|
|  | |
Találatok száma: 126 | [2006-01-12]  Meghalt Nógrád megyében egy lajosmizsei vendégvadász, vadásztársa lőtte fejbe vaddisznóhajtás közben.
A vadászatokon általában nyugatiak és hazai tehetősebbek szedik le az élők sorából a vadgazdaság direkt erre a célra óvott vadállatait. A nem ritkán illuminált állapotba kerülő hobbivadászok veszélyt jelenthetnek, havonta több baleset is történik.
Vadászati idényben ne egyedül kiránduljunk, háziállatainkra az erdőben jól vigyázzunk. Viseljünk élénkszínű (kék, piros, sárga) ruhákat. Vigyünk zseblámpát, sebkötözőt, mobiltelefont.
[Részletek...] | [2003-08-05] Nemzeti katasztrófahelyzetet hirdetett ki a portugál kormány az erdőtüzek miatt. A júl. 20-án fellobbant erdőtüzeket a rendkívüli szárazság miatt több mint egy hónapig nem tudták eloltani. 18 ember meghalt, 300 ezer hektár erdő, 44 ezer hektár mezőgazdasági terület leégett, 45 ezer ember veszítette el javait, állását.
(katasztrófa)
[Részletek...] | [2003-04-17] [idezet] Meggyilkolták Szergej Jusenkov orosz parlamenti képviselőt, akinek pártja, a Liberális Oroszország társadalmi bizottságot hozott létre az 1999-es moszkvai és volgodonszki lakóházrobbantások kivizsgálására. "Merénylet Oroszország ellen" című dokumentumfilmjük az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) vádolta a több száz ember életét követelő merényletsorozat megszervezésével, amit hivatalosan a csecsen terroristáknak tulajdonítottak.
A Liberális Oroszország másik képviselőjét, Vlagyimir Golovlovot tavaly gyilkolták meg, szintén a lakása közelében, sokak szerint azért, nehogy ki tudja pakolni az orosz politikai és gazdasági elit csúcsáig vezető terhelő információit dollármilliós privatizációs bűncselekményekben.
Jusenkov a duma tizedik képviselője, aki merénylet áldozata lett 1994 óta.
[Részletek...] | [2002-10-24] [idezet] Vedd vissza az idődet! Szabadidő Világnapot szervezett az Amerikai Egyszerűségi Fórum az USÁ-ban. http://www.timeday.org
Az amerikaiak 350 órával (9 héttel) többet dolgoznak évente, mint a nyugat-európaiak. Azaz az év végéig hátralévő 9 hetet már előre ledolgozták, mától szabadságra kellene menniük, hogy utolérjék az európaiak gazdagságát szabadidőben.
Az USA gazdaságának hatékonysága több mint kétszeresére nőtt a hatvanas évek óta, amikor még ugyanannyit dolgoztak, mint Európában, és amikor a szabadidő korszakát, 14 órás munkahetet ígértek nekik 2000-re. Már 1933-ban, amikor a hatékonyság a mainak negyede sem volt, az USA szenátusa komolyan fontolgatta a 30 órás munkahét bevezetését. Vannak kultúrák, amelyek a munka hatékonyságának növelésével szabadidőt nyernek, más kultúrák cuccokat és természetpusztítást.
- + -
A szabad idő létünk virága, gyümölcse: csak általa jutunk saját énünk birtokába. Boldogok, akiknek értékes az egyénisége - a legtöbb ember nem tud mit kezdeni szabad idejében azzal az unalmas fickóval, aki csak teher önmagának is.
A sok munka igen rosszat tesz az egészségnek, a családi és társasági életnek, a lelki és szellemi gazdagodásnak, a kreativitásnak - és legfőképp a természetnek.
"Ne vágj ki minden fát!! - legalább néha-néha lazíts egy félórát..." (Koncz Zsuzsa)
[Részletek...] | [2002-09-26] A szenegáli Joola komp felborult az Atlanti óceánban Gambia partjainál, 970-en meghaltak. A kompot csak tavi közlekedésre és 550 főre tervezték.
(A Föld bolygót sem ennyi emberre, s ilyen gazdasági tevékenységre és fegyverkezésre tervezték.)
[Részletek...] | [2001-02-20] Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író születése (+2001. febr. 20.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [2001-02-20] Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író halála (szül. 1941. márc. 13.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
2004-ben korábbi szerzőtársai kiadták A növekedés határai - 30 év múltán c. átdolgozást (magyarul is megjelent 2005 Föld Napjára, Dennis Meadows mutatta be az MTA díszülésén).
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu
(halál, megalapít, megjelent)
[Részletek...] | [2000-08-09] John C. Harsanyi (Harsányi János) magyar származású amerikai közgazdász halála (szül. 1920. máj. 29. Budapest). 1994-ben John Nash-sel (ld. Egy csodálatos elme) és Reinhard Seltennel megosztva közgazdasági Nobel-díjat kapott "a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis területén végzett úttörő munkásságáért".
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [2000-06-15] [idezet] Az OECD miniszteri konferenciájának résztvevői elfogadták a "Bolognai Chartát", amelynek alapgondolata, hogy mivel a kis- és középvállalatok jelentős szerepet töltenek be a gazdasági fejlődésben és a munkahelyteremtésben, a kormányoknak elő kell segíteniük azt, hogy ezek a cégek ne szoruljanak háttérbe a globalizáció folyamatában, hanem maguk is haszonélvezőivé váljanak a világgazdaság egységesülésének. A "Bolognai Charta" fontosnak tartja az "emberi tartalékok kezelését".
[Részletek...] | [1997-10-27] Hongkongi tőzsdekrach, 6 %-ot, másnap pedig 13,7 %-ot zuhant a tőzsde ármozgását jelző ún. Hang-Seng index.
(Amint a Föld klímája is sokkal bonyolultabb rendszer, sem hogy akár a szuperszámítógépekkel modellezhető legyen néhány napnál távolabbra, hasonlóan a „pénzviharok” természete is csak utólag magyarázható úgy-ahogy. Ennek a krachnak a magyarázatában a következő tényezőket emlegették: a kínai részvények körüli bizonytalanság, a papírok túlértékeltsége, a spekulációs nyomás, a július óta Kína részévé vált városállam belső gazdasági gondjai, főleg az egészségtelenül nagy befolyással bíró ingatlanszektor.)
[Részletek...] | [1996-11-05] Bognár József halála (szül. 1917. febr. 5.). Állami díjas közgazdász, akadémikus, a gazdaságirányítási reform egyik kezdeményezője. Elsők között ismerte fel és elemezte a világgazdaság globális kihívásait, mindenekelőtt a környezetvédelem és a világélelmezés problémakörét.
- - - - - - - - - -
(halál)
[Részletek...] | [1994-06-17] [idezet] ENSZ egyezmény a sivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy elsivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára (Párizs).
Elsivatagosodás és aszály elleni világnap
- + -
"A víz példa az olyan javakra, amik hihetetlenül hasznosak, és még sincsen kereskedelmi értékük." – írta Adam Smith 1776-ban. Mára ez alapvetően megváltozott. Pl. Málta szigetét hajókkal odaszállított vízzel látják el már évtizedek óta.
"Ma a sótalanítás csak néhány, kivételes helyen gazdaságos. A világ népességének növekedésével azonban - kényszerítő módon - szinte akármilyen magas ár 'gazdaságos' lesz. A tiszta és elég víz problémája évtizedeken belül meghaladhatja minden más anyagi jellegű probléma fontosságát." (Gábor Dénes - 1970)
(egyezmény)
[Részletek...] | [1993-12-29] [idezet] letbelépett az 1992-es Rio-i ENSZ konferencia biodiverzitás egyezménye.
A biodiverzitás védelmének világnapja (volt 2000-ig, amikor az ENSZ közgyűlés áthelyezte május 22-re).
A biodiverzitás, az élővilág sokfélesége gyorsan csökken: becslések szerint naponta kb. 140 állat- és növényfaj pusztul ki.
Pedig a biológiai sokféleség teszi lehetővé a természetes kiválogatódás útján a megváltozott környezethez való alkalmazkodást, az evolúciót, ami egyben az élő rendszerek viszonylagos stabilitását is eredményezi.
A mezőgazdaság feltalálása óta, kb. tízezer éven át az emberiség létszáma kb. másfélezer évenként duplázódott meg.
1650-től 1850-ig a duplázódáshoz már csak 200 év kellett (félmilliárdról 1 milliárdra), és ez a fajok kihalásának sebességét megtízszerezte.
A következő duplázódás már 80 év alatt bekövetkezett (1930-ban 2 milliárd), azután már csak 45 év kellett hozzá (1975-ben 4 milliárd), és ez a fajok kihalásának sebességét újra megtízszerezte. (vö. júl. 11. és okt. 20.)
- + -
"Valahányszor egy Elvevő pár arról beszél, milyen csodálatos lenne egy nagy család, újra és újra a Jó és Rossz Tudásának Fája alatti jelenetet játsszák el:
- Természetesen jogunkban áll úgy felosztani az életet ezen a bolygón, ahogy az nekünk tetszik.
- Miért állnánk meg... lehet akárhány gyermekünk, legfeljebb beszántunk további néhány száz hektár esőerdőt ... és kit érdekel, ha ennek következtében még egy tucat faj eltűnik?"
(Daniel Quinn: Izmael)
(egyezmény, konferencia)
[Részletek...] | [1993-04-22] Az első Kairos Europa konferencia Kelet-Európában (Székesfehérvár), Piacgazdaság és keresztény etika címmel.
(konferencia)
[Részletek...] | [1993-03-09] Cyril Northcote Parkinson angol történész, publicista születése (+1993. márc. 9.). A bürokráciát kipellengérező, humoros és ugyanakkor ésszerű, szociológiai és közgazdasági témájú ún. "Parkinson törvények" névadója. Számos nyelven számtalan példányban kavart nagy vitákat.
"Egy munka mindig kitölti az elvégzésére rendelkezésre álló időt, bármilyen sok is legyen az."
"A bizottságok létszámának növekedése egyben hatékonyságuk csökkenése."
"Minél elképzelhetetlenebbül nagy egy pénzösszeg, annál felületesebben döntenek róla."
"Amikor egy intézmény megépíti a tökéletes tervrajzú új székházát, akkor már javában hanyatlik."
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1992-12-06] Svájc lakosai népszavazáson elutasították országuk csatlakozását az Európai Gazdasági Térséghez.
[Részletek...] | [1991-12-09] A hollandiai Maasrichtban megkezdődött az Európai Közösségek állam- és kormányfőinek csúcsértekezlete, amelynek zárónapján (11-e) megegyeztek az 1957-es római szerződéssel létrehozott és az 1987-es egységes okmánnyal módosított Európai Közösségek helyébe lépő Európai Unió alapszerződésében és a megvalósítandó gazdasági és pénzügyi unió alapelveiben.
[Részletek...] | [1990-12-14] Friedrich Dürrenmatt svájci német író születése (+1990. dec. 14.). A XX. század második felének legjellegzetesebb és legsikeresebb színpadi szerzőinek egyike. Világhírű drámái A fizikusok és Az öreg hölgy látogatása című tragikus komédia.
- + -
Az atombomba ledobása rettenetes erővel dobta felszínre a fizikusok, a tudósok felelősségét: félelmetes tudásukat kinek bocsátják rendelkezésére. Legvilágosabban talán Dürrenmatt A fizikusok c. drámája veti föl a problémát:
"Tudományunk iszonyatossá, kutatásunk veszélyessé, ismereteink halálossá váltak. Nekünk, fizikusoknak, egyetlen lehetőségünk maradt: ... vissza kell vennünk a tudásunkat!"
De azóta kiszélesedett a felelősség: nemcsak a tudósoknak van felelősségük, hanem minden embernek, aki a maga kis mindennapi munkájával ugyanazt a gazdasági-tudományos-technikai folyamatot (szándékosan nem írok fejlődést vagy haladást!) viszi előre, amelyet a tudósok nagy lépésekkel lendítenek meg. Mert ez a folyamat még békés úton is katasztrófába visz.
"Kérdésessé vált a reneszánszra visszamenő fenntartás nélküli bizalom egy olyan tudományban, amely a természet uraivá és birtokosaivá tesz bennünket. Főleg 1968 után nyilvánvalóvá váltak a természeti forrásokban keletkezett rombolások, az ember elidegenedése és manipulációja, a környezet halált hozó elszennyeződése, és a fejlődésben való vak hit rabszolgává tevő illúziói! Életünknek és történelmünknek többé nem lehet értelmes célja ez a tudományos-technikai-gazdasági növekedés!" (Roger Garaudy: A "bázis" a marxizmusban és a kereszténységben, Concilium 1975/4.)
"Még egyetlen társadalom sem hirdette ily mértékben a maga termelésének fontosságát, s ugyanakkor egyetlen társadalom sem rombolta szét ily mértékben a földgolyó biológiai harmóniáját, zsákmányolta ki a földgolyó ásványi gazdagságát, szennyezte be kontinenseit és tengereit piszokkal és kártékony, megsemmisíthetetlen melléktermékekkel, melyektől az emberiség aligha tud többé megszabadulni." (Hubert Lepargneur: Az egyház kritikai funkciója a társadalom által elrendelt halállal szemben, Concilium 1974/4.)
Sajnos a fizikusok döntési szabadsága csupán annyi, hogy szerencsés esetben eldönthetik, melyik hatalmat akarják szolgálni. Hiszen ma már a kutatás olyan eszközöket és beruházásokat, annyi pénzt igényel, hogy azt csak valamely hatalomtól lehet megkapni. Az sem megoldás, ha a fizikus visszaveszi a tudását, hiszen "minden kigondolhatót előbb-utóbb kigondolnak"! (Dürrenmatt, Utószó 19. pont)
(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1979)
(halál)
[Részletek...] | [1990-09-23] Ladányi László jezsuita lelkész születése (+1990. szept. 23., Hongkong). 1936-ban Budapesten lépett a jezsuita rendbe, 1939-ben telepedett le Kínában, 1943-47 között Sanghajban teológiát tanult és ott szentelték pappá. Az 1949-es kínai forradalom győzelme után távozni kényszerült az országból és attól kezdve Hongkongban élt. 1953-ban kezdte meg és 1982-ig folytatta a China News Analysis című kiadvány szerkesztését, amelyben Kína gazdasági, politikai folyamatait elemezte annak nyomán, hogy a kínai életet Hongkongból rádión követte nyomon. Három évtizedes dokumentációs munkáját összegezte, az 1988-ban angol nyelven kiadott A Kínai Kommunista Párt és a marxizmus 1921-1985 című kötete.
(halál)
[Részletek...] | [1988-06-27] [idezet] Több mint 30 ezren tüntettek a budapesti Hősök terén Ceausescu román diktátor falurombolási terve ellen. Falvak százait akarta templomaikkal, temetőikkel együtt eltüntetni, hogy azután lakóikat városi lakótelepek panelházaiba zsúfolja össze.
A bukaresti sajtó és a román vezetés "irredenta megmozdulásként" és a "román belügyekbe való beavatkozásként" bélyegezte meg a demonstrációt. Bukarestben hamarosan közölték: "Románia azonnali hatállyal megszüntetettnek tekinti a kolozsvári magyar főkonzulátus működését".
(Az urbanizáció szerte az iparosodó világban hasonló hatással volt, diktatúra nélkül is.
A román diktátor harmincmilliós Romániáról álmodott, tiltott minden fogamzásgátlást és családtervezést. Eredményként elszaporodtak a zsúfolt államigondozott nyomortanyák. Népesedési verseny, fegyverkezési verseny, gazdasági-természetkizsigerelési verseny, a harmonikus, nem-versenyző falusi-törzsi-bennszülött kultúrák lerombolása...)
(tilt)
[Részletek...] | [1986-02-25] [idezet] A "peresztrojka" kezdete: Moszkvában megnyitották az SZKP XXVII. kongresszusát, amelyen Mihail Gorbacsov pártelnök radikális gazdasági reformokat hirdetett meg és új cselekvési program kidolgozását jelentette be.
[Részletek...] | [1983-12-03] Vargha János a Heti Világgazdaságban bírálta a bős-nagymarosi vízlépcső tervét.
[Részletek...] | [1982-12-10] Az ENSZ tengerjogi egyezményét 119 ország ratifikálta (Nagy-Britannia és az USA nem). Az aláíró országok jogosultak a partjuktól számított 12 tenger mérföldes területi vizeiken túl még 200 tengeri mérföld szélességben kizárólagos gazdasági tevékenységre a tengerben és illetve a tengerfenéken.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1980-12-09] [idezet] Először osztották ki az ún. Alternatív Nobel-díjat.
A Right Livelihood Award (a helyes életvitel díja, www.rightlivelihood.se) kb. negyedmillió dolláros összeggel jár, egy svéd gyáros és zöld politikus, Jakob von Uexkull alapította 1980-ban.
A világ legsúlyosabb problémái, köztük a környezeti válság ellen legsikeresebben küzdő személyek vagy szervezetek kaphatják meg.
A Nobel-díj kiosztása előtti napon adják át Stockholmban.
- + -
A 2001-es díjazottak:
Jeuness Kamenge központ, Burundi. Keresztény ifjúsági szociális projektek polgárháborús áldozatoknak, 1991 óta.
Kvinna Till Kvinna alapítvány, svéd nők a balkáni háború női áldozataiért, 1993 óta.
Martin Almada emberjogi aktivista (Paraguay), a Juan Baptista Alberdi Intézet A Közösségi Képzésért és Fejlődésért alapítója, akit doktori disszertációja miatt a diktatúra mint "intellektuális terroristát" három évig koncentrációs táborban kínzott, miközben feleségét megölték. 1977-ben száműzték az országból. Környezeti nevelés szakemberként dolgozott az UNESCO-nak Afrikában és Latin-Amerikában. A diktatúra bukása után 1989-ben visszatért szülővárosába és újraindította az emberjogi és környezetvédő mozgalmat.
Prof. Martin Green, a Sydney egyetem napelem-szakértője, két évtizede intézetet hozott létre és nagy eredményeket ért el a tiszta energia kutatásban. 2004-től tervezik gyártani a sokkal olcsóbb, üvegen szilikonfilm napelemeket.
- + -
A legkorábbi és a legutóbbi díjazottak közül néhány:
1980:
Hassan Fathy (Egyiptom, 1900-1989) a "szegények építészetének" fejlesztéséért.
Plenty International és azt 1974-ben alapító Stephen Gaskin a szegények fenntartható életmódjának védelméért, az életterüket veszélyeztető környezetrombolás ellen (www.plenty.org).
1981:
Mike Cooley (Anglia) 1976-ban társaival kidolgozta a munkások tervét (Lucas Workers Plan) hadicégük polgárivá alakítására, hogy társadalmilag hasznos termékeket gyártson. Sokan követték példáját, írásai 20 nyelven jelentek meg.
Bill Mollison (sz. 1928, Ausztrália), a permakultúra (alacsony energiaigényű, természetes mezőgazdaság) tervezője.
Patrick van Rensburg (Dél-Afrika nagykövethelyettese Kongóban, de lemondott 1957-ben és apartheid-ellenessége miatt száműzték) és az általa alapított Képzés munkával (Education with Production, Botswana, Dél-Afrika) szervezet, a harmadik világ szegényei közt megvalósítható oktatási rendszerért.
1999:
Hermann Scheer világszerte előremozdította a napenergia használatot.
Júan Garcés a diktatúrák elleni hosszú küzdelméért.
A COAMA (Consolidation of the Amazon Region, az Amazonas régió helyrehozása), megmutatta a bennszülöttek erejét, hogy megóvják esőerdőiket és fenntartsák kultúrájukat.
A Grupo de Agricultura Organica (GAO, biogazdálkodó szövetség), mert a biogazdálkodás a környezeti fenntarthatóságnak és az élelem-biztonságnak egyaránt kulcsa.
2000:
Hermann Daly közgazdász (USA), aki a gazdasági növekedés és szabadkereskedelem uralkodó tanaival ellentétben különös hangsúlyt fektet alapvető etikai elemekre, mint az életminőség, környezet és közösség.
George Vithoulakis athéni orvos Európa szerte támogatja a homeopatikus kutatást és képzést (amit ő Dél-Afrikában és Indiában tanulmányozott).
Kerala Sastra Sahuthya Parishat (KSSP) Délkelet Indiában 2100 csoportból, 60 ezer tagból álló hálózat: képzés, környezet, fejlődés, energia, egészség, nők problémái, kommunikáció, kutatás és fejlesztés.
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1979-10-16] [idezet] Rómában az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) magyar határozati javaslat alapján Élelmezési világnappá nyilvánította okt. 16-át annak emlékére, hogy 1945-ben ezen a napon alakult meg a FAO.
Élelmezési világnap
- + -
"A élelemtermelés növelése egy megnövekedett népesség táplálása érdekében a népesség további növekedését eredményezi."
"Kultúra Anya mindig a tápláléktermelés növelését követeli mára - és mindig későbbre ígérgeti a népességszabályozást." (Daniel Quinn: Izmael, 150. old.)
[Részletek...] | [1979-08-31] Egy elhaladó teherautóból babakocsijára dobott kővel megölték Adeline Schwartz Amish kislányt. A rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy az autóban ülő négy fiú számos más bűntettet is elkövetett az Amish közösség ellen.
A szülők és a közösség megbocsátott.
- + -
A kb. százezer fős Amish erőszakmentes keresztény közösség az USA több államában él önálló farmokon, egy-két száz fős falvakban a természettel összhangban. Az Európából a katolikus és protestáns üldözések elől menekült, legalább vallási nyelvként ma is egy ónémet dialektust használó egyház teljesen elkülönül az államtól. Semmiféle állami támogatást nem fogadnak el. A katonáskodást megtagadják.
Gyermekeik külön engedéllyel együtt dolgozhatnak szüleikkel (hiszen a gyermekmunka egyébként tiltott az USÁ-ban). Saját iskoláikban hivatalos képesítés nélküli tanítóik oktatják gyermekeiket, továbbtanulás nincs. Az ötvenes években számos szülő töltött le többhetes elzárást amiatt, hogy gyermekeiket nem engedték állami iskolákba, de 1972-ben a Legfelsőbb Bíróság az ún. Wisconsin állam kontra Jordan perben a javukra döntött.
A társadalombiztosítás fizetését is megtagadták, mondván hogy ez nem adó, hanem biztosítás, márpedig a bajba kerülőkről, öregekről, betegekről az egyház dolga gondoskodni, nem az államé. Az adóhivatal 1961-ben elkezdte behajtani rajtuk a tb-t, de közfelháborodást váltott ki és 1965-ben a Legfelsőbb Bíróság az Amish egyháznak adott igazat.
A fotózás, filmezés előtt elhúzódnak. Csak maguk közt házasodnak, emiatt némileg gyakoribb körükben néhány genetikai probléma (törpeség, nagyothallás). A vallás nem különül el az életüktől, nincs templom, imaház, hittan. Az istentiszteletet minden második vasárnap a családi otthonokban tartják.
A technikai változásokat társadalmi hatásaik alapján szelektálják, tiltják. Nem kapcsolódnak rá a villamos energia hálózatra (amióta a tej hűtését a gazdaságokban kötelezővé tették, szélkerekes és aggregátoros áramfejlesztőket használnak, de csak a hűtőtornyokhoz). Nincs autójuk, mert az az individualizmus eszközeként (mint a magántelefon is) szétzilálja a közösséget (de taxit, bérautót használhatnak szükség esetén).
A csűrben használnak gépeket a nehéz munkákhoz, de a földeken nem használnak traktort, mert az elvenné a fiatalok munkáját és azok a városi gyárakba kényszerülnének menni dolgozni. (A XX. század harmadik negyedében szerte az ipari országokban a mezőgazdaságból élő lakosság kb. a népesség egyharmadáról egyharmincadára csökkent, óriási tömegek kényszerültek a városi munkáséletbe.)
Az Amish egyházban (ellentétben pl. a mennonitákkal) szigorú kiközösítés van, ha egy megkeresztelt tag nem tartja be a szabályokat. Viszont az Amish fiatalok 20-22 éves korukban szabadon dönthetnek az Amish egyházba való belépésükről, megkeresztelkedésükről, és 85 %-uk ezt választja. A többi 15 % nincs kiközösítve, jó kapcsolatban maradhat a közösséggel, barátaival, kultúrájával, gazdaságával.
(tilt)
[Részletek...] | [1975-04-13] [idezet] Libanonban polgárháború robbant ki, amely 15 évig tartott és a valamikor a "Közel-Kelet Svájcának" tartott országot lerombolta, 150 ezer emberéletet követelt.
Libanonban az alkotmányos rend összeomlását nagymértékben az idézte elő, hogy a muzulmán síita populáció a maronita keresztényekhez képest ugrásszerűen megnőtt.
Egy csoport létszámának növekedése politikai, gazdasági, szociális és legfőképpen katonai nyomást gyakorol a népesedési versenybe nem beszálló csoportokra. (Huntington)
(háború)
[Részletek...] | [1968-03-15] [idezet] Magyar forgatócsoport filmezett Közép-Ázsiában, a Balatonnál tízszer nagyobb Isszik-Kul tó partján. Kis József rendező naplójából két tanulságos részlet:
„Az üzbegisztáni Éhség-sztyeppet, a föld egyik legsivárabb, legnyomorúságosabb pusztaságát, amely nevét valóban joggal viselte, nemcsak felszántották és bevetették, hanem teljes egészében villamosították is. A távvezetékek sűrű hálója, a fehérlő gyapotmezők, a zöldellő legelők és kertek mindenütt bizonyították, hogy a sztyepp neve ma már - csak történelem. ...
S micsoda tájak! 5-7 ezer méteres hegyek, óriási homoksivatagok, csodálatos tavak, mint a Kaspi, az Aral, az Isszik-Kul vagy a kétezer-háromszáz méteres magasságban elterülő Iszkander-Kul. S olyan folyók, mint a rohanó vizű, s ugyanakkor szinte parttalanul széles Amu-Darja. A ritka természeti szépségek beláthatatlan sora.”
A naiv szocialista lelkesedés (amelynél csak a hazug kapitalista lelkesedés rosszabb) nem vette észre, hogy a nagy természetátalakítás, a pusztaság termővé tétele (amelyre a túlnépesedés miatt kényszerültek, de persze ezt sem fogták fel) több kárt csinál mint hasznot. A „rohanó vizű, s ugyanakkor szinte parttalanul széles Amu-Darja”, s hasonlóan a Szir-Darja folyók vizét szétöntözték a terjeszkedő gyapotföldekre, s a folyók már az Aral tó elérése előtt kiszáradtak.
Az 1966-ban még háromnegyed Magyarország méretű (66 ezer km2-es), 1090 km3 vizet tároló tóból 2000-re két darabban 24 ezer km2 és 175 km3 maradt, és háromszor sósabb lett. Fél magyarországnyi területen (a gyapotültetvényekre kiszórt rovarirtóktól) mérgezett sósivatag maradt, melynek porát a szél messze viszi és bizonyítottan genetikai károsodást okoz. Sok a torzszülött és óriási a gyermekhalandóság.
„A gyapot a mi aranyunk", így szólt a propagandadal. A nagy pénzt azonban ma is az uralkodók klikkje és a maffia fölözi le. A munkásembernek az egészségtelen munka marad és a szétrombolt gazdaság, kultúra és környezet.
[Részletek...] | [1966-10-08] Veszélyes és illegális kábítószerré nyilvánította az amerikai kormány az LSD-t.
(Az alkohol sokkal több kárt okoz, de a nagy amerikai szesztilalom nem járt sikerrel – mint ahogy Gorbacsov vodka-tiltása sem -, csak a feketegazdaságba vitte át a szesz iránti hatalmas fizetőképes keresletet. A dohányzás radikális visszaszorulása Amerikában viszont azt mutatja, hogy lehetségesek jó megoldások.)
(tilt)
[Részletek...] | [1966-06-18] [idezet] Megkezdte működését az első budapesti "házgyár". A paneltechnológia elterjesztésétől a lakáshiány megoldását várták.
(Nem lakáshiány volt, hanem urbanizáció: a mezőgazdaság gépesítése és kemizálása szerte az iparosodott világban 2-3 évtized alatt a lakosság harmadáról a huszadára csökkentette a mezőgazdaságban szükséges munkaerőt. A fölöslegessé vált falusi népességből ipari munkásság lett. Ezért volt lakáshiány a városokban, miközben a falvakban üresen pusztultak a házak.)
[Részletek...] | [1964-04-23] Polányi Károly gazdaságtörténész, szociálfilozófus születése Bécsben (+1964. ápr. 23. Toronto).
Már 1944-ben kimutatta, hogy a piac uralma a társadalom és a környezet összeomlásához vezet.
(halál)
[Részletek...] | [1964-01-01] Megkezdte működését a KGST-országok Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankja, és megszületett a közös valuta, a transzferábilis rubel.
(Élt negyedszázadot... )
[Részletek...] | [1963-11-22] Aldous Leonard Huxley pacifista angol író, biológus halála (szül. 1894. júl. 26.). Világnézete az úgynevezett "modern pozitivizmus"; eszményei a passzív jóság és humánum, a biológiai egyensúly, az egyéni élet meditációja. Leghíresebb könyve a Szép új világ, s nagyon jelentős esszéírói tevékenysége. Darwin fejlődéselméletét támogatta.
- + -
"...a jelenlegi gazdasági berendezés szerint a hadianyag az egyetlen áru, amit árra és haszonra való tekintet nélkül szórunk szét."
(halál)
[Részletek...] | [1960-12-14] Párizsban elhatározták a 24 legfejlettebb országot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) létrehozását.
[Részletek...] | [1957-08-21] A szovjet R-7 rakéta kísérleti útján 8000 km-t tett meg, ezzel az USA közvetlenül elérhetővé vált a szovjet atomfegyverek számára.
Elkezdődött fegyverkezési verseny új szakasza, a ballisztikus rakétákkal a Föld bármely pontja elérhetővé vált igen rövid idő alatt, bármilyen természeti, éghajlati és időjárási viszonyok között tetszés szerinti katonai és gazdasági objektum, igazgatási és vezetési pont megbízhatóan megsemmisíthetővé vált a rakéták több ezer vagy több millió tonna hagyományos robbanóanyag pusztító erejét megtestesítő nukleáris és termonukleáris robbanótölteteivel.
Az új évezred elején az időközben létrejött rakétakorlátozási és csökkentési megállapodások ellenére óriási rakétaarzenál áll rendelkezésre atomfegyverek céba juttatására. A szuperhatalmi atom- és rakétaelrettentési monopólium szétzilálálódása, az interkontinentális ballisztikus rakétákat hadrendbe állító újabb és újabb államok megjelenése egyre nagyobb veszélyeket teremt.
[Részletek...] | [1956-07-14] Elkészült a Tisza és a Berettyó közötti 110 kilométer hosszú Keleti Főcsatorna. Százezer hektár föld öntözése és 4 ezer hektár tógazdaság létesítése vált lehetővé. A csatorna 1974-től Debrecen és környéke ipari- és öntözővíz-ellátásában is szerepet játszik.
[Részletek...] | [1954-06-30] A svájci foci világbajnokságon a magyar aranycsapat 4:2-re megverte a kétszeres világbajnok Uruguay-t. A FIFA 2000-ben a XX. század tíz legjobb meccse közé sorolta ezt a találkozót.
A Dél-Amerika Svájcaként is emlegetett, (például az 1953-ig tartó koreai háború hadiszállításainak is köszönhetően) virágzó gazdaságú Uruguay hanyatlását sokan ettől a vereségtől számították. Pedig a hagyományosan élőállat-, bőr- és gyapjúexportból élő országot az induló kőolaj- és műanyagkorszak szorította perifériára. A növekvő infláció és munkanélküliség 1958-tól jobboldali hatalomátvételbe, majd terrorba torkollott. Az ellene küzdő Tupamaros gerillamozgalom egyik vezetője, a csak 1984-ben helyreállt demokratikus viszonyokban már parlamenti képviselővé vált José Pepe Mújica a hatvanas évek közepén így buzdította harcosait: „Minden a svájci vereséggel kezdődött és a forradalommal ér majd véget.”
(háború)
[Részletek...] | [1953-09-23] A Szovjetunióban egy katonai bíróság halálra ítélte és még aznap ki is végezték Walter-Erich Linse német jogászt (szül. 1903., Chemnitz).
1949-ben Nyugat-Berlinbe menekült, ahol 1951 januárjában belépett a Szabad Jogászok Vizsgálóbizottságába és erőteljesen harcolt az NDK kisajátító gazdaságpolitikája ellen. 1952. július 8-án reggel, amint elhagyta az amerikai szektorban lévő lakását, négyen rátámadtak, lábon lőtték és autóval egy előre felnyitott sorompón át a szovjet szektorba hurcolták. Szabadon bocsátása érdekében mind német, mind pedig neves külföldi személyiségek, valamint befolyásos nemzetközi szervezetek számtalan felhívással fordultak a kelet-német, illetve a megszálló szovjet hatóságokhoz. Csak 1996-ban derült ki, hogy már 1953-ban kivégezték.
A szovjet megszálló hatóságok az NDK területén, illetve a Szovjetunióban mintegy 70 ezer németet állítottak bíróság elé és ítéltek el.
[Részletek...] | [1953-06-13] Magyar párt- és állami vezetők tárgyaltak Moszkvában. A szovjet vezetők Rákosit, Gerőt, Farkas Mihályt és Révai Józsefet tették felelőssé a gazdasági csődért és a személyi kultuszért. Utasították Rákosit, hogy a miniszterelnöki posztot adja át Nagy Imrének, távolítsák el a politikai életből Farkast és Révait, Gerő szerepe pedig csökkenjen. A személyi változásokat a párt vezetőségének június 27-28-i ülésén jelentették be.
[Részletek...] | [1951-12-02] A jegyrendszer megszüntetése. A Minisztertanács határozatot hozott az ár- és bérrendszerről, s a mezőgazdasági termékek forgalmának felszabadításáról.
[Részletek...] | [1951-10-06] William Keith Kellogg amerikai vállalkozó halála (ugyanott, ahol született, 1860. ápr. 7. Battle Creek). A gabonapehely kikísérletezője. 1894-ben véletlenül állítottak elő gabonapelyhet: egy adag főtt búzát éjszakára kint felejtettek a szabadban, s nem a várt összeszáradt anyag lett belőle, hanem különálló, száraz pehely.
- + -
1930. dec. elsején W. K. Kellog bevezette a 3x8 óra helyett a 4x6 órás munkaidőt michigani gabonapehely gyárában. Így a gazdasági válság közepette több embernek adott kevesebb fizetéssel kevesebb munkát. A kísérlet óriási sikert hozott, a kevesebb pénz ellenére a több szabadidő miatt a munkások és családjaik sokkal boldogabbnak érezték magukat. A gyár termelékenysége is nőtt, a rövidebb munkaidőben jobb kedvvel dolgoztak.
Ennek ellenére a cég igazgatósága nem rokonszenvezett Kellog munkásbarát vezetési filozófiájával és egy évtized múltán, a II. világháború kitörésekor megragadták az alkalmat és visszaállították a 3x8 órás munkabeosztást. A munkások azonban nem felejtették el a boldogabb "kevesebb pénz de több idő" korszakot, 1946-ban újra kiharcolták a 4x6 órás munkarendet és a fenyegetések, elbocsátások, lejárató kampányok ellenére közel négy évtizedig, 1984-ig meg tudták őrizni ezt a vívmányt.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1951-03-02] [idezet] Befejeződött a Magyar Dolgozók Pártjának II. kongresszusa, amelyen (túlbecsülve az ötéves terv első évi eredményeit) jelentősen felemelték a terv legfontosabb mutatóit. A párt fő feladatait az iparosítás meggyorsításában, a mezőgazdaság fejlesztésében, s a falusi pártmunka javításában jelölték meg. Hangsúlyozták az osztályharc éleződését, a fokozottabb éberséget és a "kommunista vasfegyelem" érvényesítését. Az irreálisan feszített program az életszínvonal romlásához vezetett.
(No meg persze a természet romlásához, további népesedéshez, stb.)
[Részletek...] | [1948-04-16] Párizsban a nyugat-európai országok létrehozták az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC), amely a Marshall-terv segélyeinek felhasználását ellenőrizte, és a tagországok gazdasági helyzetét elemezte.
Az OEEC-t 1960 decemberében felváltotta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
[Részletek...] | [1947-01-14] A Nemzetgyűlés elfogadta a földreform befejezéséről szóló törvényt. Az 1945-ben megkezdett földreform során felosztottak 3 258 738 kat. hold földet 642 432 földigénylő között, akiknek 90 százaléka cseléd, mezőgazdasági munkás vagy törpebirtokos volt. Egy igényjogosult átlagban 5,1 kat. hold földet kapott.
(törvény)
[Részletek...] | [1946-04-21] John Maynard Keynes angol közgazdász születése (+1946. ápr. 21.). A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete címu muvében új gazdaságtani-gazdaságpolitikai elméletet fejtett ki, lefektetve az állammonopolista kapitalizmus gazdaságelmélet alapját. 1941-ben az angol központi bank igazgatójává nevezték ki, 1942-ben bárói rangot kapott. Fontos szerepet játszott 1944-ben a Bretton Woodsban folyó konferencián, az új kapitalista nemzetközi pénzügyi rendszer és intézményei (a Nemzetközi Valuta Alap és Világbank) kialakításában.
- + -
Érdekes, hogy Smith és Keynes, ez a két híres kapitalista közgazdász egy napon született.
Keynes így foglalta össze etikai szemléletét: "Megmaradtam, és mindig is meg fogok maradni morál nélkülinek."
1930-ban így ír: "Talán még száz évig kell magunknak és egymásnak mondanunk, hogy a becsületesség aljas dolog és a hitványság becsületesség. Az aljasság, fukarság hasznos és szükséges, míg a becsületesség nem. Csak a hitványság, irigység, kapzsiság és versengés tud végleg kivezetni bennünket a hiány sötét alagútjából. ...
Amikor az a nap eljönne, lehetőség lenne az erkölcsi törvények megváltoztatására is. Meg tudunk majd szabadulni sok álerkölcsös elvünktől, melyek kétszáz éven át kísértettek bennünket, s amik miatt néhány ilyen utálatos emberi tulajdonságot legmagasabb erénnyé magasztaltunk. A pénz, mint vagyon szeretete valamiféle utálatos betegségként lesz ismert, egyikeként a félig bűnös, félig beteges hajlamoknak, melyeket az elmebeteg ember undorodva vall be a szakorvosoknak. Amikor a hiányt legyőzzük, vissza tudunk majd térni az emberiség hagyományos erényeihez. Tisztelni fogjuk azokat, akik most képesek megtanítani minket, hogyan használjuk ki erényesen és jól a napot, az órát."
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1945-12-27] A Világbank (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) létrejötte az ENSZ szakosított pénzügyi szervezeteiként. Az ENSZ 1944-ben Bretton Woodsban megtartott pénzügyi konferenciája döntött így, ahol 44 ország tanácskozott a háború utáni gazdasági és pénzügyi együttműködésről. Magyarország 1982 óta tagja mindkét szervezetnek.
(háború)
[Részletek...] | [1944-07-01] Bretton Woods-ban (USA) a győzelem küszöbén álló nyugati nagyhatalmak és szövetségeseik, összesen 44 állam képviselői átalakították a gazdasági világrendet, létrehozták a Világbankot és a Nemzetközi Valutaalapot.
[Részletek...] | [1941-03-13] Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író halála (szül. 1941. márc. 13.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
2004-ben korábbi szerzőtársai kiadták A növekedés határai - 30 év múltán c. átdolgozást (magyarul is megjelent 2005 Föld Napjára, Dennis Meadows mutatta be az MTA díszülésén).
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu
(megalapít, megjelent, születés)
[Részletek...] | [1941-03-13] Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író születése (+2001. febr. 20.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1935-04-14] Fekete vasárnap: a kb. 100 km/h szél által létrehozott óriási porvihar miatt a Dust Bowl (Por Medence) elnevezést kapta az USA Oklahoma, Texas, Kansas, Colorado államait érintő terület. A talajtakarót a túlzott mezőgazdasági talajterhelés tette tönkre. 1932-ben 14 porvihart jegyeztek fel, 1933-ban már 38-at, 1934-ben már meghaladta a 100 millió acre-t a termőrétegüket elvesztett földek mennyisége. A szél a talajjal együtt elfújta az elvetett magot, a por eltemette a traktorokat. Milliók menekültek el a terméketlenné vált vidékről (Oklahomáról Okies-nek nevezték el őket). Mivel a por még Washingtonig is eljutott, még abban az évben megszavazták a talajvédelmi törvényt.
(törvény)
[Részletek...] | [1933-11-03] Amartya Kumar Sen indiai közgazdász, filozófus születése. 1963-tól a delhi egyetemen, 1971-től 1977-ig Londonban, majd 1988-ig Oxfordban, 1998-ig a Harvard Egyetemen, azóta Cambridge-ben tanít. 1985-95 között az ENSZ-Egyetem keretében az általa kezdeményezett Szegénység és éhség programhoz tartozó kutatásokat irányította. Az 1998. évi közgazdasági Nobel-díjat az éhezést és a szegénységet okozó gazdasági mechanizmusok vizsgálatáért, valamint azért kapta, mert a közgazdasági gondolkodásba visszahozta az etikai dimenziót.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1931-03-02] Mihail Szergejevics Gorbacsov születése. 1985 márciusában az Szovjet Kommunista Párt főtitkárává választották. Meghirdette a peresztrojkát, a gazdasági-politikai élet gyökeres átalakítását, és a glasznosztyot, a nyilvánosságot. 1990 márciusától 1991. december 25-i lemondásáig a Szovjetunió első és egyben utolsó elnöke volt. 1990-ben Nobel-békedíjjal tüntették ki.
(születés)
[Részletek...] | [1930-09-01] Tüntetés Budapesten, a két világháború közötti időszak legnagyobb méretű munkásmegmozdulása, tiltakozva a gazdasági válság és a munkanélküliség ellen. Az MSZDP által szervezett akción 4500 rendőr és 600 csendőr járőrözése ellenére mintegy százezer munkás tüntetett az Andrássy úton és a Hősök terén. Megmozdulások voltak vidéken és a munkástelepeken is, országosan mintegy negyedmillió ember vett részt.
(háború, tilt, tüntetés)
[Részletek...] | [1930-03-02] David Herbert Lawrence angol költő, író, esszéista, kritikus születése (+1930. márc. 2.). Egy alacsonyabb osztályból származó brit szénbányász fia. A természet volt a legfontosabb dolog az életében. Lawrence a szex és az ökológia kapcsolatának nagy felfedezője.
Legismertebb regénye a Lady Chatterley szeretője (film is készült belőle). Sokáig be volt tiltva, csak elmarasztaló kritikákat kapott, amiért "pornografikus" regényt ír, miközben haldoklik.
- + -
"Ó, micsoda katasztrófa, micsoda megcsonkítása a szerelemnek, mikor pusztán személyes érzéssé tették, elszakítva a nap keltétől és nyugtától, a napforduló és a napéjegyenlőség mágikus kapcsolatától! Ez hát a baj velünk, a gyökereknél vérezünk, mert el vagyunk vágva a földtől, a naptól, a csillagoktól, és a szerelem vigyorgó utánzat, mert, szegény virág, letéptük a száráról az Élet fáján és vártuk, hogy viruljon tovább civilizált vázánkban az asztalon."
(D. H. Lawrence)
- + -
A http://bocs.hu messze legkeresettebb fordítása, a mélyökológiai "Megszentelt szexualitás" c. könyvfejezet, így kapcsolja össze Lawrence nyomán a szexet és az ökológiát:
"Ha az embereknek nem sikerült gyermekeik számát azon határokhoz igazítani, amelyeket az adott terület eltartóképessége szabott meg, akkor természetesen elpusztították saját életük alapját. Egy-egy civilizáció ilyenkor vagy kihalt, vagy elköltözött (megszállva egy másik területet), vagy megtanulták azokat a rituálékat, amelyek képessé tették őket a természettel egyensúlyban élni. Ez a 'megszentelt szex' alapja." (Dolores LaCapelle)
- + -
"Lawrence a krízis elérésének pillanatában szimbolizálta civilizációját ... a népesség és a gazdaság krízisekor."
"Ami ma (a második világháború kitörése előtt írta ezt - a szerk.) Európában történik, és ami kétségtelenül meg fog történni a jövőben, nagy részben a tömegemberiség brutális reakciója azokra a problémákra, amelyeket ez a kivételes ember, a zseniális D. H. Lawrence érzékelt, amelyekkel szembeszállt és harcolt a maga módján."
"Még ma is kevesen látják Lawrence-hez hasonló élességgel a világot ma gyötrő problémák szexuális gyökereit." (Sigrid Undset, skandináv regényírónő)
- + -
Rolf Gardiner, angol farmer, erdész és a Föld Szolgálata ifjúsági táborok úttörője úgy gondolta, hogy az ökológia fiatal tudományának "egyre fontosabb szerepet kell játszania a reformerek javaslataiban". Miután elolvasta Lawrence egyik könyvét, így írt 1919-ben:
"Lawrence lett a fáklyavivő, fiatalságomnak vezérfénye. S ment előre, felfedezve a sötétet, eloszlatva elavult, kimerült látásmódunkat, elszakadva a véges ideák absztrakcióitól, elnyűtt koncepcióktól, terméketlen szavaktól és kihűlt szimbólumoktól... Mindig úgy tűnt nekem, hogy a táj Lawrence által beszél. Valóban a sötét, termékeny nottinghami erdők voltak azok, amelyek újra és újra keresztültörtek a korai könyveiben, megtöltve azokat ... a táj titkos, elrejtett isteneivel, hogy szóljanak hozzánk és követeljenek minket ... A hely szelleme (Olaszország, Ausztrália, Mexikó), ez uralta és táplálta erejével. Minden könyve lüktet ettől a sötét és izgalmas szellemtől... tanítva minket, hogy érezzük és éljük át elemi erővel a földben lakó istenek ősi hatalmát... Tudta, hogy a földből erőt nyerhetünk és értelmesen élhetünk, ha különleges tájakon, a föld múltjának hatalmaival közösségben dolgozunk... Hosszú ideje érzem, hogy valamennyire érvényesíteni kell Lawrence tanítását és meglátását, nem irodalmi kritikákkal, hanem azáltal, hogy az emberek az ő szemlélete szerint próbálnak élni."
- + -
"Az emberiség utolsó háromezer éve egy kirándulás az ideálokba, testetlenségbe és tragédiába, és most a kirándulásnak vége... ez gyakorlatilag kapcsolat kérdése. Vissza kell találnunk a kapcsolathoz, élénk és tápláló kapcsolathoz a kozmosszal... Az út a naponkénti rituálén, az újraébredésen át vezet. Újra gyakorolnunk kell a hajnal, a dél, a napszállat rítusát, a tűzgyújtás és a vízöntés rítusát, az első és az utolsó lélegzet rítusát... Vissza kell térnünk 'a tudásra az együttlét jegyében', amelyben a test, a szex, az érzelmek, a szenvedélyek együtt léteznek a földdel és a nappal és a csillagokkal."
(Lawrence: Lady Chatterley szeretőjének apropói)
(háború, halál, katasztrófa, tilt)
[Részletek...] | [1929-10-24] [idezet] A "fekete csütörtök", a New York-i tőzsdekrach, a világgazdaság eddigi legnagyobb válságának kezdete.
[Részletek...] | [1928-06-13] John Forbes Nash Jr. amerikai közgazdász, matematikus születése. Az ő életéről szól az Egy csodálatos elme c. négy Oscar díjas film.
Már harmincévesen klasszikusnak számított, továbbfejlesztett játékelmélete forradalmasította a közgazdaságtudományt. 1959-től közel harminc évig mentális betegségével küszködött, csak a nyolcvanas években kezdett újra beszélni és kapcsolatokat tartani. 1994-ben megosztott közgazdasági Nobel-díjat kapott "a nem kooperatív játékok elmélete terén kifejtett úttörő egyensúly-analízis kidolgozásáért".
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1926-01-26] A Vasárnapi könyv ismeretterjeszt? hetilap (Országos Közm?vel?dési Tanács adta ki, szerk. Árkay Aladár) ezt írta: „És ha már nem lehet útját állni a gazdasági fejlődésnek, akkor legalább meg kell menteni valamicskét a Föld eredeti képéből, egy-egy kis paradicsomi maradékot kell csinálni, hogy a késő utódoknak legyen hová elzarándokolniuk, ha látni akarják, milyen szép is volt valamikor a világ.”
[Részletek...] | [1925-03-30] Rudolf Steiner halála (szül. 1861. febr. 27.). Az antropozófia megteremtője új szemléletet hozott többek közt a pedagógiában (Waldorf iskolák), orvoslásban és mezőgazdaságban.
(halál)
[Részletek...] | [1921-01-05] Friedrich Dürrenmatt svájci német író születése (+1990. dec. 14.). A XX. század második felének legjellegzetesebb és legsikeresebb színpadi szerzőinek egyike. Világhírű drámái A fizikusok és Az öreg hölgy látogatása című tragikus komédia.
- + -
Az atombomba ledobása rettenetes erővel dobta felszínre a fizikusok, a tudósok felelősségét: félelmetes tudásukat kinek bocsátják rendelkezésére. Legvilágosabban talán Dürrenmatt A fizikusok c. drámája veti föl a problémát:
"Tudományunk iszonyatossá, kutatásunk veszélyessé, ismereteink halálossá váltak. Nekünk, fizikusoknak, egyetlen lehetőségünk maradt: ... vissza kell vennünk a tudásunkat!"
De azóta kiszélesedett a felelősség: nemcsak a tudósoknak van felelősségük, hanem minden embernek, aki a maga kis mindennapi munkájával ugyanazt a gazdasági-tudományos-technikai folyamatot (szándékosan nem írok fejlődést vagy haladást!) viszi előre, amelyet a tudósok nagy lépésekkel lendítenek meg. Mert ez a folyamat még békés úton is katasztrófába visz.
"Kérdésessé vált a reneszánszra visszamenő fenntartás nélküli bizalom egy olyan tudományban, amely a természet uraivá és birtokosaivá tesz bennünket. Főleg 1968 után nyilvánvalóvá váltak a természeti forrásokban keletkezett rombolások, az ember elidegenedése és manipulációja, a környezet halált hozó elszennyeződése, és a fejlődésben való vak hit rabszolgává tevő illúziói! Életünknek és történelmünknek többé nem lehet értelmes célja ez a tudományos-technikai-gazdasági növekedés!" (Roger Garaudy: A "bázis" a marxizmusban és a kereszténységben, Concilium 1975/4.)
"Még egyetlen társadalom sem hirdette ily mértékben a maga termelésének fontosságát, s ugyanakkor egyetlen társadalom sem rombolta szét ily mértékben a földgolyó biológiai harmóniáját, zsákmányolta ki a földgolyó ásványi gazdagságát, szennyezte be kontinenseit és tengereit piszokkal és kártékony, megsemmisíthetetlen melléktermékekkel, melyektől az emberiség aligha tud többé megszabadulni." (Hubert Lepargneur: Az egyház kritikai funkciója a társadalom által elrendelt halállal szemben, Concilium 1974/4.)
Sajnos a fizikusok döntési szabadsága csupán annyi, hogy szerencsés esetben eldönthetik, melyik hatalmat akarják szolgálni. Hiszen ma már a kutatás olyan eszközöket és beruházásokat, annyi pénzt igényel, hogy azt csak valamely hatalomtól lehet megkapni. Az sem megoldás, ha a fizikus visszaveszi a tudását, hiszen "minden kigondolhatót előbb-utóbb kigondolnak"! (Dürrenmatt, Utószó 19. pont)
(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1979)
(születés)
[Részletek...] | [1920-05-29] John C. Harsanyi (Harsányi János) magyar származású amerikai közgazdász halála (szül. 1920. máj. 29. Budapest). 1994-ben John Nash-sel (ld. Egy csodálatos elme) és Reinhard Seltennel megosztva közgazdasági Nobel-díjat kapott "a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis területén végzett úttörő munkásságáért".
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1918-03-05] James Tobin amerikai közgazdász születése. Az 1960-as években részt vett a Kennedy-kormányzat gazdaságpolitikájának kialakításában. 1981-ben Nobel-díjat kapott "pénzpiacok, illetve e piacoknak a kiadási döntésekkel, a foglalkoztatottsággal, a termeléssel, az árakkal való kapcsolatának elemzéséért". Az ő javaslata a ma is viták kereszttüzében álló Tobin-adó, amely a nemzetközi pénzügyi tranzakciókra kivetendő csekély adóval csillapítaná a pénzpiac "hurrikánjait", a befolyt összeg pedig szociális és környezetvédelmi célokat szolgálna.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1918-02-09] [idezet] Az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság elfogadta "A föld szocializálásáról" szóló törvényt, mely lehetővé tette, hogy elkobozzák a nem dolgozók magángazdaságait, és minden földet államosítsanak.
(törvény)
[Részletek...] | [1917-02-05] Bognár József halála (szül. 1917. febr. 5.). Állami díjas közgazdász, akadémikus, a gazdaságirányítási reform egyik kezdeményezője. Elsők között ismerte fel és elemezte a világgazdaság globális kihívásait, mindenekelőtt a környezetvédelem és a világélelmezés problémakörét.
- - - - - - - - - -
(születés)
[Részletek...] | [1916-12-13] Lavinakatasztófa miatt kb. tízezer osztrák és olasz katona halt meg a Dolomitokban.
(Háborúban az óvatosság elve háttérbe szorul. A gazdasági csatákban, versenyben is.)
(háború)
[Részletek...] | [1915-04-24] [idezet] Letartóztatták és kivégezték a konstantinápolyi örmény elitet. Ezzel kezdetét vette a rövid, de a törökországi kétmilliós örmény kisebbség nagy részét kiirtó genocídium, a Metz Yeghern (Nagy Rossz). A szíriai sivatagba deportálás során hónapok alatt másfél millió örmény férfit, nőt, gyermeket, öreget öltek meg. A tömegmészárlást az Egység és Haladás pártja, az Ifjú Törökök politikai irányzata vitte végbe, nacionalista és iszlám uszítással, és természetesen gazdasági motiválással (a meggyilkolt többszázezer család vagyonának elrablása).
Az 'emberiség elleni bűn' fogalmát ennek hatására vezették be az I. világháború után a nemzetközi jogba.
Törökország hivatalosan mindmáig nem ismerte el a népirtást.
"Ki emlékszik manapság az örmény genocídiumra?" - torkollta le Hitler 1939-ben azokat, akik az általa tervezett népirtások következményei miatt aggódtak.
Például Franz Werfel: Musa Dagh negyven napja c. regénye emlékszik.
A független Örményország 1991-ben jött létre a volt Szovjetunió területéből kiszakadva. Függetlenségének ünnepe szept. 21.
- + -
Az örmények gyásznapja.
Szerte a világon gyászmisét, megemlékezést tartanak.
Franciaországban munkaszüneti napot kaptak az örmények.
A magyarországi örmények 2001-ben állítottak fel egy kőkeresztet a Dunakorzón a Petőfi téren, ezen a napon koszorúzzák meg.
(háború)
[Részletek...] | [1914-01-14] Ladányi László jezsuita lelkész születése (+1990. szept. 23., Hongkong). 1936-ban Budapesten lépett a jezsuita rendbe, 1939-ben telepedett le Kínában, 1943-47 között Sanghajban teológiát tanult és ott szentelték pappá. Az 1949-es kínai forradalom győzelme után távozni kényszerült az országból és attól kezdve Hongkongban élt. 1953-ban kezdte meg és 1982-ig folytatta a China News Analysis című kiadvány szerkesztését, amelyben Kína gazdasági, politikai folyamatait elemezte annak nyomán, hogy a kínai életet Hongkongból rádión követte nyomon. Három évtizedes dokumentációs munkáját összegezte, az 1988-ban angol nyelven kiadott A Kínai Kommunista Párt és a marxizmus 1921-1985 című kötete.
(születés)
[Részletek...] | [1909-07-30] Cyril Northcote Parkinson angol történész, publicista születése (+1993. márc. 9.). A bürokráciát kipellengérező, humoros és ugyanakkor ésszerű, szociológiai és közgazdasági témájú ún. "Parkinson törvények" névadója. Számos nyelven számtalan példányban kavart nagy vitákat.
"Egy munka mindig kitölti az elvégzésére rendelkezésre álló időt, bármilyen sok is legyen az."
"A bizottságok létszámának növekedése egyben hatékonyságuk csökkenése."
"Minél elképzelhetetlenebbül nagy egy pénzösszeg, annál felületesebben döntenek róla."
"Amikor egy intézmény megépíti a tökéletes tervrajzú új székházát, akkor már javában hanyatlik."
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1906-12-26] Zichy Jenő politikus, Ázsia-kutató, akadémikus halála (szül. 1837. júl. 5.). Országgyűlési képviselőként sokat tett a magyar mezőgazdaság és ipar fejlesztése érdekében. Erőfeszítései nyomán indult meg az ország 86 városában az alsó fokú iparoktatás. Három tudományos expedíciót szervezett Ázsiába, a magyarság őshazájának felkutatására. Útjairól könyvekben számolt be. Az utazásai során összegyűjtött anyagból létrehozott magánmúzeumát és könyvtárát a fővárosra hagyta.
(halál)
[Részletek...] | [1905-01-03] Szentpéterváron a Putyilov-gyárban sztrájkba léptek a munkások. A sztrájk más vállalatokra is kiterjedt és január 8-ra általánossá vált. Gazdasági és politikai követelések hangzottak el. A véres vasárnapon, január 22-én ezernél többen haltak meg a cári csapatok sortüzei miatt. Ezzel kezdődött az 1905-ös orosz forradalom.
(sztrájk)
[Részletek...] | [1902-03-19] Az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1898-08-01] Arany László költő, műfordító, közgazdasági író születése (+1898. aug. 1.). Arany János fia. Népmeséit 18 évesen adta ki. A Földhitel Intézet igazgatója volt, gazdasági-jogi cikkeivel a hazai szerzői jog egyik kidolgozója. A Kisfaludy Társaság tagja. 1872-ben verses regénye, A délibábok hőse elnyerte a Társaság pályadíját, hőse, Hübele Balázs szállóigévé vált. Lermontov, Puskin, Shakespeare, Moliére fordítója. Gyulai Pállal a Magyar Népköltészeti Gyűjteményt szerkesztette. Tanulmányt írt az emigrációs mozgalmakról és Kossuthról. Verstani dolgozata a kérdéskör alapműve.
(halál)
[Részletek...] | [1898-05-26] Bielz Eduárd Albert erdélyi szász zoológus, akadémikus születése (+1898. máj. 26.). Jogi tanulmányai után erdőgazdasági hivatalnok volt. A természet megfigyelésére apja, a preparálásra Fuss Mihály flórakutató tanította. Csiga- és kagylógyűjteménye a Magyar Állami Földtani Intézetbe került.
(halál)
[Részletek...] | [1897-09-12] A Mezőgazdasági Múzeum megnyitása.
[Részletek...] | [1897-06-24] Brassai Sámuel erdélyi autodidakta polihisztor, akadémikus születése (+1897. jún. 24.). Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zene elméleti kérdéseivel, a természettudományok majd minden ágával, az esztétika, műkritika, a nyelvészet és az irodalomtörténet problémáival. Megérte a századik születésnapját.
(halál)
[Részletek...] | [1894-07-26] Aldous Leonard Huxley pacifista angol író, biológus halála (szül. 1894. júl. 26.). Világnézete az úgynevezett "modern pozitivizmus"; eszményei a passzív jóság és humánum, a biológiai egyensúly, az egyéni élet meditációja. Leghíresebb könyve a Szép új világ, s nagyon jelentős esszéírói tevékenysége. Darwin fejlődéselméletét támogatta.
- + -
"...a jelenlegi gazdasági berendezés szerint a hadianyag az egyetlen áru, amit árra és haszonra való tekintet nélkül szórunk szét."
(születés)
[Részletek...] | [1892-05-30] Keleti Károly statisztikus, akadémikus halála (szül. 1833. júl. 18.). Az Országos Statisztikai Hivatal első igazgatója, az 1869-es népszámlálás szervezője.
- + -
("A sátán rászedte Dávidot, hogy számlálja meg népét. ... De fővezére ellene vetette: ... Miért követeli az én uram ezt? Miért terhelje ez a bűn Izraelt?
De a király szava kötelezte Joábot, bejárta tehát egész Izraelt, és átadta a népszámlálás eredményét Dávidnak. Egész Izraelben egymillió-százezer kardforgató ember volt.
Istennek nem tetszett a népszámlálás, ezért megbüntette Izraelt.
Gád, a látóember elment Dávidhoz és elmondta az Úr üzenetét: Válassz, hogy három évig éhség dühöngjön, vagy három hónapig ellenség pusztítson, vagy három napig pestis."
Krónikák első könyve 21. fej., ld. még Sámuel második könyve 24. fej.)
- + -
Nem maradt fenn, hogy a gyűjtögető vagy nomád állattenyésztő népcsoportok mit gondoltak kényszerű vándorlásaik okairól. Konfucius - i.e. 551-479 -, Platón i.e. 427-343 - és Aristoteles - i.e. 384-322 - viszont már foglalkoztak a népesség és a terület eltartóképessége közti ideális aránnyal, melynek megbomlása - különösen a túlszaporodás - szegénységhez, éhséghez, lázadáshoz és egyéb bajokhoz vezethet.
Ezzel szemben pl. a Római birodalomban Augustus császársága alatt - i.e.31-i.sz.14. - expanzív, a népesség növelését célzó állami népesedéspolitika, a születésszám emelkedését kívánó családjog és örökösödési jog jelent meg, hatalmi szempont, a népességszám és a katonai erő közti, akkor még merev összefüggés miatt. Hiszen a gyorsan terjeszkedő birodalomban a római népesség részaránya rohamosan visszaesett a leigázottakhoz képest.
Európában és más kontinenseken is - elsősorban hatalmi, katonai szempontok miatt - a népességnövekedés előnyeit hangoztató szemlélet volt irányadó. Ezt támogatta a merkantilista közgazdasági irányzat is a 17-18. században, mely szerint a gazdagság forrása a népesség ill. annak munkaereje. A gyarmatosítás a népesség egy részének Európából való kiáramlását lehetővé, sőt szükségessé tette, így a népességnövekedést pártoló szemlélet a 20. század közepéig általánosan fennmaradt. Pedig olyan gondolkodók, mint Morus, Machiavelli, Montesquieu, Adam Smith egyaránt hangsúlyozták a nem-növekvő népességszám szükségességét a gazdaság és társadalom előnyös fejlődése érdekében.
Az USA bevándorlási politikáját is a növekedés-mánia határozta meg sokáig: az óriási mezőgazdasági területeknek és természeti kincseknek kiaknázását a népesség növekedése tette lehetővé, különösen a fiatal, de már munkaképes korú és képzett bevándorlók, akik felnevelésének költségeit más országok állták.
(A természet romlása, a romlás természete, 125. old.)
(Az indiánoknak és az élővilágnak nyilván nem volt "szükséges és áldásos" a bevándorlás. Környezeti válságunk fő okát, az emberiség katasztrofális túlnépesedésbe sodródását hatalmi és profit érdekek mozgatták évezredek óta - csak ma már kiáramolni sincs hová, akár leigázó-gyarmatosító módon, a népességnek.)
(halál)
[Részletek...] | [1891-05-15] [idezet] XIII. Leó pápa kiadta a Rerum novarum kezdetű encikliát (körlevelet) a munkások helyzetéről (43 évvel a Kommunista Kiáltvány után). Bírálta a liberális kapitalizmus gazdasági rendszerét, amely "a munkásokat a munkaadók embertelenségének és korlátlan nyereségvágyának védtelenül kiszolgáltatta". A szociális problémákat elsősorban egyházi tanítással, az ember belső megújításával, az erkölcsi magatartás kialakításával próbálta orvosolni, valamint, hogy "a vagyontalanok nyomorúságos helyzetükből kiemelkedjenek", egyházi szociális intézményeket hozott létre és tartott fenn.
[Részletek...] | [1886-10-25] Polányi Károly gazdaságtörténész, szociálfilozófus születése Bécsben (+1964. ápr. 23. Toronto).
Már 1944-ben kimutatta, hogy a piac uralma a társadalom és a környezet összeomlásához vezet.
(születés)
[Részletek...] | [1885-09-11] David Herbert Lawrence angol költő, író, esszéista, kritikus születése (+1930. márc. 2.). Egy alacsonyabb osztályból származó brit szénbányász fia. A természet volt a legfontosabb dolog az életében. Lawrence a szex és az ökológia kapcsolatának nagy felfedezője.
Legismertebb regénye a Lady Chatterley szeretője (film is készült belőle). Sokáig be volt tiltva, csak elmarasztaló kritikákat kapott, amiért "pornografikus" regényt ír, miközben haldoklik.
- + -
"Ó, micsoda katasztrófa, micsoda megcsonkítása a szerelemnek, mikor pusztán személyes érzéssé tették, elszakítva a nap keltétől és nyugtától, a napforduló és a napéjegyenlőség mágikus kapcsolatától! Ez hát a baj velünk, a gyökereknél vérezünk, mert el vagyunk vágva a földtől, a naptól, a csillagoktól, és a szerelem vigyorgó utánzat, mert, szegény virág, letéptük a száráról az Élet fáján és vártuk, hogy viruljon tovább civilizált vázánkban az asztalon."
(D. H. Lawrence)
- + -
A http://bocs.hu messze legkeresettebb fordítása, a mélyökológiai "Megszentelt szexualitás" c. könyvfejezet, így kapcsolja össze Lawrence nyomán a szexet és az ökológiát:
"Ha az embereknek nem sikerült gyermekeik számát azon határokhoz igazítani, amelyeket az adott terület eltartóképessége szabott meg, akkor természetesen elpusztították saját életük alapját. Egy-egy civilizáció ilyenkor vagy kihalt, vagy elköltözött (megszállva egy másik területet), vagy megtanulták azokat a rituálékat, amelyek képessé tették őket a természettel egyensúlyban élni. Ez a 'megszentelt szex' alapja." (Dolores LaCapelle)
- + -
"Lawrence a krízis elérésének pillanatában szimbolizálta civilizációját ... a népesség és a gazdaság krízisekor."
"Ami ma (a második világháború kitörése előtt írta ezt - a szerk.) Európában történik, és ami kétségtelenül meg fog történni a jövőben, nagy részben a tömegemberiség brutális reakciója azokra a problémákra, amelyeket ez a kivételes ember, a zseniális D. H. Lawrence érzékelt, amelyekkel szembeszállt és harcolt a maga módján."
"Még ma is kevesen látják Lawrence-hez hasonló élességgel a világot ma gyötrő problémák szexuális gyökereit." (Sigrid Undset, skandináv regényírónő)
- + -
Rolf Gardiner, angol farmer, erdész és a Föld Szolgálata ifjúsági táborok úttörője úgy gondolta, hogy az ökológia fiatal tudományának "egyre fontosabb szerepet kell játszania a reformerek javaslataiban". Miután elolvasta Lawrence egyik könyvét, így írt 1919-ben:
"Lawrence lett a fáklyavivő, fiatalságomnak vezérfénye. S ment előre, felfedezve a sötétet, eloszlatva elavult, kimerült látásmódunkat, elszakadva a véges ideák absztrakcióitól, elnyűtt koncepcióktól, terméketlen szavaktól és kihűlt szimbólumoktól... Mindig úgy tűnt nekem, hogy a táj Lawrence által beszél. Valóban a sötét, termékeny nottinghami erdők voltak azok, amelyek újra és újra keresztültörtek a korai könyveiben, megtöltve azokat ... a táj titkos, elrejtett isteneivel, hogy szóljanak hozzánk és követeljenek minket ... A hely szelleme (Olaszország, Ausztrália, Mexikó), ez uralta és táplálta erejével. Minden könyve lüktet ettől a sötét és izgalmas szellemtől... tanítva minket, hogy érezzük és éljük át elemi erővel a földben lakó istenek ősi hatalmát... Tudta, hogy a földből erőt nyerhetünk és értelmesen élhetünk, ha különleges tájakon, a föld múltjának hatalmaival közösségben dolgozunk... Hosszú ideje érzem, hogy valamennyire érvényesíteni kell Lawrence tanítását és meglátását, nem irodalmi kritikákkal, hanem azáltal, hogy az emberek az ő szemlélete szerint próbálnak élni."
- + -
"Az emberiség utolsó háromezer éve egy kirándulás az ideálokba, testetlenségbe és tragédiába, és most a kirándulásnak vége... ez gyakorlatilag kapcsolat kérdése. Vissza kell találnunk a kapcsolathoz, élénk és tápláló kapcsolathoz a kozmosszal... Az út a naponkénti rituálén, az újraébredésen át vezet. Újra gyakorolnunk kell a hajnal, a dél, a napszállat rítusát, a tűzgyújtás és a vízöntés rítusát, az első és az utolsó lélegzet rítusát... Vissza kell térnünk 'a tudásra az együttlét jegyében', amelyben a test, a szex, az érzelmek, a szenvedélyek együtt léteznek a földdel és a nappal és a csillagokkal."
(Lawrence: Lady Chatterley szeretőjének apropói)
(háború, katasztrófa, születés, tilt)
[Részletek...] | [1883-06-05] John Maynard Keynes angol közgazdász születése (+1946. ápr. 21.). A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete címu muvében új gazdaságtani-gazdaságpolitikai elméletet fejtett ki, lefektetve az állammonopolista kapitalizmus gazdaságelmélet alapját. 1941-ben az angol központi bank igazgatójává nevezték ki, 1942-ben bárói rangot kapott. Fontos szerepet játszott 1944-ben a Bretton Woodsban folyó konferencián, az új kapitalista nemzetközi pénzügyi rendszer és intézményei (a Nemzetközi Valuta Alap és Világbank) kialakításában.
- + -
Érdekes, hogy Smith és Keynes, ez a két híres kapitalista közgazdász egy napon született.
Keynes így foglalta össze etikai szemléletét: "Megmaradtam, és mindig is meg fogok maradni morál nélkülinek."
1930-ban így ír: "Talán még száz évig kell magunknak és egymásnak mondanunk, hogy a becsületesség aljas dolog és a hitványság becsületesség. Az aljasság, fukarság hasznos és szükséges, míg a becsületesség nem. Csak a hitványság, irigység, kapzsiság és versengés tud végleg kivezetni bennünket a hiány sötét alagútjából. ...
Amikor az a nap eljönne, lehetőség lenne az erkölcsi törvények megváltoztatására is. Meg tudunk majd szabadulni sok álerkölcsös elvünktől, melyek kétszáz éven át kísértettek bennünket, s amik miatt néhány ilyen utálatos emberi tulajdonságot legmagasabb erénnyé magasztaltunk. A pénz, mint vagyon szeretete valamiféle utálatos betegségként lesz ismert, egyikeként a félig bűnös, félig beteges hajlamoknak, melyeket az elmebeteg ember undorodva vall be a szakorvosoknak. Amikor a hiányt legyőzzük, vissza tudunk majd térni az emberiség hagyományos erényeihez. Tisztelni fogjuk azokat, akik most képesek megtanítani minket, hogyan használjuk ki erényesen és jól a napot, az órát."
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1861-02-27] Rudolf Steiner halála (szül. 1861. febr. 27.). Az antropozófia megteremtője új szemléletet hozott többek közt a pedagógiában (Waldorf iskolák), orvoslásban és mezőgazdaságban.
(születés)
[Részletek...] | [1861-02-27] Rudolf Steiner születése (+1925 márc. 30., a svájci Dornachban). Az antropozófia megteremtője új szemléletet hozott többek közt a pedagógiában (Waldorf iskolák), orvoslásban és mezőgazdaságban.
[Részletek...] | [1860-11-06] A köztársaságpárti, rabszolgaság-ellenes Abraham Lincolnt választották az Egyesült Államok elnökévé, amire válaszul 11 déli állam kilépett az Unióból, és új konföderációt alakított.
- + -
Az Észak rabszolgaság-ellenességének a morális indíték mellett természetesen jelentős gazdasági és katonai okai voltak. 1860-ban a Dél 3,5 milliós rabszolgahadának ’piaci értéke’ a becslések szerint háromszorosa volt annak, amennyit az akkori USA összes ipari üzeme és vasúthálózata együttesen ért. A rabszolgafelszabadítás elérte, hogy e hatalmas gazdasági fölényét a Dél nem tudta érvényre juttatni a háborúban.
1865. április 14-én, öt nappal azután, hogy Robert E. Lee, a déli konföderáció főparancsnoka megadta magát a hatszázezer életet követelő észak-dél polgárháborúban, a washingtoni Ford Színházban a neves Shakespeare-színész, John Wilkes Booth (akit 12 nappal később emiatt kivégeztek) agyonlőtte az előadással is a győzelmét ünneplő Abraham Lincoln elnököt.
A déliek ellenállása miatt 1877-ben az utolsó unionista katonák is kivonultak a volt lázadó államokból és gyakorlatilag visszaállt a polgárháború előtti megosztottság, azaz Délen az 1950-es évekig a feketék jogfosztottságát konzerváló szegregáció, de ez már nem volt érdekes, hiszen eltűnt a Dél gazdasági fölénye. A hatalmas birtokok sokkal kevesebbet hoztak rabszolgák nélkül.
A déli konföderáció államaiban 138 évig egyetlen szobrot sem állítottak az annakidején az egyes államok függetlenségét eltipró jenki megszállónak tekintett Lincoln-nak, s az első ilyen szobor felállítását 2003 áprilisában, a virginiai Richmondban óriási tiltakozások kísérték.
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1860-04-07] William Keith Kellogg amerikai vállalkozó halála (ugyanott, ahol született, 1860. ápr. 7. Battle Creek). A gabonapehely kikísérletezője. 1894-ben véletlenül állítottak elő gabonapelyhet: egy adag főtt búzát éjszakára kint felejtettek a szabadban, s nem a várt összeszáradt anyag lett belőle, hanem különálló, száraz pehely.
- + -
1930. dec. elsején W. K. Kellog bevezette a 3x8 óra helyett a 4x6 órás munkaidőt michigani gabonapehely gyárában. Így a gazdasági válság közepette több embernek adott kevesebb fizetéssel kevesebb munkát. A kísérlet óriási sikert hozott, a kevesebb pénz ellenére a több szabadidő miatt a munkások és családjaik sokkal boldogabbnak érezték magukat. A gyár termelékenysége is nőtt, a rövidebb munkaidőben jobb kedvvel dolgoztak.
Ennek ellenére a cég igazgatósága nem rokonszenvezett Kellog munkásbarát vezetési filozófiájával és egy évtized múltán, a II. világháború kitörésekor megragadták az alkalmat és visszaállították a 3x8 órás munkabeosztást. A munkások azonban nem felejtették el a boldogabb "kevesebb pénz de több idő" korszakot, 1946-ban újra kiharcolták a 4x6 órás munkarendet és a fenyegetések, elbocsátások, lejárató kampányok ellenére közel négy évtizedig, 1984-ig meg tudták őrizni ezt a vívmányt.
(háború)
[Részletek...] | [1858-11-17] Robert Owen angol gyáros, utópista szocialista halála (szül. 1771. máj. 14.). A társadalom megváltoztatásáért folytatott küzdelemben ellenezte a gazdasági és politikai harcot, és az emberek átnevelését tartotta elsődlegesnek. Elképzeléseit Skóciában, majd Amerikában létesített kommunisztikus közösségeiben tette próbára, de vállalkozásai gazdaságilag sikertelenek voltak. Később aktív szerepet játszott a szakszervezeti mozgalomban.
(halál)
[Részletek...] | [1853-11-11] Karl Marx az Economist cikkéről írt A munkáskérdés c. művében, Londonban (Marx és Engels Művei,9. kötet, 439. old.)
Az Economist a bérek 10 %-os emelkedése kapcsán arról írt, hogy Anglia népességcsökkenése (mivel a kivándorlás meghaladta a szaporulatot) munkaerő hiányt okoz és így esélyt ad a munkásságnak a bérkövetelésekre, a magasabb bér pedig az iskolázásra és anyagi tartalékok létrehozására - ha viszont a munkásság az anyagi többletet szaporodásra fordítja, saját magát hozza újra kiszolgáltatott helyzetbe.
Marx és Engels alapvetően burzsoá és vallásos elméletnek tartották Malthus művét és ez az ellenszenvük elhomályosította látásmódjukat. Malthus ugyan lelkész volt, de szemben állt a szaporodást erőltető hivatalos keresztény erkölccsel. Marxék az elnyomás részének tartották a munkásság szaporodásának korlátozását, pedig a kisebb szaporodás épp hogy a jómódú rétegek kiváltsága volt.
Nem fogták föl, hogy a túlnépesedés az elnyomók érdeke volt végig a történelem során és hogy a munkaerőfölösleghez fűződő érdek csak a fosszilis energiaforrásokkal hajtott gépek miatt kezdett csökkenni. Naiv utópistaként minden problémát a szabadpiac rovására írtak és mindenre a tervgazdaságtól várták a megoldást. Marx gúnyolódott Malthuson, aki a hajókapacitás szűkössége miatt nem hitt a kivándorlás tömegessé válásában. Marx szűklátókörűsége viszont nem értette, hogy a kivándorlás nem oldja meg a globális túlnépesedést. Engels vakon hitt a tudomány mindenhatóságában, amely korlátos földön is korlátlan eltartóképességet fog biztosítani. Mindketten a munkát gondolták döntőnek, így a nagyobb népesség több munkaerőt, több gazdagságot jelentett számukra s gúnyolódtak Malthuson, hogy a nagyobb gazdagságtól hogyan lehetne éhenhalni.
[Részletek...] | [1844-03-24] Arany László költő, műfordító, közgazdasági író születése (+1898. aug. 1.). Arany János fia. Népmeséit 18 évesen adta ki. A Földhitel Intézet igazgatója volt, gazdasági-jogi cikkeivel a hazai szerzői jog egyik kidolgozója. A Kisfaludy Társaság tagja. 1872-ben verses regénye, A délibábok hőse elnyerte a Társaság pályadíját, hőse, Hübele Balázs szállóigévé vált. Lermontov, Puskin, Shakespeare, Moliére fordítója. Gyulai Pállal a Magyar Népköltészeti Gyűjteményt szerkesztette. Tanulmányt írt az emigrációs mozgalmakról és Kossuthról. Verstani dolgozata a kérdéskör alapműve.
(születés)
[Részletek...] | [1837-10-10] Charles Fourier francia társadalomfilozófus születése (+1837. okt. 10.). A korai vagy utópista szocializmus képviselője, fő műve: "Az új ipari és szocietárius világ". Élesen bírálták az egyenlőtlenségeket, az elnyomást és a kizsákmányolást. Utópisztikus társadalmi modelleket állítottak fel. Fourier elképzelése szerint a szocialista társadalmat autonóm mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezetekre osztotta, amelyekben falansztert (önálló életközösséget) alkotott minden 300 család. Célul tűzte ki az emberek önmegvalósítását, a harmónia megteremtésével a munka élvezetté alakítását.
(halál)
[Részletek...] | [1837-07-05] Zichy Jenő politikus, Ázsia-kutató, akadémikus halála (szül. 1837. júl. 5.). Országgyűlési képviselőként sokat tett a magyar mezőgazdaság és ipar fejlesztése érdekében. Erőfeszítései nyomán indult meg az ország 86 városában az alsó fokú iparoktatás. Három tudományos expedíciót szervezett Ázsiába, a magyarság őshazájának felkutatására. Útjairól könyvekben számolt be. Az utazásai során összegyűjtött anyagból létrehozott magánmúzeumát és könyvtárát a fővárosra hagyta.
(születés)
[Részletek...] | [1833-07-18] Keleti Károly statisztikus, akadémikus halála (szül. 1833. júl. 18.). Az Országos Statisztikai Hivatal első igazgatója, az 1869-es népszámlálás szervezője.
- + -
("A sátán rászedte Dávidot, hogy számlálja meg népét. ... De fővezére ellene vetette: ... Miért követeli az én uram ezt? Miért terhelje ez a bűn Izraelt?
De a király szava kötelezte Joábot, bejárta tehát egész Izraelt, és átadta a népszámlálás eredményét Dávidnak. Egész Izraelben egymillió-százezer kardforgató ember volt.
Istennek nem tetszett a népszámlálás, ezért megbüntette Izraelt.
Gád, a látóember elment Dávidhoz és elmondta az Úr üzenetét: Válassz, hogy három évig éhség dühöngjön, vagy három hónapig ellenség pusztítson, vagy három napig pestis."
Krónikák első könyve 21. fej., ld. még Sámuel második könyve 24. fej.)
- + -
Nem maradt fenn, hogy a gyűjtögető vagy nomád állattenyésztő népcsoportok mit gondoltak kényszerű vándorlásaik okairól. Konfucius - i.e. 551-479 -, Platón i.e. 427-343 - és Aristoteles - i.e. 384-322 - viszont már foglalkoztak a népesség és a terület eltartóképessége közti ideális aránnyal, melynek megbomlása - különösen a túlszaporodás - szegénységhez, éhséghez, lázadáshoz és egyéb bajokhoz vezethet.
Ezzel szemben pl. a Római birodalomban Augustus császársága alatt - i.e.31-i.sz.14. - expanzív, a népesség növelését célzó állami népesedéspolitika, a születésszám emelkedését kívánó családjog és örökösödési jog jelent meg, hatalmi szempont, a népességszám és a katonai erő közti, akkor még merev összefüggés miatt. Hiszen a gyorsan terjeszkedő birodalomban a római népesség részaránya rohamosan visszaesett a leigázottakhoz képest.
Európában és más kontinenseken is - elsősorban hatalmi, katonai szempontok miatt - a népességnövekedés előnyeit hangoztató szemlélet volt irányadó. Ezt támogatta a merkantilista közgazdasági irányzat is a 17-18. században, mely szerint a gazdagság forrása a népesség ill. annak munkaereje. A gyarmatosítás a népesség egy részének Európából való kiáramlását lehetővé, sőt szükségessé tette, így a népességnövekedést pártoló szemlélet a 20. század közepéig általánosan fennmaradt. Pedig olyan gondolkodók, mint Morus, Machiavelli, Montesquieu, Adam Smith egyaránt hangsúlyozták a nem-növekvő népességszám szükségességét a gazdaság és társadalom előnyös fejlődése érdekében.
Az USA bevándorlási politikáját is a növekedés-mánia határozta meg sokáig: az óriási mezőgazdasági területeknek és természeti kincseknek kiaknázását a népesség növekedése tette lehetővé, különösen a fiatal, de már munkaképes korú és képzett bevándorlók, akik felnevelésének költségeit más országok állták.
(A természet romlása, a romlás természete, 125. old.)
(Az indiánoknak és az élővilágnak nyilván nem volt "szükséges és áldásos" a bevándorlás. Környezeti válságunk fő okát, az emberiség katasztrofális túlnépesedésbe sodródását hatalmi és profit érdekek mozgatták évezredek óta - csak ma már kiáramolni sincs hová, akár leigázó-gyarmatosító módon, a népességnek.)
(születés)
[Részletek...] | [1827-02-17] Johann Heinrich Pestalozzi svájci pedagógus halála (szül. 1746. jan. 12.). A neveléstörténet egyik legnagyobb alakja. Megvetette a számolás és a mérés, a rajzolás valamint az anyanyelvi oktatás részletes módszertanának alapját. Mintagazdaságot, elhagyott és árva gyermekek részére menhelyet létesített. Az erkölcsi nevelés fontos eszközének tartotta a munkát a gyermek életkorának és aktivitásának figyelembevételével. 1801-ben jelent meg nevelési koncepciója, amely szerint az oktatás folyamata a gyermekek születésétől meglevő tulajdonságainak a megfigyelések hatására történő folyamatos kibontakozását jelenti. Burgdorfban nyitotta meg első iskoláját.
(halál)
[Részletek...] | [1827-02-04] Bielz Eduárd Albert erdélyi szász zoológus, akadémikus születése (+1898. máj. 26.). Jogi tanulmányai után erdőgazdasági hivatalnok volt. A természet megfigyelésére apja, a preparálásra Fuss Mihály flórakutató tanította. Csiga- és kagylógyűjteménye a Magyar Állami Földtani Intézetbe került.
(születés)
[Részletek...] | [1826-02-02] Anthelme Brillat-Savarin francia jogász, politikus és gasztronómus halála (szül. 1755. ápr. 1.). A nagy francia forradalom idején Svájcba, majd az USÁ-ba menekült. Számos munkát publikált a jog és a politikai gazdaságtan témakörében, de ismertté az 1825-ben megjelent gasztronómiai értekezése, "Az ízlés fiziológiája" tette.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1823-08-15] Schwartner Márton történész, statisztikus születése (+1823. aug. 15.). A magyar statisztika első európai hírű művelője. Kiemelkedő jelentőségű, Statistik des Königreichs Ungarn című könyvében a német egyetemi statisztika leíró módszerét az angol politikai aritmetika kutató irányzatával ötvözte. Ez volt az első statisztikai mű, amely Magyarország népességét és gazdasági helyzetét rendszerbe foglalva ismertette a felvilágosodás eszméitől ösztönözve.
(halál)
[Részletek...] | [1822-02-23] Berzeviczky Gergely közgazdasági író születése (+1822. febr. 23.). Haladó szellemű felvidéki birtokos, 1784-től Göttingenben tanult, majd beutazta Nyugat-Európát. Kapcsolatban volt a nemesi mozgalommal, majd a magyar jakobinusokkal, de ő elkerülte a felfedeztetést. 1795-től gazdasági tanulmányokkal foglalkozott. 1797-ben Lőcsén jelent meg első jelentős műve, s ez volt az első olyan magyarországi közgazdasági munka, amely Adam Smith angol közgazdász hatására írodott. Elsők között ismerte fel a feudális viszonyok fejlődést gátló voltát, és felhívta a nemesség figyelmét az árutermelés következtében fokozottan kizsákmányolt jobbágyság nehéz helyzetére. Közgazdasági tárgyú írásaiban a merkantilista bécsi gazdaságpolitika ellen küzdött, és rámutatott annak elnyomó jellegére Magyarországgal szemben.
(halál)
[Részletek...] | [1819-02-13] Nagyváthy János mezőgazdász halála (szül. 1755. jan. 19.). Az első magyar mezőgazdasági kézikönyv írója. Ő használt először kettős könyvelést. Festetics György az ő tanácsára is szervezte meg a keszthelyi Georgikont, az első mezőgazdasági főiskolát.
(halál)
[Részletek...] | [1817-04-25] Joseph Sonnenfels osztrák közgazdász, jogtudós halála (szül. 1733). Részben az ő szorgalmazására törölték el Ausztriában a kínvallatást. Közgazdászként ő is kora elterjedt tévedését vallotta, mely szerint a gazdasági fejlődés alapja a népességnövekedés lett volna.
(halál)
[Részletek...] | [1797-11-01] [idezet] Keszthelyen gróf Festetics György "a hazai gazdálkodás célszerű előmozdítása" érdekében saját költségén gazdasági iskolát alapított. A Georgikont, az első magyar és európai mezőgazdasági akadémiát József nádor avatta fel, s maga vonta meg az első barázdát a mintagazdaságban.
[Részletek...] | [1797-11-01] [sms] Keszthelyen gróf Festetics György megalapította Európa elso mezogazdasági iskoláját, a Georgikont.
(megalapít)
[Részletek...] | [1797-06-15] Brassai Sámuel erdélyi autodidakta polihisztor, akadémikus születése (+1897. jún. 24.). Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zene elméleti kérdéseivel, a természettudományok majd minden ágával, az esztétika, műkritika, a nyelvészet és az irodalomtörténet problémáival. Megérte a századik születésnapját.
(születés)
[Részletek...] | [1794-03-29] Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat márki) francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus születése (+1794. márc. 29.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára. A forradalom után a girondista többségű Nemzetgyűlés tagjává, majd elnökévé választották. Nem tudta megakadályozni a király kivégzését, majd amikor a jakobinusok kerültek hatalomra, menekülnie kellett. Rejtőzése idején írta híres filozófiai értekezését: Esquisse d'un tableau historique des progres de l'esprit humain. 1794. márc. 27-én letartóztatták és a börtönben másodnapra meghalt, feltehetően megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Matematikusként a valószínűségszámításban és integrálszámításban alkotott maradandót.
Már Malthus előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség fogja megállítani, addig Concordet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők oktatásáért. Kidolgozta a francia népoktatás tervét.
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára. Az ésszerű családtervezés a statisztikai elemzések szerint elsősorban nem a gazdasági helyzettől, hanem a nők oktatásától, munkalehetőségeitől és döntési szabadságától függ.)
(éhínség, halál)
[Részletek...] | [1794-03-29] Megölték a börtönben Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat) márkit. Francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus (szül. 1743. szept. 17.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára, a Nemzetgyűlés tagja, később elnöke volt. A szélsőséges párt megvádolta, letartóztatták és a börtönben másnap megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Értekezett a valószínűségről és integrálszámításról.
(Már Thomas Robert Malthus (1766-1834) előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség (vagy legalábbis az attól való félelem) fogja megállítani, addig Condorcet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők egyenlőségéért és oktatásáért.)
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára.)
(A lemming, a tundrák fő zsákmányállata, nagyon szapora, ezért pár évenként tömeges elvándorlásra kényszerül, amelynek végén gyakran egész csapatok vesznek a tengerbe. Tud ugyan úszni, de egy negyedóra alatt kimerül és megfullad. Sokáig értetlenül állt a tudomány e kis rágcsáló tömeges öngyilkossága előtt, de aztán kiderült, hogy elszaporodása miatt az éhhalál elől próbál a tengeren átjutni.)
(éhínség, halál)
[Részletek...] | [1794-03-27] Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat márki) francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus születése (+1794. márc. 29.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára. A forradalom után a girondista többségű Nemzetgyűlés tagjává, majd elnökévé választották. Nem tudta megakadályozni a király kivégzését, majd amikor a jakobinusok kerültek hatalomra, menekülnie kellett. Rejtőzése idején írta híres filozófiai értekezését: Esquisse d'un tableau historique des progres de l'esprit humain. 1794. márc. 27-én letartóztatták és a börtönben másodnapra meghalt, feltehetően megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Matematikusként a valószínűségszámításban és integrálszámításban alkotott maradandót.
Már Malthus előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség fogja megállítani, addig Concordet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők oktatásáért. Kidolgozta a francia népoktatás tervét.
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára. Az ésszerű családtervezés a statisztikai elemzések szerint elsősorban nem a gazdasági helyzettől, hanem a nők oktatásától, munkalehetőségeitől és döntési szabadságától függ.)
(éhínség)
[Részletek...] | [1790-07-17] Adam Smith Adam angol polgári közgazdász születése (+1790. júl. 17.). Leghíresebb kutatási eredménye munkaérték-elmélete, amelyben a gazdaság keletkezését az emberi munkára vezette vissza, és az áru értékét is a munkával magyarázta. Ehhez kapcsolódva dolgozta ki munkabérelméletét, profit- és járadékelméletét is. Ugyanakkor szerinte a járadék és a profit a bérek megrövidítoi. Kutatási eredményeit fo muvében, az 1776-ban megjelent A nemzetek gazdagságában adta közre.
- + -
Az o tétele az ún. 'láthatatlan kéz': az egyének, bár mindegyikük kizárólag saját hasznát keresi, mégis, mintha valami 'láthatatlan kéz' vezetné ôket, végül is együttesen és öntudatlanul a közjót mozdítják elô.
Azóta bebizonyosodott, hogy az önérdeküket hajszoló egyének kíméletlen versenye nem áldást hozó láthatatlan kéz, hanem sokkal inkább "láthatatlan ököl, amely lesújt a közjóra" (Hankiss: Társadalmi csapdák, 1979, 20. old.).
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1785-08-22] A magyar jobbágy e naptól a földesúr engedélye nélkül házasodhatott és költözhetett. Tanulhatott mesterséget és szabadon rendelkezhetett javaival.
II. József e napon írta alá Bécsben a jobbágyrendeletet, amely a Magyarországon még érvényben lévő örökös jobbágyság megszüntetését, a jobbágyság életviszonyainak javítását, a mezőgazdaság kapitalista fejlődését célozta.
A halálos ágyán reformintézkedéseinek többségét visszavonni kényszerült uralkodó ezt a rendeletét nem vonta vissza.
[Részletek...] | [1782-11-27] A Zong rabszolgaszállító hajó, amely szept. 6-án indult Liverpoolból, Jamaikára ért, de Luke Collingwood kapitány úgy döntött, nem köt ki. Megrémülve megbízói gazdasági veszteségétől, mert hogy gyakorlatlansága miatt túl sok rabszolga betegedett meg útközben s vált így eladhatatlanná, napokig körözött a tengeren. Végül biztosítási csalás mellett döntött és 133 beteg rabszolgát a tengerbe dobatott, mintha útközben haltak volna meg.
Az eset kiderült és megrázta a közvéleményt, de még így is csak negyedszázaddal később, 1807-ben szüntették meg a rabszolgakereskedelmet az Egyesült Királyságban.
Joseph Mallord William Turner 1840-ben Rabszolgahajó c. olajfestményén örökítette meg a betegek tengerbe dobását.
[Részletek...] | [1772-04-07] Charles Fourier francia társadalomfilozófus születése (+1837. okt. 10.). A korai vagy utópista szocializmus képviselője, fő műve: "Az új ipari és szocietárius világ". Élesen bírálták az egyenlőtlenségeket, az elnyomást és a kizsákmányolást. Utópisztikus társadalmi modelleket állítottak fel. Fourier elképzelése szerint a szocialista társadalmat autonóm mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezetekre osztotta, amelyekben falansztert (önálló életközösséget) alkotott minden 300 család. Célul tűzte ki az emberek önmegvalósítását, a harmónia megteremtésével a munka élvezetté alakítását.
(születés)
[Részletek...] | [1771-05-14] Robert Owen angol gyáros, utópista szocialista halála (szül. 1771. máj. 14.). A társadalom megváltoztatásáért folytatott küzdelemben ellenezte a gazdasági és politikai harcot, és az emberek átnevelését tartotta elsődlegesnek. Elképzeléseit Skóciában, majd Amerikában létesített kommunisztikus közösségeiben tette próbára, de vállalkozásai gazdaságilag sikertelenek voltak. Később aktív szerepet játszott a szakszervezeti mozgalomban.
(születés)
[Részletek...] | [1763-06-15] Berzeviczky Gergely közgazdasági író születése (+1822. febr. 23.). Haladó szellemű felvidéki birtokos, 1784-től Göttingenben tanult, majd beutazta Nyugat-Európát. Kapcsolatban volt a nemesi mozgalommal, majd a magyar jakobinusokkal, de ő elkerülte a felfedeztetést. 1795-től gazdasági tanulmányokkal foglalkozott. 1797-ben Lőcsén jelent meg első jelentős műve, s ez volt az első olyan magyarországi közgazdasági munka, amely Adam Smith angol közgazdász hatására írodott. Elsők között ismerte fel a feudális viszonyok fejlődést gátló voltát, és felhívta a nemesség figyelmét az árutermelés következtében fokozottan kizsákmányolt jobbágyság nehéz helyzetére. Közgazdasági tárgyú írásaiban a merkantilista bécsi gazdaságpolitika ellen küzdött, és rámutatott annak elnyomó jellegére Magyarországgal szemben.
(születés)
[Részletek...] | [1759-03-01] Schwartner Márton történész, statisztikus születése (+1823. aug. 15.). A magyar statisztika első európai hírű művelője. Kiemelkedő jelentőségű, Statistik des Königreichs Ungarn című könyvében a német egyetemi statisztika leíró módszerét az angol politikai aritmetika kutató irányzatával ötvözte. Ez volt az első statisztikai mű, amely Magyarország népességét és gazdasági helyzetét rendszerbe foglalva ismertette a felvilágosodás eszméitől ösztönözve.
(születés)
[Részletek...] | [1755-04-01] Anthelme Brillat-Savarin francia jogász, politikus és gasztronómus halála (szül. 1755. ápr. 1.). A nagy francia forradalom idején Svájcba, majd az USÁ-ba menekült. Számos munkát publikált a jog és a politikai gazdaságtan témakörében, de ismertté az 1825-ben megjelent gasztronómiai értekezése, "Az ízlés fiziológiája" tette.
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1755-02-10] Charles-Louis de Secondat Montesquieu francia deista filozófus és író születése (+1755. febr. 10.). A francia felvilágosodás első képviselője. Fő műve A törvények szelleme.
(Szerinte a népességnek nem szabad növekednie, mert ha túlterheljük a terület eltartóképességét, nem tud a gazdaság és a társadalom megfelelően fejlődni.)
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1755-01-19] Nagyváthy János mezőgazdász halála (szül. 1755. jan. 19.). Az első magyar mezőgazdasági kézikönyv írója. Ő használt először kettős könyvelést. Festetics György az ő tanácsára is szervezte meg a keszthelyi Georgikont, az első mezőgazdasági főiskolát.
(születés)
[Részletek...] | [1749-08-29] Bél Mátyás evangélikus lelkész, író, tanár, tudós születése (+1749. aug. 29.). 1714-től a pozsonyi evangélikus gimnázium rektora, 1719-től a pozsonyi evangélikus egyház első lelkésze haláláig. Jelentős a pedagógiai, nyelvészi, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörő művelése, teológiai elméleti tevékenysége. Tantervei, módszerei országszerte elterjedtek. Elsőként foglalkozott a magyar rovásírásal. Fő műve, a "Notitia Hungariae Novae Historico Geographica..." köteteiben a történeti és földrajzi szemlélet sajátos ötvöződése, a táj, környezet, történelem és ember kölcsönhatásának meghökkentően modern szemlélete mutatkozik meg. 1721-22-ben ő adta ki az első rendszeresen megjelenő hazai latin nyelvű újságot "Nova Posoniensia" címmel. Laboratóriumában kémiai kísérleteket végzett.
(halál)
[Részletek...] | [1746-01-12] Johann Heinrich Pestalozzi svájci pedagógus halála (szül. 1746. jan. 12.). A neveléstörténet egyik legnagyobb alakja. Megvetette a számolás és a mérés, a rajzolás valamint az anyanyelvi oktatás részletes módszertanának alapját. Mintagazdaságot, elhagyott és árva gyermekek részére menhelyet létesített. Az erkölcsi nevelés fontos eszközének tartotta a munkát a gyermek életkorának és aktivitásának figyelembevételével. 1801-ben jelent meg nevelési koncepciója, amely szerint az oktatás folyamata a gyermekek születésétől meglevő tulajdonságainak a megfigyelések hatására történő folyamatos kibontakozását jelenti. Burgdorfban nyitotta meg első iskoláját.
(születés)
[Részletek...] | [1743-09-17] Megölték a börtönben Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat) márkit. Francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus (szül. 1743. szept. 17.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára, a Nemzetgyűlés tagja, később elnöke volt. A szélsőséges párt megvádolta, letartóztatták és a börtönben másnap megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Értekezett a valószínűségről és integrálszámításról.
(Már Thomas Robert Malthus (1766-1834) előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség (vagy legalábbis az attól való félelem) fogja megállítani, addig Condorcet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők egyenlőségéért és oktatásáért.)
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára.)
(A lemming, a tundrák fő zsákmányállata, nagyon szapora, ezért pár évenként tömeges elvándorlásra kényszerül, amelynek végén gyakran egész csapatok vesznek a tengerbe. Tud ugyan úszni, de egy negyedóra alatt kimerül és megfullad. Sokáig értetlenül állt a tudomány e kis rágcsáló tömeges öngyilkossága előtt, de aztán kiderült, hogy elszaporodása miatt az éhhalál elől próbál a tengeren átjutni.)
(éhínség, születés)
[Részletek...] | [1743-09-17] Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat márki) francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus születése (+1794. márc. 29.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára. A forradalom után a girondista többségű Nemzetgyűlés tagjává, majd elnökévé választották. Nem tudta megakadályozni a király kivégzését, majd amikor a jakobinusok kerültek hatalomra, menekülnie kellett. Rejtőzése idején írta híres filozófiai értekezését: Esquisse d'un tableau historique des progres de l'esprit humain. 1794. márc. 27-én letartóztatták és a börtönben másodnapra meghalt, feltehetően megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Matematikusként a valószínűségszámításban és integrálszámításban alkotott maradandót.
Már Malthus előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség fogja megállítani, addig Concordet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők oktatásáért. Kidolgozta a francia népoktatás tervét.
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára. Az ésszerű családtervezés a statisztikai elemzések szerint elsősorban nem a gazdasági helyzettől, hanem a nők oktatásától, munkalehetőségeitől és döntési szabadságától függ.)
(éhínség, születés)
[Részletek...] | [1723-06-05] Adam Smith Adam angol polgári közgazdász születése (+1790. júl. 17.). Leghíresebb kutatási eredménye munkaérték-elmélete, amelyben a gazdaság keletkezését az emberi munkára vezette vissza, és az áru értékét is a munkával magyarázta. Ehhez kapcsolódva dolgozta ki munkabérelméletét, profit- és járadékelméletét is. Ugyanakkor szerinte a járadék és a profit a bérek megrövidítoi. Kutatási eredményeit fo muvében, az 1776-ban megjelent A nemzetek gazdagságában adta közre.
- + -
Az o tétele az ún. 'láthatatlan kéz': az egyének, bár mindegyikük kizárólag saját hasznát keresi, mégis, mintha valami 'láthatatlan kéz' vezetné ôket, végül is együttesen és öntudatlanul a közjót mozdítják elô.
Azóta bebizonyosodott, hogy az önérdeküket hajszoló egyének kíméletlen versenye nem áldást hozó láthatatlan kéz, hanem sokkal inkább "láthatatlan ököl, amely lesújt a közjóra" (Hankiss: Társadalmi csapdák, 1979, 20. old.).
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1689-01-18] Charles-Louis de Secondat Montesquieu francia deista filozófus és író születése (+1755. febr. 10.). A francia felvilágosodás első képviselője. Fő műve A törvények szelleme.
(Szerinte a népességnek nem szabad növekednie, mert ha túlterheljük a terület eltartóképességét, nem tud a gazdaság és a társadalom megfelelően fejlődni.)
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1684-03-22] Bél Mátyás evangélikus lelkész, író, tanár, tudós születése (+1749. aug. 29.). 1714-től a pozsonyi evangélikus gimnázium rektora, 1719-től a pozsonyi evangélikus egyház első lelkésze haláláig. Jelentős a pedagógiai, nyelvészi, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörő művelése, teológiai elméleti tevékenysége. Tantervei, módszerei országszerte elterjedtek. Elsőként foglalkozott a magyar rovásírásal. Fő műve, a "Notitia Hungariae Novae Historico Geographica..." köteteiben a történeti és földrajzi szemlélet sajátos ötvöződése, a táj, környezet, történelem és ember kölcsönhatásának meghökkentően modern szemlélete mutatkozik meg. 1721-22-ben ő adta ki az első rendszeresen megjelenő hazai latin nyelvű újságot "Nova Posoniensia" címmel. Laboratóriumában kémiai kísérleteket végzett.
(születés)
[Részletek...] | [1621-03-22] [idezet] Plymouthban a "zarándokatyák" Miles Standish vezetésével szerződést kötöttek a kölcsönös segítségnyújtásról Maszaszoittal, a vampanoag indián törzs főnökével. Az indiánok az újonnan érkezetteket mezőgazdasági tanácsokkal látták el a kukorica termesztésével és a trágyázással kapcsolatban, valamint cserekereskedelmet is kialakítottak.
A "zarándokatyák" az angol egyházból emigrált puritánok voltak, szept. 5-én indultak családjukkal a Mayflower nevű vitorlással Southampton kikötőjéből, hogy Virginia angol gyarmaton letelepedjenek, a kedvezőtlen időjárás miatt azonban már a Cod-foknál partra szálltak 1620. nov. 21-én. Az angol presbiteriánus egyház központilag vezetett volt, ezzel ellentétben a puritánok az egyén és a közösség viszonylagos függetlenségét hangsúlyozták.
[Részletek...] | [1620-11-21] Plymouthban a "zarándokatyák" Miles Standish vezetésével szerződést kötöttek a kölcsönös segítségnyújtásról Maszaszoittal, a vampanoag indián törzs főnökével. Az indiánok az újonnan érkezetteket mezőgazdasági tanácsokkal látták el a kukorica termesztésével és a trágyázással kapcsolatban, valamint cserekereskedelmet is kialakítottak.
A "zarándokatyák" az angol egyházból emigrált puritánok voltak, szept. 5-én indultak családjukkal a Mayflower nevű vitorlással Southampton kikötőjéből, hogy Virginia angol gyarmaton letelepedjenek, a kedvezőtlen időjárás miatt azonban már a Cod-foknál partra szálltak 1620. nov. 21-én. Az angol presbiteriánus egyház központilag vezetett volt, ezzel ellentétben a puritánok az egyén és a közösség viszonylagos függetlenségét hangsúlyozták.
[Részletek...] | [1535-06-06] Morus Tamás (Sir Thomas More) angol filozófus, író, politikus születése (+1535. jún. 6.). Fő műve az 1518-ban megjelent "Utópia", egy elképzelt tökéletes állam képét rajzolta meg benne. Műve nagy hatást gyakorolt a későbbi korokra. 1529-től VIII. Henrik király lord-kancellárja volt. Katolicizmusa okán szembeszállt a királlyal házassága érvénytelenítése és Boleyn Annával kötött újabb házassága ügyében, ezért árulóként lefejezték. 1886-ban boldoggá, 1935-ben szentté avatták. Az ügyvédek védőszentje.
(Az Utópia szerzője Anglia kancellárjaként értett egy ország gazdaságához, szerinte napi 6 óra munka még sok is lenne, ha nem lenne luxusfogyasztás és pusztítás, és nem népesedne túl az ember.)
"...igazságtalan, hogy az embereket számosabb törvényre kötelezik, mint amennyit elolvashatnának, és azok homályosabbak, semhogy bárki megérthetné." (Utópia)
- + -
e-képeslapként is elküldhető a bocs.hu weboldalról a népességrobbanást ábrázoló grafikon!
http://bocs.hu/index.php?&t=/fdk/minden.php?d=518
(halál, megjelent, törvény)
[Részletek...] | [1478-02-07] Morus Tamás (Sir Thomas More) angol filozófus, író, politikus születése (+1535. jún. 6.). Fő műve az 1518-ban megjelent "Utópia", egy elképzelt tökéletes állam képét rajzolta meg benne. Műve nagy hatást gyakorolt a későbbi korokra. 1529-től VIII. Henrik király lord-kancellárja volt. Katolicizmusa okán szembeszállt a királlyal házassága érvénytelenítése és Boleyn Annával kötött újabb házassága ügyében, ezért árulóként lefejezték. 1886-ban boldoggá, 1935-ben szentté avatták. Az ügyvédek védőszentje.
(Az Utópia szerzője Anglia kancellárjaként értett egy ország gazdaságához, szerinte napi 6 óra munka még sok is lenne, ha nem lenne luxusfogyasztás és pusztítás, és nem népesedne túl az ember.)
"...igazságtalan, hogy az embereket számosabb törvényre kötelezik, mint amennyit elolvashatnának, és azok homályosabbak, semhogy bárki megérthetné." (Utópia)
- + -
e-képeslapként is elküldhető a bocs.hu weboldalról a népességrobbanást ábrázoló grafikon!
http://bocs.hu/index.php?&t=/fdk/minden.php?d=518
(megjelent, születés, törvény)
[Részletek...] | [1323-01-06] Károly Róbert magyar király átfogó gazdasági reformsorozatának részeként elrendelte az új, stabil pénz, a dénár verését.
[Részletek...] | [0809-03-24] Hárún ar-Rasid abbászida kalifa halála (szül. 766. febr., Rajj, Irán). Az Ezeregyéjszaka legendás uralkodója, az igazság és a nagylelkűség mintaképe. Al-Mahdi kalifa másodszülött fiaként testvérét követte a trónon 786-ban. Uralma az Abbászida Kalifátus aranykora. A birodalom politikailag, gazdaságilag és kulturálisan is fejlődött. Az Ar-Rasíd (helyes úton járó) melléknevet apjától kapta, mivel a Boszporuszig hatolva békére kényszerítette VI. Konsztantinosz császárt. A világ legcsodáltabb városává tette Bagdadot, mely vonzotta a tudósokat és művészeket.
(halál)
[Részletek...] |
|
