|
|  | |
Találatok száma: 39 | [2006-01-30]  Coretta Scott King halála (szül. 1927. ápr. 27.). Férje, Martin Luther King (házasságkötésük 1953. jún. 18.) megölése (1968) után is folytatta annak polgárjogi és béke küzdelmét, és ebben négy gyermekük is követte őket. Első babája még három hónapos sem volt, amikor 1956. jan. 30-án először dobtak bombát a házukra. A vietnami háború ellen már 1965-ben beszédeket mondott, férjét ebben két évvel megelőzve. Ellenezte a halálbüntetést és 2003-ban az iraki háborút. Küzdött a nők jogaiért, kiállt a homoszexuálisokért és támogatta az AIDS megelőzést.
(Férje sokat volt távol családjától, órási munka és szörnyű fenyegetések nehezedtek rá, s ugyanakkor milliók rajongtak érte, számos nő vígasztalta és erősítette. Amikor újságírók férje szeretőiről kérdezték, azt mondta: ez nem ér fel a mi szerelmünkhöz.)
(háború, halál)
[Részletek...] | [2003-10-10] Sirin Ebadi iráni ügyvédnő, emberjogi aktivista kapta a Béke Nobel-díjat.
(Élőben közvetítette a lengyel televízió a Nobel-békedíj odaítélésének ceremóniáját, várva az egyértelmű döntést, hogy a pápasága 25. évfordulóját ünneplő, a díjra már sokadszor jelölt, lengyel II. János Pál lesz kitüntetve. A döntés bizonyára a nők jogairól is szólt – hiszen a katolikus egyház ebben igen gyenge, sőt a születésszabályozás tiltásával kifejezetten destruktív, de közel sem annyira, mint az iszlám, különben egy katolikus ellenzéki nőt is választhattak volna.
De negatív elemeket is lehet sejteni a döntés mögött, hiszen a Nobel-bizottság már többször hozott politikailag motivált, néha kifejezetten rossz döntéseket - mint pl. az amerikai külügyminiszter vagy a dél-afrikai fehér elnök kitüntetése, amiért végre hajlandók voltak abbahagyni Vietnam irtását, ill. a faji megkülönböztetést. Lehet hogy a pápa – a Vatikán politikájában jelentős változást hozva - számukra túlzottan is elítélte Amerika háborúit?)
(háború, Nobel-díj, tilt, tüntetés)
[Részletek...] | [2002-12-06] Philip Berrigan öt Ploughshares (Ekevasat a kardokból) aktivistával vért locsolt szét egy B-52 bombázó pilótafülkéjében az Andrews légitámaszpont (USA) éves légibemutató napján. Tettük és - a látogatók tömege és a média előtt végbemenő - letartóztatásuk felhívta a figyelmet, hogy ezek tömeggyilkos eszközök.
Philip testvére, Daniel ekkor épp börtönben volt. Mindketten katolikus papok, több mint harminc éve hajtottak végre erőszakmentes akciókat. Életünk legszebb napja címmel film mutatta be 1973-ban, amikor betörtek egy amerikai hadkiegészítő parancsnokságra és Vietnamba szóló behívókat öntöttek le vérrel az aktaszekrényekben, más alkalommal pedig a behívókból máglyát raktak egy hadkiegészítő parancsnokság udvarán és napalmtűzben égették el, szemléltetve, hogy ezek a behívók emberek vérének kiontására és emberek élve elégetésére kiadott parancsok.
Philip és felesége (Elizabeth McAlister) egy Jónás Háza erőszakmentes ellenállás közösséget alapítottak Baltimoreban. 2002. dec. 6-án halt meg rákban. Életében összesen kb. 11 évet volt börtönben erőszakmentes tiltakozásai miatt.
Daniel jezsuita, nyolcvan éves elmúlt, New Yorkban él és sokadik könyvét írja. 2002. ápr. 24-én a Rapture of the Gospel c. könyv elolvasása után ezt írta a Bocsmagazin szerkesztőjének: "Kedves Gyula barátom, gratulálok a könyvetekhez. A hűség és bátorság ezen története inspiráló itt az erőszak és zűrzavar idején. Isten áldja egész közösségeteket."
(tilt)
[Részletek...] | [2002-10-26] [idezet] A "Nem a mi nevünkben" elnevezésű pacifista mozgalom és más szervezetek Washingtonban a vietnami háború óta a legnagyobb, több mint százezres háborúellenes tüntetést tartották. A háborúellenesek nemzetközi koalíciója, az ANSWER egyidejűleg San Franciscóban, Rómában, Berlinben, Koppenhágában, Tokióban és Mexikóvárosban is megmozdulásokat tartott.
(háború, tüntetés)
[Részletek...] | [2002-04-24] Philip Berrigan öt Ploughshares (Ekevasat a kardokból) aktivistával vért locsolt szét egy B-52 bombázó pilótafülkéjében az Andrews légitámaszpont (USA) éves légibemutató napján. Tettük és - a látogatók tömege és a média előtt végbemenő - letartóztatásuk felhívta a figyelmet, hogy ezek tömeggyilkos eszközök.
Philip testvére, Daniel ekkor épp börtönben volt. Mindketten katolikus papok, több mint harminc éve hajtottak végre erőszakmentes akciókat. Életünk legszebb napja címmel film mutatta be 1973-ban, amikor betörtek egy amerikai hadkiegészítő parancsnokságra és Vietnamba szóló behívókat öntöttek le vérrel az aktaszekrényekben, más alkalommal pedig a behívókból máglyát raktak egy hadkiegészítő parancsnokság udvarán és napalmtűzben égették el, szemléltetve, hogy ezek a behívók emberek vérének kiontására és emberek élve elégetésére kiadott parancsok.
Philip és felesége (Elizabeth McAlister) egy Jónás Háza erőszakmentes ellenállás közösséget alapítottak Baltimoreban. 2002. dec. 6-án halt meg rákban. Életében összesen kb. 11 évet volt börtönben erőszakmentes tiltakozásai miatt.
Daniel jezsuita, nyolcvan éves elmúlt, New Yorkban él és sokadik könyvét írja. 2002. ápr. 24-én a Rapture of the Gospel c. könyv elolvasása után ezt írta a Bocsmagazin szerkesztőjének: "Kedves Gyula barátom, gratulálok a könyvetekhez. A hűség és bátorság ezen története inspiráló itt az erőszak és zűrzavar idején. Isten áldja egész közösségeteket."
(tilt)
[Részletek...] | [2001-07-17] Katharine Graham Pulitzer-díjas amerikai újságíró születése (+2001. júl. 17.). Médiahatalommá építette az édesapja által még egy csődárverésen megvásárolt újságot. 1971-ben a kormány és ügyvédje figyelmeztetései ellenére leközöltette az úgynevezett Pentagon-aktákat, a vietnami háborúban való amerikai részvételről szóló titkos dokumentumokat. A következő évtől pedig a lap el nem évülő érdemeket szerzett a Richard Nixon elnök lemondásához vezető Watergate-botrány nyilvános felgöngyölítésében. 1988-ban kapta a Pulitzer-díjat önéletrajzi visszaemlékezéséért.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1998-05-17] [idezet] Philip Berrigan öt Ploughshares (Ekevasat a kardokból) aktivistával vért locsolt szét egy B-52 bombázó pilótafülkéjében az Andrews légitámaszpont (USA) éves légibemutató napján. Tettük és - a látogatók tömege és a média előtt végbemenő - letartóztatásuk felhívta a figyelmet, hogy ezek tömeggyilkos eszközök.
Philip testvére, Daniel ekkor épp börtönben volt. Mindketten katolikus papok, több mint harminc éve hajtottak végre erőszakmentes akciókat. Életünk legszebb napja címmel film mutatta be 1973-ban, amikor betörtek egy amerikai hadkiegészítő parancsnokságra és Vietnamba szóló behívókat öntöttek le vérrel az aktaszekrényekben, más alkalommal pedig a behívókból máglyát raktak egy hadkiegészítő parancsnokság udvarán és napalmtűzben égették el, szemléltetve, hogy ezek a behívók emberek vérének kiontására és emberek élve elégetésére kiadott parancsok.
Philip és felesége (Elizabeth McAlister) egy Jónás Háza erőszakmentes ellenállás közösséget alapítottak Baltimoreban. 2002. dec. 6-án halt meg rákban. Életében összesen kb. 11 évet volt börtönben erőszakmentes tiltakozásai miatt.
Daniel jezsuita, nyolcvan éves elmúlt, New Yorkban él és sokadik könyvét írja. 2002. ápr. 24-én a Rapture of the Gospel c. könyv elolvasása után ezt írta a Bocsmagazin szerkesztőjének: "Kedves Gyula barátom, gratulálok a könyvetekhez. A hűség és bátorság ezen története inspiráló itt az erőszak és zűrzavar idején. Isten áldja egész közösségeteket."
(tilt)
[Részletek...] | [1995-01-28] [sms] Az USA húsz évvel a vesztes háborúja után helyreállította a diplomáciai kapcsolatot Vietnammal.
(háború)
[Részletek...] | [1995-01-28] Vietnam és az USA húsz évvel a vietnami háború befejezése után hivatalos kapcsolatot létesített egymással. Rendezték a háború során kölcsönösen kisajátított diplomáciai épületek és magánvagyonok kérdését.
- - - - - -
Kérjük támogassa a BOCS Alapítványt személyi jövedelemadójának 1%-ával. Adószámunk: 18481862-1-07
Tizenkettedik évfolyamába lépett Internet magazinunkban 15 nyelven kb. kétezer szöveg és ezer kép jelent már meg: http://bocs.hu
- + -
Alkoss velünk! Biztosan találkoztál már elkeserítő történésekkel, de csodálatos küzdelmekkel, örömteli sikerekkel, nagy egyéniségekkel, jó mókákkal is az ökológia és béke témában. Írd meg a Fenntartható civilizáció infó számára!
A hibaigazításokat is köszönettel fogadjuk!
(háború)
[Részletek...] | [1993-05-26] Joseph Jr. Pulitzer amerikai sajtómágnás, műgyűjtő halála (szül. 1913. máj. 13.). A magyar Pulitzer József (aki nagy lapkiadó vállalatokat hozott létre, s megalapította a Pulitzer-díjat) unokája. Apja 1955-es halálakor lett a médiabirodalom (három lap, hét televízió és három rádió) elnöke. Lapjai elsőként ítélték el a vietnami háborút, és közöltek részleteket a CIA szerepével foglalkozó titkos Pentagon-iratokból.
(háború, halál, megalapít)
[Részletek...] | [1984-03-24] Megölték Hilda Murrell angol antinukleáris aktivistát. 78 éves volt, híres rózsakertész, halála után David Austin rózsanemesítő róla nevezte el egy új rózsafajtáját.
Hogy ki ölte meg és miért? A teóriákat összefoglalja:
http://www.greenanarchist.org.uk/Wkhm.htm
Adatokat gyűjtött a Sezewell B reaktor hibáiról, de titkos információk birtokában volt a Belgrano argentin csatahajó elsüllyesztéséről is a Falkland háborúban, unokaöccse, Rob Green révén, aki az angol haditengerészetnél a nukleáris fegyverekért felelős parancsnok volt, és aki a gyilkosság után a nukleáris fegyverek ellen kezdett kampányolni. (2004-ben került nyilvánosságra, hogy nukleáris fegyverek is voltak az angol hadihajókon a Falkland szigeteknél.)
(Más magasrangú katonai parancsnokokkal is történt ilyen fordulat: Lee Butler generális, a Stratégiai Légierő parancsnoka, az USA atomháború tervének felelőse és az elnök biztonsági tanácsadója 1995-ös nyugdíjazása után a tömegpusztító fegyverek ellen lépett fel. Hasonlóan Ramdas admirális, aki 1994-ig India haditengerészetének parancsnoka volt. Robert McNamara, az USA Védelmi Titkára, aki a vietnami háborút hajtotta és igazolta a nukleáris fegyverkezési versenyt, nyugdíjazása után a NATO atompolitikája ellen fordult.)
Naplója megjelent: Hilda Murrell's nature diaries, 1961-1983 (Collins).
Maggie Gee regényt írt róla (Grace, 1989)
Fejezet szól róla Russell Gould: Unsolved Murders (True Crime S.) c. könyvében.
Judith Cook: Unlawful Killing, The Murder of Hilda Murrell c. könyve is a titkosszolgálat szerepét vizsgálja a gyilkosságban.
Halála után vált kifejezéssé az angolban: "holtan találták az erdőben", ami azt jelenti, hogy a titkosszolgálat végzett valakivel amiatt, amit tudott.
(háború, halál, megjelent)
[Részletek...] | [1973-10-16] Botrányos Béke Nobel-díjat kapott Henry Kissinger amerikai külügyminiszter (szül. 1923. máj. 27.) a vietnami háború abbahagyásáért. A másik díjazott, Le Duc Tho vietnami vezető hivatalosan visszautasította a Béke Nobel-díjat.
(Hosszadalmas, nagy konfliktusok befejezéséért - pl. Vietnam, Dél-Afrika, Közel-Kelet, Korea - a szembenálló felek megosztott Nobel-békedíjat szoktak kapni, bár egyikük vagy mindketten részesei is lehettek az erőszaknak. A díjazás ráadásul néha idő előttinek tűnik, egy látványos esemény ellenére a konfliktus mégsem oldódik meg.)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1973-03-29] Az 1973. január 27-én Párizsban aláírt fegyverszüneti szerződés alapján az utolsó amerikai katona is elhagyta Vietnamot. Az vietnami háború azonban észak-dél harcával folytatódott, s csak 1975-ben ért véget, amikor az északiak bevonultak Saigonba, majd a két országrész egyesült.
(háború)
[Részletek...] | [1973-01-27] Fegyverszünet a vietnami háborúban. A hatalmas belső és nemzetközi tiltakozó mozgalom hatására Párizsban aláírták a fegyverszüneti egyezményt a Vietnami Demokratikus Köztársaság (VDK), az USA, a Vietnami Köztársaság és a Dél-Vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya között. Az 1960-as években kibontakozó amerikai beavatkozás a VDK ellen sorozatos katonai vereségeket hozott az USA számára. A 23 cikkelyből álló egyezmény az amerikai katonák 60 napon belüli kivonását helyezte kilátásba. Válaszul Hanoi szabadon engedte az amerikai foglyokat. Nemzetközi ellenőrző bizottságot állítottak fel, s közös tanács készítette elő Dél-Vietnamban a szabad választásokat. (A vietnami háború 1975-ben a VDK győzelmével ért véget, majd a kettészakított ország ismét egyesült.)
(egyezmény, háború, tilt)
[Részletek...] | [1972-12-24] Henry Kissinger amerikai külügyminiszter javaslatára karácsonykor szőnyegbombázták Hanoi-t.
(Később Béke Nobel-díjat kapott, amiért hajlandó volt abbahagyni a vietnami háborút.)
(háború, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1970-02-02] Earl Bertrand Arthur William Russell angol matematikus, filozófus születése (+1970. febr. 2.). Irodalmi Nobel-díjat kapott 1950-ben. Jelentőset alkotott a matematikai logika területén.
Az első világháborúban katonaság-megtagadó volt, pénzbüntetésre ítélték, tanári állását elvesztette. 1943-ban is kitették tanári állásából háborúellenes tevékenysége miatt.
1960-tól a háborúellenes brit "100-ak bizottságának" vezetője és haláláig az USA vietnami háborújában elkövetett bűncselekmények kivizsgálására alakult, őróla elnevezett nemzetközi bíróság elnöke volt.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1969-11-25] John Lennon, a Beatles együttes tagja visszaküldte a királynőnek 1965-ben kapott kitüntetését, tiltakozásul a biafrai brit politika és az Egyesült Államok vietnami beavatkozásának londoni támogatása ellen.
(tilt, tüntetés)
[Részletek...] | [1968-06-06] Lelotte Robert Francis Kennedy amerikai ügyvédet, elnökjelöltet (szül. 1925. nov. 20.) Los Angelesben egy kampányrendezvény után Sirhan Bishara Sirhan palesztin bevándorló.
Kennedy 1957-60 között a szenátus állandó vizsgálóbizottságának alkalmazottja, a szakszervezetekbe beépült maffiák elleni harc szakértoje volt. Ezután bátyja, John F. Kennedy elnökválasztási kampányának fonöke, annak gyozelme után 1961-64-ig az Egyesült Államok igazságügy-minisztereként tevékenykedett. Határozottan lépett fel a szervezett bunözéssel szemben, s kiállt a polgárjogi mozgalmak aktivistái mellett. Fivére, az elnök meggyilkolása (1963. november 22.) után mély letargiába esett. 1964-ben nagy fölénnyel választották meg New York állam szenátorává. A liberális demokraták szószólójaként bírálta Johnson elnök vietnami politikáját. 1968-ban harcba szállt az elnökjelöltségért; a hat eloválasztásból már ötöt megnyert, amikor megölték.
(halál)
[Részletek...] | [1968-04-04] Martin Luther King amerikai baptista lelkész, a fekete polgárjogi mozgalom vezetőjének születése (+1968. ápr. 4.). 1955-ben lépett fel, az az autóbuszokon érvényben levő, a feketéket sújtó ülőhely-elkülönítés ellen buszbojkottot szervezett Montgomeryben, sikerrel. 1957-ben megalapította és elnökként vezette a Southern Christian Leadership Conference-t, a száz egyházi és polgári szervezetet tömörítő erőszakmentes ellenállási mozgalmat. IFOR tag volt, a vietnami háború ellen is küzdött. Béke Nobel-díjat kapott 1964-ben. Többszöri fenyegetés és merénylet-kísérlet után Memphisben lelőtték. Születésnapja nemzeti ünnep az USÁ-ban.
(háború, halál, megalapít, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1968-04-04] Bérgyilkos lőtte le Martin Luther King Béke Nobel-díjas (1964) afro-amerikai baptista lelkészt (szül. 1929. jan. 15.) Memphisben. Többször volt börtönben, 3-szor dobtak bombát házára, már 1958-ban követtek el merényletet ellene. A bőrszín szerinti megkülönböztetés és a vietnami háború ellen küzdött. Születésnapja nemzeti ünnep az USÁ-ban.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1968-03-16] A vietnami háborúban a dél-vietnami My Lai faluban az amerikaiak vérengzést rendeztek, több mint 500 civilt megöltek. Az esetről a New York Times 1968. november 17-én adott hírt, megingatva az amerikaiak meggyőződését, hogy Ázsiában a jó és a rossz harca folyik. Az egyik fő bűnöst, William L. Calley főhadnagyot egy amerikai katonai bíróság 1971. március 31-én életfogytiglani börtönre ítélte. A büntetést 1971. augusztus 20-án 20 évre csökkentették, majd 1974. szeptember 24-én a szövetségi bíróság felmentette Calley-t a vád alól.
(háború)
[Részletek...] | [1967-07-09] A Világkonferencia Vietnamról (Stockholm, 430 küldött 63 országból) elítélte az USA beavatkozását (noha a legerősebb küldöttség az amerikai volt).
Ennek ellenére 1968-ban már több mint félmillió amerikai katona harcolt Vietnamban.
(konferencia)
[Részletek...] | [1967-04-16] Egymillió észak-amerikai vonult fel a vietnami háború ellen.
(Az első komoly tiltakozás 1964 decemberben volt.)
- + -
1971: Háborús veteránok tüntettek a háború ellen és érdemrendjeiket behajigálták a Fehér Ház pázsitjára.
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1966-11-16] Megalakult a Nemzetközi Törvényszék Londonban, amelynek feladata az volt, hogy az amerikaiak vietnami agressziójával kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat összegyűjtse. A 16 tagból álló bíróság tiszteletbeli elnöke Bertrand Russel angol filozófus és közéleti személyiség, elnöke pedig Jean-Paul Sartre francia író volt.
(törvény)
[Részletek...] | [1965-11-03] A 31 éves, háromgyermekes, az erőszakmentes kvéker keresztény egyházhoz tartozó Norman R. Morrison elevenen elégette magát a Pentagon, Robert McNamara amerikai hadügyminiszter irodája előtt, hogy megállítsa a vietnami háborút.
(háború)
[Részletek...] | [1965-03-06] Az amerikai védelmi minisztérium bejelentette, hogy 3500 haditengerészt küldött Dél-Vietnamba a kommunista partizánok ellen, mint az első amerikai harcoló csoportot.
[Részletek...] | [1965-02-07] Az USA megkezdte a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázását. Nyolc évvel később vesztesen vonult el.
- + -
Addigra viszont vegyi fegyvereivel úgy kiirtotta Vietnam mocsárerdeinek 36 %-át, más erdőinek 10 %-át, hogy a regenerálódásra egy évszázad sem elég! A kiszórt 76 millió liter Agent Orange és hasonló növényirtó dioxin tartalmától maguk az azt szétszóró amerikai katonák is, negyedmillió veterán családja szenvedett el károsodást. 1984-ben hosszú per után hét vegyi gyártól 180 millió dolláros kártérítést kaptak – ennek közel felét a főbűnös Monsanto Co. fizette. A több mint egymillió vietnami kárpótlása, akik maradandó egészségkárosodást szenvedtek, szóba sem kerülhet Amerikában. Vietnamban ma is négyszer annyi a rákos beteg, mint a környező vidékeken, és sokkal több a fogyatékosan születő gyermek.
[Részletek...] | [1956-01-30] Coretta Scott King halála (szül. 1927. ápr. 27.). Férje, Martin Luther King (házasságkötésük 1953. jún. 18.) megölése (1968) után is folytatta annak polgárjogi és béke küzdelmét, és ebben négy gyermekük is követte őket. Első babája még három hónapos sem volt, amikor 1956. jan. 30-án először dobtak bombát a házukra. A vietnami háború ellen már 1965-ben beszédeket mondott, férjét ebben két évvel megelőzve. Ellenezte a halálbüntetést és 2003-ban az iraki háborút. Küzdött a nők jogaiért, kiállt a homoszexuálisokért és támogatta az AIDS megelőzést.
(Férje sokat volt távol családjától, órási munka és szörnyű fenyegetések nehezedtek rá, s ugyanakkor milliók rajongtak érte, számos nő vígasztalta és erősítette. Amikor újságírók férje szeretőiről kérdezték, azt mondta: ez nem ér fel a mi szerelmünkhöz.)
(háború)
[Részletek...] | [1953-06-18] Coretta Scott King halála (szül. 1927. ápr. 27.). Férje, Martin Luther King (házasságkötésük 1953. jún. 18.) megölése (1968) után is folytatta annak polgárjogi és béke küzdelmét, és ebben négy gyermekük is követte őket. Első babája még három hónapos sem volt, amikor 1956. jan. 30-án először dobtak bombát a házukra. A vietnami háború ellen már 1965-ben beszédeket mondott, férjét ebben két évvel megelőzve. Ellenezte a halálbüntetést és 2003-ban az iraki háborút. Küzdött a nők jogaiért, kiállt a homoszexuálisokért és támogatta az AIDS megelőzést.
(Férje sokat volt távol családjától, órási munka és szörnyű fenyegetések nehezedtek rá, s ugyanakkor milliók rajongtak érte, számos nő vígasztalta és erősítette. Amikor újságírók férje szeretőiről kérdezték, azt mondta: ez nem ér fel a mi szerelmünkhöz.)
(háború)
[Részletek...] | [1952-07-21] Robin Williams amerikai filmszínész születése. Hook, Jumanji, Csodás álmok jőnek, Patch Adams, A kétszáz éves ember, Hazudós Jakab, Mesterséges értelem, Good Will Hunting, Jó reggelt Vietnam!, Garp szerint a világ, A halászkirály legendája, Apák napja, Apa csak egy van, Jack, Játékszerek, Holt költők társasága, Ébredések.
(születés)
[Részletek...] | [1942-01-17] Muhammad Ali (Cassius Marcellus Clay) amerikai ökölvívó születése. 1960-ban a római olimpián félnehézsúlyban olimpiai bajnok, 1964-től a nehézsúlyú profik között háromszor lett világbajnok.
1964-ben belépett a Fekete Muszlimok mozgalmába és akkor vette fel a Muhammad Ali nevet. 1967-ben megtagadta a vietnami katonai szolgálatot, amiért elítélték és megfosztották világbajnoki címétől. 1974-ben visszanyerte a bajnokságot. Hosszú ideje Parkinson-kórban szenved.
(születés)
[Részletek...] | [1929-01-15] Martin Luther King amerikai baptista lelkész, a fekete polgárjogi mozgalom vezetőjének születése (+1968. ápr. 4.). 1955-ben lépett fel, az az autóbuszokon érvényben levő, a feketéket sújtó ülőhely-elkülönítés ellen buszbojkottot szervezett Montgomeryben, sikerrel. 1957-ben megalapította és elnökként vezette a Southern Christian Leadership Conference-t, a száz egyházi és polgári szervezetet tömörítő erőszakmentes ellenállási mozgalmat. IFOR tag volt, a vietnami háború ellen is küzdött. Béke Nobel-díjat kapott 1964-ben. Többszöri fenyegetés és merénylet-kísérlet után Memphisben lelőtték. Születésnapja nemzeti ünnep az USÁ-ban.
(háború, megalapít, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1929-01-15] Bérgyilkos lőtte le Martin Luther King Béke Nobel-díjas (1964) afro-amerikai baptista lelkészt (szül. 1929. jan. 15.) Memphisben. Többször volt börtönben, 3-szor dobtak bombát házára, már 1958-ban követtek el merényletet ellene. A bőrszín szerinti megkülönböztetés és a vietnami háború ellen küzdött. Születésnapja nemzeti ünnep az USÁ-ban.
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1927-04-27] Coretta Scott King halála (szül. 1927. ápr. 27.). Férje, Martin Luther King (házasságkötésük 1953. jún. 18.) megölése (1968) után is folytatta annak polgárjogi és béke küzdelmét, és ebben négy gyermekük is követte őket. Első babája még három hónapos sem volt, amikor 1956. jan. 30-án először dobtak bombát a házukra. A vietnami háború ellen már 1965-ben beszédeket mondott, férjét ebben két évvel megelőzve. Ellenezte a halálbüntetést és 2003-ban az iraki háborút. Küzdött a nők jogaiért, kiállt a homoszexuálisokért és támogatta az AIDS megelőzést.
(Férje sokat volt távol családjától, órási munka és szörnyű fenyegetések nehezedtek rá, s ugyanakkor milliók rajongtak érte, számos nő vígasztalta és erősítette. Amikor újságírók férje szeretőiről kérdezték, azt mondta: ez nem ér fel a mi szerelmünkhöz.)
(háború, születés)
[Részletek...] | [1925-11-20] Lelotte Robert Francis Kennedy amerikai ügyvédet, elnökjelöltet (szül. 1925. nov. 20.) Los Angelesben egy kampányrendezvény után Sirhan Bishara Sirhan palesztin bevándorló.
Kennedy 1957-60 között a szenátus állandó vizsgálóbizottságának alkalmazottja, a szakszervezetekbe beépült maffiák elleni harc szakértoje volt. Ezután bátyja, John F. Kennedy elnökválasztási kampányának fonöke, annak gyozelme után 1961-64-ig az Egyesült Államok igazságügy-minisztereként tevékenykedett. Határozottan lépett fel a szervezett bunözéssel szemben, s kiállt a polgárjogi mozgalmak aktivistái mellett. Fivére, az elnök meggyilkolása (1963. november 22.) után mély letargiába esett. 1964-ben nagy fölénnyel választották meg New York állam szenátorává. A liberális demokraták szószólójaként bírálta Johnson elnök vietnami politikáját. 1968-ban harcba szállt az elnökjelöltségért; a hat eloválasztásból már ötöt megnyert, amikor megölték.
(születés)
[Részletek...] | [1923-05-27] Botrányos Béke Nobel-díjat kapott Henry Kissinger amerikai külügyminiszter (szül. 1923. máj. 27.) a vietnami háború abbahagyásáért. A másik díjazott, Le Duc Tho vietnami vezető hivatalosan visszautasította a Béke Nobel-díjat.
(Hosszadalmas, nagy konfliktusok befejezéséért - pl. Vietnam, Dél-Afrika, Közel-Kelet, Korea - a szembenálló felek megosztott Nobel-békedíjat szoktak kapni, bár egyikük vagy mindketten részesei is lehettek az erőszaknak. A díjazás ráadásul néha idő előttinek tűnik, egy látványos esemény ellenére a konfliktus mégsem oldódik meg.)
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1917-06-16] Katharine Graham Pulitzer-díjas amerikai újságíró születése (+2001. júl. 17.). Médiahatalommá építette az édesapja által még egy csődárverésen megvásárolt újságot. 1971-ben a kormány és ügyvédje figyelmeztetései ellenére leközöltette az úgynevezett Pentagon-aktákat, a vietnami háborúban való amerikai részvételről szóló titkos dokumentumokat. A következő évtől pedig a lap el nem évülő érdemeket szerzett a Richard Nixon elnök lemondásához vezető Watergate-botrány nyilvános felgöngyölítésében. 1988-ban kapta a Pulitzer-díjat önéletrajzi visszaemlékezéséért.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1913-05-13] Joseph Jr. Pulitzer amerikai sajtómágnás, műgyűjtő halála (szül. 1913. máj. 13.). A magyar Pulitzer József (aki nagy lapkiadó vállalatokat hozott létre, s megalapította a Pulitzer-díjat) unokája. Apja 1955-es halálakor lett a médiabirodalom (három lap, hét televízió és három rádió) elnöke. Lapjai elsőként ítélték el a vietnami háborút, és közöltek részleteket a CIA szerepével foglalkozó titkos Pentagon-iratokból.
(háború, megalapít, születés)
[Részletek...] | [1872-05-18] Earl Bertrand Arthur William Russell angol matematikus, filozófus születése (+1970. febr. 2.). Irodalmi Nobel-díjat kapott 1950-ben. Jelentőset alkotott a matematikai logika területén.
Az első világháborúban katonaság-megtagadó volt, pénzbüntetésre ítélték, tanári állását elvesztette. 1943-ban is kitették tanári állásából háborúellenes tevékenysége miatt.
1960-tól a háborúellenes brit "100-ak bizottságának" vezetője és haláláig az USA vietnami háborújában elkövetett bűncselekmények kivizsgálására alakult, őróla elnevezett nemzetközi bíróság elnöke volt.
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
|
