|
|  | |
Találatok száma: 16 | [1993-01-26]  A Cseh Köztársaság első elnökévé választotta meg a parlament képviselőháza Václav Havel volt csehszlovák szövetségi államfőt.
A Kerti ünnepély (1963) c. darabját Magyarországon is bemutatták, a Leirat (1965) világszerte ismert drámaíróvá tette. A Tvár folyóirat szerkesztője, a '68-as prágai tavasz idején a Független Írók Klubjának elnöke. Utána csak szamizdatban és külföldön jelenhettek meg művei és nem játszották a szocialista színházak. 1975-ben nyílt levelet írt a cseh párt- és államfőhöz. 1977. jan. 6-án letartóztatták a Charta '77 fő szervezőivel együtt, 1979 októberében négy és fél évre ítélték. A magyar ellenzék mindkét esetben tiltakozó nyílt leveleket írt. A rendszerváltozással, 1989. dec. 29-én lett a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője. Élharcosa volt a régióban legszigorúbb átvilágítási törvénynek. A kárpótlási törvénnyel ő is jelentős családi vagyont kapott vissza.
(Elnöksége legsúlyosabb mulasztásának nevezte, hogy nem emelte fel szavát időben a temelini atomerőmű építése ellen.)
(tilt, törvény)
[Részletek...] | [1989-12-29] A Cseh Köztársaság első elnökévé választotta meg a parlament képviselőháza Václav Havel volt csehszlovák szövetségi államfőt.
A Kerti ünnepély (1963) c. darabját Magyarországon is bemutatták, a Leirat (1965) világszerte ismert drámaíróvá tette. A Tvár folyóirat szerkesztője, a '68-as prágai tavasz idején a Független Írók Klubjának elnöke. Utána csak szamizdatban és külföldön jelenhettek meg művei és nem játszották a szocialista színházak. 1975-ben nyílt levelet írt a cseh párt- és államfőhöz. 1977. jan. 6-án letartóztatták a Charta '77 fő szervezőivel együtt, 1979 októberében négy és fél évre ítélték. A magyar ellenzék mindkét esetben tiltakozó nyílt leveleket írt. A rendszerváltozással, 1989. dec. 29-én lett a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője. Élharcosa volt a régióban legszigorúbb átvilágítási törvénynek. A kárpótlási törvénnyel ő is jelentős családi vagyont kapott vissza.
(Elnöksége legsúlyosabb mulasztásának nevezte, hogy nem emelte fel szavát időben a temelini atomerőmű építése ellen.)
(tilt, törvény)
[Részletek...] | [1989-01-16] A prágai negyedik kerületi bíróság jogerősen feltételesen másfél évi próbaidőre szabadlábra helyezte Václav Havel drámaírót, a Charta'77 csehszlovák ellenzéki csoport vezető személyiségét.
[Részletek...] | [1977-01-06] A Cseh Köztársaság első elnökévé választotta meg a parlament képviselőháza Václav Havel volt csehszlovák szövetségi államfőt.
A Kerti ünnepély (1963) c. darabját Magyarországon is bemutatták, a Leirat (1965) világszerte ismert drámaíróvá tette. A Tvár folyóirat szerkesztője, a '68-as prágai tavasz idején a Független Írók Klubjának elnöke. Utána csak szamizdatban és külföldön jelenhettek meg művei és nem játszották a szocialista színházak. 1975-ben nyílt levelet írt a cseh párt- és államfőhöz. 1977. jan. 6-án letartóztatták a Charta '77 fő szervezőivel együtt, 1979 októberében négy és fél évre ítélték. A magyar ellenzék mindkét esetben tiltakozó nyílt leveleket írt. A rendszerváltozással, 1989. dec. 29-én lett a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője. Élharcosa volt a régióban legszigorúbb átvilágítási törvénynek. A kárpótlási törvénnyel ő is jelentős családi vagyont kapott vissza.
(Elnöksége legsúlyosabb mulasztásának nevezte, hogy nem emelte fel szavát időben a temelini atomerőmű építése ellen.)
(tilt, törvény)
[Részletek...] | [1969-02-25] Jan Palach (szül. 1948. aug. 11.) élve elégette magát Prága főterén, a prágai tavasz vérbefojtása ellen tiltakozva. Három nap múlva halt meg.
1973-ra sírja az ellenzékiek zarándokhelyévé vált, ezért maradványait elhamvasztották, és a 30 km-re fekvő Vsetatyban temették el. 1990. október 26-án urnáját ismét Prágában helyezték el.
Közös az emlékhelye a Vencel téren Jan Zajic-al (szül. 1950. júl. 3.), aki 1969. febr. 25-én hasonlóan halt meg.
(tilt)
[Részletek...] | [1969-01-16] Jan Palach (szül. 1948. aug. 11.) élve elégette magát Prága főterén, a prágai tavasz vérbefojtása ellen tiltakozva. Három nap múlva halt meg.
1973-ra sírja az ellenzékiek zarándokhelyévé vált, ezért maradványait elhamvasztották, és a 30 km-re fekvő Vsetatyban temették el. 1990. október 26-án urnáját ismét Prágában helyezték el.
Közös az emlékhelye a Vencel téren Jan Zajic-al (szül. 1950. júl. 3.), aki 1969. febr. 25-én hasonlóan halt meg.
(halál, tilt)
[Részletek...] | [1950-07-03] Jan Palach (szül. 1948. aug. 11.) élve elégette magát Prága főterén, a prágai tavasz vérbefojtása ellen tiltakozva. Három nap múlva halt meg.
1973-ra sírja az ellenzékiek zarándokhelyévé vált, ezért maradványait elhamvasztották, és a 30 km-re fekvő Vsetatyban temették el. 1990. október 26-án urnáját ismét Prágában helyezték el.
Közös az emlékhelye a Vencel téren Jan Zajic-al (szül. 1950. júl. 3.), aki 1969. febr. 25-én hasonlóan halt meg.
(tilt)
[Részletek...] | [1948-08-11] Jan Palach (szül. 1948. aug. 11.) élve elégette magát Prága főterén, a prágai tavasz vérbefojtása ellen tiltakozva. Három nap múlva halt meg.
1973-ra sírja az ellenzékiek zarándokhelyévé vált, ezért maradványait elhamvasztották, és a 30 km-re fekvő Vsetatyban temették el. 1990. október 26-án urnáját ismét Prágában helyezték el.
Közös az emlékhelye a Vencel téren Jan Zajic-al (szül. 1950. júl. 3.), aki 1969. febr. 25-én hasonlóan halt meg.
(születés, tilt)
[Részletek...] | [1944-12-27] Salkaházi (Schalkházi) Sára szociális nővér, tanító, újságírónő halála (szül. 1899. máj. 11.). Állandó munkatársa volt a kassai lapoknak, majd a Prágai Magyar Hírlapnak. 1929-ben Kassán lépett a szociális testvérek közé, majd a katolikus karitászban dolgozott. 1941-től a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Országos Szövetségének központi vezetője lett. Ő alapította az első magyar munkásnő főiskolát. 1944 őszétől Budapesten, a szövetség kezelésében lévő Katolikus Nővédő Otthonban a származásuk miatt üldözötteket és katonaszökevényeket bújtatott. Ezért feljelentésre a nyilasok elhurcolták és több üldözött mellett a Dunaparton kivégezték.
2006-ban XVI. Benedek pápa boldoggá avatta.
(halál)
[Részletek...] | [1939-11-15] Jan Opletal, a nácik által megölt diákvezető temetése, Prága.
[Részletek...] | [1924-06-03] Franz Kafka prágai születésű német nyelvű író születése (+1924. jún. 03.). Abszurd, szuggesztív, egyben álomszerű műveinek hősei rendszerint elbuknak az elidegenedett világban. Életében csak kisebb munkái jelentek meg. Munkáinak többsége, köztük három regénye(A per, A kastély, Amerika), kéziratban maradt; halála után Max Brod, Kafka szándéka ellenére adta ki őket. Életműve (különösen a II. világháború utáni évtizedekben) rendkívüli hatást váltott ki.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1899-05-11] Salkaházi (Schalkházi) Sára szociális nővér, tanító, újságírónő halála (szül. 1899. máj. 11.). Állandó munkatársa volt a kassai lapoknak, majd a Prágai Magyar Hírlapnak. 1929-ben Kassán lépett a szociális testvérek közé, majd a katolikus karitászban dolgozott. 1941-től a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Országos Szövetségének központi vezetője lett. Ő alapította az első magyar munkásnő főiskolát. 1944 őszétől Budapesten, a szövetség kezelésében lévő Katolikus Nővédő Otthonban a származásuk miatt üldözötteket és katonaszökevényeket bújtatott. Ezért feljelentésre a nyilasok elhurcolták és több üldözött mellett a Dunaparton kivégezték.
2006-ban XVI. Benedek pápa boldoggá avatta.
(születés)
[Részletek...] | [1883-07-03] Franz Kafka prágai születésű német nyelvű író születése (+1924. jún. 03.). Abszurd, szuggesztív, egyben álomszerű műveinek hősei rendszerint elbuknak az elidegenedett világban. Életében csak kisebb munkái jelentek meg. Munkáinak többsége, köztük három regénye(A per, A kastély, Amerika), kéziratban maradt; halála után Max Brod, Kafka szándéka ellenére adta ki őket. Életműve (különösen a II. világháború utáni évtizedekben) rendkívüli hatást váltott ki.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1666-09-02] Hajnalban tűz ütött ki Londonban a Puding utcai sütödében. A helyszínre érkező polgármester a szokásos napi tűzesetek egyikének vélte, „ezt még a nő is le tudná pisilni” nyilatkozattal távozott. A zsúfoltan épült Londonban a száraz meleg szélben négy nap alatt 13 ezer lakóház, 87 templom és számos középület égett le.
Wenceslaus Hollar (1607 Prága – 1677 London) cseh metszetkészítő, aki 1637-től élt London egy óratornyában s negyven éven át készítette apró részletekig pontos látképeit a városról, megörökítette a tűzvészt is.
London története kicsiben az emberi túlnépesedés és környezetszennyezés okozta katasztrófák története is. A várost Kr. u. 43-ban alapították a terjeszkedő római hódítók kereskedőközpontként. Kegyetlenkedéseik miatt az elnyomottak 60-ban fellázadtak Budika királynő vezetésével, Tacitus szerint 70 ezer ember halt meg, Londont felégették. A rómaiak leverték a lázadást, 80-ra újjáépítették és várfallal vették körül a várost. A birodalom hanyatlásával 410-ben elhagyták.
A XII. századra Anglia legnagyobb, 20 ezres városa lett, majd másfél évszázad alatt megnégyszereződött a lakosság a római várfalak közt (még a fahídra is házak épültek). Noha 1345-től már büntették a szemétlerakást és fizetett takarítók és szemetesek dolgoztak (az éjjeliőrök pedig ürítették a köz-pöcegödröket), a zsúfolt London a patkányok és bolhák paradicsoma, a Temze pedig szennyvízcsatorna lett. A lakosság mégis ezt itta, ritkán mosakodtak és váltottak ruhát (pedig abban is aludtak), a testszag és a mészárszékek, ipari műhelyek bűze rátelepedett a városra (még a király is az elviselhetetlen bűzre panaszkodott). Népbetegség volt a vérhas és a bélférgek. Nem csoda, hogy a 80 ezres lakosság fele meghalt az 1348-as nagy pestisjárványban. Ennek ellenére még félezer év telt el a csatornázásig.
A város csak kétszáz év múlva érte el újra a 80 ezres létszámot, de aztán egy újabb évszázad alatt meghatszorozódott, félmilliós lett, ami közrejátszott a polgárháború kitörésében 1642-ben. I. Károly kivégzése után Cromwell és a puritánok köztársasága lerombolta a színházakat (köztük a 3 és fél ezres befogadóképességű Globe-ot, ahol Shakespeare darabjai megtestesültek), eltörölte a Karácsonyt, megszigorította a női öltözködést és viselkedést, betiltotta a táncot és a sportot. 1660-ban visszaállították a monarchiát, de a politikai változások nemigen érintették a környezetszennyezést és a közegészségügyet. 1665 májusban újra pestisjárvány tört ki, az év végére a félmilliós lakosság ötöde meghalt.
(háború, járvány, tilt)
[Részletek...] | [1618-05-23] A cseh protestánsok vezetői Thürn Mátyás gróf vezetésével a prágai Hradzsinba vonultak, hogy Habsburg Mátyás császár és király helytartóin számon kérjék az 1609-es felséglevélben biztosított szabadságjogokat. Heves szóváltás után Martinitz és Slawata helytartókat, valamint Fabricius titkárt az ablakon át kidobták.
Ezután a csehek ideiglenes kormányt alakítottak, s az időközben meghalt Mátyás utódját, II. Ferdinándot nem ismerték el uralkodójuknak, hanem a német protestáns fejedelmek Uniójának vezetőjét, V. Frigyes pfalzi uralkodót választották királyuknak.
Ezzel megkezdődött a németországi katolikus fejedelmek Ligája, illetve a protestáns fejedelmek Uniója közötti ellentétből táplálkozó harmincéves háború, amely vallásháborúként indult, majd csaknem valamennyi európai ország belekeveredett. A harcok az 1648. október 24-i vesztfáliai békével zárultak le.
(háború)
[Részletek...] | [1357-07-09] Lerakták a prágai Károly-híd alapkövét IV. Károly cseh király, német-római császár városépítési programjának részeként, a korábbi Judit-híd helyén, amelyet 1342-ben elsodort az árvíz. Az építkezést a XV. században fejezték be. A híd hossza 520 méter, szélessége majd 10 méter, 16 pillér tartja. A kőhíd a prágai Óvárost és a várba vezető Kisoldalt köti össze, a királyok koronázási menetének útja volt. Ma a város egyik fő nevezetessége, a turisták kedvelt sétahelye.
(árvíz)
[Részletek...] |
|
