|
|  | |
Találatok száma: 110 | [2005-08-31]  Joseph Rotblat halála (szül. 1908. nov. 4.). Béke Nobel-díj 1995-ben a nukleáris fegyverek politikai szerepének csökkentéséért és hosszú távon betiltásukért tett erőfeszítéseiért, közösen a Pugwash konferencia a tudományról és világügyekről (Pugwash Conferences on Science and World Affairs, 1957, Kanada) mozgalommal, melynek 1957-73 titkára, 1988-tól elnöke volt.
A második világháború idején fizikusként dolgozott az amerikai atombombát megvalósító Manhattan-terven, azonban 1944-ben morális alapon otthagyta azt, ugyanis ekkorra világossá vált, hogy Németország képtelen lesz nukleáris fegyvert el?állítani.
? volt az utolsó él? aláírója az 1955-ös Russel-Einstein nyilatkozatnak, melyben kimagasló tudósok álltak ki a nukleáris fegyverek nélküli világ mellett.
(háború, halál, konferencia, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...] | [1995-12-02] Telkes Mária biofizikus, egyetemi tanár születése (+1995. dec. 2.). 1939-től a Massachusettsi Technológiai Intézet tanáraként a Nap energiájának hasznosításával foglalkozott. 1948-ban tervei alapján építették fel az első napenergiával fűtött kísérleti házat Doverben. Kémiai hőtárolási felfedezéseivel kapcsolatban több mint száz cikke jelent meg, szabadalmainak száma meghaladta a húszat, az utolsót kilencven éves korában jegyeztette be. Kitüntetéseinek se szeri, se száma.
(halál, tüntetés)
[Részletek...] | [1995-04-20] Pierre Curie francia fizikus halála (szül. 1859. máj. 15.). Fizikai Nobel-díjat kapott 1903-ban megosztva feleségével, Marie Sklodowska-Curie-vel és Henri Becquerellel az utóbbi által felfedezett sugárzás tanulmányozásáért. Ő az ún. Curie-törvény megalkotója. Feleségével együtt ő fedezte fel a polóniumot és a rádiumot. A becsületrendet viszont visszautasította. 1995. ápr. 20-án hamvait a Pantheonban helyezték el.
(Mennyi áldást és mennyi átkot hozott a rádióaktivitás fölfedezése?)
(Nobel-díj, törvény)
[Részletek...] | [1995-01-01] Wigner Jenő fizikus halála (szül. 1902. nov. 17.). A fizikai Nobel-díjat 1963-ban kapta "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért".
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1995-01-01] Wigner Jenő Nobel-díjas (1963, elemi részecskék szimmetriaelvei) fizikus születése (+1995. jan. 1.).
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1992-11-05] lő Árpád fizikus, csillagász halála (szül. 1903. aug. 25.). Amerikában élt, az ő számítási módja szerint rangsorolják a sakkozókat.
(halál)
[Részletek...] | [1992-11-05] lő Árpád magyar származású amerikai fizikus, csillagász születése (+1992. nov. 5.). Az általa kitalált s róla elnevezett sakkpontozási számítás tette világhírűvé.
(halál)
[Részletek...] | [1990-12-14] Friedrich Dürrenmatt svájci német író születése (+1990. dec. 14.). A XX. század második felének legjellegzetesebb és legsikeresebb színpadi szerzőinek egyike. Világhírű drámái A fizikusok és Az öreg hölgy látogatása című tragikus komédia.
- + -
Az atombomba ledobása rettenetes erővel dobta felszínre a fizikusok, a tudósok felelősségét: félelmetes tudásukat kinek bocsátják rendelkezésére. Legvilágosabban talán Dürrenmatt A fizikusok c. drámája veti föl a problémát:
"Tudományunk iszonyatossá, kutatásunk veszélyessé, ismereteink halálossá váltak. Nekünk, fizikusoknak, egyetlen lehetőségünk maradt: ... vissza kell vennünk a tudásunkat!"
De azóta kiszélesedett a felelősség: nemcsak a tudósoknak van felelősségük, hanem minden embernek, aki a maga kis mindennapi munkájával ugyanazt a gazdasági-tudományos-technikai folyamatot (szándékosan nem írok fejlődést vagy haladást!) viszi előre, amelyet a tudósok nagy lépésekkel lendítenek meg. Mert ez a folyamat még békés úton is katasztrófába visz.
"Kérdésessé vált a reneszánszra visszamenő fenntartás nélküli bizalom egy olyan tudományban, amely a természet uraivá és birtokosaivá tesz bennünket. Főleg 1968 után nyilvánvalóvá váltak a természeti forrásokban keletkezett rombolások, az ember elidegenedése és manipulációja, a környezet halált hozó elszennyeződése, és a fejlődésben való vak hit rabszolgává tevő illúziói! Életünknek és történelmünknek többé nem lehet értelmes célja ez a tudományos-technikai-gazdasági növekedés!" (Roger Garaudy: A "bázis" a marxizmusban és a kereszténységben, Concilium 1975/4.)
"Még egyetlen társadalom sem hirdette ily mértékben a maga termelésének fontosságát, s ugyanakkor egyetlen társadalom sem rombolta szét ily mértékben a földgolyó biológiai harmóniáját, zsákmányolta ki a földgolyó ásványi gazdagságát, szennyezte be kontinenseit és tengereit piszokkal és kártékony, megsemmisíthetetlen melléktermékekkel, melyektől az emberiség aligha tud többé megszabadulni." (Hubert Lepargneur: Az egyház kritikai funkciója a társadalom által elrendelt halállal szemben, Concilium 1974/4.)
Sajnos a fizikusok döntési szabadsága csupán annyi, hogy szerencsés esetben eldönthetik, melyik hatalmat akarják szolgálni. Hiszen ma már a kutatás olyan eszközöket és beruházásokat, annyi pénzt igényel, hogy azt csak valamely hatalomtól lehet megkapni. Az sem megoldás, ha a fizikus visszaveszi a tudását, hiszen "minden kigondolhatót előbb-utóbb kigondolnak"! (Dürrenmatt, Utószó 19. pont)
(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1979)
(halál)
[Részletek...] | [1990-12-14] Friedrich Dürrenmatt svájci német drámaíró, író halála (szül. 1921. jan. 5.). Drámái: Az öreg hölgy látogatása, A Nagy Romulus, A fizikusok, János király; regényei: A bíró és a hóhér, A baleset.
(halál)
[Részletek...] | [1984-04-08] Pjotr Leonyidovics Kapica szovjet atomfizikus, akadémikus születése (+1984. ápr. 8.). Fizikai Nobel-díjat kapott 1978-ban megosztva az alacsony hőmérsékletek fizikája terén végzett, úttörő jellegű kutatásaiért. A Pugwash-konferenciák (1995-ben Béke Nobel-díjat kapott tudósmozgalom az atomfegyverek betiltásáért) egyik kezdeményezője.
(halál, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...] | [1977-12-07] Goldmark Péter Károly fizikus születése (+1977. dec. 7.). 1933-tól Amerikában élt, az ő eredménye az első színes televíziós adás, amellyel a CBS amerikai társaság 1950. január 12-én lépett a nyilvánosság elé. 1970-ben az Apollo-10 űrhajósai az általa készített miniatürizált színes TV-felvevőt használták a holdexpedició során. Ő dolgozta ki a TV-adások rögzítésének módszerét.
(halál)
[Részletek...] | [1977-06-16] Wernher von Braun német származású amerikai fizikus halála (szül. 1912. márc. 23.). Előbb Hitlernek, aztán az amerikaiaknak fejlesztett rakétákat. A második világháború idején a peenemündei rakétakísérleti telepen fejlesztette ki a V-1 (Vergeltung 1) majd a ballisztikus V-2 rakétákat. A háború végén az amerikaiak magukkal vitték, ő fejlesztette ki az első amerikai mesterséges holdat útjára bocsátó Jupiter-C rakétát és a holdraszálláshoz, az Apolló-program végrehajtásához szükséges Saturnus-rakétákat is. 1970-ben ő lett az Amerikai Űrhajózási Hivatal, a NASA tervezési részlegének vezetője.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1974-06-25] Lánczos Kornél fizikus, matematikus, egyetemi tanár születése Székesfehérváron (+1974. jún. 25.). Tudománytörténeti munkát írt a térfogalom fejlődéséről és két könyvet Einstein világáról.
(halál)
[Részletek...] | [1967-02-18] Robert Oppenheimer amerikai fizikus születése (+1967. febr. 18.). A II. világháború idején vezető szerepet vállalt az atombomba kifejlesztésében, de Hirosima tragédiája után szembefordult a hidegháborús politikával és tiltakozott a hidrogénbomba kifejlesztése ellen. 1954-ben megfosztották állásától, ezután már csak elméleti kutatásokkal foglalkozhatott.
(háború, halál, tilt)
[Részletek...] | [1967-02-18] Robert Oppenheimer amerikai fizikus, akadémikus halála (szül. 1904. ápr. 22.). A molekulafizika és a magfizika egyik úttörője. A II. világháború idején vezető szerepet vállalt a Manhattan-tervben, amelynek célja az volt, hogy megelőzzék a náci Németországot az atombomba kifejlesztésében. Hirosima tragédiája ráébresztette a tudósok felelősségére az emberiségért, ezért szembefordult a Pentagon hidegháborús politikájával és tiltakozott a hidrogénbomba kifejlesztése ellen.
(Hiába, Teller Ede megcsinálta. Nobel díjat ugyan nem kapott érte, de az ignoble, méltatlan szó kifacsarásával elnevezett csúfos Ig Nobel díjat, amit a bostoni Harvard egyetemen osztanak ki, megkapta Béke kategóriában. Az indoklás szerint egész életében azon munkálkodott, hogy örökre megváltozzon a béke fogalmának jelentése.)
(háború, halál, tilt)
[Részletek...] | [1964-05-30] Szilárd Leó magyar emigráns fizikus, biofizikus, atomtudós születése (+1964. máj. 30.). Berlinben doktorált, Einstein munkatársa volt. Hitler hatalomra kerülése után Angliában, majd Amerikában élt. Enrico Fermivel őt illette az atomreaktor szabadalma, amit jelképes 1 dollárért adott el az USÁ-nak.
Az 1940-es évek elején részt vett az atomfegyver kidolgozásában. 1945 tavaszán Einsteinnel együtt figyelmeztette az amerikai elnököt az atombomba bevetésének szükségtelen voltára, de hiába. Később az atomfegyverek korlátozásának egyik legaktívabb harcosává vált.
A második világháború után kezdte alkalmazni a fizikai kutatás módszereit a biológiában, őt szokás a biofizika megteremtőjének tekinteni.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1964-05-30] Szilárd Leó fizikus halála (szül. 1898. febr. 11.). A biofizika megteremtője. Az USÁ-ban élt, 1939-től az atomreaktor és az atombomba egyik kifejlesztője - azután pedig nyomban az atomfegyverek elleni tudósmozgalom egyik fő szervezője.
(halál)
[Részletek...] | [1961-04-12] [idezet] Felbocsátották a Szovjetunióban a világ első, embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Alekszejevics Gagarin őrnaggyal. A Vosztok-1 181 327 kilométer sugarú, nyújtott ellipszis alakú Föld körüli pályán 108 perc alatt megkerülte a Földet, majd sikeresen visszatért.
- + -
Az űrhajózás napja
- + -
"...az észlelhető világegyetem azelőtt soha nem sejtett méretekre tágult. Az új megismerésében új törvényszerűségek, a meglepetések olyan halmaza tárult fel, hogy mellettük eltörpül és lemarad minden fantáziaregény." (Bay Zoltán fizikus)
(törvény)
[Részletek...] | [1955-11-22] Felrobbantották a második szovjet hidrogénbombát Szemipalatyinszk térségében (az elsőt 1953-ban.) Andrej Szaharov fizikus szerkesztette, aki később szembefordult a rendszerrel és Béke Nobel-díjat kapott. Az amerikai hidrogénbomba-monopólium megszűnésével felgyorsult a fegyverkezési spirál.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1955-04-18] Albert Einstein német fizikus, békemozgalmár születése (+1955. ápr. 18.). 1916. máj. 11-én jelent meg Az általános relativitáselmélet. 1925-ben és 1930-ban aláírta a hadkötelezettség elleni nemzetközi kiáltványokat. 1931. aug. 2-án felhívta a világ tudósait, hogy tagadják meg a háborúért folytatott munkát. Egyik védnöke volt az 1932. aug. 27-29-i háborúellenes kongresszusnak Amszterdamban (Károlyi Mihály is ott volt).
1939 őszén Hitler atombomba-fejlesztésének hírére Fermi, Wigner Jenő, Szilárd Leó és Teller Ede mellett aláírta azt az amerikai elnöknek szóló levelet, amely sürgette az amerikai atomprogramot. Békemozgalmár barátai és rajongói súlyos csalódottságukat fejezték ki és Einstein számára is komoly lelkiismereti konfliktus maradt ezt a lépése. 1945-ben megpróbálta megakadályozni (Szilárd Leóval együtt, aki a láncreakció felfedezője volt), hogy bevessék az atombombát, de az amerikai elnök ebben bezzeg nem hallgatott rá.
- + -
"A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék." (Einstein)
- + -
Nemzetközi Pí nap (márc. 14 = 3,14), Einsteins születése emlékére.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1955-04-18] Albert Einstein Nobel-díjas fizikus, békemozgalmár halála (szül. 1874. márc. 14.). Németországban született, 1933-tól az USA-ban élt. 1921-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat "érdemdús matematikai-fizikai kutatásaiért, különös tekintettel a fotoelektromos-effektus törvényének felfedezésére". Küzdött a hadkötelezettség ellen (ld. nov. 13.).
(Feleségétől öt évig próbált elválni, végül úgy sikerült, hogy neki adta a Nobel díj teljes összegét.)
(halál, Nobel-díj, törvény)
[Részletek...] | [1950-02-03] Letartóztatták Klaus Fuchs német származású, Angliában élő fizikust. 14 évi fegyházra ítélték azzal a váddal, hogy a hidrogénbombával kapcsolatos információkat adott át a Szovjetuniónak.
[Részletek...] | [1947-10-04] Max Karl Ernst Ludwig Planck német fizikus születése (+1947. okt. 4.). A kvantumelmélet megalapozásáért fizikai Nobel-díjat kapott 1918-ban.
1900-ban felismerte, hogy a hőmérsékleti sugárzás energiája nem folytonos, hanem kis kvantumokból áll. Valamely kvantum számértéke a sugárzás frekvenciája szorozva a "h" Planck-féle állandóval. Eredményeiről 1900. december 14-én számolt be a berlini Fizikai Társaság előtt, ez a nap a kvantumelmélet születésnapja.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1942-01-08] Stephen Hawking angol fizikus születése. Noha súlyosan mozgássérült és beszélni sem tud, az általános relativitáselmélet, a fekete lyukak és az ősrobbanás világhírű szakértője. Legismertebb könyve az időről szól.
(születés)
[Részletek...] | [1934-07-04] Marie Curie-Sklodowska lengyel-francia vegyész és fizikus halála (szül. 1867. nov. 7.). Férjével, Pierre Curie-vel felfedezte a polóniumot és rádiumot. 1903-ban a radioaktivitás felismeréséért Henri Antoine Becquerel-rel fizikai Nobel-díjat, 1910-ben a tiszta rádium előállításáért kémiai Nobel-díjat kapott.
(Hősies erőfeszítések – s gyümölcse inkább átok, mint áldás.)
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1932-08-27] Albert Einstein német fizikus, békemozgalmár születése (+1955. ápr. 18.). 1916. máj. 11-én jelent meg Az általános relativitáselmélet. 1925-ben és 1930-ban aláírta a hadkötelezettség elleni nemzetközi kiáltványokat. 1931. aug. 2-án felhívta a világ tudósait, hogy tagadják meg a háborúért folytatott munkát. Egyik védnöke volt az 1932. aug. 27-29-i háborúellenes kongresszusnak Amszterdamban (Károlyi Mihály is ott volt).
1939 őszén Hitler atombomba-fejlesztésének hírére Fermi, Wigner Jenő, Szilárd Leó és Teller Ede mellett aláírta azt az amerikai elnöknek szóló levelet, amely sürgette az amerikai atomprogramot. Békemozgalmár barátai és rajongói súlyos csalódottságukat fejezték ki és Einstein számára is komoly lelkiismereti konfliktus maradt ezt a lépése. 1945-ben megpróbálta megakadályozni (Szilárd Leóval együtt, aki a láncreakció felfedezője volt), hogy bevessék az atombombát, de az amerikai elnök ebben bezzeg nem hallgatott rá.
- + -
"A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék." (Einstein)
- + -
Nemzetközi Pí nap (márc. 14 = 3,14), Einsteins születése emlékére.
(háború)
[Részletek...] | [1931-08-02] Albert Einstein német fizikus, békemozgalmár születése (+1955. ápr. 18.). 1916. máj. 11-én jelent meg Az általános relativitáselmélet. 1925-ben és 1930-ban aláírta a hadkötelezettség elleni nemzetközi kiáltványokat. 1931. aug. 2-án felhívta a világ tudósait, hogy tagadják meg a háborúért folytatott munkát. Egyik védnöke volt az 1932. aug. 27-29-i háborúellenes kongresszusnak Amszterdamban (Károlyi Mihály is ott volt).
1939 őszén Hitler atombomba-fejlesztésének hírére Fermi, Wigner Jenő, Szilárd Leó és Teller Ede mellett aláírta azt az amerikai elnöknek szóló levelet, amely sürgette az amerikai atomprogramot. Békemozgalmár barátai és rajongói súlyos csalódottságukat fejezték ki és Einstein számára is komoly lelkiismereti konfliktus maradt ezt a lépése. 1945-ben megpróbálta megakadályozni (Szilárd Leóval együtt, aki a láncreakció felfedezője volt), hogy bevessék az atombombát, de az amerikai elnök ebben bezzeg nem hallgatott rá.
- + -
"A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék." (Einstein)
- + -
Nemzetközi Pí nap (márc. 14 = 3,14), Einsteins születése emlékére.
(háború)
[Részletek...] | [1926-03-16] Massachusetts állambeli Auburnban útnak indították a Robert Hutchings Goddard amerikai fizikus által tervezett első folyékony üzemanyagú rakétát.
[Részletek...] | [1923-02-10] Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus halála (szül. 1845. márc. 27.). 1895-ben észrevette, hogy a katódsugarak hatására nagy áthatoló képességű sugárzás lép fel, amelyet X-sugárnak nevezett el, s ez ma már az ő nevét viseli. Felfedezéséért 1901-ben elsőként kapott fizikai Nobel-díjat.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1921-01-05] Friedrich Dürrenmatt svájci német drámaíró, író halála (szül. 1921. jan. 5.). Drámái: Az öreg hölgy látogatása, A Nagy Romulus, A fizikusok, János király; regényei: A bíró és a hóhér, A baleset.
(születés)
[Részletek...] | [1921-01-05] [idezet, sms] Dürrenmatt szül. "Tudományunk halálossá vált.”(A fizikusok) 1980:kész A rózsa neve (Umberto Eco).
[Részletek...] | [1921-01-05] Friedrich Dürrenmatt svájci német író születése (+1990. dec. 14.). A XX. század második felének legjellegzetesebb és legsikeresebb színpadi szerzőinek egyike. Világhírű drámái A fizikusok és Az öreg hölgy látogatása című tragikus komédia.
- + -
Az atombomba ledobása rettenetes erővel dobta felszínre a fizikusok, a tudósok felelősségét: félelmetes tudásukat kinek bocsátják rendelkezésére. Legvilágosabban talán Dürrenmatt A fizikusok c. drámája veti föl a problémát:
"Tudományunk iszonyatossá, kutatásunk veszélyessé, ismereteink halálossá váltak. Nekünk, fizikusoknak, egyetlen lehetőségünk maradt: ... vissza kell vennünk a tudásunkat!"
De azóta kiszélesedett a felelősség: nemcsak a tudósoknak van felelősségük, hanem minden embernek, aki a maga kis mindennapi munkájával ugyanazt a gazdasági-tudományos-technikai folyamatot (szándékosan nem írok fejlődést vagy haladást!) viszi előre, amelyet a tudósok nagy lépésekkel lendítenek meg. Mert ez a folyamat még békés úton is katasztrófába visz.
"Kérdésessé vált a reneszánszra visszamenő fenntartás nélküli bizalom egy olyan tudományban, amely a természet uraivá és birtokosaivá tesz bennünket. Főleg 1968 után nyilvánvalóvá váltak a természeti forrásokban keletkezett rombolások, az ember elidegenedése és manipulációja, a környezet halált hozó elszennyeződése, és a fejlődésben való vak hit rabszolgává tevő illúziói! Életünknek és történelmünknek többé nem lehet értelmes célja ez a tudományos-technikai-gazdasági növekedés!" (Roger Garaudy: A "bázis" a marxizmusban és a kereszténységben, Concilium 1975/4.)
"Még egyetlen társadalom sem hirdette ily mértékben a maga termelésének fontosságát, s ugyanakkor egyetlen társadalom sem rombolta szét ily mértékben a földgolyó biológiai harmóniáját, zsákmányolta ki a földgolyó ásványi gazdagságát, szennyezte be kontinenseit és tengereit piszokkal és kártékony, megsemmisíthetetlen melléktermékekkel, melyektől az emberiség aligha tud többé megszabadulni." (Hubert Lepargneur: Az egyház kritikai funkciója a társadalom által elrendelt halállal szemben, Concilium 1974/4.)
Sajnos a fizikusok döntési szabadsága csupán annyi, hogy szerencsés esetben eldönthetik, melyik hatalmat akarják szolgálni. Hiszen ma már a kutatás olyan eszközöket és beruházásokat, annyi pénzt igényel, hogy azt csak valamely hatalomtól lehet megkapni. Az sem megoldás, ha a fizikus visszaveszi a tudását, hiszen "minden kigondolhatót előbb-utóbb kigondolnak"! (Dürrenmatt, Utószó 19. pont)
(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1979)
(születés)
[Részletek...] | [1919-04-08] Eötvös Loránd báró, fizikus, akadémikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter születése (+1919. ápr. 8.). Legismertebb találmánya a gravitációs tér térbeli változásának mérésére szerkesztett torziós inga.
(Találmányait nem szabadalmaztatta.)
(halál, találmány)
[Részletek...] | [1919-04-08] Eötvös Loránd báró fizikus, akadémikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter halála (szül. 1848. júl. 27.). Eistein a fizika egyik fejedelmének nevezte. Találmányait (legismertebb a gravitációs tér mérésére szerkesztett torziós inga) nem szabadalmaztatta, hanem ellenszolgáltatás nélkül tette az emberiség közkincsévé.
(halál, találmány)
[Részletek...] | [1917-12-17] George Demeny magyar származású francia fizikus halála (szül. 1850. jún. 12.). A filmezés egyik úttörője, 1893-ban szabadalmaztatta a Phonoscop-ot, filmszalaggal működő mozgóképfelvevő gépet.
Tudományos alapossággal foglalkozott a mozgáselmélettel. 1880-ban "Nation" névvel tornászegyletet alapított. Őt tekintik a korszerű francia testnevelés-oktatás megteremtőjeként.
(halál)
[Részletek...] | [1916-05-11] Albert Einstein német fizikus, békemozgalmár születése (+1955. ápr. 18.). 1916. máj. 11-én jelent meg Az általános relativitáselmélet. 1925-ben és 1930-ban aláírta a hadkötelezettség elleni nemzetközi kiáltványokat. 1931. aug. 2-án felhívta a világ tudósait, hogy tagadják meg a háborúért folytatott munkát. Egyik védnöke volt az 1932. aug. 27-29-i háborúellenes kongresszusnak Amszterdamban (Károlyi Mihály is ott volt).
1939 őszén Hitler atombomba-fejlesztésének hírére Fermi, Wigner Jenő, Szilárd Leó és Teller Ede mellett aláírta azt az amerikai elnöknek szóló levelet, amely sürgette az amerikai atomprogramot. Békemozgalmár barátai és rajongói súlyos csalódottságukat fejezték ki és Einstein számára is komoly lelkiismereti konfliktus maradt ezt a lépése. 1945-ben megpróbálta megakadályozni (Szilárd Leóval együtt, aki a láncreakció felfedezője volt), hogy bevessék az atombombát, de az amerikai elnök ebben bezzeg nem hallgatott rá.
- + -
"A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék." (Einstein)
- + -
Nemzetközi Pí nap (márc. 14 = 3,14), Einsteins születése emlékére.
(háború)
[Részletek...] | [1913-10-13] Vályi Gyula matematikus, fizikus, természettudós, egyetemi tanár halála (szül. 1855. jan. 25.). A Bolyai-geometria, elektromosságtan, fénytan, hőtan, differenciálgeometria stb. tárgyköreiben értékes közleményei jelentek meg magyar és német folyóiratokban. Jelentős szerepe volt a Bolyai-geometria elfogadtatásában.
(halál)
[Részletek...] | [1912-03-23] Wernher von Braun német származású amerikai fizikus halála (szül. 1912. márc. 23.). Előbb Hitlernek, aztán az amerikaiaknak fejlesztett rakétákat. A második világháború idején a peenemündei rakétakísérleti telepen fejlesztette ki a V-1 (Vergeltung 1) majd a ballisztikus V-2 rakétákat. A háború végén az amerikaiak magukkal vitték, ő fejlesztette ki az első amerikai mesterséges holdat útjára bocsátó Jupiter-C rakétát és a holdraszálláshoz, az Apolló-program végrehajtásához szükséges Saturnus-rakétákat is. 1970-ben ő lett az Amerikai Űrhajózási Hivatal, a NASA tervezési részlegének vezetője.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1908-11-04] Joseph Rotblat halála (szül. 1908. nov. 4.). Béke Nobel-díj 1995-ben a nukleáris fegyverek politikai szerepének csökkentéséért és hosszú távon betiltásukért tett erőfeszítéseiért, közösen a Pugwash konferencia a tudományról és világügyekről (Pugwash Conferences on Science and World Affairs, 1957, Kanada) mozgalommal, melynek 1957-73 titkára, 1988-tól elnöke volt.
A második világháború idején fizikusként dolgozott az amerikai atombombát megvalósító Manhattan-terven, azonban 1944-ben morális alapon otthagyta azt, ugyanis ekkorra világossá vált, hogy Németország képtelen lesz nukleáris fegyvert el?állítani.
? volt az utolsó él? aláírója az 1955-ös Russel-Einstein nyilatkozatnak, melyben kimagasló tudósok álltak ki a nukleáris fegyverek nélküli világ mellett.
(háború, konferencia, Nobel-díj, születés, tilt)
[Részletek...] | [1907-12-23] Pierre Jules Janssen francia csillagász halála (szül. 1824. febr. 22.). Az 1868-as teljes napfogyatkozás idején ő és az angol asztrofizikus, Joseph Norman Lockyer fedezte fel a napszínképben megjelenő fényes vonalakat, s felismerte, hogy a Nap protuberanciái izzó hidrogénből állnak. Janssen dolgozta ki a napkitörések napfogyatkozástól független megfigyelési módszerét. 1875-ben kezdte meg a Nap felületének naponkénti fényképezését, amit azóta is folytatnak. 1874-ben Japánban a Vénusz átvonulásának megfigyelésénél alkalmazta először a fotoheliográfot. 1876-ban Meudonban obszervatóriumot létesített, amely később a párizsi csillagvizsgáló asztrofizikai részlege lett. 1891-ben a Mont Blanc csúcsán állíttatott fel obszervatóriumot, s bár már béna volt, felvitette magát, hogy a városi szennyeződésektől távol dolgozhasson.
(halál)
[Részletek...] | [1906-12-06] Goldmark Péter Károly fizikus születése (+1977. dec. 7.). 1933-tól Amerikában élt, az ő eredménye az első színes televíziós adás, amellyel a CBS amerikai társaság 1950. január 12-én lépett a nyilvánosság elé. 1970-ben az Apollo-10 űrhajósai az általa készített miniatürizált színes TV-felvevőt használták a holdexpedició során. Ő dolgozta ki a TV-adások rögzítésének módszerét.
(születés)
[Részletek...] | [1906-04-19] Pierre Curie francia fizikus halála (szül. 1859. máj. 15.). Fizikai Nobel-díjat kapott 1903-ban megosztva feleségével, Marie Sklodowska-Curie-vel és Henri Becquerellel az utóbbi által felfedezett sugárzás tanulmányozásáért. Ő az ún. Curie-törvény megalkotója. Feleségével együtt ő fedezte fel a polóniumot és a rádiumot. A becsületrendet viszont visszautasította. 1995. ápr. 20-án hamvait a Pantheonban helyezték el.
(Mennyi áldást és mennyi átkot hozott a rádióaktivitás fölfedezése?)
(halál, Nobel-díj, törvény)
[Részletek...] | [1904-04-22] Robert Oppenheimer amerikai fizikus, akadémikus halála (szül. 1904. ápr. 22.). A molekulafizika és a magfizika egyik úttörője. A II. világháború idején vezető szerepet vállalt a Manhattan-tervben, amelynek célja az volt, hogy megelőzzék a náci Németországot az atombomba kifejlesztésében. Hirosima tragédiája ráébresztette a tudósok felelősségére az emberiségért, ezért szembefordult a Pentagon hidegháborús politikájával és tiltakozott a hidrogénbomba kifejlesztése ellen.
(Hiába, Teller Ede megcsinálta. Nobel díjat ugyan nem kapott érte, de az ignoble, méltatlan szó kifacsarásával elnevezett csúfos Ig Nobel díjat, amit a bostoni Harvard egyetemen osztanak ki, megkapta Béke kategóriában. Az indoklás szerint egész életében azon munkálkodott, hogy örökre megváltozzon a béke fogalmának jelentése.)
(háború, születés, tilt)
[Részletek...] | [1904-04-22] Robert Oppenheimer amerikai fizikus születése (+1967. febr. 18.). A II. világháború idején vezető szerepet vállalt az atombomba kifejlesztésében, de Hirosima tragédiája után szembefordult a hidegháborús politikával és tiltakozott a hidrogénbomba kifejlesztése ellen. 1954-ben megfosztották állásától, ezután már csak elméleti kutatásokkal foglalkozhatott.
(háború, születés, tilt)
[Részletek...] | [1903-08-25] lő Árpád fizikus, csillagász halála (szül. 1903. aug. 25.). Amerikában élt, az ő számítási módja szerint rangsorolják a sakkozókat.
(születés)
[Részletek...] | [1903-08-25] lő Árpád magyar származású amerikai fizikus, csillagász születése (+1992. nov. 5.). Az általa kitalált s róla elnevezett sakkpontozási számítás tette világhírűvé.
(születés)
[Részletek...] | [1902-11-17] Wigner Jenő fizikus halála (szül. 1902. nov. 17.). A fizikai Nobel-díjat 1963-ban kapta "az atommagok és az elemi részek elméletének fejlesztéséért, kivált az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért".
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1902-11-17] Wigner Jenő Nobel-díjas (1963, elemi részecskék szimmetriaelvei) fizikus születése (+1995. jan. 1.).
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1900-12-14] A kvantumelmélet születése: Max Planck német fizikus a berlini Fizikai Társaság előtt beszámolt felismeréséről, hogy a hőmérsékleti sugárzás energiája nem folytonos, hanem kis kvantumokból áll.
[Részletek...] | [1900-12-12] Telkes Mária biofizikus, egyetemi tanár születése (+1995. dec. 2.). 1939-től a Massachusettsi Technológiai Intézet tanáraként a Nap energiájának hasznosításával foglalkozott. 1948-ban tervei alapján építették fel az első napenergiával fűtött kísérleti házat Doverben. Kémiai hőtárolási felfedezéseivel kapcsolatban több mint száz cikke jelent meg, szabadalmainak száma meghaladta a húszat, az utolsót kilencven éves korában jegyeztette be. Kitüntetéseinek se szeri, se száma.
(születés, tüntetés)
[Részletek...] | [1900-06-05] [idezet, sms] Gábor Dénes fizikus szül. Római Klub alapító tag."Állítsuk meg a mennyiségi növekedés imádatát..."
[Részletek...] | [1898-02-11] Szilárd Leó magyar emigráns fizikus, biofizikus, atomtudós születése (+1964. máj. 30.). Berlinben doktorált, Einstein munkatársa volt. Hitler hatalomra kerülése után Angliában, majd Amerikában élt. Enrico Fermivel őt illette az atomreaktor szabadalma, amit jelképes 1 dollárért adott el az USÁ-nak.
Az 1940-es évek elején részt vett az atomfegyver kidolgozásában. 1945 tavaszán Einsteinnel együtt figyelmeztette az amerikai elnököt az atombomba bevetésének szükségtelen voltára, de hiába. Később az atomfegyverek korlátozásának egyik legaktívabb harcosává vált.
A második világháború után kezdte alkalmazni a fizikai kutatás módszereit a biológiában, őt szokás a biofizika megteremtőjének tekinteni.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1898-02-11] Szilárd Leó fizikus halála (szül. 1898. febr. 11.). A biofizika megteremtője. Az USÁ-ban élt, 1939-től az atomreaktor és az atombomba egyik kifejlesztője - azután pedig nyomban az atomfegyverek elleni tudósmozgalom egyik fő szervezője.
(születés)
[Részletek...] | [1895-11-08] [idezet] Katódsugarakkal kísérletezve először látta meg saját kezének "röntgenképét" Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus. 1901-ben ő kapta az első fizikai Nobel-díjat.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1894-07-08] Pjotr Leonyidovics Kapica szovjet atomfizikus, akadémikus születése (+1984. ápr. 8.). Fizikai Nobel-díjat kapott 1978-ban megosztva az alacsony hőmérsékletek fizikája terén végzett, úttörő jellegű kutatásaiért. A Pugwash-konferenciák (1995-ben Béke Nobel-díjat kapott tudósmozgalom az atomfegyverek betiltásáért) egyik kezdeményezője.
(Nobel-díj, születés, tilt)
[Részletek...] | [1894-01-01] Heinrich Rudolf Hertz német fizikus halála (szül. 1857. febr. 22.). Bebizonyította, hogy a fény és a hő elektromágneses sugárzás. 1887-ben felfedezte a fényelektromos hatást.
(halál)
[Részletek...] | [1893-02-02] Lánczos Kornél fizikus, matematikus, egyetemi tanár születése Székesfehérváron (+1974. jún. 25.). Tudománytörténeti munkát írt a térfogalom fejlődéséről és két könyvet Einstein világáról.
(születés)
[Részletek...] | [1879-03-14] Albert Einstein német fizikus, békemozgalmár születése (+1955. ápr. 18.). 1916. máj. 11-én jelent meg Az általános relativitáselmélet. 1925-ben és 1930-ban aláírta a hadkötelezettség elleni nemzetközi kiáltványokat. 1931. aug. 2-án felhívta a világ tudósait, hogy tagadják meg a háborúért folytatott munkát. Egyik védnöke volt az 1932. aug. 27-29-i háborúellenes kongresszusnak Amszterdamban (Károlyi Mihály is ott volt).
1939 őszén Hitler atombomba-fejlesztésének hírére Fermi, Wigner Jenő, Szilárd Leó és Teller Ede mellett aláírta azt az amerikai elnöknek szóló levelet, amely sürgette az amerikai atomprogramot. Békemozgalmár barátai és rajongói súlyos csalódottságukat fejezték ki és Einstein számára is komoly lelkiismereti konfliktus maradt ezt a lépése. 1945-ben megpróbálta megakadályozni (Szilárd Leóval együtt, aki a láncreakció felfedezője volt), hogy bevessék az atombombát, de az amerikai elnök ebben bezzeg nem hallgatott rá.
- + -
"A legnagyobb tanári művészet, hogy az alkotás és felismerés örömét ébresszék." (Einstein)
- + -
Nemzetközi Pí nap (márc. 14 = 3,14), Einsteins születése emlékére.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1879-03-14] [sms] A.Einstein német fizikus,békemozgalmár szül.Felhívta a tudósokat, hogy ne dolgozzanak a háborúért.
(háború)
[Részletek...] | [1874-03-14] Albert Einstein Nobel-díjas fizikus, békemozgalmár halála (szül. 1874. márc. 14.). Németországban született, 1933-tól az USA-ban élt. 1921-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat "érdemdús matematikai-fizikai kutatásaiért, különös tekintettel a fotoelektromos-effektus törvényének felfedezésére". Küzdött a hadkötelezettség ellen (ld. nov. 13.).
(Feleségétől öt évig próbált elválni, végül úgy sikerült, hogy neki adta a Nobel díj teljes összegét.)
(Nobel-díj, születés, törvény)
[Részletek...] | [1868-02-11] Jean Bernard Léon Foucault francia fizikus halála (szül. 1819. szept. 18.). Csillagászati eszközökkel, optikával, mechanikával és elektromágnesességgel foglalkozott. 1851-ben a párizsi Pantheonban egy hosszú ingával mutatta ki a Föld tengely körüli forgását. 1852-ben feltalálta a giroszkópot.
(halál)
[Részletek...] | [1867-11-07] Marie Curie-Sklodowska lengyel-francia vegyész és fizikus halála (szül. 1867. nov. 7.). Férjével, Pierre Curie-vel felfedezte a polóniumot és rádiumot. 1903-ban a radioaktivitás felismeréséért Henri Antoine Becquerel-rel fizikai Nobel-díjat, 1910-ben a tiszta rádium előállításáért kémiai Nobel-díjat kapott.
(Hősies erőfeszítések – s gyümölcse inkább átok, mint áldás.)
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1859-05-15] Pierre Curie francia fizikus halála (szül. 1859. máj. 15.). Fizikai Nobel-díjat kapott 1903-ban megosztva feleségével, Marie Sklodowska-Curie-vel és Henri Becquerellel az utóbbi által felfedezett sugárzás tanulmányozásáért. Ő az ún. Curie-törvény megalkotója. Feleségével együtt ő fedezte fel a polóniumot és a rádiumot. A becsületrendet viszont visszautasította. 1995. ápr. 20-án hamvait a Pantheonban helyezték el.
(Mennyi áldást és mennyi átkot hozott a rádióaktivitás fölfedezése?)
(Nobel-díj, születés, törvény)
[Részletek...] | [1858-04-23] Max Karl Ernst Ludwig Planck német fizikus születése (+1947. okt. 4.). A kvantumelmélet megalapozásáért fizikai Nobel-díjat kapott 1918-ban.
1900-ban felismerte, hogy a hőmérsékleti sugárzás energiája nem folytonos, hanem kis kvantumokból áll. Valamely kvantum számértéke a sugárzás frekvenciája szorozva a "h" Planck-féle állandóval. Eredményeiről 1900. december 14-én számolt be a berlini Fizikai Társaság előtt, ez a nap a kvantumelmélet születésnapja.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1857-02-22] Heinrich Rudolf Hertz német fizikus halála (szül. 1857. febr. 22.). Bebizonyította, hogy a fény és a hő elektromágneses sugárzás. 1887-ben felfedezte a fényelektromos hatást.
(születés)
[Részletek...] | [1855-02-23] Carl Friedrich Gauss német matematikus, csillagász, fizikus halála (szül. 1777. ápr. 30.). 1801-ben megjelent Disquisitiones arithmeticae című művével kezdődött a modern számelmélet.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1855-01-25] Vályi Gyula matematikus, fizikus, természettudós, egyetemi tanár halála (szül. 1855. jan. 25.). A Bolyai-geometria, elektromosságtan, fénytan, hőtan, differenciálgeometria stb. tárgyköreiben értékes közleményei jelentek meg magyar és német folyóiratokban. Jelentős szerepe volt a Bolyai-geometria elfogadtatásában.
(születés)
[Részletek...] | [1850-06-12] George Demeny magyar származású francia fizikus halála (szül. 1850. jún. 12.). A filmezés egyik úttörője, 1893-ban szabadalmaztatta a Phonoscop-ot, filmszalaggal működő mozgóképfelvevő gépet.
Tudományos alapossággal foglalkozott a mozgáselmélettel. 1880-ban "Nation" névvel tornászegyletet alapított. Őt tekintik a korszerű francia testnevelés-oktatás megteremtőjeként.
(születés)
[Részletek...] | [1850-05-09] Joseph Louis Gay-Lussac francia fizikus és kémikus születése (+1850. máj. 9.). Felfedezte a vegyülő gázok róla elnevezett térfogati törvényét. Bátor ember volt, egyik kísérletéhez léggömbbel 8 ezer méteres magasságba emelkedett.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1848-07-27] Eötvös Loránd báró fizikus, akadémikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter halála (szül. 1848. júl. 27.). Eistein a fizika egyik fejedelmének nevezte. Találmányait (legismertebb a gravitációs tér mérésére szerkesztett torziós inga) nem szabadalmaztatta, hanem ellenszolgáltatás nélkül tette az emberiség közkincsévé.
(születés, találmány)
[Részletek...] | [1848-07-27] Eötvös Loránd báró, fizikus, akadémikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter születése (+1919. ápr. 8.). Legismertebb találmánya a gravitációs tér térbeli változásának mérésére szerkesztett torziós inga.
(Találmányait nem szabadalmaztatta.)
(születés, találmány)
[Részletek...] | [1845-03-27] Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus halála (szül. 1845. márc. 27.). 1895-ben észrevette, hogy a katódsugarak hatására nagy áthatoló képességű sugárzás lép fel, amelyet X-sugárnak nevezett el, s ez ma már az ő nevét viseli. Felfedezéséért 1901-ben elsőként kapott fizikai Nobel-díjat.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1839-01-07] [idezet] A fényképezés születésnapja. Párizsban Jacques Mandé Daguerre-nek (az azonos irányban kutató Joseph Nicéphore Niépce eredményeit felhasználva) sikerült olyan készüléket szerkesztenie, amely "tükörként" adta vissza az arcmásokat. Francois Arago fizikus ezen a napon jelentette be a francia akadémián a találmányt, majd 1839. augusztus 19-én nyilvánosságra is hozták.
(találmány)
[Részletek...] | [1824-02-22] Pierre Jules Janssen francia csillagász halála (szül. 1824. febr. 22.). Az 1868-as teljes napfogyatkozás idején ő és az angol asztrofizikus, Joseph Norman Lockyer fedezte fel a napszínképben megjelenő fényes vonalakat, s felismerte, hogy a Nap protuberanciái izzó hidrogénből állnak. Janssen dolgozta ki a napkitörések napfogyatkozástól független megfigyelési módszerét. 1875-ben kezdte meg a Nap felületének naponkénti fényképezését, amit azóta is folytatnak. 1874-ben Japánban a Vénusz átvonulásának megfigyelésénél alkalmazta először a fotoheliográfot. 1876-ban Meudonban obszervatóriumot létesített, amely később a párizsi csillagvizsgáló asztrofizikai részlege lett. 1891-ben a Mont Blanc csúcsán állíttatott fel obszervatóriumot, s bár már béna volt, felvitette magát, hogy a városi szennyeződésektől távol dolgozhasson.
(születés)
[Részletek...] | [1819-09-18] Jean Bernard Léon Foucault francia fizikus halála (szül. 1819. szept. 18.). Csillagászati eszközökkel, optikával, mechanikával és elektromágnesességgel foglalkozott. 1851-ben a párizsi Pantheonban egy hosszú ingával mutatta ki a Föld tengely körüli forgását. 1852-ben feltalálta a giroszkópot.
(születés)
[Részletek...] | [1810-02-24] Henry Cavendish angol fizikus és kémikus, a hidrogén felfedezőjének születése (+1810. febr. 24.). Megállapította, hogy a levegő oxigén és nitrogén keveréke és hogy a víz nem elem, hanem vegyület. Elsőként dolgozott ki módszert a gravitáció mérésére.
(A szén, majd olaj korszak után valószínűleg a hidrogén korszak következik, amely sokkal fenntarthatóbb.)
(halál)
[Részletek...] | [1793-08-18] Makó Pál matematikus és fizikus születése (+1793. aug. 18.). Jezsuita tanár, majd világi pap, Mária Terézia oktatásügyi tanácsadója volt. Részt vett a Ratio Educationis kidolgozásában, valamint a matematikus- és mérnökképzés korszerűsítésében. Ő írta az első korszerű hazai fizikakönyvet és az első magyarországi villamosságtani monográfiát (latin nyelven, később magyarul és németül is megjelent).
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1786-11-16] Hatvani István matematikus, fizikus, természettudós születése (+1786. 11. 16.). A magyar felvilágosodás jeles képviselője. Elsőként ő tanított hazánkban kémiát, de csillagászati megfigyeléseket is végzett.
(halál)
[Részletek...] | [1783-10-29] Jean-Baptiste le Rond d’Alembert francia matematikus, fizikus és filozófus halála (szül. 1717. nov. 16.). A XVIII. századi felvilágosodás jelentős képviselője. Mechanikai, akusztikai és csillagászati kutatásokat végzett. Az Értekezés a dinamikáról (1743) a dinamikát a statikára vezette vissza. Az algebrában bebizonyította, hogy a komplex számok elegendőek az analízis bármely területén. Ő írta a nagy francia Enciklopédia bevezetését, amelyben az emberi megismerés eredetét és fejlődését, továbbá a tudományok osztályozását írta le. Jelentősek az irodalom, a zene, az esztétika kérdéseivel foglalkozó írásai is.
(halál)
[Részletek...] | [1783-08-27] [idezet] Párizsban felszállt Jacques-Alexandre César Charles francia fizikus hidrogéngázzal töltött, selyemmel és gumival bevont 3,5 méter átmérőjű 27 köbméteres léggömbje. Kísérletével a Montgolfier-fivérek 1783. június 5-i személyzet nélküli léggömbrepülésének sikerét folytatta. A világon az első hidrogénballon 42 perces repülés után Párizstól 22 km-re, Gonesse falu közelében ért földet, a környékbeliek nem kis meglepetésére. Alig merték megközelíteni az égből alászállt "szörnyet", majd nekirontottak és vasvillákkal szétverték a földre szállt "ördögöt".
[Részletek...] | [1778-12-06] Joseph Louis Gay-Lussac francia fizikus és kémikus születése (+1850. máj. 9.). Felfedezte a vegyülő gázok róla elnevezett térfogati törvényét. Bátor ember volt, egyik kísérletéhez léggömbbel 8 ezer méteres magasságba emelkedett.
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1777-04-30] Carl Friedrich Gauss német matematikus, csillagász, fizikus halála (szül. 1777. ápr. 30.). 1801-ben megjelent Disquisitiones arithmeticae című művével kezdődött a modern számelmélet.
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1748-01-01] Johann Bernoulli svájci matematikus, fizikus és orvos halála (szül. 1667. aug. 6.). Differenciál- és integrálszámítás, differenciálegyenletek, variációszámítás. Tőle ered a gravitációs gyorsulás "g"-vel való jelölése.
(halál)
[Részletek...] | [1744-04-25] Anders Celsius svéd fizikus, csillagász születése (+1744. ápr. 25.). 1737-ben tervezte meg hőmérsékleti skáláját.
(halál)
[Részletek...] | [1742-01-14] Edmond Halley angol csillagász, fizikus halála (szül. 1656. nov. 8.). A greenwichi csillagvizsgáló intézet igazgatója. Ő készítette az első csillagászati térképeket. Felfedezte a csillagok saját mozgásának törvényét. 1698-1700 között tengeri expedíciót vezetett a mágneses elhajlás vizsgálatára. Az üstökösök csillagászatának összegzése című művében 24, 1337 és 1698 között megfigyelt üstökös pályáját írta le, köztük az 1682. évi nagy üstökösét is, amely róla kapta a nevét. A Halley-üstökös 76 évenként kerül földközelbe, utoljára 1986-ban közelítette meg bolygónkat.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1742-01-14] Edmond Halley angol csillagász, fizikus születése (+1742. jan. 14.). Ő készítette az első csillagászati térképeket. Képleteket adott a barometrikus magasságmérésre és a lencse gyújtótávolságának kiszámítására. Kiszámította 24 üstökös pályaelemeit, köztük az 1682. évi nagy üstökösét is, amely róla kapta a nevét és 76 évente tér vissza a Föld közelébe.
(halál)
[Részletek...] | [1731-10-10] Henry Cavendish angol fizikus és kémikus, a hidrogén felfedezőjének születése (+1810. febr. 24.). Megállapította, hogy a levegő oxigén és nitrogén keveréke és hogy a víz nem elem, hanem vegyület. Elsőként dolgozott ki módszert a gravitáció mérésére.
(A szén, majd olaj korszak után valószínűleg a hidrogén korszak következik, amely sokkal fenntarthatóbb.)
(születés)
[Részletek...] | [1727-03-31] Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász halála (szül. 1643. jan. 4.). Kiszámította a Hold gyorsulását és kimutatta, hogy a fehér fény a szivárvány színeire bontható. Kidolgozta a differenciál- és integrálszámítást, valamint az egyetemes tömegvonzás törvényét, a bolygórendszer kialakulását is a gravitációval indokolta. A mechanika általa alkotott és az ő nevét viselő alaptörvényeivel megalapozta a klasszikus elméleti fizikát.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1727-03-31] Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász születése (+1727. márc. 31.). Cambridge-ben tanított, majd közel 25 évig volt a Royal Society elnöke. Megalkotta a tömegvonzás, a gravitáció törvényét, s erre vezette vissza a bolygók mozgását és az ár-apály jelenséget is. Kiszámította a Hold gyorsulását, kimutatta, hogy a fehér fény a szivárvány színeire bontható. Kidolgozta a differenciál- és integrálszámítást. Megalapozta a klasszikus elméleti fizikát. Fő műve az Optika két kötete és a Philsosophiae Naturalis Principia Mathematica.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1723-07-09] Makó Pál matematikus és fizikus születése (+1793. aug. 18.). Jezsuita tanár, majd világi pap, Mária Terézia oktatásügyi tanácsadója volt. Részt vett a Ratio Educationis kidolgozásában, valamint a matematikus- és mérnökképzés korszerűsítésében. Ő írta az első korszerű hazai fizikakönyvet és az első magyarországi villamosságtani monográfiát (latin nyelven, később magyarul és németül is megjelent).
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1718-11-21] Hatvani István matematikus, fizikus, természettudós születése (+1786. 11. 16.). A magyar felvilágosodás jeles képviselője. Elsőként ő tanított hazánkban kémiát, de csillagászati megfigyeléseket is végzett.
(születés)
[Részletek...] | [1717-11-16] Jean-Baptiste le Rond d’Alembert francia matematikus, fizikus és filozófus halála (szül. 1717. nov. 16.). A XVIII. századi felvilágosodás jelentős képviselője. Mechanikai, akusztikai és csillagászati kutatásokat végzett. Az Értekezés a dinamikáról (1743) a dinamikát a statikára vezette vissza. Az algebrában bebizonyította, hogy a komplex számok elegendőek az analízis bármely területén. Ő írta a nagy francia Enciklopédia bevezetését, amelyben az emberi megismerés eredetét és fejlődését, továbbá a tudományok osztályozását írta le. Jelentősek az irodalom, a zene, az esztétika kérdéseivel foglalkozó írásai is.
(születés)
[Részletek...] | [1703-11-08] John Wallis angol matematikus és fizikus halála (szül. 1616. dec. 3.). 1649-től haláláig az oxfordi egyetemen tanított, részt vett a Royal Society alapításában. A matematikai analízis egyik megalapítója volt. Ő definiálta először a negatív kitevőjű hatványt, s ő vezette be a végtelen jelét.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1701-11-27] Anders Celsius svéd fizikus, csillagász születése (+1744. ápr. 25.). 1737-ben tervezte meg hőmérsékleti skáláját.
(születés)
[Részletek...] | [1695-07-08] Christiaan Huygens holland fizikus, csillagász és matematikus születése (+1695. júl. 8.). Ő fedezte fel a Saturnus legnagyobb holdját és az Orion ködfoltot. Nevéhez fűződik a fény hullámelméletének megalkotása, a kettős-törés magyarázata. Kidolgozta a fizikai inga elméletét, a rugalmas ütközés elméletét, tőle ered a centrifugális erő fogalma. Ő írta az első nyomtatásban megjelent valószínűségszámítási művet.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1691-12-30] Robert Boyle angol fizikus és kémikus halála (szül. 1627. jan. 25.). Egyik vezetője volt a középkori skolasztika ellen, a tapasztalaton alapuló tudományért folyó küzdelemnek. Kísérleti alapon megállapította a gázok térfogata és nyomása közötti összefüggést. Tőle származik a kémiai elem, az egyszerű és összetett test fogalma. A Szkeptikus vegyész című művének 1661-es megjelenésétől számítják az alkimista nézetekkel szemben a modern kémia kezdetét.
(Volt valami az alkímia egyházi tiltásában? Az elővigyázatosság elve. Az emberi lény túl buta, csak feltalálni tud, de a százezernyi új vegyület hatását az élővilágra és önmagára már nem tudja fölbecsülni sem, pláne nem kezelni...)
(halál, tilt)
[Részletek...] | [1667-08-06] Johann Bernoulli svájci matematikus, fizikus és orvos halála (szül. 1667. aug. 6.). Differenciál- és integrálszámítás, differenciálegyenletek, variációszámítás. Tőle ered a gravitációs gyorsulás "g"-vel való jelölése.
(születés)
[Részletek...] | [1665-01-12] Pierre Fermat francia matematikus és fizikus halála (szül. 1601. aug. 17.). Számelméleti eredményeivel messze túlszárnyalta korának tudományos színvonalát. A matematikai elemzés (szélsőérték-feladatok) és a valószínűség-számítás egyik előkészítője. A fizikában is jelentőset alkotott, nevét viseli a geometriai optika alaptörvénye.
Lapszélre firkantott ún. Nagy Fermat-sejtését évszázadok erőfeszítései után csak pár éve sikerült bebizonyítani.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1663-12-28] Francesco Maria Grimaldi itáliai fizikus és matematikus halála (szül. 1618. ápr. 2.). Felfedezte a fényelhajlást és a fényinterferenciát.
(halál)
[Részletek...] | [1662-08-19] Blaise Pascal francia matematikus, fizikus, író és filozófus születése (+1662. aug. 19.). Nevét a nyomás mértékegysége őrzi, megállapította a légnyomásnak a magasságtól való függését, ő alkalmazott először barométert magasságmérésre. 1642-ben feltalált egy mechanikus számológépet. Pierre de Fermat-val folytatott levelezéséből született meg a valószínűségszámítás. Filozófiája szerint a tudás kifejlődésében az értelemnél sokkal nagyobb szerepe van az érzelemnek és intuíciónak. Fő műve, a ragyogó bár töredékes Gondolatok ("Pensées") csak halála után, 1669-ben jelent meg. 1654-től főleg Isten apológiájával (istenbizonyítással, hitvédelemmel) foglalkozott.
(halál)
[Részletek...] | [1656-11-08] Edmond Halley angol csillagász, fizikus halála (szül. 1656. nov. 8.). A greenwichi csillagvizsgáló intézet igazgatója. Ő készítette az első csillagászati térképeket. Felfedezte a csillagok saját mozgásának törvényét. 1698-1700 között tengeri expedíciót vezetett a mágneses elhajlás vizsgálatára. Az üstökösök csillagászatának összegzése című művében 24, 1337 és 1698 között megfigyelt üstökös pályáját írta le, köztük az 1682. évi nagy üstökösét is, amely róla kapta a nevét. A Halley-üstökös 76 évenként kerül földközelbe, utoljára 1986-ban közelítette meg bolygónkat.
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1656-11-08] Edmond Halley angol csillagász, fizikus születése (+1742. jan. 14.). Ő készítette az első csillagászati térképeket. Képleteket adott a barometrikus magasságmérésre és a lencse gyújtótávolságának kiszámítására. Kiszámította 24 üstökös pályaelemeit, köztük az 1682. évi nagy üstökösét is, amely róla kapta a nevét és 76 évente tér vissza a Föld közelébe.
(születés)
[Részletek...] | [1643-01-04] Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász halála (szül. 1643. jan. 4.). Kiszámította a Hold gyorsulását és kimutatta, hogy a fehér fény a szivárvány színeire bontható. Kidolgozta a differenciál- és integrálszámítást, valamint az egyetemes tömegvonzás törvényét, a bolygórendszer kialakulását is a gravitációval indokolta. A mechanika általa alkotott és az ő nevét viselő alaptörvényeivel megalapozta a klasszikus elméleti fizikát.
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1643-01-04] Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász születése (+1727. márc. 31.). Cambridge-ben tanított, majd közel 25 évig volt a Royal Society elnöke. Megalkotta a tömegvonzás, a gravitáció törvényét, s erre vezette vissza a bolygók mozgását és az ár-apály jelenséget is. Kiszámította a Hold gyorsulását, kimutatta, hogy a fehér fény a szivárvány színeire bontható. Kidolgozta a differenciál- és integrálszámítást. Megalapozta a klasszikus elméleti fizikát. Fő műve az Optika két kötete és a Philsosophiae Naturalis Principia Mathematica.
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1629-04-14] Christiaan Huygens holland fizikus, csillagász és matematikus születése (+1695. júl. 8.). Ő fedezte fel a Saturnus legnagyobb holdját és az Orion ködfoltot. Nevéhez fűződik a fény hullámelméletének megalkotása, a kettős-törés magyarázata. Kidolgozta a fizikai inga elméletét, a rugalmas ütközés elméletét, tőle ered a centrifugális erő fogalma. Ő írta az első nyomtatásban megjelent valószínűségszámítási művet.
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1627-01-25] Robert Boyle angol fizikus és kémikus halála (szül. 1627. jan. 25.). Egyik vezetője volt a középkori skolasztika ellen, a tapasztalaton alapuló tudományért folyó küzdelemnek. Kísérleti alapon megállapította a gázok térfogata és nyomása közötti összefüggést. Tőle származik a kémiai elem, az egyszerű és összetett test fogalma. A Szkeptikus vegyész című művének 1661-es megjelenésétől számítják az alkimista nézetekkel szemben a modern kémia kezdetét.
(Volt valami az alkímia egyházi tiltásában? Az elővigyázatosság elve. Az emberi lény túl buta, csak feltalálni tud, de a százezernyi új vegyület hatását az élővilágra és önmagára már nem tudja fölbecsülni sem, pláne nem kezelni...)
(születés, tilt)
[Részletek...] | [1623-06-19] Blaise Pascal francia matematikus, fizikus, író és filozófus születése (+1662. aug. 19.). Nevét a nyomás mértékegysége őrzi, megállapította a légnyomásnak a magasságtól való függését, ő alkalmazott először barométert magasságmérésre. 1642-ben feltalált egy mechanikus számológépet. Pierre de Fermat-val folytatott levelezéséből született meg a valószínűségszámítás. Filozófiája szerint a tudás kifejlődésében az értelemnél sokkal nagyobb szerepe van az érzelemnek és intuíciónak. Fő műve, a ragyogó bár töredékes Gondolatok ("Pensées") csak halála után, 1669-ben jelent meg. 1654-től főleg Isten apológiájával (istenbizonyítással, hitvédelemmel) foglalkozott.
(születés)
[Részletek...] | [1618-04-02] Francesco Maria Grimaldi itáliai fizikus és matematikus halála (szül. 1618. ápr. 2.). Felfedezte a fényelhajlást és a fényinterferenciát.
(születés)
[Részletek...] | [1616-12-03] John Wallis angol matematikus és fizikus halála (szül. 1616. dec. 3.). 1649-től haláláig az oxfordi egyetemen tanított, részt vett a Royal Society alapításában. A matematikai analízis egyik megalapítója volt. Ő definiálta először a negatív kitevőjű hatványt, s ő vezette be a végtelen jelét.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1601-08-17] Pierre Fermat francia matematikus és fizikus halála (szül. 1601. aug. 17.). Számelméleti eredményeivel messze túlszárnyalta korának tudományos színvonalát. A matematikai elemzés (szélsőérték-feladatok) és a valószínűség-számítás egyik előkészítője. A fizikában is jelentőset alkotott, nevét viseli a geometriai optika alaptörvénye.
Lapszélre firkantott ún. Nagy Fermat-sejtését évszázadok erőfeszítései után csak pár éve sikerült bebizonyítani.
(születés, törvény)
[Részletek...] |
|
