|
|  | |
Találatok száma: 57 | [2007-01-01] [blog, film]  3 szép film is jutott erre a napra, s mindhárom az egymást látszólag kizáró dolgok harmóniájának lehetőségét is bemutatta.
A szív hídjai (Clint Eastwood, Maryl Streep): Új szerelmem attól ment volna tönkre, ha vele megyek. Férjem iránti szerelmem attól, ha elhagyom.
Szerelmes hangjegyek (romantikus ifjúsági vígjáték): Noha látszólag több idejük jut edzésre ill. tanulásra, a szerelmesek szétválasztása sem a kosárcsapatnak nem tesz jót, sem a szellemi tízpróba lánycsapat teljesítményének. Kevesebb időben is több eredményt ér el, aki boldog, lelkes.
Don Juan DelMarco (Johnny Depp) örök álarc-viselést fogadott szerelme elvesztésekor, de maga is meglepődött, milyen gyorsan beleszeretett a szultánába, sőt másfélezer udvarhölgyébe is.
[Részletek...] | | [2006-11-04] [blog] Szeretek hegytetõkön és vízpartokon merengeni. S lám, ma azt olvastam, hogy a hegyi emberek s a tóparton élõk tovább élnek: megfontoltabbak, nyugodtabbak. A kilátás, a távlatok miatt. Megtanulnak szemlélõdni. Aki szemlélõdik, nem bosszankodik apró-cseprõ napi dolgokon. Lelke, akár a tó vize hajnaltájt vagy az éjjeli búzamezõ... [Részletek...] | [1994-06-17] Fehér Ferenc filozófus, esztéta születése (+1994. jún. 17.). Lukács György tanítványa volt, 1973-ban antimarxistának bélyegezték filozófiai nézeteit, 1977-ben emigrációba kényszerült. 1992-ben feleségével, Heller Ágnessel hazaköltözött.
(halál)
[Részletek...] | [1992-04-06] Isaac Asimov orosz származású amerikai író, természettudós születése (+1992. ápr. 6.). A tudományos-fantasztikus irodalomban is mély társadalmi, történelmi, filozófiai kérdésekkel foglalkozott, emellett még rendkívül változatos témakörökben publikált, Shakespeare-től a biokémiáig, könyveinek száma jóval meghaladta a kétszázat.
"Az erőszak a gyengék utolsó menedéke." (A hét kötetes Alapítvány sorozat egyik mottója)
(halál)
[Részletek...] | [1986-04-14] Simone de Beauvoir francia írónő, filozófus születése (+1986. ápr. 14.). A feminizmus egyik úttörője. Regényeiben az egzisztencialista filozófia erkölcsi problémáit boncolgatta. Mandarinok című regényéért Goncourt-díjat kapott, ismert önéletrajzi trilógiája is.
(halál)
[Részletek...] | [1983-12-06] Molnár Antal Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, pedagógus születése (+1983. dec. 6.). A filozófiai koncepción alapuló magyar zeneesztétika megalapítója.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1980-04-15] Jean-Paul Sartre francia író, filozófus, az egzisztencializmus vezéralakjának születése (+1980. ápr. 15). Kísérletet tett az egzisztencializmus, a marxizmus és freudizmus összekapcsolására. Szépíró munkásságában filozófiai nézetei kaptak irodalmi megformálást.
Irodalmi Nobel-díjat kapott 1964-ben, de visszautasította, mert pacifista meggyőződését nem tartotta összeegyeztethetőnek a díj adományozója tevékenységével (ui. Nobel főleg a dinamit feltalálásával és gyártásával szerezte vagyonát). Sartre az algériai háború idején is szembefordult a háborús közvéleménnyel. Aktív volt a nemzetközi békemozgalomban.
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1969-02-26] Karl Jaspers német filozófus halála (szül. 1883. febr. 23.). Keresztény egzisztencializmusa főként a következő művekben tárult fel: Filozófia, Ész és egzisztencia, A filozófiai hit különös tekintettel a kinyilatkoztatásra.
(halál)
[Részletek...] | [1955-04-10] Teilhard de Chardin (szül. 1881. máj. 1.) francia biológus, geológus, paleontológus, filozófus, jezsuita pap halála, vágya szerint Húsvét vasárnap. Matematikai, filozófiai és teológiai diplomákkal szentelték pappá 1911-ben, később a biológia és geológia professzora lett. Számtalan konferencián és egyetemen adott elő, rengeteg könyvet írt. Sok ázsiai és afrikai országban kutatott, ő fedezte fel a pekingi előembert.
Azzal az egyházi megbízással tanult biológiát, hogy harcoljon a darwini evolúciós elmélet ellen, de pont ellenkezőleg, az evolúció misztikus filozófusa lett. Publikációs tilalmat róttak ki rá, ezért írásai csak halála után jelenhettek meg. A II. Vatikáni Zsinat rehabilitálta.
Szerinte Isten nem csak teremtette és vonzza fölfelé az evolúciót, de megtestesülve maga is részt vesz benne. Sürgette a vallások fejlődését, evolúcióját is. Az evolúció céljának a teremtmények szeretetben való egységesülését látta, planetáris méretben, ugyanakkor a személyiségeket megerősítve. Ennek legláthatóbb jele a férfi és nő közti szeretet. Az emberi ideált a szüzességben látni, ahogy ezt sok vallás még mindig hirdeti, ellene mond az evolúciónak. A nemzést nem tartotta a nemiség lényegéhez tartozónak. 1934-ben így írt a Tisztaság evolúciójában szerelmének, Lucile Swannak: A lelki termékenységet kell egyre inkább az anyagi termékenység helyére állítani, és végül egyedül általa az egyesülést igazolni. A test ilyen szellemi használatát sok valódi teremtő zseni ösztönösen felfedezte és alkalmazta, tekintet nélkül a moralistákra.
(halál)
[Részletek...] | [1952-02-23] Karácsony Sándor író, egyetemi tanár születése (+1952. febr. 23.). Sajátos pedagógai-filozófiai rendszert, nevelési programot, művelődési reformtervet dolgozott ki. A magyar cserkészmozgalom egyik fő vezetője volt.
(halál)
[Részletek...] | [1951-04-29] Ludwig Josef Johann Wittgenstein Angliában élt osztrák filozófus halála (szül. 1889. ápr. 26.). Filozófiai meghatározását (amely szerint a filozófia azt a világot öleli fel, amiről beszélni lehet) átvette a Bécsi Kör is. Élete végén kidolgozta a nyelvjátszma fogalmát, amely szerint a beszéd cselekvések összessége.
(halál)
[Részletek...] | [1940-03-10] Mihail Afanaszjevics Bulgakov ukrán-orosz író, újságíró születése (+1940. márc. 10.). A groteszk szatíra irányában tett kísérleteit fo muvében A Mester és Margarita címu filozófiai regényében összegezte.
(halál)
[Részletek...] | [1940-03-10] Mihail Afanaszjevics Bulgakov orosz regény- és drámaíró, újságíró halála (szül. 1891. máj. 15.). A groteszk szatíra irányában tett kísérleteit fő művében, A Mester és Margarita című filozófiai regényében összegezte.
(halál)
[Részletek...] | [1933-12-22] Fehér Ferenc filozófus, esztéta születése (+1994. jún. 17.). Lukács György tanítványa volt, 1973-ban antimarxistának bélyegezték filozófiai nézeteit, 1977-ben emigrációba kényszerült. 1992-ben feleségével, Heller Ágnessel hazaköltözött.
(születés)
[Részletek...] | [1920-01-02] Isaac Asimov orosz származású amerikai író, természettudós születése (+1992. ápr. 6.). A tudományos-fantasztikus irodalomban is mély társadalmi, történelmi, filozófiai kérdésekkel foglalkozott, emellett még rendkívül változatos témakörökben publikált, Shakespeare-től a biokémiáig, könyveinek száma jóval meghaladta a kétszázat.
"Az erőszak a gyengék utolsó menedéke." (A hét kötetes Alapítvány sorozat egyik mottója)
(születés)
[Részletek...] | [1908-01-09] Simone de Beauvoir francia írónő, filozófus születése (+1986. ápr. 14.). A feminizmus egyik úttörője. Regényeiben az egzisztencialista filozófia erkölcsi problémáit boncolgatta. Mandarinok című regényéért Goncourt-díjat kapott, ismert önéletrajzi trilógiája is.
(születés)
[Részletek...] | [1907-09-07] René Francois Armand Sully-Prudhomme francia költő, akadémikus halála (szül. 1839. márc. 16.). 1901-ben elsőként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. Verseiben a formai tökélyt, az érzések őszinteségét és a filozófiai gondolatok mélységét egyesítette.
"Senki sem kérkedhet azzal, hogy meglehet embertársai nélkül."
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1905-06-21] Jean-Paul Sartre francia író, filozófus, az egzisztencializmus vezéralakjának születése (+1980. ápr. 15). Kísérletet tett az egzisztencializmus, a marxizmus és freudizmus összekapcsolására. Szépíró munkásságában filozófiai nézetei kaptak irodalmi megformálást.
Irodalmi Nobel-díjat kapott 1964-ben, de visszautasította, mert pacifista meggyőződését nem tartotta összeegyeztethetőnek a díj adományozója tevékenységével (ui. Nobel főleg a dinamit feltalálásával és gyártásával szerezte vagyonát). Sartre az algériai háború idején is szembefordult a háborús közvéleménnyel. Aktív volt a nemzetközi békemozgalomban.
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1900-08-25] Friedrich Wilhelm Nietzsche német filozófus születése (+1900. aug. 25.). Az ún. életfilozófia jelentős képviselőjeként tagadta a haladás elméletét, s a "minden dolog örök visszatérésé"-nek mítoszát állította vele szembe. Úgy vélte, hogy a kultúrát a nem anyagi természetű "életerő" irányítja.
(halál)
[Részletek...] | [1891-05-15] Mihail Afanaszjevics Bulgakov orosz regény- és drámaíró, újságíró halála (szül. 1891. máj. 15.). A groteszk szatíra irányában tett kísérleteit fő művében, A Mester és Margarita című filozófiai regényében összegezte.
(születés)
[Részletek...] | [1891-05-15] Mihail Afanaszjevics Bulgakov ukrán-orosz író, újságíró születése (+1940. márc. 10.). A groteszk szatíra irányában tett kísérleteit fo muvében A Mester és Margarita címu filozófiai regényében összegezte.
(születés)
[Részletek...] | [1891-01-10] Karácsony Sándor író, egyetemi tanár születése (+1952. febr. 23.). Sajátos pedagógai-filozófiai rendszert, nevelési programot, művelődési reformtervet dolgozott ki. A magyar cserkészmozgalom egyik fő vezetője volt.
(születés)
[Részletek...] | [1890-01-07] Molnár Antal Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, pedagógus születése (+1983. dec. 6.). A filozófiai koncepción alapuló magyar zeneesztétika megalapítója.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1889-04-26] Ludwig Josef Johann Wittgenstein Angliában élt osztrák filozófus halála (szül. 1889. ápr. 26.). Filozófiai meghatározását (amely szerint a filozófia azt a világot öleli fel, amiről beszélni lehet) átvette a Bécsi Kör is. Élete végén kidolgozta a nyelvjátszma fogalmát, amely szerint a beszéd cselekvések összessége.
(születés)
[Részletek...] | [1883-02-23] Karl Jaspers német filozófus halála (szül. 1883. febr. 23.). Keresztény egzisztencializmusa főként a következő művekben tárult fel: Filozófia, Ész és egzisztencia, A filozófiai hit különös tekintettel a kinyilatkoztatásra.
(születés)
[Részletek...] | [1881-05-01] Teilhard de Chardin (szül. 1881. máj. 1.) francia biológus, geológus, paleontológus, filozófus, jezsuita pap halála, vágya szerint Húsvét vasárnap. Matematikai, filozófiai és teológiai diplomákkal szentelték pappá 1911-ben, később a biológia és geológia professzora lett. Számtalan konferencián és egyetemen adott elő, rengeteg könyvet írt. Sok ázsiai és afrikai országban kutatott, ő fedezte fel a pekingi előembert.
Azzal az egyházi megbízással tanult biológiát, hogy harcoljon a darwini evolúciós elmélet ellen, de pont ellenkezőleg, az evolúció misztikus filozófusa lett. Publikációs tilalmat róttak ki rá, ezért írásai csak halála után jelenhettek meg. A II. Vatikáni Zsinat rehabilitálta.
Szerinte Isten nem csak teremtette és vonzza fölfelé az evolúciót, de megtestesülve maga is részt vesz benne. Sürgette a vallások fejlődését, evolúcióját is. Az evolúció céljának a teremtmények szeretetben való egységesülését látta, planetáris méretben, ugyanakkor a személyiségeket megerősítve. Ennek legláthatóbb jele a férfi és nő közti szeretet. Az emberi ideált a szüzességben látni, ahogy ezt sok vallás még mindig hirdeti, ellene mond az evolúciónak. A nemzést nem tartotta a nemiség lényegéhez tartozónak. 1934-ben így írt a Tisztaság evolúciójában szerelmének, Lucile Swannak: A lelki termékenységet kell egyre inkább az anyagi termékenység helyére állítani, és végül egyedül általa az egyesülést igazolni. A test ilyen szellemi használatát sok valódi teremtő zseni ösztönösen felfedezte és alkalmazta, tekintet nélkül a moralistákra.
(születés)
[Részletek...] | [1860-01-27] Bolyai János születése (+1860. jan. 27.). Korszakos műve 1832-ben, apja, Bolyai Farkas Tentamen című könyvének függelékeként látott napvilágot. A nem-euklideszi geometriával kapcsolatos rendkívüli eredményein kívül dolgozatot írt a komplex számok elméletéről, és foglalkozott a matematikai térelmélet megalapozásával is. Utolsó éveiben egy Üdvtan megírásán fáradozott, amelyben az abszolút geometriához kapcsolódó filozófiai nézeteit fejtette ki.
Az abszolút geometria elméletéből kifejlődött nem euklideszi geometriákhoz kapcsolódik a fizika általános relativitáselmélete.
(halál)
[Részletek...] | [1844-10-15] Friedrich Wilhelm Nietzsche német filozófus születése (+1900. aug. 25.). Az ún. életfilozófia jelentős képviselőjeként tagadta a haladás elméletét, s a "minden dolog örök visszatérésé"-nek mítoszát állította vele szembe. Úgy vélte, hogy a kultúrát a nem anyagi természetű "életerő" irányítja.
(születés)
[Részletek...] | [1839-03-16] René Francois Armand Sully-Prudhomme francia költő, akadémikus halála (szül. 1839. márc. 16.). 1901-ben elsőként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. Verseiben a formai tökélyt, az érzések őszinteségét és a filozófiai gondolatok mélységét egyesítette.
"Senki sem kérkedhet azzal, hogy meglehet embertársai nélkül."
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1831-11-14] Georg Wilhelm Hegel német objektív idealista filozófus születése (+1831. nov. 14.). Főbb művei: A szellem fenomenológiája, A logika tudománya (ún. Nagy logika), A filozófiai tudományok enciklopédiája.
(halál)
[Részletek...] | [1820-06-25] Georg Wilhelm Friedrich Hegel Berlinben befejezte A jogfilozófia alapvonalai c. kézikönyvét.
- + -
„Csak vesd meg a tudományt meg az észt, / Az ember legfőbb erejét! / S ha az ördögnek magát el nem is adta volna, / Mégis el kell majd buknia.” (Goethe, Faust. I. rész)
„Igaz ugyan, hogy a jámborság is a … széttagolódott igazságot az érzelem egyszerűbb szemléletévé egybe göngyölíti, de ha ez a helyes jámborság, akkor feladja e régió formáját, mihelyt a belsőből kilépve az eszme kibontakozásának és kinyilatkoztatott gazdagságának nappalába lép, s belső istentiszteletéből magával hozza a tiszteletet egy önmagában létező, az érzelem szubjektív formája felett álló igazság és törvények iránt.”
(törvény)
[Részletek...] | [1811-02-24] Bessenyei György író, filozófus halála (szül. 1747.). Klasszicista tragédiát (Ágis tragédiája), egy vígjátékot írt (A filozófus), s olyan röpiratokat (Jámbor szándék), amelyekben nagy szabású nyelvi-irodalmi programot hirdetett. 1804-ben írta, Voltaire Candide-jának mintájára, utópisztikus, állambölcseleti, filozófiai regényét, a Tariménes utazását. Fellépésétől számítják a magyar felvilágosodás kezdetét.
(halál)
[Részletek...] | [1804-02-12] Immanuel Kant német filozófus, esztéta születése (+1804. febr. 12.). A klasszikus német idealista filozófia első nagy alakja. Nézetei a XIX. század második felétől kezdtek elterjedni, és máig nagy hatással vannak a filozófiára.
(halál)
[Részletek...] | [1802-12-15] Bolyai János születése (+1860. jan. 27.). Korszakos műve 1832-ben, apja, Bolyai Farkas Tentamen című könyvének függelékeként látott napvilágot. A nem-euklideszi geometriával kapcsolatos rendkívüli eredményein kívül dolgozatot írt a komplex számok elméletéről, és foglalkozott a matematikai térelmélet megalapozásával is. Utolsó éveiben egy Üdvtan megírásán fáradozott, amelyben az abszolút geometriához kapcsolódó filozófiai nézeteit fejtette ki.
Az abszolút geometria elméletéből kifejlődött nem euklideszi geometriákhoz kapcsolódik a fizika általános relativitáselmélete.
(születés)
[Részletek...] | [1798-01-19] Auguste Comte francia filozófus születése (+1857). Pozitív (tudományközpontú) filozófia, a szociológia létrehozása.
[Részletek...] | [1794-03-29] Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat márki) francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus születése (+1794. márc. 29.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára. A forradalom után a girondista többségű Nemzetgyűlés tagjává, majd elnökévé választották. Nem tudta megakadályozni a király kivégzését, majd amikor a jakobinusok kerültek hatalomra, menekülnie kellett. Rejtőzése idején írta híres filozófiai értekezését: Esquisse d'un tableau historique des progres de l'esprit humain. 1794. márc. 27-én letartóztatták és a börtönben másodnapra meghalt, feltehetően megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Matematikusként a valószínűségszámításban és integrálszámításban alkotott maradandót.
Már Malthus előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség fogja megállítani, addig Concordet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők oktatásáért. Kidolgozta a francia népoktatás tervét.
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára. Az ésszerű családtervezés a statisztikai elemzések szerint elsősorban nem a gazdasági helyzettől, hanem a nők oktatásától, munkalehetőségeitől és döntési szabadságától függ.)
(éhínség, halál)
[Részletek...] | [1794-03-27] Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat márki) francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus születése (+1794. márc. 29.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára. A forradalom után a girondista többségű Nemzetgyűlés tagjává, majd elnökévé választották. Nem tudta megakadályozni a király kivégzését, majd amikor a jakobinusok kerültek hatalomra, menekülnie kellett. Rejtőzése idején írta híres filozófiai értekezését: Esquisse d'un tableau historique des progres de l'esprit humain. 1794. márc. 27-én letartóztatták és a börtönben másodnapra meghalt, feltehetően megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Matematikusként a valószínűségszámításban és integrálszámításban alkotott maradandót.
Már Malthus előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség fogja megállítani, addig Concordet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők oktatásáért. Kidolgozta a francia népoktatás tervét.
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára. Az ésszerű családtervezés a statisztikai elemzések szerint elsősorban nem a gazdasági helyzettől, hanem a nők oktatásától, munkalehetőségeitől és döntési szabadságától függ.)
(éhínség)
[Részletek...] | [1784-07-31] Denis Diderot francia filozófus, író és esztéta születése (+1784. júl. 31.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, a francia Enciklopédia szerkesztője és egyik legtermékenyebb munkatársa. Szépirodalmi munkásságából "Az apáca" című regénye emelkedik ki. A halála előtti napon híres filozófiai végrendeletet tett: "Minden filozófia kezdete a hitetlenség". Jeltelen sírba temették Párizsban.
(halál)
[Részletek...] | [1770-08-27] Georg Wilhelm Hegel német objektív idealista filozófus születése (+1831. nov. 14.). Főbb művei: A szellem fenomenológiája, A logika tudománya (ún. Nagy logika), A filozófiai tudományok enciklopédiája.
(születés)
[Részletek...] | [1754-04-09] Christian Wolff német filozófus születése (+1754. ápr. 9.). Leibniz javaslatára kinevezték 1707-ben a hallei egyetem matematika professzorának, de 1723-ban a pietistákkal folytatott teológiai vitája miatt állását elvesztette. Később a marburgi egyetem matematika- és filozófiaprofesszoraként tevékenykedett, majd Nagy Péter orosz cárnak segédkezett a szentpétervári tudományos akadémia megszervezésében. Nagy Frigyes felkérésére a hallei egyetemen tanított, sőt 1741-től haláláig kancellári rangban ténykedett. Számos munkát írt a filozófia, a teológia, a pszichológia, a botanika és a fizika témaköréből.
(halál)
[Részletek...] | [1743-09-17] Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat márki) francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus születése (+1794. márc. 29.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára. A forradalom után a girondista többségű Nemzetgyűlés tagjává, majd elnökévé választották. Nem tudta megakadályozni a király kivégzését, majd amikor a jakobinusok kerültek hatalomra, menekülnie kellett. Rejtőzése idején írta híres filozófiai értekezését: Esquisse d'un tableau historique des progres de l'esprit humain. 1794. márc. 27-én letartóztatták és a börtönben másodnapra meghalt, feltehetően megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Matematikusként a valószínűségszámításban és integrálszámításban alkotott maradandót.
Már Malthus előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség fogja megállítani, addig Concordet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők oktatásáért. Kidolgozta a francia népoktatás tervét.
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára. Az ésszerű családtervezés a statisztikai elemzések szerint elsősorban nem a gazdasági helyzettől, hanem a nők oktatásától, munkalehetőségeitől és döntési szabadságától függ.)
(éhínség, születés)
[Részletek...] | [1724-04-22] Immanuel Kant német filozófus, esztéta születése (+1804. febr. 12.). A klasszikus német idealista filozófia első nagy alakja. Nézetei a XIX. század második felétől kezdtek elterjedni, és máig nagy hatással vannak a filozófiára.
(születés)
[Részletek...] | [1719-08-09] Csiba István jezsuita tanár születése (+1719. aug. 9.). A teológia és a filozófia doktora volt, de két történelmi és két természetrajzi munkát hagyott hátra. Az utóbbiak a magyarországi vizekről ill. hegyekről (ásványvilág, bányászat, kohászat, természeti kincsek) szólnak.
(halál)
[Részletek...] | [1717-12-17] Szatmárnémeti Sámuel református teológiai tanár és filozófiai író születése (+1717. dec. 17.). Tanulmányait Utrechtben és Leidenben végezte, majd a kolozsvári kollégiumban bölcseletet és teológiát tanított. 1693-95 között ifj. Apafi Mihály nevelője volt. A karteziánus eszméket hirdette. Fő műve a Metaphysica contracta.
(halál)
[Részletek...] | [1713-10-05] Denis Diderot francia filozófus, író és esztéta születése (+1784. júl. 31.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, a francia Enciklopédia szerkesztője és egyik legtermékenyebb munkatársa. Szépirodalmi munkásságából "Az apáca" című regénye emelkedik ki. A halála előtti napon híres filozófiai végrendeletet tett: "Minden filozófia kezdete a hitetlenség". Jeltelen sírba temették Párizsban.
(születés)
[Részletek...] | [1679-01-24] Christian Wolff német filozófus születése (+1754. ápr. 9.). Leibniz javaslatára kinevezték 1707-ben a hallei egyetem matematika professzorának, de 1723-ban a pietistákkal folytatott teológiai vitája miatt állását elvesztette. Később a marburgi egyetem matematika- és filozófiaprofesszoraként tevékenykedett, majd Nagy Péter orosz cárnak segédkezett a szentpétervári tudományos akadémia megszervezésében. Nagy Frigyes felkérésére a hallei egyetemen tanított, sőt 1741-től haláláig kancellári rangban ténykedett. Számos munkát írt a filozófia, a teológia, a pszichológia, a botanika és a fizika témaköréből.
(születés)
[Részletek...] | [1673-10-28] Csiba István jezsuita tanár születése (+1719. aug. 9.). A teológia és a filozófia doktora volt, de két történelmi és két természetrajzi munkát hagyott hátra. Az utóbbiak a magyarországi vizekről ill. hegyekről (ásványvilág, bányászat, kohászat, természeti kincsek) szólnak.
(születés)
[Részletek...] | [1659-12-31] Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, tanár születése (+1659. dec. 31.). A Magyar Encyclopaedia 1653-ban jelent meg Utrechtben. A magyar nyelvű tudományosság és népoktatás eszméinek hirdetésével a felvilágosodás előfutára volt.
(halál)
[Részletek...] | [1659-12-31] Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, tanár halála (szül. 1625. jún. 10.). A magyar művelődéstörténet egyik legnagyobb nevelő egyénisége, a Magyar Encyklopaedia szerzője. A magyar nyelvű tudományosság és népoktatás eszméinek hirdetésével a felvilágosodás nagy jelentőségű előfutára volt.
(halál)
[Részletek...] | [1658-08-10] Szatmárnémeti Sámuel református teológiai tanár és filozófiai író születése (+1717. dec. 17.). Tanulmányait Utrechtben és Leidenben végezte, majd a kolozsvári kollégiumban bölcseletet és teológiát tanított. 1693-95 között ifj. Apafi Mihály nevelője volt. A karteziánus eszméket hirdette. Fő műve a Metaphysica contracta.
(születés)
[Részletek...] | [1639-05-21] Tommaso Campanella olasz filozófus, író, dominikánus szerzetes születése (+1639. máj. 21.). Egy politikai összeesküvésben való részvételért 26 évet töltött börtönben. VIII. Orbán pápa szabadította ki, majd Párizsba menekült. Fő műve a Napváros című párbeszédes, Morus Tamás Utópiájával rokon filozófiai értekezés. Filozófiája az utópista szocializmus előfutárának számít.
(halál)
[Részletek...] | [1639-05-21] Tommaso Campanella itáliai filozófus, író halála (szül. 1568. szept. 5.). Fő műve a Napváros című párbeszédes filozófiai értekezés, amely Morus Tamás Utópiájával rokon, filozófiája az utópista szocializmus előfutárának számít.
(halál)
[Részletek...] | [1625-06-10] Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, tanár halála (szül. 1625. jún. 10.). A magyar művelődéstörténet egyik legnagyobb nevelő egyénisége, a Magyar Encyklopaedia szerzője. A magyar nyelvű tudományosság és népoktatás eszméinek hirdetésével a felvilágosodás nagy jelentőségű előfutára volt.
(születés)
[Részletek...] | [1625-06-10] Apáczai Csere János filozófiai és pedagógiai író, tanár születése (+1659. dec. 31.). A Magyar Encyclopaedia 1653-ban jelent meg Utrechtben. A magyar nyelvű tudományosság és népoktatás eszméinek hirdetésével a felvilágosodás előfutára volt.
(születés)
[Részletek...] | [1568-09-05] Tommaso Campanella olasz filozófus, író, dominikánus szerzetes születése (+1639. máj. 21.). Egy politikai összeesküvésben való részvételért 26 évet töltött börtönben. VIII. Orbán pápa szabadította ki, majd Párizsba menekült. Fő műve a Napváros című párbeszédes, Morus Tamás Utópiájával rokon filozófiai értekezés. Filozófiája az utópista szocializmus előfutárának számít.
(születés)
[Részletek...] | [1568-09-05] Tommaso Campanella itáliai filozófus, író halála (szül. 1568. szept. 5.). Fő műve a Napváros című párbeszédes filozófiai értekezés, amely Morus Tamás Utópiájával rokon, filozófiája az utópista szocializmus előfutárának számít.
(születés)
[Részletek...] | [1321-09-14] Dante (Durante) Alighieri firenzei költő, filozófiai, politikai, nyelvészeti író halála (szül. 1265. május?). Főműve az Isteni színjáték, a világirodalom egyik legnagyobb alkotása.
(halál)
[Részletek...] |
|
