|
|  | |
Találatok száma: 91 | [2002-11-19]  Spanyolország északnyugati partjai közelében kettétört és elsüllyedt a Prestige nevű, görög tulajdonban lévő, bahamai bejegyzésű tartályhajó. A 70 ezer tonna nyersolajat szállító tankhajó rakományából mintegy 10 ezer tonna ömlött az Atlanti-óceánba, az addigi legnagyobb ilyen jellegű környezeti katasztrófát okozva.
[Részletek...] | [2002-01-17] Camilo José Cela spanyol író, költő születése (+2002. jan. 17.). 1989-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat "művészetének gazdag és intenzív kifejezésmódjáért, amely visszafogott részvéttel ábrázolja az emberi nyomorúságot". Kuriózumszámba menő munkája a Titkos szótár (1968-71), amelyben filológusi alapossággal rendszerezi és magyarázza a spanyol nyelv szexuális vonatkozású szókincsét.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1999-02-18] Spanyolországban megszüntették a hadkötelezettséget és max. 168 ezer fős hivatásos hadsereg felállítását irányozták elő.
[Részletek...] | [1998-01-08] Mike bátyó", "a gujarati Szupermen", Fr. M. A. Urrutia spanyol jezsuita (szül. 1927. július 11.) halála. 1951-től Indiában (Gujarat államban) szociális és iskolaszervezési munkát végez. A Gujarat Education Society (Gujarati Oktatási Szervezet) létrehozója. 2005-ben kb. harmincötezer gyerek tanult száznegyven chattralaya-ban (kollégium) és balwadi-ban (iskolaelőkészítő). 1991. márc. 1 óta Cedric Prakash (vö. nov. 19.) az igazgató, aki 1986 óta már ötször járt Magyarországon.
(Magyarországról 1977 óta támogatjuk őket. Működésükről havi magyar hírlevél rendelhető: [email protected], ill. angolul és magyarul: bocs.hu)
(halál)
[Részletek...] | [1992-12-03] Az Aegean Sea nevű görög tankhajó zátonyra futott, és 80 000 tonna olaj ömlött a tengerbe a spanyol vizeken.
[Részletek...] | [1991-10-03] tven évre megtiltották a Déli-sark természeti kincseinek kitermelését az Antarktiszi Szerződés Spanyolországban ülésező tagországai
(tilt)
[Részletek...] | [1991-04-05] Az USÁ-val társult Puerto Ricóban a spanyolt nyilvánították az ország egyetlen hivatalos nyelvévé.
[Részletek...] | [1991-03-01] Mike bátyó", "a gujarati Szupermen", Fr. M. A. Urrutia spanyol jezsuita (szül. 1927. július 11.) halála. 1951-től Indiában (Gujarat államban) szociális és iskolaszervezési munkát végez. A Gujarat Education Society (Gujarati Oktatási Szervezet) létrehozója. 2005-ben kb. harmincötezer gyerek tanult száznegyven chattralaya-ban (kollégium) és balwadi-ban (iskolaelőkészítő). 1991. márc. 1 óta Cedric Prakash (vö. nov. 19.) az igazgató, aki 1986 óta már ötször járt Magyarországon.
(Magyarországról 1977 óta támogatjuk őket. Működésükről havi magyar hírlevél rendelhető: [email protected], ill. angolul és magyarul: bocs.hu)
[Részletek...] | [1989-02-20] Spanyolországban 57-en nyilvánosan és teljesen (alternatív szolgálatot sem elfogadva) megtagadták a sorozást. Bebörtönözték őket.
[Részletek...] | [1988-03-16] Kurdok tömegeit ölték meg mustárgázzal és ideggázzal Irakban (Halabja).
+ - - - +
1521: Fernao de Magalhaes (Magellán) spanyol szolgálatban álló portugál tengerész felfedezte a Fülöp-szigeteket, ahol később a bennszülötteknek sikerült őt megölniük, de az európaiak beözönlése megállíthatatlan volt.
[Részletek...] | [1986-05-20] Fr. Erviti spanyol jezsuita tanár, az indiai Szt. Xavér szociális szolgálat társaság (Saint Xavier Social Service Society) alapítójának (1976) halála. Közösségszervezés, egészség, környezet, nők és gyermekmunkások oktatása. Munkáját 1987 óta Cedric Prakash folytatja.
(halál)
[Részletek...] | [1986-03-12] Spanyolországban a NATO-csatlakozásról szóló népszavazáson a jogosultak 60 százaléka vett részt, a szavazók 52,5 százaléka a tagság mellett, 39,8 százaléka ellene voksolt.
[Részletek...] | [1985-02-05] Megnyitották a Spanyolország és Gibraltár közötti, 1969 óta zárva lévő határt.
[Részletek...] | [1973-12-30] Az ETA baszk terrorszervezet keresztülhúzta az aggastyán Franco diktátor utódlási terveit, amikor felrobbantotta Luis Carrero Blanco spanyol admirális, miniszterelnök (szül. 1903. márc. 4.) gépkocsiját, aki sofőrjével és testőrével együtt meghalt.
(halál)
[Részletek...] | [1973-10-22] Pablo Casals spanyol gordonkaművész, karmester és zeneszerző halála (szül. 1876. dec. 29.). 1956-ban Puerto Ricóba települt, onnan hallatta hangját a világ békéjéért. Itt szervezte meg a San Juan-i Ünnepi Játékokat, a puerto ricoi szimfonikus zenekart és konzervatóriumot. Búcsúhangversenyét 1967-ben adta.
(halál)
[Részletek...] | [1973-04-08] Pablo Picasso spanyol festő születése (+1973. ápr. 8.).
Legismertebb képe a háború szörnyűsége ellen tiltakozó Guernica.
(háború, halál, tilt)
[Részletek...] | [1973-04-08] Pablo Picasso spanyol festő, grafikus, szobrász halála (szül.: 1881. okt. 25.). A kubizmus egyik atyja.
Minden alkotása - legyen az hatalmas, szimbolikus, politikai tendenciájú vászon, mint a Guernica, könnyed antik szépségű rajz, mint az Ovidius-illusztrációk, kubista programkép, mint a lágy színharmóniájú Harlequin, ragasztott papír, vemhes kecskét ábrázoló szobor, dekoratív kerámia vagy a béke jelképeként rajzolt fehér galamb - magán viseli a spanyol temperamentumú, az egyik pillanatban a fasizmus ellen heroikusan küzdő, tragédiát látó, a másik pillanatban bohócként kacagó művész hallatlanul sokrétű egyéniségének jegyeit.
(halál)
[Részletek...] | [1971-01-13] Letartóztatták Pepe Beunzát, az első spanyol politikai katonaság-megtagadót.
[Részletek...] | [1956-11-04] Bibó István egy nappal korábban kinevezett államminiszter maradt egyedül a megszálló szovjet csapatok által körülvett Parlamentben. Mialatt az orosz katonák elfoglalták a Parlamentet, nyilatkozatot gépelt (békés rendezést javasolt, passzív ellenállásra szólított fel, kérte az ENSZ döntését), lefordította angol, francia, német és spanyol nyelvre, gondosan megcímezte a borítékokat, majd a szóbanforgó országok követségeire gyalog, személyesen kézbesítette.
(Életfogytiglani börtönre ítélték érte.)
[Részletek...] | [1954-05-25] Budapesten született Robert Capa (eredeti nevén Friedmann Endre) amerikai fotóriporter, a fotótörténet talán legjelentősebb haditudósítója (+1954. máj. 25.). Háborúellenes felfogást tükröző harctéri felvételeivel világhírnevet szerzett. A legismertebb a spanyol polgárháborúban készült: "A milicista halála". Tudósított a japán-kínai háborúról, a II. világháborúról, majd az indokínai harcokról. Az általa alapított Magnum fotóügynökség égisze alatt a polgári életről is számos képsorozata jelent meg. Indokínában érte a halál, amikor aknára lépett.
(háború)
[Részletek...] | [1952-12-31] Magyarország (a Franco vezette Spanyolország felvétele elleni tiltakozásul) kilépett az UNESCO-ból.
(tilt)
[Részletek...] | [1951-12-04] Pedro Salinas spanyol költő, író, esztéta születése (+1951. dec. 4.). Tanított spanyol és amerikai egyetemeken, a Sorbonne-on, Cambridge-ben, végül Bostonban. Központi témája a szerelem, fő törekvése a lélek rezdüléseit árnyalt költői eszközökkel kifejezni. Legismertebb kötetei: Jóslatok (1923), Az öröm előestéje (1926), Biztos véletlen (1929), A hozzád illő hang (1934), A szerelem igazsága (1936).
(halál)
[Részletek...] | [1945-11-21] Roosevelt amerikai elnök elrendelte koncentrációs táborok felállítását és a japán származású amerikaiak internálását az USÁ-ban. Aug. 12-re százhúsz ezer japánt (kétharmaduk amerikai állampolgár, sokuk fia amerikai katona volt) zártak öt nyugati államban tíz táborba. A latrinák wc-kagylói közt nem voltak elválasztó falak. A táborok 1945 végéig működtek. Az elsőként létrehozott, a spanyolul almáskertet jelentő Manzanar nevű tábort 1945. nov. 21-én oszlatták fel. 1972-ben Kalifornia múzeummá (Történelmi Nevezetességű Hely) nyilvánította. 1988-ban az USA Civil Liberties Act bocsánatot kért. A Harper’s Magazine 1947-ben megállapította, hogy egyetlen olyan eset sem ismert, amely alátámasztotta volna az USÁ-ban élő japánok iránti gyanakvást.
Manzanar virágzó gyümölcsös régió volt, amíg 1929-ben a tőle kétszáz mérföldre délre fekvő növekvő Los Angeles a vízigénye érdekében el nem vette a régió vízjogait. A tönkrement klímájú terület már csak koncentrációs tábornak volt jó.
[Részletek...] | [1943-08-24] Simone Weil francia filozófusnő halála (szül. 1909. febr. 3.). Vidéken filozófiát tanított és közben fizikai munkásként is dolgozott, hogy megismerje a munkások életét. Harcolt a spanyol polgárháborúban. A németek elől Amerikába menekült, majd Londonban dolgozott a Szabad Franciaország Mozgalomban. A háborús nélkülözések közepette sem vette igénybe a neki járó kedvezményeket. Legyengült szervezete csak 34 évig bírta, s már nem érhette meg szülőhazájának felszabadulását.
A katolikus misztika óriásának tartják, bár soha sem vette fel a keresztséget, s tagadta annak dogmáit. A "lemondás szentje" írásaiban azt vallotta, hogy "a katolikus hit az elnyomottak hite és mindenki katolikus keresztény, aki elnyomott". Írásai csak halála után jelentek meg.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1942-02-19] Roosevelt amerikai elnök elrendelte koncentrációs táborok felállítását és a japán származású amerikaiak internálását az USÁ-ban. Aug. 12-re százhúsz ezer japánt (kétharmaduk amerikai állampolgár, sokuk fia amerikai katona volt) zártak öt nyugati államban tíz táborba. A latrinák wc-kagylói közt nem voltak elválasztó falak. A táborok 1945 végéig működtek. Az elsőként létrehozott, a spanyolul almáskertet jelentő Manzanar nevű tábort 1945. nov. 21-én oszlatták fel. 1972-ben Kalifornia múzeummá (Történelmi Nevezetességű Hely) nyilvánította. 1988-ban az USA Civil Liberties Act bocsánatot kért. A Harper’s Magazine 1947-ben megállapította, hogy egyetlen olyan eset sem ismert, amely alátámasztotta volna az USÁ-ban élő japánok iránti gyanakvást.
Manzanar virágzó gyümölcsös régió volt, amíg 1929-ben a tőle kétszáz mérföldre délre fekvő növekvő Los Angeles a vízigénye érdekében el nem vette a régió vízjogait. A tönkrement klímájú terület már csak koncentrációs tábornak volt jó.
[Részletek...] | [1940-08-21] Lev Davidovics Trockij (eredeti neve: Bronstein) szovjet-orosz politikus, forradalmár születése (+1940. aug. 21.). Szembekerült Sztálinnal, külföldre távozott. Több országban élt, végül Mexikóban telepedett le, ahol egy spanyol férfi Sztálin megbízásából meggyilkolta.
(halál)
[Részletek...] | [1937-12-28] Maurice Ravel francia zeneszerző halála (szül. 1875. márc. 7.). Ismert zongoradarabjai a Pavane egy infásnő halálára (1899), a Spanyol rapszódia, a Szonatina, a Tükörképek, színpadi alkotásai a Daphnis és Chloé (1912), a Pásztoróra és a Lúdanyó meséi. Jelentős műve még Sheherezade nyitány (1898), Prélude (1903) Cigány rapszódia (1922). Egyik legismertebb szerzeménye a Bolero (1928), amelyben a változatlanul ismételt dallam- és hangzásanyag mellett csak a hangszín változik.
(halál)
[Részletek...] | [1937-04-26] A spanyol polgárháborúban résztvevő német légierő kötelékei teljesen rommá bombázták Guernica városát, ahol pedig semmilyen katonai célpont nem volt. Picasso képének címe lett.
(háború)
[Részletek...] | [1936-08-19] Federico Garcia Lorca spanyol költo, író, drámaíró születése (+1936. aug. 19.). A XX. századi spanyol irodalom világirodalmi rangú képviseloje. Muvészetében a legosibb népköltészet egyesült a legmodernebb lírával. Elso könyvét Granadában publikálta 1918-ban Impressziók és tájak címen. 1920-ban bemutatták A halálthozó pillangó címu drámáját. Verseskötetei: Versek könyve, Dalok, Andalúz dalok. Cigányrománcok címu muvében összegyujtötte Spanyolország különbözo ihletésu dalait, majd eloadó-körutat tett az Egyesült Államokban. 1931-tol figyelme a színház felé fordult, s egy vándor színtársulat igazgatója lett. Jelentos drámai trilógiája: Vérnász, Yerma, Bernarda Alba háza. Falangisták a spanyol polgárháború elso napjaiban meggyilkolták.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1936-08-19] Federico Garcia Lorca spanyol költő, író, drámaíró halála (szül. 1898. jún. 5.). A falangisták gyilkolták meg a spanyol polgárháború első napjaiban. 1914-től a granadai egyetemen tanult filozófiát és jogot, de foglalkozott festészettel és zenével is. Verseskötetei is megjelentek (Versek könyve, Dalok, Andalúz dalok, Cigányrománcok), figyelme 1931-től fordult a színház felé, s egy vándor színtársulat igazgatója lett. Fő színpadi művei: Bernarda Alba háza, Vérnász, Yerma. Egy fiatal torreádor emlékére írta a Torreádorsiratót.
(háború, halál, megjelent)
[Részletek...] | [1936-07-18] A demokráciával elégedetlen spanyol hadseregvezetés katonai puccsot hajtott végre Marokkóban és Navarrában, majd július 19-én partra szálltak Dél-Spanyolországban. Ezzel megkezdődött az 1939 márciusáig tartó polgárháború.
(háború)
[Részletek...] | [1932-01-24] Spanyolországban kormányrendelettel feloszlatták a jezsuita rendet, javaikat elkobozták, tagjaikat kiutasították az országból.
[Részletek...] | [1916-05-11] Camilo José Cela spanyol író, költő születése (+2002. jan. 17.). 1989-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat "művészetének gazdag és intenzív kifejezésmódjáért, amely visszafogott részvéttel ábrázolja az emberi nyomorúságot". Kuriózumszámba menő munkája a Titkos szótár (1968-71), amelyben filológusi alapossággal rendszerezi és magyarázza a spanyol nyelv szexuális vonatkozású szókincsét.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1913-10-22] Budapesten született Robert Capa (eredeti nevén Friedmann Endre) amerikai fotóriporter, a fotótörténet talán legjelentősebb haditudósítója (+1954. máj. 25.). Háborúellenes felfogást tükröző harctéri felvételeivel világhírnevet szerzett. A legismertebb a spanyol polgárháborúban készült: "A milicista halála". Tudósított a japán-kínai háborúról, a II. világháborúról, majd az indokínai harcokról. Az általa alapított Magnum fotóügynökség égisze alatt a polgári életről is számos képsorozata jelent meg. Indokínában érte a halál, amikor aknára lépett.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1910-06-11] XIII. Alfonz spanyol király kihirdette a vallás- és lelkiismereti szabadságot Spanyolországban.
[Részletek...] | [1909-02-03] Simone Weil francia filozófusnő halála (szül. 1909. febr. 3.). Vidéken filozófiát tanított és közben fizikai munkásként is dolgozott, hogy megismerje a munkások életét. Harcolt a spanyol polgárháborúban. A németek elől Amerikába menekült, majd Londonban dolgozott a Szabad Franciaország Mozgalomban. A háborús nélkülözések közepette sem vette igénybe a neki járó kedvezményeket. Legyengült szervezete csak 34 évig bírta, s már nem érhette meg szülőhazájának felszabadulását.
A katolikus misztika óriásának tartják, bár soha sem vette fel a keresztséget, s tagadta annak dogmáit. A "lemondás szentje" írásaiban azt vallotta, hogy "a katolikus hit az elnyomottak hite és mindenki katolikus keresztény, aki elnyomott". Írásai csak halála után jelentek meg.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1903-03-04] Az ETA baszk terrorszervezet keresztülhúzta az aggastyán Franco diktátor utódlási terveit, amikor felrobbantotta Luis Carrero Blanco spanyol admirális, miniszterelnök (szül. 1903. márc. 4.) gépkocsiját, aki sofőrjével és testőrével együtt meghalt.
(születés)
[Részletek...] | [1898-06-12] A Fülöp-szigetek függetlenségének kikiáltása.
Véget ért a XVI. század közepétől tartó spanyol gyarmatosítás. A függetlenségi harc 1896-ban kezdődött, s a spanyol-amerikai háború kitörése után az USA segítségé reménykedők vezetésével elérte célját.
(háború)
[Részletek...] | [1898-06-05] Federico Garcia Lorca spanyol költő, író, drámaíró halála (szül. 1898. jún. 5.). A falangisták gyilkolták meg a spanyol polgárháború első napjaiban. 1914-től a granadai egyetemen tanult filozófiát és jogot, de foglalkozott festészettel és zenével is. Verseskötetei is megjelentek (Versek könyve, Dalok, Andalúz dalok, Cigányrománcok), figyelme 1931-től fordult a színház felé, s egy vándor színtársulat igazgatója lett. Fő színpadi művei: Bernarda Alba háza, Vérnász, Yerma. Egy fiatal torreádor emlékére írta a Torreádorsiratót.
(háború, megjelent, születés)
[Részletek...] | [1898-06-05] Federico Garcia Lorca spanyol költo, író, drámaíró születése (+1936. aug. 19.). A XX. századi spanyol irodalom világirodalmi rangú képviseloje. Muvészetében a legosibb népköltészet egyesült a legmodernebb lírával. Elso könyvét Granadában publikálta 1918-ban Impressziók és tájak címen. 1920-ban bemutatták A halálthozó pillangó címu drámáját. Verseskötetei: Versek könyve, Dalok, Andalúz dalok. Cigányrománcok címu muvében összegyujtötte Spanyolország különbözo ihletésu dalait, majd eloadó-körutat tett az Egyesült Államokban. 1931-tol figyelme a színház felé fordult, s egy vándor színtársulat igazgatója lett. Jelentos drámai trilógiája: Vérnász, Yerma, Bernarda Alba háza. Falangisták a spanyol polgárháború elso napjaiban meggyilkolták.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1892-11-27] Pedro Salinas spanyol költő, író, esztéta születése (+1951. dec. 4.). Tanított spanyol és amerikai egyetemeken, a Sorbonne-on, Cambridge-ben, végül Bostonban. Központi témája a szerelem, fő törekvése a lélek rezdüléseit árnyalt költői eszközökkel kifejezni. Legismertebb kötetei: Jóslatok (1923), Az öröm előestéje (1926), Biztos véletlen (1929), A hozzád illő hang (1934), A szerelem igazsága (1936).
(születés)
[Részletek...] | [1881-10-25] Pablo Picasso spanyol festő, grafikus, szobrász halála (szül.: 1881. okt. 25.). A kubizmus egyik atyja.
Minden alkotása - legyen az hatalmas, szimbolikus, politikai tendenciájú vászon, mint a Guernica, könnyed antik szépségű rajz, mint az Ovidius-illusztrációk, kubista programkép, mint a lágy színharmóniájú Harlequin, ragasztott papír, vemhes kecskét ábrázoló szobor, dekoratív kerámia vagy a béke jelképeként rajzolt fehér galamb - magán viseli a spanyol temperamentumú, az egyik pillanatban a fasizmus ellen heroikusan küzdő, tragédiát látó, a másik pillanatban bohócként kacagó művész hallatlanul sokrétű egyéniségének jegyeit.
[Részletek...] | [1881-10-25] Pablo Picasso spanyol festő születése (+1973. ápr. 8.).
Legismertebb képe a háború szörnyűsége ellen tiltakozó Guernica.
(háború, születés, tilt)
[Részletek...] | [1879-11-07] Lev Davidovics Trockij (eredeti neve: Bronstein) szovjet-orosz politikus, forradalmár születése (+1940. aug. 21.). Szembekerült Sztálinnal, külföldre távozott. Több országban élt, végül Mexikóban telepedett le, ahol egy spanyol férfi Sztálin megbízásából meggyilkolta.
(születés)
[Részletek...] | [1876-12-29] Pablo Casals spanyol gordonkaművész, karmester és zeneszerző halála (szül. 1876. dec. 29.). 1956-ban Puerto Ricóba települt, onnan hallatta hangját a világ békéjéért. Itt szervezte meg a San Juan-i Ünnepi Játékokat, a puerto ricoi szimfonikus zenekart és konzervatóriumot. Búcsúhangversenyét 1967-ben adta.
(születés)
[Részletek...] | [1876-11-18] Narcisso Diaz de la Pena spanyol származású francia festőművész halála (szül. 1808. aug. 20.). A barbizoni festőiskola tagja. Kezdetben porcelánfestőként dolgozott. Kompozícióiban a dús erdők elé, tisztásokra erősen csillogó, megvilágosított színfoltokból festett női aktokat, Vénuszokat, Dianákat helyezett. Számos képe van a Louvre-ban.
(halál)
[Részletek...] | [1876-01-01] Magyarországon bevezették a méter-rendszert (1874 januárjában benyújtott és április 20-án törvényerőre emelkedett törvény alapján).
A métert a francia Tudományos Akadémia 1792-ben tette nemzetközi hosszmértékegységgé, s az a Föld délkörének negyvenmilliomod részét jelentette. Itália egyes államaiban már 1803-ban, Belgiumban 1816-ban, Hollandiában 1821-ben vezették be. A gyakorlati fokméréseket a franciaországi Dunkerque és a spanyolországi Barcelona között végezték. A méter előtt a hosszúságot az emberi testrészekhez kapcsolódó fogalmakkal (lépés, láb, arasz, könyök, hüvelyk) határozták meg.
1889. szeptember 24-én Párizsban értekezletet tartott a Nemzetközi Méterbizottság, s a méterrendszert bevezető államok - sorshúzással - megkapták az új platina-iridium méterrudakat, illetve a kilogrammetalonokat. Magyarországnak a 14-es számú méterrúd és a 16-os számú súlymérték jutott. Ezeket 1891-ben nyilvánították törvényes alapmértékké hazánkban.
(törvény)
[Részletek...] | [1875-03-07] Maurice Ravel francia zeneszerző halála (szül. 1875. márc. 7.). Ismert zongoradarabjai a Pavane egy infásnő halálára (1899), a Spanyol rapszódia, a Szonatina, a Tükörképek, színpadi alkotásai a Daphnis és Chloé (1912), a Pásztoróra és a Lúdanyó meséi. Jelentős műve még Sheherezade nyitány (1898), Prélude (1903) Cigány rapszódia (1922). Egyik legismertebb szerzeménye a Bolero (1928), amelyben a változatlanul ismételt dallam- és hangzásanyag mellett csak a hangszín változik.
(születés)
[Részletek...] | [1874-01-09] Véget ért az 1872 szeptemberétől másfél éven át pusztító utolsó nagy kolerajárvány Magyarországon. A halálos áldozatok száma a hivatalos kimutatás szerint 250 ezer volt.
(A világ legpusztítóbb járványa eddig az 1918-as spanyolnátha volt, becslések szerint a Föld akkori lakosságának felét, egymilliárd embert fertőzött meg és 20 millió halt bele. Két évig tartott s több áldozatot szedett, mint az I. világháború. A világháborúnak, az emberek zsúfolt szállításának, a katonák és civilek háború miatti legyengülésének, a disznóólakkal és csirkemészárszékek között élő, állandóan cserélődő, gyakran sebesült katonák táborainak jelentős szerepe volt a járvány kialakulásában.
Az 1890-es, az 1918-as, az 1957-es és az 1968-as nagy inflenzajárványok után néhány tudós szerint hamarosan újabb várható.)
(háború, járvány)
[Részletek...] | [1873-02-12] A spanyol országgyűlés, a Cortes lemondatta I. Amadeo királyt és kikiáltotta az első spanyol köztársaságot.
[Részletek...] | [1859-05-06] Alexander von Humboldt német természettudós halála (szül. 1769. szept. 14.). 1799-ben fölkereste a közép- és dél-amerikai spanyol gyarmatokat és expedíciója eredményeit 30 kötetben adta ki. Fontosak az egyes területek flórája és faunája közti összefüggésekre vonatkozó kutatásai.
(halál)
[Részletek...] | [1828-04-16] Francisco José de y Lucientes Goya spanyol festő és grafikus halála (szül. 1746. márc. 30.). 1789-től a madridi királyi udvar festője volt. Leleplezően éles megfigyelésekkel, szinte nyílt gúnnyal ábrázolta a királyi családot.
A 19. század elején megsüketült, művészete megváltozott, az egyszerű emberek forradalmi megmozdulásai, az 1808-as spanyol függetlenségi háború ihlették. A reakció üldözése miatt el kellett hagynia hazáját, Bordeaux-ban keresett menedéket és ott is halt meg.
Leghíresebb vásznai (pl. A meztelen Maya, A felöltözött Maya) a madriri Pradóban találhatók, de jelentős gyűjteménye van a budapesti Szépművészeti Múzeumnak is.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1828-04-16] Francisco José y Lucientes Goya spanyol festő és grafikus születése (+1828. ápr. 16.). Képein megdöbbentő erővel ábrázolta a spanyol nép szenvedésekkel teli életét.
(halál)
[Részletek...] | [1808-08-20] Narcisso Diaz de la Pena spanyol származású francia festőművész halála (szül. 1808. aug. 20.). A barbizoni festőiskola tagja. Kezdetben porcelánfestőként dolgozott. Kompozícióiban a dús erdők elé, tisztásokra erősen csillogó, megvilágosított színfoltokból festett női aktokat, Vénuszokat, Dianákat helyezett. Számos képe van a Louvre-ban.
(születés)
[Részletek...] | [1793-04-15] Szentmártonyi Ignác jezsuita tanár, csillagász, matematikus, térképész születése (+1793. ápr. 15.). Grazi tanárkodása után V. János portugál király meghívására Brazíliába ment a vitatott spanyol-portugál határvonal kitűzésére. Az 1749-ben megkezdett csillagászati helymeghatározások adatait titkos iratként kezelték. 1760-ban más dél-amerikai jezsuitákkal együtt letartóztatták és csak 18 évi fogság után, Mária Terézia közbenjárására szabadult. Utána Csáktornyán, majd a közeli Belica falu plébánosaként élt. Tudományos munkája még feltáratlan.
- + -
Bebörtönzése az indiánokat védő jezsuiták elleni spanyol fenekedés kapcsán történt. Végül 1767 febr. 27-én a spanyol király parancsot ad a száz éves paraguayi jezsuita redukciók megszállására. A 30 telepen kb. 150 ezer indián élt és a jólétet, békét és védelmet jelentő redukciókba özönlöttek a spanyol nagybirtokosoktól megszökve az indián rabszolgák - megkeresztelkedni. Ld. Robert Bolt A misszió c. regénye (Szt. István Társulat, 1988) ill. a belőle készült, azonos című film, továbbá Fritz Hochwelder A szent kísérlet c. drámája.
(halál)
[Részletek...] | [1769-09-14] Alexander von Humboldt német természettudós halála (szül. 1769. szept. 14.). 1799-ben fölkereste a közép- és dél-amerikai spanyol gyarmatokat és expedíciója eredményeit 30 kötetben adta ki. Fontosak az egyes területek flórája és faunája közti összefüggésekre vonatkozó kutatásai.
(születés)
[Részletek...] | [1767-02-27] A spanyol király parancsot adott a száz éves paraguayi jezsuita redukciók megszállására. 30 telepen kb. 150 ezer indián élt és a jólétet, békét és védelmet jelentő redukciókba özönlöttek a spanyol nagybirtokosoktól megszökve az indián rabszolgák - megkeresztelkedni.
Lásd Robert Bolt A misszió c. regényét (Szt. István Társulat, 1988) ill. a belőle készült, azonos című filmet, továbbá Fritz Hochwelder A szent kísérlet c. drámáját.
[Részletek...] | [1746-03-30] Francisco José de y Lucientes Goya spanyol festő és grafikus halála (szül. 1746. márc. 30.). 1789-től a madridi királyi udvar festője volt. Leleplezően éles megfigyelésekkel, szinte nyílt gúnnyal ábrázolta a királyi családot.
A 19. század elején megsüketült, művészete megváltozott, az egyszerű emberek forradalmi megmozdulásai, az 1808-as spanyol függetlenségi háború ihlették. A reakció üldözése miatt el kellett hagynia hazáját, Bordeaux-ban keresett menedéket és ott is halt meg.
Leghíresebb vásznai (pl. A meztelen Maya, A felöltözött Maya) a madriri Pradóban találhatók, de jelentős gyűjteménye van a budapesti Szépművészeti Múzeumnak is.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1746-03-30] Francisco José y Lucientes Goya spanyol festő és grafikus születése (+1828. ápr. 16.). Képein megdöbbentő erővel ábrázolta a spanyol nép szenvedésekkel teli életét.
(születés)
[Részletek...] | [1718-10-28] Szentmártonyi Ignác jezsuita tanár, csillagász, matematikus, térképész születése (+1793. ápr. 15.). Grazi tanárkodása után V. János portugál király meghívására Brazíliába ment a vitatott spanyol-portugál határvonal kitűzésére. Az 1749-ben megkezdett csillagászati helymeghatározások adatait titkos iratként kezelték. 1760-ban más dél-amerikai jezsuitákkal együtt letartóztatták és csak 18 évi fogság után, Mária Terézia közbenjárására szabadult. Utána Csáktornyán, majd a közeli Belica falu plébánosaként élt. Tudományos munkája még feltáratlan.
- + -
Bebörtönzése az indiánokat védő jezsuiták elleni spanyol fenekedés kapcsán történt. Végül 1767 febr. 27-én a spanyol király parancsot ad a száz éves paraguayi jezsuita redukciók megszállására. A 30 telepen kb. 150 ezer indián élt és a jólétet, békét és védelmet jelentő redukciókba özönlöttek a spanyol nagybirtokosoktól megszökve az indián rabszolgák - megkeresztelkedni. Ld. Robert Bolt A misszió c. regénye (Szt. István Társulat, 1988) ill. a belőle készült, azonos című film, továbbá Fritz Hochwelder A szent kísérlet c. drámája.
(születés)
[Részletek...] | [1648-01-30] A harmincéves háború végén Spanyolország és Hollandia Münsterben békét írt alá, amelyben a spanyolok a nyolc évtizedig tartó szabadságharc végén elismerték Hollandia függetlenségét.
(háború)
[Részletek...] | [1647-11-16] Batthyány Ádámot levélben értesítették, hogy Koppányi Ali egy fogát, Váli Ramadán egy ujját, Zsámboki Durát egy fülét áldozza, ha Zsámboki Mehmed rab sarcot gyűjtő vándorútján netán meg találna lépni.
A sarcért (váltságdíjért) való rabszedés (emberrablás) kölcsönösen és általánosan, már a mohácsi vész előtt egy évszázaddal is jellemző volt a török-magyar harcokban. Ha rabtársai a fenti módon kezességet vállaltak érte, a rabot feltételes szabadlábra helyezték, hogy rokoni baráti körében összekoldulja a kialkudott sarcot. Ormándy Péter palotai alkapitány túszként maga ment a székesfehérvári Hamza vég tömlöcébe az 1570-es években, hogy fivére, János, elindulhasson összegyűjteni váltságdíját.
Batthyány Boldizsár az egyik előkelő török rabját a Magyarországon akkor még ritkasága okán nagy értéket képviselő tulipánért és török szegfűért bocsátotta szabadon. Maróthi János macsói bán négyéves török fogság után 40 ezer aranyforintért szabadult ki az 1410-es években.
A rab-biznisz olyan haszonnal járt, hogy olykor magyar végváriak is segítettek keresztény rabok ejtésében, kellő nyereségrészesedésért. Egy 1567-ben hozott törvény karóba húzással fenyegette meg az ilyet elkövetőket.
A drinápolyi béke megegyezése szerint a szökéssel szabadult rabot egyik fél sem tartozott visszaadni a másiknak, még akkor sem, ha szökés közben netán megölte őrzőit.
A szegény rabokat, akikért nem reméltek váltságdíjat, eladták. A költő Zrínyi Miklós horvát bán a kor egyik leggazdagabb exportőre volt, sok törököt szállított a velencei kereskedőgályák evezőspadsoraiba. Balassi János, a költő Balassi Bálint apja is ismert volt ilyen jövedelmeiről.
Török Bálintért nagy váltságot reméltek, kényelemben élhetett Isztambulban 1545-ös elfogása után, de a megegyezés nem jött létre 1550-es haláláig.
A muzulmánok az 1530 és 1780 közti negyed évezred alatt csak Észak-Afrikába több mint egymillió keresztényt hurcoltak rabszolgaként. A több tízezer magyar rab kisebb része került csak ilyen messzire (janicsárnak, gályarabnak, a nők hivatalnokok szolgaseregébe), a többség a helyi rab-biznisz keretében pénzért vagy fogolycsere során visszanyerte szabadságát.
A messzire hurcoltak sorsa sanyarú volt. A ritka kivételek egyike Szokollu Mehmed pasa, aki Boszniából elhurcolt fiúként janicsár, majd nagyvezír lett. A mohácsi csatában fogságba esett Somlyai Balázs áttért a muzulmán hitre, Murád néven szultáni tolmács lett és vallási műveket írt, bár a mértéktelen borszeretetétől nem tudott megválni. Egri Ferenc egri vitéz évekig volt gályarab, de rabtársait megszervezve lefegyverezték őreiket és hajójukat Szicíliába kormányozták, ahol 62 török foglyukat eladták és Egri a spanyol udvarban élt, csak öregkorában tért haza a kevéssé biztonságos Magyarországra.
(törvény)
[Részletek...] | [1616-04-23] Miguel de Cervantes Saavedra spanyol költő, író halála (szül. 1547. szept. 29.). A Don Quijote de la Mancha lovagja című könyvével vált híressé. Az egykorú spanyol irodalom minden műfajában jelentőset alkotott.
(halál)
[Részletek...] | [1616-04-23] Miguel de Cervantes Saavedra spanyol költő, író születése (+1616. ápr. 23.). Gondjai, s talán a divatjamúlt eszmékhez való ragaszkodása révén találta meg Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha anyagát, amelynek első része 1605-ben jelent meg.
(halál)
[Részletek...] | [1614-04-08] El Greco (Domenico Theotocopuli) krétai születésű spanyol festő és szobrász halála (szül. 1541). A reneszánsz és a barokk közötti átmeneti időszak egyik legnagyobb alakja volt.
(halál)
[Részletek...] | [1588-08-08] A spanyol Armada pusztulása, amely végzetesnek bizonyult Spanyolország tengeri hatalmára és világuralmi terveire nézve. II. Fülöp spanyol király híres hajóhada májusban indult el, hogy meghódítsa Angliát. A 130 hajóból álló flotta már az első napokban jelentős viharkárokat szenvedett és a döntő ütközet napján egy vihar újra szörnyű pusztítást végzett hajóikban.
(A globális klímamegbolondulás ellen a Nato is tehetetlen.)
[Részletek...] | [1568-07-24] Don Carlos spanyol trónörökös születése (+1568. júl. 24.). II. Fülöp király fia. Súlyos betegségei miatt alkalmatlan lett az uralkodásra, helyet kapott ugyan az államtanácsban, de szigorú felügyelet alatt élt. El akart szökni az országból, mire a király elmebaja indokán elfogatta s fiatalon a fogságban halt meg. Rabságáról és haláláról később romantikus legendák születtek; életét, sorsát többen is feldolgozták, a leghíresebb Friedrich Schiller német költő alkotása.
(halál)
[Részletek...] | [1553-10-27] Szervét Mihály (Michel Servet, Miquel Serveto) spanyol orvos és vallásreformátor halála (szül. 1511. szept. 29.).
1531-ben Németországban, Hagenauban jelentette meg De trinitatis erroribus című művét, amelyben tagadta a Szentháromság dogmáját. 1553-ban adta ki a Christianismi restitutio című munkáját, amely miatt nemcsak a katolikus, de a protestáns egyházzal is összeütközésbe került. Genfben Kálvin fellépésére börtönbe vetették, s mivel tanai visszavonására nem volt hajlandó, a genfi tanács 1553. október 27-én máglyán megégette.
(halál)
[Részletek...] | [1552-12-02] Xavéri Szent Ferenc spanyol jezsuita (Francisco de Jassu y Javier) halála Kínába tartó útján, Szan-csao szigetén (szül. 1506. ápr. 7.). A két India és Japán apostola. India, Pakisztán, külső Mongólia, a spanyol turizmus és a baszk pelote nevű labdajáték védőszentje.
1542. május 6-án, közel másfél év hajózás után (1541. jan. 1-én indult Lisszabonból) ért Indiába, Goaba (ahol sírját ma is tisztelet övezi). Mylaporéban telepedett le, ahol rátalált Tamás apostol sírjára.
1549. jan. 25-én érkezett Japánba, ahol szintén sok ezren lettek keresztények prédikációi hatására. III. János portugál király elrendelte, hogy hazaküldött leveleit olvassák fel a szentbeszédek után a templomokban.
(halál)
[Részletek...] | [1549-01-25] Xavéri Szent Ferenc spanyol jezsuita (Francisco de Jassu y Javier) halála Kínába tartó útján, Szan-csao szigetén (szül. 1506. ápr. 7.). A két India és Japán apostola. India, Pakisztán, külső Mongólia, a spanyol turizmus és a baszk pelote nevű labdajáték védőszentje.
1542. május 6-án, közel másfél év hajózás után (1541. jan. 1-én indult Lisszabonból) ért Indiába, Goaba (ahol sírját ma is tisztelet övezi). Mylaporéban telepedett le, ahol rátalált Tamás apostol sírjára.
1549. jan. 25-én érkezett Japánba, ahol szintén sok ezren lettek keresztények prédikációi hatására. III. János portugál király elrendelte, hogy hazaküldött leveleit olvassák fel a szentbeszédek után a templomokban.
[Részletek...] | [1547-09-29] Miguel de Cervantes Saavedra spanyol költő, író születése (+1616. ápr. 23.). Gondjai, s talán a divatjamúlt eszmékhez való ragaszkodása révén találta meg Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha anyagát, amelynek első része 1605-ben jelent meg.
(születés)
[Részletek...] | [1547-09-29] Miguel de Cervantes Saavedra spanyol költő, író halála (szül. 1547. szept. 29.). A Don Quijote de la Mancha lovagja című könyvével vált híressé. Az egykorú spanyol irodalom minden műfajában jelentőset alkotott.
(születés)
[Részletek...] | [1545-07-08] Don Carlos spanyol trónörökös születése (+1568. júl. 24.). II. Fülöp király fia. Súlyos betegségei miatt alkalmatlan lett az uralkodásra, helyet kapott ugyan az államtanácsban, de szigorú felügyelet alatt élt. El akart szökni az országból, mire a király elmebaja indokán elfogatta s fiatalon a fogságban halt meg. Rabságáról és haláláról később romantikus legendák születtek; életét, sorsát többen is feldolgozták, a leghíresebb Friedrich Schiller német költő alkotása.
(születés)
[Részletek...] | [1541-01-01] Xavéri Szent Ferenc spanyol jezsuita (Francisco de Jassu y Javier) halála Kínába tartó útján, Szan-csao szigetén (szül. 1506. ápr. 7.). A két India és Japán apostola. India, Pakisztán, külső Mongólia, a spanyol turizmus és a baszk pelote nevű labdajáték védőszentje.
1542. május 6-án, közel másfél év hajózás után (1541. jan. 1-én indult Lisszabonból) ért Indiába, Goaba (ahol sírját ma is tisztelet övezi). Mylaporéban telepedett le, ahol rátalált Tamás apostol sírjára.
1549. jan. 25-én érkezett Japánba, ahol szintén sok ezren lettek keresztények prédikációi hatására. III. János portugál király elrendelte, hogy hazaküldött leveleit olvassák fel a szentbeszédek után a templomokban.
[Részletek...] | [1533-11-14] A spanyol hódítók elfoglalták az inka birodalom fővárosát, Cuzcót.
[Részletek...] | [1533-08-29] Peru utolsó inka királyát, Atahualpát (noha váltságdíjul egy egész termet teleraktak az indiánok arannyal és ezüsttel) spanyolellenes összeesküvés, bálványimádás és többnejűség „vádjaival” halálra ítélték és meggyilkolták Francisco Pizarro spanyol hódító parancsára.
[Részletek...] | [1525-02-24] A történelemben először használtak kézi lőfegyvereket. Az Itália birtoklásáért küzdő spanyol és francia seregek Pavia melletti csatájában 14 ezren haltak meg.
[Részletek...] | [1522-09-08] Magellán öt hajójából egy, a Földet először körülhajózva, egy év után visszaért Spanyolországba.
Fernao de Magalhaes portugál tengerész 1519. szeptember 20-án indult felfedező útjára öt hajóval, 256 főnyi legénységgel. Az Atlanti-óceánt áthajózva 1520. október 21-én haladt át a később róla elnevezett szoroson, és november 28-án ért ki a Csendes-óceánra. Egy a Fülöp-szigetekhez tartozó kis szigeten a bennszülötteknek sikerült harcban megölniük az agresszort.
Egyik hajója Afrikát megkerülve 1522. szeptember 8-án visszatért. Az európaiak számára ekkor vált bizonyossá a Föld gömbölyű alakja és az egységes világtenger léte.
[Részletek...] | [1521-08-13] Hernando Cortez spanyol konkvisztádor bevette és lerombolta Tenochtitlánt, a meghódított azték birodalom fővárosát, amelynek helyén épült Mexikóváros, az új gyarmatbirodalom fővárosa.
(Kb. annyian laknak Mexikóvárosban, ahány magyar él a Földön. A gyerekek a rajzaikon szürke vagy fekete eget festenek, sose jutnak ki a városszörnyből, a levegőszennyezés miatt nem is tudják, hogy az ég kék.)
[Részletek...] | [1511-09-29] Szervét Mihály (Michel Servet, Miquel Serveto) spanyol orvos és vallásreformátor halála (szül. 1511. szept. 29.).
1531-ben Németországban, Hagenauban jelentette meg De trinitatis erroribus című művét, amelyben tagadta a Szentháromság dogmáját. 1553-ban adta ki a Christianismi restitutio című munkáját, amely miatt nemcsak a katolikus, de a protestáns egyházzal is összeütközésbe került. Genfben Kálvin fellépésére börtönbe vetették, s mivel tanai visszavonására nem volt hajlandó, a genfi tanács 1553. október 27-én máglyán megégette.
(születés)
[Részletek...] | [1506-04-07] Xavéri Szent Ferenc spanyol jezsuita (Francisco de Jassu y Javier) halála Kínába tartó útján, Szan-csao szigetén (szül. 1506. ápr. 7.). A két India és Japán apostola. India, Pakisztán, külső Mongólia, a spanyol turizmus és a baszk pelote nevű labdajáték védőszentje.
1542. május 6-án, közel másfél év hajózás után (1541. jan. 1-én indult Lisszabonból) ért Indiába, Goaba (ahol sírját ma is tisztelet övezi). Mylaporéban telepedett le, ahol rátalált Tamás apostol sírjára.
1549. jan. 25-én érkezett Japánba, ahol szintén sok ezren lettek keresztények prédikációi hatására. III. János portugál király elrendelte, hogy hazaküldött leveleit olvassák fel a szentbeszédek után a templomokban.
(születés)
[Részletek...] | [1502-05-21] A Szent Ilona sziget fölfedezése. Joao da Nova Castella portugál szolgálatban álló spanyol hajós az Atlanti-óceán déli részén, Afrikától nyugatra addig ismeretlen szigetet fedezett fel. Napóleon francia császárt ide száműzették 1815-ben, s itt is halt meg 1821-ben.
[Részletek...] | [1500-01-26] Brazília őslakói e napon pillantottak meg először partjaiknál spanyol tengerészeket.
[Részletek...] | [1493-05-04] VI. Sándor pápa ediktumában felosztotta az Új világot, a már felfedezett és felfedezésre váró területeket a spanyolok és a portugálok között.
(Bolond ember, aki azt osztogatja, ami nem is az övé – mondták az indiánok, de azután a fegyverek meggyőzték őket.)
[Részletek...] | [1492-08-02] E napig el kellett hagynia Spanyolországot valamennyi zsidónak és marannónak (azaz a kereszténységre áttért, de titkos judaizmussal vádolt zsidónak), mondta ki az 1492. márciusában a Szent Törvényszék és a királyi pár (Don Ferdinánd és Donna Izabella) által közösen hozott rendelet „valamennyi zsidó és maranno vagyonának elkobzásáról és kiűzetésükről Spanyolországból.
A háromnegyed évezredes mór uralom után visszafoglalt ibériai félszigeten több évszázados tisztogatás következett. Az 1480-ban IV. Sixtus pápa bullája alapján megszervezett spanyol inkvizíció jegyzőkönyvei 320 év alatt 31.912 elevenen elégetett, 17.659 távollétében jelképesen elégetett és 291.450 igen szigorúan megbüntetett személyről tudósítanak. A titkos iratokat Antonio Lhorente fedte fel először, aki 1792-98 között volt a madridi inkvizíció titkára.
(törvény)
[Részletek...] | [1492-01-02] Visszafoglalták az utolsó mór(arab) erődítményt Granadában, Spanyolországban a spanyol királyi erők. Ezáltal megszűnt a 756 óta tartó, több mint hétszáz éves arab uralom Spanyolországban.
[Részletek...] | [1492-01-02] [sms] 736 éves arab uralom vége Spanyolországban. 1951:ENSZ Menekült Főbiztosság (Béke Nobel-díj 1981).
(Nobel-díj)
[Részletek...] | [1284-04-04] X. (Bölcs) Alfonz spanyol költő, tudós, Kasztília és Leon királyának születése (+1284. ápr. 4.). Általános és Nagy Történelem című műve a kultúra számos területét öleli fel. Udvarát vallási és eszmei türelem jellemezte, maga köré gyűjtötte kora jelentős zsidó, muzulmán és keresztény tudósait. Ő teremtette meg a spanyol irodalmi nyelvet.
(halál)
[Részletek...] | [1226-10-03] Assisi Szt. Ferenc (Giovanni Bernardone, szül. 1181. jan. 12.) olasz katolikus rendalapító, költő halála. Ünnepe: okt. 4.
Apja dúsgazdag posztókereskedő volt, de Ferenc sem az üzleti élet, sem a tanulás iránt nem érdeklődött. Két kézzel szórta apja pénzét, részt vett több háborúban, többször megsebesült. Spoletoi betegsége idején egy látomás hatására megtért. Felhagyott a léha élettel, s nem törődve azzal, hogy apja kitagadta, rendbe hozta a bencések Assisi közelében lévő templomát, és szegénységet hirdető követőivel rendalapítási kérelemmel fordult III Ince pápához, aki ezt meg is adta. Misszióik eljutottak Angliába, spanyol, német és magyar földre is.
1980-tól az ökológia hivatalos egyházi patrónusa. A szegények, szociális munkások mellett a környezetvédők védelmezője is.
- + -
Élete vége felé rendje leváltotta a vezetői posztról. Már halála után két évvel szentté avatták, de a harmadrendieknek szóló regulájából kivették a fegyverfogás tiltását, mert az erőszakmentesség csak a klerikusok esetében fért bele kora egyházi tanításába. Leghűségesebb követői kisebbségbe kerültek és felmorzsolódtak. Magyarországon a Szent Ferenc-i erőszakmentesség helyett inkább Kapisztrán János inkvizíciós és törökellenes harcossága lett ismertebb. Szent Ferenc ezzel szemben megpróbálta békességre bírni a keresztes hadakat, és sikertelensége után átment a szembenálló táborba is, hogy a szultánt tanítsa erőszakmentességre, aki nagy tisztelettel hallgatta - de ő sem hallgatott rá.
- + -
"Békességet hirdet, prédikál a madaraknak, megszelídíti a farkast, Naphimnuszában a természet csodáit magasztalja, a halált testvérének nevezi, társait az öröm ajándékára és a tökéletes vigasságra: a szenvedésnek és bántalomnak elviselésére tanítja." (Ehrenfeld-Jókai kódex, XIV. század)
(háború, halál, tilt)
[Részletek...] | [1221-11-23] X. (Bölcs) Alfonz spanyol költő, tudós, Kasztília és Leon királyának születése (+1284. ápr. 4.). Általános és Nagy Történelem című műve a kultúra számos területét öleli fel. Udvarát vallási és eszmei türelem jellemezte, maga köré gyűjtötte kora jelentős zsidó, muzulmán és keresztény tudósait. Ő teremtette meg a spanyol irodalmi nyelvet.
(születés)
[Részletek...] | [1181-01-12] Assisi Szt. Ferenc (Giovanni Bernardone, szül. 1181. jan. 12.) olasz katolikus rendalapító, költő halála. Ünnepe: okt. 4.
Apja dúsgazdag posztókereskedő volt, de Ferenc sem az üzleti élet, sem a tanulás iránt nem érdeklődött. Két kézzel szórta apja pénzét, részt vett több háborúban, többször megsebesült. Spoletoi betegsége idején egy látomás hatására megtért. Felhagyott a léha élettel, s nem törődve azzal, hogy apja kitagadta, rendbe hozta a bencések Assisi közelében lévő templomát, és szegénységet hirdető követőivel rendalapítási kérelemmel fordult III Ince pápához, aki ezt meg is adta. Misszióik eljutottak Angliába, spanyol, német és magyar földre is.
1980-tól az ökológia hivatalos egyházi patrónusa. A szegények, szociális munkások mellett a környezetvédők védelmezője is.
- + -
Élete vége felé rendje leváltotta a vezetői posztról. Már halála után két évvel szentté avatták, de a harmadrendieknek szóló regulájából kivették a fegyverfogás tiltását, mert az erőszakmentesség csak a klerikusok esetében fért bele kora egyházi tanításába. Leghűségesebb követői kisebbségbe kerültek és felmorzsolódtak. Magyarországon a Szent Ferenc-i erőszakmentesség helyett inkább Kapisztrán János inkvizíciós és törökellenes harcossága lett ismertebb. Szent Ferenc ezzel szemben megpróbálta békességre bírni a keresztes hadakat, és sikertelensége után átment a szembenálló táborba is, hogy a szultánt tanítsa erőszakmentességre, aki nagy tisztelettel hallgatta - de ő sem hallgatott rá.
- + -
"Békességet hirdet, prédikál a madaraknak, megszelídíti a farkast, Naphimnuszában a természet csodáit magasztalja, a halált testvérének nevezi, társait az öröm ajándékára és a tökéletes vigasságra: a szenvedésnek és bántalomnak elviselésére tanítja." (Ehrenfeld-Jókai kódex, XIV. század)
(háború, tilt)
[Részletek...] |
|
