|
Találatok száma: 352 |
[2004-11-03]  A 136 évig fennálló sorkötelezettség megszűnése Magyarországon. Az utolsó polgári szolgálatosokat is elbocsátották e napon.
[Részletek...] |
[2004-06-09] Sokszázmilliós kárt okozott egy Magyarországon átvonuló vihar. A Budaőrsi reptéren egy reklámozásra használt léghajót, több helikoptert és repülőt tört össze, Miskolc környéként a diónyi jégeső autók százainak szélvédőit törte be és tetejét verte ragyásra.
(A megbolondult időjárás visszavág a megbolondulásáért felelős autóknak és reklámoknak?)
[Részletek...] |
[2004-06-09] Magyarországon megszüntették a bevonultatást.
(Érdekes, a polgári szolgálatosokról megfeledkeztek, azokat továbbra is behívták. A civil mozgalmaknak kellett figyelmeztetniük.)
[Részletek...] |
[2004-05-25] Haiti szigetén az esőzések miatt a folyók megáradtak, kétezren meghaltak, 13 ezer ember otthona semmisült meg.
(A média természetesen az esőzéseket okolta, senki nem beszélt arról, hogy az erdőket kiirtották, a talaj lemosódott, nincs ami természetes módon fékezze/tárolja a csapadékot. A Magyarországnál háromszor sűrűbben lakott sziget erdeit a 17-18. században a francia gyarmatosítók pusztították, hogy helyet csináljanak a cukornádültetvényeknek s tüzifát a cukorfinomítóknak, majd az európai bútorgyártás mahagóni iránti éhsége tizedelte meg a faállományt. Még 1950-ben is a sziget területének 25 %-a erdő volt, de a túlnépesedés miatt kell a terület a szántóföldeknek, kell a tüzifa, így ma már csak 2 % az erdő. Haiti korunk „Húsvét szigete”.)
[Részletek...] |
[2004-05-01] Magyarország az EU tagja lett.
(Több mint 300 millió forint állami pénzből 60 tonnás homokóra Időkerék készült ez alkalomból a Hősök terére, amit állandóan javítani kell, mégse működik. A szovjet blokk, előtte a tengely szövetség, még előbb a monarchia - vajon az EU meddig tart?)
[Részletek...] |
[2003-05-18] Az UNESCO világörökség-bizottsága a Fertő/Neusiedler See kultúrtájat Ausztria és Magyarország közös fölterjesztése alapján a világörökség részévé nyilvánította. A diplomát 2003. máj. 18-án vették át.
A világörökség listán 2003-ban 730 helyszín szerepel 125 állam területén, a világörökség-egyezményhez 176 állam csatlakozott.
(A magyar várományosi listán még a következő helyszínek szerepelnek: a tarnóci őslelőhely, a komárom-monostori erőd, a visegrádi középkori királyi központ és vadászterület, a mezőhegyesi állami ménesbirtok, az észak-keleti Kárpát-medence fatemplomai, Esztergom középkori vára, a rózsadombi termálkarszt, valamint egy egységként a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a hévízi tó.)
- - - - - -
Kérjük támogassa a BOCS Alapítványt személyi jövedelemadójának 1%-ával.
Adószámunk: 18481862-1-07
(egyezmény)
[Részletek...] |
[2003-02-01] Az amerikai Columbia űrsikló a nemzetközi űrállomásról visszatérőben 62 km magasságban szétrobbant. A hét űrhajós meghalt.
Magyarországon: A civilek napja.
- + -
Az 1994-ben alakult Civil Parlament Magyarországon felhívására 1998-ban tartották meg először, arra figyelmeztetve, hogy ha nem működnek kellő számban civil szervezetek, akkor az önkormányzatokra sokkal több feladat és felelősség hárul.
- - - - - - - - - -
A Tisza élővilágának emléknapja
A 2000. január 31-ei cián-katasztrófa miatt az Országgyűlés február elsejét a Tisza Élővilágának Emléknapjává tette.
- - - - - - - - - -
(katasztrófa)
[Részletek...] |
[2002-11-07] Sajóbábonyban húsz magyar, román, osztrák és angol Greenpeace-aktivista saját testével zárta el az amerikai TRI csoport tulajdonában lévő Észak-Magyarországi Vegyiművek bejáratát, ezzel akadályozva meg az ott gyártott, az EU-ban és az USÁ-ban már betiltott, emberi életre veszélyes gyom- és rovarirtószerek szállítását.
A gyár területén átfolyó Bábony patak vize a legszennyezettebb kategóriába esett (a gyom- és rovarirtószerek mennyisége benne az elfogadható maximum negyvenszerese), beleinni életveszélyes, és ez a jogszabályok alapján az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség azonnali beavatkozását igényelte volna.
(tilt)
[Részletek...] |
[2002-09-10] A Magyarországon e napon bevonultatott újoncok közül az első héten hárman kíséreltek meg öngyilkosságot a hadseregben.
[Részletek...] |
[2002-03-27] A Vatikán létrehozta a Kárpátaljai Római Katolikus Kormányzóságot. 1995. dec. 9-én segédpüspöke, 1997. okt. 7-én pedig vezetője lett Majnek Antal ferences. 2002. márc. 27-én a kormányzóság Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyévé vált, Majnek Antal pedig megyéspüspökké.
A II. világháború után a Kárpátaljai Egyházmegye 55 plébániája Romániába, 40 a Szovjetúnióba, 13 Csehszlovákiába, 27 Magyarországra került. A kárpátaljai rész papjaiból 19-en Szibériába, a Gulágra kerültek, a többi 48-ból 8 élte meg 1989-et.
(háború)
[Részletek...] |
[2002-03-18] A világon elsőként Magyarországon jelent meg a teljes biblia cigány nyelvű fordítása. A lovári nyelvű szentírás a közös cigány szókincs felhasználásán túl azokat a nemzetközi kifejezéseket is beilleszti, amelyek már meghonosodtak a nyelvben.
[Részletek...] |
[2002-03-18] [sms] A világon elsőként Magyarországon jelent meg a teljes biblia cigány (lovári) nyelvű fordítása.
[Részletek...] |
[2001-12-16] Az UNESCO világörökség-bizottsága a Fertő/Neusiedler See kultúrtájat Ausztria és Magyarország közös fölterjesztése alapján a világörökség részévé nyilvánította. A diplomát 2003. máj. 18-án vették át.
A világörökség listán 2003-ban 730 helyszín szerepel 125 állam területén, a világörökség-egyezményhez 176 állam csatlakozott.
(A magyar várományosi listán még a következő helyszínek szerepelnek: a tarnóci őslelőhely, a komárom-monostori erőd, a visegrádi középkori királyi központ és vadászterület, a mezőhegyesi állami ménesbirtok, az észak-keleti Kárpát-medence fatemplomai, Esztergom középkori vára, a rózsadombi termálkarszt, valamint egy egységként a Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence tanúhegyei és a hévízi tó.)
- - - - - -
Kérjük támogassa a BOCS Alapítványt személyi jövedelemadójának 1%-ával.
Adószámunk: 18481862-1-07
(egyezmény)
[Részletek...] |
[2001-11-30] George Harrison angol beat-zenész halála (szül. 1943. febr. 25.). 1958-tól játszott a később Beatles néven klasszikussá vált zenekarban. John Lennon mellett ő is szívére vette az emberiség sorsát és azokon a maga eszközeivel próbált segíteni. Az egyik legszebb példája volt ennek az általa szervezett, filmen és tripla lemezen megjelent Bangladesh-koncert.
(A több mint 120 milliós Bangladesh kb. nyolcszáz százalékosan túlterheli területének eltartóképességét, így az ökológiai pusztulás egyre gyorsul. Hiába fogyasztanak keveset, mivel népsűrűsége már most sokszorosa Magyarországénak és a nők elnyomottsága miatt magas a népszaporulata, az évtizedek óta tartó katasztrófa csak erősödik.)
(halál, katasztrófa, megjelent)
[Részletek...] |
[2001-11-30] George Harrison angol énekes, zeneszerző, szólógitáros születése (+2001. nov. 30.). 1958-tól játszott a később Beatles néven felülmúlhatatlanná vált zenekarban, ő volt a legfiatalabb "gombafejű". Sikerdalai közé tartozik az 1968-as While My Guitar Gentle Sweeps, a Something, a Here Comes The Sun. Az 1970-es szétválást követően szólókarriert kezdett.
Ő szervezte meg a bangladesi menekültek megsegélyezésére irányuló koncertet, amelyen Bob Dylan, Eric Clapton, Leon Russel, Billy Preston és Ringo Starr is fellépett.
(Banglades másfél magyarországnyi területén lassan másfélszáz millió ember él, ökológiai lábnyomuk a nagy szegénység ellenére is 800 %-os, azaz életterük eltartóképességét nyolcszorosan túlterhelik, ráadásul a szaporodás még mindig nagyon gyors.
Az 1970-es évek elejéig Banglades ivóvizét folyók és tavak szolgáltatták. Az egyre szennyezettebb víz okozta betegségek miatt nemzetközi segélyszervezetek kútfúrási programot indítottak. Nem tudták, hogy a Gangesz víztartó rétegeiben természetes módon sok arzén található, és nem vizsgálták meg az üledéket. Minthogy a krónikus arzénmérgezés hatásai akár 15 évig is rejtve maradhatnak, a járványt nem ismerték fel, csak 1995-ben, amikor már a lakosság fele arzénmérgezéstől szenvedett. A WHO előrejelzése szerint néhány éven belül Dél-Bangladesben a halálozások egytizede az arzén okozta rák következménye lesz. Nincs megoldás, mert ennyi embernek egyszerűen nincs elég víz máshogy.)
(halál, járvány)
[Részletek...] |
[2001-11-01] Hatályba lépett az Aarhusi Egyezmény, miután már legalább 16 aláíró állam ratifikálta. Magyarország a 2001. évi LXXXI. törvénnyel hirdette ki.
1998. jún. 25-én a dániai Aarhusban nyitották meg aláírásra a környezeti demokrácia alapdokumentumának számító nemzetközi szerződést. Jogkövetési Bizottsága az ENSZ keretében működik. Garantálja egyrészt a közvélemény környezeti információkhoz való hozzájutását, másrészt a környezeti döntésekben való közösségi részvétel lehetőségét, harmadrészt pedig a jogorvoslat lehetőségét a környezet védelmével kapcsolatos ügyekben.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] |
[2001-11-01] A dániai Aarhusban megnyitották aláírásra a környezeti demokrácia alapdokumentumának számító nemzetközi szerződést.
Az Aarhusi Egyezmény 2001. nov. 1-én lépett hatályba, miután már legalább 16 aláíró állam ratifikálta. Jogkövetési Bizottsága az ENSZ keretében működik. Magyarország a 2001. évi LXXXI. törvénnyel hirdette ki. Garantálja egyrészt a közvélemény környezeti információkhoz való hozzájutását, másrészt a környezeti döntésekben való közösségi részvétel lehetőségét, harmadrészt pedig a jogorvoslat lehetőségét a környezet védelmével kapcsolatos ügyekben.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] |
[2001-02-20] Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író születése (+2001. febr. 20.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu
(halál, megalapít)
[Részletek...] |
[2001-02-20] Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író halála (szül. 1941. márc. 13.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
2004-ben korábbi szerzőtársai kiadták A növekedés határai - 30 év múltán c. átdolgozást (magyarul is megjelent 2005 Föld Napjára, Dennis Meadows mutatta be az MTA díszülésén).
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu
(halál, megalapít, megjelent)
[Részletek...] |
[1999-08-11] Teljes napfogyatkozás. Magyarországon is észlelhető volt, a Szombathely, Siófok, Szeged vonalon a különleges természeti jelenség 12 óra 47 perctől 12 óra 54 percig tartott.
[Részletek...] |
[1999-07-01] A koszovói Petrics faluban, az olasz KFOR egységek jelenléte ellenére, albán szélsőségesek kifosztották, majd később felrobbantották a szerb-ortodox Szentháromság-templomot.
Nem egyedi eset, 2002 nyaráig már 107 keresztény templomot romboltak le a muzulmán albánok. (Először megbecstelenítik, céllövészetre használják az ikonokat, freskókat, nyilvános illemhelynek a templomot, aztán felgyújtják, szétrobbantják s elhordják.) A muzulmán tálibok Buddha-szobrok elleni hadjáratához hasonlóan itt a keresztény történelmi és kulturális emlékek eltüntetésén dolgoznak a mohamedánok.
A szerbek az 1389. június 28-i vesztes koszovói csata után fél évezredig éltek török megszállás alatt (több mint háromszor annyi idő, mint a magyarországi török uralom). Koszovóból a beköltöző muzulmán albánok e századok alatt szorították ki az őslakos, de másodrendű állampolgár keresztény szerbeket.
A folyamatot a huszadik század albán nacionalista népességrobbanása tetőzte be: 1961-ben a koszovói lakosságnak még csak 67 %-a volt albán muzulmán, 1991-ben már 90 %-a (s ennek fele fiatalkorú), mert a szerbek a diszkrimináció és üldözések miatt tömegesen menekültek el.
(tüntetés)
[Részletek...] |
[1998-06-25] A dániai Aarhusban megnyitották aláírásra a környezeti demokrácia alapdokumentumának számító nemzetközi szerződést.
Az Aarhusi Egyezmény 2001. nov. 1-én lépett hatályba, miután már legalább 16 aláíró állam ratifikálta. Jogkövetési Bizottsága az ENSZ keretében működik. Magyarország a 2001. évi LXXXI. törvénnyel hirdette ki. Garantálja egyrészt a közvélemény környezeti információkhoz való hozzájutását, másrészt a környezeti döntésekben való közösségi részvétel lehetőségét, harmadrészt pedig a jogorvoslat lehetőségét a környezet védelmével kapcsolatos ügyekben.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] |
[1998-06-25] Hatályba lépett az Aarhusi Egyezmény, miután már legalább 16 aláíró állam ratifikálta. Magyarország a 2001. évi LXXXI. törvénnyel hirdette ki.
1998. jún. 25-én a dániai Aarhusban nyitották meg aláírásra a környezeti demokrácia alapdokumentumának számító nemzetközi szerződést. Jogkövetési Bizottsága az ENSZ keretében működik. Garantálja egyrészt a közvélemény környezeti információkhoz való hozzájutását, másrészt a környezeti döntésekben való közösségi részvétel lehetőségét, harmadrészt pedig a jogorvoslat lehetőségét a környezet védelmével kapcsolatos ügyekben.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] |
[1998-04-06] Magyarország megerősítette (ratifikálta) a Nemzetközi Aknabetiltás Egyezményt.
(egyezmény, tilt)
[Részletek...] |
[1998-02-01] [idezet] letbe lépett az Európa Tanácsban 1993-ban aláírt, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó nemzetközi egyezmény. A megállapodáshoz csatlakozó országok (köztük Magyarország) kötelezik magukat arra, hogy "saját területükön védelmezik a nemzeti kisebbségek létezését".
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1998-01-08] Mike bátyó", "a gujarati Szupermen", Fr. M. A. Urrutia spanyol jezsuita (szül. 1927. július 11.) halála. 1951-től Indiában (Gujarat államban) szociális és iskolaszervezési munkát végez. A Gujarat Education Society (Gujarati Oktatási Szervezet) létrehozója. 2005-ben kb. harmincötezer gyerek tanult száznegyven chattralaya-ban (kollégium) és balwadi-ban (iskolaelőkészítő). 1991. márc. 1 óta Cedric Prakash (vö. nov. 19.) az igazgató, aki 1986 óta már ötször járt Magyarországon.
(Magyarországról 1977 óta támogatjuk őket. Működésükről havi magyar hírlevél rendelhető: [email protected], ill. angolul és magyarul: bocs.hu)
(halál)
[Részletek...] |
[1997-12-03] Nemzetközi Aknabetiltás Egyezmény (vö. márc. 1.).
Magyarország az első napi aláírók közt van.
Az 1991-ben létrejött Nemzetközi Aknabetiltás Kampányban (International Campaign to Ban Landmines, ICBL, www.icbl.org) 75 országból kb. 1300 civil szervezet vesz részt. Béke Nobel-díj 1997 az Egyezmény kiharcolásáért. Kelet-Európából elsőként a Bocs Alapítvány csatlakozott, 1995-ben.
(egyezmény, Nobel-díj, tilt)
[Részletek...] |
[1997-10-07] A Vatikán létrehozta a Kárpátaljai Római Katolikus Kormányzóságot. 1995. dec. 9-én segédpüspöke, 1997. okt. 7-én pedig vezetője lett Majnek Antal ferences. 2002. márc. 27-én a kormányzóság Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyévé vált, Majnek Antal pedig megyéspüspökké.
A II. világháború után a Kárpátaljai Egyházmegye 55 plébániája Romániába, 40 a Szovjetúnióba, 13 Csehszlovákiába, 27 Magyarországra került. A kárpátaljai rész papjaiból 19-en Szibériába, a Gulágra kerültek, a többi 48-ból 8 élte meg 1989-et.
(háború)
[Részletek...] |
[1997-09-25] Szlovákia és Magyarország között a bős-nagymarosi duzzasztó vitájában a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletet hirdetett, mely szerint a szlovák elterelés jogtalan és Magyarországnak nem kell megépítenie a nagymarosi művet, de a két félnek tovább kell tárgyalnia és kölcsönösen kártérítést kötelesek adni egymásnak.
[Részletek...] |
[1997-09-06] Solti György (Sir George Solti) karmester, zongoraművész születése (+1997. szept. 6.). Az 1930-as évek végén eltávozott Magyarországról. Volt a Bajor Állami Operaház zeneigazgatója, a Frankfurti Városi Operaház művészeti igazgatója, a londoni Covent Garden zeneigazgatója, a chicagói szimfonikus zenekar főigazgatója, a berlini, majd a londoni Filharmonikusok vezető karmestere. 1972-ben az angol királynő lovaggá avatta. A klasszikus és a romantikus zene kiváló tolmácsolójaként vált világhírűvé.
(halál)
[Részletek...] |
[1996-09-06] II. János Pál pápa második magyarországi látogatása (szept. 6-8.).
[Részletek...] |
[1995-12-09] A Vatikán létrehozta a Kárpátaljai Római Katolikus Kormányzóságot. 1995. dec. 9-én segédpüspöke, 1997. okt. 7-én pedig vezetője lett Majnek Antal ferences. 2002. márc. 27-én a kormányzóság Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyévé vált, Majnek Antal pedig megyéspüspökké.
A II. világháború után a Kárpátaljai Egyházmegye 55 plébániája Romániába, 40 a Szovjetúnióba, 13 Csehszlovákiába, 27 Magyarországra került. A kárpátaljai rész papjaiból 19-en Szibériába, a Gulágra kerültek, a többi 48-ból 8 élte meg 1989-et.
(háború)
[Részletek...] |
[1995-12-05] Országgyűlési határozat: 500 fős magyar műszaki kontingens vesz részt a délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító erők (IFOR) munkájában.
(Nem sokkal később az igazi IFOR, a 77 éve működő világméretű vallásos békemozgalom (A Kiengesztelődés Nemzetközi Szövetsége, International Fellowship of Reconciliation) tiltakozására a Nato balkáni műveletét átnevezték SFOR-nak. A tiltakozó akcióban az IFOR magyarországi csoportja, a Bocs Alapítvány is részt vett.)
(tilt)
[Részletek...] |
[1994-06-17] ifj. Bartók Béla mérnök, unitárius lelkész halála (szül. 1910. aug. 22.). Bartók Béla fia. A MÁV-nál dolgozott, apja szellemi örököseként számos előadást tartott külföldön. A Magyarországi Unitárius Egyház főgondnoka volt.
(halál)
[Részletek...] |
[1994-05-15] A budapesti Állatkertben eloször rendezték meg az állat- és növényszeretet napját. A gyermekek e napon ingyen léphetnek be a kertbe.
- + -
Az állat- és növényszeretet napja Magyarországon.
[Részletek...] |
[1994-01-26] Magyarország 131. tagként csatlakozott az Intelsat Nemzetközi Űrtávközlési Szervezethez.
[Részletek...] |
[1994-01-10] [idezet] Aláírták a Vatikán és Magyarország közötti államközi megállapodást a tábori lelkészi szolgálat felállításáról.
(Az új tábori püspökség még nem kért bocsánatot a legutóbbi tábori püspök, Dr. Hász István által 1942-ben teljes egyházi jóváhagyással kiadott imakönyvért, amelyben a katonaságmegtagadókat kárhozattal fenyegette és a hitleri agressziót a szovjet ateizmus elleni szent háborúnak állította be:
"Kedves Honvéd hívem! Tábori Püspökatyád szól hozzád...
Ennek a világháborúnak az a célja, hogy ezeréves szentföldünket, véren szerzett és folytonos harcokkal fönntartott édes Hazánkat megvédjük, vele együtt egész Európát megoltalmazzuk, Szentséges vallásunkat és Egyházunkat megmentsük a vörös veszedelemtől ... attól a gonosz, alattomos, kegyetlen és irgalmatlan vörös hatalomtól, amely itt Európában mindent, de legelsősorban édes Hazánkat akarja elpusztítani és rabigába hajtani!
Ebben a Szent-háborúban a mi győzelmünket és a vörös hatalom megsemmisítését akarja, kívánja és szolgálja minden igaz magyar, minden igaz európai ember, minden hívő lélek az egész világon - sőt a nemzetek megdicsőült fiai, köztük a Magyar Szentek serege, Nagyasszonyunk, Szűz Mária és maga az egy igaz élő Isten is."
"Végtelenül elszomorító és sajnálatraméltó az a körülmény, hogy a hadsereg kötelékében még mindig találhatók olyan egyének, kik hűtlenül, esküszegően, önként elhagyják azt a zászlót, amelyre felesküdtek. Megfeledkeznek a Haza iránti nagy kötelességeikről, azt hiszik, hogy így büntetlenül boldogan élhetnek. A mardosó lelkiismeret azonban nem ad nyugtot, bármerre mész, nyugalmat sehol sem találsz. Helyzeted minden pillanatban szörnyűbb és szörnyűbb lesz, - üldözőidet mindig ott fogod látni magad körül. Testvérem, ne engedd magad senkitől félrevezettetni... Ne feledd azt, hogy ha itt a földön az igazságszolgáltatás sújtó keze nem érintene, az igazságos Istentől, az örök bírótól méltó büntetésed elnyered!")
(háború)
[Részletek...] |
[1993-08-14] A Vatikán létrehozta a Kárpátaljai Római Katolikus Kormányzóságot. 1995. dec. 9-én segédpüspöke, 1997. okt. 7-én pedig vezetője lett Majnek Antal ferences. 2002. márc. 27-én a kormányzóság Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyévé vált, Majnek Antal pedig megyéspüspökké.
A II. világháború után a Kárpátaljai Egyházmegye 55 plébániája Romániába, 40 a Szovjetúnióba, 13 Csehszlovákiába, 27 Magyarországra került. A kárpátaljai rész papjaiból 19-en Szibériába, a Gulágra kerültek, a többi 48-ból 8 élte meg 1989-et.
(háború)
[Részletek...] |
[1993-03-04] [sms] Szolgálatba állt a Zöld Pók, magyarországi környezet- s természetvédők internet-hálózata. zpok.hu
[Részletek...] |
[1993-03-04] Szolgálatba állt a Zöld Pók, a magyarországi környezet- és természetvédők és civil szervezetek internet-hálózata. www.zpok.hu
[Részletek...] |
[1993-01-26] A Cseh Köztársaság első elnökévé választotta meg a parlament képviselőháza Václav Havel volt csehszlovák szövetségi államfőt.
A Kerti ünnepély (1963) c. darabját Magyarországon is bemutatták, a Leirat (1965) világszerte ismert drámaíróvá tette. A Tvár folyóirat szerkesztője, a '68-as prágai tavasz idején a Független Írók Klubjának elnöke. Utána csak szamizdatban és külföldön jelenhettek meg művei és nem játszották a szocialista színházak. 1975-ben nyílt levelet írt a cseh párt- és államfőhöz. 1977. jan. 6-án letartóztatták a Charta '77 fő szervezőivel együtt, 1979 októberében négy és fél évre ítélték. A magyar ellenzék mindkét esetben tiltakozó nyílt leveleket írt. A rendszerváltozással, 1989. dec. 29-én lett a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője. Élharcosa volt a régióban legszigorúbb átvilágítási törvénynek. A kárpótlási törvénnyel ő is jelentős családi vagyont kapott vissza.
(Elnöksége legsúlyosabb mulasztásának nevezte, hogy nem emelte fel szavát időben a temelini atomerőmű építése ellen.)
(tilt, törvény)
[Részletek...] |
[1993-01-13] Párizsban aláírták a vegyi fegyverek betiltását: Egyezmény a vegyi fegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről.
(Magyarország is aláírta 1993-ban, a parlament 1996. október 31-én ratifikálta. A megállapodás 1997. április 29-én lépett életbe. Csak az első csapást tiltja. A megsemmisítésre tíz év határidőt adott, de ki tudja mikorra történik meg. A meglévő készletek minden életet el tudnak pusztítani a Földön.)
(egyezmény, tilt)
[Részletek...] |
[1991-11-05] Titokzatos körülmények között a tengerbe fulladt a Kanári szigeteken Robert Maxwell cseh származású brit sajtómágnás (szül. 1923. jún. 10.). Birodalmához tartozott a Daily Mirror és a New York-i Daily News. Az elsők között fektetett be tőkét Magyarországon napilapokba.
Csak halála után derült ki, hogy a nehézségekkel küzdő Maxwell elsikkasztotta alkalmazottainak nyugdíjalapját is.
(halál)
[Részletek...] |
[1991-10-22] A szovjet vezetés elítélte az 1956-os magyarországi szovjet beavatkozást.
[Részletek...] |
[1991-10-07] Magyarország aláírta a Gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezményt.
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1991-06-19] 15 óra 1 perckor Viktor Silov altábornagy, a hazánkból kivonult déli hadseregcsoport parancsnoka személyében az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét a Záhony-csapi határállomáson (a június 30-ára kitűzött határidő előtt).
2001 óta nemzeti emléknap.
[Részletek...] |
[1991-03-01] Mike bátyó", "a gujarati Szupermen", Fr. M. A. Urrutia spanyol jezsuita (szül. 1927. július 11.) halála. 1951-től Indiában (Gujarat államban) szociális és iskolaszervezési munkát végez. A Gujarat Education Society (Gujarati Oktatási Szervezet) létrehozója. 2005-ben kb. harmincötezer gyerek tanult száznegyven chattralaya-ban (kollégium) és balwadi-ban (iskolaelőkészítő). 1991. márc. 1 óta Cedric Prakash (vö. nov. 19.) az igazgató, aki 1986 óta már ötször járt Magyarországon.
(Magyarországról 1977 óta támogatjuk őket. Működésükről havi magyar hírlevél rendelhető: [email protected], ill. angolul és magyarul: bocs.hu)
[Részletek...] |
[1991-02-13] A vezetékes telefonok száma Magyarországon elérte az egymilliót.
- - - - - - - - - -
[Részletek...] |
[1990-11-06] Magyarország teljes jogú tagja lett az Európa Tanácsnak (24. tagként).
[Részletek...] |
[1990-10-25] Taxisblokád kezdődött Magyarországon (miután a kormány váratlanul 65 százalékkal megemelte a benzin árát) s tartott az Érdekegyeztető Tanács október 28-i ülésén született döntésig, mely szerint október 29-én 24 órától a bejelentett emeléshez képest 12 forinttal (tehát csak kb. 25% emelés maradt) csökkentették az árakat.
(Noha az emelés előtti 30 Ft-ról azóta nyolcszáz %-kal ment fel a benzinár, még mindig meg sem közelíti a közlekedés tényleges költségeit. Az autózás költségeinek jó részét a nem-autózók adójából az állam fizeti, okozott kárait pedig a természet, a jövő generációk, az asztmások, a rezgéstől és zajártalomtól szenvedők, a balesetben megsérültek, a rákosok, stb. viselik. A sokat autózók a társadalom erős informális érdeklobbyját alkotják.)
[Részletek...] |
[1990-10-18] Magyarország eltörölte a vízumkötelezettséget az amerikai állampolgárok számára. A magyar állampolgárok számára megmaradt az amerikai vízumkényszer.
[Részletek...] |
[1990-10-12] Church & Peace (vö. szept. 18.) találkozó, Lipcse.
Az első Kelet-Európában. Magyarországról Bokor-tagok vettek részt. Ld. bocs.hu
[Részletek...] |
[1990-08-01] Az Ökotópia nemzetközi környezetvédő tábort Magyarországon rendezték meg.
[Részletek...] |
[1990-04-15] E naptól a magyarországi kaszinókat látogathatták a 18 éven felüli magyar állampolgárok, és valutáért játszhattak is.
[Részletek...] |
[1990-03-19] Németh Miklós miniszterelnök és négy magyarországi egyház, illetve felekezet vezetői felbontották a Magyar Köztársaság kormánya és az érintett egyházak, felekezetek között 1948 októberében, illetve decemberében kötött megállapodásokat, mivel azok ellentétesek voltak a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény szellemével.
(törvény)
[Részletek...] |
[1990-01-17] A Halálbüntetést Ellenzők Ligája kérte az Alkotmánybíróságtól a halálbüntetés eltörlését.
(Az Alkotmánybíróság még abban az évben, okt. 24-én eltörölte a halálbüntetést. A XX. században a Magyarországon halálra ítéltek, kivégzettek legtöbbje politikai elítélt volt.)
[Részletek...] |
[1989-12-29] A Cseh Köztársaság első elnökévé választotta meg a parlament képviselőháza Václav Havel volt csehszlovák szövetségi államfőt.
A Kerti ünnepély (1963) c. darabját Magyarországon is bemutatták, a Leirat (1965) világszerte ismert drámaíróvá tette. A Tvár folyóirat szerkesztője, a '68-as prágai tavasz idején a Független Írók Klubjának elnöke. Utána csak szamizdatban és külföldön jelenhettek meg művei és nem játszották a szocialista színházak. 1975-ben nyílt levelet írt a cseh párt- és államfőhöz. 1977. jan. 6-án letartóztatták a Charta '77 fő szervezőivel együtt, 1979 októberében négy és fél évre ítélték. A magyar ellenzék mindkét esetben tiltakozó nyílt leveleket írt. A rendszerváltozással, 1989. dec. 29-én lett a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője. Élharcosa volt a régióban legszigorúbb átvilágítási törvénynek. A kárpótlási törvénnyel ő is jelentős családi vagyont kapott vissza.
(Elnöksége legsúlyosabb mulasztásának nevezte, hogy nem emelte fel szavát időben a temelini atomerőmű építése ellen.)
(tilt, törvény)
[Részletek...] |
[1989-12-29] Prágában a parlament rendkívüli ülésén egyhangúlag Václav Havelt, a Polgári Fórum vezető személyiségét, az 1977-es Charta '77 egyik aláíróját választották meg a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökévé.
(Az illegális mozgalmak kapcsolattartásának megnehezítése érdekében a Charta '77 aláírása után Magyarországon éjszaka a rendőrök számos mozgalmi vezetőnél, papnál megjelentek és bevonták a piros útlevelet is, amivel szocialista országokba lehetett utazni.)
(aláírás, megjelent)
[Részletek...] |
[1989-12-04] A Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai bevonulását hivatalos nyilatkozatban ítélték el Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió vezetői. A szovjet kormány egyidejűleg külön állásfoglalásban határolta el magát az akkori vezetés hibás döntésétől.
[Részletek...] |
[1989-09-11] Határnyitás: a magyar kormány döntése szerint a Magyarországon tartózkodó és hazatérni nem kívánó keletnémet állampolgárok kiutazhatnak olyan más országokba, amelyek hajlandók számukra a be- vagy átutazást engedélyezni. Napokon belül félszázezer NDK állampolgár ment át Ausztriába.
[Részletek...] |
[1989-05-11] [idezet] Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elfogadta a "különleges meghívotti" státus létrehozását, és azt javasolta, Magyarország és Lengyelország legyen a két első különleges meghívott.
[Részletek...] |
[1989-02-21] Márai Sándor posztumusz Kossuth-díjas író, akadémikus születése (+1989. febr. 21.). A polgári liberális szellem nagyhatású szószólója (Egy polgár vallomásai). 1948-ban elhagyta Magyarországot, s Itáliában, majd az USÁ-ban telepedett le.
- + -
"Semmiből üzenem: az életnek, akármilyen gyászos, zavaros és véges is, van értelme. Egyetlen értelme van: az emberi értelem."
(halál)
[Részletek...] |
[1988-06-08] A bangladesi parlament államvallássá nyilvánította az iszlámot. Az országban az akkor 111 millió állampolgár 86 százaléka muzulmán vallású volt.
(Ma már 130 millió fölött van, fél évszázad alatt 42 millióról megháromszorozódott a népesség. Noha óriási a szegénység és a világ legjobb eltartóképességű területén van az ország, a népesség így is 800 %-osan túlterheli a másfél magyarországnyi területének eltartóképességét. 2030-ra 190 millió fölötti népességet jósolnak.
Vannak a természettel harmonikus életre nevelő vallás-alfajok, és vannak népességrobbanást és ennek következtében agresszív terjeszkedést okozó vallás-alfajok. Egy-egy világvallásban keveredhet mindez és az ellenkezője is, ezért célszerűbb vallás-alfajokat nézni.)
[Részletek...] |
[1987-11-26] Rockenbauer Pál újságíró, filmszerkesztő halála (szül. 1933. jan. 14.). Levante vizén címmel ő rendezte az első expedíciós filmsorozatot. Egymillió lépés Magyarországon címmel országismertető sorozatot készített.
(halál)
[Részletek...] |
[1987-11-26] Rockenbauer Pál újságíró, filmes, hegymászó, világjáró születése (+1987. nov. 26., önként, Katalinpusztán). Levante vizén címmel ő rendezte az első magyar expedíciós filmsorozatot. A Televízió volt a munkahelye egész életében, első magyarként bejárta mind a hat kontinenst, forgatott Hawaii, a Pamír és a Kilimandzsáró csúcsain, s az Antarktiszon. 1979-ben Másfélmillió lépés Magyarországon címmel országismertető sorozatot készített, hét évvel később Még egymillió lépés címmel újra végigjárta az országos kék túrát. Eközben halt meg, miután megmutatta kollégáinak Zengővárkony mellett a helyet, ahová eltemetését kérte.
(halál)
[Részletek...] |
[1987-10-17] A Negyedik Világ mozgalom által összehívott 100.000 szegény tüntetése (Párizs).
- + -
A szegénység felszámolásáért világnap
1992 decemberi ENSZ közgyűlés döntés a Negyedik Világ mozgalom kezdeményezésére. Magyarországon 1996-tól tartják.
- + -
(Ha a gazdagok mind elhagynák esztelenül pazarló életformájukat és szegényen élnének, ha az OECD országok mind leszállnának a harmadik világ átlag-életszínvonalára, az emberiség ökológiai lábnyoma akkor is meghaladná a Föld eltartóképességét. Hatmilliárd embert a Föld csak szegényen tud eltartani.
Az igazságosság önmagában kevés: a népességrobbanás megállítása nélkül a szegénység nem számolható fel.)
(tüntetés)
[Részletek...] |
[1987-08-13] Magyarországon bevezették az általános forgalmi adót (ÁFA) és a személyi jövedelemadót (SZJA).
[Részletek...] |
[1987-03-10] [idezet] Az ENSZ a katonaság-megtagadást az emberi jogok közé sorolta.
"A katonai szolgálat lelkiismereti okból történő megtagadását tekintsék az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezménye által elismert gondolatszabadsághoz, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog törvényes gyakorlásának." (E/CN.4/1987/L.73). A szocialista országok tartózkodtak a szavazásnál.
1989-ben megerősítették (ekkor már Magyarország is - egyetlenként a szocialista táborból - támogatta).
A folyamat 1967-ben indult, amikor az IPB (International Peace Bureau), az AI (Amnesty International), a WRI (War Resisters International), a Kvékerek és a Service Civil International közös kampányt indított a katonaság-megtagadás jogáért. Az eredmény főleg a Kvékerek hosszú, kitartó munkájának köszönhető.
(egyezmény, törvény)
[Részletek...] |
[1985-10-25] Bíró László József bejelentette első golyóstoll-szabadalmát a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, Töltőtoll néven.
A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig nagyjából mindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe, ahol kitalált egy folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett erre Magyarországon, a gyártási kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára ott kapott szabadalmat 1943. jun. 10-én. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985. okt. 25-én. Választott hazájában az ő születésnapja, (1899.) szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja.
[Részletek...] |
[1984-01-20] Johnny Weissmüller amerikai úszó, filmszínész születése Magyarországon, Temesvár mellett egy kis faluban (+1984. jan. 20.). 4 éves volt, amikor kivándoroltak Amerikába. Ötször nyert olimpiai bajnokságot és 67 világrekordot állított fel. Ő úszta először 1 percen belül a 100 métert. A harmincas évektől lett a Tarzan-filmek főszereplőjeként is világhírű.
(A Las Vegas-i szerencsejátékok rabja lett, mindenét eljátszotta. Végül az egyik kaszinó portásaként tengette életet. Nyolcvan évesen teljes szegénységben halt meg.)
(halál)
[Részletek...] |
[1983-10-29] Az első magyarországi SOS-Gyermekfalu építésének kezdete.
[Részletek...] |
[1983-09-15] Szervátiusz Jenő erdélyi szobrász születése (+1983. szept. 15.). Eredetileg kerékgyártó mester volt, első szobrát 1924-ben faragta, majd Párizsban és Kolozsvárott tanult. Első önálló tárlatát 1933-ban Kolozsvárott rendezte. 1933-34-ben Szolnay Sándorral szabadiskolát tartott fönn Kolozsváron, ezután huzamosabb ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1941-43-ig a csíksomlyói Kalot népfőiskola szobrászati tanfolyamát vezette, majd angol hadifogságból hazatérve 1949 és 1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára volt.
Művészetének főként az Erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. 1964-ben Bukarestben gyűjteményes kiállítása volt. Romániában többek közt érdemes művész címmel és állami díjjal ismerték el munkásságát. Szobrait 15 ország múzeumai őrzik, természetesen Magyarországon is vannak alkotásai.
Élete utolsó éveiben Magyarországon élt. Fia, Szervátiusz Tibor szintén szobrász. 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
(halál)
[Részletek...] |
[1982-10-11] Jean Effel (Francois Lejeune) francia karikaturista születése (+1982. okt. 11.). Szellemes politikai karikatúráival, bájos figuráival világszerte ismertté vált. Több mint 17 ezer rajzot készített. A világ és az ember teremtését szatirikusan ábrázoló rajzgyűjteményei (Az ember teremtése, Adám és Éva) Magyarországon is megjelentek.
(halál, megjelent)
[Részletek...] |
[1980-04-28] [idezet] Az END (European Nuclear Disarmament, Európai Nukleáris Leszerelés, angol mozaikszóként VÉG, "legyen vége") kampány indító sajtótájékoztatója (válaszul az amerikai és orosz atomrakéta telepítésekre). Az END-nek csak magában Angliában negyedmillió tagja volt. Bekapcsolódtak a szakszervezetek, zöldek, szociális- és nőmozgalmak, oktatási és vállalkozói szervezetek, politikusok sőt katonák is. Kelet-Európából is (miközben a hivatalos "békeszervezetek", sőt a nagyegyházak is "megértették" a szovjet "válaszlépéseket") résztvett néhány független csoport: pl. a Dialógus, a Bokor és a 4-6-0 (Magyarország), a Charta 77 (Csehszlovákia), a Szabadság és Béke (Lengyelország), az Ekevasat a kardokból (NDK) és a Bizalom (USSR).
[Részletek...] |
[1979-09-01] Merza József 49 éves, 4 gyermekes matematikus (MTA Matematikai Kutató Intézet), a Bokor katolikus bázisközösségből elsőként megtagadta a (tartalékos) behívót. Az előzetes letartóztatás 3 hónapja után 8 hónapos börtönbüntetése hátralévő részét másodfokon 36 ezer forint pénzbüntetésre változtatták. Az ügy széles körű szimpátiát és adakozást váltott ki.
Az ENSZ 96 országról 1982-ben készített jelentése (további 54 ország nem adott információt) egyedül Magyarországon említi külön a római katolikus katonaság-megtagadókat.
[Részletek...] |
[1979-04-11] Egyezmény a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen mint vízimadarak élőhelyéről (Ramsar, Irán). Hatályba lépett 1975. dec. 21.
Az ún. Ramsari Egyezményt Magyarország 1979. ápr. 11-én ratifikálta, hatályba lépés aug. 11. 2001-ig 21 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit, a tatai Öreg-tó környékét) jelöltünk a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé.
- + -
A vizes élőhelyek világnapja
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1977-11-05] Alekszej Sztahanov szovjet bányász születése (+1977. nov. 5.) Ő kezdeményezte az első szovjet ötéves tervek munkaverseny-mozgalmát, amely a Szovjetunióban gyorsan elterjedt. 1945 után Magyarországon is számos iparágban alkalmazták.
(A munka ethosza mára épp az ellenkezőjére fordul: ha nem akarjuk teljesen széttúrni ezt a kis sártekét, ne sokat dolgozz, ne sokat fogyassz, ne sokat szennyezz...)
(halál)
[Részletek...] |
[1977-09-16] Aláírták a Bős-Nagymaros vízlépcső felépítéséről és közös üzemeltetéséről a magyar-csehszlovák szerződést Budapesten. A megvalósítás szinte azonnal elkezdődött, de vontatottan haladt. A rendszerváltás után Magyarország felmondta a szerződést, Szlovákia erre egyoldalúan elterelte a Dunát.
A jogi vitában a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-én hozott ítéletet, mely szerint a szlovák elterelés jogtalan és Magyarországnak nem kell megépítenie a nagymarosi duzzasztót, de a két félnek tovább kell tárgyalnia és kölcsönösen kártérítést kötelesek adni egymásnak.
[Részletek...] |
[1977-01-07] Prágában megjelent a Charta '77, amellyel kísérletet tettek arra, hogy a kommunista kormányt a Csehszlovákia által is aláírt helsinki záróokmányban rögzített emberi jogok tiszteletben tartására bírják. Aláírók között voltak Jiri Hájek volt külügyminiszter, Václav Havel író (a rendszerváltás után cseh államfő), Jan Patocka filozófus, Pavel Kohout író és még 253-an. A Charta ellen indított kampány során az aláírók közül sokat letartóztattak.
(Hogy a földalatti mozgalmak közti kapcsolattartást nehezítsék, a rendőrség Magyarországon is kiment éjszaka papokhoz, mozgalmi vezetőkhöz és bevonta a piros útlevelüket is, amivel a szocialista országok közt lehetett utazni.)
(megjelent)
[Részletek...] |
[1977-01-06] A Cseh Köztársaság első elnökévé választotta meg a parlament képviselőháza Václav Havel volt csehszlovák szövetségi államfőt.
A Kerti ünnepély (1963) c. darabját Magyarországon is bemutatták, a Leirat (1965) világszerte ismert drámaíróvá tette. A Tvár folyóirat szerkesztője, a '68-as prágai tavasz idején a Független Írók Klubjának elnöke. Utána csak szamizdatban és külföldön jelenhettek meg művei és nem játszották a szocialista színházak. 1975-ben nyílt levelet írt a cseh párt- és államfőhöz. 1977. jan. 6-án letartóztatták a Charta '77 fő szervezőivel együtt, 1979 októberében négy és fél évre ítélték. A magyar ellenzék mindkét esetben tiltakozó nyílt leveleket írt. A rendszerváltozással, 1989. dec. 29-én lett a Csehszlovák Szocialista Köztársaság államfője. Élharcosa volt a régióban legszigorúbb átvilágítási törvénynek. A kárpótlási törvénnyel ő is jelentős családi vagyont kapott vissza.
(Elnöksége legsúlyosabb mulasztásának nevezte, hogy nem emelte fel szavát időben a temelini atomerőmű építése ellen.)
(tilt, törvény)
[Részletek...] |
[1976-12-10] A környezetmódosító eljárások katonai vagy bármely más ellenséges szándékú alkalmazásának eltiltásáról szóló ENSZ egyezmény. Magyarországon 1978-ban hirdették ki.
(egyezmény, tilt)
[Részletek...] |
[1976-09-07] Kéthly Anna szociáldemokrata politikus születése (+1976. szept. 7.). 1922-1948 között az MSZDP vezetőségének tagja. 1948-ban a két munkáspárt egyesülésének ellenzése miatt kizárták a pártból, 1950-ben összeesküvés és kémkedés koholt vádjával letartóztatták, 1954-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, de még ez év végén egyéni kegyelemmel szabadult. 1956-ban részt vett az SZDP újjászervezésében, november 2-4. között Nagy Imre kormányának államminisztere volt. A II. Internacionálé bécsi értekezletén értesült a szovjet intervencióról, és nem tért vissza Magyarországra. 1962-ben az 1954-es vádak alól felmentették, de egyúttal államellenes tevékenység miatt ugyanannyi évre ítélték, amennyit a börtönben töltött. 1990-ben hazahozták hamvait, és a 301-es parcellában helyezték el. 1994-ben rehabilitálták.
(1925-ben és 1930-ban is aláírta a hadkötelezettség-elleni világméretű tiltakozást.)
(halál, tilt)
[Részletek...] |
[1976-01-30] Czóbel Béla Kossuth-díjas (1948) festő születése (+1976. jan. 30.). Hollandiában, Berlinben, Párizsban élt, az 1930-as évektől a nyarakat Magyarországon töltötte, ekkor alakult ki sajátos festői világa, amelynek alapja a természetelvűség. Témái főként csendéletek, enteriőrök, tájak és aktok. Szentendrén 1975-ben múzeum nyílt műveinek bemutatására.
(halál)
[Részletek...] |
[1975-12-21] Egyezmény a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen mint vízimadarak élőhelyéről (Ramsar, Irán). Hatályba lépett 1975. dec. 21.
Az ún. Ramsari Egyezményt Magyarország 1979. ápr. 11-én ratifikálta, hatályba lépés aug. 11. 2001-ig 21 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit, a tatai Öreg-tó környékét) jelöltünk a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé.
- + -
A vizes élőhelyek világnapja
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1975-05-04] Pécsi Eszter építész, statikus születése (+1975. máj. 4.). Magyarország első mérnöknője születésnapján, 1920. március 8-án kapott építész oklevelet.
1957-ben elhagyta Magyarországot, Bécsben ő készítette a statikai terveit az első belvárosi többemeletes parkolóháznak, New Yorkban pedig az első vasbetonvázas felhőkarcolónak, a Hotel Americanának, valamint a Columbia Egyetem két toronyházának. 1965-ben „az év legjobb statikusa” lett az USÁ-ban.
(halál)
[Részletek...] |
[1974-02-12] Krk szigetén Magyarország, Jugoszlávia és Csehszlovákia aláírta az Adria-kőolajvezeték építés szerződést. 1980. március 28-án kezdett működni.
[Részletek...] |
[1973-01-10] Létrehozták Magyarország első nemzeti parkját, a Hortobágyi Nemzeti Parkot.
[Részletek...] |
[1972-07-22] Diószegi Vilmos néprajzkutató, orientalista halála (szül. 1923. máj. 2.). A magyarság honfoglalás előtti pogány hitvilágát, a magyar néphit történeti rétegeit kutatta. Ázsiában, Szibériában és Mongóliában tanulmányozta a samanizmust, saját gyűjtéseiből és az európai és ázsiai múzeumok, könyvtárak anyagaiból Budapesten létrehozta a világhírű Sámánhit-Archívumot. Foglalkozott a magyarországi nemzetiségiek néphitével is.
(halál)
[Részletek...] |
[1971-09-28] Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek (aki 1956. november 4-től a budapesti amerikai nagykövetségen élt) elhagyni kényszerült Magyarországot (a Magyar Népköztársaság és a Szentszék közötti, 1971. szeptember 9-én aláírt megállapodás alapján). 1973-ban le is mondatták.
[Részletek...] |
[1971-04-12] Jean Vanier nemzetközi zarándoklatára tizenkétezer értelmi fogyatékos személy, szüleik és barátaik jöttek el Lourdes-ba. Ezen a húsvéthétfőn született a Hit és Fény mozgalom, amely az értelmi fogyatékosokat segíti.
Magyarországon 1986-ban alakult meg.
[Részletek...] |
[1971-02-02] Egyezmény a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen mint vízimadarak élőhelyéről (Ramsar, Irán). Hatályba lépett 1975. dec. 21.
Az ún. Ramsari Egyezményt Magyarország 1979. ápr. 11-én ratifikálta, hatályba lépés aug. 11. 2001-ig 21 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit, a tatai Öreg-tó környékét) jelöltünk a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé.
- + -
A vizes élőhelyek világnapja
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1970-04-22] Az első Föld Napja Amerikában, Denis Hayes ötlete, 25 millió résztvevő.
- + -
A Föld napja
(Magyarországon 1990 óta.)
[Részletek...] |
[1968-07-01] Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló részleges atomsorompó-egyezmény aláírása Londonban, Moszkvában és Washingtonban.
Az ENSZ-közgyűlés 22. ülésszaka 1968. június 12-én hagyta jóvá.
Részleges, mert a földalatti atomkísérletekre csupán akkor terjedt ki, ha azok az országhatárokon túl terjedő sugárszennyeződést okozhattak.
2003-ig a szerződéshez 187 állam csatlakozott, köztük Magyarország 1969. május 27-én.
(aláírás, egyezmény)
[Részletek...] |
[1968-03-15] [idezet] Magyar forgatócsoport filmezett Közép-Ázsiában, a Balatonnál tízszer nagyobb Isszik-Kul tó partján. Kis József rendező naplójából két tanulságos részlet:
„Az üzbegisztáni Éhség-sztyeppet, a föld egyik legsivárabb, legnyomorúságosabb pusztaságát, amely nevét valóban joggal viselte, nemcsak felszántották és bevetették, hanem teljes egészében villamosították is. A távvezetékek sűrű hálója, a fehérlő gyapotmezők, a zöldellő legelők és kertek mindenütt bizonyították, hogy a sztyepp neve ma már - csak történelem. ...
S micsoda tájak! 5-7 ezer méteres hegyek, óriási homoksivatagok, csodálatos tavak, mint a Kaspi, az Aral, az Isszik-Kul vagy a kétezer-háromszáz méteres magasságban elterülő Iszkander-Kul. S olyan folyók, mint a rohanó vizű, s ugyanakkor szinte parttalanul széles Amu-Darja. A ritka természeti szépségek beláthatatlan sora.”
A naiv szocialista lelkesedés (amelynél csak a hazug kapitalista lelkesedés rosszabb) nem vette észre, hogy a nagy természetátalakítás, a pusztaság termővé tétele (amelyre a túlnépesedés miatt kényszerültek, de persze ezt sem fogták fel) több kárt csinál mint hasznot. A „rohanó vizű, s ugyanakkor szinte parttalanul széles Amu-Darja”, s hasonlóan a Szir-Darja folyók vizét szétöntözték a terjeszkedő gyapotföldekre, s a folyók már az Aral tó elérése előtt kiszáradtak.
Az 1966-ban még háromnegyed Magyarország méretű (66 ezer km2-es), 1090 km3 vizet tároló tóból 2000-re két darabban 24 ezer km2 és 175 km3 maradt, és háromszor sósabb lett. Fél magyarországnyi területen (a gyapotültetvényekre kiszórt rovarirtóktól) mérgezett sósivatag maradt, melynek porát a szél messze viszi és bizonyítottan genetikai károsodást okoz. Sok a torzszülött és óriási a gyermekhalandóság.
„A gyapot a mi aranyunk", így szólt a propagandadal. A nagy pénzt azonban ma is az uralkodók klikkje és a maffia fölözi le. A munkásembernek az egészségtelen munka marad és a szétrombolt gazdaság, kultúra és környezet.
[Részletek...] |
[1967-03-19] Országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztásokat tartottak Magyarországon. A szavazáson a jogosultak 98,8 százaléka vett részt, 99,7 százalékuk a Hazafias Népfront jelöltjeire voksolt.
[Részletek...] |
[1967-03-18] Baghy Gyula (Julio) eszperantó nyelven alkotó költő és író halála (szül. 1891. jan. 13.). A magyarországi eszperantó mozgalom egyik úttörője.
(halál)
[Részletek...] |
[1967-03-18] Baghy Gyula (Julio) eszperantó nyelven alkotó költő és író születése (+1967. márc. 18.). A magyarországi eszperantó mozgalom egyik úttörője.
(halál)
[Részletek...] |
[1966-07-03] Komáromy Pál operaénekes születése (+1966. júl. 3.). 1945 után a budapesti Operaház igazgatója. Neki köszönhető az Operaház háború utáni korai megnyitása. Még dörögtek Magyarországon a fegyverek, amikor a budapesti Operaház közönsége március 15-én Kodály Psalmus Hungaricusában és Erkel Bánk bánjának zenéjében gyönyörködhetett. 1959-től az Operaház örökös tagja volt.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1963-09-23] Giovannini Rudolf gyógyszerész halála (szül. 1891. márc. 22.). 1919-től a magyarországi gyógynövények kiváló kutatója, termesztője, gyűjtője és kereskedője volt. Külföldi megismertetésüket is szorgalmazta cikkeivel, könyveivel. Részt vett a gyógynövények szabványosításában, főmunkatársa, majd főszerkesztője volt a "Herba" című folyóiratnak.
(halál)
[Részletek...] |
[1962-05-15] dám Zsigmond pedagógus halála (szül. 1906. jún. 19.). A magyarországi gyermekvárosok egyik szervezoje. A II. világháború után a Pedagógus Szakszervezet megbízásából kezdett foglalkozni az elhagyott gyermekek ügyével. 1946-ban a Hajdúhadházán létesített otthonnal megteremtette az elso magyarországi gyermekvárost, amelynek vezetoje volt.
(Vajon hogyan gondolkodott a probléma megelozo enyhítésérol, a családtervezésrol?)
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1962-04-10] Kertész Mihály (Michael Curtiz) Oscar-díjas magyar születésű amerikai filmrendező halála (szül. 1888. dec. 24.). Magyarországon összesen 38 produkciót forgatott. 1927-től élt Hollywoodban, a szórakoztató közönségfilm minden műfajában jelentékenyet alkotott. Művei: Casablanca, Blood kapitány, Robin Hood, Szerelem és vérpad, Hét tenger ördöge.
(halál)
[Részletek...] |
[1961-10-22] Torinoban aláírták az Európai Szociális Chartát, amely 45 jogot biztosít, a munkához való jogtól kezdve a férfiakat és nőket megillető egyenlő elbánáshoz való jogon át a szociális juttatásokhoz, az egészségvédelemhez való jogig. 1991-ben Torinóban kiegészítő jegyzőkönyvet írtak alá a charta követelményeinek betartására vonatkozó ellenőrzésről. Magyarország 1991. december 13-án csatlakozott az Európai Szociális Chartához.
[Részletek...] |
[1961-09-11] A WWF (World Wide Fund For Nature, Természetvédelmi Világalap, eredeti nevén World Wildlife Fund) bejegyzése Zürichben. www.panda.org
Magyarországon 1986-ban indult az első WWF-program a ragadozó madarak, 1989-ben pedig az ártéri erdők és a füves puszták védelmére.
[Részletek...] |
[1959-12-01] Az Antarktisz-szerződést 12 ország írta alá Washingtonban - többek között az USA, Nagy-Britannia, a Szovjetunió és Franciaország. A kontinens semlegesítéséről szóló szerződés 1961. június 23-án lépett hatályba, és kimondta: az Antarktiszon tilos katonai támaszpontokat és erődítményeket létesíteni, hadgyakorlatokat folytatni, és bármilyen fegyverkísérletet végezni. Magyarország 1984-ben csatlakozott az egyezményhez.
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1959-11-20] [idezet] A Gyermek Jogairól szóló ENSZ Nyilatkozat.
1989: A gyermekek jogairól szóló ENSZ egyezmény (Magyarország 1990. március 19-én írta alá).
- + -
A gyermekek jogainak világnapja
(Magyarországon 1997-ben ünnepelték először.)
- + -
"A gyermeknek... különös védelemre és gondozásra van szüksége, megfelelő jogi védelemre, születése előtt" (is)... (Az Egyezmény idézete az 1959-es Nyilatkozatból. A jövő generációk iránt kötelezettségeink vannak.)
"Az Egyezményben részes államok... alkalmas intézkedéseket tesznek különösen arra, hogy... fejlesszék a szülői tanácsadást, valamint a családtervezési nevelést és szolgálatokat. (24. cikk 2/f)
A szülőket "cselekedeteikben mindenekelőtt a gyermek mindenek felett álló érdekének kell vezetnie."
- + -
Minden jövendő emberi lénynek joga,
hogy kívánt gyermekként foganjon meg
és számára kívánatosnak bizonyuló szülei legyenek!
(Kívánt gyermek, kívánt szülő elv)
- + -
Kb. 246 millió gyermek dolgozik a világon iskolába járás helyett, mert szülei nem tartják el, sőt sokszor a kiskorú gyermekek tartják el szüleiket.
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1957-09-10] [idezet] Az ENSZ Közgyűlése megvitatta a "magyar kérdést", és 14-én elfogadta az öttagú vizsgálóbizottság jelentését. Ez az 1956. októberi eseményeket népforradalomnak nevezte, és törvénytelennek nyilvánította a szovjet intervenciót. Magyarország ENSZ-tagságát felfüggesztették, s a Közgyűlés évente felvette napirendjére a "magyar kérdést". 1962 őszén a készülő általános magyar politikai amnesztia hírére levették a napirendről a magyar kérdést, a magyar ENSZ-delegáció visszakapta jogait.
(törvény)
[Részletek...] |
[1957-03-07] Megtartották Magyarországon az első lottóhúzást.
[Részletek...] |
[1957-02-13] Jászi Oszkár újságíró, politikus halála (szül. 1875. márc. 2.). A magyarországi radikalizmus vezető alakja és teoretikusa. Bemutatta a nemzetiségi kérdés és a társadalmi haladás összefüggéseit. Emigrációban halt meg, hamvait 1991. június 17-én temették magyar földbe.
(halál)
[Részletek...] |
[1957-01-09] [idezet] Az 1956-os forradalom leverése után az ENSZ Közgyűlésében megkezdődött a "magyar kérdés" vitája. A világszervezet által kiküldött vizsgálóbizottságot a Kádár-kormány nem engedte be az országba. A Közgyűlés 1957. szeptember 10-én rendkívüli ülésszakot tartott, amelyen az 1956 októberi eseményeket népforradalomnak nevezték és törvénytelennek nyilvánították a szovjet intervenciót. Magyarország ENSZ-tagságát felfüggesztették, a Közgyűlés 1962-ig évente felvette napirendjére a "magyar kérdést".
(törvény)
[Részletek...] |
[1956-12-03] Százötven diákot zártak ki a Lomonoszov Egyetemről, mert bírálni merészelték a magyarországi események hivatalos szovjet verzióját, ill. részt vettek az 1956. november 30.-i és december 1.-i diáktüntetésben. Formailag a diákok kizárását huliganizmusukkal indokolták.
Leningrádban is volt egy hasonló diákmegmozdulás, egy külön lapban, a Rózsaszín Bimbóban is kifejtették véleményüket. A diákok a Szovjetúnió több főiskoláján, így Kijev, Harkov, Szverdlovszk, Novoszibirszk valamint a közép-ázsiai köztársaságok egyetemein is mozgolódtak.
A Szovjetunióban lesújtottak a katonákra, akik Magyarországon a forradalom idején a magyar felkeléssel rokonszenveztek, vagy nem voltak hajlandók lőni, és a civilekre, diákokra, akik a magyar forradalmárok iránti együttérzésüket nem rejtették véka alá. A mordvin Autonóm Köztársaság területén Moszkvától mintegy 300 kilométerre keletre, a Dubrovlak helység melletti 3857-es számú lágert “magyar tábor”-nak nevezték, mivel kb. tizenötezer foglya mind a magyar eseményekkel kapcsolatosan került a büntetőtelepre, a KGB vallatója mindannyiunknak feltette a kérdést: Budapesten a barikád melyik oldalán állt volna?
Zsenja Milin kezdetleges elemi oktatásban részesült egy istenhátamögötti tanyán, aztán a hadseregben kitanították tankágyú-kezelőnek. Ezredét 1956 novemberében Budapestre irányították. A tankparancsnok egy célpontra mutat és tüzet vezényel. “Hadnagy elvtárs, itt valami tévedés van, ezek az emberek egy üzlet előtt állnak sort.” A tiszt megismétli a parancsot, mire Zsenja Milin a tisztre tesz nem éppen tiszteletteljes megjegyzést. A parancsmegtagadásért tíz évi szigorított büntetőtáborra ítélték. A táborban Zsenja Milin tettét soha sem bánta meg, újságot nem olvasott, csak a szülőfalujáról mesélt.
A parancsmegtagadó Alexander Katust, akit Kárpátaljáról soroztak be a Vörös Hadseregbe, társai végezték ki a hajdúszoboszlói MÁV-állomáson és a Szováti út mellé temették. Húsz év múlva kihantolták és az adminisztráció kuszasága következtében a köztemetőben a hősök parcellájában újratemették.
A Magyar Honvéd 1956. november 2-i számában a Honvédelmi Minisztérium közlésére hivatkozva írja, hogy egy szovjet zászlóalj Gyöngyös határában átadta fegyvereit a polgári lakosságnak, és a szovjet katonák bejelentették, hogy nem hajlandók a magyar nép ellen harcolni.
A Kommunizmus Fekete Könyvében a kínai Gulággal, a laokajjal kapcsolatban megemlítik a 612. oldalon, hogy egy Harry Wo nevű ember tizenkilenc évet töltött börtön-üzemben, mert bírálta a magyarországi szovjet beavatkozást.
(tüntetés)
[Részletek...] |
[1956-11-11] A CIA jelenlegi álláspontja szerint ön ne buzdítson cselekvésre” – utasította táviratában az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója egyik helyettesét, Frank Wisnert, aki Bécsből figyelte a magyar forradalom vérbefolytását.
Wisner évekig dolgozott óriási csapattal és pénzekkel, mégis sikertelenül a szovjet elleni felforgatáson és amikor 1956 számukra váratlanul megtörtént, az amerikai politika cserbenhagyta. Wisner mélységesen megrendült és depresszióba esett. A szigorú titokfegyelmet felrúgva egy bécsi vendéglőben hangosan kiabálva ecsetelte, hogyan hagyta cserben az USA a magyarokat, akiknek fellazításába pedig oly sok pénzt ölt. Hamarosan idegösszeroppanást kapott és a következő években is nemegyszer okozott botrányt vacsorákon, hivatalos rendezvényeken. 1962-ben elbocsátották a CIA-tól, 1965-ben főbelőtte magát.
„Magyarország a keserű pirula, amit le kell nyelnünk” – summázta a Nemzetbiztonsági Tanács nov. 8-i ülésén Eisenhower elnök. Amikor a Szabad Európa Rádió magyar adása az USA katonai beavatkozását sejtette, még vizsgálatot is rendelt el, hogy ne térjenek el a hivatalos, semleges amerikai állásponttól. A nov. 20-i jelentés megállapította, hogy a SZER „alkalomszerűen túllépte hatáskörét”.
A brit hírszerzés is Bécsbe küldött egy alakulatot, de a szuezi kalandban elmerülő londoni vezetés végül nem engedélyezte a bevetését.
[Részletek...] |
[1956-11-02] Az ENSZ Biztonsági Tanács New York-ban megvitatta a magyarországi helyzetet, a halogató amerikai magatartás miatt azonban határozati javaslat benyújtására nem került sor.
[Részletek...] |
[1956-11-01] Nagy Imre miniszterelnök bejelentette Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből és kihirdette az ország semlegességét. Ugyanakkor a szovjet csapatok ismételt felvonulása miatt az ENSZ főtitkárához küldött üzenetében kérte a világszervezetet, hogy tűzze napirendre a magyar kérdést.
[Részletek...] |
[1955-12-14] [sms] Magyarországot felvették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.
[Részletek...] |
[1955-12-14] Magyarországot felvették az Egyesült Nemzetek Szervezetébe.
[Részletek...] |
[1955-05-14] [idezet] Aláírták a Varsói Szerződést a barátságról, együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia és a Szovjetunió. Közvetlen előzménye az volt, hogy az NSZK belépett a NATO-ba. Ezután a szovjet csapatok "segítséget nyújtva" a "nyugati agresszorok" ellen, tovább állomásoztak a kelet-európai országokban.
[Részletek...] |
[1952-12-31] Magyarország (a Franco vezette Spanyolország felvétele elleni tiltakozásul) kilépett az UNESCO-ból.
(tilt)
[Részletek...] |
[1952-12-16] Nyíregyházán felavatták Magyarország első vidéki rádióstúdióját, amelynek adását az 1952. május 1-jétől sugárzó nyíregyházi rádióadó közvetíti a körzetben és a szomszédos országok magyarlakta területeire.
(felavat)
[Részletek...] |
[1952-09-24] Bezárták Brennbergbánya (Égő hegy) szénbányáját kétszáz év után. 1753-ban egy pásztortűz kapcsán gyulladt meg a kő, így fedezték föl a felszínen bányászható szenet. Ez volt Magyarország első szénbányája, 1825-ben itt alkalmaztak először gőzgépet. Temetőt 1873-ban létesítettek a kolerajárvány százhúsz áldozatának. Temploma 1930-ban épült, alsó szintjén bányászsörözővel.
(járvány)
[Részletek...] |
[1950-11-16] [idezet] A Béke Világtanács megalakulása (nov. 16-22) Varsóban (Londonban lett volna, de az angol kormány sok küldöttnek nem adott vízumot).
A hidegháború (1949 ápr. a NATO létrejötte) veszélyt hozott a békemozgalomra.
Mivel a Szovjetunió több éves lemaradásban volt a nukleáris fegyverkezésben (első kísérleti robbantás 1949, 2. és 3. 1951-ben), a szocialista tábor diktatórikusan megszervezte "békemozgalmát": 1949-ben Párizsban 600 millió tagról beszéltek (pl. Észak-Koreából 31 millió tag, több mint a teljes népesség).
A Varsóban megalakult Béke Világtanács (WPC, World Peace Council), támogatva a szovjet külpolitikát és fegyverkezést - és a civil szervezetekhez képest mérhetetlen állami forrásokkal rendelkezve (mely ingatlanokat és anyagi előnyt sok tagszervezete a rendszerváltások után is meg tudott tartani) - lejáratta a békemozgalom kifejezést.
Magyarországon a békepapi mozgalom is fokozta a szavak ellenkezőjére fordítását.
(háború)
[Részletek...] |
[1950-10-29] Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete november 7-ét Magyarországon állami ünneppé nyilvánította. Ez a rendelkezés 1989-ig maradt érvényben.
(törvény)
[Részletek...] |
[1949-10-11] A 4274/1949. számú minisztertanácsi rendelet biztosította a német nemzetiségű lakosságnak az állampolgári jogokat, megszüntette a lakóhely megválasztására és a munkavállalásra vonatkozó korlátozásokat.
(A magyar kormány 1945. december 22-én rendelte el a magyarországi németek kitelepítését.)
[Részletek...] |
[1949-09-01] Megszűnt a kenyérjegy Magyarországon, szabaddá vált a kenyér kereskedelme.
(Amartya Sen Nobel-díjas indiai származású angol közgazdász kiemeli (A fejlődés mint szabadság, 86-89. old.), hogy a szociális igazságosság sokkal jelentősebb az egészséges, hosszú élet szempontjából, mint a GDP növekedés. A jegyrendszer is eszköze annak, hogy a háborús időkben az életben maradás eszközei, pl. az egészségügyi ellátás és a szűkös élelmiszerkészletek sokkal egyenlőbben oszlanak meg a társadalomban. Így paradox módon, noha kevesebb volt az egy főre jutó élelem, a súlyos alultápláltság szinte megszűnt Angliában a két világháború alatt. Annak a 24 évnek, amennyivel az átlagéletkor Angliában a XX. század első 6 évtizede alatt emelkedett, több mint fele a két világháború évtizedeiben történt (az emelkedés évtizedenként: 4.0, 6.5, 2.4, 1.4, 6.8, 2.8). A társadalombiztosítási rendszert is a háborús években vezették be Angliában, amikor a társadalom ezt jobban elfogadta.)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1949-02-08] Mindszenty József bíboros prímást koholt vádak alapján a demokratikus rend elleni szervezkedés vezetéséért, hűtlenségért és valutaüzérkedésért életfogytiglani fegyházra ítélték.
Az 1956-os forradalom szabadította ki, majd november 4-től a budapesti amerikai nagykövetségen élt. 1971-ben elhagyta Magyarországot.
[Részletek...] |
[1948-10-05] Megalakult a Természet és Természeti erőforrások védelmének uniója (International Union for Conservation of Nature and Natural Resources, IUCN).
Magyarország 1974-től tagja.
[Részletek...] |
[1948-10-05] [sms] Megalakult a Természet és Természeti erőforrások védelmének uniója. Magyarország 1974-ben lép be.
[Részletek...] |
[1948-08-18] Belgrádban Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, a Szovjetunió és Ukrajna képviselői aláírták az új Duna-egyezményt, amely a parti államok képviselőiből álló egységes Duna Bizottságot létesített. Ausztria 1960 óta tagja a szervezetnek, amelynek székhelye 1953 óta Budapest. 1998-ban csatlakozott Németország, Horvátország és a Moldovai Köztársaság.
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1948-02-18] Magyarország és a Szovjetúnió együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést írt alá.
[Részletek...] |
[1948-01-09] Magyarországról 185 ezer német nemzetiségű magyar állampolgárt telepítettek ki Németország szovjet megszállási övezetébe. A potsdami konferencia határozata alapján sokfelé diszkriminációs intézkedéseket léptettek életbe a külföldön élő jelentősebb német kisebbség ellen.
(konferencia)
[Részletek...] |
[1947-07-17] Raoul Wallenberg (szül. 1912. aug. 4.) halála a hivatalos szovjet verzió szerint egy moszkvai börtönben. Svéd építész, diplomata, 1944 júliusában a svéd követség titkáraként Budapesten több mint tízezer magyar zsidót mentett meg. 1945. január 17-én nyomtalanul eltűnt Magyarországról. A szovjet hatóságok kémkedéssel vádolták és bebörtönözték.
(halál)
[Részletek...] |
[1947-07-10] A Szovjetunió és a kommunista párt nyomására a Minisztertanács a kisgazdapárti miniszterek ellenében úgy döntött, hogy Magyarország más kelet-európai országokhoz hasonlóan távol marad a Marshall-tervet (a háború utáni európai újjáépítés bő 10 milliárd dolláros amerikai segélyét) elindító, július 12-én kezdődő párizsi értekezlettől.
(háború)
[Részletek...] |
[1946-12-11] Az ENSZ létrehozta Gyermeksegély Alapját, az UNICEF-et a gyermeki jogok védelmére és a világ leginkább rászoruló gyerekeinek a megsegítésére. Elsősorban a háború sújtotta országok gyermekeinek juttat élelmiszert, gyógyszert és ruházati cikkeket, munkájában mintegy százhatvan ország vesz részt. Béke Nobel-díjat kapott 1965-ben.
(Az UNICEF képeslapok magyarországi terjesztésének kiszélesítésében a nyolcvanas évek első felében jelentős szerepet játszottak a Bokor közösségei.)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1946-11-04] Az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete megkezdte működését. Alapokmányát 1945. november 16-án fogadta el 20 ország képviselője. Magyarország 1948-ban csatlakozott. Napjainkban több mint 150 tagországa van.
[Részletek...] |
[1946-08-29] Magyarországon törvényben szabályozták a nők szabad bejutását az egyetemekre.
(törvény)
[Részletek...] |
[1946-08-01] A forint kibocsátása Magyarországon vetett véget a világtörténelem legnagyobb inflációjának.
(Vannak országok, ahol a pénzeken tájak, állatok, növények, művészek láthatók. Korábban a magyar bankókon is volt szoptató anya, fogatot hajtó csikós, költő, zeneszerző. A mai magyar papírpénzeken csakis hatalmasok arcképei, ráadásul mind férfiak. Persze a hatalmasok pár év alatt általában eltűnnek a forgalomból, erre utal a magyar bankók sorsa is a hamarosan bekövetkező euró-korszakban.)
[Részletek...] |
[1946-07-18] Rajk László kommunista belügyminiszter kezdeményezésére mintegy 1800 magyarországi egyesületet (központi és helyi szervezetet) oszlattak fel, ezek közül mintegy 1500 volt katolikus valláserkölcsi alapú. A szervezetek vagyonát átadták a kommunista-szociáldemokrata szervezeteknek, a vezetők közül az ismertebbeket letartóztatták, internálták vagy emigrációba kényszerítették.
[Részletek...] |
[1946-05-14] A magyar parlament becikkelyezte a csehszlovák-magyar lakosságcserérol szóló egyezményt, amelyet február 27-én írtak alá. Az egyezmény értelmében annyi felvidéki magyart telepíthettek ki – akarata ellenére is – Csehszlovákiából, ahány magyarországi szlovák önkéntesen el akarta hagyni a trianoni országterületet.
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1946-04-07] Megalakult az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organisation, WHO). Magyarország 1963-ban kapcsolódott be munkájába. www.nepjoleti.gov.hu
- + -
Az egészség világnapja
[Részletek...] |
[1946-04-06] Moszkvában aláírták a szovjet-magyar jóvátételi egyezményt. Magyarországnak 300 millió dollár értékben kellett jóvátételt fizetnie a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1945-12-27] A Világbank (Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) létrejötte az ENSZ szakosított pénzügyi szervezeteiként. Az ENSZ 1944-ben Bretton Woodsban megtartott pénzügyi konferenciája döntött így, ahol 44 ország tanácskozott a háború utáni gazdasági és pénzügyi együttműködésről. Magyarország 1982 óta tagja mindkét szervezetnek.
(háború)
[Részletek...] |
[1945-11-16] Aláírta az UNESCO, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete alapokmányát 20 ország képviselője. A szervezet 1946. november 4-én kezdte meg működését. Magyarország 1948-ban csatlakozott. Napjainkban több mint 150 tagországa van.
[Részletek...] |
[1945-11-13] A Népbíróság háborús bűnösként halálra ítélte Bárdossy László volt magyar miniszterelnököt, akinek ideje alatt 1941-ben Magyarország belépett a II. világháborúba.
(háború)
[Részletek...] |
[1945-10-24] letbe lépett az ENSZ alapokmánya (jún. 26-án írták alá). www.un.org
A béke biztosítására hozták létre. Magyarország 1955 óta tagja.
- + -
Az ENSZ napja a leszerelésért
[Részletek...] |
[1945-06-15] Budapesten aláírták a jóvátételi egyezményt, amely szerint hat év alatt kb. 200 millió dollár értékű árut kellett Magyarországnak szállítania a Szovjetuniónak háborús jóvátételként.
(egyezmény, háború)
[Részletek...] |
[1945-04-04] A német megszállást és nyilas uralmat szovjet megszállás váltotta fel.
1946-os összegzés szerint a háborús károk összege 22 milliárd pengő, Magyarország 1938. évi nemzeti jövedelmének ötszöröse volt. A nemzeti vagyon mintegy 40 százaléka semmisült meg. 1950-89 között április 4-e nemzeti ünnep volt.
(háború)
[Részletek...] |
[1945-02-04] Magyarországon végrehajtották az első népbírósági ítéletet: Budapesten kivégezték Rotyis Péter törzsőrmestert, akit társával, Szívós Sándorral együtt 124 munkaszolgálatos legyilkolásáért ítéltek halálra február 3-án.
[Részletek...] |
[1944-10-11] A II. világháborúban a Faragho Gábor vezérezredes vezette magyar delegáció és a szovjet fél Moszkvában aláírta az előzetes fegyverszüneti megállapodást.
(A világháborúból való kiugrás nem sikerült, mert a maradék magyar haderő is elveszett a Don kanyarban, így Magyarországot könnyen megszállták a németek.)
(háború)
[Részletek...] |
[1944-03-19] Hajnali négy órakor megszállták Magyarországot a hitleri csapatok.
[Részletek...] |
[1944-03-18] Horthy Miklós kormányzót a németországi Klessheimben fogadta Adolf Hitler német kancellár és bejelentette, hogy Németország megszállja Magyarországot. A nyugati határon felsorakozott német csapatok az éjszakai órákban átlépték a határt.
[Részletek...] |
[1943-08-23] A Püski Sándor vezette Magyar Élet könyvbarátainak társasága és a Soli Deo Gloria Szövetség történelmi jelentőségű, egy hetes ifjúsági találkozót rendezett Balatonszárszón. A mintegy 600 résztvevő előtt többek között Németh László, Féja Géza, Kodolányi János, Erdei Ferenc, Veres Péter író, Karácsony Sándor, László Gyula és Szent-Györgyi Albert profeszszor, Nagy Ferenc és Kovács Béla kisgazdapárti politikus tartottak előadást. A találkozón megvitatták Magyarország bel- és külpolitikai helyzetét, és vázolták a háború utáni fejlődés lehetőségeit.
(háború)
[Részletek...] |
[1943-06-10] Bíró László József bejelentette első golyóstoll-szabadalmát a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, Töltőtoll néven.
A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig nagyjából mindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe, ahol kitalált egy folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett erre Magyarországon, a gyártási kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára ott kapott szabadalmat 1943. jun. 10-én. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985. okt. 25-én. Választott hazájában az ő születésnapja, (1899.) szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja.
[Részletek...] |
[1943-02-25] George Harrison angol beat-zenész halála (szül. 1943. febr. 25.). 1958-tól játszott a később Beatles néven klasszikussá vált zenekarban. John Lennon mellett ő is szívére vette az emberiség sorsát és azokon a maga eszközeivel próbált segíteni. Az egyik legszebb példája volt ennek az általa szervezett, filmen és tripla lemezen megjelent Bangladesh-koncert.
(A több mint 120 milliós Bangladesh kb. nyolcszáz százalékosan túlterheli területének eltartóképességét, így az ökológiai pusztulás egyre gyorsul. Hiába fogyasztanak keveset, mivel népsűrűsége már most sokszorosa Magyarországénak és a nők elnyomottsága miatt magas a népszaporulata, az évtizedek óta tartó katasztrófa csak erősödik.)
(katasztrófa, megjelent, születés)
[Részletek...] |
[1943-02-25] George Harrison angol énekes, zeneszerző, szólógitáros születése (+2001. nov. 30.). 1958-tól játszott a később Beatles néven felülmúlhatatlanná vált zenekarban, ő volt a legfiatalabb "gombafejű". Sikerdalai közé tartozik az 1968-as While My Guitar Gentle Sweeps, a Something, a Here Comes The Sun. Az 1970-es szétválást követően szólókarriert kezdett.
Ő szervezte meg a bangladesi menekültek megsegélyezésére irányuló koncertet, amelyen Bob Dylan, Eric Clapton, Leon Russel, Billy Preston és Ringo Starr is fellépett.
(Banglades másfél magyarországnyi területén lassan másfélszáz millió ember él, ökológiai lábnyomuk a nagy szegénység ellenére is 800 %-os, azaz életterük eltartóképességét nyolcszorosan túlterhelik, ráadásul a szaporodás még mindig nagyon gyors.
Az 1970-es évek elejéig Banglades ivóvizét folyók és tavak szolgáltatták. Az egyre szennyezettebb víz okozta betegségek miatt nemzetközi segélyszervezetek kútfúrási programot indítottak. Nem tudták, hogy a Gangesz víztartó rétegeiben természetes módon sok arzén található, és nem vizsgálták meg az üledéket. Minthogy a krónikus arzénmérgezés hatásai akár 15 évig is rejtve maradhatnak, a járványt nem ismerték fel, csak 1995-ben, amikor már a lakosság fele arzénmérgezéstől szenvedett. A WHO előrejelzése szerint néhány éven belül Dél-Bangladesben a halálozások egytizede az arzén okozta rák következménye lesz. Nincs megoldás, mert ennyi embernek egyszerűen nincs elég víz máshogy.)
(járvány, születés)
[Részletek...] |
[1943-02-07] A II. világháborúban Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós a demokratikus ellenzék nevében Isztambulban titkos tárgyalásokat folytatott az angol kormány megbízottaival Magyarország átállásának lehetőségeiről és feltételeiről.
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1942-09-05] Magyarország egész területén érvénybe lépett a légvédelmi készültség.
[Részletek...] |
[1941-06-27] [idezet] Bárdossy László miniszterelnök a képviselőházban a június 26-i (sokak által provokációnak tekintett) kassai bombázásra hivatkozva bejelentette, hogy Magyarország "hadban állónak tekinti magát a Szovjetunióval szemben". Már ezt megelőzően, hajnalban a magyar légierő szovjet városokat és katonai célpontokat támadott. A magyar csapatok június 28-án átlépték a szovjet határt. Így Magyarország "belelépett a ..." II. világháborúba.
(háború)
[Részletek...] |
[1941-06-26] Máig ismeretlen felségjelzésű gépek bombázták Kassát, Munkácsot és Rahót. Ezután Horthy és Bárdossy László, magyar miniszterelnök engedett a magyar katonai körök és a német hadvezetés egyre nagyobb nyomásának és Magyarország bekapcsolódott a második világháborúba, hadat üzent a Szovjetuniónak.
(háború)
[Részletek...] |
[1941-03-13] Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író születése (+2001. febr. 20.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu
(megalapít, születés)
[Részletek...] |
[1941-03-13] Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író halála (szül. 1941. márc. 13.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
2004-ben korábbi szerzőtársai kiadták A növekedés határai - 30 év múltán c. átdolgozást (magyarul is megjelent 2005 Föld Napjára, Dennis Meadows mutatta be az MTA díszülésén).
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu
(megalapít, megjelent, születés)
[Részletek...] |
[1940-11-20] Magyarország csatlakozott a német-olasz-japán háromhatalmi egyezményhez.
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1939-12-13] [idezet] Betiltották Németország után Magyarországon is a katonáskodást megtagadó Jehova Tanúi Egyházat, akiket "a társadalomra veszélyes bibliamagyarázó vörös ügynököknek" tekintettek. A két országban hatezer Tanút tartóztattak le, kétezren koncentrációs táborokban haltak meg.
1950-től viszont "imperialista ügynökökként" üldözték őket. Egy 1951-es bírósági ítélet 10 év börtönt szabott ki azzal az indoklással, hogy "egy évtized múlva már az emberek ideológiailag képzettebbek lesznek és nem tudják majd őket befolyásolni a Bibliával".
(tilt)
[Részletek...] |
[1939-09-01] Magyarországon előzetes sajtócenzúra lépett érvénybe.
[Részletek...] |
[1938-06-25] Megnyitotta Horthy Miklós kormányzó a Szent István-évet. Ebben az időszakban a Bethlen István vezette konzervatív-liberális, az ország függetlenségét elsősorban Németországtól féltő erők jelszava az alkotmány és a magyar szuverenitás védelme volt. Ezt a Szent István-tradícióval kívánták megszilárdítani, amelyben a katolikus egyház teljes támogatását élvezték. Ennek keretén belül került sor erre az ünnepségre, ahol felvonult az egész hivatalos Magyarország. Szent István emlékét törvénycikkben is megörökítették.
(törvény)
[Részletek...] |
[1938-05-28] Két szép napom volt: két ún. csángó asszony volt itt Moldvából… A két asszony (analfabéták) dalokat énekelt, meséket mondott, különleges kiejtésével és régies viseletével elbájoló volt.” (Bartók Béla)
A két csángómagyar házaspárt Domokos Pál Péter az Eucharisztikus Világkongresszus alkalmával utaztatta Magyarországra. A két asszony egyike Benedek Péterné Kósa Magdó volt (főorvos fiáról ld. júl. 12.).
[Részletek...] |
[1938-04-25] Bíró László József bejelentette első golyóstoll-szabadalmát a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak, Töltőtoll néven.
A későbbi feltaláló az orvosi egyetemen kezdett, majd foglalkozott grafológiától kezdve a festészeten át az autóversenyzésig nagyjából mindennel. 1932-től több folyóiratnak és lapnak volt munkatársa, így került a nyomdák közelébe, ahol kitalált egy folyamatosan író tollat egy tintával töltött hengerből és egy golyóból. 1938-ban két szabadalmat is bejegyeztetett erre Magyarországon, a gyártási kísérleteket azonban már külföldön végezte. Párizson keresztül Argentínába vezetett az útja, és használható, ma is ismert golyóstollára ott kapott szabadalmat 1943. jun. 10-én. A sok más találmánnyal is rendelkező Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985. okt. 25-én. Választott hazájában az ő születésnapja, (1899.) szeptember 29. az Argentin Feltalálók Napja.
[Részletek...] |
[1937-12-21] Frank Billings Kellogg születése (+1937. dec. 21.). 1929-ben Béke Nobel-díjat kapott a Briand-Kellogg-paktum összehozásáért, amit 1928. aug. 27-én 15 ország írt alá Párizsban, s amely kimondta: "A nemzetek közti ellentéteket csakis békés eszközökkel szabad rendezni". Összesen 63 ország - köztük Magyarország is - csatlakozott. A szerződés a megszegése esetére nem tartalmazott szankciókat.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1937-10-28] [idezet] Szent-Györgyi Albert biokémikus élettani Nobel-díjat kap "a biológiai égési folyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában".
A legelső és máig egyetlen olyan magyar kutató, aki Magyarországon dolgozva, hazai eredményeiért kapta a megtisztelő elismerést.
- + -
"Több évszázados hagyomány bennünket, magyarokat, arra tanított, hogy ha hadba hívnak, semmi se kérdezzünk. Ilyesformán cselekedtem én is, de a háború első három éve alatt égető vágy kerített lassan hatalmába, hogy a tudományhoz visszatérjek. Ugyanakkor mindinkább undorított a katonai szolgálat erkölcsi gyalázata is... Ezért egyik nap kinn a csatamezőn fogtam a puskámat és átlőttem a karcsontomat... Így visszakerültem a fővárosba, ahol doktorátust szereztem..."
(Szent-Györgyi Albert: Válogatott tanulmányok, Gondolat, 1983.).
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1937-10-07] Magyarországon rendezték a balneológiai (fürdőügyi) világkongresszust, amelyen megalakult a Gyógyfürdők, Klimatikus és Tengeri Üdülők Nemzetközi Szövetsége (FITEC). A szervezet központjául Budapestet választották. Fővárosunk ekkor nyerte el hivatalosan is a fürdővárosi rangot. Ma Nemzetközi Gyógyfürdő- és Éghajlatügyi Szövetség néven működik a szervezet.
[Részletek...] |
[1937-04-11] Bíróné Kaiser Gizella gyorsírás tanár, szerkesztő halála (szül. 1875. nov. 29.). Magyarországon ő szerezte meg az első gyorsírástanári oklevelet 1893-ban, ő szervezte meg az első gyors- és gépírási szakiskolát. A gépírás tanításakor a tízujjas módszert alkalmazta, és ő honosította meg a "vakon írást".
(halál)
[Részletek...] |
[1937-02-13] Lispén feltört a földgáz is, miután 4 nappal korábban először találtak kőolajat Magyarországon, a Zala megyei Budafapusztán.
A magyar állam az olajkutatás monopóliumát 1935-ben öt évre a Dunántúl egész területére az European Gas and Electric Company (Eurogasco) amerikai társaságnak adta el.
[Részletek...] |
[1933-08-16] Véget ért az 1933. augusztus 2-16. között Gödöllőn megrendezett IV. Jamboree, a cserkészmozgalom világtalálkozója, amelyen 47 országból 15 ezer cserkész, velük 20 ezer magyar társuk vett részt.
(Az Angliából indult cserkészmozgalom a XX. század elején terjedt el világszerte. Magyarországon 1912 körül bontakozott ki.)
[Részletek...] |
[1933-01-14] Rockenbauer Pál újságíró, filmes, hegymászó, világjáró születése (+1987. nov. 26., önként, Katalinpusztán). Levante vizén címmel ő rendezte az első magyar expedíciós filmsorozatot. A Televízió volt a munkahelye egész életében, első magyarként bejárta mind a hat kontinenst, forgatott Hawaii, a Pamír és a Kilimandzsáró csúcsain, s az Antarktiszon. 1979-ben Másfélmillió lépés Magyarországon címmel országismertető sorozatot készített, hét évvel később Még egymillió lépés címmel újra végigjárta az országos kék túrát. Eközben halt meg, miután megmutatta kollégáinak Zengővárkony mellett a helyet, ahová eltemetését kérte.
(születés)
[Részletek...] |
[1933-01-14] Rockenbauer Pál újságíró, filmszerkesztő halála (szül. 1933. jan. 14.). Levante vizén címmel ő rendezte az első expedíciós filmsorozatot. Egymillió lépés Magyarországon címmel országismertető sorozatot készített.
(születés)
[Részletek...] |
[1932-07-13] Gáyer Gyula botanikus, jogász születése (+1932. júl. 13.). Főként növényrendszertannal foglalkozott. Többek között megírta a sisakvirágok monográfiáját, feldolgozta Pozsony, majd egész Magyarország szedreit. 17 növényfajt neveztek el róla. Nevét őrzi Szombathelyen egy park és egy emlékplakett, amelyet évente adnak át Vas megye természet- és környezetvédelmében nyújtott kiemelkedő teljesítményért.
(halál)
[Részletek...] |
[1932-04-27] A bükki Subalyuk barlangban a Kadic Ottokár geológus által vezetett ásatáson feltárták az ősember első csontmaradványát Magyarországon.
[Részletek...] |
[1929-10-23] Heim Pál gyermekorvos, egyetemi tanár születése (+1929. okt. 23.). A csecsemőgyógyászat egyik magyarországi megalapítója, behatóan foglalkozott a csecsemők táplálkozási ártalmaival, a koraszülöttek ápolásának kérdéseivel. Nagy jelentőségű a gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége.
(A legnagyobb jelentőségű gyermekvédelmi lépés lenne, ha a gyermeknemzéshez előbb képzést kellene elvégezni és szülői alkalmassági vizsgát tenni.)
(halál, megalapít)
[Részletek...] |
[1928-08-27] [idezet] A nemzetek közti ellentéteket csakis békés eszközökkel szabad rendezni" mondta ki a Briand-Kellogg-paktum, amit 15 ország ír alá Párizsban.
Összesen 63 ország - köztük Magyarország is - csatlakozott.
A szerződés a megszegése esetére nem tartalmazott szankciókat.
[Részletek...] |
[1928-08-27] Frank Billings Kellogg születése (+1937. dec. 21.). 1929-ben Béke Nobel-díjat kapott a Briand-Kellogg-paktum összehozásáért, amit 1928. aug. 27-én 15 ország írt alá Párizsban, s amely kimondta: "A nemzetek közti ellentéteket csakis békés eszközökkel szabad rendezni". Összesen 63 ország - köztük Magyarország is - csatlakozott. A szerződés a megszegése esetére nem tartalmazott szankciókat.
(Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1927-09-05] Az Országos Magyar Biológiai Kutatóintézet megnyitása Tihanyban, X. Nemzetközi Zoológiai Kongresszus.
Az első kizárólag tudományos célokat szolgáló magyarországi intézet. 1982 óta Balatoni Limnológiai Kutatóintézet néven elsődleges feladata a Balaton vízminőségének és élővilágának védelmével összefüggő magyar biológiai kutatások összehangolása.
[Részletek...] |
[1927-01-01] Magyarországon a korona helyébe új fizetési eszköz, a pengő lépett az I. világháború utáni inflációt lezáró 1925:XXXV. tc. szerint.
(Élt két évtizedet, aztán a világtörténelem legnagyobb inflációjával múlt ki a pengő ...)
(háború)
[Részletek...] |
[1926-04-16] György Lajos orvos, az orvostudományok doktora (1975), környezetvédő születése. Az ELTE Természetvédelmi Klubjának vezetője, s 1983-tól a Klub által kiadott Gaia Sajtószemle szerkesztője. Ökofilozófiával, általános rendszerelmélettel és környezetvédelemmel foglalkozik. Főbb művei: A jót választanod kell (1996), Vissza a kozmikus rendhez (2000).
György Lajos, akit a zöld mozgalmakban Piros néven ismernek, "a magyarországi környezetvédelem nagy öregje, aki bátor, de meggondolt kiállásával, másrészt a környezetvédelem, mint életszemlélet fáradhatatlan propagálásával és megélésével példakép ma is." (Sólyom László köztársasági elnök köszöntötte így 80. születésnapján.)
(születés)
[Részletek...] |
[1923-12-28] Alexandre Gustave Eiffel francia mérnök születése (+1923. dec. 28.). A vasszerkezetek tervezésének és építésének világhírű úttörője. Franciaországban acélhidak és viaduktok sorát építette meg. Fő műve az 1889. évi párizsi világkiállításra elkészített fémszerkezetű torony a Mars-mezőn (320 méter magas, az íves pillérek külső távolsága 125 méter), amely ezredévek után először múlta felül magasságban a piramisokat.
Ő volt a modern aerodinamika egyik kidolgozója, és a repülés úttörői között is számon tartják. Magyarországon az Eiffel-cég részt vett a Margit-híd és a szegedi közúti híd építésében, illetve a Nyugati pályaudvar tervezésében.
(halál)
[Részletek...] |
[1923-11-15] Giesswein Sándor katolikus pap, keresztényszocialista politikus, akadémikus halála (szül. 1856. febr. 4.). 1878-ban szentelték pappá, 1909-ben lett pápai prelátus. A keresztényszocialista mozgalom egyik megalapítója volt Magyarországon. 1904-től a Keresztényszociális Egyesületek Szövetségének elnöke, 1905-től pedig mint néppárti képviselő a társadalmi igazságosság mellett szólalt fel beszédeiben, sürgette a nemzetiségi jogok megadását, a sztrájkjogot, a nyomor felszámolását. Prohászka Ottokár szellemi elődjének tartják.
(halál, megalapít, sztrájk)
[Részletek...] |
[1923-06-10] Titokzatos körülmények között a tengerbe fulladt a Kanári szigeteken Robert Maxwell cseh származású brit sajtómágnás (szül. 1923. jún. 10.). Birodalmához tartozott a Daily Mirror és a New York-i Daily News. Az elsők között fektetett be tőkét Magyarországon napilapokba.
Csak halála után derült ki, hogy a nehézségekkel küzdő Maxwell elsikkasztotta alkalmazottainak nyugdíjalapját is.
(születés)
[Részletek...] |
[1923-05-02] Diószegi Vilmos néprajzkutató, orientalista halála (szül. 1923. máj. 2.). A magyarság honfoglalás előtti pogány hitvilágát, a magyar néphit történeti rétegeit kutatta. Ázsiában, Szibériában és Mongóliában tanulmányozta a samanizmust, saját gyűjtéseiből és az európai és ázsiai múzeumok, könyvtárak anyagaiból Budapesten létrehozta a világhírű Sámánhit-Archívumot. Foglalkozott a magyarországi nemzetiségiek néphitével is.
(születés)
[Részletek...] |
[1923-03-07] A trianoni békediktátum értelmében 1921-ben elcsatolt nyugat-magyarországi községekből tízben szavazást rendeztek, s ezen a lakosság az Ausztriához való csatlakozás helyett a Magyarországhoz való visszacsatolás mellett döntött.
[Részletek...] |
[1921-07-23] Az erdélyi származású gróf Bethlen István miniszterelnöki rendelettel zárta le Magyarország új, trianoni határát a főleg Erdélyből és Felvidékről érkező menekültáradat előtt.
Eddigre már kb. négyszázezer ún. repatriáló érkezett, akiknek szállást, munkahelyet, egészségügyi ellátást, oktatást a háború utáni társadalom még évekig képtelen volt megoldani. A vasútállomásokon vagonokban laktak tízezrek hosszú évekig.
Aki ott maradt, automatikusan egy másik állam polgára lett és közszolgálatban csak akkor maradhatott, ha fölesküdött az új hatalomra. Aki átjött, azt itt se pártolták (a nemzeti érdek egy a vitás területi kérdéseket kedvezőbben megítélő időre várva nem pártolni a beözönlést – mondta a bethleni menekültpolitika), ott se becsülték („Aki fél, aki gyáva, aki nem bízik, aki nem hisz, aki gyenge … az menjen” – Kós Károly: Kiáltó szó).
(háború)
[Részletek...] |
[1920-06-04] Aláírásra került az I. világháborúban győztes nagyhatalmak békediktátuma Versailles-ban, a Kis-Trianoni kastélyban, melynek következtében Magyarország területe 293 ezer négyzetkilométerrol 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent; mintegy 3 millió magyar került az új határokon túlra.
(aláírás, háború)
[Részletek...] |
[1919-09-21] Paszlavszky József zoológus, pedagógus, akadémikus születése (+1919. szept. 21.). 1877-től a Természettudományi Társulás másodtitkára és közlönyének szerkesztője, 1897-től a társulat első titkára. Elemezte az animális és a humán pszichológia kapcsolatát. A Fauna Regni Hungariae (Magyarország állatvilága katalógus) szerkesztője.
(halál)
[Részletek...] |
[1918-11-23] Választójog Magyarországon férfiaknak betöltött 21. évtől, írni-olvasni tudó nőknek 24. évtől (1918. évi I. néptörvény).
(törvény)
[Részletek...] |
[1918-10-31] Az "őszirózsás forradalom" idején a lakásába behatoló, a vesztes és az egy ősznyi háborút ígérő népbutítással szemben ötévnyi szenvedést hozó frontról elkeseredetten hazatérő katonák családja szemeláttára agyonlőtték gróf Tisza István jogász és közgazdász politikust (szül. 1861. ápr. 22.), aki - akkori miniszterelnökként – Magyarországot beléptette az I. világháborúba.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1918-10-31] Tisza István gróf politikus születése (+1918. okt. 31.). 1903-1905 közt, majd 1913. június 10-től 1917. június 15-ig volt miniszterelnök. Bár sokáig ellenezte a Szerbia elleni hadüzenetet, végül az ő vezetésével került Magyarország az I. világháborúba. Az "őszirózsás forradalom" idején a harcterekről hazatérő elkeseredett katonák az otthonába betörve, családjának szeme láttára kivégezték.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1916-04-30] Először alkalmaztak nyári időszámítást Magyarországon.
[Részletek...] |
[1915-04-24] [idezet] Letartóztatták és kivégezték a konstantinápolyi örmény elitet. Ezzel kezdetét vette a rövid, de a törökországi kétmilliós örmény kisebbség nagy részét kiirtó genocídium, a Metz Yeghern (Nagy Rossz). A szíriai sivatagba deportálás során hónapok alatt másfél millió örmény férfit, nőt, gyermeket, öreget öltek meg. A tömegmészárlást az Egység és Haladás pártja, az Ifjú Törökök politikai irányzata vitte végbe, nacionalista és iszlám uszítással, és természetesen gazdasági motiválással (a meggyilkolt többszázezer család vagyonának elrablása).
Az 'emberiség elleni bűn' fogalmát ennek hatására vezették be az I. világháború után a nemzetközi jogba.
Törökország hivatalosan mindmáig nem ismerte el a népirtást.
"Ki emlékszik manapság az örmény genocídiumra?" - torkollta le Hitler 1939-ben azokat, akik az általa tervezett népirtások következményei miatt aggódtak.
Például Franz Werfel: Musa Dagh negyven napja c. regénye emlékszik.
A független Örményország 1991-ben jött létre a volt Szovjetunió területéből kiszakadva. Függetlenségének ünnepe szept. 21.
- + -
Az örmények gyásznapja.
Szerte a világon gyászmisét, megemlékezést tartanak.
Franciaországban munkaszüneti napot kaptak az örmények.
A magyarországi örmények 2001-ben állítottak fel egy kőkeresztet a Dunakorzón a Petőfi téren, ezen a napon koszorúzzák meg.
(háború)
[Részletek...] |
[1914-12-27] Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus halála (szül. 1835. jún. 26.). 1887-ben megindította és tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket. Természettudományos munkássága mellett érdeklődése kiterjedt a magyar ősfoglalkozások, a néprajz és a nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körére. Nevéhez fűződött Magyarországon az ősemberkutatás megkezdése. Ő alapította a Magyar Ornitológiai Központot.
(halál)
[Részletek...] |
[1914-12-27] Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor születése (+1914. dec. 27.). A Magyar Ornitológiai Központ létrehozója és igazgatója, a magyarországi ősemberkutatás elindítója.
(halál)
[Részletek...] |
[1913-05-26] Bálint Gábor nyelvész, egyetemi tanár születése (+1913. máj. 26.). Az eszperantó nyelv terjesztésének magyarországi úttörője volt.
(halál)
[Részletek...] |
[1912-10-21] Solti György (Sir George Solti) karmester, zongoraművész születése (+1997. szept. 6.). Az 1930-as évek végén eltávozott Magyarországról. Volt a Bajor Állami Operaház zeneigazgatója, a Frankfurti Városi Operaház művészeti igazgatója, a londoni Covent Garden zeneigazgatója, a chicagói szimfonikus zenekar főigazgatója, a berlini, majd a londoni Filharmonikusok vezető karmestere. 1972-ben az angol királynő lovaggá avatta. A klasszikus és a romantikus zene kiváló tolmácsolójaként vált világhírűvé.
(születés)
[Részletek...] |
[1912-08-04] Raoul Wallenberg (szül. 1912. aug. 4.) halála a hivatalos szovjet verzió szerint egy moszkvai börtönben. Svéd építész, diplomata, 1944 júliusában a svéd követség titkáraként Budapesten több mint tízezer magyar zsidót mentett meg. 1945. január 17-én nyomtalanul eltűnt Magyarországról. A szovjet hatóságok kémkedéssel vádolták és bebörtönözték.
(születés)
[Részletek...] |
[1910-10-30] Jean Henry Dunant svájci író, üzletember, orvos születése (+ 1910. okt. 30.). 1863-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet (vö. okt. 26.). Az első Béke Nobel-díjas (1901).
Az olasz szabadságharc kitörésekor a frontra utazott, s a solferinoi csatában személyesen volt tanúja az egészségügyi ellátás elégtelenségének. Ez indította arra, hogy önkéntes alakulatokat szervezzen a sebesültek ellátására. 1864-ben megalakultak az első nemzeti vöröskeresztes társaságok. Ebből fejlődött ki azután a vöröskeresztes mozgalom, amely 1901-re már valamennyi civilizált országban elterjedt. Később Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezetre vált szét. Dunant küzdött a leszerelésért és a zsidó állam megalapításáért. Ő alapította 1889-ben az Interparlamentáris Uniót, a Népszövetség elődjét, valamint a Világ Ifjúsága Keresztény Szövetségét.
Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.
- + -
Nemzetközi Vöröskereszt nap
(megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1910-09-08] Felavatták a Sissy királynőről elnevezett Erzsébet-kilátót Budapesten, a János-hegy 527 méter magas csúcsán neoromán stílusban, Schulek Frigyes tervei alapján épült a 23,5 méter magas, négyteraszos, kerek alaprajzú kőtornyot, “hogy minden idők viszontagságaiban örökre megjelölje a megszentelt helyet, ahonnan Magyarország drága nagyasszonya oly szívesen és oly gyakorta gyönyörködött a csudás természet szemei elé táruló fönséges látványában.” (Idézet a márvány emléktábla szövegéből)
(Bár minden ember szívesen és gyakorta gyönyörködne a csudás természet szemei elé táruló fönséges látványában…)
(felavat)
[Részletek...] |
[1910-08-22] ifj. Bartók Béla mérnök, unitárius lelkész halála (szül. 1910. aug. 22.). Bartók Béla fia. A MÁV-nál dolgozott, apja szellemi örököseként számos előadást tartott külföldön. A Magyarországi Unitárius Egyház főgondnoka volt.
(születés)
[Részletek...] |
[1910-05-28] Mikszáth Kálmán író, akadémikus születése (+1910. máj. 28.). A magyar kritikai realista próza nagymestere. Legjellemzőbb művei a nemesi középosztály értékvesztését és lecsúszását bemutató regények (A gavallérok, A Noszty fiú esete Tóth Marival). Szarkasztikus gúnnyal ábrázolta a század politikai életét (Új Zrínyiász, Két választás Magyarországon). Írásai főként anekdotákra épültek. További ismert művei: A két koldusdiák, A beszélő köntös, Szelistyei asszonyok, Akli Miklós, Szent Péter esernyője, Különös házasság, A fekete város.
(halál)
[Részletek...] |
[1909-09-03] X. Pius pápa feloldotta a vegyes házasságok tilalmát Magyarországon.
[Részletek...] |
[1909-03-08] X. Pius pápa feloldotta a vegyes házasságok tilalmát Magyarországon.
[Részletek...] |
[1908-11-22] Megalakult a Galilei-Kör, a budapesti haladó szellemű egyetemi hallgatók szervezete, a Társadalomtudományi Társaság támogatásával, mint a Szabadongondolkodók Magyarországi Egyesületének fiókszervezete.
[Részletek...] |
[1908-02-12] Jean Effel (Francois Lejeune) francia karikaturista születése (+1982. okt. 11.). Szellemes politikai karikatúráival, bájos figuráival világszerte ismertté vált. Több mint 17 ezer rajzot készített. A világ és az ember teremtését szatirikusan ábrázoló rajzgyűjteményei (Az ember teremtése, Adám és Éva) Magyarországon is megjelentek.
(megjelent, születés)
[Részletek...] |
[1906-06-19] dám Zsigmond pedagógus halála (szül. 1906. jún. 19.). A magyarországi gyermekvárosok egyik szervezoje. A II. világháború után a Pedagógus Szakszervezet megbízásából kezdett foglalkozni az elhagyott gyermekek ügyével. 1946-ban a Hajdúhadházán létesített otthonnal megteremtette az elso magyarországi gyermekvárost, amelynek vezetoje volt.
(Vajon hogyan gondolkodott a probléma megelozo enyhítésérol, a családtervezésrol?)
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1906-01-03] Alekszej Sztahanov szovjet bányász születése (+1977. nov. 5.) Ő kezdeményezte az első szovjet ötéves tervek munkaverseny-mozgalmát, amely a Szovjetunióban gyorsan elterjedt. 1945 után Magyarországon is számos iparágban alkalmazták.
(A munka ethosza mára épp az ellenkezőjére fordul: ha nem akarjuk teljesen széttúrni ezt a kis sártekét, ne sokat dolgozz, ne sokat fogyassz, ne sokat szennyezz...)
(születés)
[Részletek...] |
[1904-12-18] Megalakult 100 nő és 50 férfi részvételével Budapesten a Magyarországi Feministák Egyesülete.
[Részletek...] |
[1904-06-02] Johnny Weissmüller amerikai úszó, filmszínész születése Magyarországon, Temesvár mellett egy kis faluban (+1984. jan. 20.). 4 éves volt, amikor kivándoroltak Amerikába. Ötször nyert olimpiai bajnokságot és 67 világrekordot állított fel. Ő úszta először 1 percen belül a 100 métert. A harmincas évektől lett a Tarzan-filmek főszereplőjeként is világhírű.
(A Las Vegas-i szerencsejátékok rabja lett, mindenét eljátszotta. Végül az egyik kaszinó portásaként tengette életet. Nyolcvan évesen teljes szegénységben halt meg.)
(születés)
[Részletek...] |
[1903-07-04] Szervátiusz Jenő erdélyi szobrász születése (+1983. szept. 15.). Eredetileg kerékgyártó mester volt, első szobrát 1924-ben faragta, majd Párizsban és Kolozsvárott tanult. Első önálló tárlatát 1933-ban Kolozsvárott rendezte. 1933-34-ben Szolnay Sándorral szabadiskolát tartott fönn Kolozsváron, ezután huzamosabb ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1941-43-ig a csíksomlyói Kalot népfőiskola szobrászati tanfolyamát vezette, majd angol hadifogságból hazatérve 1949 és 1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára volt.
Művészetének főként az Erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. 1964-ben Bukarestben gyűjteményes kiállítása volt. Romániában többek közt érdemes művész címmel és állami díjjal ismerték el munkásságát. Szobrait 15 ország múzeumai őrzik, természetesen Magyarországon is vannak alkotásai.
Élete utolsó éveiben Magyarországon élt. Fia, Szervátiusz Tibor szintén szobrász. 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
(születés)
[Részletek...] |
[1901-04-18] [idezet] Németh László író, "kertmagyarország" megálmodójának születése (+1975).
[Részletek...] |
[1900-04-11] Márai Sándor posztumusz Kossuth-díjas író, akadémikus születése (+1989. febr. 21.). A polgári liberális szellem nagyhatású szószólója (Egy polgár vallomásai). 1948-ban elhagyta Magyarországot, s Itáliában, majd az USÁ-ban telepedett le.
- + -
"Semmiből üzenem: az életnek, akármilyen gyászos, zavaros és véges is, van értelme. Egyetlen értelme van: az emberi értelem."
(születés)
[Részletek...] |
[1899-11-14] A kolozsvári Tudományegyetem Bölcsészeti Kara egyhangúlag tiszteletbeli doktorává választotta Torma Zsófia autodidakta régész, antropológus, paleontológust (szül. 1840, +1899. nov. 14.). Magyarországon ő volt az első nő, akit a tudós férfiak így körükbe fogadtak. Az 1876. évi budapesti Nemzetközi Régészeti és Antropológiai Kongresszuson szenzációt keltett a Tordos melletti, általa feltárt, 4500 éves őstelep.
[Részletek...] |
[1899-05-24] A kolozsvári Tudományegyetem Bölcsészeti Kara egyhangúlag tiszteletbeli doktorává választotta Torma Zsófia autodidakta régész, antropológus, paleontológust (szül. 1840, +1899. nov. 14.). Magyarországon ő volt az első nő, akit a tudós férfiak így körükbe fogadtak. Az 1876. évi budapesti Nemzetközi Régészeti és Antropológiai Kongresszuson szenzációt keltett a Tordos melletti, általa feltárt, 4500 éves őstelep.
[Részletek...] |
[1898-09-10] Erzsébet királynét (szül. 1837. dec. 24.) Genfben megölte egy olasz anarchista.
1854. április 24-én lett Ferenc József Habsburg-császár felesége. Sokat törődött Magyarországgal. Nemcsak szépségével, hanem bölcsességével, liberális gondolkodásával, sokoldalúságával, természetes viselkedésével is nagy tekintélyre tett szert. Rudolf fia öngyilkossága után egyre visszavonultabban élt. Szobra áll Budapesten. Életéről készült a Sissi című film.
(halál)
[Részletek...] |
[1898-09-10] Erzsébet Amália Eugénia, elterjedtebb nevén Sissi, osztrák császárné, magyar királyné születése (+1898. szept. 10.). 1854. április 24-én lett Ferenc József Habsburg-császár felesége. Szívén viselte Magyarország sorsát, helyzetét. Jelentős érdeme volt az 1867-es kiegyezés létrehozásában. Európa egyik legszebb asszonya volt, aki nemcsak bájával, hanem bölcsességével, liberális gondolkodásával, sokoldalúságával, természetes viselkedésével is nagy tekintélyre tett szert. Rudolf fia öngyilkossága után egyre visszavonultabban élt. 1898. szeptember 10-én Genfben szíven szúrta egy olasz anarchista. Szobra áll Budapesten, emlékét őrzi a János-hegyi kilátó is.
(halál)
[Részletek...] |
[1898-07-04] A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának Széchenyi termében megnyílt az első országos levéltári és könyvtártani szaktanfolyam az 1897-ben megalakult Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa szervezésében. Ezzel kezdetét vette a központi könyvtárosképzés Magyarországon. Az egyetemi szintű képzés 1949-től működik.
[Részletek...] |
[1898-06-07] Az utolsó fővárosi lóvasút kocsi járat a Déli pályaudvar és a Széna tér között. Magyarországon Európában hatodikként indult meg a lóvasút 1866-ban, s 32 év után kiszorította a ‘lóerő’. (A Margitszigeten még 1928-ig fennmaradt.)
[Részletek...] |
[1898-03-08] Pécsi Eszter építész, statikus születése (+1975. máj. 4.). Magyarország első mérnöknője születésnapján, 1920. március 8-án kapott építész oklevelet.
1957-ben elhagyta Magyarországot, Bécsben ő készítette a statikai terveit az első belvárosi többemeletes parkolóháznak, New Yorkban pedig az első vasbetonvázas felhőkarcolónak, a Hotel Americanának, valamint a Columbia Egyetem két toronyházának. 1965-ben „az év legjobb statikusa” lett az USÁ-ban.
(születés)
[Részletek...] |
[1897-06-10] Miskolc első villamosa végighaladt a Tiszai Pályaudvartól a Veres templomig. A korabeli Magyarországon Budapest és Pozsony után Miskolc volt a harmadik város, ahol villamosközlekedés indult.
[Részletek...] |
[1896-07-01] Harriet Elizabeth Beecher-Stowe amerikai írónő halála (szül. 1811. jún. 14.). 1852-ben íródott Tamás bátya kunyhója c. regénye óriási hatással volt a rabszolgafelszabadításban.
(Magyarországra is villámgyorsan eljutott: már 1855. jún. 16-án, “pontban 6 és fél órakor” hat felvonásos drámaként adta elő Latabár Endre igazgató színészgárdája Székesfehérváron a Kenessey Fürdőkertben.)
(halál)
[Részletek...] |
[1895-12-17] Irinyi János vegyész halála (szül. 1817. máj. 17.). A 'veszélytelenül használható' biztonsági gyújtó kidolgozója. A kor modern vegytanának terjesztője és magyarországi meghonosítója, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat egyik alapító tagja és munkatársa volt.
(Veszélytelenül használható? Már az ősembert a legjelentősebb természetátalakítóvá tette a tűzgyújtás képessége, mert szándéktalanul is a természetesnél sokkal gyakoribb erdőtüzeket okozott. Mennyi ház, város, erdő égett már le a százmilliók gondatlan kezeügyében lévő gyufától.)
(halál)
[Részletek...] |
[1895-11-22] Vallásszabadság Magyarországon: szabadon követhető bármely vallás, a felekezetenkívüliség is elismert, a politikai jogok gyakorlása nem függ a vallási hovatartozástól (XLIII. törvény).
(törvény)
[Részletek...] |
[1895-03-29] Frivaldszky János zoológus, akadémikus születése (+1895. márc. 29.). Magyarország állatvilágával, főleg rovarokkal foglalkozott, a magyar barlangok állatvilágának első kutatója és ő készítette az első madár-összefoglalást is. 1870-től a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatója volt.
(halál)
[Részletek...] |
[1895-03-29] Frivaldszky János zoológus, akadémikus halála (szül. 1822. jún. 17.). Magyarország állatvilágával, főleg rovarokkal foglalkozott. Ő volt a magyar barlangok állatvilágának első kutatója és ő készítette az első madár-összefoglalót is.
(halál)
[Részletek...] |
[1894-12-09] Kötelező lett a polgári házasság (XXXI. sz. tv.) és állami anyakönyvvezetés (XXXIII. sz. tv.) Magyarországon.
[Részletek...] |
[1892-06-02] Komáromy Pál operaénekes születése (+1966. júl. 3.). 1945 után a budapesti Operaház igazgatója. Neki köszönhető az Operaház háború utáni korai megnyitása. Még dörögtek Magyarországon a fegyverek, amikor a budapesti Operaház közönsége március 15-én Kodály Psalmus Hungaricusában és Erkel Bánk bánjának zenéjében gyönyörködhetett. 1959-től az Operaház örökös tagja volt.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1891-10-01] A közép-európai zónaidő bevezetése Magyarországon.
[Részletek...] |
[1891-03-22] Giovannini Rudolf gyógyszerész halála (szül. 1891. márc. 22.). 1919-től a magyarországi gyógynövények kiváló kutatója, termesztője, gyűjtője és kereskedője volt. Külföldi megismertetésüket is szorgalmazta cikkeivel, könyveivel. Részt vett a gyógynövények szabványosításában, főmunkatársa, majd főszerkesztője volt a "Herba" című folyóiratnak.
(születés)
[Részletek...] |
[1891-01-13] Baghy Gyula (Julio) eszperantó nyelven alkotó költő és író halála (szül. 1891. jan. 13.). A magyarországi eszperantó mozgalom egyik úttörője.
(születés)
[Részletek...] |
[1891-01-13] Baghy Gyula (Julio) eszperantó nyelven alkotó költő és író születése (+1967. márc. 18.). A magyarországi eszperantó mozgalom egyik úttörője.
(születés)
[Részletek...] |
[1889-11-16] Kéthly Anna szociáldemokrata politikus születése (+1976. szept. 7.). 1922-1948 között az MSZDP vezetőségének tagja. 1948-ban a két munkáspárt egyesülésének ellenzése miatt kizárták a pártból, 1950-ben összeesküvés és kémkedés koholt vádjával letartóztatták, 1954-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, de még ez év végén egyéni kegyelemmel szabadult. 1956-ban részt vett az SZDP újjászervezésében, november 2-4. között Nagy Imre kormányának államminisztere volt. A II. Internacionálé bécsi értekezletén értesült a szovjet intervencióról, és nem tért vissza Magyarországra. 1962-ben az 1954-es vádak alól felmentették, de egyúttal államellenes tevékenység miatt ugyanannyi évre ítélték, amennyit a börtönben töltött. 1990-ben hazahozták hamvait, és a 301-es parcellában helyezték el. 1994-ben rehabilitálták.
(1925-ben és 1930-ban is aláírta a hadkötelezettség-elleni világméretű tiltakozást.)
(születés, tilt)
[Részletek...] |
[1889-04-17] Rónay [1848-ig Leitzinger] Jácint születése (Székesfehérváron, a mai Ady E. u. 4. sz. házban) (+1889. ápr. 17).
1836. május 24-én tett fogadalmat a bencés rendben, 1839. július 20-án szentelték pappá. 1847. december 29-én a MTA levelező tagja lett. Az 1848-49-es szabadságharc tábori lelkésze, utána 1866-ig Angliában élt. Hazatérése után a Magyar Tudományos Akadémia titkára, és Rudolf trónörökös nevelője volt. A darwinizmus magyarországi úttörője.
[Részletek...] |
[1888-12-24] Kertész Mihály (Michael Curtiz) Oscar-díjas magyar születésű amerikai filmrendező halála (szül. 1888. dec. 24.). Magyarországon összesen 38 produkciót forgatott. 1927-től élt Hollywoodban, a szórakoztató közönségfilm minden műfajában jelentékenyet alkotott. Művei: Casablanca, Blood kapitány, Robin Hood, Szerelem és vérpad, Hét tenger ördöge.
(születés)
[Részletek...] |
[1887-05-10] A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület megalakulása (vö. aug. 30.). 1948. május 10-től állami feladat.
- + -
A mentők napja Magyarországon.
[Részletek...] |
[1884-10-22] A Nemzetközi Fokmérési Szövetség 26 tagállama - köztük Magyarország - megegyezett abban, hogy a földrajzi hosszúságok számozását a Greenwichi Királyi Csillagvizsgáló nagy távcsövén áthaladó délkörtől számítják. Washingtonban aláírták az ún. Meridián-egyezményt.
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1883-09-04] Czóbel Béla Kossuth-díjas (1948) festő születése (+1976. jan. 30.). Hollandiában, Berlinben, Párizsban élt, az 1930-as évektől a nyarakat Magyarországon töltötte, ekkor alakult ki sajátos festői világa, amelynek alapja a természetelvűség. Témái főként csendéletek, enteriőrök, tájak és aktok. Szentendrén 1975-ben múzeum nyílt műveinek bemutatására.
(születés)
[Részletek...] |
[1883-05-17] Megnyitották Magyarországon az első állandó ügetőverseny-pályát, a Tattersalt.
[Részletek...] |
[1883-02-16] Gáyer Gyula botanikus, jogász születése (+1932. júl. 13.). Főként növényrendszertannal foglalkozott. Többek között megírta a sisakvirágok monográfiáját, feldolgozta Pozsony, majd egész Magyarország szedreit. 17 növényfajt neveztek el róla. Nevét őrzi Szombathelyen egy park és egy emlékplakett, amelyet évente adnak át Vas megye természet- és környezetvédelmében nyújtott kiemelkedő teljesítményért.
(születés)
[Részletek...] |
[1879-06-11] Erdőgazdálkodási törvény lépett életbe Magyarországon.
(törvény)
[Részletek...] |
[1878-06-27] [idezet] Megszületett az Osztrák-Magyar Bank létesítéséről és szabadalmáról szóló törvénycikk. Az intézmény vezetésében magyarok is helyet kaptak, de csak a "részleges paritás", tehát nem az egyenlőség alapján. A bank Magyarországot kétnyelvű bankjegyekkel látta el: a pénzek egyik oldala német, a másik magyar volt. Önálló magyar jegybank felállítását a kiegyezést követően is hiába követelték a magyarok.
(törvény)
[Részletek...] |
[1876-01-01] Magyarországon bevezették a méter-rendszert (1874 januárjában benyújtott és április 20-án törvényerőre emelkedett törvény alapján).
A métert a francia Tudományos Akadémia 1792-ben tette nemzetközi hosszmértékegységgé, s az a Föld délkörének negyvenmilliomod részét jelentette. Itália egyes államaiban már 1803-ban, Belgiumban 1816-ban, Hollandiában 1821-ben vezették be. A gyakorlati fokméréseket a franciaországi Dunkerque és a spanyolországi Barcelona között végezték. A méter előtt a hosszúságot az emberi testrészekhez kapcsolódó fogalmakkal (lépés, láb, arasz, könyök, hüvelyk) határozták meg.
1889. szeptember 24-én Párizsban értekezletet tartott a Nemzetközi Méterbizottság, s a méterrendszert bevezető államok - sorshúzással - megkapták az új platina-iridium méterrudakat, illetve a kilogrammetalonokat. Magyarországnak a 14-es számú méterrúd és a 16-os számú súlymérték jutott. Ezeket 1891-ben nyilvánították törvényes alapmértékké hazánkban.
(törvény)
[Részletek...] |
[1875-11-30] Heim Pál gyermekorvos, egyetemi tanár születése (+1929. okt. 23.). A csecsemőgyógyászat egyik magyarországi megalapítója, behatóan foglalkozott a csecsemők táplálkozási ártalmaival, a koraszülöttek ápolásának kérdéseivel. Nagy jelentőségű a gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenysége.
(A legnagyobb jelentőségű gyermekvédelmi lépés lenne, ha a gyermeknemzéshez előbb képzést kellene elvégezni és szülői alkalmassági vizsgát tenni.)
(megalapít, születés)
[Részletek...] |
[1875-11-29] Bíróné Kaiser Gizella gyorsírás tanár, szerkesztő halála (szül. 1875. nov. 29.). Magyarországon ő szerezte meg az első gyorsírástanári oklevelet 1893-ban, ő szervezte meg az első gyors- és gépírási szakiskolát. A gépírás tanításakor a tízujjas módszert alkalmazta, és ő honosította meg a "vakon írást".
(születés)
[Részletek...] |
[1875-10-12] Esztergomban megnyílt a főszékesegyházi Könyvtár épületében Magyarország leggazdagabb egyházi kincstára, a Keresztény Múzeum.
[Részletek...] |
[1875-03-02] Jászi Oszkár újságíró, politikus halála (szül. 1875. márc. 2.). A magyarországi radikalizmus vezető alakja és teoretikusa. Bemutatta a nemzetiségi kérdés és a társadalmi haladás összefüggéseit. Emigrációban halt meg, hamvait 1991. június 17-én temették magyar földbe.
(születés)
[Részletek...] |
[1874-10-09] 22 ország, köztük Magyarország, megalapította az Általános Postaegyesületet. 1948-tól az ENSZ szakosított intézménye. Jelenleg több mint 160 ország tagja az Egyetemes Postaegyesületnek.
- + -
Postai világnap
(megalapít)
[Részletek...] |
[1874-01-09] Véget ért az 1872 szeptemberétől másfél éven át pusztító utolsó nagy kolerajárvány Magyarországon. A halálos áldozatok száma a hivatalos kimutatás szerint 250 ezer volt.
(A világ legpusztítóbb járványa eddig az 1918-as spanyolnátha volt, becslések szerint a Föld akkori lakosságának felét, egymilliárd embert fertőzött meg és 20 millió halt bele. Két évig tartott s több áldozatot szedett, mint az I. világháború. A világháborúnak, az emberek zsúfolt szállításának, a katonák és civilek háború miatti legyengülésének, a disznóólakkal és csirkemészárszékek között élő, állandóan cserélődő, gyakran sebesült katonák táborainak jelentős szerepe volt a járvány kialakulásában.
Az 1890-es, az 1918-as, az 1957-es és az 1968-as nagy inflenzajárványok után néhány tudós szerint hamarosan újabb várható.)
(háború, járvány)
[Részletek...] |
[1873-03-23] Megalakult a Magyarországi Munkáspárt, a hazai munkásság első politikai pártja.
[Részletek...] |
[1872-09-14] Kitört Magyarországon az utolsó nagy kolerajárvány. A halálos áldozatok száma hivatalos kimutatás szerint 250 ezer volt.
(járvány)
[Részletek...] |
[1872-06-12] Országgyűlési választások Magyarországon. A Deák-párt 245, a balközép 116, a 48-as párt 38 képviselői mandátumot szerzett. Kialakult a mandátumok vásárlásának szokása.
[Részletek...] |
[1871-02-02] Eötvös József író, költő, államférfi születése (+1871. febr. 2.). A magyar realista regény első mestere (A falu jegyzője, Magyarország 1514-ben). 1848-ban az első kormány vallás- és nevelésügyi minisztere volt, majd emigrált. 1853-ban hazatért, 1867-71 közt vallás- és közoktatási miniszter volt. Nevéhez fűződött az általános és kötelező népoktatásról, valamint a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvény megalkotása.
(A falu jegyzője c. regényében Vándory Boldizsár, az Isten teremtett világát féltő lelkipásztor az állatok kínzását, kegyetlen üldözését és lemészárlását is keserű szavakkal ítéli el.)
(halál, törvény)
[Részletek...] |
[1871-02-02] Eötvös József író, költő, politikus, akadémikus halála (szül. 1813. szept. 3.). A magyar realista regényírás első nagy mestere: A falu jegyzője, Magyarország 1514-ben. Az 1840-es években a centrista ellenzék vezetőjeként harcolt a jobbágyság felszabadításáért és Magyarország demokratikus átalakulásáért. 1848 március után az első felelős kormányban vallás- és nevelésügyi miniszter volt, szeptemberben emigrált. 1853-tól ismét részt vett a közéletben. 1867-től haláláig vallás- és közoktatási miniszter volt.
(halál)
[Részletek...] |
[1868-12-06] A XLIV. törvénycikk kimondta, hogy Magyarország minden polgára, bármely nemzetiséghez tartozzék is, egyenjogú. Az államnyelv magyar, de a nemzetiségek használhatják anyanyelvüket minden területen.
(törvény)
[Részletek...] |
[1868-02-09] Megalakult az Általános Munkásegylet, a magyarországi munkásság első szervezete.
[Részletek...] |
[1867-05-22] Kossuth megírta híres nyílt Cassandra-levelét, amelyben a kiegyezés ellen tiltakozott. Szerinte végzetes következményei lehetnek, ha Magyarország sorsát Ausztriához kötik a kiegyezők.
(Fél évszázad múlva Trianon…)
(tilt)
[Részletek...] |
[1865-07-09] Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1865. júl. 9.).
1824-1848 közt tanszékvezető a pesti egyetemen. Tankönyvek fordításával, írásaival és orvosi műszótár szerkesztésével jelentősen fejlesztette a magyar orvosi műnyelvet. 1831-ben Toldy Ferenccel megalapította a Magyar Orvosi Tár című folyóiratot. 1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnöke lett.
A szabadságharc idején, 1848 végén Magyarország főorvosává nevezték ki. Világos után egy ideig bujkált, s csak 1850-ben térhetett vissza Pestre, de szigorú rendőri felügyelet alatt állt. Az önkényuralom nemcsak tanszékétől, hanem nyugdíjigényétől is véglegesen megfosztotta, ezért hátralévő éveit igazságtalan mellőzésben és nélkülözésben töltötte.
(halál, megalapít)
[Részletek...] |
[1863-10-26] A Nemzetközi Vöröskereszt alapító konferenciája 16 állam részvételével okt. 26-29 Genfben. A Vöröskereszt háromszor is kapott már Béke Nobel-díjat: 1917, 1944 és 1963.
Magyarország 1881-ben csatlakozott.
(Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1861-04-22] Tisza István gróf politikus születése (+1918. okt. 31.). 1903-1905 közt, majd 1913. június 10-től 1917. június 15-ig volt miniszterelnök. Bár sokáig ellenezte a Szerbia elleni hadüzenetet, végül az ő vezetésével került Magyarország az I. világháborúba. Az "őszirózsás forradalom" idején a harcterekről hazatérő elkeseredett katonák az otthonába betörve, családjának szeme láttára kivégezték.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1861-04-22] Az "őszirózsás forradalom" idején a lakásába behatoló, a vesztes és az egy ősznyi háborút ígérő népbutítással szemben ötévnyi szenvedést hozó frontról elkeseredetten hazatérő katonák családja szemeláttára agyonlőtték gróf Tisza István jogász és közgazdász politikust (szül. 1861. ápr. 22.), aki - akkori miniszterelnökként – Magyarországot beléptette az I. világháborúba.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1857-03-08] New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt béregyenlőségért és munkaidő-csökkentésért.
- + -
1910: A nemzetközi szocialista nőmozgalom II. kongresszusa Koppenhágában Clara Zetkin javaslatára az 1857. március 8-i munkásnő-sztrájk emlékére a kongresszus nyitónapját Nemzetközi Nőnappá nyilvánította.
- + -
Nemzetközi nőnap
(Magyarországon 1914-ben ünnepelték először.)
(sztrájk)
[Részletek...] |
[1856-12-22] Frank Billings Kellogg születése (+1937. dec. 21.). 1929-ben Béke Nobel-díjat kapott a Briand-Kellogg-paktum összehozásáért, amit 1928. aug. 27-én 15 ország írt alá Párizsban, s amely kimondta: "A nemzetek közti ellentéteket csakis békés eszközökkel szabad rendezni". Összesen 63 ország - köztük Magyarország is - csatlakozott. A szerződés a megszegése esetére nem tartalmazott szankciókat.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
[1856-02-04] Giesswein Sándor katolikus pap, keresztényszocialista politikus, akadémikus halála (szül. 1856. febr. 4.). 1878-ban szentelték pappá, 1909-ben lett pápai prelátus. A keresztényszocialista mozgalom egyik megalapítója volt Magyarországon. 1904-től a Keresztényszociális Egyesületek Szövetségének elnöke, 1905-től pedig mint néppárti képviselő a társadalmi igazságosság mellett szólalt fel beszédeiben, sürgette a nemzetiségi jogok megadását, a sztrájkjogot, a nyomor felszámolását. Prohászka Ottokár szellemi elődjének tartják.
(megalapít, sztrájk, születés)
[Részletek...] |
[1855-10-05] Petényi János Salamon természettudós, zoológus, a magyar ornitológia, őslénykutatás és állatvédelem úttörőjének születése (+1855. okt. 5.). Elkészítette Magyarország gerinces állatvilágának kézikönyvét.
(halál)
[Részletek...] |
[1855-06-16] Harriet Elizabeth Beecher-Stowe amerikai írónő halála (szül. 1811. jún. 14.). 1852-ben íródott Tamás bátya kunyhója c. regénye óriási hatással volt a rabszolgafelszabadításban.
(Magyarországra is villámgyorsan eljutott: már 1855. jún. 16-án, “pontban 6 és fél órakor” hat felvonásos drámaként adta elő Latabár Endre igazgató színészgárdája Székesfehérváron a Kenessey Fürdőkertben.)
[Részletek...] |
[1850-04-25] Császári nyílt parancs bevezette a jövedelemadót Magyarországon, a Szerb Vajdaságban és a Temesi Bánságban.
[Részletek...] |
[1849-06-22] [idezet] A császári erők főparancsnoka osztrák mintára elrendelte a csendőrség felállítását Magyarországon. A kifejezetten az ellenállás lángjának elfojtására bevetett csendőrség katonai jellegű volt. A széles körű fegyverhasználati joggal felruházott szervezet kivált a vidék, a falu, a puszta "csendjét" biztosította.
[Részletek...] |
[1848-06-14] Először tartottak Magyarországon országgyűlési (népképviseleti) választásokat. A megválasztott képviselők háromnegyede olyan nemes volt, akik korábban az ellenzékhez tartoztak. A kevés radikális jelölt többnyire nem jutott be, így Petőfi Sándor sem. Az első népviseleti országgyűlés 1848. július 5-én ült össze.
[Részletek...] |
[1848-05-29] Kolozsváron megkezdődött az utolsó erdélyi rendi országgyűlés, mely másnap kimondta Erdély unióját Magyarországgal.
[Részletek...] |
[1847-06-11] Sir John Franklin halála. A kor csúcstechnikájával három évre jól felszerelt egész expedíciója odaveszett az észak-nyugati átjáró keresése során, Kanada északi részén. Néhány matróz már az első év végén meghalt (a konzervdobozok forrasztásából származó) ólommérgezésben.
A kudarc egy időre lelohasztotta az európai terjeszkedést, így a őslakos innuitok fellélegezhettek.
A Németországnál 6-szor nagyobb területen ma 20 ezer innuit él. Útjelzőjük az 'inuksuk' (jelentése: légy üdvözölve), hegyeken épített, emberformájú kőhalom. (Magyarországon a nádasladányi kastély parkjában áll egy.)
- + -
Az ólom már a Római birodalomban is, pl. az ólombányák körül óriási területeken egészségkárosodást okozott. Julius Ceasar például már fiatalon elvesztette a fogait ólommérgezés miatt. Róma vízcsövei ugyanis ólomból voltak, így a vezetékes víz rendszeres fogyasztása mérgezéshez vezetett. Nem kizárt, hogy a birodalom hanyatlásához hozzájárult az értelmi képességek csökkenése, amit civilizációs ártalmak okoztak.
Amerikában nagyon hamar átálltak az ólommentes benzinre, amikor kiderült, hogy a kipufogó gázok ólomtartalma a gyerekek értelmi képességeit rongálja.
(halál)
[Részletek...] |
[1847-01-16] Mikszáth Kálmán író, akadémikus születése (+1910. máj. 28.). A magyar kritikai realista próza nagymestere. Legjellemzőbb művei a nemesi középosztály értékvesztését és lecsúszását bemutató regények (A gavallérok, A Noszty fiú esete Tóth Marival). Szarkasztikus gúnnyal ábrázolta a század politikai életét (Új Zrínyiász, Két választás Magyarországon). Írásai főként anekdotákra épültek. További ismert művei: A két koldusdiák, A beszélő köntös, Szelistyei asszonyok, Akli Miklós, Szent Péter esernyője, Különös házasság, A fekete város.
(születés)
[Részletek...] |
[1846-07-15] tadták a forgalomnak Magyarország első vasútvonalát (Pest és Vác közt).
[Részletek...] |
[1846-02-02] Paszlavszky József zoológus, pedagógus, akadémikus születése (+1919. szept. 21.). 1877-től a Természettudományi Társulás másodtitkára és közlönyének szerkesztője, 1897-től a társulat első titkára. Elemezte az animális és a humán pszichológia kapcsolatát. A Fauna Regni Hungariae (Magyarország állatvilága katalógus) szerkesztője.
(születés)
[Részletek...] |
[1844-03-04] Bálint Gábor nyelvész, egyetemi tanár születése (+1913. máj. 26.). Az eszperantó nyelv terjesztésének magyarországi úttörője volt.
(születés)
[Részletek...] |
[1841-01-02] Kossuth Lajos szerkesztésében megjelent a Pesti Hírlap első száma, létrejött Magyarországon a harcos politikai véleménysajtó. A bécsi kormány 1844. július 2-án Kossuthot eltávolította a szerkesztőségből, a lap 1848. július 8-án megszűnt.
(megjelent)
[Részletek...] |
[1839-11-16] Magyarországon először bemutatták a pesti Nemzeti Színházban Shakespeare Hamlet című drámáját, Vajda Péter fordításában, a Magyar Tudós Társaság javaslatára.
„Több dolgok vannak földön és égen, / Horatio, mintsem bölcselmetek / Álmodni képes”.
(Az erdélyi magyar színjátszás már 1793. nov. 23-án Kolozsváron a Hamlet ősbemutatójával kezdődött.)
[Részletek...] |
[1838-03-13] Minden addigit felülmúló árvíz pusztított Pesten. A szokatlanul hideg tél és a sok csapadék következtében januárban a folyó egész magyarországi szakaszán beállt, magas vízállással. A Csepel-sziget csúcsánál jégtorlasz keletkezett. A Kisoroszinál, majd Vácnál képződött torlasz mögött összegyűlt víztömeg március 13-án délben érkezett Pestre. A hevenyészve épített, homokból és trágyából emelt védgátak még aznap este átszakadtak: a jeges víz több irányból zúdult a városra. Mire március 18-ra elvonult a 927 cm-rel tetőzött ár, a város 4200 házából 2200 összedőlt, és a megmaradtak nagy része is megrongálódott. A katasztrófának 438 halálos áldozata volt. A bátorság és önfeláldozás jelképévé vált ezekben a napokban Wesselényi Miklós báró, aki több betegségtől gyötörten, félvakon mentette napokon át az embereket.
(árvíz)
[Részletek...] |
[1837-12-24] Erzsébet Amália Eugénia, elterjedtebb nevén Sissi, osztrák császárné, magyar királyné születése (+1898. szept. 10.). 1854. április 24-én lett Ferenc József Habsburg-császár felesége. Szívén viselte Magyarország sorsát, helyzetét. Jelentős érdeme volt az 1867-es kiegyezés létrehozásában. Európa egyik legszebb asszonya volt, aki nemcsak bájával, hanem bölcsességével, liberális gondolkodásával, sokoldalúságával, természetes viselkedésével is nagy tekintélyre tett szert. Rudolf fia öngyilkossága után egyre visszavonultabban élt. 1898. szeptember 10-én Genfben szíven szúrta egy olasz anarchista. Szobra áll Budapesten, emlékét őrzi a János-hegyi kilátó is.
(születés)
[Részletek...] |
[1837-12-24] Erzsébet királynét (szül. 1837. dec. 24.) Genfben megölte egy olasz anarchista.
1854. április 24-én lett Ferenc József Habsburg-császár felesége. Sokat törődött Magyarországgal. Nemcsak szépségével, hanem bölcsességével, liberális gondolkodásával, sokoldalúságával, természetes viselkedésével is nagy tekintélyre tett szert. Rudolf fia öngyilkossága után egyre visszavonultabban élt. Szobra áll Budapesten. Életéről készült a Sissi című film.
(születés)
[Részletek...] |
[1835-06-26] Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor születése (+1914. dec. 27.). A Magyar Ornitológiai Központ létrehozója és igazgatója, a magyarországi ősemberkutatás elindítója.
(születés)
[Részletek...] |
[1835-06-26] Herman Ottó természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus halála (szül. 1835. jún. 26.). 1887-ben megindította és tíz évig szerkesztette a Természetrajzi Füzeteket. Természettudományos munkássága mellett érdeklődése kiterjedt a magyar ősfoglalkozások, a néprajz és a nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körére. Nevéhez fűződött Magyarországon az ősemberkutatás megkezdése. Ő alapította a Magyar Ornitológiai Központot.
(születés)
[Részletek...] |
[1832-12-15] Alexandre Gustave Eiffel francia mérnök születése (+1923. dec. 28.). A vasszerkezetek tervezésének és építésének világhírű úttörője. Franciaországban acélhidak és viaduktok sorát építette meg. Fő műve az 1889. évi párizsi világkiállításra elkészített fémszerkezetű torony a Mars-mezőn (320 méter magas, az íves pillérek külső távolsága 125 méter), amely ezredévek után először múlta felül magasságban a piramisokat.
Ő volt a modern aerodinamika egyik kidolgozója, és a repülés úttörői között is számon tartják. Magyarországon az Eiffel-cég részt vett a Margit-híd és a szegedi közúti híd építésében, illetve a Nyugati pályaudvar tervezésében.
(születés)
[Részletek...] |
[1832-07-01] Haberle Károly botanikus születése (+1832. júl. 1.). Németországban született, az 1810-es években költözött Magyarországra. A pesti egyetem növénytan tanára volt, és orvosi diplomát is szerzett. Jelentős szerepe volt a pesti botanikus kert állományának gyarapításában, a fajállományt közel 10 ezerre növelte. Foglalkozott ásványtani, földrajzi, csillagászati és meteorológiai kutatásokkal is. Gyilkosság áldozata lett.
(halál)
[Részletek...] |
[1832-05-25] Wilckens Henrik (Heinrich) Dávid erdész, természettudós születése (+1832. máj. 25.). A selmecbányai Bányászati Akadémián az erdőműveléstan első oktatója volt. Kezdeményezésére vezették be 1816-ban a három éves erdészeti tantervet, az erdészeti szakkönyvtár alapjait szintén ő rakta le. Mivel a selmecbányai intézetet a mai Nyugat-Magyarországi (korábbi Erdészeti és Faipari) Egyetem elődjének tekintjük, Wilckens személyében tisztelhetjük a soproni egyetem alapítóját.
(halál)
[Részletek...] |
[1828-05-08] Jean Henry Dunant svájci író, üzletember, orvos születése (+ 1910. okt. 30.). 1863-ban Genfben megalapította a Nemzetközi Vöröskeresztet (vö. okt. 26.). Az első Béke Nobel-díjas (1901).
Az olasz szabadságharc kitörésekor a frontra utazott, s a solferinoi csatában személyesen volt tanúja az egészségügyi ellátás elégtelenségének. Ez indította arra, hogy önkéntes alakulatokat szervezzen a sebesültek ellátására. 1864-ben megalakultak az első nemzeti vöröskeresztes társaságok. Ebből fejlődött ki azután a vöröskeresztes mozgalom, amely 1901-re már valamennyi civilizált országban elterjedt. Később Vöröskereszt és Vörös Félhold szervezetre vált szét. Dunant küzdött a leszerelésért és a zsidó állam megalapításáért. Ő alapította 1889-ben az Interparlamentáris Uniót, a Népszövetség elődjét, valamint a Világ Ifjúsága Keresztény Szövetségét.
Magyarország 1881-ben csatlakozott a vöröskeresztes mozgalomhoz.
- + -
Nemzetközi Vöröskereszt nap
(megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1827-06-06] Az első magyarországi lóverseny. Pesten szervezte Széchenyi István gróf. Ő alapította a Magyar Lovaregyletet is.
[Részletek...] |
[1823-08-23] [idezet] Megnyílt Miskolcon a Nemzeti Színház. Az első előadáson Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországon című drámáját mutatták be. Az ország első, állandó "kőszinházát" Kun János helyi kőművesmester építette fel. A színház 20 éves működés után tűzvész martaléka lett.
[Részletek...] |
[1823-08-15] Schwartner Márton történész, statisztikus születése (+1823. aug. 15.). A magyar statisztika első európai hírű művelője. Kiemelkedő jelentőségű, Statistik des Königreichs Ungarn című könyvében a német egyetemi statisztika leíró módszerét az angol politikai aritmetika kutató irányzatával ötvözte. Ez volt az első statisztikai mű, amely Magyarország népességét és gazdasági helyzetét rendszerbe foglalva ismertette a felvilágosodás eszméitől ösztönözve.
(halál)
[Részletek...] |
[1823-05-11] Podmaniczky József báró tudományos- és közíró halála (szül. 1756. júl. 29.). 1790-91-ben vezető szerepe volt a nemesi-nemzeti mozgalomban, amelynek felvilágosult, reformista szárnyát képviselte. 1791-ben az országgyűlés által kiküldött kereskedelmi bizottság tagjaként megírta az osztrák vámrendszer kritikai elemzéseit, rámutatott Magyarország alárendelt helyzetére, és a belső vám eltörlését javasolta. 1802-től Bács-Bodrog vármegye főispánja, 1815-ben pedig Ausztria párizsi megbízottja volt.
Nemzetközi hírnevét és a külföldi tudományos élet kiemelkedő képviselővel fennálló jó kapcsolatait bizonyítja, hogy a legnagyobb tekintélyű tudós társaság, a londoni Royal Society 1780. június 8-án felvette tagjai sorába. Ő volt az első magyar, aki ebben a kitüntetésben részesült.
(halál, tüntetés)
[Részletek...] |
[1822-06-17] Frivaldszky János zoológus, akadémikus halála (szül. 1822. jún. 17.). Magyarország állatvilágával, főleg rovarokkal foglalkozott. Ő volt a magyar barlangok állatvilágának első kutatója és ő készítette az első madár-összefoglalót is.
(születés)
[Részletek...] |
[1822-06-17] Frivaldszky János zoológus, akadémikus születése (+1895. márc. 29.). Magyarország állatvilágával, főleg rovarokkal foglalkozott, a magyar barlangok állatvilágának első kutatója és ő készítette az első madár-összefoglalást is. 1870-től a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatója volt.
(születés)
[Részletek...] |
[1822-02-23] Berzeviczky Gergely közgazdasági író születése (+1822. febr. 23.). Haladó szellemű felvidéki birtokos, 1784-től Göttingenben tanult, majd beutazta Nyugat-Európát. Kapcsolatban volt a nemesi mozgalommal, majd a magyar jakobinusokkal, de ő elkerülte a felfedeztetést. 1795-től gazdasági tanulmányokkal foglalkozott. 1797-ben Lőcsén jelent meg első jelentős műve, s ez volt az első olyan magyarországi közgazdasági munka, amely Adam Smith angol közgazdász hatására írodott. Elsők között ismerte fel a feudális viszonyok fejlődést gátló voltát, és felhívta a nemesség figyelmét az árutermelés következtében fokozottan kizsákmányolt jobbágyság nehéz helyzetére. Közgazdasági tárgyú írásaiban a merkantilista bécsi gazdaságpolitika ellen küzdött, és rámutatott annak elnyomó jellegére Magyarországgal szemben.
(halál)
[Részletek...] |
[1820-10-20] Taucher Ferenc jezsuita csillagász születése (+1820. okt. 20.). A budai csillagvizsgáló vezetője volt, az elsők között végzett rendszeres meteorológiai méréseket Magyarországon.
(Hogy ma legyenek régi adataink és felismerhessük a globális klímamegbolondulást ...)
(halál)
[Részletek...] |
[1817-05-17] Irinyi János vegyész halála (szül. 1817. máj. 17.). A 'veszélytelenül használható' biztonsági gyújtó kidolgozója. A kor modern vegytanának terjesztője és magyarországi meghonosítója, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat egyik alapító tagja és munkatársa volt.
(Veszélytelenül használható? Már az ősembert a legjelentősebb természetátalakítóvá tette a tűzgyújtás képessége, mert szándéktalanul is a természetesnél sokkal gyakoribb erdőtüzeket okozott. Mennyi ház, város, erdő égett már le a százmilliók gondatlan kezeügyében lévő gyufától.)
(születés)
[Részletek...] |
[1814-05-13] Rónay [1848-ig Leitzinger] Jácint születése (Székesfehérváron, a mai Ady E. u. 4. sz. házban) (+1889. ápr. 17).
1836. május 24-én tett fogadalmat a bencés rendben, 1839. július 20-án szentelték pappá. 1847. december 29-én a MTA levelező tagja lett. Az 1848-49-es szabadságharc tábori lelkésze, utána 1866-ig Angliában élt. Hazatérése után a Magyar Tudományos Akadémia titkára, és Rudolf trónörökös nevelője volt. A darwinizmus magyarországi úttörője.
[Részletek...] |
[1813-09-03] Eötvös József író, költő, politikus, akadémikus halála (szül. 1813. szept. 3.). A magyar realista regényírás első nagy mestere: A falu jegyzője, Magyarország 1514-ben. Az 1840-es években a centrista ellenzék vezetőjeként harcolt a jobbágyság felszabadításáért és Magyarország demokratikus átalakulásáért. 1848 március után az első felelős kormányban vallás- és nevelésügyi miniszter volt, szeptemberben emigrált. 1853-tól ismét részt vett a közéletben. 1867-től haláláig vallás- és közoktatási miniszter volt.
(születés)
[Részletek...] |
[1813-09-03] Eötvös József író, költő, államférfi születése (+1871. febr. 2.). A magyar realista regény első mestere (A falu jegyzője, Magyarország 1514-ben). 1848-ban az első kormány vallás- és nevelésügyi minisztere volt, majd emigrált. 1853-ban hazatért, 1867-71 közt vallás- és közoktatási miniszter volt. Nevéhez fűződött az általános és kötelező népoktatásról, valamint a zsidók egyenjogúsításáról szóló törvény megalkotása.
(A falu jegyzője c. regényében Vándory Boldizsár, az Isten teremtett világát féltő lelkipásztor az állatok kínzását, kegyetlen üldözését és lemészárlását is keserű szavakkal ítéli el.)
(születés, törvény)
[Részletek...] |
[1813-08-02] Diószegi Sámuel botanikus halála (szül. 1760. dec. 29.). A magyar rendszeres növénytan megalapítója. Református lelkész volt, esperes és egyházkerületi főjegyző. Legjelentősebb munkája az első magyar növényhatározó, a Magyar Füvész Könyv, amelyet sógorával, Fazekas Mihály költővel közösen írt. A Karl Linné svéd természettudós növénytani rendszerének tudományos eredményeit felhasználó könyv több mint 3000 magyarországi növény leírását tartalmazza, ékes magyar nyelven. Ő teremtette meg a leíró növénytan és alaktan magyar szaknyelvét.
A magyar nyelv legnagyobb tudora, Arany így írt róla:"...óhajtani lehet, hogy aki még valaha nyelvünkben újít, azt a népnyelv, népi észjárás oly teljes ismeretével és oly romlatlan nyelvérzékkel tegye, mint Diószegi, Fazekas, Földi".
(halál, megalapít)
[Részletek...] |
[1811-06-14] Harriet Elizabeth Beecher-Stowe amerikai írónő halála (szül. 1811. jún. 14.). 1852-ben íródott Tamás bátya kunyhója c. regénye óriási hatással volt a rabszolgafelszabadításban.
(Magyarországra is villámgyorsan eljutott: már 1855. jún. 16-án, “pontban 6 és fél órakor” hat felvonásos drámaként adta elő Latabár Endre igazgató színészgárdája Székesfehérváron a Kenessey Fürdőkertben.)
(születés)
[Részletek...] |
[1805-04-02] Hans Christian Andersen dán meseíró születése (+1875).
(Celebsz alkat volt, naplója tele van baráti, szerelmi vágyakkal, de „anélkül halok meg, hogy egyszer is követtem volna a vér hívását”.)
- + -
A gyermekkönyvek nemzetközi napja
1967 óta világszerte Hans Christian Andersen dán meseíró születésnapján tartják. Célja, hogy a gyermekekkel megszerettessék az olvasást, a könyveket. 2001-ben Magyarország volt a központi rendezvények szervezője.
[Részletek...] |
[1802-11-25] Az Országos Széchényi Könyvtár és Nemzeti Múzeum alapítása: Széchényi Ferenc ajándékozta a nemzetnek gyűjteményét, amely könyv, kézirat, kép, szobor, metszet, térkép, címerkép és érem anyagból állt.
Az OSZK jelenlegi mintegy 7 milliós állományából több mint 2 millió a könyv. 1473-ból való az első Magyarországon nyomtatott mű, a Chronica Hungarorum.
[Részletek...] |
[1799-06-30] Petényi János Salamon természettudós, zoológus, a magyar ornitológia, őslénykutatás és állatvédelem úttörőjének születése (+1855. okt. 5.). Elkészítette Magyarország gerinces állatvilágának kézikönyvét.
(születés)
[Részletek...] |
[1799-06-30] [sms] Petényi János Salamon természettudós,zoológus szül.Magyarország gerinces állatvilágának kézikönyve
[Részletek...] |
[1799-02-06] Frivaldszky Imre zoológus, botanikus, akadémikus születése (+1870 okt. 19.). Magyarország rovarait és csigáit kutatta, majd 1833-45 között több gyűjtő-utat vezetett a Balkánra, Törökországba, és Dél-Itáliába. 1841-ben részt vett a Természettudományi Társaság megalapításában. Számos magyar és külföldi tudós társaság választotta tagjai sorába.
(megalapít)
[Részletek...] |
[1793-12-03] Marosvásárhelyen Aranka György író és jogtudós vezetésével megalakult az első magyar tudós társaság, az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. Tagjai körében egyesítette a korszak erdélyi és magyarországi íróinak és tudósainak legjavát.
[Részletek...] |
[1793-11-23] Magyarországon először bemutatták a pesti Nemzeti Színházban Shakespeare Hamlet című drámáját, Vajda Péter fordításában, a Magyar Tudós Társaság javaslatára.
„Több dolgok vannak földön és égen, / Horatio, mintsem bölcselmetek / Álmodni képes”.
(Az erdélyi magyar színjátszás már 1793. nov. 23-án Kolozsváron a Hamlet ősbemutatójával kezdődött.)
[Részletek...] |
[1793-08-18] Makó Pál matematikus és fizikus születése (+1793. aug. 18.). Jezsuita tanár, majd világi pap, Mária Terézia oktatásügyi tanácsadója volt. Részt vett a Ratio Educationis kidolgozásában, valamint a matematikus- és mérnökképzés korszerűsítésében. Ő írta az első korszerű hazai fizikakönyvet és az első magyarországi villamosságtani monográfiát (latin nyelven, később magyarul és németül is megjelent).
(halál, megjelent)
[Részletek...] |
[1793-04-12] Bugát Pál orvos, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1865. júl. 9.).
1824-1848 közt tanszékvezető a pesti egyetemen. Tankönyvek fordításával, írásaival és orvosi műszótár szerkesztésével jelentősen fejlesztette a magyar orvosi műnyelvet. 1831-ben Toldy Ferenccel megalapította a Magyar Orvosi Tár című folyóiratot. 1841-ben megalakította a Természettudományi Társulatot, amelynek első elnöke lett.
A szabadságharc idején, 1848 végén Magyarország főorvosává nevezték ki. Világos után egy ideig bujkált, s csak 1850-ben térhetett vissza Pestre, de szigorú rendőri felügyelet alatt állt. Az önkényuralom nemcsak tanszékétől, hanem nyugdíjigényétől is véglegesen megfosztotta, ezért hátralévő éveit igazságtalan mellőzésben és nélkülözésben töltötte.
(megalapít, születés)
[Részletek...] |
[1789-03-11] Hell József Károly bányafőgépész születése (+1789. márc. 11.). A magyarországi bányagépesítés úttöroje. Jelentős találmánya volt az 1753-ban Selmecbányán üzembe helyezett léggép, amelynél elsőként használt vízemelésre sűrített levegőt.
(A bányászat a robbanásszerű természet-átalakítás kezdete.
Pl. Tata a vizek városa volt, míg többszáz forrása el nem apadt a bányászat miatt.)
(halál, találmány)
[Részletek...] |
[1785-08-22] A magyar jobbágy e naptól a földesúr engedélye nélkül házasodhatott és költözhetett. Tanulhatott mesterséget és szabadon rendelkezhetett javaival.
II. József e napon írta alá Bécsben a jobbágyrendeletet, amely a Magyarországon még érvényben lévő örökös jobbágyság megszüntetését, a jobbágyság életviszonyainak javítását, a mezőgazdaság kapitalista fejlődését célozta.
A halálos ágyán reformintézkedéseinek többségét visszavonni kényszerült uralkodó ezt a rendeletét nem vonta vissza.
[Részletek...] |
[1784-07-16] [idezet] A mai értelemben vett első népszámlálás Magyarországon. "Számláltassék meg a lakosság a Habsburg-birodalom magyarországi területén." (II. József rendelete) A lakosság száma akkor, a történelmi Magyarország területén, azaz Horvátország nélkül, 8 millió volt.
(Másfél évszázad sem telt el és már a mai, 70 %-kal kisebb ország területén volt kb. 8 millió a népesség, újabb fél évszázaddal később már 10 és fél millió, a II. világháború pusztulása ellenére. Az uralkodók mindig is büszkén számolgatták-szaporítgatták pénzüket, seregüket, alattvalóikat.)
(háború)
[Részletek...] |
[1773-09-21] A jezsuita rend feloszlatását elrendelő július 21-i pápai bullát Mária Terézia kihirdette. A rendnek Magyarországon 935 tagja volt, egy egyetemet, három akadémiát, 41 gimnáziumot és hét konviktust működtetett. A mintegy 7,76 millió forint értékűre becsült vagyonból hozták létre a Tanulmányi Alapot.
[Részletek...] |
[1769-11-07] Orvosi fakultás jött létre a nagyszombati egyetemen: ez a szervezett orvosképzés kezdete Magyarországon.
[Részletek...] |
[1764-07-14] Megjelent Pozsonyban az első német nyelvű napilap, a Pressburger Zeitung, amely a magyarországi sajtó történetének leghosszabb életű újságjaként 1919-ig állt fenn.
(megjelent)
[Részletek...] |
[1764-02-11] Haberle Károly botanikus születése (+1832. júl. 1.). Németországban született, az 1810-es években költözött Magyarországra. A pesti egyetem növénytan tanára volt, és orvosi diplomát is szerzett. Jelentős szerepe volt a pesti botanikus kert állományának gyarapításában, a fajállományt közel 10 ezerre növelte. Foglalkozott ásványtani, földrajzi, csillagászati és meteorológiai kutatásokkal is. Gyilkosság áldozata lett.
(születés)
[Részletek...] |
[1764-01-07] Mádéfalvi veszedelem: Erdélyben Siskowicz altábornagy vezetésével katonaság rohanta meg a Madéfalván egybegyűlt, szabadságjogaikért küzdő és az erőszakos császári besorozások ellen tiltakozó csíki székelyeket. A vérfürdőben kétszáz székely meghalt.
(Sokan korábban a földesúri terhek alóli szabadulás reményében önként jelentkeztek határőrnek, de később kiderült, hogy adóikat továbbra is fizetni kell. A vonakodók ellen Mária Terézia elrendelte a sorozást, a székelyek pedig válaszul Madéfalván petíció fogalmazásába kezdtek.
A vérengzés elől menekülőket a moldvai csángók fogadták be, majd tíz év után Hadik András segítségével Bukovinában telepedtek le, és sorra alapították meg falvaikat: Fogadjistent, Istensegítset, Hadikfalvát, Józseffalvát és Andrásfalvát.
Az öt falu lakói visszavágytak hazájukba, így kerültek az Al-Duna vidéke és Déva környékére, majd 1941-ben Bácskába, ahonnan a II. világháború végén ismét menekülni kényszerültek. Magyarországon a háború után kiutasított németajkú nemzetiség megüresedett házaiba, a Balaton-felvidékre illetőleg többnyire Tolna és Baranya megyei falvakba telepítették a bukovinai székelyeket. Mai központjuk Bonyhád.)
(háború, tilt)
[Részletek...] |
[1763-11-14] Wilckens Henrik (Heinrich) Dávid erdész, természettudós születése (+1832. máj. 25.). A selmecbányai Bányászati Akadémián az erdőműveléstan első oktatója volt. Kezdeményezésére vezették be 1816-ban a három éves erdészeti tantervet, az erdészeti szakkönyvtár alapjait szintén ő rakta le. Mivel a selmecbányai intézetet a mai Nyugat-Magyarországi (korábbi Erdészeti és Faipari) Egyetem elődjének tekintjük, Wilckens személyében tisztelhetjük a soproni egyetem alapítóját.
(születés)
[Részletek...] |
[1763-06-15] Berzeviczky Gergely közgazdasági író születése (+1822. febr. 23.). Haladó szellemű felvidéki birtokos, 1784-től Göttingenben tanult, majd beutazta Nyugat-Európát. Kapcsolatban volt a nemesi mozgalommal, majd a magyar jakobinusokkal, de ő elkerülte a felfedeztetést. 1795-től gazdasági tanulmányokkal foglalkozott. 1797-ben Lőcsén jelent meg első jelentős műve, s ez volt az első olyan magyarországi közgazdasági munka, amely Adam Smith angol közgazdász hatására írodott. Elsők között ismerte fel a feudális viszonyok fejlődést gátló voltát, és felhívta a nemesség figyelmét az árutermelés következtében fokozottan kizsákmányolt jobbágyság nehéz helyzetére. Közgazdasági tárgyú írásaiban a merkantilista bécsi gazdaságpolitika ellen küzdött, és rámutatott annak elnyomó jellegére Magyarországgal szemben.
(születés)
[Részletek...] |
[1760-12-29] Diószegi Sámuel botanikus halála (szül. 1760. dec. 29.). A magyar rendszeres növénytan megalapítója. Református lelkész volt, esperes és egyházkerületi főjegyző. Legjelentősebb munkája az első magyar növényhatározó, a Magyar Füvész Könyv, amelyet sógorával, Fazekas Mihály költővel közösen írt. A Karl Linné svéd természettudós növénytani rendszerének tudományos eredményeit felhasználó könyv több mint 3000 magyarországi növény leírását tartalmazza, ékes magyar nyelven. Ő teremtette meg a leíró növénytan és alaktan magyar szaknyelvét.
A magyar nyelv legnagyobb tudora, Arany így írt róla:"...óhajtani lehet, hogy aki még valaha nyelvünkben újít, azt a népnyelv, népi észjárás oly teljes ismeretével és oly romlatlan nyelvérzékkel tegye, mint Diószegi, Fazekas, Földi".
(megalapít, születés)
[Részletek...] |
[1759-03-01] Schwartner Márton történész, statisztikus születése (+1823. aug. 15.). A magyar statisztika első európai hírű művelője. Kiemelkedő jelentőségű, Statistik des Königreichs Ungarn című könyvében a német egyetemi statisztika leíró módszerét az angol politikai aritmetika kutató irányzatával ötvözte. Ez volt az első statisztikai mű, amely Magyarország népességét és gazdasági helyzetét rendszerbe foglalva ismertette a felvilágosodás eszméitől ösztönözve.
(születés)
[Részletek...] |
[1756-07-29] Podmaniczky József báró tudományos- és közíró halála (szül. 1756. júl. 29.). 1790-91-ben vezető szerepe volt a nemesi-nemzeti mozgalomban, amelynek felvilágosult, reformista szárnyát képviselte. 1791-ben az országgyűlés által kiküldött kereskedelmi bizottság tagjaként megírta az osztrák vámrendszer kritikai elemzéseit, rámutatott Magyarország alárendelt helyzetére, és a belső vám eltörlését javasolta. 1802-től Bács-Bodrog vármegye főispánja, 1815-ben pedig Ausztria párizsi megbízottja volt.
Nemzetközi hírnevét és a külföldi tudományos élet kiemelkedő képviselővel fennálló jó kapcsolatait bizonyítja, hogy a legnagyobb tekintélyű tudós társaság, a londoni Royal Society 1780. június 8-án felvette tagjai sorába. Ő volt az első magyar, aki ebben a kitüntetésben részesült.
(születés, tüntetés)
[Részletek...] |
[1738-07-16] Taucher Ferenc jezsuita csillagász születése (+1820. okt. 20.). A budai csillagvizsgáló vezetője volt, az elsők között végzett rendszeres meteorológiai méréseket Magyarországon.
(Hogy ma legyenek régi adataink és felismerhessük a globális klímamegbolondulást ...)
(születés)
[Részletek...] |
[1723-07-09] Makó Pál matematikus és fizikus születése (+1793. aug. 18.). Jezsuita tanár, majd világi pap, Mária Terézia oktatásügyi tanácsadója volt. Részt vett a Ratio Educationis kidolgozásában, valamint a matematikus- és mérnökképzés korszerűsítésében. Ő írta az első korszerű hazai fizikakönyvet és az első magyarországi villamosságtani monográfiát (latin nyelven, később magyarul és németül is megjelent).
(megjelent, születés)
[Részletek...] |
[1719-08-09] Csiba István jezsuita tanár születése (+1719. aug. 9.). A teológia és a filozófia doktora volt, de két történelmi és két természetrajzi munkát hagyott hátra. Az utóbbiak a magyarországi vizekről ill. hegyekről (ásványvilág, bányászat, kohászat, természeti kincsek) szólnak.
(halál)
[Részletek...] |
[1713-05-15] Hell József Károly bányafőgépész születése (+1789. márc. 11.). A magyarországi bányagépesítés úttöroje. Jelentős találmánya volt az 1753-ban Selmecbányán üzembe helyezett léggép, amelynél elsőként használt vízemelésre sűrített levegőt.
(A bányászat a robbanásszerű természet-átalakítás kezdete.
Pl. Tata a vizek városa volt, míg többszáz forrása el nem apadt a bányászat miatt.)
(születés, találmány)
[Részletek...] |
[1708-01-15] Johann Friedrich Böttger német vegyész arany-készítés kísérletei során rátalált a porcelán anyagára.
1710-ben Meissenben kezdte meg működését az első porcelán-manufaktúra. Magyarországon az első porcelángyárat Fischer Mór alapította 1839-ben, Herenden.
[Részletek...] |
[1705-05-30] Kassa, Lőcse és Bártfa felvidéki városokban megjelent az első magyarországi hírlap: a Mercurius Hungaricus, melynek alapítója Gróf Esterházy Antal kuruc generális volt.
(A média, mint hírközlés: ehhez mindig pénz és hatalom kellett. A sajtószabadságnak a hatalmi ágak megosztásával van esélye. A média ma a negyedik hatalmi ág, annak előnyeivel és hátrányaival.
Egy másfajta média az, ami szinte csupán termék, nem közölni akar, csak elkelni. Tartalmának ezért nincs feltétlen köze a valósághoz.)
(megjelent)
[Részletek...] |
[1676-02-12] A magyarországi ellenreformáció idején a pozsonyi rendkívüli bíróság beidézett több mint 700 protestáns papot és tanítót felségsértés, hazaárulás, a katolikus egyház megsértése miatt, hogy hivatásuk feladására kötelezze őket.
A több mint 300 megjelent közül a kínzások és kegyetlenségek többeket megtörtek, a legállhatatosabbakat kisebb csoportokban várbörtönökbe vitték, 42 papot pedig Nápolyba hurcoltak gályarabnak. Közülük 32 volt életben, amikor 1676. febr. 12-én sikerült holland protestánsoknak kiváltaniuk őket.
(Ld. Moldova György: Negyven prédikátor c. regényét.)
(II. János Pál pápa meglátogatta debreceni emlékművűket első magyarországi látogatásakor.)
(megjelent)
[Részletek...] |
[1674-03-05] A magyarországi ellenreformáció idején a pozsonyi rendkívüli bíróság beidézett több mint 700 protestáns papot és tanítót felségsértés, hazaárulás, a katolikus egyház megsértése miatt, hogy hivatásuk feladására kötelezze őket.
A több mint 300 megjelent közül a kínzások és kegyetlenségek többeket megtörtek, a legállhatatosabbakat kisebb csoportokban várbörtönökbe vitték, 42 papot pedig Nápolyba hurcoltak gályarabnak. Közülük 32 volt életben, amikor 1676. febr. 12-én sikerült holland protestánsoknak kiváltaniuk őket.
(Ld. Moldova György: Negyven prédikátor c. regényét.)
(II. János Pál pápa meglátogatta debreceni emlékművűket első magyarországi látogatásakor.)
(megjelent)
[Részletek...] |
[1673-10-28] Csiba István jezsuita tanár születése (+1719. aug. 9.). A teológia és a filozófia doktora volt, de két történelmi és két természetrajzi munkát hagyott hátra. Az utóbbiak a magyarországi vizekről ill. hegyekről (ásványvilág, bányászat, kohászat, természeti kincsek) szólnak.
(születés)
[Részletek...] |
[1647-11-16] Batthyány Ádámot levélben értesítették, hogy Koppányi Ali egy fogát, Váli Ramadán egy ujját, Zsámboki Durát egy fülét áldozza, ha Zsámboki Mehmed rab sarcot gyűjtő vándorútján netán meg találna lépni.
A sarcért (váltságdíjért) való rabszedés (emberrablás) kölcsönösen és általánosan, már a mohácsi vész előtt egy évszázaddal is jellemző volt a török-magyar harcokban. Ha rabtársai a fenti módon kezességet vállaltak érte, a rabot feltételes szabadlábra helyezték, hogy rokoni baráti körében összekoldulja a kialkudott sarcot. Ormándy Péter palotai alkapitány túszként maga ment a székesfehérvári Hamza vég tömlöcébe az 1570-es években, hogy fivére, János, elindulhasson összegyűjteni váltságdíját.
Batthyány Boldizsár az egyik előkelő török rabját a Magyarországon akkor még ritkasága okán nagy értéket képviselő tulipánért és török szegfűért bocsátotta szabadon. Maróthi János macsói bán négyéves török fogság után 40 ezer aranyforintért szabadult ki az 1410-es években.
A rab-biznisz olyan haszonnal járt, hogy olykor magyar végváriak is segítettek keresztény rabok ejtésében, kellő nyereségrészesedésért. Egy 1567-ben hozott törvény karóba húzással fenyegette meg az ilyet elkövetőket.
A drinápolyi béke megegyezése szerint a szökéssel szabadult rabot egyik fél sem tartozott visszaadni a másiknak, még akkor sem, ha szökés közben netán megölte őrzőit.
A szegény rabokat, akikért nem reméltek váltságdíjat, eladták. A költő Zrínyi Miklós horvát bán a kor egyik leggazdagabb exportőre volt, sok törököt szállított a velencei kereskedőgályák evezőspadsoraiba. Balassi János, a költő Balassi Bálint apja is ismert volt ilyen jövedelmeiről.
Török Bálintért nagy váltságot reméltek, kényelemben élhetett Isztambulban 1545-ös elfogása után, de a megegyezés nem jött létre 1550-es haláláig.
A muzulmánok az 1530 és 1780 közti negyed évezred alatt csak Észak-Afrikába több mint egymillió keresztényt hurcoltak rabszolgaként. A több tízezer magyar rab kisebb része került csak ilyen messzire (janicsárnak, gályarabnak, a nők hivatalnokok szolgaseregébe), a többség a helyi rab-biznisz keretében pénzért vagy fogolycsere során visszanyerte szabadságát.
A messzire hurcoltak sorsa sanyarú volt. A ritka kivételek egyike Szokollu Mehmed pasa, aki Boszniából elhurcolt fiúként janicsár, majd nagyvezír lett. A mohácsi csatában fogságba esett Somlyai Balázs áttért a muzulmán hitre, Murád néven szultáni tolmács lett és vallási műveket írt, bár a mértéktelen borszeretetétől nem tudott megválni. Egri Ferenc egri vitéz évekig volt gályarab, de rabtársait megszervezve lefegyverezték őreiket és hajójukat Szicíliába kormányozták, ahol 62 török foglyukat eladták és Egri a spanyol udvarban élt, csak öregkorában tért haza a kevéssé biztonságos Magyarországra.
(törvény)
[Részletek...] |
[1582-10-15] A Gergely-naptár bevezetése. Magyarországon a pozsonyi országgyűlés fogadta el 1588-ban.
Sokfelé (pl. Oroszország, Törökország, Görögország, Kína) csak a huszadik században vették át. Hivatalos célokra ma az egész világon ezt használják.
[Részletek...] |
[1582-02-14] XIII. Gergely pápa közzétette naptárreform rendeletét. A XVI. században már 10 napos késés mutatkozott a Föld Nap körüli forgása és az addig alkalmazott Julianus-naptár között, ezért vált szükségessé a reform, amelynek értelmében 1582. október 4. után közvetlenül október 15. következett. Magyarországon 1587-ben vezették be a reformot.
[Részletek...] |
[1572-12-15] Méliusz Juhász Péter református író halála (szül. 1536). 1562-től haláláig a tiszántúli református egyházkerület püspöke volt. Ő szervezte meg a magyarországi református egyházat.
Az első magyar orvos-botanikai kézikönyv szerzőjeként, elsőként adott közre adatokat Debrecen környékének flórájáról.
(halál)
[Részletek...] |
[1566-09-06] Meghalt az ostromló sereg 71 éves vezére, II. Szulejmán (Szolimán) török szultán (szül. 1495) Szigetvárnál, de halálát eltitkolták a serege elől, s a várat két nap múlva bevették. Az oszmán birodalom az ő uralma idején érte el legnagyobb kiterjedését.
(Magyarország Nato-csatlakozásának politikai előkészítésekor még szobrot is állítottak neki Szigetváron, ami nagy vitákat váltott ki. Lehet, hogy egyszer Sztálinnak is újra szobrot állítanak Magyarországon?
A törökökkel való megbékélést inkább török békemozgalmárok, békét hirdető (és ezért a maguk korában bizonyára ellenzékbe szorított, üldözött) török vallási vezetők, filozófusok, művészek, a török nők jogaiért és a túlnépesedés megállításáért küzdők magyarországi megismertetése szolgálja. Vagy Törökország nem ezekre, hanem az agresszoraira lenne büszke?)
- + -
1688: A törököket kiűzték Nándorfehérvárról (ma Belgrád) a nyugati szövetséges csapatok. (Buda ekkor már 2 éve szabad volt. Végül a szultán az 1699-es karlócai békében lemondani kényszerült minden magyarországi hódításáról.)
[Részletek...] |
[1521-08-29] A török elfoglalta Nándorfehérvárt.
1526: Mohácsi vész.
1541: A török elfoglalta Budát. A város 145 évig marad török megszállás alatt.
- + -
(A török birodalom átlagos népsűrűsége még Egyiptom, Bizánc, Mezopotámia és a Balkán bekebelezése után is 14 fő/km2 volt (Magyarországé akkor kb. 10), ami a kor termelési szintjén jelentősen meghaladta a terület eltartóképességét. A túlnépesedés óhatatlanul további agresszív terjeszkedéshez vezetett. A magyar királyságnak nem volt esélye a nála ötször nagyobb birodalommal szemben.
Ma az emberiség népsűrűsége kb. 50 fő/km2, ami a mai, a természet kizsigerelésében jelentősen hatékonyabb termelési szinten is bőven meghaladja a Föld eltartóképességét – nem véletlen tehát a sok erőszakos konfliktus a szűkös erőforrásokért.)
[Részletek...] |
[1473-06-05] Megjelent Hess András történelmi muve, a Chronica Hungarorum, a legrégibb magyarországi nyomtatvány. A feltételezések szerint Hess mintegy 450 példányban nyomtatta ki a Budai Krónikát, amelybol mára csak 9 példány maradt.
(megjelent)
[Részletek...] |
[1472-03-27] Janus Pannonius halála. A kunok megkeresztelkedtek és beköltöztek Magyarországra.
(halál)
[Részletek...] |
[1453-05-29] II. Mohamed vezetésével a törökök hosszú ostrom után elfoglalták Bizáncot. A harcokban elesett XI. Konstantin, az utolsó bizánci császár is.
(A török birodalom átlagos népsűrűsége még Egyiptom, Bizánc, Mezopotámia és a Balkán bekebelezése után is 14 fő/km2 volt (Magyarországé kb. 10), ami a kor termelési szintjén jelentősen meghaladta a terület eltartóképességét. A túlnépesedés óhatatlanul további agresszív terjeszkedéshez vezetett. A magyar királyságnak nem volt esélye a nála ötször nagyobb birodalommal szemben, amely Európa mindegyik hatalmánál erősebb volt.)
[Részletek...] |
[1390-11-22] Toldi Miklós ispán halála (szül. 1320 körül). Nem csak Magyarországon volt híres hatalmas erejéről. 1365-ben a pápai zsoldban harcoló angol "fehér csapat" alvezéreként vitézkedett (az akkor öregkornak számító 45 évesen).
(halál)
[Részletek...] |
[1329-07-22] Cangrande della Scala (Scaligeri) születése (+1329. júl. 22.). 1308-ban lett Verona fejedelme. Ő vette pártfogásába 1303-ban a száműzött Dantét, aki híres művében meg is örökítette a nemes lelkű urat. A nép ma is úgy emlegeti, mint Magyarországon Mátyás királyt.
(halál)
[Részletek...] |
[1327-05-17] A magyarországi bányászat fellendítésére I. Károly elrendelte, ha magánföldesúri birtokon a jövőben bányát tárnak fel, a föld maradjon a tulajdonosé, sőt az érctermelésből a királynak járó adó harmadát is ő kapja.
[Részletek...] |
[1291-03-09] Cangrande della Scala (Scaligeri) születése (+1329. júl. 22.). 1308-ban lett Verona fejedelme. Ő vette pártfogásába 1303-ban a száműzött Dantét, aki híres művében meg is örökítette a nemes lelkű urat. A nép ma is úgy emlegeti, mint Magyarországon Mátyás királyt.
(születés)
[Részletek...] |
[1239-03-27] Kötöny kun fejedelem és népe Magyarországra költözött IV. Béla engedélyével. Mielőtt magyar földre léptek, megkeresztelkedtek.
[Részletek...] |
[1236-12-27] Julianus domonkos szerzetes visszaérkezett Magyarországra, miután megtalálta a keleti magyarok egy csoportját a Volga-vidéki Magna Hungariában.
[Részletek...] |
[1226-10-03] Assisi Szt. Ferenc (Giovanni Bernardone, szül. 1181. jan. 12.) olasz katolikus rendalapító, költő halála. Ünnepe: okt. 4.
Apja dúsgazdag posztókereskedő volt, de Ferenc sem az üzleti élet, sem a tanulás iránt nem érdeklődött. Két kézzel szórta apja pénzét, részt vett több háborúban, többször megsebesült. Spoletoi betegsége idején egy látomás hatására megtért. Felhagyott a léha élettel, s nem törődve azzal, hogy apja kitagadta, rendbe hozta a bencések Assisi közelében lévő templomát, és szegénységet hirdető követőivel rendalapítási kérelemmel fordult III Ince pápához, aki ezt meg is adta. Misszióik eljutottak Angliába, spanyol, német és magyar földre is.
1980-tól az ökológia hivatalos egyházi patrónusa. A szegények, szociális munkások mellett a környezetvédők védelmezője is.
- + -
Élete vége felé rendje leváltotta a vezetői posztról. Már halála után két évvel szentté avatták, de a harmadrendieknek szóló regulájából kivették a fegyverfogás tiltását, mert az erőszakmentesség csak a klerikusok esetében fért bele kora egyházi tanításába. Leghűségesebb követői kisebbségbe kerültek és felmorzsolódtak. Magyarországon a Szent Ferenc-i erőszakmentesség helyett inkább Kapisztrán János inkvizíciós és törökellenes harcossága lett ismertebb. Szent Ferenc ezzel szemben megpróbálta békességre bírni a keresztes hadakat, és sikertelensége után átment a szembenálló táborba is, hogy a szultánt tanítsa erőszakmentességre, aki nagy tisztelettel hallgatta - de ő sem hallgatott rá.
- + -
"Békességet hirdet, prédikál a madaraknak, megszelídíti a farkast, Naphimnuszában a természet csodáit magasztalja, a halált testvérének nevezi, társait az öröm ajándékára és a tökéletes vigasságra: a szenvedésnek és bántalomnak elviselésére tanítja." (Ehrenfeld-Jókai kódex, XIV. század)
(háború, halál, tilt)
[Részletek...] |
[1181-01-12] Assisi Szt. Ferenc (Giovanni Bernardone, szül. 1181. jan. 12.) olasz katolikus rendalapító, költő halála. Ünnepe: okt. 4.
Apja dúsgazdag posztókereskedő volt, de Ferenc sem az üzleti élet, sem a tanulás iránt nem érdeklődött. Két kézzel szórta apja pénzét, részt vett több háborúban, többször megsebesült. Spoletoi betegsége idején egy látomás hatására megtért. Felhagyott a léha élettel, s nem törődve azzal, hogy apja kitagadta, rendbe hozta a bencések Assisi közelében lévő templomát, és szegénységet hirdető követőivel rendalapítási kérelemmel fordult III Ince pápához, aki ezt meg is adta. Misszióik eljutottak Angliába, spanyol, német és magyar földre is.
1980-tól az ökológia hivatalos egyházi patrónusa. A szegények, szociális munkások mellett a környezetvédők védelmezője is.
- + -
Élete vége felé rendje leváltotta a vezetői posztról. Már halála után két évvel szentté avatták, de a harmadrendieknek szóló regulájából kivették a fegyverfogás tiltását, mert az erőszakmentesség csak a klerikusok esetében fért bele kora egyházi tanításába. Leghűségesebb követői kisebbségbe kerültek és felmorzsolódtak. Magyarországon a Szent Ferenc-i erőszakmentesség helyett inkább Kapisztrán János inkvizíciós és törökellenes harcossága lett ismertebb. Szent Ferenc ezzel szemben megpróbálta békességre bírni a keresztes hadakat, és sikertelensége után átment a szembenálló táborba is, hogy a szultánt tanítsa erőszakmentességre, aki nagy tisztelettel hallgatta - de ő sem hallgatott rá.
- + -
"Békességet hirdet, prédikál a madaraknak, megszelídíti a farkast, Naphimnuszában a természet csodáit magasztalja, a halált testvérének nevezi, társait az öröm ajándékára és a tökéletes vigasságra: a szenvedésnek és bántalomnak elviselésére tanítja." (Ehrenfeld-Jókai kódex, XIV. század)
(háború, tilt)
[Részletek...] |
[1092-06-26] [idezet] Külföldi krónikák szerint nagy földrengés (becsülhetően Richter-skála 5,6-os erősségű) volt Magyarországon. "Települések dőltek romba", "...hegy omlott a Dunába, s az medrét megváltoztatta, más felé hegy emelkedett, nagy tó keletkezett."
[Részletek...] |
[1092-05-20] lésezett a szabolcsi zsinat, az első ismert helyszínű és időpontú országgyűlés a történelmi Magyarország területén.
[Részletek...] |
[1007-12-30] Boldog Sebestyén halála. Esztergomi érsek, "Asztrik társa a bencés rendben és a katolikus hit magyarországi terjesztésében". Nagy valószínűséggel azonosítható a Géza udvarába menekült Radla nevű szerzetessel. Bizonyára a Szt. Márton-monostorban, Pannonhalmán is élt, és igen nagy része volt Vajk neveltetésében. Pannonhalma első apátja is ő lehetett. Haláláig irányította a magyar egyházat.
(halál)
[Részletek...] |
