|
|  | |
Találatok száma: 15 | [2004-07-30]  Brüsszeltől 30 km-re délre egy ipari parkban robbanás történt, 15 halott, 120 sebesült.
[Részletek...] | [2003-01-30] Brüsszelben megalakult a CONCORD (European NGOs Confederation for Relief and Development), a nemzetközi fejlesztéssel és segélyezéssel foglalkozó európai civil szervezetek (NGDO-k) szövegsége. 2005-ben 20 EU tagország NGDO Platformja és 18 nemzetközi hálózat a tagja, összesen több mint másfélezer civil szervezetet képvisel. www.concordeurope.org
Magyar tagja a HAND Szövetség (www.hand.org.hu).
[Részletek...] | [1985-05-29] A brüsszeli Heysel stadionban a Liverpool-Juventus labdarúgó BEK-döntőn az ittas brit szurkolók megtámadták az olaszokat. A pánikba esett tömeg a britek elől hátrálva és menekülve kidöntött egy téglafalat, sokan a mélybe zuhantak, 39 olasz vesztette életét, több százan megsérültek.
[Részletek...] | [1975-06-02] Szato, Eiszaku japán politikus halála (szül. 1901. márc. 27.). 1974-ben Nobel-békedíjat kapott megosztva az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáért folytatott tevékenysége és az atomsorompó-szerződés japán aláírása elismeréséül.
Zöld Város Napok (Európában Brüsszel, Amerikában Los Angeles központtal):
http://www.urbangreendays.org
- - - - - - - - - -
(aláírás, halál)
[Részletek...] | [1971-12-20] Az Orvosok határok nélkül (Doctors Without Borders, Médecins Sans Frontiéres) nemzetközi mozgalom megalakulása Franciaországban. Ma Brüsszel központtal működik. Béke Nobel-díj 1999-ben. www.msf.org
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1943-09-03] Olaszország a szövetségek szicíliai partraszállása és Mussolini uralmának megdöntése után letette a fegyvert a szövetségesek előtt és aláírta a fegyverszüneti megállapodást. Az ország 1943. október 13-án hadat üzent Németországnak.
- - - - - -
Brüsszelben a Mannekenpis (pisilő kisfiú) szobrocska a Welszi Gárda egyenruháját ölti fel e napon annak emlékére, hogy e szövetségesek felszabadították a várost. A közel négyszáz éves szobrocskának közel négyszáz ruhája van a Broodhuis múzeumban.
[Részletek...] | [1938-12-11] Christian Lous Lange norvég politikus halála (szül. 1869. szept. 17.). 1899-ben a IX. Interparlamentáris Konferencia titkára volt, majd a Nobel-békedíj norvég bizottságának titkára. Évtizedekig a Nobel Intézetben dolgozott, 1909-től az Interparlamentáris Unió főtitkára. Miután az I. világháború idején a brüsszeli iroda megszűnt, Lange sokat küzdött a szervezet újjáélesztéséért, mert szerinte a semleges országoknak jelentős szerepe van a tartós béke megteremtésében. 1921-ben Nobel-békedíjat kapott megosztva Karl Hjalmar Brantinggal.
(háború, halál, konferencia)
[Részletek...] | [1901-03-27] Szato, Eiszaku japán politikus halála (szül. 1901. márc. 27.). 1974-ben Nobel-békedíjat kapott megosztva az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáért folytatott tevékenysége és az atomsorompó-szerződés japán aláírása elismeréséül.
Zöld Város Napok (Európában Brüsszel, Amerikában Los Angeles központtal):
http://www.urbangreendays.org
- - - - - - - - - -
(aláírás, születés)
[Részletek...] | [1890-07-29] Vincent van Gogh holland festő és grafikus születése (+1890. júl. 29.). Kálvinista lelkipásztor családból származott, kezdetben képkereskedelmi alkalmazott volt. Teológiát tanult, prédikátornak képezték ki, és a belga bányavidékre küldték. Az itt szerzett élmények felkeltették művészi képzeletét, festeni kezdett, képein komor realizmussal ábrázolta a bányászok nyomorát, a parasztok nehéz életét. 1880-83-ban Brüsszelben végzett művészeti tanulmányokat ezután Párizsban megismerkedett az impresszionistákkal, pointillistákkal. Színei világosabbak, élénkebbek lettek, de ezek a képek sem voltak sikeresebbek, mint sötétebb tónusú vásznai. 1888-ban Arles-ba költözött, a déli napsütésben a ragyogó színektől elragadtatva a posztimpresszionista művek remekeit alkotta meg. A fogadtatás értetlensége, a sikertelenség felőrölte idegrendszerét, többször kezelték ideggyógyintézetben, végül öngyilkos lett. Életében csak egyetlen képet adott el, ma azonban már Cézanne és Gauguin mellett a posztimpresszionizmus egyik legjelentősebb mesterévé vált.
(halál)
[Részletek...] | [1869-09-17] Christian Lous Lange norvég politikus halála (szül. 1869. szept. 17.). 1899-ben a IX. Interparlamentáris Konferencia titkára volt, majd a Nobel-békedíj norvég bizottságának titkára. Évtizedekig a Nobel Intézetben dolgozott, 1909-től az Interparlamentáris Unió főtitkára. Miután az I. világháború idején a brüsszeli iroda megszűnt, Lange sokat küzdött a szervezet újjáélesztéséért, mert szerinte a semleges országoknak jelentős szerepe van a tartós béke megteremtésében. 1921-ben Nobel-békedíjat kapott megosztva Karl Hjalmar Brantinggal.
(háború, konferencia, születés)
[Részletek...] | [1854-06-29] Kossuth Zsuzsanna halála New Yorkban (szül. 1817. febr. 19.). Kossuth Lajos húga. 1849 áprilisában a tábori kórházak főápolónőjévé nevezték ki. A világosi fegyverletétel után elfogták és bár felmentették, gyakran zaklatták a hatóságok. 1851-ben Brüsszelbe vándorolt ki, 1853-ban Amerikába települt át.
(halál)
[Részletek...] | [1853-03-30] Vincent van Gogh holland festő és grafikus születése (+1890. júl. 29.). Kálvinista lelkipásztor családból származott, kezdetben képkereskedelmi alkalmazott volt. Teológiát tanult, prédikátornak képezték ki, és a belga bányavidékre küldték. Az itt szerzett élmények felkeltették művészi képzeletét, festeni kezdett, képein komor realizmussal ábrázolta a bányászok nyomorát, a parasztok nehéz életét. 1880-83-ban Brüsszelben végzett művészeti tanulmányokat ezután Párizsban megismerkedett az impresszionistákkal, pointillistákkal. Színei világosabbak, élénkebbek lettek, de ezek a képek sem voltak sikeresebbek, mint sötétebb tónusú vásznai. 1888-ban Arles-ba költözött, a déli napsütésben a ragyogó színektől elragadtatva a posztimpresszionista művek remekeit alkotta meg. A fogadtatás értetlensége, a sikertelenség felőrölte idegrendszerét, többször kezelték ideggyógyintézetben, végül öngyilkos lett. Életében csak egyetlen képet adott el, ma azonban már Cézanne és Gauguin mellett a posztimpresszionizmus egyik legjelentősebb mesterévé vált.
(születés)
[Részletek...] | [1834-11-20] Theodore Verhaeghen megalapította a Brüsszeli Szabadegyetemet. 1843-ban 96, 1875-ben 700, 1923-ban már kétezer beiratkozott hallgatója volt.
(megalapít)
[Részletek...] | [1817-02-19] Kossuth Zsuzsanna halála New Yorkban (szül. 1817. febr. 19.). Kossuth Lajos húga. 1849 áprilisában a tábori kórházak főápolónőjévé nevezték ki. A világosi fegyverletétel után elfogták és bár felmentették, gyakran zaklatták a hatóságok. 1851-ben Brüsszelbe vándorolt ki, 1853-ban Amerikába települt át.
(születés)
[Részletek...] | [1388-03-31] Evrard ’t Serclares kivégzése Brüsszel főterén, amit az angolszász helytartó a 8. számú ház balkonjáról nézett végig. A város jogait védelmező hős karja ma is fényes a domborművén, mert azt tartja a legenda, aki megsimítja, egy évig boldog lesz, ha pedig leány, egy éven belül férjhez megy.
(Egy leánynak az a legfőbb boldogság, hogy asszonysor(s)ba kerül?)
[Részletek...] |
|
