|
|  | |
Találatok száma: 254 | [2006-01-30]  Coretta Scott King halála (szül. 1927. ápr. 27.). Férje, Martin Luther King (házasságkötésük 1953. jún. 18.) megölése (1968) után is folytatta annak polgárjogi és béke küzdelmét, és ebben négy gyermekük is követte őket. Első babája még három hónapos sem volt, amikor 1956. jan. 30-án először dobtak bombát a házukra. A vietnami háború ellen már 1965-ben beszédeket mondott, férjét ebben két évvel megelőzve. Ellenezte a halálbüntetést és 2003-ban az iraki háborút. Küzdött a nők jogaiért, kiállt a homoszexuálisokért és támogatta az AIDS megelőzést.
(Férje sokat volt távol családjától, órási munka és szörnyű fenyegetések nehezedtek rá, s ugyanakkor milliók rajongtak érte, számos nő vígasztalta és erősítette. Amikor újságírók férje szeretőiről kérdezték, azt mondta: ez nem ér fel a mi szerelmünkhöz.)
(háború, halál)
[Részletek...] | [2006-01-13] Alkotmányellenesnek mondta ki Orléans bírósága a genetikailag módosított szervezetek termesztését azzal, hogy fölmentette a Monsanto ültetvényeit megrongálókat. Akciójukat szükségesnek ítélte a módosított gének ellenőrizhetetlen elterjedésének veszélye miatt, s a GMO engedélyezését az egészséghez való alkotmányos joggal ellentétesnek mondta ki.
Ez lett a 2005 februárban a francia alkotmányhoz csatolt Környezet Karta első gyakorlati alkalmazása. 2006. jan. 13-án hasonlóan ítélt a Versailles bíróság egy másik ügyben.
[Részletek...] | [2005-12-09] Alkotmányellenesnek mondta ki Orléans bírósága a genetikailag módosított szervezetek termesztését azzal, hogy fölmentette a Monsanto ültetvényeit megrongálókat. Akciójukat szükségesnek ítélte a módosított gének ellenőrizhetetlen elterjedésének veszélye miatt, s a GMO engedélyezését az egészséghez való alkotmányos joggal ellentétesnek mondta ki.
Ez lett a 2005 februárban a francia alkotmányhoz csatolt Környezet Karta első gyakorlati alkalmazása. 2006. jan. 13-án hasonlóan ítélt a Versailles bíróság egy másik ügyben.
[Részletek...] | [2005-02-12] Dorothy Stang 74 éves amerikai missziós nővért, aki számos halálos fenyegetés ellenére az emberi jogokat és az amazonasi erdőket védte, bérgyilkosok lőtték agyon az észak-brazíliai Belemben egy fakitermelő üzemnél.
- - - - - - - - - -
[Részletek...] | [2004-04-21] Seán Mac Bride ír jogász születése (+1988). Az ír függetlenségi mozgalom tagjaként számtalanszor letartóztatták. Később külügyminiszter, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, ENSZ főtitkár-helyettes. Az Amnesty International (ld. jún. 19.) társalapítója és (1961-74) elnöke, 1968-85 az IPB (Nemzetközi Békeiroda, ld. dec. 1.) elnöke. Tanácsadó a Pápai Igazságosság és Béke Bizottságban. Az egyetlen Béke Nobel-díjas (1974), aki Lenin Béke-díjat is kapott. 1992-ben az IPB békedíjat nevezett el róla.
- + -
IPB békedíjasok:
1992: Michael D. Higgins ír emberi jogok ügyvéd, később művészetek miniszter.
1993: Hilda Lini, Vanuatu-i egészségügyi miniszter, aki elérte, hogy a békemozgalom kérdését az atomfegyverek jogszerűségéről az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) föltegye a Hágai Nemzetközi bíróságnak (csak országok és ENSZ szervezetek fordulhatnak Hágához).
1994: Mordechai Vanunu, izraeli nukleáris mérnök, akit 18 év börtönre ítéltek (ebből tíz évet magánzárkában töltött, 2004. ápr. 21-én szabadult), amiért bizonyítékokat hozott nyilvánosságra az izraeli atomfegyverkezésről.
1995: Oroszországi Katonaanyák (ld. márc. 8.).
1996: Selim Beslagic, Tuzla polgármestere, a többnemzetiségű megoldás kidolgozója a boszniai válságban.
1997: A Remény magvai csoport (ld. jan. 29.).
1998: John Hume, Európa Parlament tag (ld. jan. 18.).
1999: Barbera Gladysch, Anyák a Békéért (Németország), sokéves küzdelmükért a leszerelésért és a háborúk áldozataiért.
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [2004-01-16] Az első Európai Szociális Fórumot Firenzében tartották nov. 6-10-én.
(2003-ban Párizsban volt nov. 11-16-án, 2004-ben Londonban. A II. Világ Szociális Fórumon Bombay-ben 2004. jan. 16-21-én a BOCS küldötte is részt vett.)
- + -
Noam Chomsky világhírű amerikai médiakutató szerint "a 'globalizáció' kifejezést a hatalmi pozícióban lévők kisajátították, ... a globalizáció egyéb formáinak híveit 'anti-globalizációsnak' nevezik ... Ez egy tisztán propaganda-fogalom, amit mint nevetségest kéne elutasítani. Egészséges ember nem ellenezheti a globalizációt, azaz a nemzetközi integrációt. Bizonyosan nem tehetik ezt a baloldali- és munkásmozgalmak, melyek éppen a nemzetközi szolidaritás elvére épülnek, vagyis a globalizáció egy olyan formájára, mely az emberek, és nem a magán-hatalmi rendszerek jogait veszi figyelembe."
[Részletek...] | [2003-10-10] Sirin Ebadi iráni ügyvédnő, emberjogi aktivista kapta a Béke Nobel-díjat.
(Élőben közvetítette a lengyel televízió a Nobel-békedíj odaítélésének ceremóniáját, várva az egyértelmű döntést, hogy a pápasága 25. évfordulóját ünneplő, a díjra már sokadszor jelölt, lengyel II. János Pál lesz kitüntetve. A döntés bizonyára a nők jogairól is szólt – hiszen a katolikus egyház ebben igen gyenge, sőt a születésszabályozás tiltásával kifejezetten destruktív, de közel sem annyira, mint az iszlám, különben egy katolikus ellenzéki nőt is választhattak volna.
De negatív elemeket is lehet sejteni a döntés mögött, hiszen a Nobel-bizottság már többször hozott politikailag motivált, néha kifejezetten rossz döntéseket - mint pl. az amerikai külügyminiszter vagy a dél-afrikai fehér elnök kitüntetése, amiért végre hajlandók voltak abbahagyni Vietnam irtását, ill. a faji megkülönböztetést. Lehet hogy a pápa – a Vatikán politikájában jelentős változást hozva - számukra túlzottan is elítélte Amerika háborúit?)
(háború, Nobel-díj, tilt, tüntetés)
[Részletek...] | [2002-11-07] Sajóbábonyban húsz magyar, román, osztrák és angol Greenpeace-aktivista saját testével zárta el az amerikai TRI csoport tulajdonában lévő Észak-Magyarországi Vegyiművek bejáratát, ezzel akadályozva meg az ott gyártott, az EU-ban és az USÁ-ban már betiltott, emberi életre veszélyes gyom- és rovarirtószerek szállítását.
A gyár területén átfolyó Bábony patak vize a legszennyezettebb kategóriába esett (a gyom- és rovarirtószerek mennyisége benne az elfogadható maximum negyvenszerese), beleinni életveszélyes, és ez a jogszabályok alapján az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség azonnali beavatkozását igényelte volna.
(tilt)
[Részletek...] | [2002-11-06] [idezet] Az első Európai Szociális Fórumot Firenzében tartották nov. 6-10-én.
(2003-ban Párizsban volt nov. 11-16-án, 2004-ben Londonban. A II. Világ Szociális Fórumon Bombay-ben 2004. jan. 16-21-én a BOCS küldötte is részt vett.)
- + -
Noam Chomsky világhírű amerikai médiakutató szerint "a 'globalizáció' kifejezést a hatalmi pozícióban lévők kisajátították, ... a globalizáció egyéb formáinak híveit 'anti-globalizációsnak' nevezik ... Ez egy tisztán propaganda-fogalom, amit mint nevetségest kéne elutasítani. Egészséges ember nem ellenezheti a globalizációt, azaz a nemzetközi integrációt. Bizonyosan nem tehetik ezt a baloldali- és munkásmozgalmak, melyek éppen a nemzetközi szolidaritás elvére épülnek, vagyis a globalizáció egy olyan formájára, mely az emberek, és nem a magán-hatalmi rendszerek jogait veszi figyelembe."
[Részletek...] | [2002-11-06] Iránban halálra ítélték Hasem Agadzsari liberális egyetemi oktatót, amiért megkérdőjelezte a papság jogát a hatalomgyakorlásra.
[Részletek...] | [2002-02-25] A jugoszláv törvényhozás alsóháza általánosságban elfogadta a kisebbségi jogok védelméről szóló törvényt.
(törvény)
[Részletek...] | [2001-11-19] A szingapúri székhelyű ún. WC Világszervezet (World Toilet Organisation) WC világnappá nyilvánította nov. 19-ét és felhívta a figyelmet, hogy minden embernek joga van megfelelő minőségű vécére. Az emberiség egyharmadának még latrinája sincs.
Évszázezredekig az emberi ürülék a természetes körfolyamatok része volt, összegyűjtötték trágyázás céljára, csak a folyóvölgyekben élők juttatták a vízbe. A vízöblítéses wc talajjavító anyagból vízszennyező anyagot csinált belőle. Kínában 1980-ig több emberi ürüléket használtak a földeken, mint műtrágyát. Az vízöblítéses wc terjedése az ipari országokban óriási vízpazarlással jár.
Vespasianus római császár 79-ben megadóztatta a nyilvános illemhelyeket, s amikor fia, Titus (később császár 79-81-ig) ezt helytelenítette, a máig is gyakran használt mondással felelt: A pénznek nincs szaga.
Az ókorban még nem különítették el a wc-ket, sem nem voltak külön női és férfi wc-k. A népsűrűség növekedése miatt kellett szabályokat hozni, hogy a városokat ne borítse el az ürülék. 1539-ben Párizsban kimondatott, hogy mindenki felelős a saját piszkáért, s kötelezővé tették a házi pöcegödröt. 1739-ben szintén Párizsban terelte először külön mellékhelyiségekbe a férfiakat és a nőket egy csapszék tulajdonosa.
[Részletek...] | [2001-11-08] A Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletével ötéves végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte a 72 esztendős Korbely János nyugalmazott alezredest a három halálos áldozatot követelő 1956-os tatai sortűz büntetőperében.
[Részletek...] | [2001-11-01] A dániai Aarhusban megnyitották aláírásra a környezeti demokrácia alapdokumentumának számító nemzetközi szerződést.
Az Aarhusi Egyezmény 2001. nov. 1-én lépett hatályba, miután már legalább 16 aláíró állam ratifikálta. Jogkövetési Bizottsága az ENSZ keretében működik. Magyarország a 2001. évi LXXXI. törvénnyel hirdette ki. Garantálja egyrészt a közvélemény környezeti információkhoz való hozzájutását, másrészt a környezeti döntésekben való közösségi részvétel lehetőségét, harmadrészt pedig a jogorvoslat lehetőségét a környezet védelmével kapcsolatos ügyekben.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] | [2001-11-01] Hatályba lépett az Aarhusi Egyezmény, miután már legalább 16 aláíró állam ratifikálta. Magyarország a 2001. évi LXXXI. törvénnyel hirdette ki.
1998. jún. 25-én a dániai Aarhusban nyitották meg aláírásra a környezeti demokrácia alapdokumentumának számító nemzetközi szerződést. Jogkövetési Bizottsága az ENSZ keretében működik. Garantálja egyrészt a közvélemény környezeti információkhoz való hozzájutását, másrészt a környezeti döntésekben való közösségi részvétel lehetőségét, harmadrészt pedig a jogorvoslat lehetőségét a környezet védelmével kapcsolatos ügyekben.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] | [2000-10-18] Már sms-ben is támogathatjuk az Amnesty International kampányait az emberi jogok megsértése ellen: www.stoptorture.org
- - - - - - - - - -
[Részletek...] | [2000-08-08] [idezet] A chilei Legfelsőbb bíróság megfosztotta mentelmi jogától Augusto Ugarte Pinochet (sz. 1915. nov. 25.) diktátort, aki 1973-ban katonai puccsal került hatalomra és 1990-ben kényszerült lemondani.
(Hiába írta bele az alkotmányba saját örökös mentelmi jogát.
2002-ben az ellene folyó eljárást megháborodottsága miatt megszüntették, később újra perbe fogták.
Diktátorként betiltotta az Andokban használt fuvolát és a charangót, a mandolin-szerű gitárt, mert Allende 1970-es választási kampánya alatt ezt a feliratot lehetett olvasni az ország sok helyén: "Dal nélkül lehetetlen a forradalom".
(tilt)
[Részletek...] | [2000-03-12] II. János Pál pápa bocsánatot kért az egyház nevében elkövetett történelmi bűnökért (az igazság, a keresztény egység, a zsidók, a szeretet, a béke, a népek jogai, a kultúrák és vallások tisztelete, a nők méltósága, az emberi nem egysége és a személy alapvető jogai ellen).
[Részletek...] | [1999-07-01] j alkotmányozási korszak kezdődött Nagy-Britanniában: Európa egyik leginkább központosított állama hatalmi jogköreinek lebontásával az Angliával uniót alkotó Skócia és Wales önálló törvényhozására szállt át a két térség életének irányítása.
(törvény)
[Részletek...] | [1998-12-22] A kormány döntése szerint első alkalommal osztottak ki a rászorulóknak elkobzott vámárukat, amiket a jogszabályok szerint addig megsemmisítettek. A 13 millió forint értékű holmit - ruhaneműt és lábbelit - a Vám- és Pénzügyőrség szigetszentmiklósi raktárbázison adták át az érintetteknek a Nagycsaládosok Országos Egyesülete közreműködésével.
[Részletek...] | [1998-11-03] Az Európa Tanács tagországainak igazságügyi és külügyminiszterei jelenlétében Strasbourgban beiktatták az Emberi Jogok Európai Bíróságát.
[Részletek...] | [1998-06-25] A dániai Aarhusban megnyitották aláírásra a környezeti demokrácia alapdokumentumának számító nemzetközi szerződést.
Az Aarhusi Egyezmény 2001. nov. 1-én lépett hatályba, miután már legalább 16 aláíró állam ratifikálta. Jogkövetési Bizottsága az ENSZ keretében működik. Magyarország a 2001. évi LXXXI. törvénnyel hirdette ki. Garantálja egyrészt a közvélemény környezeti információkhoz való hozzájutását, másrészt a környezeti döntésekben való közösségi részvétel lehetőségét, harmadrészt pedig a jogorvoslat lehetőségét a környezet védelmével kapcsolatos ügyekben.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] | [1998-06-25] Hatályba lépett az Aarhusi Egyezmény, miután már legalább 16 aláíró állam ratifikálta. Magyarország a 2001. évi LXXXI. törvénnyel hirdette ki.
1998. jún. 25-én a dániai Aarhusban nyitották meg aláírásra a környezeti demokrácia alapdokumentumának számító nemzetközi szerződést. Jogkövetési Bizottsága az ENSZ keretében működik. Garantálja egyrészt a közvélemény környezeti információkhoz való hozzájutását, másrészt a környezeti döntésekben való közösségi részvétel lehetőségét, harmadrészt pedig a jogorvoslat lehetőségét a környezet védelmével kapcsolatos ügyekben.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] | [1997-09-25] Szlovákia és Magyarország között a bős-nagymarosi duzzasztó vitájában a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletet hirdetett, mely szerint a szlovák elterelés jogtalan és Magyarországnak nem kell megépítenie a nagymarosi művet, de a két félnek tovább kell tárgyalnia és kölcsönösen kártérítést kötelesek adni egymásnak.
[Részletek...] | [1997-09-17] További 2 év börtönre ítélték Leyla Zana törökországi kurd parlamenti képviselőnőt (szül. 1961), aki ekkor már ötödik éve volt bebörtönözve, mert egy börtönből írt levelét „rasszista gyűlöletkeltésnek” találták.
Férje, Mehdi Zana a legnagyobb kurd város, Diyarbakir polgármestere volt, amikor az 1980-as katonai puccs után 42 évre bebörtönözték. Két gyermekükkel városról városra költözött, ahol férje éppen raboskodott. Mivel falusi lányként nem járhatott iskolába, felnőtt fejjel végezte el az általános iskolát, leérettségizett és újságíró lett. 1991-ben első kurd nőként került demokratikus választással a török parlamentbe, majd 1994-ben ismét. Miután három társával együtt nem volt hajlandó törökül letenni a képviselői esküt, hanem kurd nyelven mondta el, a parlament felfüggesztette mentelmi jogukat és 15 év börtönre ítélték őket hazaárulás címén.
1995-ben megkapta az Európai Parlament Szaharov-díját, 1998-ban az USA Kongresszus 150 tagja Nobel-békedíjra jelölte. A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2001-ben megtámadta a Zanáékat elítélő bírósági döntést. 2004-ben még mindig börtönben van.
[Részletek...] | [1997-08-15] II. János Pál pápa a Vatikánban bemutatta a több mint tíz évig készült katolikus katekizmus hivatalos, latin nyelvű változatát.
(A franciául 1992-ben közreadott első változatból a katolikusok széleskörű tiltakozására finom megfogalmazással lényegében kihúzták az állam jogát a halálbüntetésre.)
(tilt)
[Részletek...] | [1997-04-16] Oroszország aláírta az Emberi Jogok Európai Egyezményének a halálbüntetés eltörléséről rendelkező jegyzőkönyvét.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1996-10-22] Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag figyelmeztette az afganisztáni tálib vezetést a nők hátrányos megkülönböztetése és az emberi jogok megsértése miatt.
[Részletek...] | [1996-07-08] [idezet] A Világbíróság Akció (World Court Project, WCP) sikere: a Hágai Nemzetközi Bíróság lényegében betiltotta (a vegyi és biológiai fegyverek után) az atomfegyvereket.
"Az atomfegyverekkel való fenyegetés vagy azok használata ellentétes a fegyveres konfliktusok esetén alkalmazható nemzetközi törvényekkel".
Az atomfegyverek betiltásának követelése szinte egyidős a létrehozásukkal.
Már 1950-ben a szocialista blokk Béke Világtanácsa (World Peace Council) félmilliárd aláírásra hivatkozott. De amikor a Szovjetúnió is atomhatalom lett, ez érdekes módon feledésbe merült.
Japán békeszervezetek 1955-ben 32 millió aláírást gyűjtöttek.
A svéd népszavazásokon 1957 júniusban még csak 36 % ellenezte, hogy Svédországnak atomfegyvere legyen (40 % támogatta), 1969 őszén már 69 % ellenezte (és csak 17 % támogatta).
Az orvosok (ld. márc. 29.), az END (ld. ápr. 28.), a jogászok (ld. ápr. 9.) szerveződése vezettek a Világbíróság Akcióhoz, melynek partnere a magyar nyelvterületen a Bocs Alapítvány volt.
(aláírás, tilt, törvény)
[Részletek...] | [1996-07-08] A Bikini -szigeteken az USA hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre, amely halálosnak bizonyult a Csendes-óceánon dolgozó Fukuru-Maru japán halászhajó legénysége számára. A tragikus eseményre emlékezve 1964 óta Japánban Nemzeti Békenapot tartanak.
- + -
A nukleáris fegyverek elleni harc nemzetközi napja.
Nemzetközi nap az atomfegyvermentes Csendes-óceánért.
- + -
Csak emlékeztetőül: A Hágai Nemzetközi Bíróság 1996. júl. 8-án betiltotta az atomfegyvereket (birtoklásukat, sőt az azokkal való fenyegetést is a nemzetközi joggal ellentétesnek nyilvánította). bocs.hu
(tilt)
[Részletek...] | [1996-06-25] A Moszkvai Területi Bíróság döntése: a katonaság-megtagadók jogosan ragaszkodnak a civil szolgálathoz.
[Részletek...] | [1994-05-20] [idezet] Az állam köteles érvényesíteni mindenki jogát az egészséges környezethez. Nincs szabadsága arra, hogy a környezet állapotát romlani hagyja vagy a romlás kockázatát megengedje. Nem léphet vissza a megelőzéstől az utólagos szankcionálás felé." (28/1994. Alkotmánybírósági határozat)
[Részletek...] | [1994-05-20] [idezet, sms] Az állam köteles érvényesíteni mindenki jogát az egészséges környezethez." (28/1994.Alk.bír.hat.)
[Részletek...] | [1994-03-06] Tengiz Abuladze grúz (szovjet) filmrendező születése (+1994. márc. 6.). A gorbacsovi peresztrojka egyik jelképévé vált Vezeklés című filmje, amelyben az önkényuralom jelenségét és az emberi jogok lábbal tiprását ostorozta. Az 1984-ben készült filmet csak 1987-ben mutathatta be. A 40. cannes-i filmfesztiválon a zsűri különdíjával jutalmazták.
(halál)
[Részletek...] | [1993-12-29] [idezet] letbelépett az 1992-es Rio-i ENSZ konferencia biodiverzitás egyezménye.
A biodiverzitás védelmének világnapja (volt 2000-ig, amikor az ENSZ közgyűlés áthelyezte május 22-re).
A biodiverzitás, az élővilág sokfélesége gyorsan csökken: becslések szerint naponta kb. 140 állat- és növényfaj pusztul ki.
Pedig a biológiai sokféleség teszi lehetővé a természetes kiválogatódás útján a megváltozott környezethez való alkalmazkodást, az evolúciót, ami egyben az élő rendszerek viszonylagos stabilitását is eredményezi.
A mezőgazdaság feltalálása óta, kb. tízezer éven át az emberiség létszáma kb. másfélezer évenként duplázódott meg.
1650-től 1850-ig a duplázódáshoz már csak 200 év kellett (félmilliárdról 1 milliárdra), és ez a fajok kihalásának sebességét megtízszerezte.
A következő duplázódás már 80 év alatt bekövetkezett (1930-ban 2 milliárd), azután már csak 45 év kellett hozzá (1975-ben 4 milliárd), és ez a fajok kihalásának sebességét újra megtízszerezte. (vö. júl. 11. és okt. 20.)
- + -
"Valahányszor egy Elvevő pár arról beszél, milyen csodálatos lenne egy nagy család, újra és újra a Jó és Rossz Tudásának Fája alatti jelenetet játsszák el:
- Természetesen jogunkban áll úgy felosztani az életet ezen a bolygón, ahogy az nekünk tetszik.
- Miért állnánk meg... lehet akárhány gyermekünk, legfeljebb beszántunk további néhány száz hektár esőerdőt ... és kit érdekel, ha ennek következtében még egy tucat faj eltűnik?"
(Daniel Quinn: Izmael)
(egyezmény, konferencia)
[Részletek...] | [1992-11-05] Strasbourgban az Európa Tanács tagjai aláírták a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. A dokumentum az első, nemzetközi jogi értelemben kötelező erővel bíró önálló okmány, amely kifejezetten a nemzeti kisebbségek jogairól rendelkezik.
[Részletek...] | [1992-09-30] Budapesten bejelentették, hogy a magyar kormány haladéktalanul a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul a bősi vízerőmű jogi problémáinak megoldása érdekében. Ítélet 5 évvel később született, 1997. szeptember 25-én.
[Részletek...] | [1991-11-12] A magyar Országgyűlés kihirdette a Gyermek jogairól szóló nemzetközi egyezményt.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1991-10-07] Magyarország aláírta a Gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezményt.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1990-11-06] Magyarország teljes jogú tagja lett az Európa Tanácsnak (24. tagként).
[Részletek...] | [1990-10-24] A Magyar Alkotmánybíróság 8 igen és 1 nem szavazattal alkotmányellenesnek minősítette a halálbüntetést.
(Az indoklás szerint ellenkezik az emberi méltóság tiszteletével. Gyakorlatilag pedig szinte mindig a politikai ellenfelekkel való leszámolásra használták.
Az emberi méltóságot sokszor emlegető Vatikán még az 1992 nyár végén kiadott Katolikus Katekizmusban is megengedhetőnek tartotta a halálbüntetést, de az 1997-es hivatalos latin kiadásban a széleskörű katolikus tiltakozásra ezt a jogot már „szinte” megtagadták az államtól.)
(tilt)
[Részletek...] | [1989-11-20] [sms] A gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény. A gyermekek jogainak világnapja
(egyezmény)
[Részletek...] | [1989-05-25] Esterházy Pál herceg földbirtokos, jogász halála (szül. 1901. márc. 23.). 1948-ban letartóztatták, a Mindszenty-per negyedrendű vádlottjaként 15 év fegyházra és vagyonelkobzásra ítélték. 1956 októberében szabadult, ezután Ausztriában, majd haláláig Svájcban élt.
(halál)
[Részletek...] | [1989-01-16] A prágai negyedik kerületi bíróság jogerősen feltételesen másfél évi próbaidőre szabadlábra helyezte Václav Havel drámaírót, a Charta'77 csehszlovák ellenzéki csoport vezető személyiségét.
[Részletek...] | [1989-01-15] Az IALANA (International Association of Lawyers against Nuclear Arms, Jogászok nemzetközi egyesülete az atomfegyverek ellen, www.ialana.org) 9 hónap alatt 13 ezer jogász aláírását gyűjtötte össze az atomfegyverek betiltásáért.
(aláírás, tilt)
[Részletek...] | [1988-04-09] Az IALANA (International Association of Lawyers against Nuclear Arms, Jogászok nemzetközi egyesülete az atomfegyverek ellen) alapítása Stockholmban. www.ialana.org (vö. jan. 15., júl. 8.)
[Részletek...] | [1988-03-15] Budapesten 10-20 ezer fősre becsült tömeg tüntetett a demokráciáért és a szabadságjogokért. 1956 óta ez volt a legnagyobb, nem a hatalom által szervezett demonstráció. A rendőrség nyolc ellenzéki politikust vett rövid időre őrizetbe.
[Részletek...] | [1987-03-10] [idezet] Az ENSZ a katonaság-megtagadást az emberi jogok közé sorolta.
"A katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadását tekintsék az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezménye által elismert gondolatszabadsághoz, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog törvényes gyakorlásának." (E/CN.4/1987/L.73). A szocialista országok tartózkodtak a szavazásnál.
1989-ben megerősítették (ekkor már Magyarország is - egyetlenként a szocialista táborból - támogatta).
A folyamat 1967-ben indult, amikor az IPB (International Peace Bureau), az AI (Amnesty International), a WRI (War Resisters International), a Kvékerek és a Service Civil International közös kampányt indított a katonaság-megtagadás jogáért. Az eredmény főleg a Kvékerek hosszú, kitartó munkájának köszönhető.
(egyezmény, törvény)
[Részletek...] | [1987-02-09] Gazdag Erzsi József Attila-díjas költő, író születése (+1987. febr. 9.). Derűs, humoros gyermekverseiben a népköltészet ihletése érezhető. Hármat Kodály Zoltán zenésített meg. Művei: Mesebolt, A megtalált Tündérország, Egérlakta kistarisznya, Az utolsó szó jogán.
(halál)
[Részletek...] | [1986-03-12] Spanyolországban a NATO-csatlakozásról szóló népszavazáson a jogosultak 60 százaléka vett részt, a szavazók 52,5 százaléka a tagság mellett, 39,8 százaléka ellene voksolt.
[Részletek...] | [1985-12-01] A nők egyenjogúságának alkotmányban való rögzítése ellen (!) szavazott a Liechtensteini Fejedelemség lakossága - 70 százalékos részvétel mellett - csekély többséggel.
[Részletek...] | [1985-07-08] Helsinki Egyezmény (az emberi jogok betartásáról).
Nyomában civil Helsinki megfigyelő csoportok alakultak a szocialista országokban.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1982-12-10] Az ENSZ tengerjogi egyezményét 119 ország ratifikálta (Nagy-Britannia és az USA nem). Az aláíró országok jogosultak a partjuktól számított 12 tenger mérföldes területi vizeiken túl még 200 tengeri mérföld szélességben kizárólagos gazdasági tevékenységre a tengerben és illetve a tengerfenéken.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1980-12-09] [idezet] Először osztották ki az ún. Alternatív Nobel-díjat.
A Right Livelihood Award (a helyes életvitel díja, www.rightlivelihood.se) kb. negyedmillió dolláros összeggel jár, egy svéd gyáros és zöld politikus, Jakob von Uexkull alapította 1980-ban.
A világ legsúlyosabb problémái, köztük a környezeti válság ellen legsikeresebben küzdő személyek vagy szervezetek kaphatják meg.
A Nobel-díj kiosztása előtti napon adják át Stockholmban.
- + -
A 2001-es díjazottak:
Jeuness Kamenge központ, Burundi. Keresztény ifjúsági szociális projektek polgárháborús áldozatoknak, 1991 óta.
Kvinna Till Kvinna alapítvány, svéd nők a balkáni háború női áldozataiért, 1993 óta.
Martin Almada emberjogi aktivista (Paraguay), a Juan Baptista Alberdi Intézet A Közösségi Képzésért és Fejlődésért alapítója, akit doktori disszertációja miatt a diktatúra mint "intellektuális terroristát" három évig koncentrációs táborban kínzott, miközben feleségét megölték. 1977-ben száműzték az országból. Környezeti nevelés szakemberként dolgozott az UNESCO-nak Afrikában és Latin-Amerikában. A diktatúra bukása után 1989-ben visszatért szülővárosába és újraindította az emberjogi és környezetvédő mozgalmat.
Prof. Martin Green, a Sydney egyetem napelem-szakértője, két évtizede intézetet hozott létre és nagy eredményeket ért el a tiszta energia kutatásban. 2004-től tervezik gyártani a sokkal olcsóbb, üvegen szilikonfilm napelemeket.
- + -
A legkorábbi és a legutóbbi díjazottak közül néhány:
1980:
Hassan Fathy (Egyiptom, 1900-1989) a "szegények építészetének" fejlesztéséért.
Plenty International és azt 1974-ben alapító Stephen Gaskin a szegények fenntartható életmódjának védelméért, az életterüket veszélyeztető környezetrombolás ellen (www.plenty.org).
1981:
Mike Cooley (Anglia) 1976-ban társaival kidolgozta a munkások tervét (Lucas Workers Plan) hadicégük polgárivá alakítására, hogy társadalmilag hasznos termékeket gyártson. Sokan követték példáját, írásai 20 nyelven jelentek meg.
Bill Mollison (sz. 1928, Ausztrália), a permakultúra (alacsony energiaigényű, természetes mezőgazdaság) tervezője.
Patrick van Rensburg (Dél-Afrika nagykövethelyettese Kongóban, de lemondott 1957-ben és apartheid-ellenessége miatt száműzték) és az általa alapított Képzés munkával (Education with Production, Botswana, Dél-Afrika) szervezet, a harmadik világ szegényei közt megvalósítható oktatási rendszerért.
1999:
Hermann Scheer világszerte előremozdította a napenergia használatot.
Júan Garcés a diktatúrák elleni hosszú küzdelméért.
A COAMA (Consolidation of the Amazon Region, az Amazonas régió helyrehozása), megmutatta a bennszülöttek erejét, hogy megóvják esőerdőiket és fenntartsák kultúrájukat.
A Grupo de Agricultura Organica (GAO, biogazdálkodó szövetség), mert a biogazdálkodás a környezeti fenntarthatóságnak és az élelem-biztonságnak egyaránt kulcsa.
2000:
Hermann Daly közgazdász (USA), aki a gazdasági növekedés és szabadkereskedelem uralkodó tanaival ellentétben különös hangsúlyt fektet alapvető etikai elemekre, mint az életminőség, környezet és közösség.
George Vithoulakis athéni orvos Európa szerte támogatja a homeopatikus kutatást és képzést (amit ő Dél-Afrikában és Indiában tanulmányozott).
Kerala Sastra Sahuthya Parishat (KSSP) Délkelet Indiában 2100 csoportból, 60 ezer tagból álló hálózat: képzés, környezet, fejlődés, energia, egészség, nők problémái, kommunikáció, kutatás és fejlesztés.
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1980-08-31] A sztrájk és a szabad szakszervezetek jogát elismerő egyezményt írt alá Gdanskban az általános sztrájk miatt tárgyalni kényszerülő lengyel kommunista kormány és a Szolidaritás vezetője, Lech Walesa. Ez volt az első eset, hogy egy szocialista országban elismerték egy szakszervezet függetlenségét.
(Walesa 1943. szept. 29-én született, hajógyári munkás volt, 1976-ban kirúgták, 1978-tól többször letartóztatták a szabad szakszervezet szervezése miatt, Béke Nobel-díjat kapott 1983-ban, a rendszerváltozás után lengyel elnök 1990-1995.)
(egyezmény, Nobel-díj, sztrájk)
[Részletek...] | [1980-05-08] Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ünnepélyesen bejelentette, hogy az esetek 30 %-ában halált okozó variola (fekete himlő) vírus eltűnt a földkerekségről.
Ez volt az első betegség, amely ellen védőoltást alkalmaztak (1796-ban), de a már megfertőzöttek kezelésére mindmáig nincs orvosság. Hogy minek orvosság egy nemlétező betegségre? Több hadsereg halállaboratóriumaiban is őriznek víruskészleteket.
Még a XX. században is 300 millió áldozatot szedett. Utoljára 1977-ben Szomáliában okozott járványt. A tömeges védőoltást így abba lehetett hagyni. 1999-ig meg kellett (volna) semmisíteni minden variolavírus készletet a két jogosult őrzőn (az atlantai közegészségügyi központ és a szibériai Vektor kutatóintézet) kívül.
(járvány)
[Részletek...] | [1979-05-10] Bibó István író, jogász születése (+1979. máj. 10.). 1945-46-ban a közigazgatás átszervezésével foglalkozott. 1946-tól tanított, könyvtárban dolgozott. 1956-ban államminiszter, az oroszok bejöveteléig a Parlamentben maradt. 1957-ben életfogytiglan elítélték, 1963-ban szabadult. Tanulmányai Kelet-Európa és hazánk történelmi katasztrófáit, a fejlődés ellentmondásait elemezték.
(halál)
[Részletek...] | [1978-09-18] A Church & Peace (Egyház és Béke, keresztény pacifista csoportok európai hálózata) bejegyzése (már 1949-től működik).
A történelmi békeegyházak (Mennoniták, Kvékerek, Brethren) és az IFOR hozták létre, de ma minden felekezetből vannak tagcsoportjai.
Az Egyház és Béke hálózat szorgalmazza az egyházak békeegyházzá válását, teológiai kutatásokat, békeszolgálatot, közvetítést, tiltakozó és emberi jogi akciókat koordinál. Bemutatkozása, hírlevelei, valamint Teológia & Béke füzetei magyarul, angolul, németül, franciául és szerbül olvashatók a bocs.hu weboldalon és kérhetők emailben: [email protected])
(tilt)
[Részletek...] | [1978-09-11] A harmadik merényletben meghalt Georgi Markov bolgár író (szül. 1929. márc. 1.) Londonban, miután szept. 7-én egy KGB ügynök mérgezett esernyővel megsebesítette.
Az 1960-as években Bulgária egyik legnépszerűbb írója lett (Férfiak, Minden kilométerkőnél), de szembekerült a párttal. Nagy-Britanniában kapott politikai menedékjogot, a BBC World Service bolgár részlegénél, majd 1975-től a müncheni Szabad Európa Rádiónál dolgozott. Zsivkov 1977-ben úgy döntött: Markovot el kell hallgattatni.
(halál)
[Részletek...] | [1977-09-16] Aláírták a Bős-Nagymaros vízlépcső felépítéséről és közös üzemeltetéséről a magyar-csehszlovák szerződést Budapesten. A megvalósítás szinte azonnal elkezdődött, de vontatottan haladt. A rendszerváltás után Magyarország felmondta a szerződést, Szlovákia erre egyoldalúan elterelte a Dunát.
A jogi vitában a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-én hozott ítéletet, mely szerint a szlovák elterelés jogtalan és Magyarországnak nem kell megépítenie a nagymarosi duzzasztót, de a két félnek tovább kell tárgyalnia és kölcsönösen kártérítést kötelesek adni egymásnak.
[Részletek...] | [1977-01-07] Prágában megjelent a Charta '77, amellyel kísérletet tettek arra, hogy a kommunista kormányt a Csehszlovákia által is aláírt helsinki záróokmányban rögzített emberi jogok tiszteletben tartására bírják. Aláírók között voltak Jiri Hájek volt külügyminiszter, Václav Havel író (a rendszerváltás után cseh államfő), Jan Patocka filozófus, Pavel Kohout író és még 253-an. A Charta ellen indított kampány során az aláírók közül sokat letartóztattak.
(Hogy a földalatti mozgalmak közti kapcsolattartást nehezítsék, a rendőrség Magyarországon is kiment éjszaka papokhoz, mozgalmi vezetőkhöz és bevonta a piros útlevelüket is, amivel a szocialista országok közt lehetett utazni.)
(megjelent)
[Részletek...] | [1974-02-05] A Vatikán nyilvánosságra hozta, hogy VI. Pál pápa 1973. december 18-án egyházjogilag üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, vagyis felmentette Mindszenty József bíborost, aki nem volt hajlandó lemondani.
[Részletek...] | [1974-01-06] Slachta Margit keresztény politikus halála Buffaloban (szül. 1884. szept. 18.). 1920-tól a magyar parlament első női képviselője volt. 1946 február 1-jén egyedül szavazott a köztársaság kikiáltása ellen. Mentelmi jogát hosszabb-rövidebb időre többször is felfüggesztették. Egy évig illegalitásban élt, majd a vasfüggöny végleges legördülése előtt Nyugatra távozott.
(halál)
[Részletek...] | [1971-02-07] Svájcban a szavazásra jogosult férfiak elfogadták az alkotmány módosítását, és Nyugat-Európában utolsóként megadták a nők szavazati jogát. A nők 1971. október 30-án szavazhattak először.
[Részletek...] | [1971-02-07] [sms] A svájci férfiak alkotmánymódosítással,Nyugat-Európában utolsóként megadták a nők szavazati jogát.
[Részletek...] | [1968-06-06] Lelotte Robert Francis Kennedy amerikai ügyvédet, elnökjelöltet (szül. 1925. nov. 20.) Los Angelesben egy kampányrendezvény után Sirhan Bishara Sirhan palesztin bevándorló.
Kennedy 1957-60 között a szenátus állandó vizsgálóbizottságának alkalmazottja, a szakszervezetekbe beépült maffiák elleni harc szakértoje volt. Ezután bátyja, John F. Kennedy elnökválasztási kampányának fonöke, annak gyozelme után 1961-64-ig az Egyesült Államok igazságügy-minisztereként tevékenykedett. Határozottan lépett fel a szervezett bunözéssel szemben, s kiállt a polgárjogi mozgalmak aktivistái mellett. Fivére, az elnök meggyilkolása (1963. november 22.) után mély letargiába esett. 1964-ben nagy fölénnyel választották meg New York állam szenátorává. A liberális demokraták szószólójaként bírálta Johnson elnök vietnami politikáját. 1968-ban harcba szállt az elnökjelöltségért; a hat eloválasztásból már ötöt megnyert, amikor megölték.
(halál)
[Részletek...] | [1968-04-04] Martin Luther King amerikai baptista lelkész, a fekete polgárjogi mozgalom vezetőjének születése (+1968. ápr. 4.). 1955-ben lépett fel, az az autóbuszokon érvényben levő, a feketéket sújtó ülőhely-elkülönítés ellen buszbojkottot szervezett Montgomeryben, sikerrel. 1957-ben megalapította és elnökként vezette a Southern Christian Leadership Conference-t, a száz egyházi és polgári szervezetet tömörítő erőszakmentes ellenállási mozgalmat. IFOR tag volt, a vietnami háború ellen is küzdött. Béke Nobel-díjat kapott 1964-ben. Többszöri fenyegetés és merénylet-kísérlet után Memphisben lelőtték. Születésnapja nemzeti ünnep az USÁ-ban.
(háború, halál, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1968-03-15] [idezet] Magyar forgatócsoport filmezett Közép-Ázsiában, a Balatonnál tízszer nagyobb Isszik-Kul tó partján. Kis József rendező naplójából két tanulságos részlet:
„Az üzbegisztáni Éhség-sztyeppet, a föld egyik legsivárabb, legnyomorúságosabb pusztaságát, amely nevét valóban joggal viselte, nemcsak felszántották és bevetették, hanem teljes egészében villamosították is. A távvezetékek sűrű hálója, a fehérlő gyapotmezők, a zöldellő legelők és kertek mindenütt bizonyították, hogy a sztyepp neve ma már - csak történelem. ...
S micsoda tájak! 5-7 ezer méteres hegyek, óriási homoksivatagok, csodálatos tavak, mint a Kaspi, az Aral, az Isszik-Kul vagy a kétezer-háromszáz méteres magasságban elterülő Iszkander-Kul. S olyan folyók, mint a rohanó vizű, s ugyanakkor szinte parttalanul széles Amu-Darja. A ritka természeti szépségek beláthatatlan sora.”
A naiv szocialista lelkesedés (amelynél csak a hazug kapitalista lelkesedés rosszabb) nem vette észre, hogy a nagy természetátalakítás, a pusztaság termővé tétele (amelyre a túlnépesedés miatt kényszerültek, de persze ezt sem fogták fel) több kárt csinál mint hasznot. A „rohanó vizű, s ugyanakkor szinte parttalanul széles Amu-Darja”, s hasonlóan a Szir-Darja folyók vizét szétöntözték a terjeszkedő gyapotföldekre, s a folyók már az Aral tó elérése előtt kiszáradtak.
Az 1966-ban még háromnegyed Magyarország méretű (66 ezer km2-es), 1090 km3 vizet tároló tóból 2000-re két darabban 24 ezer km2 és 175 km3 maradt, és háromszor sósabb lett. Fél magyarországnyi területen (a gyapotültetvényekre kiszórt rovarirtóktól) mérgezett sósivatag maradt, melynek porát a szél messze viszi és bizonyítottan genetikai károsodást okoz. Sok a torzszülött és óriási a gyermekhalandóság.
„A gyapot a mi aranyunk", így szólt a propagandadal. A nagy pénzt azonban ma is az uralkodók klikkje és a maffia fölözi le. A munkásembernek az egészségtelen munka marad és a szétrombolt gazdaság, kultúra és környezet.
[Részletek...] | [1967-03-19] Országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokat tartottak Magyarországon. A szavazáson a jogosultak 98,8 százaléka vett részt, 99,7 százalékuk a Hazafias Népfront jelöltjeire voksolt.
[Részletek...] | [1966-10-05] Az UNESCO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) elfogadta a pedagógus jogokról szóló, 150 paragrafusból álló határozatot. A dokumentum tartalmazza többek között a pedagógusok megbecsülésének szükségességét, előírja az ingyenes továbbképzést, s kimondja, hogy a pedagógusok jövedelmezése nem maradhat el az egyenértékű képesítést követelő más foglalkozásúak bérezésétől.
Pedagógus jogok világnapja
[Részletek...] | [1966-10-04] Kádár János nehezményezte, hogy az anyákra bízták a döntést, hogy mikor és hány gyermeket kívánnak világra hozni. „Ez nem azok közé a demokratikus szabadságjogok közé tartozik, hogy írhat-e cikket vagy nem valaki!” – mondta a párt első embere a Magyar Szocialista Munkáspárt politikai bizottságának ülésén, s „jobboldali liberálisnak” nevezte az 1956-os, szabadabb szellemű, még mindig érvényben lévő szabályozást. A több gyereket amiatt erőltette, mert az 1954-es abortusz-tiltás okozta 23 ezrelékről már 1962-re 13 ezrelékre süllyedt az élveszületések száma.
(tilt)
[Részletek...] | [1964-10-14] Nobel-békedíjat kapott Martin Luther King amerikai fekete polgárjogi harcos, lelkész.
[Részletek...] | [1964-08-28] A háború során sokfelé betiltott, üldözött békecsoportok Svájcban megalakították a Békeszervezetek nemzetközi tanácsát (International Liaison Committee of Organisations for Peace, ILCOP). Elsősorban békekutatásban, közvetítésben, kormányközi tárgyalásokban és az ENSZ-ben volt aktív. Az IPB jogutódja volt, 1964. aug. 28-tól neve ismét IPB lett.
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1964-04-07] Russell Crowe új-zélandi filmszínész születése. Az Oscar-díjat 2001-ben kapta a Gladiátor című filmben nyújtott alakításáért. Az Egy csodálatos elme Golden Globe díjat hozott neki 2002-ben. Legelkötelezettebb filmje A bennfentes (The Insider) Al Pacino-val.
- + -
A bennfentes
A 90-es évek végének egyik legnagyobb vihart kavart amerikai bírósági ügye volt az a per, melynek során Mississippi és 49 másik állam 246 milliárd dolláros keresetet nvújtott be a dohányipar ellen. A nagyszabású per egyik legfontosabb tanúja Jeffrey Wigand volt, aki korábban fontos beosztást töltött be, kutatási és fejlesztési vezetőként dolgozott a Brown & Williamson cégnél. Mikor a vezetés olyan kísérletekbe kezdett, mely a nikotinfüggés felgyorsítását célozta, Wigand tiltakozott -és hamarosan kirúgták állásából. Elismert tudósnak és abszolút bennfentesnek számított tehát, hozzá hasonló ember nemigen állt még a nyilvánosság elé egy ilyen ügyben. Márpedig egy rámenős tévés pont erre igyekezett rávenni.
Lowell Bergman, a 60 minutes című műsor producere és oknyomozó riportere - Mike Wallace műsorrésze számára - elkészítette az ún. Wallace-interjút, mely a megsemmisítő tanúvallomás miatt vált híressé. Nem utolsó sorban pedig elintézte Wigand számára a jogi védelmet. Ám hiába ígérkezett az interjú a 60 minutes évek óta legizgalmasabb és legjelentősebb eseményének, mégsem került a nyilvánosság elé. Az utolsó percben a CBS News producerei, köztük Don Hewitt, lefújták az interjú adásba kerülését, mert egyik jogászuk szerint a Brown & Williamson ezért több millió dolláros pert akaszthat a társaság nyakába. Bergman előtt nyilvánvalóvá vált a műsor berkein belüli széthúzás és bizalomvesztés, de nem adta fel a küzdelmet, hogy rávegye a CBS-t a teljes interjú műsorra tűzésére.
Wigand, miután beperelték, és a lejáratására indult országos hadjárat célpontja lett, elvált, és már a börtön gondolatával is szembenézett. Ő, aki olyan sokat kockáztatott, úgy tűnt, most mégsem tudja eljuttatni vallomását az amerikai néphez. Két átlagos ember kényszerül rendkívüli körülmények közé s annyi bizonyos, akárhogy dől is el az ügy, ők ketten többé nem lesznek már ugyanazok.
(születés, tilt)
[Részletek...] | [1963-06-13] Medgar Everst fekete polgárjogi aktivistát saját háza előtt lőtték le Mississipiben. A tettest felmentette az esküdtszék, a bírság néhány korrupt tagja pedig eltüntette a bizonyítékokat.
[Részletek...] | [1963-05-13] Jugoszláviában új szövetségi alkotmányt fogadtak el, amelynek része volt a Vajdaság Autonóm Tartomány statútuma is. A dokumentum egyenrangú és tartós tényezőnek tekintette a nemzetiségeket, és speciális kisebbségi jogokat is megfogalmazott (amelyek azonban gyakran csak a deklaráció szintjén maradtak).
[Részletek...] | [1962-11-07] Anna Eleanor Roosevelt ENSZ diplomata halála (szül. 1884. okt. 11.). Franklin Delano Roosevelt elnök felesége. Férje halála (1945. április - így megmenekült attól, hogy az atombomba ledobásának bűne az ő kezéhez tapadjon) után 1946-51 között az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának elnökeként jelentős szerepet játszott az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (1948) kidolgozásában és elfogadtatásában.
(halál)
[Részletek...] | [1961-10-22] Torinoban aláírták az Európai Szociális Chartát, amely 45 jogot biztosít, a munkához való jogtól kezdve a férfiakat és nőket megillető egyenlő elbánáshoz való jogon át a szociális juttatásokhoz, az egészségvédelemhez való jogig. 1991-ben Torinóban kiegészítő jegyzőkönyvet írtak alá a charta követelményeinek betartására vonatkozó ellenőrzésről. Magyarország 1991. december 13-án csatlakozott az Európai Szociális Chartához.
[Részletek...] | [1961-05-28] Megalakult az Amnesty International pártatlan és független világszervezet az emberi jogok védelmében. 1977-ben Nobel-békedíjat kapott.
[Részletek...] | [1961-01-09] Emily Greene Balch amerikai tanárnő, szociológus születése (+1961. jan. 9.). Szociális munka, női egyenjogúság, hágai békekonferenciák, Nemzetközi Nőszövetség a Békéért és a Szabadságért. Béke Nobel-díjat kapott 1946-ban. IFOR tag volt.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1959-12-18] Ráth-Végh István jogász, művelődéstörténeti szakíró halála (szül. 1870. nov. 23.). Több mint húsz kötetben (pl. Az emberi butaság története) dolgozott fel kultúrtörténeti kuriózumokat.
(Az emberi balgaság az erőforrások növekedésével egyre nagyobb katasztrófákat okoz.)
(halál)
[Részletek...] | [1959-11-20] [idezet] A Gyermek Jogairól szóló ENSZ Nyilatkozat.
1989: A gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény (Magyarország 1990. március 19-én írta alá).
- + -
A gyermekek jogainak világnapja
(Magyarországon 1997-ben ünnepelték először.)
- + -
"A gyermeknek... különös védelemre és gondozásra van szüksége, megfelelő jogi védelemre, születése előtt" (is)... (Az Egyezmény idézete az 1959-es Nyilatkozatból. A jövő generációk iránt kötelezettségeink vannak.)
"Az Egyezményben részes államok... alkalmas intézkedéseket tesznek különösen arra, hogy... fejlesszék a szülői tanácsadást, valamint a családtervezési nevelést és szolgálatokat. (24. cikk 2/f)
A szülőket "cselekedeteikben mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekének kell vezetnie."
- + -
Minden jövendő emberi lénynek joga,
hogy kívánt gyermekként foganjon meg
és számára kívánatosnak bizonyuló szülei legyenek!
(Kívánt gyermek, kívánt szülő elv)
- + -
Kb. 246 millió gyermek dolgozik a világon iskolába járás helyett, mert szülei nem tartják el, sőt sokszor a kiskorú gyermekek tartják el szüleiket.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1959-01-09] Rigoberta Menchu Tum születése (Guatemala, szegény indián parasztcsaládban). Béke Nobel-díj 1992-ben az őslakos népek emberi jogaiért való küzdelméért.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1959-01-09] [sms] Rigoberta Menchu Tum szül. Guatemala. Küzdelem őslakos népek emberi jogaiért.Béke Nobel-díj 1992.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1959-01-03] Alaszka lett az USA 49. állama. 1867-ig orosz terület volt, akkor az USA 7,2 millió dollárért megvette a cári Oroszországtól. 1912-1959 között jogilag territórium volt. A több mint másfél millió négyzetkilométernyi, de csak 530 ezer lakosú területen aranyat, 1968-ban pedig olajat is találtak.
[Részletek...] | [1957-09-10] [idezet] Az ENSZ Közgyűlése megvitatta a "magyar kérdést", és 14-én elfogadta az öttagú vizsgálóbizottság jelentését. Ez az 1956. októberi eseményeket népforradalomnak nevezte, és törvénytelennek nyilvánította a szovjet intervenciót. Magyarország ENSZ-tagságát felfüggesztették, s a Közgyűlés évente felvette napirendjére a "magyar kérdést". 1962 őszén a készülő általános magyar politikai amnesztia hírére levették a napirendről a magyar kérdést, a magyar ENSZ-delegáció visszakapta jogait.
(törvény)
[Részletek...] | [1956-12-08] A salgótarjáni sortűz. Négyezer fős tömeg követelte több letartóztatott személy szabadon bocsátását. A rendőr-főkapitányság és a megyei tanács épülete előtt felsorakozott szovjet katonák, valamint a velük együttműködő karhatalmisták tüzet nyitottak a békésen tüntető polgárokra. A lövöldözésben 46 vagy 47 személy halt meg, 86-89-en pedig megsebesültek. A gyilkosok felkutatását csak a rendszerváltozás után kezdhették meg, büntetőperükben 1997 januárjában a Legfelsőbb Bíróság három vádlottat jogerősen több évi fegyház-, illetve börtönbüntetésre ítélt.
[Részletek...] | [1956-01-30] Coretta Scott King halála (szül. 1927. ápr. 27.). Férje, Martin Luther King (házasságkötésük 1953. jún. 18.) megölése (1968) után is folytatta annak polgárjogi és béke küzdelmét, és ebben négy gyermekük is követte őket. Első babája még három hónapos sem volt, amikor 1956. jan. 30-án először dobtak bombát a házukra. A vietnami háború ellen már 1965-ben beszédeket mondott, férjét ebben két évvel megelőzve. Ellenezte a halálbüntetést és 2003-ban az iraki háborút. Küzdött a nők jogaiért, kiállt a homoszexuálisokért és támogatta az AIDS megelőzést.
(Férje sokat volt távol családjától, órási munka és szörnyű fenyegetések nehezedtek rá, s ugyanakkor milliók rajongtak érte, számos nő vígasztalta és erősítette. Amikor újságírók férje szeretőiről kérdezték, azt mondta: ez nem ér fel a mi szerelmünkhöz.)
(háború)
[Részletek...] | [1955-02-08] Zsedényi Béla politikus, jogakadémiai tanár születése (+1955. febr. 8.). A debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt. 1950-ben letartóztatták és koholt vádak, hamis bizonyítékok alapján kémkedés és államellenes összeesküvés miatt életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. A börtönben halt meg. 1963-ban rehabilitálták, de erről a közvélemény csak 1989 júliusában értesülhetett.
(halál)
[Részletek...] | [1954-03-01] A Bikini -szigeteken az USA hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre, amely halálosnak bizonyult a Csendes-óceánon dolgozó Fukuru-Maru japán halászhajó legénysége számára. A tragikus eseményre emlékezve 1964 óta Japánban Nemzeti Békenapot tartanak.
- + -
A nukleáris fegyverek elleni harc nemzetközi napja.
Nemzetközi nap az atomfegyvermentes Csendes-óceánért.
- + -
Csak emlékeztetőül: A Hágai Nemzetközi Bíróság 1996. júl. 8-án betiltotta az atomfegyvereket (birtoklásukat, sőt az azokkal való fenyegetést is a nemzetközi joggal ellentétesnek nyilvánította). bocs.hu
(tilt)
[Részletek...] | [1953-09-23] A Szovjetunióban egy katonai bíróság halálra ítélte és még aznap ki is végezték Walter-Erich Linse német jogászt (szül. 1903., Chemnitz).
1949-ben Nyugat-Berlinbe menekült, ahol 1951 januárjában belépett a Szabad Jogászok Vizsgálóbizottságába és erőteljesen harcolt az NDK kisajátító gazdaságpolitikája ellen. 1952. július 8-án reggel, amint elhagyta az amerikai szektorban lévő lakását, négyen rátámadtak, lábon lőtték és autóval egy előre felnyitott sorompón át a szovjet szektorba hurcolták. Szabadon bocsátása érdekében mind német, mind pedig neves külföldi személyiségek, valamint befolyásos nemzetközi szervezetek számtalan felhívással fordultak a kelet-német, illetve a megszálló szovjet hatóságokhoz. Csak 1996-ban derült ki, hogy már 1953-ban kivégezték.
A szovjet megszálló hatóságok az NDK területén, illetve a Szovjetunióban mintegy 70 ezer németet állítottak bíróság elé és ítéltek el.
[Részletek...] | [1953-06-19] A New York állambeli Sing Sing börtönben kivégezték a Rosenberg házaspárt. Julius és Ethel Rosenberget 1950-ben tartóztatták le az atomtitok ellopásának és a Szovjetunió számára történt kiszolgáltatásának vádjával, majd 1951-ben a bíróság kémkedésért halálra ítélte őket. Két éven át sorozatosan tűztek ki kivégzési dátumokat, majd az utolsó pillanatban mindig elhalasztották az ítélet végrehajtását, hogy e lelki kínzással beismerő vallomás csikarjanak ki az elítéltekből. Végül az óriási nemzetközi tiltakozás ellenére kivégezték őket. Később bebizonyosodott a feleség ártatlansága, és hogy a férj jelentéktelen kém volt.
(A hidegháborús szovjetellenes légkört számos törvény és a McCarthy szenátor nevével fémjelzett hajsza alakította ki. A koreai háború kitörése után, 1950. szeptember 20-án az amerikai kongresszus elfogadta a McCarran-Wood féle belbiztonsági törvényt, megkezdődött a kommunista párt és más baloldali szervezetek tagjainak kötelező jegyzékbe foglalása és munkahelyükről való elbocsátása, külföldre utazásukat megtiltották. 1952. december 24-én hatályba lépett a bevándorlásról és honosításról szóló McCarran-Walter-törvény, amely 3 millió amerikai állampolgársággal nem rendelkező és 11 millió honosított személy jogait korlátozta.
A Joseph McCarthy szenátor nevével fémjelzett Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság vádjaival és nyilvános meghallgatásaival további antidemokratikus törvényeket kényszerített ki. Még Truman „lojalitásvizsgálati” parancsát is túlszárnyalta az 1953. április 27-én, már Eisenhower elnöksége alatt meghozott 10450. számú utasítás az összes állami alkalmazottak politikai hovatartozásának vizsgálatáról.
Az összes szabad országokban a szabad emberek azt csinálják, amit szabad…)
(háború, tilt, törvény)
[Részletek...] | [1953-06-18] Coretta Scott King halála (szül. 1927. ápr. 27.). Férje, Martin Luther King (házasságkötésük 1953. jún. 18.) megölése (1968) után is folytatta annak polgárjogi és béke küzdelmét, és ebben négy gyermekük is követte őket. Első babája még három hónapos sem volt, amikor 1956. jan. 30-án először dobtak bombát a házukra. A vietnami háború ellen már 1965-ben beszédeket mondott, férjét ebben két évvel megelőzve. Ellenezte a halálbüntetést és 2003-ban az iraki háborút. Küzdött a nők jogaiért, kiállt a homoszexuálisokért és támogatta az AIDS megelőzést.
(Férje sokat volt távol családjától, órási munka és szörnyű fenyegetések nehezedtek rá, s ugyanakkor milliók rajongtak érte, számos nő vígasztalta és erősítette. Amikor újságírók férje szeretőiről kérdezték, azt mondta: ez nem ér fel a mi szerelmünkhöz.)
(háború)
[Részletek...] | [1953-05-29] Edmund Hillary új-zélandi méhész és Tenzing Norgay serpa ezen a napon értek fel a elsőként a világon a Csomolungma (angol átnevezésben: Mount Everest) csúcsára. (Azóta már több mint ezren, köztük félszáz nő jutott fel, s eddig egyetlen magyarként Erőss Zsolt, 2002. május 25-én. Eddig 175-en haltak meg az expedíciókban, egyharmaduk serpa. Babu Csiri serpa tízszer jutott fel, de a tizenegyedik expedíciójában, 2001. május 26-án lezuhant. A 2003-as jubileumi ünnepségen is lezuhant egy helikopter.)
(A Tibet és Nepál határán magasodó hegyet a kínaiak már a XVIII. század elején fölfedezték és magasságát elég pontosan jelezték a Csing-dinasztia korabeli térképeken. A német és francia térképeken is a tibeti nevet használták, amely egy istennő neve és jelentése: a hegyek anyja.
Az Indiában uralkodó angolok csak a XIX. század közepén fedezték fel a világ legmagasabb, 8848 méteres csúcsát. A nyelvi gyarmatosítás és a hatalmi téboly szokása szerint átnevezték az indiai angol gyarmatokat igazgató tábornokuk nevére (aki szakmája szerint földrajztudós volt és korábban a földmérők főnöke). A talpnyalás mértékét mutatja, hogy az elnevezés még Everest életében történt.
A nemzetközi jogászok, történészek és földrajztudósok szerint a földrajzi neveknél immár mindenütt az adott ország vagy nép által használt elnevezés a bevett, a régi gyarmati név helyett. Így a hegycsúcs neve helyesen: Csomolungma.)
[Részletek...] | [1950-12-04] Az ENSZ Közgyűlés elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
- + -
Az Emberi Jogok Napja
(ENSZ közgyűlési határozat, 1950. dec. 4.)
[Részletek...] | [1950-11-04] Az Emberi Jogok Európai Konvenciója, az Emberi Jogok Európai Bíróságának (Strasbourg) létrehozása.
Az állampolgári jogok európai uniós biztosa: www.euro-ombudsman.eu.int
[Részletek...] | [1949-10-11] A 4274/1949. számú minisztertanácsi rendelet biztosította a német nemzetiségű lakosságnak az állampolgári jogokat, megszüntette a lakóhely megválasztására és a munkavállalásra vonatkozó korlátozásokat.
(A magyar kormány 1945. december 22-én rendelte el a magyarországi németek kitelepítését.)
[Részletek...] | [1949-09-13] A háború során sokfelé betiltott, üldözött békecsoportok Svájcban megalakították a Békeszervezetek nemzetközi tanácsát (International Liaison Committee of Organisations for Peace, ILCOP). Elsősorban békekutatásban, közvetítésben, kormányközi tárgyalásokban és az ENSZ-ben volt aktív. Az IPB jogutódja volt, 1964. aug. 28-tól neve ismét IPB lett.
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1948-12-10] Az ENSZ Közgyűlés elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.
- + -
Az Emberi Jogok Napja
(ENSZ közgyűlési határozat, 1950. dec. 4.)
[Részletek...] | [1948-11-26] A nők egyenjogúságáról szóló XLIII. törvény.
(törvény)
[Részletek...] | [1948-11-12] A nemzetközi katonai ügyészség Tokióban háborús bűnösnek nyilvánította és halálra ítélte Todzso Hideki tábornokot, volt miniszterelnököt és további hat II. világháborús japán vezetőt. Az ítéletet 1948. december 23-án végrehajtották.
„Japánt legyőzték, s a legyőzött országok kénytelenek egy kicsit foglalkozni azzal, hogy mit is műveltek. A győztesek soha. Nézze csak meg a tokiói pereket. A vádlottak tényleg elkövettek mindenféle gazságokat, de a tárgyalások színtiszta bohózattá váltak. Jogi, de bármilyen más szempontból is szégyenteljesek voltak, mert megpróbálta már valaki elítélni az amerikai háborús bűnösöket?” (Chomsky: Hatalom és terror)
(háború)
[Részletek...] | [1947-12-04] Az Országgyűlés elfogadta a vallásfelekezetek közötti megkülönböztetés megszüntetéséről, a teljes egyenjogúsításukról szóló törvénycikket.
(törvény)
[Részletek...] | [1947-02-25] Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet katonai hatóságok jogtalanul letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, ahol nyolc évet töltött fogságban.
- + -
Ennek emlékére az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata értelmében február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja.
[Részletek...] | [1947-01-14] A Nemzetgyűlés elfogadta a földreform befejezéséről szóló törvényt. Az 1945-ben megkezdett földreform során felosztottak 3 258 738 kat. hold földet 642 432 földigénylő között, akiknek 90 százaléka cseléd, mezőgazdasági munkás vagy törpebirtokos volt. Egy igényjogosult átlagban 5,1 kat. hold földet kapott.
(törvény)
[Részletek...] | [1946-12-11] Az ENSZ létrehozta Gyermeksegély Alapját, az UNICEF-et a gyermeki jogok védelmére és a világ leginkább rászoruló gyerekeinek a megsegítésére. Elsősorban a háború sújtotta országok gyermekeinek juttat élelmiszert, gyógyszert és ruházati cikkeket, munkájában mintegy százhatvan ország vesz részt. Béke Nobel-díjat kapott 1965-ben.
(Az UNICEF képeslapok magyarországi terjesztésének kiszélesítésében a nyolcvanas évek első felében jelentős szerepet játszottak a Bokor közösségei.)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1946-12-11] [sms] Az ENSZ létrehozta Gyermeksegély Alapját, az UNICEF-et a gyermeki jogok védelmére.
[Részletek...] | [1946-12-10] Létrejött az ÁVO, a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya. Egyre növekedett, 1948 szeptemberétől Államvédelmi Hatóság (ÁVH) Péter Gábor vezetésével, majd 1950. január 1-től a Honvéd Határőrséget is magába olvasztotta. 1956 októberében Nagy Imre koalíciós kormánya feloszlatta. Az ÁVH a kommunista párt fegyvereként folyamatosan terrorizálta a társadalmat, minden jogi kontroll nélkül juttathatott embereket internálótáborokba, börtönökbe stb.
[Részletek...] | [1945-11-21] Roosevelt amerikai elnök elrendelte koncentrációs táborok felállítását és a japán származású amerikaiak internálását az USÁ-ban. Aug. 12-re százhúsz ezer japánt (kétharmaduk amerikai állampolgár, sokuk fia amerikai katona volt) zártak öt nyugati államban tíz táborba. A latrinák wc-kagylói közt nem voltak elválasztó falak. A táborok 1945 végéig működtek. Az elsőként létrehozott, a spanyolul almáskertet jelentő Manzanar nevű tábort 1945. nov. 21-én oszlatták fel. 1972-ben Kalifornia múzeummá (Történelmi Nevezetességű Hely) nyilvánította. 1988-ban az USA Civil Liberties Act bocsánatot kért. A Harper’s Magazine 1947-ben megállapította, hogy egyetlen olyan eset sem ismert, amely alátámasztotta volna az USÁ-ban élő japánok iránti gyanakvást.
Manzanar virágzó gyümölcsös régió volt, amíg 1929-ben a tőle kétszáz mérföldre délre fekvő növekvő Los Angeles a vízigénye érdekében el nem vette a régió vízjogait. A tönkrement klímájú terület már csak koncentrációs tábornak volt jó.
[Részletek...] | [1945-06-19] Daw Aung San Suu Kyi születése (Burma - Mianmar). 1988-95 háziőrizetben volt. Béke Nobel-díjat kapott 1991-ben a demokráciáért és emberi jogokért folytatott erőszakmentes küzdelméért.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1944-01-26] Megszületett Angela Davis amerikai fekete polgárjogi aktivista, aki 1970-ben szerepelt az FBI 10 legkeresettebb személyt tartalmazó listáján.
[Részletek...] | [1943-09-29] A sztrájk és a szabad szakszervezetek jogát elismerő egyezményt írt alá Gdanskban az általános sztrájk miatt tárgyalni kényszerülő lengyel kommunista kormány és a Szolidaritás vezetője, Lech Walesa. Ez volt az első eset, hogy egy szocialista országban elismerték egy szakszervezet függetlenségét.
(Walesa 1943. szept. 29-én született, hajógyári munkás volt, 1976-ban kirúgták, 1978-tól többször letartóztatták a szabad szakszervezet szervezése miatt, Béke Nobel-díjat kapott 1983-ban, a rendszerváltozás után lengyel elnök 1990-1995.)
(egyezmény, Nobel-díj, sztrájk)
[Részletek...] | [1942-02-19] Roosevelt amerikai elnök elrendelte koncentrációs táborok felállítását és a japán származású amerikaiak internálását az USÁ-ban. Aug. 12-re százhúsz ezer japánt (kétharmaduk amerikai állampolgár, sokuk fia amerikai katona volt) zártak öt nyugati államban tíz táborba. A latrinák wc-kagylói közt nem voltak elválasztó falak. A táborok 1945 végéig működtek. Az elsőként létrehozott, a spanyolul almáskertet jelentő Manzanar nevű tábort 1945. nov. 21-én oszlatták fel. 1972-ben Kalifornia múzeummá (Történelmi Nevezetességű Hely) nyilvánította. 1988-ban az USA Civil Liberties Act bocsánatot kért. A Harper’s Magazine 1947-ben megállapította, hogy egyetlen olyan eset sem ismert, amely alátámasztotta volna az USÁ-ban élő japánok iránti gyanakvást.
Manzanar virágzó gyümölcsös régió volt, amíg 1929-ben a tőle kétszáz mérföldre délre fekvő növekvő Los Angeles a vízigénye érdekében el nem vette a régió vízjogait. A tönkrement klímájú terület már csak koncentrációs tábornak volt jó.
[Részletek...] | [1938-04-08] Kofi Annan Nobel-békedíjas ghanai diplomata születése Aranypart fante törzsének főnöki családjában. 1962-től az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Menekültügyi Főbiztosság és Hivatal (UNHCR) és más ENSZ-adminisztrációk alkalmazottja. 1993-tól 1995-ig az ENSZ békefenntartó műveletekért felelős főtitkár-helyettese volt. 1996. december 17-én az egyiptomi Butrosz Gáli utódjaként, első fekete-afrikaiként az ENSZ hetedik főtitkárává választották. 2001-ben neki és az általa vezetett ENSZ-nek ítélték oda a Nobel-békedíjat az emberi jogokért és a globális konfliktusok rendezése érdekében kifejtett erőfeszítésekért.
[Részletek...] | [1936-08-19] Federico Garcia Lorca spanyol költő, író, drámaíró halála (szül. 1898. jún. 5.). A falangisták gyilkolták meg a spanyol polgárháború első napjaiban. 1914-től a granadai egyetemen tanult filozófiát és jogot, de foglalkozott festészettel és zenével is. Verseskötetei is megjelentek (Versek könyve, Dalok, Andalúz dalok, Cigányrománcok), figyelme 1931-től fordult a színház felé, s egy vándor színtársulat igazgatója lett. Fő színpadi művei: Bernarda Alba háza, Vérnász, Yerma. Egy fiatal torreádor emlékére írta a Torreádorsiratót.
(háború, halál, megjelent)
[Részletek...] | [1935-05-21] Jane Addams amerikai újságírónő születése (+1935. máj. 21.).
Az első világháború kitörése után megalapította az amerikai nők békepártját (vö. jan. 10.) és Zürichben a Nemzetközi Nőszövetséget a Békéért és a Szabadságért. Béke Nobel díjat kapott 1931-ben.
„Nem annyira a nőnek van szüksége a választójogra, mint inkább a társadalomnak a nőre.”
(háború, halál, megalapít)
[Részletek...] | [1932-07-13] Gáyer Gyula botanikus, jogász születése (+1932. júl. 13.). Főként növényrendszertannal foglalkozott. Többek között megírta a sisakvirágok monográfiáját, feldolgozta Pozsony, majd egész Magyarország szedreit. 17 növényfajt neveztek el róla. Nevét őrzi Szombathelyen egy park és egy emlékplakett, amelyet évente adnak át Vas megye természet- és környezetvédelmében nyújtott kiemelkedő teljesítményért.
(halál)
[Részletek...] | [1931-10-07] Desmond Mpilo Tutu anglikán egyházi vezető születése. Dél-Afrikában az első fekete püspök, nős, Fokváros érseke, az apartheid-rendszer elleni polgárjogi harc egyik vezetője. 1984-ben kapta a Nobel-békedíjat a faji megkülönböztetés elleni, erőszakmentes eszközökkel vívott küzdelméért.
(születés)
[Részletek...] | [1931-04-20] [idezet] Törökországban kihirdették a "kemalizmus" elveit, amelyek 1924-ben kerültek be az alkotmányba, amikor felszámolták a kalifátust és megszüntették az iszlám jog szerinti ítélkezést. Kemal Atatürk 1923-ban kezdte a világi, szekularizált török állam megteremtését és az egy évtized alatt jött létre, ami nyugati mércével is igen gyors reformnak számított. 1925-ben tiltották meg a vallási hovatartozásra utaló öltözet nyilvános viselését. Az iszlám 1928-tól nem államvallás. A nők 1934-ben kaptak választójogot.
(Svájcban csak negyven évvel később...)
(tilt)
[Részletek...] | [1930-03-12] Ghandi és követői elindultak 200 mérföldes útjukra a tengerhez, ahol a sókristályok összegyűjtésével megsértették a brit sómonopóliumot. Verések elszenvedése és letartóztatások árán is kifejezésre juttatták, hogy minden embernek joga van sót gyűjteni a tengerből. A sómenetelés néven ismertté vált cselekedet szimbolizálta India szembeszegülését a Brit Birodalommal a függetlenségért.
[Részletek...] | [1929-03-01] A harmadik merényletben meghalt Georgi Markov bolgár író (szül. 1929. márc. 1.) Londonban, miután szept. 7-én egy KGB ügynök mérgezett esernyővel megsebesítette.
Az 1960-as években Bulgária egyik legnépszerűbb írója lett (Férfiak, Minden kilométerkőnél), de szembekerült a párttal. Nagy-Britanniában kapott politikai menedékjogot, a BBC World Service bolgár részlegénél, majd 1975-től a müncheni Szabad Európa Rádiónál dolgozott. Zsivkov 1977-ben úgy döntött: Markovot el kell hallgattatni.
(születés)
[Részletek...] | [1929-01-15] Martin Luther King amerikai baptista lelkész, a fekete polgárjogi mozgalom vezetőjének születése (+1968. ápr. 4.). 1955-ben lépett fel, az az autóbuszokon érvényben levő, a feketéket sújtó ülőhely-elkülönítés ellen buszbojkottot szervezett Montgomeryben, sikerrel. 1957-ben megalapította és elnökként vezette a Southern Christian Leadership Conference-t, a száz egyházi és polgári szervezetet tömörítő erőszakmentes ellenállási mozgalmat. IFOR tag volt, a vietnami háború ellen is küzdött. Béke Nobel-díjat kapott 1964-ben. Többszöri fenyegetés és merénylet-kísérlet után Memphisben lelőtték. Születésnapja nemzeti ünnep az USÁ-ban.
(háború, megalapít, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1927-04-27] Coretta Scott King halála (szül. 1927. ápr. 27.). Férje, Martin Luther King (házasságkötésük 1953. jún. 18.) megölése (1968) után is folytatta annak polgárjogi és béke küzdelmét, és ebben négy gyermekük is követte őket. Első babája még három hónapos sem volt, amikor 1956. jan. 30-án először dobtak bombát a házukra. A vietnami háború ellen már 1965-ben beszédeket mondott, férjét ebben két évvel megelőzve. Ellenezte a halálbüntetést és 2003-ban az iraki háborút. Küzdött a nők jogaiért, kiállt a homoszexuálisokért és támogatta az AIDS megelőzést.
(Férje sokat volt távol családjától, órási munka és szörnyű fenyegetések nehezedtek rá, s ugyanakkor milliók rajongtak érte, számos nő vígasztalta és erősítette. Amikor újságírók férje szeretőiről kérdezték, azt mondta: ez nem ér fel a mi szerelmünkhöz.)
(háború, születés)
[Részletek...] | [1925-11-20] Lelotte Robert Francis Kennedy amerikai ügyvédet, elnökjelöltet (szül. 1925. nov. 20.) Los Angelesben egy kampányrendezvény után Sirhan Bishara Sirhan palesztin bevándorló.
Kennedy 1957-60 között a szenátus állandó vizsgálóbizottságának alkalmazottja, a szakszervezetekbe beépült maffiák elleni harc szakértoje volt. Ezután bátyja, John F. Kennedy elnökválasztási kampányának fonöke, annak gyozelme után 1961-64-ig az Egyesült Államok igazságügy-minisztereként tevékenykedett. Határozottan lépett fel a szervezett bunözéssel szemben, s kiállt a polgárjogi mozgalmak aktivistái mellett. Fivére, az elnök meggyilkolása (1963. november 22.) után mély letargiába esett. 1964-ben nagy fölénnyel választották meg New York állam szenátorává. A liberális demokraták szószólójaként bírálta Johnson elnök vietnami politikáját. 1968-ban harcba szállt az elnökjelöltségért; a hat eloválasztásból már ötöt megnyert, amikor megölték.
(születés)
[Részletek...] | [1924-09-26] A gyermeki jogok nyilatkozata (Népszövetség, Genf). (vö. nov. 20.)
(A foganások nagy része a párok szándéka ellenére történik.
A következmény évente kb. ötven millió abortusz és kb. dupla ennyi nem-kívánt gyermek, túlnépesedés, többszáz millió gyermek kényszerül dolgozni vagy katonáskodni túléléséért, stb.
Minden gyermeknek joga, hogy kívánt gyermekként foganjon, olyan férfi és nő által, akiket felnőve szerető szülőknek tapasztal meg, akiknél jobbat nem is kívánhatott volna. (Kívánt szülő, kívánt gyermek))
[Részletek...] | [1924-01-31] Tengiz Abuladze grúz (szovjet) filmrendező születése (+1994. márc. 6.). A gorbacsovi peresztrojka egyik jelképévé vált Vezeklés című filmje, amelyben az önkényuralom jelenségét és az emberi jogok lábbal tiprását ostorozta. Az 1984-ben készült filmet csak 1987-ben mutathatta be. A 40. cannes-i filmfesztiválon a zsűri különdíjával jutalmazták.
(születés)
[Részletek...] | [1923-11-15] Giesswein Sándor katolikus pap, keresztényszocialista politikus, akadémikus halála (szül. 1856. febr. 4.). 1878-ban szentelték pappá, 1909-ben lett pápai prelátus. A keresztényszocialista mozgalom egyik megalapítója volt Magyarországon. 1904-től a Keresztényszociális Egyesületek Szövetségének elnöke, 1905-től pedig mint néppárti képviselő a társadalmi igazságosság mellett szólalt fel beszédeiben, sürgette a nemzetiségi jogok megadását, a sztrájkjogot, a nyomor felszámolását. Prohászka Ottokár szellemi elődjének tartják.
(halál, megalapít, sztrájk)
[Részletek...] | [1921-05-21] Andrej Szaharov születése (+1989). 1948-tól orosz atomfegyvert fejlesztett, 1968-ban publikálta erősödő lelkiismereti aggályait. Kiváltságos helyzetét zaklatások váltották fel, emberi jogi társaságot szervezett, barátait bebörtönözték. Béke Nobel-díjat kapott 1975-ben.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1920-08-26] [sms] A nők választójogot kaptak az USA minden államában.
[Részletek...] | [1920-08-26] A nők választójogot kaptak az USA minden államában.
[Részletek...] | [1918-11-23] Választójog Magyarországon férfiaknak betöltött 21. évtől, írni-olvasni tudó nőknek 24. évtől (1918. évi I. néptörvény).
(törvény)
[Részletek...] | [1918-11-11] A 10 millió áldozatot követelő I. világháború vége.
November 11-én Németország képviselőinek a franciaországi Compiégne-ben kellett aláírni a fegyverszünetet az antant előtt.
Németországban a vesztes háború végén forradalmi helyzet alakult ki. Elmenekültek a tartományok uralkodói, s országszerte forradalmi tanácsok alakultak. November 9-én Berlinben kikiáltották a köztársaságot, II Vilmos császár lemondott, és 10-én elmenekült.
Megalakult az önálló Ausztria. E napon mondott le I. Károly felségjogai Ausztriában való gyakorlásáról. Másnap megalakult az új, önálló köztársaság, melynek demokratikus alkotmányát 1920-ban dolgozták ki és fogadták el.
Lengyelország 120 éves idegen uralom után visszanyerte önállóságát. November elején Lublinban ideiglenes kormány alakult, november 11-én kikiáltották a köztársaságot.
(háború)
[Részletek...] | [1918-10-31] Az "őszirózsás forradalom" idején a lakásába behatoló, a vesztes és az egy ősznyi háborút ígérő népbutítással szemben ötévnyi szenvedést hozó frontról elkeseredetten hazatérő katonák családja szemeláttára agyonlőtték gróf Tisza István jogász és közgazdász politikust (szül. 1861. ápr. 22.), aki - akkori miniszterelnökként – Magyarországot beléptette az I. világháborúba.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1918-02-07] Louis Renault nemzetközi jogász, döntőbíró születése (+1918. febr. 7.). Béke Nobel-díjat kapott 1907-ben.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1916-01-07] Mocsáry Lajos író, publicista halála (szül. 1826. okt. 26.). A dualizmus korának kiemelkedő politikusa, a nemzetiségi kultúrák egyenjogúsításáért küzdött. Neve a nemzetiségi megbékélés jelképe lett, 1947-ben róla nevezték el a budapesti főiskolai román kollégiumot.
(halál)
[Részletek...] | [1915-11-25] A chilei Legfelsőbb bíróság megfosztotta mentelmi jogától Augusto Ugarte Pinochet (sz. 1915. nov. 25.) diktátort, aki 1973-ban katonai puccsal került hatalomra és 1990-ben kényszerült lemondani.
(Hiába írta bele az alkotmányba saját örökös mentelmi jogát.
2002-ben az ellene folyó eljárást megháborodottsága miatt megszüntették, később újra perbe fogták.
Diktátorként betiltotta az Andokban használt fuvolát és a charangót, a mandolin-szerű gitárt, mert Allende 1970-es választási kampánya alatt ezt a feliratot lehetett olvasni az ország sok helyén: "Dal nélkül lehetetlen a forradalom".
(tilt)
[Részletek...] | [1915-04-24] [idezet] Letartóztatták és kivégezték a konstantinápolyi örmény elitet. Ezzel kezdetét vette a rövid, de a törökországi kétmilliós örmény kisebbség nagy részét kiirtó genocídium, a Metz Yeghern (Nagy Rossz). A szíriai sivatagba deportálás során hónapok alatt másfél millió örmény férfit, nőt, gyermeket, öreget öltek meg. A tömegmészárlást az Egység és Haladás pártja, az Ifjú Törökök politikai irányzata vitte végbe, nacionalista és iszlám uszítással, és természetesen gazdasági motiválással (a meggyilkolt többszázezer család vagyonának elrablása).
Az 'emberiség elleni bűn' fogalmát ennek hatására vezették be az I. világháború után a nemzetközi jogba.
Törökország hivatalosan mindmáig nem ismerte el a népirtást.
"Ki emlékszik manapság az örmény genocídiumra?" - torkollta le Hitler 1939-ben azokat, akik az általa tervezett népirtások következményei miatt aggódtak.
Például Franz Werfel: Musa Dagh negyven napja c. regénye emlékszik.
A független Örményország 1991-ben jött létre a volt Szovjetunió területéből kiszakadva. Függetlenségének ünnepe szept. 21.
- + -
Az örmények gyásznapja.
Szerte a világon gyászmisét, megemlékezést tartanak.
Franciaországban munkaszüneti napot kaptak az örmények.
A magyarországi örmények 2001-ben állítottak fel egy kőkeresztet a Dunakorzón a Petőfi téren, ezen a napon koszorúzzák meg.
(háború)
[Részletek...] | [1914-08-15] A Panama-csatorna, az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti vízi út átadása. 1881-ben kezdték építeni, de az e célra alakult részvénytársaság 1888-ban csődbe jutott. (Azóta hívják panamázásnak a szélhámoskodást.)
1903-ban az USA kapta meg a terület használati jogát s építette meg a 82 km-es csatornát. A teljes csatornaövezet 2000. január 1-jétől kizárólag Panama birtoka.
[Részletek...] | [1914-03-16] Charles Albert Gobat jogász születése (+1914. márc. 16.). Az Interparlamentáris Unió főtitkára, IPB vezetőségi tag volt. Béke Nobel-díjat kapott 1902-ben.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1913-07-29] Tobias Michael Carel Asser holland jogász születése (+1913. júl. 29.). Közvetített az orosz-angol és az USA-Mexikó vitákban. 1873-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Jogi Intézetet. 4 konferencia, 7 nemzetközi megállapodás született az ösztönzésére. Béke Nobel-díjat kapott 1911-ben.
(halál, konferencia, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1913-05-26] Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvtudós, Kelet-kutató halála (szül. 1844. márc. 13., Szentkatolna, Háromszék m.). Már gimnazistaként megtanulta az angol, arab, francia, héber, latin, német, olasz, perzsa, török, újgörög nyelveket. A bécsi egyetemen jogot tanult, Vámbéry Ármin ajánlatára az Akadémia megbízásából ázsiai tanulmányútra indult, ahol 15 év alatt megtanulta a keleti mongol, mandzsu, tamil, kabard nyelveket is. Több könyvet írt: Török nyelvtan, Párhuzam a magyar és mongol nyelv területén, Kazáni tatár nyelvtanulmányok, Kabard szótár, Tamil tanulmányok. Itthon keleti nyelveket és eszperantót tanított a kolozsvári egyetemen. A hun-székely-magyar rokonság mellett szállt síkra A honfoglalás revíziója című könyvében.
(halál)
[Részletek...] | [1912-11-14] Gazdag Erzsi József Attila-díjas költő, író születése (+1987. febr. 9.). Derűs, humoros gyermekverseiben a népköltészet ihletése érezhető. Hármat Kodály Zoltán zenésített meg. Művei: Mesebolt, A megtalált Tündérország, Egérlakta kistarisznya, Az utolsó szó jogán.
(születés)
[Részletek...] | [1911-08-07] Bibó István író, jogász születése (+1979. máj. 10.). 1945-46-ban a közigazgatás átszervezésével foglalkozott. 1946-tól tanított, könyvtárban dolgozott. 1956-ban államminiszter, az oroszok bejöveteléig a Parlamentben maradt. 1957-ben életfogytiglan elítélték, 1963-ban szabadult. Tanulmányai Kelet-Európa és hazánk történelmi katasztrófáit, a fejlődés ellentmondásait elemezték.
(születés)
[Részletek...] | [1910-10-17] Julia Ward Howe amerikai költő és írónő születése New York-ban (+1910. okt. 17.). Vak férjével - aki abolicionista reformer politikus volt - együtt szerkesztette a rabszolga-felszabadításért szót emelő Commonwealth című folyóiratot; emellett a női választójogról is írt. Költészetének legismertebb darabja a magyarul "János bácsi a csatában" kezdetű ironikus harci dal.
(halál)
[Részletek...] | [1910-04-21] Mark Twain (Samuel Langhorne Clemens) amerikai író születése (+1910. ápr. 21.). Regényeit (Huckleberry Finn, Tom Sawyer kalandjai, Koldus és királyfi, Egy jenki Arthúr király udvarában, Az egymillió fontos bankjegy) többször megfilmesítették.
- + -
A Hangos Kis Pöttöm győzelme
A hangos kis pöttöm - ahogy az lenni szokott - háborúért fog kiáltozni. A szószék - óvatosan és kellő körültekintéssel - tiltakozni fog... eleinte. A nemzet hatalmas, nagy, buta tömege dörzsölni fogja álmos szemeit, és megpróbálja kisilabizálni, miért kéne háború; komolyan és felháborodottan azt mondja majd, hogy ez igazságtalan és gyalázatos és nincs is rá szükség.
Ekkor a pöttöm még hangosabban fog kiáltozni. Néhány tisztességes ember a másik oldalon beszédekkel és írásokkal kétségbe vonja, és érvel majd a háború ellen, és eleinte meghallgatásra is találnak és megéljenzik őket, de ez nem tart sokáig; azok a másikak túlkiabálják őket és nemsokára a háborúellenes hallgatóság megritkul és elveszíti népszerűségét.
Nemsokára furcsa jelenséget láthatunk: a szónokokat lekergették a pódiumukról, és a szólásszabadságot elfojtották a tomboló emberek hordái...
Utána az államférfiak olcsó hazugságokat találnak ki a támadott ország vádolására, és minden ember örülni fog ezeknek a lelkiismeretnyugtató kitalációknak, szorgalmasan magolja őket, és elutasítja bárminemű cáfolatuk megvizsgálását; ennélfogva újra és újra meggyőzi magát arról, hogy a háború jogos, és köszöni Istennek, hogy jobban alszik ezután a groteszk önbecsapás után.
(Mark Twain: A különleges idegen, 1910)
(Fordította: La)
- + -
Igyekezzünk úgy élni, hogy amikor meghalunk, még a temetkezési vállalkozó is szomorú legyen. (Mark Twain)
(háború, halál, tilt)
[Részletek...] | [1910-02-10] Svédországban bevezették az általános választójogot.
[Részletek...] | [1908-06-21] riási tüntetés a nők szavazati jogáért (Anglia).
(tüntetés)
[Részletek...] | [1907-03-15] Európában elsőként Finnországban szavazati jogot kaptak a nők.
[Részletek...] | [1905-07-07] Ráth György jogász, művészettörténész és műgyűjtő születése (+1905. júl. 7.). Az Iparművészeti Múzeum szervezője és első főigazgatója. Értékes könyvtárát az Akadémiára hagyta, műgyűjteményét özvegye ajándékozta az államnak.
(halál)
[Részletek...] | [1904-01-26] Seán Mac Bride ír jogász születése (+1988). Az ír függetlenségi mozgalom tagjaként számtalanszor letartóztatták. Később külügyminiszter, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, ENSZ főtitkár-helyettes. Az Amnesty International (ld. jún. 19.) társalapítója és (1961-74) elnöke, 1968-85 az IPB (Nemzetközi Békeiroda, ld. dec. 1.) elnöke. Tanácsadó a Pápai Igazságosság és Béke Bizottságban. Az egyetlen Béke Nobel-díjas (1974), aki Lenin Béke-díjat is kapott. 1992-ben az IPB békedíjat nevezett el róla.
- + -
IPB békedíjasok:
1992: Michael D. Higgins ír emberi jogok ügyvéd, később művészetek miniszter.
1993: Hilda Lini, Vanuatu-i egészségügyi miniszter, aki elérte, hogy a békemozgalom kérdését az atomfegyverek jogszerűségéről az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) föltegye a Hágai Nemzetközi bíróságnak (csak országok és ENSZ szervezetek fordulhatnak Hágához).
1994: Mordechai Vanunu, izraeli nukleáris mérnök, akit 18 év börtönre ítéltek (ebből tíz évet magánzárkában töltött, 2004. ápr. 21-én szabadult), amiért bizonyítékokat hozott nyilvánosságra az izraeli atomfegyverkezésről.
1995: Oroszországi Katonaanyák (ld. márc. 8.).
1996: Selim Beslagic, Tuzla polgármestere, a többnemzetiségű megoldás kidolgozója a boszniai válságban.
1997: A Remény magvai csoport (ld. jan. 29.).
1998: John Hume, Európa Parlament tag (ld. jan. 18.).
1999: Barbera Gladysch, Anyák a Békéért (Németország), sokéves küzdelmükért a leszerelésért és a háborúk áldozataiért.
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1901-11-11] A századforduló pusztító betegsége, a tuberkulózis elleni országos méretű védekezés megalapozója, Korányi Frigyes orvos kezdeményezésére Budakeszin megnyitották a társadalmi adakozásból létrehozott Erzsébet Szanatóriumot. Jogutódja az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet.
[Részletek...] | [1901-03-23] Esterházy Pál herceg földbirtokos, jogász halála (szül. 1901. márc. 23.). 1948-ban letartóztatták, a Mindszenty-per negyedrendű vádlottjaként 15 év fegyházra és vagyonelkobzásra ítélték. 1956 októberében szabadult, ezután Ausztriában, majd haláláig Svájcban élt.
(születés)
[Részletek...] | [1900-11-30] A magyar autóklub elődje, a Magyar Királyi Automobil Club ötven taggal megalakult. A fővárosban 38 autónak volt rendszáma és 49 vezetőnek jogosítványa.
[Részletek...] | [1898-08-01] Arany László költő, műfordító, közgazdasági író születése (+1898. aug. 1.). Arany János fia. Népmeséit 18 évesen adta ki. A Földhitel Intézet igazgatója volt, gazdasági-jogi cikkeivel a hazai szerzői jog egyik kidolgozója. A Kisfaludy Társaság tagja. 1872-ben verses regénye, A délibábok hőse elnyerte a Társaság pályadíját, hőse, Hübele Balázs szállóigévé vált. Lermontov, Puskin, Shakespeare, Moliére fordítója. Gyulai Pállal a Magyar Népköltészeti Gyűjteményt szerkesztette. Tanulmányt írt az emigrációs mozgalmakról és Kossuthról. Verstani dolgozata a kérdéskör alapműve.
(halál)
[Részletek...] | [1898-06-05] Federico Garcia Lorca spanyol költő, író, drámaíró halála (szül. 1898. jún. 5.). A falangisták gyilkolták meg a spanyol polgárháború első napjaiban. 1914-től a granadai egyetemen tanult filozófiát és jogot, de foglalkozott festészettel és zenével is. Verseskötetei is megjelentek (Versek könyve, Dalok, Andalúz dalok, Cigányrománcok), figyelme 1931-től fordult a színház felé, s egy vándor színtársulat igazgatója lett. Fő színpadi művei: Bernarda Alba háza, Vérnász, Yerma. Egy fiatal torreádor emlékére írta a Torreádorsiratót.
(háború, megjelent, születés)
[Részletek...] | [1898-05-26] Bielz Eduárd Albert erdélyi szász zoológus, akadémikus születése (+1898. máj. 26.). Jogi tanulmányai után erdőgazdasági hivatalnok volt. A természet megfigyelésére apja, a preparálásra Fuss Mihály flórakutató tanította. Csiga- és kagylógyűjteménye a Magyar Állami Földtani Intézetbe került.
(halál)
[Részletek...] | [1895-11-22] Vallásszabadság Magyarországon: szabadon követhető bármely vallás, a felekezetenkívüliség is elismert, a politikai jogok gyakorlása nem függ a vallási hovatartozástól (XLIII. törvény).
(törvény)
[Részletek...] | [1894-11-25] A mai Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem egyik jogelőd intézménye, a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet megnyitotta kapuit.
[Részletek...] | [1894-04-05] Zsedényi Béla politikus, jogakadémiai tanár születése (+1955. febr. 8.). A debreceni Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt. 1950-ben letartóztatták és koholt vádak, hamis bizonyítékok alapján kémkedés és államellenes összeesküvés miatt életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. A börtönben halt meg. 1963-ban rehabilitálták, de erről a közvélemény csak 1989 júliusában értesülhetett.
(születés)
[Részletek...] | [1892-05-30] Keleti Károly statisztikus, akadémikus halála (szül. 1833. júl. 18.). Az Országos Statisztikai Hivatal első igazgatója, az 1869-es népszámlálás szervezője.
- + -
("A sátán rászedte Dávidot, hogy számlálja meg népét. ... De fővezére ellene vetette: ... Miért követeli az én uram ezt? Miért terhelje ez a bűn Izraelt?
De a király szava kötelezte Joábot, bejárta tehát egész Izraelt, és átadta a népszámlálás eredményét Dávidnak. Egész Izraelben egymillió-százezer kardforgató ember volt.
Istennek nem tetszett a népszámlálás, ezért megbüntette Izraelt.
Gád, a látóember elment Dávidhoz és elmondta az Úr üzenetét: Válassz, hogy három évig éhség dühöngjön, vagy három hónapig ellenség pusztítson, vagy három napig pestis."
Krónikák első könyve 21. fej., ld. még Sámuel második könyve 24. fej.)
- + -
Nem maradt fenn, hogy a gyűjtögető vagy nomád állattenyésztő népcsoportok mit gondoltak kényszerű vándorlásaik okairól. Konfucius - i.e. 551-479 -, Platón i.e. 427-343 - és Aristoteles - i.e. 384-322 - viszont már foglalkoztak a népesség és a terület eltartóképessége közti ideális aránnyal, melynek megbomlása - különösen a túlszaporodás - szegénységhez, éhséghez, lázadáshoz és egyéb bajokhoz vezethet.
Ezzel szemben pl. a Római birodalomban Augustus császársága alatt - i.e.31-i.sz.14. - expanzív, a népesség növelését célzó állami népesedéspolitika, a születésszám emelkedését kívánó családjog és örökösödési jog jelent meg, hatalmi szempont, a népességszám és a katonai erő közti, akkor még merev összefüggés miatt. Hiszen a gyorsan terjeszkedő birodalomban a római népesség részaránya rohamosan visszaesett a leigázottakhoz képest.
Európában és más kontinenseken is - elsősorban hatalmi, katonai szempontok miatt - a népességnövekedés előnyeit hangoztató szemlélet volt irányadó. Ezt támogatta a merkantilista közgazdasági irányzat is a 17-18. században, mely szerint a gazdagság forrása a népesség ill. annak munkaereje. A gyarmatosítás a népesség egy részének Európából való kiáramlását lehetővé, sőt szükségessé tette, így a népességnövekedést pártoló szemlélet a 20. század közepéig általánosan fennmaradt. Pedig olyan gondolkodók, mint Morus, Machiavelli, Montesquieu, Adam Smith egyaránt hangsúlyozták a nem-növekvő népességszám szükségességét a gazdaság és társadalom előnyös fejlődése érdekében.
Az USA bevándorlási politikáját is a növekedés-mánia határozta meg sokáig: az óriási mezőgazdasági területeknek és természeti kincseknek kiaknázását a népesség növekedése tette lehetővé, különösen a fiatal, de már munkaképes korú és képzett bevándorlók, akik felnevelésének költségeit más országok állták.
(A természet romlása, a romlás természete, 125. old.)
(Az indiánoknak és az élővilágnak nyilván nem volt "szükséges és áldásos" a bevándorlás. Környezeti válságunk fő okát, az emberiség katasztrofális túlnépesedésbe sodródását hatalmi és profit érdekek mozgatták évezredek óta - csak ma már kiáramolni sincs hová, akár leigázó-gyarmatosító módon, a népességnek.)
(halál)
[Részletek...] | [1892-01-25] Berde Áron jogász, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1892. jan. 25.). A kolozsvári egyetemen tanított. Ő az első jelentős magyar nyelvű meteorológiai és klimatológiai szakkönyv írója. A Természetbarát, illetve az Ipar és Természetbarát, a Hetilap, valamint a Kolozsvári Közlöny szerkesztője volt.
(halál)
[Részletek...] | [1889-11-01] Philip J. Noel-Baker nemzetközi jogász, leszerelési szakértő születése.
Béke Nobel-díj 1959. Megszervezte a Kvéker Alapítvány egészségügyi szolgálatát.
A brit olimpiai csapat kapitánya 1920 és 1924-ben. IPB vezetőségi tag.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1887-10-05] René Cassin francia jogász születése. Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának elnöke 1948-1967. Béke Nobel-díjat kapott 1968-ban.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1884-10-11] Anna Eleanor Roosevelt ENSZ diplomata halála (szül. 1884. okt. 11.). Franklin Delano Roosevelt elnök felesége. Férje halála (1945. április - így megmenekült attól, hogy az atombomba ledobásának bűne az ő kezéhez tapadjon) után 1946-51 között az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának elnökeként jelentős szerepet játszott az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának (1948) kidolgozásában és elfogadtatásában.
(születés)
[Részletek...] | [1884-09-18] Slachta Margit keresztény politikus halála Buffaloban (szül. 1884. szept. 18.). 1920-tól a magyar parlament első női képviselője volt. 1946 február 1-jén egyedül szavazott a köztársaság kikiáltása ellen. Mentelmi jogát hosszabb-rövidebb időre többször is felfüggesztették. Egy évig illegalitásban élt, majd a vasfüggöny végleges legördülése előtt Nyugatra távozott.
(születés)
[Részletek...] | [1883-02-16] Gáyer Gyula botanikus, jogász születése (+1932. júl. 13.). Főként növényrendszertannal foglalkozott. Többek között megírta a sisakvirágok monográfiáját, feldolgozta Pozsony, majd egész Magyarország szedreit. 17 növényfajt neveztek el róla. Nevét őrzi Szombathelyen egy park és egy emlékplakett, amelyet évente adnak át Vas megye természet- és környezetvédelmében nyújtott kiemelkedő teljesítményért.
(születés)
[Részletek...] | [1882-01-18] Sylvia Pankhurst angol szüfrazset születése (+1960), aki lányaival együtt küzdött a nők szavazati jogáért, a szakszervezetekért, a nemzetközi szolidaritásért. Négy folyóiratot alapított, 22 könyve jelent meg. Ő alkalmazta az első fekete újságírót (Claude McKay) Angliában. Az első világháború kitörésekor szakított az édesanyja által 1903-ban alapított WSPU-van (Nők szociális és politikai úniója), amelyben addig dolgozott, mert pacifista volt, míg a WSPU támogatta a háborút. Kimutatta, hogy amíg a háború első évében 75 ezer angol katona halt meg, Angliában százezer gyermek halt meg a háború következtében.
(háború)
[Részletek...] | [1881-11-19] Lelia Robinson, az első nő az USÁ-ban, aki jogászi gyakorlatot akart folytatni, nem nyugodott bele a Legfelső Bíróság elutasító ítéletébe, hanem a Woman's Journal (Nők Lapja) e napi számában kikelt a döntés jogtalansága ellen. Két év múlva engedélyezték neki a jogi pályát.
„A női nemet a természeti törvény arra rendeli és arra teszi képessé, hogy az emberi faj gyermekeit megszülje, táplálja és őrizze világunk otthonait… A nők egyetlen egész életre szóló hivatása (mint pl. a jogi hivatás) sem egyeztethető össze nemük radikális és szent kötelességeivel. Az ilyen hivatás a természet rendjétől való eltérés, és amikor szándékosan választják, akkor ennek a rendnek az elárulása… A nőt jellegeztes sajátosságai, nemes bájai, gyors érzékenysége, gyenge fogékonysága, tisztasága, gyengédsége, érzelmi ösztönzései, az hogy alárendeli a szigorú észt az együttérző érzelmeknek, nyilvánvalóan nem képesítik a bírósági küzdelemre. A természet a nőt éppoly kevéssé edzette meg a tárgyalóterem jogi konfliktusaira, mint a csatamező fizikai összecsapásaira…” (In re Goddell, 39 Wisc. 1875)
(törvény)
[Részletek...] | [1878-01-10] Fogarasi János nyelvész, jogász, akadémikus halála (szül. 1801. ápr. 17.). Ő fogalmazta meg azt a szabályt, hogy a magyarban a kiemelt mondatrész mindig az igei állítmány elé kerül. Előbb Czuczor Gergellyel együtt, majd annak halála után egyedül szerkesztette a magyar nyelv hatkötetes szótárának anyaggyűjtését. Jogi munkákat is írt, zeneszerzéssel is foglalkozott, és úttörő jelentőségű munkásságot folytatott a folklorisztika területén.
(halál)
[Részletek...] | [1876-06-08] George Sand (Aurore Dupin / Dudevant báróné), a férfinevet és férfiruhát viselő, lázadó francia írónő születése (+1876. jún. 8.). A romantikus regényirodalom népszerű alakja. Előharcosa volt a nők egyenjogúságának és küzdött a szerelem szabadságáért. Ismert művei: Consuelo, Indiana, Lélia.
(halál)
[Részletek...] | [1876-06-08] George Sand (Aurore Dupin, Dudevant báróné) francia írónő halála (szül. 1804. júl. 1.). A romantikus regényirodalom népszerű alakja. Képviselte a nők szabadságtörekvéseit, szenvedéllyel hirdette nemének érzelmi egyenjogúságát (Indiana, Lélia).
(halál)
[Részletek...] | [1876-04-03] A király szentesítette az 1876. XIII. törvénycikket, biztosította a földbirtokosoknak a szerződéses cselédekkel szemben a hatósági támogatást és a testi fenyítés jogát.
(törvény)
[Részletek...] | [1876-01-28] Deák Ferenc politikus, jogtudós, akadémikus halála (szül. 1803. okt. 17.). "A haza bölcse" az 1830-1840-es években a reformellenzék vezéregyénisége volt. 1848-ban az első felelős kormányban igazságügyminiszterként tevékenykedett. 1850-től a passzív ellenállási politika megszemélyesítője, 1861-től a Felirati Párt vezéralakja volt. 1865 áprilisában a Pesti Naplóban jelent meg ún. "húsvéti cikke", amely az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés alapjául szolgált. Az 1870-es években az állam és az egyház szétválasztását és a polgári házasságkötés bevezetését szorgalmazta.
(halál)
[Részletek...] | [1873-09-11] A Nemzetközi Jogi Intézet (Institut De Droit International) létrejötte Gentben (Belgium). Béke Nobel-díj 1904.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1872-07-03] Balázsfalván (Blaj) az erdélyi románok értekezlete emlékiratot intézett a kormányhoz a románok nemzeti kívánságairól: a román nyelv hivatalos használatának elismerése; Erdély új felosztása a három nemzeti elem szerint; új választási törvény, amely kizárja a feudális eredetű választási előjogokat.
(törvény)
[Részletek...] | [1871-12-22] [idezet] Az LIII. törvénycikk kimondta, hogy a parasztok birtokaikat "teljes tulajdoni és szabad rendelkezési joggal" birtokolják. Ezzel megszüntette a volt jobbágyföldek feudális korlátait, amelyek még az 1848. évi törvények által megszüntetett úrbéri viszonyból fennmaradtak.
(törvény)
[Részletek...] | [1871-05-13] Herman Ottó lelkes cikkben számolt be Párizsból a kolozsvári Magyar Polgár c. lapnak az (egyébként általa nem túlzottan kedvelt) Kommün döntéséről, hogy a Vendome tér 42 m magas oszlopát (melynek „domborművei a hamis Gloire fényébe mártott erőszakot, bitorlást, gyilkosságot, jogtiprást dicsőítik”) ledöntik, méghozzá csúfondárosan, egy tíz méter magas, a nép által összehordott trágyadombra.
- + -
A hatalom mindenkori illegitimitásának jó példája a Vendome tér oktogonja (benne a Ritz szálló és az igazságügyi minisztérium palotája), amely a Napkirály korában készült és eredetileg XIV. Lajos lovasszobrának adott keretet. A forradalom a Szabadság emlékművét állította a helyébe, amit Napóleon 1806-ban cserélt fel a 43 m magas oszloppal, 160 méternyi szalagként rácsavarodó, haditetteit ábrázoló domborművel, tetején saját római császárként pózoló szobrával. A Restauráció éveiben a Bourbon-liliom váltotta fel az alakot, Lajos Fülöp újra Napóleon-szobrot rakatott fel, de már csak kabátban és a nevezetes kalapban, III. Napóleon visszatetette az eredeti császári alakot, ezt döntötte le a Kommün. 1974-ben újra fölállították.
[Részletek...] | [1871-02-02] Eötvös József író, költő, államférfi születése (+1871. febr. 2.). A magyar realista regény első mestere (A falu jegyzője, Magyarország 1514-ben). 1848-ban az első kormány vallás- és nevelésügyi minisztere volt, majd emigrált. 1853-ban hazatért, 1867-71 közt vallás- és közoktatási miniszter volt. Nevéhez fűződött az általános és kötelező népoktatásról, valamint a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvény megalkotása.
(A falu jegyzője c. regényében Vándory Boldizsár, az Isten teremtett világát féltő lelkipásztor az állatok kínzását, kegyetlen üldözését és lemészárlását is keserű szavakkal ítéli el.)
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1870-11-23] Ráth-Végh István jogász, művelődéstörténeti szakíró halála (szül. 1870. nov. 23.). Több mint húsz kötetben (pl. Az emberi butaság története) dolgozott fel kultúrtörténeti kuriózumokat.
(Az emberi balgaság az erőforrások növekedésével egyre nagyobb katasztrófákat okoz.)
(születés)
[Részletek...] | [1870-06-21] Az Állami Számvevőszék felállítása. A demokratikus jogállam egyik alapvető alkotmányos intézménye.
1989. október 23-án az alkotmány módosításával, majd egy héttel később a számvevőszékről szóló törvénnyel másodszor is létrejött.
[Részletek...] | [1868-12-06] A XLIV. törvénycikk kimondta, hogy Magyarország minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú. Az államnyelv magyar, de a nemzetiségek használhatják anyanyelvüket minden területen.
(törvény)
[Részletek...] | [1867-12-27] [idezet] A király szentesítette a dec. 22-én elfogadott (XVIII.) emancipációs törvényt. "Az ország izraelita lakosai minden polgári jog gyakorlására a keresztény lakosokkal egyaránt jogosultak." A törvénycikk minden ezzel ellenkező törvényt, szokást, vagy rendeletet azonnali hatállyal megszüntetett. A zsidók emancipációját Németországban csak két évre rá, 1869-ben iktatták törvénybe.
(törvény)
[Részletek...] | [1867-12-22] [idezet] Báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter az országgyűlés elé terjesztette az emancipációs törvényt, amely kimondta, hogy "az ország izraelita lakosai minden polgári és politikai jog gyakorlására a keresztény lakosokkal egyaránt jogosultak".
(törvény)
[Részletek...] | [1867-01-08] Emily Greene Balch amerikai tanárnő, szociológus születése (+1961. jan. 9.). Szociális munka, női egyenjogúság, hágai békekonferenciák, Nemzetközi Nőszövetség a Békéért és a Szabadságért. Béke Nobel-díjat kapott 1946-ban. IFOR tag volt.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1861-05-08] Teleki László politikus, író, akadémikus születése (+1861. máj. 8.). 1852-ben távollétében halálra ítélték 1848-49-es szerepléséért. 1861-ben tért haza, országgyűlési képviselő és az 1848-as jogalapon álló Határozati Párt vezetője lett. Az erkölcsi felelősség fokozódó súlya alatt összeroppanva öngyilkos lett. Irodalmi munkásságának legmaradandóbb műve a Kegyenc című történelmi tragédiája.
- + -
"Csak bosszút ne... - egy csapásra sújt le bűnöst és büntetőt!" (Teleki László: Kegyenc)
(halál)
[Részletek...] | [1861-04-22] Az "őszirózsás forradalom" idején a lakásába behatoló, a vesztes és az egy ősznyi háborút ígérő népbutítással szemben ötévnyi szenvedést hozó frontról elkeseredetten hazatérő katonák családja szemeláttára agyonlőtték gróf Tisza István jogász és közgazdász politikust (szül. 1861. ápr. 22.), aki - akkori miniszterelnökként – Magyarországot beléptette az I. világháborúba.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1860-11-06] A köztársaságpárti, rabszolgaság-ellenes Abraham Lincolnt választották az Egyesült Államok elnökévé, amire válaszul 11 déli állam kilépett az Unióból, és új konföderációt alakított.
- + -
Az Észak rabszolgaság-ellenességének a morális indíték mellett természetesen jelentős gazdasági és katonai okai voltak. 1860-ban a Dél 3,5 milliós rabszolgahadának ’piaci értéke’ a becslések szerint háromszorosa volt annak, amennyit az akkori USA összes ipari üzeme és vasúthálózata együttesen ért. A rabszolgafelszabadítás elérte, hogy e hatalmas gazdasági fölényét a Dél nem tudta érvényre juttatni a háborúban.
1865. április 14-én, öt nappal azután, hogy Robert E. Lee, a déli konföderáció főparancsnoka megadta magát a hatszázezer életet követelő észak-dél polgárháborúban, a washingtoni Ford Színházban a neves Shakespeare-színész, John Wilkes Booth (akit 12 nappal később emiatt kivégeztek) agyonlőtte az előadással is a győzelmét ünneplő Abraham Lincoln elnököt.
A déliek ellenállása miatt 1877-ben az utolsó unionista katonák is kivonultak a volt lázadó államokból és gyakorlatilag visszaállt a polgárháború előtti megosztottság, azaz Délen az 1950-es évekig a feketék jogfosztottságát konzerváló szegregáció, de ez már nem volt érdekes, hiszen eltűnt a Dél gazdasági fölénye. A hatalmas birtokok sokkal kevesebbet hoztak rabszolgák nélkül.
A déli konföderáció államaiban 138 évig egyetlen szobrot sem állítottak az annakidején az egyes államok függetlenségét eltipró jenki megszállónak tekintett Lincoln-nak, s az első ilyen szobor felállítását 2003 áprilisában, a virginiai Richmondban óriási tiltakozások kísérték.
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1860-09-06] Jane Addams amerikai újságírónő születése (+1935. máj. 21.).
Az első világháború kitörése után megalapította az amerikai nők békepártját (vö. jan. 10.) és Zürichben a Nemzetközi Nőszövetséget a Békéért és a Szabadságért. Béke Nobel díjat kapott 1931-ben.
„Nem annyira a nőnek van szüksége a választójogra, mint inkább a társadalomnak a nőre.”
(háború, megalapít, születés)
[Részletek...] | [1856-02-04] Giesswein Sándor katolikus pap, keresztényszocialista politikus, akadémikus halála (szül. 1856. febr. 4.). 1878-ban szentelték pappá, 1909-ben lett pápai prelátus. A keresztényszocialista mozgalom egyik megalapítója volt Magyarországon. 1904-től a Keresztényszociális Egyesületek Szövetségének elnöke, 1905-től pedig mint néppárti képviselő a társadalmi igazságosság mellett szólalt fel beszédeiben, sürgette a nemzetiségi jogok megadását, a sztrájkjogot, a nyomor felszámolását. Prohászka Ottokár szellemi elődjének tartják.
(megalapít, sztrájk, születés)
[Részletek...] | [1853-08-09] Három fehér férfi megvert egy kínai bányászt Kaliforniában, majd egyikük (George Hall) agyonlőtte az unokatestvére szeme láttára. Az unokatestvér följelentésére elítélték és lecsukták Hallt, de ő föllebbezett a Kaliforniai Legfelsőbb Bírósághoz és ott fölmentették, mondván hogy az esetet nem bizonyítja fehér tanú. A kaliforniai törvénykönyv 394. paragrafusára hivatkoztak, mely szerint mulattok, indiánok és feketék nem tanúskodhatnak gyilkossági ügyekben. A Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy a kínaiak az indián etnikumhoz tartoznak, mivel mindkettő az ázsiai földhídon érkezett Amerikába, Alaszkán keresztül.
A kínaiak büntetőügyekben nem tanúskodhatnak fehér emberek ellen, mert „olyan emberfajhoz tartoznak, melynek természete alsóbbrendűnek bizonyult, s egy bizonyos ponton túl képtelen arra, hogy előrelépjen vagy szellemileg fejlődjön… Köztük és köztünk áthidalhatatlan különbséget teremtett a természet.” (People v. Hall, 1954)
Az USA Legfelsőbb Bírósága alig másfél évszázaddal ezelőtt nem csak a kínaiakat tartotta alacsonyabbrendű emberfajnak. Egy 1856-os döntés (Dred Scott v. Sandford) szerint a feketéktől „mint alárendelt és alacsonyabb rendű lények azon osztályától, melyet az uralkodó faj leigázott” helyesen tagadták meg az állampolgári jogokat. Egy 1857-es döntésben kimondta, hogy a kongresszusnak nincs felhatalmazása a rabszolgaság betiltására.
(tilt, törvény)
[Részletek...] | [1853-07-21] A Central Park létrehozása New Yorkban. A törvényhozás vett meg egy 800x4000 m2-es területet Manhattan jobbára lakatlan részén közpark céljára, mert a kevés parkot a gazdagok elkerítették, hiszen a megelőző két évtized alatt 60 ezerről félmilliósra dagadt a város lakossága (főleg az éhínség elől kivándorolt írek miatt).
A sziklás és ingoványos területre tízmillió szekérnyi termőföldet hoztak New Yerseyből. Csak közel negyed évszázad múlva, 1876-ban nyitották meg teljesen a közönség előtt. Frederick Law Olmsted, aki ezután a szintén manhattani Riverside Parkot, a washingtoni Capitolium körüli zöldövezetet is építette, kétszer is idegösszeomlást kapott és 1903-ban egy idegklinikán halt meg.
A XX. század első harmadában a parkot tönkretette a közlekedés a körbeépítés, a szemét és a vandalizmus. 1934-ben helyreállították. 1960 után újra tönkrement, 1979-86 között 35 gyilkosság történt a parkban. Jelenleg különös gonddal vigyázzák, 6 tó, 26 ezer fa, 275-féle madár él benne.
- + -
(A korábbi lakosság jogosan védte a a parkjait a bevándorlóktól? A római birodalom a népvándorlástól? Az avarok és a Nyugat a honfoglaló magyaroktól? Az indiánok az őket “fölfedező” fehérektől?
Miért is éheztek az írek otthon, miért ontotta Ázsia a nomád népeket, Európa meg a fehér nyomorgókat? A szüntelen túlnépesedés…)
(éhínség, törvény)
[Részletek...] | [1851-12-31] A szabadságharc bukása és másfél éves török internálás után Kossuth Lajos az Egyesült Államokba utazott, ahol december 31-én Washingtonban a Fehér Házban fogadta Millard Fillmore elnök, de hiába próbált támogatást szerezni a levert magyar szabadság ügyének.
(Az USÁ-ban a rabszolgaság még csak 12 évvel ezután szűnt meg jogilag, gyakorlatilag pedig még később...)
[Részletek...] | [1850-04-21] Wesselényi Miklós író halála (szül. 1796. dec. 30.). Ellenzéki politikusként követelte a paraszti tulajdont, az örökváltságot és a robot eltörlését, a törvény előtti egyenlőséget, az emberi alapjogokat. Az 1838-as pesti árvízkor a mentés hőse volt.
(árvíz, halál, törvény)
[Részletek...] | [1850-04-19] [idezet] A szabadságharc megtorlásaként I. Ferenc József császári nyílt parancsa "Ausztria népeinek egyenlő jogállása alapján" a nyolcévi katonai "szolgálat" kötelezettségét kiterjesztette a magyar- és horvátországi, valamint az erdélyi és bánsági hadkötelesekre is.
[Részletek...] | [1849-06-22] [idezet] A császári erők főparancsnoka osztrák mintára elrendelte a csendőrség felállítását Magyarországon. A kifejezetten az ellenállás lángjának elfojtására bevetett csendőrség katonai jellegű volt. A széles körű fegyverhasználati joggal felruházott szervezet kivált a vidék, a falu, a puszta "csendjét" biztosította.
[Részletek...] | [1848-08-12] A képviselőház elfogadta az elemi oktatásról szóló törvényjavaslatot. Ezzel ingyenes és kötelező lett az iskolai oktatás 12, illetve a lányok számára 10 éves korig. A jogszabály tárgyalását azonban - a feszült politikai viszonyok miatt - a felsőház elhalasztotta, majd augusztus 25-én levette a napirendről. A dokumentum - bár nem emelkedett törvényerőre - a reformnemzedék oktatáspolitikai irányelveinek megfogalmazásával fontos szerepet kapott.
(törvény)
[Részletek...] | [1848-07-19] [idezet] A New York államban lévő Seneca Fallsban a nők jogaival foglalkozó konferenciát tartottak az egyenlő jogokért.
A történelmi feminizmus az 1650-es években kezdődött Amerikában, ahol a földtulajdonos hölgyek (pl. Margaret Bent) - hivatkozva Angliára, ahol nő lehet a király - kísérletet tettek arra, hogy képviselőként bejussanak a Törvényhozásba. Angliában Mary Wollstonecraft indította sikeres útjára az újkori nőjogi mozgalmakat, akinek 1792-ben megjelent "A Vindication of the Rights of Woman" című munkája komoly feltűnést keltett Londonban. Később a legfelső szellemi körökben is terjeszteni tudta álláspontját, de forradalmi hangvételű követelései miatt sokáig elfogadhatatlan volt. Az 1789-es francia forradalom idején sem foglalták törvénybe a női republikánus klubok követeléseit: a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség mindenkire való kiterjesztését nemtől függetlenül. Az Amerikai Egyesült Államokban Lucretia Mott és Elizabeth Cady Stanton ezt a harci szellemet követték. 1848-ban a New York államban lévő Seneca Fallsban konferenciát hívtak össze, megszervezték a női jogvédő mozgalmat (Women's Right Convention). A Seneca Falls-i nyilatkozat síkraszállt a nők választójogáért, a tulajdonhoz való jogért, a válóperi szabályok megváltoztatásáért, s hogy a nők bárhol tanulhassanak, bármely pályán működhessenek.
(megjelent, törvény)
[Részletek...] | [1848-02-17] Károly Albert király megadta a polgárjogokat a valdenseknek (az üldözések elől az észak-itáliai magas hegyek közé menekült erőszakmentes őskeresztények) és a zsidóknak.
[Részletek...] | [1844-03-24] Arany László költő, műfordító, közgazdasági író születése (+1898. aug. 1.). Arany János fia. Népmeséit 18 évesen adta ki. A Földhitel Intézet igazgatója volt, gazdasági-jogi cikkeivel a hazai szerzői jog egyik kidolgozója. A Kisfaludy Társaság tagja. 1872-ben verses regénye, A délibábok hőse elnyerte a Társaság pályadíját, hőse, Hübele Balázs szállóigévé vált. Lermontov, Puskin, Shakespeare, Moliére fordítója. Gyulai Pállal a Magyar Népköltészeti Gyűjteményt szerkesztette. Tanulmányt írt az emigrációs mozgalmakról és Kossuthról. Verstani dolgozata a kérdéskör alapműve.
(születés)
[Részletek...] | [1844-03-13] Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvtudós, Kelet-kutató halála (szül. 1844. márc. 13., Szentkatolna, Háromszék m.). Már gimnazistaként megtanulta az angol, arab, francia, héber, latin, német, olasz, perzsa, török, újgörög nyelveket. A bécsi egyetemen jogot tanult, Vámbéry Ármin ajánlatára az Akadémia megbízásából ázsiai tanulmányútra indult, ahol 15 év alatt megtanulta a keleti mongol, mandzsu, tamil, kabard nyelveket is. Több könyvet írt: Török nyelvtan, Párhuzam a magyar és mongol nyelv területén, Kazáni tatár nyelvtanulmányok, Kabard szótár, Tamil tanulmányok. Itthon keleti nyelveket és eszperantót tanított a kolozsvári egyetemen. A hun-székely-magyar rokonság mellett szállt síkra A honfoglalás revíziója című könyvében.
(születés)
[Részletek...] | [1843-05-21] Louis Renault nemzetközi jogász, döntőbíró születése (+1918. febr. 7.). Béke Nobel-díjat kapott 1907-ben.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1843-05-21] Charles Albert Gobat jogász születése (+1914. márc. 16.). Az Interparlamentáris Unió főtitkára, IPB vezetőségi tag volt. Béke Nobel-díjat kapott 1902-ben.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1840-01-11] Megalapították Pesten a Magyar Nemzeti Conservatoriumot, amelyben 1840. március 5-én kezdődött meg a tanítás. A zeneiskola 1867 novemberében vette fel a Nemzeti Zenede nevet. Jogutódja a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola.
(megalapít)
[Részletek...] | [1838-04-29] Tobias Michael Carel Asser holland jogász születése (+1913. júl. 29.). Közvetített az orosz-angol és az USA-Mexikó vitákban. 1873-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Jogi Intézetet. 4 konferencia, 7 nemzetközi megállapodás született az ösztönzésére. Béke Nobel-díjat kapott 1911-ben.
(konferencia, megalapít, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1835-11-30] Mark Twain (Samuel Langhorne Clemens) amerikai író születése (+1910. ápr. 21.). Regényeit (Huckleberry Finn, Tom Sawyer kalandjai, Koldus és királyfi, Egy jenki Arthúr király udvarában, Az egymillió fontos bankjegy) többször megfilmesítették.
- + -
A Hangos Kis Pöttöm győzelme
A hangos kis pöttöm - ahogy az lenni szokott - háborúért fog kiáltozni. A szószék - óvatosan és kellő körültekintéssel - tiltakozni fog... eleinte. A nemzet hatalmas, nagy, buta tömege dörzsölni fogja álmos szemeit, és megpróbálja kisilabizálni, miért kéne háború; komolyan és felháborodottan azt mondja majd, hogy ez igazságtalan és gyalázatos és nincs is rá szükség.
Ekkor a pöttöm még hangosabban fog kiáltozni. Néhány tisztességes ember a másik oldalon beszédekkel és írásokkal kétségbe vonja, és érvel majd a háború ellen, és eleinte meghallgatásra is találnak és megéljenzik őket, de ez nem tart sokáig; azok a másikak túlkiabálják őket és nemsokára a háborúellenes hallgatóság megritkul és elveszíti népszerűségét.
Nemsokára furcsa jelenséget láthatunk: a szónokokat lekergették a pódiumukról, és a szólásszabadságot elfojtották a tomboló emberek hordái...
Utána az államférfiak olcsó hazugságokat találnak ki a támadott ország vádolására, és minden ember örülni fog ezeknek a lelkiismeretnyugtató kitalációknak, szorgalmasan magolja őket, és elutasítja bárminemű cáfolatuk megvizsgálását; ennélfogva újra és újra meggyőzi magát arról, hogy a háború jogos, és köszöni Istennek, hogy jobban alszik ezután a groteszk önbecsapás után.
(Mark Twain: A különleges idegen, 1910)
(Fordította: La)
- + -
Igyekezzünk úgy élni, hogy amikor meghalunk, még a temetkezési vállalkozó is szomorú legyen. (Mark Twain)
(háború, születés, tilt)
[Részletek...] | [1833-07-18] Keleti Károly statisztikus, akadémikus halála (szül. 1833. júl. 18.). Az Országos Statisztikai Hivatal első igazgatója, az 1869-es népszámlálás szervezője.
- + -
("A sátán rászedte Dávidot, hogy számlálja meg népét. ... De fővezére ellene vetette: ... Miért követeli az én uram ezt? Miért terhelje ez a bűn Izraelt?
De a király szava kötelezte Joábot, bejárta tehát egész Izraelt, és átadta a népszámlálás eredményét Dávidnak. Egész Izraelben egymillió-százezer kardforgató ember volt.
Istennek nem tetszett a népszámlálás, ezért megbüntette Izraelt.
Gád, a látóember elment Dávidhoz és elmondta az Úr üzenetét: Válassz, hogy három évig éhség dühöngjön, vagy három hónapig ellenség pusztítson, vagy három napig pestis."
Krónikák első könyve 21. fej., ld. még Sámuel második könyve 24. fej.)
- + -
Nem maradt fenn, hogy a gyűjtögető vagy nomád állattenyésztő népcsoportok mit gondoltak kényszerű vándorlásaik okairól. Konfucius - i.e. 551-479 -, Platón i.e. 427-343 - és Aristoteles - i.e. 384-322 - viszont már foglalkoztak a népesség és a terület eltartóképessége közti ideális aránnyal, melynek megbomlása - különösen a túlszaporodás - szegénységhez, éhséghez, lázadáshoz és egyéb bajokhoz vezethet.
Ezzel szemben pl. a Római birodalomban Augustus császársága alatt - i.e.31-i.sz.14. - expanzív, a népesség növelését célzó állami népesedéspolitika, a születésszám emelkedését kívánó családjog és örökösödési jog jelent meg, hatalmi szempont, a népességszám és a katonai erő közti, akkor még merev összefüggés miatt. Hiszen a gyorsan terjeszkedő birodalomban a római népesség részaránya rohamosan visszaesett a leigázottakhoz képest.
Európában és más kontinenseken is - elsősorban hatalmi, katonai szempontok miatt - a népességnövekedés előnyeit hangoztató szemlélet volt irányadó. Ezt támogatta a merkantilista közgazdasági irányzat is a 17-18. században, mely szerint a gazdagság forrása a népesség ill. annak munkaereje. A gyarmatosítás a népesség egy részének Európából való kiáramlását lehetővé, sőt szükségessé tette, így a népességnövekedést pártoló szemlélet a 20. század közepéig általánosan fennmaradt. Pedig olyan gondolkodók, mint Morus, Machiavelli, Montesquieu, Adam Smith egyaránt hangsúlyozták a nem-növekvő népességszám szükségességét a gazdaság és társadalom előnyös fejlődése érdekében.
Az USA bevándorlási politikáját is a növekedés-mánia határozta meg sokáig: az óriási mezőgazdasági területeknek és természeti kincseknek kiaknázását a népesség növekedése tette lehetővé, különösen a fiatal, de már munkaképes korú és képzett bevándorlók, akik felnevelésének költségeit más országok állták.
(A természet romlása, a romlás természete, 125. old.)
(Az indiánoknak és az élővilágnak nyilván nem volt "szükséges és áldásos" a bevándorlás. Környezeti válságunk fő okát, az emberiség katasztrofális túlnépesedésbe sodródását hatalmi és profit érdekek mozgatták évezredek óta - csak ma már kiáramolni sincs hová, akár leigázó-gyarmatosító módon, a népességnek.)
(születés)
[Részletek...] | [1828-05-06] Ráth György jogász, művészettörténész és műgyűjtő születése (+1905. júl. 7.). Az Iparművészeti Múzeum szervezője és első főigazgatója. Értékes könyvtárát az Akadémiára hagyta, műgyűjteményét özvegye ajándékozta az államnak.
(születés)
[Részletek...] | [1827-02-04] Bielz Eduárd Albert erdélyi szász zoológus, akadémikus születése (+1898. máj. 26.). Jogi tanulmányai után erdőgazdasági hivatalnok volt. A természet megfigyelésére apja, a preparálásra Fuss Mihály flórakutató tanította. Csiga- és kagylógyűjteménye a Magyar Állami Földtani Intézetbe került.
(születés)
[Részletek...] | [1826-10-26] Mocsáry Lajos író, publicista halála (szül. 1826. okt. 26.). A dualizmus korának kiemelkedő politikusa, a nemzetiségi kultúrák egyenjogúsításáért küzdött. Neve a nemzetiségi megbékélés jelképe lett, 1947-ben róla nevezték el a budapesti főiskolai román kollégiumot.
(születés)
[Részletek...] | [1826-02-02] Anthelme Brillat-Savarin francia jogász, politikus és gasztronómus halála (szül. 1755. ápr. 1.). A nagy francia forradalom idején Svájcba, majd az USÁ-ba menekült. Számos munkát publikált a jog és a politikai gazdaságtan témakörében, de ismertté az 1825-ben megjelent gasztronómiai értekezése, "Az ízlés fiziológiája" tette.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1820-06-25] Georg Wilhelm Friedrich Hegel Berlinben befejezte A jogfilozófia alapvonalai c. kézikönyvét.
- + -
„Csak vesd meg a tudományt meg az észt, / Az ember legfőbb erejét! / S ha az ördögnek magát el nem is adta volna, / Mégis el kell majd buknia.” (Goethe, Faust. I. rész)
„Igaz ugyan, hogy a jámborság is a … széttagolódott igazságot az érzelem egyszerűbb szemléletévé egybe göngyölíti, de ha ez a helyes jámborság, akkor feladja e régió formáját, mihelyt a belsőből kilépve az eszme kibontakozásának és kinyilatkoztatott gazdagságának nappalába lép, s belső istentiszteletéből magával hozza a tiszteletet egy önmagában létező, az érzelem szubjektív formája felett álló igazság és törvények iránt.”
(törvény)
[Részletek...] | [1819-05-27] Julia Ward Howe amerikai költő és írónő születése New York-ban (+1910. okt. 17.). Vak férjével - aki abolicionista reformer politikus volt - együtt szerkesztette a rabszolga-felszabadításért szót emelő Commonwealth című folyóiratot; emellett a női választójogról is írt. Költészetének legismertebb darabja a magyarul "János bácsi a csatában" kezdetű ironikus harci dal.
(születés)
[Részletek...] | [1819-03-08] Berde Áron jogász, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1892. jan. 25.). A kolozsvári egyetemen tanított. Ő az első jelentős magyar nyelvű meteorológiai és klimatológiai szakkönyv írója. A Természetbarát, illetve az Ipar és Természetbarát, a Hetilap, valamint a Kolozsvári Közlöny szerkesztője volt.
(születés)
[Részletek...] | [1819-02-13] Nagyváthy János jogász, teológus, mezőgazdász születése (+1819. febr. 13.). A keszthelyi Georgikon szellemi atyja.
(halál)
[Részletek...] | [1817-04-25] Joseph Sonnenfels osztrák közgazdász, jogtudós halála (szül. 1733). Részben az ő szorgalmazására törölték el Ausztriában a kínvallatást. Közgazdászként ő is kora elterjedt tévedését vallotta, mely szerint a gazdasági fejlődés alapja a népességnövekedés lett volna.
(halál)
[Részletek...] | [1816-01-28] Cházár András jogi író, a magyar gyógypedagógia úttörojének születése (+1816. jan. 28.). O kezdeményezte és szervezte meg az elso magyar süket-néma intézetet.
(halál)
[Részletek...] | [1813-09-03] Eötvös József író, költő, államférfi születése (+1871. febr. 2.). A magyar realista regény első mestere (A falu jegyzője, Magyarország 1514-ben). 1848-ban az első kormány vallás- és nevelésügyi minisztere volt, majd emigrált. 1853-ban hazatért, 1867-71 közt vallás- és közoktatási miniszter volt. Nevéhez fűződött az általános és kötelező népoktatásról, valamint a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvény megalkotása.
(A falu jegyzője c. regényében Vándory Boldizsár, az Isten teremtett világát féltő lelkipásztor az állatok kínzását, kegyetlen üldözését és lemészárlását is keserű szavakkal ítéli el.)
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1811-02-11] Teleki László politikus, író, akadémikus születése (+1861. máj. 8.). 1852-ben távollétében halálra ítélték 1848-49-es szerepléséért. 1861-ben tért haza, országgyűlési képviselő és az 1848-as jogalapon álló Határozati Párt vezetője lett. Az erkölcsi felelősség fokozódó súlya alatt összeroppanva öngyilkos lett. Irodalmi munkásságának legmaradandóbb műve a Kegyenc című történelmi tragédiája.
- + -
"Csak bosszút ne... - egy csapásra sújt le bűnöst és büntetőt!" (Teleki László: Kegyenc)
(születés)
[Részletek...] | [1804-07-01] George Sand (Aurore Dupin, Dudevant báróné) francia írónő halála (szül. 1804. júl. 1.). A romantikus regényirodalom népszerű alakja. Képviselte a nők szabadságtörekvéseit, szenvedéllyel hirdette nemének érzelmi egyenjogúságát (Indiana, Lélia).
(születés)
[Részletek...] | [1804-07-01] George Sand (Aurore Dupin / Dudevant báróné), a férfinevet és férfiruhát viselő, lázadó francia írónő születése (+1876. jún. 8.). A romantikus regényirodalom népszerű alakja. Előharcosa volt a nők egyenjogúságának és küzdött a szerelem szabadságáért. Ismert művei: Consuelo, Indiana, Lélia.
(születés)
[Részletek...] | [1803-10-17] Deák Ferenc politikus, jogtudós, akadémikus halála (szül. 1803. okt. 17.). "A haza bölcse" az 1830-1840-es években a reformellenzék vezéregyénisége volt. 1848-ban az első felelős kormányban igazságügyminiszterként tevékenykedett. 1850-től a passzív ellenállási politika megszemélyesítője, 1861-től a Felirati Párt vezéralakja volt. 1865 áprilisában a Pesti Naplóban jelent meg ún. "húsvéti cikke", amely az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés alapjául szolgált. Az 1870-es években az állam és az egyház szétválasztását és a polgári házasságkötés bevezetését szorgalmazta.
(születés)
[Részletek...] | [1801-04-17] Fogarasi János nyelvész, jogász, akadémikus halála (szül. 1801. ápr. 17.). Ő fogalmazta meg azt a szabályt, hogy a magyarban a kiemelt mondatrész mindig az igei állítmány elé kerül. Előbb Czuczor Gergellyel együtt, majd annak halála után egyedül szerkesztette a magyar nyelv hatkötetes szótárának anyaggyűjtését. Jogi munkákat is írt, zeneszerzéssel is foglalkozott, és úttörő jelentőségű munkásságot folytatott a folklorisztika területén.
(születés)
[Részletek...] | [1798-06-04] Giacomo Girolamo Casanova (Chevalier de Seingalt) itáliai író, kalandor halála (szül. 1725. ápr. 2. Velence). Az előkelő származású, művelt Casanova rendkívül mozgalmas és kalandos életet élt, volt jogász, pap, bűvész, csodadoktor, hegedűművész, lutri igazgató, könyvtáros, nemes társaságok kedvelt vendége és börtönök lakója, de mindenekelőtt utolérhetetlen szerető. "Életem története" című műve érdekes kordokumentum, amelyben gazdag körképet festett Európa szokásairól, századának jelentős eredményeiről, gáláns szerelmi kalandokról. Történeti munkákat, matematikai értekezéseket, drámákat és színműveket is alkotott.
(A szoknyavadász Don Juan-nal szemben, aki hódításainak számával dicsekedett férfitársai körében, Casanova arra volt büszke, hogy a gyönyörre talált nők suttogó propagandája terjesztette hírnevét és a dicshimnuszok hatására a nők keresték a társaságát.)
(halál)
[Részletek...] | [1796-12-30] Wesselényi Miklós író halála (szül. 1796. dec. 30.). Ellenzéki politikusként követelte a paraszti tulajdont, az örökváltságot és a robot eltörlését, a törvény előtti egyenlőséget, az emberi alapjogokat. Az 1838-as pesti árvízkor a mentés hőse volt.
(árvíz, születés, törvény)
[Részletek...] | [1795-05-20] Lefejezték (az azóta ezért Vérmezőnek nevezett helyen) felségsértésért és hazaárulásért Martinovics Ignác filozófust (szül. 1755.07.22.), az első magyar köztársasági mozgalom, a jakobinusok vezetőjét és négy társát:
Hajnóczy József jogtudós, író (szül. 1750.05.03.),
Laczkovics János költő (szül. 1754.01.13.),
Gróf Sigray Jakab (szül. 1760 körül), aki a Reformátorok Társasága titkos szervezetének igazgatója volt,
Szentmarjay Ferenc (szül. 1767 körül), aki lefordította a francia jakobinus alkotmányt s a mozgalom más dokumentumait.
[Részletek...] | [1793-12-03] Marosvásárhelyen Aranka György író és jogtudós vezetésével megalakult az első magyar tudós társaság, az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. Tagjai körében egyesítette a korszak erdélyi és magyarországi íróinak és tudósainak legjavát.
[Részletek...] | [1793-01-03] Lucretia Mott születése. Az amerikai nők jogvédő mozgalmának egyik megalapítója, a rabszolgaság-ellenes mozgalom vezetője.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1789-08-27] Párizsban a francia Nemzetgyűlés elfogadta az Emberi Jogok Nyilatkozatát.
[Részletek...] | [1789-08-26] Az Emberi és Polgári Jogok Deklarációja, Franciaország.
[Részletek...] | [1789-04-28] Christian Fletcher első tiszt vezetésével fellázadt a fél éves tahiti tartózkodás után Angliába visszaindult Bounty hajó 19 matróza. William Bligh kapitányt és 18 matrózát élelemmel és vízzel csónakba rakták Tahiti közelében. A zendülők visszatértek a szép tahiti lányokhoz. Egy részük később a térképeken még nem szereplő, 4,6 km2-es Pitcairn-szigeten kolóniát hozott létre. Telepüket 1808-ban felfedezte a Topaz amerikai hajó. Tízüket elítélték, négyüket fel is akasztották. (A sziget lakói ma is őrzik a hajó ágyúját és Christian bibliáját, és főleg a történet gerjesztette turizmusból élnek.)
Bligh 1790 márciusában jutott haza Angliába és már júniusban meg is jelent könyve az árulókról. A lázadó tiszt bátyja, Edward Fletcher cambridge-i jogászprofesszor viszont sikeres ellenpropagandát indított az angol sajtóban, Bligh kapitány kegyetlenkedéseit emlegetve. Noha nincs rá bizonyíték, hogy a kapitány keményebben bánt volna a legénységgel az akkoriban szokásosnál, a történetet világhíressé tevő mintegy háromezer írásmű, 3 film és egy musical a rebellisek oldalán áll.
(Bűnös a menekülés az erőszakos, gyarmatosító, természetpusztító civilizációból?)
[Részletek...] | [1788-06-21] letbe lépett a ma is érvényben lévő legrégibb írott alaptörvény, az amerikai alkotmány, miután 9 állam már ratifikálta. Az Angliától elszakadt 12 volt észak-amerikai gyarmat konföderációját kimondó törvény széles körű jogokat biztosított az Unió tagállamainak, így akadályozva meg a túlzott központosító törekvéseket.
(törvény)
[Részletek...] | [1787-09-17] Aláírták (s a következő évben elfogadták) az Egyesült Államok alkotmányát, a még ma is érvényben lévő legrégibb írott alaptörvényt.
Az alkotmány komoly súlyt helyezett a hatalmi ágak szétválasztására, de kevés teret szentelt az alapvető emberi jogok megfogalmazásának. Ezt a hiányt pótolta a Bill of Rights, az alkotmányhoz csatolt 'első tíz kiegészítô módosítás', amely 1791-ben lépett hatályba.
(S hatálya ma ... ?)
(törvény)
[Részletek...] | [1781-10-25] Megjelent II. József osztrák császár nyílt parancsa, az ún. türelmi rendelet, melynek magyar változata biztosította a nem katolikusok szabad vallásgyakorlatát és hivatalviselési jogát anélkül, hogy bárkit is vallásos meggyőződésével ellenkező eskü tételére kötelezhettek volna. Megtiltotta a vegyes házasságokból született gyermekek erőszakos katolikus hitre keresztelését, a katolikus püspök nem ellenőrizhette többé a protestáns egyházak működését, amelyeknek engedélyezték a templomépítést és a paptartást, bár a templom nem nyílhatott utcára, és tornyot, harangot sem kaphatott.
(megjelent, tilt)
[Részletek...] | [1764-01-07] Mádéfalvi veszedelem: Erdélyben Siskowicz altábornagy vezetésével katonaság rohanta meg a Madéfalván egybegyűlt, szabadságjogaikért küzdő és az erőszakos császári besorozások ellen tiltakozó csíki székelyeket. A vérfürdőben kétszáz székely meghalt.
(Sokan korábban a földesúri terhek alóli szabadulás reményében önként jelentkeztek határőrnek, de később kiderült, hogy adóikat továbbra is fizetni kell. A vonakodók ellen Mária Terézia elrendelte a sorozást, a székelyek pedig válaszul Madéfalván petíció fogalmazásába kezdtek.
A vérengzés elől menekülőket a moldvai csángók fogadták be, majd tíz év után Hadik András segítségével Bukovinában telepedtek le, és sorra alapították meg falvaikat: Fogadjistent, Istensegítset, Hadikfalvát, Józseffalvát és Andrásfalvát.
Az öt falu lakói visszavágytak hazájukba, így kerültek az Al-Duna vidéke és Déva környékére, majd 1941-ben Bácskába, ahonnan a II. világháború végén ismét menekülni kényszerültek. Magyarországon a háború után kiutasított németajkú nemzetiség megüresedett házaiba, a Balaton-felvidékre illetőleg többnyire Tolna és Baranya megyei falvakba telepítették a bukovinai székelyeket. Mai központjuk Bonyhád.)
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1755-04-01] Anthelme Brillat-Savarin francia jogász, politikus és gasztronómus halála (szül. 1755. ápr. 1.). A nagy francia forradalom idején Svájcba, majd az USÁ-ba menekült. Számos munkát publikált a jog és a politikai gazdaságtan témakörében, de ismertté az 1825-ben megjelent gasztronómiai értekezése, "Az ízlés fiziológiája" tette.
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1755-01-19] Nagyváthy János jogász, teológus, mezőgazdász születése (+1819. febr. 13.). A keszthelyi Georgikon szellemi atyja.
(születés)
[Részletek...] | [1745-06-05] Cházár András jogi író, a magyar gyógypedagógia úttörojének születése (+1816. jan. 28.). O kezdeményezte és szervezte meg az elso magyar süket-néma intézetet.
(születés)
[Részletek...] | [1725-04-02] Giacomo Girolamo Casanova (Chevalier de Seingalt) itáliai író, kalandor halála (szül. 1725. ápr. 2. Velence). Az előkelő származású, művelt Casanova rendkívül mozgalmas és kalandos életet élt, volt jogász, pap, bűvész, csodadoktor, hegedűművész, lutri igazgató, könyvtáros, nemes társaságok kedvelt vendége és börtönök lakója, de mindenekelőtt utolérhetetlen szerető. "Életem története" című műve érdekes kordokumentum, amelyben gazdag körképet festett Európa szokásairól, századának jelentős eredményeiről, gáláns szerelmi kalandokról. Történeti munkákat, matematikai értekezéseket, drámákat és színműveket is alkotott.
(A szoknyavadász Don Juan-nal szemben, aki hódításainak számával dicsekedett férfitársai körében, Casanova arra volt büszke, hogy a gyönyörre talált nők suttogó propagandája terjesztette hírnevét és a dicshimnuszok hatására a nők keresték a társaságát.)
(születés)
[Részletek...] | [1689-02-13] Az angol parlament elfogadta a Bill of Rights néven ismertté vált törvényt, az állampolgári jogok alkotmányos iratokba foglalt gyűjteményét.
(törvény)
[Részletek...] | [1657-04-02] III. Ferdinánd Habsburg-házi magyar király születése (+1657. ápr. 2.).
1637. február 15-én lépett trónra. Szívesebben foglalkozott a művészetekkel, mint a politikával. Az 1645-ös linzi békében elismerte a magyar rendek jogait és a protestánsok szabad vallásgyakorlását. A 30 éves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai békében lemondott a német államok feletti hegemóniáról.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1618-05-23] A cseh protestánsok vezetői Thürn Mátyás gróf vezetésével a prágai Hradzsinba vonultak, hogy Habsburg Mátyás császár és király helytartóin számon kérjék az 1609-es felséglevélben biztosított szabadságjogokat. Heves szóváltás után Martinitz és Slawata helytartókat, valamint Fabricius titkárt az ablakon át kidobták.
Ezután a csehek ideiglenes kormányt alakítottak, s az időközben meghalt Mátyás utódját, II. Ferdinándot nem ismerték el uralkodójuknak, hanem a német protestáns fejedelmek Uniójának vezetőjét, V. Frigyes pfalzi uralkodót választották királyuknak.
Ezzel megkezdődött a németországi katolikus fejedelmek Ligája, illetve a protestáns fejedelmek Uniója közötti ellentétből táplálkozó harmincéves háború, amely vallásháborúként indult, majd csaknem valamennyi európai ország belekeveredett. A harcok az 1648. október 24-i vesztfáliai békével zárultak le.
(háború)
[Részletek...] | [1608-07-13] III. Ferdinánd Habsburg-házi magyar király születése (+1657. ápr. 2.).
1637. február 15-én lépett trónra. Szívesebben foglalkozott a művészetekkel, mint a politikával. Az 1645-ös linzi békében elismerte a magyar rendek jogait és a protestánsok szabad vallásgyakorlását. A 30 éves háborút lezáró 1648-as vesztfáliai békében lemondott a német államok feletti hegemóniáról.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1585-04-10] Ugo Boncompagni, a későbbi XIII. Gergely pápa (1572-1585) születése (+1585. ápr. 10.). A bolognai egyetemen tanult, majd jogot oktatott (1531-39). Szabad életet élt, volt egy fia, 40 éves korában lett pap, 70 évesen pápa. Ő vitte keresztül a hosszú ideje vajúdó naptárreformot.
(halál)
[Részletek...] | [1566-09-06] Meghalt az ostromló sereg 71 éves vezére, II. Szulejmán (Szolimán) török szultán (szül. 1495) Szigetvárnál, de halálát eltitkolták a serege elől, s a várat két nap múlva bevették. Az oszmán birodalom az ő uralma idején érte el legnagyobb kiterjedését.
(Magyarország Nato-csatlakozásának politikai előkészítésekor még szobrot is állítottak neki Szigetváron, ami nagy vitákat váltott ki. Lehet, hogy egyszer Sztálinnak is újra szobrot állítanak Magyarországon?
A törökökkel való megbékélést inkább török békemozgalmárok, békét hirdető (és ezért a maguk korában bizonyára ellenzékbe szorított, üldözött) török vallási vezetők, filozófusok, művészek, a török nők jogaiért és a túlnépesedés megállításáért küzdők magyarországi megismertetése szolgálja. Vagy Törökország nem ezekre, hanem az agresszoraira lenne büszke?)
- + -
1688: A törököket kiűzték Nándorfehérvárról (ma Belgrád) a nyugati szövetséges csapatok. (Buda ekkor már 2 éve szabad volt. Végül a szultán az 1699-es karlócai békében lemondani kényszerült minden magyarországi hódításáról.)
[Részletek...] | [1551-09-24] Sikeresen végződött Közép-Európa első sztrájkja: a máramarosszigeti sóvágók munkabeszüntetéssel nyomatékosított követelését - bérek rendezése, egybegyűlési jog - teljesítette a királyi hatalom.
(sztrájk)
[Részletek...] | [1502-06-07] Ugo Boncompagni, a későbbi XIII. Gergely pápa (1572-1585) születése (+1585. ápr. 10.). A bolognai egyetemen tanult, majd jogot oktatott (1531-39). Szabad életet élt, volt egy fia, 40 éves korában lett pap, 70 évesen pápa. Ő vitte keresztül a hosszú ideje vajúdó naptárreformot.
(születés)
[Részletek...] | [1444-05-20] Sienai Szt. Bernardin ferences születése (+1444. máj. 20.). Amikor 1400-ban Sienában kitört a pestis és mások elmenekültek, ő a városban maradt és ápolta a betegeket. 1404-ben lett ferences szerzetes pap. IV. Jenő pápa börtönbe vetette. Nem sokkal halála előtt kapta csak vissza a prédikálás jogát. Már hat évvel halála után szentté avatták.
(halál)
[Részletek...] | [1388-03-31] Evrard ’t Serclares kivégzése Brüsszel főterén, amit az angolszász helytartó a 8. számú ház balkonjáról nézett végig. A város jogait védelmező hős karja ma is fényes a domborművén, mert azt tartja a legenda, aki megsimítja, egy évig boldog lesz, ha pedig leány, egy éven belül férjhez megy.
(Egy leánynak az a legfőbb boldogság, hogy asszonysor(s)ba kerül?)
[Részletek...] | [1380-09-08] Sienai Szt. Bernardin ferences születése (+1444. máj. 20.). Amikor 1400-ban Sienában kitört a pestis és mások elmenekültek, ő a városban maradt és ápolta a betegeket. 1404-ben lett ferences szerzetes pap. IV. Jenő pápa börtönbe vetette. Nem sokkal halála előtt kapta csak vissza a prédikálás jogát. Már hat évvel halála után szentté avatták.
(születés)
[Részletek...] | [1367-09-01] Létrejött az első magyar egyetem. V. Orbán pápa jóváhagyta Nagy Lajos királynak a pécsi egyetem alapításáról szóló oklevelét. Az egyetem egy-egy magasabb fokú iskola köré tömörült különböző nemzetiségű tanárok és tanulók közössége volt. A négy kar közül csupán az alapképzést adó bölcsész-, valamint a jogi kar működése bizonyított, a teológiai kar felállítását a pápa nem engedélyezte. Feltételezhetően orvosi kar is működött. Az egyetem 20-25 évi fennállás után, 1390 körül elhalt.
[Részletek...] | [1291-12-02] III. András városi kiváltságot adott Pozsonynak. A kiváltságlevél egyebek között árumegállító jogot tartalmazott, és megtiltotta, hogy megakadályozzák a jobbágyoknak a városba költözését.
(tilt)
[Részletek...] | [1215-06-15] A Földnélküli János angol király ellen lázadó nemesség kompromisszumos dokumentum, a Magna Charta (The Great Charter) aláírására kényszerítette az uralkodót. Ez volt az angol nemesség szabadságlevele, A Nagy Okirat, mely először foglalta törvénybe a jogszerű alattvalói ellenállást a törvényszegő uralkodóval szemben.
(aláírás, törvény)
[Részletek...] | [1215-06-15] [sms] A Magna Charta először tette jogszerűvé az alattvalói ellenállást a törvényszegő uralkodóval szemben.
(törvény)
[Részletek...] | [0565-11-13] I. Justinianus (Flavius Petrus Sabbatius) bizánci császár halála (szül. 482). 45 évesen, 527-ben lépett trónra (akkor ez már idős embernek számított) és 83 éves koráig uralkodott. Legfőbb célja a római birodalom régi nagyságának visszaállítása volt: visszafoglalta Afrikát, Itáliát és Hispánia egy részét. Személyes irányításával készítették el a római jog, valamennyi rendelet és törvény hatalmas gyűjteményét, a Codex Justinianust.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [0325-05-20] [idezet] Nagy Konstantin római császár megnyitotta a keresztény püspökök első "egyetemes" (az egész birodalomra kiterjedő) zsinatát a kisázsiai Niceában (ma: Iznik). Elfogadtatott egy ökumenikus hitvallást, a Nicaeumot.
(Noha meg sem volt keresztelve még, vette magának a jogot, hogy zsinatot hívjon össze és elnököljön rajta. A Birodalomnak egységesítő vallásra volt szüksége. A níceai hitvallásban nem szerepel a szeretet szó, sem Istennel, sem Jézussal, sem az emberrel kapcsolatban.)
[Részletek...] |
|
