|
|  | |
Találatok száma: 25 | [2000-09-09]  A Bokor Öko Csoport létrejötte Székesfehérváron. bocs.hu
"Szerencsére Kelet-Európában is akadnak olyanok, önöknél például Simonyi Gyula, akik kötelességüknek tekintik, hogy a közvéleményt megismertessék a potenciális veszélyekkel."
(Zac Goldsmith, a The Ecologist szerkesztője, a Duna Tv-nek adott interjúban, 2000. szept. 9.)
[Részletek...] | [1994-05-15] Palacsintát kaptak a játékfegyvereiket szemétbe dobó gyerekek a Noé Klub utcai demonstrációján Székesfehérváron.
[Részletek...] | [1993-04-22] Az első Kairos Europa konferencia Kelet-Európában (Székesfehérvár), Piacgazdaság és keresztény etika címmel.
(konferencia)
[Részletek...] | [1987-01-06] ron Nagy Lajos kétszeres Munkácsy-díjas festőművész születése (+1987. jan. 6.). 1939-től Székesfehérvárott volt rajztanár. Posztimpresszionista tájképeket, lírai hangulatú életképeket és portrékat festett. Csongor és Tünde című pannója a székesfehérvári Vörösmarty Színházban látható. Munkáit a Magyar Nemzeti Galéria és a székesfehérvári István Király Múzeum őrzi.
(halál)
[Részletek...] | [1975-12-02] [idezet] A Bokor Öko Csoport létrejötte Székesfehérváron. bocs.hu
"Szerencsére Kelet-Európában is akadnak olyanok, önöknél például Simonyi Gyula, akik kötelességüknek tekintik, hogy a közvéleményt megismertessék a potenciális veszélyekkel."
(Zac Goldsmith, a The Ecologist szerkesztője, a Duna Tv-nek adott interjúban, 2000. szept. 9.)
[Részletek...] | [1974-06-25] Lánczos Kornél fizikus, matematikus, egyetemi tanár születése Székesfehérváron (+1974. jún. 25.). Tudománytörténeti munkát írt a térfogalom fejlődéséről és két könyvet Einstein világáról.
(halál)
[Részletek...] | [1971-03-09] Jankovich Ferenc Kossuth-díjas költő, író születése (Székesfehérvár) (+1971. márc. 9.). Párizsban franciául tanított magyar nyelvet és irodalmat, 1932-ben ott születtek első versei. A Nyugat, a Válasz és a Magyar Csillag irodalmi folyóiratok munkatársa volt. Verseit két ízben Baumgarten-díjjal tüntették ki. A parasztság ügyének kötelezte el magát, csatlakozott a népi írók mozgalmához. A háború után ő írta a népi kollégiumi mozgalom indulójának szövegét, a Sej, a mi lobogónkat. Az 1950-es években elnémították.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1921-11-14] Goldziher Ignác orientalista, egyetemi tanár, akadémikus születése Székesfehérváron (+1921. nov. 14.). Kora egyik legnagyobb sémi filológusa. Ő alapozta meg a modern, kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet.
(halál)
[Részletek...] | [1921-11-14] Goldziher Ignác Kelet-kutató halála (szül. 1850. jún. 22. Székesfehérváron, az Oskola u. és a ma róla elnevezett köz sarkán).
(halál)
[Részletek...] | [1913-11-07] ron Nagy Lajos kétszeres Munkácsy-díjas festőművész születése (+1987. jan. 6.). 1939-től Székesfehérvárott volt rajztanár. Posztimpresszionista tájképeket, lírai hangulatú életképeket és portrékat festett. Csongor és Tünde című pannója a székesfehérvári Vörösmarty Színházban látható. Munkáit a Magyar Nemzeti Galéria és a székesfehérvári István Király Múzeum őrzi.
(születés)
[Részletek...] | [1907-11-29] Jankovich Ferenc Kossuth-díjas költő, író születése (Székesfehérvár) (+1971. márc. 9.). Párizsban franciául tanított magyar nyelvet és irodalmat, 1932-ben ott születtek első versei. A Nyugat, a Válasz és a Magyar Csillag irodalmi folyóiratok munkatársa volt. Verseit két ízben Baumgarten-díjjal tüntették ki. A parasztság ügyének kötelezte el magát, csatlakozott a népi írók mozgalmához. A háború után ő írta a népi kollégiumi mozgalom indulójának szövegét, a Sej, a mi lobogónkat. Az 1950-es években elnémították.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1896-07-01] Harriet Elizabeth Beecher-Stowe amerikai írónő halála (szül. 1811. jún. 14.). 1852-ben íródott Tamás bátya kunyhója c. regénye óriási hatással volt a rabszolgafelszabadításban.
(Magyarországra is villámgyorsan eljutott: már 1855. jún. 16-án, “pontban 6 és fél órakor” hat felvonásos drámaként adta elő Latabár Endre igazgató színészgárdája Székesfehérváron a Kenessey Fürdőkertben.)
(halál)
[Részletek...] | [1893-02-02] Lánczos Kornél fizikus, matematikus, egyetemi tanár születése Székesfehérváron (+1974. jún. 25.). Tudománytörténeti munkát írt a térfogalom fejlődéséről és két könyvet Einstein világáról.
(születés)
[Részletek...] | [1889-04-17] Rónay [1848-ig Leitzinger] Jácint születése (Székesfehérváron, a mai Ady E. u. 4. sz. házban) (+1889. ápr. 17).
1836. május 24-én tett fogadalmat a bencés rendben, 1839. július 20-án szentelték pappá. 1847. december 29-én a MTA levelező tagja lett. Az 1848-49-es szabadságharc tábori lelkésze, utána 1866-ig Angliában élt. Hazatérése után a Magyar Tudományos Akadémia titkára, és Rudolf trónörökös nevelője volt. A darwinizmus magyarországi úttörője.
[Részletek...] | [1883-09-16] Városi ipari tanonciskola indult Székesfehérváron a Hiemer házban.
[Részletek...] | [1873-07-10] Latabár Endre színész, karnagy, színiigazgató halála (szül. 1811. nov. 16.). A XIX. századi magyar színipedagógia egyik első és legnagyobb hatású alakja. 1842-től haláláig számos városban aratott sikert, prózát, operát és (az 1860-as évektől) operettet is játszó önálló társulatával. Híres színészek egész sora játszott nála, így Paulay Ede és Újházi Ede.
(A rabszolgafelszabadításért küzdő, 1852-ben Amerikában íródott Tamás bátya kunyhója c. regényt már 3 évvel később, 1855. jún. 16-án hat felvonásos drámaként adta elő Latabár Endre igazgató színészgárdája Székesfehérváron.)
(halál)
[Részletek...] | [1855-06-16] Harriet Elizabeth Beecher-Stowe amerikai írónő halála (szül. 1811. jún. 14.). 1852-ben íródott Tamás bátya kunyhója c. regénye óriási hatással volt a rabszolgafelszabadításban.
(Magyarországra is villámgyorsan eljutott: már 1855. jún. 16-án, “pontban 6 és fél órakor” hat felvonásos drámaként adta elő Latabár Endre igazgató színészgárdája Székesfehérváron a Kenessey Fürdőkertben.)
[Részletek...] | [1855-06-16] Latabár Endre színész, karnagy, színiigazgató halála (szül. 1811. nov. 16.). A XIX. századi magyar színipedagógia egyik első és legnagyobb hatású alakja. 1842-től haláláig számos városban aratott sikert, prózát, operát és (az 1860-as évektől) operettet is játszó önálló társulatával. Híres színészek egész sora játszott nála, így Paulay Ede és Újházi Ede.
(A rabszolgafelszabadításért küzdő, 1852-ben Amerikában íródott Tamás bátya kunyhója c. regényt már 3 évvel később, 1855. jún. 16-án hat felvonásos drámaként adta elő Latabár Endre igazgató színészgárdája Székesfehérváron.)
[Részletek...] | [1850-06-22] Goldziher Ignác Kelet-kutató halála (szül. 1850. jún. 22. Székesfehérváron, az Oskola u. és a ma róla elnevezett köz sarkán).
(születés)
[Részletek...] | [1850-06-22] Goldziher Ignác orientalista, egyetemi tanár, akadémikus születése Székesfehérváron (+1921. nov. 14.). Kora egyik legnagyobb sémi filológusa. Ő alapozta meg a modern, kritikai módszerekkel dolgozó iszlámtörténetet.
(születés)
[Részletek...] | [1814-05-13] Rónay [1848-ig Leitzinger] Jácint születése (Székesfehérváron, a mai Ady E. u. 4. sz. házban) (+1889. ápr. 17).
1836. május 24-én tett fogadalmat a bencés rendben, 1839. július 20-án szentelték pappá. 1847. december 29-én a MTA levelező tagja lett. Az 1848-49-es szabadságharc tábori lelkésze, utána 1866-ig Angliában élt. Hazatérése után a Magyar Tudományos Akadémia titkára, és Rudolf trónörökös nevelője volt. A darwinizmus magyarországi úttörője.
[Részletek...] | [1811-11-16] Latabár Endre színész, karnagy, színiigazgató halála (szül. 1811. nov. 16.). A XIX. századi magyar színipedagógia egyik első és legnagyobb hatású alakja. 1842-től haláláig számos városban aratott sikert, prózát, operát és (az 1860-as évektől) operettet is játszó önálló társulatával. Híres színészek egész sora játszott nála, így Paulay Ede és Újházi Ede.
(A rabszolgafelszabadításért küzdő, 1852-ben Amerikában íródott Tamás bátya kunyhója c. regényt már 3 évvel később, 1855. jún. 16-án hat felvonásos drámaként adta elő Latabár Endre igazgató színészgárdája Székesfehérváron.)
(születés)
[Részletek...] | [1811-06-14] Harriet Elizabeth Beecher-Stowe amerikai írónő halála (szül. 1811. jún. 14.). 1852-ben íródott Tamás bátya kunyhója c. regénye óriási hatással volt a rabszolgafelszabadításban.
(Magyarországra is villámgyorsan eljutott: már 1855. jún. 16-án, “pontban 6 és fél órakor” hat felvonásos drámaként adta elő Latabár Endre igazgató színészgárdája Székesfehérváron a Kenessey Fürdőkertben.)
(születés)
[Részletek...] | [1688-05-19] Székesfehérvár várát a török őrség szabad elvonulás feltételével feladta Batthyány Ádám grófnak.
[Részletek...] | [1647-11-16] Batthyány Ádámot levélben értesítették, hogy Koppányi Ali egy fogát, Váli Ramadán egy ujját, Zsámboki Durát egy fülét áldozza, ha Zsámboki Mehmed rab sarcot gyűjtő vándorútján netán meg találna lépni.
A sarcért (váltságdíjért) való rabszedés (emberrablás) kölcsönösen és általánosan, már a mohácsi vész előtt egy évszázaddal is jellemző volt a török-magyar harcokban. Ha rabtársai a fenti módon kezességet vállaltak érte, a rabot feltételes szabadlábra helyezték, hogy rokoni baráti körében összekoldulja a kialkudott sarcot. Ormándy Péter palotai alkapitány túszként maga ment a székesfehérvári Hamza vég tömlöcébe az 1570-es években, hogy fivére, János, elindulhasson összegyűjteni váltságdíját.
Batthyány Boldizsár az egyik előkelő török rabját a Magyarországon akkor még ritkasága okán nagy értéket képviselő tulipánért és török szegfűért bocsátotta szabadon. Maróthi János macsói bán négyéves török fogság után 40 ezer aranyforintért szabadult ki az 1410-es években.
A rab-biznisz olyan haszonnal járt, hogy olykor magyar végváriak is segítettek keresztény rabok ejtésében, kellő nyereségrészesedésért. Egy 1567-ben hozott törvény karóba húzással fenyegette meg az ilyet elkövetőket.
A drinápolyi béke megegyezése szerint a szökéssel szabadult rabot egyik fél sem tartozott visszaadni a másiknak, még akkor sem, ha szökés közben netán megölte őrzőit.
A szegény rabokat, akikért nem reméltek váltságdíjat, eladták. A költő Zrínyi Miklós horvát bán a kor egyik leggazdagabb exportőre volt, sok törököt szállított a velencei kereskedőgályák evezőspadsoraiba. Balassi János, a költő Balassi Bálint apja is ismert volt ilyen jövedelmeiről.
Török Bálintért nagy váltságot reméltek, kényelemben élhetett Isztambulban 1545-ös elfogása után, de a megegyezés nem jött létre 1550-es haláláig.
A muzulmánok az 1530 és 1780 közti negyed évezred alatt csak Észak-Afrikába több mint egymillió keresztényt hurcoltak rabszolgaként. A több tízezer magyar rab kisebb része került csak ilyen messzire (janicsárnak, gályarabnak, a nők hivatalnokok szolgaseregébe), a többség a helyi rab-biznisz keretében pénzért vagy fogolycsere során visszanyerte szabadságát.
A messzire hurcoltak sorsa sanyarú volt. A ritka kivételek egyike Szokollu Mehmed pasa, aki Boszniából elhurcolt fiúként janicsár, majd nagyvezír lett. A mohácsi csatában fogságba esett Somlyai Balázs áttért a muzulmán hitre, Murád néven szultáni tolmács lett és vallási műveket írt, bár a mértéktelen borszeretetétől nem tudott megválni. Egri Ferenc egri vitéz évekig volt gályarab, de rabtársait megszervezve lefegyverezték őreiket és hajójukat Szicíliába kormányozták, ahol 62 török foglyukat eladták és Egri a spanyol udvarban élt, csak öregkorában tért haza a kevéssé biztonságos Magyarországra.
(törvény)
[Részletek...] |
|
