|
|  | |
Találatok száma: 74 | [2002-10-26] [idezet]  A "Nem a mi nevünkben" elnevezésű pacifista mozgalom és más szervezetek Washingtonban a vietnami háború óta a legnagyobb, több mint százezres háborúellenes tüntetést tartották. A háborúellenesek nemzetközi koalíciója, az ANSWER egyidejűleg San Franciscóban, Rómában, Berlinben, Koppenhágában, Tokióban és Mexikóvárosban is megmozdulásokat tartott.
(háború, tüntetés)
[Részletek...] | [1999-10-20] [idezet] Berlini nyilatkozat a gyermekek "katonának-használata" ellen.
300 ezer fiatalkorú harcol a hadseregekben.
Félkatonai ifjúsági szervezeteik miatt sok ország akadályozza a 18 éves korhatár nemzetközi egyezményben való rögzítését. www.child-soldiers.org
(egyezmény)
[Részletek...] | [1997-09-06] Solti György (Sir George Solti) karmester, zongoraművész születése (+1997. szept. 6.). Az 1930-as évek végén eltávozott Magyarországról. Volt a Bajor Állami Operaház zeneigazgatója, a Frankfurti Városi Operaház művészeti igazgatója, a londoni Covent Garden zeneigazgatója, a chicagói szimfonikus zenekar főigazgatója, a berlini, majd a londoni Filharmonikusok vezető karmestere. 1972-ben az angol királynő lovaggá avatta. A klasszikus és a romantikus zene kiváló tolmácsolójaként vált világhírűvé.
(halál)
[Részletek...] | [1992-05-15] A berlini igazságügyi hatóságok vádat emeltek Erich Honecker, volt keletnémet párt- és állami vezeto, illetve más személyek ellen „eroszakos cselekmények engedélyezése” miatt. Bunük a berlini fal és a német-német határ egyéb szakaszaira kiadott úgynevezett tuzparancs volt, aminek következtében a határ keleti oldalán több mint 200 ember lelte halálát.
[Részletek...] | [1992-05-06] Marlene Dietrich (Maria Magdalena von Losch) német-amerikai filmszínésznő, sanzonénekesnő születése (+1992. máj. 6.). Az 1930-as évek végén amerikai állampolgár lett. Leghíresebb filmjei: Kék angyal, Sanghaj Expressz, Szőke Vénusz, Ítélet Nürnbergben. Megkapta a francia Becsületrendet. Születésének 100. évfordulóján szülővárosa, Berlin hivatalosan bocsánatot kért azért, hogy a II. világháború idején árulónak tekintették. 2002-ben posztumusz díszpolgári címmel tüntették ki.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1990-06-22] nnepélyes keretek között felszámolták a Checkpoint Charlie amerikai ellenőrző pontot Berlin Mitte és Kreuzberg kerületeinek határán.
[Részletek...] | [1989-11-17] Bársonyos forradalom Prágában.
A berlini fal leomlásához egy hétre szabad választásokat követelő békés tüntetés indult Prágában, hogy megemlékezzen a Cseh-Morva Protektorátusban a nácik által kivégzett cseh diákokról. A rendőrség brutálisan feloszlatta, 143 embert letartóztattak. De a megmozdulás néhány nap alatt országos méreteket öltött, majd 24-én lemondott a kommunista párt vezetősége. December 29-én a parlament Václav Havel írót választotta az ország elnökévé.
(tüntetés)
[Részletek...] | [1989-11-09] A Berlini Fal felállítása. 1989. nov. 9-én omlott le.
1958-ban Hruscsov megkísérelte, hogy a nyugati hatalmakat eltávolítsa Nyugat-Berlinből. Amikor ez meghiúsult, 1961 nyarán jóváhagyta, hogy felépítsék a falat. Nyugat-Berlint 185 kilométer hosszú fallal vették körül, amelyből 46 kilométer a városon belül húzódott.
A falat később folyamatosan "modernizálták": tulajdonképpen két, 3,5-4 méter magas betonfalat építettek, amelyek között megfigyelőtornyok, bunkerek, jelzőkészülékek, kutyák, különböző akadályrendszerek nehezítették a menekülést.
A fal fennállása alatt 192 menekülőt lőttek le, mintegy ötezer főnek sikerült átjutnia, s körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben.
[Részletek...] | [1989-11-09] A Berlini Fal leomlása.
[Részletek...] | [1989-11-04] Egymillió kelet-német tüntetése a kommunista uralom ellen (Kelet-Berlin).
(tüntetés)
[Részletek...] | [1989-07-16] Herbert von Karajan osztrák karmester születése (+1989. júl. 16.). 1929-ben első karmesternek szerződtette az ulmi városi színház. 30 éves korában Berlinben Wagner Trisztán és Izoldájával ért el igazi világsikert. A nácik hatalomra jutása után belépett a nemzetiszocialista pártba. Hamarosan főzeneigazgatóvá nevezték ki Aachenben. Dirigált a Salzburgi Ünnepi Játékokon, miután nagy példaképe, Arturo Toscanini az Anschluss miatt lemondta ottani fellépéseit. A Harmadik Birodalomban állami karmesterré nevezték ki. Karmesteri pályafutása a II. világháború után teljesedett ki, miután megbocsátották neki együttműködését a nácikkal. 1948-ban vezényelte első ízben a Bécsi Filharmonikusokat, és ebben az évben kezdett operát rendezni a milánói Scalában. 1955-től 1989-ig a Berlini Filharmonikusok élén állt, 1956 és 1964 között a bécsi Staatsoper vezetője, majd a Salzburgi Ünnepi Játékok teljhatalmú irányítója. Operakarmesterként és koncert-dirigensként egyaránt a XX. század legkiválóbbjai közé tartozott. Többször vendégszerepelt Budapesten is.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1984-05-31] Háborúellenes múzeumot és béke-könyvtárat nyitott az Evangélikus egyház Berlinben.
Több mint félszáz békemúzeum van a világon, a legrégebbi Hágában (1913).
(háború)
[Részletek...] | [1982-12-20] Arthur Rubinstein lengyel származású zongoraművész halála (szül. 1887. jan. 28.). 12 éves korában Berlinben hangversenyezett először. Főleg romantikus szerzők műveiből összeállított repertoárjával sikereket aratott a világ minden táján. Chopin legavatottabb tolmácsolójaként tartották számon.
(halál)
[Részletek...] | [1980-03-31] Jesse Owens afro-amerikai atléta (vágtázó és távolugró) születése (+1980. márc. 31.). 1935-ben 45 perc alatt négy világcsúcsot ért el. Az 1936-os berlini olimpián Adolf Hitler fajelméletét megcáfolva négy aranyérmet szerzett.
(halál)
[Részletek...] | [1976-01-30] Czóbel Béla Kossuth-díjas (1948) festő születése (+1976. jan. 30.). Hollandiában, Berlinben, Párizsban élt, az 1930-as évektől a nyarakat Magyarországon töltötte, ekkor alakult ki sajátos festői világa, amelynek alapja a természetelvűség. Témái főként csendéletek, enteriőrök, tájak és aktok. Szentendrén 1975-ben múzeum nyílt műveinek bemutatására.
(halál)
[Részletek...] | [1964-05-30] Szilárd Leó magyar emigráns fizikus, biofizikus, atomtudós születése (+1964. máj. 30.). Berlinben doktorált, Einstein munkatársa volt. Hitler hatalomra kerülése után Angliában, majd Amerikában élt. Enrico Fermivel őt illette az atomreaktor szabadalma, amit jelképes 1 dollárért adott el az USÁ-nak.
Az 1940-es évek elején részt vett az atomfegyver kidolgozásában. 1945 tavaszán Einsteinnel együtt figyelmeztette az amerikai elnököt az atombomba bevetésének szükségtelen voltára, de hiába. Később az atomfegyverek korlátozásának egyik legaktívabb harcosává vált.
A második világháború után kezdte alkalmazni a fizikai kutatás módszereit a biológiában, őt szokás a biofizika megteremtőjének tekinteni.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1963-12-20] először nyitották meg a berlini falat egy napra a nyugat-berliniek előtt, hogy meglátogathassák a kelet-berlini rokonaikat.
[Részletek...] | [1961-08-13] [idezet] A Berlini Fal felállítása. 1989. nov. 9-én omlott le.
1958-ban Hruscsov megkísérelte, hogy a nyugati hatalmakat eltávolítsa Nyugat-Berlinből. Amikor ez meghiúsult, 1961 nyarán jóváhagyta, hogy felépítsék a falat. Nyugat-Berlint 185 kilométer hosszú fallal vették körül, amelyből 46 kilométer a városon belül húzódott.
A falat később folyamatosan "modernizálták": tulajdonképpen két, 3,5-4 méter magas betonfalat építettek, amelyek között megfigyelőtornyok, bunkerek, jelzőkészülékek, kutyák, különböző akadályrendszerek nehezítették a menekülést.
A fal fennállása alatt 192 menekülőt lőttek le, mintegy ötezer főnek sikerült átjutnia, s körülbelül ugyanennyit fogtak el menekülés közben.
[Részletek...] | [1956-08-14] Bertolt Brecht német drámaíró, költő, kritikus, színházi rendező halála (szül. 1898. febr. 10.). Koldusopera, Mahagonny, Állítsátok meg Arturo Uit, Kurázsi mama, Kaukázusi krétakör. Feleségével megalapította a Berliner Ensamble színházat.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1953-09-23] A Szovjetunióban egy katonai bíróság halálra ítélte és még aznap ki is végezték Walter-Erich Linse német jogászt (szül. 1903., Chemnitz).
1949-ben Nyugat-Berlinbe menekült, ahol 1951 januárjában belépett a Szabad Jogászok Vizsgálóbizottságába és erőteljesen harcolt az NDK kisajátító gazdaságpolitikája ellen. 1952. július 8-án reggel, amint elhagyta az amerikai szektorban lévő lakását, négyen rátámadtak, lábon lőtték és autóval egy előre felnyitott sorompón át a szovjet szektorba hurcolták. Szabadon bocsátása érdekében mind német, mind pedig neves külföldi személyiségek, valamint befolyásos nemzetközi szervezetek számtalan felhívással fordultak a kelet-német, illetve a megszálló szovjet hatóságokhoz. Csak 1996-ban derült ki, hogy már 1953-ban kivégezték.
A szovjet megszálló hatóságok az NDK területén, illetve a Szovjetunióban mintegy 70 ezer németet állítottak bíróság elé és ítéltek el.
[Részletek...] | [1953-08-29] Mihály Dénes gépészmérnök halála (szül. 1894. júl. 7.). A távolbalátás nemzetközileg ismert úttörője. 1919-ben mutatta be Telehor nevű készülékét, a mai televízió előfutárát. Továbbfejlesztett találmányával 1929. március 8-án a berlin-witzlebeni rádióállomáson keresztül - először a világon - mozgó televíziós közvetítést adott.
(halál, találmány)
[Részletek...] | [1953-08-29] Mihály Dénes mérnök születése (+1953. aug. 29.). 1919-ben mutatta be Telehor nevű készülékét, a mai televízió előfutárát. Továbbfejlesztett találmányával 1929. március 8-án a berlin-witzlebeni rádióállomáson keresztül, először a világon mozgó televíziós közvetítést adott.
(halál, találmány)
[Részletek...] | [1953-06-17] Felkelés tört ki a Német Demokratikus Köztársaságban (NDK). A zavargások kiterjedtek az állam egész területére és rendszerellenes felkeléssé szélesedtek. A megmozdulást a szovjet megszálló erők június 19-re egész Kelet-Németországban leverték. A felkelés néhány állítólagos vezetőjét, köztük egy nyugat-berlini lakost, statáriális eljárás után agyonlőtték. Az NDK szerint a halottak száma 21, a sebesülteké 187 volt, a szabadságvesztésre ítéltek számát 1200-ra becsülték.
[Részletek...] | [1952-12-24] Berlinben bemutatták Michael Curtis (Kertész Mihály) Casablanca című legendás filmjét Ingrid Bergman és Humphrey Bogart főszereplésével.
[Részletek...] | [1952-04-02] Molnár Ferenc író, újságíró születése (+1952. ápr. 2.). Első színdarabját 1902-ben mutatták be, s azt követően szinte minden évben új darabbal jelentkezett, amelyeket nemcsak a magyar, hanem a külföldi színházakban is állandóan játszottak. Szórakoztató színműveit (Liliom, A hattyú, Olympia, Egy, kettő, három, Játék a kastélyban) egy részéből tévéjáték is készült. Regényei közül a Pál utcai fiúk a legsikeresebb, nagyon sok nyelvre lefordították, magyar-amerikai film is készült belőle. Összes művei 1928-ban 20 kötetben jelentek meg. 1931-ben Svájcba, majd 62. születésnapján, 1940. jan. 12-én az USÁ-ba költözött, New York-ban halt meg.
Vészi Margit és Fedák Sári után Darvas Lili volt Molnár Ferenc harmadik felesége, akivel (már a házasságkötés előtt megegyezve) nyitott házasságban éltek. Darvas Lili jó barátságot ápolt férje titkárnő-kedvesével, a négy nyelven beszélő, nagy műveltségű, vele egykorú elvált asszonnyal, Bartha Wandával. Közben Molnár tudtával ő is hosszú szerelmi viszonyt folytatott egy nála négy évvel fiatalabb osztrák szinésszel. Fedák Sári viszont sztár-szinésznőként még azt sem engedte, hogy amikor Berlinben szerepel, ott egyidejűleg más színházban Molnár-darabot játsszanak, vagy feleség-utódja, Darvas Lili fellépjen. A színházigazgatóknak el kellett kerülniük az ilyen időbeli egybeeséseket.
- + -
"...rendesen a legostobább egyszersmind a leglármásabb is" - írta Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című művében.
(halál)
[Részletek...] | [1948-06-23] Berlini válság. A szovjet hatóságok lezárták a Berlin és Nyugat-Németország közti utakat. A nyugati hatalmak június 26-án légihidat nyitottak a nyugati városrész ellátására. A két szektorban külön közigazgatás alakult.
[Részletek...] | [1947-10-04] Max Karl Ernst Ludwig Planck német fizikus születése (+1947. okt. 4.). A kvantumelmélet megalapozásáért fizikai Nobel-díjat kapott 1918-ban.
1900-ban felismerte, hogy a hőmérsékleti sugárzás energiája nem folytonos, hanem kis kvantumokból áll. Valamely kvantum számértéke a sugárzás frekvenciája szorozva a "h" Planck-féle állandóval. Eredményeiről 1900. december 14-én számolt be a berlini Fizikai Társaság előtt, ez a nap a kvantumelmélet születésnapja.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1944-07-20] Magas rangú német tisztek merényletet kíséreltek meg Adolf Hitler ellen, sikertelenül. Claus von Stauffenberget még aznap kivégezték. Berlinben emlékművük van.
[Részletek...] | [1943-08-09] Berlinben kivégezték Franz Jägerstätter 3 gyermekes osztrák katolikus katonaság-megtagadót. (Bővebben: bocs.hu)
[Részletek...] | [1940-09-05] Michael Lerpscher német katolikus katonaság-megtagadót lefejezték Berlinben.
[Részletek...] | [1940-01-12] Molnár Ferenc író, újságíró születése (+1952. ápr. 2.). Első színdarabját 1902-ben mutatták be, s azt követően szinte minden évben új darabbal jelentkezett, amelyeket nemcsak a magyar, hanem a külföldi színházakban is állandóan játszottak. Szórakoztató színműveit (Liliom, A hattyú, Olympia, Egy, kettő, három, Játék a kastélyban) egy részéből tévéjáték is készült. Regényei közül a Pál utcai fiúk a legsikeresebb, nagyon sok nyelvre lefordították, magyar-amerikai film is készült belőle. Összes művei 1928-ban 20 kötetben jelentek meg. 1931-ben Svájcba, majd 62. születésnapján, 1940. jan. 12-én az USÁ-ba költözött, New York-ban halt meg.
Vészi Margit és Fedák Sári után Darvas Lili volt Molnár Ferenc harmadik felesége, akivel (már a házasságkötés előtt megegyezve) nyitott házasságban éltek. Darvas Lili jó barátságot ápolt férje titkárnő-kedvesével, a négy nyelven beszélő, nagy műveltségű, vele egykorú elvált asszonnyal, Bartha Wandával. Közben Molnár tudtával ő is hosszú szerelmi viszonyt folytatott egy nála négy évvel fiatalabb osztrák szinésszel. Fedák Sári viszont sztár-szinésznőként még azt sem engedte, hogy amikor Berlinben szerepel, ott egyidejűleg más színházban Molnár-darabot játsszanak, vagy feleség-utódja, Darvas Lili fellépjen. A színházigazgatóknak el kellett kerülniük az ilyen időbeli egybeeséseket.
- + -
"...rendesen a legostobább egyszersmind a leglármásabb is" - írta Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című művében.
[Részletek...] | [1939-11-08] Hitler a szokásosnál jóval rövidebb beszédet tartott az 1923-as sörpuccs éves megemlékezésén Münchenben és az ünneplőket faképnél hagyva visszasietett Berlinbe, így megúszott egy merényletet. Távozása után 13 perccel a Georg Elser 36 éves asztalos által elrejtett robbanószerkezet rombadöntötte a sörpincét. Elsert - egy háború utáni monstre pert tervezve neki - koncentrációs táborba zárták, de később a háború kedvezőtlen alakulása miatt per nélkül agyonlőtték.
Hitler ellen negyvennél több merényletet kíséreltek meg, főleg a háború őrültségét átlátó magasrangú német katonatisztek.
(háború)
[Részletek...] | [1936-08-01] A XI. nyári olimpia kezdete Berlinben. A feketebőrű amerikai atléta, Jesse Owens 4 aranyérmet nyert.
(Hitler és fajelmészei tajtékzottak.)
[Részletek...] | [1933-02-27] A német nemzetiszocialisták 1933 január végi hatalomra jutásukat követően felgyújtották a berlini parlament épületét, a Reichstagot.
A következő nap Hitler felfüggesztette az alkotmányt és feloszlatta a pártokat. A merénylettel a kommunistákat gyanúsították meg, akik ellen hajtóvadászat indult. Letartóztatták a német kommunista párt több tagját, majd Georgi Dimitrovot és a bolgár kommunista párt Berlinben tartózkodó másik két tagját is. A szept. 21-től dec. 23-ig zajló lipcsei perben Dimitrovot bizonyítékok hiányában felmentették. A bűncselekményben részes holland Marinus van der Lubbét, aki bevallotta a gyújtogatást, halálra ítélték és 1934. január 10-én kivégezték.
[Részletek...] | [1920-06-21] Eberhard Arnold és felesége, Emmy feladták berlini lakásukat és egy Sannerz nevű pici német faluba költöztek barátaikkal. Az önkéntes egyszerűség, osztozás és erőszakmentesség életformájából, közel a természethez és Istenhez, született meg a Bruderhof közösség. A hitleri üldöztetés elől Lichtenstein-be, majd Angliába, majd (mivel ott ellenség németekként kezelték őket) Dél-Amerikába menekültek. Ma amerikai és angliai önálló kis falvakban élnek.
bruderhof.com
[Részletek...] | [1919-11-22] Simonyi Zsigmond nyelvtudós, akadémikus születése Veszprémben (+1919. nov. 22.). Bpesten, Lipcsében, Berlinben és Párizsban tanult. Egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1879, r. 1893). 1895-től a Magyar Nyelvőr, 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Négy évtizeden át a magyar nyelvészek új nemzedékeit nevelte fel. Megteremtette az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerűsítette. 1903-ban a közoktatásügyi min. megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott.
A Tanácsköztársaság alatt tanúsított haladó magatartásáért elszenvedett üldöztetések a beteg tudós halálához vezettek.
(halál)
[Részletek...] | [1918-11-11] A 10 millió áldozatot követelő I. világháború vége.
November 11-én Németország képviselőinek a franciaországi Compiégne-ben kellett aláírni a fegyverszünetet az antant előtt.
Németországban a vesztes háború végén forradalmi helyzet alakult ki. Elmenekültek a tartományok uralkodói, s országszerte forradalmi tanácsok alakultak. November 9-én Berlinben kikiáltották a köztársaságot, II Vilmos császár lemondott, és 10-én elmenekült.
Megalakult az önálló Ausztria. E napon mondott le I. Károly felségjogai Ausztriában való gyakorlásáról. Másnap megalakult az új, önálló köztársaság, melynek demokratikus alkotmányát 1920-ban dolgozták ki és fogadták el.
Lengyelország 120 éves idegen uralom után visszanyerte önállóságát. November elején Lublinban ideiglenes kormány alakult, november 11-én kikiáltották a köztársaságot.
(háború)
[Részletek...] | [1917-10-15] Mata Hari (Margaretha Gertrude Zelle) holland táncosnő, kém kivégzése (szül. 1876. aug. 7.). Évekig élt férjével a Távol-Keleten, majd válása után hazatért, és táncosnő lett. Fellépett Berlinben, Londonban, Párizsban és Madridban, s több magas rangú politikus szeretője volt. Ez játszott közre abban, hogy sokan kémnek hitték, s ha volt is némi alapja a feltételezésnek, közel sem volt szuperkém. Döntő bizonyítékok nélkül fogták perbe a franciák a németek javára végzett kémkedés vádjával. Halálra ítélték, és kivégezték. Színpadi neve, a Mata Hari malájul a nap szemét jelenti.
(halál)
[Részletek...] | [1917-10-15] Mata Hari (Margaretha Gertrude Zelle) holland táncosnő, kém születése (+1917. okt. 15.). 1905-ben Párizsban lépett fel először. 1908-ban Berlinben szervezték be a németek, 1916-tól a francia hírszerzésnek is dolgozott. 1917-ben a franciák kivégezték.
(Jelentéktelen kém volt, a háborús őrület áldozata. Az életéről szóló leghíresebb film Greta Garbóval készült.)
(háború, halál)
[Részletek...] | [1913-12-12] Jesse Owens amerikai atléta születése. 1936-ban 4 aranyérmet szerzett Berlinben, ezzel 'tönkretette' Hitler Olimpiáját, aki nem volt hajlandó vele kezet fogni, hiszen színesbőrű volt, valamint megelőzte a németek kedvencét, Luz Longot a távolugrásban.
(születés)
[Részletek...] | [1913-09-12] Jesse Owens afro-amerikai atléta (vágtázó és távolugró) születése (+1980. márc. 31.). 1935-ben 45 perc alatt négy világcsúcsot ért el. Az 1936-os berlini olimpián Adolf Hitler fajelméletét megcáfolva négy aranyérmet szerzett.
(születés)
[Részletek...] | [1912-10-21] Solti György (Sir George Solti) karmester, zongoraművész születése (+1997. szept. 6.). Az 1930-as évek végén eltávozott Magyarországról. Volt a Bajor Állami Operaház zeneigazgatója, a Frankfurti Városi Operaház művészeti igazgatója, a londoni Covent Garden zeneigazgatója, a chicagói szimfonikus zenekar főigazgatója, a berlini, majd a londoni Filharmonikusok vezető karmestere. 1972-ben az angol királynő lovaggá avatta. A klasszikus és a romantikus zene kiváló tolmácsolójaként vált világhírűvé.
(születés)
[Részletek...] | [1908-04-05] Herbert von Karajan osztrák karmester születése (+1989. júl. 16.). 1929-ben első karmesternek szerződtette az ulmi városi színház. 30 éves korában Berlinben Wagner Trisztán és Izoldájával ért el igazi világsikert. A nácik hatalomra jutása után belépett a nemzetiszocialista pártba. Hamarosan főzeneigazgatóvá nevezték ki Aachenben. Dirigált a Salzburgi Ünnepi Játékokon, miután nagy példaképe, Arturo Toscanini az Anschluss miatt lemondta ottani fellépéseit. A Harmadik Birodalomban állami karmesterré nevezték ki. Karmesteri pályafutása a II. világháború után teljesedett ki, miután megbocsátották neki együttműködését a nácikkal. 1948-ban vezényelte első ízben a Bécsi Filharmonikusokat, és ebben az évben kezdett operát rendezni a milánói Scalában. 1955-től 1989-ig a Berlini Filharmonikusok élén állt, 1956 és 1964 között a bécsi Staatsoper vezetője, majd a Salzburgi Ünnepi Játékok teljhatalmú irányítója. Operakarmesterként és koncert-dirigensként egyaránt a XX. század legkiválóbbjai közé tartozott. Többször vendégszerepelt Budapesten is.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1907-09-04] Edvard Hagerup Grieg norvég zeneszerző születése (+1907. szept. 4.). A XIX. századi Norvégia egyik vezető alakja. Apja brit konzul volt Bergenben. 1897-ben a berlini akadémia tagja lett. A norvég népi hagyományokban gyökerező zenéjét kifinomult líraiság jellemzi.
(halál)
[Részletek...] | [1901-12-27] Marlene Dietrich (Maria Magdalena von Losch) német-amerikai filmszínésznő, sanzonénekesnő születése (+1992. máj. 6.). Az 1930-as évek végén amerikai állampolgár lett. Leghíresebb filmjei: Kék angyal, Sanghaj Expressz, Szőke Vénusz, Ítélet Nürnbergben. Megkapta a francia Becsületrendet. Születésének 100. évfordulóján szülővárosa, Berlin hivatalosan bocsánatot kért azért, hogy a II. világháború idején árulónak tekintették. 2002-ben posztumusz díszpolgári címmel tüntették ki.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1900-12-14] A kvantumelmélet születése: Max Planck német fizikus a berlini Fizikai Társaság előtt beszámolt felismeréséről, hogy a hőmérsékleti sugárzás energiája nem folytonos, hanem kis kvantumokból áll.
[Részletek...] | [1899-03-06] Szabadalmaztatta az aszpirint Berlinben, a császári Szabadalmi Hivatalban Felix Hoffmann. 1904 óta kapható tabletta formájában. Láz- és fájdalomcsillapító, valamint gyulladásgátló hatása mellett hatékonyan használható még számos betegség megelőzésében és gyógyításában is.
[Részletek...] | [1898-06-11] Emil Berliner elkészítette Hannoverben az első hanglemezt.
[Részletek...] | [1898-02-11] Szilárd Leó magyar emigráns fizikus, biofizikus, atomtudós születése (+1964. máj. 30.). Berlinben doktorált, Einstein munkatársa volt. Hitler hatalomra kerülése után Angliában, majd Amerikában élt. Enrico Fermivel őt illette az atomreaktor szabadalma, amit jelképes 1 dollárért adott el az USÁ-nak.
Az 1940-es évek elején részt vett az atomfegyver kidolgozásában. 1945 tavaszán Einsteinnel együtt figyelmeztette az amerikai elnököt az atombomba bevetésének szükségtelen voltára, de hiába. Később az atomfegyverek korlátozásának egyik legaktívabb harcosává vált.
A második világháború után kezdte alkalmazni a fizikai kutatás módszereit a biológiában, őt szokás a biofizika megteremtőjének tekinteni.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1898-02-10] Bertolt Brecht német drámaíró, költő, kritikus, színházi rendező halála (szül. 1898. febr. 10.). Koldusopera, Mahagonny, Állítsátok meg Arturo Uit, Kurázsi mama, Kaukázusi krétakör. Feleségével megalapította a Berliner Ensamble színházat.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1897-11-03] Schwarz Dávid, az 1897 elején elhunyt magyar feltaláló első merev vázú, alumíniumból készült, kormányozható léghajója felszállt a Berlin melletti tempelhofi repülőtéren. A műszakilag nem kellően képzett vezető miatt a földetérés során összetört a gép, ennek ellenére bebizonyosodott a konstrukció életképessége. A találmányt Schwarz özvegye eladta Zeppelinnek, aki ezt felhasználva alkotta meg a róla elnevezett léghajót.
(találmány)
[Részletek...] | [1894-07-07] Mihály Dénes mérnök születése (+1953. aug. 29.). 1919-ben mutatta be Telehor nevű készülékét, a mai televízió előfutárát. Továbbfejlesztett találmányával 1929. március 8-án a berlin-witzlebeni rádióállomáson keresztül, először a világon mozgó televíziós közvetítést adott.
(születés, találmány)
[Részletek...] | [1894-07-07] Mihály Dénes gépészmérnök halála (szül. 1894. júl. 7.). A távolbalátás nemzetközileg ismert úttörője. 1919-ben mutatta be Telehor nevű készülékét, a mai televízió előfutárát. Továbbfejlesztett találmányával 1929. március 8-án a berlin-witzlebeni rádióállomáson keresztül - először a világon - mozgó televíziós közvetítést adott.
(születés, találmány)
[Részletek...] | [1888-05-16] Emile Berliner német-amerikai feltaláló bemutatta gramofonját Philadelphiában. (Thomas Edison lemásolta s az ő nevével terjedt el.)
[Részletek...] | [1887-11-08] Emile Berliner amerikai feltaláló szept. 28-án beadott kérelmére megkapta a szabadalmat a gramofonra. 1896-tól teljesen kiszorította Edison fonográfját.
[Részletek...] | [1887-01-28] Arthur Rubinstein lengyel származású zongoraművész halála (szül. 1887. jan. 28.). 12 éves korában Berlinben hangversenyezett először. Főleg romantikus szerzők műveiből összeállított repertoárjával sikereket aratott a világ minden táján. Chopin legavatottabb tolmácsolójaként tartották számon.
(születés)
[Részletek...] | [1883-09-04] Czóbel Béla Kossuth-díjas (1948) festő születése (+1976. jan. 30.). Hollandiában, Berlinben, Párizsban élt, az 1930-as évektől a nyarakat Magyarországon töltötte, ekkor alakult ki sajátos festői világa, amelynek alapja a természetelvűség. Témái főként csendéletek, enteriőrök, tájak és aktok. Szentendrén 1975-ben múzeum nyílt műveinek bemutatására.
(születés)
[Részletek...] | [1882-04-27] A Berlin közelében fekvő Halenseeben elindult a világ első trolibusza.
[Részletek...] | [1881-05-12] Megindult a világ első rendszeres villamosjárata a Berlin közelében fekvő Lichterfeld pályaudvarától a két és fél kilométernyire fekvő Kadett Intézetig.
[Részletek...] | [1878-07-13] sszeült és egy hónapig tartott az orosz-török háborút lezáró berlini kongresszus. A végén az európai nagyhatalmak szerződése több állam - például Szerbia és Montenegro - függetlenségét is elismerte, míg más országok idegen uralom alá kerültek. Anglia ekkor kapta meg Ciprust, Oroszország pedig Besszarábiát és Örményországot. Az Osztrák-Magyar Monarchia szabad kezet kapott Bosznia és Hercegovina megszállására.
(háború)
[Részletek...] | [1878-01-12] Molnár Ferenc író, újságíró születése (+1952. ápr. 2.). Első színdarabját 1902-ben mutatták be, s azt követően szinte minden évben új darabbal jelentkezett, amelyeket nemcsak a magyar, hanem a külföldi színházakban is állandóan játszottak. Szórakoztató színműveit (Liliom, A hattyú, Olympia, Egy, kettő, három, Játék a kastélyban) egy részéből tévéjáték is készült. Regényei közül a Pál utcai fiúk a legsikeresebb, nagyon sok nyelvre lefordították, magyar-amerikai film is készült belőle. Összes művei 1928-ban 20 kötetben jelentek meg. 1931-ben Svájcba, majd 62. születésnapján, 1940. jan. 12-én az USÁ-ba költözött, New York-ban halt meg.
Vészi Margit és Fedák Sári után Darvas Lili volt Molnár Ferenc harmadik felesége, akivel (már a házasságkötés előtt megegyezve) nyitott házasságban éltek. Darvas Lili jó barátságot ápolt férje titkárnő-kedvesével, a négy nyelven beszélő, nagy műveltségű, vele egykorú elvált asszonnyal, Bartha Wandával. Közben Molnár tudtával ő is hosszú szerelmi viszonyt folytatott egy nála négy évvel fiatalabb osztrák szinésszel. Fedák Sári viszont sztár-szinésznőként még azt sem engedte, hogy amikor Berlinben szerepel, ott egyidejűleg más színházban Molnár-darabot játsszanak, vagy feleség-utódja, Darvas Lili fellépjen. A színházigazgatóknak el kellett kerülniük az ilyen időbeli egybeeséseket.
- + -
"...rendesen a legostobább egyszersmind a leglármásabb is" - írta Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című művében.
(születés)
[Részletek...] | [1876-08-07] Mata Hari (Margaretha Gertrude Zelle) holland táncosnő, kém születése (+1917. okt. 15.). 1905-ben Párizsban lépett fel először. 1908-ban Berlinben szervezték be a németek, 1916-tól a francia hírszerzésnek is dolgozott. 1917-ben a franciák kivégezték.
(Jelentéktelen kém volt, a háborús őrület áldozata. Az életéről szóló leghíresebb film Greta Garbóval készült.)
(háború, születés)
[Részletek...] | [1876-08-07] Mata Hari (Margaretha Gertrude Zelle) holland táncosnő, kém kivégzése (szül. 1876. aug. 7.). Évekig élt férjével a Távol-Keleten, majd válása után hazatért, és táncosnő lett. Fellépett Berlinben, Londonban, Párizsban és Madridban, s több magas rangú politikus szeretője volt. Ez játszott közre abban, hogy sokan kémnek hitték, s ha volt is némi alapja a feltételezésnek, közel sem volt szuperkém. Döntő bizonyítékok nélkül fogták perbe a franciák a németek javára végzett kémkedés vádjával. Halálra ítélték, és kivégezték. Színpadi neve, a Mata Hari malájul a nap szemét jelenti.
(születés)
[Részletek...] | [1858-04-23] Max Karl Ernst Ludwig Planck német fizikus születése (+1947. okt. 4.). A kvantumelmélet megalapozásáért fizikai Nobel-díjat kapott 1918-ban.
1900-ban felismerte, hogy a hőmérsékleti sugárzás energiája nem folytonos, hanem kis kvantumokból áll. Valamely kvantum számértéke a sugárzás frekvenciája szorozva a "h" Planck-féle állandóval. Eredményeiről 1900. december 14-én számolt be a berlini Fizikai Társaság előtt, ez a nap a kvantumelmélet születésnapja.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1853-01-01] Simonyi Zsigmond nyelvtudós, akadémikus születése Veszprémben (+1919. nov. 22.). Bpesten, Lipcsében, Berlinben és Párizsban tanult. Egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1879, r. 1893). 1895-től a Magyar Nyelvőr, 1903-tól a Nyelvészeti Füzetek szerkesztője. Négy évtizeden át a magyar nyelvészek új nemzedékeit nevelte fel. Megteremtette az összehasonlító mondattant. A nyelvtudomány eredményeit az iskolai nyelvtanokban népszerűsítette. 1903-ban a közoktatásügyi min. megbízásából elkészítette az új iskolai helyesírást, amelyet csaknem az egész irodalmi élet is elfogadott.
A Tanácsköztársaság alatt tanúsított haladó magatartásáért elszenvedett üldöztetések a beteg tudós halálához vezettek.
(születés)
[Részletek...] | [1843-06-15] Edvard Hagerup Grieg norvég zeneszerző születése (+1907. szept. 4.). A XIX. századi Norvégia egyik vezető alakja. Apja brit konzul volt Bergenben. 1897-ben a berlini akadémia tagja lett. A norvég népi hagyományokban gyökerező zenéjét kifinomult líraiság jellemzi.
(születés)
[Részletek...] | [1835-04-08] Wilhelm von Humboldt német államférfi, nyelvtudós születése (+1835. ápr. 8.). A német művelődésügy egyik úttörője. 1810-ben az ő kezdeményezésére hozták létre Berlinben a később róla elnevezett Humboldt Egyetemet.
(halál)
[Részletek...] | [1835-04-08] Wilhelm von Humboldt német nyelvtudós halála (szül. 1767. jún. 22.). A német művelődésügy egyik úttörője, 1810-ben az ő kezdeményezésére hozták létre Berlinben a később róla elnevezett Humboldt Egyetemet.
(halál)
[Részletek...] | [1820-06-25] Georg Wilhelm Friedrich Hegel Berlinben befejezte A jogfilozófia alapvonalai c. kézikönyvét.
- + -
„Csak vesd meg a tudományt meg az észt, / Az ember legfőbb erejét! / S ha az ördögnek magát el nem is adta volna, / Mégis el kell majd buknia.” (Goethe, Faust. I. rész)
„Igaz ugyan, hogy a jámborság is a … széttagolódott igazságot az érzelem egyszerűbb szemléletévé egybe göngyölíti, de ha ez a helyes jámborság, akkor feladja e régió formáját, mihelyt a belsőből kilépve az eszme kibontakozásának és kinyilatkoztatott gazdagságának nappalába lép, s belső istentiszteletéből magával hozza a tiszteletet egy önmagában létező, az érzelem szubjektív formája felett álló igazság és törvények iránt.”
(törvény)
[Részletek...] | [1810-10-10] A Humboldt egyetem alapító szenátusi ülése. A német Humboldt-fivérek által Berlinben alapított egyetem néve eleinte III. Frigyes Vilmos egyetem volt, 1949-ben kapta a nagy humanista, Wilhelm von Humboldt nevét.
(Uralkodó helyett értelmiségi – a magyar bankókról viszont eltűnt Ady, Bartók, s csupa, király, politikus – s csupa férfi - került rájuk.)
[Részletek...] | [1788-12-14] Carl Philipp Emmanuel Bach német zeneszerző halála (szül. 1714. márc. 8.). Johann Sebastian Bach második fia, 1741-ben II. Frigyes porosz király udvari zenésze Berlinben, 1767-től Hamburg öt főtemplomának zeneigazgatója és kántora volt. Több száz művet írt, köztük 19 szimfóniát és 50 zongoraversenyt. Jelentősek pedagógiai művei.
(halál)
[Részletek...] | [1767-06-22] Wilhelm von Humboldt német nyelvtudós halála (szül. 1767. jún. 22.). A német művelődésügy egyik úttörője, 1810-ben az ő kezdeményezésére hozták létre Berlinben a később róla elnevezett Humboldt Egyetemet.
(születés)
[Részletek...] | [1767-06-22] Wilhelm von Humboldt német államférfi, nyelvtudós születése (+1835. ápr. 8.). A német művelődésügy egyik úttörője. 1810-ben az ő kezdeményezésére hozták létre Berlinben a később róla elnevezett Humboldt Egyetemet.
(születés)
[Részletek...] | [1714-03-08] Carl Philipp Emmanuel Bach német zeneszerző halála (szül. 1714. márc. 8.). Johann Sebastian Bach második fia, 1741-ben II. Frigyes porosz király udvari zenésze Berlinben, 1767-től Hamburg öt főtemplomának zeneigazgatója és kántora volt. Több száz művet írt, köztük 19 szimfóniát és 50 zongoraversenyt. Jelentősek pedagógiai művei.
(születés)
[Részletek...] |
|
