|
|  | |
Találatok száma: 78 | [1992-12-26]  John Kemeny (Kemény János) matematikus halála (szül. 1926. máj. 31.). 1940-ben került Amerikába. Egyetemistaként Albert Einstein munkatársa volt. A második világháború idején Los Alamosban részt vett az atombomba létrehozására irányuló ún. "Manhattan-terv" elméleti munkálataiban. 1964-ben kollégájával, Thomas Kurtz professzorral kidolgozták a Basic néven ismert számítógépes programnyelvet.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1979-09-01] Merza József 49 éves, 4 gyermekes matematikus (MTA Matematikai Kutató Intézet), a Bokor katolikus bázisközösségből elsőként megtagadta a (tartalékos) behívót. Az előzetes letartóztatás 3 hónapja után 8 hónapos börtönbüntetése hátralévő részét másodfokon 36 ezer forint pénzbüntetésre változtatták. Az ügy széles körű szimpátiát és adakozást váltott ki.
Az ENSZ 96 országról 1982-ben készített jelentése (további 54 ország nem adott információt) egyedül Magyarországon említi külön a római katolikus katonaság-megtagadókat.
[Részletek...] | [1974-06-25] Lánczos Kornél fizikus, matematikus, egyetemi tanár születése Székesfehérváron (+1974. jún. 25.). Tudománytörténeti munkát írt a térfogalom fejlődéséről és két könyvet Einstein világáról.
(halál)
[Részletek...] | [1970-02-02] Lord Bertrand Arthur William Russel angol filozófus, matematikus, közéleti személyiség halála (szül. 1872. máj. 18.). 1950-ben irodalmi Nobel-díjat kapott "sokoldalú és jelentős munkásságának elismeréséül, amelyben a humanista ideálokért és a gondolat szabadságáért harcolt".
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1970-02-02] Earl Bertrand Arthur William Russell angol matematikus, filozófus születése (+1970. febr. 2.). Irodalmi Nobel-díjat kapott 1950-ben. Jelentőset alkotott a matematikai logika területén.
Az első világháborúban katonaság-megtagadó volt, pénzbüntetésre ítélték, tanári állását elvesztette. 1943-ban is kitették tanári állásából háborúellenes tevékenysége miatt.
1960-tól a háborúellenes brit "100-ak bizottságának" vezetője és haláláig az USA vietnami háborújában elkövetett bűncselekmények kivizsgálására alakult, őróla elnevezett nemzetközi bíróság elnöke volt.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1959-12-24] Jordan Károly Kossuth-díjas matematikus, akadémikus halála (szül. 1871. dec. 16.). Továbbfejlesztette a valószínűségszámítás klasszikus elméletét. Foglalkozott meteorológiával, geofizikával, kémiával, de turisztikával és barlangkutatással is.
(halál)
[Részletek...] | [1957-02-08] Neumann János matematikus, egyetemi tanár halála (szül. 1903. dec. 28.). Az elektronikus számítógép ‘atyja’, annak alapvető tételei – a kettes számrendszer alkalmazása, a memória kérdése, a programtárolás, az utasításrendszer – tőle származnak, de a halmazelmélet egzakt megalapozása is a nevéhez fűződött.
(halál)
[Részletek...] | [1957-02-08] Neumann János matematikus születése (+1957. febr. 8.). A XX. század egyik meghatározó alakja, a programozható elektronikus számítógép atyja.
(halál)
[Részletek...] | [1928-06-13] John Forbes Nash Jr. amerikai közgazdász, matematikus születése. Az ő életéről szól az Egy csodálatos elme c. négy Oscar díjas film.
Már harmincévesen klasszikusnak számított, továbbfejlesztett játékelmélete forradalmasította a közgazdaságtudományt. 1959-től közel harminc évig mentális betegségével küszködött, csak a nyolcvanas években kezdett újra beszélni és kapcsolatokat tartani. 1994-ben megosztott közgazdasági Nobel-díjat kapott "a nem kooperatív játékok elmélete terén kifejtett úttörő egyensúly-analízis kidolgozásáért".
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1926-05-31] John Kemeny (Kemény János) matematikus halála (szül. 1926. máj. 31.). 1940-ben került Amerikába. Egyetemistaként Albert Einstein munkatársa volt. A második világháború idején Los Alamosban részt vett az atombomba létrehozására irányuló ún. "Manhattan-terv" elméleti munkálataiban. 1964-ben kollégájával, Thomas Kurtz professzorral kidolgozták a Basic néven ismert számítógépes programnyelvet.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1924-02-26] Császár Ákos Kossuth-díjas (1963) matematikus, akadémikus születése. Az ELTE tanszékvezető professzora (1952-1992), a Bolyai János Matematikai Társulat főtitkára (1966-80), elnöke (1980-90), tiszteletbeli elnöke. Nevét viseli az általa megszerkesztett átló nélküli poliéder (Császár-test).
(születés)
[Részletek...] | [1913-10-13] Vályi Gyula matematikus, fizikus, természettudós, egyetemi tanár halála (szül. 1855. jan. 25.). A Bolyai-geometria, elektromosságtan, fénytan, hőtan, differenciálgeometria stb. tárgyköreiben értékes közleményei jelentek meg magyar és német folyóiratokban. Jelentős szerepe volt a Bolyai-geometria elfogadtatásában.
(halál)
[Részletek...] | [1903-12-28] Neumann János matematikus, egyetemi tanár halála (szül. 1903. dec. 28.). Az elektronikus számítógép ‘atyja’, annak alapvető tételei – a kettes számrendszer alkalmazása, a memória kérdése, a programtárolás, az utasításrendszer – tőle származnak, de a halmazelmélet egzakt megalapozása is a nevéhez fűződött.
(születés)
[Részletek...] | [1903-12-28] Neumann János matematikus születése (+1957. febr. 8.). A XX. század egyik meghatározó alakja, a programozható elektronikus számítógép atyja.
(születés)
[Részletek...] | [1893-02-02] Lánczos Kornél fizikus, matematikus, egyetemi tanár születése Székesfehérváron (+1974. jún. 25.). Tudománytörténeti munkát írt a térfogalom fejlődéséről és két könyvet Einstein világáról.
(születés)
[Részletek...] | [1882-06-29] Vész (Weiss) János Ármin mérnök, matematikus, akadémikus születése (+1882. jún. 29.). 1859-ben Pest-Budán ő alapította az első magyar sakk-kört, amelynek elnöke a nagy zeneszerző, Erkel Ferenc lett.
(halál)
[Részletek...] | [1872-05-18] Lord Bertrand Arthur William Russel angol filozófus, matematikus, közéleti személyiség halála (szül. 1872. máj. 18.). 1950-ben irodalmi Nobel-díjat kapott "sokoldalú és jelentős munkásságának elismeréséül, amelyben a humanista ideálokért és a gondolat szabadságáért harcolt".
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1872-05-18] Earl Bertrand Arthur William Russell angol matematikus, filozófus születése (+1970. febr. 2.). Irodalmi Nobel-díjat kapott 1950-ben. Jelentőset alkotott a matematikai logika területén.
Az első világháborúban katonaság-megtagadó volt, pénzbüntetésre ítélték, tanári állását elvesztette. 1943-ban is kitették tanári állásából háborúellenes tevékenysége miatt.
1960-tól a háborúellenes brit "100-ak bizottságának" vezetője és haláláig az USA vietnami háborújában elkövetett bűncselekmények kivizsgálására alakult, őróla elnevezett nemzetközi bíróság elnöke volt.
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1871-12-16] Jordan Károly Kossuth-díjas matematikus, akadémikus halála (szül. 1871. dec. 16.). Továbbfejlesztette a valószínűségszámítás klasszikus elméletét. Foglalkozott meteorológiával, geofizikával, kémiával, de turisztikával és barlangkutatással is.
(születés)
[Részletek...] | [1868-09-26] August Ferdinand Möbius német matematikus és csillagász halála (szül. 1790. nov. 17.). A róla Möbius-szalagnak elnevezett egyoldalú felület geometriájáról szóló értekezését 68 éves korában küldte el a Francia Akadémiának.
(halál)
[Részletek...] | [1868-03-02] Nagy Károly matematikus, csillagász, közgazdász, publicista, akadémikus születése (+1868. márc. 2.). A méterrendszer első hazai szorgalmazója, ő hozta be az első méter- és kilogramm-etalonokat Párizsból. Bicskén csillagvizsgálót építtetett és szerelt fel.
(halál)
[Részletek...] | [1868-03-02] Nagy Károly matematikus, csillagász, közgazdász, publicista, akadémikus halála (szül. 1797. dec. 6.). A méterrendszer első hazai szorgalmazója volt, ő hozta be az első méter- és kilogramm-etalonokat Párizsból, ő készítette az első magyar földgömböt.
(halál)
[Részletek...] | [1860-01-27] Bolyai János matematikus halála (szül. 1802. dec. 15.). Az euklideszit általánosító geometriai rendszer alkotója.
(halál)
[Részletek...] | [1856-11-20] Bolyai Farkas matematikus, akadémikus születése (+1856. nov. 20.). Bolyai János édesapja, az erdélyi magyar tudomány kiemelkedő alakja.
(halál)
[Részletek...] | [1855-02-23] Carl Friedrich Gauss német matematikus, csillagász, fizikus halála (szül. 1777. ápr. 30.). 1801-ben megjelent Disquisitiones arithmeticae című művével kezdődött a modern számelmélet.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1855-01-25] Vályi Gyula matematikus, fizikus, természettudós, egyetemi tanár halála (szül. 1855. jan. 25.). A Bolyai-geometria, elektromosságtan, fénytan, hőtan, differenciálgeometria stb. tárgyköreiben értékes közleményei jelentek meg magyar és német folyóiratokban. Jelentős szerepe volt a Bolyai-geometria elfogadtatásában.
(születés)
[Részletek...] | [1852-11-29] Augusta Ada Lovelace angol matematikus halála (szül. 1815. dec. 10.). Lord Byron lánya. Charles Babbage angol matematikus munkatársaként egy differenciál- és analitikai gép kidolgozásán munkálkodott, megsejtve a számítógépek későbbi alkalmazhatóságát. Példafeladatok elvégzésére programokat is készített. A számítástechnika korai előfutáraként nevét őrzi az ADA számítógépes programnyelv.
(halál)
[Részletek...] | [1826-05-07] Vész (Weiss) János Ármin mérnök, matematikus, akadémikus születése (+1882. jún. 29.). 1859-ben Pest-Budán ő alapította az első magyar sakk-kört, amelynek elnöke a nagy zeneszerző, Erkel Ferenc lett.
(születés)
[Részletek...] | [1815-12-10] Augusta Ada Lovelace angol matematikus halála (szül. 1815. dec. 10.). Lord Byron lánya. Charles Babbage angol matematikus munkatársaként egy differenciál- és analitikai gép kidolgozásán munkálkodott, megsejtve a számítógépek későbbi alkalmazhatóságát. Példafeladatok elvégzésére programokat is készített. A számítástechnika korai előfutáraként nevét őrzi az ADA számítógépes programnyelv.
(születés)
[Részletek...] | [1802-12-15] Bolyai János matematikus halála (szül. 1802. dec. 15.). Az euklideszit általánosító geometriai rendszer alkotója.
(születés)
[Részletek...] | [1797-12-06] Nagy Károly matematikus, csillagász, közgazdász, publicista, akadémikus halála (szül. 1797. dec. 6.). A méterrendszer első hazai szorgalmazója volt, ő hozta be az első méter- és kilogramm-etalonokat Párizsból, ő készítette az első magyar földgömböt.
(születés)
[Részletek...] | [1797-12-06] Nagy Károly matematikus, csillagász, közgazdász, publicista, akadémikus születése (+1868. márc. 2.). A méterrendszer első hazai szorgalmazója, ő hozta be az első méter- és kilogramm-etalonokat Párizsból. Bicskén csillagvizsgálót építtetett és szerelt fel.
(születés)
[Részletek...] | [1794-03-29] Megölték a börtönben Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat) márkit. Francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus (szül. 1743. szept. 17.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára, a Nemzetgyűlés tagja, később elnöke volt. A szélsőséges párt megvádolta, letartóztatták és a börtönben másnap megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Értekezett a valószínűségről és integrálszámításról.
(Már Thomas Robert Malthus (1766-1834) előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség (vagy legalábbis az attól való félelem) fogja megállítani, addig Condorcet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők egyenlőségéért és oktatásáért.)
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára.)
(A lemming, a tundrák fő zsákmányállata, nagyon szapora, ezért pár évenként tömeges elvándorlásra kényszerül, amelynek végén gyakran egész csapatok vesznek a tengerbe. Tud ugyan úszni, de egy negyedóra alatt kimerül és megfullad. Sokáig értetlenül állt a tudomány e kis rágcsáló tömeges öngyilkossága előtt, de aztán kiderült, hogy elszaporodása miatt az éhhalál elől próbál a tengeren átjutni.)
(éhínség, halál)
[Részletek...] | [1794-03-29] Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat márki) francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus születése (+1794. márc. 29.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára. A forradalom után a girondista többségű Nemzetgyűlés tagjává, majd elnökévé választották. Nem tudta megakadályozni a király kivégzését, majd amikor a jakobinusok kerültek hatalomra, menekülnie kellett. Rejtőzése idején írta híres filozófiai értekezését: Esquisse d'un tableau historique des progres de l'esprit humain. 1794. márc. 27-én letartóztatták és a börtönben másodnapra meghalt, feltehetően megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Matematikusként a valószínűségszámításban és integrálszámításban alkotott maradandót.
Már Malthus előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség fogja megállítani, addig Concordet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők oktatásáért. Kidolgozta a francia népoktatás tervét.
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára. Az ésszerű családtervezés a statisztikai elemzések szerint elsősorban nem a gazdasági helyzettől, hanem a nők oktatásától, munkalehetőségeitől és döntési szabadságától függ.)
(éhínség, halál)
[Részletek...] | [1794-03-27] Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat márki) francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus születése (+1794. márc. 29.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára. A forradalom után a girondista többségű Nemzetgyűlés tagjává, majd elnökévé választották. Nem tudta megakadályozni a király kivégzését, majd amikor a jakobinusok kerültek hatalomra, menekülnie kellett. Rejtőzése idején írta híres filozófiai értekezését: Esquisse d'un tableau historique des progres de l'esprit humain. 1794. márc. 27-én letartóztatták és a börtönben másodnapra meghalt, feltehetően megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Matematikusként a valószínűségszámításban és integrálszámításban alkotott maradandót.
Már Malthus előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség fogja megállítani, addig Concordet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők oktatásáért. Kidolgozta a francia népoktatás tervét.
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára. Az ésszerű családtervezés a statisztikai elemzések szerint elsősorban nem a gazdasági helyzettől, hanem a nők oktatásától, munkalehetőségeitől és döntési szabadságától függ.)
(éhínség)
[Részletek...] | [1793-08-18] Makó Pál matematikus és fizikus születése (+1793. aug. 18.). Jezsuita tanár, majd világi pap, Mária Terézia oktatásügyi tanácsadója volt. Részt vett a Ratio Educationis kidolgozásában, valamint a matematikus- és mérnökképzés korszerűsítésében. Ő írta az első korszerű hazai fizikakönyvet és az első magyarországi villamosságtani monográfiát (latin nyelven, később magyarul és németül is megjelent).
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1793-04-15] Szentmártonyi Ignác jezsuita tanár, csillagász, matematikus, térképész születése (+1793. ápr. 15.). Grazi tanárkodása után V. János portugál király meghívására Brazíliába ment a vitatott spanyol-portugál határvonal kitűzésére. Az 1749-ben megkezdett csillagászati helymeghatározások adatait titkos iratként kezelték. 1760-ban más dél-amerikai jezsuitákkal együtt letartóztatták és csak 18 évi fogság után, Mária Terézia közbenjárására szabadult. Utána Csáktornyán, majd a közeli Belica falu plébánosaként élt. Tudományos munkája még feltáratlan.
- + -
Bebörtönzése az indiánokat védő jezsuiták elleni spanyol fenekedés kapcsán történt. Végül 1767 febr. 27-én a spanyol király parancsot ad a száz éves paraguayi jezsuita redukciók megszállására. A 30 telepen kb. 150 ezer indián élt és a jólétet, békét és védelmet jelentő redukciókba özönlöttek a spanyol nagybirtokosoktól megszökve az indián rabszolgák - megkeresztelkedni. Ld. Robert Bolt A misszió c. regénye (Szt. István Társulat, 1988) ill. a belőle készült, azonos című film, továbbá Fritz Hochwelder A szent kísérlet c. drámája.
(halál)
[Részletek...] | [1790-11-17] August Ferdinand Möbius német matematikus és csillagász halála (szül. 1790. nov. 17.). A róla Möbius-szalagnak elnevezett egyoldalú felület geometriájáról szóló értekezését 68 éves korában küldte el a Francia Akadémiának.
(születés)
[Részletek...] | [1786-11-16] Hatvani István matematikus, fizikus, természettudós születése (+1786. 11. 16.). A magyar felvilágosodás jeles képviselője. Elsőként ő tanított hazánkban kémiát, de csillagászati megfigyeléseket is végzett.
(halál)
[Részletek...] | [1783-10-29] Jean-Baptiste le Rond d’Alembert francia matematikus, fizikus és filozófus halála (szül. 1717. nov. 16.). A XVIII. századi felvilágosodás jelentős képviselője. Mechanikai, akusztikai és csillagászati kutatásokat végzett. Az Értekezés a dinamikáról (1743) a dinamikát a statikára vezette vissza. Az algebrában bebizonyította, hogy a komplex számok elegendőek az analízis bármely területén. Ő írta a nagy francia Enciklopédia bevezetését, amelyben az emberi megismerés eredetét és fejlődését, továbbá a tudományok osztályozását írta le. Jelentősek az irodalom, a zene, az esztétika kérdéseivel foglalkozó írásai is.
(halál)
[Részletek...] | [1777-04-30] Carl Friedrich Gauss német matematikus, csillagász, fizikus halála (szül. 1777. ápr. 30.). 1801-ben megjelent Disquisitiones arithmeticae című művével kezdődött a modern számelmélet.
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1775-02-09] Bolyai Farkas matematikus, akadémikus születése (+1856. nov. 20.). Bolyai János édesapja, az erdélyi magyar tudomány kiemelkedő alakja.
(születés)
[Részletek...] | [1748-01-01] Johann Bernoulli svájci matematikus, fizikus és orvos halála (szül. 1667. aug. 6.). Differenciál- és integrálszámítás, differenciálegyenletek, variációszámítás. Tőle ered a gravitációs gyorsulás "g"-vel való jelölése.
(halál)
[Részletek...] | [1743-09-17] Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat márki) francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus születése (+1794. márc. 29.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára. A forradalom után a girondista többségű Nemzetgyűlés tagjává, majd elnökévé választották. Nem tudta megakadályozni a király kivégzését, majd amikor a jakobinusok kerültek hatalomra, menekülnie kellett. Rejtőzése idején írta híres filozófiai értekezését: Esquisse d'un tableau historique des progres de l'esprit humain. 1794. márc. 27-én letartóztatták és a börtönben másodnapra meghalt, feltehetően megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Matematikusként a valószínűségszámításban és integrálszámításban alkotott maradandót.
Már Malthus előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség fogja megállítani, addig Concordet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők oktatásáért. Kidolgozta a francia népoktatás tervét.
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára. Az ésszerű családtervezés a statisztikai elemzések szerint elsősorban nem a gazdasági helyzettől, hanem a nők oktatásától, munkalehetőségeitől és döntési szabadságától függ.)
(éhínség, születés)
[Részletek...] | [1743-09-17] Megölték a börtönben Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat) márkit. Francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus (szül. 1743. szept. 17.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára, a Nemzetgyűlés tagja, később elnöke volt. A szélsőséges párt megvádolta, letartóztatták és a börtönben másnap megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Értekezett a valószínűségről és integrálszámításról.
(Már Thomas Robert Malthus (1766-1834) előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség (vagy legalábbis az attól való félelem) fogja megállítani, addig Condorcet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők egyenlőségéért és oktatásáért.)
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára.)
(A lemming, a tundrák fő zsákmányállata, nagyon szapora, ezért pár évenként tömeges elvándorlásra kényszerül, amelynek végén gyakran egész csapatok vesznek a tengerbe. Tud ugyan úszni, de egy negyedóra alatt kimerül és megfullad. Sokáig értetlenül állt a tudomány e kis rágcsáló tömeges öngyilkossága előtt, de aztán kiderült, hogy elszaporodása miatt az éhhalál elől próbál a tengeren átjutni.)
(éhínség, születés)
[Részletek...] | [1727-03-31] Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász halála (szül. 1643. jan. 4.). Kiszámította a Hold gyorsulását és kimutatta, hogy a fehér fény a szivárvány színeire bontható. Kidolgozta a differenciál- és integrálszámítást, valamint az egyetemes tömegvonzás törvényét, a bolygórendszer kialakulását is a gravitációval indokolta. A mechanika általa alkotott és az ő nevét viselő alaptörvényeivel megalapozta a klasszikus elméleti fizikát.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1727-03-31] Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász születése (+1727. márc. 31.). Cambridge-ben tanított, majd közel 25 évig volt a Royal Society elnöke. Megalkotta a tömegvonzás, a gravitáció törvényét, s erre vezette vissza a bolygók mozgását és az ár-apály jelenséget is. Kiszámította a Hold gyorsulását, kimutatta, hogy a fehér fény a szivárvány színeire bontható. Kidolgozta a differenciál- és integrálszámítást. Megalapozta a klasszikus elméleti fizikát. Fő műve az Optika két kötete és a Philsosophiae Naturalis Principia Mathematica.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1723-07-09] Makó Pál matematikus és fizikus születése (+1793. aug. 18.). Jezsuita tanár, majd világi pap, Mária Terézia oktatásügyi tanácsadója volt. Részt vett a Ratio Educationis kidolgozásában, valamint a matematikus- és mérnökképzés korszerűsítésében. Ő írta az első korszerű hazai fizikakönyvet és az első magyarországi villamosságtani monográfiát (latin nyelven, később magyarul és németül is megjelent).
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1718-11-21] Hatvani István matematikus, fizikus, természettudós születése (+1786. 11. 16.). A magyar felvilágosodás jeles képviselője. Elsőként ő tanított hazánkban kémiát, de csillagászati megfigyeléseket is végzett.
(születés)
[Részletek...] | [1718-10-28] Szentmártonyi Ignác jezsuita tanár, csillagász, matematikus, térképész születése (+1793. ápr. 15.). Grazi tanárkodása után V. János portugál király meghívására Brazíliába ment a vitatott spanyol-portugál határvonal kitűzésére. Az 1749-ben megkezdett csillagászati helymeghatározások adatait titkos iratként kezelték. 1760-ban más dél-amerikai jezsuitákkal együtt letartóztatták és csak 18 évi fogság után, Mária Terézia közbenjárására szabadult. Utána Csáktornyán, majd a közeli Belica falu plébánosaként élt. Tudományos munkája még feltáratlan.
- + -
Bebörtönzése az indiánokat védő jezsuiták elleni spanyol fenekedés kapcsán történt. Végül 1767 febr. 27-én a spanyol király parancsot ad a száz éves paraguayi jezsuita redukciók megszállására. A 30 telepen kb. 150 ezer indián élt és a jólétet, békét és védelmet jelentő redukciókba özönlöttek a spanyol nagybirtokosoktól megszökve az indián rabszolgák - megkeresztelkedni. Ld. Robert Bolt A misszió c. regénye (Szt. István Társulat, 1988) ill. a belőle készült, azonos című film, továbbá Fritz Hochwelder A szent kísérlet c. drámája.
(születés)
[Részletek...] | [1717-11-16] Jean-Baptiste le Rond d’Alembert francia matematikus, fizikus és filozófus halála (szül. 1717. nov. 16.). A XVIII. századi felvilágosodás jelentős képviselője. Mechanikai, akusztikai és csillagászati kutatásokat végzett. Az Értekezés a dinamikáról (1743) a dinamikát a statikára vezette vissza. Az algebrában bebizonyította, hogy a komplex számok elegendőek az analízis bármely területén. Ő írta a nagy francia Enciklopédia bevezetését, amelyben az emberi megismerés eredetét és fejlődését, továbbá a tudományok osztályozását írta le. Jelentősek az irodalom, a zene, az esztétika kérdéseivel foglalkozó írásai is.
(születés)
[Részletek...] | [1703-11-08] John Wallis angol matematikus és fizikus halála (szül. 1616. dec. 3.). 1649-től haláláig az oxfordi egyetemen tanított, részt vett a Royal Society alapításában. A matematikai analízis egyik megalapítója volt. Ő definiálta először a negatív kitevőjű hatványt, s ő vezette be a végtelen jelét.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1695-07-08] Christiaan Huygens holland fizikus, csillagász és matematikus születése (+1695. júl. 8.). Ő fedezte fel a Saturnus legnagyobb holdját és az Orion ködfoltot. Nevéhez fűződik a fény hullámelméletének megalkotása, a kettős-törés magyarázata. Kidolgozta a fizikai inga elméletét, a rugalmas ütközés elméletét, tőle ered a centrifugális erő fogalma. Ő írta az első nyomtatásban megjelent valószínűségszámítási művet.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1667-08-06] Johann Bernoulli svájci matematikus, fizikus és orvos halála (szül. 1667. aug. 6.). Differenciál- és integrálszámítás, differenciálegyenletek, variációszámítás. Tőle ered a gravitációs gyorsulás "g"-vel való jelölése.
(születés)
[Részletek...] | [1665-01-12] Pierre Fermat francia matematikus és fizikus halála (szül. 1601. aug. 17.). Számelméleti eredményeivel messze túlszárnyalta korának tudományos színvonalát. A matematikai elemzés (szélsőérték-feladatok) és a valószínűség-számítás egyik előkészítője. A fizikában is jelentőset alkotott, nevét viseli a geometriai optika alaptörvénye.
Lapszélre firkantott ún. Nagy Fermat-sejtését évszázadok erőfeszítései után csak pár éve sikerült bebizonyítani.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1663-12-28] Francesco Maria Grimaldi itáliai fizikus és matematikus halála (szül. 1618. ápr. 2.). Felfedezte a fényelhajlást és a fényinterferenciát.
(halál)
[Részletek...] | [1662-08-19] Blaise Pascal francia matematikus, fizikus, író és filozófus születése (+1662. aug. 19.). Nevét a nyomás mértékegysége őrzi, megállapította a légnyomásnak a magasságtól való függését, ő alkalmazott először barométert magasságmérésre. 1642-ben feltalált egy mechanikus számológépet. Pierre de Fermat-val folytatott levelezéséből született meg a valószínűségszámítás. Filozófiája szerint a tudás kifejlődésében az értelemnél sokkal nagyobb szerepe van az érzelemnek és intuíciónak. Fő műve, a ragyogó bár töredékes Gondolatok ("Pensées") csak halála után, 1669-ben jelent meg. 1654-től főleg Isten apológiájával (istenbizonyítással, hitvédelemmel) foglalkozott.
(halál)
[Részletek...] | [1650-02-11] René Descartes francia filozófus, matematikus, természettudós születése (+1650. febr. 11.). A racionalizmus egyik megalapozója.
(halál)
[Részletek...] | [1648-04-24] Frölich Dávid matematikus, csillagász halála (szül. 1595). Az első rendszeres magyar földrajzkönyv írója. 1630-tól a késmárki kollégium tanára volt. Irodalmi munkássága mellett kalendáriumokat szerkesztett, matematikát és történelmet tanított. III. Ferdinánd császári matematikus címmel ruházta fel. 1615-ben elsőként mászta meg a Magas Tátra csúcsait. Ezt két könyvében (Medulla Geographiae, 1639 és Cynosura Viatorum, 1664) is leírta.
(halál)
[Részletek...] | [1643-01-04] Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász születése (+1727. márc. 31.). Cambridge-ben tanított, majd közel 25 évig volt a Royal Society elnöke. Megalkotta a tömegvonzás, a gravitáció törvényét, s erre vezette vissza a bolygók mozgását és az ár-apály jelenséget is. Kiszámította a Hold gyorsulását, kimutatta, hogy a fehér fény a szivárvány színeire bontható. Kidolgozta a differenciál- és integrálszámítást. Megalapozta a klasszikus elméleti fizikát. Fő műve az Optika két kötete és a Philsosophiae Naturalis Principia Mathematica.
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1643-01-04] Sir Isaac Newton angol fizikus, matematikus, csillagász halála (szül. 1643. jan. 4.). Kiszámította a Hold gyorsulását és kimutatta, hogy a fehér fény a szivárvány színeire bontható. Kidolgozta a differenciál- és integrálszámítást, valamint az egyetemes tömegvonzás törvényét, a bolygórendszer kialakulását is a gravitációval indokolta. A mechanika általa alkotott és az ő nevét viselő alaptörvényeivel megalapozta a klasszikus elméleti fizikát.
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1642-01-08] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus születése (+1642. jan. 8.). A szabadesésre, a hajításra és az ingamozgásra vonatkozó kísérleteivel, eredményeivel ő alapozta meg a kinematikát és ezzel az egész modern mechanika tudományát. Maga készítette csillagászati távcsövével ő fedezte fel a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és azt, hogy a Tejút csillagok halmaza. Vallotta, hogy a megismerés legfőbb forrása a tapasztalat. Miután Kopernikusz elméletét a Föld forgásáról és a Nap körüli keringéséről helyesnek ítélte, ő sem kerülhette el az inkvizíció üldözését. Bár egy ízben visszavonta állításait arról, hogy a Föld mozog, 1633-tól haláláig házifogságban élt.
(halál)
[Részletek...] | [1642-01-08] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus halála (szül. 1564. febr. 15.). A szabadesést, hajítást, ingamozgást kutatta, megalapozta a modern mechanikát. Felfedezte a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és hogy a Tejút csillagok halmaza. Elfogadta Kopernikusz elméletét a Föld Nap körüli keringéséről. Bár természettudományos megfigyeléseiből levont világnézeti következtetéseit visszavonta, az inkvizíció haláláig háziőrizetben tartotta.
(halál)
[Részletek...] | [1630-11-15] Johannes Kepler német csillagász és matematikus, egyetemi tanár születése (+1630. nov. 15.). 1609-ben ismertette első két törvényét, 1619-ben a harmadikat: 1. A bolygók pályái olyan ellipszisek, amelyeknek egyik fókuszában a Nap áll. 2. A Napot a bolygóval összekötő vektor által súrolt terület arányos az idővel. 3. A bolygók keringési idejének négyzete arányos pályájuk nagytengelyének köbével.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1630-11-15] Johannes Kepler német csillagász és matematikus halála (szül. 1571. dec. 27.). A bolygómozgás törvényeinek megalkotója.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1629-04-14] Christiaan Huygens holland fizikus, csillagász és matematikus születése (+1695. júl. 8.). Ő fedezte fel a Saturnus legnagyobb holdját és az Orion ködfoltot. Nevéhez fűződik a fény hullámelméletének megalkotása, a kettős-törés magyarázata. Kidolgozta a fizikai inga elméletét, a rugalmas ütközés elméletét, tőle ered a centrifugális erő fogalma. Ő írta az első nyomtatásban megjelent valószínűségszámítási művet.
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1623-06-19] Blaise Pascal francia matematikus, fizikus, író és filozófus születése (+1662. aug. 19.). Nevét a nyomás mértékegysége őrzi, megállapította a légnyomásnak a magasságtól való függését, ő alkalmazott először barométert magasságmérésre. 1642-ben feltalált egy mechanikus számológépet. Pierre de Fermat-val folytatott levelezéséből született meg a valószínűségszámítás. Filozófiája szerint a tudás kifejlődésében az értelemnél sokkal nagyobb szerepe van az érzelemnek és intuíciónak. Fő műve, a ragyogó bár töredékes Gondolatok ("Pensées") csak halála után, 1669-ben jelent meg. 1654-től főleg Isten apológiájával (istenbizonyítással, hitvédelemmel) foglalkozott.
(születés)
[Részletek...] | [1618-04-02] Francesco Maria Grimaldi itáliai fizikus és matematikus halála (szül. 1618. ápr. 2.). Felfedezte a fényelhajlást és a fényinterferenciát.
(születés)
[Részletek...] | [1617-04-04] John Napier (Neper) skót matematikus halála (szül. 1550). Tőle származik a logaritmusfüggvény gondolata, s ő használta először a tizedespontot. Elkészítette a trigonometrikus függvények logaritmusának táblázatát.
(halál)
[Részletek...] | [1616-12-03] John Wallis angol matematikus és fizikus halála (szül. 1616. dec. 3.). 1649-től haláláig az oxfordi egyetemen tanított, részt vett a Royal Society alapításában. A matematikai analízis egyik megalapítója volt. Ő definiálta először a negatív kitevőjű hatványt, s ő vezette be a végtelen jelét.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1610-12-31] Ludolph van Ceulen holland matematikus halála (szül. 1540. jan. 28.). Az ún. "pi" szám (a kör kerületének és átmérőjének viszonyszáma) értékét előbb 20, majd 35 tizedesjegyig kiszámolta. A 3,141 592 653 589 793 238 46 pi érték azóta is a nevét viseli, ez a Ludolf-féle szám.
(halál)
[Részletek...] | [1601-08-17] Pierre Fermat francia matematikus és fizikus halála (szül. 1601. aug. 17.). Számelméleti eredményeivel messze túlszárnyalta korának tudományos színvonalát. A matematikai elemzés (szélsőérték-feladatok) és a valószínűség-számítás egyik előkészítője. A fizikában is jelentőset alkotott, nevét viseli a geometriai optika alaptörvénye.
Lapszélre firkantott ún. Nagy Fermat-sejtését évszázadok erőfeszítései után csak pár éve sikerült bebizonyítani.
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1596-03-31] René Descartes francia filozófus, matematikus, természettudós születése (+1650. febr. 11.). A racionalizmus egyik megalapozója.
(születés)
[Részletek...] | [1571-12-27] Johannes Kepler német csillagász és matematikus halála (szül. 1571. dec. 27.). A bolygómozgás törvényeinek megalkotója.
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1571-12-27] Johannes Kepler német csillagász és matematikus, egyetemi tanár születése (+1630. nov. 15.). 1609-ben ismertette első két törvényét, 1619-ben a harmadikat: 1. A bolygók pályái olyan ellipszisek, amelyeknek egyik fókuszában a Nap áll. 2. A Napot a bolygóval összekötő vektor által súrolt terület arányos az idővel. 3. A bolygók keringési idejének négyzete arányos pályájuk nagytengelyének köbével.
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1564-02-15] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus születése (+1642. jan. 8.). A szabadesésre, a hajításra és az ingamozgásra vonatkozó kísérleteivel, eredményeivel ő alapozta meg a kinematikát és ezzel az egész modern mechanika tudományát. Maga készítette csillagászati távcsövével ő fedezte fel a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és azt, hogy a Tejút csillagok halmaza. Vallotta, hogy a megismerés legfőbb forrása a tapasztalat. Miután Kopernikusz elméletét a Föld forgásáról és a Nap körüli keringéséről helyesnek ítélte, ő sem kerülhette el az inkvizíció üldözését. Bár egy ízben visszavonta állításait arról, hogy a Föld mozog, 1633-tól haláláig házifogságban élt.
(születés)
[Részletek...] | [1564-02-15] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus halála (szül. 1564. febr. 15.). A szabadesést, hajítást, ingamozgást kutatta, megalapozta a modern mechanikát. Felfedezte a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és hogy a Tejút csillagok halmaza. Elfogadta Kopernikusz elméletét a Föld Nap körüli keringéséről. Bár természettudományos megfigyeléseiből levont világnézeti következtetéseit visszavonta, az inkvizíció haláláig háziőrizetben tartotta.
(születés)
[Részletek...] | [1540-01-28] Ludolph van Ceulen holland matematikus halála (szül. 1540. jan. 28.). Az ún. "pi" szám (a kör kerületének és átmérőjének viszonyszáma) értékét előbb 20, majd 35 tizedesjegyig kiszámolta. A 3,141 592 653 589 793 238 46 pi érték azóta is a nevét viseli, ez a Ludolf-féle szám.
(születés)
[Részletek...] |
|
