|
|  | |
Találatok száma: 334 | [2006-11-04] [blog]  Szeretek hegytetõkön és vízpartokon merengeni. S lám, ma azt olvastam, hogy a hegyi emberek s a tóparton élõk tovább élnek: megfontoltabbak, nyugodtabbak. A kilátás, a távlatok miatt. Megtanulnak szemlélõdni. Aki szemlélõdik, nem bosszankodik apró-cseprõ napi dolgokon. Lelke, akár a tó vize hajnaltájt vagy az éjjeli búzamezõ... [Részletek...] | [2006-10-15] Az utcára sereglő cigányok kirángatták autójából és 14 ill. 5 éves kislányai szeme láttára agyonverték Szögi Lajos tanárt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán, miután a cigánytelepen átvezető úton látszólag elütött egy 11 éves lányt (akit a kórházból még aznap kiengedtek, mert az eleséstől csak kisebb zúzódásai lettek).
A 44 éves pedagógus a Környezetvédelmi Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetségének elnöke volt.
[Részletek...] | [2006-09-04] A 44 éves Steve Irwin ausztrál természetfilmes meghalt, miután egy rája mérgező farok-tüskéje a mellkasán találta. Irwin híres volt arról, hogy dokumentumfilmjeiben veszélyes teremtményeket, mint például krokodilokat, kígyókat és pókokat mutatott be testközelből. Hazájában és a világ számos táján forgatott filmjeivel sokat tett a veszélyeztetett fajok és a Föld állatvilágának megóvásáért.
[Részletek...] | [2004-11-19] Orkán pusztított Kelet-Európában. A Magas-Tátrában több mint száz km2-en letarolta az erdőket, közel 3 millió m3 fa dőlt ki (Szlovákia közel egy éves szokásos fakitermelése).
A kidőlt fák közel felét a helyszínen kell hagyni lassan elkorhadni, hogy valamelyest védjen a tavaszi árvíz és az erdőtalaj hirtelen lemosódása ellen.
A faültetvények (mert az egyfajú, telepített erdő nem nevezhető erdőnek) sokkal sérülékenyebbek a természeti csapásokkal és a kártevőkkel szemben. Most az 1930-as évek végén – miután a világháborús készülődés jegyében tarra vágták a tátrai erdőket - egyszerre telepített lucfenyő ültetvények pusztultak el. 1915-ben egy hasonló orkánban még tizedekkora sem volt a pusztulás.
(árvíz, háború)
[Részletek...] | [2004-10-08] [idezet] Wangari Maathai kenyai környezetvédő kapta a Nobel Béke Díjat. Az általa 1977-ben alapított Green Belt (Zöldövezet) mozgalom (www.greenbeltmovement.org) keretében szegény asszonyok már több mint 30 millió fát ültettek Afrikában.
Ez az első alkalom, hogy nem fegyveres konfliktus kapcsán, hanem környezetvédő tevékenységért kapott valaki Nobel Béke Díjat. Maathai szerint a kettő összetartozik: "Az emberek a vízért, élelemért és más természeti forrásokért harcolnak, amikor ezek szűkösek. A fenntartható fejlődés a béke magva."
Maathai vezetőségi tagja az Ökolábnyom Hálózatnak (Global Footprint Network, www.footprintnetwork.org).
[Részletek...] | [2004-05-25] Haiti szigetén az esőzések miatt a folyók megáradtak, kétezren meghaltak, 13 ezer ember otthona semmisült meg.
(A média természetesen az esőzéseket okolta, senki nem beszélt arról, hogy az erdőket kiirtották, a talaj lemosódott, nincs ami természetes módon fékezze/tárolja a csapadékot. A Magyarországnál háromszor sűrűbben lakott sziget erdeit a 17-18. században a francia gyarmatosítók pusztították, hogy helyet csináljanak a cukornádültetvényeknek s tüzifát a cukorfinomítóknak, majd az európai bútorgyártás mahagóni iránti éhsége tizedelte meg a faállományt. Még 1950-ben is a sziget területének 25 %-a erdő volt, de a túlnépesedés miatt kell a terület a szántóföldeknek, kell a tüzifa, így ma már csak 2 % az erdő. Haiti korunk „Húsvét szigete”.)
[Részletek...] | [2003-07-17] Egy ukrán hadgyakorlat során „eltévedt” föld-levegő rakéta lelőtte a Siberian Airlines utasszállító gépét, amely Tel-Avivból Novoszibirszkbe ment. Az utasok közt öt izraeli mikrobiológus is meghalt, akik egy orosz tudományos laboratóriumba utaztak.
Két év alatt 25 híres mikrobiológus halt meg rejtélyes körülmények közt a világon. A fenti öt mellett másik öt repülőgép-szerencsétlenségekben (pl. a 63 éves amerikai Steven Mostow fertőző-betegség specialista saját kisrepülőgépének levált az egyik motorja), ötöt a lakásukba betörők öltek meg, egyet megkéseltek, négyet lelőttek. Pl. a 24 közt az egyetlen nőt, dr. Tanya Holzmayer San Francisco-i virológust egy soha meg nem rendelt pizzaszállító csöngetett ki otthonából és a lépcsőházban lesben álló volt kollégája lőtte le. Egy szakértő a laboratóriumának zsilipkamrájában halt meg szénmonoxidtól, egyet elgázoltak, egy harvardi professzor, Don Wiley pedig „leszédült” egy Missisipi fölötti hídról.
Ketten öngyilkosok lettek. Egyikük az angol David Kelly biológiai-fegyver szakértő, 2003. júl. 17-én, miután munkahelye, az angol hadügyminisztérium bedobta a köztudatba a nevét, mint aki a BBC forrása volt a kormány iraki fegyverdossziéjának ’feltupírozását’ leleplező tudósításokhoz.
- - - - - -
Assisi Szent Ferenc, az ökológia védőszentjének ünnepe.
- + -
...Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,
Legfôképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja
és aki reánk deríti a te világosságod.
És szép ô és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed, Fölséges.
Áldjon, Uram téged Hold nénénk
és minden csillaga az égnek;
Ôket az égen alkotta kezed fényesnek,
drágaszépnek!
Áldjon, Uram, tégedet Szél öcsénk,
Levegô, felhô, jó és rút idô,
kik által élteted minden te alkotásodat.
Áldjon, Uram, tégedet Víz hugunk,
oly nagyon hasznos ô,
oly drága, tiszta és alázatos.
Áldjon, Uram, Tűz bátyánk;
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ô és erôs, hatalmas és vidám.
Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,
Ki minket hord és enni ad.
És mindennemű gyümölcsöt terem,
füveket és színes virágokat.
Áldjon, Uram téged minden ember,
ki szerelmedért másnak megbocsát.
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert tôled nyernek majd, Fölséges, koronát.
Áldjon, Uram, nôvérünk, a testi halál,
Aki elôl élô ember el nem futhat...
(Assisi Szt. Ferenc: Naphimnusz - részlet)
- - - - - -
Nagybörzsönyi Erdei Vasút napja (infó: 27-378025)
Marosvásárhelyi Kisvasút napja (infó: +40-744-528206)
- - - - - -
Nemzetközi madármegfigyelő napok (október első hétvégéje)
Infó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, www.mme.hu 275-6247 [email protected]
[Részletek...] | [2002-10-27] Az észak-kínai Sanhszi tartományból egy Hosszú Menetelés 4-B rakéta segítségével felbocsátottak egy ZY-2 típusú kínai műholdat, amelynek fő feladata a természeti erőforrások feltérképezése.
(A két űrnagyhatalom mellett egy harmadik is fürkészi már, mit lehet még találni a kizsigerelt Földön. A jövő generációk raktárainak kirablása… Ők bizonyára elég „fejlettek” lesznek ahhoz, hogy kitaláljanak valami megélhetést és a rájuk hagyott veszélyek kezelését…)
[Részletek...] | [2002-10-24] [idezet] Vedd vissza az idődet! Szabadidő Világnapot szervezett az Amerikai Egyszerűségi Fórum az USÁ-ban. http://www.timeday.org
Az amerikaiak 350 órával (9 héttel) többet dolgoznak évente, mint a nyugat-európaiak. Azaz az év végéig hátralévő 9 hetet már előre ledolgozták, mától szabadságra kellene menniük, hogy utolérjék az európaiak gazdagságát szabadidőben.
Az USA gazdaságának hatékonysága több mint kétszeresére nőtt a hatvanas évek óta, amikor még ugyanannyit dolgoztak, mint Európában, és amikor a szabadidő korszakát, 14 órás munkahetet ígértek nekik 2000-re. Már 1933-ban, amikor a hatékonyság a mainak negyede sem volt, az USA szenátusa komolyan fontolgatta a 30 órás munkahét bevezetését. Vannak kultúrák, amelyek a munka hatékonyságának növelésével szabadidőt nyernek, más kultúrák cuccokat és természetpusztítást.
- + -
A szabad idő létünk virága, gyümölcse: csak általa jutunk saját énünk birtokába. Boldogok, akiknek értékes az egyénisége - a legtöbb ember nem tud mit kezdeni szabad idejében azzal az unalmas fickóval, aki csak teher önmagának is.
A sok munka igen rosszat tesz az egészségnek, a családi és társasági életnek, a lelki és szellemi gazdagodásnak, a kreativitásnak - és legfőképp a természetnek.
"Ne vágj ki minden fát!! - legalább néha-néha lazíts egy félórát..." (Koncz Zsuzsa)
[Részletek...] | [2002-09-23] Szexmúzeum nyílt New Yorkban. A bemutatkozó kiállítás témája: hogyan formálta New York az amerikaiak viszonyát a nemiséghez.
(Az emberréválás jelen evolúciós fázisában az egyik legfőbb lépés a szexualitás humanizálása, a korlátlan állati termékenységtől a felelős nemzés felé, az erőforrás-igényes párhódítási harcoktól a szabad, természetes szeretetkapcsolatok felé stb.)
[Részletek...] | [2002-05-29] [idezet] A környezet állapota - múlt, jelen, jövő? címmel jelent meg az ENSZ harminc éves Környezetvédelmi Programjának (UNEP) előrejelzése a következő harminc évre.
- + -
Rövid ismertetés:
Az emberi terjeszkedés tönkreteszi a Földet. Harminc éven belül az emberi tevékenység a szárazföldi területeknek (a jelenlegi 50 % helyett) már több mint 70 százalékát rongálja meg (utak, bányászat, városok, infrastruktúra, talajkizsigerelés stb.). Pedig a jövő generációk élete a Föld eltartóképességétől függ. A Földre nehezedő teher gyors növekedésének fő hajtóereje a népességrobbanás: az utóbbi 30 év alatt 2 milliárd 220 millióval lettünk többen!
Az ENSZ 1972-ben, a stockholmi környezetvédelmi konferencia után hozta létre a Környezetvédelmi Programot. Azóta drámai mértékű romlás következett be. A most közzétett Globális Környezetvédelmi Szemlélet-3 (Global Environment Outlook-3, GEO-3) tanulmány több mint ezer szerzo munkáit összegzi.
Bár vannak eredmények, pl. a gazdagabb országokban jelentosen csökkent a levego és a vizek szennyezettsége, és a század közepére talán sikerül helyreállítani az ózonréteget és megállítani az üvegház gázok légköri arányának növekedését, a globális környezetünk romlik. Latin-Amerikában és Ázsiában a terület 80 ill. 75 százalékát fogja már károsítani a sebesen növekvő népesség lakhatása, megélhetése és a gyors infrastruktúra építés.
A Föld talajkészletének már 15 %-a erodálódott emberi beavatkozás miatt. Az emberiség 40 %-a él súlyosan vízhiányos területen, ez 30 év múlva 50 % fölött (Nyugat-Ázsiában és a Közel-Keleten 90 %) lesz. Az emberiség terjeszkedése már az emlosállatok egynegyedét és a madarak 12 %-át fenyegeti kihalással.
A Föld folyóinak már kb. fele szennyezett. A szennyvíz nagy része tisztítatlanul ömlik a folyókba és óceánokba. Pl. a fertozött halak miatt évente körülbelül 2.5 millió ember kap hepatitist.
Az ember okozta természeti katasztrófák a nyolcvanas években átlagosan 147 millió embert sújtottak évente, a 90-es években már 211 milliót, és csak 1999-ben több mint száz milliárd dollár kárt okoztak. Egyedül India, csak az ember okozta talajpusztulás miatt GDP-je 4.5 %-át veszíti el évente.
A tanulmány kimondja, hogy csak azonnali cselekvéssel tudjuk megállítani a környezet pusztulását. Dr. Klaus Töpfer, az UNEP vezetoje szerint "konkrét cselekedetekre, konkrét menetrendre és vasakaratra van szükségünk. Ez nem lehet egyedül a politikusok felelossége. Ennek a vállalatnak mindannyian a részvényesei vagyunk."
(konferencia)
[Részletek...] | [2001-11-30] George Harrison angol énekes, zeneszerző, szólógitáros születése (+2001. nov. 30.). 1958-tól játszott a később Beatles néven felülmúlhatatlanná vált zenekarban, ő volt a legfiatalabb "gombafejű". Sikerdalai közé tartozik az 1968-as While My Guitar Gentle Sweeps, a Something, a Here Comes The Sun. Az 1970-es szétválást követően szólókarriert kezdett.
Ő szervezte meg a bangladesi menekültek megsegélyezésére irányuló koncertet, amelyen Bob Dylan, Eric Clapton, Leon Russel, Billy Preston és Ringo Starr is fellépett.
(Banglades másfél magyarországnyi területén lassan másfélszáz millió ember él, ökológiai lábnyomuk a nagy szegénység ellenére is 800 %-os, azaz életterük eltartóképességét nyolcszorosan túlterhelik, ráadásul a szaporodás még mindig nagyon gyors.
Az 1970-es évek elejéig Banglades ivóvizét folyók és tavak szolgáltatták. Az egyre szennyezettebb víz okozta betegségek miatt nemzetközi segélyszervezetek kútfúrási programot indítottak. Nem tudták, hogy a Gangesz víztartó rétegeiben természetes módon sok arzén található, és nem vizsgálták meg az üledéket. Minthogy a krónikus arzénmérgezés hatásai akár 15 évig is rejtve maradhatnak, a járványt nem ismerték fel, csak 1995-ben, amikor már a lakosság fele arzénmérgezéstől szenvedett. A WHO előrejelzése szerint néhány éven belül Dél-Bangladesben a halálozások egytizede az arzén okozta rák következménye lesz. Nincs megoldás, mert ennyi embernek egyszerűen nincs elég víz máshogy.)
(halál, járvány)
[Részletek...] | [2001-11-19] A szingapúri székhelyű ún. WC Világszervezet (World Toilet Organisation) WC világnappá nyilvánította nov. 19-ét és felhívta a figyelmet, hogy minden embernek joga van megfelelő minőségű vécére. Az emberiség egyharmadának még latrinája sincs.
Évszázezredekig az emberi ürülék a természetes körfolyamatok része volt, összegyűjtötték trágyázás céljára, csak a folyóvölgyekben élők juttatták a vízbe. A vízöblítéses wc talajjavító anyagból vízszennyező anyagot csinált belőle. Kínában 1980-ig több emberi ürüléket használtak a földeken, mint műtrágyát. Az vízöblítéses wc terjedése az ipari országokban óriási vízpazarlással jár.
Vespasianus római császár 79-ben megadóztatta a nyilvános illemhelyeket, s amikor fia, Titus (később császár 79-81-ig) ezt helytelenítette, a máig is gyakran használt mondással felelt: A pénznek nincs szaga.
Az ókorban még nem különítették el a wc-ket, sem nem voltak külön női és férfi wc-k. A népsűrűség növekedése miatt kellett szabályokat hozni, hogy a városokat ne borítse el az ürülék. 1539-ben Párizsban kimondatott, hogy mindenki felelős a saját piszkáért, s kötelezővé tették a házi pöcegödröt. 1739-ben szintén Párizsban terelte először külön mellékhelyiségekbe a férfiakat és a nőket egy csapszék tulajdonosa.
[Részletek...] | [2001-10-04] Egy ukrán hadgyakorlat során „eltévedt” föld-levegő rakéta lelőtte a Siberian Airlines utasszállító gépét, amely Tel-Avivból Novoszibirszkbe ment. Az utasok közt öt izraeli mikrobiológus is meghalt, akik egy orosz tudományos laboratóriumba utaztak.
Két év alatt 25 híres mikrobiológus halt meg rejtélyes körülmények közt a világon. A fenti öt mellett másik öt repülőgép-szerencsétlenségekben (pl. a 63 éves amerikai Steven Mostow fertőző-betegség specialista saját kisrepülőgépének levált az egyik motorja), ötöt a lakásukba betörők öltek meg, egyet megkéseltek, négyet lelőttek. Pl. a 24 közt az egyetlen nőt, dr. Tanya Holzmayer San Francisco-i virológust egy soha meg nem rendelt pizzaszállító csöngetett ki otthonából és a lépcsőházban lesben álló volt kollégája lőtte le. Egy szakértő a laboratóriumának zsilipkamrájában halt meg szénmonoxidtól, egyet elgázoltak, egy harvardi professzor, Don Wiley pedig „leszédült” egy Missisipi fölötti hídról.
Ketten öngyilkosok lettek. Egyikük az angol David Kelly biológiai-fegyver szakértő, 2003. júl. 17-én, miután munkahelye, az angol hadügyminisztérium bedobta a köztudatba a nevét, mint aki a BBC forrása volt a kormány iraki fegyverdossziéjának ’feltupírozását’ leleplező tudósításokhoz.
- - - - - -
Assisi Szent Ferenc, az ökológia védőszentjének ünnepe.
- + -
...Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,
Legfôképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja
és aki reánk deríti a te világosságod.
És szép ô és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed, Fölséges.
Áldjon, Uram téged Hold nénénk
és minden csillaga az égnek;
Ôket az égen alkotta kezed fényesnek,
drágaszépnek!
Áldjon, Uram, tégedet Szél öcsénk,
Levegô, felhô, jó és rút idô,
kik által élteted minden te alkotásodat.
Áldjon, Uram, tégedet Víz hugunk,
oly nagyon hasznos ô,
oly drága, tiszta és alázatos.
Áldjon, Uram, Tűz bátyánk;
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ô és erôs, hatalmas és vidám.
Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,
Ki minket hord és enni ad.
És mindennemű gyümölcsöt terem,
füveket és színes virágokat.
Áldjon, Uram téged minden ember,
ki szerelmedért másnak megbocsát.
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert tôled nyernek majd, Fölséges, koronát.
Áldjon, Uram, nôvérünk, a testi halál,
Aki elôl élô ember el nem futhat...
(Assisi Szt. Ferenc: Naphimnusz - részlet)
- - - - - -
Nagybörzsönyi Erdei Vasút napja (infó: 27-378025)
Marosvásárhelyi Kisvasút napja (infó: +40-744-528206)
- - - - - -
Nemzetközi madármegfigyelő napok (október első hétvégéje)
Infó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, www.mme.hu 275-6247 [email protected]
[Részletek...] | [2000-10-26] Dr. Theodora E. Colborn (amerikai ökológusnő, szül. 1927, endocrine rendszerre ható vegyi anyagok) és Dr. Karl-Henrik Robert (svéd orvos, szül. 1947, a Természetes Lépés - Natural Step - nemzetközi szervezet alapítója) kapta a Blue Planet Prize-t (Kék Bolygó Díj, ún. Környezeti Nobel-díj) Tokióban.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [2000-02-19] Friedensreich Hundertwasser (Friedrich Stowasser) osztrák festő és grafikus, épülettervező halála (szül. 1928. dec. 15.). Erős színezésű, egyenes vagy spirális vonalvezetésű, dekoratív festészetével az osztrák ún. "Jugendstil" hagyományainak folytatója. Festett papírra, vászonra, fára, kőre. A bécsi "Hundertwasser-ház" egyúttal műveinek otthona. Az elidegenedett városban próbált természetközelit építeni.
(halál)
[Részletek...] | [1999-08-11] Teljes napfogyatkozás. Magyarországon is észlelhető volt, a Szombathely, Siófok, Szeged vonalon a különleges természeti jelenség 12 óra 47 perctől 12 óra 54 percig tartott.
[Részletek...] | [1999-02-11] [idezet] A Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint az infláció 11 év óta először 1999 januárjában került 10 százalék alá, az év első hónapjában a fogyasztói árak 9,8 százalékkal voltak magasabbak, mint 1998 januárjában.
- - - - - - - - - -
Betegek világnapja
- + -
1993-tól II. János Pál pápa kezdeményezésére február 11-e a betegek világnapja az 1858. február 11-i Lourdes-i jelenés emlékére. Lourdes-ban a zarándokok száma évente több mint félmillió és a természetes módon meg nem magyarázható gyógyulások száma is több ezerre tehető. A világnap célja, hogy "Isten egész népe kellő figyelmet szenteljen a betegnek, illetve segítse elő a szenvedés megértését".
- - - - - - - - - -
[Részletek...] | [1998-08-02] Szántó Piroska Kossuth-díjas festő, grafikus halála (szül. 1913. dec. 7.). 1939-től a festészet és a grafika elemeit ötvöző képein a természet ábrázolásából indult ki. Fő művei könnyed rajzú szimbolikus jellegű kompozíciók, amelyeken a növények metamorfózisát jelenítette meg. A népművészettől inspirált Falusi corpus sorozatát a szakma szintén fő művei között tartotta számon. Számos könyvhöz készített illusztrációkat, a képzőművészet mellett prózaírással is foglalkozott. Vas István költő-műfordító felesége volt.
(halál)
[Részletek...] | [1997-10-27] Hongkongi tőzsdekrach, 6 %-ot, másnap pedig 13,7 %-ot zuhant a tőzsde ármozgását jelző ún. Hang-Seng index.
(Amint a Föld klímája is sokkal bonyolultabb rendszer, sem hogy akár a szuperszámítógépekkel modellezhető legyen néhány napnál távolabbra, hasonlóan a „pénzviharok” természete is csak utólag magyarázható úgy-ahogy. Ennek a krachnak a magyarázatában a következő tényezőket emlegették: a kínai részvények körüli bizonytalanság, a papírok túlértékeltsége, a spekulációs nyomás, a július óta Kína részévé vált városállam belső gazdasági gondjai, főleg az egészségtelenül nagy befolyással bíró ingatlanszektor.)
[Részletek...] | [1996-12-28] Természetvédelmi terület lett a Gellért-hegy Duna felőli része, hogy megóvják a barlangok felszíni területét és a növénytársulásokat.
[Részletek...] | [1996-05-16] Az Írott-kőn felavatták a 4000 hektáros Geschriebenstein-Írottkő Természetvédelmi Parkot, amely átnyúlik a határ mindkét oldalára.
(felavat)
[Részletek...] | [1995-12-14] Az 1992-ben kezdődött, több mint kétszázezer ember életét követelő boszniai háború végét jelentő daytoni békemegállapodást, amelyet 1995. november 21-én kötöttek, hivatalosan aláírták Párizsban.
A háború talán legfőbb gyökere az ún. demográfiai megszállás volt: 1961-ben Bosznia-Hercegovina lakosságának még csak 26 %-a volt muzulmán, 1991-ben már 44 %-a.
- + -
„Miért van az, hogy korunkban a muzulmánok sokkal gyakrabban keverednek erőszakos konfliktusba más muzulmánokkal ill. nem-muzulmánokkal, mint más civilizációk népei? … A legfontosabb tényező a muzulmán társadalmak demográfiai robbanása. A 15-30 év közti férfilakosság megnövekedett aránya természetes forrása lett az iszlámon belüli és kívüli instabilitásnak és erőszaknak. Bármilyen más erők is működnek még, ez a tényező önmagában is elegendő magyarázat a muzulmán erőszakhullámhoz.” (Huntington)
(háború)
[Részletek...] | [1995-05-25] Egy kis falu győzelme egy nagy cég ellen: az Alkotmánybíróság megsemmisítette a bányászati törvény egy paragrafusát és megvédte az ócsai önkormányzat rendeletét a természetvédelmi terület létesítéséről. (vö. szept. 9.)
(törvény)
[Részletek...] | [1995-04-22] A Vas megyei Természetvédelmi Központ és Ragadozómadár Menhely megnyitása (Kőszeg).
[Részletek...] | [1995-03-17] A Nagymarosnál félbehagyott dunai vízerőmű-rendszernél átvágták a körtöltést, s megkezdődött annak bontása, az eredeti természeti állapot visszaállítása.
Írország nemzeti ünnepe, az ország védőszentjének, Szent Patriknak a napja.
A skót születésű, brit-kelta származású későbbi katolikus püspököt 16 évesen kalózok Észak-Írországba hurcolták, ahol mint rabszolga juhokat őrzött hat éven át. Eközben megtanulta az ír nép nyelvét és szokásait. I. (Szt. ) Celesztin pápától kapott engedélyt, hogy Írországban igehirdető legyen, s létrehozta az ír-kelta egyházat.
- - - - - - - - - -
[Részletek...] | [1993-12-29] [idezet] letbelépett az 1992-es Rio-i ENSZ konferencia biodiverzitás egyezménye.
A biodiverzitás védelmének világnapja (volt 2000-ig, amikor az ENSZ közgyűlés áthelyezte május 22-re).
A biodiverzitás, az élővilág sokfélesége gyorsan csökken: becslések szerint naponta kb. 140 állat- és növényfaj pusztul ki.
Pedig a biológiai sokféleség teszi lehetővé a természetes kiválogatódás útján a megváltozott környezethez való alkalmazkodást, az evolúciót, ami egyben az élő rendszerek viszonylagos stabilitását is eredményezi.
A mezőgazdaság feltalálása óta, kb. tízezer éven át az emberiség létszáma kb. másfélezer évenként duplázódott meg.
1650-től 1850-ig a duplázódáshoz már csak 200 év kellett (félmilliárdról 1 milliárdra), és ez a fajok kihalásának sebességét megtízszerezte.
A következő duplázódás már 80 év alatt bekövetkezett (1930-ban 2 milliárd), azután már csak 45 év kellett hozzá (1975-ben 4 milliárd), és ez a fajok kihalásának sebességét újra megtízszerezte. (vö. júl. 11. és okt. 20.)
- + -
"Valahányszor egy Elvevő pár arról beszél, milyen csodálatos lenne egy nagy család, újra és újra a Jó és Rossz Tudásának Fája alatti jelenetet játsszák el:
- Természetesen jogunkban áll úgy felosztani az életet ezen a bolygón, ahogy az nekünk tetszik.
- Miért állnánk meg... lehet akárhány gyermekünk, legfeljebb beszántunk további néhány száz hektár esőerdőt ... és kit érdekel, ha ennek következtében még egy tucat faj eltűnik?"
(Daniel Quinn: Izmael)
(egyezmény, konferencia)
[Részletek...] | [1993-06-19] William Golding Nobel-díjas (1983) angol író halála (szül. 1911. szept. 19.). Első sikerét máig legismertebb regényével, A legyek urával aratta (1954), melyből világsikerű filmet rendezett Peter Brook. További regényei: Az utódok (1955), Ripacs Martin (1956), A vétkes visszanéz (1959), A torony (1964), A piramis, A skorpióisten (1970), Látható sötétség (1979). A Papíremberek (1984) az irodalmi körök szatírával és öniróniával ábrázolt környezetrajza.
(A Legyek ura kis lombikban mutatja be a társadalmak természetét…)
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1993-03-04] [sms] Szolgálatba állt a Zöld Pók, magyarországi környezet- s természetvédők internet-hálózata. zpok.hu
[Részletek...] | [1993-03-04] Szolgálatba állt a Zöld Pók, a magyarországi környezet- és természetvédők és civil szervezetek internet-hálózata. www.zpok.hu
[Részletek...] | [1993-01-13] [idezet] Az arizonai Bioszféra2 kísérletben, ahol egy kupolarendszer alatt megpróbáltak egy önfenntartó természeti rendszert működtetni két évig, már bő egy év után nagy mennyiségű oxigént kellett kívülről bevinni, mert az emberek állapota a fogyó oxigén miatt egyre romlott.
(A természet „szolgáltatásai” pótolhatatlanok, de sajnos tönkretehetők. A filozófus erre figyelmezteti a dúvadakat: ne vedd el azt, amit adni nem tudsz.
Nagy Sándornak sokan kívántak szerencsét, a filozófus Diogenészt kivéve, aki otthon maradt Kraneionban. Elment tehát hozzá a király, s megkérdezte, mit kíván, mire a hordóban élő filozófus csak annyit kért: „Állj egy kicsit odébb, ne fogd el előlem a napot!”. Ez akkora hatással volt az uralkodóra, hogy később ezt mondta: „Ha nem volnék Alexandrosz, Diogenész szeretnék lenni.")
[Részletek...] | [1992-10-22] A Duna természetes medrét Csehszlovákia önhatalmúlag elzárta Dunacsúnynál és a vizet saját területére terelte.
[Részletek...] | [1992-10-22] [sms] A Duna természetes medrét Csehszlovákia önhatalmúlag elzárta Dunacsúnynál,a vizet saját területére terelte.
[Részletek...] | [1992-04-06] Isaac Asimov orosz származású amerikai író, természettudós születése (+1992. ápr. 6.). A tudományos-fantasztikus irodalomban is mély társadalmi, történelmi, filozófiai kérdésekkel foglalkozott, emellett még rendkívül változatos témakörökben publikált, Shakespeare-től a biokémiáig, könyveinek száma jóval meghaladta a kétszázat.
"Az erőszak a gyengék utolsó menedéke." (A hét kötetes Alapítvány sorozat egyik mottója)
(halál)
[Részletek...] | [1991-10-03] tven évre megtiltották a Déli-sark természeti kincseinek kitermelését az Antarktiszi Szerződés Spanyolországban ülésező tagországai
(tilt)
[Részletek...] | [1991-06-03] Két és fél ezer pályamű közül Daniel Quinn Ishmael c. regénye nyerte el a Turner Tomorrow Társaság díját és a velejáró félmillió dollárt (átadás az Amerikai Természettörténeti Múzeum Óceáni Élet termében).
ishmael.org
- + -
Határtalanul fogok növekedni. Behatároltnak lenni rossz. Lehet, hogy széttaposom és romba döntöm a kertet. Lehet, hogy az ivadékaim úgy fognak hemzsegni a Földön, mint a sáskák, letarolják azt, amíg bele nem fulladnak a saját szennyükbe, végül már ki nem állhatják egymás látását sem, és megőrülnek. Mégis folytatniuk kell, mert korlátlanul növekedni jó, a törvény korlátait elfogadni pedig rossz. (Quinn: Izmael)
(törvény)
[Részletek...] | [1990-12-14] Friedrich Dürrenmatt svájci német író születése (+1990. dec. 14.). A XX. század második felének legjellegzetesebb és legsikeresebb színpadi szerzőinek egyike. Világhírű drámái A fizikusok és Az öreg hölgy látogatása című tragikus komédia.
- + -
Az atombomba ledobása rettenetes erővel dobta felszínre a fizikusok, a tudósok felelősségét: félelmetes tudásukat kinek bocsátják rendelkezésére. Legvilágosabban talán Dürrenmatt A fizikusok c. drámája veti föl a problémát:
"Tudományunk iszonyatossá, kutatásunk veszélyessé, ismereteink halálossá váltak. Nekünk, fizikusoknak, egyetlen lehetőségünk maradt: ... vissza kell vennünk a tudásunkat!"
De azóta kiszélesedett a felelősség: nemcsak a tudósoknak van felelősségük, hanem minden embernek, aki a maga kis mindennapi munkájával ugyanazt a gazdasági-tudományos-technikai folyamatot (szándékosan nem írok fejlődést vagy haladást!) viszi előre, amelyet a tudósok nagy lépésekkel lendítenek meg. Mert ez a folyamat még békés úton is katasztrófába visz.
"Kérdésessé vált a reneszánszra visszamenő fenntartás nélküli bizalom egy olyan tudományban, amely a természet uraivá és birtokosaivá tesz bennünket. Főleg 1968 után nyilvánvalóvá váltak a természeti forrásokban keletkezett rombolások, az ember elidegenedése és manipulációja, a környezet halált hozó elszennyeződése, és a fejlődésben való vak hit rabszolgává tevő illúziói! Életünknek és történelmünknek többé nem lehet értelmes célja ez a tudományos-technikai-gazdasági növekedés!" (Roger Garaudy: A "bázis" a marxizmusban és a kereszténységben, Concilium 1975/4.)
"Még egyetlen társadalom sem hirdette ily mértékben a maga termelésének fontosságát, s ugyanakkor egyetlen társadalom sem rombolta szét ily mértékben a földgolyó biológiai harmóniáját, zsákmányolta ki a földgolyó ásványi gazdagságát, szennyezte be kontinenseit és tengereit piszokkal és kártékony, megsemmisíthetetlen melléktermékekkel, melyektől az emberiség aligha tud többé megszabadulni." (Hubert Lepargneur: Az egyház kritikai funkciója a társadalom által elrendelt halállal szemben, Concilium 1974/4.)
Sajnos a fizikusok döntési szabadsága csupán annyi, hogy szerencsés esetben eldönthetik, melyik hatalmat akarják szolgálni. Hiszen ma már a kutatás olyan eszközöket és beruházásokat, annyi pénzt igényel, hogy azt csak valamely hatalomtól lehet megkapni. Az sem megoldás, ha a fizikus visszaveszi a tudását, hiszen "minden kigondolhatót előbb-utóbb kigondolnak"! (Dürrenmatt, Utószó 19. pont)
(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1979)
(halál)
[Részletek...] | [1990-10-25] Taxisblokád kezdődött Magyarországon (miután a kormány váratlanul 65 százalékkal megemelte a benzin árát) s tartott az Érdekegyeztető Tanács október 28-i ülésén született döntésig, mely szerint október 29-én 24 órától a bejelentett emeléshez képest 12 forinttal (tehát csak kb. 25% emelés maradt) csökkentették az árakat.
(Noha az emelés előtti 30 Ft-ról azóta nyolcszáz %-kal ment fel a benzinár, még mindig meg sem közelíti a közlekedés tényleges költségeit. Az autózás költségeinek jó részét a nem-autózók adójából az állam fizeti, okozott kárait pedig a természet, a jövő generációk, az asztmások, a rezgéstől és zajártalomtól szenvedők, a balesetben megsérültek, a rákosok, stb. viselik. A sokat autózók a társadalom erős informális érdeklobbyját alkotják.)
[Részletek...] | [1990-03-29] A Zöld Szív Ifjúsági Természetvédő Mozgalom indulása.
[Részletek...] | [1990-03-01] Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Bern). Hatályba lépés 1982. jún. 1. Magyar megerősítés 1989. nov. 16, hatályba lépés 1990. márc. 1.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1989-11-16] Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Bern). Hatályba lépés 1982. jún. 1. Magyar megerősítés 1989. nov. 16, hatályba lépés 1990. márc. 1.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1989-08-20] [sms] Elefántcsont-csempészek meggyilkolták George Adamson természetvédot, Joy Adamson kutató férjét.
[Részletek...] | [1989-08-20] Elefántcsont-csempészek meggyilkolták George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét, aki folytatta a természetvédelmi munkát azután is, hogy 1980. jan. 4-én szőrmecsempészek meggyilkolták Kenyában feleségét, az afrikai macskaféle nagyragadozók kutatóját és védelmük megszervezőjét.
[Részletek...] | [1989-02-27] Konrad Lorenz Nobel-díjas (1973) osztrák etológus, környezetvédő születése (+1989. febr. 27.). A korszerű magatartáskutatás egyik fő iskolájának alapítója. Ő volt az impriting (bevésődés) jelenségének felfedezője, bizonyította a viselkedésformák öröklött jellegét.
Fő művei magyarul is megjelentek, többek közt A civilizált emberiség nyolc halálos bűne, a Mentsétek meg a reményt! és Ember voltunk hanyatlása.
- + -
Az emberiség nyolc halálos bűne:
1. A Föld túlnépesedik, a szociális kapcsolatok túlkínálata védekezést, agressziót vált ki.
2. A természetes életteret, megélhetésünk alapját elpusztítjuk, elveszítjük a teremtés szépségét.
3. Vakság az értékekre, a szüntelen versenyben nincs idő őszinte emberi elmélkedésre.
4. Érzelmi sivárság az elpuhulás, a technológia és a pszichogyógyszerészet következtében.
5. Genetikai problémák, a szociális viselkedést fejlesztő szelekciós nyomás zavara.
6. Szülő-gyermek kapcsolat hiánya, generációs meg-nem-értés, a tradíciók rombolása.
7. Tömeg-tudatformálás, dogmatizmus, nézet-uniformizálás, manipulálás a reklám által.
8. Atomfegyverkezés. A világvége-veszély csökkenti a jövő iránti felelősségérzetet.
(Konrad Lorenz, 1972)
- + -
"A természetes életteret elpusztítjuk, mely által nemcsak azt a külső környezetet romboljuk le, amelyben élünk, hanem az ember önmagát is megfosztja a felette álló teremtés szépségének és nagyságának a tiszteltétől.”
(halál, megjelent, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1989-02-27] Konrad Lorenz osztrák etológus, ökológus halála (szül. 1903. nov. 7.). A korszerű magatartáskutatás egyik fő iskolájának alapítója, az impriting (bevésődés) jelenségének felfedezője. 1973-ban kapott orvosi Nobel-díjat "az egyéni és társas magatartási sémák szerveződésére és előidézéseire vonatkozó felfedezéseiért".
Fő művei magyarul is megjelentek, többek közt A civilizált emberiség nyolc halálos bűne, a Mentsétek meg a reményt! és Ember voltunk hanyatlása.
- + -
Az emberiség nyolc halálos bűne:
1. A Föld túlnépesedik, a szociális kapcsolatok túlkínálata védekezést, agressziót vált ki.
2. A természetes életteret, megélhetésünk alapját elpusztítjuk, elveszítjük a teremtés szépségét.
3. Vakság az értékekre, a szüntelen versenyben nincs idő őszinte emberi elmélkedésre.
4. Érzelmi sivárság az elpuhulás, a technológia és a pszichogyógyszerészet következtében.
5. Genetikai problémák, a szociális viselkedést fejlesztő szelekciós nyomás zavara.
6. Szülő-gyermek kapcsolat hiánya, generációs meg-nem-értés, a tradíciók rombolása.
7. Tömeg-tudatformálás, dogmatizmus, nézet-uniformizálás, manipulálás a reklám által.
8. Atomfegyverkezés. A világvége-veszély csökkenti a jövő iránti felelősségérzetet.
(Konrad Lorenz, 1972)
(halál, megjelent, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1988-08-08] A baracskai fogházban és börtönben engedélyezték a Biblia használát a Kelet-Nyugat Párbeszéd Hálózat beadványai nyomására.
(Addig beszélőelvonás, fogda járt érte, már ha fölfedezték - mert természetesen a rabok különféle trükkökkel kijátszották ezt a tiltást.
Nagyon fontos olvasmány Habos László katolikus katonaságmegtagadó visszaemlékező könyve, az Acél ajtók mögött. Ld. bocs.hu)
(tilt)
[Részletek...] | [1988-06-27] [idezet] Több mint 30 ezren tüntettek a budapesti Hősök terén Ceausescu román diktátor falurombolási terve ellen. Falvak százait akarta templomaikkal, temetőikkel együtt eltüntetni, hogy azután lakóikat városi lakótelepek panelházaiba zsúfolja össze.
A bukaresti sajtó és a román vezetés "irredenta megmozdulásként" és a "román belügyekbe való beavatkozásként" bélyegezte meg a demonstrációt. Bukarestben hamarosan közölték: "Románia azonnali hatállyal megszüntetettnek tekinti a kolozsvári magyar főkonzulátus működését".
(Az urbanizáció szerte az iparosodó világban hasonló hatással volt, diktatúra nélkül is.
A román diktátor harmincmilliós Romániáról álmodott, tiltott minden fogamzásgátlást és családtervezést. Eredményként elszaporodtak a zsúfolt államigondozott nyomortanyák. Népesedési verseny, fegyverkezési verseny, gazdasági-természetkizsigerelési verseny, a harmonikus, nem-versenyző falusi-törzsi-bennszülött kultúrák lerombolása...)
(tilt)
[Részletek...] | [1988-06-08] A bangladesi parlament államvallássá nyilvánította az iszlámot. Az országban az akkor 111 millió állampolgár 86 százaléka muzulmán vallású volt.
(Ma már 130 millió fölött van, fél évszázad alatt 42 millióról megháromszorozódott a népesség. Noha óriási a szegénység és a világ legjobb eltartóképességű területén van az ország, a népesség így is 800 %-osan túlterheli a másfél magyarországnyi területének eltartóképességét. 2030-ra 190 millió fölötti népességet jósolnak.
Vannak a természettel harmonikus életre nevelő vallás-alfajok, és vannak népességrobbanást és ennek következtében agresszív terjeszkedést okozó vallás-alfajok. Egy-egy világvallásban keveredhet mindez és az ellenkezője is, ezért célszerűbb vallás-alfajokat nézni.)
[Részletek...] | [1988-01-07] Reich Károly Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus halála (szül. 1922. aug. 7.). A magyar és külföldi irodalom kiemelkedő alkotásaihoz, ifjúsági könyvekhez készített illusztrációkat. Minden művére természetesség, valamennyi élőlény szeretete volt a jellemző. Művészegyéniségéről meseillusztrációi vallottak a leghitelesebben (Arany László, Magyar népmesék, Móricz: Állatmesék).
(halál)
[Részletek...] | [1986-08-31] Henry Moore ír származású angol szobrász, grafikus halála (szül. 1898. júl. 30.). Az 1930-as évektől főleg absztrakt ábrázolással foglalkozott. Az 1950-es évektől műveiben a természeti formák monumentalitása egyesült az emberek asszociatív képével. A rajz és az akvarell ugyancsak jelentős szerepet töltött be művészi tevékenységében. Visszatérő témája a fekvő női alak. Legjelentősebb grafikai alkotása a Katakomba-rajzsorozat, melyen a bombázás elől a metróalagutakba menekült embereket ábrázolja.
(halál)
[Részletek...] | [1986-08-31] Henry Moore ír származású angol szobrász, grafikus születése (+1986. aug. 31.). Az 1930-as évektől főleg absztrakt ábrázolással foglalkozott. Az 1950-es évektől műveiben a természeti formák monumentalitása egyesült az emberek asszociatív képével. A rajz és az akvarell ugyancsak jelentős szerepet töltött be művészi tevékenységében. Visszatérő témája a fekvő női alak. Legjelentősebb grafikai alkotása a Katakomba-rajzsorozat, melyen a bombázás elől a metróalagutakba menekült embereket ábrázolja.
(Hitler 69 napig bombázta Londont, mielőtt erőit a keleti frontra csoportosította volna. A lakosság kb. 4 %-a a metrót használta óvóhelynek.
Párizsnak 1900-ban lett metrója, a túlzsúfolt Londonban viszont már 1836-ban alagútásásra kényszerültek. A Temze alatti ún. „nagy lyuk” öt évig készült, olyan óriási pénzveszteséggel, hogy vasutat már nem építettek bele. Két évtizedig csak népünnepélyekre használták, aztán az építési költség egyharmadáért eladták a vasúttársaságnak.
Az 1863-ban indult 5 km hosszú szakasz nagyon népszerű volt, átadása utáni évben a 3 milliós Londonban 11 millióan próbálták ki, a gőzmozdony és a gázlámpák, no meg a pipázó utasok füstje miatt szinte elviselhetetlen levegő ellenére.
(halál)
[Részletek...] | [1985-07-15] A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény (Párizs). Hatályba lépés 1975. dec. 17. Magyar megerősítés 1985. júl. 15, hatályba lépés okt. 15.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1983-09-15] Szervátiusz Jenő erdélyi szobrász születése (+1983. szept. 15.). Eredetileg kerékgyártó mester volt, első szobrát 1924-ben faragta, majd Párizsban és Kolozsvárott tanult. Első önálló tárlatát 1933-ban Kolozsvárott rendezte. 1933-34-ben Szolnay Sándorral szabadiskolát tartott fönn Kolozsváron, ezután huzamosabb ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1941-43-ig a csíksomlyói Kalot népfőiskola szobrászati tanfolyamát vezette, majd angol hadifogságból hazatérve 1949 és 1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára volt.
Művészetének főként az Erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. 1964-ben Bukarestben gyűjteményes kiállítása volt. Romániában többek közt érdemes művész címmel és állami díjjal ismerték el munkásságát. Szobrait 15 ország múzeumai őrzik, természetesen Magyarországon is vannak alkotásai.
Élete utolsó éveiben Magyarországon élt. Fia, Szervátiusz Tibor szintén szobrász. 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
(halál)
[Részletek...] | [1983-06-01] [sms] Megalakul az ELTE Természetvédelmi Klub. Kiadványa ma is a Gaia Sajtószemle.
[Részletek...] | [1983-06-01] Megalakult az ELTE Természetvédelmi Klub (ma Egyetemes Létezés Természetvédelmi Egyesület Klub). Alapvető fontosságú kiadványát, a Gaia Sajtószemlét György Lajos szerkesztette kb. két évtizedig.
[Részletek...] | [1982-08-09] Megalakult az ENSZ őslakos népekkel foglalkozó munkacsoportja.
- + -
A világ őslakosainak, bennszülött népeinek világnapja
(1995 óta, ENSZ közgyűlési határozat 1993. december 21., amely meghirdette a világ őslakos népeinek nemzetközi évtizedét 1994. december 10-től.)
- + -
Az emberiség, mivel az ember mém-evolúcióra átváltott és sokszerepű lény, hasonlóan gazdag embertípusokban (amelyek életstratégiájukban különböznek), mint a gén-evolúciós élővilág fajokban. Az ember okozta evolúciós vihar nem csak a biodiverzitást, a fajgazdagságot csökkenti rohamosan, de az emberiség típus-gazdagságát is. Élőhelyeik tönkretételével nem csak fajok vesznek el, de embertípusok is, amelyek képviselői más életstratégiára váltanak (pl. gyűjtögetés és vadászat helyett túristalátványosságként vagy szeméttelepen guberálóként élnek meg). Nagy baj azoknak az embertípusoknak a kihalása, amelyek még értenek a természettel való harmonikus együttéléshez.
[Részletek...] | [1982-06-01] Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Bern). Hatályba lépés 1982. jún. 1. Magyar megerősítés 1989. nov. 16, hatályba lépés 1990. márc. 1.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1980-12-09] [idezet] Először osztották ki az ún. Alternatív Nobel-díjat.
A Right Livelihood Award (a helyes életvitel díja, www.rightlivelihood.se) kb. negyedmillió dolláros összeggel jár, egy svéd gyáros és zöld politikus, Jakob von Uexkull alapította 1980-ban.
A világ legsúlyosabb problémái, köztük a környezeti válság ellen legsikeresebben küzdő személyek vagy szervezetek kaphatják meg.
A Nobel-díj kiosztása előtti napon adják át Stockholmban.
- + -
A 2001-es díjazottak:
Jeuness Kamenge központ, Burundi. Keresztény ifjúsági szociális projektek polgárháborús áldozatoknak, 1991 óta.
Kvinna Till Kvinna alapítvány, svéd nők a balkáni háború női áldozataiért, 1993 óta.
Martin Almada emberjogi aktivista (Paraguay), a Juan Baptista Alberdi Intézet A Közösségi Képzésért és Fejlődésért alapítója, akit doktori disszertációja miatt a diktatúra mint "intellektuális terroristát" három évig koncentrációs táborban kínzott, miközben feleségét megölték. 1977-ben száműzték az országból. Környezeti nevelés szakemberként dolgozott az UNESCO-nak Afrikában és Latin-Amerikában. A diktatúra bukása után 1989-ben visszatért szülővárosába és újraindította az emberjogi és környezetvédő mozgalmat.
Prof. Martin Green, a Sydney egyetem napelem-szakértője, két évtizede intézetet hozott létre és nagy eredményeket ért el a tiszta energia kutatásban. 2004-től tervezik gyártani a sokkal olcsóbb, üvegen szilikonfilm napelemeket.
- + -
A legkorábbi és a legutóbbi díjazottak közül néhány:
1980:
Hassan Fathy (Egyiptom, 1900-1989) a "szegények építészetének" fejlesztéséért.
Plenty International és azt 1974-ben alapító Stephen Gaskin a szegények fenntartható életmódjának védelméért, az életterüket veszélyeztető környezetrombolás ellen (www.plenty.org).
1981:
Mike Cooley (Anglia) 1976-ban társaival kidolgozta a munkások tervét (Lucas Workers Plan) hadicégük polgárivá alakítására, hogy társadalmilag hasznos termékeket gyártson. Sokan követték példáját, írásai 20 nyelven jelentek meg.
Bill Mollison (sz. 1928, Ausztrália), a permakultúra (alacsony energiaigényű, természetes mezőgazdaság) tervezője.
Patrick van Rensburg (Dél-Afrika nagykövethelyettese Kongóban, de lemondott 1957-ben és apartheid-ellenessége miatt száműzték) és az általa alapított Képzés munkával (Education with Production, Botswana, Dél-Afrika) szervezet, a harmadik világ szegényei közt megvalósítható oktatási rendszerért.
1999:
Hermann Scheer világszerte előremozdította a napenergia használatot.
Júan Garcés a diktatúrák elleni hosszú küzdelméért.
A COAMA (Consolidation of the Amazon Region, az Amazonas régió helyrehozása), megmutatta a bennszülöttek erejét, hogy megóvják esőerdőiket és fenntartsák kultúrájukat.
A Grupo de Agricultura Organica (GAO, biogazdálkodó szövetség), mert a biogazdálkodás a környezeti fenntarthatóságnak és az élelem-biztonságnak egyaránt kulcsa.
2000:
Hermann Daly közgazdász (USA), aki a gazdasági növekedés és szabadkereskedelem uralkodó tanaival ellentétben különös hangsúlyt fektet alapvető etikai elemekre, mint az életminőség, környezet és közösség.
George Vithoulakis athéni orvos Európa szerte támogatja a homeopatikus kutatást és képzést (amit ő Dél-Afrikában és Indiában tanulmányozott).
Kerala Sastra Sahuthya Parishat (KSSP) Délkelet Indiában 2100 csoportból, 60 ezer tagból álló hálózat: képzés, környezet, fejlődés, energia, egészség, nők problémái, kommunikáció, kutatás és fejlesztés.
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1980-02-10] Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas székely botanikus, akadémikus születése (+1980. febr. 10.). A magyar geobotanikai iskola megteremtője. Vegetációtörténettel, rendszertannal és természetvédelemmel foglalkozott. Kolozsvár geobotanikai monográfiája, a Balaton vízi növénytársulásainak feltárása, a hazai mikroklíma-vizsgálatok megindítása. 26 évesen tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a debreceni egyetemre. 1953-tól a budapesti Eötvös Lóránd Egyetem Növényrendszertani Intézete és a Botanikus Kert igazgatója. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 3500 oldalas.
(halál)
[Részletek...] | [1980-01-04] Elefántcsont-csempészek meggyilkolták George Adamsont, Joy Adamson munkatársát és férjét, aki folytatta a természetvédelmi munkát azután is, hogy 1980. jan. 4-én szőrmecsempészek meggyilkolták Kenyában feleségét, az afrikai macskaféle nagyragadozók kutatóját és védelmük megszervezőjét.
[Részletek...] | [1979-12-14] Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező, természetfilmes születése (+1979. dec. 14.). Nyolc nagy és 23 rövidfilmjét 40 ország vette meg.
(halál)
[Részletek...] | [1979-12-14] Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező halála (szül. 1914. szept. 2.). Elsősorban természetfilmjeivel vált ismertté. Első munkáit madarakról készítette, majd az 1951-ben forgatott Vadvízország és az 1953-ban készült Gyöngyvirágtól lombhullásig sikere olyan országokba is elvitte a magyar film hírét, ahol azelőtt soha nem vetítettek magyar alkotást. Népszerűek még a Cimborák, valamint a Hegyen, völgyön című filmjei. Rendezőként minden művét maga írta és fényképezte.
(halál)
[Részletek...] | [1979-09-19] Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Bern). Hatályba lépés 1982. jún. 1. Magyar megerősítés 1989. nov. 16, hatályba lépés 1990. márc. 1.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1979-09-19] [sms] Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről (Bern).
(egyezmény)
[Részletek...] | [1979-09-04] veges József Kossuth-díjas főiskolai tanár születése (+1979. szept. 4.).
A természettudományok - főleg a fizika - ismeretterjesztő irodalmának egyik megteremtője.
(halál)
[Részletek...] | [1979-08-31] Egy elhaladó teherautóból babakocsijára dobott kővel megölték Adeline Schwartz Amish kislányt. A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy az autóban ülő négy fiú számos más bűntettet is elkövetett az Amish közösség ellen.
A szülők és a közösség megbocsátott.
- + -
A kb. százezer fős Amish erőszakmentes keresztény közösség az USA több államában él önálló farmokon, egy-két száz fős falvakban a természettel összhangban. Az Európából a katolikus és protestáns üldözések elől menekült, legalább vallási nyelvként ma is egy ónémet dialektust használó egyház teljesen elkülönül az államtól. Semmiféle állami támogatást nem fogadnak el. A katonáskodást megtagadják.
Gyermekeik külön engedéllyel együtt dolgozhatnak szüleikkel (hiszen a gyermekmunka egyébként tiltott az USÁ-ban). Saját iskoláikban hivatalos képesítés nélküli tanítóik oktatják gyermekeiket, továbbtanulás nincs. Az ötvenes években számos szülő töltött le többhetes elzárást amiatt, hogy gyermekeiket nem engedték állami iskolákba, de 1972-ben a Legfelsőbb Bíróság az ún. Wisconsin állam kontra Jordan perben a javukra döntött.
A társadalombiztosítás fizetését is megtagadták, mondván hogy ez nem adó, hanem biztosítás, márpedig a bajba kerülőkről, öregekről, betegekről az egyház dolga gondoskodni, nem az államé. Az adóhivatal 1961-ben elkezdte behajtani rajtuk a tb-t, de közfelháborodást váltott ki és 1965-ben a Legfelsőbb Bíróság az Amish egyháznak adott igazat.
A fotózás, filmezés előtt elhúzódnak. Csak maguk közt házasodnak, emiatt némileg gyakoribb körükben néhány genetikai probléma (törpeség, nagyothallás). A vallás nem különül el az életüktől, nincs templom, imaház, hittan. Az istentiszteletet minden második vasárnap a családi otthonokban tartják.
A technikai változásokat társadalmi hatásaik alapján szelektálják, tiltják. Nem kapcsolódnak rá a villamos energia hálózatra (amióta a tej hűtését a gazdaságokban kötelezővé tették, szélkerekes és aggregátoros áramfejlesztőket használnak, de csak a hűtőtornyokhoz). Nincs autójuk, mert az az individualizmus eszközeként (mint a magántelefon is) szétzilálja a közösséget (de taxit, bérautót használhatnak szükség esetén).
A csűrben használnak gépeket a nehéz munkákhoz, de a földeken nem használnak traktort, mert az elvenné a fiatalok munkáját és azok a városi gyárakba kényszerülnének menni dolgozni. (A XX. század harmadik negyedében szerte az ipari országokban a mezőgazdaságból élő lakosság kb. a népesség egyharmadáról egyharmincadára csökkent, óriási tömegek kényszerültek a városi munkáséletbe.)
Az Amish egyházban (ellentétben pl. a mennonitákkal) szigorú kiközösítés van, ha egy megkeresztelt tag nem tartja be a szabályokat. Viszont az Amish fiatalok 20-22 éves korukban szabadon dönthetnek az Amish egyházba való belépésükről, megkeresztelkedésükről, és 85 %-uk ezt választja. A többi 15 % nincs kiközösítve, jó kapcsolatban maradhat a közösséggel, barátaival, kultúrájával, gazdaságával.
(tilt)
[Részletek...] | [1978-08-06] VI. Pál pápa (Giovanni Battista Montini) halála (szül. 1897. szept. 26.). 1963-ban választották pápává, befejezte a XXIII. János által összehívott II. Vatikáni Zsinatot (1962-65). Az első pápa volt, aki mind az öt világrészt felkereste.
Úgynevezett keleti politikája a kelet-közép-európai szocialista országokkal való jobb kapcsolatok kialakítását célozta volna. Ennek jegyében fogadta 1977-ben Kádár Jánost, az MSZMP akkori első titkárát a Vatikánban. 1974-ben ő mentette fel Mindszenty József bíborost – annak minden tiltakozása ellenére - esztergomi érseki és prímási méltóságából.
Kiadta a Humanae Vitae enciklikát, amelyben az általa kinevezett tudóscsoport állásfoglalását semmibevéve megerősítette minden nem-természetes fogamzásgátlás tilalmát.
(Ezt ugyan a gazdag országokban nem csak a párok, de még a papok sőt püspökök se veszik komolyan, de éppen a szegény országokban, ahol katasztrófális a népességrobbanás, az egyszerű emberek sorsát erősen befolyásolja.)
(halál, tilt)
[Részletek...] | [1978-04-08] Rónay György író, költő, műfordító születése (+1978. ápr. 8.). A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott, Baumgarten-díjat (1942) és József Attila-díjat (1967) kapott, 1945-től a Vigilia szerkesztő bizottságának tagja, 1969-től haláláig felelős szerkesztője volt. Fő műve a Keresztút című regénye, amely 1937-ben jelent meg, és olyan vihart kavart, hogy utána egy ideig csak álnéven publikálhatott. Számos európai nyelvből fordított.
- + -
Szerb Antal így ír a regényről a Nyugatban (1938/3. szám, Figyelő rovat):
„Rónay György regénye a szektások világába visz, könyve istenkereső regény, mint a múlt század nagy regényei, két isten harcol benne a faluért, a papoké és a szektásoké. Előtte Móra Ferenc súrolta ezt a témát, de még mikszáthi hagyomány nyugodalmas hangján.
A regény másik problémája is vallási természetű, de még sokkal kényesebb vagy kényelmetlenebb, mint a szektások ügye: a katolikus papi élet kérdéseit bolygatja meg. A regény hőse egy katolikus pap gyermeke, középponti témája a nagyrahivatott pap szörnyű vergődése a bűntudat hálójában, az asszony társadalmi helyzetének kínjai és a fiú küzdelme önmagával, hogy ilyen tehertétel dacára megtalálja útját Krisztushoz és Egyházához. Nyers őszintesége e körül a téma körül úgy tudom hivatalos katolikus részről bizonyos ellenérzést váltott ki — de mindazok a vádak, amelyek Rónay könyvét illetik, ugyanilyen mértékben sújthatnák az új francia katolikus irodalom nagyjait is — akikre pedig oly büszkén szokás hivatkozni, — elsősorban az immár mintaképpé vált Mauriacot.”
(halál)
[Részletek...] | [1976-01-30] Czóbel Béla Kossuth-díjas (1948) festő születése (+1976. jan. 30.). Hollandiában, Berlinben, Párizsban élt, az 1930-as évektől a nyarakat Magyarországon töltötte, ekkor alakult ki sajátos festői világa, amelynek alapja a természetelvűség. Témái főként csendéletek, enteriőrök, tájak és aktok. Szentendrén 1975-ben múzeum nyílt műveinek bemutatására.
(halál)
[Részletek...] | [1975-12-17] A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény (Párizs). Hatályba lépés 1975. dec. 17. Magyar megerősítés 1985. júl. 15, hatályba lépés okt. 15.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1975-10-09] Andrej Szaharov, a szovjet hidrogénbomba atyja, aki később szembefordult a hidegháborús rendszerrel és békemozgalmat szervezett, Béke Nobel-díjat kapott. A szovjet hatóságok természetesen felháborodottan tiltakoztak, és nem adtak neki kiutazási engedélyt, hogy átvegye a díjat.
(A tudomány történetében is általános a fiatalkori okosság és ambíció által létrehozott találmányok és művek megbánása a bölcsebb idős korban.)
(háború, Nobel-díj, találmány, tilt)
[Részletek...] | [1974-01-06] A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME, www.mme.hu) létrejötte.
(Az ezredfordulóra Közép-Kelet-Európa legnagyobb természetvédelmi társadalmi szervezetévé vált.)
[Részletek...] | [1972-11-16] A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény (Párizs). Hatályba lépés 1975. dec. 17. Magyar megerősítés 1985. júl. 15, hatályba lépés okt. 15.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1972-11-16] [sms] A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény (Párizs).
(egyezmény)
[Részletek...] | [1971-09-25] Mészáros Kálmán orvos, Afrika-kutató, szakíró, vadász halála (szül. 1894. máj. 8.). Élményeit az Abesszínia a vadászok paradicsoma és az Afrikai vadászemlékek című könyveiben írta meg. Gyűjteményével és felvételeivel a Természettudományi Múzeum kiállítási anyagát bővítette.
(Ahová a felfedezők, lőfegyveres vadászok eljutottak, oda az élővilágot pusztító civilizáció jutott el, így a felfedezők épp egy általuk pusztulásnak kitett élővilág emlékeit „mentik meg”.)
(halál)
[Részletek...] | [1971-09-15] A kanadai Vancouver kikötőjéből egy halászhajó futott ki zöld vitorláján a Greenpeace (Zöld béke) felirattal. Bill Darnel, a fiatal kanadai szociális munkás a zöld és a béke fogalmát összekapcsolva talált ki nevet a természetvédők és a békeharcosok csoportjának. 24-én hajtották végre első akciójukat az USA alaszkai tenger alatti atombomba-kísérletei ellen.
[Részletek...] | [1971-07-25] Az első Bao-Bao néprajzi és környezetvédelmi tábor, amely azóta is minden évben júl. 25-én, Szent Kristófnak, a vándorok vedőszentjének napján kezdődik Kakas Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vezetésével az Esztelnek feletti Lassúágon, az Uzba ömlő Lassúág-patak völgyében, Kézdiszentkereszt közelében.
1999-ben a Bao-Bao-táborozók felállították Szent Ferenc, az ökológia védőszentjének emlékkeresztjét (Winkler Imre faragása).
A vidék természetvédelmében a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör dolgozik sokat.
[Részletek...] | [1968-07-25] [idezet] Még az általa összeállított tudósbizottság nagy többséggel meghozott döntését is elvetve VI. Pál pápa a Humanae vitae kezdetű körlevelében megerősítette minden "mesterséges" születésszabályozás vatikáni tiltását.
(Az ökológiai lábnyom számítások szerint az emberiség épp ekkortájt érte el a 100 %-ot a Föld megterhelésében. A katolikus egyházvezetés újabb Galilei-esetként ismét semmibevette a tudományos gondolkodást. Azonban az emberiség túlnépesedésének korszakában ennek sokkal súlyosabb földi következményei vannak, mint annakidején a vitának, hogy az űrben mi kering mi körül.
A Humanae Vitae érvelését alkalmazva természetellenes és erkölcsileg megengedhetetlen egy virág illatát élvezni, ha orrunk nem érinti meg a porzót is és a bibét is és nem visz át virágport egyikről a másikra – hiszen az illat ’természetes’ funkciója rovarok stb. odavonzása a megporzás érdekében, mint ahogy a szex funkciója a spermiumoknak a petesejt közelébe juttatása.
Gaia Földanya érdekes trükköket vet be a túlnépesedés ellen: pl. a zsúfoltság okozta stress és az ételünkben, levegőnkben, vizünkben belénk kerülő szennyezés a XX. század folyamán egyötödére csökkentette a férfiak átlag spermaszámát.)
(tilt)
[Részletek...] | [1968-03-15] [idezet] Magyar forgatócsoport filmezett Közép-Ázsiában, a Balatonnál tízszer nagyobb Isszik-Kul tó partján. Kis József rendező naplójából két tanulságos részlet:
„Az üzbegisztáni Éhség-sztyeppet, a föld egyik legsivárabb, legnyomorúságosabb pusztaságát, amely nevét valóban joggal viselte, nemcsak felszántották és bevetették, hanem teljes egészében villamosították is. A távvezetékek sűrű hálója, a fehérlő gyapotmezők, a zöldellő legelők és kertek mindenütt bizonyították, hogy a sztyepp neve ma már - csak történelem. ...
S micsoda tájak! 5-7 ezer méteres hegyek, óriási homoksivatagok, csodálatos tavak, mint a Kaspi, az Aral, az Isszik-Kul vagy a kétezer-háromszáz méteres magasságban elterülő Iszkander-Kul. S olyan folyók, mint a rohanó vizű, s ugyanakkor szinte parttalanul széles Amu-Darja. A ritka természeti szépségek beláthatatlan sora.”
A naiv szocialista lelkesedés (amelynél csak a hazug kapitalista lelkesedés rosszabb) nem vette észre, hogy a nagy természetátalakítás, a pusztaság termővé tétele (amelyre a túlnépesedés miatt kényszerültek, de persze ezt sem fogták fel) több kárt csinál mint hasznot. A „rohanó vizű, s ugyanakkor szinte parttalanul széles Amu-Darja”, s hasonlóan a Szir-Darja folyók vizét szétöntözték a terjeszkedő gyapotföldekre, s a folyók már az Aral tó elérése előtt kiszáradtak.
Az 1966-ban még háromnegyed Magyarország méretű (66 ezer km2-es), 1090 km3 vizet tároló tóból 2000-re két darabban 24 ezer km2 és 175 km3 maradt, és háromszor sósabb lett. Fél magyarországnyi területen (a gyapotültetvényekre kiszórt rovarirtóktól) mérgezett sósivatag maradt, melynek porát a szél messze viszi és bizonyítottan genetikai károsodást okoz. Sok a torzszülött és óriási a gyermekhalandóság.
„A gyapot a mi aranyunk", így szólt a propagandadal. A nagy pénzt azonban ma is az uralkodók klikkje és a maffia fölözi le. A munkásembernek az egészségtelen munka marad és a szétrombolt gazdaság, kultúra és környezet.
[Részletek...] | [1967-10-28] Julia Roberts amerikai színésznő születése. Nem csak filmben környezetvédő. Steven Sodenberg filmjében (Erin Brockovich, zűrös természet - legjobb női főszereplő Oscar díj 2001) egy családanyát játszik, aki egy környezetszennyező multicég ellen veszi fel a harcot.
(születés)
[Részletek...] | [1967-08-07] prily Lajos költő, műfordító születése (+1967. aug. 7.). Korai verseiben az erdélyi táj szépségeit mutatta be, budapesti évei alatt elégikus költeményeiben szülőföldjére emlékezett vissza. 1944-ben visszavonult az irodalmi életből, a háborús megpróbáltatásokat fájdalmas költeményekben fejezte ki. 1945 után az "Ábel füstje" és a "Jelentés a völgyből" című versesköteteiben elsősorban a természetről és a benne élő ember tapasztalatairól írt.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1966-12-15] Walter Elias) Walt Disney 26-szoros Oscar-díjas amerikai filmrendező, producer születése (+1966. dec. 15.). Sok természetfilmet készített. Az ő rajzfilmjei még szépek, természetközeliek voltak.
A trükk- és rajzfilm műfaj megteremtője és klasszikus mestere. Népszerűségét a rajzfilmjeiben szereplő állat- és gyermekfigurák sajátos bájának köszönheti. Az elsők között vezette be a hangosfilmet (1928), a színes filmet (1932), és a teljes estét betöltő rajzfilmet (1937). Nevéhez fűződik a világ leghatalmasabb szórakoztató központja, a Disneyland. Az Oscar-díj történetében Walt Disney viszi a pálmát: 64 jelölésből 26 alkalommal kapta meg az aranyszobrocskát.
(halál)
[Részletek...] | [1966-05-26] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus születése (+1966. máj. 26.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt, írásait folyamatosan hazaküldte. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Hazatérése után Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, előadókörutakat szervezett. 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta. Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Színpadi művei közül kiemelkedik az Énekes madár.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1966-05-26] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus halála (szül. 1897. szept. 20.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből, később újra megjelenhettek cikkei, elbeszélései. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta.
Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Ismert színpadi műve az Énekes madár.
- + -
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." (Ábel)
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1963-11-22] Aldous Leonard Huxley angol biológus, író születése (+1963. nov. 22.). Darwin fejlődéselméletét támogatta, világnézete az úgynevezett "modern pozitivizmus", eszményei a természetes jóság, a biológiai egyensúly, az egyéni élet meditációja és a humánum. Leghíresebb könyve a Szép új világ, s nagyon jelentős esszéírói tevékenysége.
(halál)
[Részletek...] | [1963-05-25] Burghardt Rezső Munkácsy-díjas festő halála (szül. 1884. márc. 28.). Reális portrékat, intim hangulatú aktkompozíciókat, a természet gazdagságát tükröző ízes csendéleteket és tájképeket, valamint friss benyomásait rögzítő városképeket festett.
(halál)
[Részletek...] | [1961-09-11] A WWF (World Wide Fund For Nature, Természetvédelmi Világalap, eredeti nevén World Wildlife Fund) bejegyzése Zürichben. www.panda.org
Magyarországon 1986-ban indult az első WWF-program a ragadozó madarak, 1989-ben pedig az ártéri erdők és a füves puszták védelmére.
[Részletek...] | [1958-02-19] Candido Mariano da Silva Rondon brazil felfedező, néprajzkutató halála (szül. 1865). A hadsereg őrnagyaként ő vezette 1907-ben a Cuiabá-Porto Velho távíróvonal kiépítését. 1910-ben megalapította az Indiánvédő Szolgálatot (SPI), amelyet Amerika leghumánusabb ilyenfajta szervezetévé fejlesztett. 1913-ban a Theodore Roosevelt volt amerikai elnökkel szervezett expedíción fedezték fel a rejtélyes Rio Duvidát. A New York-i Földrajzi Társaság kiadványa Rondon nevét Amundsen mellett említette, s a trópusi őserdők legnagyobb kutatójának tartotta. Többször jelölték Nobel-békedíjra, hazája is megbecsülte, 1955-ben megkapta a marsall címet, 1956-ban pedig Guaporé szövetségi területet Rondoniának nevezték el.
(Az indiánoknak is, a természetnek is jobb lett volna, ha nem fedezik fel őket. Hosszútávon egész civilizációnkat is ez szolgálta volna jobban.)
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1957-08-21] A szovjet R-7 rakéta kísérleti útján 8000 km-t tett meg, ezzel az USA közvetlenül elérhetővé vált a szovjet atomfegyverek számára.
Elkezdődött fegyverkezési verseny új szakasza, a ballisztikus rakétákkal a Föld bármely pontja elérhetővé vált igen rövid idő alatt, bármilyen természeti, éghajlati és időjárási viszonyok között tetszés szerinti katonai és gazdasági objektum, igazgatási és vezetési pont megbízhatóan megsemmisíthetővé vált a rakéták több ezer vagy több millió tonna hagyományos robbanóanyag pusztító erejét megtestesítő nukleáris és termonukleáris robbanótölteteivel.
Az új évezred elején az időközben létrejött rakétakorlátozási és csökkentési megállapodások ellenére óriási rakétaarzenál áll rendelkezésre atomfegyverek céba juttatására. A szuperhatalmi atom- és rakétaelrettentési monopólium szétzilálálódása, az interkontinentális ballisztikus rakétákat hadrendbe állító újabb és újabb államok megjelenése egyre nagyobb veszélyeket teremt.
[Részletek...] | [1954-10-28] Nagy Lajos Kossuth-díjas író, publicista születése (+1954. okt. 28.). Kiskunhalom, Pincenapló, Képtelen természetrajz.
(halál)
[Részletek...] | [1951-12-07] Bicsérdy Béla természetgyógyász halála (szül. 1872. márc. 20.). A róla elnevezett természetes gyógymód kidolgozója és népszerűsítője.
(halál)
[Részletek...] | [1951-10-02] Sting (Gordon Sumner) angol zenész, zeneszerző, színész születése.
1969-től a newcastle-i Last Exit klubban dzsesszegyüttesek bőgőse, 1975-77 között a No Exit, 1977-84-ben a Police tagja volt. 1985-től szólókarriert kezdett.
(Híresek szereplései az esőerdőkért, természetvédelemért.)
(születés)
[Részletek...] | [1951-06-01] Az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) az ország déli oldalán is kijelölt egy 15 km széles határsávot, a szovjet katonai vezetés tanácsára, a hidegháborús és a Jugoszláviával is megromlott viszonyok miatt, a határ megközelítésének megnehezítésére. Egysoros, majd kétsoros drótakadályokat építettek, aknazárat telepítettek. Három év alatt 90 zászlóalj-, 25 századvédőkörlet, 201 szakasz- és 146 rajtámpont, 963 hadműveleti akadálycsomópont, 513 figyelőhely és többszáz színlelt, az ellenség megtévesztésére szolgáló építmény létesült. Az óriási költséggel és sok szenvedés és természetpusztítás árán felépített erődrendszert végül sose használták. Egy részük eleve rosszul tervezett és kivitelezett volt. Sok ma is ott rondállik az erdőkben.
(háború)
[Részletek...] | [1951-03-02] [idezet] Befejeződött a Magyar Dolgozók Pártjának II. kongresszusa, amelyen (túlbecsülve az ötéves terv első évi eredményeit) jelentősen felemelték a terv legfontosabb mutatóit. A párt fő feladatait az iparosítás meggyorsításában, a mezőgazdaság fejlesztésében, s a falusi pártmunka javításában jelölték meg. Hangsúlyozták az osztályharc éleződését, a fokozottabb éberséget és a "kommunista vasfegyelem" érvényesítését. Az irreálisan feszített program az életszínvonal romlásához vezetett.
(No meg persze a természet romlásához, további népesedéshez, stb.)
[Részletek...] | [1950-10-21] A kínai csapatok betörtek Tibetbe.
- + -
Egy túlszaporodó civilizáció rátört egy egyensúlyban élőre.
Az áthatolhatatlan természeti akadályok által határolt területeken néhol kis egyensúly-civilizációk alakultak ki. Pl. egy magas hegyekkel körülvett völgyben adott mennyiségű talaj, víz, napfény van, így a népességnek és a fogyasztásnak stabilan kell maradnia.
Az ismert civilizációk kb. kétharmada többnejűség rendszerű, ami túlnépesedéssel fenyeget, hiszen egy férfi sok nő az sok gyereket jelenthet évente. (Egy török szultánnak állítólag közel nyolcszáz fia volt. A lányokat nem számolták.) Ezzel szemben a többférjűség társadalmi berendezkedése (az ismert civilizációk csupán huszada ilyen) akadályozza a túlnépesedést, hiszen egy nő sok férfi csak egy gyermeket jelenthet évente. (1726-ban följegyeztek egy Vasziljeva nevű orosz nőt, akinek élete során 69 gyermeke – köztük 7-szer hármasikrek, 4-szer négyesikrek – született. De hol van ez a török szultán másfélezer utódjától?)
[Részletek...] | [1948-10-05] [sms] Megalakult a Természet és Természeti erőforrások védelmének uniója. Magyarország 1974-ben lép be.
[Részletek...] | [1948-10-05] Megalakult a Természet és Természeti erőforrások védelmének uniója (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, IUCN).
Magyarország 1974-től tagja.
[Részletek...] | [1948-04-11] Fülöp Zsigmond természettudományi tanár, író, fordító halála (szül. 1882. dec. 21.). 1912-1919 között kiadta a Darwin című természettudományi folyóiratot. A Tanácsköztársaság idején a művelődésügy területén végzett tevékenysége miatt 1921-ben állásától megfosztották; ettől kezdve íróként és műfordítóként működött. Számos ismeretterjesztő könyvet és cikket írt és fordított, köztük Darwin egyes műveit.
(halál)
[Részletek...] | [1947-06-08] Bolza Pál gróf botanikus, természettudós halála (szül. 1861. aug. 18.). Ő volt a szarvasi arborétum (Pepi-kert) tervezője és kialakítója. Gyűjtőmunkájának eredményeként ma is több mint ezer olyan fafaj és változat él az arborétumban, amelyek eredetileg Alaszkától Mexikóig, Szibériától a Himalájáig, ill. Afrikában honosak.
(halál)
[Részletek...] | [1947-01-14] [idezet] Kihirdették az egyes rangok és címek megszüntetéséről szóló, ma is hatályos törvényt. Eszerint "a magyar nemesi és főnemesi rang (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő) megszűnik". A szabályozás nem vonatkozott az egyházi személyek kizárólag egyház természetű címzéseire.
(törvény)
[Részletek...] | [1945-02-22] Schenk Jakab ornitológus, természetvédő születése (+1945. febr. 22.). 1917-től folytatott küzdelmével megmentette a nagykócsagot a kipusztulástól.
(halál)
[Részletek...] | [1943-02-25] George Harrison angol énekes, zeneszerző, szólógitáros születése (+2001. nov. 30.). 1958-tól játszott a később Beatles néven felülmúlhatatlanná vált zenekarban, ő volt a legfiatalabb "gombafejű". Sikerdalai közé tartozik az 1968-as While My Guitar Gentle Sweeps, a Something, a Here Comes The Sun. Az 1970-es szétválást követően szólókarriert kezdett.
Ő szervezte meg a bangladesi menekültek megsegélyezésére irányuló koncertet, amelyen Bob Dylan, Eric Clapton, Leon Russel, Billy Preston és Ringo Starr is fellépett.
(Banglades másfél magyarországnyi területén lassan másfélszáz millió ember él, ökológiai lábnyomuk a nagy szegénység ellenére is 800 %-os, azaz életterük eltartóképességét nyolcszorosan túlterhelik, ráadásul a szaporodás még mindig nagyon gyors.
Az 1970-es évek elejéig Banglades ivóvizét folyók és tavak szolgáltatták. Az egyre szennyezettebb víz okozta betegségek miatt nemzetközi segélyszervezetek kútfúrási programot indítottak. Nem tudták, hogy a Gangesz víztartó rétegeiben természetes módon sok arzén található, és nem vizsgálták meg az üledéket. Minthogy a krónikus arzénmérgezés hatásai akár 15 évig is rejtve maradhatnak, a járványt nem ismerték fel, csak 1995-ben, amikor már a lakosság fele arzénmérgezéstől szenvedett. A WHO előrejelzése szerint néhány éven belül Dél-Bangladesben a halálozások egytizede az arzén okozta rák következménye lesz. Nincs megoldás, mert ennyi embernek egyszerűen nincs elég víz máshogy.)
(járvány, születés)
[Részletek...] | [1936-02-27] Ivan Pavlov szovjet-orosz fiziológus halála (szül. 1849. szept. 26.). A feltételes reflexek kialakulásának, a gátlások osztályozásának, az alvásnak, az idegrendszeri típusoknak, az elmebetegségek keletkezésének és természetének feltárásával lehetővé tette a pszichológiai jelenségek fiziológiai magyarázatát (Pavlov kutyája). 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1935-04-25] Az első magyar természetvédelmi törvény megszületése.
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1934-01-29] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1933-10-01] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1932-07-13] Gáyer Gyula botanikus, jogász születése (+1932. júl. 13.). Főként növényrendszertannal foglalkozott. Többek között megírta a sisakvirágok monográfiáját, feldolgozta Pozsony, majd egész Magyarország szedreit. 17 növényfajt neveztek el róla. Nevét őrzi Szombathelyen egy park és egy emlékplakett, amelyet évente adnak át Vas megye természet- és környezetvédelmében nyújtott kiemelkedő teljesítményért.
(halál)
[Részletek...] | [1930-03-02] David Herbert Lawrence angol költő, író, esszéista, kritikus születése (+1930. márc. 2.). Egy alacsonyabb osztályból származó brit szénbányász fia. A természet volt a legfontosabb dolog az életében. Lawrence a szex és az ökológia kapcsolatának nagy felfedezője.
Legismertebb regénye a Lady Chatterley szeretője (film is készült belőle). Sokáig be volt tiltva, csak elmarasztaló kritikákat kapott, amiért "pornografikus" regényt ír, miközben haldoklik.
- + -
"Ó, micsoda katasztrófa, micsoda megcsonkítása a szerelemnek, mikor pusztán személyes érzéssé tették, elszakítva a nap keltétől és nyugtától, a napforduló és a napéjegyenlőség mágikus kapcsolatától! Ez hát a baj velünk, a gyökereknél vérezünk, mert el vagyunk vágva a földtől, a naptól, a csillagoktól, és a szerelem vigyorgó utánzat, mert, szegény virág, letéptük a száráról az Élet fáján és vártuk, hogy viruljon tovább civilizált vázánkban az asztalon."
(D. H. Lawrence)
- + -
A http://bocs.hu messze legkeresettebb fordítása, a mélyökológiai "Megszentelt szexualitás" c. könyvfejezet, így kapcsolja össze Lawrence nyomán a szexet és az ökológiát:
"Ha az embereknek nem sikerült gyermekeik számát azon határokhoz igazítani, amelyeket az adott terület eltartóképessége szabott meg, akkor természetesen elpusztították saját életük alapját. Egy-egy civilizáció ilyenkor vagy kihalt, vagy elköltözött (megszállva egy másik területet), vagy megtanulták azokat a rituálékat, amelyek képessé tették őket a természettel egyensúlyban élni. Ez a 'megszentelt szex' alapja." (Dolores LaCapelle)
- + -
"Lawrence a krízis elérésének pillanatában szimbolizálta civilizációját ... a népesség és a gazdaság krízisekor."
"Ami ma (a második világháború kitörése előtt írta ezt - a szerk.) Európában történik, és ami kétségtelenül meg fog történni a jövőben, nagy részben a tömegemberiség brutális reakciója azokra a problémákra, amelyeket ez a kivételes ember, a zseniális D. H. Lawrence érzékelt, amelyekkel szembeszállt és harcolt a maga módján."
"Még ma is kevesen látják Lawrence-hez hasonló élességgel a világot ma gyötrő problémák szexuális gyökereit." (Sigrid Undset, skandináv regényírónő)
- + -
Rolf Gardiner, angol farmer, erdész és a Föld Szolgálata ifjúsági táborok úttörője úgy gondolta, hogy az ökológia fiatal tudományának "egyre fontosabb szerepet kell játszania a reformerek javaslataiban". Miután elolvasta Lawrence egyik könyvét, így írt 1919-ben:
"Lawrence lett a fáklyavivő, fiatalságomnak vezérfénye. S ment előre, felfedezve a sötétet, eloszlatva elavult, kimerült látásmódunkat, elszakadva a véges ideák absztrakcióitól, elnyűtt koncepcióktól, terméketlen szavaktól és kihűlt szimbólumoktól... Mindig úgy tűnt nekem, hogy a táj Lawrence által beszél. Valóban a sötét, termékeny nottinghami erdők voltak azok, amelyek újra és újra keresztültörtek a korai könyveiben, megtöltve azokat ... a táj titkos, elrejtett isteneivel, hogy szóljanak hozzánk és követeljenek minket ... A hely szelleme (Olaszország, Ausztrália, Mexikó), ez uralta és táplálta erejével. Minden könyve lüktet ettől a sötét és izgalmas szellemtől... tanítva minket, hogy érezzük és éljük át elemi erővel a földben lakó istenek ősi hatalmát... Tudta, hogy a földből erőt nyerhetünk és értelmesen élhetünk, ha különleges tájakon, a föld múltjának hatalmaival közösségben dolgozunk... Hosszú ideje érzem, hogy valamennyire érvényesíteni kell Lawrence tanítását és meglátását, nem irodalmi kritikákkal, hanem azáltal, hogy az emberek az ő szemlélete szerint próbálnak élni."
- + -
"Az emberiség utolsó háromezer éve egy kirándulás az ideálokba, testetlenségbe és tragédiába, és most a kirándulásnak vége... ez gyakorlatilag kapcsolat kérdése. Vissza kell találnunk a kapcsolathoz, élénk és tápláló kapcsolathoz a kozmosszal... Az út a naponkénti rituálén, az újraébredésen át vezet. Újra gyakorolnunk kell a hajnal, a dél, a napszállat rítusát, a tűzgyújtás és a vízöntés rítusát, az első és az utolsó lélegzet rítusát... Vissza kell térnünk 'a tudásra az együttlét jegyében', amelyben a test, a szex, az érzelmek, a szenvedélyek együtt léteznek a földdel és a nappal és a csillagokkal."
(Lawrence: Lady Chatterley szeretőjének apropói)
(háború, halál, katasztrófa, tilt)
[Részletek...] | [1928-12-15] Friedensreich Hundertwasser (Friedrich Stowasser) osztrák festő és grafikus, épülettervező halála (szül. 1928. dec. 15.). Erős színezésű, egyenes vagy spirális vonalvezetésű, dekoratív festészetével az osztrák ún. "Jugendstil" hagyományainak folytatója. Festett papírra, vászonra, fára, kőre. A bécsi "Hundertwasser-ház" egyúttal műveinek otthona. Az elidegenedett városban próbált természetközelit építeni.
(születés)
[Részletek...] | [1927-02-08] Koch Antal geológus, akadémikus születése (+1927. febr. 8.). A Földtani Intézetben dolgozott, majd a kolozsvári és 1895-től a budapesti egyetemen oktatott földtant és őslénytant. Az Erdélyi-medence harmadkori képződményeit tanulmányozta. A hazai geológusok közül utolsóként még egyaránt művelte valamennyi szervetlen természettudományt. Alapvető munkát végzett az ország számos területének ásványtani, kőzettani, őslénytani, földtani és barlangtani leírásában. A Magyar Tudományos Akadémiának 1875-ben levelező, 1894-ben rendes tagja lett.
(halál)
[Részletek...] | [1926-04-16] György Lajos orvos, az orvostudományok doktora (1975), környezetvédő születése. Az ELTE Természetvédelmi Klubjának vezetője, s 1983-tól a Klub által kiadott Gaia Sajtószemle szerkesztője. Ökofilozófiával, általános rendszerelmélettel és környezetvédelemmel foglalkozik. Főbb művei: A jót választanod kell (1996), Vissza a kozmikus rendhez (2000).
György Lajos, akit a zöld mozgalmakban Piros néven ismernek, "a magyarországi környezetvédelem nagy öregje, aki bátor, de meggondolt kiállásával, másrészt a környezetvédelem, mint életszemlélet fáradhatatlan propagálásával és megélésével példakép ma is." (Sólyom László köztársasági elnök köszöntötte így 80. születésnapján.)
(születés)
[Részletek...] | [1924-07-24] Szily Kálmán nyelvész, természettudós, akadémikus születése (+1924. júl. 24.). A Természettudományi Közlöny, a Magyar Mérnök Egylet és a Magyar Nyelvművelő Társaság megalapítója. 1889-1905 között az MTA főtitkára volt. A Műegyetem első rektora. Ő szerkesztette A magyar nyelvújítás szótárának I. és II. kötetét.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1922-08-07] Reich Károly Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus halála (szül. 1922. aug. 7.). A magyar és külföldi irodalom kiemelkedő alkotásaihoz, ifjúsági könyvekhez készített illusztrációkat. Minden művére természetesség, valamennyi élőlény szeretete volt a jellemző. Művészegyéniségéről meseillusztrációi vallottak a leghitelesebben (Arany László, Magyar népmesék, Móricz: Állatmesék).
(születés)
[Részletek...] | [1921-05-30] Jamie Uys délafrikai rendező, forgatókönyvíró, operatőr, producer, vágó születése. Ismertebb filmjei: Sivatagi show; Az istenek a fejükre estek 1-2.; Dirkie Lost in the Desert. A legtöbb filmjében kisebb szerepeket is játszott.
(Filmjeiben a bushman a fenntarthatóság, a természetbe illeszkedés szép példája az őrült civilizációval szemben.)
(születés)
[Részletek...] | [1921-01-05] Friedrich Dürrenmatt svájci német író születése (+1990. dec. 14.). A XX. század második felének legjellegzetesebb és legsikeresebb színpadi szerzőinek egyike. Világhírű drámái A fizikusok és Az öreg hölgy látogatása című tragikus komédia.
- + -
Az atombomba ledobása rettenetes erővel dobta felszínre a fizikusok, a tudósok felelősségét: félelmetes tudásukat kinek bocsátják rendelkezésére. Legvilágosabban talán Dürrenmatt A fizikusok c. drámája veti föl a problémát:
"Tudományunk iszonyatossá, kutatásunk veszélyessé, ismereteink halálossá váltak. Nekünk, fizikusoknak, egyetlen lehetőségünk maradt: ... vissza kell vennünk a tudásunkat!"
De azóta kiszélesedett a felelősség: nemcsak a tudósoknak van felelősségük, hanem minden embernek, aki a maga kis mindennapi munkájával ugyanazt a gazdasági-tudományos-technikai folyamatot (szándékosan nem írok fejlődést vagy haladást!) viszi előre, amelyet a tudósok nagy lépésekkel lendítenek meg. Mert ez a folyamat még békés úton is katasztrófába visz.
"Kérdésessé vált a reneszánszra visszamenő fenntartás nélküli bizalom egy olyan tudományban, amely a természet uraivá és birtokosaivá tesz bennünket. Főleg 1968 után nyilvánvalóvá váltak a természeti forrásokban keletkezett rombolások, az ember elidegenedése és manipulációja, a környezet halált hozó elszennyeződése, és a fejlődésben való vak hit rabszolgává tevő illúziói! Életünknek és történelmünknek többé nem lehet értelmes célja ez a tudományos-technikai-gazdasági növekedés!" (Roger Garaudy: A "bázis" a marxizmusban és a kereszténységben, Concilium 1975/4.)
"Még egyetlen társadalom sem hirdette ily mértékben a maga termelésének fontosságát, s ugyanakkor egyetlen társadalom sem rombolta szét ily mértékben a földgolyó biológiai harmóniáját, zsákmányolta ki a földgolyó ásványi gazdagságát, szennyezte be kontinenseit és tengereit piszokkal és kártékony, megsemmisíthetetlen melléktermékekkel, melyektől az emberiség aligha tud többé megszabadulni." (Hubert Lepargneur: Az egyház kritikai funkciója a társadalom által elrendelt halállal szemben, Concilium 1974/4.)
Sajnos a fizikusok döntési szabadsága csupán annyi, hogy szerencsés esetben eldönthetik, melyik hatalmat akarják szolgálni. Hiszen ma már a kutatás olyan eszközöket és beruházásokat, annyi pénzt igényel, hogy azt csak valamely hatalomtól lehet megkapni. Az sem megoldás, ha a fizikus visszaveszi a tudását, hiszen "minden kigondolhatót előbb-utóbb kigondolnak"! (Dürrenmatt, Utószó 19. pont)
(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1979)
(születés)
[Részletek...] | [1920-06-21] Eberhard Arnold és felesége, Emmy feladták berlini lakásukat és egy Sannerz nevű pici német faluba költöztek barátaikkal. Az önkéntes egyszerűség, osztozás és erőszakmentesség életformájából, közel a természethez és Istenhez, született meg a Bruderhof közösség. A hitleri üldöztetés elől Lichtenstein-be, majd Angliába, majd (mivel ott ellenség németekként kezelték őket) Dél-Amerikába menekültek. Ma amerikai és angliai önálló kis falvakban élnek.
bruderhof.com
[Részletek...] | [1920-02-02] Szinyei Merse Pál festő halála (szül. 1845. júl. 4.). A magyar plein air festészet megteremtője. Az élet szeretetét és a természet szépségét sugárzó művei (Anya gyermekével, Szerelmespár, Hinta, Ruhaszárítás) után 1873-ban alkotta élete fő művét, a Majálist.
(halál)
[Részletek...] | [1920-01-02] Isaac Asimov orosz származású amerikai író, természettudós születése (+1992. ápr. 6.). A tudományos-fantasztikus irodalomban is mély társadalmi, történelmi, filozófiai kérdésekkel foglalkozott, emellett még rendkívül változatos témakörökben publikált, Shakespeare-től a biokémiáig, könyveinek száma jóval meghaladta a kétszázat.
"Az erőszak a gyengék utolsó menedéke." (A hét kötetes Alapítvány sorozat egyik mottója)
(születés)
[Részletek...] | [1919-09-21] Paszlavszky József zoológus, pedagógus, akadémikus születése (+1919. szept. 21.). 1877-től a Természettudományi Társulás másodtitkára és közlönyének szerkesztője, 1897-től a társulat első titkára. Elemezte az animális és a humán pszichológia kapcsolatát. A Fauna Regni Hungariae (Magyarország állatvilága katalógus) szerkesztője.
(halál)
[Részletek...] | [1915-05-02] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1915-04-24] [idezet] Letartóztatták és kivégezték a konstantinápolyi örmény elitet. Ezzel kezdetét vette a rövid, de a törökországi kétmilliós örmény kisebbség nagy részét kiirtó genocídium, a Metz Yeghern (Nagy Rossz). A szíriai sivatagba deportálás során hónapok alatt másfél millió örmény férfit, nőt, gyermeket, öreget öltek meg. A tömegmészárlást az Egység és Haladás pártja, az Ifjú Törökök politikai irányzata vitte végbe, nacionalista és iszlám uszítással, és természetesen gazdasági motiválással (a meggyilkolt többszázezer család vagyonának elrablása).
Az 'emberiség elleni bűn' fogalmát ennek hatására vezették be az I. világháború után a nemzetközi jogba.
Törökország hivatalosan mindmáig nem ismerte el a népirtást.
"Ki emlékszik manapság az örmény genocídiumra?" - torkollta le Hitler 1939-ben azokat, akik az általa tervezett népirtások következményei miatt aggódtak.
Például Franz Werfel: Musa Dagh negyven napja c. regénye emlékszik.
A független Örményország 1991-ben jött létre a volt Szovjetunió területéből kiszakadva. Függetlenségének ünnepe szept. 21.
- + -
Az örmények gyásznapja.
Szerte a világon gyászmisét, megemlékezést tartanak.
Franciaországban munkaszüneti napot kaptak az örmények.
A magyarországi örmények 2001-ben állítottak fel egy kőkeresztet a Dunakorzón a Petőfi téren, ezen a napon koszorúzzák meg.
(háború)
[Részletek...] | [1914-12-27] Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus halála (szül. 1835. jún. 26.). 1887-ben megindította és tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket. Természettudományos munkássága mellett érdeklődése kiterjedt a magyar ősfoglalkozások, a néprajz és a nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körére. Nevéhez fűződött Magyarországon az ősemberkutatás megkezdése. Ő alapította a Magyar Ornitológiai Központot.
(halál)
[Részletek...] | [1914-12-27] [sms] Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor. Osemberkutatás, Ornitológiai Központ.
[Részletek...] | [1914-12-27] Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor születése (+1914. dec. 27.). A Magyar Ornitológiai Központ létrehozója és igazgatója, a magyarországi ősemberkutatás elindítója.
(halál)
[Részletek...] | [1914-09-02] Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező, természetfilmes születése (+1979. dec. 14.). Nyolc nagy és 23 rövidfilmjét 40 ország vette meg.
(születés)
[Részletek...] | [1914-09-02] Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező halála (szül. 1914. szept. 2.). Elsősorban természetfilmjeivel vált ismertté. Első munkáit madarakról készítette, majd az 1951-ben forgatott Vadvízország és az 1953-ban készült Gyöngyvirágtól lombhullásig sikere olyan országokba is elvitte a magyar film hírét, ahol azelőtt soha nem vetítettek magyar alkotást. Népszerűek még a Cimborák, valamint a Hegyen, völgyön című filmjei. Rendezőként minden művét maga írta és fényképezte.
(születés)
[Részletek...] | [1914-09-02] [sms] Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező, természetfilmes szül. 40 ország vette meg filmjeit.
[Részletek...] | [1914-08-24] A kormánypárti Az Ujság azzal nyugtatta a gyanakvó olvasókat, hogy a Monarchia csapatainak szerbiai vereségéről esetleg terjengő „alaptalan híresztelések” ellenére „haditudósításunk sohasem fogja szépíteni a dolgokat, és sohasem fog hazudni, és abban sem fogja követni az ellenség módszerét, hogy akár csak a nép buzdítása okából is hazug eseményeket költsön.”
(Mindeközben a haditudósítások természetesen folyamatosan hazudtak…)
[Részletek...] | [1913-12-07] Szántó Piroska Kossuth-díjas festő, grafikus halála (szül. 1913. dec. 7.). 1939-től a festészet és a grafika elemeit ötvöző képein a természet ábrázolásából indult ki. Fő művei könnyed rajzú szimbolikus jellegű kompozíciók, amelyeken a növények metamorfózisát jelenítette meg. A népművészettől inspirált Falusi corpus sorozatát a szakma szintén fő művei között tartotta számon. Számos könyvhöz készített illusztrációkat, a képzőművészet mellett prózaírással is foglalkozott. Vas István költő-műfordító felesége volt.
(születés)
[Részletek...] | [1913-11-07] Alfred Russel Wallace angol természettudós, zoológus, utazó születése (+1913. nov. 7.). Számos gyűjtőutat tett, bejárta az Amazonas vidékét és Malajziát, s 125 ezer darabos természettudományi gyűjteménnyel tért vissza hazájába. A fajok eredetére vonatkozó értekezésének hatására tette közzé Darwin a természetes kiválasztódásról szóló elméletét (1859-ben, noha már 1842-ben készen volt, de az elítéléstől tartva csak halála után tervezte kiadatni). Ő a korszerű állatföldrajz megteremtője is.
(halál)
[Részletek...] | [1913-11-07] Alfred Russel Wallace angol természettudós, zoológus, utazó halála (szül. 1823. jan. 8.). Számos gyűjtőutat tett, bejárta az Amazonas vidékét, Malajziát és nagy gyűjteménnyel tért haza. A fajok eredetére vonatkozó értekezésének hatására tette közzé Darwin a természetes kiválasztódásról szóló elméletét.
(halál)
[Részletek...] | [1913-10-13] Vályi Gyula matematikus, fizikus, természettudós, egyetemi tanár halála (szül. 1855. jan. 25.). A Bolyai-geometria, elektromosságtan, fénytan, hőtan, differenciálgeometria stb. tárgyköreiben értékes közleményei jelentek meg magyar és német folyóiratokban. Jelentős szerepe volt a Bolyai-geometria elfogadtatásában.
(halál)
[Részletek...] | [1913-10-08] Rónay György író, költő, műfordító születése (+1978. ápr. 8.). A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott, Baumgarten-díjat (1942) és József Attila-díjat (1967) kapott, 1945-től a Vigilia szerkesztő bizottságának tagja, 1969-től haláláig felelős szerkesztője volt. Fő műve a Keresztút című regénye, amely 1937-ben jelent meg, és olyan vihart kavart, hogy utána egy ideig csak álnéven publikálhatott. Számos európai nyelvből fordított.
- + -
Szerb Antal így ír a regényről a Nyugatban (1938/3. szám, Figyelő rovat):
„Rónay György regénye a szektások világába visz, könyve istenkereső regény, mint a múlt század nagy regényei, két isten harcol benne a faluért, a papoké és a szektásoké. Előtte Móra Ferenc súrolta ezt a témát, de még mikszáthi hagyomány nyugodalmas hangján.
A regény másik problémája is vallási természetű, de még sokkal kényesebb vagy kényelmetlenebb, mint a szektások ügye: a katolikus papi élet kérdéseit bolygatja meg. A regény hőse egy katolikus pap gyermeke, középponti témája a nagyrahivatott pap szörnyű vergődése a bűntudat hálójában, az asszony társadalmi helyzetének kínjai és a fiú küzdelme önmagával, hogy ilyen tehertétel dacára megtalálja útját Krisztushoz és Egyházához. Nyers őszintesége e körül a téma körül úgy tudom hivatalos katolikus részről bizonyos ellenérzést váltott ki — de mindazok a vádak, amelyek Rónay könyvét illetik, ugyanilyen mértékben sújthatnák az új francia katolikus irodalom nagyjait is — akikre pedig oly büszkén szokás hivatkozni, — elsősorban az immár mintaképpé vált Mauriacot.”
(születés)
[Részletek...] | [1912-08-27] Megjelent az első Tarzan könyv (Edgar Rice Burroughs: Tarzan of the apes).
(Az őserdei vad törzsek és az eltorzult fehér civilizáció közt próbált egy nemes, természetes embereszményt találni.)
(megjelent)
[Részletek...] | [1911-09-19] William Golding Nobel-díjas (1983) angol író halála (szül. 1911. szept. 19.). Első sikerét máig legismertebb regényével, A legyek urával aratta (1954), melyből világsikerű filmet rendezett Peter Brook. További regényei: Az utódok (1955), Ripacs Martin (1956), A vétkes visszanéz (1959), A torony (1964), A piramis, A skorpióisten (1970), Látható sötétség (1979). A Papíremberek (1984) az irodalmi körök szatírával és öniróniával ábrázolt környezetrajza.
(A Legyek ura kis lombikban mutatja be a társadalmak természetét…)
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1910-09-08] Felavatták a Sissy királynőről elnevezett Erzsébet-kilátót Budapesten, a János-hegy 527 méter magas csúcsán neoromán stílusban, Schulek Frigyes tervei alapján épült a 23,5 méter magas, négyteraszos, kerek alaprajzú kőtornyot, “hogy minden idők viszontagságaiban örökre megjelölje a megszentelt helyet, ahonnan Magyarország drága nagyasszonya oly szívesen és oly gyakorta gyönyörködött a csudás természet szemei elé táruló fönséges látványában.” (Idézet a márvány emléktábla szövegéből)
(Bár minden ember szívesen és gyakorta gyönyörködne a csudás természet szemei elé táruló fönséges látványában…)
(felavat)
[Részletek...] | [1908-08-29] Robert Merle Goncourt-díjas francia író, irodalomtörténész születése. Regényeire jellemző a háborúellenesség és természetvédelem: Két nap az élet (II. világháború, ő maga három évig volt német hadifogságban), Mesterségem a halál (koncentrációs tábor parancsnokának fiktív életrajza), A sziget (a Bounty matrózainak lázadása), Állati elmék (delfinek felhasználása a fegyverkezésben), Malevil (egy atomháború túlélőinek küzdelme), Védett férfiak (sci-fi a patriarchális társadalom végéről).
(háború, születés)
[Részletek...] | [1907-11-08] Első ízben továbbított fényképet az Arthur Korn professzor által szerkesztett fakszimile-távíró Párizsból Londonba. Az 5,5 x 7,5 cm nagyságú fénykép 12 perc alatt ért célhoz egy víz alatti kábelen.
(A fotó - melyet másnap az újságok nagyításban közöltek - természetesen VII. Edward királyt ábrázolta.)
[Részletek...] | [1907-02-02] Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, természettudós halála (szül. 1834. febr. 8.). Az elemek tulajdonságainak hasonlóságán alapuló rendszerét 1869-ben hozta nyilvánosságra.
(halál)
[Részletek...] | [1905-03-24] Jules Verne francia író születése (+1905. márc. 24.). A tudományos-fantasztikus regény műfajának egyik megteremtője. Színes fantáziával, széles körű tudományos áttekintéssel és földrajzi ismeretekkel megírt kalandos regényeiben a természettudományos eredményeket és lehetőségeket népszerűsítette az emberi munka és a hősies küzdelmek eszményét hangsúlyozva. A XX. század csaknem minden műszaki-tudományos áldását megjósolta (többek között a faxot, az internetet, az elektronikus zenét). Népszerű regényei a Grant kapitány gyermekei, Utazás a Holdba, Nemo kapitány, Nyolcvan nap alatt a föld körül, Rejtelmes sziget, Sztrogoff Mihály, Tizenöt éves kapitány, Sándor Mátyás.
(halál)
[Részletek...] | [1903-11-07] Konrad Lorenz Nobel-díjas (1973) osztrák etológus, környezetvédő születése (+1989. febr. 27.). A korszerű magatartáskutatás egyik fő iskolájának alapítója. Ő volt az impriting (bevésődés) jelenségének felfedezője, bizonyította a viselkedésformák öröklött jellegét.
Fő művei magyarul is megjelentek, többek közt A civilizált emberiség nyolc halálos bűne, a Mentsétek meg a reményt! és Ember voltunk hanyatlása.
- + -
Az emberiség nyolc halálos bűne:
1. A Föld túlnépesedik, a szociális kapcsolatok túlkínálata védekezést, agressziót vált ki.
2. A természetes életteret, megélhetésünk alapját elpusztítjuk, elveszítjük a teremtés szépségét.
3. Vakság az értékekre, a szüntelen versenyben nincs idő őszinte emberi elmélkedésre.
4. Érzelmi sivárság az elpuhulás, a technológia és a pszichogyógyszerészet következtében.
5. Genetikai problémák, a szociális viselkedést fejlesztő szelekciós nyomás zavara.
6. Szülő-gyermek kapcsolat hiánya, generációs meg-nem-értés, a tradíciók rombolása.
7. Tömeg-tudatformálás, dogmatizmus, nézet-uniformizálás, manipulálás a reklám által.
8. Atomfegyverkezés. A világvége-veszély csökkenti a jövő iránti felelősségérzetet.
(Konrad Lorenz, 1972)
- + -
"A természetes életteret elpusztítjuk, mely által nemcsak azt a külső környezetet romboljuk le, amelyben élünk, hanem az ember önmagát is megfosztja a felette álló teremtés szépségének és nagyságának a tiszteltétől.”
(megjelent, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1903-11-07] Konrad Lorenz osztrák etológus, ökológus halála (szül. 1903. nov. 7.). A korszerű magatartáskutatás egyik fő iskolájának alapítója, az impriting (bevésődés) jelenségének felfedezője. 1973-ban kapott orvosi Nobel-díjat "az egyéni és társas magatartási sémák szerveződésére és előidézéseire vonatkozó felfedezéseiért".
Fő művei magyarul is megjelentek, többek közt A civilizált emberiség nyolc halálos bűne, a Mentsétek meg a reményt! és Ember voltunk hanyatlása.
- + -
Az emberiség nyolc halálos bűne:
1. A Föld túlnépesedik, a szociális kapcsolatok túlkínálata védekezést, agressziót vált ki.
2. A természetes életteret, megélhetésünk alapját elpusztítjuk, elveszítjük a teremtés szépségét.
3. Vakság az értékekre, a szüntelen versenyben nincs idő őszinte emberi elmélkedésre.
4. Érzelmi sivárság az elpuhulás, a technológia és a pszichogyógyszerészet következtében.
5. Genetikai problémák, a szociális viselkedést fejlesztő szelekciós nyomás zavara.
6. Szülő-gyermek kapcsolat hiánya, generációs meg-nem-értés, a tradíciók rombolása.
7. Tömeg-tudatformálás, dogmatizmus, nézet-uniformizálás, manipulálás a reklám által.
8. Atomfegyverkezés. A világvége-veszély csökkenti a jövő iránti felelősségérzetet.
(Konrad Lorenz, 1972)
(megjelent, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1903-08-01] Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas székely botanikus, akadémikus születése (+1980. febr. 10.). A magyar geobotanikai iskola megteremtője. Vegetációtörténettel, rendszertannal és természetvédelemmel foglalkozott. Kolozsvár geobotanikai monográfiája, a Balaton vízi növénytársulásainak feltárása, a hazai mikroklíma-vizsgálatok megindítása. 26 évesen tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a debreceni egyetemre. 1953-tól a budapesti Eötvös Lóránd Egyetem Növényrendszertani Intézete és a Botanikus Kert igazgatója. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 3500 oldalas.
(születés)
[Részletek...] | [1903-07-04] Szervátiusz Jenő erdélyi szobrász születése (+1983. szept. 15.). Eredetileg kerékgyártó mester volt, első szobrát 1924-ben faragta, majd Párizsban és Kolozsvárott tanult. Első önálló tárlatát 1933-ban Kolozsvárott rendezte. 1933-34-ben Szolnay Sándorral szabadiskolát tartott fönn Kolozsváron, ezután huzamosabb ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1941-43-ig a csíksomlyói Kalot népfőiskola szobrászati tanfolyamát vezette, majd angol hadifogságból hazatérve 1949 és 1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára volt.
Művészetének főként az Erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. 1964-ben Bukarestben gyűjteményes kiállítása volt. Romániában többek közt érdemes művész címmel és állami díjjal ismerték el munkásságát. Szobrait 15 ország múzeumai őrzik, természetesen Magyarországon is vannak alkotásai.
Élete utolsó éveiben Magyarországon élt. Fia, Szervátiusz Tibor szintén szobrász. 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
(születés)
[Részletek...] | [1901-12-05] Walter Elias) Walt Disney 26-szoros Oscar-díjas amerikai filmrendező, producer születése (+1966. dec. 15.). Sok természetfilmet készített. Az ő rajzfilmjei még szépek, természetközeliek voltak.
A trükk- és rajzfilm műfaj megteremtője és klasszikus mestere. Népszerűségét a rajzfilmjeiben szereplő állat- és gyermekfigurák sajátos bájának köszönheti. Az elsők között vezette be a hangosfilmet (1928), a színes filmet (1932), és a teljes estét betöltő rajzfilmet (1937). Nevéhez fűződik a világ leghatalmasabb szórakoztató központja, a Disneyland. Az Oscar-díj történetében Walt Disney viszi a pálmát: 64 jelölésből 26 alkalommal kapta meg az aranyszobrocskát.
(születés)
[Részletek...] | [1900-08-25] Friedrich Wilhelm Nietzsche német filozófus születése (+1900. aug. 25.). Az ún. életfilozófia jelentős képviselőjeként tagadta a haladás elméletét, s a "minden dolog örök visszatérésé"-nek mítoszát állította vele szembe. Úgy vélte, hogy a kultúrát a nem anyagi természetű "életerő" irányítja.
(halál)
[Részletek...] | [1900-01-25] Fekete István író születése (+1970 jún. 23.). Csodálatosak regényei a természetről (pl. Csi, Kele, Lutra, Vuk, Hu, Bogáncs, Tüskevár, Téli Berek, Hajnal Badányban).
[Részletek...] | [1900-01-25] [sms] Fekete István író szül. Csodálatosak regényei a természetről (pl. Csi, Kele, Lutra, Vuk, Hu).
[Részletek...] | [1898-09-10] Erzsébet királynét (szül. 1837. dec. 24.) Genfben megölte egy olasz anarchista.
1854. április 24-én lett Ferenc József Habsburg-császár felesége. Sokat törődött Magyarországgal. Nemcsak szépségével, hanem bölcsességével, liberális gondolkodásával, sokoldalúságával, természetes viselkedésével is nagy tekintélyre tett szert. Rudolf fia öngyilkossága után egyre visszavonultabban élt. Szobra áll Budapesten. Életéről készült a Sissi című film.
(halál)
[Részletek...] | [1898-09-10] Erzsébet Amália Eugénia, elterjedtebb nevén Sissi, osztrák császárné, magyar királyné születése (+1898. szept. 10.). 1854. április 24-én lett Ferenc József Habsburg-császár felesége. Szívén viselte Magyarország sorsát, helyzetét. Jelentős érdeme volt az 1867-es kiegyezés létrehozásában. Európa egyik legszebb asszonya volt, aki nemcsak bájával, hanem bölcsességével, liberális gondolkodásával, sokoldalúságával, természetes viselkedésével is nagy tekintélyre tett szert. Rudolf fia öngyilkossága után egyre visszavonultabban élt. 1898. szeptember 10-én Genfben szíven szúrta egy olasz anarchista. Szobra áll Budapesten, emlékét őrzi a János-hegyi kilátó is.
(halál)
[Részletek...] | [1898-08-08] Eugéne Boudin francia festő születése (+1898. aug. 8.). Az impresszionista tájfestés mestere volt. Az 1889-i világkiállításon aranyérmet nyert. Művésztársai az egek királyának nevezték, mert remekül festette az ég, a felhők és a tenger tükrének egymásba olvadását.
(A természettől elszakadt embereknek gyakran súlyos felhőnézegetés-hiánybetegségük van. :-))
(halál)
[Részletek...] | [1898-07-30] Henry Moore ír származású angol szobrász, grafikus halála (szül. 1898. júl. 30.). Az 1930-as évektől főleg absztrakt ábrázolással foglalkozott. Az 1950-es évektől műveiben a természeti formák monumentalitása egyesült az emberek asszociatív képével. A rajz és az akvarell ugyancsak jelentős szerepet töltött be művészi tevékenységében. Visszatérő témája a fekvő női alak. Legjelentősebb grafikai alkotása a Katakomba-rajzsorozat, melyen a bombázás elől a metróalagutakba menekült embereket ábrázolja.
(születés)
[Részletek...] | [1898-07-30] Henry Moore ír származású angol szobrász, grafikus születése (+1986. aug. 31.). Az 1930-as évektől főleg absztrakt ábrázolással foglalkozott. Az 1950-es évektől műveiben a természeti formák monumentalitása egyesült az emberek asszociatív képével. A rajz és az akvarell ugyancsak jelentős szerepet töltött be művészi tevékenységében. Visszatérő témája a fekvő női alak. Legjelentősebb grafikai alkotása a Katakomba-rajzsorozat, melyen a bombázás elől a metróalagutakba menekült embereket ábrázolja.
(Hitler 69 napig bombázta Londont, mielőtt erőit a keleti frontra csoportosította volna. A lakosság kb. 4 %-a a metrót használta óvóhelynek.
Párizsnak 1900-ban lett metrója, a túlzsúfolt Londonban viszont már 1836-ban alagútásásra kényszerültek. A Temze alatti ún. „nagy lyuk” öt évig készült, olyan óriási pénzveszteséggel, hogy vasutat már nem építettek bele. Két évtizedig csak népünnepélyekre használták, aztán az építési költség egyharmadáért eladták a vasúttársaságnak.
Az 1863-ban indult 5 km hosszú szakasz nagyon népszerű volt, átadása utáni évben a 3 milliós Londonban 11 millióan próbálták ki, a gőzmozdony és a gázlámpák, no meg a pipázó utasok füstje miatt szinte elviselhetetlen levegő ellenére.
(születés)
[Részletek...] | [1898-05-26] Bielz Eduárd Albert erdélyi szász zoológus, akadémikus születése (+1898. máj. 26.). Jogi tanulmányai után erdőgazdasági hivatalnok volt. A természet megfigyelésére apja, a preparálásra Fuss Mihály flórakutató tanította. Csiga- és kagylógyűjteménye a Magyar Állami Földtani Intézetbe került.
(halál)
[Részletek...] | [1898-03-20] Ivan Ivanovics Siskin orosz festő halála (szül. 1832. jan. 25.). A XIX. századi orosz realista festészet jelentős alakja. A Vándorkiállítási Társaság alapító tagja volt. 1873-tól a pétervári akadémia professzoraként dolgozott. Műveinek központi témája a természet. Az orosz táj fenségességét adta vissza, ugyanakkor azonban a részletek iránt is beható figyelmet tanúsított. Legnépszerűbb műve a "Reggel a fenyvesben".
(halál)
[Részletek...] | [1897-09-26] VI. Pál pápa (Giovanni Battista Montini) halála (szül. 1897. szept. 26.). 1963-ban választották pápává, befejezte a XXIII. János által összehívott II. Vatikáni Zsinatot (1962-65). Az első pápa volt, aki mind az öt világrészt felkereste.
Úgynevezett keleti politikája a kelet-közép-európai szocialista országokkal való jobb kapcsolatok kialakítását célozta volna. Ennek jegyében fogadta 1977-ben Kádár Jánost, az MSZMP akkori első titkárát a Vatikánban. 1974-ben ő mentette fel Mindszenty József bíborost – annak minden tiltakozása ellenére - esztergomi érseki és prímási méltóságából.
Kiadta a Humanae Vitae enciklikát, amelyben az általa kinevezett tudóscsoport állásfoglalását semmibevéve megerősítette minden nem-természetes fogamzásgátlás tilalmát.
(Ezt ugyan a gazdag országokban nem csak a párok, de még a papok sőt püspökök se veszik komolyan, de éppen a szegény országokban, ahol katasztrófális a népességrobbanás, az egyszerű emberek sorsát erősen befolyásolja.)
(születés, tilt)
[Részletek...] | [1897-09-20] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus születése (+1966. máj. 26.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt, írásait folyamatosan hazaküldte. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Hazatérése után Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, előadókörutakat szervezett. 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta. Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Színpadi művei közül kiemelkedik az Énekes madár.
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1897-09-20] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus halála (szül. 1897. szept. 20.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből, később újra megjelenhettek cikkei, elbeszélései. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta.
Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Ismert színpadi műve az Énekes madár.
- + -
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." (Ábel)
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1897-06-24] Brassai Sámuel erdélyi autodidakta polihisztor, akadémikus születése (+1897. jún. 24.). Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zene elméleti kérdéseivel, a természettudományok majd minden ágával, az esztétika, műkritika, a nyelvészet és az irodalomtörténet problémáival. Megérte a századik születésnapját.
(halál)
[Részletek...] | [1895-12-17] Irinyi János vegyész halála (szül. 1817. máj. 17.). A 'veszélytelenül használható' biztonsági gyújtó kidolgozója. A kor modern vegytanának terjesztője és magyarországi meghonosítója, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat egyik alapító tagja és munkatársa volt.
(Veszélytelenül használható? Már az ősembert a legjelentősebb természetátalakítóvá tette a tűzgyújtás képessége, mert szándéktalanul is a természetesnél sokkal gyakoribb erdőtüzeket okozott. Mennyi ház, város, erdő égett már le a százmilliók gondatlan kezeügyében lévő gyufától.)
(halál)
[Részletek...] | [1895-12-13] Jedlik Ányos István természettudós, feltaláló születése (+1895. dec. 13.). Ő készítette az első elektromotort, a "villanydelejes forgonyt".
(halál)
[Részletek...] | [1895-11-10] veges József Kossuth-díjas főiskolai tanár születése (+1979. szept. 4.).
A természettudományok - főleg a fizika - ismeretterjesztő irodalmának egyik megteremtője.
(születés)
[Részletek...] | [1895-06-29] Thomas Henry Huxley angol természettudós halála (szül. 1825. máj. 4.). Darwin műveit népszerűsítette, kimutatta, hogy az emberszabású majmok anatómiailag közelebb állnak az emberhez, mint a többi majomfajtákhoz. Tőle származik az agnoszticizmus kifejezés.
(halál)
[Részletek...] | [1895-06-21] tadták a forgalomnak az Északi-tengert és a Balti-tengert összekötő Észak-keleti csatornát. A rajta áthaladó hajóknak nem kell megkerülniük Dániát. A majdnem 100 kilométeres csatorna megépítését hosszú vita előzte meg és a végső döntést katonai megfontolások gyorsították meg.
(A nagy természet-átalakításokban, rombolásokban általában nem az ésszerűség játssza a főszerepet, hanem az erő-csoportok versengése, harca.)
[Részletek...] | [1894-12-13] Xantus János néprajzkutató, természettudós születése (+1894. dec. 13.). Amerikában topográfiai felméréseket végezve állat- és növénytani anyagot gyűjtött, majd meteorológiai megfigyeléseket végzett a Csendes-óceánon. Hazatérve részt vállalt a pesti Állatkert létrehozásában, amelynek megnyitásától igazgatója volt.
(halál)
[Részletek...] | [1894-07-26] Aldous Leonard Huxley angol biológus, író születése (+1963. nov. 22.). Darwin fejlődéselméletét támogatta, világnézete az úgynevezett "modern pozitivizmus", eszményei a természetes jóság, a biológiai egyensúly, az egyéni élet meditációja és a humánum. Leghíresebb könyve a Szép új világ, s nagyon jelentős esszéírói tevékenysége.
(születés)
[Részletek...] | [1894-05-08] Mészáros Kálmán orvos, Afrika-kutató, szakíró, vadász halála (szül. 1894. máj. 8.). Élményeit az Abesszínia a vadászok paradicsoma és az Afrikai vadászemlékek című könyveiben írta meg. Gyűjteményével és felvételeivel a Természettudományi Múzeum kiállítási anyagát bővítette.
(Ahová a felfedezők, lőfegyveres vadászok eljutottak, oda az élővilágot pusztító civilizáció jutott el, így a felfedezők épp egy általuk pusztulásnak kitett élővilág emlékeit „mentik meg”.)
(születés)
[Részletek...] | [1893-02-09] Fogházbüntetésre ítélték a panamázókat. Ferdinand Lesseps és fia ellen azért indult büntetőeljárás, mert vállalkozásuk a Panama-csatorna megépítésére visszaélések, valamint a természeti nehézségek miatt 1888-ban csődbe jutott, így a részvényesek 1,5 milliárd frankot vesztettek. (A pénzügyi visszaéléseket azóta nevezik panamázásnak.)
A természeti nehézségek pl. a sárgalázat jelentette, amelyben húszezer munkás halt meg. A csatorna későbbi amerikai megépítését a sárgalázat terjesztő moszkitók tudományos kutatása, majd élőhelyeik lecsapolása tette lehetővé.
(A Thaiföld-Burma vasútvonal megépítésének még sokkal nagyobb ára volt: a japánok százharmincezer hadifoglya pusztult bele 1942-43-ban.)
[Részletek...] | [1892-09-07] John Greenleaf Whittier amerikai költő születése (+1892. szept. 7.). Költészetében a vallásos érzelmekkel telített természetlíra uralkodik. Tagja volt a Rabszolgaságellenes Társaságnak.
(halál)
[Részletek...] | [1892-05-30] Keleti Károly statisztikus, akadémikus halála (szül. 1833. júl. 18.). Az Országos Statisztikai Hivatal első igazgatója, az 1869-es népszámlálás szervezője.
- + -
("A sátán rászedte Dávidot, hogy számlálja meg népét. ... De fővezére ellene vetette: ... Miért követeli az én uram ezt? Miért terhelje ez a bűn Izraelt?
De a király szava kötelezte Joábot, bejárta tehát egész Izraelt, és átadta a népszámlálás eredményét Dávidnak. Egész Izraelben egymillió-százezer kardforgató ember volt.
Istennek nem tetszett a népszámlálás, ezért megbüntette Izraelt.
Gád, a látóember elment Dávidhoz és elmondta az Úr üzenetét: Válassz, hogy három évig éhség dühöngjön, vagy három hónapig ellenség pusztítson, vagy három napig pestis."
Krónikák első könyve 21. fej., ld. még Sámuel második könyve 24. fej.)
- + -
Nem maradt fenn, hogy a gyűjtögető vagy nomád állattenyésztő népcsoportok mit gondoltak kényszerű vándorlásaik okairól. Konfucius - i.e. 551-479 -, Platón i.e. 427-343 - és Aristoteles - i.e. 384-322 - viszont már foglalkoztak a népesség és a terület eltartóképessége közti ideális aránnyal, melynek megbomlása - különösen a túlszaporodás - szegénységhez, éhséghez, lázadáshoz és egyéb bajokhoz vezethet.
Ezzel szemben pl. a Római birodalomban Augustus császársága alatt - i.e.31-i.sz.14. - expanzív, a népesség növelését célzó állami népesedéspolitika, a születésszám emelkedését kívánó családjog és örökösödési jog jelent meg, hatalmi szempont, a népességszám és a katonai erő közti, akkor még merev összefüggés miatt. Hiszen a gyorsan terjeszkedő birodalomban a római népesség részaránya rohamosan visszaesett a leigázottakhoz képest.
Európában és más kontinenseken is - elsősorban hatalmi, katonai szempontok miatt - a népességnövekedés előnyeit hangoztató szemlélet volt irányadó. Ezt támogatta a merkantilista közgazdasági irányzat is a 17-18. században, mely szerint a gazdagság forrása a népesség ill. annak munkaereje. A gyarmatosítás a népesség egy részének Európából való kiáramlását lehetővé, sőt szükségessé tette, így a népességnövekedést pártoló szemlélet a 20. század közepéig általánosan fennmaradt. Pedig olyan gondolkodók, mint Morus, Machiavelli, Montesquieu, Adam Smith egyaránt hangsúlyozták a nem-növekvő népességszám szükségességét a gazdaság és társadalom előnyös fejlődése érdekében.
Az USA bevándorlási politikáját is a növekedés-mánia határozta meg sokáig: az óriási mezőgazdasági területeknek és természeti kincseknek kiaknázását a népesség növekedése tette lehetővé, különösen a fiatal, de már munkaképes korú és képzett bevándorlók, akik felnevelésének költségeit más országok állták.
(A természet romlása, a romlás természete, 125. old.)
(Az indiánoknak és az élővilágnak nyilván nem volt "szükséges és áldásos" a bevándorlás. Környezeti válságunk fő okát, az emberiség katasztrofális túlnépesedésbe sodródását hatalmi és profit érdekek mozgatták évezredek óta - csak ma már kiáramolni sincs hová, akár leigázó-gyarmatosító módon, a népességnek.)
(halál)
[Részletek...] | [1892-01-25] Berde Áron jogász, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1892. jan. 25.). A kolozsvári egyetemen tanított. Ő az első jelentős magyar nyelvű meteorológiai és klimatológiai szakkönyv írója. A Természetbarát, illetve az Ipar és Természetbarát, a Hetilap, valamint a Kolozsvári Közlöny szerkesztője volt.
(halál)
[Részletek...] | [1890-04-19] Orbán Balázs báró, néprajzi gyűjtő, akadémikus, író, székely kutató születése (+1890. ápr. 19.). Leghíresebb műve a hat kötetes A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s néprajzi szempontból, valamint a Torda város és környéke.
(halál)
[Részletek...] | [1890-04-19] Orbán Balázs székely utazó, báró, néprajzi gyűjtő, akadémikus, író halála (szül. 1829. febr. 3.). Leghíresebb műve a hat kötetes A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s néprajzi szempontból, valamint a Torda város és környéke.
(halál)
[Részletek...] | [1887-11-14] prily Lajos költő, műfordító születése (+1967. aug. 7.). Korai verseiben az erdélyi táj szépségeit mutatta be, budapesti évei alatt elégikus költeményeiben szülőföldjére emlékezett vissza. 1944-ben visszavonult az irodalmi életből, a háborús megpróbáltatásokat fájdalmas költeményekben fejezte ki. 1945 után az "Ábel füstje" és a "Jelentés a völgyből" című versesköteteiben elsősorban a természetről és a benne élő ember tapasztalatairól írt.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1887-04-12] [idezet] Teleki Sámuel természettudós és a pozsonyi Höhnel Lajos tengerésztiszt elérték a Kilimandzsárót, s Teleki Sámuel elsőként jutott fel az örök hó határáig.
(Az globális klímaváltozás miatt talán két évtized múlva már csak emlék lesz "A Kilimandzsáró hava".)
[Részletek...] | [1886-11-20] Laborfalvi Róza színésznő születése (+1886. nov. 20.). Jókai Mór felesége volt. Tehetsége az első pesti Nemzeti Színháznál bontakozott ki. Ő volt a természetes színpadi beszéd első, tudatos magyar művelője.
(halál)
[Részletek...] | [1885-09-11] David Herbert Lawrence angol költő, író, esszéista, kritikus születése (+1930. márc. 2.). Egy alacsonyabb osztályból származó brit szénbányász fia. A természet volt a legfontosabb dolog az életében. Lawrence a szex és az ökológia kapcsolatának nagy felfedezője.
Legismertebb regénye a Lady Chatterley szeretője (film is készült belőle). Sokáig be volt tiltva, csak elmarasztaló kritikákat kapott, amiért "pornografikus" regényt ír, miközben haldoklik.
- + -
"Ó, micsoda katasztrófa, micsoda megcsonkítása a szerelemnek, mikor pusztán személyes érzéssé tették, elszakítva a nap keltétől és nyugtától, a napforduló és a napéjegyenlőség mágikus kapcsolatától! Ez hát a baj velünk, a gyökereknél vérezünk, mert el vagyunk vágva a földtől, a naptól, a csillagoktól, és a szerelem vigyorgó utánzat, mert, szegény virág, letéptük a száráról az Élet fáján és vártuk, hogy viruljon tovább civilizált vázánkban az asztalon."
(D. H. Lawrence)
- + -
A http://bocs.hu messze legkeresettebb fordítása, a mélyökológiai "Megszentelt szexualitás" c. könyvfejezet, így kapcsolja össze Lawrence nyomán a szexet és az ökológiát:
"Ha az embereknek nem sikerült gyermekeik számát azon határokhoz igazítani, amelyeket az adott terület eltartóképessége szabott meg, akkor természetesen elpusztították saját életük alapját. Egy-egy civilizáció ilyenkor vagy kihalt, vagy elköltözött (megszállva egy másik területet), vagy megtanulták azokat a rituálékat, amelyek képessé tették őket a természettel egyensúlyban élni. Ez a 'megszentelt szex' alapja." (Dolores LaCapelle)
- + -
"Lawrence a krízis elérésének pillanatában szimbolizálta civilizációját ... a népesség és a gazdaság krízisekor."
"Ami ma (a második világháború kitörése előtt írta ezt - a szerk.) Európában történik, és ami kétségtelenül meg fog történni a jövőben, nagy részben a tömegemberiség brutális reakciója azokra a problémákra, amelyeket ez a kivételes ember, a zseniális D. H. Lawrence érzékelt, amelyekkel szembeszállt és harcolt a maga módján."
"Még ma is kevesen látják Lawrence-hez hasonló élességgel a világot ma gyötrő problémák szexuális gyökereit." (Sigrid Undset, skandináv regényírónő)
- + -
Rolf Gardiner, angol farmer, erdész és a Föld Szolgálata ifjúsági táborok úttörője úgy gondolta, hogy az ökológia fiatal tudományának "egyre fontosabb szerepet kell játszania a reformerek javaslataiban". Miután elolvasta Lawrence egyik könyvét, így írt 1919-ben:
"Lawrence lett a fáklyavivő, fiatalságomnak vezérfénye. S ment előre, felfedezve a sötétet, eloszlatva elavult, kimerült látásmódunkat, elszakadva a véges ideák absztrakcióitól, elnyűtt koncepcióktól, terméketlen szavaktól és kihűlt szimbólumoktól... Mindig úgy tűnt nekem, hogy a táj Lawrence által beszél. Valóban a sötét, termékeny nottinghami erdők voltak azok, amelyek újra és újra keresztültörtek a korai könyveiben, megtöltve azokat ... a táj titkos, elrejtett isteneivel, hogy szóljanak hozzánk és követeljenek minket ... A hely szelleme (Olaszország, Ausztrália, Mexikó), ez uralta és táplálta erejével. Minden könyve lüktet ettől a sötét és izgalmas szellemtől... tanítva minket, hogy érezzük és éljük át elemi erővel a földben lakó istenek ősi hatalmát... Tudta, hogy a földből erőt nyerhetünk és értelmesen élhetünk, ha különleges tájakon, a föld múltjának hatalmaival közösségben dolgozunk... Hosszú ideje érzem, hogy valamennyire érvényesíteni kell Lawrence tanítását és meglátását, nem irodalmi kritikákkal, hanem azáltal, hogy az emberek az ő szemlélete szerint próbálnak élni."
- + -
"Az emberiség utolsó háromezer éve egy kirándulás az ideálokba, testetlenségbe és tragédiába, és most a kirándulásnak vége... ez gyakorlatilag kapcsolat kérdése. Vissza kell találnunk a kapcsolathoz, élénk és tápláló kapcsolathoz a kozmosszal... Az út a naponkénti rituálén, az újraébredésen át vezet. Újra gyakorolnunk kell a hajnal, a dél, a napszállat rítusát, a tűzgyújtás és a vízöntés rítusát, az első és az utolsó lélegzet rítusát... Vissza kell térnünk 'a tudásra az együttlét jegyében', amelyben a test, a szex, az érzelmek, a szenvedélyek együtt léteznek a földdel és a nappal és a csillagokkal."
(Lawrence: Lady Chatterley szeretőjének apropói)
(háború, katasztrófa, születés, tilt)
[Részletek...] | [1884-11-11] Alfred Edmund Brehm német természettudós, zoológus, utazó születése (+1884. nov. 11.). Fő műve Az állatok világa.
(halál)
[Részletek...] | [1884-03-28] Burghardt Rezső Munkácsy-díjas festő halála (szül. 1884. márc. 28.). Reális portrékat, intim hangulatú aktkompozíciókat, a természet gazdagságát tükröző ízes csendéleteket és tájképeket, valamint friss benyomásait rögzítő városképeket festett.
(születés)
[Részletek...] | [1884-01-06] Gregor Johann Mendel osztrák biológus, szerzetes születése (+1884. jan. 6.). 1847-ben szentelték pappá, majd fizika és természettan tanár lett. A tulajdonságok öröklődésére vonatkozó, borsószemeken végzett genetikai kísérletei tették híressé - de csak halála után. 1900-ban fedezték fel az azóta Mendel-szabályoknak nevezett örökléstani alaptörvényeket az 1866-ban egy egyesületi évkönyvben közreadott írásában.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1883-09-04] Czóbel Béla Kossuth-díjas (1948) festő születése (+1976. jan. 30.). Hollandiában, Berlinben, Párizsban élt, az 1930-as évektől a nyarakat Magyarországon töltötte, ekkor alakult ki sajátos festői világa, amelynek alapja a természetelvűség. Témái főként csendéletek, enteriőrök, tájak és aktok. Szentendrén 1975-ben múzeum nyílt műveinek bemutatására.
(születés)
[Részletek...] | [1883-02-16] Gáyer Gyula botanikus, jogász születése (+1932. júl. 13.). Főként növényrendszertannal foglalkozott. Többek között megírta a sisakvirágok monográfiáját, feldolgozta Pozsony, majd egész Magyarország szedreit. 17 növényfajt neveztek el róla. Nevét őrzi Szombathelyen egy park és egy emlékplakett, amelyet évente adnak át Vas megye természet- és környezetvédelmében nyújtott kiemelkedő teljesítményért.
(születés)
[Részletek...] | [1883-02-05] Nagy Lajos Kossuth-díjas író, publicista születése (+1954. okt. 28.). Kiskunhalom, Pincenapló, Képtelen természetrajz.
(születés)
[Részletek...] | [1882-12-21] Fülöp Zsigmond természettudományi tanár, író, fordító halála (szül. 1882. dec. 21.). 1912-1919 között kiadta a Darwin című természettudományi folyóiratot. A Tanácsköztársaság idején a művelődésügy területén végzett tevékenysége miatt 1921-ben állásától megfosztották; ettől kezdve íróként és műfordítóként működött. Számos ismeretterjesztő könyvet és cikket írt és fordított, köztük Darwin egyes műveit.
(születés)
[Részletek...] | [1882-04-19] Charles Robert Darwin angol természettudós halála (szül. 1809. febr. 12.). A modern biológia egyik legjelentősebb alakja, a korszerű származáselmélet megteremtője. Ő alapozta meg az evolúció, a fajok fejlődésének a természetes kiválasztódáson alapuló nagyszabású elméletét, amelynek alaptételeit a fajok eredetéről szóló, 1859. november 24-én megjelent művében fejtette ki. 1871-ben kiadott másik munkájában az ember állati ősöktől való származását bizonyította.
- + -
Irts ki mindent, amit nem tudsz megenni! Irts ki bármit, ami azt eszi, amit te eszel! Irts ki mindent, ami nem táplálja azt, amit te eszel! Ez szent munka az Elvevők kultúrájában. Minél több vetélytársat pusztítotok el, annál több embert hozhattok a világra s így a pusztítás a létező legszentebb munkává válik. Amint kivonjátok magatokat a korlátozott verseny törvényének kényszere alól, a táplálékotok és annak tápláléka kivételével a világon minden megsemmisítendő ellenséggé válik. (Quinn: Izmael)
- + -
"Mi állat él tehát még a világon?
Él ami hasznos, és mit ekkorig a tudomány pótolni nem tudott.
...
Im itt van az utolsó rózsa, mely nyilt a világon. Hasztalan virág, más százezer testvérrel foglalá el a legbujább tért a lengő kalásztól...
(Madách: Az ember tragédiája, Falanszter szín)
- + -
A Föld panaszkodik a Marsnak:
- Képzeld, homosapiensem van.
- Ne aggódj, hamar elmúlik.
(halál, megjelent, törvény)
[Részletek...] | [1881-11-19] Lelia Robinson, az első nő az USÁ-ban, aki jogászi gyakorlatot akart folytatni, nem nyugodott bele a Legfelső Bíróság elutasító ítéletébe, hanem a Woman's Journal (Nők Lapja) e napi számában kikelt a döntés jogtalansága ellen. Két év múlva engedélyezték neki a jogi pályát.
„A női nemet a természeti törvény arra rendeli és arra teszi képessé, hogy az emberi faj gyermekeit megszülje, táplálja és őrizze világunk otthonait… A nők egyetlen egész életre szóló hivatása (mint pl. a jogi hivatás) sem egyeztethető össze nemük radikális és szent kötelességeivel. Az ilyen hivatás a természet rendjétől való eltérés, és amikor szándékosan választják, akkor ennek a rendnek az elárulása… A nőt jellegeztes sajátosságai, nemes bájai, gyors érzékenysége, gyenge fogékonysága, tisztasága, gyengédsége, érzelmi ösztönzései, az hogy alárendeli a szigorú észt az együttérző érzelmeknek, nyilvánvalóan nem képesítik a bírósági küzdelemre. A természet a nőt éppoly kevéssé edzette meg a tárgyalóterem jogi konfliktusaira, mint a csatamező fizikai összecsapásaira…” (In re Goddell, 39 Wisc. 1875)
(törvény)
[Részletek...] | [1878-06-17] Szőnyi Pál pedagógus, pedagógiai író halála (szül. 1808. 4. 22.). 1846-ban az Akadémia levelező tagja lett. A szabadságharc idején Eötvös József vallás-és nevelésügyi miniszter mellett titkár, majd osztálytanácsos. 1850-ben fiúnevelő intézetet alapított Pesten, Pestalozzi elvei szerint. A Természettudományi Társulat elnöke 1851-1858 közt, sokat utazott. Hatalmas ásványgyűjteményét az Akadémiára, a Természettudományi Társulatra és a Debreceni Református Egyházközségre hagyta. Fontosabb művei: Alaktan, magyar szülék, nevelők és tanítók számára (1846-47), A Pesten felállítandó protestáns preparandia terve (1846).
(halál)
[Részletek...] | [1876-06-02] Schenk Jakab ornitológus, természetvédő születése (+1945. febr. 22.). 1917-től folytatott küzdelmével megmentette a nagykócsagot a kipusztulástól.
(születés)
[Részletek...] | [1876-06-02] [sms] Schenk Jakab ornitológus, természetvédő szül. O mentette meg a nagykócsagot a kipusztulástól.
[Részletek...] | [1873-06-22] Kovács Gyula paleobotanikus, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1815. szept. 15.). 1850-65 között a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi tárának őre volt. Az 1850-ben alapított Magyarhoni Földrajzi Társulat első titkára. Ő alapozta meg a magyar ősnövény-kutatást.
(halál)
[Részletek...] | [1872-03-20] Bicsérdy Béla természetgyógyász halála (szül. 1872. márc. 20.). A róla elnevezett természetes gyógymód kidolgozója és népszerűsítője.
(születés)
[Részletek...] | [1870-06-21] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1868-12-09] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1867-07-12] [sms] Kaán Károly erdőmérnök szül. Az Országos Természetvédelmi Tanács alapítója és elnöke volt.
[Részletek...] | [1867-07-12] Kaán Károly erdőmérnök születése (+1940). Az Országos Természetvédelmi Tanács alapítója és elnöke volt.
[Részletek...] | [1866-08-09] Budapesten megnyílt az Állatkert. Részvénytársasági formában működött, 1907-től a főváros vette kezelésbe, amely 1912-ben a Városligetben építtetett új állatkertet.
(Eleinte a városi embernek hoztak látványosságot a távoli természetből. Ma már a tönkretett élőhelyek, kipusztított fajok múzeumai.)
- + -
Állatkertek napja
[Részletek...] | [1865-07-09] Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1865. júl. 9.).
1824-1848 közt tanszékvezető a pesti egyetemen. Tankönyvek fordításával, írásaival és orvosi műszótár szerkesztésével jelentősen fejlesztette a magyar orvosi műnyelvet. 1831-ben Toldy Ferenccel megalapította a Magyar Orvosi Tár című folyóiratot. 1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnöke lett.
A szabadságharc idején, 1848 végén Magyarország főorvosává nevezték ki. Világos után egy ideig bujkált, s csak 1850-ben térhetett vissza Pestre, de szigorú rendőri felügyelet alatt állt. Az önkényuralom nemcsak tanszékétől, hanem nyugdíjigényétől is véglegesen megfosztotta, ezért hátralévő éveit igazságtalan mellőzésben és nélkülözésben töltötte.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1861-08-18] Bolza Pál gróf botanikus, természettudós halála (szül. 1861. aug. 18.). Ő volt a szarvasi arborétum (Pepi-kert) tervezője és kialakítója. Gyűjtőmunkájának eredményeként ma is több mint ezer olyan fafaj és változat él az arborétumban, amelyek eredetileg Alaszkától Mexikóig, Szibériától a Himalájáig, ill. Afrikában honosak.
(születés)
[Részletek...] | [1861-01-17] Szabadalmaztatták az öblítős toalettet (külön víztartállyal és lehúzó lánccal).
(Ami addig visszajuttatta a talajba a növényeknek szükséges anyagokat, azóta milliárdos mennyiségben a vizeket szennyezi.)
- + -
A természet egyensúly-szabályozásának ismert példája, hogy amikor a vizilovak túlszaporodnak egy területen – vagy egy szárazság miatt csökkenő vizes élőhely eltartóképességéhez viszonyítva a meglévő viziló állomány túlszaporodottá minősül -, akkor a vizek öntisztulási képességét meghaladó viziló ürülék mennyiség miatt egy vöröses, mérgező alga szaporodik el, amelytől a vizilovak egy része elpusztul és így az élőhely egyensúlya helyreáll.
[Részletek...] | [1860-11-06] A köztársaságpárti, rabszolgaság-ellenes Abraham Lincolnt választották az Egyesült Államok elnökévé, amire válaszul 11 déli állam kilépett az Unióból, és új konföderációt alakított.
- + -
Az Észak rabszolgaság-ellenességének a morális indíték mellett természetesen jelentős gazdasági és katonai okai voltak. 1860-ban a Dél 3,5 milliós rabszolgahadának ’piaci értéke’ a becslések szerint háromszorosa volt annak, amennyit az akkori USA összes ipari üzeme és vasúthálózata együttesen ért. A rabszolgafelszabadítás elérte, hogy e hatalmas gazdasági fölényét a Dél nem tudta érvényre juttatni a háborúban.
1865. április 14-én, öt nappal azután, hogy Robert E. Lee, a déli konföderáció főparancsnoka megadta magát a hatszázezer életet követelő észak-dél polgárháborúban, a washingtoni Ford Színházban a neves Shakespeare-színész, John Wilkes Booth (akit 12 nappal később emiatt kivégeztek) agyonlőtte az előadással is a győzelmét ünneplő Abraham Lincoln elnököt.
A déliek ellenállása miatt 1877-ben az utolsó unionista katonák is kivonultak a volt lázadó államokból és gyakorlatilag visszaállt a polgárháború előtti megosztottság, azaz Délen az 1950-es évekig a feketék jogfosztottságát konzerváló szegregáció, de ez már nem volt érdekes, hiszen eltűnt a Dél gazdasági fölénye. A hatalmas birtokok sokkal kevesebbet hoztak rabszolgák nélkül.
A déli konföderáció államaiban 138 évig egyetlen szobrot sem állítottak az annakidején az egyes államok függetlenségét eltipró jenki megszállónak tekintett Lincoln-nak, s az első ilyen szobor felállítását 2003 áprilisában, a virginiai Richmondban óriási tiltakozások kísérték.
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1859-11-24] Charles Robert Darwin angol természettudós születése (+1882 ápr. 19.). Az élővilág evolúciójáról szóló származáselmélete nagy hatással volt korának tudományos és egyházi életére, és forradalmasította a biológiát. A fajok eredete természetes kiválasztódás útján, avagy a létért való harcban előnyhöz jutott fajták fennmaradása c. főműve 1859. nov. 24-én jelent meg (magyarul 1874-ben).
[Részletek...] | [1859-11-24] Megjelent Charles Darwin angol természettudós A fajok eredete című műve az evolúcióról, a fajok fejlődésének a természetes kiválasztódáson alapuló elméletéről.
(megjelent)
[Részletek...] | [1859-10-04] Karl Baedeker német könyvkiadó halála (szül. 1801. nov. 3.). 1827-ben Koblenzben alapította meg kiadóját, itt jelentette meg koblenzi útikalauzát, s lett ezzel az útikönyv műfajának megteremtője.
(A tömegturizmus épp azt a szépséget, természetességet teszi tönkre, ami miatt odacsődül. Az útleírás, az utifilm és természetfilm sokkal többet nyújt, mint amit a sok fáradsággal, költséggel, szennyezéssel a helyszínre tódulók a számukra kialakított mesterkélt karámokból láthatnak.)
(halál)
[Részletek...] | [1859-08-28] A kőolajbányászat kezdete. Közel egy évi előkészület után 1859. április 1-én kezdődött a Pennsylvaniai Titusville mellett a munka, amely eredményeként 1859. augusztus 28-ára virradó éjjel a 21 méter mély lyukból olaj került felszínre.
(Évszázmilliók alatt föld alá került irdatlan mennyiségű szénvegyületet egymilliomod-annyi idő alatt 'visszarobbantottunk' a bioszférába és ezzel teljesen megváltoztattuk a világot, amelyben évmilliók alatt kialakultunk, amelyhez természetünk passzolt. Most már nem passzol...)
[Részletek...] | [1859-05-06] Alexander von Humboldt német természettudós halála (szül. 1769. szept. 14.). 1799-ben fölkereste a közép- és dél-amerikai spanyol gyarmatokat és expedíciója eredményeit 30 kötetben adta ki. Fontosak az egyes területek flórája és faunája közti összefüggésekre vonatkozó kutatásai.
(halál)
[Részletek...] | [1855-11-17] [idezet] A Zambézi folyó 61-108 méter magas, 1688 méter széles, öt nagyobb zuhatagból álló vízesését "fölfedezte" és az akkori brit királynőről átnevezte David Livingstone skót misszionárius, utazó.
- + -
A világ legnagyobb vízesését az őslakosok "Mosi oa Tunya"-nak, azaz Mennydörgő Füstnek nevezték: a zuhatagot permetfelhő veszi körül s gyakori a szivárvány is.
A természeti népek a természet iránti csodálatot és tiszteletet kifejező neveket szoktak adni, a "fölfedezők" pedig a hatalmi függőségüket kifejező neveket. Pl. a világ legmagasabb csúcsának neve Csomolungma, a hegyek/világ anyja, de az illetékes térképkészítő a saját főnökéről nevezte át.
[Részletek...] | [1855-10-05] Petényi János Salamon természettudós, zoológus, a magyar ornitológia, őslénykutatás és állatvédelem úttörőjének születése (+1855. okt. 5.). Elkészítette Magyarország gerinces állatvilágának kézikönyvét.
(halál)
[Részletek...] | [1855-01-25] Vályi Gyula matematikus, fizikus, természettudós, egyetemi tanár halála (szül. 1855. jan. 25.). A Bolyai-geometria, elektromosságtan, fénytan, hőtan, differenciálgeometria stb. tárgyköreiben értékes közleményei jelentek meg magyar és német folyóiratokban. Jelentős szerepe volt a Bolyai-geometria elfogadtatásában.
(születés)
[Részletek...] | [1853-08-09] Három fehér férfi megvert egy kínai bányászt Kaliforniában, majd egyikük (George Hall) agyonlőtte az unokatestvére szeme láttára. Az unokatestvér följelentésére elítélték és lecsukták Hallt, de ő föllebbezett a Kaliforniai Legfelsőbb Bírósághoz és ott fölmentették, mondván hogy az esetet nem bizonyítja fehér tanú. A kaliforniai törvénykönyv 394. paragrafusára hivatkoztak, mely szerint mulattok, indiánok és feketék nem tanúskodhatnak gyilkossági ügyekben. A Legfelsőbb Bíróság úgy foglalt állást, hogy a kínaiak az indián etnikumhoz tartoznak, mivel mindkettő az ázsiai földhídon érkezett Amerikába, Alaszkán keresztül.
A kínaiak büntetőügyekben nem tanúskodhatnak fehér emberek ellen, mert „olyan emberfajhoz tartoznak, melynek természete alsóbbrendűnek bizonyult, s egy bizonyos ponton túl képtelen arra, hogy előrelépjen vagy szellemileg fejlődjön… Köztük és köztünk áthidalhatatlan különbséget teremtett a természet.” (People v. Hall, 1954)
Az USA Legfelsőbb Bírósága alig másfél évszázaddal ezelőtt nem csak a kínaiakat tartotta alacsonyabbrendű emberfajnak. Egy 1856-os döntés (Dred Scott v. Sandford) szerint a feketéktől „mint alárendelt és alacsonyabb rendű lények azon osztályától, melyet az uralkodó faj leigázott” helyesen tagadták meg az állampolgári jogokat. Egy 1857-es döntésben kimondta, hogy a kongresszusnak nincs felhatalmazása a rabszolgaság betiltására.
(tilt, törvény)
[Részletek...] | [1851-06-20] Sajó Károly rovartan tudós születése (+1939). Szót emelt a vadászat túlzásai, az értelmetlen állatgyűjtés, az erdészeti tervszerűtlenségek ellen. Bemutatott külföldi nemzeti parkokat, javaslatokat tett hazai természetvédelmi területekre.
[Részletek...] | [1851-06-20] [sms] Sajó Károly rovartan-tudós szül. Állatvédelem, hazai természetvédelmi területek szorgalmazása.
[Részletek...] | [1849-09-26] Ivan Pavlov szovjet-orosz fiziológus halála (szül. 1849. szept. 26.). A feltételes reflexek kialakulásának, a gátlások osztályozásának, az alvásnak, az idegrendszeri típusoknak, az elmebetegségek keletkezésének és természetének feltárásával lehetővé tette a pszichológiai jelenségek fiziológiai magyarázatát (Pavlov kutyája). 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1848-07-04] Francois-René de Chateaubriand francia író és politikus születése (+1848. júl. 4.). A francia forradalom idején emigrált, a Bourbon-restauráció alatt külügyminiszter, később elutasította Lajos Fülöp rendszerét, majd teljesen visszavonult a politikától és csak az írásnak élt.
A kereszténység szelleme című művében a kereszténység évszázados intézményeit kívánta rehabilitálni. Ő teremtette meg a francia történelmi regény romantikus műfaját. A természet szépségét, az ember romantikus nyughatatlanságát és végletességét, a végtelenség, a távoli világok dicséretét rendkívül érzékletesen és metaforikusan tudta megjeleníteni. Egyik versére Liszt Ferenc kórusművet komponált. Életműve nagy hatással volt Jósika Miklósra és Eötvös Józsefre.
(halál)
[Részletek...] | [1848-06-07] Paul Gauguin születése (+1903. május 8. Atuona, Marquesas-szigetek). Francia festő, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb hatású mestere. A civilizációtól szenvedett, a természetet és az egzotikus ösi kulturákat szerette.
[Részletek...] | [1846-02-02] Paszlavszky József zoológus, pedagógus, akadémikus születése (+1919. szept. 21.). 1877-től a Természettudományi Társulás másodtitkára és közlönyének szerkesztője, 1897-től a társulat első titkára. Elemezte az animális és a humán pszichológia kapcsolatát. A Fauna Regni Hungariae (Magyarország állatvilága katalógus) szerkesztője.
(születés)
[Részletek...] | [1845-07-04] Szinyei Merse Pál festő halála (szül. 1845. júl. 4.). A magyar plein air festészet megteremtője. Az élet szeretetét és a természet szépségét sugárzó művei (Anya gyermekével, Szerelmespár, Hinta, Ruhaszárítás) után 1873-ban alkotta élete fő művét, a Majálist.
(születés)
[Részletek...] | [1844-10-15] Friedrich Wilhelm Nietzsche német filozófus születése (+1900. aug. 25.). Az ún. életfilozófia jelentős képviselőjeként tagadta a haladás elméletét, s a "minden dolog örök visszatérésé"-nek mítoszát állította vele szembe. Úgy vélte, hogy a kultúrát a nem anyagi természetű "életerő" irányítja.
(születés)
[Részletek...] | [1843-01-07] Koch Antal geológus, akadémikus születése (+1927. febr. 8.). A Földtani Intézetben dolgozott, majd a kolozsvári és 1895-től a budapesti egyetemen oktatott földtant és őslénytant. Az Erdélyi-medence harmadkori képződményeit tanulmányozta. A hazai geológusok közül utolsóként még egyaránt művelte valamennyi szervetlen természettudományt. Alapvető munkát végzett az ország számos területének ásványtani, kőzettani, őslénytani, földtani és barlangtani leírásában. A Magyar Tudományos Akadémiának 1875-ben levelező, 1894-ben rendes tagja lett.
(születés)
[Részletek...] | [1841-06-13] Megalakult a Magyar Természettudományi Társulat, a mai Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egyik elődje.
[Részletek...] | [1841-05-28] [sms] Megalakul a Magyar Természettudományi Társulat. 1961: Megalakult az Amnesty International.
[Részletek...] | [1841-05-28] A Magyar Természettudományi Társulat megalakulása.
[Részletek...] | [1838-06-29] Szily Kálmán nyelvész, természettudós, akadémikus születése (+1924. júl. 24.). A Természettudományi Közlöny, a Magyar Mérnök Egylet és a Magyar Nyelvművelő Társaság megalapítója. 1889-1905 között az MTA főtitkára volt. A Műegyetem első rektora. Ő szerkesztette A magyar nyelvújítás szótárának I. és II. kötetét.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1837-12-24] Erzsébet Amália Eugénia, elterjedtebb nevén Sissi, osztrák császárné, magyar királyné születése (+1898. szept. 10.). 1854. április 24-én lett Ferenc József Habsburg-császár felesége. Szívén viselte Magyarország sorsát, helyzetét. Jelentős érdeme volt az 1867-es kiegyezés létrehozásában. Európa egyik legszebb asszonya volt, aki nemcsak bájával, hanem bölcsességével, liberális gondolkodásával, sokoldalúságával, természetes viselkedésével is nagy tekintélyre tett szert. Rudolf fia öngyilkossága után egyre visszavonultabban élt. 1898. szeptember 10-én Genfben szíven szúrta egy olasz anarchista. Szobra áll Budapesten, emlékét őrzi a János-hegyi kilátó is.
(születés)
[Részletek...] | [1837-12-24] Erzsébet királynét (szül. 1837. dec. 24.) Genfben megölte egy olasz anarchista.
1854. április 24-én lett Ferenc József Habsburg-császár felesége. Sokat törődött Magyarországgal. Nemcsak szépségével, hanem bölcsességével, liberális gondolkodásával, sokoldalúságával, természetes viselkedésével is nagy tekintélyre tett szert. Rudolf fia öngyilkossága után egyre visszavonultabban élt. Szobra áll Budapesten. Életéről készült a Sissi című film.
(születés)
[Részletek...] | [1836-02-27] des magyar hazánk három szép megyéjében már régtülfogva tartózkodik egy rettentő gyilkos, kinek tettei amilyen számtalanok, szintolly borzasztók is. … De ezen gyilkost, azon három nemes megye még üzőbe sem veszi s méltókép meg nem bünteti s el nem veszti?” – háborodott fel a Társalkodó c. lapban „Balaton mellékiek” aláírással egy társaság. „Ő az, egy szóval, kit a világ Balatonnak nevez, ki egyéb hasznát az emberrel nem érezteti, minthogy nyáron fürdésre édesgetvén, azt örvényes torkába csalhatja – vagy tisztítani kívánni bőrét, viszketeges pörsenésekkel befekélyesítheti, télen pedig a halászt rianyásiba ragadja, hogy haszontalan sok harcsáit táplálhassa.”
(A partján legalább negyven településen élő több tízezer ember ekkor már nem tartotta „természetesnek” a tó vízmozgását, csapadékos időben kiöntését. A megnövekedett népsűrűség és fogyasztás a vizes élőhelyek nyújtotta tápláléknál fontosabbnak tekintette a sokkal több kalóriát termő szántóföldi gazdálkodást, a monokulturás biosivatagot, ahonnan az élővilágot kiszorítják, s amit a vízmozgás zavar. Már 1827-ben országgyűlési határozatot hoztak a Balaton lecsapolásáról, Beszédes József vízépítő mérnök részletes tervet is készített a tó vízfelületének felére csökkentéséről. Korábban Krieger Sámuel mérnök teljes mértékű lecsapolási tervét Mária Terézia az 1770-es évek végén már alá is írta és a megyék boldogan számolgatták, mennyi gabonát termelhetnek a kiszárított tómederben. Csak a pénzhiánynak köszönhetjük, hogy még van Balaton, amely nagyon fiatal tó, a jelen egybefüggő vízfelület csak 6-7 ezer éve alakult ki. Csapadékosabb századokban, mint pl. a rómaiak vagy a tatárjárás idején, Tihany, Szigliget stb. valóban szigetek voltak.)
(aláírás)
[Részletek...] | [1835-06-26] Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor születése (+1914. dec. 27.). A Magyar Ornitológiai Központ létrehozója és igazgatója, a magyarországi ősemberkutatás elindítója.
(születés)
[Részletek...] | [1835-06-26] Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus halála (szül. 1835. jún. 26.). 1887-ben megindította és tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket. Természettudományos munkássága mellett érdeklődése kiterjedt a magyar ősfoglalkozások, a néprajz és a nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körére. Nevéhez fűződött Magyarországon az ősemberkutatás megkezdése. Ő alapította a Magyar Ornitológiai Központot.
(születés)
[Részletek...] | [1834-03-29] Kriesch János természetrajz egyetemi tanár születése. Már 1867-ben cikket írt a Természet c. folyóiratba "A pusztulófélben lévő állatfajok Kárpátainkban" címmel.
(születés)
[Részletek...] | [1834-02-08] Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, természettudós halála (szül. 1834. febr. 8.). Az elemek tulajdonságainak hasonlóságán alapuló rendszerét 1869-ben hozta nyilvánosságra.
(születés)
[Részletek...] | [1833-07-18] Keleti Károly statisztikus, akadémikus halála (szül. 1833. júl. 18.). Az Országos Statisztikai Hivatal első igazgatója, az 1869-es népszámlálás szervezője.
- + -
("A sátán rászedte Dávidot, hogy számlálja meg népét. ... De fővezére ellene vetette: ... Miért követeli az én uram ezt? Miért terhelje ez a bűn Izraelt?
De a király szava kötelezte Joábot, bejárta tehát egész Izraelt, és átadta a népszámlálás eredményét Dávidnak. Egész Izraelben egymillió-százezer kardforgató ember volt.
Istennek nem tetszett a népszámlálás, ezért megbüntette Izraelt.
Gád, a látóember elment Dávidhoz és elmondta az Úr üzenetét: Válassz, hogy három évig éhség dühöngjön, vagy három hónapig ellenség pusztítson, vagy három napig pestis."
Krónikák első könyve 21. fej., ld. még Sámuel második könyve 24. fej.)
- + -
Nem maradt fenn, hogy a gyűjtögető vagy nomád állattenyésztő népcsoportok mit gondoltak kényszerű vándorlásaik okairól. Konfucius - i.e. 551-479 -, Platón i.e. 427-343 - és Aristoteles - i.e. 384-322 - viszont már foglalkoztak a népesség és a terület eltartóképessége közti ideális aránnyal, melynek megbomlása - különösen a túlszaporodás - szegénységhez, éhséghez, lázadáshoz és egyéb bajokhoz vezethet.
Ezzel szemben pl. a Római birodalomban Augustus császársága alatt - i.e.31-i.sz.14. - expanzív, a népesség növelését célzó állami népesedéspolitika, a születésszám emelkedését kívánó családjog és örökösödési jog jelent meg, hatalmi szempont, a népességszám és a katonai erő közti, akkor még merev összefüggés miatt. Hiszen a gyorsan terjeszkedő birodalomban a római népesség részaránya rohamosan visszaesett a leigázottakhoz képest.
Európában és más kontinenseken is - elsősorban hatalmi, katonai szempontok miatt - a népességnövekedés előnyeit hangoztató szemlélet volt irányadó. Ezt támogatta a merkantilista közgazdasági irányzat is a 17-18. században, mely szerint a gazdagság forrása a népesség ill. annak munkaereje. A gyarmatosítás a népesség egy részének Európából való kiáramlását lehetővé, sőt szükségessé tette, így a népességnövekedést pártoló szemlélet a 20. század közepéig általánosan fennmaradt. Pedig olyan gondolkodók, mint Morus, Machiavelli, Montesquieu, Adam Smith egyaránt hangsúlyozták a nem-növekvő népességszám szükségességét a gazdaság és társadalom előnyös fejlődése érdekében.
Az USA bevándorlási politikáját is a növekedés-mánia határozta meg sokáig: az óriási mezőgazdasági területeknek és természeti kincseknek kiaknázását a népesség növekedése tette lehetővé, különösen a fiatal, de már munkaképes korú és képzett bevándorlók, akik felnevelésének költségeit más országok állták.
(A természet romlása, a romlás természete, 125. old.)
(Az indiánoknak és az élővilágnak nyilván nem volt "szükséges és áldásos" a bevándorlás. Környezeti válságunk fő okát, az emberiség katasztrofális túlnépesedésbe sodródását hatalmi és profit érdekek mozgatták évezredek óta - csak ma már kiáramolni sincs hová, akár leigázó-gyarmatosító módon, a népességnek.)
(születés)
[Részletek...] | [1832-05-25] Wilckens Henrik (Heinrich) Dávid erdész, természettudós születése (+1832. máj. 25.). A selmecbányai Bányászati Akadémián az erdőműveléstan első oktatója volt. Kezdeményezésére vezették be 1816-ban a három éves erdészeti tantervet, az erdészeti szakkönyvtár alapjait szintén ő rakta le. Mivel a selmecbányai intézetet a mai Nyugat-Magyarországi (korábbi Erdészeti és Faipari) Egyetem elődjének tekintjük, Wilckens személyében tisztelhetjük a soproni egyetem alapítóját.
(halál)
[Részletek...] | [1832-03-22] Johann Wolfgang Goethe német költő, író, természettudós, hegymászó születése (+1832. márc. 22.).
1791 és 1817 között a weimari udvari színház igazgatója. 1823-tól visszavonultan élt. 83 éve alatt munkássága az irodalom mellett a természettudomány, színház, képzőművészet, politika területére is kiterjedt. Legfontosabb művei: Az ifjú Werther szenvedései, A vándor vihardala, Mohamed éneke, Prométheusz, Ganümedész, a német irodalmi lázadók mozgalmának, a Sturm und Dragnak és a természetrajongásnak lírai kifejezői. Három fontos drámája: az Egmont, az Iphigénia Tauriszban és a Torquato Tasso. Élete fő műve a Faust.
(halál)
[Részletek...] | [1832-03-22] Johann Wolfgang Goethe német költő, regény- és drámaíró halála (szül. 1749. aug. 28.). Sokoldalú tevékenysége kiterjedt az irodalom- és művészetelméletre, a filozófiára, a történelem és a természettudományok területére. A világhírt első regénye, a Werther szerelme és halála hozta meg számára, amelyben azt ábrázolta, hogyan gátolta a 18. századi német társadalom a személyiség kibontakozását.
(halál)
[Részletek...] | [1832-01-25] Ivan Ivanovics Siskin orosz festő halála (szül. 1832. jan. 25.). A XIX. századi orosz realista festészet jelentős alakja. A Vándorkiállítási Társaság alapító tagja volt. 1873-tól a pétervári akadémia professzoraként dolgozott. Műveinek központi témája a természet. Az orosz táj fenségességét adta vissza, ugyanakkor azonban a részletek iránt is beható figyelmet tanúsított. Legnépszerűbb műve a "Reggel a fenyvesben".
(születés)
[Részletek...] | [1831-12-27] Charles Darwin hajóútra kelt az Atlanti-óceánon keresztül, Dél-Amerikát, Ausztráliát és a Polinéziai szigetcsoportokat érintve, ahonnan 1836. október másodikán, közel öt év múltán érkeztek vissza Angliába. Útjának eredménye híres naplója, az Egy természettudós utazása a föld körül, bőséges állattani, növénytani és geológiai gyűjtemény, valamint az a megváltozott szemlélet, mellyel az élővilágot megfigyeléseinek birtokában nézi. Jórészt ennek az útjának tapasztalatait szűrte le és bővítette ki későbbi munkáiban, melyek gyökeresen megváltoztatták a biológiai világképet és megalapozták az általa kidolgozott evolúció elméletét.
[Részletek...] | [1831-04-20] August Heinrich Lafontaine német író születése (+1831. ápr. 20.). Az érzelmes erotikus regény műfajának képviselője. Regényeit az idillikus szerelem, a családi élet, a természeti népek "egyszerű" világának ábrázolása jellemezte.
(halál)
[Részletek...] | [1829-12-18] Jean-Baptiste Antoine de Lamarck francia lovag, természettudós, akadémikus halála (szül. 1744. aug. 1.). Elsőként különítette el az állatvilágban a gerinceseket a gerinctelenektől. Az élővilág fejlődéstörténetére materialista elméletet dolgozott ki.
(halál)
[Részletek...] | [1829-02-03] Orbán Balázs székely utazó, báró, néprajzi gyűjtő, akadémikus, író halála (szül. 1829. febr. 3.). Leghíresebb műve a hat kötetes A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s néprajzi szempontból, valamint a Torda város és környéke.
(születés)
[Részletek...] | [1829-02-03] Orbán Balázs báró, néprajzi gyűjtő, akadémikus, író, székely kutató születése (+1890. ápr. 19.). Leghíresebb műve a hat kötetes A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s néprajzi szempontból, valamint a Torda város és környéke.
(születés)
[Részletek...] | [1829-02-02] Alfred Edmund Brehm német természettudós, zoológus, utazó születése (+1884. nov. 11.). Fő műve Az állatok világa.
(születés)
[Részletek...] | [1828-02-08] Jules Verne francia író születése (+1905. márc. 24.). A tudományos-fantasztikus regény műfajának egyik megteremtője. Színes fantáziával, széles körű tudományos áttekintéssel és földrajzi ismeretekkel megírt kalandos regényeiben a természettudományos eredményeket és lehetőségeket népszerűsítette az emberi munka és a hősies küzdelmek eszményét hangsúlyozva. A XX. század csaknem minden műszaki-tudományos áldását megjósolta (többek között a faxot, az internetet, az elektronikus zenét). Népszerű regényei a Grant kapitány gyermekei, Utazás a Holdba, Nemo kapitány, Nyolcvan nap alatt a föld körül, Rejtelmes sziget, Sztrogoff Mihály, Tizenöt éves kapitány, Sándor Mátyás.
(születés)
[Részletek...] | [1827-02-04] Bielz Eduárd Albert erdélyi szász zoológus, akadémikus születése (+1898. máj. 26.). Jogi tanulmányai után erdőgazdasági hivatalnok volt. A természet megfigyelésére apja, a preparálásra Fuss Mihály flórakutató tanította. Csiga- és kagylógyűjteménye a Magyar Állami Földtani Intézetbe került.
(születés)
[Részletek...] | [1825-10-05] Xantus János néprajzkutató, természettudós születése (+1894. dec. 13.). Amerikában topográfiai felméréseket végezve állat- és növénytani anyagot gyűjtött, majd meteorológiai megfigyeléseket végzett a Csendes-óceánon. Hazatérve részt vállalt a pesti Állatkert létrehozásában, amelynek megnyitásától igazgatója volt.
(születés)
[Részletek...] | [1825-05-04] Thomas Henry Huxley angol természettudós halála (szül. 1825. máj. 4.). Darwin műveit népszerűsítette, kimutatta, hogy az emberszabású majmok anatómiailag közelebb állnak az emberhez, mint a többi majomfajtákhoz. Tőle származik az agnoszticizmus kifejezés.
(születés)
[Részletek...] | [1824-07-12] Eugéne Boudin francia festő születése (+1898. aug. 8.). Az impresszionista tájfestés mestere volt. Az 1889-i világkiállításon aranyérmet nyert. Művésztársai az egek királyának nevezték, mert remekül festette az ég, a felhők és a tenger tükrének egymásba olvadását.
(A természettől elszakadt embereknek gyakran súlyos felhőnézegetés-hiánybetegségük van. :-))
(születés)
[Részletek...] | [1823-01-08] Alfred Russel Wallace angol természettudós, zoológus, utazó halála (szül. 1823. jan. 8.). Számos gyűjtőutat tett, bejárta az Amazonas vidékét, Malajziát és nagy gyűjteménnyel tért haza. A fajok eredetére vonatkozó értekezésének hatására tette közzé Darwin a természetes kiválasztódásról szóló elméletét.
(születés)
[Részletek...] | [1823-01-08] Alfred Russel Wallace angol természettudós, zoológus, utazó születése (+1913. nov. 7.). Számos gyűjtőutat tett, bejárta az Amazonas vidékét és Malajziát, s 125 ezer darabos természettudományi gyűjteménnyel tért vissza hazájába. A fajok eredetére vonatkozó értekezésének hatására tette közzé Darwin a természetes kiválasztódásról szóló elméletét (1859-ben, noha már 1842-ben készen volt, de az elítéléstől tartva csak halála után tervezte kiadatni). Ő a korszerű állatföldrajz megteremtője is.
(születés)
[Részletek...] | [1822-07-22] Gregor Johann Mendel osztrák biológus, szerzetes születése (+1884. jan. 6.). 1847-ben szentelték pappá, majd fizika és természettan tanár lett. A tulajdonságok öröklődésére vonatkozó, borsószemeken végzett genetikai kísérletei tették híressé - de csak halála után. 1900-ban fedezték fel az azóta Mendel-szabályoknak nevezett örökléstani alaptörvényeket az 1866-ban egy egyesületi évkönyvben közreadott írásában.
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1819-03-08] Berde Áron jogász, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1892. jan. 25.). A kolozsvári egyetemen tanított. Ő az első jelentős magyar nyelvű meteorológiai és klimatológiai szakkönyv írója. A Természetbarát, illetve az Ipar és Természetbarát, a Hetilap, valamint a Kolozsvári Közlöny szerkesztője volt.
(születés)
[Részletek...] | [1817-05-17] Irinyi János vegyész halála (szül. 1817. máj. 17.). A 'veszélytelenül használható' biztonsági gyújtó kidolgozója. A kor modern vegytanának terjesztője és magyarországi meghonosítója, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat egyik alapító tagja és munkatársa volt.
(Veszélytelenül használható? Már az ősembert a legjelentősebb természetátalakítóvá tette a tűzgyújtás képessége, mert szándéktalanul is a természetesnél sokkal gyakoribb erdőtüzeket okozott. Mennyi ház, város, erdő égett már le a százmilliók gondatlan kezeügyében lévő gyufától.)
(születés)
[Részletek...] | [1817-04-08] Laborfalvi Róza színésznő születése (+1886. nov. 20.). Jókai Mór felesége volt. Tehetsége az első pesti Nemzeti Színháznál bontakozott ki. Ő volt a természetes színpadi beszéd első, tudatos magyar művelője.
(születés)
[Részletek...] | [1815-09-15] Kovács Gyula paleobotanikus, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1815. szept. 15.). 1850-65 között a Magyar Nemzeti Múzeum természetrajzi tárának őre volt. Az 1850-ben alapított Magyarhoni Földrajzi Társulat első titkára. Ő alapozta meg a magyar ősnövény-kutatást.
(születés)
[Részletek...] | [1813-08-02] Diószegi Sámuel botanikus halála (szül. 1760. dec. 29.). A magyar rendszeres növénytan megalapítója. Református lelkész volt, esperes és egyházkerületi főjegyző. Legjelentősebb munkája az első magyar növényhatározó, a Magyar Füvész Könyv, amelyet sógorával, Fazekas Mihály költővel közösen írt. A Karl Linné svéd természettudós növénytani rendszerének tudományos eredményeit felhasználó könyv több mint 3000 magyarországi növény leírását tartalmazza, ékes magyar nyelven. Ő teremtette meg a leíró növénytan és alaktan magyar szaknyelvét.
A magyar nyelv legnagyobb tudora, Arany így írt róla:"...óhajtani lehet, hogy aki még valaha nyelvünkben újít, azt a népnyelv, népi észjárás oly teljes ismeretével és oly romlatlan nyelvérzékkel tegye, mint Diószegi, Fazekas, Földi".
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1812-09-07] Borogyinói ütközet, Napóleon oroszországi hadjáratának legjelentősebb összecsapása, Moszkvától 110 kilométerre.
(Az oroszok szüntelenül visszavonultak, mert Napóleon milliós seregének nem volt katonai ellenfele Európában. De a környezeti válság - éhség és hideg - megverte a legyőzhetetlen sereget. A hadaknak nincs esélyük a természettel szemben, hiszen önnön létalapjukat pusztítják.)
[Részletek...] | [1809-02-12] Charles Robert Darwin angol természettudós születése (+1882 ápr. 19.). Az élővilág evolúciójáról szóló származáselmélete nagy hatással volt korának tudományos és egyházi életére, és forradalmasította a biológiát. A fajok eredete természetes kiválasztódás útján, avagy a létért való harcban előnyhöz jutott fajták fennmaradása c. főműve 1859. nov. 24-én jelent meg (magyarul 1874-ben).
[Részletek...] | [1809-02-12] Charles Robert Darwin angol természettudós halála (szül. 1809. febr. 12.). A modern biológia egyik legjelentősebb alakja, a korszerű származáselmélet megteremtője. Ő alapozta meg az evolúció, a fajok fejlődésének a természetes kiválasztódáson alapuló nagyszabású elméletét, amelynek alaptételeit a fajok eredetéről szóló, 1859. november 24-én megjelent művében fejtette ki. 1871-ben kiadott másik munkájában az ember állati ősöktől való származását bizonyította.
- + -
Irts ki mindent, amit nem tudsz megenni! Irts ki bármit, ami azt eszi, amit te eszel! Irts ki mindent, ami nem táplálja azt, amit te eszel! Ez szent munka az Elvevők kultúrájában. Minél több vetélytársat pusztítotok el, annál több embert hozhattok a világra s így a pusztítás a létező legszentebb munkává válik. Amint kivonjátok magatokat a korlátozott verseny törvényének kényszere alól, a táplálékotok és annak tápláléka kivételével a világon minden megsemmisítendő ellenséggé válik. (Quinn: Izmael)
- + -
"Mi állat él tehát még a világon?
Él ami hasznos, és mit ekkorig a tudomány pótolni nem tudott.
...
Im itt van az utolsó rózsa, mely nyilt a világon. Hasztalan virág, más százezer testvérrel foglalá el a legbujább tért a lengő kalásztól...
(Madách: Az ember tragédiája, Falanszter szín)
- + -
A Föld panaszkodik a Marsnak:
- Képzeld, homosapiensem van.
- Ne aggódj, hamar elmúlik.
(megjelent, születés, törvény)
[Részletek...] | [1808-04-22] Szőnyi Pál pedagógus, pedagógiai író halála (szül. 1808. 4. 22.). 1846-ban az Akadémia levelező tagja lett. A szabadságharc idején Eötvös József vallás-és nevelésügyi miniszter mellett titkár, majd osztálytanácsos. 1850-ben fiúnevelő intézetet alapított Pesten, Pestalozzi elvei szerint. A Természettudományi Társulat elnöke 1851-1858 közt, sokat utazott. Hatalmas ásványgyűjteményét az Akadémiára, a Természettudományi Társulatra és a Debreceni Református Egyházközségre hagyta. Fontosabb művei: Alaktan, magyar szülék, nevelők és tanítók számára (1846-47), A Pesten felállítandó protestáns preparandia terve (1846).
(születés)
[Részletek...] | [1808-01-20] [idezet] Vajda Péter író, költő, pedagógus, természettudós születése (+1846 febr. 10.). Ő indította meg az első magyar ismeretterjesztő folyóiratot, a Garasos Tár-t, majd 1838-ban megalapította a Természet című folyóiratot.
Történelmi regényeket, keleti tárgyú elbeszéléseket, drámát, vígjátékot írt, a prózavers első magyar művelője volt, s műfordítással is foglalkozott. Lírai főműve, a Dalhon 1838 és 1844 között négy kötetben jelent meg. A Természettudományi Társaság első titkára volt, de amikor a szervezet felvette a "királyi" jelzőt, lemondott. Plebejus demokrata nézeteit összefoglaló "Erkölcsi beszédei" miatt vád alá helyezték, s a mű kiadását a cenzúra megtiltotta. Petőfi V. P. halálára című versében vett búcsút tőle.
(megalapít, tilt)
[Részletek...] | [1807-12-17] John Greenleaf Whittier amerikai költő születése (+1892. szept. 7.). Költészetében a vallásos érzelmekkel telített természetlíra uralkodik. Tagja volt a Rabszolgaságellenes Társaságnak.
(születés)
[Részletek...] | [1804-03-26] Kempelen Farkas polihisztor, természetbúvár születése (+1804. márc. 26.). A XVIII. század egyik legjelentősebb magyar tudósa és feltalálója. Maradandót alkotott a fonetika területén, könyvtárat szervezett, színházat épített, vízvezetékrendszert tervezett. Sakkozógépe és beszélőgépe világhírű volt. Nyolc nyelven írt, beszélt.
(halál)
[Részletek...] | [1804-02-06] Joseph Priestley angol természettudós és filozófus halála (szül. 1733. márc. 24.). 1755-ben presbiteriánus lelkész lett, majd az Erdélyből származó unitárius egyház egyik angliai vezetője (noha 1844-ig az áttérést börtönnel büntették vagy megvonták az állampolgárságot az unitáriusoktól, ezért azok inkább radikális máskéntgondolkodóknak nevezték magukat). Gázkémiai kutatásai és az oxigén felfedezése (1774) tette híressé. Angol nyelvtankönyvet, valamint oktatási és politikai könyveket is írt. Vallási és politikai nézetei miatt (pl. támogatta a francia forradalmat és a munkásosztály fölemelkedéséért küzdött) 1794-ben (mivel élete veszélyben forgott) az USA-ba utazott, ahol szívesen fogadták.
(Bartók Béla is unitárius volt. Mivel ma már számos protestáns felekezetben szabad vita folyik arról, hogy Jézus isten volt-e, a szentháromság helyett egyetlen Istenben hívő unitárius különállás jelentősége lecsökkent. Mára Angliában csak kb. ötezren maradtak, ennek fele 65 éven felüli, s 180 templomuk fenntartása egyre nehezebb.)
(halál)
[Részletek...] | [1803-12-18] Johann Gottfried Herder német költő, műfordító, esztéta, történetfilozófus halála (szül. 1744. aug. 25.). A természethez való visszatérést hirdető mozgalom, továbbá a német felvilágosodás "Sturm und Drang" (vihar és előretörés) mozgalmának (radikális szakítás a merev klasszicizmussal, mindenfajta kötöttséggel, a szabadság és az énkultusz jegyében) vezető teoretikusa.
(halál)
[Részletek...] | [1802-04-18] Erasmus Darwin angol orvos, természettudós születése (+1802. ápr. 18.). A származástan előfutára, Charles Darwin, a darwinizmus alapítójának nagyapja. Zoonomia című munkájában evolúciós tanokat hirdetett, a különböző állatfajok embrióinak hasonlóságát, a végtaghasználat alakító erejét hangsúlyozva.
(halál)
[Részletek...] | [1801-11-03] Karl Baedeker német könyvkiadó halála (szül. 1801. nov. 3.). 1827-ben Koblenzben alapította meg kiadóját, itt jelentette meg koblenzi útikalauzát, s lett ezzel az útikönyv műfajának megteremtője.
(A tömegturizmus épp azt a szépséget, természetességet teszi tönkre, ami miatt odacsődül. Az útleírás, az utifilm és természetfilm sokkal többet nyújt, mint amit a sok fáradsággal, költséggel, szennyezéssel a helyszínre tódulók a számukra kialakított mesterkélt karámokból láthatnak.)
(születés)
[Részletek...] | [1800-01-11] Jedlik Ányos István természettudós, feltaláló születése (+1895. dec. 13.). Ő készítette az első elektromotort, a "villanydelejes forgonyt".
(születés)
[Részletek...] | [1799-06-30] [sms] Petényi János Salamon természettudós,zoológus szül.Magyarország gerinces állatvilágának kézikönyve
[Részletek...] | [1799-06-30] Petényi János Salamon természettudós, zoológus, a magyar ornitológia, őslénykutatás és állatvédelem úttörőjének születése (+1855. okt. 5.). Elkészítette Magyarország gerinces állatvilágának kézikönyvét.
(születés)
[Részletek...] | [1799-02-06] Frivaldszky Imre zoológus, botanikus, akadémikus születése (+1870 okt. 19.). Magyarország rovarait és csigáit kutatta, majd 1833-45 között több gyűjtő-utat vezetett a Balkánra, Törökországba, és Dél-Itáliába. 1841-ben részt vett a Természettudományi Társaság megalapításában. Számos magyar és külföldi tudós társaság választotta tagjai sorába.
(megalapít)
[Részletek...] | [1797-06-15] Brassai Sámuel erdélyi autodidakta polihisztor, akadémikus születése (+1897. jún. 24.). Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zene elméleti kérdéseivel, a természettudományok majd minden ágával, az esztétika, műkritika, a nyelvészet és az irodalomtörténet problémáival. Megérte a századik születésnapját.
(születés)
[Részletek...] | [1793-10-05] letbelépett a francia forradalmi naptár, amely ünnepet szentelt többek közt a természetnek, a tisztaságnak, a barátságnak, a takarékosságnak, az önzetlenségnek, a szeretetnek, a gyermekiességnek, az öregségnek, az ősöknek és az utódoknak.
[Részletek...] | [1793-04-12] Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1865. júl. 9.).
1824-1848 közt tanszékvezető a pesti egyetemen. Tankönyvek fordításával, írásaival és orvosi műszótár szerkesztésével jelentősen fejlesztette a magyar orvosi műnyelvet. 1831-ben Toldy Ferenccel megalapította a Magyar Orvosi Tár című folyóiratot. 1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnöke lett.
A szabadságharc idején, 1848 végén Magyarország főorvosává nevezték ki. Világos után egy ideig bujkált, s csak 1850-ben térhetett vissza Pestre, de szigorú rendőri felügyelet alatt állt. Az önkényuralom nemcsak tanszékétől, hanem nyugdíjigényétől is véglegesen megfosztotta, ezért hátralévő éveit igazságtalan mellőzésben és nélkülözésben töltötte.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1789-04-28] Christian Fletcher első tiszt vezetésével fellázadt a fél éves tahiti tartózkodás után Angliába visszaindult Bounty hajó 19 matróza. William Bligh kapitányt és 18 matrózát élelemmel és vízzel csónakba rakták Tahiti közelében. A zendülők visszatértek a szép tahiti lányokhoz. Egy részük később a térképeken még nem szereplő, 4,6 km2-es Pitcairn-szigeten kolóniát hozott létre. Telepüket 1808-ban felfedezte a Topaz amerikai hajó. Tízüket elítélték, négyüket fel is akasztották. (A sziget lakói ma is őrzik a hajó ágyúját és Christian bibliáját, és főleg a történet gerjesztette turizmusból élnek.)
Bligh 1790 márciusában jutott haza Angliába és már júniusban meg is jelent könyve az árulókról. A lázadó tiszt bátyja, Edward Fletcher cambridge-i jogászprofesszor viszont sikeres ellenpropagandát indított az angol sajtóban, Bligh kapitány kegyetlenkedéseit emlegetve. Noha nincs rá bizonyíték, hogy a kapitány keményebben bánt volna a legénységgel az akkoriban szokásosnál, a történetet világhíressé tevő mintegy háromezer írásmű, 3 film és egy musical a rebellisek oldalán áll.
(Bűnös a menekülés az erőszakos, gyarmatosító, természetpusztító civilizációból?)
[Részletek...] | [1789-03-11] Hell József Károly bányafőgépész születése (+1789. márc. 11.). A magyarországi bányagépesítés úttöroje. Jelentős találmánya volt az 1753-ban Selmecbányán üzembe helyezett léggép, amelynél elsőként használt vízemelésre sűrített levegőt.
(A bányászat a robbanásszerű természet-átalakítás kezdete.
Pl. Tata a vizek városa volt, míg többszáz forrása el nem apadt a bányászat miatt.)
(halál, találmány)
[Részletek...] | [1788-04-16] Georges Louis Leclerc Buffon francia természettudós halála (szül. 1707. szept. 7.). A 36 kötetes, híres összefoglaló természetrajzot kiadó zoológusok egyike.
(halál)
[Részletek...] | [1788-04-16] Georges Louis Leclerc Buffon francia természettudós születése (+1788. ápr. 16.). Korának egyik legnagyobb zoológusa. A földtanban a történeti szemléletet hirdette a bibliai magyarázattal szemben.
(halál)
[Részletek...] | [1786-11-16] Hatvani István matematikus, fizikus, természettudós születése (+1786. 11. 16.). A magyar felvilágosodás jeles képviselője. Elsőként ő tanított hazánkban kémiát, de csillagászati megfigyeléseket is végzett.
(halál)
[Részletek...] | [1782-08-30] Mérnökképző intézmény jött létre Budapesten az egyetem keretében, Európában elsőként. A Mérnöki Intézet, a mai Műszaki Egyetem elődje, 1850-ig működött.
(A mérnökök a természetátalakítás és a hadigépezetek nagy harcosai – de mint általában az emberek, sokszor nem vizsgálják, mi a munkájuk következménye. Ők is többnyire azért dolgoznak, hogy megéljenek. Ha mégis gondolnak a jövőre, gyakran saját emlékművüket látják robosztus alkotásaikban, emelkedettebb pillanataikban az emberiség javát – ami persze könnyen finanszírozóik és érdekcsoportjaik javát jelentheti a gyakorlatban, és szűk technokrata értékrendet.)
[Részletek...] | [1778-07-02] Jean-Jacques Rousseau francia író, filozófus, pedagógus, zeneszerző születése (+1778. júl. 2.). Világirodalmi jelentőségű szépirodalmi műveket alkotott. A pedagógia első teoretikusai közé tartozott. A társadalmi egyenlőtlenség okát a magántulajdonban látta, de a kistulajdon örökössé tételét kívánta; ezzel a francia forradalom jakobinus szárnyára gyakorolt hatást. Államelméletében a társadalmi szerződés híve volt.
"Vissza a természethez!"
(halál)
[Részletek...] | [1778-01-10] Carl Linné svéd botanikus, természetbúvár születése (+1778. jan. 10.). A természet rendszere (Systema Naturae) című művében elsőként összegezte az addig ismert (több tízezer) növényt, állatot és ásványt. Ő használta először a növények és állatok kettős latin elnevezését, külön nevet adva a nemnek és a fajnak. Többségük ma is a tőle kapott nevet viselik.
(halál)
[Részletek...] | [1778-01-10] Carl von Linné svéd botanikus, természetbúvár halála (szül. 1707. máj. 23.). Systema Naturae (A természet rendszere) című művében elsőként összegezte az addig ismert (több tízezer) növényt és állatot, valamint ásványt. Ő használta először a növények és az állatok kettős latin elnevezését, külön nevet adva a nemnek és a fajnak. Többségük ma is a tőle kapott nevet viselik. A világszerte újonnan leírt fajokkal egyre terjedelmesebbé váló flórák és faunák rendezése nélkülözhetetlen előfeltétele volt minden komoly tudományos munkának.
(halál)
[Részletek...] | [1777-12-12] Albrecht von Haller svájci költő, természettudós, orvos, filozófus halála (szül. 1708. okt. 16.). Bernben kórház- és könyvtárigazgató, 1736-tól a göttingeni egyetem anatómiai, botanikai és gyakorlati orvosi tanszékén tanított. 1753-tól Genfben tíz kötetben megírta a növénytan és orvostan bibliográfiáját, ami száz éven át alapmű maradt.
(halál)
[Részletek...] | [1769-09-14] Alexander von Humboldt német természettudós halála (szül. 1769. szept. 14.). 1799-ben fölkereste a közép- és dél-amerikai spanyol gyarmatokat és expedíciója eredményeit 30 kötetben adta ki. Fontosak az egyes területek flórája és faunája közti összefüggésekre vonatkozó kutatásai.
(születés)
[Részletek...] | [1768-09-04] Francois-René de Chateaubriand francia író és politikus születése (+1848. júl. 4.). A francia forradalom idején emigrált, a Bourbon-restauráció alatt külügyminiszter, később elutasította Lajos Fülöp rendszerét, majd teljesen visszavonult a politikától és csak az írásnak élt.
A kereszténység szelleme című művében a kereszténység évszázados intézményeit kívánta rehabilitálni. Ő teremtette meg a francia történelmi regény romantikus műfaját. A természet szépségét, az ember romantikus nyughatatlanságát és végletességét, a végtelenség, a távoli világok dicséretét rendkívül érzékletesen és metaforikusan tudta megjeleníteni. Egyik versére Liszt Ferenc kórusművet komponált. Életműve nagy hatással volt Jósika Miklósra és Eötvös Józsefre.
(születés)
[Részletek...] | [1763-11-14] Wilckens Henrik (Heinrich) Dávid erdész, természettudós születése (+1832. máj. 25.). A selmecbányai Bányászati Akadémián az erdőműveléstan első oktatója volt. Kezdeményezésére vezették be 1816-ban a három éves erdészeti tantervet, az erdészeti szakkönyvtár alapjait szintén ő rakta le. Mivel a selmecbányai intézetet a mai Nyugat-Magyarországi (korábbi Erdészeti és Faipari) Egyetem elődjének tekintjük, Wilckens személyében tisztelhetjük a soproni egyetem alapítóját.
(születés)
[Részletek...] | [1760-12-29] Diószegi Sámuel botanikus halála (szül. 1760. dec. 29.). A magyar rendszeres növénytan megalapítója. Református lelkész volt, esperes és egyházkerületi főjegyző. Legjelentősebb munkája az első magyar növényhatározó, a Magyar Füvész Könyv, amelyet sógorával, Fazekas Mihály költővel közösen írt. A Karl Linné svéd természettudós növénytani rendszerének tudományos eredményeit felhasználó könyv több mint 3000 magyarországi növény leírását tartalmazza, ékes magyar nyelven. Ő teremtette meg a leíró növénytan és alaktan magyar szaknyelvét.
A magyar nyelv legnagyobb tudora, Arany így írt róla:"...óhajtani lehet, hogy aki még valaha nyelvünkben újít, azt a népnyelv, népi észjárás oly teljes ismeretével és oly romlatlan nyelvérzékkel tegye, mint Diószegi, Fazekas, Földi".
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1758-10-05] August Heinrich Lafontaine német író születése (+1831. ápr. 20.). Az érzelmes erotikus regény műfajának képviselője. Regényeit az idillikus szerelem, a családi élet, a természeti népek "egyszerű" világának ábrázolása jellemezte.
(születés)
[Részletek...] | [1757-02-03] Kitaibel Pál természettudós, botanikus, polihisztor születése (+1817 dec. 13.). 275 növényfajt és fajalatti egységet írt le, a hazai flórafajok mintegy felét ő fedezte fel, és 50-nél több növény viseli a nevét.
[Részletek...] | [1751-11-11] Julien Offray de La Mettrie francia orvos, filozófus halála (szül. 1709. dec. 25.). A francia felvilágosodás jelentős képviselője. A történelmi fejlődés legfőbb okát a kiváló személyiségek tevékenységében látta. A szellem természettörténete című materialista művének megjelentetése (1745) miatt a porosz II. Frigyes udvarába menekült. A felvilágosult abszolutizmus híve, Epikurosz hatására felismerte az élőlények fokozatos tökéletesedését, ezzel a fejlődéstan egyik előfutárává vált. Mechanikus materialista nézeteit Az embergép és A növényember című munkáiban fejtette ki.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1749-08-28] Johann Wolfgang Goethe német költő, író, természettudós, hegymászó születése (+1832. márc. 22.).
1791 és 1817 között a weimari udvari színház igazgatója. 1823-tól visszavonultan élt. 83 éve alatt munkássága az irodalom mellett a természettudomány, színház, képzőművészet, politika területére is kiterjedt. Legfontosabb művei: Az ifjú Werther szenvedései, A vándor vihardala, Mohamed éneke, Prométheusz, Ganümedész, a német irodalmi lázadók mozgalmának, a Sturm und Dragnak és a természetrajongásnak lírai kifejezői. Három fontos drámája: az Egmont, az Iphigénia Tauriszban és a Torquato Tasso. Élete fő műve a Faust.
(születés)
[Részletek...] | [1749-08-28] Johann Wolfgang Goethe német költő, regény- és drámaíró halála (szül. 1749. aug. 28.). Sokoldalú tevékenysége kiterjedt az irodalom- és művészetelméletre, a filozófiára, a történelem és a természettudományok területére. A világhírt első regénye, a Werther szerelme és halála hozta meg számára, amelyben azt ábrázolta, hogyan gátolta a 18. századi német társadalom a személyiség kibontakozását.
(születés)
[Részletek...] | [1744-08-25] Johann Gottfried Herder német költő, műfordító, esztéta, történetfilozófus halála (szül. 1744. aug. 25.). A természethez való visszatérést hirdető mozgalom, továbbá a német felvilágosodás "Sturm und Drang" (vihar és előretörés) mozgalmának (radikális szakítás a merev klasszicizmussal, mindenfajta kötöttséggel, a szabadság és az énkultusz jegyében) vezető teoretikusa.
(születés)
[Részletek...] | [1744-08-01] Jean-Baptiste Antoine de Lamarck francia lovag, természettudós, akadémikus halála (szül. 1744. aug. 1.). Elsőként különítette el az állatvilágban a gerinceseket a gerinctelenektől. Az élővilág fejlődéstörténetére materialista elméletet dolgozott ki.
(születés)
[Részletek...] | [1744-01-23] Giovanni Battista Vico nápolyi filozófus halála (szül. 1668. jún. 23.). Szegény családban nevelkedett. 1698-tól a retorika tanára volt a nápolyi egyetemen, nyomorúságos fizetéssel, amelyet magánórákkal és irodalmi bérmunkával egészített ki. 1735-ben kinevezték a Bourbon-házból származó IV. Károly király történetírójává. Életében jobban becsülték költőként, mint filozófusként.
"A népek természete eleinte kegyetlen; azután szigorú; későbben jóakaró, majd finom; és végül kicsapongó."
(halál)
[Részletek...] | [1734-01-23] Kempelen Farkas polihisztor, természetbúvár születése (+1804. márc. 26.). A XVIII. század egyik legjelentősebb magyar tudósa és feltalálója. Maradandót alkotott a fonetika területén, könyvtárat szervezett, színházat épített, vízvezetékrendszert tervezett. Sakkozógépe és beszélőgépe világhírű volt. Nyolc nyelven írt, beszélt.
(születés)
[Részletek...] | [1733-03-24] Joseph Priestley angol természettudós és filozófus halála (szül. 1733. márc. 24.). 1755-ben presbiteriánus lelkész lett, majd az Erdélyből származó unitárius egyház egyik angliai vezetője (noha 1844-ig az áttérést börtönnel büntették vagy megvonták az állampolgárságot az unitáriusoktól, ezért azok inkább radikális máskéntgondolkodóknak nevezték magukat). Gázkémiai kutatásai és az oxigén felfedezése (1774) tette híressé. Angol nyelvtankönyvet, valamint oktatási és politikai könyveket is írt. Vallási és politikai nézetei miatt (pl. támogatta a francia forradalmat és a munkásosztály fölemelkedéséért küzdött) 1794-ben (mivel élete veszélyben forgott) az USA-ba utazott, ahol szívesen fogadták.
(Bartók Béla is unitárius volt. Mivel ma már számos protestáns felekezetben szabad vita folyik arról, hogy Jézus isten volt-e, a szentháromság helyett egyetlen Istenben hívő unitárius különállás jelentősége lecsökkent. Mára Angliában csak kb. ötezren maradtak, ennek fele 65 éven felüli, s 180 templomuk fenntartása egyre nehezebb.)
(születés)
[Részletek...] | [1731-12-12] Erasmus Darwin angol orvos, természettudós születése (+1802. ápr. 18.). A származástan előfutára, Charles Darwin, a darwinizmus alapítójának nagyapja. Zoonomia című munkájában evolúciós tanokat hirdetett, a különböző állatfajok embrióinak hasonlóságát, a végtaghasználat alakító erejét hangsúlyozva.
(születés)
[Részletek...] | [1723-08-27] Antony van Leeuwenhoek holland természettudós halála (szül. 1632. okt. 24.). Életét a mikroszkopikus tanulmányoknak szentelte. Optikai eszközeit állandóan tökéletesítette, végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet tudott előállítani. A mikroszkóppal a tudomány számára új világ nyílt meg, amelyben számos elemet ő írt le (a vörösvértestek, a spermiumok, a kapilláris keringés, a növények szárszerkezete, a kerekesférgek és a levéltetvek, a harántcsíkolt izom, valamint az agy szerkezete, a szemlencse, a moszatok, a harasztok felépítése).
(halál)
[Részletek...] | [1719-08-09] Csiba István jezsuita tanár születése (+1719. aug. 9.). A teológia és a filozófia doktora volt, de két történelmi és két természetrajzi munkát hagyott hátra. Az utóbbiak a magyarországi vizekről ill. hegyekről (ásványvilág, bányászat, kohászat, természeti kincsek) szólnak.
(halál)
[Részletek...] | [1718-11-21] Hatvani István matematikus, fizikus, természettudós születése (+1786. 11. 16.). A magyar felvilágosodás jeles képviselője. Elsőként ő tanított hazánkban kémiát, de csillagászati megfigyeléseket is végzett.
(születés)
[Részletek...] | [1713-05-15] Hell József Károly bányafőgépész születése (+1789. márc. 11.). A magyarországi bányagépesítés úttöroje. Jelentős találmánya volt az 1753-ban Selmecbányán üzembe helyezett léggép, amelynél elsőként használt vízemelésre sűrített levegőt.
(A bányászat a robbanásszerű természet-átalakítás kezdete.
Pl. Tata a vizek városa volt, míg többszáz forrása el nem apadt a bányászat miatt.)
(születés, találmány)
[Részletek...] | [1712-06-28] Jean-Jacques Rousseau francia író, filozófus, pedagógus, zeneszerző születése (+1778. júl. 2.). Világirodalmi jelentőségű szépirodalmi műveket alkotott. A pedagógia első teoretikusai közé tartozott. A társadalmi egyenlőtlenség okát a magántulajdonban látta, de a kistulajdon örökössé tételét kívánta; ezzel a francia forradalom jakobinus szárnyára gyakorolt hatást. Államelméletében a társadalmi szerződés híve volt.
"Vissza a természethez!"
(születés)
[Részletek...] | [1709-12-25] Julien Offray de La Mettrie francia orvos, filozófus halála (szül. 1709. dec. 25.). A francia felvilágosodás jelentős képviselője. A történelmi fejlődés legfőbb okát a kiváló személyiségek tevékenységében látta. A szellem természettörténete című materialista művének megjelentetése (1745) miatt a porosz II. Frigyes udvarába menekült. A felvilágosult abszolutizmus híve, Epikurosz hatására felismerte az élőlények fokozatos tökéletesedését, ezzel a fejlődéstan egyik előfutárává vált. Mechanikus materialista nézeteit Az embergép és A növényember című munkáiban fejtette ki.
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1708-10-16] Albrecht von Haller svájci költő, természettudós, orvos, filozófus halála (szül. 1708. okt. 16.). Bernben kórház- és könyvtárigazgató, 1736-tól a göttingeni egyetem anatómiai, botanikai és gyakorlati orvosi tanszékén tanított. 1753-tól Genfben tíz kötetben megírta a növénytan és orvostan bibliográfiáját, ami száz éven át alapmű maradt.
(születés)
[Részletek...] | [1707-09-07] Georges Louis Leclerc Buffon francia természettudós születése.Korának egyik legnagyobb zoológusa.
(születés)
[Részletek...] | [1707-09-07] Georges Louis Leclerc Buffon francia természettudós halála (szül. 1707. szept. 7.). A 36 kötetes, híres összefoglaló természetrajzot kiadó zoológusok egyike.
(születés)
[Részletek...] | [1707-09-07] Georges Louis Leclerc Buffon francia természettudós születése (+1788. ápr. 16.). Korának egyik legnagyobb zoológusa. A földtanban a történeti szemléletet hirdette a bibliai magyarázattal szemben.
(születés)
[Részletek...] | [1707-05-23] Carl Linné svéd botanikus, természetbúvár születése (+1778. jan. 10.). A természet rendszere (Systema Naturae) című művében elsőként összegezte az addig ismert (több tízezer) növényt, állatot és ásványt. Ő használta először a növények és állatok kettős latin elnevezését, külön nevet adva a nemnek és a fajnak. Többségük ma is a tőle kapott nevet viselik.
(születés)
[Részletek...] | [1707-05-23] Carl von Linné svéd botanikus, természetbúvár halála (szül. 1707. máj. 23.). Systema Naturae (A természet rendszere) című művében elsőként összegezte az addig ismert (több tízezer) növényt és állatot, valamint ásványt. Ő használta először a növények és az állatok kettős latin elnevezését, külön nevet adva a nemnek és a fajnak. Többségük ma is a tőle kapott nevet viselik. A világszerte újonnan leírt fajokkal egyre terjedelmesebbé váló flórák és faunák rendezése nélkülözhetetlen előfeltétele volt minden komoly tudományos munkának.
(születés)
[Részletek...] | [1707-05-23] [sms] Carl Linné svéd természettudós szül. A természet rendszere. Élolények kettos latin elnevezése.
[Részletek...] | [1704-10-28] William John Locke angol pedagógus és filozófus születése (+1704. okt. 28.). A vallási türelem híve volt. Nevelési tapasztalataiból leszűrt elvei Gondolatok a nevelésről címmel jelentek meg. A természetes nevelés híve volt, amely tekintetbe veszi a gyermek egyéniségét és öntevékenységre szoktat. Tőle származott az alkotmányos királyság első összefoglaló elmélete az abszolutizmussal szemben, amely Bessenyei György nézeteire is nagy hatást gyakorolt.
(halál)
[Részletek...] | [1673-10-28] Csiba István jezsuita tanár születése (+1719. aug. 9.). A teológia és a filozófia doktora volt, de két történelmi és két természetrajzi munkát hagyott hátra. Az utóbbiak a magyarországi vizekről ill. hegyekről (ásványvilág, bányászat, kohászat, természeti kincsek) szólnak.
(születés)
[Részletek...] | [1668-06-23] Giovanni Battista Vico nápolyi filozófus halála (szül. 1668. jún. 23.). Szegény családban nevelkedett. 1698-tól a retorika tanára volt a nápolyi egyetemen, nyomorúságos fizetéssel, amelyet magánórákkal és irodalmi bérmunkával egészített ki. 1735-ben kinevezték a Bourbon-házból származó IV. Károly király történetírójává. Életében jobban becsülték költőként, mint filozófusként.
"A népek természete eleinte kegyetlen; azután szigorú; későbben jóakaró, majd finom; és végül kicsapongó."
(születés)
[Részletek...] | [1650-02-11] René Descartes francia filozófus, matematikus, természettudós születése (+1650. febr. 11.). A racionalizmus egyik megalapozója.
(halál)
[Részletek...] | [1642-01-08] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus halála (szül. 1564. febr. 15.). A szabadesést, hajítást, ingamozgást kutatta, megalapozta a modern mechanikát. Felfedezte a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és hogy a Tejút csillagok halmaza. Elfogadta Kopernikusz elméletét a Föld Nap körüli keringéséről. Bár természettudományos megfigyeléseiből levont világnézeti következtetéseit visszavonta, az inkvizíció haláláig háziőrizetben tartotta.
(halál)
[Részletek...] | [1632-10-24] Antony van Leeuwenhoek holland természettudós halála (szül. 1632. okt. 24.). Életét a mikroszkopikus tanulmányoknak szentelte. Optikai eszközeit állandóan tökéletesítette, végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet tudott előállítani. A mikroszkóppal a tudomány számára új világ nyílt meg, amelyben számos elemet ő írt le (a vörösvértestek, a spermiumok, a kapilláris keringés, a növények szárszerkezete, a kerekesférgek és a levéltetvek, a harántcsíkolt izom, valamint az agy szerkezete, a szemlencse, a moszatok, a harasztok felépítése).
(születés)
[Részletek...] | [1632-08-29] William John Locke angol pedagógus és filozófus születése (+1704. okt. 28.). A vallási türelem híve volt. Nevelési tapasztalataiból leszűrt elvei Gondolatok a nevelésről címmel jelentek meg. A természetes nevelés híve volt, amely tekintetbe veszi a gyermek egyéniségét és öntevékenységre szoktat. Tőle származott az alkotmányos királyság első összefoglaló elmélete az abszolutizmussal szemben, amely Bessenyei György nézeteire is nagy hatást gyakorolt.
(születés)
[Részletek...] | [1605-05-04] Ulisse Aldrovandi olasz természettudós, egyetemi tanár születése (+1605. máj. 4.). Az első botanikuskert alapítója Bolognában. Állattani és növénytani múzeumot alapított és összeállította az első tudományos herbáriumot. Elsőként végzett megfigyeléseket kotlós alatt lévő tojáson, s ezzel megvetette az embriológia alapját. Az inkvizíció bebörtönözte.
(halál)
[Részletek...] | [1603-08-17] Rómában Accademia dei Lincei (hiúzszeműek akadémiája) néven megalapították az olasz tudományos akadémiát. A tudós társaság szembehelyezkedett az uralkodó dogmatikus arisztotelizmussal, meghirdette a szabad vizsgálódás és a természettudományos kísérletezés módszerét. A testület a XVIII. században Riminibe költözött. A II. világháború vége óta Olaszország vezető akadémiája.
(háború, megalapít)
[Részletek...] | [1596-03-31] René Descartes francia filozófus, matematikus, természettudós születése (+1650. febr. 11.). A racionalizmus egyik megalapozója.
(születés)
[Részletek...] | [1564-02-15] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus halála (szül. 1564. febr. 15.). A szabadesést, hajítást, ingamozgást kutatta, megalapozta a modern mechanikát. Felfedezte a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és hogy a Tejút csillagok halmaza. Elfogadta Kopernikusz elméletét a Föld Nap körüli keringéséről. Bár természettudományos megfigyeléseiből levont világnézeti következtetéseit visszavonta, az inkvizíció haláláig háziőrizetben tartotta.
(születés)
[Részletek...] | [1556-01-23] Rendkívüli méretű földrengés rázta meg Kína földjét: azóta is ezt tartják az emberi történelem legnagyobb természeti katasztrófájának. A halottak száma 830 ezerre, a sebesülteké pedig mintegy másfél millióra rúgott.
[Részletek...] | [1541-09-24] Paracelsus (teljes neve: Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim) német orvos, természettudós és filozófus születése (+1541. szept. 24.). A baseli egyetemen a gyógyászat tanára volt, s egyben csodadoktor hírében állt. Ő indította meg az első orvosi-kémiai irányzatot, az iatrokémiát. A gyógyszerek készítését tekintette fő feladatának. A betegségek okát a szervezet kémiai folyamatainak zavarában kereste. Tanainak nagy befolyása volt az orvostudomány további fejlődésére. Természetfilozófiája a reneszánsz szellemét tükrözte. Felismerte, hogy a gyógyuláshoz nagyban hozzájárul a beteg akarata is.
"Az ember tudja és értse meg, hogy ha Isten nem adott volna neki természetes orvost és gyógyszert belülről, a külső orvostól nem maradhatna életben."
(halál)
[Részletek...] | [1522-09-11] Ulisse Aldrovandi olasz természettudós, egyetemi tanár születése (+1605. máj. 4.). Az első botanikuskert alapítója Bolognában. Állattani és növénytani múzeumot alapított és összeállította az első tudományos herbáriumot. Elsőként végzett megfigyeléseket kotlós alatt lévő tojáson, s ezzel megvetette az embriológia alapját. Az inkvizíció bebörtönözte.
(születés)
[Részletek...] | [1521-08-29] A török elfoglalta Nándorfehérvárt.
1526: Mohácsi vész.
1541: A török elfoglalta Budát. A város 145 évig marad török megszállás alatt.
- + -
(A török birodalom átlagos népsűrűsége még Egyiptom, Bizánc, Mezopotámia és a Balkán bekebelezése után is 14 fő/km2 volt (Magyarországé akkor kb. 10), ami a kor termelési szintjén jelentősen meghaladta a terület eltartóképességét. A túlnépesedés óhatatlanul további agresszív terjeszkedéshez vezetett. A magyar királyságnak nem volt esélye a nála ötször nagyobb birodalommal szemben.
Ma az emberiség népsűrűsége kb. 50 fő/km2, ami a mai, a természet kizsigerelésében jelentősen hatékonyabb termelési szinten is bőven meghaladja a Föld eltartóképességét – nem véletlen tehát a sok erőszakos konfliktus a szűkös erőforrásokért.)
[Részletek...] | [1519-05-02] Leonardo Da Vinci halála (szül. 1452. ápr. 15.). Egyszemélyben volt festő, szobrász, grafikus, építész, mérnök és természettudós.
(halál)
[Részletek...] | [1493-11-10] Paracelsus (teljes neve: Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim) német orvos, természettudós és filozófus születése (+1541. szept. 24.). A baseli egyetemen a gyógyászat tanára volt, s egyben csodadoktor hírében állt. Ő indította meg az első orvosi-kémiai irányzatot, az iatrokémiát. A gyógyszerek készítését tekintette fő feladatának. A betegségek okát a szervezet kémiai folyamatainak zavarában kereste. Tanainak nagy befolyása volt az orvostudomány további fejlődésére. Természetfilozófiája a reneszánsz szellemét tükrözte. Felismerte, hogy a gyógyuláshoz nagyban hozzájárul a beteg akarata is.
"Az ember tudja és értse meg, hogy ha Isten nem adott volna neki természetes orvost és gyógyszert belülről, a külső orvostól nem maradhatna életben."
(születés)
[Részletek...] | [1452-04-15] Leonardo Da Vinci halála (szül. 1452. ápr. 15.). Egyszemélyben volt festő, szobrász, grafikus, építész, mérnök és természettudós.
(születés)
[Részletek...] | [1375-12-21] Giovanni Boccaccio itáliai író, költő, humorista halála (szül. 1313. jún. 16.). Törvénytelen gyermek volt, autodidakta. Dantéval és Petrarcával együtt alkotja a "firenzei hármas koronát", hatásuk az egész európai civilizációra kiterjedt.
Az 1348-as nagy pestisjárvány után írta meg főművét, a Dekameron-t. Hiteles kézírott példány is maradt ránk.
A Firenzében dühöngő, minden intézményes keretet, törvényes rendet szétromboló pestis elől hét leány és három ifjú, akiknek egész családja elpusztult, a firenzei dombvidék egy kertes villájába vonul el, életüket megmenteni és élvezetes foglalatosságokkal tölteni az időt. Minden nap mindegyikük egy-egy történetet mond el, amelynek témáját a mindennap megválasztott király/nő jelöli ki. A fiatalok ideális formában teremtik újjá az elveszett rendet, amely nemes udvari etika és eleven, bölcs polgári értékrend ötvözete. Test és lélek derűje virágzó természet keretében. A szerelem a természet gyermeke, a természet pedig Isten gyermeke, s ami Istentől származó, az nem lehet bűn.
- + -
Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biológusunk írta Az őrült majom c. könyvében (1970) a fiataloknak:
"Minden, aminek valamilyen köze van a házasságon kívüli nemi élethez, az bűnös: ez az érzés az örökség, melyet a vallás hagyott reánk. De úgy látszik, fiataljaink ma lerázták magukról ezt a természetellenes örökséget, ennek eredményeképpen remélhetőleg már a közeljövőben helyesebben, fogékonyabban, ésszerűbben ítéli meg a világ a nemiséget...
Fiatal koromban nemi kapcsolatokat házasságon kívül fenntartani bűnnek számított, a szűzesség erénynek... Mindezek a szokások az erkölcsösség igényével léptek fel, de véget nem érő szenvedéseknek voltak az okozói...
Azután jött a penicillin és a 'pirula', és világszerte fellazult az egész erkölcsi szerkezet. Úgy látszik, régi erkölcseink alapja a terhességtől és a nemi betegségektől való félelem volt... Egy nemi betegségekkel és törvénytelen gyermekekkel terhelt társadalom nem lehetett volna szilárd...
A gyötrő szexuális korlátainktól való felszabadulás lényeges fordulópontja az emberiség élettörténetének.
Szememben fiatalságunknak egyik legnagyobb érdeme - hatalmas erkölcsi bátorságának jele - az, hogy az egyik legerősebb emberi érzésnek, a szexuális vonzódásnak képes volt visszaadni a tisztaságát és méltóságát.
Ezzel sokkal gazdagabbá és derűsebbé tették az emberi életet, és engem személy szerint arra késztettek, hogy sajnáljam, miért nem születtem ötven vagy hatvan esztendővel később...
Ha ifjúságunk képes volt egy új, egészségesebb szexuális kódot alkotni, ha képes volt elvetni a nemiséggel kapcsolatos mélyen gyökerező, hagyományos színlelést és szemforgatást az őszinteségért, becsületességért és méltóságért, nincs okunk kételkedni abban, miért ne lehetne új erkölcsi szemlélet kialakítója minden más - számunkra létkérdést jelentő - területen.
Az ifjúság megpróbálja helyettesíteni a szűk látókörű nacionalizmust az emberi szolidaritással, a háborút a békével...
Sohase adják meg magukat, tartsanak ki mindig, a fenyegetések és megtorlások dacára."
(háború, halál, járvány, Nobel-díj, törvény)
[Részletek...] | [1313-06-16] Giovanni Boccaccio itáliai író, költő, humorista halála (szül. 1313. jún. 16.). Törvénytelen gyermek volt, autodidakta. Dantéval és Petrarcával együtt alkotja a "firenzei hármas koronát", hatásuk az egész európai civilizációra kiterjedt.
Az 1348-as nagy pestisjárvány után írta meg főművét, a Dekameron-t. Hiteles kézírott példány is maradt ránk.
A Firenzében dühöngő, minden intézményes keretet, törvényes rendet szétromboló pestis elől hét leány és három ifjú, akiknek egész családja elpusztult, a firenzei dombvidék egy kertes villájába vonul el, életüket megmenteni és élvezetes foglalatosságokkal tölteni az időt. Minden nap mindegyikük egy-egy történetet mond el, amelynek témáját a mindennap megválasztott király/nő jelöli ki. A fiatalok ideális formában teremtik újjá az elveszett rendet, amely nemes udvari etika és eleven, bölcs polgári értékrend ötvözete. Test és lélek derűje virágzó természet keretében. A szerelem a természet gyermeke, a természet pedig Isten gyermeke, s ami Istentől származó, az nem lehet bűn.
- + -
Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas biológusunk írta Az őrült majom c. könyvében (1970) a fiataloknak:
"Minden, aminek valamilyen köze van a házasságon kívüli nemi élethez, az bűnös: ez az érzés az örökség, melyet a vallás hagyott reánk. De úgy látszik, fiataljaink ma lerázták magukról ezt a természetellenes örökséget, ennek eredményeképpen remélhetőleg már a közeljövőben helyesebben, fogékonyabban, ésszerűbben ítéli meg a világ a nemiséget...
Fiatal koromban nemi kapcsolatokat házasságon kívül fenntartani bűnnek számított, a szűzesség erénynek... Mindezek a szokások az erkölcsösség igényével léptek fel, de véget nem érő szenvedéseknek voltak az okozói...
Azután jött a penicillin és a 'pirula', és világszerte fellazult az egész erkölcsi szerkezet. Úgy látszik, régi erkölcseink alapja a terhességtől és a nemi betegségektől való félelem volt... Egy nemi betegségekkel és törvénytelen gyermekekkel terhelt társadalom nem lehetett volna szilárd...
A gyötrő szexuális korlátainktól való felszabadulás lényeges fordulópontja az emberiség élettörténetének.
Szememben fiatalságunknak egyik legnagyobb érdeme - hatalmas erkölcsi bátorságának jele - az, hogy az egyik legerősebb emberi érzésnek, a szexuális vonzódásnak képes volt visszaadni a tisztaságát és méltóságát.
Ezzel sokkal gazdagabbá és derűsebbé tették az emberi életet, és engem személy szerint arra késztettek, hogy sajnáljam, miért nem születtem ötven vagy hatvan esztendővel később...
Ha ifjúságunk képes volt egy új, egészségesebb szexuális kódot alkotni, ha képes volt elvetni a nemiséggel kapcsolatos mélyen gyökerező, hagyományos színlelést és szemforgatást az őszinteségért, becsületességért és méltóságért, nincs okunk kételkedni abban, miért ne lehetne új erkölcsi szemlélet kialakítója minden más - számunkra létkérdést jelentő - területen.
Az ifjúság megpróbálja helyettesíteni a szűk látókörű nacionalizmust az emberi szolidaritással, a háborút a békével...
Sohase adják meg magukat, tartsanak ki mindig, a fenyegetések és megtorlások dacára."
(háború, járvány, Nobel-díj, születés, törvény)
[Részletek...] | [1294-06-11] Roger Bacon angol filozófus és természettudós halála (szül. 1214). Az empirikus természetvizsgálat korai előfutára. Kísérletei miatt kortársai a "doctor mirabilis" jelzővel illették. Ő találta fel a nagyítóüveget, és értékes optikai megfigyeléseket végzett. Kísérletei során sok későbbi technikai találmány (pl. a repülőgép és a tükrös teleszkóp) elvét világította meg. Közel 300 művet írt.
(halál, találmány)
[Részletek...] | [1227-08-24] Dzsingisz kán (Temüdzsin) mongol uralkodó és birodalomalapító halála (szül. 1155 ?). Létrehozta a Mongol Birodalmat, s mivel a törzsek egyesítésével a belső háborúk - mint a vagyonszerzés egyik módja - megszűntek, a mongol tatárok rablóhadjárataikkal a környező népek ellen fordultak. Birodalma, mely halálakor Európától a Csendes óceánig ért, hamar szétesett. Tatár csoportok maradtak szerte a meghódított területeken és olvadtak be vagy éltek tovább kisebbségként.
Unokája, Batu kán pusztította el a volgai magyarokat és 1241-ben Muhinál IV. Béla király seregét is.
A túlszaporodó pásztornépek állandóan ütköztek állataiknak új és új legelőt kereső vándorlásaik során Ázsia sztyeppéin, így Ázsia ontotta magából a rabló seregeket. A népvándorlás hullámai pár évszázad alatt összetörték a Római Birodalmat is.
Az újonnan jött népek kénytelenek voltak letelepedni, áttérni egy a természetből több eltartóképességet kizsaroló földműves életformára.
A földművelés sokkal több robotot jelentett, gyengébb élelmezést, alacsonyabb és betegesebb népet, valamint a birtoklás, a harcok és társadalmi egyenlőtlenség ugrásszerű fölerősödését (a földet védeni kellett vetéstől aratásig). A munkaerő igény és fegyveres erő igény tovább hajtotta a túlnépesedést.
A magyarok e folyamat részeként menekültek a besenyők elől, ütköztek bele a nyugati birodalmakba, nyomták le az avarokat, olvasztották be a kunokat, szenvedték el a tatárokat…
(háború, halál)
[Részletek...] | [1226-10-03] Assisi Szt. Ferenc (Giovanni Bernardone, szül. 1181. jan. 12.) olasz katolikus rendalapító, költő halála. Ünnepe: okt. 4.
Apja dúsgazdag posztókereskedő volt, de Ferenc sem az üzleti élet, sem a tanulás iránt nem érdeklődött. Két kézzel szórta apja pénzét, részt vett több háborúban, többször megsebesült. Spoletoi betegsége idején egy látomás hatására megtért. Felhagyott a léha élettel, s nem törődve azzal, hogy apja kitagadta, rendbe hozta a bencések Assisi közelében lévő templomát, és szegénységet hirdető követőivel rendalapítási kérelemmel fordult III Ince pápához, aki ezt meg is adta. Misszióik eljutottak Angliába, spanyol, német és magyar földre is.
1980-tól az ökológia hivatalos egyházi patrónusa. A szegények, szociális munkások mellett a környezetvédők védelmezője is.
- + -
Élete vége felé rendje leváltotta a vezetői posztról. Már halála után két évvel szentté avatták, de a harmadrendieknek szóló regulájából kivették a fegyverfogás tiltását, mert az erőszakmentesség csak a klerikusok esetében fért bele kora egyházi tanításába. Leghűségesebb követői kisebbségbe kerültek és felmorzsolódtak. Magyarországon a Szent Ferenc-i erőszakmentesség helyett inkább Kapisztrán János inkvizíciós és törökellenes harcossága lett ismertebb. Szent Ferenc ezzel szemben megpróbálta békességre bírni a keresztes hadakat, és sikertelensége után átment a szembenálló táborba is, hogy a szultánt tanítsa erőszakmentességre, aki nagy tisztelettel hallgatta - de ő sem hallgatott rá.
- + -
"Békességet hirdet, prédikál a madaraknak, megszelídíti a farkast, Naphimnuszában a természet csodáit magasztalja, a halált testvérének nevezi, társait az öröm ajándékára és a tökéletes vigasságra: a szenvedésnek és bántalomnak elviselésére tanítja." (Ehrenfeld-Jókai kódex, XIV. század)
(háború, halál, tilt)
[Részletek...] | [1190-06-10] Folyóba fulladt Barbarossa (Rőtszakállú) Frigyes (1155 óta) német-római császár (szül. 1122). A lovageszmény mintaképének tartották. Közel 70 évesen épp a Harmadik Keresztes hadjáratot vezette, ami Jeruzsálem felszabadításáért indult.
(A természet erői akkor is, ma is hatalmasabbak, mint az emberi hatalmasságok.)
[Részletek...] | [1181-01-12] Assisi Szt. Ferenc (Giovanni Bernardone, szül. 1181. jan. 12.) olasz katolikus rendalapító, költő halála. Ünnepe: okt. 4.
Apja dúsgazdag posztókereskedő volt, de Ferenc sem az üzleti élet, sem a tanulás iránt nem érdeklődött. Két kézzel szórta apja pénzét, részt vett több háborúban, többször megsebesült. Spoletoi betegsége idején egy látomás hatására megtért. Felhagyott a léha élettel, s nem törődve azzal, hogy apja kitagadta, rendbe hozta a bencések Assisi közelében lévő templomát, és szegénységet hirdető követőivel rendalapítási kérelemmel fordult III Ince pápához, aki ezt meg is adta. Misszióik eljutottak Angliába, spanyol, német és magyar földre is.
1980-tól az ökológia hivatalos egyházi patrónusa. A szegények, szociális munkások mellett a környezetvédők védelmezője is.
- + -
Élete vége felé rendje leváltotta a vezetői posztról. Már halála után két évvel szentté avatták, de a harmadrendieknek szóló regulájából kivették a fegyverfogás tiltását, mert az erőszakmentesség csak a klerikusok esetében fért bele kora egyházi tanításába. Leghűségesebb követői kisebbségbe kerültek és felmorzsolódtak. Magyarországon a Szent Ferenc-i erőszakmentesség helyett inkább Kapisztrán János inkvizíciós és törökellenes harcossága lett ismertebb. Szent Ferenc ezzel szemben megpróbálta békességre bírni a keresztes hadakat, és sikertelensége után átment a szembenálló táborba is, hogy a szultánt tanítsa erőszakmentességre, aki nagy tisztelettel hallgatta - de ő sem hallgatott rá.
- + -
"Békességet hirdet, prédikál a madaraknak, megszelídíti a farkast, Naphimnuszában a természet csodáit magasztalja, a halált testvérének nevezi, társait az öröm ajándékára és a tökéletes vigasságra: a szenvedésnek és bántalomnak elviselésére tanítja." (Ehrenfeld-Jókai kódex, XIV. század)
(háború, tilt)
[Részletek...] |
|
