|
|  | |
Találatok száma: 25 | [1999-02-02]  Tátrai Vilmos Kossuth-díjas hegedűművész, zenepedagógus halála (szül. 1912. okt. 7.). A Tátrai-vonósnégyest 1946-ban alapította, s a zenekarral világhírnevet szerzett. 1957-ben megalapította a Magyar Kamarazenekart. Mintegy 200 hanglemezfelvétele készült, 64 magyar mű ősbemutatója, 52 külföldi mű első előadása.
A gyertyaszentelő napjához fűződik a legszélesebb körben elterjedt időjóslás: e napon a téli álmából ébredő medve kijön a barlangjából, ha napos időt talál, s meglátja saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél.
- - - - - - - - - -
"Szép születésnapokat vígan megélhess,
sok napjaid számlálni ne légyen terhes,
az ég harmatja szívedet újítsa,
áldások árja házadat elborítsa!
Tenéked minden öröm holtig adassék,
semmi bánat semmi bú ne találtassék,
légyen éltednek virága mind kinyílt,
szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt!
Végre az egek várát nyílván szemlélhesd,
ott a földi éltedet jobbra cserélhesd,
az Úr az örök életből részt adjon,
a szentek serge közikbe fogadjon!"
(Széki köszöntő)
- - - - - - - - - -
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1996-12-28] Természetvédelmi terület lett a Gellért-hegy Duna felőli része, hogy megóvják a barlangok felszíni területét és a növénytársulásokat.
[Részletek...] | [1995-12-06] Az UNESCO illetékes bizottsága a világörökség részének minősítette az Aggteleki cseppkőbarlangot.
[Részletek...] | [1984-11-12] Feltárult a Beremendi kristálybarlang a mészkőbánya egyik robbantásakor. Húsz év alatt kb. 700 m járatot, közel 60 méter mélységet tártak fel, lenn langyos karsztvíz tóval.
(A barlangot bemutató kisfilm első díjat nyert 2003-ban a franciaországi Tengeri Show – Víz Alatti – Filmfesztiválon.)
A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó barlangot csak tudományos kutatók látogathatják.
[Részletek...] | [1968-08-20] Vértes László ősrégész, barlangkutató halála. 1963-ban Vértesszőlősön az ősi karsztforrások által évezredek alatt lerakott mésztufarétegekbe ágyazva közel félmillió éves előemberi települést tárt fel. 1965-ben itt találta meg a vértesszőlősi előember tarkócsontjának maradványait, valamint egy lábnyomos felületet.
(halál)
[Részletek...] | [1959-12-24] Jordan Károly Kossuth-díjas matematikus, akadémikus halála (szül. 1871. dec. 16.). Továbbfejlesztette a valószínűségszámítás klasszikus elméletét. Foglalkozott meteorológiával, geofizikával, kémiával, de turisztikával és barlangkutatással is.
(halál)
[Részletek...] | [1954-11-14] Fölfedezte a Szabadság barlangot az aggteleki karsztban dr. Balázs Dénes geográfus. Később Kínában és Indonéziában is kutatott.
[Részletek...] | [1945-08-22] Strömpl Gábor geográfus, térképész, barlangkutató halála. Ő hozta létre a magyar barlangok nyilvántartását.
(halál)
[Részletek...] | [1943-10-26] Stein Aurél (Sir Mark Aurel Stein) régész, történész, orientalista, utazó és földrajztudós, akadémikus születése (+1943. okt. 26.). Brit szolgálatban több alkalommal kutatott Belső-Ázsiában, bejárta Nagy Sándor hadjáratának útvonalát. Felfedezte a híres tunhuangi barlangtemplomot és könyvtárat. Több művében foglalkozott az ind történelem és az indo-szkita uralom vallási és művelődési viszonyaival. Sok tízezer páratlan leletét a British Museum őrzi. Könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. 81 éves korában kapott engedélyt, hogy Afganisztánban kutasson, Kabulban halt meg. 42 éves korától brit állampolgár volt, 1912-ben lovaggá ütötték.
(halál)
[Részletek...] | [1940-09-12] Fölfedezték a Lascaux-i, közel 17.000 éves barlangrajzokat Franciaországban.
[Részletek...] | [1932-04-27] A bükki Subalyuk barlangban a Kadic Ottokár geológus által vezetett ásatáson feltárták az ősember első csontmaradványát Magyarországon.
[Részletek...] | [1927-02-08] Koch Antal geológus, akadémikus születése (+1927. febr. 8.). A Földtani Intézetben dolgozott, majd a kolozsvári és 1895-től a budapesti egyetemen oktatott földtant és őslénytant. Az Erdélyi-medence harmadkori képződményeit tanulmányozta. A hazai geológusok közül utolsóként még egyaránt művelte valamennyi szervetlen természettudományt. Alapvető munkát végzett az ország számos területének ásványtani, kőzettani, őslénytani, földtani és barlangtani leírásában. A Magyar Tudományos Akadémiának 1875-ben levelező, 1894-ben rendes tagja lett.
(halál)
[Részletek...] | [1912-10-07] Tátrai Vilmos Kossuth-díjas hegedűművész, zenepedagógus halála (szül. 1912. okt. 7.). A Tátrai-vonósnégyest 1946-ban alapította, s a zenekarral világhírnevet szerzett. 1957-ben megalapította a Magyar Kamarazenekart. Mintegy 200 hanglemezfelvétele készült, 64 magyar mű ősbemutatója, 52 külföldi mű első előadása.
A gyertyaszentelő napjához fűződik a legszélesebb körben elterjedt időjóslás: e napon a téli álmából ébredő medve kijön a barlangjából, ha napos időt talál, s meglátja saját árnyékát, akkor visszabújik, mert még hosszú lesz a tél.
- - - - - - - - - -
"Szép születésnapokat vígan megélhess,
sok napjaid számlálni ne légyen terhes,
az ég harmatja szívedet újítsa,
áldások árja házadat elborítsa!
Tenéked minden öröm holtig adassék,
semmi bánat semmi bú ne találtassék,
légyen éltednek virága mind kinyílt,
szíved ne szenvedjen semmi sebes nyílt!
Végre az egek várát nyílván szemlélhesd,
ott a földi éltedet jobbra cserélhesd,
az Úr az örök életből részt adjon,
a szentek serge közikbe fogadjon!"
(Széki köszöntő)
- - - - - - - - - -
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1903-06-25] [sms] Orwell angol író szül. Indiában. Művei: Állatfarm (1945), 1984 (1949). Barlangok világnapja.
[Részletek...] | [1895-03-29] Frivaldszky János zoológus, akadémikus születése (+1895. márc. 29.). Magyarország állatvilágával, főleg rovarokkal foglalkozott, a magyar barlangok állatvilágának első kutatója és ő készítette az első madár-összefoglalást is. 1870-től a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatója volt.
(halál)
[Részletek...] | [1895-03-29] Frivaldszky János zoológus, akadémikus halála (szül. 1822. jún. 17.). Magyarország állatvilágával, főleg rovarokkal foglalkozott. Ő volt a magyar barlangok állatvilágának első kutatója és ő készítette az első madár-összefoglalót is.
(halál)
[Részletek...] | [1876-07-29] Kadic Ottokár geológus, paleontológus születése. A magyar ősemberkutatás megindítója, a szervezett tudományos barlangkutatás megalapítója. Feltérképezte a lillafüredi István-barlangot és a Szemlő-hegyi barlangot.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1876-07-29] [sms] Kadic Ottokár geológus, paleontológus szül. Osemberkutatás, barlangkutatás megindítója Mo-n.
[Részletek...] | [1871-12-16] Jordan Károly Kossuth-díjas matematikus, akadémikus halála (szül. 1871. dec. 16.). Továbbfejlesztette a valószínűségszámítás klasszikus elméletét. Foglalkozott meteorológiával, geofizikával, kémiával, de turisztikával és barlangkutatással is.
(születés)
[Részletek...] | [1864-09-08] Csatka határában a Szentkút forrásnál Csöbönyei József zarándoknak, aki ott önmaga ásta barlangban lakott, árnyék forma alakban Gábriel főangyal tudtul adta, hogy másnap reggel 9 órára hívja oda a falu népét, mert Szűz Mária akkor meg fogja mutatni a tiszteletére építendő kápolna helyét. A falu népe másnap reggel ki is vonult énekelve, s a remete vezetésével a kápolna helyét meg is látták. Noha a világi hatóságok a remetét elűzték, az indulatok lecsendesedése után visszatért, a kápolna felépült, 1864. szept. 8-án felszentelték, s a remete annak gondnokaként 1885. május 21-én halt meg. Az ott élő remeték sora máig sem szakadt meg.
[Részletek...] | [1862-11-26] Stein Aurél (Sir Mark Aurel Stein) régész, történész, orientalista, utazó és földrajztudós, akadémikus születése (+1943. okt. 26.). Brit szolgálatban több alkalommal kutatott Belső-Ázsiában, bejárta Nagy Sándor hadjáratának útvonalát. Felfedezte a híres tunhuangi barlangtemplomot és könyvtárat. Több művében foglalkozott az ind történelem és az indo-szkita uralom vallási és művelődési viszonyaival. Sok tízezer páratlan leletét a British Museum őrzi. Könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. 81 éves korában kapott engedélyt, hogy Afganisztánban kutasson, Kabulban halt meg. 42 éves korától brit állampolgár volt, 1912-ben lovaggá ütötték.
(születés)
[Részletek...] | [1862-08-21] Csatka határában a Szentkút forrásnál Csöbönyei József zarándoknak, aki ott önmaga ásta barlangban lakott, árnyék forma alakban Gábriel főangyal tudtul adta, hogy másnap reggel 9 órára hívja oda a falu népét, mert Szűz Mária akkor meg fogja mutatni a tiszteletére építendő kápolna helyét. A falu népe másnap reggel ki is vonult énekelve, s a remete vezetésével a kápolna helyét meg is látták. Noha a világi hatóságok a remetét elűzték, az indulatok lecsendesedése után visszatért, a kápolna felépült, 1864. szept. 8-án felszentelték, s a remete annak gondnokaként 1885. május 21-én halt meg. Az ott élő remeték sora máig sem szakadt meg.
[Részletek...] | [1843-01-07] Koch Antal geológus, akadémikus születése (+1927. febr. 8.). A Földtani Intézetben dolgozott, majd a kolozsvári és 1895-től a budapesti egyetemen oktatott földtant és őslénytant. Az Erdélyi-medence harmadkori képződményeit tanulmányozta. A hazai geológusok közül utolsóként még egyaránt művelte valamennyi szervetlen természettudományt. Alapvető munkát végzett az ország számos területének ásványtani, kőzettani, őslénytani, földtani és barlangtani leírásában. A Magyar Tudományos Akadémiának 1875-ben levelező, 1894-ben rendes tagja lett.
(születés)
[Részletek...] | [1822-06-17] Frivaldszky János zoológus, akadémikus születése (+1895. márc. 29.). Magyarország állatvilágával, főleg rovarokkal foglalkozott, a magyar barlangok állatvilágának első kutatója és ő készítette az első madár-összefoglalást is. 1870-től a Magyar Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatója volt.
(születés)
[Részletek...] | [1822-06-17] Frivaldszky János zoológus, akadémikus halála (szül. 1822. jún. 17.). Magyarország állatvilágával, főleg rovarokkal foglalkozott. Ő volt a magyar barlangok állatvilágának első kutatója és ő készítette az első madár-összefoglalót is.
(születés)
[Részletek...] |
|
