|
|  | |
Találatok száma: 19 | [1932-07-13]  Gáyer Gyula botanikus, jogász születése (+1932. júl. 13.). Főként növényrendszertannal foglalkozott. Többek között megírta a sisakvirágok monográfiáját, feldolgozta Pozsony, majd egész Magyarország szedreit. 17 növényfajt neveztek el róla. Nevét őrzi Szombathelyen egy park és egy emlékplakett, amelyet évente adnak át Vas megye természet- és környezetvédelmében nyújtott kiemelkedő teljesítményért.
(halál)
[Részletek...] | [1926-02-04] Baumler János András botanikus születése (+1926. febr. 4.). Autodidakta volt, tanulmányozta a pozsonyi és selmecbányai, az Ausztria és a Kaukázus vidékéről származó, növénybetegségeket okozó mikroszkopikus gombákat. 1649 gombafajt sorolt fel, amelyek közül 70-et újként rögzített. 1903-ban összeállítása a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került.
(halál)
[Részletek...] | [1899-12-05] [idezet] Emile Zola nyilatkozata a Pesti Hírlapban Jókai védelmében: "Én a költők számára halhatatlan ifjúságról álmodom, és Jókai egyike azoknak a keveseknek, akik ezt az álmot valóra váltják, mivelhogy a maga hetvenöt esztendejéhez félelem nélkül hozzá merte adni egy szeretett teremtés húsz esztendejét."
Jókai első feleségének, a nála nyolc évvel idősebb színésznőnek, Laborfalvi Rózának házasságon kívül született gyermekétől származó "mostohaunokája" és annak férje, a történelmi témákat festő Feszty Árpád elmeorvost küldtek Jókaira, amikor 13 év özvegység után feleségül vette a nála 55 évvel fiatalabb Nagy Bellát, és nászútjukon is magándetektívekkel figyeltették őket. Nagy Bella ellen még két évvel az esküvő után is tüntettek a pozsonyi színházban, megakadályozva ottani fellépését. Az író regényeit bojkottálták, a Pesti Hírlap - noha Zola nyilatkozatát még lehozta - húszéves munkatársi viszony után szakított vele.
[Részletek...] | [1897-06-10] Miskolc első villamosa végighaladt a Tiszai Pályaudvartól a Veres templomig. A korabeli Magyarországon Budapest és Pozsony után Miskolc volt a harmadik város, ahol villamosközlekedés indult.
[Részletek...] | [1887-04-12] [idezet] Teleki Sámuel természettudós és a pozsonyi Höhnel Lajos tengerésztiszt elérték a Kilimandzsárót, s Teleki Sámuel elsőként jutott fel az örök hó határáig.
(Az globális klímaváltozás miatt talán két évtized múlva már csak emlék lesz "A Kilimandzsáró hava".)
[Részletek...] | [1883-02-16] Gáyer Gyula botanikus, jogász születése (+1932. júl. 13.). Főként növényrendszertannal foglalkozott. Többek között megírta a sisakvirágok monográfiáját, feldolgozta Pozsony, majd egész Magyarország szedreit. 17 növényfajt neveztek el róla. Nevét őrzi Szombathelyen egy park és egy emlékplakett, amelyet évente adnak át Vas megye természet- és környezetvédelmében nyújtott kiemelkedő teljesítményért.
(születés)
[Részletek...] | [1882-12-27] Megjelent Budapesten a Sport újság a Budapesti Kerékpáregylet, a Magyar Úszók Egylete, s a pozsonyi Danubia-egylet hivatalos közlönyeként. Az akkor divatos sportágak: lóverseny, ökölvívás, atlétika, halászat, korcsolyázás. Külön rovat indult a fogadások számára.
(megjelent)
[Részletek...] | [1847-02-21] Baumler János András botanikus születése (+1926. febr. 4.). Autodidakta volt, tanulmányozta a pozsonyi és selmecbányai, az Ausztria és a Kaukázus vidékéről származó, növénybetegségeket okozó mikroszkopikus gombákat. 1649 gombafajt sorolt fel, amelyek közül 70-et újként rögzített. 1903-ban összeállítása a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került.
(születés)
[Részletek...] | [1832-12-17] Megjelent az Országgyűlési Tudósítások az 1832-36-os országgyűlés második napján Pozsonyban, a nyomtatott sajtó cenzúrája miatt kéziratos formában, egy fiatal, Zemplén megyei ügyvéd, Kossuth Lajos szerkesztésében. 25, később 40 országgyűlési ifjú másolta és juttatta el az előfizetőknek. 1836. május 15-ig 344 száma jelent meg, azután a neve Törvényhatósági Tudósítások lett.
(megjelent, törvény)
[Részletek...] | [1764-07-14] Megjelent Pozsonyban az első német nyelvű napilap, a Pressburger Zeitung, amely a magyarországi sajtó történetének leghosszabb életű újságjaként 1919-ig állt fenn.
(megjelent)
[Részletek...] | [1749-08-29] Bél Mátyás evangélikus lelkész, író, tanár, tudós születése (+1749. aug. 29.). 1714-től a pozsonyi evangélikus gimnázium rektora, 1719-től a pozsonyi evangélikus egyház első lelkésze haláláig. Jelentős a pedagógiai, nyelvészi, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörő művelése, teológiai elméleti tevékenysége. Tantervei, módszerei országszerte elterjedtek. Elsőként foglalkozott a magyar rovásírásal. Fő műve, a "Notitia Hungariae Novae Historico Geographica..." köteteiben a történeti és földrajzi szemlélet sajátos ötvöződése, a táj, környezet, történelem és ember kölcsönhatásának meghökkentően modern szemlélete mutatkozik meg. 1721-22-ben ő adta ki az első rendszeresen megjelenő hazai latin nyelvű újságot "Nova Posoniensia" címmel. Laboratóriumában kémiai kísérleteket végzett.
(halál)
[Részletek...] | [1687-03-19] Pozsonyban Széchenyi György esztergomi érsek három budai iskola alapító oklevelét írta alá, köztük az Academicum et Universitatis Collegiumét, amely ma a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium nevet viseli Budapesten.
[Részletek...] | [1684-03-22] Bél Mátyás evangélikus lelkész, író, tanár, tudós születése (+1749. aug. 29.). 1714-től a pozsonyi evangélikus gimnázium rektora, 1719-től a pozsonyi evangélikus egyház első lelkésze haláláig. Jelentős a pedagógiai, nyelvészi, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörő művelése, teológiai elméleti tevékenysége. Tantervei, módszerei országszerte elterjedtek. Elsőként foglalkozott a magyar rovásírásal. Fő műve, a "Notitia Hungariae Novae Historico Geographica..." köteteiben a történeti és földrajzi szemlélet sajátos ötvöződése, a táj, környezet, történelem és ember kölcsönhatásának meghökkentően modern szemlélete mutatkozik meg. 1721-22-ben ő adta ki az első rendszeresen megjelenő hazai latin nyelvű újságot "Nova Posoniensia" címmel. Laboratóriumában kémiai kísérleteket végzett.
(születés)
[Részletek...] | [1676-02-12] A magyarországi ellenreformáció idején a pozsonyi rendkívüli bíróság beidézett több mint 700 protestáns papot és tanítót felségsértés, hazaárulás, a katolikus egyház megsértése miatt, hogy hivatásuk feladására kötelezze őket.
A több mint 300 megjelent közül a kínzások és kegyetlenségek többeket megtörtek, a legállhatatosabbakat kisebb csoportokban várbörtönökbe vitték, 42 papot pedig Nápolyba hurcoltak gályarabnak. Közülük 32 volt életben, amikor 1676. febr. 12-én sikerült holland protestánsoknak kiváltaniuk őket.
(Ld. Moldova György: Negyven prédikátor c. regényét.)
(II. János Pál pápa meglátogatta debreceni emlékművűket első magyarországi látogatásakor.)
(megjelent)
[Részletek...] | [1674-03-05] A magyarországi ellenreformáció idején a pozsonyi rendkívüli bíróság beidézett több mint 700 protestáns papot és tanítót felségsértés, hazaárulás, a katolikus egyház megsértése miatt, hogy hivatásuk feladására kötelezze őket.
A több mint 300 megjelent közül a kínzások és kegyetlenségek többeket megtörtek, a legállhatatosabbakat kisebb csoportokban várbörtönökbe vitték, 42 papot pedig Nápolyba hurcoltak gályarabnak. Közülük 32 volt életben, amikor 1676. febr. 12-én sikerült holland protestánsoknak kiváltaniuk őket.
(Ld. Moldova György: Negyven prédikátor c. regényét.)
(II. János Pál pápa meglátogatta debreceni emlékművűket első magyarországi látogatásakor.)
(megjelent)
[Részletek...] | [1674-03-05] [sms] Ellenreformáció,Pozsony bíróság,700 protestáns pap,tanító felségsértés pere.Moldova:40 prédikátor.
[Részletek...] | [1582-10-15] A Gergely-naptár bevezetése. Magyarországon a pozsonyi országgyűlés fogadta el 1588-ban.
Sokfelé (pl. Oroszország, Törökország, Görögország, Kína) csak a huszadik században vették át. Hivatalos célokra ma az egész világon ezt használják.
[Részletek...] | [1456-05-19] A pozsonyi egyetem felállítását Mátyás király kezdeményezésére engedélyezte II. Pál pápa.
[Részletek...] | [1291-12-02] III. András városi kiváltságot adott Pozsonynak. A kiváltságlevél egyebek között árumegállító jogot tartalmazott, és megtiltotta, hogy megakadályozzák a jobbágyoknak a városba költözését.
(tilt)
[Részletek...] |
|
