|
|  | |
Találatok száma: 11 | [2005-06-15]  A norvég Sophie Foundation (www.sophieprize.org) százezer dollárral járó nemzetközi környezet és fejlődés díját nyolcadszor adják át Osloban.
Az eddigi díjazottak:
1998 - Environmental Rights Action (ERA, a Friends of the Earth International tagja, Nigeria)
1999 - Herman Daly (USA) és Thomas Kocherry (Kerala, India)
2000 - Sheri Liao (China)
2001 - ATTAC (Association for the Taxation of financial Transactions for the Aid of Citizen, France)
- Bartholomew konstantinápolyi pátriárka (Törökország)
- John Pilger (Australia)
– Wangari Maathai professzor (Kenya).
[Részletek...] | [1922-03-24] Széchenyi Ödön gróf halála Konstantinápolyban (szül. 1839. dec. 14.). Széchenyi István fia. 1863-ban megszervezte a pesti tűzoltóságot, több tűzoltóeszközt is feltalált. 1868-ban megalakította a Budai Hegypálya Társulatot, segítségével 1870-ben megnyílt a budai Sikló.
(halál)
[Részletek...] | [1915-04-24] [idezet] Letartóztatták és kivégezték a konstantinápolyi örmény elitet. Ezzel kezdetét vette a rövid, de a törökországi kétmilliós örmény kisebbség nagy részét kiirtó genocídium, a Metz Yeghern (Nagy Rossz). A szíriai sivatagba deportálás során hónapok alatt másfél millió örmény férfit, nőt, gyermeket, öreget öltek meg. A tömegmészárlást az Egység és Haladás pártja, az Ifjú Törökök politikai irányzata vitte végbe, nacionalista és iszlám uszítással, és természetesen gazdasági motiválással (a meggyilkolt többszázezer család vagyonának elrablása).
Az 'emberiség elleni bűn' fogalmát ennek hatására vezették be az I. világháború után a nemzetközi jogba.
Törökország hivatalosan mindmáig nem ismerte el a népirtást.
"Ki emlékszik manapság az örmény genocídiumra?" - torkollta le Hitler 1939-ben azokat, akik az általa tervezett népirtások következményei miatt aggódtak.
Például Franz Werfel: Musa Dagh negyven napja c. regénye emlékszik.
A független Örményország 1991-ben jött létre a volt Szovjetunió területéből kiszakadva. Függetlenségének ünnepe szept. 21.
- + -
Az örmények gyásznapja.
Szerte a világon gyászmisét, megemlékezést tartanak.
Franciaországban munkaszüneti napot kaptak az örmények.
A magyarországi örmények 2001-ben állítottak fel egy kőkeresztet a Dunakorzón a Petőfi téren, ezen a napon koszorúzzák meg.
(háború)
[Részletek...] | [1913-09-15] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, nyelvész, akadémikus halála (szül. 1832. márc. 19.). 1861-ben „expedíciót szervezett” (azaz szegényen, dervisruhában, ezer veszély és nélkülözés közepette egyedül vándorolt) a magyarok őshazájának felkutatására. Kutatásai úttörő jelentőségűek voltak Közép-Ázsia föld- és néprajza, elsősorban azonban a filológia területén (egyik életcélja volt a magyar és török nyelvek közti rokonság bizonyítása).
A budapesti egyetem tanára, az európai hírű nyelvész és néprajzkutató borzasztó szenvedések közepette többnyire gyalog sántikált végig rossz lábával óriási területeket, Resid Effendi álnéven kolduló dervis rongyaival álcázva magát, mert előtte minden európait megöltek itt a vérszomjas uralkodók, a kánok és emírek.
(Nem véletlenül tartottak az erősebb hatalmak kémeitől, a felfedezők és tudományos kutatók munkáját mindig a hódítók és gyarmatosítók hasznosították. A történészek ma már biztosra veszik, hogy Vámbéry kémtevékenységet is folytatott és azt az angol királynő és a konstantinápolyi szultán egyaránt megfizette.)
A tudomány szenvedélyétől hajtott vándor csaknem szomjan halt a sivatagban, és számtalanszor került a leleplezés, a halál küszöbére. Jegyzeteit arab írással magyar nyelven készítette, mint dervisrendje titkos talizmánjait. Tökéletes nyelvtudásának és a szokások mély ismeretének köszönhette, hogy sikerült betöltenie önként vállalt tudományos küldetését, és számos könyvben írhatta le a közép-ázsiai életet, viszonyokat.
(halál)
[Részletek...] | [1909-04-24] A török forradalmi erők bevették Konstantinápolyt és lemondásra kényszerítették Abdul Hamid szultánt.
[Részletek...] | [1888-08-11] [idezet] Először ment tovább a Párizs-Budapest Orient Expressz a Budapest-Belgrád-Szófia-Konstantinápoly vonalon. A 115 év alatt többször szünetelt a járat, majd mindig "újjáéledt". 2001. június 10. óta most éppen Budapestig sem jön el, a franciák anyagi okok miatt lerövidítették az útvonalát.
[Részletek...] | [1839-12-14] Széchenyi Ödön gróf halála Konstantinápolyban (szül. 1839. dec. 14.). Széchenyi István fia. 1863-ban megszervezte a pesti tűzoltóságot, több tűzoltóeszközt is feltalált. 1868-ban megalakította a Budai Hegypálya Társulatot, segítségével 1870-ben megnyílt a budai Sikló.
(születés)
[Részletek...] | [1836-10-25] Kétszázezer néző és a királyi család jelenlétében háromszáz hadfi állította fel egy gőzgép segítségével Párizsban az obeliszket, amelyet két és fél évig szállítottak Egyiptomból.
(A megérkezés után három évvel állították csak fel, mert új talapzatot kellett csinálni hozzá, a prűd párizsiak ugyanis nem tűrhették, hogy az eredetin látható nagy phalloszú majmok köztéren mutogassák magukat.)
Más nagyvárosok is zsákmányoltak egyiptomi obeliszkeket, már Augustus császár féltucatnyit vitetett Rómába, majd Caligula és Konstantin is, 390-ben I. Theodosius pedig az új fővárosba, Konstantinápolyba. A birodalom ledőlését az obeliszkek is követték az idők során, Rómában csak a 16. század végén, V. Sixtus pápa ötlete alapján kezdték őket a bazilikák előtt felállítani, keresztet téve csúcsukra, hogy a zarándokokat hívogassák.
Londonban 1878 szeptemberében állítottak alexandriai obeliszket, New Yorkban 1880-ban a Central Parkban (ahová négy hónapon át vonszolták a kikötőből).
A Mussolini által 1937-ben Rómába hurcolt 24 méteres, 178 tonnás obeliszk hamarosan visszakerül eredeti helyére, Etiópiába.
[Részletek...] | [1832-03-19] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, nyelvész, akadémikus halála (szül. 1832. márc. 19.). 1861-ben „expedíciót szervezett” (azaz szegényen, dervisruhában, ezer veszély és nélkülözés közepette egyedül vándorolt) a magyarok őshazájának felkutatására. Kutatásai úttörő jelentőségűek voltak Közép-Ázsia föld- és néprajza, elsősorban azonban a filológia területén (egyik életcélja volt a magyar és török nyelvek közti rokonság bizonyítása).
A budapesti egyetem tanára, az európai hírű nyelvész és néprajzkutató borzasztó szenvedések közepette többnyire gyalog sántikált végig rossz lábával óriási területeket, Resid Effendi álnéven kolduló dervis rongyaival álcázva magát, mert előtte minden európait megöltek itt a vérszomjas uralkodók, a kánok és emírek.
(Nem véletlenül tartottak az erősebb hatalmak kémeitől, a felfedezők és tudományos kutatók munkáját mindig a hódítók és gyarmatosítók hasznosították. A történészek ma már biztosra veszik, hogy Vámbéry kémtevékenységet is folytatott és azt az angol királynő és a konstantinápolyi szultán egyaránt megfizette.)
A tudomány szenvedélyétől hajtott vándor csaknem szomjan halt a sivatagban, és számtalanszor került a leleplezés, a halál küszöbére. Jegyzeteit arab írással magyar nyelven készítette, mint dervisrendje titkos talizmánjait. Tökéletes nyelvtudásának és a szokások mély ismeretének köszönhette, hogy sikerült betöltenie önként vállalt tudományos küldetését, és számos könyvben írhatta le a közép-ázsiai életet, viszonyokat.
(születés)
[Részletek...] | [1054-07-16] IX. Leó pápa követe, Umbe bíboros Bizáncban a Hagia Szophia-templom oltárára helyezte a Kerulláriosz Mihály pátriárkát kiközösítő bullát. A kereszténység ezzel szakadt keleti és nyugati egyházra, Konstantinápoly és Róma központtal.
[Részletek...] | [0407-09-14] Aranyszájú Szt. János konstantinápolyi keresztény pátriárka, egyházatya és szónok halála (szül. 347.). Többször konfliktusba került a császárral, száműzetésben is volt. Fennmaradtak az ó- és újtestamentumot magyarázó homíliái, erkölcstani művei s vagy 200 levele. A Krüszosztomusz név (Aranyszáj) mindjárt halála után jött szokásba és a liturgiába is átment.
(halál)
[Részletek...] |
|
