|
|  | |
Találatok száma: 78 | [2000-10-20] [idezet]  Megjelent a Living Planet Report (Élő Bolygó Jelentés) a WWF Svájc, az UNDP Anglia, a Centre for Sustainability Studies (Fenntarthatóság Központ, Mexico), és a Redefining Progress (A haladás átértelmezése, USA) kiadásában.
Az emberiség ökológiai lábnyoma legalább 30 %-kal meghaladja a Föld eltartó és regenerálódó képességét és az ökoszisztémák egyharmadát elvesztettük 1970-hez képest (amikortól túlterheltük a Földet). A tengeri és szárazföldi élőlények populációja 30 százalékkal, az édesvízi élőlényeké pedig 50 százalékkal csökkent 1970 óta. Ez az emberiség táplálék-, szövet-, energia- és vízigényének közvetlen következménye. Az "ökológiai lábnyom" legnagyobb ütemben növekvő komponense az energiaigény, ami 1961 és 2000 között 700 százalékkal emelkedett. Az észak-amerikai polgárok különösen "nagy lábon" élnek. A Föld felszínére gyakorolt lenyomatuk duplája az európai polgárokénak és hétszerese az afrikai és ázsiai átlagnak. panda.org/livingplanet
(megjelent)
[Részletek...] | [2000-10-20] [sms] lő Bolygó Jelentés (kiadta: WWF Svájc és angol, mexikói, USA partnerek) panda.org/livingplanet
[Részletek...] | [1993-09-07] Az egy héttel korábban a labdarúgó válogatott edzésén rosszul lett és kórházba szállított Zsiborás Gábor kapus halála 36 éves korában (szül. 1957. nov. 12.). 361 NB1-es és 4 válogatott mérkőzésen védett.
(Egy svájci sportorvos könyvének címe: Az élsport egyenes út a rokkantsághoz.)
(halál)
[Részletek...] | [1992-12-06] Svájc lakosai népszavazáson elutasították országuk csatlakozását az Európai Gazdasági Térséghez.
[Részletek...] | [1992-06-10] A Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) nyilatkozata: "A katonai szolgálat kötelezettségét nem lehet elutasítani vagy elítélni."
(A bíróságok a katolikus katonaságmegtagadók elítélésekor hivatkoztak e nyilatkozatra.)
A püspöki kar 1990-ben (a rendszerváltás és bíborosváltás után!!) megismételte e nyilatkozatát.
Csak 1992. jún. 10-én "engedélyezték" a polgári szolgálat választását, "egyéb", a katolikus hiten kívülálló lelkiismereti okból.
Ezzel szemben pl. az NDK (szocialista ország!) katolikus püspökeinek pásztorlevele már 1983-ban (messze a szoc. tábor bomlása előtt!) így ír:
"Szeretnénk kifejezni tiszteletünket azok iránt, akik vallási okokból a fegyveres katonai szolgálatot megtagadják."
(E pásztorlevél hátteréről Hans-H. Hücking tanulmányát fordításban közölte az Egyházfórum - az 1986 júniusában Svájcban indult, a politikai változás után hazaköltözött katolikus folyóirat - első száma. Ld. bocs.hu)
[Részletek...] | [1990-12-14] Friedrich Dürrenmatt svájci német drámaíró, író halála (szül. 1921. jan. 5.). Drámái: Az öreg hölgy látogatása, A Nagy Romulus, A fizikusok, János király; regényei: A bíró és a hóhér, A baleset.
(halál)
[Részletek...] | [1990-12-14] Friedrich Dürrenmatt svájci német író születése (+1990. dec. 14.). A XX. század második felének legjellegzetesebb és legsikeresebb színpadi szerzőinek egyike. Világhírű drámái A fizikusok és Az öreg hölgy látogatása című tragikus komédia.
- + -
Az atombomba ledobása rettenetes erővel dobta felszínre a fizikusok, a tudósok felelősségét: félelmetes tudásukat kinek bocsátják rendelkezésére. Legvilágosabban talán Dürrenmatt A fizikusok c. drámája veti föl a problémát:
"Tudományunk iszonyatossá, kutatásunk veszélyessé, ismereteink halálossá váltak. Nekünk, fizikusoknak, egyetlen lehetőségünk maradt: ... vissza kell vennünk a tudásunkat!"
De azóta kiszélesedett a felelősség: nemcsak a tudósoknak van felelősségük, hanem minden embernek, aki a maga kis mindennapi munkájával ugyanazt a gazdasági-tudományos-technikai folyamatot (szándékosan nem írok fejlődést vagy haladást!) viszi előre, amelyet a tudósok nagy lépésekkel lendítenek meg. Mert ez a folyamat még békés úton is katasztrófába visz.
"Kérdésessé vált a reneszánszra visszamenő fenntartás nélküli bizalom egy olyan tudományban, amely a természet uraivá és birtokosaivá tesz bennünket. Főleg 1968 után nyilvánvalóvá váltak a természeti forrásokban keletkezett rombolások, az ember elidegenedése és manipulációja, a környezet halált hozó elszennyeződése, és a fejlődésben való vak hit rabszolgává tevő illúziói! Életünknek és történelmünknek többé nem lehet értelmes célja ez a tudományos-technikai-gazdasági növekedés!" (Roger Garaudy: A "bázis" a marxizmusban és a kereszténységben, Concilium 1975/4.)
"Még egyetlen társadalom sem hirdette ily mértékben a maga termelésének fontosságát, s ugyanakkor egyetlen társadalom sem rombolta szét ily mértékben a földgolyó biológiai harmóniáját, zsákmányolta ki a földgolyó ásványi gazdagságát, szennyezte be kontinenseit és tengereit piszokkal és kártékony, megsemmisíthetetlen melléktermékekkel, melyektől az emberiség aligha tud többé megszabadulni." (Hubert Lepargneur: Az egyház kritikai funkciója a társadalom által elrendelt halállal szemben, Concilium 1974/4.)
Sajnos a fizikusok döntési szabadsága csupán annyi, hogy szerencsés esetben eldönthetik, melyik hatalmat akarják szolgálni. Hiszen ma már a kutatás olyan eszközöket és beruházásokat, annyi pénzt igényel, hogy azt csak valamely hatalomtól lehet megkapni. Az sem megoldás, ha a fizikus visszaveszi a tudását, hiszen "minden kigondolhatót előbb-utóbb kigondolnak"! (Dürrenmatt, Utószó 19. pont)
(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1979)
(halál)
[Részletek...] | [1990-02-09] Karády (Kanczler) Katalin születése (+1990. febr. 9.). Szegény budapesti család hetedik gyermeke, apja gyakran verte őket. Öt évig Svájcban járt iskolába. 17 évesen házasságba menekült, 19 évesen elvált. 1939-től filmezett, a közönség tódult a mozikba, a zeneszerzők versenyeztek mély hangjáért, a nők utánozták, igazi amerikai típusú sztár lett. Merőben új, modern nőt testesített meg. Játékát a vonzó erotika miatt sokan ítélték botrányosnak: a klérus és számos szervezet tiltakozott.
A politikában a szélsőjobboldal gyűlölte, a baloldalnak túl polgári és sztáros volt. 1944-ben, a német megszállás idején a Gestapo letartóztatta, három hónapig tartották fogva, valószínűleg Újszászy Istvánról, a hírszerzés főnökéről és ifj. Horthy Miklósról faggatták. A háború után a hivatalos művészeti irányítás nem támogatta, 1951. február 9-én elhagyta az országot, Brazíliában, majd Amerikában élt visszavonultan. Sose látogatott haza.
(háború, halál, tilt)
[Részletek...] | [1989-11-26] Svájci népszavazáson 35 % a hadsereg megszüntetése mellett.
[Részletek...] | [1989-05-25] Esterházy Pál herceg földbirtokos, jogász halála (szül. 1901. márc. 23.). 1948-ban letartóztatták, a Mindszenty-per negyedrendű vádlottjaként 15 év fegyházra és vagyonelkobzásra ítélték. 1956 októberében szabadult, ezután Ausztriában, majd haláláig Svájcban élt.
(halál)
[Részletek...] | [1986-12-01] Vegyigyár-katasztrófa Bázelben (Svájc).
(katasztrófa)
[Részletek...] | [1986-10-17] [idezet] A Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) nyilatkozata: "A katonai szolgálat kötelezettségét nem lehet elutasítani vagy elítélni."
(A bíróságok a katolikus katonaságmegtagadók elítélésekor hivatkoztak e nyilatkozatra.)
A püspöki kar 1990-ben (a rendszerváltás és bíborosváltás után!!) megismételte e nyilatkozatát.
Csak 1992. jún. 10-én "engedélyezték" a polgári szolgálat választását, "egyéb", a katolikus hiten kívülálló lelkiismereti okból.
Ezzel szemben pl. az NDK (szocialista ország!) katolikus püspökeinek pásztorlevele már 1983-ban (messze a szoc. tábor bomlása előtt!) így ír:
"Szeretnénk kifejezni tiszteletünket azok iránt, akik vallási okokból a fegyveres katonai szolgálatot megtagadják."
(E pásztorlevél hátteréről Hans-H. Hücking tanulmányát fordításban közölte az Egyházfórum - az 1986 júniusában Svájcban indult, a politikai változás után hazaköltözött katolikus folyóirat - első száma. Ld. bocs.hu)
[Részletek...] | [1977-12-25] Charlie Chaplin angol színész, rendező születése (+1977. dec. 25.). Az amerikai némafilmek óriása a civilizálódás és a hatalom számos őrültségére és embertelenségére világított rá filmjeiben (Aranyláz, Modern idők, Diktátor).
1952-ben készített "Egy király New Yorkban" című filmjéért nemzetközi békedíjjal tüntették ki. Ugyanebben az évben egy nemzetközi útjáról a hidegháborús, mccarthysta USA nem engedte visszatérni, többé nem kapott beutazási engedélyt. Svájcban telepedett le. 1975-ben Erzsébet angol királynő lovaggá ütötte.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1975-04-13] [idezet] Libanonban polgárháború robbant ki, amely 15 évig tartott és a valamikor a "Közel-Kelet Svájcának" tartott országot lerombolta, 150 ezer emberéletet követelt.
Libanonban az alkotmányos rend összeomlását nagymértékben az idézte elő, hogy a muzulmán síita populáció a maronita keresztényekhez képest ugrásszerűen megnőtt.
Egy csoport létszámának növekedése politikai, gazdasági, szociális és legfőképpen katonai nyomást gyakorol a népesedési versenybe nem beszálló csoportokra. (Huntington)
(háború)
[Részletek...] | [1971-02-07] [sms] A svájci férfiak alkotmánymódosítással,Nyugat-Európában utolsóként megadták a nők szavazati jogát.
[Részletek...] | [1971-02-07] Svájcban a szavazásra jogosult férfiak elfogadták az alkotmány módosítását, és Nyugat-Európában utolsóként megadták a nők szavazati jogát. A nők 1971. október 30-án szavazhattak először.
[Részletek...] | [1970-09-25] Erich Maria Remarque német író születése (+1970. szept. 25.). Tizennyolc évesen került az I. világháború nyugati frontjára, ahol többször is megsebesült.
1929-ben jelent meg háborúellenes regénye, a Nyugaton a helyzet változatlan, s azon nyomban a XX. század egyik legnagyobb könyvsikerévé vált. A cím a hadijelentések száraz tárgyszerűségét idézi, a regény maga pedig egy objektív-szenvtelennek nevezhető híradás azoknak a katonáknak a mindennapjairól, akik számára megszűnt a múlt és nem létezhet a jövő, csak a lövészárok jelene, s vele a háború kegyetlen és értelmetlen szenvedései.
1931-től Svájcban élt. A nácik a katonai becsület meggyalázásával vádolták, majd 1938-ban német állampolgárságától is megfosztották.
Számos regényt írt, melyekben társadalmi hangulatkép formájában dolgozta fel a német köznapi történelemnek az I. világháborútól a II. világégés végéig terjedő időszakát. Ismert műve még az emigránsok sorsáról szóló A diadalív árnyékában.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1964-08-28] A háború során sokfelé betiltott, üldözött békecsoportok Svájcban megalakították a Békeszervezetek nemzetközi tanácsát (International Liaison Committee of Organisations for Peace, ILCOP). Elsősorban békekutatásban, közvetítésben, kormányközi tárgyalásokban és az ENSZ-ben volt aktív. Az IPB jogutódja volt, 1964. aug. 28-tól neve ismét IPB lett.
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1962-08-09] Hermann Hesse német író és költő halála (szül. 1877. júl. 2.). Háborúellenes magatartása miatt elhagyni kényszerült hazáját, Svájcban telepedett le. Irodalmi Nobel-díjat kapott életművéért 1946-ban. A Nárcisz és Goldmund c. regénye csodálatos sugallat az élet átélésére.
- + -
“Mi, akik nem politizálunk, szintén a világtörténelembe tartozunk, és segítjük alakulását.”
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1962-08-09] Hermann Hesse német író, költő születése (+1962. aug. 9.). Háborúellenes magatartása miatt elhagyni kényszerült hazáját, Svájcban telepedett le. Irodalmi Nobel-díjat kapott 1946-ban.
Több művében az indiai és a kínai gondolkodásmódot igyekezett egybekapcsolni az európai kultúra világképével. Üveggyöngyjáték című regényét Thomas Mann goethei kifejezéssel élve, összemérhetetlennek nevezte. A pusztai farkas című regénye az amerikai hippi-mozgalom szellemi ősének bizonyult, még rock-együttes is alakult Steppenwolf néven.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1961-06-06] Carl Gustav Jung svájci pszichológus és elmegyógyász születése (+1961. jún. 6.). Az analitikus pszichológia, illetve a komplex lélektan megteremtője. Képzettársítási kísérletekkel foglalkozott, s kidolgozta a később róla elnevezett asszociációs próbát. Személyiségtipológiai kutatásaiban két típusba, az extrovertált, kifelé forduló és introvertált, befelé forduló típusba sorolta az embereket.
(halál)
[Részletek...] | [1957-11-12] Az egy héttel korábban a labdarúgó válogatott edzésén rosszul lett és kórházba szállított Zsiborás Gábor kapus halála 36 éves korában (szül. 1957. nov. 12.). 361 NB1-es és 4 válogatott mérkőzésen védett.
(Egy svájci sportorvos könyvének címe: Az élsport egyenes út a rokkantsághoz.)
(születés)
[Részletek...] | [1956-11-06] Jean-Pierre Pedrazzini 29 éves svájci riporter halála. Az 56-os forradalom tudósítójaként okt. 30-án 14 lövést kapott Budapesten a Parlament előtt. Bátyja vöröskeresztes repülőgéppel érte jött, párizsi kórházban halt meg.
(halál)
[Részletek...] | [1954-07-04] [idezet] Bernben Németország labdarúgó válogatottja a svájci világbajnokság döntőjében 3:2 arányban legyőzte a magyar csapatot (noha a csoportmérkőzéseken a magyarok 8:3-ra megverték a németeket), az évek óta veretlen Aranycsapat "csak" második lett.
A vereség miatti elkeseredés a kommunizmus alatt először (!) utcai tömegtüntetéshez vezetett Budapesten.
Korabeli filmfelvételek szerint a magyarok les miatt meg nem adott gólja valószínűleg érvényes volt.
(tüntetés)
[Részletek...] | [1954-06-30] A svájci foci világbajnokságon a magyar aranycsapat 4:2-re megverte a kétszeres világbajnok Uruguay-t. A FIFA 2000-ben a XX. század tíz legjobb meccse közé sorolta ezt a találkozót.
A Dél-Amerika Svájcaként is emlegetett, (például az 1953-ig tartó koreai háború hadiszállításainak is köszönhetően) virágzó gazdaságú Uruguay hanyatlását sokan ettől a vereségtől számították. Pedig a hagyományosan élőállat-, bőr- és gyapjúexportból élő országot az induló kőolaj- és műanyagkorszak szorította perifériára. A növekvő infláció és munkanélküliség 1958-tól jobboldali hatalomátvételbe, majd terrorba torkollott. Az ellene küzdő Tupamaros gerillamozgalom egyik vezetője, a csak 1984-ben helyreállt demokratikus viszonyokban már parlamenti képviselővé vált José Pepe Mújica a hatvanas évek közepén így buzdította harcosait: „Minden a svájci vereséggel kezdődött és a forradalommal ér majd véget.”
(háború)
[Részletek...] | [1954-06-27] A svájci világbajnokságon (a németek elleni első meccsen harcképtelenné tett Puskás nélkül felálló) magyar aranycsapat 4:2-re legyőzte a brazilokat.
(Ez már nem váltott ki olyan össznemzeti önemésztő bánatot Brazíliában, mint amikor 4 évvel korábban hazai pályán, 200 ezer győzelemre készülő honfitársuk előtt bukták el a világbajnoki döntőt Uruguay ellen. Akkor több szurkoló mindjárt ott helyben, a nem sokkal korábban épült, ma is a világ legnagyobbjának mondott Rio de Janeiró-i Maracana stadion lelátóiról a mélybe vetette magát, de még napok sőt hetek múltán is történtek öngyilkosságok.)
[Részletek...] | [1952-04-02] Molnár Ferenc író, újságíró születése (+1952. ápr. 2.). Első színdarabját 1902-ben mutatták be, s azt követően szinte minden évben új darabbal jelentkezett, amelyeket nemcsak a magyar, hanem a külföldi színházakban is állandóan játszottak. Szórakoztató színműveit (Liliom, A hattyú, Olympia, Egy, kettő, három, Játék a kastélyban) egy részéből tévéjáték is készült. Regényei közül a Pál utcai fiúk a legsikeresebb, nagyon sok nyelvre lefordították, magyar-amerikai film is készült belőle. Összes művei 1928-ban 20 kötetben jelentek meg. 1931-ben Svájcba, majd 62. születésnapján, 1940. jan. 12-én az USÁ-ba költözött, New York-ban halt meg.
Vészi Margit és Fedák Sári után Darvas Lili volt Molnár Ferenc harmadik felesége, akivel (már a házasságkötés előtt megegyezve) nyitott házasságban éltek. Darvas Lili jó barátságot ápolt férje titkárnő-kedvesével, a négy nyelven beszélő, nagy műveltségű, vele egykorú elvált asszonnyal, Bartha Wandával. Közben Molnár tudtával ő is hosszú szerelmi viszonyt folytatott egy nála négy évvel fiatalabb osztrák szinésszel. Fedák Sári viszont sztár-szinésznőként még azt sem engedte, hogy amikor Berlinben szerepel, ott egyidejűleg más színházban Molnár-darabot játsszanak, vagy feleség-utódja, Darvas Lili fellépjen. A színházigazgatóknak el kellett kerülniük az ilyen időbeli egybeeséseket.
- + -
"...rendesen a legostobább egyszersmind a leglármásabb is" - írta Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című művében.
(halál)
[Részletek...] | [1949-09-13] A háború során sokfelé betiltott, üldözött békecsoportok Svájcban megalakították a Békeszervezetek nemzetközi tanácsát (International Liaison Committee of Organisations for Peace, ILCOP). Elsősorban békekutatásban, közvetítésben, kormányközi tárgyalásokban és az ENSZ-ben volt aktív. Az IPB jogutódja volt, 1964. aug. 28-tól neve ismét IPB lett.
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1940-01-12] Molnár Ferenc író, újságíró születése (+1952. ápr. 2.). Első színdarabját 1902-ben mutatták be, s azt követően szinte minden évben új darabbal jelentkezett, amelyeket nemcsak a magyar, hanem a külföldi színházakban is állandóan játszottak. Szórakoztató színműveit (Liliom, A hattyú, Olympia, Egy, kettő, három, Játék a kastélyban) egy részéből tévéjáték is készült. Regényei közül a Pál utcai fiúk a legsikeresebb, nagyon sok nyelvre lefordították, magyar-amerikai film is készült belőle. Összes művei 1928-ban 20 kötetben jelentek meg. 1931-ben Svájcba, majd 62. születésnapján, 1940. jan. 12-én az USÁ-ba költözött, New York-ban halt meg.
Vészi Margit és Fedák Sári után Darvas Lili volt Molnár Ferenc harmadik felesége, akivel (már a házasságkötés előtt megegyezve) nyitott házasságban éltek. Darvas Lili jó barátságot ápolt férje titkárnő-kedvesével, a négy nyelven beszélő, nagy műveltségű, vele egykorú elvált asszonnyal, Bartha Wandával. Közben Molnár tudtával ő is hosszú szerelmi viszonyt folytatott egy nála négy évvel fiatalabb osztrák szinésszel. Fedák Sári viszont sztár-szinésznőként még azt sem engedte, hogy amikor Berlinben szerepel, ott egyidejűleg más színházban Molnár-darabot játsszanak, vagy feleség-utódja, Darvas Lili fellépjen. A színházigazgatóknak el kellett kerülniük az ilyen időbeli egybeeséseket.
- + -
"...rendesen a legostobább egyszersmind a leglármásabb is" - írta Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című művében.
[Részletek...] | [1934-10-24] Csinszka (Boncza Berta) költő születése (+1934. okt. 24.). A Csinszka becéző nevet, amelyet később írói névként is használt, férjétől, Ady Endrétől kapta. Svájci nevelőintézetben nevelkedett, levelezés útján ismerkedett meg Adyval, 1915-ben házasodtak össze. Ady halála után Márffy Ödön festőművész felesége lett.
(halál)
[Részletek...] | [1934-01-29] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1933-10-01] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1931-04-20] [idezet] Törökországban kihirdették a "kemalizmus" elveit, amelyek 1924-ben kerültek be az alkotmányba, amikor felszámolták a kalifátust és megszüntették az iszlám jog szerinti ítélkezést. Kemal Atatürk 1923-ban kezdte a világi, szekularizált török állam megteremtését és az egy évtized alatt jött létre, ami nyugati mércével is igen gyors reformnak számított. 1925-ben tiltották meg a vallási hovatartozásra utaló öltözet nyilvános viselését. Az iszlám 1928-tól nem államvallás. A nők 1934-ben kaptak választójogot.
(Svájcban csak negyven évvel később...)
(tilt)
[Részletek...] | [1924-12-29] Carl Spitteler svájci költő és író születése (+1924. dec. 29.). Az 1919.évi irodalmi Nodel-díjat az Olimpiai tavasz (1900-1906) című verses eposzáért kapta, amelyben tizennyolcezer sorban énekelt a görög istenekről.
(halál)
[Részletek...] | [1922-03-25] Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő születése (+1922. márc. 25.). Grófkisasszonyként nevelkedett, 18 évesen férjhez ment, három gyermekük született. A zürichi egyetem orvosi fakultásán hét év tanulás után 1879. február 3-án orvosi oklevelet szerzett. Svájci diplomáját csak közel két évtized múlva, 1897. május 14-én ismerték el itthon, addig csak szülésznőként gyakorolhatta hivatását. Szakkönyveket fordított, írt, orvosként tanított is. A nő mint háziorvos c. műve 1907-ben jelent meg.
(halál)
[Részletek...] | [1921-01-05] Friedrich Dürrenmatt svájci német drámaíró, író halála (szül. 1921. jan. 5.). Drámái: Az öreg hölgy látogatása, A Nagy Romulus, A fizikusok, János király; regényei: A bíró és a hóhér, A baleset.
(születés)
[Részletek...] | [1921-01-05] Friedrich Dürrenmatt svájci német író születése (+1990. dec. 14.). A XX. század második felének legjellegzetesebb és legsikeresebb színpadi szerzőinek egyike. Világhírű drámái A fizikusok és Az öreg hölgy látogatása című tragikus komédia.
- + -
Az atombomba ledobása rettenetes erővel dobta felszínre a fizikusok, a tudósok felelősségét: félelmetes tudásukat kinek bocsátják rendelkezésére. Legvilágosabban talán Dürrenmatt A fizikusok c. drámája veti föl a problémát:
"Tudományunk iszonyatossá, kutatásunk veszélyessé, ismereteink halálossá váltak. Nekünk, fizikusoknak, egyetlen lehetőségünk maradt: ... vissza kell vennünk a tudásunkat!"
De azóta kiszélesedett a felelősség: nemcsak a tudósoknak van felelősségük, hanem minden embernek, aki a maga kis mindennapi munkájával ugyanazt a gazdasági-tudományos-technikai folyamatot (szándékosan nem írok fejlődést vagy haladást!) viszi előre, amelyet a tudósok nagy lépésekkel lendítenek meg. Mert ez a folyamat még békés úton is katasztrófába visz.
"Kérdésessé vált a reneszánszra visszamenő fenntartás nélküli bizalom egy olyan tudományban, amely a természet uraivá és birtokosaivá tesz bennünket. Főleg 1968 után nyilvánvalóvá váltak a természeti forrásokban keletkezett rombolások, az ember elidegenedése és manipulációja, a környezet halált hozó elszennyeződése, és a fejlődésben való vak hit rabszolgává tevő illúziói! Életünknek és történelmünknek többé nem lehet értelmes célja ez a tudományos-technikai-gazdasági növekedés!" (Roger Garaudy: A "bázis" a marxizmusban és a kereszténységben, Concilium 1975/4.)
"Még egyetlen társadalom sem hirdette ily mértékben a maga termelésének fontosságát, s ugyanakkor egyetlen társadalom sem rombolta szét ily mértékben a földgolyó biológiai harmóniáját, zsákmányolta ki a földgolyó ásványi gazdagságát, szennyezte be kontinenseit és tengereit piszokkal és kártékony, megsemmisíthetetlen melléktermékekkel, melyektől az emberiség aligha tud többé megszabadulni." (Hubert Lepargneur: Az egyház kritikai funkciója a társadalom által elrendelt halállal szemben, Concilium 1974/4.)
Sajnos a fizikusok döntési szabadsága csupán annyi, hogy szerencsés esetben eldönthetik, melyik hatalmat akarják szolgálni. Hiszen ma már a kutatás olyan eszközöket és beruházásokat, annyi pénzt igényel, hogy azt csak valamely hatalomtól lehet megkapni. Az sem megoldás, ha a fizikus visszaveszi a tudását, hiszen "minden kigondolhatót előbb-utóbb kigondolnak"! (Dürrenmatt, Utószó 19. pont)
(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1979)
(születés)
[Részletek...] | [1915-05-02] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1914-03-11] Pjotr Petrovics Szemjonov (Tjan-sanszkij) orosz földrajztudós, statisztikus születése (+1914. márc. 11.). 1853-tól Németország, Svájc, Itália és Franciaország földrajzát tanulmányozta, majd 1856-ban indult a Tien-san hegység feltárására. Ő volt az első európai, aki elérte az orosz-kínai határhegység nagy kiterjedésű gleccsereit. Részletesen leírta a hegység domborzatát, övezeti beosztását és geológiáját, ezért kapta egész családjával a Tjan-Sanszkij melléknevet 1906-ban.
(halál)
[Részletek...] | [1912-12-08] Karády (Kanczler) Katalin születése (+1990. febr. 9.). Szegény budapesti család hetedik gyermeke, apja gyakran verte őket. Öt évig Svájcban járt iskolába. 17 évesen házasságba menekült, 19 évesen elvált. 1939-től filmezett, a közönség tódult a mozikba, a zeneszerzők versenyeztek mély hangjáért, a nők utánozták, igazi amerikai típusú sztár lett. Merőben új, modern nőt testesített meg. Játékát a vonzó erotika miatt sokan ítélték botrányosnak: a klérus és számos szervezet tiltakozott.
A politikában a szélsőjobboldal gyűlölte, a baloldalnak túl polgári és sztáros volt. 1944-ben, a német megszállás idején a Gestapo letartóztatta, három hónapig tartották fogva, valószínűleg Újszászy Istvánról, a hírszerzés főnökéről és ifj. Horthy Miklósról faggatták. A háború után a hivatalos művészeti irányítás nem támogatta, 1951. február 9-én elhagyta az országot, Brazíliában, majd Amerikában élt visszavonultan. Sose látogatott haza.
(háború, születés, tilt)
[Részletek...] | [1910-10-30] Jean Henry Dunant svájci író, üzletember, orvos születése (+ 1910. okt. 30.). 1863-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet (vö. okt. 26.). Az első Béke Nobel-díjas (1901).
Az olasz szabadságharc kitörésekor a frontra utazott, s a solferinoi csatában személyesen volt tanúja az egészségügyi ellátás elégtelenségének. Ez indította arra, hogy önkéntes alakulatokat szervezzen a sebesültek ellátására. 1864-ben megalakultak az első nemzeti vöröskeresztes társaságok. Ebből fejlődött ki azután a vöröskeresztes mozgalom, amely 1901-re már valamennyi civilizált országban elterjedt. Később Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezetre vált szét. Dunant küzdött a leszerelésért és a zsidó állam megalapításáért. Ő alapította 1889-ben az Interparlamentáris Uniót, a Népszövetség elődjét, valamint a Világ Ifjúsága Keresztény Szövetségét.
Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.
- + -
Nemzetközi Vöröskereszt nap
(megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1901-03-23] Esterházy Pál herceg földbirtokos, jogász halála (szül. 1901. márc. 23.). 1948-ban letartóztatták, a Mindszenty-per negyedrendű vádlottjaként 15 év fegyházra és vagyonelkobzásra ítélték. 1956 októberében szabadult, ezután Ausztriában, majd haláláig Svájcban élt.
(születés)
[Részletek...] | [1898-12-18] j sebességi rekordot állítottak fel autóval: 63 km/h.
- + -
Az autókereskedésből meggazdagodott Hugo Erb svájci milliárdos (1918-2003) három fia közül a legidősebb 23 évesen meghalt autóbalesetben, a legkisebbet szintén autóbaleset tette tolókocsiban ülő nyomorékká.
[Részletek...] | [1898-06-22] Erich Maria Remarque német író születése (+1970. szept. 25.). Tizennyolc évesen került az I. világháború nyugati frontjára, ahol többször is megsebesült.
1929-ben jelent meg háborúellenes regénye, a Nyugaton a helyzet változatlan, s azon nyomban a XX. század egyik legnagyobb könyvsikerévé vált. A cím a hadijelentések száraz tárgyszerűségét idézi, a regény maga pedig egy objektív-szenvtelennek nevezhető híradás azoknak a katonáknak a mindennapjairól, akik számára megszűnt a múlt és nem létezhet a jövő, csak a lövészárok jelene, s vele a háború kegyetlen és értelmetlen szenvedései.
1931-től Svájcban élt. A nácik a katonai becsület meggyalázásával vádolták, majd 1938-ban német állampolgárságától is megfosztották.
Számos regényt írt, melyekben társadalmi hangulatkép formájában dolgozta fel a német köznapi történelemnek az I. világháborútól a II. világégés végéig terjedő időszakát. Ismert műve még az emigránsok sorsáról szóló A diadalív árnyékában.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1897-11-16] Menyhárt László jezsuita tanár, botanikus halála Afrikában (szül. 1849. máj. 30.). 1885-től Kalocsán tanár, felfedezett néhány új növényfajt. 1889-től misszionáriusként a Zambezi mellett botanikai gyűjtést és meteorológiai megfigyeléseket is végzett. Az Afrikából küldött növényeket H. Schinz svájci egyetemi tanár határozta meg és írta le a bécsi akadémia kiadásában megjelent művében (Zambezi flórájáról).
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1894-06-07] Csinszka (Boncza Berta) költő születése (+1934. okt. 24.). A Csinszka becéző nevet, amelyet később írói névként is használt, férjétől, Ady Endrétől kapta. Svájci nevelőintézetben nevelkedett, levelezés útján ismerkedett meg Adyval, 1915-ben házasodtak össze. Ady halála után Márffy Ödön festőművész felesége lett.
(születés)
[Részletek...] | [1889-04-16] Charlie Chaplin angol színész, rendező születése (+1977. dec. 25.). Az amerikai némafilmek óriása a civilizálódás és a hatalom számos őrültségére és embertelenségére világított rá filmjeiben (Aranyláz, Modern idők, Diktátor).
1952-ben készített "Egy király New Yorkban" című filmjéért nemzetközi békedíjjal tüntették ki. Ugyanebben az évben egy nemzetközi útjáról a hidegháborús, mccarthysta USA nem engedte visszatérni, többé nem kapott beutazási engedélyt. Svájcban telepedett le. 1975-ben Erzsébet angol királynő lovaggá ütötte.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1882-05-23] A Nyugat-Alpokban, a Szent Gotthárd-hágó alatt megnyílt az Olaszországot Svájccal összekötő vasútvonal. 1155 m magasságban építették fel, 1234 híd és 80 alagút segítségével.
[Részletek...] | [1878-01-12] Molnár Ferenc író, újságíró születése (+1952. ápr. 2.). Első színdarabját 1902-ben mutatták be, s azt követően szinte minden évben új darabbal jelentkezett, amelyeket nemcsak a magyar, hanem a külföldi színházakban is állandóan játszottak. Szórakoztató színműveit (Liliom, A hattyú, Olympia, Egy, kettő, három, Játék a kastélyban) egy részéből tévéjáték is készült. Regényei közül a Pál utcai fiúk a legsikeresebb, nagyon sok nyelvre lefordították, magyar-amerikai film is készült belőle. Összes művei 1928-ban 20 kötetben jelentek meg. 1931-ben Svájcba, majd 62. születésnapján, 1940. jan. 12-én az USÁ-ba költözött, New York-ban halt meg.
Vészi Margit és Fedák Sári után Darvas Lili volt Molnár Ferenc harmadik felesége, akivel (már a házasságkötés előtt megegyezve) nyitott házasságban éltek. Darvas Lili jó barátságot ápolt férje titkárnő-kedvesével, a négy nyelven beszélő, nagy műveltségű, vele egykorú elvált asszonnyal, Bartha Wandával. Közben Molnár tudtával ő is hosszú szerelmi viszonyt folytatott egy nála négy évvel fiatalabb osztrák szinésszel. Fedák Sári viszont sztár-szinésznőként még azt sem engedte, hogy amikor Berlinben szerepel, ott egyidejűleg más színházban Molnár-darabot játsszanak, vagy feleség-utódja, Darvas Lili fellépjen. A színházigazgatóknak el kellett kerülniük az ilyen időbeli egybeeséseket.
- + -
"...rendesen a legostobább egyszersmind a leglármásabb is" - írta Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című művében.
(születés)
[Részletek...] | [1877-07-02] Hermann Hesse német író és költő halála (szül. 1877. júl. 2.). Háborúellenes magatartása miatt elhagyni kényszerült hazáját, Svájcban telepedett le. Irodalmi Nobel-díjat kapott életművéért 1946-ban. A Nárcisz és Goldmund c. regénye csodálatos sugallat az élet átélésére.
- + -
“Mi, akik nem politizálunk, szintén a világtörténelembe tartozunk, és segítjük alakulását.”
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1877-07-02] Hermann Hesse német író, költő születése (+1962. aug. 9.). Háborúellenes magatartása miatt elhagyni kényszerült hazáját, Svájcban telepedett le. Irodalmi Nobel-díjat kapott 1946-ban.
Több művében az indiai és a kínai gondolkodásmódot igyekezett egybekapcsolni az európai kultúra világképével. Üveggyöngyjáték című regényét Thomas Mann goethei kifejezéssel élve, összemérhetetlennek nevezte. A pusztai farkas című regénye az amerikai hippi-mozgalom szellemi ősének bizonyult, még rock-együttes is alakult Steppenwolf néven.
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1875-07-26] Carl Gustav Jung svájci pszichológus és elmegyógyász születése (+1961. jún. 6.). Az analitikus pszichológia, illetve a komplex lélektan megteremtője. Képzettársítási kísérletekkel foglalkozott, s kidolgozta a később róla elnevezett asszociációs próbát. Személyiségtipológiai kutatásaiban két típusba, az extrovertált, kifelé forduló és introvertált, befelé forduló típusba sorolta az embereket.
(születés)
[Részletek...] | [1870-06-21] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1868-12-09] Fritz Haber német kémikus születése (+1934. jan. 29.). A vegyi fegyver kitalálója, a német Kémiai Hadászati Szolgálat igazgatója, javaslatára az I. világháborúban bevetették a mérgesgázokat.
A vesztes háború után (amelyben a mérgesgázoktól százezer katona meghalt és egymillió megbetegedett) attól tartott, hogy háborús bűnösként felelősségre vonják, ehelyett (erősen vitatott) kémiai Nobel-díjat kapott a háború előtti munkásságáért (amelyben feleségének is jelentős része volt), a műtrágya gyártását lehetővé tevő ammóniaszintézisért.
Noha ez hírnevet és gazdagságot hozott neki, intézetében rovarölőszer-kutatások leple alatt továbbra is vegyifegyvereket fejlesztett.
Clara Immerwahr (1870. jun. 21. – 1915. máj. 2., 1901-ben házasodtak össze) volt az első nő, aki egyetemen doktorált Németországban. Ő is vegyész volt és a háború alatt mélyen elítélte férje militarista alapállását, hogy a tudományt a tömeggyilkosság eszközévé tette. Férje viszont, amikor századossá előléptetését ünnepelte az otthonában rendezett estélyen, vitájuk során Németország árulójának nevezte feleségét. Clara azon az éjszakán, tíz nappal azután, hogy férje első harctéri akciójában tízezer katona halt meg, férje szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Fritz Haber reggel anélkül indult a keleti frontra gáztámadás előkészítésére, hogy felesége temetéséről gondoskodott volna. A halálesetet a német sajtó természetesen agyonhallgatta. Haber később újra megházasodott.
Hitler hatalomrakerülése után felszólították, hogy zsidó munkatársait bocsássa el (ő is zsidó volt, de vele kivételt tettek volna), ezért 1933. okt. 1-én lemondott, Angliába emigrált, majd hamarosan meghalt egy utazása során Svájcban. Végrendeleti kérése szerint első felesége mellé temették.
(A Haber-Bosch-szintézis ma is tananyag az iskolákban – pedig háborús bűnös, a Föld teljes élővilágát elpusztítani képes vegyi fegyverkezés megteremtője volt!)
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1862-05-14] Adolphe Nicole Svájcban szabadalmaztatta a kronográfot, a stopperórás időmérő szerkezetet.
[Részletek...] | [1861-02-27] Rudolf Steiner születése (+1925 márc. 30., a svájci Dornachban). Az antropozófia megteremtője új szemléletet hozott többek közt a pedagógiában (Waldorf iskolák), orvoslásban és mezőgazdaságban.
[Részletek...] | [1855-03-15] Johann Jakob Wehrli svájci pedagógus születése (+1855. márc. 15.). 1853-ban alapította nevezetes szegény-nevelő intézetét, az Armenschulét Guggenbühlben.
(halál)
[Részletek...] | [1849-05-30] Menyhárt László jezsuita tanár, botanikus halála Afrikában (szül. 1849. máj. 30.). 1885-től Kalocsán tanár, felfedezett néhány új növényfajt. 1889-től misszionáriusként a Zambezi mellett botanikai gyűjtést és meteorológiai megfigyeléseket is végzett. Az Afrikából küldött növényeket H. Schinz svájci egyetemi tanár határozta meg és írta le a bécsi akadémia kiadásában megjelent művében (Zambezi flórájáról).
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1847-09-30] Hugonnay Vilma, az első magyar orvosnő születése (+1922. márc. 25.). Grófkisasszonyként nevelkedett, 18 évesen férjhez ment, három gyermekük született. A zürichi egyetem orvosi fakultásán hét év tanulás után 1879. február 3-án orvosi oklevelet szerzett. Svájci diplomáját csak közel két évtized múlva, 1897. május 14-én ismerték el itthon, addig csak szülésznőként gyakorolhatta hivatását. Szakkönyveket fordított, írt, orvosként tanított is. A nő mint háziorvos c. műve 1907-ben jelent meg.
(születés)
[Részletek...] | [1845-04-24] Carl Spitteler svájci költő és író születése (+1924. dec. 29.). Az 1919.évi irodalmi Nodel-díjat az Olimpiai tavasz (1900-1906) című verses eposzáért kapta, amelyben tizennyolcezer sorban énekelt a görög istenekről.
(születés)
[Részletek...] | [1843-03-01] Ezen a napon adták ki az első európai bélyeget a kontinensen. A svájciak követték elsőként Anglia példáját, ahol 1840-ben nyomták a világ első levélbélyegeit. A 4 és 6 rappenes bélyegek csak a zürichi kantonban voltak érvényesek és a bérmentesítési díjat ekkor még nem a feladó, hanem a címzett fizette.
[Részletek...] | [1828-05-08] Jean Henry Dunant svájci író, üzletember, orvos születése (+ 1910. okt. 30.). 1863-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet (vö. okt. 26.). Az első Béke Nobel-díjas (1901).
Az olasz szabadságharc kitörésekor a frontra utazott, s a solferinoi csatában személyesen volt tanúja az egészségügyi ellátás elégtelenségének. Ez indította arra, hogy önkéntes alakulatokat szervezzen a sebesültek ellátására. 1864-ben megalakultak az első nemzeti vöröskeresztes társaságok. Ebből fejlődött ki azután a vöröskeresztes mozgalom, amely 1901-re már valamennyi civilizált országban elterjedt. Később Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezetre vált szét. Dunant küzdött a leszerelésért és a zsidó állam megalapításáért. Ő alapította 1889-ben az Interparlamentáris Uniót, a Népszövetség elődjét, valamint a Világ Ifjúsága Keresztény Szövetségét.
Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.
- + -
Nemzetközi Vöröskereszt nap
(megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1827-02-17] Johann Heinrich Pestalozzi svájci pedagógus halála (szül. 1746. jan. 12.). A neveléstörténet egyik legnagyobb alakja. Megvetette a számolás és a mérés, a rajzolás valamint az anyanyelvi oktatás részletes módszertanának alapját. Mintagazdaságot, elhagyott és árva gyermekek részére menhelyet létesített. Az erkölcsi nevelés fontos eszközének tartotta a munkát a gyermek életkorának és aktivitásának figyelembevételével. 1801-ben jelent meg nevelési koncepciója, amely szerint az oktatás folyamata a gyermekek születésétől meglevő tulajdonságainak a megfigyelések hatására történő folyamatos kibontakozását jelenti. Burgdorfban nyitotta meg első iskoláját.
(halál)
[Részletek...] | [1827-01-14] Pjotr Petrovics Szemjonov (Tjan-sanszkij) orosz földrajztudós, statisztikus születése (+1914. márc. 11.). 1853-tól Németország, Svájc, Itália és Franciaország földrajzát tanulmányozta, majd 1856-ban indult a Tien-san hegység feltárására. Ő volt az első európai, aki elérte az orosz-kínai határhegység nagy kiterjedésű gleccsereit. Részletesen leírta a hegység domborzatát, övezeti beosztását és geológiáját, ezért kapta egész családjával a Tjan-Sanszkij melléknevet 1906-ban.
(születés)
[Részletek...] | [1826-02-02] Anthelme Brillat-Savarin francia jogász, politikus és gasztronómus halála (szül. 1755. ápr. 1.). A nagy francia forradalom idején Svájcba, majd az USÁ-ba menekült. Számos munkát publikált a jog és a politikai gazdaságtan témakörében, de ismertté az 1825-ben megjelent gasztronómiai értekezése, "Az ízlés fiziológiája" tette.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1815-09-03] Svájcban engedélyezték, hogy az erőszakmentes keresztények megváltsák magukat a katonáskodástól.
[Részletek...] | [1790-11-06] Johann Jakob Wehrli svájci pedagógus születése (+1855. márc. 15.). 1853-ban alapította nevezetes szegény-nevelő intézetét, az Armenschulét Guggenbühlben.
(születés)
[Részletek...] | [1777-12-12] Albrecht von Haller svájci költő, természettudós, orvos, filozófus halála (szül. 1708. okt. 16.). Bernben kórház- és könyvtárigazgató, 1736-tól a göttingeni egyetem anatómiai, botanikai és gyakorlati orvosi tanszékén tanított. 1753-tól Genfben tíz kötetben megírta a növénytan és orvostan bibliográfiáját, ami száz éven át alapmű maradt.
(halál)
[Részletek...] | [1755-04-01] Anthelme Brillat-Savarin francia jogász, politikus és gasztronómus halála (szül. 1755. ápr. 1.). A nagy francia forradalom idején Svájcba, majd az USÁ-ba menekült. Számos munkát publikált a jog és a politikai gazdaságtan témakörében, de ismertté az 1825-ben megjelent gasztronómiai értekezése, "Az ízlés fiziológiája" tette.
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1748-01-01] Johann Bernoulli svájci matematikus, fizikus és orvos halála (szül. 1667. aug. 6.). Differenciál- és integrálszámítás, differenciálegyenletek, variációszámítás. Tőle ered a gravitációs gyorsulás "g"-vel való jelölése.
(halál)
[Részletek...] | [1746-01-12] Johann Heinrich Pestalozzi svájci pedagógus halála (szül. 1746. jan. 12.). A neveléstörténet egyik legnagyobb alakja. Megvetette a számolás és a mérés, a rajzolás valamint az anyanyelvi oktatás részletes módszertanának alapját. Mintagazdaságot, elhagyott és árva gyermekek részére menhelyet létesített. Az erkölcsi nevelés fontos eszközének tartotta a munkát a gyermek életkorának és aktivitásának figyelembevételével. 1801-ben jelent meg nevelési koncepciója, amely szerint az oktatás folyamata a gyermekek születésétől meglevő tulajdonságainak a megfigyelések hatására történő folyamatos kibontakozását jelenti. Burgdorfban nyitotta meg első iskoláját.
(születés)
[Részletek...] | [1708-10-16] Albrecht von Haller svájci költő, természettudós, orvos, filozófus halála (szül. 1708. okt. 16.). Bernben kórház- és könyvtárigazgató, 1736-tól a göttingeni egyetem anatómiai, botanikai és gyakorlati orvosi tanszékén tanított. 1753-tól Genfben tíz kötetben megírta a növénytan és orvostan bibliográfiáját, ami száz éven át alapmű maradt.
(születés)
[Részletek...] | [1667-08-06] Johann Bernoulli svájci matematikus, fizikus és orvos halála (szül. 1667. aug. 6.). Differenciál- és integrálszámítás, differenciálegyenletek, variációszámítás. Tőle ered a gravitációs gyorsulás "g"-vel való jelölése.
(születés)
[Részletek...] | [1564-05-27] Kálvin János (Jean Calvin) francia származású svájci vallásreformátor halála (szül. 1509. júl. 10.). 1536-38 között Genfben megvetette későbbi tevékenységének alapjait, de elűzték a városból. 1541-ben visszahívták a városba, s ott is maradt élete végéig. A lutheri reformáció hatására önálló vallási rendszert alakított ki, a kálvinizmust.
(halál)
[Részletek...] | [1564-05-27] Jean Calvin (Kálvin János) francia származású svájci vallásreformátor születése (+1564. máj. 27.). A lutheri reformáció hatására önálló vallási rendszert alakított ki.
(halál)
[Részletek...] | [1509-07-10] Jean Calvin (Kálvin János) francia származású svájci vallásreformátor születése (+1564. máj. 27.). A lutheri reformáció hatására önálló vallási rendszert alakított ki.
(születés)
[Részletek...] | [1509-07-10] Kálvin János (Jean Calvin) francia származású svájci vallásreformátor halála (szül. 1509. júl. 10.). 1536-38 között Genfben megvetette későbbi tevékenységének alapjait, de elűzték a városból. 1541-ben visszahívták a városba, s ott is maradt élete végéig. A lutheri reformáció hatására önálló vallási rendszert alakított ki, a kálvinizmust.
(születés)
[Részletek...] | [1307-11-07] A Vierwaldstätti-tó partján (másfél évtized erőszakmentes ellenállás után) elkezdődött a svájciak szabadságharca a Habsburgok ellen, melyet az időközben egyesülő kantonok közel száz éven át folytattak.
[Részletek...] |
|
