|
|  | |
Találatok száma: 41 | [2002-11-19]  Spanyolország északnyugati partjai közelében kettétört és elsüllyedt a Prestige nevű, görög tulajdonban lévő, bahamai bejegyzésű tartályhajó. A 70 ezer tonna nyersolajat szállító tankhajó rakományából mintegy 10 ezer tonna ömlött az Atlanti-óceánba, az addigi legnagyobb ilyen jellegű környezeti katasztrófát okozva.
[Részletek...] | [2000-09-15] [idezet] Az olimpiai lángot Cathy Freeman, őslakos ausztrál futónő gyújtotta meg Sydneyben.
Cathy Freeman 1994-ben női 400 méteren meglepetés-győzelmet aratott a Brit Nemzetközösségi Játékokon, majd utána az ausztrál zászló helyett egy fekete-vörös, a közepén sárga körrel a napot szimbolizáló lobogóval, az aboriginik, az ausztrál őslakosok saját zászlójával futott tiszteletkört.
Az aussie-k (ejtsd: ózik) - azaz a bevándorlók - majdnem megkövezték ezért.
Ugyanis az 1770 után egyre érkező telepesek fokozatosan elvették az őslakosok földjeit, sőt irtották őket.
Tasmániában például ma már egyetlen őslakos sem él.
Az 1920-as, 30-as években a kormány hivatalos politikája az asszimiláció, a beolvasztás volt.
Az őslakosok gyermekeit ebben az időben teherautószám vadászták össze a bozótból. Elválasztották őket a szüleiktől, akiket soha többé nem láthattak, és táborokba zárva próbálták őket átnevelni.
(Egy ötvenezer éve fenntarthatóan működő civilizáció gyermekeit egy alig tízezer éve elfajult, mára teljesen pusztítóvá vált életformára.)
A 90-es évek elejéig Ausztráliában erről az intézményesített gyermekrablásról, az "ellopott nemzedékről" a fehérek mélyen hallgattak.
Akkor kezdődött egy mozgalom, melynek részéről Cathy Freeman is szót emelt.
1997-ben Athénban, 1999-ben Sevillában világbajnoki címet nyert, 2000-ben pedig - az ausztrál őslakosok közül először - olimpiai bajnok.
- + -
A görög városok egymás közti háborúikban az ünnepeken - hosszabb ünnepi periódusokban is - fegyverszünetet tartottak.
Fegyvertelennek kellett lennie négyévenként az Olümpia időszakának is. Az első olimpia, amelynél már ismerjük az egyik győztes nevét, i. e. 776-ban volt (maguk a játékok még régebbi időre nyúlnak vissza).
I. sz. 394-ig, közel ezerkétszáz éven át voltak olimpiák (293 ókori olimpia adatai maradtak ránk). A következő évben a keresztény Theodosius császár betiltotta, mint pogány szokást.
(Lám, a béke ünnepe és a vallásos intolerancia.)
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1992-12-03] Az Aegean Sea nevű görög tankhajó zátonyra futott, és 80 000 tonna olaj ömlött a tengerbe a spanyol vizeken.
[Részletek...] | [1986-07-12] Dr. Benedek Márton titkosan szentelt csángómagyar ferences szerzetespapot (szül. 1931), az ónfalvi (Moldva) kórház főorvosát elfogták és agyonverték. Alexandru Todea görögkatolikus püspök, későbbi bíboros szentelte föl titokban 1980. szept. 14-én Szaláncfürdőn. Szülőfalujában (Trunk) van eltemetve.
[Részletek...] | [1980-09-14] Dr. Benedek Márton titkosan szentelt csángómagyar ferences szerzetespapot (szül. 1931), az ónfalvi (Moldva) kórház főorvosát elfogták és agyonverték. Alexandru Todea görögkatolikus püspök, későbbi bíboros szentelte föl titokban 1980. szept. 14-én Szaláncfürdőn. Szülőfalujában (Trunk) van eltemetve.
[Részletek...] | [1978-12-29] Franyó Zoltán erdélyi költő, író, műfordító halála (szül. 1887. júl. 30.). Több mint négyezer verset fordított magyarra, s magyar költőket is fordított németre, románra. 16 nyelven tudott, óegyiptomi, sumer, akkád, ógörög, római, arab, perzsa, indiai és kínai költőket is fordított.
(halál)
[Részletek...] | [1957-10-26] Nikosz Kazantzakisz görög író halála (szül. 1883. febr. 18.). Legismertebb regényeiből (Akinek meg kell halnia, ill. Zorbász, a görög) film is készült.
(halál)
[Részletek...] | [1949-08-30] Paul Beratis katonaság-megtagadót halálra ítélték Görögországban. Később kegyelmet kapott.
[Részletek...] | [1949-03-25] Kivégezték George Orphanidis és John Tsourakis katonaság-megtagadókat Görögországban.
[Részletek...] | [1943-03-29] Vangelisz Papathanossziou görög zeneszerző születése. 1968-71 között az Aphrodite's Child együttes tagja volt, itt énekelt a később szintén sikeres szólókarriert befutott Demis Roussos. Szólólemezei és a Yes énekesével, Jon Andersonnal közösen kiadott albumai mellett számos híres film zenéjét is ő komponálta, ezek közül kiemelkedik az 1982-ben Oscar-díjat nyert Tűzszekerek és az 1492 A Paradicsom meghódítása. 1989 óta ismét hazájában él. Első Grammy-díját 1981-ben kapta; 1992-ben a Művészetek Lovágjává ütötték Franciaországban.
(születés)
[Részletek...] | [1941-04-06] Németország lerohanta Jugoszláviát és Görögországot.
[Részletek...] | [1940-10-28] Népi tiltakozást váltott ki, hogy a II. világháborúban a fasiszta Olaszország e napon megszállta Görögországot.
Nemzeti ünnep, a Tagadás napja Görögországban.
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1924-12-29] Carl Spitteler svájci költő és író születése (+1924. dec. 29.). Az 1919.évi irodalmi Nodel-díjat az Olimpiai tavasz (1900-1906) című verses eposzáért kapta, amelyben tizennyolcezer sorban énekelt a görög istenekről.
(halál)
[Részletek...] | [1919-06-20] Csontváry Kosztka Tivadar festő születése (+1919. jún. 20.). Gyógyszerész volt, 41 éves korában belső sugallat hatására lett festő. A nyugat-európai festészetet a helyszínen tanulmányozta, és megjárta a Közel-Keletet is. Műveit 1905-ben Budapesten, 1907-ben Párizsban mutatta be, de a remélt siker elmaradt. 1909-ben végleg szakított a festészettel. Magányos cédrus, Görög színház Taorminában, Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban.
(halál)
[Részletek...] | [1919-06-20] Csontváry Kosztka Tivadar festő halála (szül. 1853. júl. 5.). Leghíresebb festményei a Magányos cédrus, a Görög színház Taorminában, a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban. Gyógyszerész volt, s csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni.
(halál)
[Részletek...] | [1918-07-10] James Harold Edward Aldridge angol író, publicista születése. A világháború alatt haditudósítóként járta a norvég, görög, és közel-keleti hadszíntereket. A háború után a nemzetközi békemozgalomban vállalt jelentős szerepet.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1917-04-24] Tömörkény István író, régész és etnográfus születése (+1917. ápr. 24.). 1904-től a szegedi városi múzeum igazgatója volt. Sok könyvet és elbeszélést írt, amelyek határainkon túl is népszerűek voltak.
- + -
"Tömörkény, mint szegedi múzeumigazgató egy torontáli szerb-magyar vegyes lakosságú község határában ásatás közben elbeszélget a munkásokkal, köztük a 82 éves, szerb Vászó bácsival.
Vászó bácsi: Az úr szerbül beszél és mégse szerbül beszél. Hát milyen nyelven beszél?
Kiderül, hogy Tömörkény mint katona Boszniában tanult meg - bosnyákul.
Tömörkény: A maguk kedvéért voltunk odalent. hogy a görögkeleti keresztényeket felszabadítsuk a török uralom alól... azután az a hála érte, hogy nagyon sok rác ellensége a magyarnak.
Vászó bácsi: Az nem úgy van! Itt nincs ellenség! Nálunk mindenki megvan békén. Itt a szerb meg a magyar úgy él a faluban egymás mellett, mint a birka... (bárányt akar mondani - hangzik egy másik gödörbol) mint a kis fehér, szelíd birka. Békesség van.
Tömörkény: ... Az nagyon szép... hanem negyvennyolcban maga sem lehetett ilyen fehér kis birka. Mert akkor maguk odaát Zentán a piacon a szent szobrát a magyar emberfejekkel rakták körül.
Vászó bácsi: Nem mink csináltuk. Úgy éltünk akkor is, mint a kis birka. Nem mink csináltuk, hanem a papok csinálták... Szerb pap felment a templomba és prédikálta: gyünnek a magyarok, és megölnek minden szerbet. Akkor magyar pap is fölment templomba és prédikálta: gyünnek a szerviányok, és megölnek minden magyart. No, aztán addig prédikáltak, hogy összevesztünk."
(Tömörkény: Faj és felekezet, 1911. In: Bulányi György: Egyházak és kisebbségek)
(halál)
[Részletek...] | [1913-05-26] Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvtudós, Kelet-kutató halála (szül. 1844. márc. 13., Szentkatolna, Háromszék m.). Már gimnazistaként megtanulta az angol, arab, francia, héber, latin, német, olasz, perzsa, török, újgörög nyelveket. A bécsi egyetemen jogot tanult, Vámbéry Ármin ajánlatára az Akadémia megbízásából ázsiai tanulmányútra indult, ahol 15 év alatt megtanulta a keleti mongol, mandzsu, tamil, kabard nyelveket is. Több könyvet írt: Török nyelvtan, Párhuzam a magyar és mongol nyelv területén, Kazáni tatár nyelvtanulmányok, Kabard szótár, Tamil tanulmányok. Itthon keleti nyelveket és eszperantót tanított a kolozsvári egyetemen. A hun-székely-magyar rokonság mellett szállt síkra A honfoglalás revíziója című könyvében.
(halál)
[Részletek...] | [1896-12-10] Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros születése (+1896. dec. 10.). Miután laboratóriuma 1864-ben a levegőbe repült, a svéd kormány megtiltotta robbanóanyagokat gyártó létesítmények építését. Ezután Nobel egy teherhajón végezte e kísérleteit. Feltalálta az indítógyújtást és a dinamitot (a görög dünamisz – erő szó nyomán nevezte el). Meggazdagodott, közel száz gyárat alapított a világ mintegy húsz országában. 1895. november 27-i keltezésű végrendeletében 31 millió 250 ezer svéd koronát hagyott az általa létrehozott alapítvány javára, amelyet a világ legjobb tudósainak jutalmazására hozott létre. A Nobel-díjakat 1901 óta osztják ki.
(Bertha von Suttner hatására - akinek regényét folytatásokban közöljük - Béke Nobel-díjat is alapított. Ha minden feltaláló, cégtulajdonos, döntéshozó igyekezne enyhíteni a károkat, amiket bölcsesség híján és a gazdagság, kiváltságosság hajszolása közben okozott…)
(halál, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...] | [1887-07-30] Franyó Zoltán erdélyi költő, író, műfordító halála (szül. 1887. júl. 30.). Több mint négyezer verset fordított magyarra, s magyar költőket is fordított németre, románra. 16 nyelven tudott, óegyiptomi, sumer, akkád, ógörög, római, arab, perzsa, indiai és kínai költőket is fordított.
(születés)
[Részletek...] | [1883-02-18] Nikosz Kazantzakisz görög író halála (szül. 1883. febr. 18.). Legismertebb regényeiből (Akinek meg kell halnia, ill. Zorbász, a görög) film is készült.
(születés)
[Részletek...] | [1866-12-21] Tömörkény István író, régész és etnográfus születése (+1917. ápr. 24.). 1904-től a szegedi városi múzeum igazgatója volt. Sok könyvet és elbeszélést írt, amelyek határainkon túl is népszerűek voltak.
- + -
"Tömörkény, mint szegedi múzeumigazgató egy torontáli szerb-magyar vegyes lakosságú község határában ásatás közben elbeszélget a munkásokkal, köztük a 82 éves, szerb Vászó bácsival.
Vászó bácsi: Az úr szerbül beszél és mégse szerbül beszél. Hát milyen nyelven beszél?
Kiderül, hogy Tömörkény mint katona Boszniában tanult meg - bosnyákul.
Tömörkény: A maguk kedvéért voltunk odalent. hogy a görögkeleti keresztényeket felszabadítsuk a török uralom alól... azután az a hála érte, hogy nagyon sok rác ellensége a magyarnak.
Vászó bácsi: Az nem úgy van! Itt nincs ellenség! Nálunk mindenki megvan békén. Itt a szerb meg a magyar úgy él a faluban egymás mellett, mint a birka... (bárányt akar mondani - hangzik egy másik gödörbol) mint a kis fehér, szelíd birka. Békesség van.
Tömörkény: ... Az nagyon szép... hanem negyvennyolcban maga sem lehetett ilyen fehér kis birka. Mert akkor maguk odaát Zentán a piacon a szent szobrát a magyar emberfejekkel rakták körül.
Vászó bácsi: Nem mink csináltuk. Úgy éltünk akkor is, mint a kis birka. Nem mink csináltuk, hanem a papok csinálták... Szerb pap felment a templomba és prédikálta: gyünnek a magyarok, és megölnek minden szerbet. Akkor magyar pap is fölment templomba és prédikálta: gyünnek a szerviányok, és megölnek minden magyart. No, aztán addig prédikáltak, hogy összevesztünk."
(Tömörkény: Faj és felekezet, 1911. In: Bulányi György: Egyházak és kisebbségek)
(születés)
[Részletek...] | [1853-07-05] Csontváry Kosztka Tivadar festő halála (szül. 1853. júl. 5.). Leghíresebb festményei a Magányos cédrus, a Görög színház Taorminában, a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban. Gyógyszerész volt, s csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni.
(születés)
[Részletek...] | [1853-07-05] Csontváry Kosztka Tivadar festő születése (+1919. jún. 20.). Gyógyszerész volt, 41 éves korában belső sugallat hatására lett festő. A nyugat-európai festészetet a helyszínen tanulmányozta, és megjárta a Közel-Keletet is. Műveit 1905-ben Budapesten, 1907-ben Párizsban mutatta be, de a remélt siker elmaradt. 1909-ben végleg szakított a festészettel. Magányos cédrus, Görög színház Taorminában, Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban.
(születés)
[Részletek...] | [1851-10-04] [idezet] Letették a budapesti Szent István-templom, a későbbi Bazilika alapkövét. 54 éven át épült, 1905. november 19-én avatták fel. Tipikus Ybl-alkotás. Nem bazilikás elrendezésű, azaz nem főhajóra és két mellékhajóra oszlik, hanem görögkereszt alaprajzú. 1931-ben IX.Pius "Basilica minor" rangra emelte.
[Részletek...] | [1845-04-24] Carl Spitteler svájci költő és író születése (+1924. dec. 29.). Az 1919.évi irodalmi Nodel-díjat az Olimpiai tavasz (1900-1906) című verses eposzáért kapta, amelyben tizennyolcezer sorban énekelt a görög istenekről.
(születés)
[Részletek...] | [1844-03-13] Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvtudós, Kelet-kutató halála (szül. 1844. márc. 13., Szentkatolna, Háromszék m.). Már gimnazistaként megtanulta az angol, arab, francia, héber, latin, német, olasz, perzsa, török, újgörög nyelveket. A bécsi egyetemen jogot tanult, Vámbéry Ármin ajánlatára az Akadémia megbízásából ázsiai tanulmányútra indult, ahol 15 év alatt megtanulta a keleti mongol, mandzsu, tamil, kabard nyelveket is. Több könyvet írt: Török nyelvtan, Párhuzam a magyar és mongol nyelv területén, Kazáni tatár nyelvtanulmányok, Kabard szótár, Tamil tanulmányok. Itthon keleti nyelveket és eszperantót tanított a kolozsvári egyetemen. A hun-székely-magyar rokonság mellett szállt síkra A honfoglalás revíziója című könyvében.
(születés)
[Részletek...] | [1833-10-21] Alfred Nobel svéd kémikus és gyáros születése (+1896. dec. 10.). Miután laboratóriuma 1864-ben a levegőbe repült, a svéd kormány megtiltotta robbanóanyagokat gyártó létesítmények építését. Ezután Nobel egy teherhajón végezte e kísérleteit. Feltalálta az indítógyújtást és a dinamitot (a görög dünamisz – erő szó nyomán nevezte el). Meggazdagodott, közel száz gyárat alapított a világ mintegy húsz országában. 1895. november 27-i keltezésű végrendeletében 31 millió 250 ezer svéd koronát hagyott az általa létrehozott alapítvány javára, amelyet a világ legjobb tudósainak jutalmazására hozott létre. A Nobel-díjakat 1901 óta osztják ki.
(Bertha von Suttner hatására - akinek regényét folytatásokban közöljük - Béke Nobel-díjat is alapított. Ha minden feltaláló, cégtulajdonos, döntéshozó igyekezne enyhíteni a károkat, amiket bölcsesség híján és a gazdagság, kiváltságosság hajszolása közben okozott…)
(Nobel-díj, születés, tilt)
[Részletek...] | [1832-03-04] Jean-Francois Champollion francia nyelvész és egyiptológus halála (szül. 1790. dec. 23.), aki 1822-ben a rosette-i kő segítségével megfejtette a hieroglifákat.
(1798-ban Bonaparte Napóleon tábornok egy tudósokból és írókból álló kutatócsoportot is magával vitt Egyiptomba, így megkezdődött az óegyiptomi kultúra módszeres feltárása. 1799-ben a Nílus deltájában, Rosette-ben megtalálták azt a követ, amelyre V. Ptolemaiosz egyiptomi király rendeletét vésték három nyelven: egyiptomi hieroglif írással, démotikus és görög írással.
A katonák persze ez alkalommal is örök szégyent hoztak nemzetükre: a szfinx orrára Napóleon francia katonái fogadásból célbalőttek ágyúval, így tört le. Az Asterix és Obelix francia film ezt próbálja a köztudatban felcserélni arra a kis balesetre, mely szerint Depardieu alatt tört le, amikor afféle ostoba turistaként, a szép kilátás reményében felmászott rá.)
(halál)
[Részletek...] | [1821-03-25] Az évszázadok óta török elnyomás alatt sínylődő Görögországban függetlenségi felkelés robbant ki. A harc 1829-ben a drinápolyi békével ért véget, amelyben Törökország elismerte Görögország önállóságát.
[Részletek...] | [1799-07-19] Megtalálták a Rosetta-követ, amely segített a hieroglifák megfejtésében. Ezen a kövön egymás mellett található egy görög és egy egyiptomi szöveg, a tartalmuk ugyanaz, így a görög szavakból tudtak következtetni a hieroglifa-jelek értelmére.
[Részletek...] | [1799-07-03] A Nagyszentmiklósi kincs megtalálása. A Bánátban, Torontál vármegyében, Nagyszentmiklóson egy szőlősgazda árokásás közben aranyból készült korsókat, csészéket, tálkákat, poharakat talált. Helyi kereskedők és egy bécsi görög gyapjúkereskedő közvetítésével jutottak Pestre, ahol Boráros János városbírónál összegyűlt a kincs 23 darabja. 1799. október 1-jén Ferenc császár intézkedése nyomán az aranyedények a bécsi császári és királyi Régiségtárba kerültek.
A kinccsel tudósok és amatőrök kétszáz éve foglalkoznak. Az egyik felfogás szerint a kincs 8. századi és az avar művészet terméke.
[Részletek...] | [1794-07-25] André Marie de Chénier francia költő, publicista születése (+1794. júl. 25.). A romantika előfutára, klasszikus görög, latin költészettel, angol irodalommal, a perzsa és kínai lírával foglalkozott.
Lelkesedett a forradalom eszméiért, de Robespierre-rel nem értett egyet, tiltakozott a terror ellen, ezért elfogták, bebörtönözték. A Saint-Lazare-ban írta legszebb verseit, A fogoly lány-t és a Jambusok-at.
Robespierre bukása előtt két nappal fejezték le. Költeményei halála után jelentek meg nagyobb számban és váltak híressé.
(halál, tilt)
[Részletek...] | [1790-12-23] Jean-Francois Champollion francia nyelvész és egyiptológus halála (szül. 1790. dec. 23.), aki 1822-ben a rosette-i kő segítségével megfejtette a hieroglifákat.
(1798-ban Bonaparte Napóleon tábornok egy tudósokból és írókból álló kutatócsoportot is magával vitt Egyiptomba, így megkezdődött az óegyiptomi kultúra módszeres feltárása. 1799-ben a Nílus deltájában, Rosette-ben megtalálták azt a követ, amelyre V. Ptolemaiosz egyiptomi király rendeletét vésték három nyelven: egyiptomi hieroglif írással, démotikus és görög írással.
A katonák persze ez alkalommal is örök szégyent hoztak nemzetükre: a szfinx orrára Napóleon francia katonái fogadásból célbalőttek ágyúval, így tört le. Az Asterix és Obelix francia film ezt próbálja a köztudatban felcserélni arra a kis balesetre, mely szerint Depardieu alatt tört le, amikor afféle ostoba turistaként, a szép kilátás reményében felmászott rá.)
(születés)
[Részletek...] | [1762-10-30] André Marie de Chénier francia költő, publicista születése (+1794. júl. 25.). A romantika előfutára, klasszikus görög, latin költészettel, angol irodalommal, a perzsa és kínai lírával foglalkozott.
Lelkesedett a forradalom eszméiért, de Robespierre-rel nem értett egyet, tiltakozott a terror ellen, ezért elfogták, bebörtönözték. A Saint-Lazare-ban írta legszebb verseit, A fogoly lány-t és a Jambusok-at.
Robespierre bukása előtt két nappal fejezték le. Költeményei halála után jelentek meg nagyobb számban és váltak híressé.
(születés, tilt)
[Részletek...] | [1695-04-13] Jean de La Fontaine francia író halála (szül. 1621. júl. 8.). Állatmeséiben éles iróniával bírálta kora erkölcseit és az emberi gyarlóságokat. Sokat merített Aiszóposz állatmeséiből, de fő művével, 12 kötetes meséivel eredeti költészeti formát teremtett. Az első hat könyv jobbára a rövid, hagyományos példákat követte, majd a későbbiekben a műfajt szatírikus színezettel ötvözte, amely idilli, elégikus, végül politikai töltetű lett. Felhívta a figyelmet az állatok intelligenciájára is.
- + -
Aesopus (Aiszóposz) i. e. 620 körül született Sardisban (a görög Samos szigeten), vagy talán Cotiaeum-ban, Phrygia fővárosában. Rabszolgaként élt Samos szigetén, de bölcsessége és ékesszólása miatt gazdája felszabadította. A hagyomány szerint Athénban a kisemberek védője lett és meséivel leleplezte a zsarnokok igazságtalanságát. Az athéni uralkodó Peisistratus, aki a szólásszabadság esküdt ellensége volt, i. e. 560-ban halálra ítélte a Delphi Jósda megszentségtelenítésének vádjával, és levetették egy szikláról Hypaniaban.
Noha a hagyomány szerint torz, rút és beszédhibás ember volt, Plutarchos szerint az athéni nép emlékművet emelt a tiszteletére. Herodotos, Aristophanes, Platon, Xenophon és Aristoteles is beszél róla. Életrajza először „A filozófus Xanthus és rabszolgája, Aesopus könyve” című kötetben jelent meg. Összegyűjtött meséi már i. e. 300 körül megvoltak az Alexandriai Könyvtárban. Latinra egy Phaedrus nevű görög rabszolga fordította, más indiai és líbiai mesékkel együtt. Sokak meséi számára szolgált mintául, pl. Jonathan Swift, Benjamin Franklin, Leo Tolsztoj, Oscar Wilde.
(halál)
[Részletek...] | [1646-04-24] Az ungvári unió: az ungvári vártemplomban 63 pravoszláv ruszin pap engedelmességet fogadott X. Ince pápának és utódainak, így a jelenleg Kárpátaljának nevezett területen létrejött a görög katolikus egyház.
[Részletek...] | [1621-07-08] Jean de La Fontaine francia író halála (szül. 1621. júl. 8.). Állatmeséiben éles iróniával bírálta kora erkölcseit és az emberi gyarlóságokat. Sokat merített Aiszóposz állatmeséiből, de fő művével, 12 kötetes meséivel eredeti költészeti formát teremtett. Az első hat könyv jobbára a rövid, hagyományos példákat követte, majd a későbbiekben a műfajt szatírikus színezettel ötvözte, amely idilli, elégikus, végül politikai töltetű lett. Felhívta a figyelmet az állatok intelligenciájára is.
- + -
Aesopus (Aiszóposz) i. e. 620 körül született Sardisban (a görög Samos szigeten), vagy talán Cotiaeum-ban, Phrygia fővárosában. Rabszolgaként élt Samos szigetén, de bölcsessége és ékesszólása miatt gazdája felszabadította. A hagyomány szerint Athénban a kisemberek védője lett és meséivel leleplezte a zsarnokok igazságtalanságát. Az athéni uralkodó Peisistratus, aki a szólásszabadság esküdt ellensége volt, i. e. 560-ban halálra ítélte a Delphi Jósda megszentségtelenítésének vádjával, és levetették egy szikláról Hypaniaban.
Noha a hagyomány szerint torz, rút és beszédhibás ember volt, Plutarchos szerint az athéni nép emlékművet emelt a tiszteletére. Herodotos, Aristophanes, Platon, Xenophon és Aristoteles is beszél róla. Életrajza először „A filozófus Xanthus és rabszolgája, Aesopus könyve” című kötetben jelent meg. Összegyűjtött meséi már i. e. 300 körül megvoltak az Alexandriai Könyvtárban. Latinra egy Phaedrus nevű görög rabszolga fordította, más indiai és líbiai mesékkel együtt. Sokak meséi számára szolgált mintául, pl. Jonathan Swift, Benjamin Franklin, Leo Tolsztoj, Oscar Wilde.
(születés)
[Részletek...] | [1582-10-15] A Gergely-naptár bevezetése. Magyarországon a pozsonyi országgyűlés fogadta el 1588-ban.
Sokfelé (pl. Oroszország, Törökország, Görögország, Kína) csak a huszadik században vették át. Hivatalos célokra ma az egész világon ezt használják.
[Részletek...] | [1535-10-06] Egy németalföldi bíróság eretnekség vádjával halálra ítélte William Tyndale (szül. 1494?) angol bibliafordítót. Megfojtották és máglyán elégették.
Huszonnégy éves korában Németországba költözött, ahol az eredeti héber és görög bibliából készítette az angol fordítást. A hatezer nyomtatott példány Angliába csempészését VIII. Henrik király és az angol egyház minden erővel próbálta megakadályozni. A londoni püspök igyekezett felvásárolni a bekerült példányokat és elégette azokat. De Tyndale a befolyt püspöki pénzből még többet nyomtatott. A népnyelvű bibliát 1930-ban Thomas More (Mórus Tamás) kancellár is elítélte. Tyndale-t 1535-ben két bérgyilkos rabolta el Antwerpenben és juttatta börtönbe.
Közben ugyan 1533-tól VIII. Henrik létrehozta az anglikán egyházat és ennek érdekében a népnyelvű biblia mellé állt, de ez nem mentette meg Tyndale-t a kontinensen. Halála után egy évvel már királyi engedéllyel nyomták bibliáját Angliában, de a hatalom gyalázatát elkerülendő a fordító nevét mellőzve, „Matthew Bible” néven.
Az angol bibliafordításokat 1611-ben egységesítették, az akkor kiadott, máig is hivatalos St. James fordítás legnagyobbrészt Tyndale fordítását hozza. A közben eltelt közel száz év alatt ugyan sokat változott az angol nyelv, de a biblia szándékosan archaikus hatást is akart kelteni.
[Részletek...] | [0420-09-30] Szt. Jeromos bibliafordító, egyháztanító halála (szül. 347 körül). A görögből készült latin bibliafordítása, a Vulgata, másfél évezredig a katolikus egyház hivatalos bibliafordítása volt.
(halál)
[Részletek...] |
|
