|
|  | |
Találatok száma: 235 | [2004-09-05]  Az Oroszországhoz tartozó észak-oszétiai Beszlánban kb. négyszáz halottja lett a hadsereg túszmentő akciójának egy iskolában. Az áldozatok fele gyerek.
[Részletek...] | [2004-07-09] Paul Klebnikovot, a Forbes magazin orosz kiadásának főszerkesztőjét elrobogó autóból agyonlőtték Moszkvában a szerkesztőség előtt. Könyvet akart írni az orosz tényfeltáró újságírás atyjának tartott, nagyon népszerű Vlagyiszlav Lisztyev 1995-ben történt meggyilkolása ügyében.
Tíz év alatt mintegy kétszáz újságíró vesztette életét Oroszország területén harci cselekmények ill. merényletek következtében. Az utóbbi négy évben merényletben megölt 15 újságíró gyilkosait egyetlen esetben sem sikerült megtalálniuk a hatóságoknak.
[Részletek...] | [2004-05-21] Kora hajnalban a szovjet rakétaészlelő műholdrendszer azt jelezte, hogy amerikai interkontinentális rakétát lőttek ki a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrov (szül. 1939) ügyeletes tiszt úgy ítélte, hogy téves riasztás lehet, hiszen egy atombomba támadást az amerikaiak bizonyára számos rakéta egyszerre kilövésével indítanának. Nem értesítette nyomban a szovjet felsővezetést, amint az érvényben lévő parancs szerint kellett volna. Ekkor azonban a számítógép további négy rakéta kilövését jelezte az USÁ-ból a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrovra iszonyú felelősség nehezedett. Ha megnyomja a szirénázva villogó Start gombot, elindul az atomtöltetű rakétaraj ellencsapás. A szovjet felsővezetésnek pár perc alatt kell döntenie, s bizonyára tényként kezelik az észlelését. Mire a földi radarok megerősíthetik a rakéták feltűnését, már semmit nem lehetne tenni.
A két szuperhatalom közt pattanásig feszült volt a helyzet, mert három héttel korábban, szept. 1-én a szovjet légvédelem lelőtt egy koreai utasszállító gépet, a 269 utas (köztük sok amerikai) mind meghalt. A CNN arról tudósított, hogy ezután a KGB üzenetet küldött nyugati ügynökeinek, hogy álljanak készen egy lehetséges atomháborúra. Az amerikai vezetés „a gonosz birodalmaként” emlegette a Szovjetúniót. Reagan elnök 1983. márc. 23-i „csillagháborús beszéde” után a szovjetek arról beszéltek, hogy az USA az ellencsapás kivédésével felborítja „az elrettentés egyensúlyát” és arra készül, hogy büntetlenül indíthasson atomcsapást. Az orosz stratégia lényege volt, hogy az amerikai rakéták kilövésének észlelésekor nyomban indítani kell az ellencsapást. Ráadásul a NATO hadgyakorlatot tartott Európában taktikai atomfegyverekkel, s a szovjet vezetés szerint ez egy invázió fedőművelete is lehetett.
Stanislav Petrov úgy döntött, hogy nem vállalja egy atomháború kirobbantását. Noha a műholdrendszer riasztása tévesnek bizonyult, hosszú vizsgálati eljárást indítottak ellene parancsmegtagadásért. Végül nem büntették meg, de kérésére leszerelték, mint alkalmatlant. Nyugdíjasként élt tovább, megromlott egészséggel s pszichológusi kezelésre szorult.
Utóirat: Aznapra nem Stanislav Petrov volt beosztva ügyeletes tisztnek, csak valami váratlan esemény miatt helyettesített.
2004. máj. 21-én World Citizen Award díjat kapott az USÁ-ban.
(háború)
[Részletek...] | [2004-04-21] Seán Mac Bride ír jogász születése (+1988). Az ír függetlenségi mozgalom tagjaként számtalanszor letartóztatták. Később külügyminiszter, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, ENSZ főtitkár-helyettes. Az Amnesty International (ld. jún. 19.) társalapítója és (1961-74) elnöke, 1968-85 az IPB (Nemzetközi Békeiroda, ld. dec. 1.) elnöke. Tanácsadó a Pápai Igazságosság és Béke Bizottságban. Az egyetlen Béke Nobel-díjas (1974), aki Lenin Béke-díjat is kapott. 1992-ben az IPB békedíjat nevezett el róla.
- + -
IPB békedíjasok:
1992: Michael D. Higgins ír emberi jogok ügyvéd, később művészetek miniszter.
1993: Hilda Lini, Vanuatu-i egészségügyi miniszter, aki elérte, hogy a békemozgalom kérdését az atomfegyverek jogszerűségéről az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) föltegye a Hágai Nemzetközi bíróságnak (csak országok és ENSZ szervezetek fordulhatnak Hágához).
1994: Mordechai Vanunu, izraeli nukleáris mérnök, akit 18 év börtönre ítéltek (ebből tíz évet magánzárkában töltött, 2004. ápr. 21-én szabadult), amiért bizonyítékokat hozott nyilvánosságra az izraeli atomfegyverkezésről.
1995: Oroszországi Katonaanyák (ld. márc. 8.).
1996: Selim Beslagic, Tuzla polgármestere, a többnemzetiségű megoldás kidolgozója a boszniai válságban.
1997: A Remény magvai csoport (ld. jan. 29.).
1998: John Hume, Európa Parlament tag (ld. jan. 18.).
1999: Barbera Gladysch, Anyák a Békéért (Németország), sokéves küzdelmükért a leszerelésért és a háborúk áldozataiért.
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [2003-12-25] Karácsonykor a hatéves Alex, akit Oroszországból fogadtak örökbe, belehalt az új amerikai szüleitől kapott rendszeres verésbe Chicago-ban.
Az örökbefogadók gyakran nincsenek felkészülve azokra a viselkedési problémákra, melyeket eredeti környezetükből (alkoholista család, szegénység, árvaház) hoznak magukkal a gyermekek.
A 144 milliós Oroszországban hétszázezer árvát tartanak nyilván (amiből évente 2 %-ot fogadnak örökbe, ennek felét külföldre), s 1-3 millióra becsülik az otthontalan gyerekek számát. Az árvaházakból kikerülő felnőttek harmada hajléktalanná válik, ötöde bűnözővé, tizede öngyilkos lesz.
[Részletek...] | [2003-08-30] Ismét elsüllyedt egy orosz atomtengeralattjáró a Barents-tengeren. A már kiselejtezett hajót kikötőbe akarták vontatni, amikor a baleset történt. A 10 fős legénységből egyet sikerült csak kimenteni. A hajó atomhajtóműve állítólag nem volt bekapcsolva és nukleáris fegyverek sem voltak rajta.
[Részletek...] | [2003-07-17] Egy ukrán hadgyakorlat során „eltévedt” föld-levegő rakéta lelőtte a Siberian Airlines utasszállító gépét, amely Tel-Avivból Novoszibirszkbe ment. Az utasok közt öt izraeli mikrobiológus is meghalt, akik egy orosz tudományos laboratóriumba utaztak.
Két év alatt 25 híres mikrobiológus halt meg rejtélyes körülmények közt a világon. A fenti öt mellett másik öt repülőgép-szerencsétlenségekben (pl. a 63 éves amerikai Steven Mostow fertőző-betegség specialista saját kisrepülőgépének levált az egyik motorja), ötöt a lakásukba betörők öltek meg, egyet megkéseltek, négyet lelőttek. Pl. a 24 közt az egyetlen nőt, dr. Tanya Holzmayer San Francisco-i virológust egy soha meg nem rendelt pizzaszállító csöngetett ki otthonából és a lépcsőházban lesben álló volt kollégája lőtte le. Egy szakértő a laboratóriumának zsilipkamrájában halt meg szénmonoxidtól, egyet elgázoltak, egy harvardi professzor, Don Wiley pedig „leszédült” egy Missisipi fölötti hídról.
Ketten öngyilkosok lettek. Egyikük az angol David Kelly biológiai-fegyver szakértő, 2003. júl. 17-én, miután munkahelye, az angol hadügyminisztérium bedobta a köztudatba a nevét, mint aki a BBC forrása volt a kormány iraki fegyverdossziéjának ’feltupírozását’ leleplező tudósításokhoz.
- - - - - -
Assisi Szent Ferenc, az ökológia védőszentjének ünnepe.
- + -
...Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,
Legfôképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja
és aki reánk deríti a te világosságod.
És szép ô és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed, Fölséges.
Áldjon, Uram téged Hold nénénk
és minden csillaga az égnek;
Ôket az égen alkotta kezed fényesnek,
drágaszépnek!
Áldjon, Uram, tégedet Szél öcsénk,
Levegô, felhô, jó és rút idô,
kik által élteted minden te alkotásodat.
Áldjon, Uram, tégedet Víz hugunk,
oly nagyon hasznos ô,
oly drága, tiszta és alázatos.
Áldjon, Uram, Tűz bátyánk;
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ô és erôs, hatalmas és vidám.
Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,
Ki minket hord és enni ad.
És mindennemű gyümölcsöt terem,
füveket és színes virágokat.
Áldjon, Uram téged minden ember,
ki szerelmedért másnak megbocsát.
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert tôled nyernek majd, Fölséges, koronát.
Áldjon, Uram, nôvérünk, a testi halál,
Aki elôl élô ember el nem futhat...
(Assisi Szt. Ferenc: Naphimnusz - részlet)
- - - - - -
Nagybörzsönyi Erdei Vasút napja (infó: 27-378025)
Marosvásárhelyi Kisvasút napja (infó: +40-744-528206)
- - - - - -
Nemzetközi madármegfigyelő napok (október első hétvégéje)
Infó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, www.mme.hu 275-6247 info@mme.hu
[Részletek...] | [2003-04-17] [idezet] Meggyilkolták Szergej Jusenkov orosz parlamenti képviselőt, akinek pártja, a Liberális Oroszország társadalmi bizottságot hozott létre az 1999-es moszkvai és volgodonszki lakóházrobbantások kivizsgálására. "Merénylet Oroszország ellen" című dokumentumfilmjük az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) vádolta a több száz ember életét követelő merényletsorozat megszervezésével, amit hivatalosan a csecsen terroristáknak tulajdonítottak.
A Liberális Oroszország másik képviselőjét, Vlagyimir Golovlovot tavaly gyilkolták meg, szintén a lakása közelében, sokak szerint azért, nehogy ki tudja pakolni az orosz politikai és gazdasági elit csúcsáig vezető terhelő információit dollármilliós privatizációs bűncselekményekben.
Jusenkov a duma tizedik képviselője, aki merénylet áldozata lett 1994 óta.
[Részletek...] | [2003-04-11] Az eddigi legsúlyosabb, 3-as fokozatú üzemzavar a paksi atomerőműben (eddig harminc 1-es és két 2-es fokozatú volt).
(Az eddigi legsúlyosabb balesetek a világon: Csernobil 1986-ban 7-es, a szintén oroszországi Kistimben 1957-ben 6-os, az amerikai Three Mile Island erőműben 1979-ben 5-ös, az angliai Windscale-ben 1957-ben 5-ös fokozat.)
[Részletek...] | [2002-11-04] A sakkolimpián a magyar csapat legyőzte a világbajnok orosz csapatot, melynek Élő-pontjai (ld. holnap) mind a négy táblán magasabbak voltak a magyarokénál.
[Részletek...] | [2002-10-23] Közel ezer embert (nézőket, színészeket és személyzetet) ejtett túszul a moszkvai Dubrovka színházban 41 csecsen fegyveres (köztük 19 nő), hogy a csecsenek elleni sokéves háború befejezésére bírják rá az orosz vezetést.
Okt. 26. szombaton az orosz kommandósok visszafoglalták az épületet, az általuk bevetett ideggáztól több mint százhúsz túsz is meghalt. (A csecsenek nem öltek meg egyetlen túszt sem.)
Az oroszok és a tőlük délre élő muzulmán népek közti civilizációs-törésvonal háborúkban szintén nagy szerepet játszik a népességrobbanás. A csecsen népességnövekedés a Szovjetúnió felbomlásakor öt-hatszorosa volt az oroszországinak. A nyolcvanas évtizedben a csecsen lakosság 26 %-kal nőtt, pedig Csecsenföld népsűrűsége korábban is igen nagy volt, így a kivándorlók és harcosok száma felszökött.
(háború)
[Részletek...] | [2002-09-21] Gleccser zúdult Karmadon településre (Észak-Oszétia, Kaukázus, Oroszország). A 20 millió tonnányi, sziklákkal keveredett jégáradat 100 km/h sebességgel tarolta le a házakat, 80 méter vastagon borította be a Karmadoni-hágót, öt települést elzárt a külvilágtól, és eltorlaszolt két folyót. Több mint száz ember eltűnt. A katasztrófaügyi minisztérium közleménye szerint nem tudják, mitől indult meg a hegyoldalnyi jégtömeg.
(Netán a klímaváltozástól, amitől szerte a világon olvadoznak a gleccserek?)
- - - - - -
Örményország függetlenségének ünnepe.
(1991-ben jött létre a volt Szovjetunió területéből kiszakadva.)
- - - - - -
Holnap autómentes világnap!
(katasztrófa)
[Részletek...] | [2002-07-10] Az orosz parlament felsőháza megváltoztatta a földtörvényt, így 1917 óta először újra magántulajdonba kerülhet termőföld.
(törvény)
[Részletek...] | [2001-10-04] Egy ukrán hadgyakorlat során „eltévedt” föld-levegő rakéta lelőtte a Siberian Airlines utasszállító gépét, amely Tel-Avivból Novoszibirszkbe ment. Az utasok közt öt izraeli mikrobiológus is meghalt, akik egy orosz tudományos laboratóriumba utaztak.
Két év alatt 25 híres mikrobiológus halt meg rejtélyes körülmények közt a világon. A fenti öt mellett másik öt repülőgép-szerencsétlenségekben (pl. a 63 éves amerikai Steven Mostow fertőző-betegség specialista saját kisrepülőgépének levált az egyik motorja), ötöt a lakásukba betörők öltek meg, egyet megkéseltek, négyet lelőttek. Pl. a 24 közt az egyetlen nőt, dr. Tanya Holzmayer San Francisco-i virológust egy soha meg nem rendelt pizzaszállító csöngetett ki otthonából és a lépcsőházban lesben álló volt kollégája lőtte le. Egy szakértő a laboratóriumának zsilipkamrájában halt meg szénmonoxidtól, egyet elgázoltak, egy harvardi professzor, Don Wiley pedig „leszédült” egy Missisipi fölötti hídról.
Ketten öngyilkosok lettek. Egyikük az angol David Kelly biológiai-fegyver szakértő, 2003. júl. 17-én, miután munkahelye, az angol hadügyminisztérium bedobta a köztudatba a nevét, mint aki a BBC forrása volt a kormány iraki fegyverdossziéjának ’feltupírozását’ leleplező tudósításokhoz.
- - - - - -
Assisi Szent Ferenc, az ökológia védőszentjének ünnepe.
- + -
...Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,
Legfôképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja
és aki reánk deríti a te világosságod.
És szép ô és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed, Fölséges.
Áldjon, Uram téged Hold nénénk
és minden csillaga az égnek;
Ôket az égen alkotta kezed fényesnek,
drágaszépnek!
Áldjon, Uram, tégedet Szél öcsénk,
Levegô, felhô, jó és rút idô,
kik által élteted minden te alkotásodat.
Áldjon, Uram, tégedet Víz hugunk,
oly nagyon hasznos ô,
oly drága, tiszta és alázatos.
Áldjon, Uram, Tűz bátyánk;
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ô és erôs, hatalmas és vidám.
Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,
Ki minket hord és enni ad.
És mindennemű gyümölcsöt terem,
füveket és színes virágokat.
Áldjon, Uram téged minden ember,
ki szerelmedért másnak megbocsát.
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert tôled nyernek majd, Fölséges, koronát.
Áldjon, Uram, nôvérünk, a testi halál,
Aki elôl élô ember el nem futhat...
(Assisi Szt. Ferenc: Naphimnusz - részlet)
- - - - - -
Nagybörzsönyi Erdei Vasút napja (infó: 27-378025)
Marosvásárhelyi Kisvasút napja (infó: +40-744-528206)
- - - - - -
Nemzetközi madármegfigyelő napok (október első hétvégéje)
Infó: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, www.mme.hu 275-6247 info@mme.hu
[Részletek...] | [2000-12-04] Moszkva és Szentpétervár között üzembe helyezték az első orosz nagysebességű vonatot. Óránkénti 200 kilométeres sebességnél Moszkva és Szentpétervár között 8 óráról 4 és fél órára rövidült az utazási idő.
[Részletek...] | [2000-08-12] [sms] A Barents-tengeren elsüllyedt a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró. A 118 tengerész meghalt.
[Részletek...] | [2000-08-12] A Barents-tengeren elsüllyedt a Kurszk orosz atom-tengeralattjáró. A fedélzeten tartózkodó 118 ember mindegyike életét vesztette.
(Még ki tudja hány halált okoz a következő évezredek alatt – hiszen a sugárzó anyagok rádióaktivitása nagyon lassan csökken -, s mennyi pusztulást a tengerek élővilágában. Ez legalább a hetedik elsüllyedt atomtengeralattjáró.)
[Részletek...] | [1999-06-12] A koszovói nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) kötelékébe vezényelt orosz kontingens első 500 fős csapata - felrúgva az előzetes megállapodást - mindenkit megelőzve bevonult Pristinába és elfoglalta a stratégiai fontosságú repülőteret. A hír hallatán időnek előtte megkezdték a bevonulást a francia, angol és amerikai erők is.
[Részletek...] | [1999-03-01] Az Aknabetiltás Egyezmény hatályba lépett. Eddigre 133 ország írta alá (de az USA, Oroszország és Kína nem!) és 65 erősítette meg. Még ilyen gyorsan (15 hónap) nemzetközi egyezmény nem lépett hatályba. Ennek ünneplésére és az aknák mindenkori áldozatait siratva a történelem eddigi legnagyobb harangozása zúgott e napon a Földön a Aknabetiltási Kampány (ld. dec. 3.) szervezése nyomán.
- + -
A gyalogsági típusú aknákat elsősorban nem halál, hanem sérülés okozására tervezték. Ha egy előrenyomuló katonai egység egyik tagja megsérül, el kell őt látni, amelyhez felszerelés és idő kell, míg halál esetén késlekedés nélkül folytatódhat az akció. Emiatt a gyalogsági akna okozta sebesülés költség- és időigényesebb a halálnál. Új fejlesztések a műanyag aknák, amelyeket nem érzékel a fémkereső, és a légből szórható aknák, amelyek pontos feltérképezése, jelölése, felderítése lehetetlen. Egy akna előállítása és telepítése 3-30 dollár, felszedése 300-1000 dollárba is kerülhet.
(egyezmény, tilt)
[Részletek...] | [1999-02-02] Karig Sára József Attila-díjas író, szerkesztő, műfordító halála (szül. 1914. jún. 13.). A Népek meséi és a Finn irodalom könyvtára sorozatok szerkesztője. Fordított bolgár, orosz, ukrán, lett, finn, afrikai és ausztrál irodalmi műveket.
(halál)
[Részletek...] | [1998-05-20] A világ tíz legnagyobb aranybányája közé tartozó, 1997 óta 4400 m magasban, gleccser alatti külszini fejtésként, fagypont alatt működő kirgizisztáni Kumtor aranybányánál egy cianidot szállító teherautó egy hídról belezuhant a Barskoon-folyóba. A 20 tonnás szállítmányból 1800 kg nátrium-cianid ömlött a folyóba, a szennyeződés még a Közép-Ázsia egyik fő turista célpontjának számító Iszik-Kul tóba is bejutott.
Egy 1998. május 28-i újsághír szerint a ciánszennyezés következtében több mint ezer embert kellett orvosi ellátásban részesíteni, 93 főt kórházba kellett szállítani. Két ember meghalt, nyolc fő súlyos állapotba került. Egy nemzetközi vizsgálóbizottság ugyanakkor nem tudott halálesetről, miközben az orosz védelmi minisztérium jelentése egy halálos esetről számolt be. 1998. június 9-én 4800 embert ideiglenesen áttelepítettek. Július elején egy független szakértő csoportot hívott meg a kirgiz parlament az eset kivizsgálására, de a bányavállalat nem engedte be őket a területre. A baleset utáni időszakban kirgiz tudósok statisztikai elemzése szerint a környéken megnőtt a lakosság halálozási aránya. A kirgiz környezetvédelmi miniszter szerint a ciánszennyezés által okozott közvetlen környezeti kár elérte a kilenc millió dollárt.
A bánya Világbank és Európai Fejlesztési Bank kölcsönből épült és tíz év adómentességet kapott a kirgíz kormánytól. Az évi több tízezer tonna nátrium-cianidot használó bánya a hulladékot egy gleccser tetején tárolja, miközben a gleccserek gyorsulóan olvadnak.
A vegyesvállalatként működő kirgiz bányacég és a Cameco a térség lakóinak (többek között a turizmusból származó bevételkiesés ellentételezésére) fizetendő több millió dollár kártérítésről kötött megállapodást a kirgiz kormánnyal. Ugyanakkor a kártérítés elosztása körül visszaélésekre derült fény, s 1999 májusában fellázadt a helyi lakosság. A 2005 márciusi kirgiz forradalom után kiderült, hogy a Cameco által kártérítésre fizetett pénz magas beosztású állami vezetők zsebébe kerül.
2000. január 20-án újabb baleset történt, amikor egy vegyianyagokkal megrakott teherautó zuhant le egy hídról, s 1,5 tonna ammónium-nitrát jutott a folyóba.
(Kumtor - the Poisoned Gold - Jozsef Feiler, in: Heavy Footprint: The World Bank Group and the Environment in Europe and Central Asia: http://www.bankwatch.org/downloads/heavyfp/ch4.pdf
[Részletek...] | [1998-03-06] Rab Zsuzsa József Attila-díjas költő, műfordító születése (+1998. márc. 06.). Az orosz népköltészet, illetve Anna Ahmatova, Csingiz Ajtmatov és Mihail Bulgakov műveinek tolmácsolásával tűnt ki.
(halál)
[Részletek...] | [1997-11-09] Apor Vilmos győri püspököt, akit 1945 húsvétján hívei védelmezése közben lelőttek az orosz katonák, II. János Pál pápa a katolikus egyház boldogjai közé emelte.
[Részletek...] | [1997-08-01] Szvjatoszlav Teofilovics Richter ukrán-orosz zongoraművész halála (szül. 1915. márc. 20.). Világhírnevét tökéletes technikai tudásával, virtuozitásával, az adott és saját témákra való improvizálásával érte el.
(halál)
[Részletek...] | [1997-04-29] Hatályba lépett a vegyi fegyverek általános és teljes tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény, amelyet 165 ország írt alá s 87 állam parlamentje már ratifikálta.
(1993. jan. 13-án Párizsban született az egyezmény, a magyar parlament 1996. október 31-én ratifikálta. Csak az első csapást tiltja. A meglévő készletek minden életet el tudnak pusztítani a Földön.
Sajnos az első és a második világháborúból származó vegyi lőszerkészleteket sok országban elástak (pl. Cornwall, Nagy-Britannia) vagy a tengerbe süllyesztettek (pl. Bornholm, Balti-tenger) az elmúlt évtizedekben, emiatt kiszabadulásuk potenciális ökológiai katasztrófával fenyeget.
Az USA többek között a csendes-óceáni Johnston-atollon hozott létre hamvasztásos elven működő megsemmisítő művet, valamint egy vegyi technológián alapuló közömbösítő üzemet az Utah állambeli Toole-ban. Az amerikai készletek megsemmisítésének becsült költsége 8 milliárd dollár.
A volt szovjet vegyifegyver-arzenál megsemmisítését Novo-Csebokszáriban (Csuvas-föld), Kambarkában (Udmurtia körzet) és Gorniban (Szaratovi körzet) végzik, de még csak a kezdetén járnak.
A feltételezések szerint vegyi fegyverrel rendelkező országok: USA, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Irán, Szíria, Egyiptom, Líbia, Szerbia, Örményország, Azerbajdzsán, Angola, Mozambik, Kína, Izrael. Sajnos ezeket a fegyvereket egyre olcsóbb és egyszerűbb előállítani, így terroristák kezébe is kerülhetnek. Azonos létszámú katonai élőerő megsemmisítése 1 km2 területen hagyományos fegyverrel 2000 dollár, atomfegyverrel 800 dollár, vegyi fegyverrel 600 dollár, biológiai fegyverrel csupán 1 dollár.)
(egyezmény, háború, tilt)
[Részletek...] | [1997-04-16] Oroszország aláírta az Emberi Jogok Európai Egyezményének a halálbüntetés eltörléséről rendelkező jegyzőkönyvét.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1996-09-24] ltalános atomcsend-szerződést (CTBT) írt alá az öt atomhatalom (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína) az ENSZ New York-i központjában. A száztíz cikkből álló egyezmény az atomkísérletek összes fajtáját betiltja.
(egyezmény, tilt)
[Részletek...] | [1995-03-08] Elindult az Oroszországi Katonaanyák Bizottsága (CSMR) békemenete és a hadvezetés minden tiltása ellenére a hó végére Csecsenföldre ért. 1989-ben 300 anya fogott össze, hamarosan 50 regionális csoportjuk lett, 7000 szökevénynek és katonaság-megtagadónak segítettek, 180 ezer halasztást értek el egyetemi tanulmányok érdekében. Küzdenek a hadkötelezettség megszüntetéséért. IPB Béke-díj 1995, Béke Nobel-díj jelölés 1996, Alternatív Nobel-díj 2000.
(Nobel-díj, tilt)
[Részletek...] | [1995-02-18] Borisz Jelcin orosz elnök rendeletben oldotta fel a szovjet atombomba létrehozásával kapcsolatos dokumentumok titkosságát.
[Részletek...] | [1995-01-09] Valeri Poljakov orosz űrhajós eltöltötte 366. napját a MIR űrállomáson. Ez az eddigi leghosszabb megszakítás nélküli tartózkodás a világűrben.
[Részletek...] | [1993-12-28] A sztálini önkényt megszenvedett kalmük nép kitelepítésének ötvenedik évfordulóján Borisz Jelcin orosz elnök a Volga mellett élt nép rehabilitálására vonatkozó rendeletet hozott.
[Részletek...] | [1993-12-18] Natalia Iljinicsna Szac szovjet-orosz rendező születése (+1993. dec. 18.). Ő alapította az első szovjet gyermekszínházat, amelynek 1921-től igazgatója és művészeti vezetője volt. Az ugyancsak az ő kezdeményezésére létesített első Gyermek Zenei Színházat 1964-től vezette.
(halál)
[Részletek...] | [1993-03-29] Meggyilkolták az osztjákok szent Num tavát az orosz olajipar környezetpusztításától védő Prokopij Szopocsin helyi képviselőt.
[Részletek...] | [1993-03-29] [sms] Meggyilkolták az osztják Num tavat az orosz olajipar pusztításától védő P. Szopocsin képviselőt.
[Részletek...] | [1993-01-28] Kazahsztán 250 évi orosz uralom után függetlenné vált, az Alma-Ata-i törvényhozás egyhangúlag jóváhagyta az első önálló alkotmányt.
(törvény)
[Részletek...] | [1993-01-13] Hatályba lépett a vegyi fegyverek általános és teljes tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény, amelyet 165 ország írt alá s 87 állam parlamentje már ratifikálta.
(1993. jan. 13-án Párizsban született az egyezmény, a magyar parlament 1996. október 31-én ratifikálta. Csak az első csapást tiltja. A meglévő készletek minden életet el tudnak pusztítani a Földön.
Sajnos az első és a második világháborúból származó vegyi lőszerkészleteket sok országban elástak (pl. Cornwall, Nagy-Britannia) vagy a tengerbe süllyesztettek (pl. Bornholm, Balti-tenger) az elmúlt évtizedekben, emiatt kiszabadulásuk potenciális ökológiai katasztrófával fenyeget.
Az USA többek között a csendes-óceáni Johnston-atollon hozott létre hamvasztásos elven működő megsemmisítő művet, valamint egy vegyi technológián alapuló közömbösítő üzemet az Utah állambeli Toole-ban. Az amerikai készletek megsemmisítésének becsült költsége 8 milliárd dollár.
A volt szovjet vegyifegyver-arzenál megsemmisítését Novo-Csebokszáriban (Csuvas-föld), Kambarkában (Udmurtia körzet) és Gorniban (Szaratovi körzet) végzik, de még csak a kezdetén járnak.
A feltételezések szerint vegyi fegyverrel rendelkező országok: USA, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Irán, Szíria, Egyiptom, Líbia, Szerbia, Örményország, Azerbajdzsán, Angola, Mozambik, Kína, Izrael. Sajnos ezeket a fegyvereket egyre olcsóbb és egyszerűbb előállítani, így terroristák kezébe is kerülhetnek. Azonos létszámú katonai élőerő megsemmisítése 1 km2 területen hagyományos fegyverrel 2000 dollár, atomfegyverrel 800 dollár, vegyi fegyverrel 600 dollár, biológiai fegyverrel csupán 1 dollár.)
(egyezmény, háború, tilt)
[Részletek...] | [1992-12-28] A Start-2 egyezmény: Lawrence Eagleburger amerikai és Andrej Kozirev orosz külügyminiszter Genfben megegyezett a támadó hadászati atomfegyverek kétharmados csökkentésében, és hogy leszerelik a földi telepítésű, több-robbanótöltetű hadászati nukleáris rakétákat.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1992-12-01] A finnugor népek első világkongresszusát tartották az oroszországi Komi Köztársaság fővárosában, Sziktivkarban.
[Részletek...] | [1992-11-10] Budapestre látogatott Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke, beszédet mondott a Parlamentben és megkövette a magyar nemzetet az 1956. évi szovjet beavatkozásért.
[Részletek...] | [1992-06-16] Az első hivatalos amerikai-orosz csúcstalálkozó keretében Bush és Jelcin rakétacsökkentési megállapodást írt alá, mely szerint az együttesen 21 ezer nukleáris robbanótöltetet legkésőbb 2003-ig az oroszok 3000-re, az amerikaiak 3500-ra csökkentik.
[Részletek...] | [1992-04-06] Isaac Asimov orosz származású amerikai író, természettudós születése (+1992. ápr. 6.). A tudományos-fantasztikus irodalomban is mély társadalmi, történelmi, filozófiai kérdésekkel foglalkozott, emellett még rendkívül változatos témakörökben publikált, Shakespeare-től a biokémiáig, könyveinek száma jóval meghaladta a kétszázat.
"Az erőszak a gyengék utolsó menedéke." (A hét kötetes Alapítvány sorozat egyik mottója)
(halál)
[Részletek...] | [1992-04-06] Isaac Asimov orosz-amerikai író halála (szül. 1920. jan. 2.). A tudományos-fantasztikus irodalom megújítója.
(halál)
[Részletek...] | [1991-08-21] Oroszországban vérontás nélkül oldódott meg egy államcsínykísérlet.
[Részletek...] | [1991-07-01] A Varsói Szerződés feloszlatása Prágában.
Az európai szocialista országok ún. védelmi katonai-politikai szervezete, a Varsói Szerződés 1955. május 14-én jött létre. A szervezetből Albánia 1968-ban kilépett. 1990-ben, a két német állam egyesülésével az NDK tagsága megszűnt. 1991. február 25-én a szervezet budapesti ülésén aláírták a VSZ katonai szervezetének 1991. április 1-i megszűnéséről szóló dokumentumot.
- + -
„Ha kell, füvet eszünk, de megőrizzük függetlenségünket!” – mondta Enver Hodzsa elvtárs, Albánia diktátora az oroszokkal való szakítás után, és háromnegyedmillió géppuskafészek-betonbunkert építtetett, amelyek ma is rondítják az egész ország tájait.
[Részletek...] | [1990-06-12] Az orosz parlament kikiáltotta az ország függetlenségét, a Szovjetuniótól való elszakadást. Nemzeti ünnep Oroszországban.
(Anglia is megünnepelhetné már végre az Indiától való elszakadást, Anglia függetlenségének napját, amit Gandhinak köszönhet. :)
[Részletek...] | [1988-11-13] Doráti Antal karmester halála (szül. 1906. ápr. 9.). A budapesti Zeneakadémián Bartók, Kodály és Weiner Leó tanítványa volt. Az Operaházban 1924-ben vezényelt először. 1928-ban a Drezdai Opera segédkarmestere, majd a Münsteri Opera főzeneigazgatója lett. 1933 és 1941 között a Monte Carló-i Orosz Balettel turnézott. 1941-45 közt az újonnan alakult American Ballet Theater zeneigazgatója, majd a dallasi, a minneapolisi zenekarok vezetője. 1962-66 között a BBC Simphony Orchestra dirigense, ezután a stockholmi filharmonikusok, a Royal Philharmonic Orchestra, Amerikában a washingtoni, majd a detroiti szimfonikus zenekarok élén működött. Zeneszerzőként is jelentős, főleg gordonkaversenyeket komponált.
(halál)
[Részletek...] | [1986-12-29] Andrej Tarkovszkij orosz filmrendező születése (+1986. dec. 29.). Műveiben a lét értelme, a mai ember konfliktusai foglalkoztatták, s mesterien mutatta be különböző korszakok életét, hangulatát és tájképeit. Legismertebb filmjei: Iván gyermekkora, Andrej Rubljov, Solaris, Sztalker. 1984-től Nyugat-Európában forgatta utolsó két filmjét, a Nosztalgiát és az Áldozathozatalt. Az utóbbi elnyerte a Cannes-i filmfesztivál különdíját.
(halál)
[Részletek...] | [1986-12-29] Andrej Tarkovszkij orosz filmrendező halála (szül. 1932. ápr. 4.). Műveiben a lét értelme, a mai ember konfliktusai foglalkoztatták. Iván gyermekkora, Andrej Rubljov, Solaris, Sztalker, Nosztalgia, Áldozathozatal.
(halál)
[Részletek...] | [1984-02-21] Mihail Alekszandrovics Solohov irodalmi Nobel-díjas (1965) szovjet-orosz író halála (szül. 1905. máj. 24.). Emberi sors, Csendes Don. Sok művét megfilmesítették.
(Feltört ugar és Új barázdát szánt az eke című könyvei jól szimbolizálják azt a kort, amikor a fosszilis energiák segítségével az ember elűzte az élővilágot szinte minden általa használható területről és azokból monokultúrát, öko-sivatagot (termőföldet) csinált.)
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1983-09-26] Kora hajnalban a szovjet rakétaészlelő műholdrendszer azt jelezte, hogy amerikai interkontinentális rakétát lőttek ki a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrov (szül. 1939) ügyeletes tiszt úgy ítélte, hogy téves riasztás lehet, hiszen egy atombomba támadást az amerikaiak bizonyára számos rakéta egyszerre kilövésével indítanának. Nem értesítette nyomban a szovjet felsővezetést, amint az érvényben lévő parancs szerint kellett volna. Ekkor azonban a számítógép további négy rakéta kilövését jelezte az USÁ-ból a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrovra iszonyú felelősség nehezedett. Ha megnyomja a szirénázva villogó Start gombot, elindul az atomtöltetű rakétaraj ellencsapás. A szovjet felsővezetésnek pár perc alatt kell döntenie, s bizonyára tényként kezelik az észlelését. Mire a földi radarok megerősíthetik a rakéták feltűnését, már semmit nem lehetne tenni.
A két szuperhatalom közt pattanásig feszült volt a helyzet, mert három héttel korábban, szept. 1-én a szovjet légvédelem lelőtt egy koreai utasszállító gépet, a 269 utas (köztük sok amerikai) mind meghalt. A CNN arról tudósított, hogy ezután a KGB üzenetet küldött nyugati ügynökeinek, hogy álljanak készen egy lehetséges atomháborúra. Az amerikai vezetés „a gonosz birodalmaként” emlegette a Szovjetúniót. Reagan elnök 1983. márc. 23-i „csillagháborús beszéde” után a szovjetek arról beszéltek, hogy az USA az ellencsapás kivédésével felborítja „az elrettentés egyensúlyát” és arra készül, hogy büntetlenül indíthasson atomcsapást. Az orosz stratégia lényege volt, hogy az amerikai rakéták kilövésének észlelésekor nyomban indítani kell az ellencsapást. Ráadásul a NATO hadgyakorlatot tartott Európában taktikai atomfegyverekkel, s a szovjet vezetés szerint ez egy invázió fedőművelete is lehetett.
Stanislav Petrov úgy döntött, hogy nem vállalja egy atomháború kirobbantását. Noha a műholdrendszer riasztása tévesnek bizonyult, hosszú vizsgálati eljárást indítottak ellene parancsmegtagadásért. Végül nem büntették meg, de kérésére leszerelték, mint alkalmatlant. Nyugdíjasként élt tovább, megromlott egészséggel s pszichológusi kezelésre szorult.
Utóirat: Aznapra nem Stanislav Petrov volt beosztva ügyeletes tisztnek, csak valami váratlan esemény miatt helyettesített.
2004. máj. 21-én World Citizen Award díjat kapott az USÁ-ban.
(háború)
[Részletek...] | [1983-03-23] Kora hajnalban a szovjet rakétaészlelő műholdrendszer azt jelezte, hogy amerikai interkontinentális rakétát lőttek ki a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrov (szül. 1939) ügyeletes tiszt úgy ítélte, hogy téves riasztás lehet, hiszen egy atombomba támadást az amerikaiak bizonyára számos rakéta egyszerre kilövésével indítanának. Nem értesítette nyomban a szovjet felsővezetést, amint az érvényben lévő parancs szerint kellett volna. Ekkor azonban a számítógép további négy rakéta kilövését jelezte az USÁ-ból a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrovra iszonyú felelősség nehezedett. Ha megnyomja a szirénázva villogó Start gombot, elindul az atomtöltetű rakétaraj ellencsapás. A szovjet felsővezetésnek pár perc alatt kell döntenie, s bizonyára tényként kezelik az észlelését. Mire a földi radarok megerősíthetik a rakéták feltűnését, már semmit nem lehetne tenni.
A két szuperhatalom közt pattanásig feszült volt a helyzet, mert három héttel korábban, szept. 1-én a szovjet légvédelem lelőtt egy koreai utasszállító gépet, a 269 utas (köztük sok amerikai) mind meghalt. A CNN arról tudósított, hogy ezután a KGB üzenetet küldött nyugati ügynökeinek, hogy álljanak készen egy lehetséges atomháborúra. Az amerikai vezetés „a gonosz birodalmaként” emlegette a Szovjetúniót. Reagan elnök 1983. márc. 23-i „csillagháborús beszéde” után a szovjetek arról beszéltek, hogy az USA az ellencsapás kivédésével felborítja „az elrettentés egyensúlyát” és arra készül, hogy büntetlenül indíthasson atomcsapást. Az orosz stratégia lényege volt, hogy az amerikai rakéták kilövésének észlelésekor nyomban indítani kell az ellencsapást. Ráadásul a NATO hadgyakorlatot tartott Európában taktikai atomfegyverekkel, s a szovjet vezetés szerint ez egy invázió fedőművelete is lehetett.
Stanislav Petrov úgy döntött, hogy nem vállalja egy atomháború kirobbantását. Noha a műholdrendszer riasztása tévesnek bizonyult, hosszú vizsgálati eljárást indítottak ellene parancsmegtagadásért. Végül nem büntették meg, de kérésére leszerelték, mint alkalmatlant. Nyugdíjasként élt tovább, megromlott egészséggel s pszichológusi kezelésre szorult.
Utóirat: Aznapra nem Stanislav Petrov volt beosztva ügyeletes tisztnek, csak valami váratlan esemény miatt helyettesített.
2004. máj. 21-én World Citizen Award díjat kapott az USÁ-ban.
(háború)
[Részletek...] | [1980-04-28] [idezet] Az END (European Nuclear Disarmament, Európai Nukleáris Leszerelés, angol mozaikszóként VÉG, "legyen vége") kampány indító sajtótájékoztatója (válaszul az amerikai és orosz atomrakéta telepítésekre). Az END-nek csak magában Angliában negyedmillió tagja volt. Bekapcsolódtak a szakszervezetek, zöldek, szociális- és nőmozgalmak, oktatási és vállalkozói szervezetek, politikusok sőt katonák is. Kelet-Európából is (miközben a hivatalos "békeszervezetek", sőt a nagyegyházak is "megértették" a szovjet "válaszlépéseket") résztvett néhány független csoport: pl. a Dialógus, a Bokor és a 4-6-0 (Magyarország), a Charta 77 (Csehszlovákia), a Szabadság és Béke (Lengyelország), az Ekevasat a kardokból (NDK) és a Bizalom (USSR).
[Részletek...] | [1979-05-10] Bibó István író, jogász születése (+1979. máj. 10.). 1945-46-ban a közigazgatás átszervezésével foglalkozott. 1946-tól tanított, könyvtárban dolgozott. 1956-ban államminiszter, az oroszok bejöveteléig a Parlamentben maradt. 1957-ben életfogytiglan elítélték, 1963-ban szabadult. Tanulmányai Kelet-Európa és hazánk történelmi katasztrófáit, a fejlődés ellentmondásait elemezték.
(halál)
[Részletek...] | [1979-03-29] Orvosi konferencia (Boston) az atomipar veszélyeiről. Ugyanaznap sokkolta a médiát a Three Mile Island atomerőmű-baleset, ezért óriási nyilvánosságot kapott a konferencia. Az amerikai és az orosz elnökökhöz írt levelük nyomán 6 amerikai és 6 orosz orvos decemberben Genfben megalapította az Orvosok az atomháború megelőzéséért (International Physicians for the Prevention of Nuclear War, IPPNW) nemzetközi szervezetet. Béke Nobel-díj 1985. www.ippnw.org (vö. júl. 8.)
(háború, konferencia, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1975-08-09] Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics szovjet-orosz zeneszerző halála (szül. 1906. szept. 25.). Alkotásai között egyaránt megtalálhatók a zenekari művek, zongoraművek, kamarazene, valamint operák, oratóriumok és balettek is.
(halál)
[Részletek...] | [1974-10-24] David Ojsztrah orosz hegedűművész és karmester születése (+1974. okt. 24.). Ő mutatta be Mjaszkovszkij, Hacsaturján és Sosztakovics hegedűversenyét, Prokofjev hegedűszonátát írt számára. Hegedűjátékával az egész világot meghódította. Többször vendégszerepelt Budapesten, a Zeneművészeti Főiskola tiszteletbeli tanára volt.
(halál)
[Részletek...] | [1973-02-13] Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin orosz írót (szül. 1918 nov. 12., irodalmi Nobel-díj 1970) a Gulag szigetcsoport c. regényének (a szovjet láger és börtönvilágról, ahol ő maga is nyolc évet raboskodott) külföldi megjelentetése miatt megfosztották állampolgárságától és kiutasították a Szovjetúnióból.
(megjelent, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1971-04-06] Igor Sztravinszkij orosz zeneszerző és karmester halála (szül. 1882. jún. 17.). Franciaországban, majd az USÁ-ban élt, a modern zene egyik legnagyobb hatású mestere.
(halál)
[Részletek...] | [1970-03-15] A Petőfi szobornál egy szovjet tábornok mondott orosz nyelvű beszédet, és a magyar himnusz helyett az Internacionále csendülhetett csak fel a hivatalos ünnepségen.
[Részletek...] | [1962-08-28] Rácz Béla cigányprímás születése Kassán (+1962. aug. 28.). Sok nagysikerű magyarnóta szerzője. 1908-ban a londoni világkiállításon csodagyerekként ünnepelték a kilencéves fiút. Bátyja zenekarával bejárta egész Európát; három évig Oroszországban muzsikáltak, a cári udvarban is felléptek. A békebeli Budapest legelegánsabb éttermeiben szórakoztatta zenekarával a vendégeket, uralkodók is hallgatták muzsikáját. Egy alkalommal Toscanini is elismerését fejezte ki neki.
(halál)
[Részletek...] | [1960-05-30] Borisz Leonyidovics Paszternak Nobel-díjas szovjet-orosz költő, író halála (szül. 1890. febr. 10.). Legismertebb műve, a Doktor Zsivago 1957 végén jelent meg. Politikai nyomásra le kellett mondania az 1958-ban neki ítélt irodalmi Nobel-díjról.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1960-05-30] Borisz Leonyidovics Paszternak orosz író születése (+1960. máj. 30.). Irodalmi Nobel-díjat kapott 1958-ban. Főműve, a Doktor Zsivago, a szocialista táborban csak a rendszerváltás után jelenhetett meg.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1959-01-03] Alaszka lett az USA 49. állama. 1867-ig orosz terület volt, akkor az USA 7,2 millió dollárért megvette a cári Oroszországtól. 1912-1959 között jogilag territórium volt. A több mint másfél millió négyzetkilométernyi, de csak 530 ezer lakosú területen aranyat, 1968-ban pedig olajat is találtak.
[Részletek...] | [1957-10-03] Szabó Lőrinc Kossuth-díjas (1957) költő, műfordító halála (szül. 1900. márc. 31.).
A Huszonhatodik év (1950-1951) szonettciklusa negyedszázados szerelmi kapcsolat rekviemje.
Főként angolból és franciából fordított (Shakespeare, Baudelaire, Verlaine, Moliere), de fordított oroszból (Puskin) és németből (Goethe) is. Műfordításainak nagy részét Örök barátaink című kötetében tette közzé.
(halál)
[Részletek...] | [1956-11-04] Bibó István egy nappal korábban kinevezett államminiszter maradt egyedül a megszálló szovjet csapatok által körülvett Parlamentben. Mialatt az orosz katonák elfoglalták a Parlamentet, nyilatkozatot gépelt (békés rendezést javasolt, passzív ellenállásra szólított fel, kérte az ENSZ döntését), lefordította angol, francia, német és spanyol nyelvre, gondosan megcímezte a borítékokat, majd a szóbanforgó országok követségeire gyalog, személyesen kézbesítette.
(Életfogytiglani börtönre ítélték érte.)
[Részletek...] | [1953-03-05] Szergej Szergejevics Prokofjev orosz-szovjet zeneszerző halála (szül. 1891. ápr. 23.). 1914-ben Pétervárott a konzervatóriumban diplomája átadásakor Anton Rubinstein-díjjal is kitüntették első nagy műve, a Desz-dúr zongoraverseny előadásáért. 1916-ban fejezte be Dosztojevszkij A játékos című elbeszélésének zeneszínpadra állítását. 1918-1933 közt nyugaton élt. 1935-ben írta a g-moll hegedűversenyt, s a Rómeó és Júlia balettzenéjét, 1938-ban Eizenstein filmjéhez, A jégmezők lovagjához a kísérőzenét. 1936-ban keletkezett a Péter és a farkas meseszvit. A világháború alatt Tolsztoj Háború és békéjéből tervezett operáján dolgozott.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1950-10-21] A kínai csapatok betörtek Tibetbe.
- + -
Egy túlszaporodó civilizáció rátört egy egyensúlyban élőre.
Az áthatolhatatlan természeti akadályok által határolt területeken néhol kis egyensúly-civilizációk alakultak ki. Pl. egy magas hegyekkel körülvett völgyben adott mennyiségű talaj, víz, napfény van, így a népességnek és a fogyasztásnak stabilan kell maradnia.
Az ismert civilizációk kb. kétharmada többnejűség rendszerű, ami túlnépesedéssel fenyeget, hiszen egy férfi sok nő az sok gyereket jelenthet évente. (Egy török szultánnak állítólag közel nyolcszáz fia volt. A lányokat nem számolták.) Ezzel szemben a többférjűség társadalmi berendezkedése (az ismert civilizációk csupán huszada ilyen) akadályozza a túlnépesedést, hiszen egy nő sok férfi csak egy gyermeket jelenthet évente. (1726-ban följegyeztek egy Vasziljeva nevű orosz nőt, akinek élete során 69 gyermeke – köztük 7-szer hármasikrek, 4-szer négyesikrek – született. De hol van ez a török szultán másfélezer utódjától?)
[Részletek...] | [1948-12-26] Letartóztatták Mindszenty József hercegprímást a belügyi szervek hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés vádjával. 1949. február 8-án koncepciós perben életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
(Tarnai Imre későbbi nagyoroszi plébános ministrált neki utolsó miséjén, 26-án reggel a házikápolnájában.)
[Részletek...] | [1947-06-04] Megérkezett Debrecenbe az első hadifogoly-szerelvény Oroszországból. 1947-ben több mint 100 ezer fő, majd 1948-ban közel 85 ezer fogságba esett magyar katona térhetett haza több év raboskodás után.
(A szovjet hadsereg civileket és katonákat kényszermunkára is a Szovjetunióba hurcolt, de sokszor fogságba kerültek az önkéntesen átállt katonák is. A Nagy Ferenc kormány sürgetésére kezdte meg a Szovjetunió 1947 nyarán a hadifoglyok szabadon bocsátását. Több ezret – főleg német származásúakat – csak Rákosi idején engedtek haza, de itthon sem a szabadság várta őket, hanem kényszermunka táborban dolgoztak, pl. a Tiszalöki vízerőmű építésénél.)
[Részletek...] | [1946-08-13] Herbert George Wells angol író, újságíró halála (szül. 1866. szept. 21.). Regényei Az időgép, A láthatatlan ember, Világok háborúja, Dr. Moreau szigete. 1880-1883 között rőfös-segéd Windsorban és Southsea-ben: utált munkáját 1905-ös Kipps című regényében írta le. Egy évig magániskolában tanított, majd ösztöndíjjal a Royal College of Science hallgatójaként a híres tudós, Thomas Henry Huxley tanítványa lett. 1887-től biológiát oktatott, ilyen tárgyú tankönyvet is írt. 1903 után egy ideig tagja a Fabiánusok Társaságának, itt szívta magába a reformista, evolucionista szocializmus eszméit, melyek évtizedeken át inspirálták. Sokat utazott, járt Oroszországban és az Egyesült Államokban is.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1945-01-30] Az S-13 szovjet tengeralattjáró a Balti tengerbe süllyesztette a Wilhelm Gustloff német hajót, amelyen közel nyolcezer német, legtöbbjük nő és gyerek, menekült az előrenyomuló szovjet hadsereg elől. Csak ezeregyszáz embert sikerült kimenteni.
1945 február 10-én ugyanez a szovjet tengeralattjáró a vöröskereszt jel ellenére a General von Steuben nevű kórházhajót süllyesztette el fedélzetén 3500 sebesült német katonával.
1945 május 6-án a Goya német teherszállító hajót torpedózták meg a szovjetek, több mint 6 ezer keletporoszországi menekült halt meg.
[Részletek...] | [1941-03-17] Iszaak Emmanuilovics Babel orosz író, újságíró, műfordító születése (+1941. márc. 17. ?). Vallásos zsidó családban nőtt fel. Novellái főleg a polgárháborúban játszódtak, amelyben Bugyonnij seregének tagjaként részt vett. Híres regénye a Lovashadsereg. A sztálinizmus áldozata lett.
- + -
„Mindenki azt állítja, hogy az igazságért háborúzik, és mindenki rabol.”
(háború, halál)
[Részletek...] | [1940-08-21] Lev Davidovics Trockij (eredeti neve: Bronstein) szovjet-orosz politikus, forradalmár születése (+1940. aug. 21.). Szembekerült Sztálinnal, külföldre távozott. Több országban élt, végül Mexikóban telepedett le, ahol egy spanyol férfi Sztálin megbízásából meggyilkolta.
(halál)
[Részletek...] | [1940-08-21] Lev Trockij (eredeti neve Lev Davidovics Bronstein, szül. 1879. nov. 7.) orosz forradalmárt meggyilkolták (valószínűleg Sztálin megbízásából) száműzetésében, Mexikóban. Kelet-szibériai száműzetése után vette fel a Trockij nevet, hajdani börtönőrét hívták így.
[Részletek...] | [1940-03-10] Mihail Afanaszjevics Bulgakov orosz regény- és drámaíró, újságíró halála (szül. 1891. máj. 15.). A groteszk szatíra irányában tett kísérleteit fő művében, A Mester és Margarita című filozófiai regényében összegezte.
(halál)
[Részletek...] | [1940-03-10] Mihail Afanaszjevics Bulgakov ukrán-orosz író, újságíró születése (+1940. márc. 10.). A groteszk szatíra irányában tett kísérleteit fo muvében A Mester és Margarita címu filozófiai regényében összegezte.
(halál)
[Részletek...] | [1939-04-01] Anton Szemjonovics Makarenko orosz pedagógus, író születése (+1939. ápr. 1.). Az 1920-as években kiskorú, csavargó gyerekek számára megalapította a Gorkij-telepet, 1931-ben pedig a Dzerzsinszkij Kommuna vezetője lett, ahol fiatalkorú bűnözők nevelésével foglalkozott. Tapasztalatait számos neveléselméleti- és módszertani könyvben tette közzé.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1937-06-12] Nyolc tisztet végeztetett ki Sztálin.
A tisztikar létszáma a felére csökkent a tisztogatások során, amint Sztálin, féltve a hatalmát, sorra megszabadult a régi bolsevikoktól, akik még Lenin alatt léptek a pártba. Amikor a németek a II. világháborúban lerohanták Oroszország európai részeit, az oroszoknál nagy hiány volt képzett tisztekből.
(háború)
[Részletek...] | [1936-06-18] Makszim Gorkij (Alekszej Makszimovics Peskov) orosz író, publicista halála (szül. 1868. márc. 28.). Korán árvaságra jutott, ifjúságát vándorlással töltötte, s ekkor választotta a Gorkij, azaz a Keserű álnevet. Később szinte valamennyi művének témája vándoréveiből eredt. Hosszú olaszországi tartózkodása után bizonyos ellenérzésekkel, de üdvözölte az októberi forradalmat. Világirodalmi kiadót, folyóiratot alapított, az új irodalom sok fiatal tehetségét fedezte fel. Híres regényei: Az anya, Életem, Klim Szamgin, Az Artamonovok, ismert színműve az Éjjeli menedékhely.
"Az embert megszülni nehéz, de jóra nevelni még nehezebb."
(halál)
[Részletek...] | [1936-02-27] Ivan Petrovics Pavlov orosz fiziológus születése (+1936. febr. 27.). A magasabb idegtevékenység alapmechanizmusának felfedezője. 1904-ben Nobel-díjat kapott.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1936-02-27] Ivan Pavlov szovjet-orosz fiziológus halála (szül. 1849. szept. 26.). A feltételes reflexek kialakulásának, a gátlások osztályozásának, az alvásnak, az idegrendszeri típusoknak, az elmebetegségek keletkezésének és természetének feltárásával lehetővé tette a pszichológiai jelenségek fiziológiai magyarázatát (Pavlov kutyája). 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1935-06-07] Ivan Vlagyimirovics Micsurin halála (szül. 1855. okt. 27.). Orosz biológus, genetikus. Új fejezetet nyitott az agrobiológia, a genetika és a növénynemesítés történetében. Mintegy háromszáz gyümölcsfajtát állított elő.
(halál)
[Részletek...] | [1932-04-04] Andrej Tarkovszkij orosz filmrendező születése (+1986. dec. 29.). Műveiben a lét értelme, a mai ember konfliktusai foglalkoztatták, s mesterien mutatta be különböző korszakok életét, hangulatát és tájképeit. Legismertebb filmjei: Iván gyermekkora, Andrej Rubljov, Solaris, Sztalker. 1984-től Nyugat-Európában forgatta utolsó két filmjét, a Nosztalgiát és az Áldozathozatalt. Az utóbbi elnyerte a Cannes-i filmfesztivál különdíját.
(születés)
[Részletek...] | [1932-04-04] Andrej Tarkovszkij orosz filmrendező halála (szül. 1932. ápr. 4.). Műveiben a lét értelme, a mai ember konfliktusai foglalkoztatták. Iván gyermekkora, Andrej Rubljov, Solaris, Sztalker, Nosztalgia, Áldozathozatal.
(születés)
[Részletek...] | [1930-04-14] Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij orosz költő halála (szül. 1893. júl. 19.). Festőként, karikaturistaként, színészként, drámaíróként, szónokként és publicistaként is jelentős tevékenységet fejtett ki, de elsősorban mégis költő volt. Az orosz költői nyelv megújítójának számít, újfajta ritmusokat, költői formákat fedezett fel, híresek lépcsős verssorai.
Legismertebb művei a Nadrágba bújt felhő című elbeszélő költeménye, a Hogyan kell verset írni című műhelytanulmánya, az Önagyonülésezők és A protekció című szatírái és Lenin című eposza.
(halál)
[Részletek...] | [1926-07-03] Rab Zsuzsa József Attila-díjas költő, műfordító születése (+1998. márc. 06.). Az orosz népköltészet, illetve Anna Ahmatova, Csingiz Ajtmatov és Mihail Bulgakov műveinek tolmácsolásával tűnt ki.
(születés)
[Részletek...] | [1925-12-28] Szergej Alekszandrovics Jeszenyin orosz költő halála (szül. 1895. okt. 3.). Költészete a XX. századi orosz líra egyik csúcspontja, a szimbolista és avantgardista költészet eredményeit a népdal egyszerűségével vegyítette.
(halál)
[Részletek...] | [1924-01-21] Vlagyimir Iljics Lenin orosz forradalmár és filozófus születése (+1924. jan. 21.). A marxizmus továbbfejlesztője, a kommunizmus első ideológusa. Az orosz bolsevik párt élén 1917-től vezette a szovjet-orosz államot.
(halál)
[Részletek...] | [1924-01-21] Vlagyimir Iljics Lenin orosz forradalmár halála (szül. 1870. ápr. 22.).
(halál)
[Részletek...] | [1923-01-03] Jaroslav Hasek cseh író halála (szül. 1883. ápr. 30.). A cseh irodalom legkiválóbb szatirikusa. Művelt, de elszegényedett polgári család gyermeke volt, így fiatalon munkába kellett állnia. Üres zsebbel bejárta a Monarchia és a Balkán valamennyi táját, országát. Prágába visszatérve a bohémvilág ismert figurája lett. 1911-ben "A törvény keretein belül működő mérsékelt haladás pártja" elnevezéssel provokatív pszeudopártot alakított. 1915-ben bevonult, és még abban az évben csatlakozott az oroszokhoz. Harcolt a cári hadsereg oldalán álló csehszlovák légióban, majd 1918-ban átállt a Vörös Hadsereghez. Fő műve a Svejk, a derék katona. 53 nyelven jelent meg a regény, amely ízes népi nyelve, erőteljes humora révén a világirodalom szatirikus remekművei közé emelkedett.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1922-12-27] A Szovjetunió (Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetsége) megalakulása. Nem érte meg a 70. Születésnapját, az 1991. december 8-i breszti orosz-ukrán-fehérorosz csúcstalálkozón kiadott nyilatkozattal megszűnt.
[Részletek...] | [1921-05-21] [sms] A. Szaharov szül. Orosz atomfegyvert fejlesztett, 1968-ban publikálta lelkiismereti aggályait.
[Részletek...] | [1921-05-21] Andrej Szaharov születése (+1989). 1948-tól orosz atomfegyvert fejlesztett, 1968-ban publikálta erősödő lelkiismereti aggályait. Kiváltságos helyzetét zaklatások váltották fel, emberi jogi társaságot szervezett, barátait bebörtönözték. Béke Nobel-díjat kapott 1975-ben.
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1920-01-02] Isaac Asimov orosz-amerikai író halála (szül. 1920. jan. 2.). A tudományos-fantasztikus irodalom megújítója.
(születés)
[Részletek...] | [1920-01-02] Isaac Asimov orosz származású amerikai író, természettudós születése (+1992. ápr. 6.). A tudományos-fantasztikus irodalomban is mély társadalmi, történelmi, filozófiai kérdésekkel foglalkozott, emellett még rendkívül változatos témakörökben publikált, Shakespeare-től a biokémiáig, könyveinek száma jóval meghaladta a kétszázat.
"Az erőszak a gyengék utolsó menedéke." (A hét kötetes Alapítvány sorozat egyik mottója)
(születés)
[Részletek...] | [1919-01-06] Theodore Roosevelt politikus halála (szül. 1858. okt. 27.). New York állam rendőrfőnöke majd kormányzója, 1901-ben mindmáig legfiatalabbként lett USA elnök (1909-ig), nem választással, hanem alelnökként McKinley elnök meggyilkolása után. Agresszív politika Latin-Amerikában, a Panama-földszoros megszerzése, Kuba megszállása. Még aktív elnökként Nobel-békedíjat kapott 1906-ban "az orosz-japán háború befejezéséért folytatott közvetítő tevékenységéért".
(Ma az USA hatalmi szóval dönthet el viszályokat, de Roosevelt elnöksége idején még egyáltalán nem volt a mai világhatalom. A két világháborúban az európaiak összeverték egymást, az USA pedig nevető harmadikként, távoli hátországgal sértetlenül és győztesen került ki mindkettőből.)
(háború, halál)
[Részletek...] | [1918-12-11] Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író születése. Nyolc évig raboskodott szovjet börtönökben és lágerekben, kizárták az Írószövetségből, a Gulag-szigetcsoport című könyvéért pedig megfosztották szovjet állampolgárságától. Ismert művei az Ivan Gyenyiszovics egy napja, a Pokol tornácán, a Rákosztály. Műveit nyugaton publikálták. 1970-ben Nobel-díjjal tüntették ki a Gulagért, de a díjat csak 1974-ben vehette át. 1994. május 27-én, húszéves száműzetés után tért vissza hazájába.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1918-07-16] II. Miklós cárt és családját kivégezték a bolsevikok Oroszországban.
[Részletek...] | [1918-02-14] Szovjet-Oroszországban is bevezették a Gergely naptárt. A Népbiztosok Tanácsa február 1-jei keltezéssel elfogadta az új időszámítást, így aznap február 14-e lett. 1918-ra már 14 nap eltérés mutatkozott a naptár és a Föld mozgása között.
[Részletek...] | [1918-02-09] [idezet] Az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság elfogadta "A föld szocializálásáról" szóló törvényt, mely lehetővé tette, hogy elkobozzák a nem dolgozók magángazdaságait, és minden földet államosítsanak.
(törvény)
[Részletek...] | [1918-01-31] Oroszországban bevezették a naptárreformot. E naptól a Gergely-naptárt használták, ezért január 31. után február 14. következett.
[Részletek...] | [1918-01-18] Tiltakozásul a készülő breszt-litovszki békediktátum ellen, azonnali békét, a Wekerle-kormány távozását követelve sztrájkba lépett a munkásság a főváros összes üzemében. A munkabeszüntetéshez a vidéki munkásság is csatlakozott. Január 20-án a Budapesten rendezett szociáldemokrata gyűlésen százezren tüntettek az igazságos béke és az orosz forradalom mellett. Ezután a pártvezetőség a miniszterelnök ígéretére hivatkozva a munka felvételére szólította fel a dolgozókat.
(sztrájk, tilt)
[Részletek...] | [1917-12-06] Az addig Oroszországhoz tartozó Finnország elnyerte függetlenségét, amit december 31-én Szovjet-Oroszország Népbiztosainak Tanácsa is elismert.
[Részletek...] | [1917-11-06] Bolsevik forradalom tört ki Oroszországban a Téli Palota elfoglalásával.
[Részletek...] | [1917-07-09] Először vetettek be mustárgázt (a németek, a nyugati fronton). Sok áldozatot szedett, mivel az angolok számára ismeretlen anyagot eleinte a szaga és hatása alapján nem tudták kimutatni. Akik mérgezést szenvedtek, azokon csak tizenkét óra elteltével jelentkeztek a tünetek: bőrhólyagosodás, vakság és tüdőkárosodás.
(Később már repülőgépről szórták és több hadszíntéren is bevetették: Oroszországban 1919-ben; Marokkóban a franciák 1923-ban és 1926-ban; 1930-ban Líbiában az olaszok; Kínában, a Hszincsiang Ujgur autonóm területen 1934-ben a japánok; és végül 1935 és 1940 között az olaszok Etiópiában.)
[Részletek...] | [1916-12-30] Grigoril Jefimovics Raszputyin orosz vándorszerzetes halála (szül. 1864/5 ?). A paraszti származású Raszputyin "szent emberként" érkezett Pétervárra és hihetetlen befolyást gyakorolt a cári házaspárra, 1905-től főként a cárnéra. A főnemesség körében mind nagyobb elégedetlenséget keltett, Feliksz Juszupov herceg több társával meghívta palotájába a cári család bizalmasát és agyonlőtte. Holttestét a Névába dobták, de a cárné kihalásztatta és eltemettette.
(halál)
[Részletek...] | [1916-11-21] I. Ferenc József halála (szül. 1830. aug. 18.). 1849-ben orosz segítséggel leverte és véresen megtorolta a magyar szabadságharcot. 1867-ig nem koronázták meg. 1914-ben kirobbantotta az I. világháborút.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1915-04-22] A német hadsereg mérgesgázt vetett be a belgiumi Yper folyó menti csatában. A 6,4 km-es frontszakaszon 5730 tartályból kiengedett 170 tonna klórgáznak tízezernyi halott és sebesült áldozata volt.
(A németek már jan. 31-én az oroszok, előző év okt. 27-én pedig az angolok ellen is próbálkoztak, de akkor sikertelenül.)
[Részletek...] | [1915-03-20] Szvjatoszlav Teofilovics Richter ukrán-orosz zongoraművész halála (szül. 1915. márc. 20.). Világhírnevét tökéletes technikai tudásával, virtuozitásával, az adott és saját témákra való improvizálásával érte el.
(születés)
[Részletek...] | [1915-01-31] A németek gázfegyvert vetettek be az oroszok ellen Bolimovnál, de sikertelenül, mert aznap olyan nagy hideg volt kint a fronton, hogy a folyadék nem párolgott el, hanem megfagyott a tartályokban. Az oroszok megtaláltak néhány ilyen tartályt, kiderítették, mit terveztek ellenük, és elkezdtek foglalkozni a könnygáz elleni védekezéssel. A németek ugyanilyen lövedékeket használtak az angolok ellen Nieuportnál 1915 márciusában, de ezek sem bizonyultak hatásosnak. Ekkor azonban még sem az angolok, sem az oroszok nem tettek hivatalos bejelentést az ellenük intézett gáz használatáról. Ezért került a köztudatba, hogy harci gázt először a németek a belgiumi Ypernnél alkalmaztak 1915. április 22-én.
[Részletek...] | [1914-06-13] Karig Sára József Attila-díjas író, szerkesztő, műfordító halála (szül. 1914. jún. 13.). A Népek meséi és a Finn irodalom könyvtára sorozatok szerkesztője. Fordított bolgár, orosz, ukrán, lett, finn, afrikai és ausztrál irodalmi műveket.
(születés)
[Részletek...] | [1914-03-11] Pjotr Petrovics Szemjonov (Tjan-sanszkij) orosz földrajztudós, statisztikus születése (+1914. márc. 11.). 1853-tól Németország, Svájc, Itália és Franciaország földrajzát tanulmányozta, majd 1856-ban indult a Tien-san hegység feltárására. Ő volt az első európai, aki elérte az orosz-kínai határhegység nagy kiterjedésű gleccsereit. Részletesen leírta a hegység domborzatát, övezeti beosztását és geológiáját, ezért kapta egész családjával a Tjan-Sanszkij melléknevet 1906-ban.
(halál)
[Részletek...] | [1913-07-29] Tobias Michael Carel Asser holland jogász születése (+1913. júl. 29.). Közvetített az orosz-angol és az USA-Mexikó vitákban. 1873-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Jogi Intézetet. 4 konferencia, 7 nemzetközi megállapodás született az ösztönzésére. Béke Nobel-díjat kapott 1911-ben.
(halál, konferencia, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1911-08-07] Bibó István író, jogász születése (+1979. máj. 10.). 1945-46-ban a közigazgatás átszervezésével foglalkozott. 1946-tól tanított, könyvtárban dolgozott. 1956-ban államminiszter, az oroszok bejöveteléig a Parlamentben maradt. 1957-ben életfogytiglan elítélték, 1963-ban szabadult. Tanulmányai Kelet-Európa és hazánk történelmi katasztrófáit, a fejlődés ellentmondásait elemezték.
(születés)
[Részletek...] | [1910-11-20] Lev Tolsztoj orosz realista író halála (szül. 1828. szept. 9.). A világirodalom egyik legnagyobb alakja. Feltámadás című utolsó nagy regényében az egyházat támadta, amiért kiközösítették az orosz egyházból.
(A kiközösítés ma is fennáll, feloldását hiába kérte pár éve Tolsztoj unokája.)
(halál)
[Részletek...] | [1910-11-20] Lev Tolsztoj pacifista orosz író, a világirodalom egyik legnagyobbjának születése (+1910. nov. 20.).
Előkelő származása széles műveltséggel párosult. Jasznaja Poljana-i birtokán iskolát szervezett a parasztgyermekeknek. Még fiatalon részt vett a krími háborúban, amely élményeinek hatására később az 1812-es Napóleon elleni háborút jelenítette meg a Háború és béke című hatalmas regényében. A mű világsikerét jellemábrázolásával, a társadalom és az egyén viszonyának tükrözésével érte el. Másik nagy műve az Anna Karenina, amelyben az emberek egyéni boldogságát hirdette korának társadalmi törvényeit bírálva. Feltámadás című utolsó nagy regényében az egyházat támadta, amiért ki is közösítették az orosz egyházból.
Válaszul ezt írta a zsinatnak: "Hiszem, hogy mindnyájunk életének értelme a bennünk levő szeretet növelése. Hiszem, hogy a szeretet növekedése minden más erőnél jobban mozdítja elő Isten Országának földi megalakulását, vagyis annak a szervezetnek a helyébe, melyben mindenható a széthúzás, a hazugság és az erőszak, új rend lép majd, az egyetértés, az igazság és a testvériség."
Műveire a valóság kíméletlen ábrázolása, a fokozott társadalombírálat volt jellemző. Regényeit színpadra állították, később számos filmet is készítettek belőlük. Élete végén az ifjúság bálványozta, birtoka zarándokhellyé vált. Egy novemberi éjszakán elmenekült a ’kispolgári’ létből, családjától, s Asztapovo vasútállomásán halt meg.
- + -
"- Hát te hogyan kényszeríted rá a gyilkolásra annak a tanítványait, aki azt mondta, hogy ne torold meg rosszal a rosszat, szeresd ellenségeidet? - kérdezte Belzebub.
- Felkeltjük az emberekben a haszonhajhászást, az izgágaságot, a gyűlöletet, a bosszúszomjat, a büszkeséget - felelte fülsértő, recsegő hangon a vérvörös ördög. - Azt sugalljuk az emberek tanítóinak, hogy azzal lehet az embereket legbiztosabban leszoktatni a gyilkosságokról, hogy maguk a tanítómesterek megölik nyilvánosan azokat, akik gyilkoltak...
- És a háborúban elkövetett gyilkosságok? Hogyan veszítek rá ezekre annak tanítványait, aki minden embert egy atyának fiává nyilvánított, és azt parancsolta, hogy ki-ki szeresse ellenségeit?
A vörös ördög elvigyorodott, láng- és füstsugarak lövelltek ki szájából, és vastag farkával boldogan csapkodta a hátát.
- Minden néppel elhitetjük, hogy ők a legkülönb nép az egész világon, ezért nekik kell uralkodniuk. S mivel minden népnek ugyanazt sugalljuk, ők állandó fenyegetést éreznek szomszédaik részéről, szüntelenül készülnek a védelemre és agyarkodnak egymásra..."
(Tolsztoj: Legenda. 1902.)
- + -
"A hazafiság érzése a hatalom támasza, durva, kártékony, erkölcstelen érzés...
Erkölcstelen, mert akiben a hazafiság érzése él, hazája gyermekének, kormánya szolgájának tartja magát, ahelyett hogy Isten gyermeke vagy értelmi életet élő szabad ember volna.
Így aztán lelkiismeretével és eszével ellentétesen cselekszik..."
(Tolsztoj: A hazafiságról. 1900. máj. 23.)
(háború, halál, törvény)
[Részletek...] | [1908-09-30] David Ojsztrah orosz hegedűművész és karmester születése (+1974. okt. 24.). Ő mutatta be Mjaszkovszkij, Hacsaturján és Sosztakovics hegedűversenyét, Prokofjev hegedűszonátát írt számára. Hegedűjátékával az egész világot meghódította. Többször vendégszerepelt Budapesten, a Zeneművészeti Főiskola tiszteletbeli tanára volt.
(születés)
[Részletek...] | [1908-06-21] Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző halála (szül. 1844. márc. 18.). Az orosz nemzeti mozgalom, az Ötök csoportjának kiemelkedő tagjaként részt vett az 1860-as évek reformtörekvéseiben. Műveire a romantikus álmodozás, néhol keleties, kolorisztikus hangvétel a jellemző. Fő művei: A pszkovi lány, Cári menyasszony, Szaltán cár, valamint a Hópelyhecske és a Szadko című opera.
(halál)
[Részletek...] | [1907-02-02] Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, természettudós halála (szül. 1834. febr. 8.). Az elemek tulajdonságainak hasonlóságán alapuló rendszerét 1869-ben hozta nyilvánosságra.
(halál)
[Részletek...] | [1906-09-25] Dmitrij Dmitrijevics Sosztakovics szovjet-orosz zeneszerző halála (szül. 1906. szept. 25.). Alkotásai között egyaránt megtalálhatók a zenekari művek, zongoraművek, kamarazene, valamint operák, oratóriumok és balettek is.
(születés)
[Részletek...] | [1906-04-09] Doráti Antal karmester halála (szül. 1906. ápr. 9.). A budapesti Zeneakadémián Bartók, Kodály és Weiner Leó tanítványa volt. Az Operaházban 1924-ben vezényelt először. 1928-ban a Drezdai Opera segédkarmestere, majd a Münsteri Opera főzeneigazgatója lett. 1933 és 1941 között a Monte Carló-i Orosz Balettel turnézott. 1941-45 közt az újonnan alakult American Ballet Theater zeneigazgatója, majd a dallasi, a minneapolisi zenekarok vezetője. 1962-66 között a BBC Simphony Orchestra dirigense, ezután a stockholmi filharmonikusok, a Royal Philharmonic Orchestra, Amerikában a washingtoni, majd a detroiti szimfonikus zenekarok élén működött. Zeneszerzőként is jelentős, főleg gordonkaversenyeket komponált.
(születés)
[Részletek...] | [1905-06-27] Az orosz fekete-tengeri hadiflotta Patyomkin-cirkálóján fegyveres felkelés robbant ki az 1905-1907-es polgári demokratikus forradalom idején. A közvetlen ok az volt, hogy a matrózoknak romlott húst adtak, valójában a megmozdulás a forradalom része volt. A felkelés elbukott, s a matrózok júl. 8-án a romániai Constantában átadták a hajót az ottani hatóságoknak, akik visszaszolgáltatták azt Oroszországnak.
[Részletek...] | [1905-06-14] Oroszországban fellázadt a Patyomkin cirkáló legénysége.
[Részletek...] | [1905-05-24] Mihail Alekszandrovics Solohov irodalmi Nobel-díjas (1965) szovjet-orosz író halála (szül. 1905. máj. 24.). Emberi sors, Csendes Don. Sok művét megfilmesítették.
(Feltört ugar és Új barázdát szánt az eke című könyvei jól szimbolizálják azt a kort, amikor a fosszilis energiák segítségével az ember elűzte az élővilágot szinte minden általa használható területről és azokból monokultúrát, öko-sivatagot (termőföldet) csinált.)
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1905-01-22] Véres vasárnap Szentpéterváron, ezernél többen haltak meg a jan. 3-án a Putyilov-gyárban kezdődött, majd jan. 8-ra általánossá vált sztrájkot letörő cári csapatok sortüzei miatt. Ezzel kezdődött az 1905-ös orosz forradalom.
(sztrájk)
[Részletek...] | [1905-01-03] Szentpéterváron a Putyilov-gyárban sztrájkba léptek a munkások. A sztrájk más vállalatokra is kiterjedt és január 8-ra általánossá vált. Gazdasági és politikai követelések hangzottak el. A véres vasárnapon, január 22-én ezernél többen haltak meg a cári csapatok sortüzei miatt. Ezzel kezdődött az 1905-ös orosz forradalom.
(sztrájk)
[Részletek...] | [1904-07-15] Anton Pavlovics Csehov orosz író halála (szül. 1860. jan. 29.). A világirodalom egyik legjelentősebb novellistája (A csinovnyik halála). Legismertebb színdarabjai A Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert.
(halál)
[Részletek...] | [1904-04-13] Vaszilij Vasziljevics Verescsagin orosz festő születése (+1904. ápr. 13.).
Katonaként részt vett kora háborúiban, élményeit megfestette. A bolgár-török háború után Párizsba ment, itt készítette legismertebb, a háború kegyetlenségeit döbbenetes erővel ábrázoló festménysorozatát. Ennek legismertebb darabja A Sipka szorosban minden csendes című triptichonja. E képét 1883-ban Budapesten is kiállította. Később Moszkvában telepedett le, az 1812-es napóleoni háború eseményeit festette évekig. Az aknára futott és elsüllyedt Petro-pavlovszk csatahajón vesztette életét.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1904-01-26] Seán Mac Bride ír jogász születése (+1988). Az ír függetlenségi mozgalom tagjaként számtalanszor letartóztatták. Később külügyminiszter, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke, ENSZ főtitkár-helyettes. Az Amnesty International (ld. jún. 19.) társalapítója és (1961-74) elnöke, 1968-85 az IPB (Nemzetközi Békeiroda, ld. dec. 1.) elnöke. Tanácsadó a Pápai Igazságosság és Béke Bizottságban. Az egyetlen Béke Nobel-díjas (1974), aki Lenin Béke-díjat is kapott. 1992-ben az IPB békedíjat nevezett el róla.
- + -
IPB békedíjasok:
1992: Michael D. Higgins ír emberi jogok ügyvéd, később művészetek miniszter.
1993: Hilda Lini, Vanuatu-i egészségügyi miniszter, aki elérte, hogy a békemozgalom kérdését az atomfegyverek jogszerűségéről az ENSZ Egészségügyi Világszervezet (WHO) föltegye a Hágai Nemzetközi bíróságnak (csak országok és ENSZ szervezetek fordulhatnak Hágához).
1994: Mordechai Vanunu, izraeli nukleáris mérnök, akit 18 év börtönre ítéltek (ebből tíz évet magánzárkában töltött, 2004. ápr. 21-én szabadult), amiért bizonyítékokat hozott nyilvánosságra az izraeli atomfegyverkezésről.
1995: Oroszországi Katonaanyák (ld. márc. 8.).
1996: Selim Beslagic, Tuzla polgármestere, a többnemzetiségű megoldás kidolgozója a boszniai válságban.
1997: A Remény magvai csoport (ld. jan. 29.).
1998: John Hume, Európa Parlament tag (ld. jan. 18.).
1999: Barbera Gladysch, Anyák a Békéért (Németország), sokéves küzdelmükért a leszerelésért és a háborúk áldozataiért.
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1903-08-27] Natalia Iljinicsna Szac szovjet-orosz rendező születése (+1993. dec. 18.). Ő alapította az első szovjet gyermekszínházat, amelynek 1921-től igazgatója és művészeti vezetője volt. Az ugyancsak az ő kezdeményezésére létesített első Gyermek Zenei Színházat 1964-től vezette.
(születés)
[Részletek...] | [1900-05-23] Lev Tolsztoj pacifista orosz író, a világirodalom egyik legnagyobbjának születése (+1910. nov. 20.).
Előkelő származása széles műveltséggel párosult. Jasznaja Poljana-i birtokán iskolát szervezett a parasztgyermekeknek. Még fiatalon részt vett a krími háborúban, amely élményeinek hatására később az 1812-es Napóleon elleni háborút jelenítette meg a Háború és béke című hatalmas regényében. A mű világsikerét jellemábrázolásával, a társadalom és az egyén viszonyának tükrözésével érte el. Másik nagy műve az Anna Karenina, amelyben az emberek egyéni boldogságát hirdette korának társadalmi törvényeit bírálva. Feltámadás című utolsó nagy regényében az egyházat támadta, amiért ki is közösítették az orosz egyházból.
Válaszul ezt írta a zsinatnak: "Hiszem, hogy mindnyájunk életének értelme a bennünk levő szeretet növelése. Hiszem, hogy a szeretet növekedése minden más erőnél jobban mozdítja elő Isten Országának földi megalakulását, vagyis annak a szervezetnek a helyébe, melyben mindenható a széthúzás, a hazugság és az erőszak, új rend lép majd, az egyetértés, az igazság és a testvériség."
Műveire a valóság kíméletlen ábrázolása, a fokozott társadalombírálat volt jellemző. Regényeit színpadra állították, később számos filmet is készítettek belőlük. Élete végén az ifjúság bálványozta, birtoka zarándokhellyé vált. Egy novemberi éjszakán elmenekült a ’kispolgári’ létből, családjától, s Asztapovo vasútállomásán halt meg.
- + -
"- Hát te hogyan kényszeríted rá a gyilkolásra annak a tanítványait, aki azt mondta, hogy ne torold meg rosszal a rosszat, szeresd ellenségeidet? - kérdezte Belzebub.
- Felkeltjük az emberekben a haszonhajhászást, az izgágaságot, a gyűlöletet, a bosszúszomjat, a büszkeséget - felelte fülsértő, recsegő hangon a vérvörös ördög. - Azt sugalljuk az emberek tanítóinak, hogy azzal lehet az embereket legbiztosabban leszoktatni a gyilkosságokról, hogy maguk a tanítómesterek megölik nyilvánosan azokat, akik gyilkoltak...
- És a háborúban elkövetett gyilkosságok? Hogyan veszítek rá ezekre annak tanítványait, aki minden embert egy atyának fiává nyilvánított, és azt parancsolta, hogy ki-ki szeresse ellenségeit?
A vörös ördög elvigyorodott, láng- és füstsugarak lövelltek ki szájából, és vastag farkával boldogan csapkodta a hátát.
- Minden néppel elhitetjük, hogy ők a legkülönb nép az egész világon, ezért nekik kell uralkodniuk. S mivel minden népnek ugyanazt sugalljuk, ők állandó fenyegetést éreznek szomszédaik részéről, szüntelenül készülnek a védelemre és agyarkodnak egymásra..."
(Tolsztoj: Legenda. 1902.)
- + -
"A hazafiság érzése a hatalom támasza, durva, kártékony, erkölcstelen érzés...
Erkölcstelen, mert akiben a hazafiság érzése él, hazája gyermekének, kormánya szolgájának tartja magát, ahelyett hogy Isten gyermeke vagy értelmi életet élő szabad ember volna.
Így aztán lelkiismeretével és eszével ellentétesen cselekszik..."
(Tolsztoj: A hazafiságról. 1900. máj. 23.)
(háború, törvény)
[Részletek...] | [1900-03-31] Szabó Lőrinc Kossuth-díjas (1957) költő, műfordító halála (szül. 1900. márc. 31.).
A Huszonhatodik év (1950-1951) szonettciklusa negyedszázados szerelmi kapcsolat rekviemje.
Főként angolból és franciából fordított (Shakespeare, Baudelaire, Verlaine, Moliere), de fordított oroszból (Puskin) és németből (Goethe) is. Műfordításainak nagy részét Örök barátaink című kötetében tette közzé.
(születés)
[Részletek...] | [1899-05-18] Az első nemzetközi békekonferencia Hágában, Európa, Ázsia és Amerika 26 országának csúcstalálkozója.
(II. Miklós orosz cár kezdeményezte, noha az ő külpolitikáját is a hódítás, terjeszkedés, a befolyási övezetek kiterjesztésének igénye jellemezte.)
(konferencia)
[Részletek...] | [1899-02-13] Rácz Béla cigányprímás születése Kassán (+1962. aug. 28.). Sok nagysikerű magyarnóta szerzője. 1908-ban a londoni világkiállításon csodagyerekként ünnepelték a kilencéves fiút. Bátyja zenekarával bejárta egész Európát; három évig Oroszországban muzsikáltak, a cári udvarban is felléptek. A békebeli Budapest legelegánsabb éttermeiben szórakoztatta zenekarával a vendégeket, uralkodók is hallgatták muzsikáját. Egy alkalommal Toscanini is elismerését fejezte ki neki.
(születés)
[Részletek...] | [1898-12-16] Pavel Mihajlovics Tretyakov orosz műgyűjtő, kereskedő halála (szül. 1832. dec. 27.). A régi orosz művészet kincsei mellett főképpen a Vándorkiállítási Társaság tagjainak haladó szellemű műveit gyűjtötte össze, majd Moszkva városának adományozta 1892-ben. E gyűjteménnyel megvetette a róla elnevezett Galéria alapjait.
(halál)
[Részletek...] | [1898-03-20] Ivan Ivanovics Siskin orosz festő halála (szül. 1832. jan. 25.). A XIX. századi orosz realista festészet jelentős alakja. A Vándorkiállítási Társaság alapító tagja volt. 1873-tól a pétervári akadémia professzoraként dolgozott. Műveinek központi témája a természet. Az orosz táj fenségességét adta vissza, ugyanakkor azonban a részletek iránt is beható figyelmet tanúsított. Legnépszerűbb műve a "Reggel a fenyvesben".
(halál)
[Részletek...] | [1896-12-10] Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros halála (szül: 1833. okt. 21.).
Oroszországban kezdte apja állami támogatású kohóinál, majd Párizsban kémiát tanult és az Egyesült Államokban dolgozott. Hazatérve feltalálta a gyutacsot, de miután laboratóriuma 1864-ben a levegőbe repült, a svéd kormány megtiltotta robbanóanyagokat gyártó létesítmények építését, ezért egy teherhajón folytatta kísérleteit és kifejlesztette a dinamitot.
1895. november 27-i végrendeletében hagyatékából jelentős összeget, 31 millió 250 ezer svéd koronát hagyott az általa létrehozott alapítvány javára, melyet a világ legjobb tudósainak jutalmazására hozott létre. Berta von Suttner hatására (akinek regényét folytatásokban közöljük) Béke Nobel-díjat is alapított.
- + -
1901: Először osztották ki a Nobel díjat.
(halál, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...] | [1895-10-03] Szergej Alekszandrovics Jeszenyin orosz költő halála (szül. 1895. okt. 3.). Költészete a XX. századi orosz líra egyik csúcspontja, a szimbolista és avantgardista költészet eredményeit a népdal egyszerűségével vegyítette.
(születés)
[Részletek...] | [1894-07-13] Iszaak Emmanuilovics Babel orosz író, újságíró, műfordító születése (+1941. márc. 17. ?). Vallásos zsidó családban nőtt fel. Novellái főleg a polgárháborúban játszódtak, amelyben Bugyonnij seregének tagjaként részt vett. Híres regénye a Lovashadsereg. A sztálinizmus áldozata lett.
- + -
„Mindenki azt állítja, hogy az igazságért háborúzik, és mindenki rabol.”
(háború, születés)
[Részletek...] | [1893-11-06] Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző halála (szül. 1840. máj. 7.) Művészetében a nyugati romantikus zene vívmányait és a nemzeti hagyományokat ötvözte.
(halál)
[Részletek...] | [1893-11-06] Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző születése (+1893. nov. 6.).
(halál)
[Részletek...] | [1893-07-19] Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij orosz költő halála (szül. 1893. júl. 19.). Festőként, karikaturistaként, színészként, drámaíróként, szónokként és publicistaként is jelentős tevékenységet fejtett ki, de elsősorban mégis költő volt. Az orosz költői nyelv megújítójának számít, újfajta ritmusokat, költői formákat fedezett fel, híresek lépcsős verssorai.
Legismertebb művei a Nadrágba bújt felhő című elbeszélő költeménye, a Hogyan kell verset írni című műhelytanulmánya, az Önagyonülésezők és A protekció című szatírái és Lenin című eposza.
(születés)
[Részletek...] | [1891-05-15] Mihail Afanaszjevics Bulgakov orosz regény- és drámaíró, újságíró halála (szül. 1891. máj. 15.). A groteszk szatíra irányában tett kísérleteit fő művében, A Mester és Margarita című filozófiai regényében összegezte.
(születés)
[Részletek...] | [1891-05-15] Mihail Afanaszjevics Bulgakov ukrán-orosz író, újságíró születése (+1940. márc. 10.). A groteszk szatíra irányában tett kísérleteit fo muvében A Mester és Margarita címu filozófiai regényében összegezte.
(születés)
[Részletek...] | [1891-04-23] Szergej Szergejevics Prokofjev orosz-szovjet zeneszerző halála (szül. 1891. ápr. 23.). 1914-ben Pétervárott a konzervatóriumban diplomája átadásakor Anton Rubinstein-díjjal is kitüntették első nagy műve, a Desz-dúr zongoraverseny előadásáért. 1916-ban fejezte be Dosztojevszkij A játékos című elbeszélésének zeneszínpadra állítását. 1918-1933 közt nyugaton élt. 1935-ben írta a g-moll hegedűversenyt, s a Rómeó és Júlia balettzenéjét, 1938-ban Eizenstein filmjéhez, A jégmezők lovagjához a kísérőzenét. 1936-ban keletkezett a Péter és a farkas meseszvit. A világháború alatt Tolsztoj Háború és békéjéből tervezett operáján dolgozott.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1890-02-10] Borisz Leonyidovics Paszternak Nobel-díjas szovjet-orosz költő, író halála (szül. 1890. febr. 10.). Legismertebb műve, a Doktor Zsivago 1957 végén jelent meg. Politikai nyomásra le kellett mondania az 1958-ban neki ítélt irodalmi Nobel-díjról.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1890-02-10] Borisz Leonyidovics Paszternak orosz író születése (+1960. máj. 30.). Irodalmi Nobel-díjat kapott 1958-ban. Főműve, a Doktor Zsivago, a szocialista táborban csak a rendszerváltás után jelenhetett meg.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1889-10-29] Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij orosz filozófus és író születése (+1889. okt. 29.). Részt vett a forradalmi mozgalomban, ezért előbb börtönre, majd száműzetésre ítélték és közel 20 évet töltött Szibériában.
(halál)
[Részletek...] | [1888-03-13] Anton Szemjonovics Makarenko orosz pedagógus, író születése (+1939. ápr. 1.). Az 1920-as években kiskorú, csavargó gyerekek számára megalapította a Gorkij-telepet, 1931-ben pedig a Dzerzsinszkij Kommuna vezetője lett, ahol fiatalkorú bűnözők nevelésével foglalkozott. Tapasztalatait számos neveléselméleti- és módszertani könyvben tette közzé.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1887-02-27] Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz zeneszerző halála (szül. 1833. nov. 12.). Az Ötök néven ismert, Glinka szellemi örökségét magáévá tevő zenei csoport alapító tagja.
(halál)
[Részletek...] | [1887-02-27] Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz zeneszerző születése (+1887. febr. 27.). Az Ötök néven ismert, Glinka szellemi örökségét magáévá tevő zenei csoport alapító tagja. Fő műve az Igor herceg című opera, amelynek szövegét az orosz Igor-ének alapján ő maga írta. Az operát csak halála után, 1890-ben Rimszkij-Korszakov és Glazunov hangszerelésében mutatták be. Műveiben feltűnő a mindenkor művészien stilizált népiesség és a különösen keleties szín, amely erőteljes dallamérzékkel párosult.
(halál)
[Részletek...] | [1883-04-30] Jaroslav Hasek cseh író halála (szül. 1883. ápr. 30.). A cseh irodalom legkiválóbb szatirikusa. Művelt, de elszegényedett polgári család gyermeke volt, így fiatalon munkába kellett állnia. Üres zsebbel bejárta a Monarchia és a Balkán valamennyi táját, országát. Prágába visszatérve a bohémvilág ismert figurája lett. 1911-ben "A törvény keretein belül működő mérsékelt haladás pártja" elnevezéssel provokatív pszeudopártot alakított. 1915-ben bevonult, és még abban az évben csatlakozott az oroszokhoz. Harcolt a cári hadsereg oldalán álló csehszlovák légióban, majd 1918-ban átállt a Vörös Hadsereghez. Fő műve a Svejk, a derék katona. 53 nyelven jelent meg a regény, amely ízes népi nyelve, erőteljes humora révén a világirodalom szatirikus remekművei közé emelkedett.
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1882-06-17] Igor Sztravinszkij orosz zeneszerző és karmester halála (szül. 1882. jún. 17.). Franciaországban, majd az USÁ-ban élt, a modern zene egyik legnagyobb hatású mestere.
(születés)
[Részletek...] | [1881-02-09] Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író halála (szül. 1821. nov. 11.). 1849. ápr. 23-án letartóztatták, mert titkos nyomda felállítását és forradalmi felhívások közzétételét tervezte. (A magyar szabadságharcot épp ekkortájt verte le a cári beavatkozás.) A még csak tervezett tettért társaival együtt halálra ítélték. (Ez aztán a sajtószabadság!) Több mint fél év magánzárka után dec. 22-én az elítélteket a vesztőhelyre vezették. Azután következett a szadista komédia fináléja: hintón megjelent a cár segédtisztje és kihirdette a cár "kegyelmét": négy év szibériai kényszermunka, aztán kényszerkatonáskodás. A szibériai évekből született Följegyzések a holtak házából című világhírű regénye. Tolsztoj így írt levelében egy közös ismerősüknek: "Egész nap gyönyörködtem benne, könyv régen szerzett nekem ennyi örömet. Ha találkozik Dosztojevszkijjel, mondja meg neki, hogy szeretem őt."
Legtöbb regénye (A Félkegyelmű, Ördögök, Bűn és bűnhődés, Karamazov testvérek) elsősorban az eszmék világában játszódik. Mély önismerettel, rendkívül érzékenyen reagált az emberi lélek konfliktusaira. Eltorzult, eltorzított hőseiben sok mindent megsejtett a modern nagyvárosi ember pszichikai sorsából, lelki katasztrófáiból, és általában a tudattalan szerepéről.
"Az ember legjobb meghatározása: kétlábú és hálátlan élőlény."
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1881-02-09] Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író születése (+1881. febr. 9.). Szegény emberek (1845), Feljegyzések a holtak házából (1862), Feljegyzések az egérlyukból (1864), Bűn és bűnhődés (1866), Ördögök (1871), A Karamazov testvérek (1879-80), A félkegyelmű.
1849-ben röplapok készítése miatt halálra ítélték, majd a kivégzés helyén kihirdetett kegyelemből négy év szibériai kényszermunkára vitték.
(halál)
[Részletek...] | [1879-11-07] Lev Trockij (eredeti neve Lev Davidovics Bronstein, szül. 1879. nov. 7.) orosz forradalmárt meggyilkolták (valószínűleg Sztálin megbízásából) száműzetésében, Mexikóban. Kelet-szibériai száműzetése után vette fel a Trockij nevet, hajdani börtönőrét hívták így.
[Részletek...] | [1879-11-07] Lev Davidovics Trockij (eredeti neve: Bronstein) szovjet-orosz politikus, forradalmár születése (+1940. aug. 21.). Szembekerült Sztálinnal, külföldre távozott. Több országban élt, végül Mexikóban telepedett le, ahol egy spanyol férfi Sztálin megbízásából meggyilkolta.
(születés)
[Részletek...] | [1878-07-13] sszeült és egy hónapig tartott az orosz-török háborút lezáró berlini kongresszus. A végén az európai nagyhatalmak szerződése több állam - például Szerbia és Montenegro - függetlenségét is elismerte, míg más országok idegen uralom alá kerültek. Anglia ekkor kapta meg Ciprust, Oroszország pedig Besszarábiát és Örményországot. Az Osztrák-Magyar Monarchia szabad kezet kapott Bosznia és Hercegovina megszállására.
(háború)
[Részletek...] | [1878-01-04] Bulgáriában véget ért a 450 éves török uralom az orosz-török háború végén. Egy kozák felderítő osztag tépte le a Porta hatalmát jelképező zászlót Szófiában a török kormányzósági épület homlokzatáról.
(háború)
[Részletek...] | [1877-05-21] Az 1877 elején kitört orosz-török háború során az egyesült román fejedelemségek kikiáltották Románia függetlenségét.
(háború)
[Részletek...] | [1873-04-01] Szergej Rachmaninov orosz zongoraművész és zeneszerző születése. 1910-ben megzenésítette Aranyszájú Szt. János liturgiáját (opus 31), de az orosz ortodox egyház túlságosan csillogónak találta, ezért sohasem játszották istentiszteleten.
(születés)
[Részletek...] | [1872-10-14] Alekszandr Lodigin orosz feltaláló szabadalmaztatta a tökéletesített ívlámpát, amelyben egyetlen izzó szénpálca adta a fényt.
[Részletek...] | [1870-04-22] Vlagyimir Iljics Lenin orosz forradalmár és filozófus születése (+1924. jan. 21.). A marxizmus továbbfejlesztője, a kommunizmus első ideológusa. Az orosz bolsevik párt élén 1917-től vezette a szovjet-orosz államot.
(születés)
[Részletek...] | [1870-04-22] Vlagyimir Iljics Lenin orosz forradalmár halála (szül. 1870. ápr. 22.).
(születés)
[Részletek...] | [1869-11-17] tadták a forgalomnak a Szuezi-csatornát. Az ünnepségen ott volt a francia, egyiptomi, osztrák, porosz, orosz és holland uralkodó. 1859-től épült. Az 1967-es arab-izraeli háború után lezárták, 1975. június 5-én nyitották meg ismét.
(háború)
[Részletek...] | [1868-03-28] Makszim Gorkij (Alekszej Makszimovics Peskov) orosz író, publicista halála (szül. 1868. márc. 28.). Korán árvaságra jutott, ifjúságát vándorlással töltötte, s ekkor választotta a Gorkij, azaz a Keserű álnevet. Később szinte valamennyi művének témája vándoréveiből eredt. Hosszú olaszországi tartózkodása után bizonyos ellenérzésekkel, de üdvözölte az októberi forradalmat. Világirodalmi kiadót, folyóiratot alapított, az új irodalom sok fiatal tehetségét fedezte fel. Híres regényei: Az anya, Életem, Klim Szamgin, Az Artamonovok, ismert színműve az Éjjeli menedékhely.
"Az embert megszülni nehéz, de jóra nevelni még nehezebb."
(születés)
[Részletek...] | [1868-03-03] ltalános hadkötelezettség bevezetése Poroszországban. Elvileg volt fegyver nélküli katonáskodás, de a különbség elenyésző, így az erőszakmentes keresztények nagy része menekülni kényszerült Amerikába, Oroszországba.
[Részletek...] | [1867-06-20] Jackson amerikai elnök kihirdette az Alaszka Oroszországtól 7,2 millió dollárért megvásárlásáról szóló március 30-i szerződést.
[Részletek...] | [1867-04-16] A porosz alkotmányozó birodalmi gyűlés jóváhagyásával létrejött a 19 német államot és 3 szabad várost magába foglaló Észak-német Szövetség, amely alapja lett az 1871-ben létrejött császárságnak.
- + -
1871: Létrejött az egységes Németország. A Német Birodalmi Gyűlés elfogadta az alkotmányt, ezzel Németország 25 állam és Elzász-Lotharingia alkotta szövetségi állammá alakult. Államfője a porosz királyból lett német császár, a végrehajtó hatalom a birodalmi kancellár kezében összpontosult.
[Részletek...] | [1867-03-30] Az amerikai kormány 7,2 millió dollárért megvásárolta Oroszországtól Alaszkát. Az amerikaiak elhanyagolták a földet, míg a 19. század végén aranyat nem találtak, s ez tömeges bevándorlást eredményezett. Ennek hatására Alaszka előbb területi státust kapott, majd 1959-ben az Egyesült Államok 49. állama lett.
[Részletek...] | [1866-09-21] Herbert George Wells angol író, újságíró halála (szül. 1866. szept. 21.). Regényei Az időgép, A láthatatlan ember, Világok háborúja, Dr. Moreau szigete. 1880-1883 között rőfös-segéd Windsorban és Southsea-ben: utált munkáját 1905-ös Kipps című regényében írta le. Egy évig magániskolában tanított, majd ösztöndíjjal a Royal College of Science hallgatójaként a híres tudós, Thomas Henry Huxley tanítványa lett. 1887-től biológiát oktatott, ilyen tárgyú tankönyvet is írt. 1903 után egy ideig tagja a Fabiánusok Társaságának, itt szívta magába a reformista, evolucionista szocializmus eszméit, melyek évtizedeken át inspirálták. Sokat utazott, járt Oroszországban és az Egyesült Államokban is.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1866-07-03] Königgrätznél az osztrákok megsemmisítő vereséget szenvedtek a poroszoktól, akik június 14-én indítottak háborút Ausztria és szövetségesei ellen a Németország feletti uralomért.
(Ld. Folytatásos regényünk.)
(háború)
[Részletek...] | [1860-01-29] Anton Pavlovics Csehov orosz író halála (szül. 1860. jan. 29.). A világirodalom egyik legjelentősebb novellistája (A csinovnyik halála). Legismertebb színdarabjai A Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert.
(születés)
[Részletek...] | [1858-10-27] Theodore Roosevelt politikus halála (szül. 1858. okt. 27.). New York állam rendőrfőnöke majd kormányzója, 1901-ben mindmáig legfiatalabbként lett USA elnök (1909-ig), nem választással, hanem alelnökként McKinley elnök meggyilkolása után. Agresszív politika Latin-Amerikában, a Panama-földszoros megszerzése, Kuba megszállása. Még aktív elnökként Nobel-békedíjat kapott 1906-ban "az orosz-japán háború befejezéséért folytatott közvetítő tevékenységéért".
(Ma az USA hatalmi szóval dönthet el viszályokat, de Roosevelt elnöksége idején még egyáltalán nem volt a mai világhatalom. A két világháborúban az európaiak összeverték egymást, az USA pedig nevető harmadikként, távoli hátországgal sértetlenül és győztesen került ki mindkettőből.)
(háború, születés)
[Részletek...] | [1856-05-22] [idezet] Pavel Mihajlovics Tretyakov gazdag moszkvai kereskedő megvásárolta gyűjteményének első darabját - N. Silder orosz festő "Kísértés" című képét -, s ezzel megvetette az orosz képzőművészet legjelentősebb múzeumának alapját. 1892-ben Moszkva városának adományozta gyűjteményét.
[Részletek...] | [1855-10-27] Ivan Vlagyimirovics Micsurin halála (szül. 1855. okt. 27.). Orosz biológus, genetikus. Új fejezetet nyitott az agrobiológia, a genetika és a növénynemesítés történetében. Mintegy háromszáz gyümölcsfajtát állított elő.
(születés)
[Részletek...] | [1852-03-04] Nyikolaj Vasziljevics Gogol orosz író születése (+1852. márc. 4.). A kritikai realizmus kiemelkedő képviselője (Az orr, A köpönyeg, A revizor, Egy őrült naplója).
(halál)
[Részletek...] | [1852-03-04] Nyikolaj Vasziljevics Gogol orosz író halála (szül. 1809. ápr. 1.).
(halál)
[Részletek...] | [1849-09-26] Ivan Petrovics Pavlov orosz fiziológus születése (+1936. febr. 27.). A magasabb idegtevékenység alapmechanizmusának felfedezője. 1904-ben Nobel-díjat kapott.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1849-09-26] Ivan Pavlov szovjet-orosz fiziológus halála (szül. 1849. szept. 26.). A feltételes reflexek kialakulásának, a gátlások osztályozásának, az alvásnak, az idegrendszeri típusoknak, az elmebetegségek keletkezésének és természetének feltárásával lehetővé tette a pszichológiai jelenségek fiziológiai magyarázatát (Pavlov kutyája). 1904-ben orvosi Nobel-díjat kapott.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1849-04-23] Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író halála (szül. 1821. nov. 11.). 1849. ápr. 23-án letartóztatták, mert titkos nyomda felállítását és forradalmi felhívások közzétételét tervezte. (A magyar szabadságharcot épp ekkortájt verte le a cári beavatkozás.) A még csak tervezett tettért társaival együtt halálra ítélték. (Ez aztán a sajtószabadság!) Több mint fél év magánzárka után dec. 22-én az elítélteket a vesztőhelyre vezették. Azután következett a szadista komédia fináléja: hintón megjelent a cár segédtisztje és kihirdette a cár "kegyelmét": négy év szibériai kényszermunka, aztán kényszerkatonáskodás. A szibériai évekből született Följegyzések a holtak házából című világhírű regénye. Tolsztoj így írt levelében egy közös ismerősüknek: "Egész nap gyönyörködtem benne, könyv régen szerzett nekem ennyi örömet. Ha találkozik Dosztojevszkijjel, mondja meg neki, hogy szeretem őt."
Legtöbb regénye (A Félkegyelmű, Ördögök, Bűn és bűnhődés, Karamazov testvérek) elsősorban az eszmék világában játszódik. Mély önismerettel, rendkívül érzékenyen reagált az emberi lélek konfliktusaira. Eltorzult, eltorzított hőseiben sok mindent megsejtett a modern nagyvárosi ember pszichikai sorsából, lelki katasztrófáiból, és általában a tudattalan szerepéről.
"Az ember legjobb meghatározása: kétlábú és hálátlan élőlény."
(megjelent)
[Részletek...] | [1848-09-14] Nyugat-Poroszországban a mennoniták tiltakoztak a kötelező katonáskodás bevezetése ellen.
(tilt)
[Részletek...] | [1844-06-04] A sziléziai takácsok felkelése. Sziléziában az éhezo, végsokig elkeseredett takácsok a felkelés során szétrombolták kizsákmányolóik házait és az ellenségüknek vélt gépeket, megsemmisítették a fokönyveket, a számlákat és a váltókat. A porosz katonaság vérbe fojtotta a zendülést, sortuzzel 11 munkást megöltek, 24-et súlyosan megsebesítettek. Több mint 100 takácsot letartóztattak, perükben 80 munkást elítéltek.
[Részletek...] | [1844-03-18] Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov orosz zeneszerző halála (szül. 1844. márc. 18.). Az orosz nemzeti mozgalom, az Ötök csoportjának kiemelkedő tagjaként részt vett az 1860-as évek reformtörekvéseiben. Műveire a romantikus álmodozás, néhol keleties, kolorisztikus hangvétel a jellemző. Fő művei: A pszkovi lány, Cári menyasszony, Szaltán cár, valamint a Hópelyhecske és a Szadko című opera.
(születés)
[Részletek...] | [1842-10-26] Vaszilij Vasziljevics Verescsagin orosz festő születése (+1904. ápr. 13.).
Katonaként részt vett kora háborúiban, élményeit megfestette. A bolgár-török háború után Párizsba ment, itt készítette legismertebb, a háború kegyetlenségeit döbbenetes erővel ábrázoló festménysorozatát. Ennek legismertebb darabja A Sipka szorosban minden csendes című triptichonja. E képét 1883-ban Budapesten is kiállította. Később Moszkvában telepedett le, az 1812-es napóleoni háború eseményeit festette évekig. Az aknára futott és elsüllyedt Petro-pavlovszk csatahajón vesztette életét.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1841-07-27] Mihail Jurjevics Lermontov orosz költő, író születése (+1841. júl. 27.). Verseit Puskin és Byron szellemében írta. Legismertebb drámája az Álarcosbál, regénye a Korunk hőse. 27 évesen pisztolypárbajban halálos sebet kapott.
(halál)
[Részletek...] | [1840-05-07] Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző születése (+1893. nov. 6.).
(születés)
[Részletek...] | [1840-05-07] Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző halála (szül. 1840. máj. 7.) Művészetében a nyugati romantikus zene vívmányait és a nemzeti hagyományokat ötvözte.
(születés)
[Részletek...] | [1838-04-29] Tobias Michael Carel Asser holland jogász születése (+1913. júl. 29.). Közvetített az orosz-angol és az USA-Mexikó vitákban. 1873-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Jogi Intézetet. 4 konferencia, 7 nemzetközi megállapodás született az ösztönzésére. Béke Nobel-díjat kapott 1911-ben.
(konferencia, megalapít, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1838-03-13] Minden addigit felülmúló árvíz pusztított Pesten. A szokatlanul hideg tél és a sok csapadék következtében januárban a folyó egész magyarországi szakaszán beállt, magas vízállással. A Csepel-sziget csúcsánál jégtorlasz keletkezett. A Kisoroszinál, majd Vácnál képződött torlasz mögött összegyűlt víztömeg március 13-án délben érkezett Pestre. A hevenyészve épített, homokból és trágyából emelt védgátak még aznap este átszakadtak: a jeges víz több irányból zúdult a városra. Mire március 18-ra elvonult a 927 cm-rel tetőzött ár, a város 4200 házából 2200 összedőlt, és a megmaradtak nagy része is megrongálódott. A katasztrófának 438 halálos áldozata volt. A bátorság és önfeláldozás jelképévé vált ezekben a napokban Wesselényi Miklós báró, aki több betegségtől gyötörten, félvakon mentette napokon át az embereket.
(árvíz)
[Részletek...] | [1837-02-10] Párbajban meghalt Alekszandr Szergejevics Puskin orosz romantikus költő, novellista és drámaíró (szül. 1799. jún. 6.). Halhatatlan műve az Anyegin című verses regény. Ismert alkotásai még: Ruszlán és Ludmilla, A kaukázusi fogoly, Cigányok, Borisz Godunov, A bronzlovas, A kapitány lánya, Pikk dáma. Költeményei számos zeneszerzőt ihlettek (Csajkovszkij, Muszorgszkij, Glinka, Rimszkij-Korszakov, Aszafjev stb.). Műveit a világ szinte minden nyelvére lefordították.
(halál)
[Részletek...] | [1836-12-09] [idezet] letünket a cárért"-ra változtatták Mihail Ivanovics Glinka operájának címét (igazi címe: Ivan Szuszanyin) a bemutatón a pétervári Nagyszínházban megjelent I. Miklós orosz cár "szerény" kívánságára.
(megjelent)
[Részletek...] | [1834-02-08] Dmitrij Ivanovics Mengyelejev orosz vegyész, természettudós halála (szül. 1834. febr. 8.). Az elemek tulajdonságainak hasonlóságán alapuló rendszerét 1869-ben hozta nyilvánosságra.
(születés)
[Részletek...] | [1833-11-12] Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz zeneszerző halála (szül. 1833. nov. 12.). Az Ötök néven ismert, Glinka szellemi örökségét magáévá tevő zenei csoport alapító tagja.
(születés)
[Részletek...] | [1833-11-12] Alekszandr Porfirjevics Borogyin orosz zeneszerző születése (+1887. febr. 27.). Az Ötök néven ismert, Glinka szellemi örökségét magáévá tevő zenei csoport alapító tagja. Fő műve az Igor herceg című opera, amelynek szövegét az orosz Igor-ének alapján ő maga írta. Az operát csak halála után, 1890-ben Rimszkij-Korszakov és Glazunov hangszerelésében mutatták be. Műveiben feltűnő a mindenkor művészien stilizált népiesség és a különösen keleties szín, amely erőteljes dallamérzékkel párosult.
(születés)
[Részletek...] | [1833-10-21] Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros halála (szül: 1833. okt. 21.).
Oroszországban kezdte apja állami támogatású kohóinál, majd Párizsban kémiát tanult és az Egyesült Államokban dolgozott. Hazatérve feltalálta a gyutacsot, de miután laboratóriuma 1864-ben a levegőbe repült, a svéd kormány megtiltotta robbanóanyagokat gyártó létesítmények építését, ezért egy teherhajón folytatta kísérleteit és kifejlesztette a dinamitot.
1895. november 27-i végrendeletében hagyatékából jelentős összeget, 31 millió 250 ezer svéd koronát hagyott az általa létrehozott alapítvány javára, melyet a világ legjobb tudósainak jutalmazására hozott létre. Berta von Suttner hatására (akinek regényét folytatásokban közöljük) Béke Nobel-díjat is alapított.
- + -
1901: Először osztották ki a Nobel díjat.
(Nobel-díj, tilt)
[Részletek...] | [1832-12-27] Pavel Mihajlovics Tretyakov orosz műgyűjtő, kereskedő halála (szül. 1832. dec. 27.). A régi orosz művészet kincsei mellett főképpen a Vándorkiállítási Társaság tagjainak haladó szellemű műveit gyűjtötte össze, majd Moszkva városának adományozta 1892-ben. E gyűjteménnyel megvetette a róla elnevezett Galéria alapjait.
(születés)
[Részletek...] | [1832-02-26] I. Miklós orosz cár eltörölte a lengyel alkotmányt.
[Részletek...] | [1832-01-25] Ivan Ivanovics Siskin orosz festő halála (szül. 1832. jan. 25.). A XIX. századi orosz realista festészet jelentős alakja. A Vándorkiállítási Társaság alapító tagja volt. 1873-tól a pétervári akadémia professzoraként dolgozott. Műveinek központi témája a természet. Az orosz táj fenségességét adta vissza, ugyanakkor azonban a részletek iránt is beható figyelmet tanúsított. Legnépszerűbb műve a "Reggel a fenyvesben".
(születés)
[Részletek...] | [1830-08-18] I. Ferenc József halála (szül. 1830. aug. 18.). 1849-ben orosz segítséggel leverte és véresen megtorolta a magyar szabadságharcot. 1867-ig nem koronázták meg. 1914-ben kirobbantotta az I. világháborút.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1828-09-09] Lev Tolsztoj pacifista orosz író, a világirodalom egyik legnagyobbjának születése (+1910. nov. 20.).
Előkelő származása széles műveltséggel párosult. Jasznaja Poljana-i birtokán iskolát szervezett a parasztgyermekeknek. Még fiatalon részt vett a krími háborúban, amely élményeinek hatására később az 1812-es Napóleon elleni háborút jelenítette meg a Háború és béke című hatalmas regényében. A mű világsikerét jellemábrázolásával, a társadalom és az egyén viszonyának tükrözésével érte el. Másik nagy műve az Anna Karenina, amelyben az emberek egyéni boldogságát hirdette korának társadalmi törvényeit bírálva. Feltámadás című utolsó nagy regényében az egyházat támadta, amiért ki is közösítették az orosz egyházból.
Válaszul ezt írta a zsinatnak: "Hiszem, hogy mindnyájunk életének értelme a bennünk levő szeretet növelése. Hiszem, hogy a szeretet növekedése minden más erőnél jobban mozdítja elő Isten Országának földi megalakulását, vagyis annak a szervezetnek a helyébe, melyben mindenható a széthúzás, a hazugság és az erőszak, új rend lép majd, az egyetértés, az igazság és a testvériség."
Műveire a valóság kíméletlen ábrázolása, a fokozott társadalombírálat volt jellemző. Regényeit színpadra állították, később számos filmet is készítettek belőlük. Élete végén az ifjúság bálványozta, birtoka zarándokhellyé vált. Egy novemberi éjszakán elmenekült a ’kispolgári’ létből, családjától, s Asztapovo vasútállomásán halt meg.
- + -
"- Hát te hogyan kényszeríted rá a gyilkolásra annak a tanítványait, aki azt mondta, hogy ne torold meg rosszal a rosszat, szeresd ellenségeidet? - kérdezte Belzebub.
- Felkeltjük az emberekben a haszonhajhászást, az izgágaságot, a gyűlöletet, a bosszúszomjat, a büszkeséget - felelte fülsértő, recsegő hangon a vérvörös ördög. - Azt sugalljuk az emberek tanítóinak, hogy azzal lehet az embereket legbiztosabban leszoktatni a gyilkosságokról, hogy maguk a tanítómesterek megölik nyilvánosan azokat, akik gyilkoltak...
- És a háborúban elkövetett gyilkosságok? Hogyan veszítek rá ezekre annak tanítványait, aki minden embert egy atyának fiává nyilvánított, és azt parancsolta, hogy ki-ki szeresse ellenségeit?
A vörös ördög elvigyorodott, láng- és füstsugarak lövelltek ki szájából, és vastag farkával boldogan csapkodta a hátát.
- Minden néppel elhitetjük, hogy ők a legkülönb nép az egész világon, ezért nekik kell uralkodniuk. S mivel minden népnek ugyanazt sugalljuk, ők állandó fenyegetést éreznek szomszédaik részéről, szüntelenül készülnek a védelemre és agyarkodnak egymásra..."
(Tolsztoj: Legenda. 1902.)
- + -
"A hazafiság érzése a hatalom támasza, durva, kártékony, erkölcstelen érzés...
Erkölcstelen, mert akiben a hazafiság érzése él, hazája gyermekének, kormánya szolgájának tartja magát, ahelyett hogy Isten gyermeke vagy értelmi életet élő szabad ember volna.
Így aztán lelkiismeretével és eszével ellentétesen cselekszik..."
(Tolsztoj: A hazafiságról. 1900. máj. 23.)
(háború, születés, törvény)
[Részletek...] | [1828-09-09] Lev Tolsztoj orosz realista író halála (szül. 1828. szept. 9.). A világirodalom egyik legnagyobb alakja. Feltámadás című utolsó nagy regényében az egyházat támadta, amiért kiközösítették az orosz egyházból.
(A kiközösítés ma is fennáll, feloldását hiába kérte pár éve Tolsztoj unokája.)
(születés)
[Részletek...] | [1828-07-24] Nyikolaj Gavrilovics Csernisevszkij orosz filozófus és író születése (+1889. okt. 29.). Részt vett a forradalmi mozgalomban, ezért előbb börtönre, majd száműzetésre ítélték és közel 20 évet töltött Szibériában.
(születés)
[Részletek...] | [1827-01-14] Pjotr Petrovics Szemjonov (Tjan-sanszkij) orosz földrajztudós, statisztikus születése (+1914. márc. 11.). 1853-tól Németország, Svájc, Itália és Franciaország földrajzát tanulmányozta, majd 1856-ban indult a Tien-san hegység feltárására. Ő volt az első európai, aki elérte az orosz-kínai határhegység nagy kiterjedésű gleccsereit. Részletesen leírta a hegység domborzatát, övezeti beosztását és geológiáját, ezért kapta egész családjával a Tjan-Sanszkij melléknevet 1906-ban.
(születés)
[Részletek...] | [1825-01-18] Megnyitották a Moszkvai Nagy Színházat, a legnagyobb és legrangosabb orosz opera- és balettegyüttes otthonát.
[Részletek...] | [1821-11-11] Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író halála (szül. 1821. nov. 11.). 1849. ápr. 23-án letartóztatták, mert titkos nyomda felállítását és forradalmi felhívások közzétételét tervezte. (A magyar szabadságharcot épp ekkortájt verte le a cári beavatkozás.) A még csak tervezett tettért társaival együtt halálra ítélték. (Ez aztán a sajtószabadság!) Több mint fél év magánzárka után dec. 22-én az elítélteket a vesztőhelyre vezették. Azután következett a szadista komédia fináléja: hintón megjelent a cár segédtisztje és kihirdette a cár "kegyelmét": négy év szibériai kényszermunka, aztán kényszerkatonáskodás. A szibériai évekből született Följegyzések a holtak házából című világhírű regénye. Tolsztoj így írt levelében egy közös ismerősüknek: "Egész nap gyönyörködtem benne, könyv régen szerzett nekem ennyi örömet. Ha találkozik Dosztojevszkijjel, mondja meg neki, hogy szeretem őt."
Legtöbb regénye (A Félkegyelmű, Ördögök, Bűn és bűnhődés, Karamazov testvérek) elsősorban az eszmék világában játszódik. Mély önismerettel, rendkívül érzékenyen reagált az emberi lélek konfliktusaira. Eltorzult, eltorzított hőseiben sok mindent megsejtett a modern nagyvárosi ember pszichikai sorsából, lelki katasztrófáiból, és általában a tudattalan szerepéről.
"Az ember legjobb meghatározása: kétlábú és hálátlan élőlény."
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1821-11-11] Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij orosz író születése (+1881. febr. 9.). Szegény emberek (1845), Feljegyzések a holtak házából (1862), Feljegyzések az egérlyukból (1864), Bűn és bűnhődés (1866), Ördögök (1871), A Karamazov testvérek (1879-80), A félkegyelmű.
1849-ben röplapok készítése miatt halálra ítélték, majd a kivégzés helyén kihirdetett kegyelemből négy év szibériai kényszermunkára vitték.
(születés)
[Részletek...] | [1814-10-15] Mihail Jurjevics Lermontov orosz költő, író születése (+1841. júl. 27.). Verseit Puskin és Byron szellemében írta. Legismertebb drámája az Álarcosbál, regénye a Korunk hőse. 27 évesen pisztolypárbajban halálos sebet kapott.
(születés)
[Részletek...] | [1812-09-07] Borogyinói ütközet, Napóleon oroszországi hadjáratának legjelentősebb összecsapása, Moszkvától 110 kilométerre.
(Az oroszok szüntelenül visszavonultak, mert Napóleon milliós seregének nem volt katonai ellenfele Európában. De a környezeti válság - éhség és hideg - megverte a legyőzhetetlen sereget. A hadaknak nincs esélyük a természettel szemben, hiszen önnön létalapjukat pusztítják.)
[Részletek...] | [1812-06-28] Napóleon seregével átkelt a Nyemenen, 4 nap alatt elérte Vilnát és bevonult a városba. Az orosz hadsereg nem bocsátkozott harcba, megkezdte a visszavonulást.
(Napóleon egymilliós seregének katonailag nem volt ellenfele. A környezeti válság - éhség és hideg - verte meg.)
[Részletek...] | [1809-04-01] Nyikolaj Vasziljevics Gogol orosz író születése (+1852. márc. 4.). A kritikai realizmus kiemelkedő képviselője (Az orr, A köpönyeg, A revizor, Egy őrült naplója).
(születés)
[Részletek...] | [1809-04-01] Nyikolaj Vasziljevics Gogol orosz író halála (szül. 1809. ápr. 1.).
(születés)
[Részletek...] | [1799-06-06] Párbajban meghalt Alekszandr Szergejevics Puskin orosz romantikus költő, novellista és drámaíró (szül. 1799. jún. 6.). Halhatatlan műve az Anyegin című verses regény. Ismert alkotásai még: Ruszlán és Ludmilla, A kaukázusi fogoly, Cigányok, Borisz Godunov, A bronzlovas, A kapitány lánya, Pikk dáma. Költeményei számos zeneszerzőt ihlettek (Csajkovszkij, Muszorgszkij, Glinka, Rimszkij-Korszakov, Aszafjev stb.). Műveit a világ szinte minden nyelvére lefordították.
(születés)
[Részletek...] | [1795-10-24] Aláírták a Lengyelország harmadik - ezúttal teljes - felosztásáról szóló orosz-porosz-osztrák egyezményt.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1795-01-03] Lengyelország harmadik felosztásáról egyeztek meg Szentpéterváron I. Ferenc osztrák császár és II. Katalin orosz cárnő megbízottai. Lengyelország csak 1918-ban, az első világháború után született újjá, 123 évig országként nem létezett.
(háború)
[Részletek...] | [1788-12-14] Carl Philipp Emmanuel Bach német zeneszerző halála (szül. 1714. márc. 8.). Johann Sebastian Bach második fia, 1741-ben II. Frigyes porosz király udvari zenésze Berlinben, 1767-től Hamburg öt főtemplomának zeneigazgatója és kántora volt. Több száz művet írt, köztük 19 szimfóniát és 50 zongoraversenyt. Jelentősek pedagógiai művei.
(halál)
[Részletek...] | [1771-12-26] Claude Adrien Helvétius francia filozófus halála (szül. 1715. jan. 26.). Párizs környéki birtoka az enciklopédisták találkozóhelye volt, szoros barátság fűzte Voltaire-hez és Montesquieu-höz. Az elméről című műve a francia forradalmat előkészítő ideológia manifesztuma lett, amelyet a pápa és a király is elégettetett. Angliában és Poroszországban azonban megbecsülték. Később visszavonult, és magányában átdolgozta híres művét, amelyet ő maga is posztumusz kiadásnak szánt, s valóban halála után jelent meg. Filozófiájában mechanikus materialista nézeteket vallott.
(halál)
[Részletek...] | [1765-04-15] Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz tudós, polihisztor születése (+1765. ápr. 15.). A felvilágosodás első jelentős képviselője Oroszországban. Kinetikai hő- és gázelmélet, tömegmegmaradás, abszolút 0 fok. 1755-ben életre hívta a moszkvai egyetemet, amely ma is a nevét viseli.
(halál)
[Részletek...] | [1765-04-15] Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz tudós, polihisztor halála (szül. 1711. nov. 19.). A felvilágosodás első jelentős képviselője Oroszországban. 1755-ben életre hívta a moszkvai egyetemet, amelyet rendi különbségeken felül álló tanintézetté tett.
(halál)
[Részletek...] | [1754-04-09] Christian Wolff német filozófus születése (+1754. ápr. 9.). Leibniz javaslatára kinevezték 1707-ben a hallei egyetem matematika professzorának, de 1723-ban a pietistákkal folytatott teológiai vitája miatt állását elvesztette. Később a marburgi egyetem matematika- és filozófiaprofesszoraként tevékenykedett, majd Nagy Péter orosz cárnak segédkezett a szentpétervári tudományos akadémia megszervezésében. Nagy Frigyes felkérésére a hallei egyetemen tanított, sőt 1741-től haláláig kancellári rangban ténykedett. Számos munkát írt a filozófia, a teológia, a pszichológia, a botanika és a fizika témaköréből.
(halál)
[Részletek...] | [1751-11-11] Julien Offray de La Mettrie francia orvos, filozófus halála (szül. 1709. dec. 25.). A francia felvilágosodás jelentős képviselője. A történelmi fejlődés legfőbb okát a kiváló személyiségek tevékenységében látta. A szellem természettörténete című materialista művének megjelentetése (1745) miatt a porosz II. Frigyes udvarába menekült. A felvilágosult abszolutizmus híve, Epikurosz hatására felismerte az élőlények fokozatos tökéletesedését, ezzel a fejlődéstan egyik előfutárává vált. Mechanikus materialista nézeteit Az embergép és A növényember című munkáiban fejtette ki.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1741-09-20] Benyovszky Móric utazó születése (+1786.05.23., Madagaszkár). 1767-ben részt vett a királyellenes lengyel nemesi mozgalomban, orosz fogságba esett, Kamcsatkára száműzték. Szökésével kezdetét vették kalandos utazásai, amelynek során érintette Madagaszkár szigetét, ahol a sziget bennszülöttei királyukká választották. Kalandjait emlékirataiban örökítette meg, művét halála után először 1790-ben Londonban adták ki. Ezután számos nyelven jelent meg a könyv, és világhírnevet szerzett számára.
(halál)
[Részletek...] | [1715-01-26] Claude Adrien Helvétius francia filozófus halála (szül. 1715. jan. 26.). Párizs környéki birtoka az enciklopédisták találkozóhelye volt, szoros barátság fűzte Voltaire-hez és Montesquieu-höz. Az elméről című műve a francia forradalmat előkészítő ideológia manifesztuma lett, amelyet a pápa és a király is elégettetett. Angliában és Poroszországban azonban megbecsülték. Később visszavonult, és magányában átdolgozta híres művét, amelyet ő maga is posztumusz kiadásnak szánt, s valóban halála után jelent meg. Filozófiájában mechanikus materialista nézeteket vallott.
(születés)
[Részletek...] | [1714-03-08] Carl Philipp Emmanuel Bach német zeneszerző halála (szül. 1714. márc. 8.). Johann Sebastian Bach második fia, 1741-ben II. Frigyes porosz király udvari zenésze Berlinben, 1767-től Hamburg öt főtemplomának zeneigazgatója és kántora volt. Több száz művet írt, köztük 19 szimfóniát és 50 zongoraversenyt. Jelentősek pedagógiai művei.
(születés)
[Részletek...] | [1711-11-19] Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz tudós, polihisztor halála (szül. 1711. nov. 19.). A felvilágosodás első jelentős képviselője Oroszországban. 1755-ben életre hívta a moszkvai egyetemet, amelyet rendi különbségeken felül álló tanintézetté tett.
(születés)
[Részletek...] | [1711-11-19] Mihail Vasziljevics Lomonoszov orosz tudós, polihisztor születése (+1765. ápr. 15.). A felvilágosodás első jelentős képviselője Oroszországban. Kinetikai hő- és gázelmélet, tömegmegmaradás, abszolút 0 fok. 1755-ben életre hívta a moszkvai egyetemet, amely ma is a nevét viseli.
(születés)
[Részletek...] | [1709-12-25] Julien Offray de La Mettrie francia orvos, filozófus halála (szül. 1709. dec. 25.). A francia felvilágosodás jelentős képviselője. A történelmi fejlődés legfőbb okát a kiváló személyiségek tevékenységében látta. A szellem természettörténete című materialista művének megjelentetése (1745) miatt a porosz II. Frigyes udvarába menekült. A felvilágosult abszolutizmus híve, Epikurosz hatására felismerte az élőlények fokozatos tökéletesedését, ezzel a fejlődéstan egyik előfutárává vált. Mechanikus materialista nézeteit Az embergép és A növényember című munkáiban fejtette ki.
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1703-05-27] Lerakták a leendő város, Szentpétervár első erődítményének alapkövét I. Péter orosz cár kezdeményezésére a Néva folyó Balti-tengeri torkolatánál. 1712-1918 között Oroszország fővárosa volt. 1914-től Pétervár, 1924-től Leningrád lett a neve. 1991-től népszavazás alapján ismét Szentpétervár.
[Részletek...] | [1700-01-11] Nagy Péter cár bevezette az új időszámítást Oroszországban. (Az addig használt pravoszláv egyházi időszámítás i.e. 5509-cel kezdődött.)
[Részletek...] | [1679-01-24] Christian Wolff német filozófus születése (+1754. ápr. 9.). Leibniz javaslatára kinevezték 1707-ben a hallei egyetem matematika professzorának, de 1723-ban a pietistákkal folytatott teológiai vitája miatt állását elvesztette. Később a marburgi egyetem matematika- és filozófiaprofesszoraként tevékenykedett, majd Nagy Péter orosz cárnak segédkezett a szentpétervári tudományos akadémia megszervezésében. Nagy Frigyes felkérésére a hallei egyetemen tanított, sőt 1741-től haláláig kancellári rangban ténykedett. Számos munkát írt a filozófia, a teológia, a pszichológia, a botanika és a fizika témaköréből.
(születés)
[Részletek...] | [1648-06-30] Szemjon Ivanovics Gyezsnyev orosz kozák elsőként hajózott át a Bering-szoroson (amely nevét második felfedezőjéről, az itt 1728-ban áthajózó Vitus Bering dán sarkkutatóról kapta). Gyezsnyevről van elnevezve a szoros nyugati foka, Ázsia legkeletibb pontja. A legkeskenyebb részén 92 kilométer széles Bering-szoros Ázsiát és Amerikát (Alaszkát) választja el.
[Részletek...] | [1628-08-10] Kifutott a tengerre Stockholmban a három éven át ácsok, kötélkészítők, szabók, kovácsok és más munkások százai által készített 69 méter hosszú Vasa, 50 méteres árbocaival és 64 ágyújával korának messze legnagyobb hadihajója, az Európa szerte rettegett hódító, II. Gustáv Adolf svéd király monumentális álma.
1300 méterre jutott a parttól, amikor a szél dagasztani kezdte vitorláit. Hirtelen oldalára dőlt és elsüllyedt, több száz fős legénységével együtt.
A király, aki a poroszokkal csatázott, csak két héttel később értesült a katasztrófáról. Szigorú és teljes vizsgálatot rendelt el, de nem találtak felelőst, nem tudták megállapítani a kudarc okát.
1961-ben kiemelték és egy hét emeletes múzeumot építettek neki, ahol évente százezrek szemlélik meg a katonai őrültség eme szimbólumát.
[Részletek...] | [1612-10-22] Moszkva felszabadulása a lengyel uralom alól. Az orosz egyház e napon ma is ünnepli a városnak a Szűzanya közbenjárására történt megszabadulását. A várost ostromló Pozsarszkij herceg ugyanis az orosz táborba hozatta a Kazanyi Kegyképet, s a végső, győztes ostrom előtt három napig imádkoztak és böjtöltek előtte.
(Vajon a lengyelek vagy az oroszok tisztelik jobban a Szűzanyát?)
[Részletek...] | [1582-10-15] A Gergely-naptár bevezetése. Magyarországon a pozsonyi országgyűlés fogadta el 1588-ban.
Sokfelé (pl. Oroszország, Törökország, Görögország, Kína) csak a huszadik században vették át. Hivatalos célokra ma az egész világon ezt használják.
[Részletek...] | | [0000-00-00] [idezet] A kérdés[Részletek...] |
|
