|
|  | |
Találatok száma: 92 | [2003-05-18]  Az UNESCO világörökség-bizottsága a Fertő/Neusiedler See kultúrtájat Ausztria és Magyarország közös fölterjesztése alapján a világörökség részévé nyilvánította. A diplomát 2003. máj. 18-án vették át.
A világörökség listán 2003-ban 730 helyszín szerepel 125 állam területén, a világörökség-egyezményhez 176 állam csatlakozott.
(A magyar várományosi listán még a következő helyszínek szerepelnek: a tarnóci őslelőhely, a komárom-monostori erőd, a visegrádi középkori királyi központ és vadászterület, a mezőhegyesi állami ménesbirtok, az észak-keleti Kárpát-medence fatemplomai, Esztergom középkori vára, a rózsadombi termálkarszt, valamint egy egységként a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a hévízi tó.)
- - - - - -
Kérjük támogassa a BOCS Alapítványt személyi jövedelemadójának 1%-ával.
Adószámunk: 18481862-1-07
(egyezmény)
[Részletek...] | [2002-09-21] Gleccser zúdult Karmadon településre (Észak-Oszétia, Kaukázus, Oroszország). A 20 millió tonnányi, sziklákkal keveredett jégáradat 100 km/h sebességgel tarolta le a házakat, 80 méter vastagon borította be a Karmadoni-hágót, öt települést elzárt a külvilágtól, és eltorlaszolt két folyót. Több mint száz ember eltűnt. A katasztrófaügyi minisztérium közleménye szerint nem tudják, mitől indult meg a hegyoldalnyi jégtömeg.
(Netán a klímaváltozástól, amitől szerte a világon olvadoznak a gleccserek?)
- - - - - -
Örményország függetlenségének ünnepe.
(1991-ben jött létre a volt Szovjetunió területéből kiszakadva.)
- - - - - -
Holnap autómentes világnap!
(katasztrófa)
[Részletek...] | [2001-12-16] Az UNESCO világörökség-bizottsága a Fertő/Neusiedler See kultúrtájat Ausztria és Magyarország közös fölterjesztése alapján a világörökség részévé nyilvánította. A diplomát 2003. máj. 18-án vették át.
A világörökség listán 2003-ban 730 helyszín szerepel 125 állam területén, a világörökség-egyezményhez 176 állam csatlakozott.
(A magyar várományosi listán még a következő helyszínek szerepelnek: a tarnóci őslelőhely, a komárom-monostori erőd, a visegrádi középkori királyi központ és vadászterület, a mezőhegyesi állami ménesbirtok, az észak-keleti Kárpát-medence fatemplomai, Esztergom középkori vára, a rózsadombi termálkarszt, valamint egy egységként a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a hévízi tó.)
- - - - - -
Kérjük támogassa a BOCS Alapítványt személyi jövedelemadójának 1%-ával.
Adószámunk: 18481862-1-07
(egyezmény)
[Részletek...] | [1998-02-17] Floridai lakásában 90 évesen saját kézzel vetett véget életének (Gróf Czegei) Wass Albert erdélyi költő, író (szül. 1908. jan. 9.). 1945 után német, majd USA emigrációban élt. Közel száz könyve jelent meg, számos nyelven. 1979-ben a román hatóságok kiadatási kérelmét bizonyítékok híján az USA elutasította. Többször próbálták bérgyilkosokkal megöletni.
- + -
„Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállasz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.” (Wass Albert: Erdők könyve – 1946)
- - - - - - - - - -
(halál)
[Részletek...] | [1996-12-28] Természetvédelmi terület lett a Gellért-hegy Duna felőli része, hogy megóvják a barlangok felszíni területét és a növénytársulásokat.
[Részletek...] | [1993-06-17] A XIV. Dalai Láma, Tendzin Gyaco avatta fel a zalaszántói Világosvár-hegy tetején Európa legnagyobb buddhista ereklyeőrző szentélyét, az aranyozott ülő Buddhával ékesített, 30 méter magas hófehér sztupát. A boldogságot és a megvilágosodottságot jelképező szentély beton üregei Buddha csontjainak egy darabját, a tanításairól szóló 120 kötetet, egy feliratozott életfát és többféle termény mintáit őrzik.
[Részletek...] | [1992-06-26] Oromhegyesen (Vajdaság, Szerbia) a katonaság-megtagadók és polgári engedetlenséget szervezők kikiáltották a Zitzer Szellemi Köztársaságot (ld. máj. 7.).
Első elnöke, Almási Vilmos, később 4 hónapot töltött börtönben katonaság-megtagadásért.
[Részletek...] | [1992-06-26] [sms] Oromhegyesen(Vajdaság, Szerbia)a katonaság-megtagadók kikiáltották a Zitzer Szellemi Köztársaságot
[Részletek...] | [1992-06-14] Befejeződött a Föld Csúcstalálkozó Rio de Janeiroban. A Greenpeace a hegytetőn hatalmas transparenst állított fel, amely a Földet ábrázolta, rápecsételve a SOLD (eladva, elárulva) szót.
A fiatalok (a népesség 60 %-a) a csúcstalálkozó hivatalos idejéből 22 percet kaptak, 10 pontjukat nem fogadták el.
A konferencia 12 napja alatt 3.3 millióval nőtt a Föld népessége, közel ezer faj halt ki, 200 ezer hektár vált sivataggá, félmillió hektár esőerdőt irtottak ki.
Az 1972-es stockholmi csúcs óta eltelt két évtized alatt a népesség 3.8 milliárdról 5.5-re, az atomreaktorok száma 100-ról 428-ra, az autóké 200 millióról 480-ra, a széndioxid-koncentráció 327 ezrelékről 356-ra, a tízmilliós városok száma 3-ról 13-ra nőtt.
(konferencia)
[Részletek...] | [1992-05-07] Az oromhegyesi (Vajdaság, Szerbia) anyák, feleségek, lányok és a május 6-án kézbesített kb. 200 behívó visszautasítói bejelentették a rendőrségnek azt a békegyűlést, amely aztán hónapokig tartott és a Zitzer Szellemi Köztársaság létrehozásához vezetett (ld. jún. 26.).
[Részletek...] | [1992-02-29] [sms] Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író(szül.1921.jún.2.). Karinthy Frigyes fia. Gellérthegyi álmok (a békéről).
[Részletek...] | [1992-02-29] Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író születése (+1992. febr. 29.). Karinthy Frigyes fia. Fő művei: Szellemidézés, Don Juan éjszakája, Epepe, Budapesti tavasz. Színművei: Bösendorfer, Dunakanyar, Gőz. Szép háborúellenes színdarab a Gellérthegyi álmok.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1992-02-29] Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író halála (szül. 1921. jún. 2.). Karinthy Frigyes fia. Szellemidézés, Don Juan éjszakája, Epepe, Budapesti tavasz. Színműveit, egyfelvonásosait sikerrel játszották a színházak itthon és külföldön is: Bösendorfer, Dunakanyar, Gellérthegyi álmok, Gőz.
(halál)
[Részletek...] | [1992-01-27] A gellérthegyi Szabadságszobor elől eltávolították a szovjet katona szobrát.
[Részletek...] | [1991-01-25] Az 1902 óta létező Gilette borotvacéget 1975-től 16 év alatt világelsővé fejlesztő Colman Mockler vezérigazgató szívrohamban meghalt irodájában, miután kézhez kapta a Forbes magazin címlaptervét, melynek karikatúrája abszolút győztesként őt ábrázolta egy hegy tetején, óriás borotvát tartva diadalittasan a feje fölött, míg a piaci versenyben legyőzöttek a lábánál hevernek. A nyilvánosságtól irtózó Mockler nem engedte fényképét a címlapra tenni, ezért készült a karikatúra.
[Részletek...] | [1990-12-14] Hegyi Bélát, a Vigília főszerkesztőjét azonnali hatállyal kirúgta Lékai László esztergomi érsek. Hegyi Béla 16 éve dolgozott a szerkesztőségben, 1980-tól, Rónay György halála után, az ő kifejezett utódlási kívánságára lett főszerkesztő.
(A rendszerváltás után a kormány Rahabilitációs Bizottsága 1990. dec. 14-én erkölcsi elégtételt és egyszeri anyagi segélyt adott neki, de ez az egyházon belüli viszonyokra nem vonatkozott.)
[Részletek...] | [1987-11-26] Rockenbauer Pál újságíró, filmes, hegymászó, világjáró születése (+1987. nov. 26., önként, Katalinpusztán). Levante vizén címmel ő rendezte az első magyar expedíciós filmsorozatot. A Televízió volt a munkahelye egész életében, első magyarként bejárta mind a hat kontinenst, forgatott Hawaii, a Pamír és a Kilimandzsáró csúcsain, s az Antarktiszon. 1979-ben Másfélmillió lépés Magyarországon címmel országismertető sorozatot készített, hét évvel később Még egymillió lépés címmel újra végigjárta az országos kék túrát. Eközben halt meg, miután megmutatta kollégáinak Zengővárkony mellett a helyet, ahová eltemetését kérte.
(halál)
[Részletek...] | [1984-02-21] Hegyi Bélát, a Vigília főszerkesztőjét azonnali hatállyal kirúgta Lékai László esztergomi érsek. Hegyi Béla 16 éve dolgozott a szerkesztőségben, 1980-tól, Rónay György halála után, az ő kifejezett utódlási kívánságára lett főszerkesztő.
(A rendszerváltás után a kormány Rahabilitációs Bizottsága 1990. dec. 14-én erkölcsi elégtételt és egyszeri anyagi segélyt adott neki, de ez az egyházon belüli viszonyokra nem vonatkozott.)
(halál)
[Részletek...] | [1983-06-22] Bányaszerencsétlenség a márkushegyi bányaüzemben (36-an meghaltak), valamint a kányási bányában (2 halott).
[Részletek...] | [1982-05-25] Az angol flotta büszkeségét, a Coventry rombolót elsüllyesztették a Falkland sziget hegyei mögül váratlanul lecsapó argentin vadászrepülők hagyományos bombái, mert számítógépe nem volt elég gyors rakétáinak vezérlésében.
(Ezidőtájt ajánlgatták a katonai bíróságon S.Gy. informatikus végzettségű katolikus katonaságmegtagadónak, hogy nem kell fegyverhez nyúlnia, elég ha számítógépezik a hadseregben.)
[Részletek...] | [1979-12-14] Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező halála (szül. 1914. szept. 2.). Elsősorban természetfilmjeivel vált ismertté. Első munkáit madarakról készítette, majd az 1951-ben forgatott Vadvízország és az 1953-ban készült Gyöngyvirágtól lombhullásig sikere olyan országokba is elvitte a magyar film hírét, ahol azelőtt soha nem vetítettek magyar alkotást. Népszerűek még a Cimborák, valamint a Hegyen, völgyön című filmjei. Rendezőként minden művét maga írta és fényképezte.
(halál)
[Részletek...] | [1970-08-19] Elkészült a magyar főváros egyik nevezetessége, a Libegő. Az építkezés 1969-ben kezdődött el, a főváros legmagasabb pontja, a János-hegy közelébe 102 darab, kétüléses függőszék szállítja az utasokat, 260 méter szintkülönbséget győzve le.
[Részletek...] | [1969-11-19] Holdra szállt a Surveyor 3 szonda.
Kameráját leszerelte és hazahozta az 1969. nov. 19-én ugyanott landoló Apollo 12 legénysége, és egy kis szigetelő hab részén Streptococcus miti baktériumokat találtak. Az emberi száj szokásos flórájához tartozó baktériumok két és fél évig túlélték a Höldon az óriási hőmérsékletingadozást, a légkör és nyomás hiányát, a kozmikus sugárzást és a földi laborban újra szaporodásnak indultak.
A baktériumok a Földön is egész szélsőséges körülmények közt megélnek. Mélytengeri vulkanikus forrásoknál 121 fokos forróságban is szaporodnak, fény híján fotoszintézis helyett kemoszintézisből nyerik az energiát, megélnek az Antarktisz jegében három és fél km mélyen, 9 PH-s szódatavakban és 0 PH-s savas folyadékban, bazaltkőzetekben másfél km mélyen, stb.
De nagyobb élőlények is képesek különleges körülményeket elviselni. A mm nagyságú medveállatka (melynek közel nyolcszáz faját írták már le) a tengerfenéktől a legmagasabb hegyekig mindenhol megél, ahol víz van, s kiszáradva akár száz év múlva is újraéled, ha víz éri. Óriási sugárdózist is kibír. A tíz centis pompeji féreg a mélytengeri füstölőknél úgy helyezkedik el, hogy farkánál 80 C fokos, a fejénél 20 C fokos a víz.
[Részletek...] | [1968-03-15] [idezet] Magyar forgatócsoport filmezett Közép-Ázsiában, a Balatonnál tízszer nagyobb Isszik-Kul tó partján. Kis József rendező naplójából két tanulságos részlet:
„Az üzbegisztáni Éhség-sztyeppet, a föld egyik legsivárabb, legnyomorúságosabb pusztaságát, amely nevét valóban joggal viselte, nemcsak felszántották és bevetették, hanem teljes egészében villamosították is. A távvezetékek sűrű hálója, a fehérlő gyapotmezők, a zöldellő legelők és kertek mindenütt bizonyították, hogy a sztyepp neve ma már - csak történelem. ...
S micsoda tájak! 5-7 ezer méteres hegyek, óriási homoksivatagok, csodálatos tavak, mint a Kaspi, az Aral, az Isszik-Kul vagy a kétezer-háromszáz méteres magasságban elterülő Iszkander-Kul. S olyan folyók, mint a rohanó vizű, s ugyanakkor szinte parttalanul széles Amu-Darja. A ritka természeti szépségek beláthatatlan sora.”
A naiv szocialista lelkesedés (amelynél csak a hazug kapitalista lelkesedés rosszabb) nem vette észre, hogy a nagy természetátalakítás, a pusztaság termővé tétele (amelyre a túlnépesedés miatt kényszerültek, de persze ezt sem fogták fel) több kárt csinál mint hasznot. A „rohanó vizű, s ugyanakkor szinte parttalanul széles Amu-Darja”, s hasonlóan a Szir-Darja folyók vizét szétöntözték a terjeszkedő gyapotföldekre, s a folyók már az Aral tó elérése előtt kiszáradtak.
Az 1966-ban még háromnegyed Magyarország méretű (66 ezer km2-es), 1090 km3 vizet tároló tóból 2000-re két darabban 24 ezer km2 és 175 km3 maradt, és háromszor sósabb lett. Fél magyarországnyi területen (a gyapotültetvényekre kiszórt rovarirtóktól) mérgezett sósivatag maradt, melynek porát a szél messze viszi és bizonyítottan genetikai károsodást okoz. Sok a torzszülött és óriási a gyermekhalandóság.
„A gyapot a mi aranyunk", így szólt a propagandadal. A nagy pénzt azonban ma is az uralkodók klikkje és a maffia fölözi le. A munkásembernek az egészségtelen munka marad és a szétrombolt gazdaság, kultúra és környezet.
[Részletek...] | [1967-07-13] Haláleset a Tour de France kerékpárversenyen. A 29 éves angol Tom Simpson a Mont Ventoux hegyi útjain nem bírta az egy órán belül letekert 1800 méteres szintkülönbséget. A hivatalos halotti bizonyítvány hetekig nem készült el, mert doppingügy volt a háttérben.
(A doppingvizsgálatokon megbukottak közt a kerékpár sportág vezet.)
[Részletek...] | [1967-04-20] Holdra szállt a Surveyor 3 szonda.
Kameráját leszerelte és hazahozta az 1969. nov. 19-én ugyanott landoló Apollo 12 legénysége, és egy kis szigetelő hab részén Streptococcus miti baktériumokat találtak. Az emberi száj szokásos flórájához tartozó baktériumok két és fél évig túlélték a Höldon az óriási hőmérsékletingadozást, a légkör és nyomás hiányát, a kozmikus sugárzást és a földi laborban újra szaporodásnak indultak.
A baktériumok a Földön is egész szélsőséges körülmények közt megélnek. Mélytengeri vulkanikus forrásoknál 121 fokos forróságban is szaporodnak, fény híján fotoszintézis helyett kemoszintézisből nyerik az energiát, megélnek az Antarktisz jegében három és fél km mélyen, 9 PH-s szódatavakban és 0 PH-s savas folyadékban, bazaltkőzetekben másfél km mélyen, stb.
De nagyobb élőlények is képesek különleges körülményeket elviselni. A mm nagyságú medveállatka (melynek közel nyolcszáz faját írták már le) a tengerfenéktől a legmagasabb hegyekig mindenhol megél, ahol víz van, s kiszáradva akár száz év múlva is újraéled, ha víz éri. Óriási sugárdózist is kibír. A tíz centis pompeji féreg a mélytengeri füstölőknél úgy helyezkedik el, hogy farkánál 80 C fokos, a fejénél 20 C fokos a víz.
[Részletek...] | [1963-10-09] Az észak-olaszországi Monte Tocón egy hegyomlás következtében átszakadt a vaionti mesterséges tó gátja. A Piave-völgyre lezúduló víztömeg négy falut sodort el, a katasztrófa 2200 áldozatot követelt.
(katasztrófa)
[Részletek...] | [1955-08-12] Thomas Mann német író halála (szül. 1875. jún. 6.). Irodalmi Nobel-díj 1929. A kritikai realizmus hagyományainak kiteljesítője, a polgári humanizmus egyik utolsó képviselője. Buddenbrook-ház, A varázshegy, Doktor Faustus, Mario és a varázsló, József és testvérei.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1953-05-29] Edmund Hillary új-zélandi méhész és Tenzing Norgay serpa ezen a napon értek fel a elsőként a világon a Csomolungma (angol átnevezésben: Mount Everest) csúcsára. (Azóta már több mint ezren, köztük félszáz nő jutott fel, s eddig egyetlen magyarként Erőss Zsolt, 2002. május 25-én. Eddig 175-en haltak meg az expedíciókban, egyharmaduk serpa. Babu Csiri serpa tízszer jutott fel, de a tizenegyedik expedíciójában, 2001. május 26-án lezuhant. A 2003-as jubileumi ünnepségen is lezuhant egy helikopter.)
(A Tibet és Nepál határán magasodó hegyet a kínaiak már a XVIII. század elején fölfedezték és magasságát elég pontosan jelezték a Csing-dinasztia korabeli térképeken. A német és francia térképeken is a tibeti nevet használták, amely egy istennő neve és jelentése: a hegyek anyja.
Az Indiában uralkodó angolok csak a XIX. század közepén fedezték fel a világ legmagasabb, 8848 méteres csúcsát. A nyelvi gyarmatosítás és a hatalmi téboly szokása szerint átnevezték az indiai angol gyarmatokat igazgató tábornokuk nevére (aki szakmája szerint földrajztudós volt és korábban a földmérők főnöke). A talpnyalás mértékét mutatja, hogy az elnevezés még Everest életében történt.
A nemzetközi jogászok, történészek és földrajztudósok szerint a földrajzi neveknél immár mindenütt az adott ország vagy nép által használt elnevezés a bevett, a régi gyarmati név helyett. Így a hegycsúcs neve helyesen: Csomolungma.)
[Részletek...] | [1952-09-24] Bezárták Brennbergbánya (Égő hegy) szénbányáját kétszáz év után. 1753-ban egy pásztortűz kapcsán gyulladt meg a kő, így fedezték föl a felszínen bányászható szenet. Ez volt Magyarország első szénbányája, 1825-ben itt alkalmaztak először gőzgépet. Temetőt 1873-ban létesítettek a kolerajárvány százhúsz áldozatának. Temploma 1930-ban épült, alsó szintjén bányászsörözővel.
(járvány)
[Részletek...] | [1951-03-22] Almásy László Ede Afrika-kutató, felfedező halála (szül. 1895. aug. 22.). Felfedezte a Zarzura-oázist és az Uweinat-hegység sziklafestményeit. Életéről 1996-ban Az angol beteg címmel nagysikerű amerikai film készült.
(halál)
[Részletek...] | [1951-03-22] Gróf Almásy László Ede Afrika-felfedező születése (+1951. márc. 22.). Legjelentősebb felfedezései a Líbia, Egyiptom és Szudán határán fekvő Uweinat-hegység sziklafestményei. 1935-ben megtalálta az Egyiptom déli határvidékén, a Nílus szigetén élő, a XVI. században a törökök által elhurcolt magyarok leszármazottait, a magyarabokat. Életéről készült Az angol beteg című amerikai film, amely 1997-ben kilenc Oscar-díjat kapott.
(halál)
[Részletek...] | [1950-10-21] A kínai csapatok betörtek Tibetbe.
- + -
Egy túlszaporodó civilizáció rátört egy egyensúlyban élőre.
Az áthatolhatatlan természeti akadályok által határolt területeken néhol kis egyensúly-civilizációk alakultak ki. Pl. egy magas hegyekkel körülvett völgyben adott mennyiségű talaj, víz, napfény van, így a népességnek és a fogyasztásnak stabilan kell maradnia.
Az ismert civilizációk kb. kétharmada többnejűség rendszerű, ami túlnépesedéssel fenyeget, hiszen egy férfi sok nő az sok gyereket jelenthet évente. (Egy török szultánnak állítólag közel nyolcszáz fia volt. A lányokat nem számolták.) Ezzel szemben a többférjűség társadalmi berendezkedése (az ismert civilizációk csupán huszada ilyen) akadályozza a túlnépesedést, hiszen egy nő sok férfi csak egy gyermeket jelenthet évente. (1726-ban följegyeztek egy Vasziljeva nevű orosz nőt, akinek élete során 69 gyermeke – köztük 7-szer hármasikrek, 4-szer négyesikrek – született. De hol van ez a török szultán másfélezer utódjától?)
[Részletek...] | [1950-08-19] [sms] A Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között felavatták az Úttörővasút teljes, 11,2 kilométeres pályáját.
(felavat)
[Részletek...] | [1950-08-19] A Széchenyi-hegy és Hűvösvölgy között felavatták az Úttörővasút teljes, 11,2 kilométeres pályáját. Az építkezést 1948-ban kezdték el, s az első szakaszon három hónap múlva megindult a forgalom. A kisvasút 1990. március 31-től Gyermekvasút néven működik.
(felavat)
[Részletek...] | [1947-04-04] [idezet] Felavatták a Gellérthegyen a Szabadság szobrot (pálmaágat tartó 14 méter magas nőalak), Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását.
Kisfaludi a szobrot eredetileg a repülőgépbalesetben 1942-ben meghalt Horthy István kormányzóhelyettes emlékműve számára kezdte el mintázni, majd a világháború befejezése után szovjet parancsra nyert más tartalmat a mű.
Az 1989-90. évi rendszerváltozást követően a szoborcsoport katonaalakját és a szovjet "felszabadítókra" emlékeztető feliratokat eltávolították, de a kompozíció továbbra is Budapest látványossága maradt.
(felavat, háború)
[Részletek...] | [1941-08-04] Babits Mihály költő, író, irodalomtörténész, műfordító (szül. 1883. nov. 26.) halála. A Nyugat szerkesztője.
- + -
Zengve s lámpákkal, mint a szinpadok
láza s tragikus szárnyakon suhan
tünte felé a rövid nyári éj.
Óh éjszaka, aki naponta meghalsz,
taníts meghalni! Mennyit ültem e
hegy fölött, a hajnalok karzatán
s tünődtem, milyen a halál? de egy
csillagot sem értem még rajt, mikor
a semmi mögé elbútt! sem a percet
mikor elhallgat a tücskök zenéje.
Minden úgy tűnt el, lopvást, mint az álom...
(Babits Mihály: A nap nem emlékszik a csillagokra)
(halál)
[Részletek...] | [1937-01-17] Tass Antal csillagász halála (szül. 1876. ápr. 14.). Konkoly-Thege Miklós halála után, 1916-tól az ógyallai obszervatórium vezetője volt. 1918-ban a műszereket Budapestre hozta és a Sváb-hegyen megszervezte az új csillagvizsgálót, amely 1921-28 között épült fel, s a Konkoly-Thege nevét viselő Asztrofizikai Obszervatóriumot, melyeknek 1934-ig igazgatója volt.
(halál)
[Részletek...] | [1933-12-02] zembe helyezték a lakihegyi rádióadót, amelynek 307 méteres, 120 kilowattos antennája akkor Európa három legnagyobb állomásának egyike volt.
[Részletek...] | [1933-01-14] Rockenbauer Pál újságíró, filmes, hegymászó, világjáró születése (+1987. nov. 26., önként, Katalinpusztán). Levante vizén címmel ő rendezte az első magyar expedíciós filmsorozatot. A Televízió volt a munkahelye egész életében, első magyarként bejárta mind a hat kontinenst, forgatott Hawaii, a Pamír és a Kilimandzsáró csúcsain, s az Antarktiszon. 1979-ben Másfélmillió lépés Magyarországon címmel országismertető sorozatot készített, hét évvel később Még egymillió lépés címmel újra végigjárta az országos kék túrát. Eközben halt meg, miután megmutatta kollégáinak Zengővárkony mellett a helyet, ahová eltemetését kérte.
(születés)
[Részletek...] | [1928-10-25] Felavatták a Magyar Rádió székházát az akkori Sándor, a mai Bródy Sándor utcában. Akkor ott kapott helyet a Magyar Távirati Iroda is, amely az 1950-es évek elején önálló épületbe költözött a Naphegyre.
(felavat)
[Részletek...] | [1928-04-28] zembe helyezték a 20 KW-os, két 150 méter magas toronyra szerelt rádióadót Lakihegyen (az előző évben felavatott 3 KW-ost váltotta fel). A magyar rádió így foghatóvá vált az egész Kárpát-medencében, kifogástalan vételt azonban csak 150 kilométeres körzetben biztosított.
(felavat)
[Részletek...] | [1922-11-26] A Luxor menti Királyok Völgyében Howard Carter brit régész és megbízója, Lord Carnarvon beléptek a november 5-én felfedezett királysírba, ahol 3300 éves kincshegyre bukkantak. Ezúttal első alkalommal találtak olyan egyiptomi uralkodói temetkezési helyet, amely teljes egészében épségben megmaradt. A felfedezett múmia, az ismeretlen Tutanhamon ezzel a legismertebb fáraó lett.
[Részletek...] | [1922-03-24] Széchenyi Ödön gróf halála Konstantinápolyban (szül. 1839. dec. 14.). Széchenyi István fia. 1863-ban megszervezte a pesti tűzoltóságot, több tűzoltóeszközt is feltalált. 1868-ban megalakította a Budai Hegypálya Társulatot, segítségével 1870-ben megnyílt a budai Sikló.
(halál)
[Részletek...] | [1921-06-02] Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író születése (+1992. febr. 29.). Karinthy Frigyes fia. Fő művei: Szellemidézés, Don Juan éjszakája, Epepe, Budapesti tavasz. Színművei: Bösendorfer, Dunakanyar, Gőz. Szép háborúellenes színdarab a Gellérthegyi álmok.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1921-06-02] Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író halála (szül. 1921. jún. 2.). Karinthy Frigyes fia. Szellemidézés, Don Juan éjszakája, Epepe, Budapesti tavasz. Színműveit, egyfelvonásosait sikerrel játszották a színházak itthon és külföldön is: Bösendorfer, Dunakanyar, Gellérthegyi álmok, Gőz.
(születés)
[Részletek...] | [1919-09-05] Schulek Frigyes építész halála (szül. 1841. nov. 19.). A magyar eklektikus építészet jeles alakja, ő tervezte a Halászbástyát és a Jánoshegyi kilátót.
(Táj és kilátás...)
(halál)
[Részletek...] | [1919-09-05] Schulek Frigyes építész születése (+1919. szept. 5.). A magyar eklektikus építészet jeles alakja, ő építette a Halászbástyát és a Jánoshegyi kilátót (táj, panoráma).
(halál)
[Részletek...] | [1914-09-02] Homoki Nagy István Kossuth-díjas filmrendező halála (szül. 1914. szept. 2.). Elsősorban természetfilmjeivel vált ismertté. Első munkáit madarakról készítette, majd az 1951-ben forgatott Vadvízország és az 1953-ban készült Gyöngyvirágtól lombhullásig sikere olyan országokba is elvitte a magyar film hírét, ahol azelőtt soha nem vetítettek magyar alkotást. Népszerűek még a Cimborák, valamint a Hegyen, völgyön című filmjei. Rendezőként minden művét maga írta és fényképezte.
(születés)
[Részletek...] | [1914-03-11] Pjotr Petrovics Szemjonov (Tjan-sanszkij) orosz földrajztudós, statisztikus születése (+1914. márc. 11.). 1853-tól Németország, Svájc, Itália és Franciaország földrajzát tanulmányozta, majd 1856-ban indult a Tien-san hegység feltárására. Ő volt az első európai, aki elérte az orosz-kínai határhegység nagy kiterjedésű gleccsereit. Részletesen leírta a hegység domborzatát, övezeti beosztását és geológiáját, ezért kapta egész családjával a Tjan-Sanszkij melléknevet 1906-ban.
(halál)
[Részletek...] | [1912-04-14] A Titanic nevű 280 méter hosszú, 30 méter széles brit óriásgőzös (a világ akkori legnagyobb utasszállító hajója), útban Southamptonból New Yorkba, miközben megkísérelte megszerezni az Atlanti-óceánt leggyorsabban átszelő hajónak járó kék szalagot, egy jéghegy víz alatti párkányára futott, és másnap hajnali 2 óra 20 perckor elsüllyedt. A 2209 utas közül 1517 (elsősorban az elegendő mentőeszköz hiányában) életét vesztette. A baleset után valamivel biztonságosabbá vált a hajózás, mert elrendelték, hogy az összes nagyobb tengerjáró szikratávíróval legyen ellátva.
(A versenyző ember buta és gondatlan őrültségének példája, amiből a Földet profithajszával, népesedési versengéssel, tudományos és hatalmi dicsőségmániával, fegyverkezési versennyel tönkretevők máig sem tanultak.)
[Részletek...] | [1910-09-08] Felavatták a Sissy királynőről elnevezett Erzsébet-kilátót Budapesten, a János-hegy 527 méter magas csúcsán neoromán stílusban, Schulek Frigyes tervei alapján épült a 23,5 méter magas, négyteraszos, kerek alaprajzú kőtornyot, “hogy minden idők viszontagságaiban örökre megjelölje a megszentelt helyet, ahonnan Magyarország drága nagyasszonya oly szívesen és oly gyakorta gyönyörködött a csudás természet szemei elé táruló fönséges látványában.” (Idézet a márvány emléktábla szövegéből)
(Bár minden ember szívesen és gyakorta gyönyörködne a csudás természet szemei elé táruló fönséges látványában…)
(felavat)
[Részletek...] | [1908-01-09] Floridai lakásában 90 évesen saját kézzel vetett véget életének (Gróf Czegei) Wass Albert erdélyi költő, író (szül. 1908. jan. 9.). 1945 után német, majd USA emigrációban élt. Közel száz könyve jelent meg, számos nyelven. 1979-ben a román hatóságok kiadatási kérelmét bizonyítékok híján az USA elutasította. Többször próbálták bérgyilkosokkal megöletni.
- + -
„Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállasz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.” (Wass Albert: Erdők könyve – 1946)
- - - - - - - - - -
(születés)
[Részletek...] | [1904-10-04] A német katonák parancsnokaként azt üzenem a herero népnek, hogy hagyja el ezt a földet, különben asszonyt, gyereket nem kímélve megölöm őket” – üzente Német Délnyugat-Afrika parancsnoka, Lothar von Trotha a gyarmati uralom ellen fellázadtaknak. A tábornok tízezer katonája Waterberg hegyeinél közrefogta a menekülő családokat és a becslések szerint 65-105 ezer embert mészárolt le (a herero törzs négyötödét, és kb. tízezer Nama és tizenhétezer Damara törzsbelit). A túlélőket elűzték földjükről és állataikat elrabolták.
A népirtásért „mély sajnálatát” később többször is kifejezésre juttató Németország a mészárlás centenáriumán hivatalosan is bocsánatot kért, de kártérítést nem fizet. Viszont évi 14 millió dolláros segéllyel a jórészt elsivatagosodott, gyéren lakott, 2 milliós (ebből 8 % a Herero törzs), 20 % HIV fertőzöttségű Namíbia legbőkezűbb támogatója.
[Részletek...] | [1902-05-03] Kitört a Mont Pelee vulkán a Martinique szigeten (Karib-tenger) és 3 percen belül meghalt a hegy lábánál lévő Saint Pierre városka harmincezer lakója. Egyetlen túlélő maradt, Ludger Sylbaris.
(A vulkáni kőzeteken kialakuló termékeny talaj mindig újra a vulkánok közelébe csábítja a Föld minden élhető zugát benövő emberi fajt.)
[Részletek...] | [1899-12-02] Szontágh Miklós orvos, botanikus, balneológus születése (+1899. dec. 2.). A magashegyi klimatikus gyógymódok, a Magas-Tátra kutatója és népszerűsítője, az első magyar tüdőgyógyintézet - az Új-Tátrafüredi szanatórium - létrehozója volt. 1875-ben Ótátrafüred szomszédságában kezdte építtetni az első magyar gyógyszanatóriumot, ahol a gyógyítást a tátrai levegőre és a napsütésre alapozta. Balneológiai, klimatológiai és vízgyógyászati problémákkal foglalkozott. Ő írta az addigi legteljesebb Tátra-monográfiát és a legmegbízhatóbb tátrai útikalauzt. 1883-85 között Tátravidék címmel hetilapot szerkesztett, amelyben számos botanikai, zoológiai, geológiai és turisztikai írás látott napvilágot. A Tátrában csúcs és tó is őrzi a nevét.
(halál)
[Részletek...] | [1898-09-10] Erzsébet Amália Eugénia, elterjedtebb nevén Sissi, osztrák császárné, magyar királyné születése (+1898. szept. 10.). 1854. április 24-én lett Ferenc József Habsburg-császár felesége. Szívén viselte Magyarország sorsát, helyzetét. Jelentős érdeme volt az 1867-es kiegyezés létrehozásában. Európa egyik legszebb asszonya volt, aki nemcsak bájával, hanem bölcsességével, liberális gondolkodásával, sokoldalúságával, természetes viselkedésével is nagy tekintélyre tett szert. Rudolf fia öngyilkossága után egyre visszavonultabban élt. 1898. szeptember 10-én Genfben szíven szúrta egy olasz anarchista. Szobra áll Budapesten, emlékét őrzi a János-hegyi kilátó is.
(halál)
[Részletek...] | [1895-08-22] Almásy László Ede Afrika-kutató, felfedező halála (szül. 1895. aug. 22.). Felfedezte a Zarzura-oázist és az Uweinat-hegység sziklafestményeit. Életéről 1996-ban Az angol beteg címmel nagysikerű amerikai film készült.
(születés)
[Részletek...] | [1895-08-22] Gróf Almásy László Ede Afrika-felfedező születése (+1951. márc. 22.). Legjelentősebb felfedezései a Líbia, Egyiptom és Szudán határán fekvő Uweinat-hegység sziklafestményei. 1935-ben megtalálta az Egyiptom déli határvidékén, a Nílus szigetén élő, a XVI. században a törökök által elhurcolt magyarok leszármazottait, a magyarabokat. Életéről készült Az angol beteg című amerikai film, amely 1997-ben kilenc Oscar-díjat kapott.
(születés)
[Részletek...] | [1883-11-26] Babits Mihály költő, író, irodalomtörténész, műfordító (szül. 1883. nov. 26.) halála. A Nyugat szerkesztője.
- + -
Zengve s lámpákkal, mint a szinpadok
láza s tragikus szárnyakon suhan
tünte felé a rövid nyári éj.
Óh éjszaka, aki naponta meghalsz,
taníts meghalni! Mennyit ültem e
hegy fölött, a hajnalok karzatán
s tünődtem, milyen a halál? de egy
csillagot sem értem még rajt, mikor
a semmi mögé elbútt! sem a percet
mikor elhallgat a tücskök zenéje.
Minden úgy tűnt el, lopvást, mint az álom...
(Babits Mihály: A nap nem emlékszik a csillagokra)
(születés)
[Részletek...] | [1876-07-29] Kadic Ottokár geológus, paleontológus születése. A magyar ősemberkutatás megindítója, a szervezett tudományos barlangkutatás megalapítója. Feltérképezte a lillafüredi István-barlangot és a Szemlő-hegyi barlangot.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1876-04-14] Tass Antal csillagász halála (szül. 1876. ápr. 14.). Konkoly-Thege Miklós halála után, 1916-tól az ógyallai obszervatórium vezetője volt. 1918-ban a műszereket Budapestre hozta és a Sváb-hegyen megszervezte az új csillagvizsgálót, amely 1921-28 között épült fel, s a Konkoly-Thege nevét viselő Asztrofizikai Obszervatóriumot, melyeknek 1934-ig igazgatója volt.
(születés)
[Részletek...] | [1875-06-06] Thomas Mann német író halála (szül. 1875. jún. 6.). Irodalmi Nobel-díj 1929. A kritikai realizmus hagyományainak kiteljesítője, a polgári humanizmus egyik utolsó képviselője. Buddenbrook-ház, A varázshegy, Doktor Faustus, Mario és a varázsló, József és testvérei.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1874-06-23] Megindult a fogaskerekű vasút a Városmajortól a Svábhegyig. A 2,8 km hosszú pálya a harmadik ilyen vasút volt a világon. A vonalat 1890-ben a Széchenyi-hegyig meghosszabbították, majd 1929-ben villamosították.
[Részletek...] | [1870-03-02] zembe helyezték a Siklót, a közel 100 méter hosszú, 30 fokos lejtésszögű budai hegypályát, amelyet 1868-ban Széchenyi Ödön kezdeményezésére, Wohlfahrt Henrik tervei alapján kezdték építeni, s amely a Clark Ádám térről a várhegyi Szent György térre közlekedik.
[Részletek...] | [1862-10-16] A Hegyaljai Bormívelők Egyesületében Preysz Mór kémikus bemutatta az utóerjedés megakadályozására tett kísérleteinek eredményét. A borok megromlásának kiküszöbölésére javasolt eljárással a magyar kémikus három évvel megelőzte Louis Pasteurt, aki csak 1865. május 1-jén jelentett be hasonló eredményt. Mivel azonban Preysz Mór nem publikálta külföldi lapokban felfedezését, így a világ Pasteur révén ismerte meg (és róla nevezte el) az új eljárást.
[Részletek...] | [1858-08-23] Reguly Antal nyelvész halála (szül. 1819. júl. 11.). A finnugor nyelvek és a nyelvrokonság kutatója. 1843-47 között bejárta az Ural környékét, élt a vogul, osztják, cseremisz, mordvin rokon népek között, közben feltérképezte az északi Ural-vidéket. Az utazással járó nehézségek megviselték egészségét, hazatérve már nem tudta összegyűjtött jegyzeteit feldolgozni. Hatalmas gyűjteménye a magyarságkutatók és nyelvtörténészek számára igen hasznos anyagként szolgál.
1990-ben az Északi-Urál hegység 1703 méter magas csúcsát róla nevezték el.
(halál)
[Részletek...] | [1855-11-17] [idezet] A Zambézi folyó 61-108 méter magas, 1688 méter széles, öt nagyobb zuhatagból álló vízesését "fölfedezte" és az akkori brit királynőről átnevezte David Livingstone skót misszionárius, utazó.
- + -
A világ legnagyobb vízesését az őslakosok "Mosi oa Tunya"-nak, azaz Mennydörgő Füstnek nevezték: a zuhatagot permetfelhő veszi körül s gyakori a szivárvány is.
A természeti népek a természet iránti csodálatot és tiszteletet kifejező neveket szoktak adni, a "fölfedezők" pedig a hatalmi függőségüket kifejező neveket. Pl. a világ legmagasabb csúcsának neve Csomolungma, a hegyek/világ anyja, de az illetékes térképkészítő a saját főnökéről nevezte át.
[Részletek...] | [1848-02-17] Károly Albert király megadta a polgárjogokat a valdenseknek (az üldözések elől az észak-itáliai magas hegyek közé menekült erőszakmentes őskeresztények) és a zsidóknak.
[Részletek...] | [1847-06-19] [sms] Magyar nevet kaptak Buda városának dűlői, hegyei, völgyei és forrásai.Döbrentei Gábor író érdeme.
[Részletek...] | [1847-06-19] Magyar nevet kaptak Buda városának dűlői, hegyei, völgyei és forrásai. Az addig német nyelvű települési elnevezések magyarosításában, a régi magyar nevek feltámasztásában a legfőbb érdem Döbrentei Gábor íróé volt. Például a Kleine Schwabenbergből Istenhegy, az Adlerbergből Sashegy, az Urbainbergből Orbánhegy, a Brunnenthalból Kútvölgy lett.
[Részletek...] | [1847-06-11] Sir John Franklin halála. A kor csúcstechnikájával három évre jól felszerelt egész expedíciója odaveszett az észak-nyugati átjáró keresése során, Kanada északi részén. Néhány matróz már az első év végén meghalt (a konzervdobozok forrasztásából származó) ólommérgezésben.
A kudarc egy időre lelohasztotta az európai terjeszkedést, így a őslakos innuitok fellélegezhettek.
A Németországnál 6-szor nagyobb területen ma 20 ezer innuit él. Útjelzőjük az 'inuksuk' (jelentése: légy üdvözölve), hegyeken épített, emberformájú kőhalom. (Magyarországon a nádasladányi kastély parkjában áll egy.)
- + -
Az ólom már a Római birodalomban is, pl. az ólombányák körül óriási területeken egészségkárosodást okozott. Julius Ceasar például már fiatalon elvesztette a fogait ólommérgezés miatt. Róma vízcsövei ugyanis ólomból voltak, így a vezetékes víz rendszeres fogyasztása mérgezéshez vezetett. Nem kizárt, hogy a birodalom hanyatlásához hozzájárult az értelmi képességek csökkenése, amit civilizációs ártalmak okoztak.
Amerikában nagyon hamar átálltak az ólommentes benzinre, amikor kiderült, hogy a kipufogó gázok ólomtartalma a gyerekek értelmi képességeit rongálja.
(halál)
[Részletek...] | [1843-08-11] Szontágh Miklós orvos, botanikus, balneológus születése (+1899. dec. 2.). A magashegyi klimatikus gyógymódok, a Magas-Tátra kutatója és népszerűsítője, az első magyar tüdőgyógyintézet - az Új-Tátrafüredi szanatórium - létrehozója volt. 1875-ben Ótátrafüred szomszédságában kezdte építtetni az első magyar gyógyszanatóriumot, ahol a gyógyítást a tátrai levegőre és a napsütésre alapozta. Balneológiai, klimatológiai és vízgyógyászati problémákkal foglalkozott. Ő írta az addigi legteljesebb Tátra-monográfiát és a legmegbízhatóbb tátrai útikalauzt. 1883-85 között Tátravidék címmel hetilapot szerkesztett, amelyben számos botanikai, zoológiai, geológiai és turisztikai írás látott napvilágot. A Tátrában csúcs és tó is őrzi a nevét.
(születés)
[Részletek...] | [1841-11-19] Schulek Frigyes építész születése (+1919. szept. 5.). A magyar eklektikus építészet jeles alakja, ő építette a Halászbástyát és a Jánoshegyi kilátót (táj, panoráma).
(születés)
[Részletek...] | [1841-11-19] Schulek Frigyes építész halála (szül. 1841. nov. 19.). A magyar eklektikus építészet jeles alakja, ő tervezte a Halászbástyát és a Jánoshegyi kilátót.
(Táj és kilátás...)
(születés)
[Részletek...] | [1839-12-14] Széchenyi Ödön gróf halála Konstantinápolyban (szül. 1839. dec. 14.). Széchenyi István fia. 1863-ban megszervezte a pesti tűzoltóságot, több tűzoltóeszközt is feltalált. 1868-ban megalakította a Budai Hegypálya Társulatot, segítségével 1870-ben megnyílt a budai Sikló.
(születés)
[Részletek...] | [1837-12-24] Erzsébet Amália Eugénia, elterjedtebb nevén Sissi, osztrák császárné, magyar királyné születése (+1898. szept. 10.). 1854. április 24-én lett Ferenc József Habsburg-császár felesége. Szívén viselte Magyarország sorsát, helyzetét. Jelentős érdeme volt az 1867-es kiegyezés létrehozásában. Európa egyik legszebb asszonya volt, aki nemcsak bájával, hanem bölcsességével, liberális gondolkodásával, sokoldalúságával, természetes viselkedésével is nagy tekintélyre tett szert. Rudolf fia öngyilkossága után egyre visszavonultabban élt. 1898. szeptember 10-én Genfben szíven szúrta egy olasz anarchista. Szobra áll Budapesten, emlékét őrzi a János-hegyi kilátó is.
(születés)
[Részletek...] | [1832-03-22] Johann Wolfgang Goethe német költő, író, természettudós, hegymászó születése (+1832. márc. 22.).
1791 és 1817 között a weimari udvari színház igazgatója. 1823-tól visszavonultan élt. 83 éve alatt munkássága az irodalom mellett a természettudomány, színház, képzőművészet, politika területére is kiterjedt. Legfontosabb művei: Az ifjú Werther szenvedései, A vándor vihardala, Mohamed éneke, Prométheusz, Ganümedész, a német irodalmi lázadók mozgalmának, a Sturm und Dragnak és a természetrajongásnak lírai kifejezői. Három fontos drámája: az Egmont, az Iphigénia Tauriszban és a Torquato Tasso. Élete fő műve a Faust.
(halál)
[Részletek...] | [1827-01-14] Pjotr Petrovics Szemjonov (Tjan-sanszkij) orosz földrajztudós, statisztikus születése (+1914. márc. 11.). 1853-tól Németország, Svájc, Itália és Franciaország földrajzát tanulmányozta, majd 1856-ban indult a Tien-san hegység feltárására. Ő volt az első európai, aki elérte az orosz-kínai határhegység nagy kiterjedésű gleccsereit. Részletesen leírta a hegység domborzatát, övezeti beosztását és geológiáját, ezért kapta egész családjával a Tjan-Sanszkij melléknevet 1906-ban.
(születés)
[Részletek...] | [1819-07-11] Reguly Antal nyelvész halála (szül. 1819. júl. 11.). A finnugor nyelvek és a nyelvrokonság kutatója. 1843-47 között bejárta az Ural környékét, élt a vogul, osztják, cseremisz, mordvin rokon népek között, közben feltérképezte az északi Ural-vidéket. Az utazással járó nehézségek megviselték egészségét, hazatérve már nem tudta összegyűjtött jegyzeteit feldolgozni. Hatalmas gyűjteménye a magyarságkutatók és nyelvtörténészek számára igen hasznos anyagként szolgál.
1990-ben az Északi-Urál hegység 1703 méter magas csúcsát róla nevezték el.
(születés)
[Részletek...] | [1786-08-08] Michel-Gabriel Paccard francia orvos és Jacques Balmat francia ásványgyűjtő elsőként jutott fel az Alpok és egyben Európa legmagasabb hegycsúcsára, a 4807 méter magas Mont Blancra.
[Részletek...] | [1777-12-11] [idezet] A Helytartótanács rendeletet adott ki a lótenyésztés és a lónemesítés fellendítése érdekében. II. József idején felállították az első állami méneseket: 1785-ben Mezőhegyesen, majd 1789-ben Bábolnán, Pesten pedig "lóorvosi" iskolát alapítottak.
[Részletek...] | [1749-08-28] Johann Wolfgang Goethe német költő, író, természettudós, hegymászó születése (+1832. márc. 22.).
1791 és 1817 között a weimari udvari színház igazgatója. 1823-tól visszavonultan élt. 83 éve alatt munkássága az irodalom mellett a természettudomány, színház, képzőművészet, politika területére is kiterjedt. Legfontosabb művei: Az ifjú Werther szenvedései, A vándor vihardala, Mohamed éneke, Prométheusz, Ganümedész, a német irodalmi lázadók mozgalmának, a Sturm und Dragnak és a természetrajongásnak lírai kifejezői. Három fontos drámája: az Egmont, az Iphigénia Tauriszban és a Torquato Tasso. Élete fő műve a Faust.
(születés)
[Részletek...] | [1735-04-27] A Békés megyei elégedetlen parasztok Szentandráson fegyvert fogtak: először a Tiszántúl, majd az ország felszabadítására törekedtek. Magukat kurucoknak nevezték és Rákóczira esküdtek. Május 9-én Erdőhegynél a felkelők ellen vonultatott szerb határőrök leverték a parasztfelkelést, a sereget felszámolták, vezetőiket, Perót, Szilassyt és még két lázadót, kivégezték.
[Részletek...] | [1719-08-09] Csiba István jezsuita tanár születése (+1719. aug. 9.). A teológia és a filozófia doktora volt, de két történelmi és két természetrajzi munkát hagyott hátra. Az utóbbiak a magyarországi vizekről ill. hegyekről (ásványvilág, bányászat, kohászat, természeti kincsek) szólnak.
(halál)
[Részletek...] | [1673-10-28] Csiba István jezsuita tanár születése (+1719. aug. 9.). A teológia és a filozófia doktora volt, de két történelmi és két természetrajzi munkát hagyott hátra. Az utóbbiak a magyarországi vizekről ill. hegyekről (ásványvilág, bányászat, kohászat, természeti kincsek) szólnak.
(születés)
[Részletek...] | [1642-01-08] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus halála (szül. 1564. febr. 15.). A szabadesést, hajítást, ingamozgást kutatta, megalapozta a modern mechanikát. Felfedezte a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és hogy a Tejút csillagok halmaza. Elfogadta Kopernikusz elméletét a Föld Nap körüli keringéséről. Bár természettudományos megfigyeléseiből levont világnézeti következtetéseit visszavonta, az inkvizíció haláláig háziőrizetben tartotta.
(halál)
[Részletek...] | [1642-01-08] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus születése (+1642. jan. 8.). A szabadesésre, a hajításra és az ingamozgásra vonatkozó kísérleteivel, eredményeivel ő alapozta meg a kinematikát és ezzel az egész modern mechanika tudományát. Maga készítette csillagászati távcsövével ő fedezte fel a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és azt, hogy a Tejút csillagok halmaza. Vallotta, hogy a megismerés legfőbb forrása a tapasztalat. Miután Kopernikusz elméletét a Föld forgásáról és a Nap körüli keringéséről helyesnek ítélte, ő sem kerülhette el az inkvizíció üldözését. Bár egy ízben visszavonta állításait arról, hogy a Föld mozog, 1633-tól haláláig házifogságban élt.
(halál)
[Részletek...] | [1564-02-15] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus születése (+1642. jan. 8.). A szabadesésre, a hajításra és az ingamozgásra vonatkozó kísérleteivel, eredményeivel ő alapozta meg a kinematikát és ezzel az egész modern mechanika tudományát. Maga készítette csillagászati távcsövével ő fedezte fel a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és azt, hogy a Tejút csillagok halmaza. Vallotta, hogy a megismerés legfőbb forrása a tapasztalat. Miután Kopernikusz elméletét a Föld forgásáról és a Nap körüli keringéséről helyesnek ítélte, ő sem kerülhette el az inkvizíció üldözését. Bár egy ízben visszavonta állításait arról, hogy a Föld mozog, 1633-tól haláláig házifogságban élt.
(születés)
[Részletek...] | [1564-02-15] Galileo Galilei itáliai csillagász, matematikus halála (szül. 1564. febr. 15.). A szabadesést, hajítást, ingamozgást kutatta, megalapozta a modern mechanikát. Felfedezte a Jupiter holdjait, a Hold hegyeit és hogy a Tejút csillagok halmaza. Elfogadta Kopernikusz elméletét a Föld Nap körüli keringéséről. Bár természettudományos megfigyeléseiből levont világnézeti következtetéseit visszavonta, az inkvizíció haláláig háziőrizetben tartotta.
(születés)
[Részletek...] | [1092-06-26] [idezet] Külföldi krónikák szerint nagy földrengés (becsülhetően Richter-skála 5,6-os erősségű) volt Magyarországon. "Települések dőltek romba", "...hegy omlott a Dunába, s az medrét megváltoztatta, más felé hegy emelkedett, nagy tó keletkezett."
[Részletek...] | [0397-11-08] Toursi Szt. Márton halála (szül. 316/317 körül).
A 80 évet megért, korábban katonaság-megtagadó püspök Pannóniában (Savaria) született, a szombathelyi, kárpátaljai, kismartoni egyházmegyék és a pannonhalmi (mártonhegyi) apátság patrónusa.
- + -
Szt. Mártonnak leginkább az a tette ismert, hogy katonaköpenyét kettévágta és felét a koldusnak adta.
Apja (pogány római tiszt) bilincsbe verve vitette sorozásra 15 éves korában, hogy eltávolítsa keresztény barátaitól.
18 évesen megkeresztelkedett és később egy csata előestéjén bejelentette a császárnak, hogy kilép a hadseregből: "Krisztus katonája vagyok, számomra törvénytelen harcolni!" (vö. Hornus Nem harcolhatok! c. könyve, bocs.hu).
Ezt a jelenetet ábrázolja Simone Martini 1320 körül festett, Szt. Márton elutasítja a fegyvereket c. freskója az Assisi Szt. Ferenc bazilika altemplomában a Szt. Márton kápolna falán.
Mivel gyávasággal vádolták, követelte, hogy reggel fegyvertelenül a sereg előtt mehessen, hogy békét érjen el.
A barbárok másnap reggel csata nélkül békét kértek.
A nyugati szerzetesség megalapítója 360 körül.
Hogy még fél évszázaddal a konstantini fordulat után is mekkora ellenérzés volt az egyházban a katonáskodás iránt, mutatja, hogy fennmaradt az a történet, mely során egy szerzetestársa egy vita hevében az arcába vágta a sértést: "Ifjúságodat a hadsereg bűnei közt töltötted!"
(halál, megalapít, törvény)
[Részletek...] |
|
