|
Találatok száma: 440 |
[2006-01-13]  Alkotmányellenesnek mondta ki Orléans bírósága a genetikailag módosított szervezetek termesztését azzal, hogy fölmentette a Monsanto ültetvényeit megrongálókat. Akciójukat szükségesnek ítélte a módosított gének ellenőrizhetetlen elterjedésének veszélye miatt, s a GMO engedélyezését az egészséghez való alkotmányos joggal ellentétesnek mondta ki.
Ez lett a 2005 februárban a francia alkotmányhoz csatolt Környezet Karta első gyakorlati alkalmazása. 2006. jan. 13-án hasonlóan ítélt a Versailles bíróság egy másik ügyben.
[Részletek...] |
[2005-12-11] London mellett kigyulladt és napokig égett egy üzemanyag telepen húsz tartály. A kormos füst egész Dél-Angliát beborította és Franciaországot is elérte.
[Részletek...] |
[2005-12-09] Alkotmányellenesnek mondta ki Orléans bírósága a genetikailag módosított szervezetek termesztését azzal, hogy fölmentette a Monsanto ültetvényeit megrongálókat. Akciójukat szükségesnek ítélte a módosított gének ellenőrizhetetlen elterjedésének veszélye miatt, s a GMO engedélyezését az egészséghez való alkotmányos joggal ellentétesnek mondta ki.
Ez lett a 2005 februárban a francia alkotmányhoz csatolt Környezet Karta első gyakorlati alkalmazása. 2006. jan. 13-án hasonlóan ítélt a Versailles bíróság egy másik ügyben.
[Részletek...] |
[2004-05-25] Haiti szigetén az esőzések miatt a folyók megáradtak, kétezren meghaltak, 13 ezer ember otthona semmisült meg.
(A média természetesen az esőzéseket okolta, senki nem beszélt arról, hogy az erdőket kiirtották, a talaj lemosódott, nincs ami természetes módon fékezze/tárolja a csapadékot. A Magyarországnál háromszor sűrűbben lakott sziget erdeit a 17-18. században a francia gyarmatosítók pusztították, hogy helyet csináljanak a cukornádültetvényeknek s tüzifát a cukorfinomítóknak, majd az európai bútorgyártás mahagóni iránti éhsége tizedelte meg a faállományt. Még 1950-ben is a sziget területének 25 %-a erdő volt, de a túlnépesedés miatt kell a terület a szántóföldeknek, kell a tüzifa, így ma már csak 2 % az erdő. Haiti korunk „Húsvét szigete”.)
[Részletek...] |
[2002-12-15] jabb százhúsz kiöregedett harckocsit és tüzérségi eszközt semmisített meg a Magyar Honvédség az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló szerződés (CFE) fegyverzetcsökkentése keretében. A megsemmisítés ötvenmilliós költségét kb. fedezi az ócskavas ára.
(A húsz éves szovjet harckocsikból megmaradt 806 db még mindig több, mint amennyit Franciaország tart hadrendben.
A hidegháború befejeződésével Nyugat-Európában gyorsan csökkentették és modernizálták a hadseregeket, de a kelet-európai országokban a tisztikar erős lobbycsoport, ezért a haderőreformok sorra kisiklottak, így pl. a lengyel hadseregben 2001-ben több ezredes lézengett, mint a német, a francia és a brit haderőben együttvéve.)
(háború)
[Részletek...] |
[2001-09-21] Franciaországban a toulouse-i AZF vegyi üzemben robbanás történt, 30 halálos áldozat és 2200 sebesült.
[Részletek...] |
[2001-04-03] Pierre Székely magyar származású francia szobrász születése Budapesten (+2001. ápr. 3.). A modern szobrászművészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Monumentális alkotásai francia városok tereit, parkjait, lakónegyedeit díszítik, de művei megtalálhatók a világ csaknem minden táján. Alkotásai között szerepelnek még kisplasztikák és érmek is. A magyar közönség 1972-ben láthatta monumentális alkotásainak makettjeiből, kerámia szobraiból és grafikáiból rendezett kiállítását, valamint 1982-ben néhány művét a Műcsarnokban rendezett "Tisztelet a Szülőföldnek" című kiállításon. 1991-ben öt alkotásával berendezett kőkertet nyitottak Pécsett.
(halál)
[Részletek...] |
[1999-12-26] A Lothar névre keresztelt szélvihar Franciaországtól Svédországig millió hektáron százmillió köbméternyi fát döntött ki.
Az ipari forradalom ipari-, bánya- és tüzifa, valamint faszén igényei miatt tarra vágták Európa őserdeit, s a faültetvények (mert az ültetett, egyfajú erdők nem igazán erdők) sokkal sérülékenyebbek.
[Részletek...] |
[1999-12-12] A francia-atlanti Bretagne partjainál elsüllyedt a Total 30 ezer tonna kőolajat szállító Erika tankhajója. 13 ezer tonna nehéz dízelolaj ömlött a tengerbe. Húszezer tengeri madártetemet szedtek össze.
[Részletek...] |
[1999-12-12] [sms] A francia-atlanti Bretagne partjainál elsüllyedt a Total 30ezer tonna kőolajat szállító tankhajója
[Részletek...] |
[1999-06-12] A koszovói nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) kötelékébe vezényelt orosz kontingens első 500 fős csapata - felrúgva az előzetes megállapodást - mindenkit megelőzve bevonult Pristinába és elfoglalta a stratégiai fontosságú repülőteret. A hír hallatán időnek előtte megkezdték a bevonulást a francia, angol és amerikai erők is.
[Részletek...] |
[1999-03-24] Katasztrofális tűzvész a Franciaországot Olaszországgal összekötő Mont Blanc-alagútban. Csak három évvel később indult meg újra a közlekedés.
[Részletek...] |
[1998-10-01] [sms] Franciaországban megszűnt az 1905 óta kötelező katonai (rab)szolgálat.
[Részletek...] |
[1998-10-01] Franciaországban megszűnt az 1905 óta kötelező katonai (rab)szolgálat.
(Elsőként Napóleon vezette be, felismerve a francia forradalomban a népi hadsereg erejét. De már akkor is voltak katonaságmegtagadók. Pl. a később papi pályára lépett és ars-i plébánosként szentté avatott Vianney Szent János legénykorában elbujdosott a sorozás elől.)
[Részletek...] |
[1997-12-29] [idezet] A taizéi ökumenikus szerzetesközösség 20. európai ifjúsági találkozóját "Nem sejtett öröm" jelmondattal Bécsben rendezték. Mintegy 100 ezer fiatal vett részt.
(A többnapos taizei találkozót szilveszterkor minden évben Európa más nagyvárosában rendezik. A mozgalom kiszélesedése az 1974-es Ifjúsági Zsinattal kezdődött a francia Taize falucskában. Korabeli napló olvasható róla: bocs.hu)
A pontos cím: http://bocs.hu/eletharm/ev/ev02512.htm
[Részletek...] |
[1997-06-25] Jacques-Yves Cousteau francia óceanográfus születése (+1997. jún. 25.). Calypso nevű hajóján 1952-től számtalan tudományos expedíciót vezetett, beutazta a világtengereket. Kutatásai közben - az általa kifejlesztett víz alatti filmezési eljárással - filmeket is forgatott. Az 1960-as évektől figyelme egyre inkább a környezetvédelem felé fordult, már akkor felemelte a szavát a tengerek tisztaságáért, amikor az ökológia még a gyermekkorát élte. Legnagyobb érdeme a tudományos életben oly gyakran lenézett népszerűsítő tevékenység volt: minden ismeretét azonnal közkinccsé tette.
(halál)
[Részletek...] |
[1997-06-25] Jacques-Yves Cousteau francia oceanográfus halála (szül. 1910. jún. 11.). Calypso nevű hajóján 1952-től számos tudományos expedíciót vezetett a világtengereken, s az általa kifejlesztett víz alatti filmezési eljárással a kutatás mellett filmeket is forgatott. Az 1960-as évektől figyelme egyre inkább a környezetvédelem felé fordult, már akkor felemelte a szavát a tengerek tisztaságáért, amikor az ökológia még a gyermekkorát élte. Legnagyobb érdeme a tudományos életben oly gyakran lenézett népszerűsítő tevékenység volt: minden ismeretét azonnal közkinccsé tette.
(halál)
[Részletek...] |
[1997-04-29] Hatályba lépett a vegyi fegyverek általános és teljes tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény, amelyet 165 ország írt alá s 87 állam parlamentje már ratifikálta.
(1993. jan. 13-án Párizsban született az egyezmény, a magyar parlament 1996. október 31-én ratifikálta. Csak az első csapást tiltja. A meglévő készletek minden életet el tudnak pusztítani a Földön.
Sajnos az első és a második világháborúból származó vegyi lőszerkészleteket sok országban elástak (pl. Cornwall, Nagy-Britannia) vagy a tengerbe süllyesztettek (pl. Bornholm, Balti-tenger) az elmúlt évtizedekben, emiatt kiszabadulásuk potenciális ökológiai katasztrófával fenyeget.
Az USA többek között a csendes-óceáni Johnston-atollon hozott létre hamvasztásos elven működő megsemmisítő művet, valamint egy vegyi technológián alapuló közömbösítő üzemet az Utah állambeli Toole-ban. Az amerikai készletek megsemmisítésének becsült költsége 8 milliárd dollár.
A volt szovjet vegyifegyver-arzenál megsemmisítését Novo-Csebokszáriban (Csuvas-föld), Kambarkában (Udmurtia körzet) és Gorniban (Szaratovi körzet) végzik, de még csak a kezdetén járnak.
A feltételezések szerint vegyi fegyverrel rendelkező országok: USA, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Irán, Szíria, Egyiptom, Líbia, Szerbia, Örményország, Azerbajdzsán, Angola, Mozambik, Kína, Izrael. Sajnos ezeket a fegyvereket egyre olcsóbb és egyszerűbb előállítani, így terroristák kezébe is kerülhetnek. Azonos létszámú katonai élőerő megsemmisítése 1 km2 területen hagyományos fegyverrel 2000 dollár, atomfegyverrel 800 dollár, vegyi fegyverrel 600 dollár, biológiai fegyverrel csupán 1 dollár.)
(egyezmény, háború, tilt)
[Részletek...] |
[1996-09-24] ltalános atomcsend-szerződést (CTBT) írt alá az öt atomhatalom (USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína) az ENSZ New York-i központjában. A száztíz cikkből álló egyezmény az atomkísérletek összes fajtáját betiltja.
(egyezmény, tilt)
[Részletek...] |
[1995-07-24] George Rodger angol fotográfus születése (+1995. júl. 24.). A Magnum képügynökség alapítója Robert Capaval (Friedmann Endrével), a lengyel Szyminnel és a francia Cartier-Bressonnal együtt. A háború után Afrikába utazott, ahol évtizedeken át kutatta és örökítette meg a civilizációtól még ideig-óráig érintetlen emberek mindennapjait és ünnepeit. A nabu törzset egyenesen ő fedezte fel az európaiak számára.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1995-06-13] Világméretű tiltakozást váltott ki Jacques Chirac köztársasági elnök bejelentése, hogy Franciaország egy újabb atombomba kísérlet-sorozatot indít a csendes-óceáni térségben.
(tilt)
[Részletek...] |
[1995-04-20] Pierre Curie francia fizikus halála (szül. 1859. máj. 15.). Fizikai Nobel-díjat kapott 1903-ban megosztva feleségével, Marie Sklodowska-Curie-vel és Henri Becquerellel az utóbbi által felfedezett sugárzás tanulmányozásáért. Ő az ún. Curie-törvény megalkotója. Feleségével együtt ő fedezte fel a polóniumot és a rádiumot. A becsületrendet viszont visszautasította. 1995. ápr. 20-án hamvait a Pantheonban helyezték el.
(Mennyi áldást és mennyi átkot hozott a rádióaktivitás fölfedezése?)
(Nobel-díj, törvény)
[Részletek...] |
[1994-01-15] Cziffra György zongoraművész halála (szül. 1921. nov. 5.). Virtuóz játékával már ötéves korában feltűnt. 1933-tól hangversenyezett. 1945 után tanulmányait nem folytathatta, bárokban, kocsmákban zongorázott. 1950-ben disszidálási kísérlete miatt elfogták, kezeit szétverték, ezután csak csuklószorítóval tudott játszani. 1953-ig börtönben volt, utána engedélyezték fellépéseit, belföldön, külföldön egyaránt nagy sikerei voltak. 1956 október elején Budapesten Liszt Ferenc Rákóczi-indulóját közel 10-szer játszotta ráadásként, míg végül a rendőrség ürítette ki a hangversenytermet. 1956-ban elhagyta az országot, Franciaországban telepedett le, ünnepelt zongoraművész lett. Főleg a virtuóz-jellegű romantikus zongorairodalom - Chopin, Grieg, Liszt, Schumann - mestere volt. 1968-ban megalapította a Chaise-Dieu városában azóta is rendszeresen megrendezett zenei fesztivált. Az általa létrehozott, Senlis-ben működő Cziffra Alapítvány elsősorban tehetséges ifjú zongoristákat pártol. A francia Becsületrend mellé megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Tiszti keresztjét is.
(halál, megalapít)
[Részletek...] |
[1994-01-15] Cziffra György zongoraművész születése (+1994. jan. 15.). Franciaországban élt, megkapta a francia Becsületrendet. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Dohnányi tanítványa volt. Híresek Liszt-stílusú átiratai és parafrázisai. 1969-ben zongoraversenyt alapított ifjú pianistáknak, majd Senlis-ban létrehozta a Cziffra Alapítványt, amely elsősorban tehetséges ifjú művészeket pártol.
(halál)
[Részletek...] |
[1993-11-13] Budapesten megalakult a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája. Egy évtized alatt siker :-)
- + -
1925-ben és 1930-ban a hadkötelezettség elleni kiáltványokat az egész világról sok híres ember, pl. Martin Buber, Albert Einstein, Sigmund Freud, Gandhi, Kéthly Anna, Selma Lagerlöf, Thomas Mann, Romain Rolland, Bertrand Russel, Rabindranath Tagore, H. G. Wells, Stefan Zweig írta alá.
- + -
A francia forradalomban feltörő népi tömegerő Napóleon kezében lerohanta Európát, ezért vezették be mindenhol a sorozást. Mára a haditechnikának nincs szüksége néphadseregre, a tömegeket és infrastruktúrát pusztító csúcstechnikához csak kisebb létszámú, de profin kiképzett és jól fizetett zsoldos kell.
A hadkötelezettséget végigkísérő lelkiismereti tiltakozás, katonaságmegtagadás továbbra is felbukkan a profi zsoldosok közt is, amikor látják, hogy támadásaiknak kilencven százalékban ártatlan civilek esnek áldozatul (a II. világháborúban ez még csak ötven százalék, az I. világháborúban csak húsz százalék volt).
A tiltakozás nem elég: a békemozgalomnak az erőszak gyökereit is kutatnia és orvosolnia kell.
(háború, tilt)
[Részletek...] |
[1993-01-13] Hatályba lépett a vegyi fegyverek általános és teljes tilalmáról szóló nemzetközi egyezmény, amelyet 165 ország írt alá s 87 állam parlamentje már ratifikálta.
(1993. jan. 13-án Párizsban született az egyezmény, a magyar parlament 1996. október 31-én ratifikálta. Csak az első csapást tiltja. A meglévő készletek minden életet el tudnak pusztítani a Földön.
Sajnos az első és a második világháborúból származó vegyi lőszerkészleteket sok országban elástak (pl. Cornwall, Nagy-Britannia) vagy a tengerbe süllyesztettek (pl. Bornholm, Balti-tenger) az elmúlt évtizedekben, emiatt kiszabadulásuk potenciális ökológiai katasztrófával fenyeget.
Az USA többek között a csendes-óceáni Johnston-atollon hozott létre hamvasztásos elven működő megsemmisítő művet, valamint egy vegyi technológián alapuló közömbösítő üzemet az Utah állambeli Toole-ban. Az amerikai készletek megsemmisítésének becsült költsége 8 milliárd dollár.
A volt szovjet vegyifegyver-arzenál megsemmisítését Novo-Csebokszáriban (Csuvas-föld), Kambarkában (Udmurtia körzet) és Gorniban (Szaratovi körzet) végzik, de még csak a kezdetén járnak.
A feltételezések szerint vegyi fegyverrel rendelkező országok: USA, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Irán, Szíria, Egyiptom, Líbia, Szerbia, Örményország, Azerbajdzsán, Angola, Mozambik, Kína, Izrael. Sajnos ezeket a fegyvereket egyre olcsóbb és egyszerűbb előállítani, így terroristák kezébe is kerülhetnek. Azonos létszámú katonai élőerő megsemmisítése 1 km2 területen hagyományos fegyverrel 2000 dollár, atomfegyverrel 800 dollár, vegyi fegyverrel 600 dollár, biológiai fegyverrel csupán 1 dollár.)
(egyezmény, háború, tilt)
[Részletek...] |
[1992-05-06] Marlene Dietrich (Maria Magdalena von Losch) német-amerikai filmszínésznő, sanzonénekesnő születése (+1992. máj. 6.). Az 1930-as évek végén amerikai állampolgár lett. Leghíresebb filmjei: Kék angyal, Sanghaj Expressz, Szőke Vénusz, Ítélet Nürnbergben. Megkapta a francia Becsületrendet. Születésének 100. évfordulóján szülővárosa, Berlin hivatalosan bocsánatot kért azért, hogy a II. világháború idején árulónak tekintették. 2002-ben posztumusz díszpolgári címmel tüntették ki.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1991-09-25] [idezet] Pax Christi konferencia, Utrecht, amelyen már magyar résztvevők is voltak a Bokorból.
A Pax Christi katolikus békemozgalom Marthe Dortel-Claudot tanárnőnek (aki családjával Dél-Franciaországban élt a II. világháború alatt) az ellenségért imádkozó közösségéből nőtt ki.
Saját megyéspüspökénél először nem talált támogatásra, de Pierre-Marie Théas francia püspök (akit 1944-ben pár hétre bebörtönöztek, amiért a háború alatt folyamatosan tiltakozott a deportálások ellen, és aki a börtönben "Szeressétek ellenségeiteket" találkozókat tartott a többi rabokkal) 1945 márciusában elvállalta a mozgalom védnökségét.
Ma 30 országban 60 ezer tagja van.
1983-ban UNESCO Békére Nevelés Díjat, 1987-ben ENSZ Béke Követ Kitüntetést kapott.
paxchristi.net
(háború, konferencia, tilt, tüntetés)
[Részletek...] |
[1989-12-22] Samuel Beckett ír születésű, angol és francia nyelven alkotó Nobel-díjas író, költő születése (+1989. dec. 22.). 1938-tól Párizsban élt. A Molloy, a Malone meghal és A megnevezhetetlen (1953) című regényei trilógiát alkotnak. Nevét klasszikus abszurd drámája, a Godot-ra várva (1952) tette világhírűvé.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1987-12-18] Marguerite Yourcenar (Crayencour) belga írónő, akadémikus születése (+1987. dec. 18.). 1949-ben élettársával, Grace Frickkel, végleg Amerikában telepedett le. Híres történelmi regényei: Hadrianus emlékezései (1951), Opus nigrum (1968). Femina-díjat és számos más irodalmi díjat kapott, beválasztották a Belga Királyi Akadémia tagjai sorába, ő az első nő, aki a Francia Akadémia "halhatatlanjai" közé is bekerült 1980-ban. Életművének összegzése A világ útvesztője című életrajzi trilógiája. Számos műve magyarul is megjelent.
(halál, megjelent)
[Részletek...] |
[1987-12-02] Budapesten született Paul Arma francia zeneszerző (+1987. dec. 2.). Bartók Béla tanítványa.
A német megszállás alatt mintegy 1600, az ellenállás idején keletkezett francia népdalt gyűjtött össze.
[Részletek...] |
[1987-12-02] Paul Arma magyar származású francia zeneszerző, zene-etnológus, népdalgyűjtő halála (szül. 1905. okt. 22. Budapest). A Zeneakadémián Bartók Béla növendéke volt. 1936-tól Párizsban élt. A német megszállás alatt mintegy 1600, az ellenállás idején keletkezett francia népdalt gyűjtött össze. Több mint 300 művet komponált.
(halál)
[Részletek...] |
[1986-11-26] Radványi Géza Kossuth-díjas filmrendező halála (szül. 1907. szept. 26.). Márai Sándor öccse volt. Ő rendezte a háború után nemzetközi sikerű Valahol Európában-t. 1947-től Olaszországban, Franciaországban, majd Németországban élt.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1986-04-14] Simone de Beauvoir francia írónő, filozófus születése (+1986. ápr. 14.). A feminizmus egyik úttörője. Regényeiben az egzisztencialista filozófia erkölcsi problémáit boncolgatta. Mandarinok című regényéért Goncourt-díjat kapott, ismert önéletrajzi trilógiája is.
(halál)
[Részletek...] |
[1985-07-10] [sms] A francia titkosszolgálat az új-zélandi Auckland kikötőjében felrobbantotta a Greenpeace hajóját.
[Részletek...] |
[1985-07-10] A francia titkosszolgálat emberei az új-zélandi Auckland kikötőjében felrobbantották a Greenpeace környezetvédő mozgalom hajóját, a Rainbow Warriort (Szivárvány-harcos). A robbanásban meghalt Fernando Pereira, a Greenpeace fényképésze. A hajó utasai a francia atomrobbantási kísérletek színhelyére kívántak utazni, hogy tiltakozzanak a robbantások ellen.
(tilt)
[Részletek...] |
[1985-06-14] A hollandiai Schengenben a három Benelux-ország, Németország és Franciaország aláírta az ún. schengeni egyezményt, amely elvileg a személyek teljesen szabad mozgását teszi lehetővé az érintett országok között.
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1984-11-12] Feltárult a Beremendi kristálybarlang a mészkőbánya egyik robbantásakor. Húsz év alatt kb. 700 m járatot, közel 60 méter mélységet tártak fel, lenn langyos karsztvíz tóval.
(A barlangot bemutató kisfilm első díjat nyert 2003-ban a franciaországi Tengeri Show – Víz Alatti – Filmfesztiválon.)
A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó barlangot csak tudományos kutatók látogathatják.
[Részletek...] |
[1983-01-27] Louis de Funes francia komikus filmszínész halála (szül. 1914. júl. 31.). Hat St. tropez-i csendőr filmben, majd a Fantomas-sorozatban is szerepelt.
(Szárnyát vagy combját? (L' aile ou la cuisse) c. vígjátékában (1976) éttermi kalauz írót játszik és a francia konyha őrzője a gyorsétkezdékkel és műételekkel szemben.
Már a 19. században egy francia így írt a tipikus amerikairól: "fal, hörpint, lohol".)
(halál)
[Részletek...] |
[1982-10-11] Jean Effel (Francois Lejeune) francia karikaturista születése (+1982. okt. 11.). Szellemes politikai karikatúráival, bájos figuráival világszerte ismertté vált. Több mint 17 ezer rajzot készített. A világ és az ember teremtését szatirikusan ábrázoló rajzgyűjteményei (Az ember teremtése, Adám és Éva) Magyarországon is megjelentek.
(halál, megjelent)
[Részletek...] |
[1980-04-15] Jean-Paul Sartre francia író, filozófus, az egzisztencializmus vezéralakjának születése (+1980. ápr. 15). Kísérletet tett az egzisztencializmus, a marxizmus és freudizmus összekapcsolására. Szépíró munkásságában filozófiai nézetei kaptak irodalmi megformálást.
Irodalmi Nobel-díjat kapott 1964-ben, de visszautasította, mert pacifista meggyőződését nem tartotta összeegyeztethetőnek a díj adományozója tevékenységével (ui. Nobel főleg a dinamit feltalálásával és gyártásával szerezte vagyonát). Sartre az algériai háború idején is szembefordult a háborús közvéleménnyel. Aktív volt a nemzetközi békemozgalomban.
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1978-04-08] Rónay György író, költő, műfordító születése (+1978. ápr. 8.). A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott, Baumgarten-díjat (1942) és József Attila-díjat (1967) kapott, 1945-től a Vigilia szerkesztő bizottságának tagja, 1969-től haláláig felelős szerkesztője volt. Fő műve a Keresztút című regénye, amely 1937-ben jelent meg, és olyan vihart kavart, hogy utána egy ideig csak álnéven publikálhatott. Számos európai nyelvből fordított.
- + -
Szerb Antal így ír a regényről a Nyugatban (1938/3. szám, Figyelő rovat):
„Rónay György regénye a szektások világába visz, könyve istenkereső regény, mint a múlt század nagy regényei, két isten harcol benne a faluért, a papoké és a szektásoké. Előtte Móra Ferenc súrolta ezt a témát, de még mikszáthi hagyomány nyugodalmas hangján.
A regény másik problémája is vallási természetű, de még sokkal kényesebb vagy kényelmetlenebb, mint a szektások ügye: a katolikus papi élet kérdéseit bolygatja meg. A regény hőse egy katolikus pap gyermeke, középponti témája a nagyrahivatott pap szörnyű vergődése a bűntudat hálójában, az asszony társadalmi helyzetének kínjai és a fiú küzdelme önmagával, hogy ilyen tehertétel dacára megtalálja útját Krisztushoz és Egyházához. Nyers őszintesége e körül a téma körül úgy tudom hivatalos katolikus részről bizonyos ellenérzést váltott ki — de mindazok a vádak, amelyek Rónay könyvét illetik, ugyanilyen mértékben sújthatnák az új francia katolikus irodalom nagyjait is — akikre pedig oly büszkén szokás hivatkozni, — elsősorban az immár mintaképpé vált Mauriacot.”
(halál)
[Részletek...] |
[1978-03-17] Az amerikai Amoco-Cadiz tartályhajóból 223 ezer tonna nyersolaj ömlött a tengerbe francia partoknál.
[Részletek...] |
[1977-10-19] A Concorde, a világ első (francia-angol) szuperszonikus utasszállító repülőgépe először landolt New Yorkban. (2003-ban kivonták őket a forgalomból.)
[Részletek...] |
[1976-11-15] Jean Gabin francia színész halála (szül. 1904. máj. 17.). Nyomorultak, Mire megvirrad, A nagy ábránd, A szicíliaiak klánja, Két férfi a városban, Maigret-sorozat.
(halál)
[Részletek...] |
[1973-11-03] Marc Allégret francia filmrendező halála (szül. 1900. dec. 23.). 1927-ben tűnt fel egy nagy hatású, leleplező erejű dokumentarista alkotással, amelyet a belga gyarmatosítók uralmáról (Kongói utazás) készített André Gide íróval együtt. A harmincas években kedvező közönségvisszhangra talált könnyed vígjátékai révén (Fanny, Nebáncsvirág). 1945 után Ausztriában, Olaszországban, Angliában és Kanadában is rendezett, többnyire azonban már erkölcsrajzokat, drámai alkotásokat. Filmre vitte többek között D.H. Lawrence angol írónak a maga idejében rendkívül nagy vihart kavart Lady Chatterley szeretője című regényét.
(halál)
[Részletek...] |
[1972-05-30] [sms] Ausztráliában a szakszervezetek tiltakoztak a közelben végzett francia atombombakísérletek ellen.
(tilt)
[Részletek...] |
[1972-05-30] Ausztráliában a szakszervezetek blokkolták a francia légitársaságot és üzleti postát, tiltakozásul a közelben végzett francia atombomba kísérletek ellen.
(tilt)
[Részletek...] |
[1971-12-20] Az Orvosok határok nélkül (Doctors Without Borders, Médecins Sans Frontiéres) nemzetközi mozgalom megalakulása Franciaországban. Ma Brüsszel központtal működik. Béke Nobel-díj 1999-ben. www.msf.org
(Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1971-12-20] [sms] Orvosok határok nélkül nemzetközi mozgalom indult Franciaországban.Béke Nobel-díj 1999. www.msf.org
(Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1971-04-06] Igor Sztravinszkij orosz zeneszerző és karmester halála (szül. 1882. jún. 17.). Franciaországban, majd az USÁ-ban élt, a modern zene egyik legnagyobb hatású mestere.
(halál)
[Részletek...] |
[1971-02-26] Fernandel (Fernand Contandin) francia színész születése (+1971. febr. 26.). Másfélszáz filmben szerepelt, javarészt vígjátékokban, nevetett rajta a fél világ. Első számú közellenség (1953), Ötlábú birka (1954, hat különböző szerepet játszott benne), A nagyfőnök (1959). Öt filmből álló, nevezetes Don Camillo sorozata az egész világon népszerűvé tette.
(halál)
[Részletek...] |
[1971-01-10] Gabrielle ‘Coco’ Chanel francia divattervező születése (+1971. jan. 10.). A divatvilág klasszikus egyénisége, az egyszerűség új ideálját fejlesztette ki az öltözködésben. "Az igazi elegancia az akadálytalan mozgás lehetősége". Az 1920-as évek végén párizsi üzemének kétezer alkalmazottja volt. A Chanel-kosztümöt minden idők egyik legelegánsabb öltözékének tartják.
“Megvetem az ostoba mértéktelenséget. Nem lehet úgy éjszakázni, hogy utána értelmes nappalok következzenek. Néhány élelmiszer és az alkohol tönkreteszi a testünket. Ezért mindenből kevesebbet fogyasszunk, mint amennyihez kedvünk van. Fontos a jó alvás, 7-8 órán át, nyitott ablaknál. Ébredjünk korán, dolgozzunk keményen! A munka foglalkoztatja a szellemet, a szellem pedig gondoskodik a test karbantartásáról.”
(halál)
[Részletek...] |
[1968-08-24] Dél-Amerika és Ausztrália között, Fugataufa atoll közelében Franciaország felrobbantotta első hidrogénbombáját.
[Részletek...] |
[1968-06-01] Helen Keller, vak és süketnéma angol írónő halála (szül. 1880. jún. 27.). Filozófiából doktorált a cambridge-i egyetemen. Könyvei félszáz nyelven jelentek meg. Megkapta a francia becsületrendet.
(halál)
[Részletek...] |
[1968-06-01] Helen Keller, vak és süketnéma angol írónő születése (+1968. jún. 1.). Filozófiából doktorált a cambridge-i egyetemen. Könyvei félszáz nyelven jelentek meg. Megkapta a francia becsületrendet.
(halál)
[Részletek...] |
[1967-03-29] Vízre bocsátották az első francia atomtengeralattjárót (a Szovjetunió, az USA és Nagy-Britannia után negyedikként), amelyet 16 nukleáris rakétával szereltek fel.
[Részletek...] |
[1966-11-16] Megalakult a Nemzetközi Törvényszék Londonban, amelynek feladata az volt, hogy az amerikaiak vietnami agressziójával kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat összegyűjtse. A 16 tagból álló bíróság tiszteletbeli elnöke Bertrand Russel angol filozófus és közéleti személyiség, elnöke pedig Jean-Paul Sartre francia író volt.
(törvény)
[Részletek...] |
[1966-07-01] Franciaország kilépett a NATO katonai szervezetéből.
[Részletek...] |
[1966-06-07] Hans-Jean Arp halála (szül. 1887. szept. 16. Strasbourg). Német és francia nyelven alkotó költő, festő, szobrász. A nonfiguratív szobrászat egyik legjelentősebb mestere. 1916-ban Zürichben részt vett a dadaista mozgalom alapításában, majd 1925-től a szürrealistákhoz csatlakozott. Az I. világháború, a kor értelmetlensége jelenik meg szélsőségesen nyelvbontó költészetében.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1963-10-11] Edith Piaf (Edith Giovanna Gassion) francia sanzonénekesnő halála (szül. 1915. dec. 19.). Utcai énekesnő volt, amíg Louis Leplée, a Cabaret igazgatója fel nem fedezte. Tőle kapta a Piaf nevet is,ami a francia argóban kis verebet jelent. Több mint húsz éven át az ő lemezei voltak a legkeresettebbek a francia piacon. Dalaival, erőteljes, nagy kifejezőerejű hangjával, magával ragadó előadásmódjával érdemelte ki a „sanzon tragikája” címet. Dalai nagy részét maga komponálta, s a szöveget is ő írta. Leghíresebb dalai: Nem bánok semmit sem, Mylord, Padam...Padam... Több filmben szerepelt. Életéről filmek, színdarabok, könyvek sokasága készült. Negyvennyolc évesen halt meg, alkohol- és kábítószer-túladagolás miatt.
(halál)
[Részletek...] |
[1961-06-23] Hatályba lépett az Antarktisz-szerződés, melyet 1959-ben 12 ország írt alá, köztük a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország. Az Antarktiszon tilos katonai támaszpontokat építeni, fegyverkísérleteket végezni, hadgyakorlatokat folytatni, radioaktív hulladékot tárolni. Hazánk 1984-ben csatlakozott az egyezményhez.
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1960-02-13] A Szahara-sivatag középső részén, a Reggane-oázis közelében felrobbantották az első francia kísérleti atombombát.
[Részletek...] |
[1960-01-04] Albert Camus Nobel-díjas (1957) francia író, esszéista születése (+1960. jan. 4.). "...mélyreható komolysággal világítja meg az emberi lelkiismeret problémáit korunkban."
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1960-01-04] Albert Camus francia író halála (szül. 1913. nov. 7.). Legfőbb műve a Közöny, legolvasottabb regénye A pestis. Az irodalmi Nobel-díjat 1957-ben kapta "jelentős irodalmi tevékenységéért, amely mélyreható komolysággal világítja meg az emberi lelkiismeret problémáit korunkban".
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1959-12-01] Az Antarktisz-szerződést 12 ország írta alá Washingtonban - többek között az USA, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Franciaország. A kontinens semlegesítéséről szóló szerződés 1961. június 23-án lépett hatályba, és kimondta: az Antarktiszon tilos katonai támaszpontokat és erődítményeket létesíteni, hadgyakorlatokat folytatni, és bármilyen fegyverkísérletet végezni. Magyarország 1984-ben csatlakozott az egyezményhez.
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1958-05-26] Francis Carco francia költő, író halála (szül. 1886. júl. 3.). Párizsban megalapította a Pan című folyóiratot. 1922-ben A hurok című apacsregénye elnyerte az Académie Francaise nagydíját. 1937-ben az Académie Goncourt tagja lett. 1957-ben megkapta Párizs városa nagydíját, 1958-ban a haladó írók neki ítélték a Prix de l´Unanimitét. Kiváló pszichológiai érzékkel, mély együttérzéssel ábrázolta a nagyváros számkivetett alvilágát, majd a II. világháború borzalmait.
(háború, halál, megalapít)
[Részletek...] |
[1957-04-28] Megalakul a Testvérvárosok világszövetsége (UTO) a franciaországi Aix-les-Bains-ban. Emlékére április utolsó vasárnapja világnap a városok közötti együttműködés előmozdítása érdekében.
[Részletek...] |
[1956-11-05] A szuezi válságban a szovjet kormány közölte az angol és francia kormánnyal, hogy amennyiben az Egyiptom elleni intervenciót nem szüntetik meg, a Szovjetunió fegyveresen beavatkozik Egyiptom oldalán.
[Részletek...] |
[1956-11-04] Bibó István egy nappal korábban kinevezett államminiszter maradt egyedül a megszálló szovjet csapatok által körülvett Parlamentben. Mialatt az orosz katonák elfoglalták a Parlamentet, nyilatkozatot gépelt (békés rendezést javasolt, passzív ellenállásra szólított fel, kérte az ENSZ döntését), lefordította angol, francia, német és spanyol nyelvre, gondosan megcímezte a borítékokat, majd a szóbanforgó országok követségeire gyalog, személyesen kézbesítette.
(Életfogytiglani börtönre ítélték érte.)
[Részletek...] |
[1955-04-10] Teilhard de Chardin (szül. 1881. máj. 1.) francia biológus, geológus, paleontológus, filozófus, jezsuita pap halála, vágya szerint Húsvét vasárnap. Matematikai, filozófiai és teológiai diplomákkal szentelték pappá 1911-ben, később a biológia és geológia professzora lett. Számtalan konferencián és egyetemen adott elő, rengeteg könyvet írt. Sok ázsiai és afrikai országban kutatott, ő fedezte fel a pekingi előembert.
Azzal az egyházi megbízással tanult biológiát, hogy harcoljon a darwini evolúciós elmélet ellen, de pont ellenkezőleg, az evolúció misztikus filozófusa lett. Publikációs tilalmat róttak ki rá, ezért írásai csak halála után jelenhettek meg. A II. Vatikáni Zsinat rehabilitálta.
Szerinte Isten nem csak teremtette és vonzza fölfelé az evolúciót, de megtestesülve maga is részt vesz benne. Sürgette a vallások fejlődését, evolúcióját is. Az evolúció céljának a teremtmények szeretetben való egységesülését látta, planetáris méretben, ugyanakkor a személyiségeket megerősítve. Ennek legláthatóbb jele a férfi és nő közti szeretet. Az emberi ideált a szüzességben látni, ahogy ezt sok vallás még mindig hirdeti, ellene mond az evolúciónak. A nemzést nem tartotta a nemiség lényegéhez tartozónak. 1934-ben így írt a Tisztaság evolúciójában szerelmének, Lucile Swannak: A lelki termékenységet kell egyre inkább az anyagi termékenység helyére állítani, és végül egyedül általa az egyesülést igazolni. A test ilyen szellemi használatát sok valódi teremtő zseni ösztönösen felfedezte és alkalmazta, tekintet nélkül a moralistákra.
(halál)
[Részletek...] |
[1954-04-10] Auguste Marie Louis Nicolas Lumiere francia kémikus születése (+1954. ápr. 10.). A filmművészet és filmgyártás úttörője. A Lumiere-testvérek 1895-ben szabadalmaztatták találmányukat. Első alkotásukat, A munkaidő vége című filmet először szűk körben, majd 1895. december 28-án a párizsi Grand Café-ban mutatták be.
(halál, találmány)
[Részletek...] |
[1954-04-10] Auguste Marie Louis Nicolas LUMIERE francia kémikus halála (szül. 1862. okt. 19.). Fivérével, Louis-val a filmművészet és a filmgyártás úttörője.
(halál)
[Részletek...] |
[1953-05-29] Edmund Hillary új-zélandi méhész és Tenzing Norgay serpa ezen a napon értek fel a elsőként a világon a Csomolungma (angol átnevezésben: Mount Everest) csúcsára. (Azóta már több mint ezren, köztük félszáz nő jutott fel, s eddig egyetlen magyarként Erőss Zsolt, 2002. május 25-én. Eddig 175-en haltak meg az expedíciókban, egyharmaduk serpa. Babu Csiri serpa tízszer jutott fel, de a tizenegyedik expedíciójában, 2001. május 26-án lezuhant. A 2003-as jubileumi ünnepségen is lezuhant egy helikopter.)
(A Tibet és Nepál határán magasodó hegyet a kínaiak már a XVIII. század elején fölfedezték és magasságát elég pontosan jelezték a Csing-dinasztia korabeli térképeken. A német és francia térképeken is a tibeti nevet használták, amely egy istennő neve és jelentése: a hegyek anyja.
Az Indiában uralkodó angolok csak a XIX. század közepén fedezték fel a világ legmagasabb, 8848 méteres csúcsát. A nyelvi gyarmatosítás és a hatalmi téboly szokása szerint átnevezték az indiai angol gyarmatokat igazgató tábornokuk nevére (aki szakmája szerint földrajztudós volt és korábban a földmérők főnöke). A talpnyalás mértékét mutatja, hogy az elnevezés még Everest életében történt.
A nemzetközi jogászok, történészek és földrajztudósok szerint a földrajzi neveknél immár mindenütt az adott ország vagy nép által használt elnevezés a bevett, a régi gyarmati név helyett. Így a hegycsúcs neve helyesen: Csomolungma.)
[Részletek...] |
[1951-07-09] Nagy-Britannia, Franciaország és az USA bejelentette, hogy megszűnt a hadiállapot köztük és Németország között.
[Részletek...] |
[1949-03-18] Az USA, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxemburg nyilvánosságra hozta, hogy húsz évre szóló védelmi szerződést kíván kötni. A NATO hivatalosan 1949. április 4-én alakult meg.
[Részletek...] |
[1948-11-03] Auguste Piccard francia tudós automatikával vezérelt búvárhajójával végrehajtotta a világ első mélytengeri leszállását.
[Részletek...] |
[1944-12-30] [idezet, sms] Romain Rolland francia író."Európa lelkiismerete" (Stefan Zweig). Irodalmi Nobel-díj 1916.
(Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1944-12-30] Romain Rolland francia író halála (szül. 1866. jan. 29.). Az I. világháború éveiben a háború, a gyűlölet, a meg nem értés ellen harcolt, Stefan Zweig "Európa lelkiismeretének" nevezte. A Nobel-díjat 1916-ban kapta (az 1915. évit) "a mélységes tisztelet jeleként, írásainak nemes egyszerűségéért és a belőlük áradó, minden emberrel együtt érző igazságszeretetéért." A zenetörténet foglalkoztatta, első közönségsikerét egy Beethoven életrajzzal érte el. Megírta Michelangelo és Tolsztoj életrajzát is, s ő a szerzője a Mahátma Gandhiról szóló monográfiának.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1944-07-31] Antoine de Saint-Exupéry francia író önkéntes felderítő repülés közben életét vesztette (szül. 1900. jún. 29.). Hivatásos pilótaként egzotikus útvonalakat tárt fel. Regényeinek (A déli futárgép, Éjszakai repülés) főtémája a repülés szépsége és a nehézségek leküzdése. Legismertebb műve A kis herceg című varázslatos szépségű meséje.
"Egyetlen igazi fényűzés van: az emberi kapcsolatoké." (Antoine de Saint-Exupéry: A bajtársak)
(halál)
[Részletek...] |
[1944-07-31] Antoine de Saint-Exupéry francia író születése (+1944. júl. 31.). Hivatásos pilótaként egzotikus útvonalakat tárt fel. Regényeinek (A déli futárgép, Éjszakai repülés) főtémája a repülés szépsége és a nehézségek leküzdése. Legismertebb műve A kis herceg című varázslatos szépségű meséje.
- + -
"Egyetlen igazi fényűzés van: az emberi kapcsolatoké." (Antoine de Saint-Exupéry: A bajtársak)
(halál)
[Részletek...] |
[1944-06-10] A németek a partizántevékenység megtorlása címén megsemmisítették Oradour-sur-Glane francia falut, és 642 lakóját (csecsemőtől 85 évesig) lemészárolták. Egy gyermek, egy asszony és öt férfi szinte csodával határos módon menekült meg.
[Részletek...] |
[1944-01-31] Jean Giraudoux francia író születése (+1944. jan. 31.). 1928-ban nagy sikert aratott az eredetileg regénynek írt Siegfried című drámájával, amelyben a nemzetek megbékélését és együttélését hirdette. A megváltozott európai helyzetet mutatta az 1935-ben írt Trójában nem lesz háború című darabja, amely az antik témán keresztül a háború ellen tiltakozott.
(háború, halál, tilt)
[Részletek...] |
[1943-10-14] Fellázadtak a lengyel területen létesített sobibori náci koncentrációs tábor foglyai. A lágert 1942 nyarán nyitották meg. Két év alatt 250 ezer ember pusztult itt el, főleg Lengyelországból és a megszállt szovjet területekről. Az embereket az öt gázkamrába juttatott, nagy teljesítményű motorok által kibocsátott szén-monoxiddal ölték meg. A szovjet, német, lengyel és holland rabok felkelése során megöltek több náci felügyelőt és ukrán őrt. 365 fogoly szökött meg, a legtöbb a láger körüli aknamezőn vesztette életét, csak 47-en menekültek meg és élték túl a háborút. A táborban maradt zsidókat megtorlásképpen agyonlőtték. Sobibor volt az egyetlen láger, ahol lázadás tört ki. 1945 januárban szabadult fel. A lengyel kormány 1995-ben emlékmúzeumot létesített a helyszínen. A tábor történetéről francia dokumentumfilm készült, amely az egykori fogoly, Yehuda Lerner emlékeire támaszkodott.
(háború)
[Részletek...] |
[1943-08-24] Simone Weil francia filozófusnő halála (szül. 1909. febr. 3.). Vidéken filozófiát tanított és közben fizikai munkásként is dolgozott, hogy megismerje a munkások életét. Harcolt a spanyol polgárháborúban. A németek elől Amerikába menekült, majd Londonban dolgozott a Szabad Franciaország Mozgalomban. A háborús nélkülözések közepette sem vette igénybe a neki járó kedvezményeket. Legyengült szervezete csak 34 évig bírta, s már nem érhette meg szülőhazájának felszabadulását.
A katolikus misztika óriásának tartják, bár soha sem vette fel a keresztséget, s tagadta annak dogmáit. A "lemondás szentje" írásaiban azt vallotta, hogy "a katolikus hit az elnyomottak hite és mindenki katolikus keresztény, aki elnyomott". Írásai csak halála után jelentek meg.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1943-03-29] Vangelisz Papathanossziou görög zeneszerző születése. 1968-71 között az Aphrodite's Child együttes tagja volt, itt énekelt a később szintén sikeres szólókarriert befutott Demis Roussos. Szólólemezei és a Yes énekesével, Jon Andersonnal közösen kiadott albumai mellett számos híres film zenéjét is ő komponálta, ezek közül kiemelkedik az 1982-ben Oscar-díjat nyert Tűzszekerek és az 1492 A Paradicsom meghódítása. 1989 óta ismét hazájában él. Első Grammy-díját 1981-ben kapta; 1992-ben a Művészetek Lovágjává ütötték Franciaországban.
(születés)
[Részletek...] |
[1940-09-12] Fölfedezték a Lascaux-i, közel 17.000 éves barlangrajzokat Franciaországban.
[Részletek...] |
[1937-12-28] Maurice Ravel francia zeneszerző születése (+1937. dec. 28.). Legismertebb műve a Bolero.
(halál)
[Részletek...] |
[1937-12-28] Maurice Ravel francia zeneszerző halála (szül. 1875. márc. 7.). Ismert zongoradarabjai a Pavane egy infásnő halálára (1899), a Spanyol rapszódia, a Szonatina, a Tükörképek, színpadi alkotásai a Daphnis és Chloé (1912), a Pásztoróra és a Lúdanyó meséi. Jelentős műve még Sheherezade nyitány (1898), Prélude (1903) Cigány rapszódia (1922). Egyik legismertebb szerzeménye a Bolero (1928), amelyben a változatlanul ismételt dallam- és hangzásanyag mellett csak a hangszín változik.
(halál)
[Részletek...] |
[1937-12-03] József Attila költő halála (szül. 1905. ápr. 11.).
Juhász Gyula segítségével és előszavával jelent meg első verseskötete, a Szépség koldusa (1922). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára, de 1925-ben Tiszta szívvel című verséért eltanácsolták. Ezután a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat, 1926-27-ben pedig a Sorbonne-on. 1937-ben öngyilkos lett. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal ismerték el költészetét.
- + -
Lesznek, akik majd kinevetnek.
Ti ne hallgassatok azokra.
Olyanok ők, mint a cserepes
Urasági kastély gyermekei:
Nevetik a durvaorrú parasztot,
Mikor trágyás szekerén elindul,
Hogy kenyérré kovászolja a földet.
És lesznek, akik elszörnyülködvén
Ilyesféléket beszélnek egymásnak:
Miket össze nem fecseg ez az ember!
Hisz ez bolond, zárjuk el hamar,
Lázas hitét lehűti majd a magányosság.
Erre pedig csak azt mondhatom,
Az én akarásom nem bolondság,
Hanem tövigkalászos táblája
a tibennetek még csak csirázó búzaszemeknek.
Az én hitem a földnek melegsége
És miként a föld szétosztja melegét
Gyenge füveknek, rengeteg erdőknek egyaránt,
Az én hitemet úgy osztom szét közöttetek.
Ti mégse hallgassatok a szörnyülködőkre
És meg ne vessétek őket:
Mindannyian és egyformán
Testvéreim vagytok.
(József Attila: Tanítások 1)
(halál)
[Részletek...] |
[1937-09-02] Pierre de Coubertin francia sportpedagógus születése (+1937. szept. 2.). 1894-ben Párizsban a javaslatára összehívott nemzetközi kongresszuson határozatot hoztak az újkori olimpiai játékok megrendezéséről. Az abban az évben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság titkára lett, majd 1896-1925 között a NOB elnöki tisztét töltötte be. 1912-ben az olimpiai művészeti versenyeken az irodalmi kategóriában aranyérmet nyert "Óda a sporthoz" című versével.
(halál)
[Részletek...] |
[1937-09-02] Pierre de Coubertin francia sportpedagógus halála (szül. 1863. jan. 1.). 1894-ben Párizsban az ő javaslatára összehívott nemzetközi kongresszuson hoztak határozatot az újkori olimpiai játékok megrendezéséről. Az ebben az évben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság titkára volt 1894-1896-ban, 1896-1925 között a NOB elnöki tisztét töltötte be.
(halál)
[Részletek...] |
[1937-06-26] Edward (VIII., volt brit uralkodó) Franciaországban feleségül vett egy elvált asszonyt, az amerikai Wallis Warfield Simpsont. Hogy ezt megtehesse, a trónjáról 1936 decemberében lemondott.
[Részletek...] |
[1937-03-16] Sir Joseph Austen Chamberlain Nobel-békedíjas (1925) angol konzervatív politikus születése (+1937. márc. 16.). Külügyminiszterként (1924-1929) az ő kezdeményezésére született 1925-ben a locarnói egyezmény, amelyben Olaszország és Nagy-Britannia szavatolta a német-francia és a német-belga határok sértetlenségét.
(Olaszország aztán szavatolta ..., különösen Mussolini.)
(egyezmény, halál)
[Részletek...] |
[1934-09-28] Brigitte Bardot francia filmszínésznő születése. 1973 óta állatvédő tevékenységet folytat.
(születés)
[Részletek...] |
[1934-09-28] Brigitte Bardot francia filmszínésznő születése. BB a hatvanas évek női szépségideálja volt, 1973-ban vonult vissza, s azóta állatvédő tevékenységet folytat.
(születés)
[Részletek...] |
[1934-07-04] Marie Curie-Sklodowska lengyel-francia vegyész és fizikus halála (szül. 1867. nov. 7.). Férjével, Pierre Curie-vel felfedezte a polóniumot és rádiumot. 1903-ban a radioaktivitás felismeréséért Henri Antoine Becquerel-rel fizikai Nobel-díjat, 1910-ben a tiszta rádium előállításáért kémiai Nobel-díjat kapott.
(Hősies erőfeszítések – s gyümölcse inkább átok, mint áldás.)
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1932-08-27] Háborúellenes kongresszust tartottak Amszterdamban aug. 27-29-én Romain Rolland és Henri Barbusse francia író kezdeményezésére, amelyhez csatlakozott Albert Einstein, Heinrich Mann, Makszim Gorkij és Károlyi Mihály is. A kongresszus egyhangúlag elfogadott kiadványa megbélyegezte az uralkodó osztályok fegyverkezési versenyét és agresszív politikáját.
(háború)
[Részletek...] |
[1932-03-07] Aristide Briand francia politikus (Béke Nobel díj 1926) születése (+1932. márc. 7.). Hadügyminiszter is volt, de végül társszerzője a Briand-Kellogg-paktumnak (ld. aug. 27.), amely bűnténynek minősített mindenfajta háborút.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1932-03-07] Aristide Briand francia miniszterelnök halála (szül. 1862. márc. 28.). Az 1925. évi locarnói szerződések megkötésében játszott jelentős közreműködéséért 1926-ban (megosztott) Nobel-békedíjat kapott.
- + -
1936: Adolf Hitler német kancellár bejelentette, hogy Németország egyoldalúan felmondta a locarnói szerződést és parancsot adott a német haderőnek, hogy szállja meg a demilitarizált Rajna-vidéket.
(halál)
[Részletek...] |
[1932-02-16] Ferdinand Buisson francia filozófus, pedagógus születése (+1932. febr. 16.). Megosztva kapta a Béke Nobel-díjat 1927-ben. 1867-ben Genfben megalapította, majd 1914-től vezette a Béke és Szabadság Nemzetközi Ligát.
(halál, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1932-02-16] Ferdinand Buisson Béke Nobel-díjas (1927) francia filozófus, egyetemi tanár és közéleti személyiség halála (szül. 1841. dec. 20.). Küzdött az egyházi befolyás csökkentéséért a világi intézményekben.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1931-06-14] Franciaországban elsüllyedt egy kirándulóhajó a Loire folyón. A több száz halálos áldozatot követelő vízi katasztrófa a legnagyobb volt a Titanic elmerülése (1912) óta.
(katasztrófa)
[Részletek...] |
[1926-12-06] Claude Oscar Monet francia festő halála (szül. 1840. nov. 14.). Az impresszionizmus vezéregyénisége. Festészetének csaknem kizárólagos témája a táj volt, képein nem a tárgyak térbeli ábrázolására, hanem a színek és a megvilágítás viszonyának kifejezésére törekedett.
(halál)
[Részletek...] |
[1925-09-29] Léon Victor Auguste Bourgeois Nobel-békedíjas (1920) francia politikus halála (szül. 1851. máj. 21.). A Népszövetség létrehozásának szorgalmazója és Franciaország főmegbízottja a Népszövetségben 1919-1920-ban, majd a Tanács első elnöke volt.
(halál)
[Részletek...] |
[1925-09-29] Léon Victor Auguste Bourgeois francia politikus születése (+1925. szept. 29.). Franciaország főmegbízottja a Népszövetségben 1919-1920-ban, majd a Tanács első elnöke volt. Nobel-békedíjat kapott 1920-ban.
(halál)
[Részletek...] |
[1924-10-12] Anatole France (Anatole Francois Thibault) Nobel-díjas (1921) francia író, költő, kritikus születése (+1924. okt. 12.). Híres könyvei A vörös liliom, Thais, Az Istenek szomjaznak, Lúdláb királynő, s Barátom könyve című önéletrajza.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1924-05-15] Constant R. D'estournelles francia szenátor (Béke Nobel-díj 1909) születése (+1924. máj. 15.). A Nemzetközi Döntőbíróság tagja.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1923-12-28] Alexandre Gustave Eiffel francia mérnök születése (+1923. dec. 28.). A vasszerkezetek tervezésének és építésének világhírű úttörője. Franciaországban acélhidak és viaduktok sorát építette meg. Fő műve az 1889. évi párizsi világkiállításra elkészített fémszerkezetű torony a Mars-mezőn (320 méter magas, az íves pillérek külső távolsága 125 méter), amely ezredévek után először múlta felül magasságban a piramisokat.
Ő volt a modern aerodinamika egyik kidolgozója, és a repülés úttörői között is számon tartják. Magyarországon az Eiffel-cég részt vett a Margit-híd és a szegedi közúti híd építésében, illetve a Nyugati pályaudvar tervezésében.
(halál)
[Részletek...] |
[1923-06-11] Pierre Székely magyar származású francia szobrász születése Budapesten (+2001. ápr. 3.). A modern szobrászművészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Monumentális alkotásai francia városok tereit, parkjait, lakónegyedeit díszítik, de művei megtalálhatók a világ csaknem minden táján. Alkotásai között szerepelnek még kisplasztikák és érmek is. A magyar közönség 1972-ben láthatta monumentális alkotásainak makettjeiből, kerámia szobraiból és grafikáiból rendezett kiállítását, valamint 1982-ben néhány művét a Műcsarnokban rendezett "Tisztelet a Szülőföldnek" című kiállításon. 1991-ben öt alkotásával berendezett kőkertet nyitottak Pécsett.
(születés)
[Részletek...] |
[1922-11-18] Marcel Proust francia kritikus, író születése (+1922. nov. 18.). Legismertebb regénye az önéletrajzi ihletésű Az eltűnt idő nyomában.
"Hogy a valóságot valahogyan elviselhessük, mindnyájunknak kell magunkban néhány kis bolondságot melengetnünk."
(halál)
[Részletek...] |
[1921-11-05] Cziffra György zongoraművész születése (+1994. jan. 15.). Franciaországban élt, megkapta a francia Becsületrendet. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Dohnányi tanítványa volt. Híresek Liszt-stílusú átiratai és parafrázisai. 1969-ben zongoraversenyt alapított ifjú pianistáknak, majd Senlis-ban létrehozta a Cziffra Alapítványt, amely elsősorban tehetséges ifjú művészeket pártol.
(születés)
[Részletek...] |
[1921-11-05] Cziffra György zongoraművész halála (szül. 1921. nov. 5.). Virtuóz játékával már ötéves korában feltűnt. 1933-tól hangversenyezett. 1945 után tanulmányait nem folytathatta, bárokban, kocsmákban zongorázott. 1950-ben disszidálási kísérlete miatt elfogták, kezeit szétverték, ezután csak csuklószorítóval tudott játszani. 1953-ig börtönben volt, utána engedélyezték fellépéseit, belföldön, külföldön egyaránt nagy sikerei voltak. 1956 október elején Budapesten Liszt Ferenc Rákóczi-indulóját közel 10-szer játszotta ráadásként, míg végül a rendőrség ürítette ki a hangversenytermet. 1956-ban elhagyta az országot, Franciaországban telepedett le, ünnepelt zongoraművész lett. Főleg a virtuóz-jellegű romantikus zongorairodalom - Chopin, Grieg, Liszt, Schumann - mestere volt. 1968-ban megalapította a Chaise-Dieu városában azóta is rendszeresen megrendezett zenei fesztivált. Az általa létrehozott, Senlis-ben működő Cziffra Alapítvány elsősorban tehetséges ifjú zongoristákat pártol. A francia Becsületrend mellé megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Tiszti keresztjét is.
(megalapít, születés)
[Részletek...] |
[1919-12-03] Pierre Auguste Renoir francia festő halála (szül. 1841. febr. 25.). Késői korszakában szinte kizárólag aktokat festett, az impresszionista festők közt kivételesen főként figurális festő volt. Le Moulin de la Galette, Páholy, Pázsiton heverő lány.
(halál)
[Részletek...] |
[1919-12-03] Pierre Auguste Renoir francia festő születése (+1919. dec. 3.). Az impresszionizmus egyik legjelentősebb képviselője. Kezdetben a barbizoni erdőbe járt festeni, s a plein air festészet vonzotta. E korszakból valók Vadászó Diana és Lise című festményei. Szerepelt az impresszionisták első tárlatán is. Az 1880-as évek elején Olaszországban járt, ahol nagy hatással volt rá Raffaello művészete és a pompeji falfestészet. Ezután eltávolodott az impresszionizmustól. Késői korszakában szinte kizárólag aktokat festett.
(halál)
[Részletek...] |
[1918-11-11] A 10 millió áldozatot követelő I. világháború vége.
November 11-én Németország képviselőinek a franciaországi Compiégne-ben kellett aláírni a fegyverszünetet az antant előtt.
Németországban a vesztes háború végén forradalmi helyzet alakult ki. Elmenekültek a tartományok uralkodói, s országszerte forradalmi tanácsok alakultak. November 9-én Berlinben kikiáltották a köztársaságot, II Vilmos császár lemondott, és 10-én elmenekült.
Megalakult az önálló Ausztria. E napon mondott le I. Károly felségjogai Ausztriában való gyakorlásáról. Másnap megalakult az új, önálló köztársaság, melynek demokratikus alkotmányát 1920-ban dolgozták ki és fogadták el.
Lengyelország 120 éves idegen uralom után visszanyerte önállóságát. November elején Lublinban ideiglenes kormány alakult, november 11-én kikiáltották a köztársaságot.
(háború)
[Részletek...] |
[1918-04-13] A francia sajtóban közzétette I.(IV.) Károly osztrák császár (magyar király) 1917 májusi titkos, ún. Sixtus-levelét Clemenceau francia külügyminiszter. Károly békéről próbált tárgyalni a franciákkal 1917 tavaszán, de később mégsem támogatta ígérete szerint a franciák területi igényét, hazugsággal vádolta Clemenceau-t, ezért került sor a publikálásra.
[Részletek...] |
[1918-03-25] Claude Debussy francia zeneszerző, zongoraművész, karmester születése (+1918. márc. 25.). Legismertebb műve az Egy faun délutánja és a Pelléas és Mélisande című opera, emellett számos szimfonikus művet, dalt komponált, s két balettet írt.
(halál)
[Részletek...] |
[1917-12-17] George Demeny magyar származású francia fizikus halála (szül. 1850. jún. 12.). A filmezés egyik úttörője, 1893-ban szabadalmaztatta a Phonoscop-ot, filmszalaggal működő mozgóképfelvevő gépet.
Tudományos alapossággal foglalkozott a mozgáselmélettel. 1880-ban "Nation" névvel tornászegyletet alapított. Őt tekintik a korszerű francia testnevelés-oktatás megteremtőjeként.
(halál)
[Részletek...] |
[1917-11-17] Auguste Rodin francia szobrász halála (szül. 1840. nov. 12.). Calais-i polgárok, Gondolkodó, A csók, Balzac portré, Victor Hugo emlékmű. 1880-tól haláláig dolgozott a monumentális, befejezetlen Pokol kapuján.
(halál)
[Részletek...] |
[1917-11-17] Auguste Rodin francia szobrász születése (+1917. nov. 17.). Az impresszionista szobrászat legnagyobb hatású képviselője. Életművében egyesült a realizmus és a romantika. Leghíresebb alkotásai a Calais-i polgárok, a Gondolkodó és A csók. 1880-tól haláláig dolgozott a monumentális, de befejezetlenül maradt Pokol kapuján.
- + -
"Hódoló tisztelettel szeressétek azokat a mestereket, akik előttetek jártak."
(halál)
[Részletek...] |
[1917-10-15] Mata Hari (Margaretha Gertrude Zelle) holland táncosnő, kém születése (+1917. okt. 15.). 1905-ben Párizsban lépett fel először. 1908-ban Berlinben szervezték be a németek, 1916-tól a francia hírszerzésnek is dolgozott. 1917-ben a franciák kivégezték.
(Jelentéktelen kém volt, a háborús őrület áldozata. Az életéről szóló leghíresebb film Greta Garbóval készült.)
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1917-04-06] Az I. világháború döntő fordulataként az USA hadat üzent Németországnak. Az első amerikai csapatok 1917 júliusában szálltak partra Franciaországban.
(háború)
[Részletek...] |
[1916-02-26] A Földközi-tengeren elsüllyedt egy francia cirkáló hajó, 3100 ember vesztette életét.
(Ennek nem volt akkora romantikája, hírértéke, mint a Titanic-nak, hiszen nem az elit veszett oda, csak szegény ördögökből kétszerannyi. Ma is a repülőszerencsétlenségeknek van nemzetközi hírértékük…).
[Részletek...] |
[1915-12-19] Edith Piaf (Edith Giovanna Gassion) francia sanzonénekesnő halála (szül. 1915. dec. 19.). Utcai énekesnő volt, amíg Louis Leplée, a Cabaret igazgatója fel nem fedezte. Tőle kapta a Piaf nevet is,ami a francia argóban kis verebet jelent. Több mint húsz éven át az ő lemezei voltak a legkeresettebbek a francia piacon. Dalaival, erőteljes, nagy kifejezőerejű hangjával, magával ragadó előadásmódjával érdemelte ki a „sanzon tragikája” címet. Dalai nagy részét maga komponálta, s a szöveget is ő írta. Leghíresebb dalai: Nem bánok semmit sem, Mylord, Padam...Padam... Több filmben szerepelt. Életéről filmek, színdarabok, könyvek sokasága készült. Negyvennyolc évesen halt meg, alkohol- és kábítószer-túladagolás miatt.
(születés)
[Részletek...] |
[1915-04-24] [idezet] Letartóztatták és kivégezték a konstantinápolyi örmény elitet. Ezzel kezdetét vette a rövid, de a törökországi kétmilliós örmény kisebbség nagy részét kiirtó genocídium, a Metz Yeghern (Nagy Rossz). A szíriai sivatagba deportálás során hónapok alatt másfél millió örmény férfit, nőt, gyermeket, öreget öltek meg. A tömegmészárlást az Egység és Haladás pártja, az Ifjú Törökök politikai irányzata vitte végbe, nacionalista és iszlám uszítással, és természetesen gazdasági motiválással (a meggyilkolt többszázezer család vagyonának elrablása).
Az 'emberiség elleni bűn' fogalmát ennek hatására vezették be az I. világháború után a nemzetközi jogba.
Törökország hivatalosan mindmáig nem ismerte el a népirtást.
"Ki emlékszik manapság az örmény genocídiumra?" - torkollta le Hitler 1939-ben azokat, akik az általa tervezett népirtások következményei miatt aggódtak.
Például Franz Werfel: Musa Dagh negyven napja c. regénye emlékszik.
A független Örményország 1991-ben jött létre a volt Szovjetunió területéből kiszakadva. Függetlenségének ünnepe szept. 21.
- + -
Az örmények gyásznapja.
Szerte a világon gyászmisét, megemlékezést tartanak.
Franciaországban munkaszüneti napot kaptak az örmények.
A magyarországi örmények 2001-ben állítottak fel egy kőkeresztet a Dunakorzón a Petőfi téren, ezen a napon koszorúzzák meg.
(háború)
[Részletek...] |
[1914-07-31] Louis de Funes francia komikus filmszínész halála (szül. 1914. júl. 31.). Hat St. tropez-i csendőr filmben, majd a Fantomas-sorozatban is szerepelt.
(Szárnyát vagy combját? (L' aile ou la cuisse) c. vígjátékában (1976) éttermi kalauz írót játszik és a francia konyha őrzője a gyorsétkezdékkel és műételekkel szemben.
Már a 19. században egy francia így írt a tipikus amerikairól: "fal, hörpint, lohol".)
(születés)
[Részletek...] |
[1914-06-28] [idezet] Szarajevóban egy szerb diák lelőtte az osztrák trónörököst és feleségét.
- + -
Ferenc József császárnak nem volt kedvére való a trónörökös, mert rangon alul házasodott, meg is kellett esküdnie az esküvője előtt, hogy felesége, gyermekei és unokái sohasem fognak igényt tartani a trónra. (Ugyanakkor Erzsébet császárné azt tanácsolta, hogy idegen vérrel házasodjon, , mert a császári családban „a férfiak és a nők legalább hússzorosan rokonai egymásnak, ezért a gyerekek fele trotli vagy epilepsziás”.) A Bécsben jelenlévők szerint a császár jéghidegen, sőt némi megkönnyebbüléssel reagált unokaöccse halálának hírére, egyes visszaemlékezések szerint égi akaratot emlegetett, amely helyére tette azt, amit ő nem mert. Lányának prózaian azt mondta, hogy megszabadult egy nagyon nagy gondtól.
"A telegráf előtti, lassúléptű időszakban felnőtt szerb diplomaták nem tudtak megfelelni a Monarchia ultimátumának, hogy 48 órán belül adjanak magyarázatot a lövésre. A háború kitört." (Időökológia - ld. bocs.hu)
"Mindent meggondoltam, mindent megfontoltam" – mondta imazsámolyáról fölkelve az agg Ferenc József és elindította az első világháborút. A végére a Monarchiából semmi nem maradt.
Ugyanazért a császárért, aki a magyar szabadságharcot leverte és megtorolta, aki az aradi vértanúkat kivégeztette, öregkorában dalolva mentek a könnyen felejtő magyarok háborúba. "Mire az őszi levelek lehullanak..." - mondták. Aztán tartott öt évig és teljes kivérzésig.
- + -
1919: Pontosan öt évvel később írta alá Németország a békeszerződést Versailles-ben. Elzász és Lotharingia visszakerült Franciaországhoz. A Saar-vidéken átmenetileg francia közigazgatást vezettek be a Népszövetség égisze alatt. A szerződés megtiltotta Ausztria csatlakozását Németországhoz és ez utóbbi elvesztette gyarmatait. A békefeltételek Németországot, mint a háború előidézésében bűnös hatalmat jóvátétel fizetésére is kötelezték.
(háború, tilt)
[Részletek...] |
[1914-03-11] Pjotr Petrovics Szemjonov (Tjan-sanszkij) orosz földrajztudós, statisztikus születése (+1914. márc. 11.). 1853-tól Németország, Svájc, Itália és Franciaország földrajzát tanulmányozta, majd 1856-ban indult a Tien-san hegység feltárására. Ő volt az első európai, aki elérte az orosz-kínai határhegység nagy kiterjedésű gleccsereit. Részletesen leírta a hegység domborzatát, övezeti beosztását és geológiáját, ezért kapta egész családjával a Tjan-Sanszkij melléknevet 1906-ban.
(halál)
[Részletek...] |
[1913-11-07] Albert Camus Nobel-díjas (1957) francia író, esszéista születése (+1960. jan. 4.). "...mélyreható komolysággal világítja meg az emberi lelkiismeret problémáit korunkban."
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
[1913-11-07] Albert Camus francia író halála (szül. 1913. nov. 7.). Legfőbb műve a Közöny, legolvasottabb regénye A pestis. Az irodalmi Nobel-díjat 1957-ben kapta "jelentős irodalmi tevékenységéért, amely mélyreható komolysággal világítja meg az emberi lelkiismeret problémáit korunkban".
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
[1913-10-08] Rónay György író, költő, műfordító születése (+1978. ápr. 8.). A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott, Baumgarten-díjat (1942) és József Attila-díjat (1967) kapott, 1945-től a Vigilia szerkesztő bizottságának tagja, 1969-től haláláig felelős szerkesztője volt. Fő műve a Keresztút című regénye, amely 1937-ben jelent meg, és olyan vihart kavart, hogy utána egy ideig csak álnéven publikálhatott. Számos európai nyelvből fordított.
- + -
Szerb Antal így ír a regényről a Nyugatban (1938/3. szám, Figyelő rovat):
„Rónay György regénye a szektások világába visz, könyve istenkereső regény, mint a múlt század nagy regényei, két isten harcol benne a faluért, a papoké és a szektásoké. Előtte Móra Ferenc súrolta ezt a témát, de még mikszáthi hagyomány nyugodalmas hangján.
A regény másik problémája is vallási természetű, de még sokkal kényesebb vagy kényelmetlenebb, mint a szektások ügye: a katolikus papi élet kérdéseit bolygatja meg. A regény hőse egy katolikus pap gyermeke, középponti témája a nagyrahivatott pap szörnyű vergődése a bűntudat hálójában, az asszony társadalmi helyzetének kínjai és a fiú küzdelme önmagával, hogy ilyen tehertétel dacára megtalálja útját Krisztushoz és Egyházához. Nyers őszintesége e körül a téma körül úgy tudom hivatalos katolikus részről bizonyos ellenérzést váltott ki — de mindazok a vádak, amelyek Rónay könyvét illetik, ugyanilyen mértékben sújthatnák az új francia katolikus irodalom nagyjait is — akikre pedig oly büszkén szokás hivatkozni, — elsősorban az immár mintaképpé vált Mauriacot.”
(születés)
[Részletek...] |
[1913-05-26] Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvtudós, Kelet-kutató halála (szül. 1844. márc. 13., Szentkatolna, Háromszék m.). Már gimnazistaként megtanulta az angol, arab, francia, héber, latin, német, olasz, perzsa, török, újgörög nyelveket. A bécsi egyetemen jogot tanult, Vámbéry Ármin ajánlatára az Akadémia megbízásából ázsiai tanulmányútra indult, ahol 15 év alatt megtanulta a keleti mongol, mandzsu, tamil, kabard nyelveket is. Több könyvet írt: Török nyelvtan, Párhuzam a magyar és mongol nyelv területén, Kazáni tatár nyelvtanulmányok, Kabard szótár, Tamil tanulmányok. Itthon keleti nyelveket és eszperantót tanított a kolozsvári egyetemen. A hun-székely-magyar rokonság mellett szállt síkra A honfoglalás revíziója című könyvében.
(halál)
[Részletek...] |
[1912-06-12] Frédéric Passy Nobel-békedíjas francia közéleti személyiség, akadémikus halála (szül. 1822. máj. 20.). 1888-ban Cremer angol parlamenti képviselővel együtt létrehozták az Interparlamentáris Uniót (ez volt a Népszövetség elődje), amelynek a háborús viszályok tárgyalások útján történő megoldása volt a feladata.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1912-06-12] Frédéric Passy születése (+1912. jún. 12). 1867-ben megalapította az első francia békeszervezetet, 1889-ben az Interparlamentáris Uniót, a Népszövetség elődjét. IPB vezetőségi tag volt. Béke Nobel-díjat kapott 1901-ben.
(megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1910-06-11] Jacques-Yves Cousteau francia óceanográfus születése (+1997. jún. 25.). Calypso nevű hajóján 1952-től számtalan tudományos expedíciót vezetett, beutazta a világtengereket. Kutatásai közben - az általa kifejlesztett víz alatti filmezési eljárással - filmeket is forgatott. Az 1960-as évektől figyelme egyre inkább a környezetvédelem felé fordult, már akkor felemelte a szavát a tengerek tisztaságáért, amikor az ökológia még a gyermekkorát élte. Legnagyobb érdeme a tudományos életben oly gyakran lenézett népszerűsítő tevékenység volt: minden ismeretét azonnal közkinccsé tette.
(születés)
[Részletek...] |
[1910-06-11] Jacques-Yves Cousteau francia oceanográfus halála (szül. 1910. jún. 11.). Calypso nevű hajóján 1952-től számos tudományos expedíciót vezetett a világtengereken, s az általa kifejlesztett víz alatti filmezési eljárással a kutatás mellett filmeket is forgatott. Az 1960-as évektől figyelme egyre inkább a környezetvédelem felé fordult, már akkor felemelte a szavát a tengerek tisztaságáért, amikor az ökológia még a gyermekkorát élte. Legnagyobb érdeme a tudományos életben oly gyakran lenézett népszerűsítő tevékenység volt: minden ismeretét azonnal közkinccsé tette.
(születés)
[Részletek...] |
[1910-03-28] A hidroplán, a vízről felszállni és arra leszállni képes repülőgép első próbaútja. (Francia feltalálója Henri Fabre, 1882. nov. 29. - 1984. jún.)
[Részletek...] |
[1909-02-03] Simone Weil francia filozófusnő halála (szül. 1909. febr. 3.). Vidéken filozófiát tanított és közben fizikai munkásként is dolgozott, hogy megismerje a munkások életét. Harcolt a spanyol polgárháborúban. A németek elől Amerikába menekült, majd Londonban dolgozott a Szabad Franciaország Mozgalomban. A háborús nélkülözések közepette sem vette igénybe a neki járó kedvezményeket. Legyengült szervezete csak 34 évig bírta, s már nem érhette meg szülőhazájának felszabadulását.
A katolikus misztika óriásának tartják, bár soha sem vette fel a keresztséget, s tagadta annak dogmáit. A "lemondás szentje" írásaiban azt vallotta, hogy "a katolikus hit az elnyomottak hite és mindenki katolikus keresztény, aki elnyomott". Írásai csak halála után jelentek meg.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1908-08-29] Robert Merle Goncourt-díjas francia író, irodalomtörténész születése. Regényeire jellemző a háborúellenesség és természetvédelem: Két nap az élet (II. világháború, ő maga három évig volt német hadifogságban), Mesterségem a halál (koncentrációs tábor parancsnokának fiktív életrajza), A sziget (a Bounty matrózainak lázadása), Állati elmék (delfinek felhasználása a fegyverkezésben), Malevil (egy atomháború túlélőinek küzdelme), Védett férfiak (sci-fi a patriarchális társadalom végéről).
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1908-03-19] George Rodger angol fotográfus születése (+1995. júl. 24.). A Magnum képügynökség alapítója Robert Capaval (Friedmann Endrével), a lengyel Szyminnel és a francia Cartier-Bressonnal együtt. A háború után Afrikába utazott, ahol évtizedeken át kutatta és örökítette meg a civilizációtól még ideig-óráig érintetlen emberek mindennapjait és ünnepeit. A nabu törzset egyenesen ő fedezte fel az európaiak számára.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1908-02-12] Jean Effel (Francois Lejeune) francia karikaturista születése (+1982. okt. 11.). Szellemes politikai karikatúráival, bájos figuráival világszerte ismertté vált. Több mint 17 ezer rajzot készített. A világ és az ember teremtését szatirikusan ábrázoló rajzgyűjteményei (Az ember teremtése, Adám és Éva) Magyarországon is megjelentek.
(megjelent, születés)
[Részletek...] |
[1908-01-09] Simone de Beauvoir francia írónő, filozófus születése (+1986. ápr. 14.). A feminizmus egyik úttörője. Regényeiben az egzisztencialista filozófia erkölcsi problémáit boncolgatta. Mandarinok című regényéért Goncourt-díjat kapott, ismert önéletrajzi trilógiája is.
(születés)
[Részletek...] |
[1907-12-23] [sms] Pierre Jules Janssen francia csillagász. A Nap máig tartó naponkénti fényképezésének megkezdoje
[Részletek...] |
[1907-12-23] Pierre Jules Janssen francia csillagász halála (szül. 1824. febr. 22.). Az 1868-as teljes napfogyatkozás idején ő és az angol asztrofizikus, Joseph Norman Lockyer fedezte fel a napszínképben megjelenő fényes vonalakat, s felismerte, hogy a Nap protuberanciái izzó hidrogénből állnak. Janssen dolgozta ki a napkitörések napfogyatkozástól független megfigyelési módszerét. 1875-ben kezdte meg a Nap felületének naponkénti fényképezését, amit azóta is folytatnak. 1874-ben Japánban a Vénusz átvonulásának megfigyelésénél alkalmazta először a fotoheliográfot. 1876-ban Meudonban obszervatóriumot létesített, amely később a párizsi csillagvizsgáló asztrofizikai részlege lett. 1891-ben a Mont Blanc csúcsán állíttatott fel obszervatóriumot, s bár már béna volt, felvitette magát, hogy a városi szennyeződésektől távol dolgozhasson.
(halál)
[Részletek...] |
[1907-09-26] Radványi Géza Kossuth-díjas filmrendező halála (szül. 1907. szept. 26.). Márai Sándor öccse volt. Ő rendezte a háború után nemzetközi sikerű Valahol Európában-t. 1947-től Olaszországban, Franciaországban, majd Németországban élt.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1907-09-07] René Francois Armand Sully-Prudhomme francia költő, akadémikus halála (szül. 1839. márc. 16.). 1901-ben elsőként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. Verseiben a formai tökélyt, az érzések őszinteségét és a filozófiai gondolatok mélységét egyesítette.
"Senki sem kérkedhet azzal, hogy meglehet embertársai nélkül."
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1907-07-28] Törley József borász születése (+1907. júl. 28.). Reimsben sajátította el a pezsgőgyártás francia módját. Hazatérte után 1882-ben Budafokon megalapította világhírűvé vált pezsgőgyárát.
(halál, megalapít)
[Részletek...] |
[1906-10-22] Paul Cézanne francia festő születése (+1906. okt. 22.). A posztimpresszionizmus legnagyobb alakja. 1874-ben részt vett az impresszionisták első kiállításán, majd szülővárosában csak a festészetnek élt. Ötvenéves volt, amikor tájképeivel első sikereit aratta.
(halál)
[Részletek...] |
[1906-04-19] Pierre Curie francia fizikus halála (szül. 1859. máj. 15.). Fizikai Nobel-díjat kapott 1903-ban megosztva feleségével, Marie Sklodowska-Curie-vel és Henri Becquerellel az utóbbi által felfedezett sugárzás tanulmányozásáért. Ő az ún. Curie-törvény megalkotója. Feleségével együtt ő fedezte fel a polóniumot és a rádiumot. A becsületrendet viszont visszautasította. 1995. ápr. 20-án hamvait a Pantheonban helyezték el.
(Mennyi áldást és mennyi átkot hozott a rádióaktivitás fölfedezése?)
(halál, Nobel-díj, törvény)
[Részletek...] |
[1906-04-13] Samuel Beckett ír születésű, angol és francia nyelven alkotó Nobel-díjas író, költő születése (+1989. dec. 22.). 1938-tól Párizsban élt. A Molloy, a Malone meghal és A megnevezhetetlen (1953) című regényei trilógiát alkotnak. Nevét klasszikus abszurd drámája, a Godot-ra várva (1952) tette világhírűvé.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
[1905-10-22] Paul Arma magyar származású francia zeneszerző, zene-etnológus, népdalgyűjtő halála (szül. 1905. okt. 22. Budapest). A Zeneakadémián Bartók Béla növendéke volt. 1936-tól Párizsban élt. A német megszállás alatt mintegy 1600, az ellenállás idején keletkezett francia népdalt gyűjtött össze. Több mint 300 művet komponált.
(születés)
[Részletek...] |
[1905-10-22] Budapesten született Paul Arma francia zeneszerző (+1987. dec. 2.). Bartók Béla tanítványa.
A német megszállás alatt mintegy 1600, az ellenállás idején keletkezett francia népdalt gyűjtött össze.
[Részletek...] |
[1905-06-21] Jean-Paul Sartre francia író, filozófus, az egzisztencializmus vezéralakjának születése (+1980. ápr. 15). Kísérletet tett az egzisztencializmus, a marxizmus és freudizmus összekapcsolására. Szépíró munkásságában filozófiai nézetei kaptak irodalmi megformálást.
Irodalmi Nobel-díjat kapott 1964-ben, de visszautasította, mert pacifista meggyőződését nem tartotta összeegyeztethetőnek a díj adományozója tevékenységével (ui. Nobel főleg a dinamit feltalálásával és gyártásával szerezte vagyonát). Sartre az algériai háború idején is szembefordult a háborús közvéleménnyel. Aktív volt a nemzetközi békemozgalomban.
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1905-04-11] József Attila költő halála (szül. 1905. ápr. 11.).
Juhász Gyula segítségével és előszavával jelent meg első verseskötete, a Szépség koldusa (1922). 1923-ban a Nyugat is közölte verseit. 1924-ben beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára, de 1925-ben Tiszta szívvel című verséért eltanácsolták. Ezután a bécsi egyetemen hallgatott előadásokat, 1926-27-ben pedig a Sorbonne-on. 1937-ben öngyilkos lett. 1938-ban posztumusz Baumgarten-díjat kapott. 2001-ben posztumusz Magyar Örökség-díjjal ismerték el költészetét.
- + -
Lesznek, akik majd kinevetnek.
Ti ne hallgassatok azokra.
Olyanok ők, mint a cserepes
Urasági kastély gyermekei:
Nevetik a durvaorrú parasztot,
Mikor trágyás szekerén elindul,
Hogy kenyérré kovászolja a földet.
És lesznek, akik elszörnyülködvén
Ilyesféléket beszélnek egymásnak:
Miket össze nem fecseg ez az ember!
Hisz ez bolond, zárjuk el hamar,
Lázas hitét lehűti majd a magányosság.
Erre pedig csak azt mondhatom,
Az én akarásom nem bolondság,
Hanem tövigkalászos táblája
a tibennetek még csak csirázó búzaszemeknek.
Az én hitem a földnek melegsége
És miként a föld szétosztja melegét
Gyenge füveknek, rengeteg erdőknek egyaránt,
Az én hitemet úgy osztom szét közöttetek.
Ti mégse hallgassatok a szörnyülködőkre
És meg ne vessétek őket:
Mindannyian és egyformán
Testvéreim vagytok.
(József Attila: Tanítások 1)
(születés)
[Részletek...] |
[1905-03-24] Jules Verne francia író halála (szül. 1828. febr. 8.). A sci-fi egyik megteremtője. Népszerű regényei: Grant kapitány gyermekei, Utazás a Holdba, Nemo kapitány, Rejtelmes sziget, Nyolcvan nap alatt a föld körül, Sztrogoff Mihály, Tizenöt éves kapitány, Sándor Mátyás.
(halál)
[Részletek...] |
[1905-03-24] Jules Verne francia író születése (+1905. márc. 24.). A tudományos-fantasztikus regény műfajának egyik megteremtője. Színes fantáziával, széles körű tudományos áttekintéssel és földrajzi ismeretekkel megírt kalandos regényeiben a természettudományos eredményeket és lehetőségeket népszerűsítette az emberi munka és a hősies küzdelmek eszményét hangsúlyozva. A XX. század csaknem minden műszaki-tudományos áldását megjósolta (többek között a faxot, az internetet, az elektronikus zenét). Népszerű regényei a Grant kapitány gyermekei, Utazás a Holdba, Nemo kapitány, Nyolcvan nap alatt a föld körül, Rejtelmes sziget, Sztrogoff Mihály, Tizenöt éves kapitány, Sándor Mátyás.
(halál)
[Részletek...] |
[1904-05-17] Jean Gabin francia színész halála (szül. 1904. máj. 17.). Nyomorultak, Mire megvirrad, A nagy ábránd, A szicíliaiak klánja, Két férfi a városban, Maigret-sorozat.
(születés)
[Részletek...] |
[1903-11-13] Camille Pissarro francia festő születése Kelet-Indiában (+1903. nov. 13.). Főként tájképeket, majd szinte kizárólag apró színfoltokból komponált városképeket festett.
(halál)
[Részletek...] |
[1903-06-08] Marguerite Yourcenar (Crayencour) belga írónő, akadémikus születése (+1987. dec. 18.). 1949-ben élettársával, Grace Frickkel, végleg Amerikában telepedett le. Híres történelmi regényei: Hadrianus emlékezései (1951), Opus nigrum (1968). Femina-díjat és számos más irodalmi díjat kapott, beválasztották a Belga Királyi Akadémia tagjai sorába, ő az első nő, aki a Francia Akadémia "halhatatlanjai" közé is bekerült 1980-ban. Életművének összegzése A világ útvesztője című életrajzi trilógiája. Számos műve magyarul is megjelent.
(megjelent, születés)
[Részletek...] |
[1903-05-08] Paul Gauguin francia festő halála (szül. 1848. jún. 7.). A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb hatású mestere. Kezdetben tengerész, majd tőzsdeügynök volt. 1874-ben kezdett festeni, részt vett az impresszionisták kiállításain, s 1883-tól kezdve már csak a festésnek élt. Az 1880-as évek végén az akkor születő szimbolizmus vezéralakja lett. 1890-ben Tahitira utazott, és a bennszülöttek között élt. Elbűvölte ez az egzotikus világ. Noha két év múlva betegen tért vissza Franciaországba, újra Tahitire ment. 1898-ban öngyilkosságot kísérelt meg, majd 1900-ban a Marquises-szigetcsoport Fatu-Iwa szigetére költözött.
A XIX. század végének jellegzetes alakja volt, aki a civilizációtól megcsömörlött, s az egzotikus ősi kultúrákban kereste a menekülés útját. Sík, dekoratív formákkal, tiszta színekkel, kalligrafikus vonalakkal alkotott, s a fojtott misztikummal teli festési módot fejlesztette tökéletesre. Téli táj és Fekete sertések című képeit a Szépművészeti Múzeum őrzi.
(halál)
[Részletek...] |
[1903-05-08] Fernandel (Fernand Contandin) francia színész születése (+1971. febr. 26.). Másfélszáz filmben szerepelt, javarészt vígjátékokban, nevetett rajta a fél világ. Első számú közellenség (1953), Ötlábú birka (1954, hat különböző szerepet játszott benne), A nagyfőnök (1959). Öt filmből álló, nevezetes Don Camillo sorozata az egész világon népszerűvé tette.
(születés)
[Részletek...] |
[1901-12-27] Marlene Dietrich (Maria Magdalena von Losch) német-amerikai filmszínésznő, sanzonénekesnő születése (+1992. máj. 6.). Az 1930-as évek végén amerikai állampolgár lett. Leghíresebb filmjei: Kék angyal, Sanghaj Expressz, Szőke Vénusz, Ítélet Nürnbergben. Megkapta a francia Becsületrendet. Születésének 100. évfordulóján szülővárosa, Berlin hivatalosan bocsánatot kért azért, hogy a II. világháború idején árulónak tekintették. 2002-ben posztumusz díszpolgári címmel tüntették ki.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1901-09-09] Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus halála (szül. 1864. nov. 24.). A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb mestere és egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége. Leghíresebb festményei az Yvette Guilbert, A Moulin Rouge-ban, a Szeparé a "Döglött patkány"-ban, a Szalon a Rue des Moulins-ben és az Orvosi vizit a Rue des Moulins-ben.
(halál)
[Részletek...] |
[1900-12-23] Marc Allégret francia filmrendező halála (szül. 1900. dec. 23.). 1927-ben tűnt fel egy nagy hatású, leleplező erejű dokumentarista alkotással, amelyet a belga gyarmatosítók uralmáról (Kongói utazás) készített André Gide íróval együtt. A harmincas években kedvező közönségvisszhangra talált könnyed vígjátékai révén (Fanny, Nebáncsvirág). 1945 után Ausztriában, Olaszországban, Angliában és Kanadában is rendezett, többnyire azonban már erkölcsrajzokat, drámai alkotásokat. Filmre vitte többek között D.H. Lawrence angol írónak a maga idejében rendkívül nagy vihart kavart Lady Chatterley szeretője című regényét.
(születés)
[Részletek...] |
[1900-06-29] Antoine de Saint-Exupéry francia író születése (+1944. júl. 31.). Hivatásos pilótaként egzotikus útvonalakat tárt fel. Regényeinek (A déli futárgép, Éjszakai repülés) főtémája a repülés szépsége és a nehézségek leküzdése. Legismertebb műve A kis herceg című varázslatos szépségű meséje.
- + -
"Egyetlen igazi fényűzés van: az emberi kapcsolatoké." (Antoine de Saint-Exupéry: A bajtársak)
(születés)
[Részletek...] |
[1900-06-29] [idezet, sms] Antoine de Saint-Exupéry francia író szül. "Egyetlen igazi fényűzés van: az emberi kapcsolatoké."
[Részletek...] |
[1900-06-29] Antoine de Saint-Exupéry francia író önkéntes felderítő repülés közben életét vesztette (szül. 1900. jún. 29.). Hivatásos pilótaként egzotikus útvonalakat tárt fel. Regényeinek (A déli futárgép, Éjszakai repülés) főtémája a repülés szépsége és a nehézségek leküzdése. Legismertebb műve A kis herceg című varázslatos szépségű meséje.
"Egyetlen igazi fényűzés van: az emberi kapcsolatoké." (Antoine de Saint-Exupéry: A bajtársak)
(születés)
[Részletek...] |
[1898-08-08] Eugéne Boudin francia festő születése (+1898. aug. 8.). Az impresszionista tájfestés mestere volt. Az 1889-i világkiállításon aranyérmet nyert. Művésztársai az egek királyának nevezték, mert remekül festette az ég, a felhők és a tenger tükrének egymásba olvadását.
(A természettől elszakadt embereknek gyakran súlyos felhőnézegetés-hiánybetegségük van. :-))
(halál)
[Részletek...] |
[1896-04-06] pr. 6. és 15. közt a francia Pierre de Coubertin báró kezdeményezésére Athénban megrendezték az első újkori olimpiát. A magyarok április 11-én Hajós Alfréd révén nyerték az első aranyérmet, 100 méteres gyorsúszásban. Ő győzött az 1200 méteres gyorsúszásban is.
[Részletek...] |
[1896-01-20] A Francia Tudományos Akadémián Henri Poincaré ismertette a Wilhelm Conrad Röntgen által 1895-ben felfedezett, X-sugaraknak elnevezett sugárzást, amely áthatol a legtöbb szilárd anyagon. Itt nevezték el a sugarakat Röntgenről, aki 1901-ben az első fizikai Nobel-díjat kapta.
(Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1896-01-08] Paul Verlaine francia költő születése (+1896. jan. 8.). A szimbolista költészet egyik legjelentősebb képviselője. Verseiben merész őszinteséggel, formai tökéletességgel, páratlan zenei hatásokkal tárta fel a sivár élet korlátai közé zárt lélek vergődését.
(halál)
[Részletek...] |
[1895-12-28] A francia Lumiere-fivérek Párizsban, a híres Grand Caféban tartották az első nyilvános mozgókép-előadást, ahol több némafilmet is vetítettek.
[Részletek...] |
[1895-09-28] Louis Pasteur francia kémikus, bakteriológus és akadémikus születése (+1895. szept. 28.). Lefektette a sztereokémia alapjait, felfedezte az anaerob baktériumokat. 1870 és 1886 között számos fertőző betegséget okozó mikroorganizmust azonosított. Kidolgozta a róla elnevezett pasztörözési eljárást az élelmiszerek, italok tartósítására. 1881-85-ben veszettség elleni védőoltást fejlesztett ki. 1888-ban vezetésével kezdte meg működését Párizsban a Pasteur Intézet.
(halál)
[Részletek...] |
[1895-02-13] Kiállították a szabadalmi oklevelet a francia Lumiere-fivérek találmányáról, a mozgófényképről. Az első szűk körű előadást 1895. március 22-én tartották Lyonban, 1895. december 28-án Párizsban mutatták be találmányukat a nyilvánosságnak. Első némafilmjük címe A munkaidő vége a Lumiere üzemekben volt.
(találmány)
[Részletek...] |
[1893-07-07] Guy de Maupassant francia író halála (szül. 1850. aug. 5.). Több mint 3 ezer novellát írt. Leghíresebb regényei az Egy asszony élete és A szépfiú.
(halál)
[Részletek...] |
[1893-03-05] Hippolyte Adolphe Taine francia filozófus, történész, irodalomtörténész és író születése (+1893. márc. 5.). Ő alakította ki a francia pozitivizmus egyik legteljesebb rendszerét. Fő művei: Az angol irodalom története, A művészet filozófiája, A jelenkori Franciaország kialakulása. Szinte minden művét lefordították magyarra.
(halál)
[Részletek...] |
[1893-01-31] Megszületett Freya Stark francia-angol felfedező, kutató, utazó és írónő, aki egyedül bejárta a Közel-Keletet Perzsiától Jemenig, elveszett városokat fedezett fel és útközben megalkotott egy náciellenes hírszerző módszert.
[Részletek...] |
[1889-03-31] Párizsban elkészült az Eiffel-torony, a francia forradalom centenáriuma tiszteletére rendezett világkiállítás szenzációja. A 300 méteres torony nevét építőjéről, Gustave Eiffelről kapta. Súlya 7500 tonna, hét és fél millió akkori frankba került.
(Kb. ötezer év után először sikerült a piramisoknál magasabbat építeni. Az Eiffel tornyot azonban már 40 évvel később túlszárnyalták.)
[Részletek...] |
[1888-06-22] Francia munkások egy Lille-ben megtartott munkásünnepségen először énekelték az Internacionálét. Zenéjét Pierre Degeyter szerezte, szövegét Étienne Pottier írta.
[Részletek...] |
[1887-10-05] René Cassin francia jogász születése. Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának elnöke 1948-1967. Béke Nobel-díjat kapott 1968-ban.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
[1887-09-16] Hans-Jean Arp halála (szül. 1887. szept. 16. Strasbourg). Német és francia nyelven alkotó költő, festő, szobrász. A nonfiguratív szobrászat egyik legjelentősebb mestere. 1916-ban Zürichben részt vett a dadaista mozgalom alapításában, majd 1925-től a szürrealistákhoz csatlakozott. Az I. világháború, a kor értelmetlensége jelenik meg szélsőségesen nyelvbontó költészetében.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1886-07-03] Francis Carco francia költő, író halála (szül. 1886. júl. 3.). Párizsban megalapította a Pan című folyóiratot. 1922-ben A hurok című apacsregénye elnyerte az Académie Francaise nagydíját. 1937-ben az Académie Goncourt tagja lett. 1957-ben megkapta Párizs városa nagydíját, 1958-ban a haladó írók neki ítélték a Prix de l´Unanimitét. Kiváló pszichológiai érzékkel, mély együttérzéssel ábrázolta a nagyváros számkivetett alvilágát, majd a II. világháború borzalmait.
(háború, megalapít, születés)
[Részletek...] |
[1885-06-19] Megérkezett New Yorkba a Szabadság-szobor Franciaországból (Rouenból) a francia nép ajándékaként, 212 darabban. 1886-os felavatása óta az USA egyik jelképe lett.
(felavat)
[Részletek...] |
[1885-05-22] Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró halála (szül. 1802. febr. 26.). Az európai romantika vezéregyénisége volt. Ismert regénye többek között A párizsi Notre Dame és a Nyomorultak, drámái Hernani és Ruy Blas.
(halál)
[Részletek...] |
[1885-05-22] Victor Hugo francia költő, író születése (+1885. máj. 22.). Az európai romantika vezéregyénisége. Sokszor megfilmesített regényei A párizsi Notre Dame és a Nyomorultak.
(halál)
[Részletek...] |
[1883-08-19] Gabrielle ‘Coco’ Chanel francia divattervező születése (+1971. jan. 10.). A divatvilág klasszikus egyénisége, az egyszerűség új ideálját fejlesztette ki az öltözködésben. "Az igazi elegancia az akadálytalan mozgás lehetősége". Az 1920-as évek végén párizsi üzemének kétezer alkalmazottja volt. A Chanel-kosztümöt minden idők egyik legelegánsabb öltözékének tartják.
“Megvetem az ostoba mértéktelenséget. Nem lehet úgy éjszakázni, hogy utána értelmes nappalok következzenek. Néhány élelmiszer és az alkohol tönkreteszi a testünket. Ezért mindenből kevesebbet fogyasszunk, mint amennyihez kedvünk van. Fontos a jó alvás, 7-8 órán át, nyitott ablaknál. Ébredjünk korán, dolgozzunk keményen! A munka foglalkoztatja a szellemet, a szellem pedig gondoskodik a test karbantartásáról.”
(születés)
[Részletek...] |
[1882-11-29] A hidroplán, a vízről felszállni és arra leszállni képes repülőgép első próbaútja. (Francia feltalálója Henri Fabre, 1882. nov. 29. - 1984. jún.)
[Részletek...] |
[1882-10-29] Jean Giraudoux francia író születése (+1944. jan. 31.). 1928-ban nagy sikert aratott az eredetileg regénynek írt Siegfried című drámájával, amelyben a nemzetek megbékélését és együttélését hirdette. A megváltozott európai helyzetet mutatta az 1935-ben írt Trójában nem lesz háború című darabja, amely az antik témán keresztül a háború ellen tiltakozott.
(háború, születés, tilt)
[Részletek...] |
[1882-06-17] Igor Sztravinszkij orosz zeneszerző és karmester halála (szül. 1882. jún. 17.). Franciaországban, majd az USÁ-ban élt, a modern zene egyik legnagyobb hatású mestere.
(születés)
[Részletek...] |
[1881-05-01] Teilhard de Chardin (szül. 1881. máj. 1.) francia biológus, geológus, paleontológus, filozófus, jezsuita pap halála, vágya szerint Húsvét vasárnap. Matematikai, filozófiai és teológiai diplomákkal szentelték pappá 1911-ben, később a biológia és geológia professzora lett. Számtalan konferencián és egyetemen adott elő, rengeteg könyvet írt. Sok ázsiai és afrikai országban kutatott, ő fedezte fel a pekingi előembert.
Azzal az egyházi megbízással tanult biológiát, hogy harcoljon a darwini evolúciós elmélet ellen, de pont ellenkezőleg, az evolúció misztikus filozófusa lett. Publikációs tilalmat róttak ki rá, ezért írásai csak halála után jelenhettek meg. A II. Vatikáni Zsinat rehabilitálta.
Szerinte Isten nem csak teremtette és vonzza fölfelé az evolúciót, de megtestesülve maga is részt vesz benne. Sürgette a vallások fejlődését, evolúcióját is. Az evolúció céljának a teremtmények szeretetben való egységesülését látta, planetáris méretben, ugyanakkor a személyiségeket megerősítve. Ennek legláthatóbb jele a férfi és nő közti szeretet. Az emberi ideált a szüzességben látni, ahogy ezt sok vallás még mindig hirdeti, ellene mond az evolúciónak. A nemzést nem tartotta a nemiség lényegéhez tartozónak. 1934-ben így írt a Tisztaság evolúciójában szerelmének, Lucile Swannak: A lelki termékenységet kell egyre inkább az anyagi termékenység helyére állítani, és végül egyedül általa az egyesülést igazolni. A test ilyen szellemi használatát sok valódi teremtő zseni ösztönösen felfedezte és alkalmazta, tekintet nélkül a moralistákra.
(születés)
[Részletek...] |
[1880-10-05] Jacques Offenbach francia zeneszerző születése Kölnben (+1880. okt. 5.). Az operett műfaj egyik megteremtője. Legnépszerűbb operái: Orfeusz az alvilágban (1858), Hoffmann meséi.
(halál)
[Részletek...] |
[1880-10-05] Jacques Offenbach francia zeneszerző halála (szül. 1819. jún. 20.). Az operett műfaj egyik megteremtője. Orfeusz az alvilágban, A gerolsteini nagyhercegnő. Fantasztikus operája a Hoffmann meséi.
(halál)
[Részletek...] |
[1880-06-27] Helen Keller, vak és süketnéma angol írónő halála (szül. 1880. jún. 27.). Filozófiából doktorált a cambridge-i egyetemen. Könyvei félszáz nyelven jelentek meg. Megkapta a francia becsületrendet.
(születés)
[Részletek...] |
[1880-06-27] Helen Keller, vak és süketnéma angol írónő születése (+1968. jún. 1.). Filozófiából doktorált a cambridge-i egyetemen. Könyvei félszáz nyelven jelentek meg. Megkapta a francia becsületrendet.
(születés)
[Részletek...] |
[1879-03-04] Paál László festőművész születése (+1879. márc. 4.). Festészetének kizárólagos témája a táj. Kedvelt motívumai az erdei utak (Út a fontainebleau-i erdőben), csöndes, kicsit misztikus hangulatú erdőbelsők. Képeit a szabadban festette. Munkácsy segítségével 1872-ben Franciaországba utazott és Barbizonban telepedett le.
(halál)
[Részletek...] |
[1877-10-28] tadták a forgalomnak Budapest új pályaudvarát, amelyet az Osztrák Államvasút Társaság részben a francia Eiffel-cég tervei alapján építtetett meg. 1891-től (amikor a Középponti pályaudvar Keleti lett) a neve Nyugati Pályaudvar.
[Részletek...] |
[1876-11-18] Narcisso Diaz de la Pena spanyol származású francia festőművész halála (szül. 1808. aug. 20.). A barbizoni festőiskola tagja. Kezdetben porcelánfestőként dolgozott. Kompozícióiban a dús erdők elé, tisztásokra erősen csillogó, megvilágosított színfoltokból festett női aktokat, Vénuszokat, Dianákat helyezett. Számos képe van a Louvre-ban.
(halál)
[Részletek...] |
[1876-08-07] Mata Hari (Margaretha Gertrude Zelle) holland táncosnő, kém születése (+1917. okt. 15.). 1905-ben Párizsban lépett fel először. 1908-ban Berlinben szervezték be a németek, 1916-tól a francia hírszerzésnek is dolgozott. 1917-ben a franciák kivégezték.
(Jelentéktelen kém volt, a háborús őrület áldozata. Az életéről szóló leghíresebb film Greta Garbóval készült.)
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1876-06-08] George Sand (Aurore Dupin / Dudevant báróné), a férfinevet és férfiruhát viselő, lázadó francia írónő születése (+1876. jún. 8.). A romantikus regényirodalom népszerű alakja. Előharcosa volt a nők egyenjogúságának és küzdött a szerelem szabadságáért. Ismert művei: Consuelo, Indiana, Lélia.
(halál)
[Részletek...] |
[1876-06-08] George Sand (Aurore Dupin, Dudevant báróné) francia írónő halála (szül. 1804. júl. 1.). A romantikus regényirodalom népszerű alakja. Képviselte a nők szabadságtörekvéseit, szenvedéllyel hirdette nemének érzelmi egyenjogúságát (Indiana, Lélia).
(halál)
[Részletek...] |
[1876-01-01] Magyarországon bevezették a méter-rendszert (1874 januárjában benyújtott és április 20-án törvényerőre emelkedett törvény alapján).
A métert a francia Tudományos Akadémia 1792-ben tette nemzetközi hosszmértékegységgé, s az a Föld délkörének negyvenmilliomod részét jelentette. Itália egyes államaiban már 1803-ban, Belgiumban 1816-ban, Hollandiában 1821-ben vezették be. A gyakorlati fokméréseket a franciaországi Dunkerque és a spanyolországi Barcelona között végezték. A méter előtt a hosszúságot az emberi testrészekhez kapcsolódó fogalmakkal (lépés, láb, arasz, könyök, hüvelyk) határozták meg.
1889. szeptember 24-én Párizsban értekezletet tartott a Nemzetközi Méterbizottság, s a méterrendszert bevezető államok - sorshúzással - megkapták az új platina-iridium méterrudakat, illetve a kilogrammetalonokat. Magyarországnak a 14-es számú méterrúd és a 16-os számú súlymérték jutott. Ezeket 1891-ben nyilvánították törvényes alapmértékké hazánkban.
(törvény)
[Részletek...] |
[1875-06-03] Georges Bizet francia zeneszerző születése (+1875. jún. 3.). Első operája, a Gyöngyhalászok (1863) fő értéke egzotikus keleti háttere, egyéni kórusai, és az álomszép tenorária, Nadir románca. További művei A perthi szép leány (1867, Walter Scott regényéből készült), a Dzsamile és Az arlesi lány. Ezután következett fő műve, a Prosper Merimée novellája alapján készült Carmen. Az 1875-ös bemutatón az újszerű realizmussal megírt zene botrányt keltett és megbukott. Bizet már nem érhette meg áradó, érzelmes és szenvedélyes muzsikájának világsikerét, három hónappal a bemutató után meghalt.
(halál)
[Részletek...] |
[1875-03-07] Maurice Ravel francia zeneszerző halála (szül. 1875. márc. 7.). Ismert zongoradarabjai a Pavane egy infásnő halálára (1899), a Spanyol rapszódia, a Szonatina, a Tükörképek, színpadi alkotásai a Daphnis és Chloé (1912), a Pásztoróra és a Lúdanyó meséi. Jelentős műve még Sheherezade nyitány (1898), Prélude (1903) Cigány rapszódia (1922). Egyik legismertebb szerzeménye a Bolero (1928), amelyben a változatlanul ismételt dallam- és hangzásanyag mellett csak a hangszín változik.
(születés)
[Részletek...] |
[1875-03-07] Maurice Ravel francia zeneszerző születése (+1937. dec. 28.). Legismertebb műve a Bolero.
(születés)
[Részletek...] |
[1875-01-03] Pierre Larousse francia nyelvtaníró, lexikográfus, kiadó születése (+1875. jan. 3.).
(halál)
[Részletek...] |
[1875-01-03] Pierre Larousse francia nyelvtaníró, lexikográfus, kiadó születése (+1875. jan. 3.). 1849-től újító pedagógiai munkákat írt, 1852-ben megalapította a Larousse Könyvkereskedést. Monumentális enciklopédikus műve, a XIX. század Nagy Világszótára 15 kötetben (1866-1876) és két pótkötetben (1878, 1888) jelent meg. Ma is vannak újabb kiadásai, az 1990-es évektől már magyar nyelven is.
(halál, megalapít)
[Részletek...] |
[1871-07-10] Marcel Proust francia kritikus, író születése (+1922. nov. 18.). Legismertebb regénye az önéletrajzi ihletésű Az eltűnt idő nyomában.
"Hogy a valóságot valahogyan elviselhessük, mindnyájunknak kell magunkban néhány kis bolondságot melengetnünk."
(születés)
[Részletek...] |
[1870-12-05] id. Alexandre Dumas francia író születése (+1870. dec. 5.). Több mint 300 kötetes életművéből kiemelkednek A három testőr, Húsz év múlva, a Monte Christo grófja, A fekete tulipán és A királyné lovagja című regények.
(halál)
[Részletek...] |
[1869-11-17] tadták a forgalomnak a Szuezi-csatornát. Az ünnepségen ott volt a francia, egyiptomi, osztrák, porosz, orosz és holland uralkodó. 1859-től épült. Az 1967-es arab-izraeli háború után lezárták, 1975. június 5-én nyitották meg ismét.
(háború)
[Részletek...] |
[1869-03-08] Hector Berlioz francia zeneszerző halála (szül. 1803. dec. 11.). A nagyzenekari zene és a programzene híve volt, a szimfóniában drámát, a drámában szimfóniát komponált (Rómeó és Júlia, Fantasztikus szimfónia). Hangszerelő művészete miatt benne tisztelik a modern zenekar megteremtőjét. Ismert művei még a Rákóczi-induló, a Faust elkárhozása, a Rekviem.
(halál)
[Részletek...] |
[1868-09-26] August Ferdinand Möbius német matematikus és csillagász halála (szül. 1790. nov. 17.). A róla Möbius-szalagnak elnevezett egyoldalú felület geometriájáról szóló értekezését 68 éves korában küldte el a Francia Akadémiának.
(halál)
[Részletek...] |
[1868-08-05] Jacques Boucher de Crevecoeur de Perthes francia régész, történész, író születése (+1868. aug. 5.). Bejárta Európát, az őstörténeti kutatások úttörőjévé vált. Legfontosabb felfedezése: a Somme folyó kavicsteraszain végzett ásatások során a kihalt állatok csontmaradványai mellett embertől származó pattintott kőeszközöket talált. Megcáfolta a vízözön-elméletet vallók rövid ősmúltat bizonygató időrendjét. Nézeteit sikerült széles körben elterjesztenie, igen termékeny szerző volt, kutatási eredményeit többkötetes, vaskos művekben adta közre.
(halál)
[Részletek...] |
[1868-02-11] Jean Bernard Léon Foucault francia fizikus halála (szül. 1819. szept. 18.). Csillagászati eszközökkel, optikával, mechanikával és elektromágnesességgel foglalkozott. 1851-ben a párizsi Pantheonban egy hosszú ingával mutatta ki a Föld tengely körüli forgását. 1852-ben feltalálta a giroszkópot.
(halál)
[Részletek...] |
[1867-12-22] Théodor Rousseau francia festő halála (szül. 1812. ápr. 15.). A barbizoni iskola egyik úttörője. A fontaineblau-i erdők világának fanatikus megfigyelőjeként művészete nagy hatással volt a XIX. századi realista tájképfestészetre. Sűrű erdőségeket, sziklákat, mocsarakat festett, többnyire déli vagy esti fényben, emberalakok nélkül.
(halál)
[Részletek...] |
[1867-11-07] Marie Curie-Sklodowska lengyel-francia vegyész és fizikus halála (szül. 1867. nov. 7.). Férjével, Pierre Curie-vel felfedezte a polóniumot és rádiumot. 1903-ban a radioaktivitás felismeréséért Henri Antoine Becquerel-rel fizikai Nobel-díjat, 1910-ben a tiszta rádium előállításáért kémiai Nobel-díjat kapott.
(Hősies erőfeszítések – s gyümölcse inkább átok, mint áldás.)
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
[1866-01-29] Romain Rolland francia író halála (szül. 1866. jan. 29.). Az I. világháború éveiben a háború, a gyűlölet, a meg nem értés ellen harcolt, Stefan Zweig "Európa lelkiismeretének" nevezte. A Nobel-díjat 1916-ban kapta (az 1915. évit) "a mélységes tisztelet jeleként, írásainak nemes egyszerűségéért és a belőlük áradó, minden emberrel együtt érző igazságszeretetéért." A zenetörténet foglalkoztatta, első közönségsikerét egy Beethoven életrajzzal érte el. Megírta Michelangelo és Tolsztoj életrajzát is, s ő a szerzője a Mahátma Gandhiról szóló monográfiának.
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
[1865-01-19] Pierre Joseph Proudhon francia közgazdász születése (+1865. jan. 19.). Részt vett az 1848-as forradalomban, még az alkotmányozó nemzetgyűlésbe is beválasztották. A polgári társadalmat a munkások és a tőkések együttműködése alapján, a magántulajdonra épülő árutermelés fenntartásával kívánta átalakítani. Azt hirdette, hogy a kizsákmányolásnak véget lehet vetni az áruk közvetlen, pénz nélküli, egyenértékű cseréjének megszervezése, illetve kamatmentes hitel útján. Ezen elméletével sok hívet szerzett magának, követői a proudhonisták.
(halál)
[Részletek...] |
[1864-11-24] Henri de Toulouse-Lautrec francia festő és grafikus halála (szül. 1864. nov. 24.). A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb mestere és egyben legkülönösebb, mozgalmaktól és csoportosulásoktól független művészegyénisége. Leghíresebb festményei az Yvette Guilbert, A Moulin Rouge-ban, a Szeparé a "Döglött patkány"-ban, a Szalon a Rue des Moulins-ben és az Orvosi vizit a Rue des Moulins-ben.
(születés)
[Részletek...] |
[1863-10-16] Sir Joseph Austen Chamberlain Nobel-békedíjas (1925) angol konzervatív politikus születése (+1937. márc. 16.). Külügyminiszterként (1924-1929) az ő kezdeményezésére született 1925-ben a locarnói egyezmény, amelyben Olaszország és Nagy-Britannia szavatolta a német-francia és a német-belga határok sértetlenségét.
(Olaszország aztán szavatolta ..., különösen Mussolini.)
(egyezmény, születés)
[Részletek...] |
[1863-08-13] Eugéne Delacroix francia festő és grafikus születése (+1863. aug. 13.). 1822-ben a Dante bárkája című képe a romantikus mozgalom vezérévé tette. Leghíresebb alkotása a Szabadság vezeti a népet. Vihartól megvadult ló című vízfestménye a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható.
(halál)
[Részletek...] |
[1863-01-01] Pierre de Coubertin francia sportpedagógus halála (szül. 1863. jan. 1.). 1894-ben Párizsban az ő javaslatára összehívott nemzetközi kongresszuson hoztak határozatot az újkori olimpiai játékok megrendezéséről. Az ebben az évben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság titkára volt 1894-1896-ban, 1896-1925 között a NOB elnöki tisztét töltötte be.
(születés)
[Részletek...] |
[1863-01-01] Pierre de Coubertin francia sportpedagógus születése (+1937. szept. 2.). 1894-ben Párizsban a javaslatára összehívott nemzetközi kongresszuson határozatot hoztak az újkori olimpiai játékok megrendezéséről. Az abban az évben megalakult Nemzetközi Olimpiai Bizottság titkára lett, majd 1896-1925 között a NOB elnöki tisztét töltötte be. 1912-ben az olimpiai művészeti versenyeken az irodalmi kategóriában aranyérmet nyert "Óda a sporthoz" című versével.
(születés)
[Részletek...] |
[1862-10-19] Auguste Marie Louis Nicolas Lumiere francia kémikus születése (+1954. ápr. 10.). A filmművészet és filmgyártás úttörője. A Lumiere-testvérek 1895-ben szabadalmaztatták találmányukat. Első alkotásukat, A munkaidő vége című filmet először szűk körben, majd 1895. december 28-án a párizsi Grand Café-ban mutatták be.
(születés, találmány)
[Részletek...] |
[1862-10-19] Auguste Marie Louis Nicolas LUMIERE francia kémikus halála (szül. 1862. okt. 19.). Fivérével, Louis-val a filmművészet és a filmgyártás úttörője.
(születés)
[Részletek...] |
[1862-08-22] Claude Debussy francia zeneszerző, zongoraművész, karmester születése (+1918. márc. 25.). Legismertebb műve az Egy faun délutánja és a Pelléas és Mélisande című opera, emellett számos szimfonikus művet, dalt komponált, s két balettet írt.
(születés)
[Részletek...] |
[1862-03-28] Aristide Briand francia miniszterelnök halála (szül. 1862. márc. 28.). Az 1925. évi locarnói szerződések megkötésében játszott jelentős közreműködéséért 1926-ban (megosztott) Nobel-békedíjat kapott.
- + -
1936: Adolf Hitler német kancellár bejelentette, hogy Németország egyoldalúan felmondta a locarnói szerződést és parancsot adott a német haderőnek, hogy szállja meg a demilitarizált Rajna-vidéket.
(születés)
[Részletek...] |
[1862-03-28] [sms] Aristide Briand francia politikus szül.A Briand-Kellogg-paktum bűnténynek minősít minden háborút.
(háború)
[Részletek...] |
[1862-03-28] Aristide Briand francia politikus (Béke Nobel díj 1926) születése (+1932. márc. 7.). Hadügyminiszter is volt, de végül társszerzője a Briand-Kellogg-paktumnak (ld. aug. 27.), amely bűnténynek minősített mindenfajta háborút.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1859-05-15] Pierre Curie francia fizikai kémikus születése (+1906). Fizikai Nobel-díjat kapott 1903-ban, megosztva, a radioaktivitás kutatásáért. Feleségével, Marie Curie-vel fedezték fel a rádiumot és a polóniumot.
(Vajon ha tudták volna, hogy az atomkorszakot, az egyik globális halálveszélyt indítják el...)
(Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1859-05-15] Pierre Curie francia fizikus halála (szül. 1859. máj. 15.). Fizikai Nobel-díjat kapott 1903-ban megosztva feleségével, Marie Sklodowska-Curie-vel és Henri Becquerellel az utóbbi által felfedezett sugárzás tanulmányozásáért. Ő az ún. Curie-törvény megalkotója. Feleségével együtt ő fedezte fel a polóniumot és a rádiumot. A becsületrendet viszont visszautasította. 1995. ápr. 20-án hamvait a Pantheonban helyezték el.
(Mennyi áldást és mennyi átkot hozott a rádióaktivitás fölfedezése?)
(Nobel-díj, születés, törvény)
[Részletek...] |
[1858-01-10] Törley József borász születése (+1907. júl. 28.). Reimsben sajátította el a pezsgőgyártás francia módját. Hazatérte után 1882-ben Budafokon megalapította világhírűvé vált pezsgőgyárát.
(megalapít, születés)
[Részletek...] |
[1857-07-08] Alfred Binet francia pszichológus születése (+1911). Ő szerkesztette az első intelligenciatesztet.
[Részletek...] |
[1855-11-06] Gaal György író halála (szül. 1783. ápr. 21.). A magyar népmesegyűjtés úttörője volt. Jelentős magyar, valamint olasz, német, francia és angol nyelvű szólás-, illetve közmondásgyűjteménye is.
(halál)
[Részletek...] |
[1852-11-22] Constant R. D'estournelles francia szenátor (Béke Nobel-díj 1909) születése (+1924. máj. 15.). A Nemzetközi Döntőbíróság tagja.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
[1852-01-06] Louis Braille francia feltaláló, a Braille-írás kidolgozójának halála (szül. 1809. jan. 4.). A párizsi Vakok Intézetének világtalan tanára 1829-ben alkotta meg a vakok által ma is használt pontrendszerű Braille-írást. A jelek 2 pont szélesek, 3 pont magasak és kidomborodnak a papír síkjából.
(halál)
[Részletek...] |
[1851-07-10] Louis Jacques Mandé Daguerre francia festő és feltaláló halála (szül. 1787. nov. 18.). Párizsi díszletfestőként 1822-ben nyitotta meg Dioráma nevű optikai színházát: óriási vászonra jeleneteket és tájképeket rajzolt, előtte átlátszó díszleteket alkalmazott, és változtatta a megvilágítást. Nagy sikere volt, ezért Londonban is épített egyet.
Nicéphore Niepce-szel társult, és ez utóbbi halála után ő fejlesztette ki a korai fényképtechnikát. 1838-ban sikerült elkészítenie az első ún. dagerrotípiákat.
(halál)
[Részletek...] |
[1851-05-29] Léon Victor Auguste Bourgeois francia politikus születése (+1925. szept. 29.). Franciaország főmegbízottja a Népszövetségben 1919-1920-ban, majd a Tanács első elnöke volt. Nobel-békedíjat kapott 1920-ban.
(születés)
[Részletek...] |
[1851-05-21] Léon Victor Auguste Bourgeois Nobel-békedíjas (1920) francia politikus halála (szül. 1851. máj. 21.). A Népszövetség létrehozásának szorgalmazója és Franciaország főmegbízottja a Népszövetségben 1919-1920-ban, majd a Tanács első elnöke volt.
(születés)
[Részletek...] |
[1851-01-11] [idezet] A Tajpingi felkelés Kínában. A XIX. század közepén alakult antifeudális, mandzsú-ellenes, külföldi agresszió ellen irányuló mozgalom bejelentette, hogy fegyveres harcot indít, melynek célja a "Nagy Egyenlőség Mennyei Birodalmának" megvalósítása. A felkelők 1853-ban Nanking központtal létrehozták paraszti demokratikus államukat. Később a belső viszály, a külföldi (angol-francia) intervenció és a kínai hatalom erői legyőzték őket, s a mozgalmat 1865-ig felszámolták.
[Részletek...] |
[1850-08-05] Guy de Maupassant francia író halála (szül. 1850. aug. 5.). Több mint 3 ezer novellát írt. Leghíresebb regényei az Egy asszony élete és A szépfiú.
(születés)
[Részletek...] |
[1850-06-12] George Demeny magyar származású francia fizikus halála (szül. 1850. jún. 12.). A filmezés egyik úttörője, 1893-ban szabadalmaztatta a Phonoscop-ot, filmszalaggal működő mozgóképfelvevő gépet.
Tudományos alapossággal foglalkozott a mozgáselmélettel. 1880-ban "Nation" névvel tornászegyletet alapított. Őt tekintik a korszerű francia testnevelés-oktatás megteremtőjeként.
(születés)
[Részletek...] |
[1850-05-09] Joseph Louis Gay-Lussac francia fizikus és kémikus születése (+1850. máj. 9.). Felfedezte a vegyülő gázok róla elnevezett térfogati törvényét. Bátor ember volt, egyik kísérletéhez léggömbbel 8 ezer méteres magasságba emelkedett.
(halál, törvény)
[Részletek...] |
[1848-07-19] [idezet] A New York államban lévő Seneca Fallsban a nők jogaival foglalkozó konferenciát tartottak az egyenlő jogokért.
A történelmi feminizmus az 1650-es években kezdődött Amerikában, ahol a földtulajdonos hölgyek (pl. Margaret Bent) - hivatkozva Angliára, ahol nő lehet a király - kísérletet tettek arra, hogy képviselőként bejussanak a Törvényhozásba. Angliában Mary Wollstonecraft indította sikeres útjára az újkori nőjogi mozgalmakat, akinek 1792-ben megjelent "A Vindication of the Rights of Woman" című munkája komoly feltűnést keltett Londonban. Később a legfelső szellemi körökben is terjeszteni tudta álláspontját, de forradalmi hangvételű követelései miatt sokáig elfogadhatatlan volt. Az 1789-es francia forradalom idején sem foglalták törvénybe a női republikánus klubok követeléseit: a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség mindenkire való kiterjesztését nemtől függetlenül. Az Amerikai Egyesült Államokban Lucretia Mott és Elizabeth Cady Stanton ezt a harci szellemet követték. 1848-ban a New York államban lévő Seneca Fallsban konferenciát hívtak össze, megszervezték a női jogvédő mozgalmat (Women's Right Convention). A Seneca Falls-i nyilatkozat síkraszállt a nők választójogáért, a tulajdonhoz való jogért, a válóperi szabályok megváltoztatásáért, s hogy a nők bárhol tanulhassanak, bármely pályán működhessenek.
(megjelent, törvény)
[Részletek...] |
[1848-07-04] Francois-René de Chateaubriand francia író és politikus születése (+1848. júl. 4.). A francia forradalom idején emigrált, a Bourbon-restauráció alatt külügyminiszter, később elutasította Lajos Fülöp rendszerét, majd teljesen visszavonult a politikától és csak az írásnak élt.
A kereszténység szelleme című művében a kereszténység évszázados intézményeit kívánta rehabilitálni. Ő teremtette meg a francia történelmi regény romantikus műfaját. A természet szépségét, az ember romantikus nyughatatlanságát és végletességét, a végtelenség, a távoli világok dicséretét rendkívül érzékletesen és metaforikusan tudta megjeleníteni. Egyik versére Liszt Ferenc kórusművet komponált. Életműve nagy hatással volt Jósika Miklósra és Eötvös Józsefre.
(halál)
[Részletek...] |
[1848-06-08] [idezet] Megjelent a Közlöny, az első felelős magyar kormány hivatalos napilapja. Szemere Bertalan belügyminiszter irányításával Gyurmán Adolf szerkesztette és az Egyetemi Nyomda állította elő.
A kormány rendeleteit közölte és beszámolt az országgyűlés eseményeiről. "Történeti hitelességű" belföldi tudósításokat is tartalmazott. A külföld hírei közül elsősorban a Habsburg-monarchiában, Németországban és Franciaországban történt eseményeket ismertette.
(megjelent)
[Részletek...] |
[1848-06-07] Paul Gauguin születése (+1903. május 8. Atuona, Marquesas-szigetek). Francia festő, a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb hatású mestere. A civilizációtól szenvedett, a természetet és az egzotikus ösi kulturákat szerette.
[Részletek...] |
[1848-06-07] Paul Gauguin francia festő halála (szül. 1848. jún. 7.). A posztimpresszionizmus egyik legnagyobb hatású mestere. Kezdetben tengerész, majd tőzsdeügynök volt. 1874-ben kezdett festeni, részt vett az impresszionisták kiállításain, s 1883-tól kezdve már csak a festésnek élt. Az 1880-as évek végén az akkor születő szimbolizmus vezéralakja lett. 1890-ben Tahitira utazott, és a bennszülöttek között élt. Elbűvölte ez az egzotikus világ. Noha két év múlva betegen tért vissza Franciaországba, újra Tahitire ment. 1898-ban öngyilkosságot kísérelt meg, majd 1900-ban a Marquises-szigetcsoport Fatu-Iwa szigetére költözött.
A XIX. század végének jellegzetes alakja volt, aki a civilizációtól megcsömörlött, s az egzotikus ősi kultúrákban kereste a menekülés útját. Sík, dekoratív formákkal, tiszta színekkel, kalligrafikus vonalakkal alkotott, s a fojtott misztikummal teli festési módot fejlesztette tökéletesre. Téli táj és Fekete sertések című képeit a Szépművészeti Múzeum őrzi.
(születés)
[Részletek...] |
[1848-04-27] Franciaországban kormányrendelettel eltörölték a rabszolgaságot, ezzel mintegy 250 ezer rabszolgát szabadítottak föl a gyarmatokon.
[Részletek...] |
[1848-02-24] Párizsban megdöntötték Lajos Fülöp királyságát, Franciaország ismét köztársaság lett (második köztársaság).
[Részletek...] |
[1846-07-30] Paál László festőművész születése (+1879. márc. 4.). Festészetének kizárólagos témája a táj. Kedvelt motívumai az erdei utak (Út a fontainebleau-i erdőben), csöndes, kicsit misztikus hangulatú erdőbelsők. Képeit a szabadban festette. Munkácsy segítségével 1872-ben Franciaországba utazott és Barbizonban telepedett le.
(születés)
[Részletek...] |
[1845-05-12] Batsányi János költő, akadémikus születése (+1845. máj. 12.). A magyar felvilágosodás jelentős költője, a francia polgári forradalom eszméit követte. Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal együtt ő alapította az első magyar irodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot. Ebben jelent meg „A franciaországi változásokra” című híres forradalmi eszmeiségű költeménye. Napóleon bukása után az osztrákok letartóztatták, majd Linzbe internálták. Hazájától s a magyar irodalmi élettől elszakadva élte le életének jelentős részét.
(halál)
[Részletek...] |
[1844-04-16] Anatole France (Anatole Francois Thibault) Nobel-díjas (1921) francia író, költő, kritikus születése (+1924. okt. 12.). Híres könyvei A vörös liliom, Thais, Az Istenek szomjaznak, Lúdláb királynő, s Barátom könyve című önéletrajza.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
[1844-03-30] Paul Verlaine francia költő születése (+1896. jan. 8.). A szimbolista költészet egyik legjelentősebb képviselője. Verseiben merész őszinteséggel, formai tökéletességgel, páratlan zenei hatásokkal tárta fel a sivár élet korlátai közé zárt lélek vergődését.
(születés)
[Részletek...] |
[1844-03-13] Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvtudós, Kelet-kutató halála (szül. 1844. márc. 13., Szentkatolna, Háromszék m.). Már gimnazistaként megtanulta az angol, arab, francia, héber, latin, német, olasz, perzsa, török, újgörög nyelveket. A bécsi egyetemen jogot tanult, Vámbéry Ármin ajánlatára az Akadémia megbízásából ázsiai tanulmányútra indult, ahol 15 év alatt megtanulta a keleti mongol, mandzsu, tamil, kabard nyelveket is. Több könyvet írt: Török nyelvtan, Párhuzam a magyar és mongol nyelv területén, Kazáni tatár nyelvtanulmányok, Kabard szótár, Tamil tanulmányok. Itthon keleti nyelveket és eszperantót tanított a kolozsvári egyetemen. A hun-székely-magyar rokonság mellett szállt síkra A honfoglalás revíziója című könyvében.
(születés)
[Részletek...] |
[1844-03-08] Királyság humanitásért: a gyermektelen svéd király a parlament egyetértésével utódjává (koronaherceggé) választotta Napóleon egyik francia tábornokát, Jean Baptiste Bernadotte-t (1763. jan. 27. - 1844. márc. 8.). Az 1818-ben trónra lépett Karl XIV Johan király (akinek családja máig is a svéd királyi dinasztia) azzal nyerte el a svéd és norvég nép szeretetét, hogy a Hanza városok kormányzójaként nagyon humánusan bánt a korábbi dán-svéd háború svéd hadifoglyaival.
(háború)
[Részletek...] |
[1841-12-20] Ferdinand Buisson Béke Nobel-díjas (1927) francia filozófus, egyetemi tanár és közéleti személyiség halála (szül. 1841. dec. 20.). Küzdött az egyházi befolyás csökkentéséért a világi intézményekben.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
[1841-12-20] Ferdinand Buisson francia filozófus, pedagógus születése (+1932. febr. 16.). Megosztva kapta a Béke Nobel-díjat 1927-ben. 1867-ben Genfben megalapította, majd 1914-től vezette a Béke és Szabadság Nemzetközi Ligát.
(megalapít, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
[1841-02-25] Pierre Auguste Renoir francia festő halála (szül. 1841. febr. 25.). Késői korszakában szinte kizárólag aktokat festett, az impresszionista festők közt kivételesen főként figurális festő volt. Le Moulin de la Galette, Páholy, Pázsiton heverő lány.
(születés)
[Részletek...] |
[1841-02-25] Pierre Auguste Renoir francia festő születése (+1919. dec. 3.). Az impresszionizmus egyik legjelentősebb képviselője. Kezdetben a barbizoni erdőbe járt festeni, s a plein air festészet vonzotta. E korszakból valók Vadászó Diana és Lise című festményei. Szerepelt az impresszionisták első tárlatán is. Az 1880-as évek elején Olaszországban járt, ahol nagy hatással volt rá Raffaello művészete és a pompeji falfestészet. Ezután eltávolodott az impresszionizmustól. Késői korszakában szinte kizárólag aktokat festett.
(születés)
[Részletek...] |
[1840-11-14] Claude Oscar Monet francia festő halála (szül. 1840. nov. 14.). Az impresszionizmus vezéregyénisége. Festészetének csaknem kizárólagos témája a táj volt, képein nem a tárgyak térbeli ábrázolására, hanem a színek és a megvilágítás viszonyának kifejezésére törekedett.
(születés)
[Részletek...] |
[1840-11-12] Auguste Rodin francia szobrász születése (+1917. nov. 17.). Az impresszionista szobrászat legnagyobb hatású képviselője. Életművében egyesült a realizmus és a romantika. Leghíresebb alkotásai a Calais-i polgárok, a Gondolkodó és A csók. 1880-tól haláláig dolgozott a monumentális, de befejezetlenül maradt Pokol kapuján.
- + -
"Hódoló tisztelettel szeressétek azokat a mestereket, akik előttetek jártak."
(születés)
[Részletek...] |
[1840-11-12] Auguste Rodin francia szobrász halála (szül. 1840. nov. 12.). Calais-i polgárok, Gondolkodó, A csók, Balzac portré, Victor Hugo emlékmű. 1880-tól haláláig dolgozott a monumentális, befejezetlen Pokol kapuján.
(születés)
[Részletek...] |
[1839-03-16] René Francois Armand Sully-Prudhomme francia költő, akadémikus halála (szül. 1839. márc. 16.). 1901-ben elsőként kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választotta. Verseiben a formai tökélyt, az érzések őszinteségét és a filozófiai gondolatok mélységét egyesítette.
"Senki sem kérkedhet azzal, hogy meglehet embertársai nélkül."
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
[1839-01-19] Paul Cézanne francia festő születése (+1906. okt. 22.). A posztimpresszionizmus legnagyobb alakja. 1874-ben részt vett az impresszionisták első kiállításán, majd szülővárosában csak a festészetnek élt. Ötvenéves volt, amikor tájképeivel első sikereit aratta.
(születés)
[Részletek...] |
[1839-01-07] [idezet] A fényképezés születésnapja. Párizsban Jacques Mandé Daguerre-nek (az azonos irányban kutató Joseph Nicéphore Niépce eredményeit felhasználva) sikerült olyan készüléket szerkesztenie, amely "tükörként" adta vissza az arcmásokat. Francois Arago fizikus ezen a napon jelentette be a francia akadémián a találmányt, majd 1839. augusztus 19-én nyilvánosságra is hozták.
(találmány)
[Részletek...] |
[1839-01-02] Elkészítette az első fotót a Holdról Louis Daguerre francia fotográfus.
[Részletek...] |
[1838-10-25] Georges Bizet francia zeneszerző születése (+1875. jún. 3.). Első operája, a Gyöngyhalászok (1863) fő értéke egzotikus keleti háttere, egyéni kórusai, és az álomszép tenorária, Nadir románca. További művei A perthi szép leány (1867, Walter Scott regényéből készült), a Dzsamile és Az arlesi lány. Ezután következett fő műve, a Prosper Merimée novellája alapján készült Carmen. Az 1875-ös bemutatón az újszerű realizmussal megírt zene botrányt keltett és megbukott. Bizet már nem érhette meg áradó, érzelmes és szenvedélyes muzsikájának világsikerét, három hónappal a bemutató után meghalt.
(születés)
[Részletek...] |
[1837-10-10] Charles Fourier francia társadalomfilozófus születése (+1837. okt. 10.). A korai vagy utópista szocializmus képviselője, fő műve: "Az új ipari és szocietárius világ". Élesen bírálták az egyenlőtlenségeket, az elnyomást és a kizsákmányolást. Utópisztikus társadalmi modelleket állítottak fel. Fourier elképzelése szerint a szocialista társadalmat autonóm mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezetekre osztotta, amelyekben falansztert (önálló életközösséget) alkotott minden 300 család. Célul tűzte ki az emberek önmegvalósítását, a harmónia megteremtésével a munka élvezetté alakítását.
(halál)
[Részletek...] |
[1832-12-15] Alexandre Gustave Eiffel francia mérnök születése (+1923. dec. 28.). A vasszerkezetek tervezésének és építésének világhírű úttörője. Franciaországban acélhidak és viaduktok sorát építette meg. Fő műve az 1889. évi párizsi világkiállításra elkészített fémszerkezetű torony a Mars-mezőn (320 méter magas, az íves pillérek külső távolsága 125 méter), amely ezredévek után először múlta felül magasságban a piramisokat.
Ő volt a modern aerodinamika egyik kidolgozója, és a repülés úttörői között is számon tartják. Magyarországon az Eiffel-cég részt vett a Margit-híd és a szegedi közúti híd építésében, illetve a Nyugati pályaudvar tervezésében.
(születés)
[Részletek...] |
[1832-05-13] Georges de Cuvier francia zoológus halála (szül. 1769. aug. 23.). Összehasonlító bonctanában meghonosította a korreláció elvét: a szervek kölcsönösen meghatározzák egymás működését, tehát kialakulását is. Összehasonlító módszere alapján a gerinctelen állatokat három nagy típusba (ízeltek, puhatestűek, sugaras állatok), a gerinceseket négy osztályba (emlősök, madarak, hüllők, halak) sorolta. Osztályozásának alapja az idegrendszer volt.
(halál)
[Részletek...] |
[1832-05-13] [sms] Georges de Cuvier francia zoológus. Összehasonlító bonctan. Állattípusok idegrendszer alapján.
[Részletek...] |
[1832-03-04] Jean-Francois Champollion francia nyelvész és egyiptológus halála (szül. 1790. dec. 23.), aki 1822-ben a rosette-i kő segítségével megfejtette a hieroglifákat.
(1798-ban Bonaparte Napóleon tábornok egy tudósokból és írókból álló kutatócsoportot is magával vitt Egyiptomba, így megkezdődött az óegyiptomi kultúra módszeres feltárása. 1799-ben a Nílus deltájában, Rosette-ben megtalálták azt a követ, amelyre V. Ptolemaiosz egyiptomi király rendeletét vésték három nyelven: egyiptomi hieroglif írással, démotikus és görög írással.
A katonák persze ez alkalommal is örök szégyent hoztak nemzetükre: a szfinx orrára Napóleon francia katonái fogadásból célbalőttek ágyúval, így tört le. Az Asterix és Obelix francia film ezt próbálja a köztudatban felcserélni arra a kis balesetre, mely szerint Depardieu alatt tört le, amikor afféle ostoba turistaként, a szép kilátás reményében felmászott rá.)
(halál)
[Részletek...] |
[1831-07-10] Camille Pissarro francia festő születése Kelet-Indiában (+1903. nov. 13.). Főként tájképeket, majd szinte kizárólag apró színfoltokból komponált városképeket festett.
(születés)
[Részletek...] |
[1829-12-18] Jean-Baptiste Antoine de Lamarck francia lovag, természettudós, akadémikus halála (szül. 1744. aug. 1.). Elsőként különítette el az állatvilágban a gerinceseket a gerinctelenektől. Az élővilág fejlődéstörténetére materialista elméletet dolgozott ki.
(halál)
[Részletek...] |
[1828-04-21] Hippolyte Adolphe Taine francia filozófus, történész, irodalomtörténész és író születése (+1893. márc. 5.). Ő alakította ki a francia pozitivizmus egyik legteljesebb rendszerét. Fő művei: Az angol irodalom története, A művészet filozófiája, A jelenkori Franciaország kialakulása. Szinte minden művét lefordították magyarra.
(születés)
[Részletek...] |
[1828-02-23] Fazekas Mihály költő és botanikus halála (szül. 1766. jan. 6.). 1793-96-ban részt vett a francia háborúkban, 1796-ban főhadnagy lett, de lemondott rangjáról. Hazatérése után Debrecenben gazdálkodott, 1806-tól részt vett a város közéletében. 1819-től szerkesztette, jórészt maga írta a Debreceni Magyar Kalendáriumot. 1804-ben készült el fő műve, a Lúdas Matyi című elbeszélő költeménye, amelyben életszerűen ábrázolta az akkori magyar társadalom legfontosabb problémáját, a nemesség és a parasztság ellentétét. Sógorával, Diószegi Sámuellel 1807-ben adták ki Debrecenben a Magyar Fűvészkönyvet.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1828-02-08] Jules Verne francia író születése (+1905. márc. 24.). A tudományos-fantasztikus regény műfajának egyik megteremtője. Színes fantáziával, széles körű tudományos áttekintéssel és földrajzi ismeretekkel megírt kalandos regényeiben a természettudományos eredményeket és lehetőségeket népszerűsítette az emberi munka és a hősies küzdelmek eszményét hangsúlyozva. A XX. század csaknem minden műszaki-tudományos áldását megjósolta (többek között a faxot, az internetet, az elektronikus zenét). Népszerű regényei a Grant kapitány gyermekei, Utazás a Holdba, Nemo kapitány, Nyolcvan nap alatt a föld körül, Rejtelmes sziget, Sztrogoff Mihály, Tizenöt éves kapitány, Sándor Mátyás.
(születés)
[Részletek...] |
[1828-02-08] Jules Verne francia író halála (szül. 1828. febr. 8.). A sci-fi egyik megteremtője. Népszerű regényei: Grant kapitány gyermekei, Utazás a Holdba, Nemo kapitány, Rejtelmes sziget, Nyolcvan nap alatt a föld körül, Sztrogoff Mihály, Tizenöt éves kapitány, Sándor Mátyás.
(születés)
[Részletek...] |
[1827-01-14] Pjotr Petrovics Szemjonov (Tjan-sanszkij) orosz földrajztudós, statisztikus születése (+1914. márc. 11.). 1853-tól Németország, Svájc, Itália és Franciaország földrajzát tanulmányozta, majd 1856-ban indult a Tien-san hegység feltárására. Ő volt az első európai, aki elérte az orosz-kínai határhegység nagy kiterjedésű gleccsereit. Részletesen leírta a hegység domborzatát, övezeti beosztását és geológiáját, ezért kapta egész családjával a Tjan-Sanszkij melléknevet 1906-ban.
(születés)
[Részletek...] |
[1826-02-02] Anthelme Brillat-Savarin francia jogász, politikus és gasztronómus halála (szül. 1755. ápr. 1.). A nagy francia forradalom idején Svájcba, majd az USÁ-ba menekült. Számos munkát publikált a jog és a politikai gazdaságtan témakörében, de ismertté az 1825-ben megjelent gasztronómiai értekezése, "Az ízlés fiziológiája" tette.
(halál, megjelent)
[Részletek...] |
[1824-07-12] Eugéne Boudin francia festő születése (+1898. aug. 8.). Az impresszionista tájfestés mestere volt. Az 1889-i világkiállításon aranyérmet nyert. Művésztársai az egek királyának nevezték, mert remekül festette az ég, a felhők és a tenger tükrének egymásba olvadását.
(A természettől elszakadt embereknek gyakran súlyos felhőnézegetés-hiánybetegségük van. :-))
(születés)
[Részletek...] |
[1824-05-07] Bemutatták Beethoven IX. Szimfóniáját (a bécsi K.u.K. Hoftheaterban).
(Az utolsó tétele, az Örömóda ma az EU himnusza, de a francia szabadkőművesek, a bajor tanácsköztársaság, a sztálini szovjet alkotmányt elfogadó VIII. kongresszus, Hitler születésnapi ünnepségei, Rhodesia apartheid kormánya és a megosztott Németország olimpiákra némelykor egyesített csapata is használták.)
[Részletek...] |
[1824-02-22] Pierre Jules Janssen francia csillagász halála (szül. 1824. febr. 22.). Az 1868-as teljes napfogyatkozás idején ő és az angol asztrofizikus, Joseph Norman Lockyer fedezte fel a napszínképben megjelenő fényes vonalakat, s felismerte, hogy a Nap protuberanciái izzó hidrogénből állnak. Janssen dolgozta ki a napkitörések napfogyatkozástól független megfigyelési módszerét. 1875-ben kezdte meg a Nap felületének naponkénti fényképezését, amit azóta is folytatnak. 1874-ben Japánban a Vénusz átvonulásának megfigyelésénél alkalmazta először a fotoheliográfot. 1876-ban Meudonban obszervatóriumot létesített, amely később a párizsi csillagvizsgáló asztrofizikai részlege lett. 1891-ben a Mont Blanc csúcsán állíttatott fel obszervatóriumot, s bár már béna volt, felvitette magát, hogy a városi szennyeződésektől távol dolgozhasson.
(születés)
[Részletek...] |
[1824-01-26] Théodore Géricault francia festő és grafikus születése (+1824. jan. 26.). Legismertebb A Medúza tutaja című hatalmas képe, amely egy megtörtént hajótörés túlélőinek haldoklását ábrázolja a tengeren.
(Apró tutajunk a Föld a kozmoszban…)
(halál)
[Részletek...] |
[1824-01-26] Théodore Géricault francia festő és grafikus halála (szül. 1791. szept. 26.). Delacroix mellett a francia romantika nagy mestere.
(halál)
[Részletek...] |
[1822-12-27] Louis Pasteur francia kémikus, bakteriológus és akadémikus születése (+1895. szept. 28.). Lefektette a sztereokémia alapjait, felfedezte az anaerob baktériumokat. 1870 és 1886 között számos fertőző betegséget okozó mikroorganizmust azonosított. Kidolgozta a róla elnevezett pasztörözési eljárást az élelmiszerek, italok tartósítására. 1881-85-ben veszettség elleni védőoltást fejlesztett ki. 1888-ban vezetésével kezdte meg működését Párizsban a Pasteur Intézet.
(születés)
[Részletek...] |
[1822-05-20] Frédéric Passy születése (+1912. jún. 12). 1867-ben megalapította az első francia békeszervezetet, 1889-ben az Interparlamentáris Uniót, a Népszövetség elődjét. IPB vezetőségi tag volt. Béke Nobel-díjat kapott 1901-ben.
(megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1822-05-20] Frédéric Passy Nobel-békedíjas francia közéleti személyiség, akadémikus halála (szül. 1822. máj. 20.). 1888-ban Cremer angol parlamenti képviselővel együtt létrehozták az Interparlamentáris Uniót (ez volt a Népszövetség elődje), amelynek a háborús viszályok tárgyalások útján történő megoldása volt a feladata.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1819-09-18] Jean Bernard Léon Foucault francia fizikus halála (szül. 1819. szept. 18.). Csillagászati eszközökkel, optikával, mechanikával és elektromágnesességgel foglalkozott. 1851-ben a párizsi Pantheonban egy hosszú ingával mutatta ki a Föld tengely körüli forgását. 1852-ben feltalálta a giroszkópot.
(születés)
[Részletek...] |
[1819-06-20] Jacques Offenbach francia zeneszerző születése Kölnben (+1880. okt. 5.). Az operett műfaj egyik megteremtője. Legnépszerűbb operái: Orfeusz az alvilágban (1858), Hoffmann meséi.
(születés)
[Részletek...] |
[1819-06-20] Jacques Offenbach francia zeneszerző halála (szül. 1819. jún. 20.). Az operett műfaj egyik megteremtője. Orfeusz az alvilágban, A gerolsteini nagyhercegnő. Fantasztikus operája a Hoffmann meséi.
(születés)
[Részletek...] |
[1817-10-23] Pierre Larousse francia nyelvtaníró, lexikográfus, kiadó születése (+1875. jan. 3.). 1849-től újító pedagógiai munkákat írt, 1852-ben megalapította a Larousse Könyvkereskedést. Monumentális enciklopédikus műve, a XIX. század Nagy Világszótára 15 kötetben (1866-1876) és két pótkötetben (1878, 1888) jelent meg. Ma is vannak újabb kiadásai, az 1990-es évektől már magyar nyelven is.
(megalapít, születés)
[Részletek...] |
[1817-10-23] Pierre Larousse francia nyelvtaníró, lexikográfus, kiadó születése (+1875. jan. 3.).
(születés)
[Részletek...] |
[1817-06-12] Báró Karl Drais fából megalkotta a kerékpár ősét, a futógépet Mannheimben (Németország). Tíz mérföld/óra sebességgel tudott futni vele, de 1829-ben már 14 mérföld/órát értek el. Viszont csak jól karbantartott utakon lehetett használni, pl. úri parkokban.
A párhuzamosan futó két kerék egy tengelyen már ősidők óta ismert volt, de két kerék egymás után? Meglehetősen drámai körülmények kényszerítették ki ezt a találmányt. 1815-ben a Bali szigeteken a Tambora vulkán annyi port lövelt a légkörbe, hogy 1816 „nyár nélküli év” lett. Éhínség, egekbe szökő árak, a lovakat levágták. Amikor újra jó termés jött, a futógépet betiltották.
1839-ben az angol K. Macmillan feltalálta a pedálhajtást. A francia E. Michaux az 1867. évi párizsi világkiállításon mutatta be a velocipedet (gyors láb). A fémfeldolgozás fejlődése létrehozta a bicycles-t (kétkerék) könnyű s szilárd acélból, de az ára egy munkás fél évnyi fizetése volt. A felfújható gumitömlőt J. B. Dunlop skót állatorvos találta ki kisfia számára 1888-ban. A láncos áttétel szabadalmak közül az angol H. J. Lawsoné (1897) terjedt el leginkább. Ugyancsak a hetvenes években vezették be az acélküllőket (W. A. Cowper). 1896-ban Susan B. Anthony azt nyilatkozta, hogy a kerékpár többet segített a nők emancipációjában, mint odáig bármi más.
(találmány, tilt)
[Részletek...] |
[1815-02-26] Az Elba szigetére száműzött Bonaparte Napóleon császár megszökött és elindult Franciaország felé, hogy ismét átvegye a hatalmat.
[Részletek...] |
[1814-03-26] Joseph Ignace Guillotin francia orvos születése (+1814. márc. 26.). Nevét a híres kivégzőeszköz őrizte meg, pedig a közfelfogással ellentétben nem ő volt a feltalálója, ő csak könyörületből javasolta 1791. október 10-én a francia nemzetgyűlésen a nyaktiló alkalmazását, hogy minél kevesebb kínzással végezzék ki a halálraítélteket. Indítványát 1792-ben elfogadták.
(Már Victor Hugo megjegyezte, milyen szerencsétlenek némely emberek: Kolumbus nem tudta nevét az Újvilágra ragasztani, Guillotin pedig nem tudta a nyaktilóról levakarni.)
(halál)
[Részletek...] |
[1812-04-15] Théodor Rousseau francia festő halála (szül. 1812. ápr. 15.). A barbizoni iskola egyik úttörője. A fontaineblau-i erdők világának fanatikus megfigyelőjeként művészete nagy hatással volt a XIX. századi realista tájképfestészetre. Sűrű erdőségeket, sziklákat, mocsarakat festett, többnyire déli vagy esti fényben, emberalakok nélkül.
(születés)
[Részletek...] |
[1810-08-21] Királyság humanitásért: a gyermektelen svéd király a parlament egyetértésével utódjává (koronaherceggé) választotta Napóleon egyik francia tábornokát, Jean Baptiste Bernadotte-t (1763. jan. 27. - 1844. márc. 8.). Az 1818-ben trónra lépett Karl XIV Johan király (akinek családja máig is a svéd királyi dinasztia) azzal nyerte el a svéd és norvég nép szeretetét, hogy a Hanza városok kormányzójaként nagyon humánusan bánt a korábbi dán-svéd háború svéd hadifoglyaival.
(háború)
[Részletek...] |
[1809-05-17] Napóleon dekrétumával Franciaország bekebelezte az egyházi államot.
[Részletek...] |
[1809-01-15] Pierre Joseph Proudhon francia közgazdász születése (+1865. jan. 19.). Részt vett az 1848-as forradalomban, még az alkotmányozó nemzetgyűlésbe is beválasztották. A polgári társadalmat a munkások és a tőkések együttműködése alapján, a magántulajdonra épülő árutermelés fenntartásával kívánta átalakítani. Azt hirdette, hogy a kizsákmányolásnak véget lehet vetni az áruk közvetlen, pénz nélküli, egyenértékű cseréjének megszervezése, illetve kamatmentes hitel útján. Ezen elméletével sok hívet szerzett magának, követői a proudhonisták.
(születés)
[Részletek...] |
[1809-01-04] Louis Braille francia feltaláló, a Braille-írás kidolgozójának halála (szül. 1809. jan. 4.). A párizsi Vakok Intézetének világtalan tanára 1829-ben alkotta meg a vakok által ma is használt pontrendszerű Braille-írást. A jelek 2 pont szélesek, 3 pont magasak és kidomborodnak a papír síkjából.
(születés)
[Részletek...] |
[1808-08-20] Narcisso Diaz de la Pena spanyol származású francia festőművész halála (szül. 1808. aug. 20.). A barbizoni festőiskola tagja. Kezdetben porcelánfestőként dolgozott. Kompozícióiban a dús erdők elé, tisztásokra erősen csillogó, megvilágosított színfoltokból festett női aktokat, Vénuszokat, Dianákat helyezett. Számos képe van a Louvre-ban.
(születés)
[Részletek...] |
[1807-04-04] Joseph Jérome Lalande francia csillagász, akadémikus halála (szül. 1732. júl. 11.). A párizsi csillagvizsgáló igazgatója. Főképpen a bolygók mozgásának elméletével foglalkozott, kiadott egy Hold-atlaszt és egy csillagkatalógust, 47 ezer objektumot írt le.
(halál)
[Részletek...] |
[1804-07-01] George Sand (Aurore Dupin, Dudevant báróné) francia írónő halála (szül. 1804. júl. 1.). A romantikus regényirodalom népszerű alakja. Képviselte a nők szabadságtörekvéseit, szenvedéllyel hirdette nemének érzelmi egyenjogúságát (Indiana, Lélia).
(születés)
[Részletek...] |
[1804-07-01] George Sand (Aurore Dupin / Dudevant báróné), a férfinevet és férfiruhát viselő, lázadó francia írónő születése (+1876. jún. 8.). A romantikus regényirodalom népszerű alakja. Előharcosa volt a nők egyenjogúságának és küzdött a szerelem szabadságáért. Ismert művei: Consuelo, Indiana, Lélia.
(születés)
[Részletek...] |
[1804-03-21] A Polgári törvénykönyv életbe lépett Franciaországban, Napóleon alatt.
(törvény)
[Részletek...] |
[1804-02-06] Joseph Priestley angol természettudós és filozófus halála (szül. 1733. márc. 24.). 1755-ben presbiteriánus lelkész lett, majd az Erdélyből származó unitárius egyház egyik angliai vezetője (noha 1844-ig az áttérést börtönnel büntették vagy megvonták az állampolgárságot az unitáriusoktól, ezért azok inkább radikális máskéntgondolkodóknak nevezték magukat). Gázkémiai kutatásai és az oxigén felfedezése (1774) tette híressé. Angol nyelvtankönyvet, valamint oktatási és politikai könyveket is írt. Vallási és politikai nézetei miatt (pl. támogatta a francia forradalmat és a munkásosztály fölemelkedéséért küzdött) 1794-ben (mivel élete veszélyben forgott) az USA-ba utazott, ahol szívesen fogadták.
(Bartók Béla is unitárius volt. Mivel ma már számos protestáns felekezetben szabad vita folyik arról, hogy Jézus isten volt-e, a szentháromság helyett egyetlen Istenben hívő unitárius különállás jelentősége lecsökkent. Mára Angliában csak kb. ötezren maradtak, ennek fele 65 éven felüli, s 180 templomuk fenntartása egyre nehezebb.)
(halál)
[Részletek...] |
[1803-12-11] Hector Berlioz francia zeneszerző halála (szül. 1803. dec. 11.). A nagyzenekari zene és a programzene híve volt, a szimfóniában drámát, a drámában szimfóniát komponált (Rómeó és Júlia, Fantasztikus szimfónia). Hangszerelő művészete miatt benne tisztelik a modern zenekar megteremtőjét. Ismert művei még a Rákóczi-induló, a Faust elkárhozása, a Rekviem.
(születés)
[Részletek...] |
[1802-07-24] id. Alexandre Dumas francia író születése (+1870. dec. 5.). Több mint 300 kötetes életművéből kiemelkednek A három testőr, Húsz év múlva, a Monte Christo grófja, A fekete tulipán és A királyné lovagja című regények.
(születés)
[Részletek...] |
[1802-05-19] Bonaparte Napóleon megalapította a Becsületrendet, amely mai napig a legmagasabb katonai és polgári kitüntetés, illetve rendjel Franciaországban.
(megalapít, tüntetés)
[Részletek...] |
[1802-02-26] Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró halála (szül. 1802. febr. 26.). Az európai romantika vezéregyénisége volt. Ismert regénye többek között A párizsi Notre Dame és a Nyomorultak, drámái Hernani és Ruy Blas.
(születés)
[Részletek...] |
[1802-02-26] Victor Hugo francia költő, író születése (+1885. máj. 22.). Az európai romantika vezéregyénisége. Sokszor megfilmesített regényei A párizsi Notre Dame és a Nyomorultak.
(születés)
[Részletek...] |
[1799-05-18] Pierre-Augustin Caron Beaumarchais francia író születése (+1799. máj. 18.). A sevillai borbély és a Figaro házassága írója, az elsőből Rossini, az utóbbiból Mozart írt operát.
(halál)
[Részletek...] |
[1798-04-26] Eugéne Delacroix francia festő és grafikus születése (+1863. aug. 13.). 1822-ben a Dante bárkája című képe a romantikus mozgalom vezérévé tette. Leghíresebb alkotása a Szabadság vezeti a népet. Vihartól megvadult ló című vízfestménye a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható.
(születés)
[Részletek...] |
[1798-01-19] Auguste Comte francia filozófus születése (+1857). Pozitív (tudományközpontú) filozófia, a szociológia létrehozása.
[Részletek...] |
[1795-05-20] Lefejezték (az azóta ezért Vérmezőnek nevezett helyen) felségsértésért és hazaárulásért Martinovics Ignác filozófust (szül. 1755.07.22.), az első magyar köztársasági mozgalom, a jakobinusok vezetőjét és négy társát:
Hajnóczy József jogtudós, író (szül. 1750.05.03.),
Laczkovics János költő (szül. 1754.01.13.),
Gróf Sigray Jakab (szül. 1760 körül), aki a Reformátorok Társasága titkos szervezetének igazgatója volt,
Szentmarjay Ferenc (szül. 1767 körül), aki lefordította a francia jakobinus alkotmányt s a mozgalom más dokumentumait.
[Részletek...] |
[1795-04-07] A francia nemzeti konvent döntése: a hosszmérték alapegysége a méter.
[Részletek...] |
[1794-07-25] André Marie de Chénier francia költő, publicista születése (+1794. júl. 25.). A romantika előfutára, klasszikus görög, latin költészettel, angol irodalommal, a perzsa és kínai lírával foglalkozott.
Lelkesedett a forradalom eszméiért, de Robespierre-rel nem értett egyet, tiltakozott a terror ellen, ezért elfogták, bebörtönözték. A Saint-Lazare-ban írta legszebb verseit, A fogoly lány-t és a Jambusok-at.
Robespierre bukása előtt két nappal fejezték le. Költeményei halála után jelentek meg nagyobb számban és váltak híressé.
(halál, tilt)
[Részletek...] |
[1794-03-29] Megölték a börtönben Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat) márkit. Francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus (szül. 1743. szept. 17.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára, a Nemzetgyűlés tagja, később elnöke volt. A szélsőséges párt megvádolta, letartóztatták és a börtönben másnap megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Értekezett a valószínűségről és integrálszámításról.
(Már Thomas Robert Malthus (1766-1834) előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség (vagy legalábbis az attól való félelem) fogja megállítani, addig Condorcet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők egyenlőségéért és oktatásáért.)
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára.)
(A lemming, a tundrák fő zsákmányállata, nagyon szapora, ezért pár évenként tömeges elvándorlásra kényszerül, amelynek végén gyakran egész csapatok vesznek a tengerbe. Tud ugyan úszni, de egy negyedóra alatt kimerül és megfullad. Sokáig értetlenül állt a tudomány e kis rágcsáló tömeges öngyilkossága előtt, de aztán kiderült, hogy elszaporodása miatt az éhhalál elől próbál a tengeren átjutni.)
(éhínség, halál)
[Részletek...] |
[1794-03-29] Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat márki) francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus születése (+1794. márc. 29.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára. A forradalom után a girondista többségű Nemzetgyűlés tagjává, majd elnökévé választották. Nem tudta megakadályozni a király kivégzését, majd amikor a jakobinusok kerültek hatalomra, menekülnie kellett. Rejtőzése idején írta híres filozófiai értekezését: Esquisse d'un tableau historique des progres de l'esprit humain. 1794. márc. 27-én letartóztatták és a börtönben másodnapra meghalt, feltehetően megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Matematikusként a valószínűségszámításban és integrálszámításban alkotott maradandót.
Már Malthus előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség fogja megállítani, addig Concordet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők oktatásáért. Kidolgozta a francia népoktatás tervét.
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára. Az ésszerű családtervezés a statisztikai elemzések szerint elsősorban nem a gazdasági helyzettől, hanem a nők oktatásától, munkalehetőségeitől és döntési szabadságától függ.)
(éhínség, halál)
[Részletek...] |
[1794-03-27] Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat márki) francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus születése (+1794. márc. 29.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára. A forradalom után a girondista többségű Nemzetgyűlés tagjává, majd elnökévé választották. Nem tudta megakadályozni a király kivégzését, majd amikor a jakobinusok kerültek hatalomra, menekülnie kellett. Rejtőzése idején írta híres filozófiai értekezését: Esquisse d'un tableau historique des progres de l'esprit humain. 1794. márc. 27-én letartóztatták és a börtönben másodnapra meghalt, feltehetően megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Matematikusként a valószínűségszámításban és integrálszámításban alkotott maradandót.
Már Malthus előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség fogja megállítani, addig Concordet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők oktatásáért. Kidolgozta a francia népoktatás tervét.
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára. Az ésszerű családtervezés a statisztikai elemzések szerint elsősorban nem a gazdasági helyzettől, hanem a nők oktatásától, munkalehetőségeitől és döntési szabadságától függ.)
(éhínség)
[Részletek...] |
[1793-10-05] letbelépett a francia forradalmi naptár, amely ünnepet szentelt többek közt a természetnek, a tisztaságnak, a barátságnak, a takarékosságnak, az önzetlenségnek, a szeretetnek, a gyermekiességnek, az öregségnek, az ősöknek és az utódoknak.
[Részletek...] |
[1793-01-16] A francia forradalom Konventje 387 szavazattal 334 ellenében halálra ítélte a trónfosztott XVI. Lajos királyt.
[Részletek...] |
[1792-08-13] XVI. Lajos francia királyt és családját a Temple börtönébe zárták.
[Részletek...] |
[1791-09-26] Théodore Géricault francia festő és grafikus születése (+1824. jan. 26.). Legismertebb A Medúza tutaja című hatalmas képe, amely egy megtörtént hajótörés túlélőinek haldoklását ábrázolja a tengeren.
(Apró tutajunk a Föld a kozmoszban…)
(születés)
[Részletek...] |
[1791-09-26] Théodore Géricault francia festő és grafikus halála (szül. 1791. szept. 26.). Delacroix mellett a francia romantika nagy mestere.
(születés)
[Részletek...] |
[1790-12-23] Jean-Francois Champollion francia nyelvész és egyiptológus halála (szül. 1790. dec. 23.), aki 1822-ben a rosette-i kő segítségével megfejtette a hieroglifákat.
(1798-ban Bonaparte Napóleon tábornok egy tudósokból és írókból álló kutatócsoportot is magával vitt Egyiptomba, így megkezdődött az óegyiptomi kultúra módszeres feltárása. 1799-ben a Nílus deltájában, Rosette-ben megtalálták azt a követ, amelyre V. Ptolemaiosz egyiptomi király rendeletét vésték három nyelven: egyiptomi hieroglif írással, démotikus és görög írással.
A katonák persze ez alkalommal is örök szégyent hoztak nemzetükre: a szfinx orrára Napóleon francia katonái fogadásból célbalőttek ágyúval, így tört le. Az Asterix és Obelix francia film ezt próbálja a köztudatban felcserélni arra a kis balesetre, mely szerint Depardieu alatt tört le, amikor afféle ostoba turistaként, a szép kilátás reményében felmászott rá.)
(születés)
[Részletek...] |
[1790-11-17] August Ferdinand Möbius német matematikus és csillagász halála (szül. 1790. nov. 17.). A róla Möbius-szalagnak elnevezett egyoldalú felület geometriájáról szóló értekezését 68 éves korában küldte el a Francia Akadémiának.
(születés)
[Részletek...] |
[1789-08-27] Párizsban a francia Nemzetgyűlés elfogadta az Emberi Jogok Nyilatkozatát.
[Részletek...] |
[1789-08-26] Az Emberi és Polgári Jogok Deklarációja, Franciaország.
[Részletek...] |
[1788-09-10] Jacques Boucher de Crevecoeur de Perthes francia régész, történész, író születése (+1868. aug. 5.). Bejárta Európát, az őstörténeti kutatások úttörőjévé vált. Legfontosabb felfedezése: a Somme folyó kavicsteraszain végzett ásatások során a kihalt állatok csontmaradványai mellett embertől származó pattintott kőeszközöket talált. Megcáfolta a vízözön-elméletet vallók rövid ősmúltat bizonygató időrendjét. Nézeteit sikerült széles körben elterjesztenie, igen termékeny szerző volt, kutatási eredményeit többkötetes, vaskos művekben adta közre.
(születés)
[Részletek...] |
[1788-04-16] Georges Louis Leclerc Buffon francia természettudós halála (szül. 1707. szept. 7.). A 36 kötetes, híres összefoglaló természetrajzot kiadó zoológusok egyike.
(halál)
[Részletek...] |
[1788-04-16] Georges Louis Leclerc Buffon francia természettudós születése (+1788. ápr. 16.). Korának egyik legnagyobb zoológusa. A földtanban a történeti szemléletet hirdette a bibliai magyarázattal szemben.
(halál)
[Részletek...] |
[1787-11-18] Louis Jacques Mandé Daguerre francia festő és feltaláló halála (szül. 1787. nov. 18.). Párizsi díszletfestőként 1822-ben nyitotta meg Dioráma nevű optikai színházát: óriási vászonra jeleneteket és tájképeket rajzolt, előtte átlátszó díszleteket alkalmazott, és változtatta a megvilágítást. Nagy sikere volt, ezért Londonban is épített egyet.
Nicéphore Niepce-szel társult, és ez utóbbi halála után ő fejlesztette ki a korai fényképtechnikát. 1838-ban sikerült elkészítenie az első ún. dagerrotípiákat.
(születés)
[Részletek...] |
[1786-08-08] Michel-Gabriel Paccard francia orvos és Jacques Balmat francia ásványgyűjtő elsőként jutott fel az Alpok és egyben Európa legmagasabb hegycsúcsára, a 4807 méter magas Mont Blancra.
[Részletek...] |
[1784-07-31] Denis Diderot francia író, filozófus halála (szül. 1713. okt. 5.). Az Enciklopédia szerkesztője, legtermékenyebb munkatársa, a francia felvilágosodás nagy alakja.
(halál)
[Részletek...] |
[1784-07-31] Denis Diderot francia filozófus, író és esztéta születése (+1784. júl. 31.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, a francia Enciklopédia szerkesztője és egyik legtermékenyebb munkatársa. Szépirodalmi munkásságából "Az apáca" című regénye emelkedik ki. A halála előtti napon híres filozófiai végrendeletet tett: "Minden filozófia kezdete a hitetlenség". Jeltelen sírba temették Párizsban.
(halál)
[Részletek...] |
[1783-11-21] A francia Montgolfier testvérek első ember által irányított légballonja Párizs fölött 5,5 mérföldet (9 kilométert) szállt, kb. 25 perc alatt.
[Részletek...] |
[1783-10-29] Jean-Baptiste le Rond d’Alembert francia matematikus, fizikus és filozófus halála (szül. 1717. nov. 16.). A XVIII. századi felvilágosodás jelentős képviselője. Mechanikai, akusztikai és csillagászati kutatásokat végzett. Az Értekezés a dinamikáról (1743) a dinamikát a statikára vezette vissza. Az algebrában bebizonyította, hogy a komplex számok elegendőek az analízis bármely területén. Ő írta a nagy francia Enciklopédia bevezetését, amelyben az emberi megismerés eredetét és fejlődését, továbbá a tudományok osztályozását írta le. Jelentősek az irodalom, a zene, az esztétika kérdéseivel foglalkozó írásai is.
(halál)
[Részletek...] |
[1783-08-27] [idezet] Párizsban felszállt Jacques-Alexandre César Charles francia fizikus hidrogéngázzal töltött, selyemmel és gumival bevont 3,5 méter átmérőjű 27 köbméteres léggömbje. Kísérletével a Montgolfier-fivérek 1783. június 5-i személyzet nélküli léggömbrepülésének sikerét folytatta. A világon az első hidrogénballon 42 perces repülés után Párizstól 22 km-re, Gonesse falu közelében ért földet, a környékbeliek nem kis meglepetésére. Alig merték megközelíteni az égből alászállt "szörnyet", majd nekirontottak és vasvillákkal szétverték a földre szállt "ördögöt".
[Részletek...] |
[1783-06-05] Az elso holégballon, Joseph és Jacques Montgolfier vászonból készített, papirral bélelt, kenderhálóval körbefont személyzet nélküli találmánya 1500 láb magasra emelkedett Annonay francia város foterérol.
(találmány)
[Részletek...] |
[1783-04-21] Gaal György író halála (szül. 1783. ápr. 21.). A magyar népmesegyűjtés úttörője volt. Jelentős magyar, valamint olasz, német, francia és angol nyelvű szólás-, illetve közmondásgyűjteménye is.
(születés)
[Részletek...] |
[1778-12-06] Joseph Louis Gay-Lussac francia fizikus és kémikus születése (+1850. máj. 9.). Felfedezte a vegyülő gázok róla elnevezett térfogati törvényét. Bátor ember volt, egyik kísérletéhez léggömbbel 8 ezer méteres magasságba emelkedett.
(születés, törvény)
[Részletek...] |
[1778-07-02] Jean-Jacques Rousseau francia író, filozófus, pedagógus, zeneszerző születése (+1778. júl. 2.). Világirodalmi jelentőségű szépirodalmi műveket alkotott. A pedagógia első teoretikusai közé tartozott. A társadalmi egyenlőtlenség okát a magántulajdonban látta, de a kistulajdon örökössé tételét kívánta; ezzel a francia forradalom jakobinus szárnyára gyakorolt hatást. Államelméletében a társadalmi szerződés híve volt.
"Vissza a természethez!"
(halál)
[Részletek...] |
[1778-05-30] Francois-Marie Voltaire (eredeti neve: Arouet) francia író, történész, filozófus születése (+1778. máj. 30.). A francia felvilágosodás vezéralakja, Diderot Enciklopédiájának támogatója és munkatársa volt.
(halál)
[Részletek...] |
[1772-04-07] Charles Fourier francia társadalomfilozófus születése (+1837. okt. 10.). A korai vagy utópista szocializmus képviselője, fő műve: "Az új ipari és szocietárius világ". Élesen bírálták az egyenlőtlenségeket, az elnyomást és a kizsákmányolást. Utópisztikus társadalmi modelleket állítottak fel. Fourier elképzelése szerint a szocialista társadalmat autonóm mezőgazdasági és ipari termelőszövetkezetekre osztotta, amelyekben falansztert (önálló életközösséget) alkotott minden 300 család. Célul tűzte ki az emberek önmegvalósítását, a harmónia megteremtésével a munka élvezetté alakítását.
(születés)
[Részletek...] |
[1771-12-26] Claude Adrien Helvétius francia filozófus halála (szül. 1715. jan. 26.). Párizs környéki birtoka az enciklopédisták találkozóhelye volt, szoros barátság fűzte Voltaire-hez és Montesquieu-höz. Az elméről című műve a francia forradalmat előkészítő ideológia manifesztuma lett, amelyet a pápa és a király is elégettetett. Angliában és Poroszországban azonban megbecsülték. Később visszavonult, és magányában átdolgozta híres művét, amelyet ő maga is posztumusz kiadásnak szánt, s valóban halála után jelent meg. Filozófiájában mechanikus materialista nézeteket vallott.
(halál)
[Részletek...] |
[1771-12-26] Claude Adrien Helvétius francia filozófus születése (+1771. dec. 26.). A szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek egyik szellemi előfutára. "Az erkölcsi épületnek a filozófus az építésze."
(halál)
[Részletek...] |
[1769-08-23] Georges de Cuvier francia zoológus halála (szül. 1769. aug. 23.). Összehasonlító bonctanában meghonosította a korreláció elvét: a szervek kölcsönösen meghatározzák egymás működését, tehát kialakulását is. Összehasonlító módszere alapján a gerinctelen állatokat három nagy típusba (ízeltek, puhatestűek, sugaras állatok), a gerinceseket négy osztályba (emlősök, madarak, hüllők, halak) sorolta. Osztályozásának alapja az idegrendszer volt.
(születés)
[Részletek...] |
[1768-09-04] Francois-René de Chateaubriand francia író és politikus születése (+1848. júl. 4.). A francia forradalom idején emigrált, a Bourbon-restauráció alatt külügyminiszter, később elutasította Lajos Fülöp rendszerét, majd teljesen visszavonult a politikától és csak az írásnak élt.
A kereszténység szelleme című művében a kereszténység évszázados intézményeit kívánta rehabilitálni. Ő teremtette meg a francia történelmi regény romantikus műfaját. A természet szépségét, az ember romantikus nyughatatlanságát és végletességét, a végtelenség, a távoli világok dicséretét rendkívül érzékletesen és metaforikusan tudta megjeleníteni. Egyik versére Liszt Ferenc kórusművet komponált. Életműve nagy hatással volt Jósika Miklósra és Eötvös Józsefre.
(születés)
[Részletek...] |
[1766-01-06] Fazekas Mihály költő és botanikus halála (szül. 1766. jan. 6.). 1793-96-ban részt vett a francia háborúkban, 1796-ban főhadnagy lett, de lemondott rangjáról. Hazatérése után Debrecenben gazdálkodott, 1806-tól részt vett a város közéletében. 1819-től szerkesztette, jórészt maga írta a Debreceni Magyar Kalendáriumot. 1804-ben készült el fő műve, a Lúdas Matyi című elbeszélő költeménye, amelyben életszerűen ábrázolta az akkori magyar társadalom legfontosabb problémáját, a nemesség és a parasztság ellentétét. Sógorával, Diószegi Sámuellel 1807-ben adták ki Debrecenben a Magyar Fűvészkönyvet.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1765-09-05] Anne Claude Philippe Caylus francia régész és műpártoló halála (szül. 1692. okt. 31.). Az antik művészet kutatásának egyik úttörője. Ő tette az első lépéseket a fennmaradt régészeti anyagok összegyűjtésére és történeti rendszerezésére.
(halál)
[Részletek...] |
[1764-04-15] Madame Pompadour (Jeanne-Antoinette Poisson) halála (szül. 1721. dec. 29.). Egy egyszerű polgár törvénytelen leányaként lett XV. Lajos francia király kedvese, aki őt márkinői rangra emelte. Rokonszenvezett a felvilágosodással, segítette az Enciklopédia kiadását.
(halál, törvény)
[Részletek...] |
[1763-05-09] Batsányi János költő, akadémikus születése (+1845. máj. 12.). A magyar felvilágosodás jelentős költője, a francia polgári forradalom eszméit követte. Kazinczy Ferenccel és Baróti Szabó Dáviddal együtt ő alapította az első magyar irodalmi folyóiratot, a Magyar Museumot. Ebben jelent meg „A franciaországi változásokra” című híres forradalmi eszmeiségű költeménye. Napóleon bukása után az osztrákok letartóztatták, majd Linzbe internálták. Hazájától s a magyar irodalmi élettől elszakadva élte le életének jelentős részét.
(születés)
[Részletek...] |
[1763-02-10] A párizsi békével véget vetett az angol-francia gyarmati háború. Anglia a világ legnagyobb tengeri hatalmává vált, megszerezte Kanadát is, míg a franciák elvesztették összes észak-amerikai birtokukat.
(háború)
[Részletek...] |
[1763-01-27] Királyság humanitásért: a gyermektelen svéd király a parlament egyetértésével utódjává (koronaherceggé) választotta Napóleon egyik francia tábornokát, Jean Baptiste Bernadotte-t (1763. jan. 27. - 1844. márc. 8.). Az 1818-ben trónra lépett Karl XIV Johan király (akinek családja máig is a svéd királyi dinasztia) azzal nyerte el a svéd és norvég nép szeretetét, hogy a Hanza városok kormányzójaként nagyon humánusan bánt a korábbi dán-svéd háború svéd hadifoglyaival.
(háború)
[Részletek...] |
[1762-10-30] André Marie de Chénier francia költő, publicista születése (+1794. júl. 25.). A romantika előfutára, klasszikus görög, latin költészettel, angol irodalommal, a perzsa és kínai lírával foglalkozott.
Lelkesedett a forradalom eszméiért, de Robespierre-rel nem értett egyet, tiltakozott a terror ellen, ezért elfogták, bebörtönözték. A Saint-Lazare-ban írta legszebb verseit, A fogoly lány-t és a Jambusok-at.
Robespierre bukása előtt két nappal fejezték le. Költeményei halála után jelentek meg nagyobb számban és váltak híressé.
(születés, tilt)
[Részletek...] |
[1755-04-01] Anthelme Brillat-Savarin francia jogász, politikus és gasztronómus halála (szül. 1755. ápr. 1.). A nagy francia forradalom idején Svájcba, majd az USÁ-ba menekült. Számos munkát publikált a jog és a politikai gazdaságtan témakörében, de ismertté az 1825-ben megjelent gasztronómiai értekezése, "Az ízlés fiziológiája" tette.
(megjelent, születés)
[Részletek...] |
[1755-02-10] Charles-Louis de Secondat Montesquieu francia deista filozófus és író halála (szül. 1689. jan. 18.). A francia felvilágosodás első képviselője.
(halál)
[Részletek...] |
[1755-02-10] Charles-Louis de Secondat Montesquieu francia deista filozófus és író születése (+1755. febr. 10.). A francia felvilágosodás első képviselője. Fő műve A törvények szelleme.
(Szerinte a népességnek nem szabad növekednie, mert ha túlterheljük a terület eltartóképességét, nem tud a gazdaság és a társadalom megfelelően fejlődni.)
(halál, törvény)
[Részletek...] |
[1751-11-11] Julien Offray de La Mettrie francia orvos, filozófus halála (szül. 1709. dec. 25.). A francia felvilágosodás jelentős képviselője. A történelmi fejlődés legfőbb okát a kiváló személyiségek tevékenységében látta. A szellem természettörténete című materialista művének megjelentetése (1745) miatt a porosz II. Frigyes udvarába menekült. A felvilágosult abszolutizmus híve, Epikurosz hatására felismerte az élőlények fokozatos tökéletesedését, ezzel a fejlődéstan egyik előfutárává vált. Mechanikus materialista nézeteit Az embergép és A növényember című munkáiban fejtette ki.
(halál, megjelent)
[Részletek...] |
[1744-08-01] Jean-Baptiste Antoine de Lamarck francia lovag, természettudós, akadémikus halála (szül. 1744. aug. 1.). Elsőként különítette el az állatvilágban a gerinceseket a gerinctelenektől. Az élővilág fejlődéstörténetére materialista elméletet dolgozott ki.
(születés)
[Részletek...] |
[1743-09-17] Megölték a börtönben Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat) márkit. Francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus (szül. 1743. szept. 17.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára, a Nemzetgyűlés tagja, később elnöke volt. A szélsőséges párt megvádolta, letartóztatták és a börtönben másnap megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Értekezett a valószínűségről és integrálszámításról.
(Már Thomas Robert Malthus (1766-1834) előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség (vagy legalábbis az attól való félelem) fogja megállítani, addig Condorcet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők egyenlőségéért és oktatásáért.)
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára.)
(A lemming, a tundrák fő zsákmányállata, nagyon szapora, ezért pár évenként tömeges elvándorlásra kényszerül, amelynek végén gyakran egész csapatok vesznek a tengerbe. Tud ugyan úszni, de egy negyedóra alatt kimerül és megfullad. Sokáig értetlenül állt a tudomány e kis rágcsáló tömeges öngyilkossága előtt, de aztán kiderült, hogy elszaporodása miatt az éhhalál elől próbál a tengeren átjutni.)
(éhínség, születés)
[Részletek...] |
[1743-09-17] Condorcet (Marie Jean Antoine Nicolas de Caritat márki) francia matematikus, akadémikus, történész, filozófus, politikus születése (+1794. márc. 29.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, az akadémia tagja, örökös titkára. A forradalom után a girondista többségű Nemzetgyűlés tagjává, majd elnökévé választották. Nem tudta megakadályozni a király kivégzését, majd amikor a jakobinusok kerültek hatalomra, menekülnie kellett. Rejtőzése idején írta híres filozófiai értekezését: Esquisse d'un tableau historique des progres de l'esprit humain. 1794. márc. 27-én letartóztatták és a börtönben másodnapra meghalt, feltehetően megölték.
Részt vett az Enciklopédia közgazdasági kérdéseinek kidolgozásában. Matematikusként a valószínűségszámításban és integrálszámításban alkotott maradandót.
Már Malthus előtt fölvetette, hogy a túlnépesedés a boldogság folyamatos csökkenéséhez vezethet. A még meg nem születettekkel szembeni kötelesség „nem az, hogy létrehozzák, hanem hogy boldoggá tegyék őket”. A felvilágosult emberek önként választják a kisebb szaporaságot, „semmint hogy bolond módjára haszontalan és nyomorult lényekkel terheljék a világot”.
Míg Malthus csak a gazdasági kényszert látta fékező erőnek, azaz az emberi elszaporodást csak az éhínség fogja megállítani, addig Concordet bízott a józan észben, hogy az oktatás nyomán az átgondolt és szabad döntések csökkentik a születési rátákat. Sokat tett a nők oktatásáért. Kidolgozta a francia népoktatás tervét.
(Azóta bő két évszázad telt el, s nemhogy lassult volna a túlnépesedés, hanem még gyorsult. Mindkét fékező erő gyengének bizonyult, hiszen a túlszaporodók (amíg lehet) a gazdasági kényszerre sem családtervezéssel, hanem terjeszkedéssel válaszolnak, az élővilág, a jövő generációk öröksége és a gyenge embercsoportok kárára. Az ésszerű családtervezés a statisztikai elemzések szerint elsősorban nem a gazdasági helyzettől, hanem a nők oktatásától, munkalehetőségeitől és döntési szabadságától függ.)
(éhínség, születés)
[Részletek...] |
[1738-05-28] Joseph Ignace Guillotin francia orvos születése (+1814. márc. 26.). Nevét a híres kivégzőeszköz őrizte meg, pedig a közfelfogással ellentétben nem ő volt a feltalálója, ő csak könyörületből javasolta 1791. október 10-én a francia nemzetgyűlésen a nyaktiló alkalmazását, hogy minél kevesebb kínzással végezzék ki a halálraítélteket. Indítványát 1792-ben elfogadták.
(Már Victor Hugo megjegyezte, milyen szerencsétlenek némely emberek: Kolumbus nem tudta nevét az Újvilágra ragasztani, Guillotin pedig nem tudta a nyaktilóról levakarni.)
(születés)
[Részletek...] |
[1733-03-24] Joseph Priestley angol természettudós és filozófus halála (szül. 1733. márc. 24.). 1755-ben presbiteriánus lelkész lett, majd az Erdélyből származó unitárius egyház egyik angliai vezetője (noha 1844-ig az áttérést börtönnel büntették vagy megvonták az állampolgárságot az unitáriusoktól, ezért azok inkább radikális máskéntgondolkodóknak nevezték magukat). Gázkémiai kutatásai és az oxigén felfedezése (1774) tette híressé. Angol nyelvtankönyvet, valamint oktatási és politikai könyveket is írt. Vallási és politikai nézetei miatt (pl. támogatta a francia forradalmat és a munkásosztály fölemelkedéséért küzdött) 1794-ben (mivel élete veszélyben forgott) az USA-ba utazott, ahol szívesen fogadták.
(Bartók Béla is unitárius volt. Mivel ma már számos protestáns felekezetben szabad vita folyik arról, hogy Jézus isten volt-e, a szentháromság helyett egyetlen Istenben hívő unitárius különállás jelentősége lecsökkent. Mára Angliában csak kb. ötezren maradtak, ennek fele 65 éven felüli, s 180 templomuk fenntartása egyre nehezebb.)
(születés)
[Részletek...] |
[1732-07-11] Joseph Jérome Lalande francia csillagász, akadémikus halála (szül. 1732. júl. 11.). A párizsi csillagvizsgáló igazgatója. Főképpen a bolygók mozgásának elméletével foglalkozott, kiadott egy Hold-atlaszt és egy csillagkatalógust, 47 ezer objektumot írt le.
(születés)
[Részletek...] |
[1732-01-24] Pierre-Augustin Caron Beaumarchais francia író születése (+1799. máj. 18.). A sevillai borbély és a Figaro házassága írója, az elsőből Rossini, az utóbbiból Mozart írt operát.
(születés)
[Részletek...] |
[1721-12-29] Madame Pompadour (Jeanne-Antoinette Poisson) halála (szül. 1721. dec. 29.). Egy egyszerű polgár törvénytelen leányaként lett XV. Lajos francia király kedvese, aki őt márkinői rangra emelte. Rokonszenvezett a felvilágosodással, segítette az Enciklopédia kiadását.
(születés, törvény)
[Részletek...] |
[1717-11-16] Jean-Baptiste le Rond d’Alembert francia matematikus, fizikus és filozófus halála (szül. 1717. nov. 16.). A XVIII. századi felvilágosodás jelentős képviselője. Mechanikai, akusztikai és csillagászati kutatásokat végzett. Az Értekezés a dinamikáról (1743) a dinamikát a statikára vezette vissza. Az algebrában bebizonyította, hogy a komplex számok elegendőek az analízis bármely területén. Ő írta a nagy francia Enciklopédia bevezetését, amelyben az emberi megismerés eredetét és fejlődését, továbbá a tudományok osztályozását írta le. Jelentősek az irodalom, a zene, az esztétika kérdéseivel foglalkozó írásai is.
(születés)
[Részletek...] |
[1715-01-26] [sms] Claude Adrien Helvétius francia filozófus szül. A szabadság, egyenlőség, testvériség előfutára.
[Részletek...] |
[1715-01-26] Claude Adrien Helvétius francia filozófus halála (szül. 1715. jan. 26.). Párizs környéki birtoka az enciklopédisták találkozóhelye volt, szoros barátság fűzte Voltaire-hez és Montesquieu-höz. Az elméről című műve a francia forradalmat előkészítő ideológia manifesztuma lett, amelyet a pápa és a király is elégettetett. Angliában és Poroszországban azonban megbecsülték. Később visszavonult, és magányában átdolgozta híres művét, amelyet ő maga is posztumusz kiadásnak szánt, s valóban halála után jelent meg. Filozófiájában mechanikus materialista nézeteket vallott.
(születés)
[Részletek...] |
[1715-01-26] Claude Adrien Helvétius francia filozófus születése (+1771. dec. 26.). A szabadság, egyenlőség, testvériség eszméinek egyik szellemi előfutára. "Az erkölcsi épületnek a filozófus az építésze."
(születés)
[Részletek...] |
[1715-01-07] Francois de Salignac de la Mothe Fénelon francia író, teológus halála (szül. 1651. aug. 6.). A felvilágosodás egyik előfutára. 1689-ben XIV. Lajos a burgundi herceg nevelőjének nevezte ki, ez azonban nem zavarta abban, hogy éles kritikával illesse a királyt és az abszolutizmust.
(halál)
[Részletek...] |
[1713-10-05] Denis Diderot francia filozófus, író és esztéta születése (+1784. júl. 31.). A francia felvilágosodás kiemelkedő alakja, a francia Enciklopédia szerkesztője és egyik legtermékenyebb munkatársa. Szépirodalmi munkásságából "Az apáca" című regénye emelkedik ki. A halála előtti napon híres filozófiai végrendeletet tett: "Minden filozófia kezdete a hitetlenség". Jeltelen sírba temették Párizsban.
(születés)
[Részletek...] |
[1713-10-05] Denis Diderot francia író, filozófus halála (szül. 1713. okt. 5.). Az Enciklopédia szerkesztője, legtermékenyebb munkatársa, a francia felvilágosodás nagy alakja.
(születés)
[Részletek...] |
[1712-09-14] Giovanni-Domenico (vagy Jean Dominique) Cassini itáliai származású francia csillagász születése (+1712. szept. 14.). 1672-ben a Mars szembeállásakor negyedmagával kiszámította a Nap parallaxisát (látószögét). Felfedezte a Saturnus négy holdját: 1671-ben a Iapetust, 1672-ben a Rheát, 1684-ben a Thetyst és a Dionét.
(halál)
[Részletek...] |
[1712-06-28] Jean-Jacques Rousseau francia író, filozófus, pedagógus, zeneszerző születése (+1778. júl. 2.). Világirodalmi jelentőségű szépirodalmi műveket alkotott. A pedagógia első teoretikusai közé tartozott. A társadalmi egyenlőtlenség okát a magántulajdonban látta, de a kistulajdon örökössé tételét kívánta; ezzel a francia forradalom jakobinus szárnyára gyakorolt hatást. Államelméletében a társadalmi szerződés híve volt.
"Vissza a természethez!"
(születés)
[Részletek...] |
[1709-12-25] Julien Offray de La Mettrie francia orvos, filozófus halála (szül. 1709. dec. 25.). A francia felvilágosodás jelentős képviselője. A történelmi fejlődés legfőbb okát a kiváló személyiségek tevékenységében látta. A szellem természettörténete című materialista művének megjelentetése (1745) miatt a porosz II. Frigyes udvarába menekült. A felvilágosult abszolutizmus híve, Epikurosz hatására felismerte az élőlények fokozatos tökéletesedését, ezzel a fejlődéstan egyik előfutárává vált. Mechanikus materialista nézeteit Az embergép és A növényember című munkáiban fejtette ki.
(megjelent, születés)
[Részletek...] |
[1707-09-07] Georges Louis Leclerc Buffon francia természettudós halála (szül. 1707. szept. 7.). A 36 kötetes, híres összefoglaló természetrajzot kiadó zoológusok egyike.
(születés)
[Részletek...] |
[1707-09-07] Georges Louis Leclerc Buffon francia természettudós születése (+1788. ápr. 16.). Korának egyik legnagyobb zoológusa. A földtanban a történeti szemléletet hirdette a bibliai magyarázattal szemben.
(születés)
[Részletek...] |
[1707-09-07] Georges Louis Leclerc Buffon francia természettudós születése.Korának egyik legnagyobb zoológusa.
(születés)
[Részletek...] |
[1703-05-16] Charles Perrault francia író, költő születése (+1703. máj. 16.). A prózai műmese máig is virágzó műfajának megteremtője. 1671-ben a Francia Akadémia tagjává választották. XIV. Lajos százada című költeményével (1687) megindította a Régiek és a Modernek, azaz az újabb kori írók híveinek nagy vitáját (1688-1698). Hírnevét azonban a gyerekek mulattatására összegyűjtött meséinek köszönheti (Lúdanyó meséi, 1697, magyarul 1965). A versben és prózában írt történetek nagy része népi eredetű (Szamárbőr, Csipkerózsika, Piroska és a farkas, Kékszakáll, Csizmás kandúr, Hüvelyk Matyi). Egyik meséjéből született Bartók A kékszakállú herceg vára című műve is.
(halál)
[Részletek...] |
[1695-04-13] Jean de La Fontaine francia író halála (szül. 1621. júl. 8.). Állatmeséiben éles iróniával bírálta kora erkölcseit és az emberi gyarlóságokat. Sokat merített Aiszóposz állatmeséiből, de fő művével, 12 kötetes meséivel eredeti költészeti formát teremtett. Az első hat könyv jobbára a rövid, hagyományos példákat követte, majd a későbbiekben a műfajt szatírikus színezettel ötvözte, amely idilli, elégikus, végül politikai töltetű lett. Felhívta a figyelmet az állatok intelligenciájára is.
- + -
Aesopus (Aiszóposz) i. e. 620 körül született Sardisban (a görög Samos szigeten), vagy talán Cotiaeum-ban, Phrygia fővárosában. Rabszolgaként élt Samos szigetén, de bölcsessége és ékesszólása miatt gazdája felszabadította. A hagyomány szerint Athénban a kisemberek védője lett és meséivel leleplezte a zsarnokok igazságtalanságát. Az athéni uralkodó Peisistratus, aki a szólásszabadság esküdt ellensége volt, i. e. 560-ban halálra ítélte a Delphi Jósda megszentségtelenítésének vádjával, és levetették egy szikláról Hypaniaban.
Noha a hagyomány szerint torz, rút és beszédhibás ember volt, Plutarchos szerint az athéni nép emlékművet emelt a tiszteletére. Herodotos, Aristophanes, Platon, Xenophon és Aristoteles is beszél róla. Életrajza először „A filozófus Xanthus és rabszolgája, Aesopus könyve” című kötetben jelent meg. Összegyűjtött meséi már i. e. 300 körül megvoltak az Alexandriai Könyvtárban. Latinra egy Phaedrus nevű görög rabszolga fordította, más indiai és líbiai mesékkel együtt. Sokak meséi számára szolgált mintául, pl. Jonathan Swift, Benjamin Franklin, Leo Tolsztoj, Oscar Wilde.
(halál)
[Részletek...] |
[1695-04-13] Jean de La Fontaine francia író születése (+1695. ápr. 13.). Írt elégiákat, színműveket, de népszerűségét állatmeséinek (fabuláinak) köszönheti. A mesékbe szőve éles iróniával bírálta kora társadalmi erkölcseit, az emberi gyarlóságokat.
(Az ember sok szerepet fölvenni képes lény, ezért az emberiség önmagában szinte egy teljes élővilágot, sokezer (nem-genetikai értelemben vett) mém-fajt alkot. Az állatmesék nem csupán allegóriák, hanem a valóságot mutatják be: az emberek különböző csoportjainak, szubkulturáinak különböző megélhetési, védekezési, szaporodási, rejtőzési, megtévesztési, környezetalakítási stb. stratégiái vannak.)
(halál)
[Részletek...] |
[1694-11-21] Francois-Marie Voltaire (eredeti neve: Arouet) francia író, történész, filozófus születése (+1778. máj. 30.). A francia felvilágosodás vezéralakja, Diderot Enciklopédiájának támogatója és munkatársa volt.
(születés)
[Részletek...] |
[1692-10-31] Anne Claude Philippe Caylus francia régész és műpártoló halála (szül. 1692. okt. 31.). Az antik művészet kutatásának egyik úttörője. Ő tette az első lépéseket a fennmaradt régészeti anyagok összegyűjtésére és történeti rendszerezésére.
(születés)
[Részletek...] |
[1689-01-18] Charles-Louis de Secondat Montesquieu francia deista filozófus és író halála (szül. 1689. jan. 18.). A francia felvilágosodás első képviselője.
(születés)
[Részletek...] |
[1689-01-18] Charles-Louis de Secondat Montesquieu francia deista filozófus és író születése (+1755. febr. 10.). A francia felvilágosodás első képviselője. Fő műve A törvények szelleme.
(Szerinte a népességnek nem szabad növekednie, mert ha túlterheljük a terület eltartóképességét, nem tud a gazdaság és a társadalom megfelelően fejlődni.)
(születés, törvény)
[Részletek...] |
[1685-10-18] XIV. Lajos francia király visszavonta a vallási türelmet biztosító, 1598 óta érvényben lévő Nantes-i ediktumot, és megkezdte a francia protestánsok, a hugenották üldözését.
[Részletek...] |
[1673-02-17] Jean-Baptiste Moliére (eredeti családneve: Poquelin) francia drámaíró, színész halála (szül. 1622. jan. 15.). A vígjátékírás klasszikusa: Tartuffe, Nők iskolája, Képzelt beteg, Tudós nők, Úrhatnám polgár. Párizsban a "Képzelt beteg" egyik előadása közben holtan esett össze a színpadon.
(halál)
[Részletek...] |
[1673-02-17] Jean-Baptiste Moliére (Poquelin) francia író és színész születése (+1673. febr. 17.). A vígjátékírás klasszikusa. Legismertebb művei: Tartuffe, Nők iskolája, Képzelt beteg, A fösvény, Tudós nők, Don Juan, Dandin György, Úrhatnám polgár.
(halál)
[Részletek...] |
[1665-11-19] Nicolas Poussin francia festő születése (+1665. nov. 19.). Az ún. történeti tájképfestészet megteremtője és egyik legjelentősebb művelője volt.
(halál)
[Részletek...] |
[1665-01-12] Pierre Fermat francia matematikus és fizikus halála (szül. 1601. aug. 17.). Számelméleti eredményeivel messze túlszárnyalta korának tudományos színvonalát. A matematikai elemzés (szélsőérték-feladatok) és a valószínűség-számítás egyik előkészítője. A fizikában is jelentőset alkotott, nevét viseli a geometriai optika alaptörvénye.
Lapszélre firkantott ún. Nagy Fermat-sejtését évszázadok erőfeszítései után csak pár éve sikerült bebizonyítani.
(halál, törvény)
[Részletek...] |
[1662-08-19] Blaise Pascal francia matematikus, fizikus, író és filozófus születése (+1662. aug. 19.). Nevét a nyomás mértékegysége őrzi, megállapította a légnyomásnak a magasságtól való függését, ő alkalmazott először barométert magasságmérésre. 1642-ben feltalált egy mechanikus számológépet. Pierre de Fermat-val folytatott levelezéséből született meg a valószínűségszámítás. Filozófiája szerint a tudás kifejlődésében az értelemnél sokkal nagyobb szerepe van az érzelemnek és intuíciónak. Fő műve, a ragyogó bár töredékes Gondolatok ("Pensées") csak halála után, 1669-ben jelent meg. 1654-től főleg Isten apológiájával (istenbizonyítással, hitvédelemmel) foglalkozott.
(halál)
[Részletek...] |
[1660-09-27] Páli Szt. Vince (Vincent de Paul) francia katolikus pap, rendalapító születése (+1660. szept. 27.). A jótékony célú társaságok, kórházak és a rabok védőszentje. Ünnepe: szept. 27.
(halál)
[Részletek...] |
[1655-07-28] Savinien de Cyrano de Bergerac szárd származású francia író születése (+1655. júl. 28.). Halhatatlanságát két regényének köszönheti, két képzeletbeli utazásnak: a Holdbéli utazás és A Nap államai és birodalmai.
(halál)
[Részletek...] |
[1655-07-28] Savinien de Cyrano de Bergerac szárd származású francia író halála (szül. 1619. márc. 6.). Két ismert regénye két képzeletbeli utazás: a Holdbéli utazás és A Nap államai és birodalmai.
(halál)
[Részletek...] |
[1651-08-06] Francois de Salignac de la Mothe Fénelon francia író, teológus halála (szül. 1651. aug. 6.). A felvilágosodás egyik előfutára. 1689-ben XIV. Lajos a burgundi herceg nevelőjének nevezte ki, ez azonban nem zavarta abban, hogy éles kritikával illesse a királyt és az abszolutizmust.
(születés)
[Részletek...] |
[1650-02-11] René Descartes francia filozófus, matematikus, természettudós születése (+1650. febr. 11.). A racionalizmus egyik megalapozója.
(halál)
[Részletek...] |
[1634-03-13] Párizsban megalakult a Francia Akadémia Richelieu bíboros szervezésében egy 1630-ban a francia nyelv művelésére alakult magántársaságból.
[Részletek...] |
[1628-01-12] Charles Perrault francia író, költő születése (+1703. máj. 16.). A prózai műmese máig is virágzó műfajának megteremtője. 1671-ben a Francia Akadémia tagjává választották. XIV. Lajos százada című költeményével (1687) megindította a Régiek és a Modernek, azaz az újabb kori írók híveinek nagy vitáját (1688-1698). Hírnevét azonban a gyerekek mulattatására összegyűjtött meséinek köszönheti (Lúdanyó meséi, 1697, magyarul 1965). A versben és prózában írt történetek nagy része népi eredetű (Szamárbőr, Csipkerózsika, Piroska és a farkas, Kékszakáll, Csizmás kandúr, Hüvelyk Matyi). Egyik meséjéből született Bartók A kékszakállú herceg vára című műve is.
(születés)
[Részletek...] |
[1625-06-08] Giovanni-Domenico (vagy Jean Dominique) Cassini itáliai származású francia csillagász születése (+1712. szept. 14.). 1672-ben a Mars szembeállásakor negyedmagával kiszámította a Nap parallaxisát (látószögét). Felfedezte a Saturnus négy holdját: 1671-ben a Iapetust, 1672-ben a Rheát, 1684-ben a Thetyst és a Dionét.
(születés)
[Részletek...] |
[1623-06-19] Blaise Pascal francia matematikus, fizikus, író és filozófus születése (+1662. aug. 19.). Nevét a nyomás mértékegysége őrzi, megállapította a légnyomásnak a magasságtól való függését, ő alkalmazott először barométert magasságmérésre. 1642-ben feltalált egy mechanikus számológépet. Pierre de Fermat-val folytatott levelezéséből született meg a valószínűségszámítás. Filozófiája szerint a tudás kifejlődésében az értelemnél sokkal nagyobb szerepe van az érzelemnek és intuíciónak. Fő műve, a ragyogó bár töredékes Gondolatok ("Pensées") csak halála után, 1669-ben jelent meg. 1654-től főleg Isten apológiájával (istenbizonyítással, hitvédelemmel) foglalkozott.
(születés)
[Részletek...] |
[1622-12-28] Szalézi Szt. Ferenc francia püspök, vallási író születése (+1622. dec. 28.). Előbb ügyvéd volt, majd 1593-ban pappá szentelték, 1602-ben pedig genfi püspök lett. 1610-ben ő alapította az ún. salesita apácarendet. A türelmes keresztény humanista megtestesítője volt, segítette a szegényeket, az Isten és az ember közötti kölcsönös bizalmat hirdette. Nagy műveltségű ember volt, könyveit is rendkívüli műgonddal írta. Ő az újságírók, szerkesztők, írók és a katolikus sajtó védőszentje.
(halál)
[Részletek...] |
[1622-01-15] Jean-Baptiste Moliére (Poquelin) francia író és színész születése (+1673. febr. 17.). A vígjátékírás klasszikusa. Legismertebb művei: Tartuffe, Nők iskolája, Képzelt beteg, A fösvény, Tudós nők, Don Juan, Dandin György, Úrhatnám polgár.
(születés)
[Részletek...] |
[1622-01-15] Jean-Baptiste Moliére (eredeti családneve: Poquelin) francia drámaíró, színész halála (szül. 1622. jan. 15.). A vígjátékírás klasszikusa: Tartuffe, Nők iskolája, Képzelt beteg, Tudós nők, Úrhatnám polgár. Párizsban a "Képzelt beteg" egyik előadása közben holtan esett össze a színpadon.
(születés)
[Részletek...] |
[1621-07-08] Jean de La Fontaine francia író halála (szül. 1621. júl. 8.). Állatmeséiben éles iróniával bírálta kora erkölcseit és az emberi gyarlóságokat. Sokat merített Aiszóposz állatmeséiből, de fő művével, 12 kötetes meséivel eredeti költészeti formát teremtett. Az első hat könyv jobbára a rövid, hagyományos példákat követte, majd a későbbiekben a műfajt szatírikus színezettel ötvözte, amely idilli, elégikus, végül politikai töltetű lett. Felhívta a figyelmet az állatok intelligenciájára is.
- + -
Aesopus (Aiszóposz) i. e. 620 körül született Sardisban (a görög Samos szigeten), vagy talán Cotiaeum-ban, Phrygia fővárosában. Rabszolgaként élt Samos szigetén, de bölcsessége és ékesszólása miatt gazdája felszabadította. A hagyomány szerint Athénban a kisemberek védője lett és meséivel leleplezte a zsarnokok igazságtalanságát. Az athéni uralkodó Peisistratus, aki a szólásszabadság esküdt ellensége volt, i. e. 560-ban halálra ítélte a Delphi Jósda megszentségtelenítésének vádjával, és levetették egy szikláról Hypaniaban.
Noha a hagyomány szerint torz, rút és beszédhibás ember volt, Plutarchos szerint az athéni nép emlékművet emelt a tiszteletére. Herodotos, Aristophanes, Platon, Xenophon és Aristoteles is beszél róla. Életrajza először „A filozófus Xanthus és rabszolgája, Aesopus könyve” című kötetben jelent meg. Összegyűjtött meséi már i. e. 300 körül megvoltak az Alexandriai Könyvtárban. Latinra egy Phaedrus nevű görög rabszolga fordította, más indiai és líbiai mesékkel együtt. Sokak meséi számára szolgált mintául, pl. Jonathan Swift, Benjamin Franklin, Leo Tolsztoj, Oscar Wilde.
(születés)
[Részletek...] |
[1621-07-08] Jean de La Fontaine francia író születése (+1695. ápr. 13.). Írt elégiákat, színműveket, de népszerűségét állatmeséinek (fabuláinak) köszönheti. A mesékbe szőve éles iróniával bírálta kora társadalmi erkölcseit, az emberi gyarlóságokat.
(Az ember sok szerepet fölvenni képes lény, ezért az emberiség önmagában szinte egy teljes élővilágot, sokezer (nem-genetikai értelemben vett) mém-fajt alkot. Az állatmesék nem csupán allegóriák, hanem a valóságot mutatják be: az emberek különböző csoportjainak, szubkulturáinak különböző megélhetési, védekezési, szaporodási, rejtőzési, megtévesztési, környezetalakítási stb. stratégiái vannak.)
(születés)
[Részletek...] |
[1619-03-06] Savinien de Cyrano de Bergerac szárd származású francia író születése (+1655. júl. 28.). Halhatatlanságát két regényének köszönheti, két képzeletbeli utazásnak: a Holdbéli utazás és A Nap államai és birodalmai.
(születés)
[Részletek...] |
[1619-03-06] Savinien de Cyrano de Bergerac szárd származású francia író halála (szül. 1619. márc. 6.). Két ismert regénye két képzeletbeli utazás: a Holdbéli utazás és A Nap államai és birodalmai.
(születés)
[Részletek...] |
[1601-08-17] Pierre Fermat francia matematikus és fizikus halála (szül. 1601. aug. 17.). Számelméleti eredményeivel messze túlszárnyalta korának tudományos színvonalát. A matematikai elemzés (szélsőérték-feladatok) és a valószínűség-számítás egyik előkészítője. A fizikában is jelentőset alkotott, nevét viseli a geometriai optika alaptörvénye.
Lapszélre firkantott ún. Nagy Fermat-sejtését évszázadok erőfeszítései után csak pár éve sikerült bebizonyítani.
(születés, törvény)
[Részletek...] |
[1596-03-31] René Descartes francia filozófus, matematikus, természettudós születése (+1650. febr. 11.). A racionalizmus egyik megalapozója.
(születés)
[Részletek...] |
[1594-06-15] Nicolas Poussin francia festő születése (+1665. nov. 19.). Az ún. történeti tájképfestészet megteremtője és egyik legjelentősebb művelője volt.
(születés)
[Részletek...] |
[1587-02-08] Stuart Máriát (szül. 1542. dec. 8.), az 1568 óta angol fogságban élő korábbi skót királynőt kivégezték a Fotheringhay kastélyban. II. Ferenc francia király felesége volt, mikor az angol trónt Erzsébet királynő foglalta el. Mária magát tekintette királynőnek, ezért Erzsébet elfogatta, 19 évi börtön után halálra ítélték és lefejezték.
(halál)
[Részletek...] |
[1581-04-24] Páli Szt. Vince (Vincent de Paul) francia katolikus pap, rendalapító születése (+1660. szept. 27.). A jótékony célú társaságok, kórházak és a rabok védőszentje. Ünnepe: szept. 27.
(születés)
[Részletek...] |
[1574-02-23] Franciaországban kitört az ötödik vallásháború.
(háború)
[Részletek...] |
[1572-08-24] Szent-Bertalan éjszakáján Medici Katalin, IX. Károly francia király anyja, hatalmát féltve vérfürdőt szervezett Párizsban a protestánsok (hugenották) kiirtására. Az 1572. augusztus 23-ról 24-re virradó éjszakán kétezer embert gyilkoltak le, elsőként Coligny tengernagyot, a hugenották vezérét. Az öldöklés vidéken folytatódott, az áldozatok teljes száma 5 és 10 ezer (más források szerint 30 és 90 ezer) között volt.
[Részletek...] |
[1567-08-21] [sms] Szalézi Szt.Ferenc francia püspök,író szül.Újságírók,szerkesztők,írók,katolikus sajtó védőszentje.
[Részletek...] |
[1567-08-21] Szalézi Szt. Ferenc francia püspök, vallási író születése (+1622. dec. 28.). Előbb ügyvéd volt, majd 1593-ban pappá szentelték, 1602-ben pedig genfi püspök lett. 1610-ben ő alapította az ún. salesita apácarendet. A türelmes keresztény humanista megtestesítője volt, segítette a szegényeket, az Isten és az ember közötti kölcsönös bizalmat hirdette. Nagy műveltségű ember volt, könyveit is rendkívüli műgonddal írta. Ő az újságírók, szerkesztők, írók és a katolikus sajtó védőszentje.
(születés)
[Részletek...] |
[1566-07-02] Michel de Notre-Dame Nostradamus francia orvos, asztrológus születése (+1566. júl. 2.). Avignonban filozófiát, Montpellierben orvostudományt tanult, orvosi praxisát 1529-ben Agen városában kezdte. 1544-ben Salonba költözött, s itt nagy hírnevet szerzett új gyógymódjaival, melyeket az 1546-47-es, Lyont és Aix-t sújtó pestisjárvány idején alkalmazott. Jövendöléseit 1547 táján kezdte, 1555-ben, Les Prophéties (Nostradamus próféciái) címmel adta ki Lyonban. Művét négysoros rímes strófák alkotják, melyeket százanként csoportosított. Közel ezer verse maradt fenn.
(halál, járvány)
[Részletek...] |
[1564-05-27] Kálvin János (Jean Calvin) francia származású svájci vallásreformátor halála (szül. 1509. júl. 10.). 1536-38 között Genfben megvetette későbbi tevékenységének alapjait, de elűzték a városból. 1541-ben visszahívták a városba, s ott is maradt élete végéig. A lutheri reformáció hatására önálló vallási rendszert alakított ki, a kálvinizmust.
(halál)
[Részletek...] |
[1564-05-27] Jean Calvin (Kálvin János) francia származású svájci vallásreformátor születése (+1564. máj. 27.). A lutheri reformáció hatására önálló vallási rendszert alakított ki.
(halál)
[Részletek...] |
[1559-07-10] II. Henrik (francia király 1547-59) egy lovagi tornán halálos balesetet szenvedett. A szerencsétlenség a bajvívás végleges betiltását eredményezte.
(Nostredamus pontosan megjósolta előre a király halálának módját, ezért az esemény után a király megátkozásának vádjával perbe fogta az inkvizíció, de megúszta, sőt 1564-ben IX. Károly (uralkodott 1560-1574) udvari orvosa lett.)
(tilt)
[Részletek...] |
[1542-12-08] Stuart Máriát (szül. 1542. dec. 8.), az 1568 óta angol fogságban élő korábbi skót királynőt kivégezték a Fotheringhay kastélyban. II. Ferenc francia király felesége volt, mikor az angol trónt Erzsébet királynő foglalta el. Mária magát tekintette királynőnek, ezért Erzsébet elfogatta, 19 évi börtön után halálra ítélték és lefejezték.
(születés)
[Részletek...] |
[1525-02-24] A történelemben először használtak kézi lőfegyvereket. Az Itália birtoklásáért küzdő spanyol és francia seregek Pavia melletti csatájában 14 ezren haltak meg.
[Részletek...] |
[1509-07-10] Kálvin János (Jean Calvin) francia származású svájci vallásreformátor halála (szül. 1509. júl. 10.). 1536-38 között Genfben megvetette későbbi tevékenységének alapjait, de elűzték a városból. 1541-ben visszahívták a városba, s ott is maradt élete végéig. A lutheri reformáció hatására önálló vallási rendszert alakított ki, a kálvinizmust.
(születés)
[Részletek...] |
[1509-07-10] Jean Calvin (Kálvin János) francia származású svájci vallásreformátor születése (+1564. máj. 27.). A lutheri reformáció hatására önálló vallási rendszert alakított ki.
(születés)
[Részletek...] |
[1503-12-14] Michel de Notre-Dame Nostradamus francia orvos, asztrológus születése (+1566. júl. 2.). Avignonban filozófiát, Montpellierben orvostudományt tanult, orvosi praxisát 1529-ben Agen városában kezdte. 1544-ben Salonba költözött, s itt nagy hírnevet szerzett új gyógymódjaival, melyeket az 1546-47-es, Lyont és Aix-t sújtó pestisjárvány idején alkalmazott. Jövendöléseit 1547 táján kezdte, 1555-ben, Les Prophéties (Nostradamus próféciái) címmel adta ki Lyonban. Művét négysoros rímes strófák alkotják, melyeket százanként csoportosított. Közel ezer verse maradt fenn.
(járvány, születés)
[Részletek...] |
[1502-05-21] A Szent Ilona sziget fölfedezése. Joao da Nova Castella portugál szolgálatban álló spanyol hajós az Atlanti-óceán déli részén, Afrikától nyugatra addig ismeretlen szigetet fedezett fel. Napóleon francia császárt ide száműzették 1815-ben, s itt is halt meg 1821-ben.
[Részletek...] |
[1492-10-12] Rodrigo de Triana matróz látta meg először a szárazföldet a Nina fedélzetéről. A felfedezett sziget eredeti neve Guanahani volt, de Kolumbusz átkeresztelte San Salvadornak.
Kolumbusz Kristóf genovai tengerész 1492 augusztusában indult útnak három hajójával (Santa Maria, Pinta, Nina), hogy Afrika megkerülése nélkül, nyugat felé hajózva jusson el Indiába. Jóval később Amerigo Vespucci olasz felfedező és térképész állapította meg először, hogy Kolumbusz önálló kontinenst fedezett fel, ezért az ő keresztnevéről Amerikának nevezték el a földrészt. Kolumbusz élete végéig abban a hitben élt, hogy Indiába jutott el.
- + -
(Az Amerika megszállását követő egy évszázad alatt becslések szerint az őslakosok közel 90 %-a, 60-80 millióan pusztultak el.
Vajon amikor az ősember először eljutott erre a földrészre, mekkora pusztítást vitt végbe az élővilágban?
Amerika érdekes példa arra, hogy a győztesek mindig megoszlanak és tovább marakszanak a zsákmány fölött:
- a betolakodó fehér ember a vörösbőrűek ellen (persze különféle vörösbőrű szövetségesekkel színezve),
- aztán a győztes fehérek egymás ellen (angolok és franciák),
- aztán a győztes angolok az anyaországbeli angolok ellen (függetlenségi háború, amelyben az Amerikában vesztes Franciaország már Amerikát támogatta),
- aztán a győztes amerikaiak egymás ellen (Észak-Dél), ...
… s máig a magas erőszak-szint kifelé is, belül is…
…
A túlnépesedő, így környezetét felélő, így agresszív civilizációk sohase győzhetnek: arra vannak ítélve, hogy mások legyőzése után önmagukban hasonuljanak meg, önnön csoportjuk másik felével kerüljenek szembe, saját típusú agressziójukat szenvedjék el, minden győzelem után újra és újra…
Akinek erejére büszke vagy, mert bajtársad és együtt győztetek, annak erejétől fogsz szenvedni a következő harcban, mert akkor már szemben álltok…
S ha időnként egy birodalom meg is szilárdul egy időre – általában külső fenyegetés hatására -, csak magas erőszakszinttel tartható fenn.)
(háború)
[Részletek...] |
[1453-07-17] A Castillon-i csatával véget ért a százéves háború (valójában 116 évnyi, 1337-től folyó angol-francia háborúskodás).
(háború)
[Részletek...] |
[1431-05-30] Szent Johanna, Jeanne d'Arc francia nemzeti hősnő születése (+1431. máj. 30.). Az "orléans-i szűz", lotharingiai parasztlány a francia-angol százéves háborúban a sorozatos vereséget szenvedett franciák élére állt, látomására hivatkozva égi küldöttként lépett fel az ostromlott Orléans felmentése és a trónörökös megkoronázása érdekében. A hadiszerencsét hihetetlen módon megfordította, a franciák bevonultak Reimsbe is, ahol VII. Károlyt megkoronázták. Udvari és egyházi körök nem nézték jó szemmel Jeanne sikereit, népszerűségét, így árulás folytán angol fogságba esett. Az angol befolyás alatt álló egyházi körök eretneknek ítélték, máglyán halt meg. 1456-ban a francia befolyás alatt álló egyházi körök rehabilitálták. 1920-ban szentté avatták.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1431-04-08] Francois Villon francia költő születése (+1463. után). A középkor költészeti hagyományaiból reneszánsz jellegű személyes lírát teremtett. Legismertebb művei a Nagy Testamentum és a Kis Testamentum, valamint a balladái.
[Részletek...] |
[1412-01-06] Szent Johanna, Jeanne d'Arc francia nemzeti hősnő születése (+1431. máj. 30.). Az "orléans-i szűz", lotharingiai parasztlány a francia-angol százéves háborúban a sorozatos vereséget szenvedett franciák élére állt, látomására hivatkozva égi küldöttként lépett fel az ostromlott Orléans felmentése és a trónörökös megkoronázása érdekében. A hadiszerencsét hihetetlen módon megfordította, a franciák bevonultak Reimsbe is, ahol VII. Károlyt megkoronázták. Udvari és egyházi körök nem nézték jó szemmel Jeanne sikereit, népszerűségét, így árulás folytán angol fogságba esett. Az angol befolyás alatt álló egyházi körök eretneknek ítélték, máglyán halt meg. 1456-ban a francia befolyás alatt álló egyházi körök rehabilitálták. 1920-ban szentté avatták.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1346-08-26] A százéves háborúban az észak-franciaországi Crécy közelében az angolok győztek; elesett a francia nemesi lovasság színe-virága. Ez volt Európa első olyan csatája, melyben tüzérséget használtak (az angolok, öntöttvas ágyúkból kőgolyókat lőttek ki, az akkor még gyenge lőpor miatt kis távolságra).
(A kínaiak már korábban ismerték a puskaport, de csak tüzijátékra használták. Viszont régészeti leletek szerint a Kínát is bekebelező mongolok az 1281-es Japán elleni – sikertelen - inváziójukban már felhasználták ezt a kínai találmányt, puskaporral és vasszilánkokkal töltött robbanó cserépgolyók formájában.
Az erőszak gépesítése - mint Hitler tankjai a lengyel lovasságot, vagy az amerikai atombomba a japán katonák otthonhagyott családját - még a látszatát is elsöpörte a háború ethoszának, teológiájának, filozófiájának. Maradt a csupasz brutalitás.)
(háború, találmány)
[Részletek...] |
[1312-03-22] A vienne-i zsinaton V. Kelemen pápa feloszlatta a templomos lovagrendet.
1118 körül a Champagne-ból származó Hugue de Payens lovag nyolc társával együtt megalapította a templomos lovagrendet. Elsődleges célja volt a keresztény hit és a Szentföldre zarándoklók megvédése a muzulmánokkal szemben. A rend létrejöttét a pápa néhány évvel később hivatalosan elismerte.
A katonai-szerzetesi lovagrend komoly pénzügyi szerepet is betöltött Európában, uralkodók számára folyósítottak kölcsönöket, majd ők lettek a francia államkincstár felügyelői. IV. Szép Fülöp francia király e függőség felszámolása és az egyházi hatalom letörése érdekében 1307. október 13-án Franciaországban száznegyven templomos lovagot börtönbe vettetett. Eretnekséggel, homoszexualitással, boszorkánysággal vádolták őket. A legtöbb templomos a szörnyű kínzások hatására mindent bevallott, amit csak akartak hallani a vádlók.
A hosszú éveken át tartó per során, hogy az egyház tekintélyét helyreállítsa, V. Kelemen pápa átvette a kezdeményezést és 1312. március 22-én a vienne-i zsinaton feloszlatta a lovagrendet. A rend vagyonának nagy része a francia királyságra szállt. A per végső akkordjaként 1314. március 19-én a lovagrend nagymesterét, Jacques de Molay-t egy társával együtt nyilvánosan megégették. A legenda szerint a templomos nagymester ekkor megjövendölte, hogy a pápa és a király még abban az évben követni fogják őt a halálba. Tény, hogy IV. Fülöp és V. Kelemen pápa 1314-ben halt meg.
(megalapít)
[Részletek...] |
[1296-02-25] Franciaország és Anglia klérusa a rájuk IV. (Szép) Fülöp, illetve I. Eduárd által kivetett adók miatt VIII. Bonifác pápánál panaszt emelt. Az ezen a napon kiadott Clericis Laicos kezdetű bullájában a pápa átokkal fenyegette meg mindazokat a fejedelmeket, akik az egyház engedélye nélkül megadóztatják a papokat.
[Részletek...] |
[1142-04-21] Pierre Abélard (Petrus Abaelardus) francia filozófus, teológus halála (szül. 1079). A skolasztika alternatívájaként fellépő konceptualizmus megalapítója volt. Fő művét, a Theologiát és nézeteinek egészét hivatalos egyházi körök többször elítélték. Héloise iránti tragikus szerelmét több irodalmi műben megörökítették.
(halál, megalapít)
[Részletek...] |
