|
|  | |
Találatok száma: 8 | [1997-06-30] 156 éves brit uralom után Hongkong visszatért Kínához. Különleges Közigazgatási Körzet,, az “egy ország két rendszer” elv jegyében nagyfokú önállóságot élvez. Van külön zászlaja, címere, és csupán a védelmi és külpolitikai kérdésekben döntenek Pekingben.
[Részletek...] | [1989-06-04] [idezet] A kínai hadsereg vérbefojtotta a négy hete kitartó erőszakmentes diáktüntetést a pekingi Tiananmen téren. Több mint ezer halott. A világot bejárta a "fehéringes férfi" felvétel, aki eléjük állva kis időre megállította a tank-menetoszlopot.
(tüntetés) [Részletek...] | [1989-05-04] Harmincezer diák tüntetett a demokráciáért Pekingben a Tiananmen téren. Egy hónap múlva vérbe fojtották a megmozdulást.
[Részletek...] | [1989-05-04] [sms] Harmincezer diák tüntetett a demokráciáért Pekingben a Tiananmen téren. Egy hónap múlva vérbe fojtották a megmozdulást.
[Részletek...] | [1980-11-20] [idezet] Pekingben megkezdődött a "négyek bandájának" pere. A csoport a kínai kommunista párt vezetőségének legszélsőségesebb frakciója volt, amely Mao felesége, Csiang Csing köré tömörült (Csang Csun-csiao, Vang Hung-ven és Jao Ven-jüan). Ők kezdeményezték a Mao által elindított "kulturális forradalom" legvadabb kilengéseit.
[Részletek...] | [1955-04-10] Teilhard de Chardin (szül. 1881. máj. 1.) francia biológus, geológus, paleontológus, filozófus, jezsuita pap halála, vágya szerint Húsvét vasárnap. Matematikai, filozófiai és teológiai diplomákkal szentelték pappá 1911-ben, később a biológia és geológia professzora lett. Számtalan konferencián és egyetemen adott elő, rengeteg könyvet írt. Sok ázsiai és afrikai országban kutatott, ő fedezte fel a pekingi előembert.
Azzal az egyházi megbízással tanult biológiát, hogy harcoljon a darwini evolúciós elmélet ellen, de pont ellenkezőleg, az evolúció misztikus filozófusa lett. Publikációs tilalmat róttak ki rá, ezért írásai csak halála után jelenhettek meg. A II. Vatikáni Zsinat rehabilitálta.
Szerinte Isten nem csak teremtette és vonzza fölfelé az evolúciót, de megtestesülve maga is részt vesz benne. Sürgette a vallások fejlődését, evolúcióját is. Az evolúció céljának a teremtmények szeretetben való egységesülését látta, planetáris méretben, ugyanakkor a személyiségeket megerősítve. Ennek legláthatóbb jele a férfi és nő közti szeretet. Az emberi ideált a szüzességben látni, ahogy ezt sok vallás még mindig hirdeti, ellene mond az evolúciónak. A nemzést nem tartotta a nemiség lényegéhez tartozónak. 1934-ben így írt a Tisztaság evolúciójában szerelmének, Lucile Swannak: A lelki termékenységet kell egyre inkább az anyagi termékenység helyére állítani, és végül egyedül általa az egyesülést igazolni. A test ilyen szellemi használatát sok valódi teremtő zseni ösztönösen felfedezte és alkalmazta, tekintet nélkül a moralistákra.
(halál) [Részletek...] | [1949-10-01] Pekingben kikiáltották a Kínai Népköztársaságot.
Kínában már 1912-ben megdöntötték a monarchiát és kikiáltották a köztársaságot, de az 1920-as évektől polgárháború zajlott. 1937-ben nemzeti egységfront jött létre a japán megszállók ellen, de a II. világháború után folytatódott a belháború 1949-ig.
A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe.
(háború) [Részletek...] | [1881-05-01] Teilhard de Chardin (szül. 1881. máj. 1.) francia biológus, geológus, paleontológus, filozófus, jezsuita pap halála, vágya szerint Húsvét vasárnap. Matematikai, filozófiai és teológiai diplomákkal szentelték pappá 1911-ben, később a biológia és geológia professzora lett. Számtalan konferencián és egyetemen adott elő, rengeteg könyvet írt. Sok ázsiai és afrikai országban kutatott, ő fedezte fel a pekingi előembert.
Azzal az egyházi megbízással tanult biológiát, hogy harcoljon a darwini evolúciós elmélet ellen, de pont ellenkezőleg, az evolúció misztikus filozófusa lett. Publikációs tilalmat róttak ki rá, ezért írásai csak halála után jelenhettek meg. A II. Vatikáni Zsinat rehabilitálta.
Szerinte Isten nem csak teremtette és vonzza fölfelé az evolúciót, de megtestesülve maga is részt vesz benne. Sürgette a vallások fejlődését, evolúcióját is. Az evolúció céljának a teremtmények szeretetben való egységesülését látta, planetáris méretben, ugyanakkor a személyiségeket megerősítve. Ennek legláthatóbb jele a férfi és nő közti szeretet. Az emberi ideált a szüzességben látni, ahogy ezt sok vallás még mindig hirdeti, ellene mond az evolúciónak. A nemzést nem tartotta a nemiség lényegéhez tartozónak. 1934-ben így írt a Tisztaság evolúciójában szerelmének, Lucile Swannak: A lelki termékenységet kell egyre inkább az anyagi termékenység helyére állítani, és végül egyedül általa az egyesülést igazolni. A test ilyen szellemi használatát sok valódi teremtő zseni ösztönösen felfedezte és alkalmazta, tekintet nélkül a moralistákra.
(születés) [Részletek...] |
|