|
|  | |
Találatok száma: 23 | [1994-06-17] [idezet]  ENSZ egyezmény a sivatagosodás elleni küzdelemről a súlyos aszállyal és/vagy elsivatagosodással sújtott országokban, különös tekintettel Afrikára (Párizs).
Elsivatagosodás és aszály elleni világnap
- + -
"A víz példa az olyan javakra, amik hihetetlenül hasznosak, és még sincsen kereskedelmi értékük." – írta Adam Smith 1776-ban. Mára ez alapvetően megváltozott. Pl. Málta szigetét hajókkal odaszállított vízzel látják el már évtizedek óta.
"Ma a sótalanítás csak néhány, kivételes helyen gazdaságos. A világ népességének növekedésével azonban - kényszerítő módon - szinte akármilyen magas ár 'gazdaságos' lesz. A tiszta és elég víz problémája évtizedeken belül meghaladhatja minden más anyagi jellegű probléma fontosságát." (Gábor Dénes - 1970)
(egyezmény)
[Részletek...] | [1992-06-14] Befejeződött a Föld Csúcstalálkozó Rio de Janeiroban. A Greenpeace a hegytetőn hatalmas transparenst állított fel, amely a Földet ábrázolta, rápecsételve a SOLD (eladva, elárulva) szót.
A fiatalok (a népesség 60 %-a) a csúcstalálkozó hivatalos idejéből 22 percet kaptak, 10 pontjukat nem fogadták el.
A konferencia 12 napja alatt 3.3 millióval nőtt a Föld népessége, közel ezer faj halt ki, 200 ezer hektár vált sivataggá, félmillió hektár esőerdőt irtottak ki.
Az 1972-es stockholmi csúcs óta eltelt két évtized alatt a népesség 3.8 milliárdról 5.5-re, az atomreaktorok száma 100-ról 428-ra, az autóké 200 millióról 480-ra, a széndioxid-koncentráció 327 ezrelékről 356-ra, a tízmilliós városok száma 3-ról 13-ra nőtt.
(konferencia)
[Részletek...] | [1991-03-03] Megkezdődött (s 9 hónapig tartott) az I. Öbölháború után égő 732 kuwaiti olajkút oltása. Napi 5 millió hordó (a világtermelés egytizede) égett el, sötét füst borította az eget, a kiömlő olaj elszennyezte a sivatagot és a tengert.
A békéért küzdő írók világnapja.
1984 júniusában a Nemzetközi Pen Club hirdette meg.
- - - - - - - - - -
(háború)
[Részletek...] | [1989-01-22] Weöres Sándor Baumgarten és Kossuth-díjas költő, író, műfordító halála (szül.1913. jún. 22.).
- + -
„Ez pedig itt senki más:
fasorok irtója,
mesebeli fanyüvő
késői utóda,
csillog-villog keziben
a hatalmas balta,
s hol jegenyesort talál:
uccu neki rajta!
Nem kell nékünk bükk, se tölgy,
legyen az út széles,
modern világforgalom
roppant terebélyes,
vágtasson a gépkocsi
fátlan sivatagba,
úgyse néz a bent-ülő
se jobbra, se balra.”
(A tájrongáló)
(halál)
[Részletek...] | [1984-02-21] Mihail Alekszandrovics Solohov irodalmi Nobel-díjas (1965) szovjet-orosz író halála (szül. 1905. máj. 24.). Emberi sors, Csendes Don. Sok művét megfilmesítették.
(Feltört ugar és Új barázdát szánt az eke című könyvei jól szimbolizálják azt a kort, amikor a fosszilis energiák segítségével az ember elűzte az élővilágot szinte minden általa használható területről és azokból monokultúrát, öko-sivatagot (termőföldet) csinált.)
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1968-03-15] [idezet] Magyar forgatócsoport filmezett Közép-Ázsiában, a Balatonnál tízszer nagyobb Isszik-Kul tó partján. Kis József rendező naplójából két tanulságos részlet:
„Az üzbegisztáni Éhség-sztyeppet, a föld egyik legsivárabb, legnyomorúságosabb pusztaságát, amely nevét valóban joggal viselte, nemcsak felszántották és bevetették, hanem teljes egészében villamosították is. A távvezetékek sűrű hálója, a fehérlő gyapotmezők, a zöldellő legelők és kertek mindenütt bizonyították, hogy a sztyepp neve ma már - csak történelem. ...
S micsoda tájak! 5-7 ezer méteres hegyek, óriási homoksivatagok, csodálatos tavak, mint a Kaspi, az Aral, az Isszik-Kul vagy a kétezer-háromszáz méteres magasságban elterülő Iszkander-Kul. S olyan folyók, mint a rohanó vizű, s ugyanakkor szinte parttalanul széles Amu-Darja. A ritka természeti szépségek beláthatatlan sora.”
A naiv szocialista lelkesedés (amelynél csak a hazug kapitalista lelkesedés rosszabb) nem vette észre, hogy a nagy természetátalakítás, a pusztaság termővé tétele (amelyre a túlnépesedés miatt kényszerültek, de persze ezt sem fogták fel) több kárt csinál mint hasznot. A „rohanó vizű, s ugyanakkor szinte parttalanul széles Amu-Darja”, s hasonlóan a Szir-Darja folyók vizét szétöntözték a terjeszkedő gyapotföldekre, s a folyók már az Aral tó elérése előtt kiszáradtak.
Az 1966-ban még háromnegyed Magyarország méretű (66 ezer km2-es), 1090 km3 vizet tároló tóból 2000-re két darabban 24 ezer km2 és 175 km3 maradt, és háromszor sósabb lett. Fél magyarországnyi területen (a gyapotültetvényekre kiszórt rovarirtóktól) mérgezett sósivatag maradt, melynek porát a szél messze viszi és bizonyítottan genetikai károsodást okoz. Sok a torzszülött és óriási a gyermekhalandóság.
„A gyapot a mi aranyunk", így szólt a propagandadal. A nagy pénzt azonban ma is az uralkodók klikkje és a maffia fölözi le. A munkásembernek az egészségtelen munka marad és a szétrombolt gazdaság, kultúra és környezet.
[Részletek...] | [1964-10-16] [sms] A Takla-Makán sivatagban, a Lop Nor sóstónál robbantotta fel Kína az elso atombombáját.
[Részletek...] | [1964-10-16] A Takla-Makán sivatag keleti csücskében, az azóta hírhedté vált Lop Nor sóstó körzetében robbantotta fel Kína az első atombombáját és ezzel az ötödik nukleáris hatalom lett a világon.
[Részletek...] | [1960-02-13] A Szahara-sivatag középső részén, a Reggane-oázis közelében felrobbantották az első francia kísérleti atombombát.
[Részletek...] | [1945-07-16] [sms] Az új-mexikói sivatagban az USA végrehajtotta a világ első kísérleti atomrobbantását.
[Részletek...] | [1945-07-16] Az új-mexikói sivatagban az USA végrehajtotta a világ első kísérleti atomrobbantását. Egy labdánál nem nagyobb fémgömbből 19 ezer tonna TNT robbanóanyaggal egyenértékű energia szabadult fel. A robbanószerkezetet tartó acéltoronyból hírmondó sem maradt, 700 méteres körzetben üveggé olvadt a sivatag homokja.
(3 hét múlva már százezer ember olvadt szét a földön Hirosimában.)
[Részletek...] | [1921-05-30] Jamie Uys délafrikai rendező, forgatókönyvíró, operatőr, producer, vágó születése. Ismertebb filmjei: Sivatagi show; Az istenek a fejükre estek 1-2.; Dirkie Lost in the Desert. A legtöbb filmjében kisebb szerepeket is játszott.
(Filmjeiben a bushman a fenntarthatóság, a természetbe illeszkedés szép példája az őrült civilizációval szemben.)
(születés)
[Részletek...] | [1915-04-24] [idezet] Letartóztatták és kivégezték a konstantinápolyi örmény elitet. Ezzel kezdetét vette a rövid, de a törökországi kétmilliós örmény kisebbség nagy részét kiirtó genocídium, a Metz Yeghern (Nagy Rossz). A szíriai sivatagba deportálás során hónapok alatt másfél millió örmény férfit, nőt, gyermeket, öreget öltek meg. A tömegmészárlást az Egység és Haladás pártja, az Ifjú Törökök politikai irányzata vitte végbe, nacionalista és iszlám uszítással, és természetesen gazdasági motiválással (a meggyilkolt többszázezer család vagyonának elrablása).
Az 'emberiség elleni bűn' fogalmát ennek hatására vezették be az I. világháború után a nemzetközi jogba.
Törökország hivatalosan mindmáig nem ismerte el a népirtást.
"Ki emlékszik manapság az örmény genocídiumra?" - torkollta le Hitler 1939-ben azokat, akik az általa tervezett népirtások következményei miatt aggódtak.
Például Franz Werfel: Musa Dagh negyven napja c. regénye emlékszik.
A független Örményország 1991-ben jött létre a volt Szovjetunió területéből kiszakadva. Függetlenségének ünnepe szept. 21.
- + -
Az örmények gyásznapja.
Szerte a világon gyászmisét, megemlékezést tartanak.
Franciaországban munkaszüneti napot kaptak az örmények.
A magyarországi örmények 2001-ben állítottak fel egy kőkeresztet a Dunakorzón a Petőfi téren, ezen a napon koszorúzzák meg.
(háború)
[Részletek...] | [1913-09-15] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, nyelvész, akadémikus halála (szül. 1832. márc. 19.). 1861-ben „expedíciót szervezett” (azaz szegényen, dervisruhában, ezer veszély és nélkülözés közepette egyedül vándorolt) a magyarok őshazájának felkutatására. Kutatásai úttörő jelentőségűek voltak Közép-Ázsia föld- és néprajza, elsősorban azonban a filológia területén (egyik életcélja volt a magyar és török nyelvek közti rokonság bizonyítása).
A budapesti egyetem tanára, az európai hírű nyelvész és néprajzkutató borzasztó szenvedések közepette többnyire gyalog sántikált végig rossz lábával óriási területeket, Resid Effendi álnéven kolduló dervis rongyaival álcázva magát, mert előtte minden európait megöltek itt a vérszomjas uralkodók, a kánok és emírek.
(Nem véletlenül tartottak az erősebb hatalmak kémeitől, a felfedezők és tudományos kutatók munkáját mindig a hódítók és gyarmatosítók hasznosították. A történészek ma már biztosra veszik, hogy Vámbéry kémtevékenységet is folytatott és azt az angol királynő és a konstantinápolyi szultán egyaránt megfizette.)
A tudomány szenvedélyétől hajtott vándor csaknem szomjan halt a sivatagban, és számtalanszor került a leleplezés, a halál küszöbére. Jegyzeteit arab írással magyar nyelven készítette, mint dervisrendje titkos talizmánjait. Tökéletes nyelvtudásának és a szokások mély ismeretének köszönhette, hogy sikerült betöltenie önként vállalt tudományos küldetését, és számos könyvben írhatta le a közép-ázsiai életet, viszonyokat.
(halál)
[Részletek...] | [1913-06-22] Weöres Sándor Baumgarten és Kossuth-díjas költő, író, műfordító halála (szül.1913. jún. 22.).
- + -
„Ez pedig itt senki más:
fasorok irtója,
mesebeli fanyüvő
késői utóda,
csillog-villog keziben
a hatalmas balta,
s hol jegenyesort talál:
uccu neki rajta!
Nem kell nékünk bükk, se tölgy,
legyen az út széles,
modern világforgalom
roppant terebélyes,
vágtasson a gépkocsi
fátlan sivatagba,
úgyse néz a bent-ülő
se jobbra, se balra.”
(A tájrongáló)
(születés)
[Részletek...] | [1912-03-30] Karl May német író halála (szül. 1842. febr. 25.). Könyveit 28 nyelvre fordították le, csak németül nyolcvanmillió példányban fogytak el. Legismertebb művei A sivatagon keresztül-kasul, Az ezüst tó kincse, A medveölő fia, Winnetou.
(halál)
[Részletek...] | [1912-03-30] Karl May német író születése (+1912. márc. 30.). Legismertebb művei A sivatagon keresztül-kasul, Az ezüst tó kincse, A medveölő fia, Életem és törekvéseim és főleg a Winnetou.
(halál)
[Részletek...] | [1905-05-24] Mihail Alekszandrovics Solohov irodalmi Nobel-díjas (1965) szovjet-orosz író halála (szül. 1905. máj. 24.). Emberi sors, Csendes Don. Sok művét megfilmesítették.
(Feltört ugar és Új barázdát szánt az eke című könyvei jól szimbolizálják azt a kort, amikor a fosszilis energiák segítségével az ember elűzte az élővilágot szinte minden általa használható területről és azokból monokultúrát, öko-sivatagot (termőföldet) csinált.)
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1904-10-04] A német katonák parancsnokaként azt üzenem a herero népnek, hogy hagyja el ezt a földet, különben asszonyt, gyereket nem kímélve megölöm őket” – üzente Német Délnyugat-Afrika parancsnoka, Lothar von Trotha a gyarmati uralom ellen fellázadtaknak. A tábornok tízezer katonája Waterberg hegyeinél közrefogta a menekülő családokat és a becslések szerint 65-105 ezer embert mészárolt le (a herero törzs négyötödét, és kb. tízezer Nama és tizenhétezer Damara törzsbelit). A túlélőket elűzték földjükről és állataikat elrabolták.
A népirtásért „mély sajnálatát” később többször is kifejezésre juttató Németország a mészárlás centenáriumán hivatalosan is bocsánatot kért, de kártérítést nem fizet. Viszont évi 14 millió dolláros segéllyel a jórészt elsivatagosodott, gyéren lakott, 2 milliós (ebből 8 % a Herero törzs), 20 % HIV fertőzöttségű Namíbia legbőkezűbb támogatója.
[Részletek...] | [1842-02-25] Karl May német író születése (+1912. márc. 30.). Legismertebb művei A sivatagon keresztül-kasul, Az ezüst tó kincse, A medveölő fia, Életem és törekvéseim és főleg a Winnetou.
(születés)
[Részletek...] | [1842-02-25] Karl May német író halála (szül. 1842. febr. 25.). Könyveit 28 nyelvre fordították le, csak németül nyolcvanmillió példányban fogytak el. Legismertebb művei A sivatagon keresztül-kasul, Az ezüst tó kincse, A medveölő fia, Winnetou.
(születés)
[Részletek...] | [1836-02-27] des magyar hazánk három szép megyéjében már régtülfogva tartózkodik egy rettentő gyilkos, kinek tettei amilyen számtalanok, szintolly borzasztók is. … De ezen gyilkost, azon három nemes megye még üzőbe sem veszi s méltókép meg nem bünteti s el nem veszti?” – háborodott fel a Társalkodó c. lapban „Balaton mellékiek” aláírással egy társaság. „Ő az, egy szóval, kit a világ Balatonnak nevez, ki egyéb hasznát az emberrel nem érezteti, minthogy nyáron fürdésre édesgetvén, azt örvényes torkába csalhatja – vagy tisztítani kívánni bőrét, viszketeges pörsenésekkel befekélyesítheti, télen pedig a halászt rianyásiba ragadja, hogy haszontalan sok harcsáit táplálhassa.”
(A partján legalább negyven településen élő több tízezer ember ekkor már nem tartotta „természetesnek” a tó vízmozgását, csapadékos időben kiöntését. A megnövekedett népsűrűség és fogyasztás a vizes élőhelyek nyújtotta tápláléknál fontosabbnak tekintette a sokkal több kalóriát termő szántóföldi gazdálkodást, a monokulturás biosivatagot, ahonnan az élővilágot kiszorítják, s amit a vízmozgás zavar. Már 1827-ben országgyűlési határozatot hoztak a Balaton lecsapolásáról, Beszédes József vízépítő mérnök részletes tervet is készített a tó vízfelületének felére csökkentéséről. Korábban Krieger Sámuel mérnök teljes mértékű lecsapolási tervét Mária Terézia az 1770-es évek végén már alá is írta és a megyék boldogan számolgatták, mennyi gabonát termelhetnek a kiszárított tómederben. Csak a pénzhiánynak köszönhetjük, hogy még van Balaton, amely nagyon fiatal tó, a jelen egybefüggő vízfelület csak 6-7 ezer éve alakult ki. Csapadékosabb századokban, mint pl. a rómaiak vagy a tatárjárás idején, Tihany, Szigliget stb. valóban szigetek voltak.)
(aláírás)
[Részletek...] | [1832-03-19] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, nyelvész, akadémikus halála (szül. 1832. márc. 19.). 1861-ben „expedíciót szervezett” (azaz szegényen, dervisruhában, ezer veszély és nélkülözés közepette egyedül vándorolt) a magyarok őshazájának felkutatására. Kutatásai úttörő jelentőségűek voltak Közép-Ázsia föld- és néprajza, elsősorban azonban a filológia területén (egyik életcélja volt a magyar és török nyelvek közti rokonság bizonyítása).
A budapesti egyetem tanára, az európai hírű nyelvész és néprajzkutató borzasztó szenvedések közepette többnyire gyalog sántikált végig rossz lábával óriási területeket, Resid Effendi álnéven kolduló dervis rongyaival álcázva magát, mert előtte minden európait megöltek itt a vérszomjas uralkodók, a kánok és emírek.
(Nem véletlenül tartottak az erősebb hatalmak kémeitől, a felfedezők és tudományos kutatók munkáját mindig a hódítók és gyarmatosítók hasznosították. A történészek ma már biztosra veszik, hogy Vámbéry kémtevékenységet is folytatott és azt az angol királynő és a konstantinápolyi szultán egyaránt megfizette.)
A tudomány szenvedélyétől hajtott vándor csaknem szomjan halt a sivatagban, és számtalanszor került a leleplezés, a halál küszöbére. Jegyzeteit arab írással magyar nyelven készítette, mint dervisrendje titkos talizmánjait. Tökéletes nyelvtudásának és a szokások mély ismeretének köszönhette, hogy sikerült betöltenie önként vállalt tudományos küldetését, és számos könyvben írhatta le a közép-ázsiai életet, viszonyokat.
(születés)
[Részletek...] |
|
