|
|  | |
Találatok száma: 26 | [2004-07-23]  Horvát tüzérség lerombolta a 16. században épült Öreghidat Mostarban. (Újjáépítése után 2004. júl. 23-án adták át.)
(Az a török vezér építette, aki Szigetvárat elfoglalta. Aki épít, aki rombol, egyaránt lehet gonosz…)
[Részletek...] | [2003-06-05] II. János Pál pápa századik külföldi útjára indult, Horvátországba.
Világ Környezetvédelmi Nap az ENSZ Környezetvédelmi program szervezésében (http://www.unep.org).
- - - - - - - - - -
[Részletek...] | [2002-01-16] Horvátországban külföldi szállítóknak megtiltották az országúti kőolaj és kőolajtermék szállítást.
(tilt)
[Részletek...] | [1995-11-21] A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szétesését követő négy éves délszláv háború vége, a Dayton-i béke-megállapodást aláírta a szerb, horvát és bosnyák államfő.
(háború)
[Részletek...] | [1993-11-08] Horvát tüzérség lerombolta a 16. században épült Öreghidat Mostarban. (Újjáépítése után 2004. júl. 23-án adták át.)
(Az a török vezér építette, aki Szigetvárat elfoglalta. Aki épít, aki rombol, egyaránt lehet gonosz…)
[Részletek...] | [1991-02-22] A horvát parlament eltörölte a halálbüntetést.
[Részletek...] | [1988-07-13] Gobbi Hilda Kossuth-díjas színészno születése (+1988. júl. 13.). 1945 elott részt vett a munkásszínjátszásban és az ellenállási mozgalomban. A háború után fizikai munkával járult hozzá a megsérült Nemzeti Színház újjáépítéséhez, és széles köru társadalmi tevékenységet fejtett ki. 1947-ben a munkás- és parasztszármazású színinövendékek számára megszervezte a Horváth Árpád Kollégiumot, az idos és magányos színészek számára pedig a Jászai Mari Színészotthont. Szívós és kitartó munkával létrehozta a Bajor Gizi Színészmúzeumot. Több filmben is szerepelt, s népszeru rádiószerepe révén o volt mindenki "Szabó néni"-je.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1966-01-12] Lajtai Lajos zeneszerző halála (szül. 1899. ápr. 13.). Operettjei Az asszonyok bolondja (1923), a Mesék az írógépről, A régi nyár, amelyből a Hol van az a nyár kezdetű dalt ma is éneklik (más dalai is máig népszerűek: Hétre ma várom ..., Legyen a Horváth kertben Budán ..., Jöjjön ki Óbudára ...). 1935-től Nyugat-Európában, 1938-tól Svédországban élt.
(halál)
[Részletek...] | [1958-06-22] Martonvásáron az egykori Brunszvik-kastély földszintjén Beethoven múzeumot avattak. Itt helyezték el Ivan Mestrovic horvát szobrászművész Beethoven-szobrát is. A parkban 1960-ban felavatták a Beethoven-hangversenykertet.
1800-1806 között a Brunszvik család vendégeként több alkalommal hosszabb időn át Martonvásáron tartózkodott Ludwig von Beethoven, akinek számos alkotása fűződött a martonvásári kastélyhoz és parkhoz.
(felavat)
[Részletek...] | [1948-08-18] Belgrádban Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, a Szovjetunió és Ukrajna képviselői aláírták az új Duna-egyezményt, amely a parti államok képviselőiből álló egységes Duna Bizottságot létesített. Ausztria 1960 óta tagja a szervezetnek, amelynek székhelye 1953 óta Budapest. 1998-ban csatlakozott Németország, Horvátország és a Moldovai Köztársaság.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1945-11-29] Kikiáltották a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot, amelyhez Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Crna Gora (Montenegró) tartozott. A miniszterelnök és a külügyminiszter Joszip Broz Tito lett.
[Részletek...] | [1943-01-07] Nicola Tesla horvát származású, Amerikában élt elektrotechnikus és feltaláló halála (szül. 1856. júl. 10.). Először Budapesten a Ganz-gyárban, azután párizsi, majd londoni elektrotechnikai társaságoknál dolgozott. 1884-ben Amerikába ment, ahol két évig Edisonnál állt alkalmazásban. A forgó mágneses tér elvén alapuló többfázisú elektromotor, valamint a Tesla-transzformátor feltalálója volt.
(halál)
[Részletek...] | [1943-01-07] Nicola Tesla horvát származású, Amerikában élt elektrotechnikus és feltaláló születése (+1943. jan. 7.). A többfázisú elektromotor és a Tesla-transzformátor feltalálója. Róla nevezték el a mágneses indukció mértékegységét.
(Edison egyenáramú rendszerével szemben az ő váltóáramú hálózata terjedt el a világon.)
(halál)
[Részletek...] | [1913-06-06] Gobbi Hilda Kossuth-díjas színészno születése (+1988. júl. 13.). 1945 elott részt vett a munkásszínjátszásban és az ellenállási mozgalomban. A háború után fizikai munkával járult hozzá a megsérült Nemzeti Színház újjáépítéséhez, és széles köru társadalmi tevékenységet fejtett ki. 1947-ben a munkás- és parasztszármazású színinövendékek számára megszervezte a Horváth Árpád Kollégiumot, az idos és magányos színészek számára pedig a Jászai Mari Színészotthont. Szívós és kitartó munkával létrehozta a Bajor Gizi Színészmúzeumot. Több filmben is szerepelt, s népszeru rádiószerepe révén o volt mindenki "Szabó néni"-je.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1899-04-13] Lajtai Lajos zeneszerző halála (szül. 1899. ápr. 13.). Operettjei Az asszonyok bolondja (1923), a Mesék az írógépről, A régi nyár, amelyből a Hol van az a nyár kezdetű dalt ma is éneklik (más dalai is máig népszerűek: Hétre ma várom ..., Legyen a Horváth kertben Budán ..., Jöjjön ki Óbudára ...). 1935-től Nyugat-Európában, 1938-tól Svédországban élt.
(születés)
[Részletek...] | [1868-09-06] Szendrey Júlia (Petőfi Sándorné) írónő halála (szül. 1828. dec. 29.). 1846-ban ismerkedett meg Petőfi Sándorral, 1847-ben házasodtak össze, férjét 1849-ben látta utoljára. Ezután Kolozsvárott, Endrődön és Pesten megpróbált fényt deríteni Petőfi sorsára.
1850-ben Horvát Árpád történész felesége lett, második házasságát pletykák sora és nemzeti felháborodás kísérte. Három közös gyermekük született.
Néhány elbeszélést, verset írt, naplót vezetett, s lefordította Andersen néhány meséjét. Szomorú élete számos regény és dráma ihletője lett.
(halál)
[Részletek...] | [1856-07-10] Nicola Tesla horvát származású, Amerikában élt elektrotechnikus és feltaláló születése (+1943. jan. 7.). A többfázisú elektromotor és a Tesla-transzformátor feltalálója. Róla nevezték el a mágneses indukció mértékegységét.
(Edison egyenáramú rendszerével szemben az ő váltóáramú hálózata terjedt el a világon.)
(születés)
[Részletek...] | [1856-07-10] Nicola Tesla horvát származású, Amerikában élt elektrotechnikus és feltaláló halála (szül. 1856. júl. 10.). Először Budapesten a Ganz-gyárban, azután párizsi, majd londoni elektrotechnikai társaságoknál dolgozott. 1884-ben Amerikába ment, ahol két évig Edisonnál állt alkalmazásban. A forgó mágneses tér elvén alapuló többfázisú elektromotor, valamint a Tesla-transzformátor feltalálója volt.
(születés)
[Részletek...] | [1850-04-19] [idezet] A szabadságharc megtorlásaként I. Ferenc József császári nyílt parancsa "Ausztria népeinek egyenlő jogállása alapján" a nyolcévi katonai "szolgálat" kötelezettségét kiterjesztette a magyar- és horvátországi, valamint az erdélyi és bánsági hadkötelesekre is.
[Részletek...] | [1828-12-29] Szendrey Júlia (Petőfi Sándorné) írónő halála (szül. 1828. dec. 29.). 1846-ban ismerkedett meg Petőfi Sándorral, 1847-ben házasodtak össze, férjét 1849-ben látta utoljára. Ezután Kolozsvárott, Endrődön és Pesten megpróbált fényt deríteni Petőfi sorsára.
1850-ben Horvát Árpád történész felesége lett, második házasságát pletykák sora és nemzeti felháborodás kísérte. Három közös gyermekük született.
Néhány elbeszélést, verset írt, naplót vezetett, s lefordította Andersen néhány meséjét. Szomorú élete számos regény és dráma ihletője lett.
(születés)
[Részletek...] | [1825-07-26] Megrendezte az első Anna-bált Szentgyörgyi Horváth Zsigmond a balatonfüredi fogadójában, lánya tiszteletére. Az ifjú Anna Krisztina itt ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel (aki az 1848-as szabadságharc altábornagya, aradi vértanú lett). Az Anna-bálok legújabbkori reneszánsza 1954-ben kezdődött.
[Részletek...] | [1784-07-16] [idezet] A mai értelemben vett első népszámlálás Magyarországon. "Számláltassék meg a lakosság a Habsburg-birodalom magyarországi területén." (II. József rendelete) A lakosság száma akkor, a történelmi Magyarország területén, azaz Horvátország nélkül, 8 millió volt.
(Másfél évszázad sem telt el és már a mai, 70 %-kal kisebb ország területén volt kb. 8 millió a népesség, újabb fél évszázaddal később már 10 és fél millió, a II. világháború pusztulása ellenére. Az uralkodók mindig is büszkén számolgatták-szaporítgatták pénzüket, seregüket, alattvalóikat.)
(háború)
[Részletek...] | [1760-05-11] Pálóczi Horváth Ádám költő születése. A magyar népköltészet egyik első tudatos gyűjtője.
(születés)
[Részletek...] | [1647-11-16] Batthyány Ádámot levélben értesítették, hogy Koppányi Ali egy fogát, Váli Ramadán egy ujját, Zsámboki Durát egy fülét áldozza, ha Zsámboki Mehmed rab sarcot gyűjtő vándorútján netán meg találna lépni.
A sarcért (váltságdíjért) való rabszedés (emberrablás) kölcsönösen és általánosan, már a mohácsi vész előtt egy évszázaddal is jellemző volt a török-magyar harcokban. Ha rabtársai a fenti módon kezességet vállaltak érte, a rabot feltételes szabadlábra helyezték, hogy rokoni baráti körében összekoldulja a kialkudott sarcot. Ormándy Péter palotai alkapitány túszként maga ment a székesfehérvári Hamza vég tömlöcébe az 1570-es években, hogy fivére, János, elindulhasson összegyűjteni váltságdíját.
Batthyány Boldizsár az egyik előkelő török rabját a Magyarországon akkor még ritkasága okán nagy értéket képviselő tulipánért és török szegfűért bocsátotta szabadon. Maróthi János macsói bán négyéves török fogság után 40 ezer aranyforintért szabadult ki az 1410-es években.
A rab-biznisz olyan haszonnal járt, hogy olykor magyar végváriak is segítettek keresztény rabok ejtésében, kellő nyereségrészesedésért. Egy 1567-ben hozott törvény karóba húzással fenyegette meg az ilyet elkövetőket.
A drinápolyi béke megegyezése szerint a szökéssel szabadult rabot egyik fél sem tartozott visszaadni a másiknak, még akkor sem, ha szökés közben netán megölte őrzőit.
A szegény rabokat, akikért nem reméltek váltságdíjat, eladták. A költő Zrínyi Miklós horvát bán a kor egyik leggazdagabb exportőre volt, sok törököt szállított a velencei kereskedőgályák evezőspadsoraiba. Balassi János, a költő Balassi Bálint apja is ismert volt ilyen jövedelmeiről.
Török Bálintért nagy váltságot reméltek, kényelemben élhetett Isztambulban 1545-ös elfogása után, de a megegyezés nem jött létre 1550-es haláláig.
A muzulmánok az 1530 és 1780 közti negyed évezred alatt csak Észak-Afrikába több mint egymillió keresztényt hurcoltak rabszolgaként. A több tízezer magyar rab kisebb része került csak ilyen messzire (janicsárnak, gályarabnak, a nők hivatalnokok szolgaseregébe), a többség a helyi rab-biznisz keretében pénzért vagy fogolycsere során visszanyerte szabadságát.
A messzire hurcoltak sorsa sanyarú volt. A ritka kivételek egyike Szokollu Mehmed pasa, aki Boszniából elhurcolt fiúként janicsár, majd nagyvezír lett. A mohácsi csatában fogságba esett Somlyai Balázs áttért a muzulmán hitre, Murád néven szultáni tolmács lett és vallási műveket írt, bár a mértéktelen borszeretetétől nem tudott megválni. Egri Ferenc egri vitéz évekig volt gályarab, de rabtársait megszervezve lefegyverezték őreiket és hajójukat Szicíliába kormányozták, ahol 62 török foglyukat eladták és Egri a spanyol udvarban élt, csak öregkorában tért haza a kevéssé biztonságos Magyarországra.
(törvény)
[Részletek...] | [1116-02-03] Könyves Kálmán Árpád-házi magyar király halála (szül. 1070. körül). Húsz évig uralkodott, 1102-ben Tengerfehérvárott Horvátország, Szlavónia és Dalmácia királyává is koronázták. A trónon fia, II. István követte.
"Boszorkányok pedig nincsenek."
(halál)
[Részletek...] | [0270-02-14] [idezet] Szent Valentin kivégzése. Keresztény hite miatt II. Claudius császár börtönében sínylődött, s a börtönőr vak lányának imádságával visszaadta a látását. Kivégzése előtt szerelmes üzenetet küldött a lánynak s így írta alá: A Te Valentinod. Más hagyomány szerint miközben kivégzésre vitték, azt kiáltotta a tömegnek: "Ne felejtsétek Valentint! Szeretlek benneteket!"
Bizonyos nézetek szerint Valentint azért ítélték halálra, mert megszöktette üldözött keresztény társait a börtönből, más források szerint titokban párokat adott össze, noha ezt a császár tiltotta, mondván: a nőtlen katona lojálisabb a nősnél.
496-ban Gelasius pápa rendelte el Szent Valentin ünnepét.
- + -
A Valentine nap megünneplése régi hagyomány, már a Hamlet 4. felvonás 5. szín is említi. A szerelmesek, a jóbarátok és mindazok ünnepe, akik szeretik egymást.
Az ókori Rómában február közepén volt a várva várt Lupercalia, a szerelemünnep, amikor mindent szabad. A római erdőisten, a farkas alakjában elképzelt Faunus asszonyát, Luperca istennőt dicsőítették ezen a napon, s Faunusról köztudott, hogy féktelen, kifogyhatatlan szerelmi erővel (ma potenciának neveznénk) rendelkezett. Ekkor Róma fiataljai, akik épp, hogy csak a látszat kedvéért elrejtették szemérmüket egy rongydarabbal (a bátrabbja még ezt sem), véletlenszerű névkihúzás nyomán párt kerestek maguknak. Ilyenkor az is szokás volt, hogy a lányok körbe futották a Palatinus dombot, a város papjai pedig egy kecskebőrből készült szíjjal meglegyintették őket.(A szíjat februa-nak hívták, ebből lett a február.)
- + -
Bálint napján régi magyar hagyomány, hogy az udvar, porta olyan részére, ahová nem fér oda az aprójószág, az ég madarainak magvakat, aszaltgyümölcsöt szórnak (ha hó van, előbb csíkot söprenek).
A horvát néphit szerint a madarak e napon tartják menyegzőjüket.
(tilt)
[Részletek...] |
|
