|
Találatok száma: 20 |
[2003-04-17] [idezet]  Meggyilkolták Szergej Jusenkov orosz parlamenti képviselőt, akinek pártja, a Liberális Oroszország társadalmi bizottságot hozott létre az 1999-es moszkvai és volgodonszki lakóházrobbantások kivizsgálására. "Merénylet Oroszország ellen" című dokumentumfilmjük az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) vádolta a több száz ember életét követelő merényletsorozat megszervezésével, amit hivatalosan a csecsen terroristáknak tulajdonítottak.
A Liberális Oroszország másik képviselőjét, Vlagyimir Golovlovot tavaly gyilkolták meg, szintén a lakása közelében, sokak szerint azért, nehogy ki tudja pakolni az orosz politikai és gazdasági elit csúcsáig vezető terhelő információit dollármilliós privatizációs bűncselekményekben.
Jusenkov a duma tizedik képviselője, aki merénylet áldozata lett 1994 óta.
[Részletek...] |
[2002-10-23] Közel ezer embert (nézőket, színészeket és személyzetet) ejtett túszul a moszkvai Dubrovka színházban 41 csecsen fegyveres (köztük 19 nő), hogy a csecsenek elleni sokéves háború befejezésére bírják rá az orosz vezetést.
Okt. 26. szombaton az orosz kommandósok visszafoglalták az épületet, az általuk bevetett ideggáztól több mint százhúsz túsz is meghalt. (A csecsenek nem öltek meg egyetlen túszt sem.)
Az oroszok és a tőlük délre élő muzulmán népek közti civilizációs-törésvonal háborúkban szintén nagy szerepet játszik a népességrobbanás. A csecsen népességnövekedés a Szovjetúnió felbomlásakor öt-hatszorosa volt az oroszországinak. A nyolcvanas évtizedben a csecsen lakosság 26 %-kal nőtt, pedig Csecsenföld népsűrűsége korábban is igen nagy volt, így a kivándorlók és harcosok száma felszökött.
(háború)
[Részletek...] |
[2000-12-04] Moszkva és Szentpétervár között üzembe helyezték az első orosz nagysebességű vonatot. Óránkénti 200 kilométeres sebességnél Moszkva és Szentpétervár között 8 óráról 4 és fél órára rövidült az utazási idő.
[Részletek...] |
[1996-06-25] A Moszkvai Területi Bíróság döntése: a katonaság-megtagadók jogosan ragaszkodnak a civil szolgálathoz.
[Részletek...] |
[1984-10-19] Három túlbuzgó, netán parancsra cselekvő belügyi tiszt megölte Jerzy Popieluszkó lengyel katolikus papot. Sofőrje meg tudott szökni, így a rendkívüli állapotból csak nemrég kikerült Lengyelországban széles nyilvánosság előtt zajló vizsgálat zajlott, a három tisztet és közvetlen felettesüket 14-25 év börtönre ítélték. Jaruzelski tábornok az ügy kapcsán megszabadult pártbeli, túlzottan Moszkva-barát ellenzékétől.
[Részletek...] |
[1963-08-30] Forródrótot' (közvetlen telefonösszeköttetést, tengeralatti kábelen) létesítettek Moszkva és Washington között, hogy csökkentsék a félreértésből adódó atomháború veszélyét.
(háború)
[Részletek...] |
[1959-04-09] A Fejér Megyei Hírlap 3.oldalán tudósítás jelent meg arról, hogy Leonyid Kuprijanovics moszkvai mérnök vezeték nélküli, fél kg-os hordozható felefont készített. „Elképzelhető, hogy nemsokára már az autóbuszon ’cseng’ a kabátzsebben hordott telefonunk.”
[Részletek...] |
[1947-07-17] Raoul Wallenberg (szül. 1912. aug. 4.) halála a hivatalos szovjet verzió szerint egy moszkvai börtönben. Svéd építész, diplomata, 1944 júliusában a svéd követség titkáraként Budapesten több mint tízezer magyar zsidót mentett meg. 1945. január 17-én nyomtalanul eltűnt Magyarországról. A szovjet hatóságok kémkedéssel vádolták és bebörtönözték.
(halál)
[Részletek...] |
[1918-03-05] Moszkva lett Petrográd helyett a Szovjetunió fővárosa.
[Részletek...] |
[1912-08-04] Raoul Wallenberg (szül. 1912. aug. 4.) halála a hivatalos szovjet verzió szerint egy moszkvai börtönben. Svéd építész, diplomata, 1944 júliusában a svéd követség titkáraként Budapesten több mint tízezer magyar zsidót mentett meg. 1945. január 17-én nyomtalanul eltűnt Magyarországról. A szovjet hatóságok kémkedéssel vádolták és bebörtönözték.
(születés)
[Részletek...] |
[1903-01-15] tadták Moszkva és Vlagyivosztok között a világ leghosszabb vasútvonalát, a több mint 7 ezer kilométer hosszú transzszibériai vasutat. Az Ural és a Csendes-óceán közötti szakasz 1894-től 1904-ig épült ki teljesen. 1938-tól kettős vágányú a vasút.
[Részletek...] |
[1898-12-16] Pavel Mihajlovics Tretyakov orosz műgyűjtő, kereskedő halála (szül. 1832. dec. 27.). A régi orosz művészet kincsei mellett főképpen a Vándorkiállítási Társaság tagjainak haladó szellemű műveit gyűjtötte össze, majd Moszkva városának adományozta 1892-ben. E gyűjteménnyel megvetette a róla elnevezett Galéria alapjait.
(halál)
[Részletek...] |
[1856-05-22] [idezet] Pavel Mihajlovics Tretyakov gazdag moszkvai kereskedő megvásárolta gyűjteményének első darabját - N. Silder orosz festő "Kísértés" című képét -, s ezzel megvetette az orosz képzőművészet legjelentősebb múzeumának alapját. 1892-ben Moszkva városának adományozta gyűjteményét.
[Részletek...] |
[1832-12-27] Pavel Mihajlovics Tretyakov orosz műgyűjtő, kereskedő halála (szül. 1832. dec. 27.). A régi orosz művészet kincsei mellett főképpen a Vándorkiállítási Társaság tagjainak haladó szellemű műveit gyűjtötte össze, majd Moszkva városának adományozta 1892-ben. E gyűjteménnyel megvetette a róla elnevezett Galéria alapjait.
(születés)
[Részletek...] |
[1825-01-18] Megnyitották a Moszkvai Nagy Színházat, a legnagyobb és legrangosabb orosz opera- és balettegyüttes otthonát.
[Részletek...] |
[1765-04-15] Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz tudós, polihisztor születése (+1765. ápr. 15.). A felvilágosodás első jelentős képviselője Oroszországban. Kinetikai hő- és gázelmélet, tömegmegmaradás, abszolút 0 fok. 1755-ben életre hívta a moszkvai egyetemet, amely ma is a nevét viseli.
(halál)
[Részletek...] |
[1765-04-15] Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz tudós, polihisztor halála (szül. 1711. nov. 19.). A felvilágosodás első jelentős képviselője Oroszországban. 1755-ben életre hívta a moszkvai egyetemet, amelyet rendi különbségeken felül álló tanintézetté tett.
(halál)
[Részletek...] |
[1711-11-19] Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz tudós, polihisztor halála (szül. 1711. nov. 19.). A felvilágosodás első jelentős képviselője Oroszországban. 1755-ben életre hívta a moszkvai egyetemet, amelyet rendi különbségeken felül álló tanintézetté tett.
(születés)
[Részletek...] |
[1711-11-19] Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz tudós, polihisztor születése (+1765. ápr. 15.). A felvilágosodás első jelentős képviselője Oroszországban. Kinetikai hő- és gázelmélet, tömegmegmaradás, abszolút 0 fok. 1755-ben életre hívta a moszkvai egyetemet, amely ma is a nevét viseli.
(születés)
[Részletek...] |
[1612-10-22] Moszkva felszabadulása a lengyel uralom alól. Az orosz egyház e napon ma is ünnepli a városnak a Szűzanya közbenjárására történt megszabadulását. A várost ostromló Pozsarszkij herceg ugyanis az orosz táborba hozatta a Kazanyi Kegyképet, s a végső, győztes ostrom előtt három napig imádkoztak és böjtöltek előtte.
(Vajon a lengyelek vagy az oroszok tisztelik jobban a Szűzanyát?)
[Részletek...] |
