24] Hárún ar-Rasid abbászida kalifa halála (szül. 766. febr., Rajj, Irán). Az Ezeregyéjszaka legendás uralkodója, az igazság és a nagylelkűség mintaképe. Al-Mahdi kalifa másodszülött fiaként testvérét követte a trónon 786-ban. Uralma az Abbászida Kalifátus aranykora. A birodalom politikailag, gazdaságilag és kulturálisan is fejlődött. Az Ar-Rasíd (helyes úton járó) melléknevet apjától kapta, mivel a Boszporuszig hatolva békére kényszerítette VI. Konsztantinosz császárt. A világ legcsodáltabb városává tette Bagdadot, mely vonzotta a tudósokat és művészeket.
(halál)
[Részletek...]
[0604-03-12] Nagy Szt. Gergely (Gregorius Magnus) pápa (590-től), egyházatya halála (szül. 540. körül, Róma). A tudósok, tanárok, tanulók, iskolák, a zene védszentje, nevére utal a gregorián ének.
(halál)
[Részletek...]
[0565-11-13] I. Justinianus (Flavius Petrus Sabbatius) bizánci császár halála (szül. 482). 45 évesen, 527-ben lépett trónra (akkor ez már idős embernek számított) és 83 éves koráig uralkodott. Legfőbb célja a római birodalom régi nagyságának visszaállítása volt: visszafoglalta Afrikát, Itáliát és Hispánia egy részét. Személyes irányításával készítették el a római jog, valamennyi rendelet és törvény hatalmas gyűjteményét, a Codex Justinianust.
(halál, törvény)
[Részletek...]
[0547-03-11] Szent Benedek itáliai szerzetes halála (szül. 480 körül, Nursia). Tanítványaival megalapította a Monte Cassino-i kolostort, s ezzel életre hívta a bencés rendet. 1964-ben VI. Pál pápa nyilvánította Európa védőszentjévé. Ünnepe: július 11.
(halál, megalapít)
[Részletek...]
[0420-09-30] Szt. Jeromos bibliafordító, egyháztanító halála (szül. 347 körül). A görögből készült latin bibliafordítása, a Vulgata, másfél évezredig a katolikus egyház hivatalos bibliafordítása volt.
(halál)
[Részletek...]
[0407-09-14] Aranyszájú Szt. János konstantinápolyi keresztény pátriárka, egyházatya és szónok halála (szül. 347.). Többször konfliktusba került a császárral, száműzetésben is volt. Fennmaradtak az ó- és újtestamentumot magyarázó homíliái, erkölcstani művei s vagy 200 levele. A Krüszosztomusz név (Aranyszáj) mindjárt halála után jött szokásba és a liturgiába is átment.
(halál)
[Részletek...]
[0397-11-08] Toursi Szt. Márton halála (szül. 316/317 körül).
A 80 évet megért, korábban katonaság-megtagadó püspök Pannóniában (Savaria) született, a szombathelyi, kárpátaljai, kismartoni egyházmegyék és a pannonhalmi (mártonhegyi) apátság patrónusa.
- + -
Szt. Mártonnak leginkább az a tette ismert, hogy katonaköpenyét kettévágta és felét a koldusnak adta.
Apja (pogány római tiszt) bilincsbe verve vitette sorozásra 15 éves korában, hogy eltávolítsa keresztény barátaitól.
18 évesen megkeresztelkedett és később egy csata előestéjén bejelentette a császárnak, hogy kilép a hadseregből: "Krisztus katonája vagyok, számomra törvénytelen harcolni!" (vö. Hornus Nem harcolhatok! c. könyve, bocs.hu).

Ezt a jelenetet ábrázolja Simone Martini 1320 körül festett, Szt. Márton elutasítja a fegyvereket c. freskója az Assisi Szt. Ferenc bazilika altemplomában a Szt. Márton kápolna falán.
Mivel gyávasággal vádolták, követelte, hogy reggel fegyvertelenül a sereg előtt mehessen, hogy békét érjen el.
A barbárok másnap reggel csata nélkül békét kértek.
A nyugati szerzetesség megalapítója 360 körül.
Hogy még fél évszázaddal a konstantini fordulat után is mekkora ellenérzés volt az egyházban a katonáskodás iránt, mutatja, hogy fennmaradt az a történet, mely során egy szerzetestársa egy vita hevében az arcába vágta a sértést: "Ifjúságodat a hadsereg bűnei közt töltötted!"
(halál, megalapít, törvény)
[Részletek...]
[0395-01-17] I. (Nagy) Theodosius halála után a Római Birodalom végérvényesen kettészakadt, az utolsó összrómai császár felosztotta két fia, Honorius és Arcadius között.
(halál)
[Részletek...]
[0384-12-11] Damazusz pápa halála. Liberius pápa halála után, 366-ban az akkor már hatvan év körüli Damazuszt választották Róma püspökévé. Ő bízta meg Szt. Jeromost a bibliakommentárok megírásával és a Biblia latin nyelvű fordítása, a Vulgata kijavításával. Összegyűjtötte a római mártírok relikviáit, számba vette nyugvóhelyeiket, felújíttatta a katakombákat. A pápai levéltár gyűjtési köréről és elhelyezéséről is gondoskodott. A régészek védőszentje.
(halál)
[Részletek...]
[0337-05-22] Flavius Valerius Aurelius Claudius Constantinus római császár halála (szül. 280. körül). A köztudatban ő az, aki államvallássá tette a kereszténységet Rómában.
- + -
A legenda szerint csata előtt a Milvius hídnál keresztény jelképet látott feltűnni az égen – mely egybeesett egy rendkívüli csillagzatnak 312. okt. 10-i feltűnésével - és az “E jelben győzni fogsz” szózatot hallotta, ezért a győzelem után a keresztényüldözést megszüntető türelmi rendeletet adott ki. Valójában ellenfele, Licinius már korábban így rendelkezett, de hát a történelmet nem a vesztesek írják.
Konstantin csak halálos ágyán keresztelkedett meg, annak a hiedelemnek megfelelően, hogy a keresztség lemos minden korábbi bűnt. Volt mit lemosni, pl. Konstantin hatalma érdekében számos rokonát ölette meg, többségüket az államvallási fordulat után:

- Bassianus cézárt, egyik nővére férjét 314-ben,
- Liciniust (Constantia nevű nővérének a férjét) és annak fiát, Licinianust (saját ifjú unokaöccsét) 324-ben,

- második feleségét, Faustát 326-ban (noha 307-ben ezzel a házassággal került be a császári családba, miután eltaszította érte első feleségét, Minervinát),

- apósát, Fausta apját, Maximianust már 310-ben (ezzel nyílt meg előtte az út a legfőbb hatalomhoz),
- Fausta bátyját, Maxentiust 312-ben (ő volt az egyetlen, akit csatában öltek meg),
- első feleségétől, Minervinától született fiát, Crispust 326-ban.
Keresztelkedése előtt még végrendelkezett, hogy fiai tegyék el láb alól testvéreit, akiket felelősnek tartott saját haláláért. A fiúk nem is hibáztak a nagybátyjaiktól és azok családjaitól való megszabadulás tekintetében, így az öröklés kérdése radikálisan leegyszerűsödött. A mészárlástól megmenekült két személy egyike volt Julianus, aki későbbi császársága alatt küzdött a római vallás helyreállításáért, hiszen érthetően kevés csodálatot érzett az effajta kereszténység iránt. (A rövid háttérbe szorítottság után újból államvallássá lett kereszténység emiatt Julianus apostata, azaz hitehagyó melléknévvel látta el a történetírásban.)
(halál)
[Részletek...]
[0258-09-14] Szt. Ciprián (Caecilius Cyprianus) keresztény vértanú halála (szül. 200-210. körül, Karthágóban). Korának egyik legjelentősebb teológusa volt.
(halál)
[Részletek...]
Az ENAPON.HU portállá alakítása az Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával történt!

Lap teteje , Vissza a főoldalra , Levél a szerkesztőnek , Levél az Webmasternek!


TÁMOGATÓINK
Nemzeti Civil Alapprogram , Külügyminisztérium , Környezetvédelmi Minisztérium , C3 , Socrates
Az oldalon található információk bármilyen formában történő ismételt megjelenítése vagy másolása csak az üzemeltető előzetes engedélyével és a forrás (http://bocs.hu - Fenntartható Civilizáció Portál) megjelölésével lehetséges!
Copyright © 1995 Bocs.hu, Minden jog fenntartva.

Keretrendszer, kereső: © Fülep Dávid