|
|  | |
Találatok száma: 172 | [2004-01-16]  Az első Európai Szociális Fórumot Firenzében tartották nov. 6-10-én.
(2003-ban Párizsban volt nov. 11-16-án, 2004-ben Londonban. A II. Világ Szociális Fórumon Bombay-ben 2004. jan. 16-21-én a BOCS küldötte is részt vett.)
- + -
Noam Chomsky világhírű amerikai médiakutató szerint "a 'globalizáció' kifejezést a hatalmi pozícióban lévők kisajátították, ... a globalizáció egyéb formáinak híveit 'anti-globalizációsnak' nevezik ... Ez egy tisztán propaganda-fogalom, amit mint nevetségest kéne elutasítani. Egészséges ember nem ellenezheti a globalizációt, azaz a nemzetközi integrációt. Bizonyosan nem tehetik ezt a baloldali- és munkásmozgalmak, melyek éppen a nemzetközi szolidaritás elvére épülnek, vagyis a globalizáció egy olyan formájára, mely az emberek, és nem a magán-hatalmi rendszerek jogait veszi figyelembe."
[Részletek...] | [2003-09-14] Magyar lány lett Európa szépe a párizsi döntőn.
[Részletek...] | [2002-11-06] [idezet] Az első Európai Szociális Fórumot Firenzében tartották nov. 6-10-én.
(2003-ban Párizsban volt nov. 11-16-án, 2004-ben Londonban. A II. Világ Szociális Fórumon Bombay-ben 2004. jan. 16-21-én a BOCS küldötte is részt vett.)
- + -
Noam Chomsky világhírű amerikai médiakutató szerint "a 'globalizáció' kifejezést a hatalmi pozícióban lévők kisajátították, ... a globalizáció egyéb formáinak híveit 'anti-globalizációsnak' nevezik ... Ez egy tisztán propaganda-fogalom, amit mint nevetségest kéne elutasítani. Egészséges ember nem ellenezheti a globalizációt, azaz a nemzetközi integrációt. Bizonyosan nem tehetik ezt a baloldali- és munkásmozgalmak, melyek éppen a nemzetközi szolidaritás elvére épülnek, vagyis a globalizáció egy olyan formájára, mely az emberek, és nem a magán-hatalmi rendszerek jogait veszi figyelembe."
[Részletek...] | [2001-11-19] A szingapúri székhelyű ún. WC Világszervezet (World Toilet Organisation) WC világnappá nyilvánította nov. 19-ét és felhívta a figyelmet, hogy minden embernek joga van megfelelő minőségű vécére. Az emberiség egyharmadának még latrinája sincs.
Évszázezredekig az emberi ürülék a természetes körfolyamatok része volt, összegyűjtötték trágyázás céljára, csak a folyóvölgyekben élők juttatták a vízbe. A vízöblítéses wc talajjavító anyagból vízszennyező anyagot csinált belőle. Kínában 1980-ig több emberi ürüléket használtak a földeken, mint műtrágyát. Az vízöblítéses wc terjedése az ipari országokban óriási vízpazarlással jár.
Vespasianus római császár 79-ben megadóztatta a nyilvános illemhelyeket, s amikor fia, Titus (később császár 79-81-ig) ezt helytelenítette, a máig is gyakran használt mondással felelt: A pénznek nincs szaga.
Az ókorban még nem különítették el a wc-ket, sem nem voltak külön női és férfi wc-k. A népsűrűség növekedése miatt kellett szabályokat hozni, hogy a városokat ne borítse el az ürülék. 1539-ben Párizsban kimondatott, hogy mindenki felelős a saját piszkáért, s kötelezővé tették a házi pöcegödröt. 1739-ben szintén Párizsban terelte először külön mellékhelyiségekbe a férfiakat és a nőket egy csapszék tulajdonosa.
[Részletek...] | [2000-07-25] Lezuhant egy Concorde a párizsi felszálláskor. Hamarosan leállították az összes gépet, abbamaradt a szuperszonikus személyszállítás korszaka.
[Részletek...] | [2000-06-27] Az IPPNW (Nemzetközi Orvosszövetség az atomfegyverek ellen, vö. márc. 29.) 14. világkongresszusa (400 résztvevő) Párizsban fellépett az új amerikai fegyverkezési tervek ellen.
Az atomfegyverek teljes betiltása és megsemmisítése már nem lehet kérdés, csak az, mikorra valósul meg.
Bemutatták, milyen hatással lenne egyetlen atombomba (háború, baleset vagy terrorizmus miatt bekövetkezhető) robbanása Párizsra: 5 millióan (Hirosima ötvenszerese!) azonnal meghalnának és további milliók válnának nyomorékká.
(háború, tilt)
[Részletek...] | [2000-02-04] Párizsban tartották az első rákellenes világkongresszust, amelyen világméretű összefogásra szólítottak fel e halálos kór ellen és február 4-ét a rák világnapjává nyilvánították.
- + -
Rákellenes világnap
[Részletek...] | [1998-01-12] Az emberi klónozás bármely kísérletét és gyakorlatát kizáró, minden korábbinál átfogóbb európai egyezményt elsőként 17 állam írta alá Párizsban.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1997-04-29] Hatályba lépett a vegyi fegyverek általános és teljes tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény, amelyet 165 ország írt alá s 87 állam parlamentje már ratifikálta.
(1993. jan. 13-án Párizsban született az egyezmény, a magyar parlament 1996. október 31-én ratifikálta. Csak az első csapást tiltja. A meglévő készletek minden életet el tudnak pusztítani a Földön.
Sajnos az első és a második világháborúból származó vegyi lőszerkészleteket sok országban elástak (pl. Cornwall, Nagy-Britannia) vagy a tengerbe süllyesztettek (pl. Bornholm, Balti-tenger) az elmúlt évtizedekben, emiatt kiszabadulásuk potenciális ökológiai katasztrófával fenyeget.
Az USA többek között a csendes-óceáni Johnston-atollon hozott létre hamvasztásos elven működő megsemmisítő művet, valamint egy vegyi technológián alapuló közömbösítő üzemet az Utah állambeli Toole-ban. Az amerikai készletek megsemmisítésének becsült költsége 8 milliárd dollár.
A volt szovjet vegyifegyver-arzenál megsemmisítését Novo-Csebokszáriban (Csuvas-föld), Kambarkában (Udmurtia körzet) és Gorniban (Szaratovi körzet) végzik, de még csak a kezdetén járnak.
A feltételezések szerint vegyi fegyverrel rendelkező országok: USA, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Irán, Szíria, Egyiptom, Líbia, Szerbia, Örményország, Azerbajdzsán, Angola, Mozambik, Kína, Izrael. Sajnos ezeket a fegyvereket egyre olcsóbb és egyszerűbb előállítani, így terroristák kezébe is kerülhetnek. Azonos létszámú katonai élőerő megsemmisítése 1 km2 területen hagyományos fegyverrel 2000 dollár, atomfegyverrel 800 dollár, vegyi fegyverrel 600 dollár, biológiai fegyverrel csupán 1 dollár.)
(egyezmény, háború, tilt)
[Részletek...] | [1997-03-15] Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) festő halála Párizsban (szül. 1908. ápr. 9., Pécs) Az op art irányzat képviselője.
(halál)
[Részletek...] | [1995-12-14] Az 1992-ben kezdődött, több mint kétszázezer ember életét követelő boszniai háború végét jelentő daytoni békemegállapodást, amelyet 1995. november 21-én kötöttek, hivatalosan aláírták Párizsban.
A háború talán legfőbb gyökere az ún. demográfiai megszállás volt: 1961-ben Bosznia-Hercegovina lakosságának még csak 26 %-a volt muzulmán, 1991-ben már 44 %-a.
- + -
„Miért van az, hogy korunkban a muzulmánok sokkal gyakrabban keverednek erőszakos konfliktusba más muzulmánokkal ill. nem-muzulmánokkal, mint más civilizációk népei? … A legfontosabb tényező a muzulmán társadalmak demográfiai robbanása. A 15-30 év közti férfilakosság megnövekedett aránya természetes forrása lett az iszlámon belüli és kívüli instabilitásnak és erőszaknak. Bármilyen más erők is működnek még, ez a tényező önmagában is elegendő magyarázat a muzulmán erőszakhullámhoz.” (Huntington)
(háború)
[Részletek...] | [1995-10-27] Az Európai Hagyományos Fegyveres Erők szerződés (Párizs, 1990) értelmében a magyar hadsereg leselejtezett 510 harckocsit.
(Micsoda irdatlan pénz és emberi idő elpazarlása volt egyáltalán legyártani, megvenni, gyakorlatoztatni, karbantartani őket… - de sokan jól megéltek belőle, ha nem is volt semmi haszna.)
[Részletek...] | [1994-06-17] [idezet] ENSZ egyezmény a sivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy elsivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára (Párizs).
Elsivatagosodás és aszály elleni világnap
- + -
"A víz példa az olyan javakra, amik hihetetlenül hasznosak, és még sincsen kereskedelmi értékük." – írta Adam Smith 1776-ban. Mára ez alapvetően megváltozott. Pl. Málta szigetét hajókkal odaszállított vízzel látják el már évtizedek óta.
"Ma a sótalanítás csak néhány, kivételes helyen gazdaságos. A világ népességének növekedésével azonban - kényszerítő módon - szinte akármilyen magas ár 'gazdaságos' lesz. A tiszta és elég víz problémája évtizedeken belül meghaladhatja minden más anyagi jellegű probléma fontosságát." (Gábor Dénes - 1970)
(egyezmény)
[Részletek...] | [1993-01-13] Hatályba lépett a vegyi fegyverek általános és teljes tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény, amelyet 165 ország írt alá s 87 állam parlamentje már ratifikálta.
(1993. jan. 13-án Párizsban született az egyezmény, a magyar parlament 1996. október 31-én ratifikálta. Csak az első csapást tiltja. A meglévő készletek minden életet el tudnak pusztítani a Földön.
Sajnos az első és a második világháborúból származó vegyi lőszerkészleteket sok országban elástak (pl. Cornwall, Nagy-Britannia) vagy a tengerbe süllyesztettek (pl. Bornholm, Balti-tenger) az elmúlt évtizedekben, emiatt kiszabadulásuk potenciális ökológiai katasztrófával fenyeget.
Az USA többek között a csendes-óceáni Johnston-atollon hozott létre hamvasztásos elven működő megsemmisítő művet, valamint egy vegyi technológián alapuló közömbösítő üzemet az Utah állambeli Toole-ban. Az amerikai készletek megsemmisítésének becsült költsége 8 milliárd dollár.
A volt szovjet vegyifegyver-arzenál megsemmisítését Novo-Csebokszáriban (Csuvas-föld), Kambarkában (Udmurtia körzet) és Gorniban (Szaratovi körzet) végzik, de még csak a kezdetén járnak.
A feltételezések szerint vegyi fegyverrel rendelkező országok: USA, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Irán, Szíria, Egyiptom, Líbia, Szerbia, Örményország, Azerbajdzsán, Angola, Mozambik, Kína, Izrael. Sajnos ezeket a fegyvereket egyre olcsóbb és egyszerűbb előállítani, így terroristák kezébe is kerülhetnek. Azonos létszámú katonai élőerő megsemmisítése 1 km2 területen hagyományos fegyverrel 2000 dollár, atomfegyverrel 800 dollár, vegyi fegyverrel 600 dollár, biológiai fegyverrel csupán 1 dollár.)
(egyezmény, háború, tilt)
[Részletek...] | [1993-01-13] Párizsban aláírták a vegyi fegyverek betiltását: Egyezmény a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről.
(Magyarország is aláírta 1993-ban, a parlament 1996. október 31-én ratifikálta. A megállapodás 1997. április 29-én lépett életbe. Csak az első csapást tiltja. A megsemmisítésre tíz év határidőt adott, de ki tudja mikorra történik meg. A meglévő készletek minden életet el tudnak pusztítani a Földön.)
(egyezmény, tilt)
[Részletek...] | [1992-06-04] [sms] Konferencia Párizsban,indián szervezetekkel, Amerika leigázásának és kiirtásának 500. évfordulóján
(konferencia)
[Részletek...] | [1992-06-04] tszáz Év elég volt! konferencia Párizsban, indián szervezetek részvételével, Amerika leigázásának és kiirtásának emlékére.
(konferencia)
[Részletek...] | [1990-11-19] A hidegháború vége. Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Párizsban.
(háború)
[Részletek...] | [1990-11-19] KivĂ©geztĂ©k Franz Reinischt, aki szerzetespapkĂ©nt tagadta meg a katonai eskĂĽt.
1942. ápr. 20-án (Ă©ppen a "FĂĽhrer szĂĽletĂ©snapján") elöljárĂłja a rendbõl valĂł kizárással fenyegette meg: "Abban a pillanatban, amikor ezt a tervĂ©t tĂ©nylegesen megvalĂłsĂtja, Ă–n a kötelessĂ©gem Ă©s hatalmam szerint, a 210. pont alapján minden további nĂ©lkĂĽl a közössĂ©gbõl el van bocsátva Ă©s Ă–ntõl a közössĂ©gi ruha meg van vonva."
Ma a Schönstatt mozgalom és a Palottiner rend a boldoggá avatását sürgeti.
Cesare Orsenigo, a pápai nuncius HitlernĂ©l, 1940-ben a Himmelspforten kolostorban ezt mondta a Harmadik Birodalom katolikus katonaság-megtagadĂłirĂłl: "Ok a saját butaságuk mártĂrjai."
[Részletek...] | [1989-12-22] Samuel Beckett ír születésű, angol és francia nyelven alkotó Nobel-díjas író, költő születése (+1989. dec. 22.). 1938-tól Párizsban élt. A Molloy, a Malone meghal és A megnevezhetetlen (1953) című regényei trilógiát alkotnak. Nevét klasszikus abszurd drámája, a Godot-ra várva (1952) tette világhírűvé.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1989-10-06] A párizsi Moulen Rouge százéves születésnapját ünnepelte.
[Részletek...] | [1987-12-02] Paul Arma magyar származású francia zeneszerző, zene-etnológus, népdalgyűjtő halála (szül. 1905. okt. 22. Budapest). A Zeneakadémián Bartók Béla növendéke volt. 1936-tól Párizsban élt. A német megszállás alatt mintegy 1600, az ellenállás idején keletkezett francia népdalt gyűjtött össze. Több mint 300 művet komponált.
(halál)
[Részletek...] | [1987-10-17] A Negyedik Világ mozgalom által összehívott 100.000 szegény tüntetése (Párizs).
- + -
A szegénység felszámolásáért világnap
1992 decemberi ENSZ közgyűlés döntés a Negyedik Világ mozgalom kezdeményezésére. Magyarországon 1996-tól tartják.
- + -
(Ha a gazdagok mind elhagynák esztelenül pazarló életformájukat és szegényen élnének, ha az OECD országok mind leszállnának a harmadik világ átlag-életszínvonalára, az emberiség ökológiai lábnyoma akkor is meghaladná a Föld eltartóképességét. Hatmilliárd embert a Föld csak szegényen tud eltartani.
Az igazságosság önmagában kevés: a népességrobbanás megállítása nélkül a szegénység nem számolható fel.)
(tüntetés)
[Részletek...] | [1986-08-31] Henry Moore ír származású angol szobrász, grafikus születése (+1986. aug. 31.). Az 1930-as évektől főleg absztrakt ábrázolással foglalkozott. Az 1950-es évektől műveiben a természeti formák monumentalitása egyesült az emberek asszociatív képével. A rajz és az akvarell ugyancsak jelentős szerepet töltött be művészi tevékenységében. Visszatérő témája a fekvő női alak. Legjelentősebb grafikai alkotása a Katakomba-rajzsorozat, melyen a bombázás elől a metróalagutakba menekült embereket ábrázolja.
(Hitler 69 napig bombázta Londont, mielőtt erőit a keleti frontra csoportosította volna. A lakosság kb. 4 %-a a metrót használta óvóhelynek.
Párizsnak 1900-ban lett metrója, a túlzsúfolt Londonban viszont már 1836-ban alagútásásra kényszerültek. A Temze alatti ún. „nagy lyuk” öt évig készült, olyan óriási pénzveszteséggel, hogy vasutat már nem építettek bele. Két évtizedig csak népünnepélyekre használták, aztán az építési költség egyharmadáért eladták a vasúttársaságnak.
Az 1863-ban indult 5 km hosszú szakasz nagyon népszerű volt, átadása utáni évben a 3 milliós Londonban 11 millióan próbálták ki, a gőzmozdony és a gázlámpák, no meg a pipázó utasok füstje miatt szinte elviselhetetlen levegő ellenére.
(halál)
[Részletek...] | [1985-10-25] Bíró László József bejelentette első golyóstoll-szabadalmát a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, Töltőtoll néven.
A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig nagyjából mindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe, ahol kitalált egy folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett erre Magyarországon, a gyártási kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára ott kapott szabadalmat 1943. jun. 10-én. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985. okt. 25-én. Választott hazájában az ő születésnapja, (1899.) szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja.
[Részletek...] | [1985-07-15] A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény (Párizs). Hatályba lépés 1975. dec. 17. Magyar megerősítés 1985. júl. 15, hatályba lépés okt. 15.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1983-09-15] Szervátiusz Jenő erdélyi szobrász születése (+1983. szept. 15.). Eredetileg kerékgyártó mester volt, első szobrát 1924-ben faragta, majd Párizsban és Kolozsvárott tanult. Első önálló tárlatát 1933-ban Kolozsvárott rendezte. 1933-34-ben Szolnay Sándorral szabadiskolát tartott fönn Kolozsváron, ezután huzamosabb ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1941-43-ig a csíksomlyói Kalot népfőiskola szobrászati tanfolyamát vezette, majd angol hadifogságból hazatérve 1949 és 1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára volt.
Művészetének főként az Erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. 1964-ben Bukarestben gyűjteményes kiállítása volt. Romániában többek közt érdemes művész címmel és állami díjjal ismerték el munkásságát. Szobrait 15 ország múzeumai őrzik, természetesen Magyarországon is vannak alkotásai.
Élete utolsó éveiben Magyarországon élt. Fia, Szervátiusz Tibor szintén szobrász. 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
(halál)
[Részletek...] | [1983-04-15] Illyés Gyula Kossuth-díjas író, költő halála (szül. 1902. nov. 2.). Fiatalon kapcsolatba került a baloldali diákmozgalommal, 1919 után emigrált. Első versei Párizsban jelentek meg. Hazatérése után Kassák-köréhez tartozott, majd a Nyugat munkatársa, 1937-től társszerkesztője lett. 1941-ben, a Nyugat megszűnése után a Magyar Csillag című folyóiratot szerkesztette. Nagy szerepe volt a Márciusi Front szellemi előkészítésében. Költészetére a néppel, a szegényparasztság sorsával, a magyar tájjal való összefonódás jellemző. Ezt reprezentálta Puszták népe című könyve. Az 1953-ban írta Egy mondat a zsarnokságról című költeményét.
(halál)
[Részletek...] | [1978-06-08] Dienes (Geiger) Valéria filozófus, író, műfordító, a modern táncpedagógia egyik úttörőjének halála (szül. 1879. máj. 25.). Párizsban megismerkedett Henri Bergson mozdulatpszichológiai elméletével, ennek nyomán kialakította saját táncfilozófiáját, mozdulatművészeti rendszerét, amelyet orkesztikának nevezett el. Orkesztikai iskolájában (1915-1944, néhány emigrációs év, 1919-1923 kivételével) mozdulatjátékokat, misztérium- és parabola-játékokat, kórusdrámákat koreografált és tanított.
(halál)
[Részletek...] | [1976-01-30] Czóbel Béla Kossuth-díjas (1948) festő születése (+1976. jan. 30.). Hollandiában, Berlinben, Párizsban élt, az 1930-as évektől a nyarakat Magyarországon töltötte, ekkor alakult ki sajátos festői világa, amelynek alapja a természetelvűség. Témái főként csendéletek, enteriőrök, tájak és aktok. Szentendrén 1975-ben múzeum nyílt műveinek bemutatására.
(halál)
[Részletek...] | [1975-12-17] A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény (Párizs). Hatályba lépés 1975. dec. 17. Magyar megerősítés 1985. júl. 15, hatályba lépés okt. 15.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1975-01-03] Carlo Levi olasz író, festő, orvos születése (+1975. jan. 3.). A "Hat torinói festő"-csoport tagja volt. Antifasiszta írásai miatt bebörtönözték, az Abesszínia elleni olasz agresszióval szembeni fellépése miatt 1935-ben száműzték. 1939-ben Párizsban részt vett az olasz ellenállási mozgalom megszervezésében. A háború alatt hazájában illegalitásban élt, az ellenállás jelentős alakja volt. Ahol a madár se jár című 1948-ban megjelent első regénye száműzetésének naplója. Műveit a szociográfiai hűség, a drámai szerkesztésmód jellemzi.
(háború, halál, megjelent)
[Részletek...] | [1973-03-29] Az 1973. január 27-én Párizsban aláírt fegyverszüneti szerződés alapján az utolsó amerikai katona is elhagyta Vietnamot. Az vietnami háború azonban észak-dél harcával folytatódott, s csak 1975-ben ért véget, amikor az északiak bevonultak Saigonba, majd a két országrész egyesült.
(háború)
[Részletek...] | [1973-01-27] Fegyverszünet a vietnami háborúban. A hatalmas belső és nemzetközi tiltakozó mozgalom hatására Párizsban aláírták a fegyverszüneti egyezményt a Vietnami Demokratikus Köztársaság (VDK), az USA, a Vietnami Köztársaság és a Dél-Vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya között. Az 1960-as években kibontakozó amerikai beavatkozás a VDK ellen sorozatos katonai vereségeket hozott az USA számára. A 23 cikkelyből álló egyezmény az amerikai katonák 60 napon belüli kivonását helyezte kilátásba. Válaszul Hanoi szabadon engedte az amerikai foglyokat. Nemzetközi ellenőrző bizottságot állítottak fel, s közös tanács készítette elő Dél-Vietnamban a szabad választásokat. (A vietnami háború 1975-ben a VDK győzelmével ért véget, majd a kettészakított ország ismét egyesült.)
(egyezmény, háború, tilt)
[Részletek...] | [1972-11-16] A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény (Párizs). Hatályba lépés 1975. dec. 17. Magyar megerősítés 1985. júl. 15, hatályba lépés okt. 15.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1972-11-16] [sms] A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény (Párizs).
(egyezmény)
[Részletek...] | [1971-03-09] Jankovich Ferenc Kossuth-díjas költő, író születése (Székesfehérvár) (+1971. márc. 9.). Párizsban franciául tanított magyar nyelvet és irodalmat, 1932-ben ott születtek első versei. A Nyugat, a Válasz és a Magyar Csillag irodalmi folyóiratok munkatársa volt. Verseit két ízben Baumgarten-díjjal tüntették ki. A parasztság ügyének kötelezte el magát, csatlakozott a népi írók mozgalmához. A háború után ő írta a népi kollégiumi mozgalom indulójának szövegét, a Sej, a mi lobogónkat. Az 1950-es években elnémították.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1971-01-10] Gabrielle ‘Coco’ Chanel francia divattervező születése (+1971. jan. 10.). A divatvilág klasszikus egyénisége, az egyszerűség új ideálját fejlesztette ki az öltözködésben. "Az igazi elegancia az akadálytalan mozgás lehetősége". Az 1920-as évek végén párizsi üzemének kétezer alkalmazottja volt. A Chanel-kosztümöt minden idők egyik legelegánsabb öltözékének tartják.
“Megvetem az ostoba mértéktelenséget. Nem lehet úgy éjszakázni, hogy utána értelmes nappalok következzenek. Néhány élelmiszer és az alkohol tönkreteszi a testünket. Ezért mindenből kevesebbet fogyasszunk, mint amennyihez kedvünk van. Fontos a jó alvás, 7-8 órán át, nyitott ablaknál. Ébredjünk korán, dolgozzunk keményen! A munka foglalkoztatja a szellemet, a szellem pedig gondoskodik a test karbantartásáról.”
(halál)
[Részletek...] | [1968-05-03] Párizsban diáktüntetések kezdődtek, ami országos méretű sztrájkká terebélyesedett.
(sztrájk, tüntetés)
[Részletek...] | [1960-12-14] Párizsban elhatározták a 24 legfejlettebb országot tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) létrehozását.
[Részletek...] | [1958-05-26] Francis Carco francia költő, író halála (szül. 1886. júl. 3.). Párizsban megalapította a Pan című folyóiratot. 1922-ben A hurok című apacsregénye elnyerte az Académie Francaise nagydíját. 1937-ben az Académie Goncourt tagja lett. 1957-ben megkapta Párizs városa nagydíját, 1958-ban a haladó írók neki ítélték a Prix de l´Unanimitét. Kiváló pszichológiai érzékkel, mély együttérzéssel ábrázolta a nagyváros számkivetett alvilágát, majd a II. világháború borzalmait.
(háború, halál, megalapít)
[Részletek...] | [1956-11-06] Jean-Pierre Pedrazzini 29 éves svájci riporter halála. Az 56-os forradalom tudósítójaként okt. 30-án 14 lövést kapott Budapesten a Parlament előtt. Bátyja vöröskeresztes repülőgéppel érte jött, párizsi kórházban halt meg.
(halál)
[Részletek...] | [1954-04-10] Auguste Marie Louis Nicolas Lumiere francia kémikus születése (+1954. ápr. 10.). A filmművészet és filmgyártás úttörője. A Lumiere-testvérek 1895-ben szabadalmaztatták találmányukat. Első alkotásukat, A munkaidő vége című filmet először szűk körben, majd 1895. december 28-án a párizsi Grand Café-ban mutatták be.
(halál, találmány)
[Részletek...] | [1950-11-16] [idezet] A Béke Világtanács megalakulása (nov. 16-22) Varsóban (Londonban lett volna, de az angol kormány sok küldöttnek nem adott vízumot).
A hidegháború (1949 ápr. a NATO létrejötte) veszélyt hozott a békemozgalomra.
Mivel a Szovjetunió több éves lemaradásban volt a nukleáris fegyverkezésben (első kísérleti robbantás 1949, 2. és 3. 1951-ben), a szocialista tábor diktatórikusan megszervezte "békemozgalmát": 1949-ben Párizsban 600 millió tagról beszéltek (pl. Észak-Koreából 31 millió tag, több mint a teljes népesség).
A Varsóban megalakult Béke Világtanács (WPC, World Peace Council), támogatva a szovjet külpolitikát és fegyverkezést - és a civil szervezetekhez képest mérhetetlen állami forrásokkal rendelkezve (mely ingatlanokat és anyagi előnyt sok tagszervezete a rendszerváltások után is meg tudott tartani) - lejáratta a békemozgalom kifejezést.
Magyarországon a békepapi mozgalom is fokozta a szavak ellenkezőjére fordítását.
(háború)
[Részletek...] | [1948-04-16] Párizsban a nyugat-európai országok létrehozták az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC), amely a Marshall-terv segélyeinek felhasználását ellenőrizte, és a tagországok gazdasági helyzetét elemezte.
Az OEEC-t 1960 decemberében felváltotta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
[Részletek...] | [1947-07-10] A Szovjetunió és a kommunista párt nyomására a Minisztertanács a kisgazdapárti miniszterek ellenében úgy döntött, hogy Magyarország más kelet-európai országokhoz hasonlóan távol marad a Marshall-tervet (a háború utáni európai újjáépítés bő 10 milliárd dolláros amerikai segélyét) elindító, július 12-én kezdődő párizsi értekezlettől.
(háború)
[Részletek...] | [1946-07-05] Megjelent a bikini a nyilvánosság előtt egy párizsi divatbemutatón.
(megjelent)
[Részletek...] | [1943-06-10] Bíró László József bejelentette első golyóstoll-szabadalmát a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, Töltőtoll néven.
A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig nagyjából mindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe, ahol kitalált egy folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett erre Magyarországon, a gyártási kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára ott kapott szabadalmat 1943. jun. 10-én. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985. okt. 25-én. Választott hazájában az ő születésnapja, (1899.) szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja.
[Részletek...] | [1943-01-07] Nicola Tesla horvát származású, Amerikában élt elektrotechnikus és feltaláló halála (szül. 1856. júl. 10.). Először Budapesten a Ganz-gyárban, azután párizsi, majd londoni elektrotechnikai társaságoknál dolgozott. 1884-ben Amerikába ment, ahol két évig Edisonnál állt alkalmazásban. A forgó mágneses tér elvén alapuló többfázisú elektromotor, valamint a Tesla-transzformátor feltalálója volt.
(halál)
[Részletek...] | [1940-06-14] [idezet] A "nyílt várossá" nyilvánított Párizsba bevonultak a német csapatok.
[Részletek...] | [1938-04-25] Bíró László József bejelentette első golyóstoll-szabadalmát a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, Töltőtoll néven.
A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig nagyjából mindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe, ahol kitalált egy folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett erre Magyarországon, a gyártási kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára ott kapott szabadalmat 1943. jun. 10-én. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985. okt. 25-én. Választott hazájában az ő születésnapja, (1899.) szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja.
[Részletek...] | [1937-12-21] Frank Billings Kellogg születése (+1937. dec. 21.). 1929-ben Béke Nobel-díjat kapott a Briand-Kellogg-paktum összehozásáért, amit 1928. aug. 27-én 15 ország írt alá Párizsban, s amely kimondta: "A nemzetek közti ellentéteket csakis békés eszközökkel szabad rendezni". Összesen 63 ország - köztük Magyarország is - csatlakozott. A szerződés a megszegése esetére nem tartalmazott szankciókat.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1937-09-02] Pierre de Coubertin francia sportpedagógus születése (+1937. szept. 2.). 1894-ben Párizsban a javaslatára összehívott nemzetközi kongresszuson határozatot hoztak az újkori olimpiai játékok megrendezéséről. Az abban az évben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság titkára lett, majd 1896-1925 között a NOB elnöki tisztét töltötte be. 1912-ben az olimpiai művészeti versenyeken az irodalmi kategóriában aranyérmet nyert "Óda a sporthoz" című versével.
(halál)
[Részletek...] | [1937-09-02] Pierre de Coubertin francia sportpedagógus halála (szül. 1863. jan. 1.). 1894-ben Párizsban az ő javaslatára összehívott nemzetközi kongresszuson hoztak határozatot az újkori olimpiai játékok megrendezéséről. Az ebben az évben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság titkára volt 1894-1896-ban, 1896-1925 között a NOB elnöki tisztét töltötte be.
(halál)
[Részletek...] | [1937-07-11] George Gershwin amerikai zeneszerző, zongoraművész halála (szül. 1898. szept. 26.). A szimfonikus jazz megteremtője és egyik fő képviselője volt. Ő komponálta a Kék rapszódiát és az Egy amerikai Párizsban című műveket. Porgy és Bess című operáját az amerikai operatörténet mérföldkövének tekintik.
(halál)
[Részletek...] | [1937-07-11] George Gershwin amerikai zeneszerző, zongoraművész születése (+1937. júl. 11.). A szimfonikus dzsessz megteremtője (Egy amerikai Párizsban). Legismertebb csodája a Kék rapszódia. Híres operája a Porgy és Bess. Egyesítette a jazz, a ragtime és a blues elemeit az európai klasszikus zenével.
(halál)
[Részletek...] | [1932-02-21] Gulácsy Lajos festő halála (szül. 1882. okt. 12.). 1902-ben Rómában, Firenzében és Párizsban képezte magát. 1914-ben a háború kitörése annyira megrázta, hogy ideggyógyintézetbe került. 1917-től, 35 éves korától 50 évesen bekövetkezett haláláig a lipótmezei elmegyógyintézetben élt.
Az Ópiumszívó álma és a Rózsalovag című híres képeit is az elmegyógyintézetben festette. Művészete nem tartozik semmiféle "izmushoz". Finom festői hang, lágy tónusok, néhány képén még zománcos színmegoldás jellemzi meseszerűen átfogalmazott olasz történelmi és zsánerjeleneteket ábrázoló festészetét.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1932-02-21] Gulácsy Lajos festőművész születése (+1932. febr. 21.). Balló Edénél tanult a Mintarajziskolában, majd 1902-ben Rómában, Firenzében képezte tovább magát, 1906-ban Párizsban járt. 1914-ben a háború kitörése annyira megrázta, hogy ideggyógyintézetbe került. Több helyen gyógyították, végül is 1917-ben a lipótmezei elmegyógyintézetbe szállították, amelyet többé el sem hagyott.
Az Ópiumszívó álma és a Rózsalovag című híres képeit is az elmegyógyintézetben festette. 1924-ben megvakult. Művészetét sajátos líra jellemzi, rokokó hangulatú, légies nőalakjai, sétáló figurái a művész lázas képzelete által teremtett különös álomvilágban mozognak. Művészete nem tartozik semmiféle "izmushoz".
(háború, halál)
[Részletek...] | [1928-08-27] [idezet] A nemzetek közti ellentéteket csakis békés eszközökkel szabad rendezni" mondta ki a Briand-Kellogg-paktum, amit 15 ország ír alá Párizsban.
Összesen 63 ország - köztük Magyarország is - csatlakozott.
A szerződés a megszegése esetére nem tartalmazott szankciókat.
[Részletek...] | [1928-08-27] Frank Billings Kellogg születése (+1937. dec. 21.). 1929-ben Béke Nobel-díjat kapott a Briand-Kellogg-paktum összehozásáért, amit 1928. aug. 27-én 15 ország írt alá Párizsban, s amely kimondta: "A nemzetek közti ellentéteket csakis békés eszközökkel szabad rendezni". Összesen 63 ország - köztük Magyarország is - csatlakozott. A szerződés a megszegése esetére nem tartalmazott szankciókat.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1928-03-06] Gabriel García Márquez Nobel-díjas kolumbiai író születése. 1955-ben Párizsban járt, itt érte a hír, hogy Rojas diktatúrája megszüntette lapját, s így állás nélkül maradt. 1959-ben Kubában a Prensa Latina hírügynökség tudósítója lett. 1961-ben Mexikóba költözött, újságoknál és a filmnél dolgozott. 1962-ben megjelent A balszerencsés óra című regényével hazájában elnyerte a regény nemzeti díját. 1967-ben Barcelonába költözött. Itt adta közre 1977-ben Száz év magány című regényét, amelyet sok millió példányban, közel 30 nyelven adtak ki a világ minden részében. Ismertebb könyvei még: A pátriárka alkonya, A söpredék, Egy hajótörött elbeszélései, Az ezredes úrnak nincs aki írjon, Mamá Grande temetése, Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája, Szerelem a kolera idején. Regényében reális és abszurd elemek keverednek, mítoszokba kevert hétköznapi realitásokkal kényszerít a konvencionális értékrend felülvizsgálatára.
(megjelent, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1924-07-02] Megalakult a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS). 1994 szeptemberében Párizsban tartott ülésén, magyar javaslatra e napot a Sportújságírók Napjává nyilvánította.
- + -
Sportújságírók Napja
[Részletek...] | [1924-02-03] Woodrow Wilson amerikai politikus születése (+1924. febr. 3.). 1913-21 között az Egyesült Államok 28. elnöke.
Az I. világháború utáni béketárgyalásokon híres 14 pontját az igazságos békéről tárgyalási alapnak tekintették a hadviselő felek, érvényesítésükre mégsem került sor, annak ellenére, hogy személyesen is jelen volt a párizsi tárgyalásokon. 1919-ben Béke Nobel-díjat kapott. Jelentős szerepe volt a Népszövetség létrehozásában és a Szovjetunió elleni intervencióban.
1920-ban agyvérzést kapott, elnökségének utolsó fél évét ágyhoz kötötten, bal oldalára lebénulva töltötte, de a Fehér Háznak ezt sikerült titokban tartania, a hatalmat szűk tanácsadói köre gyakorolta.
- + -
Nem csak a Szovjetunióban volt szokás, hogy vezetőinek, pl. Brezsnyev, Andropov, Csernyenko halálos betegségeit eltitkolták, miközben pl. folyt az európai rakétaválság.
Roosevelt a jaltai csúcs után két hónappal meghalt: vajon Európa sorsát mennyire befolyásolta, hogy gyenge alkut folytatott Sztálinnal?
Az ifjúság-szimbólum John F. Kennedy akkor sem élt volna már sokáig, ha 1963-ban Dallasban nem gyilkolják meg, mert számos kór gyötörte.
Abraham Lincoln is egy éven belül betegségben halhatott volna meg, ha 1865. ápr. 14-én színházi páholyában nem lövik le.
Ősi példa Szigetvár ostroma, ami közben a támadó sereg táborában elhunyt a szultán, de sikerült titokban tartani s a török ostrom folyt tovább a győzelemig.
Francois Mitterand már évek óta állandó orvosi kezelés alatt állt prosztatarákja miatt és gyakori depresszió jellemezte, 1988-ban mégis újra indult az elnökségért, nagy többséggel győzött is, választói nem is sejthették az igazságot államtitoknak minősíttetett egészségi állapotáról. Halála után kezelőorvosa 1996-ban kiadott könyvében elismerte: "1994 novemberétől az elnök megítélésem szerint már nem volt alkalmas tisztségére. A betegségén kívül igazán már semmi nem érdekelte." (Forrás: HVG)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1923-12-28] Alexandre Gustave Eiffel francia mérnök születése (+1923. dec. 28.). A vasszerkezetek tervezésének és építésének világhírű úttörője. Franciaországban acélhidak és viaduktok sorát építette meg. Fő műve az 1889. évi párizsi világkiállításra elkészített fémszerkezetű torony a Mars-mezőn (320 méter magas, az íves pillérek külső távolsága 125 méter), amely ezredévek után először múlta felül magasságban a piramisokat.
Ő volt a modern aerodinamika egyik kidolgozója, és a repülés úttörői között is számon tartják. Magyarországon az Eiffel-cég részt vett a Margit-híd és a szegedi közúti híd építésében, illetve a Nyugati pályaudvar tervezésében.
(halál)
[Részletek...] | [1922-04-29] Megindították az első Budapestet is érintő nemzetközi repülőjáratot (Párizs-Budapest-Bukarest).
[Részletek...] | [1919-11-22] Simonyi Zsigmond nyelvtudós, akadémikus születése Veszprémben (+1919. nov. 22.). Bpesten, Lipcsében, Berlinben és Párizsban tanult. Egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1879, r. 1893). 1895-től a Magyar Nyelvőr, 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Négy évtizeden át a magyar nyelvészek új nemzedékeit nevelte fel. Megteremtette az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerűsítette. 1903-ban a közoktatásügyi min. megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott.
A Tanácsköztársaság alatt tanúsított haladó magatartásáért elszenvedett üldöztetések a beteg tudós halálához vezettek.
(halál)
[Részletek...] | [1919-06-20] Csontváry Kosztka Tivadar festő születése (+1919. jún. 20.). Gyógyszerész volt, 41 éves korában belső sugallat hatására lett festő. A nyugat-európai festészetet a helyszínen tanulmányozta, és megjárta a Közel-Keletet is. Műveit 1905-ben Budapesten, 1907-ben Párizsban mutatta be, de a remélt siker elmaradt. 1909-ben végleg szakított a festészettel. Magányos cédrus, Görög színház Taorminában, Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban.
(halál)
[Részletek...] | [1917-10-15] Mata Hari (Margaretha Gertrude Zelle) holland táncosnő, kém születése (+1917. okt. 15.). 1905-ben Párizsban lépett fel először. 1908-ban Berlinben szervezték be a németek, 1916-tól a francia hírszerzésnek is dolgozott. 1917-ben a franciák kivégezték.
(Jelentéktelen kém volt, a háborús őrület áldozata. Az életéről szóló leghíresebb film Greta Garbóval készült.)
(háború, halál)
[Részletek...] | [1917-10-15] Mata Hari (Margaretha Gertrude Zelle) holland táncosnő, kém kivégzése (szül. 1876. aug. 7.). Évekig élt férjével a Távol-Keleten, majd válása után hazatért, és táncosnő lett. Fellépett Berlinben, Londonban, Párizsban és Madridban, s több magas rangú politikus szeretője volt. Ez játszott közre abban, hogy sokan kémnek hitték, s ha volt is némi alapja a feltételezésnek, közel sem volt szuperkém. Döntő bizonyítékok nélkül fogták perbe a franciák a németek javára végzett kémkedés vádjával. Halálra ítélték, és kivégezték. Színpadi neve, a Mata Hari malájul a nap szemét jelenti.
(halál)
[Részletek...] | [1911-08-22] Ellopták Leonardo da Vinci 'Mona Lisa' c. festményét a párizsi Louvre Múzeumból. Évekkel később Olaszországban találták meg.
[Részletek...] | [1908-07-22] Sir William Randal Cremer angol ács születése (+1908. júl. 22.). A Nemzetközi Békebírósági Liga alapítója és titkára. A Nemzetközi Békekonferenciák Szervezetének társalapítója (az első békekonferencia 1888 Párizs, majd évenként más-más fővárosban). Béke Nobel-díjat kapott 1903-ban.
(halál, konferencia, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1908-04-09] Victor Vasarely (Vásárhelyi Győző) festő halála Párizsban (szül. 1908. ápr. 9., Pécs) Az op art irányzat képviselője.
(születés)
[Részletek...] | [1907-12-23] Pierre Jules Janssen francia csillagász halála (szül. 1824. febr. 22.). Az 1868-as teljes napfogyatkozás idején ő és az angol asztrofizikus, Joseph Norman Lockyer fedezte fel a napszínképben megjelenő fényes vonalakat, s felismerte, hogy a Nap protuberanciái izzó hidrogénből állnak. Janssen dolgozta ki a napkitörések napfogyatkozástól független megfigyelési módszerét. 1875-ben kezdte meg a Nap felületének naponkénti fényképezését, amit azóta is folytatnak. 1874-ben Japánban a Vénusz átvonulásának megfigyelésénél alkalmazta először a fotoheliográfot. 1876-ban Meudonban obszervatóriumot létesített, amely később a párizsi csillagvizsgáló asztrofizikai részlege lett. 1891-ben a Mont Blanc csúcsán állíttatott fel obszervatóriumot, s bár már béna volt, felvitette magát, hogy a városi szennyeződésektől távol dolgozhasson.
(halál)
[Részletek...] | [1907-11-29] Jankovich Ferenc Kossuth-díjas költő, író születése (Székesfehérvár) (+1971. márc. 9.). Párizsban franciául tanított magyar nyelvet és irodalmat, 1932-ben ott születtek első versei. A Nyugat, a Válasz és a Magyar Csillag irodalmi folyóiratok munkatársa volt. Verseit két ízben Baumgarten-díjjal tüntették ki. A parasztság ügyének kötelezte el magát, csatlakozott a népi írók mozgalmához. A háború után ő írta a népi kollégiumi mozgalom indulójának szövegét, a Sej, a mi lobogónkat. Az 1950-es években elnémították.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1907-11-08] Első ízben továbbított fényképet az Arthur Korn professzor által szerkesztett fakszimile-távíró Párizsból Londonba. Az 5,5 x 7,5 cm nagyságú fénykép 12 perc alatt ért célhoz egy víz alatti kábelen.
(A fotó - melyet másnap az újságok nagyításban közöltek - természetesen VII. Edward királyt ábrázolta.)
[Részletek...] | [1906-04-13] Samuel Beckett ír születésű, angol és francia nyelven alkotó Nobel-díjas író, költő születése (+1989. dec. 22.). 1938-tól Párizsban élt. A Molloy, a Malone meghal és A megnevezhetetlen (1953) című regényei trilógiát alkotnak. Nevét klasszikus abszurd drámája, a Godot-ra várva (1952) tette világhírűvé.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1905-10-22] Paul Arma magyar származású francia zeneszerző, zene-etnológus, népdalgyűjtő halála (szül. 1905. okt. 22. Budapest). A Zeneakadémián Bartók Béla növendéke volt. 1936-tól Párizsban élt. A német megszállás alatt mintegy 1600, az ellenállás idején keletkezett francia népdalt gyűjtött össze. Több mint 300 művet komponált.
(születés)
[Részletek...] | [1904-04-13] Vaszilij Vasziljevics Verescsagin orosz festő születése (+1904. ápr. 13.).
Katonaként részt vett kora háborúiban, élményeit megfestette. A bolgár-török háború után Párizsba ment, itt készítette legismertebb, a háború kegyetlenségeit döbbenetes erővel ábrázoló festménysorozatát. Ennek legismertebb darabja A Sipka szorosban minden csendes című triptichonja. E képét 1883-ban Budapesten is kiállította. Később Moszkvában telepedett le, az 1812-es napóleoni háború eseményeit festette évekig. Az aknára futott és elsüllyedt Petro-pavlovszk csatahajón vesztette életét.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1903-08-24] Budapesten tűz pusztította el a Párizsi Nagy Áruházat és három szomszédos házat. A tűzvésznek tizenkét halálos áldozata és számos sebesültje volt.
[Részletek...] | [1903-07-04] Szervátiusz Jenő erdélyi szobrász születése (+1983. szept. 15.). Eredetileg kerékgyártó mester volt, első szobrát 1924-ben faragta, majd Párizsban és Kolozsvárott tanult. Első önálló tárlatát 1933-ban Kolozsvárott rendezte. 1933-34-ben Szolnay Sándorral szabadiskolát tartott fönn Kolozsváron, ezután huzamosabb ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1941-43-ig a csíksomlyói Kalot népfőiskola szobrászati tanfolyamát vezette, majd angol hadifogságból hazatérve 1949 és 1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára volt.
Művészetének főként az Erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. 1964-ben Bukarestben gyűjteményes kiállítása volt. Romániában többek közt érdemes művész címmel és állami díjjal ismerték el munkásságát. Szobrait 15 ország múzeumai őrzik, természetesen Magyarországon is vannak alkotásai.
Élete utolsó éveiben Magyarországon élt. Fia, Szervátiusz Tibor szintén szobrász. 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
(születés)
[Részletek...] | [1902-11-29] Carlo Levi olasz író, festő, orvos születése (+1975. jan. 3.). A "Hat torinói festő"-csoport tagja volt. Antifasiszta írásai miatt bebörtönözték, az Abesszínia elleni olasz agresszióval szembeni fellépése miatt 1935-ben száműzték. 1939-ben Párizsban részt vett az olasz ellenállási mozgalom megszervezésében. A háború alatt hazájában illegalitásban élt, az ellenállás jelentős alakja volt. Ahol a madár se jár című 1948-ban megjelent első regénye száműzetésének naplója. Műveit a szociográfiai hűség, a drámai szerkesztésmód jellemzi.
(háború, megjelent, születés)
[Részletek...] | [1902-11-02] Illyés Gyula Kossuth-díjas író, költő halála (szül. 1902. nov. 2.). Fiatalon kapcsolatba került a baloldali diákmozgalommal, 1919 után emigrált. Első versei Párizsban jelentek meg. Hazatérése után Kassák-köréhez tartozott, majd a Nyugat munkatársa, 1937-től társszerkesztője lett. 1941-ben, a Nyugat megszűnése után a Magyar Csillag című folyóiratot szerkesztette. Nagy szerepe volt a Márciusi Front szellemi előkészítésében. Költészetére a néppel, a szegényparasztság sorsával, a magyar tájjal való összefonódás jellemző. Ezt reprezentálta Puszták népe című könyve. Az 1953-ban írta Egy mondat a zsarnokságról című költeményét.
(születés)
[Részletek...] | [1900-05-14] Párizsban a világkiállítás árnyékában tartották több részletben a II. olimpiát. Itt már a nők is benevezhettek néhány versenyszámba, az első női olimpiai bajnok az angol Charlotte Cooper volt. A magyarok a diszkoszvető Bauer Rudolf révén egy aranyérmet szereztek.
[Részletek...] | [1900-05-01] Munkácsy Mihály festő születése (+1900. máj. 1.). 1871-től Párizsban élt, ahol nagyméretű vallásos tárgyú és ún. szalonképeivel nagy népszerűséget és vagyont szerzett. A magyar nemzeti művészet korszakos jelentőségű mestere. Tépéscsinálók, Búsuló betyár, Vihar a pusztán, Ásító inas, Siralomház, Rőzsehordó nő. Jézus-trilógiája: Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Ecce Homo. Honfoglalás című nagyméretű freskója az Országházban látható.
(halál)
[Részletek...] | [1898-09-26] George Gershwin amerikai zeneszerző, zongoraművész születése (+1937. júl. 11.). A szimfonikus dzsessz megteremtője (Egy amerikai Párizsban). Legismertebb csodája a Kék rapszódia. Híres operája a Porgy és Bess. Egyesítette a jazz, a ragtime és a blues elemeit az európai klasszikus zenével.
(születés)
[Részletek...] | [1898-09-26] George Gershwin amerikai zeneszerző, zongoraművész halála (szül. 1898. szept. 26.). A szimfonikus jazz megteremtője és egyik fő képviselője volt. Ő komponálta a Kék rapszódiát és az Egy amerikai Párizsban című műveket. Porgy és Bess című operáját az amerikai operatörténet mérföldkövének tekintik.
(születés)
[Részletek...] | [1898-07-30] Henry Moore ír származású angol szobrász, grafikus születése (+1986. aug. 31.). Az 1930-as évektől főleg absztrakt ábrázolással foglalkozott. Az 1950-es évektől műveiben a természeti formák monumentalitása egyesült az emberek asszociatív képével. A rajz és az akvarell ugyancsak jelentős szerepet töltött be művészi tevékenységében. Visszatérő témája a fekvő női alak. Legjelentősebb grafikai alkotása a Katakomba-rajzsorozat, melyen a bombázás elől a metróalagutakba menekült embereket ábrázolja.
(Hitler 69 napig bombázta Londont, mielőtt erőit a keleti frontra csoportosította volna. A lakosság kb. 4 %-a a metrót használta óvóhelynek.
Párizsnak 1900-ban lett metrója, a túlzsúfolt Londonban viszont már 1836-ban alagútásásra kényszerültek. A Temze alatti ún. „nagy lyuk” öt évig készült, olyan óriási pénzveszteséggel, hogy vasutat már nem építettek bele. Két évtizedig csak népünnepélyekre használták, aztán az építési költség egyharmadáért eladták a vasúttársaságnak.
Az 1863-ban indult 5 km hosszú szakasz nagyon népszerű volt, átadása utáni évben a 3 milliós Londonban 11 millióan próbálták ki, a gőzmozdony és a gázlámpák, no meg a pipázó utasok füstje miatt szinte elviselhetetlen levegő ellenére.
(születés)
[Részletek...] | [1896-12-10] Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros halála (szül: 1833. okt. 21.).
Oroszországban kezdte apja állami támogatású kohóinál, majd Párizsban kémiát tanult és az Egyesült Államokban dolgozott. Hazatérve feltalálta a gyutacsot, de miután laboratóriuma 1864-ben a levegőbe repült, a svéd kormány megtiltotta robbanóanyagokat gyártó létesítmények építését, ezért egy teherhajón folytatta kísérleteit és kifejlesztette a dinamitot.
1895. november 27-i végrendeletében hagyatékából jelentős összeget, 31 millió 250 ezer svéd koronát hagyott az általa létrehozott alapítvány javára, melyet a világ legjobb tudósainak jutalmazására hozott létre. Berta von Suttner hatására (akinek regényét folytatásokban közöljük) Béke Nobel-díjat is alapított.
- + -
1901: Először osztották ki a Nobel díjat.
(halál, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...] | [1895-12-28] A francia Lumiere-fivérek Párizsban, a híres Grand Caféban tartották az első nyilvános mozgókép-előadást, ahol több némafilmet is vetítettek.
[Részletek...] | [1895-09-28] Louis Pasteur francia kémikus, bakteriológus és akadémikus születése (+1895. szept. 28.). Lefektette a sztereokémia alapjait, felfedezte az anaerob baktériumokat. 1870 és 1886 között számos fertőző betegséget okozó mikroorganizmust azonosított. Kidolgozta a róla elnevezett pasztörözési eljárást az élelmiszerek, italok tartósítására. 1881-85-ben veszettség elleni védőoltást fejlesztett ki. 1888-ban vezetésével kezdte meg működését Párizsban a Pasteur Intézet.
(halál)
[Részletek...] | [1895-02-13] Kiállították a szabadalmi oklevelet a francia Lumiere-fivérek találmányáról, a mozgófényképről. Az első szűk körű előadást 1895. március 22-én tartották Lyonban, 1895. december 28-án Párizsban mutatták be találmányukat a nyilvánosságnak. Első némafilmjük címe A munkaidő vége a Lumiere üzemekben volt.
(találmány)
[Részletek...] | [1894-06-23] Megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Párizsban. Élén 1896-1925 között az újkori olimpiák atyja, Pierre de Coubertin állt.
[Részletek...] | [1892-09-20] [idezet] Egy párizsi fűzőkészítő, Hermine Cadolle ezen a napon mutatta be az első olyan női fehérneműt, amely a modern melltartó előfutárának tekinthető. A melltartó megjelenésével a nők legalább "lélegzethez jutottak" a korábbi, nehezebb viselethez, a fűzőhöz képest, de máig megoszlanak a vélemények a melltartó viselésének hasznosságát illetően.
[Részletek...] | [1890-07-29] Vincent van Gogh holland festő és grafikus születése (+1890. júl. 29.). Kálvinista lelkipásztor családból származott, kezdetben képkereskedelmi alkalmazott volt. Teológiát tanult, prédikátornak képezték ki, és a belga bányavidékre küldték. Az itt szerzett élmények felkeltették művészi képzeletét, festeni kezdett, képein komor realizmussal ábrázolta a bányászok nyomorát, a parasztok nehéz életét. 1880-83-ban Brüsszelben végzett művészeti tanulmányokat ezután Párizsban megismerkedett az impresszionistákkal, pointillistákkal. Színei világosabbak, élénkebbek lettek, de ezek a képek sem voltak sikeresebbek, mint sötétebb tónusú vásznai. 1888-ban Arles-ba költözött, a déli napsütésben a ragyogó színektől elragadtatva a posztimpresszionista művek remekeit alkotta meg. A fogadtatás értetlensége, a sikertelenség felőrölte idegrendszerét, többször kezelték ideggyógyintézetben, végül öngyilkos lett. Életében csak egyetlen képet adott el, ma azonban már Cézanne és Gauguin mellett a posztimpresszionizmus egyik legjelentősebb mesterévé vált.
(halál)
[Részletek...] | [1889-03-31] Párizsban elkészült az Eiffel-torony, a francia forradalom centenáriuma tiszteletére rendezett világkiállítás szenzációja. A 300 méteres torony nevét építőjéről, Gustave Eiffelről kapta. Súlya 7500 tonna, hét és fél millió akkori frankba került.
(Kb. ötezer év után először sikerült a piramisoknál magasabbat építeni. Az Eiffel tornyot azonban már 40 évvel később túlszárnyalták.)
[Részletek...] | [1888-08-11] [idezet] Először ment tovább a Párizs-Budapest Orient Expressz a Budapest-Belgrád-Szófia-Konstantinápoly vonalon. A 115 év alatt többször szünetelt a járat, majd mindig "újjáéledt". 2001. június 10. óta most éppen Budapestig sem jön el, a franciák anyagi okok miatt lerövidítették az útvonalát.
[Részletek...] | [1886-07-03] Francis Carco francia költő, író halála (szül. 1886. júl. 3.). Párizsban megalapította a Pan című folyóiratot. 1922-ben A hurok című apacsregénye elnyerte az Académie Francaise nagydíját. 1937-ben az Académie Goncourt tagja lett. 1957-ben megkapta Párizs városa nagydíját, 1958-ban a haladó írók neki ítélték a Prix de l´Unanimitét. Kiváló pszichológiai érzékkel, mély együttérzéssel ábrázolta a nagyváros számkivetett alvilágát, majd a II. világháború borzalmait.
(háború, megalapít, születés)
[Részletek...] | [1885-05-22] Victor Hugo francia költő, író születése (+1885. máj. 22.). Az európai romantika vezéregyénisége. Sokszor megfilmesített regényei A párizsi Notre Dame és a Nyomorultak.
(halál)
[Részletek...] | [1885-05-22] Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró halála (szül. 1802. febr. 26.). Az európai romantika vezéregyénisége volt. Ismert regénye többek között A párizsi Notre Dame és a Nyomorultak, drámái Hernani és Ruy Blas.
(halál)
[Részletek...] | [1883-09-04] Czóbel Béla Kossuth-díjas (1948) festő születése (+1976. jan. 30.). Hollandiában, Berlinben, Párizsban élt, az 1930-as évektől a nyarakat Magyarországon töltötte, ekkor alakult ki sajátos festői világa, amelynek alapja a természetelvűség. Témái főként csendéletek, enteriőrök, tájak és aktok. Szentendrén 1975-ben múzeum nyílt műveinek bemutatására.
(születés)
[Részletek...] | [1883-08-19] Gabrielle ‘Coco’ Chanel francia divattervező születése (+1971. jan. 10.). A divatvilág klasszikus egyénisége, az egyszerűség új ideálját fejlesztette ki az öltözködésben. "Az igazi elegancia az akadálytalan mozgás lehetősége". Az 1920-as évek végén párizsi üzemének kétezer alkalmazottja volt. A Chanel-kosztümöt minden idők egyik legelegánsabb öltözékének tartják.
“Megvetem az ostoba mértéktelenséget. Nem lehet úgy éjszakázni, hogy utána értelmes nappalok következzenek. Néhány élelmiszer és az alkohol tönkreteszi a testünket. Ezért mindenből kevesebbet fogyasszunk, mint amennyihez kedvünk van. Fontos a jó alvás, 7-8 órán át, nyitott ablaknál. Ébredjünk korán, dolgozzunk keményen! A munka foglalkoztatja a szellemet, a szellem pedig gondoskodik a test karbantartásáról.”
(születés)
[Részletek...] | [1882-10-12] Gulácsy Lajos festő halála (szül. 1882. okt. 12.). 1902-ben Rómában, Firenzében és Párizsban képezte magát. 1914-ben a háború kitörése annyira megrázta, hogy ideggyógyintézetbe került. 1917-től, 35 éves korától 50 évesen bekövetkezett haláláig a lipótmezei elmegyógyintézetben élt.
Az Ópiumszívó álma és a Rózsalovag című híres képeit is az elmegyógyintézetben festette. Művészete nem tartozik semmiféle "izmushoz". Finom festői hang, lágy tónusok, néhány képén még zománcos színmegoldás jellemzi meseszerűen átfogalmazott olasz történelmi és zsánerjeleneteket ábrázoló festészetét.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1882-10-12] Gulácsy Lajos festőművész születése (+1932. febr. 21.). Balló Edénél tanult a Mintarajziskolában, majd 1902-ben Rómában, Firenzében képezte tovább magát, 1906-ban Párizsban járt. 1914-ben a háború kitörése annyira megrázta, hogy ideggyógyintézetbe került. Több helyen gyógyították, végül is 1917-ben a lipótmezei elmegyógyintézetbe szállították, amelyet többé el sem hagyott.
Az Ópiumszívó álma és a Rózsalovag című híres képeit is az elmegyógyintézetben festette. 1924-ben megvakult. Művészetét sajátos líra jellemzi, rokokó hangulatú, légies nőalakjai, sétáló figurái a művész lázas képzelete által teremtett különös álomvilágban mozognak. Művészete nem tartozik semmiféle "izmushoz".
(háború, születés)
[Részletek...] | [1879-05-25] Dienes (Geiger) Valéria filozófus, író, műfordító, a modern táncpedagógia egyik úttörőjének halála (szül. 1879. máj. 25.). Párizsban megismerkedett Henri Bergson mozdulatpszichológiai elméletével, ennek nyomán kialakította saját táncfilozófiáját, mozdulatművészeti rendszerét, amelyet orkesztikának nevezett el. Orkesztikai iskolájában (1915-1944, néhány emigrációs év, 1919-1923 kivételével) mozdulatjátékokat, misztérium- és parabola-játékokat, kórusdrámákat koreografált és tanított.
(születés)
[Részletek...] | [1876-08-07] Mata Hari (Margaretha Gertrude Zelle) holland táncosnő, kém születése (+1917. okt. 15.). 1905-ben Párizsban lépett fel először. 1908-ban Berlinben szervezték be a németek, 1916-tól a francia hírszerzésnek is dolgozott. 1917-ben a franciák kivégezték.
(Jelentéktelen kém volt, a háborús őrület áldozata. Az életéről szóló leghíresebb film Greta Garbóval készült.)
(háború, születés)
[Részletek...] | [1876-08-07] Mata Hari (Margaretha Gertrude Zelle) holland táncosnő, kém kivégzése (szül. 1876. aug. 7.). Évekig élt férjével a Távol-Keleten, majd válása után hazatért, és táncosnő lett. Fellépett Berlinben, Londonban, Párizsban és Madridban, s több magas rangú politikus szeretője volt. Ez játszott közre abban, hogy sokan kémnek hitték, s ha volt is némi alapja a feltételezésnek, közel sem volt szuperkém. Döntő bizonyítékok nélkül fogták perbe a franciák a németek javára végzett kémkedés vádjával. Halálra ítélték, és kivégezték. Színpadi neve, a Mata Hari malájul a nap szemét jelenti.
(születés)
[Részletek...] | [1876-01-01] Magyarországon bevezették a méter-rendszert (1874 januárjában benyújtott és április 20-án törvényerőre emelkedett törvény alapján).
A métert a francia Tudományos Akadémia 1792-ben tette nemzetközi hosszmértékegységgé, s az a Föld délkörének negyvenmilliomod részét jelentette. Itália egyes államaiban már 1803-ban, Belgiumban 1816-ban, Hollandiában 1821-ben vezették be. A gyakorlati fokméréseket a franciaországi Dunkerque és a spanyolországi Barcelona között végezték. A méter előtt a hosszúságot az emberi testrészekhez kapcsolódó fogalmakkal (lépés, láb, arasz, könyök, hüvelyk) határozták meg.
1889. szeptember 24-én Párizsban értekezletet tartott a Nemzetközi Méterbizottság, s a méterrendszert bevezető államok - sorshúzással - megkapták az új platina-iridium méterrudakat, illetve a kilogrammetalonokat. Magyarországnak a 14-es számú méterrúd és a 16-os számú súlymérték jutott. Ezeket 1891-ben nyilvánították törvényes alapmértékké hazánkban.
(törvény)
[Részletek...] | [1871-05-13] Herman Ottó lelkes cikkben számolt be Párizsból a kolozsvári Magyar Polgár c. lapnak az (egyébként általa nem túlzottan kedvelt) Kommün döntéséről, hogy a Vendome tér 42 m magas oszlopát (melynek „domborművei a hamis Gloire fényébe mártott erőszakot, bitorlást, gyilkosságot, jogtiprást dicsőítik”) ledöntik, méghozzá csúfondárosan, egy tíz méter magas, a nép által összehordott trágyadombra.
- + -
A hatalom mindenkori illegitimitásának jó példája a Vendome tér oktogonja (benne a Ritz szálló és az igazságügyi minisztérium palotája), amely a Napkirály korában készült és eredetileg XIV. Lajos lovasszobrának adott keretet. A forradalom a Szabadság emlékművét állította a helyébe, amit Napóleon 1806-ban cserélt fel a 43 m magas oszloppal, 160 méternyi szalagként rácsavarodó, haditetteit ábrázoló domborművel, tetején saját római császárként pózoló szobrával. A Restauráció éveiben a Bourbon-liliom váltotta fel az alakot, Lajos Fülöp újra Napóleon-szobrot rakatott fel, de már csak kabátban és a nevezetes kalapban, III. Napóleon visszatetette az eredeti császári alakot, ezt döntötte le a Kommün. 1974-ben újra fölállították.
[Részletek...] | [1868-03-02] Nagy Károly matematikus, csillagász, közgazdász, publicista, akadémikus halála (szül. 1797. dec. 6.). A méterrendszer első hazai szorgalmazója volt, ő hozta be az első méter- és kilogramm-etalonokat Párizsból, ő készítette az első magyar földgömböt.
(halál)
[Részletek...] | [1868-03-02] Nagy Károly matematikus, csillagász, közgazdász, publicista, akadémikus születése (+1868. márc. 2.). A méterrendszer első hazai szorgalmazója, ő hozta be az első méter- és kilogramm-etalonokat Párizsból. Bicskén csillagvizsgálót építtetett és szerelt fel.
(halál)
[Részletek...] | [1868-02-11] Jean Bernard Léon Foucault francia fizikus halála (szül. 1819. szept. 18.). Csillagászati eszközökkel, optikával, mechanikával és elektromágnesességgel foglalkozott. 1851-ben a párizsi Pantheonban egy hosszú ingával mutatta ki a Föld tengely körüli forgását. 1852-ben feltalálta a giroszkópot.
(halál)
[Részletek...] | [1865-05-17] Párizsban 20 ország létrehozta a Nemzetközi Távközlési Egyesületet. Távközlési világnap
[Részletek...] | [1865-04-14] Woodrow Wilson amerikai politikus születése (+1924. febr. 3.). 1913-21 között az Egyesült Államok 28. elnöke.
Az I. világháború utáni béketárgyalásokon híres 14 pontját az igazságos békéről tárgyalási alapnak tekintették a hadviselő felek, érvényesítésükre mégsem került sor, annak ellenére, hogy személyesen is jelen volt a párizsi tárgyalásokon. 1919-ben Béke Nobel-díjat kapott. Jelentős szerepe volt a Népszövetség létrehozásában és a Szovjetunió elleni intervencióban.
1920-ban agyvérzést kapott, elnökségének utolsó fél évét ágyhoz kötötten, bal oldalára lebénulva töltötte, de a Fehér Háznak ezt sikerült titokban tartania, a hatalmat szűk tanácsadói köre gyakorolta.
- + -
Nem csak a Szovjetunióban volt szokás, hogy vezetőinek, pl. Brezsnyev, Andropov, Csernyenko halálos betegségeit eltitkolták, miközben pl. folyt az európai rakétaválság.
Roosevelt a jaltai csúcs után két hónappal meghalt: vajon Európa sorsát mennyire befolyásolta, hogy gyenge alkut folytatott Sztálinnal?
Az ifjúság-szimbólum John F. Kennedy akkor sem élt volna már sokáig, ha 1963-ban Dallasban nem gyilkolják meg, mert számos kór gyötörte.
Abraham Lincoln is egy éven belül betegségben halhatott volna meg, ha 1865. ápr. 14-én színházi páholyában nem lövik le.
Ősi példa Szigetvár ostroma, ami közben a támadó sereg táborában elhunyt a szultán, de sikerült titokban tartani s a török ostrom folyt tovább a győzelemig.
Francois Mitterand már évek óta állandó orvosi kezelés alatt állt prosztatarákja miatt és gyakori depresszió jellemezte, 1988-ban mégis újra indult az elnökségért, nagy többséggel győzött is, választói nem is sejthették az igazságot államtitoknak minősíttetett egészségi állapotáról. Halála után kezelőorvosa 1996-ban kiadott könyvében elismerte: "1994 novemberétől az elnök megítélésem szerint már nem volt alkalmas tisztségére. A betegségén kívül igazán már semmi nem érdekelte." (Forrás: HVG)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1863-01-01] Pierre de Coubertin francia sportpedagógus születése (+1937. szept. 2.). 1894-ben Párizsban a javaslatára összehívott nemzetközi kongresszuson határozatot hoztak az újkori olimpiai játékok megrendezéséről. Az abban az évben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság titkára lett, majd 1896-1925 között a NOB elnöki tisztét töltötte be. 1912-ben az olimpiai művészeti versenyeken az irodalmi kategóriában aranyérmet nyert "Óda a sporthoz" című versével.
(születés)
[Részletek...] | [1863-01-01] Pierre de Coubertin francia sportpedagógus halála (szül. 1863. jan. 1.). 1894-ben Párizsban az ő javaslatára összehívott nemzetközi kongresszuson hoztak határozatot az újkori olimpiai játékok megrendezéséről. Az ebben az évben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság titkára volt 1894-1896-ban, 1896-1925 között a NOB elnöki tisztét töltötte be.
(születés)
[Részletek...] | [1862-10-19] Auguste Marie Louis Nicolas Lumiere francia kémikus születése (+1954. ápr. 10.). A filmművészet és filmgyártás úttörője. A Lumiere-testvérek 1895-ben szabadalmaztatták találmányukat. Első alkotásukat, A munkaidő vége című filmet először szűk körben, majd 1895. december 28-án a párizsi Grand Café-ban mutatták be.
(születés, találmány)
[Részletek...] | [1859-03-19] Először mutatták be Párizsban Charles Francois Gounod Faust című operáját, amely akkor a nemzetek közötti békés megértés melletti kiállást jelentette.
[Részletek...] | [1859-02-20] Irinyi József újságíró, műfordító halála (szül. 1822). A márciusi ifjak egyike. Országgyűlési képviselő, Teleki László mellett tanácsos Párizsban. Haynau halálra ítéltette, de kegyelmet kapott. Ő fordította Beecher Stowe Tamás bátya kunyhója és Dumas A gyöngyös hölgy című regényét.
(halál)
[Részletek...] | [1859-01-17] Moldva és Havasalföld egyesülése megteremtette a román államot. 1856-ban a krími háborút lezáró párizsi kongresszus a 15. század óta török fennhatóság alatt álló két román fejedelemséget a nagyhatalmak kollektív protektorátusa alá helyezte. 1859. január 17-én a fejedelemségek külön-külön országgyűlésen közös fejedelmet választottak Alexandru Ion Cuza ezredes személyében, majd 1861-ben a két állam formálisan is egyesült.
(háború)
[Részletek...] | [1856-12-28] Woodrow Wilson amerikai politikus születése (+1924. febr. 3.). 1913-21 között az Egyesült Államok 28. elnöke.
Az I. világháború utáni béketárgyalásokon híres 14 pontját az igazságos békéről tárgyalási alapnak tekintették a hadviselő felek, érvényesítésükre mégsem került sor, annak ellenére, hogy személyesen is jelen volt a párizsi tárgyalásokon. 1919-ben Béke Nobel-díjat kapott. Jelentős szerepe volt a Népszövetség létrehozásában és a Szovjetunió elleni intervencióban.
1920-ban agyvérzést kapott, elnökségének utolsó fél évét ágyhoz kötötten, bal oldalára lebénulva töltötte, de a Fehér Háznak ezt sikerült titokban tartania, a hatalmat szűk tanácsadói köre gyakorolta.
- + -
Nem csak a Szovjetunióban volt szokás, hogy vezetőinek, pl. Brezsnyev, Andropov, Csernyenko halálos betegségeit eltitkolták, miközben pl. folyt az európai rakétaválság.
Roosevelt a jaltai csúcs után két hónappal meghalt: vajon Európa sorsát mennyire befolyásolta, hogy gyenge alkut folytatott Sztálinnal?
Az ifjúság-szimbólum John F. Kennedy akkor sem élt volna már sokáig, ha 1963-ban Dallasban nem gyilkolják meg, mert számos kór gyötörte.
Abraham Lincoln is egy éven belül betegségben halhatott volna meg, ha 1865. ápr. 14-én színházi páholyában nem lövik le.
Ősi példa Szigetvár ostroma, ami közben a támadó sereg táborában elhunyt a szultán, de sikerült titokban tartani s a török ostrom folyt tovább a győzelemig.
Francois Mitterand már évek óta állandó orvosi kezelés alatt állt prosztatarákja miatt és gyakori depresszió jellemezte, 1988-ban mégis újra indult az elnökségért, nagy többséggel győzött is, választói nem is sejthették az igazságot államtitoknak minősíttetett egészségi állapotáról. Halála után kezelőorvosa 1996-ban kiadott könyvében elismerte: "1994 novemberétől az elnök megítélésem szerint már nem volt alkalmas tisztségére. A betegségén kívül igazán már semmi nem érdekelte." (Forrás: HVG)
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1856-12-22] Frank Billings Kellogg születése (+1937. dec. 21.). 1929-ben Béke Nobel-díjat kapott a Briand-Kellogg-paktum összehozásáért, amit 1928. aug. 27-én 15 ország írt alá Párizsban, s amely kimondta: "A nemzetek közti ellentéteket csakis békés eszközökkel szabad rendezni". Összesen 63 ország - köztük Magyarország is - csatlakozott. A szerződés a megszegése esetére nem tartalmazott szankciókat.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1856-07-10] Nicola Tesla horvát származású, Amerikában élt elektrotechnikus és feltaláló halála (szül. 1856. júl. 10.). Először Budapesten a Ganz-gyárban, azután párizsi, majd londoni elektrotechnikai társaságoknál dolgozott. 1884-ben Amerikába ment, ahol két évig Edisonnál állt alkalmazásban. A forgó mágneses tér elvén alapuló többfázisú elektromotor, valamint a Tesla-transzformátor feltalálója volt.
(születés)
[Részletek...] | [1853-07-05] Csontváry Kosztka Tivadar festő születése (+1919. jún. 20.). Gyógyszerész volt, 41 éves korában belső sugallat hatására lett festő. A nyugat-európai festészetet a helyszínen tanulmányozta, és megjárta a Közel-Keletet is. Műveit 1905-ben Budapesten, 1907-ben Párizsban mutatta be, de a remélt siker elmaradt. 1909-ben végleg szakított a festészettel. Magányos cédrus, Görög színház Taorminában, Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban.
(születés)
[Részletek...] | [1853-03-30] Vincent van Gogh holland festő és grafikus születése (+1890. júl. 29.). Kálvinista lelkipásztor családból származott, kezdetben képkereskedelmi alkalmazott volt. Teológiát tanult, prédikátornak képezték ki, és a belga bányavidékre küldték. Az itt szerzett élmények felkeltették művészi képzeletét, festeni kezdett, képein komor realizmussal ábrázolta a bányászok nyomorát, a parasztok nehéz életét. 1880-83-ban Brüsszelben végzett művészeti tanulmányokat ezután Párizsban megismerkedett az impresszionistákkal, pointillistákkal. Színei világosabbak, élénkebbek lettek, de ezek a képek sem voltak sikeresebbek, mint sötétebb tónusú vásznai. 1888-ban Arles-ba költözött, a déli napsütésben a ragyogó színektől elragadtatva a posztimpresszionista művek remekeit alkotta meg. A fogadtatás értetlensége, a sikertelenség felőrölte idegrendszerét, többször kezelték ideggyógyintézetben, végül öngyilkos lett. Életében csak egyetlen képet adott el, ma azonban már Cézanne és Gauguin mellett a posztimpresszionizmus egyik legjelentősebb mesterévé vált.
(születés)
[Részletek...] | [1853-01-01] Simonyi Zsigmond nyelvtudós, akadémikus születése Veszprémben (+1919. nov. 22.). Bpesten, Lipcsében, Berlinben és Párizsban tanult. Egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1879, r. 1893). 1895-től a Magyar Nyelvőr, 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Négy évtizeden át a magyar nyelvészek új nemzedékeit nevelte fel. Megteremtette az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerűsítette. 1903-ban a közoktatásügyi min. megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott.
A Tanácsköztársaság alatt tanúsított haladó magatartásáért elszenvedett üldöztetések a beteg tudós halálához vezettek.
(születés)
[Részletek...] | [1852-01-06] Louis Braille francia feltaláló, a Braille-írás kidolgozójának halála (szül. 1809. jan. 4.). A párizsi Vakok Intézetének világtalan tanára 1829-ben alkotta meg a vakok által ma is használt pontrendszerű Braille-írást. A jelek 2 pont szélesek, 3 pont magasak és kidomborodnak a papír síkjából.
(halál)
[Részletek...] | [1851-07-10] Louis Jacques Mandé Daguerre francia festő és feltaláló halála (szül. 1787. nov. 18.). Párizsi díszletfestőként 1822-ben nyitotta meg Dioráma nevű optikai színházát: óriási vászonra jeleneteket és tájképeket rajzolt, előtte átlátszó díszleteket alkalmazott, és változtatta a megvilágítást. Nagy sikere volt, ezért Londonban is épített egyet.
Nicéphore Niepce-szel társult, és ez utóbbi halála után ő fejlesztette ki a korai fényképtechnikát. 1838-ban sikerült elkészítenie az első ún. dagerrotípiákat.
(halál)
[Részletek...] | [1848-06-22] Munkásfelkelés robbant ki Párizsban, amely az első nagy munkás-tőkés összeütközés volt. A felkelés megtorlásakor 11 ezer embert öltek meg.
[Részletek...] | [1848-02-24] Párizsban megdöntötték Lajos Fülöp királyságát, Franciaország ismét köztársaság lett (második köztársaság).
[Részletek...] | [1844-02-20] Munkácsy Mihály festő születése (+1900. máj. 1.). 1871-től Párizsban élt, ahol nagyméretű vallásos tárgyú és ún. szalonképeivel nagy népszerűséget és vagyont szerzett. A magyar nemzeti művészet korszakos jelentőségű mestere. Tépéscsinálók, Búsuló betyár, Vihar a pusztán, Ásító inas, Siralomház, Rőzsehordó nő. Jézus-trilógiája: Krisztus Pilátus előtt, Golgota, Ecce Homo. Honfoglalás című nagyméretű freskója az Országházban látható.
(születés)
[Részletek...] | [1842-10-26] Vaszilij Vasziljevics Verescsagin orosz festő születése (+1904. ápr. 13.).
Katonaként részt vett kora háborúiban, élményeit megfestette. A bolgár-török háború után Párizsba ment, itt készítette legismertebb, a háború kegyetlenségeit döbbenetes erővel ábrázoló festménysorozatát. Ennek legismertebb darabja A Sipka szorosban minden csendes című triptichonja. E képét 1883-ban Budapesten is kiállította. Később Moszkvában telepedett le, az 1812-es napóleoni háború eseményeit festette évekig. Az aknára futott és elsüllyedt Petro-pavlovszk csatahajón vesztette életét.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1839-01-07] [idezet] A fényképezés születésnapja. Párizsban Jacques Mandé Daguerre-nek (az azonos irányban kutató Joseph Nicéphore Niépce eredményeit felhasználva) sikerült olyan készüléket szerkesztenie, amely "tükörként" adta vissza az arcmásokat. Francois Arago fizikus ezen a napon jelentette be a francia akadémián a találmányt, majd 1839. augusztus 19-én nyilvánosságra is hozták.
(találmány)
[Részletek...] | [1838-03-18] Sir William Randal Cremer angol ács születése (+1908. júl. 22.). A Nemzetközi Békebírósági Liga alapítója és titkára. A Nemzetközi Békekonferenciák Szervezetének társalapítója (az első békekonferencia 1888 Párizs, majd évenként más-más fővárosban). Béke Nobel-díjat kapott 1903-ban.
(konferencia, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1836-10-25] Kétszázezer néző és a királyi család jelenlétében háromszáz hadfi állította fel egy gőzgép segítségével Párizsban az obeliszket, amelyet két és fél évig szállítottak Egyiptomból.
(A megérkezés után három évvel állították csak fel, mert új talapzatot kellett csinálni hozzá, a prűd párizsiak ugyanis nem tűrhették, hogy az eredetin látható nagy phalloszú majmok köztéren mutogassák magukat.)
Más nagyvárosok is zsákmányoltak egyiptomi obeliszkeket, már Augustus császár féltucatnyit vitetett Rómába, majd Caligula és Konstantin is, 390-ben I. Theodosius pedig az új fővárosba, Konstantinápolyba. A birodalom ledőlését az obeliszkek is követték az idők során, Rómában csak a 16. század végén, V. Sixtus pápa ötlete alapján kezdték őket a bazilikák előtt felállítani, keresztet téve csúcsukra, hogy a zarándokokat hívogassák.
Londonban 1878 szeptemberében állítottak alexandriai obeliszket, New Yorkban 1880-ban a Central Parkban (ahová négy hónapon át vonszolták a kikötőből).
A Mussolini által 1937-ben Rómába hurcolt 24 méteres, 178 tonnás obeliszk hamarosan visszakerül eredeti helyére, Etiópiába.
[Részletek...] | [1833-10-21] Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros halála (szül: 1833. okt. 21.).
Oroszországban kezdte apja állami támogatású kohóinál, majd Párizsban kémiát tanult és az Egyesült Államokban dolgozott. Hazatérve feltalálta a gyutacsot, de miután laboratóriuma 1864-ben a levegőbe repült, a svéd kormány megtiltotta robbanóanyagokat gyártó létesítmények építését, ezért egy teherhajón folytatta kísérleteit és kifejlesztette a dinamitot.
1895. november 27-i végrendeletében hagyatékából jelentős összeget, 31 millió 250 ezer svéd koronát hagyott az általa létrehozott alapítvány javára, melyet a világ legjobb tudósainak jutalmazására hozott létre. Berta von Suttner hatására (akinek regényét folytatásokban közöljük) Béke Nobel-díjat is alapított.
- + -
1901: Először osztották ki a Nobel díjat.
(Nobel-díj, tilt)
[Részletek...] | [1832-12-15] Alexandre Gustave Eiffel francia mérnök születése (+1923. dec. 28.). A vasszerkezetek tervezésének és építésének világhírű úttörője. Franciaországban acélhidak és viaduktok sorát építette meg. Fő műve az 1889. évi párizsi világkiállításra elkészített fémszerkezetű torony a Mars-mezőn (320 méter magas, az íves pillérek külső távolsága 125 méter), amely ezredévek után először múlta felül magasságban a piramisokat.
Ő volt a modern aerodinamika egyik kidolgozója, és a repülés úttörői között is számon tartják. Magyarországon az Eiffel-cég részt vett a Margit-híd és a szegedi közúti híd építésében, illetve a Nyugati pályaudvar tervezésében.
(születés)
[Részletek...] | [1831-01-15] Este fél hétkor Victor Hugo befejezte A párizsi Notre-Dame c. regényét.
(Szépség és ártatlanság, szörnyszülött és jóság, királyi és egyházi irgalmatlanság, szexualitás és tömegőrjöngés…)
[Részletek...] | [1824-02-22] Pierre Jules Janssen francia csillagász halála (szül. 1824. febr. 22.). Az 1868-as teljes napfogyatkozás idején ő és az angol asztrofizikus, Joseph Norman Lockyer fedezte fel a napszínképben megjelenő fényes vonalakat, s felismerte, hogy a Nap protuberanciái izzó hidrogénből állnak. Janssen dolgozta ki a napkitörések napfogyatkozástól független megfigyelési módszerét. 1875-ben kezdte meg a Nap felületének naponkénti fényképezését, amit azóta is folytatnak. 1874-ben Japánban a Vénusz átvonulásának megfigyelésénél alkalmazta először a fotoheliográfot. 1876-ban Meudonban obszervatóriumot létesített, amely később a párizsi csillagvizsgáló asztrofizikai részlege lett. 1891-ben a Mont Blanc csúcsán állíttatott fel obszervatóriumot, s bár már béna volt, felvitette magát, hogy a városi szennyeződésektől távol dolgozhasson.
(születés)
[Részletek...] | [1823-05-11] Podmaniczky József báró tudományos- és közíró halála (szül. 1756. júl. 29.). 1790-91-ben vezető szerepe volt a nemesi-nemzeti mozgalomban, amelynek felvilágosult, reformista szárnyát képviselte. 1791-ben az országgyűlés által kiküldött kereskedelmi bizottság tagjaként megírta az osztrák vámrendszer kritikai elemzéseit, rámutatott Magyarország alárendelt helyzetére, és a belső vám eltörlését javasolta. 1802-től Bács-Bodrog vármegye főispánja, 1815-ben pedig Ausztria párizsi megbízottja volt.
Nemzetközi hírnevét és a külföldi tudományos élet kiemelkedő képviselővel fennálló jó kapcsolatait bizonyítja, hogy a legnagyobb tekintélyű tudós társaság, a londoni Royal Society 1780. június 8-án felvette tagjai sorába. Ő volt az első magyar, aki ebben a kitüntetésben részesült.
(halál, tüntetés)
[Részletek...] | [1822-12-27] Louis Pasteur francia kémikus, bakteriológus és akadémikus születése (+1895. szept. 28.). Lefektette a sztereokémia alapjait, felfedezte az anaerob baktériumokat. 1870 és 1886 között számos fertőző betegséget okozó mikroorganizmust azonosított. Kidolgozta a róla elnevezett pasztörözési eljárást az élelmiszerek, italok tartósítására. 1881-85-ben veszettség elleni védőoltást fejlesztett ki. 1888-ban vezetésével kezdte meg működését Párizsban a Pasteur Intézet.
(születés)
[Részletek...] | [1819-09-18] Jean Bernard Léon Foucault francia fizikus halála (szül. 1819. szept. 18.). Csillagászati eszközökkel, optikával, mechanikával és elektromágnesességgel foglalkozott. 1851-ben a párizsi Pantheonban egy hosszú ingával mutatta ki a Föld tengely körüli forgását. 1852-ben feltalálta a giroszkópot.
(születés)
[Részletek...] | [1817-06-12] Báró Karl Drais fából megalkotta a kerékpár ősét, a futógépet Mannheimben (Németország). Tíz mérföld/óra sebességgel tudott futni vele, de 1829-ben már 14 mérföld/órát értek el. Viszont csak jól karbantartott utakon lehetett használni, pl. úri parkokban.
A párhuzamosan futó két kerék egy tengelyen már ősidők óta ismert volt, de két kerék egymás után? Meglehetősen drámai körülmények kényszerítették ki ezt a találmányt. 1815-ben a Bali szigeteken a Tambora vulkán annyi port lövelt a légkörbe, hogy 1816 „nyár nélküli év” lett. Éhínség, egekbe szökő árak, a lovakat levágták. Amikor újra jó termés jött, a futógépet betiltották.
1839-ben az angol K. Macmillan feltalálta a pedálhajtást. A francia E. Michaux az 1867. évi párizsi világkiállításon mutatta be a velocipedet (gyors láb). A fémfeldolgozás fejlődése létrehozta a bicycles-t (kétkerék) könnyű s szilárd acélból, de az ára egy munkás fél évnyi fizetése volt. A felfújható gumitömlőt J. B. Dunlop skót állatorvos találta ki kisfia számára 1888-ban. A láncos áttétel szabadalmak közül az angol H. J. Lawsoné (1897) terjedt el leginkább. Ugyancsak a hetvenes években vezették be az acélküllőket (W. A. Cowper). 1896-ban Susan B. Anthony azt nyilatkozta, hogy a kerékpár többet segített a nők emancipációjában, mint odáig bármi más.
(találmány, tilt)
[Részletek...] | [1809-01-04] Louis Braille francia feltaláló, a Braille-írás kidolgozójának halála (szül. 1809. jan. 4.). A párizsi Vakok Intézetének világtalan tanára 1829-ben alkotta meg a vakok által ma is használt pontrendszerű Braille-írást. A jelek 2 pont szélesek, 3 pont magasak és kidomborodnak a papír síkjából.
(születés)
[Részletek...] | [1807-04-04] Joseph Jérome Lalande francia csillagász, akadémikus halála (szül. 1732. júl. 11.). A párizsi csillagvizsgáló igazgatója. Főképpen a bolygók mozgásának elméletével foglalkozott, kiadott egy Hold-atlaszt és egy csillagkatalógust, 47 ezer objektumot írt le.
(halál)
[Részletek...] | [1804-12-02] Bonaparte Napóleon örökös konzul, aki az év folyamán felvette a franciák császára címet, a párizsi Notre Dame-ban VII. Pius pápa jelenlétében ünnepélyesen megkoronázta magát.
[Részletek...] | [1802-02-26] Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró halála (szül. 1802. febr. 26.). Az európai romantika vezéregyénisége volt. Ismert regénye többek között A párizsi Notre Dame és a Nyomorultak, drámái Hernani és Ruy Blas.
(születés)
[Részletek...] | [1802-02-26] Victor Hugo francia költő, író születése (+1885. máj. 22.). Az európai romantika vezéregyénisége. Sokszor megfilmesített regényei A párizsi Notre Dame és a Nyomorultak.
(születés)
[Részletek...] | [1797-12-06] Nagy Károly matematikus, csillagász, közgazdász, publicista, akadémikus halála (szül. 1797. dec. 6.). A méterrendszer első hazai szorgalmazója volt, ő hozta be az első méter- és kilogramm-etalonokat Párizsból, ő készítette az első magyar földgömböt.
(születés)
[Részletek...] | [1797-12-06] Nagy Károly matematikus, csillagász, közgazdász, publicista, akadémikus születése (+1868. márc. 2.). A méterrendszer első hazai szorgalmazója, ő hozta be az első méter- és kilogramm-etalonokat Párizsból. Bicskén csillagvizsgálót építtetett és szerelt fel.
(születés)
[Részletek...] | [1797-10-02] Párizsban a világon elsőként Parc Monceau hajtott végre ejtőernyős ugrást.
[Részletek...] | [1793-11-08] Megnyílt a Louvre Múzeum Párizsban.
[Részletek...] | [1789-08-27] Párizsban a francia Nemzetgyűlés elfogadta az Emberi Jogok Nyilatkozatát.
[Részletek...] | [1789-07-14] A párizsiak bevették a Bastille várbörtönt. A forradalom első napja.
1790: A népet képviselő nemzeti gárda 14 ezer tagja a párizsi Mars-mezőn hűséget esküdött a nemzetnek, a törvénynek és a királynak. Cserébe XVI. Lajos megfogadta, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt. A szövetség ünnepe.
1880-tól a franciák függetlenségi napja. (Ekkortól nemzeti himnusz az 1792 áprilisában komponált Marseillaise is.)
(törvény)
[Részletek...] | [1787-11-18] Louis Jacques Mandé Daguerre francia festő és feltaláló halála (szül. 1787. nov. 18.). Párizsi díszletfestőként 1822-ben nyitotta meg Dioráma nevű optikai színházát: óriási vászonra jeleneteket és tájképeket rajzolt, előtte átlátszó díszleteket alkalmazott, és változtatta a megvilágítást. Nagy sikere volt, ezért Londonban is épített egyet.
Nicéphore Niepce-szel társult, és ez utóbbi halála után ő fejlesztette ki a korai fényképtechnikát. 1838-ban sikerült elkészítenie az első ún. dagerrotípiákat.
(születés)
[Részletek...] | [1784-07-31] Denis Diderot francia filozófus, író és esztéta születése (+1784. júl. 31.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, a francia Enciklopédia szerkesztője és egyik legtermékenyebb munkatársa. Szépirodalmi munkásságából "Az apáca" című regénye emelkedik ki. A halála előtti napon híres filozófiai végrendeletet tett: "Minden filozófia kezdete a hitetlenség". Jeltelen sírba temették Párizsban.
(halál)
[Részletek...] | [1783-11-21] A francia Montgolfier testvérek első ember által irányított légballonja Párizs fölött 5,5 mérföldet (9 kilométert) szállt, kb. 25 perc alatt.
[Részletek...] | [1783-08-27] [idezet] Párizsban felszállt Jacques-Alexandre César Charles francia fizikus hidrogéngázzal töltött, selyemmel és gumival bevont 3,5 méter átmérőjű 27 köbméteres léggömbje. Kísérletével a Montgolfier-fivérek 1783. június 5-i személyzet nélküli léggömbrepülésének sikerét folytatta. A világon az első hidrogénballon 42 perces repülés után Párizstól 22 km-re, Gonesse falu közelében ért földet, a környékbeliek nem kis meglepetésére. Alig merték megközelíteni az égből alászállt "szörnyet", majd nekirontottak és vasvillákkal szétverték a földre szállt "ördögöt".
[Részletek...] | [1771-12-26] Claude Adrien Helvétius francia filozófus halála (szül. 1715. jan. 26.). Párizs környéki birtoka az enciklopédisták találkozóhelye volt, szoros barátság fűzte Voltaire-hez és Montesquieu-höz. Az elméről című műve a francia forradalmat előkészítő ideológia manifesztuma lett, amelyet a pápa és a király is elégettetett. Angliában és Poroszországban azonban megbecsülték. Később visszavonult, és magányában átdolgozta híres művét, amelyet ő maga is posztumusz kiadásnak szánt, s valóban halála után jelent meg. Filozófiájában mechanikus materialista nézeteket vallott.
(halál)
[Részletek...] | [1763-02-10] A párizsi békével véget vetett az angol-francia gyarmati háború. Anglia a világ legnagyobb tengeri hatalmává vált, megszerezte Kanadát is, míg a franciák elvesztették összes észak-amerikai birtokukat.
(háború)
[Részletek...] | [1756-07-29] Podmaniczky József báró tudományos- és közíró halála (szül. 1756. júl. 29.). 1790-91-ben vezető szerepe volt a nemesi-nemzeti mozgalomban, amelynek felvilágosult, reformista szárnyát képviselte. 1791-ben az országgyűlés által kiküldött kereskedelmi bizottság tagjaként megírta az osztrák vámrendszer kritikai elemzéseit, rámutatott Magyarország alárendelt helyzetére, és a belső vám eltörlését javasolta. 1802-től Bács-Bodrog vármegye főispánja, 1815-ben pedig Ausztria párizsi megbízottja volt.
Nemzetközi hírnevét és a külföldi tudományos élet kiemelkedő képviselővel fennálló jó kapcsolatait bizonyítja, hogy a legnagyobb tekintélyű tudós társaság, a londoni Royal Society 1780. június 8-án felvette tagjai sorába. Ő volt az első magyar, aki ebben a kitüntetésben részesült.
(születés, tüntetés)
[Részletek...] | [1732-07-11] Joseph Jérome Lalande francia csillagász, akadémikus halála (szül. 1732. júl. 11.). A párizsi csillagvizsgáló igazgatója. Főképpen a bolygók mozgásának elméletével foglalkozott, kiadott egy Hold-atlaszt és egy csillagkatalógust, 47 ezer objektumot írt le.
(születés)
[Részletek...] | [1715-01-26] Claude Adrien Helvétius francia filozófus halála (szül. 1715. jan. 26.). Párizs környéki birtoka az enciklopédisták találkozóhelye volt, szoros barátság fűzte Voltaire-hez és Montesquieu-höz. Az elméről című műve a francia forradalmat előkészítő ideológia manifesztuma lett, amelyet a pápa és a király is elégettetett. Angliában és Poroszországban azonban megbecsülték. Később visszavonult, és magányában átdolgozta híres művét, amelyet ő maga is posztumusz kiadásnak szánt, s valóban halála után jelent meg. Filozófiájában mechanikus materialista nézeteket vallott.
(születés)
[Részletek...] | [1713-10-05] Denis Diderot francia filozófus, író és esztéta születése (+1784. júl. 31.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, a francia Enciklopédia szerkesztője és egyik legtermékenyebb munkatársa. Szépirodalmi munkásságából "Az apáca" című regénye emelkedik ki. A halála előtti napon híres filozófiai végrendeletet tett: "Minden filozófia kezdete a hitetlenség". Jeltelen sírba temették Párizsban.
(születés)
[Részletek...] | [1684-09-01] Megnyílt a világ első, vak gyermekeknek szervezett intézete és iskolája Párizsban, egy emberbaráti egyesület, valamint Valentin Haynü párizsi polgár jóvoltából.
[Részletek...] | [1673-02-17] Jean-Baptiste Moliére (eredeti családneve: Poquelin) francia drámaíró, színész halála (szül. 1622. jan. 15.). A vígjátékírás klasszikusa: Tartuffe, Nők iskolája, Képzelt beteg, Tudós nők, Úrhatnám polgár. Párizsban a "Képzelt beteg" egyik előadása közben holtan esett össze a színpadon.
(halál)
[Részletek...] | [1639-05-21] Tommaso Campanella olasz filozófus, író, dominikánus szerzetes születése (+1639. máj. 21.). Egy politikai összeesküvésben való részvételért 26 évet töltött börtönben. VIII. Orbán pápa szabadította ki, majd Párizsba menekült. Fő műve a Napváros című párbeszédes, Morus Tamás Utópiájával rokon filozófiai értekezés. Filozófiája az utópista szocializmus előfutárának számít.
(halál)
[Részletek...] | [1634-03-13] Párizsban megalakult a Francia Akadémia Richelieu bíboros szervezésében egy 1630-ban a francia nyelv művelésére alakult magántársaságból.
[Részletek...] | [1622-01-15] Jean-Baptiste Moliére (eredeti családneve: Poquelin) francia drámaíró, színész halála (szül. 1622. jan. 15.). A vígjátékírás klasszikusa: Tartuffe, Nők iskolája, Képzelt beteg, Tudós nők, Úrhatnám polgár. Párizsban a "Képzelt beteg" egyik előadása közben holtan esett össze a színpadon.
(születés)
[Részletek...] | [1593-05-30] Christopher Marlowe angol költő, író, műfordító halála (szül. 1564. febr. 6.). Első színpadi sikerét 1587-ben aratta Nagy Tamerlán című kétrészes, tíz felvonásos tragédiájával. Nem sokkal ezután írta a Doktor Faustus tragikus története című művét, amely a Faust-monda első világirodalmi feldolgozása volt. A máltai zsidó című műve Shakespeare Velencei kalmárjának egyik forrásául szolgált. Shakespeare sohasem tagadta, hogy a drámai formát Marlowe-tól tanulta. Híres műve még a Párizsi mészárlás című dráma, valamint a Hero és Leander című kiseposz.
Egyébként eléggé kicsapongó,verekedős, nagyivó életmódot folytatott. Három évig a híres kalózvezér, Francis Drake szolgálatában is állt. Halálát is egy kocsmai verekedés okozta.
Ennek ellenére ezt írta: "Átkozott legyen, aki kitalálta a háborút!"
(háború, halál)
[Részletek...] | [1572-08-24] Szent-Bertalan éjszakáján Medici Katalin, IX. Károly francia király anyja, hatalmát féltve vérfürdőt szervezett Párizsban a protestánsok (hugenották) kiirtására. Az 1572. augusztus 23-ról 24-re virradó éjszakán kétezer embert gyilkoltak le, elsőként Coligny tengernagyot, a hugenották vezérét. Az öldöklés vidéken folytatódott, az áldozatok teljes száma 5 és 10 ezer (más források szerint 30 és 90 ezer) között volt.
[Részletek...] | [1568-09-05] Tommaso Campanella olasz filozófus, író, dominikánus szerzetes születése (+1639. máj. 21.). Egy politikai összeesküvésben való részvételért 26 évet töltött börtönben. VIII. Orbán pápa szabadította ki, majd Párizsba menekült. Fő műve a Napváros című párbeszédes, Morus Tamás Utópiájával rokon filozófiai értekezés. Filozófiája az utópista szocializmus előfutárának számít.
(születés)
[Részletek...] | [1564-02-06] Christopher Marlowe angol költő, író, műfordító halála (szül. 1564. febr. 6.). Első színpadi sikerét 1587-ben aratta Nagy Tamerlán című kétrészes, tíz felvonásos tragédiájával. Nem sokkal ezután írta a Doktor Faustus tragikus története című művét, amely a Faust-monda első világirodalmi feldolgozása volt. A máltai zsidó című műve Shakespeare Velencei kalmárjának egyik forrásául szolgált. Shakespeare sohasem tagadta, hogy a drámai formát Marlowe-tól tanulta. Híres műve még a Párizsi mészárlás című dráma, valamint a Hero és Leander című kiseposz.
Egyébként eléggé kicsapongó,verekedős, nagyivó életmódot folytatott. Három évig a híres kalózvezér, Francis Drake szolgálatában is állt. Halálát is egy kocsmai verekedés okozta.
Ennek ellenére ezt írta: "Átkozott legyen, aki kitalálta a háborút!"
(háború, születés)
[Részletek...] |
|
