|
|  | |
Találatok száma: 65 | [2002-03-27]  A Vatikán létrehozta a Kárpátaljai Római Katolikus Kormányzóságot. 1995. dec. 9-én segédpüspöke, 1997. okt. 7-én pedig vezetője lett Majnek Antal ferences. 2002. márc. 27-én a kormányzóság Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyévé vált, Majnek Antal pedig megyéspüspökké.
A II. világháború után a Kárpátaljai Egyházmegye 55 plébániája Romániába, 40 a Szovjetúnióba, 13 Csehszlovákiába, 27 Magyarországra került. A kárpátaljai rész papjaiból 19-en Szibériába, a Gulágra kerültek, a többi 48-ból 8 élte meg 1989-et.
(háború)
[Részletek...] | [2000-11-22] Emil Zatopek csehszlovák sportoló halála (szül. 1922. szept. 19.). A hosszútávfutás történetének legnagyobb alakja. 1968-ban felemelte szavát a szovjet megszállás ellen, attól kezdve segédmunkásként egy bányában dolgozott.
(halál)
[Részletek...] | [2000-07-05] A csehországi keresztény egyházak nyilvánosan bocsánatot kértek a németek és a magyarok 2. világháború utáni kollektív kitelepítéséért a Cirill és Metód szláv hittérítők ünnepén Velehrad-ban megrendezett hagyományos nemzeti búcsú alkalmával.
(háború)
[Részletek...] | [1997-10-07] A Vatikán létrehozta a Kárpátaljai Római Katolikus Kormányzóságot. 1995. dec. 9-én segédpüspöke, 1997. okt. 7-én pedig vezetője lett Majnek Antal ferences. 2002. márc. 27-én a kormányzóság Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyévé vált, Majnek Antal pedig megyéspüspökké.
A II. világháború után a Kárpátaljai Egyházmegye 55 plébániája Romániába, 40 a Szovjetúnióba, 13 Csehszlovákiába, 27 Magyarországra került. A kárpátaljai rész papjaiból 19-en Szibériába, a Gulágra kerültek, a többi 48-ból 8 élte meg 1989-et.
(háború)
[Részletek...] | [1997-07-07] 600 tiltakozó vette körül az épülő Temelin (Csehország) atomreaktort.
(tilt)
[Részletek...] | [1997-02-03] Bohumil Hrabal cseh író halála (szül. 1914. márc. 28.). Műveinek nagy része szamizdatban és külföldi kiadóknál jelent meg, mert hazájában hivatalosan csak 1975 után engedték publikálni.
"Hagynunk kell magunkban is elpusztulni mindazt, ami útjában áll a szépség, az igazság és az erkölcsiség búvópatakjának, amely ragyogásával táplálja életünket, és az egyedüli jövőt jelenti" (Hrabal: Levelek Áprilkának)
(halál)
[Részletek...] | [1995-12-09] A Vatikán létrehozta a Kárpátaljai Római Katolikus Kormányzóságot. 1995. dec. 9-én segédpüspöke, 1997. okt. 7-én pedig vezetője lett Majnek Antal ferences. 2002. márc. 27-én a kormányzóság Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyévé vált, Majnek Antal pedig megyéspüspökké.
A II. világháború után a Kárpátaljai Egyházmegye 55 plébániája Romániába, 40 a Szovjetúnióba, 13 Csehszlovákiába, 27 Magyarországra került. A kárpátaljai rész papjaiból 19-en Szibériába, a Gulágra kerültek, a többi 48-ból 8 élte meg 1989-et.
(háború)
[Részletek...] | [1995-03-08] A cseh alkotmánybíróság érvényesnek ismerte el Edvard Benes elnök 1945. október 25-én kelt 108-as számú dekrétumát, amelynek alapján 1945 után mintegy 2,5 millió németet utasítottak ki az ország területéről a nácikkal folytatott együttműködés vádjával, vagyonukat pedig elkobozták.
[Részletek...] | [1993-08-14] A Vatikán létrehozta a Kárpátaljai Római Katolikus Kormányzóságot. 1995. dec. 9-én segédpüspöke, 1997. okt. 7-én pedig vezetője lett Majnek Antal ferences. 2002. márc. 27-én a kormányzóság Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyévé vált, Majnek Antal pedig megyéspüspökké.
A II. világháború után a Kárpátaljai Egyházmegye 55 plébániája Romániába, 40 a Szovjetúnióba, 13 Csehszlovákiába, 27 Magyarországra került. A kárpátaljai rész papjaiból 19-en Szibériába, a Gulágra kerültek, a többi 48-ból 8 élte meg 1989-et.
(háború)
[Részletek...] | [1993-01-26] A Cseh Köztársaság első elnökévé választotta meg a parlament képviselőháza Václav Havel volt csehszlovák szövetségi államfőt.
A Kerti ünnepély (1963) c. darabját Magyarországon is bemutatták, a Leirat (1965) világszerte ismert drámaíróvá tette. A Tvár folyóirat szerkesztője, a '68-as prágai tavasz idején a Független Írók Klubjának elnöke. Utána csak szamizdatban és külföldön jelenhettek meg művei és nem játszották a szocialista színházak. 1975-ben nyílt levelet írt a cseh párt- és államfőhöz. 1977. jan. 6-án letartóztatták a Charta '77 fő szervezőivel együtt, 1979 októberében négy és fél évre ítélték. A magyar ellenzék mindkét esetben tiltakozó nyílt leveleket írt. A rendszerváltozással, 1989. dec. 29-én lett a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője. Élharcosa volt a régióban legszigorúbb átvilágítási törvénynek. A kárpótlási törvénnyel ő is jelentős családi vagyont kapott vissza.
(Elnöksége legsúlyosabb mulasztásának nevezte, hogy nem emelte fel szavát időben a temelini atomerőmű építése ellen.)
(tilt, törvény)
[Részletek...] | [1993-01-01] Csehszlovákia két független államra: a Cseh Köztársaságra és a Szlovák Köztársaságra bomlott.
[Részletek...] | [1992-10-22] [sms] A Duna természetes medrét Csehszlovákia önhatalmúlag elzárta Dunacsúnynál,a vizet saját területére terelte.
[Részletek...] | [1992-10-22] A Duna természetes medrét Csehszlovákia önhatalmúlag elzárta Dunacsúnynál és a vizet saját területére terelte.
[Részletek...] | [1992-05-07] A magyar kormány május 25-i hatállyal megszüntette a bős-nagymarosi vízerőmű építéséről szóló 1977-es magyar-csehszlovák államközi szerződést.
[Részletek...] | [1992-04-16] A Cseh Nemzeti Tanács döntése értelmében a Cseh Köztársaságban élő németek és magyarok visszakapják az úgynevezett Benes-dekrétumok alapján elkobzott és államosított földbirtokaikat.
[Részletek...] | [1991-11-05] Titokzatos körülmények között a tengerbe fulladt a Kanári szigeteken Robert Maxwell cseh származású brit sajtómágnás (szül. 1923. jún. 10.). Birodalmához tartozott a Daily Mirror és a New York-i Daily News. Az elsők között fektetett be tőkét Magyarországon napilapokba.
Csak halála után derült ki, hogy a nehézségekkel küzdő Maxwell elsikkasztotta alkalmazottainak nyugdíjalapját is.
(halál)
[Részletek...] | [1991-08-07] A Föld Barátai nemzetközi környezetvédő szervezet amerikai tagozata nyílt levélben kérte Václav Havel csehszlovák államfőt, hogy lépjen fel a bősi vízierőmű építésének azonnali leállítása érdekében.
[Részletek...] | [1990-02-26] Megkezdődött a szovjet csapatok kivonása Csehszlovákiából.
[Részletek...] | [1989-12-29] A Cseh Köztársaság első elnökévé választotta meg a parlament képviselőháza Václav Havel volt csehszlovák szövetségi államfőt.
A Kerti ünnepély (1963) c. darabját Magyarországon is bemutatták, a Leirat (1965) világszerte ismert drámaíróvá tette. A Tvár folyóirat szerkesztője, a '68-as prágai tavasz idején a Független Írók Klubjának elnöke. Utána csak szamizdatban és külföldön jelenhettek meg művei és nem játszották a szocialista színházak. 1975-ben nyílt levelet írt a cseh párt- és államfőhöz. 1977. jan. 6-án letartóztatták a Charta '77 fő szervezőivel együtt, 1979 októberében négy és fél évre ítélték. A magyar ellenzék mindkét esetben tiltakozó nyílt leveleket írt. A rendszerváltozással, 1989. dec. 29-én lett a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője. Élharcosa volt a régióban legszigorúbb átvilágítási törvénynek. A kárpótlási törvénnyel ő is jelentős családi vagyont kapott vissza.
(Elnöksége legsúlyosabb mulasztásának nevezte, hogy nem emelte fel szavát időben a temelini atomerőmű építése ellen.)
(tilt, törvény)
[Részletek...] | [1989-12-29] Prágában a parlament rendkívüli ülésén egyhangúlag Václav Havelt, a Polgári Fórum vezető személyiségét, az 1977-es Charta '77 egyik aláíróját választották meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökévé.
(Az illegális mozgalmak kapcsolattartásának megnehezítése érdekében a Charta '77 aláírása után Magyarországon éjszaka a rendőrök számos mozgalmi vezetőnél, papnál megjelentek és bevonták a piros útlevelet is, amivel szocialista országokba lehetett utazni.)
(aláírás, megjelent)
[Részletek...] | [1989-12-04] A Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai bevonulását hivatalos nyilatkozatban ítélték el Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió vezetői. A szovjet kormány egyidejűleg külön állásfoglalásban határolta el magát az akkori vezetés hibás döntésétől.
[Részletek...] | [1989-11-17] Bársonyos forradalom Prágában.
A berlini fal leomlásához egy hétre szabad választásokat követelő békés tüntetés indult Prágában, hogy megemlékezzen a Cseh-Morva Protektorátusban a nácik által kivégzett cseh diákokról. A rendőrség brutálisan feloszlatta, 143 embert letartóztattak. De a megmozdulás néhány nap alatt országos méreteket öltött, majd 24-én lemondott a kommunista párt vezetősége. December 29-én a parlament Václav Havel írót választotta az ország elnökévé.
(tüntetés)
[Részletek...] | [1989-01-16] A prágai negyedik kerületi bíróság jogerősen feltételesen másfél évi próbaidőre szabadlábra helyezte Václav Havel drámaírót, a Charta'77 csehszlovák ellenzéki csoport vezető személyiségét.
[Részletek...] | [1988-03-19] Befejeződött a szovjet harcászati-hadműveleti atomrakéták kivonása az NDK területéről. A Szovjetunió januárban állapodott meg az NDK-val és Csehszlovákiával, hogy kivonja e két országban a nyugat-európai amerikai rakétatelepítésre válaszként felállított SS-12 (OTR-22) típusú rakétáit.
[Részletek...] | [1983-10-10] Aláírták a Bős-Nagymaros 1977-es magyar-csehszlovák államközi szerződés módosítását Prágában, amely új határidőt szabott és előirányozta, hogy az energetikai létesítményeket 1990-94-ben helyezzék üzembe.
[Részletek...] | [1980-04-28] [idezet] Az END (European Nuclear Disarmament, Európai Nukleáris Leszerelés, angol mozaikszóként VÉG, "legyen vége") kampány indító sajtótájékoztatója (válaszul az amerikai és orosz atomrakéta telepítésekre). Az END-nek csak magában Angliában negyedmillió tagja volt. Bekapcsolódtak a szakszervezetek, zöldek, szociális- és nőmozgalmak, oktatási és vállalkozói szervezetek, politikusok sőt katonák is. Kelet-Európából is (miközben a hivatalos "békeszervezetek", sőt a nagyegyházak is "megértették" a szovjet "válaszlépéseket") résztvett néhány független csoport: pl. a Dialógus, a Bokor és a 4-6-0 (Magyarország), a Charta 77 (Csehszlovákia), a Szabadság és Béke (Lengyelország), az Ekevasat a kardokból (NDK) és a Bizalom (USSR).
[Részletek...] | [1978-11-09] Mécs László költő, premontrei szerzetespap halála (szül. 1895. jan. 17.). Munkatársa volt a bécsi Tűznek, 1938-tól a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség Nemzeti Kultúra lapjának. 1941-42-ben ő volt a Vigilia főszerkesztője. Tagja volt a Petőfi, a Kisfaludy és a Janus Pannonius Társaságnak és a Szent István Akadémiának. 1945-től visszavonulva, rendházakban élt. 1953-ban koholt vádakkal letartóztatták, tíz évi börtönre ítélték, 1956-ban kegyelmet kapott. Budapesten lelkipásztorkodott, majd 1961-től Pannonhalmán élt. A katolikus lírában merésznek hatott szociális kritikája, a nyomor nyersebb ábrázolása, a Nyugat formai vívmányainak, főleg Ady szimbolizmusának felhasználása.
(halál)
[Részletek...] | [1977-09-16] Aláírták a Bős-Nagymaros vízlépcső felépítéséről és közös üzemeltetéséről a magyar-csehszlovák szerződést Budapesten. A megvalósítás szinte azonnal elkezdődött, de vontatottan haladt. A rendszerváltás után Magyarország felmondta a szerződést, Szlovákia erre egyoldalúan elterelte a Dunát.
A jogi vitában a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-én hozott ítéletet, mely szerint a szlovák elterelés jogtalan és Magyarországnak nem kell megépítenie a nagymarosi duzzasztót, de a két félnek tovább kell tárgyalnia és kölcsönösen kártérítést kötelesek adni egymásnak.
[Részletek...] | [1977-03-13] Jan Patocka cseh filozófus halála (szül. 1907). 1969-ben Napjaink értelméről című könyvét zúzdába küldték, utána csak külföldön és hazai szamizdatokban jelenhettek meg írásai. A Charta 77 egyik kezdeményezője volt, s egy rendőrségi kihallgatás után agyvérzésben halt meg.
(halál)
[Részletek...] | [1977-01-07] Prágában megjelent a Charta '77, amellyel kísérletet tettek arra, hogy a kommunista kormányt a Csehszlovákia által is aláírt helsinki záróokmányban rögzített emberi jogok tiszteletben tartására bírják. Aláírók között voltak Jiri Hájek volt külügyminiszter, Václav Havel író (a rendszerváltás után cseh államfő), Jan Patocka filozófus, Pavel Kohout író és még 253-an. A Charta ellen indított kampány során az aláírók közül sokat letartóztattak.
(Hogy a földalatti mozgalmak közti kapcsolattartást nehezítsék, a rendőrség Magyarországon is kiment éjszaka papokhoz, mozgalmi vezetőkhöz és bevonta a piros útlevelüket is, amivel a szocialista országok közt lehetett utazni.)
(megjelent)
[Részletek...] | [1977-01-06] A Cseh Köztársaság első elnökévé választotta meg a parlament képviselőháza Václav Havel volt csehszlovák szövetségi államfőt.
A Kerti ünnepély (1963) c. darabját Magyarországon is bemutatták, a Leirat (1965) világszerte ismert drámaíróvá tette. A Tvár folyóirat szerkesztője, a '68-as prágai tavasz idején a Független Írók Klubjának elnöke. Utána csak szamizdatban és külföldön jelenhettek meg művei és nem játszották a szocialista színházak. 1975-ben nyílt levelet írt a cseh párt- és államfőhöz. 1977. jan. 6-án letartóztatták a Charta '77 fő szervezőivel együtt, 1979 októberében négy és fél évre ítélték. A magyar ellenzék mindkét esetben tiltakozó nyílt leveleket írt. A rendszerváltozással, 1989. dec. 29-én lett a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője. Élharcosa volt a régióban legszigorúbb átvilágítási törvénynek. A kárpótlási törvénnyel ő is jelentős családi vagyont kapott vissza.
(Elnöksége legsúlyosabb mulasztásának nevezte, hogy nem emelte fel szavát időben a temelini atomerőmű építése ellen.)
(tilt, törvény)
[Részletek...] | [1974-02-12] Krk szigetén Magyarország, Jugoszlávia és Csehszlovákia aláírta az Adria-kőolajvezeték építés szerződést. 1980. március 28-án kezdett működni.
[Részletek...] | [1968-08-19] a Szovjetunió és szövetségesei (köztük a magyar hadsereg) lerohanták Csehszlovákiát. Az ország erőszakmentesen ellenállt.
[Részletek...] | [1962-10-13] Felavatták a Barátság I. nemzetközi kőolajvezeték 150 kilométer hosszú magyar szakaszát, amely Szőny-Százhalombatta-Kápolnásnyék között szállította a határtól a Szovjetunióból Csehszlovákián át érkező olajat.
(felavat)
[Részletek...] | [1955-05-14] [idezet] Aláírták a Varsói Szerződést a barátságról, együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia és a Szovjetunió. Közvetlen előzménye az volt, hogy az NSZK belépett a NATO-ba. Ezután a szovjet csapatok "segítséget nyújtva" a "nyugati agresszorok" ellen, tovább állomásoztak a kelet-európai országokban.
[Részletek...] | [1948-08-18] Belgrádban Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, a Szovjetunió és Ukrajna képviselői aláírták az új Duna-egyezményt, amely a parti államok képviselőiből álló egységes Duna Bizottságot létesített. Ausztria 1960 óta tagja a szervezetnek, amelynek székhelye 1953 óta Budapest. 1998-ban csatlakozott Németország, Horvátország és a Moldovai Köztársaság.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1946-05-14] A magyar parlament becikkelyezte a csehszlovák-magyar lakosságcserérol szóló egyezményt, amelyet február 27-én írtak alá. Az egyezmény értelmében annyi felvidéki magyart telepíthettek ki – akarata ellenére is – Csehszlovákiából, ahány magyarországi szlovák önkéntesen el akarta hagyni a trianoni országterületet.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1946-04-06] Moszkvában aláírták a szovjet-magyar jóvátételi egyezményt. Magyarországnak 300 millió dollár értékben kellett jóvátételt fizetnie a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1945-10-25] Edvard Benes csehszlovák elnök kiadta a 108-as számú dekrétumot, amelynek alapján 1945 után mintegy 2,5 millió németet utasítottak ki az ország területéről a nácikkal folytatott együttműködés vádjával, vagyonukat pedig elkobozták.
[Részletek...] | [1942-06-10] A németek lerombolták a cseh Lidice községet. A Reinhard Heydrich, a Cseh-Morva Birodalmi Protektorátus német helytartója elleni 1942. május 28-án elkövetett merénylet megtorlásaként a rögtönítélő bíróságok szeptember 1-jéig 1357 férfit és nőt ítéltek halálra.
A Kladno melletti Lidicét, ahol a merénylők egyike eltöltött egy éjszakát, június 10-én a németek földig lerombolták: a 95 házból álló helységet teljesen felégették, 199, tizenötödik életévét betöltött férfi lakost a helyszínen agyonlőttek, 184 nőt koncentrációs táborba, a gyerekeket máshová hurcolták. A községet 1946-ban újjáépítették, ma nemzeti emlékhely.
[Részletek...] | [1939-11-17] A nácik minden főiskolát és egyetemet bezárattak Csehszlovákiában.
[Részletek...] | [1939-07-14] Alfons Mucha cseh festő születése (+1939. júl. 14.). Ruha- és virág-költeményekben pompázó nőalakjai képeslapokon váltak nagyon népszerűvé.
(halál)
[Részletek...] | [1932-02-18] Milos Forman cseh származású Oscar-díjas amerikai filmrendező születése. Ellenállhatatlan humorú, társadalomkritikai szemléletű filmjei a szocialista rendszerről: Fekete Péter, Egy szöszi szerelme, Tűz van babám. 1968-ban emigrált. Világhírű filmje a háborúellenes Hair.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1923-06-10] Titokzatos körülmények között a tengerbe fulladt a Kanári szigeteken Robert Maxwell cseh származású brit sajtómágnás (szül. 1923. jún. 10.). Birodalmához tartozott a Daily Mirror és a New York-i Daily News. Az elsők között fektetett be tőkét Magyarországon napilapokba.
Csak halála után derült ki, hogy a nehézségekkel küzdő Maxwell elsikkasztotta alkalmazottainak nyugdíjalapját is.
(születés)
[Részletek...] | [1923-01-03] Jaroslav Hasek cseh író halála (szül. 1883. ápr. 30.). A cseh irodalom legkiválóbb szatirikusa. Művelt, de elszegényedett polgári család gyermeke volt, így fiatalon munkába kellett állnia. Üres zsebbel bejárta a Monarchia és a Balkán valamennyi táját, országát. Prágába visszatérve a bohémvilág ismert figurája lett. 1911-ben "A törvény keretein belül működő mérsékelt haladás pártja" elnevezéssel provokatív pszeudopártot alakított. 1915-ben bevonult, és még abban az évben csatlakozott az oroszokhoz. Harcolt a cári hadsereg oldalán álló csehszlovák légióban, majd 1918-ban átállt a Vörös Hadsereghez. Fő műve a Svejk, a derék katona. 53 nyelven jelent meg a regény, amely ízes népi nyelve, erőteljes humora révén a világirodalom szatirikus remekművei közé emelkedett.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1923-01-03] Jaroslav Hasek cseh író születése Prágában (+1923. jan. 3.). Fő regénye a "Svejk, a derék katona", 53 nyelven jelent meg és ízes népi nyelve, erőteljes humora révén a világirodalom szatirikus remekművei közé emelkedett. Svejk tettetett ostobaságával mentette bőrét a világháborúban és tette nyilvánvalóvá a háború őrültségeit, bezzeg a béke idején az egyik győzelmet a másik után aratta..
("...ha bosszút akarunk állni valakin, akkor egy ártatlan ember issza meg a levét.")
(háború, halál)
[Részletek...] | [1922-09-19] Emil Zatopek csehszlovák sportoló halála (szül. 1922. szept. 19.). A hosszútávfutás történetének legnagyobb alakja. 1968-ban felemelte szavát a szovjet megszállás ellen, attól kezdve segédmunkásként egy bányában dolgozott.
(születés)
[Részletek...] | [1914-03-28] Bohumil Hrabal cseh író halála (szül. 1914. márc. 28.). Műveinek nagy része szamizdatban és külföldi kiadóknál jelent meg, mert hazájában hivatalosan csak 1975 után engedték publikálni.
"Hagynunk kell magunkban is elpusztulni mindazt, ami útjában áll a szépség, az igazság és az erkölcsiség búvópatakjának, amely ragyogásával táplálja életünket, és az egyedüli jövőt jelenti" (Hrabal: Levelek Áprilkának)
(születés)
[Részletek...] | [1904-07-15] Anton Pavlovics Csehov orosz író halála (szül. 1860. jan. 29.). A világirodalom egyik legjelentősebb novellistája (A csinovnyik halála). Legismertebb színdarabjai A Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert.
(halál)
[Részletek...] | [1895-09-28] Felavatták az Esztergom és Párkány közti, az uralkodó lányáról elnevezett Mária Valéria-hidat a Dunán. 1919-ben a csehek felrobbantották. A 30-as évek végén újjáépült, 1945-ben a németek pusztították el. 2001. október 11-én adták ismét át.
(24 évig állt, 20 év hiány, 6 évig állt, 56 év hiány. Háborúban általában a menekülő gyengébb fél robbant hidat, a támadó erősebb pedig épít? S békében kinek profitál a közlekedés és kiknek okoz szenvedést?)
(felavat, háború)
[Részletek...] | [1895-01-17] Mécs László költő, premontrei szerzetespap halála (szül. 1895. jan. 17.). Munkatársa volt a bécsi Tűznek, 1938-tól a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség Nemzeti Kultúra lapjának. 1941-42-ben ő volt a Vigilia főszerkesztője. Tagja volt a Petőfi, a Kisfaludy és a Janus Pannonius Társaságnak és a Szent István Akadémiának. 1945-től visszavonulva, rendházakban élt. 1953-ban koholt vádakkal letartóztatták, tíz évi börtönre ítélték, 1956-ban kegyelmet kapott. Budapesten lelkipásztorkodott, majd 1961-től Pannonhalmán élt. A katolikus lírában merésznek hatott szociális kritikája, a nyomor nyersebb ábrázolása, a Nyugat formai vívmányainak, főleg Ady szimbolizmusának felhasználása.
(születés)
[Részletek...] | [1884-05-12] B. Smetana cseh zeneszerző születése (+1884. máj. 12.).
(halál)
[Részletek...] | [1883-04-30] Jaroslav Hasek cseh író halála (szül. 1883. ápr. 30.). A cseh irodalom legkiválóbb szatirikusa. Művelt, de elszegényedett polgári család gyermeke volt, így fiatalon munkába kellett állnia. Üres zsebbel bejárta a Monarchia és a Balkán valamennyi táját, országát. Prágába visszatérve a bohémvilág ismert figurája lett. 1911-ben "A törvény keretein belül működő mérsékelt haladás pártja" elnevezéssel provokatív pszeudopártot alakított. 1915-ben bevonult, és még abban az évben csatlakozott az oroszokhoz. Harcolt a cári hadsereg oldalán álló csehszlovák légióban, majd 1918-ban átállt a Vörös Hadsereghez. Fő műve a Svejk, a derék katona. 53 nyelven jelent meg a regény, amely ízes népi nyelve, erőteljes humora révén a világirodalom szatirikus remekművei közé emelkedett.
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1883-04-30] Jaroslav Hasek cseh író születése Prágában (+1923. jan. 3.). Fő regénye a "Svejk, a derék katona", 53 nyelven jelent meg és ízes népi nyelve, erőteljes humora révén a világirodalom szatirikus remekművei közé emelkedett. Svejk tettetett ostobaságával mentette bőrét a világháborúban és tette nyilvánvalóvá a háború őrültségeit, bezzeg a béke idején az egyik győzelmet a másik után aratta..
("...ha bosszút akarunk állni valakin, akkor egy ártatlan ember issza meg a levét.")
(háború, születés)
[Részletek...] | [1875-06-29] V. Ferdinánd magyar és cseh király, Habsburg-házi osztrák császár halála Prágában (szül. 1793. ápr. 19.). 1830-ban koronázták magyar királlyá, 1835. március 2-án lépett trónra, de helyette az államügyeket Metternich kancellár irányította. 1848-ban szentesítette az áprilisi törvényeket, ezért (hogy a törvények legitimitását kétségbe vonják) 1848. december 2-án gyengeelméjűség miatt lemondatták, a trónon unokaöccse, I. Ferenc József követte.
(Lemondatták, mert lazított a hatalom szorításán. Vajon Ferenc Jóska, aki véresen megtorolta a szabadságharcot, aki kirobbantotta az első világháborút és elvesztette a birodalmat, nem volt gyengeelméjűbb?)
(háború, halál, törvény)
[Részletek...] | [1860-07-24] Alfons Mucha cseh festő születése (+1939. júl. 14.). Ruha- és virág-költeményekben pompázó nőalakjai képeslapokon váltak nagyon népszerűvé.
(születés)
[Részletek...] | [1860-01-29] Anton Pavlovics Csehov orosz író halála (szül. 1860. jan. 29.). A világirodalom egyik legjelentősebb novellistája (A csinovnyik halála). Legismertebb színdarabjai A Sirály, Ványa bácsi, Három nővér, Cseresznyéskert.
(születés)
[Részletek...] | [1824-03-02] B. Smetana cseh zeneszerző születése (+1884. máj. 12.).
(születés)
[Részletek...] | [1793-04-19] V. Ferdinánd magyar és cseh király, Habsburg-házi osztrák császár halála Prágában (szül. 1793. ápr. 19.). 1830-ban koronázták magyar királlyá, 1835. március 2-án lépett trónra, de helyette az államügyeket Metternich kancellár irányította. 1848-ban szentesítette az áprilisi törvényeket, ezért (hogy a törvények legitimitását kétségbe vonják) 1848. december 2-án gyengeelméjűség miatt lemondatták, a trónon unokaöccse, I. Ferenc József követte.
(Lemondatták, mert lazított a hatalom szorításán. Vajon Ferenc Jóska, aki véresen megtorolta a szabadságharcot, aki kirobbantotta az első világháborút és elvesztette a birodalmat, nem volt gyengeelméjűbb?)
(háború, születés, törvény)
[Részletek...] | [1670-11-15] Jan Amos Komensky (Comenius) cseh-morva író, filozófus, teológus, pedagógus halála (szül. 1592. márc. 28.). 1650-ben Lorántffy Zsuzsanna és fia, Rákóczi Zsigmond meghívta Sárospatakra, ahol 1650-1654 közt tanított. Az általános iskolai oktatás mai szervezetének megalapozója, az általános népoktatás úttörője volt. A pedagógiát forradalmasító munkájának címe a Nagy Oktatástan.
(halál)
[Részletek...] | [1666-09-02] Hajnalban tűz ütött ki Londonban a Puding utcai sütödében. A helyszínre érkező polgármester a szokásos napi tűzesetek egyikének vélte, „ezt még a nő is le tudná pisilni” nyilatkozattal távozott. A zsúfoltan épült Londonban a száraz meleg szélben négy nap alatt 13 ezer lakóház, 87 templom és számos középület égett le.
Wenceslaus Hollar (1607 Prága – 1677 London) cseh metszetkészítő, aki 1637-től élt London egy óratornyában s negyven éven át készítette apró részletekig pontos látképeit a városról, megörökítette a tűzvészt is.
London története kicsiben az emberi túlnépesedés és környezetszennyezés okozta katasztrófák története is. A várost Kr. u. 43-ban alapították a terjeszkedő római hódítók kereskedőközpontként. Kegyetlenkedéseik miatt az elnyomottak 60-ban fellázadtak Budika királynő vezetésével, Tacitus szerint 70 ezer ember halt meg, Londont felégették. A rómaiak leverték a lázadást, 80-ra újjáépítették és várfallal vették körül a várost. A birodalom hanyatlásával 410-ben elhagyták.
A XII. századra Anglia legnagyobb, 20 ezres városa lett, majd másfél évszázad alatt megnégyszereződött a lakosság a római várfalak közt (még a fahídra is házak épültek). Noha 1345-től már büntették a szemétlerakást és fizetett takarítók és szemetesek dolgoztak (az éjjeliőrök pedig ürítették a köz-pöcegödröket), a zsúfolt London a patkányok és bolhák paradicsoma, a Temze pedig szennyvízcsatorna lett. A lakosság mégis ezt itta, ritkán mosakodtak és váltottak ruhát (pedig abban is aludtak), a testszag és a mészárszékek, ipari műhelyek bűze rátelepedett a városra (még a király is az elviselhetetlen bűzre panaszkodott). Népbetegség volt a vérhas és a bélférgek. Nem csoda, hogy a 80 ezres lakosság fele meghalt az 1348-as nagy pestisjárványban. Ennek ellenére még félezer év telt el a csatornázásig.
A város csak kétszáz év múlva érte el újra a 80 ezres létszámot, de aztán egy újabb évszázad alatt meghatszorozódott, félmilliós lett, ami közrejátszott a polgárháború kitörésében 1642-ben. I. Károly kivégzése után Cromwell és a puritánok köztársasága lerombolta a színházakat (köztük a 3 és fél ezres befogadóképességű Globe-ot, ahol Shakespeare darabjai megtestesültek), eltörölte a Karácsonyt, megszigorította a női öltözködést és viselkedést, betiltotta a táncot és a sportot. 1660-ban visszaállították a monarchiát, de a politikai változások nemigen érintették a környezetszennyezést és a közegészségügyet. 1665 májusban újra pestisjárvány tört ki, az év végére a félmilliós lakosság ötöde meghalt.
(háború, járvány, tilt)
[Részletek...] | [1618-05-23] A cseh protestánsok vezetői Thürn Mátyás gróf vezetésével a prágai Hradzsinba vonultak, hogy Habsburg Mátyás császár és király helytartóin számon kérjék az 1609-es felséglevélben biztosított szabadságjogokat. Heves szóváltás után Martinitz és Slawata helytartókat, valamint Fabricius titkárt az ablakon át kidobták.
Ezután a csehek ideiglenes kormányt alakítottak, s az időközben meghalt Mátyás utódját, II. Ferdinándot nem ismerték el uralkodójuknak, hanem a német protestáns fejedelmek Uniójának vezetőjét, V. Frigyes pfalzi uralkodót választották királyuknak.
Ezzel megkezdődött a németországi katolikus fejedelmek Ligája, illetve a protestáns fejedelmek Uniója közötti ellentétből táplálkozó harmincéves háború, amely vallásháborúként indult, majd csaknem valamennyi európai ország belekeveredett. A harcok az 1648. október 24-i vesztfáliai békével zárultak le.
(háború)
[Részletek...] | [1592-03-28] Jan Amos Komensky (Comenius) cseh-morva író, filozófus, teológus, pedagógus halála (szül. 1592. márc. 28.). 1650-ben Lorántffy Zsuzsanna és fia, Rákóczi Zsigmond meghívta Sárospatakra, ahol 1650-1654 közt tanított. Az általános iskolai oktatás mai szervezetének megalapozója, az általános népoktatás úttörője volt. A pedagógiát forradalmasító munkájának címe a Nagy Oktatástan.
(születés)
[Részletek...] | [1469-05-03] Mátyás király cseh királlyá koronáztatta magát, miután 1468-ban bevonult Brünnbe, majd elfoglalta Olmütz városát.
[Részletek...] | [1357-07-09] Lerakták a prágai Károly-híd alapkövét IV. Károly cseh király, német-római császár városépítési programjának részeként, a korábbi Judit-híd helyén, amelyet 1342-ben elsodort az árvíz. Az építkezést a XV. században fejezték be. A híd hossza 520 méter, szélessége majd 10 méter, 16 pillér tartja. A kőhíd a prágai Óvárost és a várba vezető Kisoldalt köti össze, a királyok koronázási menetének útja volt. Ma a város egyik fő nevezetessége, a turisták kedvelt sétahelye.
(árvíz)
[Részletek...] |
|
