|
|  | |
Találatok száma: 14 | [2004-11-19]  Orkán pusztított Kelet-Európában. A Magas-Tátrában több mint száz km2-en letarolta az erdőket, közel 3 millió m3 fa dőlt ki (Szlovákia közel egy éves szokásos fakitermelése).
A kidőlt fák közel felét a helyszínen kell hagyni lassan elkorhadni, hogy valamelyest védjen a tavaszi árvíz és az erdőtalaj hirtelen lemosódása ellen.
A faültetvények (mert az egyfajú, telepített erdő nem nevezhető erdőnek) sokkal sérülékenyebbek a természeti csapásokkal és a kártevőkkel szemben. Most az 1930-as évek végén – miután a világháborús készülődés jegyében tarra vágták a tátrai erdőket - egyszerre telepített lucfenyő ültetvények pusztultak el. 1915-ben egy hasonló orkánban még tizedekkora sem volt a pusztulás.
(árvíz, háború)
[Részletek...] | [1997-09-25] Szlovákia és Magyarország között a bős-nagymarosi duzzasztó vitájában a hágai Nemzetközi Bíróság ítéletet hirdetett, mely szerint a szlovák elterelés jogtalan és Magyarországnak nem kell megépítenie a nagymarosi művet, de a két félnek tovább kell tárgyalnia és kölcsönösen kártérítést kötelesek adni egymásnak.
[Részletek...] | [1993-01-01] Csehszlovákia két független államra: a Cseh Köztársaságra és a Szlovák Köztársaságra bomlott.
[Részletek...] | [1992-10-22] A Duna természetes medrét Csehszlovákia önhatalmúlag elzárta Dunacsúnynál és a vizet saját területére terelte.
[Részletek...] | [1992-10-22] [sms] A Duna természetes medrét Csehszlovákia önhatalmúlag elzárta Dunacsúnynál,a vizet saját területére terelte.
[Részletek...] | [1989-12-04] A Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai bevonulását hivatalos nyilatkozatban ítélték el Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió vezetői. A szovjet kormány egyidejűleg külön állásfoglalásban határolta el magát az akkori vezetés hibás döntésétől.
[Részletek...] | [1980-04-28] [idezet] Az END (European Nuclear Disarmament, Európai Nukleáris Leszerelés, angol mozaikszóként VÉG, "legyen vége") kampány indító sajtótájékoztatója (válaszul az amerikai és orosz atomrakéta telepítésekre). Az END-nek csak magában Angliában negyedmillió tagja volt. Bekapcsolódtak a szakszervezetek, zöldek, szociális- és nőmozgalmak, oktatási és vállalkozói szervezetek, politikusok sőt katonák is. Kelet-Európából is (miközben a hivatalos "békeszervezetek", sőt a nagyegyházak is "megértették" a szovjet "válaszlépéseket") résztvett néhány független csoport: pl. a Dialógus, a Bokor és a 4-6-0 (Magyarország), a Charta 77 (Csehszlovákia), a Szabadság és Béke (Lengyelország), az Ekevasat a kardokból (NDK) és a Bizalom (USSR).
[Részletek...] | [1978-11-09] Mécs László költő, premontrei szerzetespap halála (szül. 1895. jan. 17.). Munkatársa volt a bécsi Tűznek, 1938-tól a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség Nemzeti Kultúra lapjának. 1941-42-ben ő volt a Vigilia főszerkesztője. Tagja volt a Petőfi, a Kisfaludy és a Janus Pannonius Társaságnak és a Szent István Akadémiának. 1945-től visszavonulva, rendházakban élt. 1953-ban koholt vádakkal letartóztatták, tíz évi börtönre ítélték, 1956-ban kegyelmet kapott. Budapesten lelkipásztorkodott, majd 1961-től Pannonhalmán élt. A katolikus lírában merésznek hatott szociális kritikája, a nyomor nyersebb ábrázolása, a Nyugat formai vívmányainak, főleg Ady szimbolizmusának felhasználása.
(halál)
[Részletek...] | [1977-09-16] Aláírták a Bős-Nagymaros vízlépcső felépítéséről és közös üzemeltetéséről a magyar-csehszlovák szerződést Budapesten. A megvalósítás szinte azonnal elkezdődött, de vontatottan haladt. A rendszerváltás után Magyarország felmondta a szerződést, Szlovákia erre egyoldalúan elterelte a Dunát.
A jogi vitában a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-én hozott ítéletet, mely szerint a szlovák elterelés jogtalan és Magyarországnak nem kell megépítenie a nagymarosi duzzasztót, de a két félnek tovább kell tárgyalnia és kölcsönösen kártérítést kötelesek adni egymásnak.
[Részletek...] | [1977-01-07] Prágában megjelent a Charta '77, amellyel kísérletet tettek arra, hogy a kommunista kormányt a Csehszlovákia által is aláírt helsinki záróokmányban rögzített emberi jogok tiszteletben tartására bírják. Aláírók között voltak Jiri Hájek volt külügyminiszter, Václav Havel író (a rendszerváltás után cseh államfő), Jan Patocka filozófus, Pavel Kohout író és még 253-an. A Charta ellen indított kampány során az aláírók közül sokat letartóztattak.
(Hogy a földalatti mozgalmak közti kapcsolattartást nehezítsék, a rendőrség Magyarországon is kiment éjszaka papokhoz, mozgalmi vezetőkhöz és bevonta a piros útlevelüket is, amivel a szocialista országok közt lehetett utazni.)
(megjelent)
[Részletek...] | [1974-02-12] Krk szigetén Magyarország, Jugoszlávia és Csehszlovákia aláírta az Adria-kőolajvezeték építés szerződést. 1980. március 28-án kezdett működni.
[Részletek...] | [1955-05-14] [idezet] Aláírták a Varsói Szerződést a barátságról, együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia és a Szovjetunió. Közvetlen előzménye az volt, hogy az NSZK belépett a NATO-ba. Ezután a szovjet csapatok "segítséget nyújtva" a "nyugati agresszorok" ellen, tovább állomásoztak a kelet-európai országokban.
[Részletek...] | [1948-08-18] Belgrádban Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, a Szovjetunió és Ukrajna képviselői aláírták az új Duna-egyezményt, amely a parti államok képviselőiből álló egységes Duna Bizottságot létesített. Ausztria 1960 óta tagja a szervezetnek, amelynek székhelye 1953 óta Budapest. 1998-ban csatlakozott Németország, Horvátország és a Moldovai Köztársaság.
(egyezmény)
[Részletek...] | [1895-01-17] Mécs László költő, premontrei szerzetespap halála (szül. 1895. jan. 17.). Munkatársa volt a bécsi Tűznek, 1938-tól a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség Nemzeti Kultúra lapjának. 1941-42-ben ő volt a Vigilia főszerkesztője. Tagja volt a Petőfi, a Kisfaludy és a Janus Pannonius Társaságnak és a Szent István Akadémiának. 1945-től visszavonulva, rendházakban élt. 1953-ban koholt vádakkal letartóztatták, tíz évi börtönre ítélték, 1956-ban kegyelmet kapott. Budapesten lelkipásztorkodott, majd 1961-től Pannonhalmán élt. A katolikus lírában merésznek hatott szociális kritikája, a nyomor nyersebb ábrázolása, a Nyugat formai vívmányainak, főleg Ady szimbolizmusának felhasználása.
(születés)
[Részletek...] |
|
