|
|  | |
Találatok száma: 188 | [2006-11-06] [blog, regény]  Rushdie: Az éjfél gyermekei c. regényét olvastam, készülvén Indiára. E csodás mû elképesztõ öntudatlansággal beszél az elején (1947, India függetlenné válása kapcsán) négyszáz (a statisztikák szerint kevesebb mint 350) millió, a végén (harminc évvel késõbb) hatszáz (a statisztikák szerint 630) millió emberrõl Indiában. (A tíz évvel késõbbi, a magyar fordításhoz írt utószó már 762 milliót említ, s mire a fõhõs elérné a nyugdíjkorhatárt, az 1100 milliót is meghaladja a szám, azaz hat évtized alatt bõven megháromszorozódott India lakossága, duplán túlterhelve az ország területét, tönkretéve talaját, erdõit, vizeit, élõvilágát, egyre növelve a nyomort és az erõszakot.)
A regény mindebbõl semmit nem fog fel, noha központi helyet foglal el benne a kritika a sterilizálás erőltetésének politikája ellen. Egyetlen személynél említi (csupán két helyen, ott is parodizáló jóindulattal) a fogamzásgátlást:
„Narlikár doktor, aki nem szereti a csecsemõket, jól képzett szülészorvos. Szabad idejében elõadásokat tart, röpiratot szerkeszt, szervez, ágál, a fogamzásgátlást propagálja a nemzetnek.
- A születésszabályozás – mondja – a legégetõbb közérdek. Eljön még a nap, hogy belesulykolom a népek kemény fejébe, és akkor munka nélkül fogok maradni.” (179. o.)
„Noha Ahmed Szinai munkaóráit pucéran gépelő titkárnők fantáziaképei töltötték ki, s noha maga elé képzelte az Éva-kosztümben parádézó Fernandákat és Poppykat, kriksz-krakszos nádlenyomattal a fenekükön, a szerszáma meg se moccant, és egy nap, mikor az igazi Fernanda vagy Poppy hazament, és apám Narlikár doktorral sakkozott, a nyelvét (valamint a sakkjátékát) megoldották a dzsinnek, és sután megvallotta: - Narlikár, az gyanúm, hogy elvesztettem az érdeklődésem a tudja-micsoda iránt.
A nőorvos fénylő arcán örömsugarak ragyogtak föl, sötét szemén kiszökkent a fanatikus születésszabályozó, és ezt a beszédet vágta ki: - Bravó! Ezt már nevezem, Szinai testvér! Maga … és bátorkodom hozzátenni, én … úgy van, maga és én, Szinai Bhái, a lelki emberek ritka fajtájához tartozunk! Számunkra idegen a hús lihegős megaláztatása – nem nemesebb-é, kérdezem magától, tartózkodni a nemzéstől, nem szaporítani további nyomorúságos éltekkel ezeket az irdatlan tömegeket, amelyek koldussá teszik hazánkat – és helyette arra fordítani energiáinkat, hogy több földet adjunk a talpunk alá? Én mondom, barátom: maga és én, meg a tetrapodáink: termőtalajt fogunk elhódítani az óceántól!„ (275. o.)
Sok szubkulturában ilyen zsigeri elborzadás veszi körül a szexet és föl sem merül a szex és a nemzés elválasztásának bölcsessége, amit a természettel harmóniában élő népek már ősidők óta gyakorolnak, s ami az emberréválás elkerülhetetlenül következő evolúciós lépcsőjének alapvető ismérve.
Pedig a mém-terjedési versenyben a gén-népesedési verseny elavult, a gének lassúak, nem versenyképesek többé! A következő generáció nem a vérét, hanem a szocializációját követi. A hálátlan gyermekek és fájuktól messze esett almák szubkulturáiban a szülők be vannak csapva. A gépi energia korszakában a túlnépesedés már a hatalmasoknak sem érdekük (mint volt a történelem során végig).
[Részletek...] | [2004-10-06] [idezet] Az Egyházak Világtanácsának 34 USA-beli tagegyháza az éves találkozóján „Boldogok a béketeremtők” díjat adott a következőknek: Concerned Black Clergy of Metropolitan Atlanta, Adopt-a-Minefield Atlanta Chapter, Hodan Osman szomáliai menekült a gyermekek közt végzett munkájáért, The American Friends Service Committee Southeast Regional Office, The Decatur Cooperative Ministry's "Hagar's House", The First Congregational United Church of Christ, Harmony: Atlanta's International Youth Chorus, néhai Rev. Dr. Henry Jee koreai származású orvos és lelkész, The Open Door Community, The Regional Council of Churches of Atlanta.
[Részletek...] | [2002-10-15] Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus, akadémikus halála (szül. 1893. szept. 16.).
1937. okt. 28-án orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol fő kutatási területe a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, izombiokémia, bioelektronika, biogenetika, a rák keletkezése és gyógyítása volt.
- + -
"Vagy a túlnépesedést kell megakadályoznunk, vagy egy jobb és nagyobb bolygóra kell költöznünk. Az egyensúly nem tartható fenn a halálozás szabályozásával (modern orvostudomány) születésszabályozás nélkül."
(Szent-Györgyi Albert: Kis katekizmus)
- + -
Az ENSZ 2002. okt. 15-i jelentése szerint a világ kb. egymilliárd házaspárjának egyharmada még mindig nem végez semmiféle családtervezést (főleg az oktatás és az eszközök hiánya, valamint a vallási és patriarhális uralom miatt).
Az ENSZ Népesedési Alapja (The United Nations Population Fund, UNFPA) becslése szerint a munkájukhoz adott minden ezer dollár segít megelőzni 360 nemkívánt gyermek megszületését, 150 abortuszt, 1 anya halálát, 11 csecsemő halálát, 14 (1-5 éves) gyermek halálát.
Az USA jelenlegi kormánya a saját korábbi ígéretét megszegve visszavont 34 millió dollár támogatást az UNFPA-tól.
A történelem eddigi legnagyobb létszámú generációja lép most termékeny korba.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [2002-09-23] Belgiumban életbe lépett a kegyes halálról, az eutanáziáról szóló törvény, amelynek értelmében az orvosok véget vethetnek betegük életének, ha ezt a beteg kifejezetten kéri tőlük.
(törvény)
[Részletek...] | [2001-11-01] Hatályba lépett az Aarhusi Egyezmény, miután már legalább 16 aláíró állam ratifikálta. Magyarország a 2001. évi LXXXI. törvénnyel hirdette ki.
1998. jún. 25-én a dániai Aarhusban nyitották meg aláírásra a környezeti demokrácia alapdokumentumának számító nemzetközi szerződést. Jogkövetési Bizottsága az ENSZ keretében működik. Garantálja egyrészt a közvélemény környezeti információkhoz való hozzájutását, másrészt a környezeti döntésekben való közösségi részvétel lehetőségét, harmadrészt pedig a jogorvoslat lehetőségét a környezet védelmével kapcsolatos ügyekben.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] | [2001-11-01] A dániai Aarhusban megnyitották aláírásra a környezeti demokrácia alapdokumentumának számító nemzetközi szerződést.
Az Aarhusi Egyezmény 2001. nov. 1-én lépett hatályba, miután már legalább 16 aláíró állam ratifikálta. Jogkövetési Bizottsága az ENSZ keretében működik. Magyarország a 2001. évi LXXXI. törvénnyel hirdette ki. Garantálja egyrészt a közvélemény környezeti információkhoz való hozzájutását, másrészt a környezeti döntésekben való közösségi részvétel lehetőségét, harmadrészt pedig a jogorvoslat lehetőségét a környezet védelmével kapcsolatos ügyekben.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] | [2000-10-26] Dr. Theodora E. Colborn (amerikai ökológusnő, szül. 1927, endocrine rendszerre ható vegyi anyagok) és Dr. Karl-Henrik Robert (svéd orvos, szül. 1947, a Természetes Lépés - Natural Step - nemzetközi szervezet alapítója) kapta a Blue Planet Prize-t (Kék Bolygó Díj, ún. Környezeti Nobel-díj) Tokióban.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [2000-06-27] Az IPPNW (Nemzetközi Orvosszövetség az atomfegyverek ellen, vö. márc. 29.) 14. világkongresszusa (400 résztvevő) Párizsban fellépett az új amerikai fegyverkezési tervek ellen.
Az atomfegyverek teljes betiltása és megsemmisítése már nem lehet kérdés, csak az, mikorra valósul meg.
Bemutatták, milyen hatással lenne egyetlen atombomba (háború, baleset vagy terrorizmus miatt bekövetkezhető) robbanása Párizsra: 5 millióan (Hirosima ötvenszerese!) azonnal meghalnának és további milliók válnának nyomorékká.
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1999-10-16] Az Orvosok határok nélkül nevű nemzetközi segélyszervezet kapta az 1999-es Nobel-békedíjat.
[Részletek...] | [1998-06-25] A dániai Aarhusban megnyitották aláírásra a környezeti demokrácia alapdokumentumának számító nemzetközi szerződést.
Az Aarhusi Egyezmény 2001. nov. 1-én lépett hatályba, miután már legalább 16 aláíró állam ratifikálta. Jogkövetési Bizottsága az ENSZ keretében működik. Magyarország a 2001. évi LXXXI. törvénnyel hirdette ki. Garantálja egyrészt a közvélemény környezeti információkhoz való hozzájutását, másrészt a környezeti döntésekben való közösségi részvétel lehetőségét, harmadrészt pedig a jogorvoslat lehetőségét a környezet védelmével kapcsolatos ügyekben.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] | [1998-06-25] Hatályba lépett az Aarhusi Egyezmény, miután már legalább 16 aláíró állam ratifikálta. Magyarország a 2001. évi LXXXI. törvénnyel hirdette ki.
1998. jún. 25-én a dániai Aarhusban nyitották meg aláírásra a környezeti demokrácia alapdokumentumának számító nemzetközi szerződést. Jogkövetési Bizottsága az ENSZ keretében működik. Garantálja egyrészt a közvélemény környezeti információkhoz való hozzájutását, másrészt a környezeti döntésekben való közösségi részvétel lehetőségét, harmadrészt pedig a jogorvoslat lehetőségét a környezet védelmével kapcsolatos ügyekben.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] | [1998-05-20] A világ tíz legnagyobb aranybányája közé tartozó, 1997 óta 4400 m magasban, gleccser alatti külszini fejtésként, fagypont alatt működő kirgizisztáni Kumtor aranybányánál egy cianidot szállító teherautó egy hídról belezuhant a Barskoon-folyóba. A 20 tonnás szállítmányból 1800 kg nátrium-cianid ömlött a folyóba, a szennyeződés még a Közép-Ázsia egyik fő turista célpontjának számító Iszik-Kul tóba is bejutott.
Egy 1998. május 28-i újsághír szerint a ciánszennyezés következtében több mint ezer embert kellett orvosi ellátásban részesíteni, 93 főt kórházba kellett szállítani. Két ember meghalt, nyolc fő súlyos állapotba került. Egy nemzetközi vizsgálóbizottság ugyanakkor nem tudott halálesetről, miközben az orosz védelmi minisztérium jelentése egy halálos esetről számolt be. 1998. június 9-én 4800 embert ideiglenesen áttelepítettek. Július elején egy független szakértő csoportot hívott meg a kirgiz parlament az eset kivizsgálására, de a bányavállalat nem engedte be őket a területre. A baleset utáni időszakban kirgiz tudósok statisztikai elemzése szerint a környéken megnőtt a lakosság halálozási aránya. A kirgiz környezetvédelmi miniszter szerint a ciánszennyezés által okozott közvetlen környezeti kár elérte a kilenc millió dollárt.
A bánya Világbank és Európai Fejlesztési Bank kölcsönből épült és tíz év adómentességet kapott a kirgíz kormánytól. Az évi több tízezer tonna nátrium-cianidot használó bánya a hulladékot egy gleccser tetején tárolja, miközben a gleccserek gyorsulóan olvadnak.
A vegyesvállalatként működő kirgiz bányacég és a Cameco a térség lakóinak (többek között a turizmusból származó bevételkiesés ellentételezésére) fizetendő több millió dollár kártérítésről kötött megállapodást a kirgiz kormánnyal. Ugyanakkor a kártérítés elosztása körül visszaélésekre derült fény, s 1999 májusában fellázadt a helyi lakosság. A 2005 márciusi kirgiz forradalom után kiderült, hogy a Cameco által kártérítésre fizetett pénz magas beosztású állami vezetők zsebébe kerül.
2000. január 20-án újabb baleset történt, amikor egy vegyianyagokkal megrakott teherautó zuhant le egy hídról, s 1,5 tonna ammónium-nitrát jutott a folyóba.
(Kumtor - the Poisoned Gold - Jozsef Feiler, in: Heavy Footprint: The World Bank Group and the Environment in Europe and Central Asia: http://www.bankwatch.org/downloads/heavyfp/ch4.pdf
[Részletek...] | [1997-05-21] Noel Browne ír orvos halála (szül. 1915. dec. 20.). 1948-tól egészségügyi miniszterként jelentősen visszaszorította a tüdőbajt, amiben szülei meghaltak gyermekkorában és amiben maga is megbetegedett egyetemistaként.
1950-ben ingyenes anyasági ellátást és 16 éves korig ingyenes orvosi kezelést akart bevezetni, ami a katolikus egyházvezetés viharos ellenállását váltotta ki, mert az abortusz és családtervezés felé vezető lépésnek látták. Az orvosok is ellenezték, mert a bevételeiket féltették. John McQuaid érsek nyomására menesztették a kormányból, de 1951-ben függetlenként újra képviselővé választották. 1982-ig többször is volt még parlamenti képviselő és radikálisan küzdött a katolikus maradiság ellen. 1986-ban publikálta önéletrajzát „Ár ellen” címmel.
A dublini National Gallery-ben egy haladó katolikus művész kereszt alakú festményén látható az alakja, ami nagy vitát váltott ki, hiszen az egyház áldozataként mutatja be.
(halál)
[Részletek...] | [1996-07-08] [idezet] A Világbíróság Akció (World Court Project, WCP) sikere: a Hágai Nemzetközi Bíróság lényegében betiltotta (a vegyi és biológiai fegyverek után) az atomfegyvereket.
"Az atomfegyverekkel való fenyegetés vagy azok használata ellentétes a fegyveres konfliktusok esetén alkalmazható nemzetközi törvényekkel".
Az atomfegyverek betiltásának követelése szinte egyidős a létrehozásukkal.
Már 1950-ben a szocialista blokk Béke Világtanácsa (World Peace Council) félmilliárd aláírásra hivatkozott. De amikor a Szovjetúnió is atomhatalom lett, ez érdekes módon feledésbe merült.
Japán békeszervezetek 1955-ben 32 millió aláírást gyűjtöttek.
A svéd népszavazásokon 1957 júniusban még csak 36 % ellenezte, hogy Svédországnak atomfegyvere legyen (40 % támogatta), 1969 őszén már 69 % ellenezte (és csak 17 % támogatta).
Az orvosok (ld. márc. 29.), az END (ld. ápr. 28.), a jogászok (ld. ápr. 9.) szerveződése vezettek a Világbíróság Akcióhoz, melynek partnere a magyar nyelvterületen a Bocs Alapítvány volt.
(aláírás, tilt, törvény)
[Részletek...] | [1993-11-13] Budapesten megalakult a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája. Egy évtized alatt siker :-)
- + -
1925-ben és 1930-ban a hadkötelezettség elleni kiáltványokat az egész világról sok híres ember, pl. Martin Buber, Albert Einstein, Sigmund Freud, Gandhi, Kéthly Anna, Selma Lagerlöf, Thomas Mann, Romain Rolland, Bertrand Russel, Rabindranath Tagore, H. G. Wells, Stefan Zweig írta alá.
- + -
A francia forradalomban feltörő népi tömegerő Napóleon kezében lerohanta Európát, ezért vezették be mindenhol a sorozást. Mára a haditechnikának nincs szüksége néphadseregre, a tömegeket és infrastruktúrát pusztító csúcstechnikához csak kisebb létszámú, de profin kiképzett és jól fizetett zsoldos kell.
A hadkötelezettséget végigkísérő lelkiismereti tiltakozás, katonaságmegtagadás továbbra is felbukkan a profi zsoldosok közt is, amikor látják, hogy támadásaiknak kilencven százalékban ártatlan civilek esnek áldozatul (a II. világháborúban ez még csak ötven százalék, az I. világháborúban csak húsz százalék volt).
A tiltakozás nem elég: a békemozgalomnak az erőszak gyökereit is kutatnia és orvosolnia kell.
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1993-09-07] Az egy héttel korábban a labdarúgó válogatott edzésén rosszul lett és kórházba szállított Zsiborás Gábor kapus halála 36 éves korában (szül. 1957. nov. 12.). 361 NB1-es és 4 válogatott mérkőzésen védett.
(Egy svájci sportorvos könyvének címe: Az élsport egyenes út a rokkantsághoz.)
(halál)
[Részletek...] | [1992-02-04] [sms] Samuel Epstein+65 orvosprof a kongresszushoz: a rák oka a környezetszennyezés.Rákellenes világnap.
[Részletek...] | [1992-02-04] [idezet] Samuel Epstein orvosprofesszor (szül. 1926) 65 társával levelet írt az amerikai kongresszusnak: "Elveszítjük a rák elleni háborút" (Nixon 20 évvel korábban hirdette meg a rák elleni háborút). A rák fő oka a környezetszennyezés, a rákkeltő termékek és mérgek. Epstein fogyasztóvédelmi könyvet írt. Alternatív Nobel Díjat kapott 1998-ban.
(háború)
[Részletek...] | [1990-03-13] Bruno Bettelheim osztrák-amerikai pszichológus, orvos halála. Fő kutatási területe a gyermekkori skrizofénia, az autizmus volt. Szerinte a félelmet keltő meséknek és népmeséknek is helyük van a gyermekek életében.
(halál)
[Részletek...] | [1989-02-27] Konrad Lorenz osztrák etológus, ökológus halála (szül. 1903. nov. 7.). A korszerű magatartáskutatás egyik fő iskolájának alapítója, az impriting (bevésődés) jelenségének felfedezője. 1973-ban kapott orvosi Nobel-díjat "az egyéni és társas magatartási sémák szerveződésére és előidézéseire vonatkozó felfedezéseiért".
Fő művei magyarul is megjelentek, többek közt A civilizált emberiség nyolc halálos bűne, a Mentsétek meg a reményt! és Ember voltunk hanyatlása.
- + -
Az emberiség nyolc halálos bűne:
1. A Föld túlnépesedik, a szociális kapcsolatok túlkínálata védekezést, agressziót vált ki.
2. A természetes életteret, megélhetésünk alapját elpusztítjuk, elveszítjük a teremtés szépségét.
3. Vakság az értékekre, a szüntelen versenyben nincs idő őszinte emberi elmélkedésre.
4. Érzelmi sivárság az elpuhulás, a technológia és a pszichogyógyszerészet következtében.
5. Genetikai problémák, a szociális viselkedést fejlesztő szelekciós nyomás zavara.
6. Szülő-gyermek kapcsolat hiánya, generációs meg-nem-értés, a tradíciók rombolása.
7. Tömeg-tudatformálás, dogmatizmus, nézet-uniformizálás, manipulálás a reklám által.
8. Atomfegyverkezés. A világvége-veszély csökkenti a jövő iránti felelősségérzetet.
(Konrad Lorenz, 1972)
(halál, megjelent, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1986-10-22] Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, akadémikus születése (+1986. okt. 22.). Elsőként izolált paprikából C-vitamint. 1937. okt. 28-án orvosi Nobel-díjat kapott a C-vitamin fölfedezéséért.
- + -
Századunkban a közlési sebesség 10 a 7-en (tízmilliószorosra) nőtt, az adatkezelés 10 6, az energiaforrásaink 10 3, fegyvereink ereje 10 6, a népességnövekedés 10 a 3-on (ezerszeresre) gyorsult...
Nem ehhez készült az ember. Hogy fennmarad-e, attól függ, gyorsabban tud-e alkalmazkodni, mintsem alantas erők elpusztítanák.
Pillanatnyi helyzete előnytelen. Arra kényszerültünk, hogy ősemberi aggyal nézzünk szembe ezzel a helyzettel...
Az ősembernek meg kellett ragadnia minden közvetlenül előnyös helyzetet; a hosszú távú kérdések hiányoztak.
A világ azóta megváltozott, de mi még mindig apró, közvetlen előnyökért áruljuk távolabbi létérdekeinket.
Katonai, ipari komplexumaink, melyek veszélyeztetik az emberiség jövőjét, jórészt annak köszönhetik szilárdságukat, hogy nagyon sok ember mindennapi kenyere függ ezektől.
(Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom)
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1986-10-22] Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus, akadémikus halála (szül. 1893. szept. 16.).
1937. okt. 28-án orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol fő kutatási területe a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, izombiokémia, bioelektronika, biogenetika, a rák keletkezése és gyógyítása volt.
- + -
"Vagy a túlnépesedést kell megakadályoznunk, vagy egy jobb és nagyobb bolygóra kell költöznünk. Az egyensúly nem tartható fenn a halálozás szabályozásával (modern orvostudomány) születésszabályozás nélkül."
(Szent-Györgyi Albert: Kis katekizmus)
- + -
Az ENSZ 2002. okt. 15-i jelentése szerint a világ kb. egymilliárd házaspárjának egyharmada még mindig nem végez semmiféle családtervezést (főleg az oktatás és az eszközök hiánya, valamint a vallási és patriarhális uralom miatt).
Az ENSZ Népesedési Alapja (The United Nations Population Fund, UNFPA) becslése szerint a munkájukhoz adott minden ezer dollár segít megelőzni 360 nemkívánt gyermek megszületését, 150 abortuszt, 1 anya halálát, 11 csecsemő halálát, 14 (1-5 éves) gyermek halálát.
Az USA jelenlegi kormánya a saját korábbi ígéretét megszegve visszavont 34 millió dollár támogatást az UNFPA-tól.
A történelem eddigi legnagyobb létszámú generációja lép most termékeny korba.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1986-07-12] Dr. Benedek Márton titkosan szentelt csángómagyar ferences szerzetespapot (szül. 1931), az ónfalvi (Moldva) kórház főorvosát elfogták és agyonverték. Alexandru Todea görögkatolikus püspök, későbbi bíboros szentelte föl titokban 1980. szept. 14-én Szaláncfürdőn. Szülőfalujában (Trunk) van eltemetve.
[Részletek...] | [1985-10-25] Bíró László József bejelentette első golyóstoll-szabadalmát a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, Töltőtoll néven.
A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig nagyjából mindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe, ahol kitalált egy folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett erre Magyarországon, a gyártási kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára ott kapott szabadalmat 1943. jun. 10-én. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985. okt. 25-én. Választott hazájában az ő születésnapja, (1899.) szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja.
[Részletek...] | [1985-09-08] John Franklin Enders amerikai bakteriológus, víruskutató halála (szül. 1897. febr. 10.).
Izolálta a kanyaró vírusát is, amely korábban laboratóriumi körülmények között nem tenyészett. Víruskutatói munkásságáért 1954-ben megosztott orvosi Nobel-díjat kapott.
(Az emberiség átlagéletkora hirtelen megemelkedett a vírusokkal, baktériumokkal, valamint a rovarokkal szembeni csata megnyerése után. Ebben jelentős szerepük volt a II. világháború katonai fejlesztéseinek - a seregeket a betegségekkel szemben is védeni kellett. De a vírusok és rovarok elleni háború ezzel a csatával nem dőlt el. Talán egy kevésbé hadiipari hozzáállással többre mennénk...)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1984-05-01] Andrej Szaharov szovjet ellenzéki tudós éhségsztrájkot kezdett, hogy rávegye a szovjet hatóságokat, engedélyezzék feleségének Nyugatra utazását orvosi kezelés céljából.
(sztrájk)
[Részletek...] | [1982-10-16] Selye János orvosbiológus, kémikus születése (+1982. okt. 16.). A stresszelmélet kidolgozója.
(halál)
[Részletek...] | [1981-05-21] 65 évesen beiktatták hivatalába Francois Mitterand-t. A háziorvosa által aláírt közlemény szerint egészségi állapota kifogástalan volt. Öt hónappal később előrehaladott prosztatarákot diagnosztizáltak nála, amit nyomban államtitoknak minősíttetett. Állandó orvosi kezelés alatt állt és gyakori depresszió jellemezte. 1988-ban mégis újra indult az elnökségért, nagy többséggel győzött is, választói nem is sejthették az igazságot egészségi állapotáról. Kezelőorvosa Mitterand halála után, 1996-ben kiadott könyvében elismerte: "1994 novemberétől az elnök megítélésem szerint már nem volt alkalmas tisztségére. A betegségén kívül igazán már semmi nem érdekelte."
(halál)
[Részletek...] | [1980-12-09] [idezet] Először osztották ki az ún. Alternatív Nobel-díjat.
A Right Livelihood Award (a helyes életvitel díja, www.rightlivelihood.se) kb. negyedmillió dolláros összeggel jár, egy svéd gyáros és zöld politikus, Jakob von Uexkull alapította 1980-ban.
A világ legsúlyosabb problémái, köztük a környezeti válság ellen legsikeresebben küzdő személyek vagy szervezetek kaphatják meg.
A Nobel-díj kiosztása előtti napon adják át Stockholmban.
- + -
A 2001-es díjazottak:
Jeuness Kamenge központ, Burundi. Keresztény ifjúsági szociális projektek polgárháborús áldozatoknak, 1991 óta.
Kvinna Till Kvinna alapítvány, svéd nők a balkáni háború női áldozataiért, 1993 óta.
Martin Almada emberjogi aktivista (Paraguay), a Juan Baptista Alberdi Intézet A Közösségi Képzésért és Fejlődésért alapítója, akit doktori disszertációja miatt a diktatúra mint "intellektuális terroristát" három évig koncentrációs táborban kínzott, miközben feleségét megölték. 1977-ben száműzték az országból. Környezeti nevelés szakemberként dolgozott az UNESCO-nak Afrikában és Latin-Amerikában. A diktatúra bukása után 1989-ben visszatért szülővárosába és újraindította az emberjogi és környezetvédő mozgalmat.
Prof. Martin Green, a Sydney egyetem napelem-szakértője, két évtizede intézetet hozott létre és nagy eredményeket ért el a tiszta energia kutatásban. 2004-től tervezik gyártani a sokkal olcsóbb, üvegen szilikonfilm napelemeket.
- + -
A legkorábbi és a legutóbbi díjazottak közül néhány:
1980:
Hassan Fathy (Egyiptom, 1900-1989) a "szegények építészetének" fejlesztéséért.
Plenty International és azt 1974-ben alapító Stephen Gaskin a szegények fenntartható életmódjának védelméért, az életterüket veszélyeztető környezetrombolás ellen (www.plenty.org).
1981:
Mike Cooley (Anglia) 1976-ban társaival kidolgozta a munkások tervét (Lucas Workers Plan) hadicégük polgárivá alakítására, hogy társadalmilag hasznos termékeket gyártson. Sokan követték példáját, írásai 20 nyelven jelentek meg.
Bill Mollison (sz. 1928, Ausztrália), a permakultúra (alacsony energiaigényű, természetes mezőgazdaság) tervezője.
Patrick van Rensburg (Dél-Afrika nagykövethelyettese Kongóban, de lemondott 1957-ben és apartheid-ellenessége miatt száműzték) és az általa alapított Képzés munkával (Education with Production, Botswana, Dél-Afrika) szervezet, a harmadik világ szegényei közt megvalósítható oktatási rendszerért.
1999:
Hermann Scheer világszerte előremozdította a napenergia használatot.
Júan Garcés a diktatúrák elleni hosszú küzdelméért.
A COAMA (Consolidation of the Amazon Region, az Amazonas régió helyrehozása), megmutatta a bennszülöttek erejét, hogy megóvják esőerdőiket és fenntartsák kultúrájukat.
A Grupo de Agricultura Organica (GAO, biogazdálkodó szövetség), mert a biogazdálkodás a környezeti fenntarthatóságnak és az élelem-biztonságnak egyaránt kulcsa.
2000:
Hermann Daly közgazdász (USA), aki a gazdasági növekedés és szabadkereskedelem uralkodó tanaival ellentétben különös hangsúlyt fektet alapvető etikai elemekre, mint az életminőség, környezet és közösség.
George Vithoulakis athéni orvos Európa szerte támogatja a homeopatikus kutatást és képzést (amit ő Dél-Afrikában és Indiában tanulmányozott).
Kerala Sastra Sahuthya Parishat (KSSP) Délkelet Indiában 2100 csoportból, 60 ezer tagból álló hálózat: képzés, környezet, fejlődés, energia, egészség, nők problémái, kommunikáció, kutatás és fejlesztés.
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1980-09-14] Dr. Benedek Márton titkosan szentelt csángómagyar ferences szerzetespapot (szül. 1931), az ónfalvi (Moldva) kórház főorvosát elfogták és agyonverték. Alexandru Todea görögkatolikus püspök, későbbi bíboros szentelte föl titokban 1980. szept. 14-én Szaláncfürdőn. Szülőfalujában (Trunk) van eltemetve.
[Részletek...] | [1980-05-08] Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) ünnepélyesen bejelentette, hogy az esetek 30 %-ában halált okozó variola (fekete himlő) vírus eltűnt a földkerekségről.
Ez volt az első betegség, amely ellen védőoltást alkalmaztak (1796-ban), de a már megfertőzöttek kezelésére mindmáig nincs orvosság. Hogy minek orvosság egy nemlétező betegségre? Több hadsereg halállaboratóriumaiban is őriznek víruskészleteket.
Még a XX. században is 300 millió áldozatot szedett. Utoljára 1977-ben Szomáliában okozott járványt. A tömeges védőoltást így abba lehetett hagyni. 1999-ig meg kellett (volna) semmisíteni minden variolavírus készletet a két jogosult őrzőn (az atlantai közegészségügyi központ és a szibériai Vektor kutatóintézet) kívül.
(járvány)
[Részletek...] | [1979-03-29] Orvosi konferencia (Boston) az atomipar veszélyeiről. Ugyanaznap sokkolta a médiát a Three Mile Island atomerőmű-baleset, ezért óriási nyilvánosságot kapott a konferencia. Az amerikai és az orosz elnökökhöz írt levelük nyomán 6 amerikai és 6 orosz orvos decemberben Genfben megalapította az Orvosok az atomháború megelőzéséért (International Physicians for the Prevention of Nuclear War, IPPNW) nemzetközi szervezetet. Béke Nobel-díj 1985. www.ippnw.org (vö. júl. 8.)
(háború, konferencia, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1978-11-08] Sáska László afrikai magyar orvos halála Tanzániában (szül. 1890. szept. 26., Nagyenyed). 1931-ben kivándorolt Szomáliföldre, majd az elviselhetetlen klíma miatt Abesszíniába, ahol a császári család orvosa lett, és megszervezte az abesszín hadsereg egészségügyi szolgálatát. Ezután költözött végleges lakóhelyére, Arushába (Tanzánia), ahol évtizedeken keresztül gyógyította a maszáj és kikuju törzs tagjait, s foglalkozott a trópusi betegségek, főként a malária gyógyításával, valamint a rák elleni küzdelemmel.
(halál)
[Részletek...] | [1975-01-03] Carlo Levi olasz író, festő, orvos születése (+1975. jan. 3.). A "Hat torinói festő"-csoport tagja volt. Antifasiszta írásai miatt bebörtönözték, az Abesszínia elleni olasz agresszióval szembeni fellépése miatt 1935-ben száműzték. 1939-ben Párizsban részt vett az olasz ellenállási mozgalom megszervezésében. A háború alatt hazájában illegalitásban élt, az ellenállás jelentős alakja volt. Ahol a madár se jár című 1948-ban megjelent első regénye száműzetésének naplója. Műveit a szociográfiai hűség, a drámai szerkesztésmód jellemzi.
(háború, halál, megjelent)
[Részletek...] | [1971-12-20] Az Orvosok határok nélkül (Doctors Without Borders, Médecins Sans Frontiéres) nemzetközi mozgalom megalakulása Franciaországban. Ma Brüsszel központtal működik. Béke Nobel-díj 1999-ben. www.msf.org
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1971-12-20] [sms] Orvosok határok nélkül nemzetközi mozgalom indult Franciaországban.Béke Nobel-díj 1999. www.msf.org
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1971-09-25] Mészáros Kálmán orvos, Afrika-kutató, szakíró, vadász halála (szül. 1894. máj. 8.). Élményeit az Abesszínia a vadászok paradicsoma és az Afrikai vadászemlékek című könyveiben írta meg. Gyűjteményével és felvételeivel a Természettudományi Múzeum kiállítási anyagát bővítette.
(Ahová a felfedezők, lőfegyveres vadászok eljutottak, oda az élővilágot pusztító civilizáció jutott el, így a felfedezők épp egy általuk pusztulásnak kitett élővilág emlékeit „mentik meg”.)
(halál)
[Részletek...] | [1965-09-04] [sms] Albert Schweitzer német polihisztor,orvos,teológus,orgonaművész, zenetudós. 1952 Béke Nobel-díj.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1965-09-04] Albert Schweitzer német evangélikus lelkész, orvos, orgonaművész, zenetudós, teológus, író születése (+1965. szept. 4.). A XX. század nagy humanistája. Kórházat hozott létre főleg leprásoknak Afrikában (Lambaréné). IFOR tag volt. Az 1952. évi Béke Nobel-díjat kapta 1953-ban a Friede der Atomkrieg (Az atomháború békéje) c. könyvéért.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1965-09-04] Albert Schweitzer német polihisztor, orvos, teológus, orgonaművész, zenetudós, író halála (szül. 1875. jan. 14.) 90 éves korában Lambarénéban (Afrika, Gabon), ahol 1913-ban kórházat alapított. 1952-ben Béke Nobel-díjat kapott, amelyből leprásokat gondozó telepet hozott létre.
Életem és gondolataim címmel önéletrajza magyarul is megjelent.
(halál, megjelent, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1964-08-09] Bárczi Gusztáv Kossuth-díjas orvos, gyógypedagógus születése (+1964. aug. 9.).
(halál)
[Részletek...] | [1964-08-09] Bárczi Gusztáv Kossuth-díjas orvos, gyógypedagógus születése (+1964. aug. 9.). Török Bélával közösen létrehozta Budapesten a Nagyothallók Iskoláját, részt vett a fővárosi iskolaorvosi intézmény megszervezésében is. Az ő nevét viseli a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, amely 2000-től az ELTE karaként működik.
(halál)
[Részletek...] | [1963-10-06] Zimmermann Ágoston Kossuth-díjas biológus születése (+1963. okt. 6.). Értékes kutatásokat végzett a gerincesek, főleg a madarak és emlősök összehasonlító anatómiájában, élet- és fejlődéstanában. Ő szerkesztette az Állatorvosi Lapokat.
(halál)
[Részletek...] | [1957-11-12] Az egy héttel korábban a labdarúgó válogatott edzésén rosszul lett és kórházba szállított Zsiborás Gábor kapus halála 36 éves korában (szül. 1957. nov. 12.). 361 NB1-es és 4 válogatott mérkőzésen védett.
(Egy svájci sportorvos könyvének címe: Az élsport egyenes út a rokkantsághoz.)
(születés)
[Részletek...] | [1955-03-11] Sir Alexander Fleming angol orvos és bakteriológus születése (+1955. márc. 11.). 1928-ban találta fel a penicillint, amely az élő szervezeten belül, annak károsítása nélkül elpusztítja a baktériumokat. 1945-ben orvosi Nobel-díjat kapott érte.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1953-03-23] Flesch Ármin orvos, egyetemi tanár születése (+1953. márc. 23.). Gyermekgyógyász, a csecsemő- és gyermekvédelem úttörője. Jelentős eredményeket ért el az angolkór, a chorea minor s a tüdőgyulladás gyógyítása terén.
(halál)
[Részletek...] | [1950-03-14] Az amerikai szenátusban Edwin Johnson szenátor javasolta, hogy ne engedjék többet az USA földjére lépni Ingrid Bergman svéd Oscar-díjas szinésznőt, mert az elhagyta férjét és Rómában mással él.
(Bergman 21 évesen ment férjhez Petter Lindstrom svéd fogorvoshoz, akivel 1948-ban 33 évesen, hollywoodi sztárként az USÁ-ban élt. 1949 márciusában Rómába ment és hét évig élt Roberto Rossellini olasz filmrendezovel. 1950 februárjában fiuk, 1952-ben ikerlányaik születtek. 1956-ban különváltak és Bergman visszatért az USÁ-ba.)
[Részletek...] | [1947-09-13] Hollós József orvos halála (szül. 1876. aug. 22.). 1905-ben megindította Az alkoholizmus című folyóiratot, szerkesztette a Népszava kiadásában az Alkoholellenes Könyvtárat. Kidolgozta a tbc-fertőzések korai diagnosztizálását és felderítette egyéb betegségekkel való összefüggéseit.
A tanácsköztársaság idején az ország tüdővész-mentesítésének tervén dolgozott. Az ellenforradalom elől emigrált, 1924-ben az USÁ-ban telepedett le, ahol magyar szervezeteket alapított és vezetett.
(halál)
[Részletek...] | [1946-04-21] John Maynard Keynes angol közgazdász születése (+1946. ápr. 21.). A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete címu muvében új gazdaságtani-gazdaságpolitikai elméletet fejtett ki, lefektetve az állammonopolista kapitalizmus gazdaságelmélet alapját. 1941-ben az angol központi bank igazgatójává nevezték ki, 1942-ben bárói rangot kapott. Fontos szerepet játszott 1944-ben a Bretton Woodsban folyó konferencián, az új kapitalista nemzetközi pénzügyi rendszer és intézményei (a Nemzetközi Valuta Alap és Világbank) kialakításában.
- + -
Érdekes, hogy Smith és Keynes, ez a két híres kapitalista közgazdász egy napon született.
Keynes így foglalta össze etikai szemléletét: "Megmaradtam, és mindig is meg fogok maradni morál nélkülinek."
1930-ban így ír: "Talán még száz évig kell magunknak és egymásnak mondanunk, hogy a becsületesség aljas dolog és a hitványság becsületesség. Az aljasság, fukarság hasznos és szükséges, míg a becsületesség nem. Csak a hitványság, irigység, kapzsiság és versengés tud végleg kivezetni bennünket a hiány sötét alagútjából. ...
Amikor az a nap eljönne, lehetőség lenne az erkölcsi törvények megváltoztatására is. Meg tudunk majd szabadulni sok álerkölcsös elvünktől, melyek kétszáz éven át kísértettek bennünket, s amik miatt néhány ilyen utálatos emberi tulajdonságot legmagasabb erénnyé magasztaltunk. A pénz, mint vagyon szeretete valamiféle utálatos betegségként lesz ismert, egyikeként a félig bűnös, félig beteges hajlamoknak, melyeket az elmebeteg ember undorodva vall be a szakorvosoknak. Amikor a hiányt legyőzzük, vissza tudunk majd térni az emberiség hagyományos erényeihez. Tisztelni fogjuk azokat, akik most képesek megtanítani minket, hogyan használjuk ki erényesen és jól a napot, az órát."
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1945-03-08] Jahn Ferenc orvos születése (+1945. márc. 8.). A modern város-szociográfia úttörője. A munkásokat gyógyította, részt vett a kommunista párt munkájában. Politikai tevékenysége miatt 1942-ben elítélték. A jugoszláv partizánok támogatása miatt 1944-ben koncentrációs táborba vitték, Dachauban halt meg.
(halál)
[Részletek...] | [1943-06-10] Bíró László József bejelentette első golyóstoll-szabadalmát a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, Töltőtoll néven.
A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig nagyjából mindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe, ahol kitalált egy folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett erre Magyarországon, a gyártási kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára ott kapott szabadalmat 1943. jun. 10-én. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985. okt. 25-én. Választott hazájában az ő születésnapja, (1899.) szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja.
[Részletek...] | [1941-08-07] Rabindranath Tagore bengáli nyelvű indiai író, költő, zeneszerző, festő születése (+1941. aug. 7.). Irodalmi Nobel-díjat kapott 1913-ban "mély érzésű, friss hangú költeményeiért, melyeket saját maga ültetett angolra, gazdagítva a Nyugat költészetét".
Küzdött a hadkötelezettség ellen (vö. nov. 13.).
Európai körútja alkalmával Bécsben megbetegedett. Korányi Sándor orvos személyesen kísérte Balatonfüredre. 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, ahol visszanyerte egészségét és gyógyultan távozott. Erről versben is megemlékezett, és fát ültetett a parkban, ahol sétány őrzi emlékét.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1939-09-23] Sigmund Freud osztrák idegorvos, pszichiáter halála (szül. 1856. máj. 6. London). A mélylélektani irányzat, pszichoanalízis megteremtője. A neurózis gyógyítására új módszert dolgozott ki - a szabad asszociációt. Nagy hatással volt a korabeli polgári szemléletre és művészetre.
(halál)
[Részletek...] | [1938-05-29] A XV. Törvénycikk szerint a sajtó, az ügyvédi, a mérnöki és az orvosi kamara tagjainak, az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20 százaléka lehetett zsidó származású és izraelita vallású.
(törvény)
[Részletek...] | [1938-05-28] Két szép napom volt: két ún. csángó asszony volt itt Moldvából… A két asszony (analfabéták) dalokat énekelt, meséket mondott, különleges kiejtésével és régies viseletével elbájoló volt.” (Bartók Béla)
A két csángómagyar házaspárt Domokos Pál Péter az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával utaztatta Magyarországra. A két asszony egyike Benedek Péterné Kósa Magdó volt (főorvos fiáról ld. júl. 12.).
[Részletek...] | [1938-04-25] Bíró László József bejelentette első golyóstoll-szabadalmát a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, Töltőtoll néven.
A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig nagyjából mindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe, ahol kitalált egy folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett erre Magyarországon, a gyártási kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára ott kapott szabadalmat 1943. jun. 10-én. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985. okt. 25-én. Választott hazájában az ő születésnapja, (1899.) szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja.
[Részletek...] | [1937-10-28] Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, akadémikus születése (+1986. okt. 22.). Elsőként izolált paprikából C-vitamint. 1937. okt. 28-án orvosi Nobel-díjat kapott a C-vitamin fölfedezéséért.
- + -
Századunkban a közlési sebesség 10 a 7-en (tízmilliószorosra) nőtt, az adatkezelés 10 6, az energiaforrásaink 10 3, fegyvereink ereje 10 6, a népességnövekedés 10 a 3-on (ezerszeresre) gyorsult...
Nem ehhez készült az ember. Hogy fennmarad-e, attól függ, gyorsabban tud-e alkalmazkodni, mintsem alantas erők elpusztítanák.
Pillanatnyi helyzete előnytelen. Arra kényszerültünk, hogy ősemberi aggyal nézzünk szembe ezzel a helyzettel...
Az ősembernek meg kellett ragadnia minden közvetlenül előnyös helyzetet; a hosszú távú kérdések hiányoztak.
A világ azóta megváltozott, de mi még mindig apró, közvetlen előnyökért áruljuk távolabbi létérdekeinket.
Katonai, ipari komplexumaink, melyek veszélyeztetik az emberiség jövőjét, jórészt annak köszönhetik szilárdságukat, hogy nagyon sok ember mindennapi kenyere függ ezektől.
(Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom)
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1937-10-28] Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus, akadémikus halála (szül. 1893. szept. 16.).
1937. okt. 28-án orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol fő kutatási területe a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, izombiokémia, bioelektronika, biogenetika, a rák keletkezése és gyógyítása volt.
- + -
"Vagy a túlnépesedést kell megakadályoznunk, vagy egy jobb és nagyobb bolygóra kell költöznünk. Az egyensúly nem tartható fenn a halálozás szabályozásával (modern orvostudomány) születésszabályozás nélkül."
(Szent-Györgyi Albert: Kis katekizmus)
- + -
Az ENSZ 2002. okt. 15-i jelentése szerint a világ kb. egymilliárd házaspárjának egyharmada még mindig nem végez semmiféle családtervezést (főleg az oktatás és az eszközök hiánya, valamint a vallási és patriarhális uralom miatt).
Az ENSZ Népesedési Alapja (The United Nations Population Fund, UNFPA) becslése szerint a munkájukhoz adott minden ezer dollár segít megelőzni 360 nemkívánt gyermek megszületését, 150 abortuszt, 1 anya halálát, 11 csecsemő halálát, 14 (1-5 éves) gyermek halálát.
Az USA jelenlegi kormánya a saját korábbi ígéretét megszegve visszavont 34 millió dollár támogatást az UNFPA-tól.
A történelem eddigi legnagyobb létszámú generációja lép most termékeny korba.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1936-02-27] Ivan Pavlov szovjet-orosz fiziológus halála (szül. 1849. szept. 26.). A feltételes reflexek kialakulásának, a gátlások osztályozásának, az alvásnak, az idegrendszeri típusoknak, az elmebetegségek keletkezésének és természetének feltárásával lehetővé tette a pszichológiai jelenségek fiziológiai magyarázatát (Pavlov kutyája). 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1933-05-22] Ferenczi Sándor pszichiáter, ideggyógyász születése (+1933. máj. 22.). Az orvosi egyetemet Bécsben végezte, majd Pesten kezdett dolgozni. A különleges elmekórtani esetekre specializálta magát. Egyik elmélete szerint a személyiség fejlődésében kulcsfontosságú a szülői gyengédség, a szeretetben felnevelt ember életében ritkábban következnek be súlyos lelki traumák. 1908 után Sigmund Freud barátja és munkatársa lett. 1913-ban megalapította a Magyar Pszicho-analitikai Egyesületet, 1931-ben annak rendelőintézetét. Legismertebb munkája az 1932-ben írott Klinikai napló. A nyolcvanas évek közepétől a tengerentúlon egyre szaporodtak követői, 1994-ben New Yorkban létrehozták a Ferenczi Intézetet, amely posztgraduális képzést nyújt pszichológusok és pszichiáterek számára.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1931-01-22] Dr. Batthyány-Strattmann László orvos, orvostörténész, egyháztörténész, akadémikus születése (+1931. jan. 22.). A "szegények orvosa", 1902-ben Köpcsényben 24 ágyas, jól felszerelt kórházat rendezett be, a hozzá forduló szegény betegeket ingyen kezelte és látta el. 1992-ben emlékére díjat alapítottak. 2003. március 23-án boldoggá avatta a pápa.
(halál)
[Részletek...] | [1929-10-23] Heim Pál gyermekorvos, egyetemi tanár születése (+1929. okt. 23.). A csecsemőgyógyászat egyik magyarországi megalapítója, behatóan foglalkozott a csecsemők táplálkozási ártalmaival, a koraszülöttek ápolásának kérdéseivel. Nagy jelentőségű a gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége.
(A legnagyobb jelentőségű gyermekvédelmi lépés lenne, ha a gyermeknemzéshez előbb képzést kellene elvégezni és szülői alkalmassági vizsgát tenni.)
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1926-04-16] György Lajos orvos, az orvostudományok doktora (1975), környezetvédő születése. Az ELTE Természetvédelmi Klubjának vezetője, s 1983-tól a Klub által kiadott Gaia Sajtószemle szerkesztője. Ökofilozófiával, általános rendszerelmélettel és környezetvédelemmel foglalkozik. Főbb művei: A jót választanod kell (1996), Vissza a kozmikus rendhez (2000).
György Lajos, akit a zöld mozgalmakban Piros néven ismernek, "a magyarországi környezetvédelem nagy öregje, aki bátor, de meggondolt kiállásával, másrészt a környezetvédelem, mint életszemlélet fáradhatatlan propagálásával és megélésével példakép ma is." (Sólyom László köztársasági elnök köszöntötte így 80. születésnapján.)
(születés)
[Részletek...] | [1925-03-30] Rudolf Steiner halála (szül. 1861. febr. 27.). Az antropozófia megteremtője új szemléletet hozott többek közt a pedagógiában (Waldorf iskolák), orvoslásban és mezőgazdaságban.
(halál)
[Részletek...] | [1925-03-16] August Paul von Wassermann német orvos, bakteriológus, egyetemi tanár születése (+1925. márc. 16.). Az immunológia fejlesztője. A vérbaj kimutatására szolgáló eljárását (WaR) 1906-ban közölte.
(halál)
[Részletek...] | [1925-03-16] August Wassermann német orvos, bakteriológus halála (szül. 1866. febr. 21.). 1906-ban találta fel a szifilisz-szérumot, és dolgozta ki a betegség felismerésének módszereit.
(halál)
[Részletek...] | [1924-02-03] Woodrow Wilson amerikai politikus születése (+1924. febr. 3.). 1913-21 között az Egyesült Államok 28. elnöke.
Az I. világháború utáni béketárgyalásokon híres 14 pontját az igazságos békéről tárgyalási alapnak tekintették a hadviselő felek, érvényesítésükre mégsem került sor, annak ellenére, hogy személyesen is jelen volt a párizsi tárgyalásokon. 1919-ben Béke Nobel-díjat kapott. Jelentős szerepe volt a Népszövetség létrehozásában és a Szovjetunió elleni intervencióban.
1920-ban agyvérzést kapott, elnökségének utolsó fél évét ágyhoz kötötten, bal oldalára lebénulva töltötte, de a Fehér Háznak ezt sikerült titokban tartania, a hatalmat szűk tanácsadói köre gyakorolta.
- + -
Nem csak a Szovjetunióban volt szokás, hogy vezetőinek, pl. Brezsnyev, Andropov, Csernyenko halálos betegségeit eltitkolták, miközben pl. folyt az európai rakétaválság.
Roosevelt a jaltai csúcs után két hónappal meghalt: vajon Európa sorsát mennyire befolyásolta, hogy gyenge alkut folytatott Sztálinnal?
Az ifjúság-szimbólum John F. Kennedy akkor sem élt volna már sokáig, ha 1963-ban Dallasban nem gyilkolják meg, mert számos kór gyötörte.
Abraham Lincoln is egy éven belül betegségben halhatott volna meg, ha 1865. ápr. 14-én színházi páholyában nem lövik le.
Ősi példa Szigetvár ostroma, ami közben a támadó sereg táborában elhunyt a szultán, de sikerült titokban tartani s a török ostrom folyt tovább a győzelemig.
Francois Mitterand már évek óta állandó orvosi kezelés alatt állt prosztatarákja miatt és gyakori depresszió jellemezte, 1988-ban mégis újra indult az elnökségért, nagy többséggel győzött is, választói nem is sejthették az igazságot államtitoknak minősíttetett egészségi állapotáról. Halála után kezelőorvosa 1996-ban kiadott könyvében elismerte: "1994 novemberétől az elnök megítélésem szerint már nem volt alkalmas tisztségére. A betegségén kívül igazán már semmi nem érdekelte." (Forrás: HVG)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1922-03-25] Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő születése (+1922. márc. 25.). Grófkisasszonyként nevelkedett, 18 évesen férjhez ment, három gyermekük született. A zürichi egyetem orvosi fakultásán hét év tanulás után 1879. február 3-án orvosi oklevelet szerzett. Svájci diplomáját csak közel két évtized múlva, 1897. május 14-én ismerték el itthon, addig csak szülésznőként gyakorolhatta hivatását. Szakkönyveket fordított, írt, orvosként tanított is. A nő mint háziorvos c. műve 1907-ben jelent meg.
(halál)
[Részletek...] | [1915-12-20] Noel Browne ír orvos halála (szül. 1915. dec. 20.). 1948-tól egészségügyi miniszterként jelentősen visszaszorította a tüdőbajt, amiben szülei meghaltak gyermekkorában és amiben maga is megbetegedett egyetemistaként.
1950-ben ingyenes anyasági ellátást és 16 éves korig ingyenes orvosi kezelést akart bevezetni, ami a katolikus egyházvezetés viharos ellenállását váltotta ki, mert az abortusz és családtervezés felé vezető lépésnek látták. Az orvosok is ellenezték, mert a bevételeiket féltették. John McQuaid érsek nyomására menesztették a kormányból, de 1951-ben függetlenként újra képviselővé választották. 1982-ig többször is volt még parlamenti képviselő és radikálisan küzdött a katolikus maradiság ellen. 1986-ban publikálta önéletrajzát „Ár ellen” címmel.
A dublini National Gallery-ben egy haladó katolikus művész kereszt alakú festményén látható az alakja, ami nagy vitát váltott ki, hiszen az egyház áldozataként mutatja be.
(születés)
[Részletek...] | [1915-08-20] Paul Ehrlich Nobel-díjas német orvos, bakteriológus halála (szül. 1854. márc. 14.). 1908-ban immunitástani kutatásaiért kapott - megosztott - orvosi Nobel-díjat. Ő a kemoterápia megalapozója, az elnevezés is tőle származik, és ő fedezte fel a salvarsant, a vérbaj gyógyítására alkalmas szert.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1913-05-19] Korányi Frigyes báró, belgyógyász, akadémikus születése (+1913. máj. 19.). A szabadságharcban főorvosként vett részt, ezért Nagykállóra száműzték. 1864-ben Pesten előbb a tifusz-fiókkórház, majd 1865-től a Rókus Kórház idegosztály vezetője volt. Ezután megszervezte az I. számú belklinikát, melynek nyugdíjba vonulásáig vezetője, 1886-87-ben a pesti egyetem rektora volt. Részt vett az egészségügyi reformintézkedések kidolgozásában. A belklinikán bevezette a laboratóriumi kutatást, a vegyi, bakteriológiai és röntgenvizsgálatokat, indítványára létesítették a gyakornoki intézményt. Önálló tudományos eredményei főleg a mellkasi betegségekkel kapcsolatosak. Kezdeményezésére jött létre Budakeszin a TBC-szanatórium, később az első fővárosi tüdőbeteg-gondozó.
(halál)
[Részletek...] | [1912-09-02] Török Aurél (Ponori Thewrewk) orvos, egyetemi tanár, antropológus, akadémikus halála (szül. 1842. febr. 13.). A budapesti Embertani Intézet és Múzeum megalapítója. A darwinizmus korai híve volt; embertani méréseket végzett, foglalkozott a honfoglaló magyarság antropológiájával is.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1910-10-30] Jean Henry Dunant svájci író, üzletember, orvos születése (+ 1910. okt. 30.). 1863-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet (vö. okt. 26.). Az első Béke Nobel-díjas (1901).
Az olasz szabadságharc kitörésekor a frontra utazott, s a solferinoi csatában személyesen volt tanúja az egészségügyi ellátás elégtelenségének. Ez indította arra, hogy önkéntes alakulatokat szervezzen a sebesültek ellátására. 1864-ben megalakultak az első nemzeti vöröskeresztes társaságok. Ebből fejlődött ki azután a vöröskeresztes mozgalom, amely 1901-re már valamennyi civilizált országban elterjedt. Később Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezetre vált szét. Dunant küzdött a leszerelésért és a zsidó állam megalapításáért. Ő alapította 1889-ben az Interparlamentáris Uniót, a Népszövetség elődjét, valamint a Világ Ifjúsága Keresztény Szövetségét.
Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.
- + -
Nemzetközi Vöröskereszt nap
(megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1907-01-26] Selye János orvosbiológus, kémikus születése (+1982. okt. 16.). A stresszelmélet kidolgozója.
(születés)
[Részletek...] | [1903-11-07] Konrad Lorenz osztrák etológus, ökológus halála (szül. 1903. nov. 7.). A korszerű magatartáskutatás egyik fő iskolájának alapítója, az impriting (bevésődés) jelenségének felfedezője. 1973-ban kapott orvosi Nobel-díjat "az egyéni és társas magatartási sémák szerveződésére és előidézéseire vonatkozó felfedezéseiért".
Fő művei magyarul is megjelentek, többek közt A civilizált emberiség nyolc halálos bűne, a Mentsétek meg a reményt! és Ember voltunk hanyatlása.
- + -
Az emberiség nyolc halálos bűne:
1. A Föld túlnépesedik, a szociális kapcsolatok túlkínálata védekezést, agressziót vált ki.
2. A természetes életteret, megélhetésünk alapját elpusztítjuk, elveszítjük a teremtés szépségét.
3. Vakság az értékekre, a szüntelen versenyben nincs idő őszinte emberi elmélkedésre.
4. Érzelmi sivárság az elpuhulás, a technológia és a pszichogyógyszerészet következtében.
5. Genetikai problémák, a szociális viselkedést fejlesztő szelekciós nyomás zavara.
6. Szülő-gyermek kapcsolat hiánya, generációs meg-nem-értés, a tradíciók rombolása.
7. Tömeg-tudatformálás, dogmatizmus, nézet-uniformizálás, manipulálás a reklám által.
8. Atomfegyverkezés. A világvége-veszély csökkenti a jövő iránti felelősségérzetet.
(Konrad Lorenz, 1972)
(megjelent, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1902-11-29] Carlo Levi olasz író, festő, orvos születése (+1975. jan. 3.). A "Hat torinói festő"-csoport tagja volt. Antifasiszta írásai miatt bebörtönözték, az Abesszínia elleni olasz agresszióval szembeni fellépése miatt 1935-ben száműzték. 1939-ben Párizsban részt vett az olasz ellenállási mozgalom megszervezésében. A háború alatt hazájában illegalitásban élt, az ellenállás jelentős alakja volt. Ahol a madár se jár című 1948-ban megjelent első regénye száműzetésének naplója. Műveit a szociográfiai hűség, a drámai szerkesztésmód jellemzi.
(háború, megjelent, születés)
[Részletek...] | [1902-02-07] Jahn Ferenc orvos születése (+1945. márc. 8.). A modern város-szociográfia úttörője. A munkásokat gyógyította, részt vett a kommunista párt munkájában. Politikai tevékenysége miatt 1942-ben elítélték. A jugoszláv partizánok támogatása miatt 1944-ben koncentrációs táborba vitték, Dachauban halt meg.
(születés)
[Részletek...] | [1901-11-11] A századforduló pusztító betegsége, a tuberkulózis elleni országos méretű védekezés megalapozója, Korányi Frigyes orvos kezdeményezésére Budakeszin megnyitották a társadalmi adakozásból létrehozott Erzsébet Szanatóriumot. Jogutódja az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet.
[Részletek...] | [1901-09-09] Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus halála (szül. 1864. nov. 24.). A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb mestere és egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége. Leghíresebb festményei az Yvette Guilbert, A Moulin Rouge-ban, a Szeparé a "Döglött patkány"-ban, a Szalon a Rue des Moulins-ben és az Orvosi vizit a Rue des Moulins-ben.
(halál)
[Részletek...] | [1901-04-10] Kresz Géza orvos születése (+1901. ápr. 10.). A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület létrehozója (vö. máj. 10.), a rohamosan növekvő Budapest egészségügyi ellátásának szervezője.
(halál)
[Részletek...] | [1899-12-05] [idezet] Emile Zola nyilatkozata a Pesti Hírlapban Jókai védelmében: "Én a költők számára halhatatlan ifjúságról álmodom, és Jókai egyike azoknak a keveseknek, akik ezt az álmot valóra váltják, mivelhogy a maga hetvenöt esztendejéhez félelem nélkül hozzá merte adni egy szeretett teremtés húsz esztendejét."
Jókai első feleségének, a nála nyolc évvel idősebb színésznőnek, Laborfalvi Rózának házasságon kívül született gyermekétől származó "mostohaunokája" és annak férje, a történelmi témákat festő Feszty Árpád elmeorvost küldtek Jókaira, amikor 13 év özvegység után feleségül vette a nála 55 évvel fiatalabb Nagy Bellát, és nászútjukon is magándetektívekkel figyeltették őket. Nagy Bella ellen még két évvel az esküvő után is tüntettek a pozsonyi színházban, megakadályozva ottani fellépését. Az író regényeit bojkottálták, a Pesti Hírlap - noha Zola nyilatkozatát még lehozta - húszéves munkatársi viszony után szakított vele.
[Részletek...] | [1899-12-02] Szontágh Miklós orvos, botanikus, balneológus születése (+1899. dec. 2.). A magashegyi klimatikus gyógymódok, a Magas-Tátra kutatója és népszerűsítője, az első magyar tüdőgyógyintézet - az Új-Tátrafüredi szanatórium - létrehozója volt. 1875-ben Ótátrafüred szomszédságában kezdte építtetni az első magyar gyógyszanatóriumot, ahol a gyógyítást a tátrai levegőre és a napsütésre alapozta. Balneológiai, klimatológiai és vízgyógyászati problémákkal foglalkozott. Ő írta az addigi legteljesebb Tátra-monográfiát és a legmegbízhatóbb tátrai útikalauzt. 1883-85 között Tátravidék címmel hetilapot szerkesztett, amelyben számos botanikai, zoológiai, geológiai és turisztikai írás látott napvilágot. A Tátrában csúcs és tó is őrzi a nevét.
(halál)
[Részletek...] | [1897-02-10] John Franklin Enders amerikai bakteriológus, víruskutató halála (szül. 1897. febr. 10.).
Izolálta a kanyaró vírusát is, amely korábban laboratóriumi körülmények között nem tenyészett. Víruskutatói munkásságáért 1954-ben megosztott orvosi Nobel-díjat kapott.
(Az emberiség átlagéletkora hirtelen megemelkedett a vírusokkal, baktériumokkal, valamint a rovarokkal szembeni csata megnyerése után. Ebben jelentős szerepük volt a II. világháború katonai fejlesztéseinek - a seregeket a betegségekkel szemben is védeni kellett. De a vírusok és rovarok elleni háború ezzel a csatával nem dőlt el. Talán egy kevésbé hadiipari hozzáállással többre mennénk...)
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1895-12-19] Nők is tanulhatnak a magyar egyetemek orvosi, bölcsész, gyógyszerész tanfolyamain - engedélyezte Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter Ferenc József nov. 18-i királyi leirata alapján.
[Részletek...] | [1895-11-18] Nők is tanulhatnak a magyar egyetemek orvosi, bölcsész, gyógyszerész tanfolyamain - mondta ki Ferenc József királyi leirata, mely alapján Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter 1895. december 19-én engedélyezte az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti tanfolyamaira a nők felvételét.
[Részletek...] | [1894-05-08] Mészáros Kálmán orvos, Afrika-kutató, szakíró, vadász halála (szül. 1894. máj. 8.). Élményeit az Abesszínia a vadászok paradicsoma és az Afrikai vadászemlékek című könyveiben írta meg. Gyűjteményével és felvételeivel a Természettudományi Múzeum kiállítási anyagát bővítette.
(Ahová a felfedezők, lőfegyveres vadászok eljutottak, oda az élővilágot pusztító civilizáció jutott el, így a felfedezők épp egy általuk pusztulásnak kitett élővilág emlékeit „mentik meg”.)
(születés)
[Részletek...] | [1893-09-16] Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos, biokémikus, akadémikus halála (szül. 1893. szept. 16.).
1937. okt. 28-án orvosi Nobel-díjat kapott "a biológiai égésfolyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában". 1947-től az Egyesült Államokban élt, ahol fő kutatási területe a sejtlégzés, a sejtoxidációs elmélet, izombiokémia, bioelektronika, biogenetika, a rák keletkezése és gyógyítása volt.
- + -
"Vagy a túlnépesedést kell megakadályoznunk, vagy egy jobb és nagyobb bolygóra kell költöznünk. Az egyensúly nem tartható fenn a halálozás szabályozásával (modern orvostudomány) születésszabályozás nélkül."
(Szent-Györgyi Albert: Kis katekizmus)
- + -
Az ENSZ 2002. okt. 15-i jelentése szerint a világ kb. egymilliárd házaspárjának egyharmada még mindig nem végez semmiféle családtervezést (főleg az oktatás és az eszközök hiánya, valamint a vallási és patriarhális uralom miatt).
Az ENSZ Népesedési Alapja (The United Nations Population Fund, UNFPA) becslése szerint a munkájukhoz adott minden ezer dollár segít megelőzni 360 nemkívánt gyermek megszületését, 150 abortuszt, 1 anya halálát, 11 csecsemő halálát, 14 (1-5 éves) gyermek halálát.
Az USA jelenlegi kormánya a saját korábbi ígéretét megszegve visszavont 34 millió dollár támogatást az UNFPA-tól.
A történelem eddigi legnagyobb létszámú generációja lép most termékeny korba.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1893-09-16] Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus, akadémikus születése (+1986. okt. 22.). Elsőként izolált paprikából C-vitamint. 1937. okt. 28-án orvosi Nobel-díjat kapott a C-vitamin fölfedezéséért.
- + -
Századunkban a közlési sebesség 10 a 7-en (tízmilliószorosra) nőtt, az adatkezelés 10 6, az energiaforrásaink 10 3, fegyvereink ereje 10 6, a népességnövekedés 10 a 3-on (ezerszeresre) gyorsult...
Nem ehhez készült az ember. Hogy fennmarad-e, attól függ, gyorsabban tud-e alkalmazkodni, mintsem alantas erők elpusztítanák.
Pillanatnyi helyzete előnytelen. Arra kényszerültünk, hogy ősemberi aggyal nézzünk szembe ezzel a helyzettel...
Az ősembernek meg kellett ragadnia minden közvetlenül előnyös helyzetet; a hosszú távú kérdések hiányoztak.
A világ azóta megváltozott, de mi még mindig apró, közvetlen előnyökért áruljuk távolabbi létérdekeinket.
Katonai, ipari komplexumaink, melyek veszélyeztetik az emberiség jövőjét, jórészt annak köszönhetik szilárdságukat, hogy nagyon sok ember mindennapi kenyere függ ezektől.
(Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom)
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1893-04-21] Markusovszky Lajos orvos, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1815. ápr. 25.). A magyar orvostudomány és orvosképzés újjászervezője. 1857-ben ő alapította az Orvosi Hetilapot, 1886-ban az Országos Közegészségügyi Egyesületet és az Egészség című orvosi folyóiratot. Nevét viseli a szombathelyi kórház, amely Markusovszky Emlékérmet, az Orvosi Hetilap pedig Markusovszky-díjat alapított.
(halál)
[Részletek...] | [1891-05-15] [idezet] XIII. Leó pápa kiadta a Rerum novarum kezdetű encikliát (körlevelet) a munkások helyzetéről (43 évvel a Kommunista Kiáltvány után). Bírálta a liberális kapitalizmus gazdasági rendszerét, amely "a munkásokat a munkaadók embertelenségének és korlátlan nyereségvágyának védtelenül kiszolgáltatta". A szociális problémákat elsősorban egyházi tanítással, az ember belső megújításával, az erkölcsi magatartás kialakításával próbálta orvosolni, valamint, hogy "a vagyontalanok nyomorúságos helyzetükből kiemelkedjenek", egyházi szociális intézményeket hozott létre és tartott fenn.
[Részletek...] | [1890-09-26] Sáska László afrikai magyar orvos halála Tanzániában (szül. 1890. szept. 26., Nagyenyed). 1931-ben kivándorolt Szomáliföldre, majd az elviselhetetlen klíma miatt Abesszíniába, ahol a császári család orvosa lett, és megszervezte az abesszín hadsereg egészségügyi szolgálatát. Ezután költözött végleges lakóhelyére, Arushába (Tanzánia), ahol évtizedeken keresztül gyógyította a maszáj és kikuju törzs tagjait, s foglalkozott a trópusi betegségek, főként a malária gyógyításával, valamint a rák elleni küzdelemmel.
(születés)
[Részletek...] | [1890-09-13] Bárczi Gusztáv Kossuth-díjas orvos, gyógypedagógus születése (+1964. aug. 9.).
(születés)
[Részletek...] | [1890-09-13] Bárczi Gusztáv Kossuth-díjas orvos, gyógypedagógus születése (+1964. aug. 9.). Török Bélával közösen létrehozta Budapesten a Nagyothallók Iskoláját, részt vett a fővárosi iskolaorvosi intézmény megszervezésében is. Az ő nevét viseli a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, amely 2000-től az ELTE karaként működik.
(születés)
[Részletek...] | [1886-11-22] Horovitz Fülöp tudományos antikvárius, orvos halála (szül. 1815. jan. 20.). Ő kért először antikvárius iparengedélyt (1852).
(halál)
[Részletek...] | [1883-06-05] John Maynard Keynes angol közgazdász születése (+1946. ápr. 21.). A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete címu muvében új gazdaságtani-gazdaságpolitikai elméletet fejtett ki, lefektetve az állammonopolista kapitalizmus gazdaságelmélet alapját. 1941-ben az angol központi bank igazgatójává nevezték ki, 1942-ben bárói rangot kapott. Fontos szerepet játszott 1944-ben a Bretton Woodsban folyó konferencián, az új kapitalista nemzetközi pénzügyi rendszer és intézményei (a Nemzetközi Valuta Alap és Világbank) kialakításában.
- + -
Érdekes, hogy Smith és Keynes, ez a két híres kapitalista közgazdász egy napon született.
Keynes így foglalta össze etikai szemléletét: "Megmaradtam, és mindig is meg fogok maradni morál nélkülinek."
1930-ban így ír: "Talán még száz évig kell magunknak és egymásnak mondanunk, hogy a becsületesség aljas dolog és a hitványság becsületesség. Az aljasság, fukarság hasznos és szükséges, míg a becsületesség nem. Csak a hitványság, irigység, kapzsiság és versengés tud végleg kivezetni bennünket a hiány sötét alagútjából. ...
Amikor az a nap eljönne, lehetőség lenne az erkölcsi törvények megváltoztatására is. Meg tudunk majd szabadulni sok álerkölcsös elvünktől, melyek kétszáz éven át kísértettek bennünket, s amik miatt néhány ilyen utálatos emberi tulajdonságot legmagasabb erénnyé magasztaltunk. A pénz, mint vagyon szeretete valamiféle utálatos betegségként lesz ismert, egyikeként a félig bűnös, félig beteges hajlamoknak, melyeket az elmebeteg ember undorodva vall be a szakorvosoknak. Amikor a hiányt legyőzzük, vissza tudunk majd térni az emberiség hagyományos erényeihez. Tisztelni fogjuk azokat, akik most képesek megtanítani minket, hogyan használjuk ki erényesen és jól a napot, az órát."
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1881-08-06] Sir Alexander Fleming angol orvos és bakteriológus születése (+1955. márc. 11.). 1928-ban találta fel a penicillint, amely az élő szervezeten belül, annak károsítása nélkül elpusztítja a baktériumokat. 1945-ben orvosi Nobel-díjat kapott érte.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1878-05-17] Flesch Ármin orvos, egyetemi tanár születése (+1953. márc. 23.). Gyermekgyógyász, a csecsemő- és gyermekvédelem úttörője. Jelentős eredményeket ért el az angolkór, a chorea minor s a tüdőgyulladás gyógyítása terén.
(születés)
[Részletek...] | [1876-08-22] Hollós József orvos halála (szül. 1876. aug. 22.). 1905-ben megindította Az alkoholizmus című folyóiratot, szerkesztette a Népszava kiadásában az Alkoholellenes Könyvtárat. Kidolgozta a tbc-fertőzések korai diagnosztizálását és felderítette egyéb betegségekkel való összefüggéseit.
A tanácsköztársaság idején az ország tüdővész-mentesítésének tervén dolgozott. Az ellenforradalom elől emigrált, 1924-ben az USÁ-ban telepedett le, ahol magyar szervezeteket alapított és vezetett.
(születés)
[Részletek...] | [1875-12-03] Zimmermann Ágoston Kossuth-díjas biológus születése (+1963. okt. 6.). Értékes kutatásokat végzett a gerincesek, főleg a madarak és emlősök összehasonlító anatómiájában, élet- és fejlődéstanában. Ő szerkesztette az Állatorvosi Lapokat.
(születés)
[Részletek...] | [1875-11-30] Heim Pál gyermekorvos, egyetemi tanár születése (+1929. okt. 23.). A csecsemőgyógyászat egyik magyarországi megalapítója, behatóan foglalkozott a csecsemők táplálkozási ártalmaival, a koraszülöttek ápolásának kérdéseivel. Nagy jelentőségű a gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége.
(A legnagyobb jelentőségű gyermekvédelmi lépés lenne, ha a gyermeknemzéshez előbb képzést kellene elvégezni és szülői alkalmassági vizsgát tenni.)
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1875-01-14] Albert Schweitzer német evangélikus lelkész, orvos, orgonaművész, zenetudós, teológus, író születése (+1965. szept. 4.). A XX. század nagy humanistája. Kórházat hozott létre főleg leprásoknak Afrikában (Lambaréné). IFOR tag volt. Az 1952. évi Béke Nobel-díjat kapta 1953-ban a Friede der Atomkrieg (Az atomháború békéje) c. könyvéért.
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1875-01-14] [sms] Albert Schweitzer evang.lelkész,orvos,orgonaművész szül. Kórház Lambaréné. Béke Nobel-díj 1953.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1875-01-14] Albert Schweitzer német polihisztor, orvos, teológus, orgonaművész, zenetudós, író halála (szül. 1875. jan. 14.) 90 éves korában Lambarénéban (Afrika, Gabon), ahol 1913-ban kórházat alapított. 1952-ben Béke Nobel-díjat kapott, amelyből leprásokat gondozó telepet hozott létre.
Életem és gondolataim címmel önéletrajza magyarul is megjelent.
(megjelent, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1873-07-07] Ferenczi Sándor pszichiáter, ideggyógyász születése (+1933. máj. 22.). Az orvosi egyetemet Bécsben végezte, majd Pesten kezdett dolgozni. A különleges elmekórtani esetekre specializálta magát. Egyik elmélete szerint a személyiség fejlődésében kulcsfontosságú a szülői gyengédség, a szeretetben felnevelt ember életében ritkábban következnek be súlyos lelki traumák. 1908 után Sigmund Freud barátja és munkatársa lett. 1913-ban megalapította a Magyar Pszicho-analitikai Egyesületet, 1931-ben annak rendelőintézetét. Legismertebb munkája az 1932-ben írott Klinikai napló. A nyolcvanas évek közepétől a tengerentúlon egyre szaporodtak követői, 1994-ben New Yorkban létrehozták a Ferenczi Intézetet, amely posztgraduális képzést nyújt pszichológusok és pszichiáterek számára.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1870-10-28] Dr. Batthyány-Strattmann László orvos, orvostörténész, egyháztörténész, akadémikus születése (+1931. jan. 22.). A "szegények orvosa", 1902-ben Köpcsényben 24 ágyas, jól felszerelt kórházat rendezett be, a hozzá forduló szegény betegeket ingyen kezelte és látta el. 1992-ben emlékére díjat alapítottak. 2003. március 23-án boldoggá avatta a pápa.
(születés)
[Részletek...] | [1866-02-21] August Wassermann német orvos, bakteriológus halála (szül. 1866. febr. 21.). 1906-ban találta fel a szifilisz-szérumot, és dolgozta ki a betegség felismerésének módszereit.
(születés)
[Részletek...] | [1866-02-21] Luise Hobbs volt az első nő, aki fogorvosi diplomát kapott, amelyet e napon vett át az Ohio állambeli Cincinattiban.
[Részletek...] | [1866-02-21] August Paul von Wassermann német orvos, bakteriológus, egyetemi tanár születése (+1925. márc. 16.). Az immunológia fejlesztője. A vérbaj kimutatására szolgáló eljárását (WaR) 1906-ban közölte.
(születés)
[Részletek...] | [1865-08-13] Semmelweis Ignác Fülöp orvos halála (szül. 1818. júl. 1.). A sebészi aszeptikus elv előfutára, ő vezette be a klóros vízzel történő kézmosást, fertőtlenítést.
(halál)
[Részletek...] | [1865-08-13] Semmelweis Ignác orvos születése (+1865. aug. 13.). A gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója, "az anyák megmentője".
(halál)
[Részletek...] | [1865-08-13] [sms] Semmelweis Ignác orvos.A sebészi aszeptikus elv előfutára, a klóros fertotlenítés bevezetoje.
[Részletek...] | [1865-07-09] Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1865. júl. 9.).
1824-1848 közt tanszékvezető a pesti egyetemen. Tankönyvek fordításával, írásaival és orvosi műszótár szerkesztésével jelentősen fejlesztette a magyar orvosi műnyelvet. 1831-ben Toldy Ferenccel megalapította a Magyar Orvosi Tár című folyóiratot. 1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnöke lett.
A szabadságharc idején, 1848 végén Magyarország főorvosává nevezték ki. Világos után egy ideig bujkált, s csak 1850-ben térhetett vissza Pestre, de szigorú rendőri felügyelet alatt állt. Az önkényuralom nemcsak tanszékétől, hanem nyugdíjigényétől is véglegesen megfosztotta, ezért hátralévő éveit igazságtalan mellőzésben és nélkülözésben töltötte.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1865-04-14] Woodrow Wilson amerikai politikus születése (+1924. febr. 3.). 1913-21 között az Egyesült Államok 28. elnöke.
Az I. világháború utáni béketárgyalásokon híres 14 pontját az igazságos békéről tárgyalási alapnak tekintették a hadviselő felek, érvényesítésükre mégsem került sor, annak ellenére, hogy személyesen is jelen volt a párizsi tárgyalásokon. 1919-ben Béke Nobel-díjat kapott. Jelentős szerepe volt a Népszövetség létrehozásában és a Szovjetunió elleni intervencióban.
1920-ban agyvérzést kapott, elnökségének utolsó fél évét ágyhoz kötötten, bal oldalára lebénulva töltötte, de a Fehér Háznak ezt sikerült titokban tartania, a hatalmat szűk tanácsadói köre gyakorolta.
- + -
Nem csak a Szovjetunióban volt szokás, hogy vezetőinek, pl. Brezsnyev, Andropov, Csernyenko halálos betegségeit eltitkolták, miközben pl. folyt az európai rakétaválság.
Roosevelt a jaltai csúcs után két hónappal meghalt: vajon Európa sorsát mennyire befolyásolta, hogy gyenge alkut folytatott Sztálinnal?
Az ifjúság-szimbólum John F. Kennedy akkor sem élt volna már sokáig, ha 1963-ban Dallasban nem gyilkolják meg, mert számos kór gyötörte.
Abraham Lincoln is egy éven belül betegségben halhatott volna meg, ha 1865. ápr. 14-én színházi páholyában nem lövik le.
Ősi példa Szigetvár ostroma, ami közben a támadó sereg táborában elhunyt a szultán, de sikerült titokban tartani s a török ostrom folyt tovább a győzelemig.
Francois Mitterand már évek óta állandó orvosi kezelés alatt állt prosztatarákja miatt és gyakori depresszió jellemezte, 1988-ban mégis újra indult az elnökségért, nagy többséggel győzött is, választói nem is sejthették az igazságot államtitoknak minősíttetett egészségi állapotáról. Halála után kezelőorvosa 1996-ban kiadott könyvében elismerte: "1994 novemberétől az elnök megítélésem szerint már nem volt alkalmas tisztségére. A betegségén kívül igazán már semmi nem érdekelte." (Forrás: HVG)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1864-11-24] Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus halála (szül. 1864. nov. 24.). A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb mestere és egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége. Leghíresebb festményei az Yvette Guilbert, A Moulin Rouge-ban, a Szeparé a "Döglött patkány"-ban, a Szalon a Rue des Moulins-ben és az Orvosi vizit a Rue des Moulins-ben.
(születés)
[Részletek...] | [1861-05-07] Rabindranath Tagore bengáli nyelvű indiai író, költő, zeneszerző, festő születése (+1941. aug. 7.). Irodalmi Nobel-díjat kapott 1913-ban "mély érzésű, friss hangú költeményeiért, melyeket saját maga ültetett angolra, gazdagítva a Nyugat költészetét".
Küzdött a hadkötelezettség ellen (vö. nov. 13.).
Európai körútja alkalmával Bécsben megbetegedett. Korányi Sándor orvos személyesen kísérte Balatonfüredre. 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, ahol visszanyerte egészségét és gyógyultan távozott. Erről versben is megemlékezett, és fát ültetett a parkban, ahol sétány őrzi emlékét.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1861-02-27] Rudolf Steiner születése (+1925 márc. 30., a svájci Dornachban). Az antropozófia megteremtője új szemléletet hozott többek közt a pedagógiában (Waldorf iskolák), orvoslásban és mezőgazdaságban.
[Részletek...] | [1861-02-27] Rudolf Steiner halála (szül. 1861. febr. 27.). Az antropozófia megteremtője új szemléletet hozott többek közt a pedagógiában (Waldorf iskolák), orvoslásban és mezőgazdaságban.
(születés)
[Részletek...] | [1858-03-12] Schöpf-Merei Ágoston orvos halála (szül. 1804. szept. 24.). A magyar tudományos gyermekgyógyászat megalapítója, az első ilyen tankönyv szerzője. Ortopédiai intézetet létesített 1835-ben, 1839-ben nyitotta az első pesti kisdedkórházat, a hallgatózó és kopogtató vizsgálat, a kórházi kórtörténetek rendszeres vezetése, a bőr alatti ín- és izommetszés, a kancsalságot javító műtétek úttörője.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1858-01-03] Grósz Frigyes orvos halála (szül. 1798. nov. 16.). Nagyváradon saját költségén kórházat alapított szegény vakok számára, ahol ingyen kezelte a betegeket.
(halál)
[Részletek...] | [1856-12-28] Woodrow Wilson amerikai politikus születése (+1924. febr. 3.). 1913-21 között az Egyesült Államok 28. elnöke.
Az I. világháború utáni béketárgyalásokon híres 14 pontját az igazságos békéről tárgyalási alapnak tekintették a hadviselő felek, érvényesítésükre mégsem került sor, annak ellenére, hogy személyesen is jelen volt a párizsi tárgyalásokon. 1919-ben Béke Nobel-díjat kapott. Jelentős szerepe volt a Népszövetség létrehozásában és a Szovjetunió elleni intervencióban.
1920-ban agyvérzést kapott, elnökségének utolsó fél évét ágyhoz kötötten, bal oldalára lebénulva töltötte, de a Fehér Háznak ezt sikerült titokban tartania, a hatalmat szűk tanácsadói köre gyakorolta.
- + -
Nem csak a Szovjetunióban volt szokás, hogy vezetőinek, pl. Brezsnyev, Andropov, Csernyenko halálos betegségeit eltitkolták, miközben pl. folyt az európai rakétaválság.
Roosevelt a jaltai csúcs után két hónappal meghalt: vajon Európa sorsát mennyire befolyásolta, hogy gyenge alkut folytatott Sztálinnal?
Az ifjúság-szimbólum John F. Kennedy akkor sem élt volna már sokáig, ha 1963-ban Dallasban nem gyilkolják meg, mert számos kór gyötörte.
Abraham Lincoln is egy éven belül betegségben halhatott volna meg, ha 1865. ápr. 14-én színházi páholyában nem lövik le.
Ősi példa Szigetvár ostroma, ami közben a támadó sereg táborában elhunyt a szultán, de sikerült titokban tartani s a török ostrom folyt tovább a győzelemig.
Francois Mitterand már évek óta állandó orvosi kezelés alatt állt prosztatarákja miatt és gyakori depresszió jellemezte, 1988-ban mégis újra indult az elnökségért, nagy többséggel győzött is, választói nem is sejthették az igazságot államtitoknak minősíttetett egészségi állapotáról. Halála után kezelőorvosa 1996-ban kiadott könyvében elismerte: "1994 novemberétől az elnök megítélésem szerint már nem volt alkalmas tisztségére. A betegségén kívül igazán már semmi nem érdekelte." (Forrás: HVG)
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1856-05-06] Sigmund Freud osztrák idegorvos, pszichiáter halála (szül. 1856. máj. 6. London). A mélylélektani irányzat, pszichoanalízis megteremtője. A neurózis gyógyítására új módszert dolgozott ki - a szabad asszociációt. Nagy hatással volt a korabeli polgári szemléletre és művészetre.
(születés)
[Részletek...] | [1854-03-14] Paul Ehrlich Nobel-díjas német orvos, bakteriológus halála (szül. 1854. márc. 14.). 1908-ban immunitástani kutatásaiért kapott - megosztott - orvosi Nobel-díjat. Ő a kemoterápia megalapozója, az elnevezés is tőle származik, és ő fedezte fel a salvarsant, a vérbaj gyógyítására alkalmas szert.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1849-09-26] Ivan Pavlov szovjet-orosz fiziológus halála (szül. 1849. szept. 26.). A feltételes reflexek kialakulásának, a gátlások osztályozásának, az alvásnak, az idegrendszeri típusoknak, az elmebetegségek keletkezésének és természetének feltárásával lehetővé tette a pszichológiai jelenségek fiziológiai magyarázatát (Pavlov kutyája). 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1847-09-30] Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő születése (+1922. márc. 25.). Grófkisasszonyként nevelkedett, 18 évesen férjhez ment, három gyermekük született. A zürichi egyetem orvosi fakultásán hét év tanulás után 1879. február 3-án orvosi oklevelet szerzett. Svájci diplomáját csak közel két évtized múlva, 1897. május 14-én ismerték el itthon, addig csak szülésznőként gyakorolhatta hivatását. Szakkönyveket fordított, írt, orvosként tanított is. A nő mint háziorvos c. műve 1907-ben jelent meg.
(születés)
[Részletek...] | [1846-08-30] Kresz Géza orvos születése (+1901. ápr. 10.). A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület létrehozója (vö. máj. 10.), a rohamosan növekvő Budapest egészségügyi ellátásának szervezője.
(születés)
[Részletek...] | [1843-08-11] Szontágh Miklós orvos, botanikus, balneológus születése (+1899. dec. 2.). A magashegyi klimatikus gyógymódok, a Magas-Tátra kutatója és népszerűsítője, az első magyar tüdőgyógyintézet - az Új-Tátrafüredi szanatórium - létrehozója volt. 1875-ben Ótátrafüred szomszédságában kezdte építtetni az első magyar gyógyszanatóriumot, ahol a gyógyítást a tátrai levegőre és a napsütésre alapozta. Balneológiai, klimatológiai és vízgyógyászati problémákkal foglalkozott. Ő írta az addigi legteljesebb Tátra-monográfiát és a legmegbízhatóbb tátrai útikalauzt. 1883-85 között Tátravidék címmel hetilapot szerkesztett, amelyben számos botanikai, zoológiai, geológiai és turisztikai írás látott napvilágot. A Tátrában csúcs és tó is őrzi a nevét.
(születés)
[Részletek...] | [1842-02-13] Török Aurél (Ponori Thewrewk) orvos, egyetemi tanár, antropológus, akadémikus halála (szül. 1842. febr. 13.). A budapesti Embertani Intézet és Múzeum megalapítója. A darwinizmus korai híve volt; embertani méréseket végzett, foglalkozott a honfoglaló magyarság antropológiájával is.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1840-02-11] Lenhossék Mihály Ignác orvos születése (+1840. febr. 11.). Széchenyi István háziorvosa és barátja volt. Országos főorvosként ő rendelte el a himlő elleni védőoltást. Jelentős érdemeket szerzett az 1831. évi kolerajárvány megfékezésében.
Az életjelenségeket a szervezet alaki és kémiai tulajdonságaira vezette vissza. A betegségek keletkezésében és gyógyításában nagy fontosságot tulajdonított a lelki jelenségeknek. Tudományos munkáiban élettannal és pszichológiával foglalkozott.
(halál, járvány)
[Részletek...] | [1832-07-01] Haberle Károly botanikus születése (+1832. júl. 1.). Németországban született, az 1810-es években költözött Magyarországra. A pesti egyetem növénytan tanára volt, és orvosi diplomát is szerzett. Jelentős szerepe volt a pesti botanikus kert állományának gyarapításában, a fajállományt közel 10 ezerre növelte. Foglalkozott ásványtani, földrajzi, csillagászati és meteorológiai kutatásokkal is. Gyilkosság áldozata lett.
(halál)
[Részletek...] | [1828-05-08] Jean Henry Dunant svájci író, üzletember, orvos születése (+ 1910. okt. 30.). 1863-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet (vö. okt. 26.). Az első Béke Nobel-díjas (1901).
Az olasz szabadságharc kitörésekor a frontra utazott, s a solferinoi csatában személyesen volt tanúja az egészségügyi ellátás elégtelenségének. Ez indította arra, hogy önkéntes alakulatokat szervezzen a sebesültek ellátására. 1864-ben megalakultak az első nemzeti vöröskeresztes társaságok. Ebből fejlődött ki azután a vöröskeresztes mozgalom, amely 1901-re már valamennyi civilizált országban elterjedt. Később Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezetre vált szét. Dunant küzdött a leszerelésért és a zsidó állam megalapításáért. Ő alapította 1889-ben az Interparlamentáris Uniót, a Népszövetség elődjét, valamint a Világ Ifjúsága Keresztény Szövetségét.
Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.
- + -
Nemzetközi Vöröskereszt nap
(megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1827-12-10] Korányi Frigyes báró, belgyógyász, akadémikus születése (+1913. máj. 19.). A szabadságharcban főorvosként vett részt, ezért Nagykállóra száműzték. 1864-ben Pesten előbb a tifusz-fiókkórház, majd 1865-től a Rókus Kórház idegosztály vezetője volt. Ezután megszervezte az I. számú belklinikát, melynek nyugdíjba vonulásáig vezetője, 1886-87-ben a pesti egyetem rektora volt. Részt vett az egészségügyi reformintézkedések kidolgozásában. A belklinikán bevezette a laboratóriumi kutatást, a vegyi, bakteriológiai és röntgenvizsgálatokat, indítványára létesítették a gyakornoki intézményt. Önálló tudományos eredményei főleg a mellkasi betegségekkel kapcsolatosak. Kezdeményezésére jött létre Budakeszin a TBC-szanatórium, később az első fővárosi tüdőbeteg-gondozó.
(születés)
[Részletek...] | [1823-01-26] Edward Jenner angol orvos születése (+1823. jan. 26.). Felfedezte, hogy a tehénhimlő váladéka alkalmas az emberi himlő elleni immunizálásra, s kidolgozta a himlő védőoltását.
(halál)
[Részletek...] | [1818-07-01] Semmelweis Ignác Fülöp orvos halála (szül. 1818. júl. 1.). A sebészi aszeptikus elv előfutára, ő vezette be a klóros vízzel történő kézmosást, fertőtlenítést.
(születés)
[Részletek...] | [1818-07-01] Semmelweis Ignác orvos születése (+1865. aug. 13.). A gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója, "az anyák megmentője".
(születés)
[Részletek...] | [1818-04-25] Tolnay Sándor állatorvos, egyetemi tanár születése (+1818. ápr. 25.).
1787-ben a pesti egyetem orvosi karán szervezett állatgyógyászati tanszék vezetője lett, s irányításával indult meg a magyar állatorvosi szakoktatás.
(halál)
[Részletek...] | [1818-04-25] Tolnay Sándor állatorvos, egyetemi tanár halála (szül. 1748. szept. 8.). 1787-ben a pesti egyetem orvosi karán szervezett állatgyógyászati tanszék vezetője lett, s irányításával indult meg a magyar állatorvosi szakoktatás.
(halál)
[Részletek...] | [1817-06-12] Báró Karl Drais fából megalkotta a kerékpár ősét, a futógépet Mannheimben (Németország). Tíz mérföld/óra sebességgel tudott futni vele, de 1829-ben már 14 mérföld/órát értek el. Viszont csak jól karbantartott utakon lehetett használni, pl. úri parkokban.
A párhuzamosan futó két kerék egy tengelyen már ősidők óta ismert volt, de két kerék egymás után? Meglehetősen drámai körülmények kényszerítették ki ezt a találmányt. 1815-ben a Bali szigeteken a Tambora vulkán annyi port lövelt a légkörbe, hogy 1816 „nyár nélküli év” lett. Éhínség, egekbe szökő árak, a lovakat levágták. Amikor újra jó termés jött, a futógépet betiltották.
1839-ben az angol K. Macmillan feltalálta a pedálhajtást. A francia E. Michaux az 1867. évi párizsi világkiállításon mutatta be a velocipedet (gyors láb). A fémfeldolgozás fejlődése létrehozta a bicycles-t (kétkerék) könnyű s szilárd acélból, de az ára egy munkás fél évnyi fizetése volt. A felfújható gumitömlőt J. B. Dunlop skót állatorvos találta ki kisfia számára 1888-ban. A láncos áttétel szabadalmak közül az angol H. J. Lawsoné (1897) terjedt el leginkább. Ugyancsak a hetvenes években vezették be az acélküllőket (W. A. Cowper). 1896-ban Susan B. Anthony azt nyilatkozta, hogy a kerékpár többet segített a nők emancipációjában, mint odáig bármi más.
(találmány, tilt)
[Részletek...] | [1815-04-25] Markusovszky Lajos orvos, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1815. ápr. 25.). A magyar orvostudomány és orvosképzés újjászervezője. 1857-ben ő alapította az Orvosi Hetilapot, 1886-ban az Országos Közegészségügyi Egyesületet és az Egészség című orvosi folyóiratot. Nevét viseli a szombathelyi kórház, amely Markusovszky Emlékérmet, az Orvosi Hetilap pedig Markusovszky-díjat alapított.
(születés)
[Részletek...] | [1815-01-20] Horovitz Fülöp tudományos antikvárius, orvos halála (szül. 1815. jan. 20.). Ő kért először antikvárius iparengedélyt (1852).
(születés)
[Részletek...] | [1814-03-26] Joseph Ignace Guillotin francia orvos születése (+1814. márc. 26.). Nevét a híres kivégzőeszköz őrizte meg, pedig a közfelfogással ellentétben nem ő volt a feltalálója, ő csak könyörületből javasolta 1791. október 10-én a francia nemzetgyűlésen a nyaktiló alkalmazását, hogy minél kevesebb kínzással végezzék ki a halálraítélteket. Indítványát 1792-ben elfogadták.
(Már Victor Hugo megjegyezte, milyen szerencsétlenek némely emberek: Kolumbus nem tudta nevét az Újvilágra ragasztani, Guillotin pedig nem tudta a nyaktilóról levakarni.)
(halál)
[Részletek...] | [1804-09-24] Schöpf-Merei Ágoston orvos halála (szül. 1804. szept. 24.). A magyar tudományos gyermekgyógyászat megalapítója, az első ilyen tankönyv szerzője. Ortopédiai intézetet létesített 1835-ben, 1839-ben nyitotta az első pesti kisdedkórházat, a hallgatózó és kopogtató vizsgálat, a kórházi kórtörténetek rendszeres vezetése, a bőr alatti ín- és izommetszés, a kancsalságot javító műtétek úttörője.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1802-04-18] Erasmus Darwin angol orvos, természettudós születése (+1802. ápr. 18.). A származástan előfutára, Charles Darwin, a darwinizmus alapítójának nagyapja. Zoonomia című munkájában evolúciós tanokat hirdetett, a különböző állatfajok embrióinak hasonlóságát, a végtaghasználat alakító erejét hangsúlyozva.
(halál)
[Részletek...] | [1799-03-13] Weszprémi István író, orvostörténész születése (+1799. márc. 13.). A XVIII. század egyik kiemelkedő tudású polihisztora. Tanult a debreceni főiskolán, 1756-ban Utrechtben szerzett orvosdoktori címet. 1755-ben világviszonylatban is úttörő munkájában pestis elleni védőoltást javasolt. 1757-től 43 éven át Debrecen város orvosa volt. Mária Terézia, mint a "nép egészségügyi gondozóját" aranyéremmel tüntette ki.
Négykötetes biobibliográfiai gyűjteménye a magyar orvostörténet enciklopédiájává szélesült, gazdag irodalom- és művelődéstörténeti anyaggal. Emlékére a Magyar Orvostörténeti Társaság róla elnevezett kitüntetést alapított, amellyel minden évben a legkiemelkedőbb orvostörténeti kutatást jutalmazzák.
(halál, tüntetés)
[Részletek...] | [1798-11-16] Grósz Frigyes orvos halála (szül. 1798. nov. 16.). Nagyváradon saját költségén kórházat alapított szegény vakok számára, ahol ingyen kezelte a betegeket.
(születés)
[Részletek...] | [1796-05-14] Edward Jenner angol orvos először oltott be himlő ellen egy nyolcéves kisfiút, megteremtve ezzel a modern védőoltás módszerét, új fejezetet nyitva a fertőző betegségek elleni küzdelemben.
[Részletek...] | [1793-04-12] Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1865. júl. 9.).
1824-1848 közt tanszékvezető a pesti egyetemen. Tankönyvek fordításával, írásaival és orvosi műszótár szerkesztésével jelentősen fejlesztette a magyar orvosi műnyelvet. 1831-ben Toldy Ferenccel megalapította a Magyar Orvosi Tár című folyóiratot. 1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnöke lett.
A szabadságharc idején, 1848 végén Magyarország főorvosává nevezték ki. Világos után egy ideig bujkált, s csak 1850-ben térhetett vissza Pestre, de szigorú rendőri felügyelet alatt állt. Az önkényuralom nemcsak tanszékétől, hanem nyugdíjigényétől is véglegesen megfosztotta, ezért hátralévő éveit igazságtalan mellőzésben és nélkülözésben töltötte.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1787-02-06] Megalapították a budapesti Állatorvostudományi Egyetem elődjét, az Állatorvosi Iskolát.
(megalapít)
[Részletek...] | [1786-08-08] Michel-Gabriel Paccard francia orvos és Jacques Balmat francia ásványgyűjtő elsőként jutott fel az Alpok és egyben Európa legmagasabb hegycsúcsára, a 4807 méter magas Mont Blancra.
[Részletek...] | [1777-12-12] Albrecht von Haller svájci költő, természettudós, orvos, filozófus halála (szül. 1708. okt. 16.). Bernben kórház- és könyvtárigazgató, 1736-tól a göttingeni egyetem anatómiai, botanikai és gyakorlati orvosi tanszékén tanított. 1753-tól Genfben tíz kötetben megírta a növénytan és orvostan bibliográfiáját, ami száz éven át alapmű maradt.
(halál)
[Részletek...] | [1777-12-11] [idezet] A Helytartótanács rendeletet adott ki a lótenyésztés és a lónemesítés fellendítése érdekében. II. József idején felállították az első állami méneseket: 1785-ben Mezőhegyesen, majd 1789-ben Bábolnán, Pesten pedig "lóorvosi" iskolát alapítottak.
[Részletek...] | [1773-05-11] Lenhossék Mihály Ignác orvos születése (+1840. febr. 11.). Széchenyi István háziorvosa és barátja volt. Országos főorvosként ő rendelte el a himlő elleni védőoltást. Jelentős érdemeket szerzett az 1831. évi kolerajárvány megfékezésében.
Az életjelenségeket a szervezet alaki és kémiai tulajdonságaira vezette vissza. A betegségek keletkezésében és gyógyításában nagy fontosságot tulajdonított a lelki jelenségeknek. Tudományos munkáiban élettannal és pszichológiával foglalkozott.
(járvány, születés)
[Részletek...] | [1771-12-06] Giovanni Battista Morgagni itáliai orvos, anatómus születése (+1771. dec. 6.). A padovai egyetem tanáraként A betegségek helyének és okának feltárása az anatómus által című 1761-ben kiadott könyvével a mai értelemben vett kórbonctan megalapítójává vált.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1769-11-07] Orvosi fakultás jött létre a nagyszombati egyetemen: ez a szervezett orvosképzés kezdete Magyarországon.
[Részletek...] | [1764-02-11] Haberle Károly botanikus születése (+1832. júl. 1.). Németországban született, az 1810-es években költözött Magyarországra. A pesti egyetem növénytan tanára volt, és orvosi diplomát is szerzett. Jelentős szerepe volt a pesti botanikus kert állományának gyarapításában, a fajállományt közel 10 ezerre növelte. Foglalkozott ásványtani, földrajzi, csillagászati és meteorológiai kutatásokkal is. Gyilkosság áldozata lett.
(születés)
[Részletek...] | [1762-06-13] Dorothea Christiana Erxleben német orvosnő halála (szül. 1715. nov. 13.). 1754. június 12-én ő volt az első nő, aki Németországban orvosi doktori címet kapott.
(halál)
[Részletek...] | [1754-06-12] Dorothea Christiana Erxleben az első orvosi diplomás nő Németországban. Csak a király külön engedélyével kezdhetett tanulni.
[Részletek...] | [1751-11-11] Julien Offray de La Mettrie francia orvos, filozófus halála (szül. 1709. dec. 25.). A francia felvilágosodás jelentős képviselője. A történelmi fejlődés legfőbb okát a kiváló személyiségek tevékenységében látta. A szellem természettörténete című materialista művének megjelentetése (1745) miatt a porosz II. Frigyes udvarába menekült. A felvilágosult abszolutizmus híve, Epikurosz hatására felismerte az élőlények fokozatos tökéletesedését, ezzel a fejlődéstan egyik előfutárává vált. Mechanikus materialista nézeteit Az embergép és A növényember című munkáiban fejtette ki.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1749-05-17] Edward Jenner angol orvos születése (+1823. jan. 26.). Felfedezte, hogy a tehénhimlő váladéka alkalmas az emberi himlő elleni immunizálásra, s kidolgozta a himlő védőoltását.
(születés)
[Részletek...] | [1748-09-08] Tolnay Sándor állatorvos, egyetemi tanár halála (szül. 1748. szept. 8.). 1787-ben a pesti egyetem orvosi karán szervezett állatgyógyászati tanszék vezetője lett, s irányításával indult meg a magyar állatorvosi szakoktatás.
(születés)
[Részletek...] | [1748-09-08] [sms] Tolnay Sándor állatorvos, egyetemi tanár szül. A magyar állatorvosi szakoktatás indítója.
[Részletek...] | [1748-09-08] Tolnay Sándor állatorvos, egyetemi tanár születése (+1818. ápr. 25.).
1787-ben a pesti egyetem orvosi karán szervezett állatgyógyászati tanszék vezetője lett, s irányításával indult meg a magyar állatorvosi szakoktatás.
(születés)
[Részletek...] | [1748-01-01] Johann Bernoulli svájci matematikus, fizikus és orvos halála (szül. 1667. aug. 6.). Differenciál- és integrálszámítás, differenciálegyenletek, variációszámítás. Tőle ered a gravitációs gyorsulás "g"-vel való jelölése.
(halál)
[Részletek...] | [1738-05-28] Joseph Ignace Guillotin francia orvos születése (+1814. márc. 26.). Nevét a híres kivégzőeszköz őrizte meg, pedig a közfelfogással ellentétben nem ő volt a feltalálója, ő csak könyörületből javasolta 1791. október 10-én a francia nemzetgyűlésen a nyaktiló alkalmazását, hogy minél kevesebb kínzással végezzék ki a halálraítélteket. Indítványát 1792-ben elfogadták.
(Már Victor Hugo megjegyezte, milyen szerencsétlenek némely emberek: Kolumbus nem tudta nevét az Újvilágra ragasztani, Guillotin pedig nem tudta a nyaktilóról levakarni.)
(születés)
[Részletek...] | [1731-12-12] Erasmus Darwin angol orvos, természettudós születése (+1802. ápr. 18.). A származástan előfutára, Charles Darwin, a darwinizmus alapítójának nagyapja. Zoonomia című munkájában evolúciós tanokat hirdetett, a különböző állatfajok embrióinak hasonlóságát, a végtaghasználat alakító erejét hangsúlyozva.
(születés)
[Részletek...] | [1723-08-13] Weszprémi István író, orvostörténész születése (+1799. márc. 13.). A XVIII. század egyik kiemelkedő tudású polihisztora. Tanult a debreceni főiskolán, 1756-ban Utrechtben szerzett orvosdoktori címet. 1755-ben világviszonylatban is úttörő munkájában pestis elleni védőoltást javasolt. 1757-től 43 éven át Debrecen város orvosa volt. Mária Terézia, mint a "nép egészségügyi gondozóját" aranyéremmel tüntette ki.
Négykötetes biobibliográfiai gyűjteménye a magyar orvostörténet enciklopédiájává szélesült, gazdag irodalom- és művelődéstörténeti anyaggal. Emlékére a Magyar Orvostörténeti Társaság róla elnevezett kitüntetést alapított, amellyel minden évben a legkiemelkedőbb orvostörténeti kutatást jutalmazzák.
(születés, tüntetés)
[Részletek...] | [1715-11-13] Dorothea Christiana Erxleben német orvosnő halála (szül. 1715. nov. 13.). 1754. június 12-én ő volt az első nő, aki Németországban orvosi doktori címet kapott.
(születés)
[Részletek...] | [1709-12-25] Julien Offray de La Mettrie francia orvos, filozófus halála (szül. 1709. dec. 25.). A francia felvilágosodás jelentős képviselője. A történelmi fejlődés legfőbb okát a kiváló személyiségek tevékenységében látta. A szellem természettörténete című materialista művének megjelentetése (1745) miatt a porosz II. Frigyes udvarába menekült. A felvilágosult abszolutizmus híve, Epikurosz hatására felismerte az élőlények fokozatos tökéletesedését, ezzel a fejlődéstan egyik előfutárává vált. Mechanikus materialista nézeteit Az embergép és A növényember című munkáiban fejtette ki.
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1708-10-16] Albrecht von Haller svájci költő, természettudós, orvos, filozófus halála (szül. 1708. okt. 16.). Bernben kórház- és könyvtárigazgató, 1736-tól a göttingeni egyetem anatómiai, botanikai és gyakorlati orvosi tanszékén tanított. 1753-tól Genfben tíz kötetben megírta a növénytan és orvostan bibliográfiáját, ami száz éven át alapmű maradt.
(születés)
[Részletek...] | [1682-02-25] Giovanni Battista Morgagni itáliai orvos, anatómus születése (+1771. dec. 6.). A padovai egyetem tanáraként A betegségek helyének és okának feltárása az anatómus által című 1761-ben kiadott könyvével a mai értelemben vett kórbonctan megalapítójává vált.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1667-08-06] Johann Bernoulli svájci matematikus, fizikus és orvos halála (szül. 1667. aug. 6.). Differenciál- és integrálszámítás, differenciálegyenletek, variációszámítás. Tőle ered a gravitációs gyorsulás "g"-vel való jelölése.
(születés)
[Részletek...] | [1650-08-21] Augustini Keresztély orvos, botanikus születése (+1650. aug. 21.). Miután meggyógyította II Ferdinándot, a király udvari orvosnak nevezte ki és Bécsben botanikus kert szervezésével is megbízta. Cirbolya- és törpefenyőből előállította a "kárpáti balzsamot", amelyet Balsamum Hungaricumnak nevezett el és 1640-ben már nagy mennyiségben gyártott.
(halál)
[Részletek...] | [1598-12-06] [idezet, sms] Augustini Keresztély orvos, botanikus szül. A "kárpáti balzsam" (Balsamum Hungaricum) eloállítója
[Részletek...] | [1598-12-06] Augustini Keresztély orvos, botanikus születése (+1650. aug. 21.). Miután meggyógyította II Ferdinándot, a király udvari orvosnak nevezte ki és Bécsben botanikus kert szervezésével is megbízta. Cirbolya- és törpefenyőből előállította a "kárpáti balzsamot", amelyet Balsamum Hungaricumnak nevezett el és 1640-ben már nagy mennyiségben gyártott.
(születés)
[Részletek...] | [1572-12-15] Méliusz Juhász Péter református író halála (szül. 1536). 1562-től haláláig a tiszántúli református egyházkerület püspöke volt. Ő szervezte meg a magyarországi református egyházat.
Az első magyar orvos-botanikai kézikönyv szerzőjeként, elsőként adott közre adatokat Debrecen környékének flórájáról.
(halál)
[Részletek...] | [1566-07-02] Michel de Notre-Dame Nostradamus francia orvos, asztrológus születése (+1566. júl. 2.). Avignonban filozófiát, Montpellierben orvostudományt tanult, orvosi praxisát 1529-ben Agen városában kezdte. 1544-ben Salonba költözött, s itt nagy hírnevet szerzett új gyógymódjaival, melyeket az 1546-47-es, Lyont és Aix-t sújtó pestisjárvány idején alkalmazott. Jövendöléseit 1547 táján kezdte, 1555-ben, Les Prophéties (Nostradamus próféciái) címmel adta ki Lyonban. Művét négysoros rímes strófák alkotják, melyeket százanként csoportosított. Közel ezer verse maradt fenn.
(halál, járvány)
[Részletek...] | [1564-10-15] Andreas Vesalius németalföldi orvos anatómus születése (+1564. okt. 15.). A tudományos bonctan, a modern anatómia egyik megalapítója. Anatómiai vizsgálatait holttestek boncolásával végezte, emiatt az inkvizíció halálra ítélte, de végül megkegyelmeztek neki.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1559-07-10] II. Henrik (francia király 1547-59) egy lovagi tornán halálos balesetet szenvedett. A szerencsétlenség a bajvívás végleges betiltását eredményezte.
(Nostredamus pontosan megjósolta előre a király halálának módját, ezért az esemény után a király megátkozásának vádjával perbe fogta az inkvizíció, de megúszta, sőt 1564-ben IX. Károly (uralkodott 1560-1574) udvari orvosa lett.)
(tilt)
[Részletek...] | [1555-11-21] Georgius Agricola (Georg Bauer) német humanista, orvos, mineralógus halála (szül. 1494. márc. 24.). Fő művében összefoglalta korának ismereteit a bányászatról, az ércekről és a fémekről, valamint vizsgálatukról.
(A római civilizáció lehanyatlásában vajon mekkora szerepe volt az ólombányászat okozta szennyezésnek, amely az értelmi képességek csökkenéséhez vezetett?)
(halál)
[Részletek...] | [1553-10-27] Szervét Mihály (Michel Servet, Miquel Serveto) spanyol orvos és vallásreformátor halála (szül. 1511. szept. 29.).
1531-ben Németországban, Hagenauban jelentette meg De trinitatis erroribus című művét, amelyben tagadta a Szentháromság dogmáját. 1553-ban adta ki a Christianismi restitutio című munkáját, amely miatt nemcsak a katolikus, de a protestáns egyházzal is összeütközésbe került. Genfben Kálvin fellépésére börtönbe vetették, s mivel tanai visszavonására nem volt hajlandó, a genfi tanács 1553. október 27-én máglyán megégette.
(halál)
[Részletek...] | [1541-09-24] Paracelsus (teljes neve: Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim) német orvos, természettudós és filozófus születése (+1541. szept. 24.). A baseli egyetemen a gyógyászat tanára volt, s egyben csodadoktor hírében állt. Ő indította meg az első orvosi-kémiai irányzatot, az iatrokémiát. A gyógyszerek készítését tekintette fő feladatának. A betegségek okát a szervezet kémiai folyamatainak zavarában kereste. Tanainak nagy befolyása volt az orvostudomány további fejlődésére. Természetfilozófiája a reneszánsz szellemét tükrözte. Felismerte, hogy a gyógyuláshoz nagyban hozzájárul a beteg akarata is.
"Az ember tudja és értse meg, hogy ha Isten nem adott volna neki természetes orvost és gyógyszert belülről, a külső orvostól nem maradhatna életben."
(halál)
[Részletek...] | [1514-12-31] Andreas Vesalius németalföldi orvos anatómus születése (+1564. okt. 15.). A tudományos bonctan, a modern anatómia egyik megalapítója. Anatómiai vizsgálatait holttestek boncolásával végezte, emiatt az inkvizíció halálra ítélte, de végül megkegyelmeztek neki.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1511-09-29] Szervét Mihály (Michel Servet, Miquel Serveto) spanyol orvos és vallásreformátor halála (szül. 1511. szept. 29.).
1531-ben Németországban, Hagenauban jelentette meg De trinitatis erroribus című művét, amelyben tagadta a Szentháromság dogmáját. 1553-ban adta ki a Christianismi restitutio című munkáját, amely miatt nemcsak a katolikus, de a protestáns egyházzal is összeütközésbe került. Genfben Kálvin fellépésére börtönbe vetették, s mivel tanai visszavonására nem volt hajlandó, a genfi tanács 1553. október 27-én máglyán megégette.
(születés)
[Részletek...] | [1503-12-14] Michel de Notre-Dame Nostradamus francia orvos, asztrológus születése (+1566. júl. 2.). Avignonban filozófiát, Montpellierben orvostudományt tanult, orvosi praxisát 1529-ben Agen városában kezdte. 1544-ben Salonba költözött, s itt nagy hírnevet szerzett új gyógymódjaival, melyeket az 1546-47-es, Lyont és Aix-t sújtó pestisjárvány idején alkalmazott. Jövendöléseit 1547 táján kezdte, 1555-ben, Les Prophéties (Nostradamus próféciái) címmel adta ki Lyonban. Művét négysoros rímes strófák alkotják, melyeket százanként csoportosított. Közel ezer verse maradt fenn.
(járvány, születés)
[Részletek...] | [1494-03-24] Georgius Agricola (Georg Bauer) német humanista, orvos, mineralógus halála (szül. 1494. márc. 24.). Fő művében összefoglalta korának ismereteit a bányászatról, az ércekről és a fémekről, valamint vizsgálatukról.
(A római civilizáció lehanyatlásában vajon mekkora szerepe volt az ólombányászat okozta szennyezésnek, amely az értelmi képességek csökkenéséhez vezetett?)
(születés)
[Részletek...] | [1493-11-10] Paracelsus (teljes neve: Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim) német orvos, természettudós és filozófus születése (+1541. szept. 24.). A baseli egyetemen a gyógyászat tanára volt, s egyben csodadoktor hírében állt. Ő indította meg az első orvosi-kémiai irányzatot, az iatrokémiát. A gyógyszerek készítését tekintette fő feladatának. A betegségek okát a szervezet kémiai folyamatainak zavarában kereste. Tanainak nagy befolyása volt az orvostudomány további fejlődésére. Természetfilozófiája a reneszánsz szellemét tükrözte. Felismerte, hogy a gyógyuláshoz nagyban hozzájárul a beteg akarata is.
"Az ember tudja és értse meg, hogy ha Isten nem adott volna neki természetes orvost és gyógyszert belülről, a külső orvostól nem maradhatna életben."
(születés)
[Részletek...] | [1367-09-01] Létrejött az első magyar egyetem. V. Orbán pápa jóváhagyta Nagy Lajos királynak a pécsi egyetem alapításáról szóló oklevelét. Az egyetem egy-egy magasabb fokú iskola köré tömörült különböző nemzetiségű tanárok és tanulók közössége volt. A négy kar közül csupán az alapképzést adó bölcsész-, valamint a jogi kar működése bizonyított, a teológiai kar felállítását a pápa nem engedélyezte. Feltételezhetően orvosi kar is működött. Az egyetem 20-25 évi fennállás után, 1390 körül elhalt.
[Részletek...] | [0925-10-27] Abu Bekr Mohammed ibn Zakarijá al-Rázi RHÁZESZ perzsa származású muszlim orvos születése (+925. okt. 27.). Legnagyobb, leghíresebb műve az orvostudomány enciklopédiája, amely 70 könyvből állt és Contineus néven lett közismert. Ő írta az egyik legrégebbi gyermekgyógyászati értekezést is. Őt tartják a középkor első nagy muszlim orvosának.
(halál)
[Részletek...] | [0865-08-28] Abu Bekr Mohammed ibn Zakarijá al-Rázi RHÁZESZ perzsa származású muszlim orvos születése (+925. okt. 27.). Legnagyobb, leghíresebb műve az orvostudomány enciklopédiája, amely 70 könyvből állt és Contineus néven lett közismert. Ő írta az egyik legrégebbi gyermekgyógyászati értekezést is. Őt tartják a középkor első nagy muszlim orvosának.
(születés)
[Részletek...] |
|
