|
|  | |
Találatok száma: 33 | [2005-01-06]  Kína népessége elérte az 1,3 milliárdot, az 1980-ban bevezetett egy-gyermek politikának köszönhetően nem 2000-ben, csak öt évvel később.
Mivel a kínai szülők 90 %-a fiút akar, ma 100 lánycsecsemő mellett 119 fiú születik. 2020-ban 40 millió felnőtt férfinak nem jut majd feleség Kínában, akkor nyilván majd a lánygyermekek értékelődnek föl. Kína népessége várhatóan a század közepére tetőzik, másfél milliárd körül.
Kína ökológiai lábnyoma több mint 200 %, azaz duplán túlterheli területének eltartóképességét, s még élelmezni sem képes lakosságát, így már ma a világ legnagyobb gabonaimportőre (amíg van honnan vásárolni, főleg az USÁ-ból, ami politikai függőséggel jár). Gabonatermését ugyan megnégyszerezte a XX. század második felében, de az utóbbi húsz évben beépítések stb. miatt elveszítette termőföldjeinek 16%-át, beleütközött az ökológiai korlátokba, így a termés már évek óta csökken.
- + -
A kínaiak egyre terjeszkednek s eljutnak a Székelyföldig.
Felsorakozik a két sereg, s a kínai hadvezér átkiált a székely hadvezérnek:
- Nem féltek?
- Há mér félnénk?
- Mert mi 200 millióan vagyunk, ti meg csak 40 ezren.
Elkerekedik Áron szeme, feltolja a kucsmáját, megvakarja a fejét, majd hátrafordul a hadaihoz:
- Emberek! Hová a bánatba fogunk eltemetni 200 millió kínait?
[Részletek...] | [2001-04-03] Pierre Székely magyar származású francia szobrász születése Budapesten (+2001. ápr. 3.). A modern szobrászművészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Monumentális alkotásai francia városok tereit, parkjait, lakónegyedeit díszítik, de művei megtalálhatók a világ csaknem minden táján. Alkotásai között szerepelnek még kisplasztikák és érmek is. A magyar közönség 1972-ben láthatta monumentális alkotásainak makettjeiből, kerámia szobraiból és grafikáiból rendezett kiállítását, valamint 1982-ben néhány művét a Műcsarnokban rendezett "Tisztelet a Szülőföldnek" című kiállításon. 1991-ben öt alkotásával berendezett kőkertet nyitottak Pécsett.
(halál)
[Részletek...] | [1980-02-10] Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas székely botanikus, akadémikus születése (+1980. febr. 10.). A magyar geobotanikai iskola megteremtője. Vegetációtörténettel, rendszertannal és természetvédelemmel foglalkozott. Kolozsvár geobotanikai monográfiája, a Balaton vízi növénytársulásainak feltárása, a hazai mikroklíma-vizsgálatok megindítása. 26 évesen tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a debreceni egyetemre. 1953-tól a budapesti Eötvös Lóránd Egyetem Növényrendszertani Intézete és a Botanikus Kert igazgatója. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 3500 oldalas.
(halál)
[Részletek...] | [1977-08-25] Kós Károly építész, író, grafikus, könyvkiadó halála (szül. 1883. dec. 16.). Ő tervezte a budapesti Állatkert pavilonjait és a Városmajor utcai iskolát, a zebegényi templomot, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. Regényei és elbeszélései Erdély múltját dolgozták fel. Jelentős szerepet játszott Erdély politikai és művészeti életében, otthona az erdélyi magyar szellemi élet egyik központja volt. Erdély c. kultúrtörténeti művét saját maga illusztrálta. A szecessziós népi-nemzeti irányzat egyik vezetője volt, pátriája, a Székelyföld, Kalotaszeg népművészetét épületeinek díszítésekor és grafikai munkáiban felhasználta.
(halál)
[Részletek...] | [1977-08-25] Kós Károly építész, grafikus, író, könyvkiadó, politikus születése (+1977. aug. 25.). A szecesszió stílusáramlatának hatására tanulmányozta pátriája, a Székelyföld, Kalotaszeg népművészetét és azt épületeinek díszítésekor és grafikai munkáiban felhasználta.
(halál)
[Részletek...] | [1971-07-25] Az első Bao-Bao néprajzi és környezetvédelmi tábor, amely azóta is minden évben júl. 25-én, Szent Kristófnak, a vándorok vedőszentjének napján kezdődik Kakas Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vezetésével az Esztelnek feletti Lassúágon, az Uzba ömlő Lassúág-patak völgyében, Kézdiszentkereszt közelében.
1999-ben a Bao-Bao-táborozók felállították Szent Ferenc, az ökológia védőszentjének emlékkeresztjét (Winkler Imre faragása).
A vidék természetvédelmében a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör dolgozik sokat.
[Részletek...] | [1967-03-06] Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, akadémikus születése (+1967. márc. 6.). 1905-ben kezdte népdalgyűjtő munkásságát és ismerkedett meg Bartók Bélával. Feltárta a magyar népdal ősi rétegeit, zeneszerzőként kialakította a magyar prozódia elméletét és gyakorlatát, ezzel megteremtve a jellegzetesen magyar deklamáció feltételeit. Tudományszervezéssel és ismeretterjesztéssel is foglalkozott. Az általa kifejlesztett ún. Kodály-módszer ma már világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában. Legismertebb művei: Háry János, Székelyfonó, Budavári Te Deum, Fölszállott a páva, Kállai kettős, Psalmus Hungaricus, Galántai táncok.
- + -
"Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be."
- + -
"Hétköznap európaiak vagyunk, hogy életünk vasárnapjain önmagunk lehessünk."
- + -
Magyar kórusok napja
A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) és a Magyar Zenei Kamara védnökségével 1991 óta rendezik meg Kodály Zoltán születésnapján.
(halál)
[Részletek...] | [1966-05-26] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus születése (+1966. máj. 26.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt, írásait folyamatosan hazaküldte. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Hazatérése után Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, előadókörutakat szervezett. 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta. Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Színpadi művei közül kiemelkedik az Énekes madár.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1966-05-26] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus halála (szül. 1897. szept. 20.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből, később újra megjelenhettek cikkei, elbeszélései. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta.
Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Ismert színpadi műve az Énekes madár.
- + -
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." (Ábel)
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1935-12-27] Jakubovich Emil paleográfus, nyelvtörténész, akadémikus halála (szül. 1883. jan. 8.). Felfedezett és kiadott több nyelvemléket. Megtalálta a székely rovásírás legrégibb, XV. századbeli ábécéjét. Része volt a bécsi udvari könyvtár magyar anyaga egy részének hazahozatalában.
(halál)
[Részletek...] | [1932-04-24] Az Operaházban tartották Kodály Zoltán Székely fonó című daljátékának ősbemutatóját.
[Részletek...] | [1923-06-11] Pierre Székely magyar származású francia szobrász születése Budapesten (+2001. ápr. 3.). A modern szobrászművészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Monumentális alkotásai francia városok tereit, parkjait, lakónegyedeit díszítik, de művei megtalálhatók a világ csaknem minden táján. Alkotásai között szerepelnek még kisplasztikák és érmek is. A magyar közönség 1972-ben láthatta monumentális alkotásainak makettjeiből, kerámia szobraiból és grafikáiból rendezett kiállítását, valamint 1982-ben néhány művét a Műcsarnokban rendezett "Tisztelet a Szülőföldnek" című kiállításon. 1991-ben öt alkotásával berendezett kőkertet nyitottak Pécsett.
(születés)
[Részletek...] | [1922-09-06] 26 évesen meghalt Mihalik Kálmán, a Székely (Erdélyi) Himnusz dallamának szerzője.
(A himnusz szövegének írója: Csanádi György.)
[Részletek...] | [1922-09-06] [sms] 26 évesen +Mihalik Kálmán,a Székely (Erdélyi)Himnusz dallamának szerzője.(Szöveg: Csanádi György).
[Részletek...] | [1913-05-26] Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvtudós, Kelet-kutató halála (szül. 1844. márc. 13., Szentkatolna, Háromszék m.). Már gimnazistaként megtanulta az angol, arab, francia, héber, latin, német, olasz, perzsa, török, újgörög nyelveket. A bécsi egyetemen jogot tanult, Vámbéry Ármin ajánlatára az Akadémia megbízásából ázsiai tanulmányútra indult, ahol 15 év alatt megtanulta a keleti mongol, mandzsu, tamil, kabard nyelveket is. Több könyvet írt: Török nyelvtan, Párhuzam a magyar és mongol nyelv területén, Kazáni tatár nyelvtanulmányok, Kabard szótár, Tamil tanulmányok. Itthon keleti nyelveket és eszperantót tanított a kolozsvári egyetemen. A hun-székely-magyar rokonság mellett szállt síkra A honfoglalás revíziója című könyvében.
(halál)
[Részletek...] | [1903-08-01] Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas székely botanikus, akadémikus születése (+1980. febr. 10.). A magyar geobotanikai iskola megteremtője. Vegetációtörténettel, rendszertannal és természetvédelemmel foglalkozott. Kolozsvár geobotanikai monográfiája, a Balaton vízi növénytársulásainak feltárása, a hazai mikroklíma-vizsgálatok megindítása. 26 évesen tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a debreceni egyetemre. 1953-tól a budapesti Eötvös Lóránd Egyetem Növényrendszertani Intézete és a Botanikus Kert igazgatója. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 3500 oldalas.
(születés)
[Részletek...] | [1897-09-20] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus születése (+1966. máj. 26.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt, írásait folyamatosan hazaküldte. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Hazatérése után Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, előadókörutakat szervezett. 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta. Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Színpadi művei közül kiemelkedik az Énekes madár.
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1897-09-20] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus halála (szül. 1897. szept. 20.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből, később újra megjelenhettek cikkei, elbeszélései. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta.
Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Ismert színpadi műve az Énekes madár.
- + -
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." (Ábel)
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1890-04-19] Orbán Balázs székely utazó, báró, néprajzi gyűjtő, akadémikus, író halála (szül. 1829. febr. 3.). Leghíresebb műve a hat kötetes A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s néprajzi szempontból, valamint a Torda város és környéke.
(halál)
[Részletek...] | [1890-04-19] Orbán Balázs báró, néprajzi gyűjtő, akadémikus, író, székely kutató születése (+1890. ápr. 19.). Leghíresebb műve a hat kötetes A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s néprajzi szempontból, valamint a Torda város és környéke.
(halál)
[Részletek...] | [1883-12-16] Kós Károly építész, író, grafikus, könyvkiadó halála (szül. 1883. dec. 16.). Ő tervezte a budapesti Állatkert pavilonjait és a Városmajor utcai iskolát, a zebegényi templomot, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. Regényei és elbeszélései Erdély múltját dolgozták fel. Jelentős szerepet játszott Erdély politikai és művészeti életében, otthona az erdélyi magyar szellemi élet egyik központja volt. Erdély c. kultúrtörténeti művét saját maga illusztrálta. A szecessziós népi-nemzeti irányzat egyik vezetője volt, pátriája, a Székelyföld, Kalotaszeg népművészetét épületeinek díszítésekor és grafikai munkáiban felhasználta.
(születés)
[Részletek...] | [1883-12-16] Kós Károly építész, grafikus, író, könyvkiadó, politikus születése (+1977. aug. 25.). A szecesszió stílusáramlatának hatására tanulmányozta pátriája, a Székelyföld, Kalotaszeg népművészetét és azt épületeinek díszítésekor és grafikai munkáiban felhasználta.
(születés)
[Részletek...] | [1883-01-08] Jakubovich Emil paleográfus, nyelvtörténész, akadémikus halála (szül. 1883. jan. 8.). Felfedezett és kiadott több nyelvemléket. Megtalálta a székely rovásírás legrégibb, XV. századbeli ábécéjét. Része volt a bécsi udvari könyvtár magyar anyaga egy részének hazahozatalában.
(születés)
[Részletek...] | [1882-12-16] Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, népzenekutató, zenetudós, akadémikus születése (+1967. márc. 6.). 1905-ben kezdte népdalgyűjtő munkásságát és ismerkedett meg Bartók Bélával. Feltárta a magyar népdal ősi rétegeit, zeneszerzőként kialakította a magyar prozódia elméletét és gyakorlatát, ezzel megteremtve a jellegzetesen magyar deklamáció feltételeit. Tudományszervezéssel és ismeretterjesztéssel is foglalkozott. Az általa kifejlesztett ún. Kodály-módszer ma már világszerte ismert és követett példa a zenepedagógiában. Legismertebb művei: Háry János, Székelyfonó, Budavári Te Deum, Fölszállott a páva, Kállai kettős, Psalmus Hungaricus, Galántai táncok.
- + -
"Teljes lelki élet zene nélkül nincs. Vannak a léleknek régiói, melyekbe csak a zene világít be."
- + -
"Hétköznap európaiak vagyunk, hogy életünk vasárnapjain önmagunk lehessünk."
- + -
Magyar kórusok napja
A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége (KÓTA) és a Magyar Zenei Kamara védnökségével 1991 óta rendezik meg Kodály Zoltán születésnapján.
(születés)
[Részletek...] | [1849-08-17] Bodor Péter székely ezermester, mechanikus születése (+1849. aug. 17.). Már kisgyermekkorában kitűnt faragó-és rajztehetségével. A főúri Zeyk család támogatásával gépészetet tanult Bécsben, majd tíz éven keresztül Európa országait járta. 1816-ban visszatért Marosvásárhelyre. Háza udvarán létrehozott egy a mai vidámparkhoz hasonló szórakozóhelyet. A Maroson fából, egyetlen vasszeg felhasználása nélkül felépített egy 8 méter széles és 63 méter hosszú hidat. 1820 és 1822 között készítette legismertebb munkáját, a Marosvásárhely piacterén felállított zenélő kutat, amelynek szerkezete a víz hajtóerejének hatására szebbnél szebb zenét adott. A kutat 1911-ben lebontották, de a mását 1936-ban felépítették Budapesten, a Margitszigeten. Az 1830-as évektől főként orgonákat készített falusi templomok számára.
(halál)
[Részletek...] | [1849-08-17] Bodor Péter Székely ezermester mechanikus halála (szül. 1788. jún. 22.). Legismertebb munkája a Marosvásárhely piacterén felállított zenélő kút, amelyet 1911-ben lebontottak, de a mását 1936-ban felépítették Budapesten, a Margitszigeten.
(halál)
[Részletek...] | [1844-03-13] Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvtudós, Kelet-kutató halála (szül. 1844. márc. 13., Szentkatolna, Háromszék m.). Már gimnazistaként megtanulta az angol, arab, francia, héber, latin, német, olasz, perzsa, török, újgörög nyelveket. A bécsi egyetemen jogot tanult, Vámbéry Ármin ajánlatára az Akadémia megbízásából ázsiai tanulmányútra indult, ahol 15 év alatt megtanulta a keleti mongol, mandzsu, tamil, kabard nyelveket is. Több könyvet írt: Török nyelvtan, Párhuzam a magyar és mongol nyelv területén, Kazáni tatár nyelvtanulmányok, Kabard szótár, Tamil tanulmányok. Itthon keleti nyelveket és eszperantót tanított a kolozsvári egyetemen. A hun-székely-magyar rokonság mellett szállt síkra A honfoglalás revíziója című könyvében.
(születés)
[Részletek...] | [1829-02-03] Orbán Balázs báró, néprajzi gyűjtő, akadémikus, író, székely kutató születése (+1890. ápr. 19.). Leghíresebb műve a hat kötetes A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s néprajzi szempontból, valamint a Torda város és környéke.
(születés)
[Részletek...] | [1829-02-03] Orbán Balázs székely utazó, báró, néprajzi gyűjtő, akadémikus, író halála (szül. 1829. febr. 3.). Leghíresebb műve a hat kötetes A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s néprajzi szempontból, valamint a Torda város és környéke.
(születés)
[Részletek...] | [1793-07-10] A homoródalmási zsinat jóváhagyta a székelykeresztúri gimnázium alapítását.
[Részletek...] | [1788-06-22] Bodor Péter Székely ezermester mechanikus halála (szül. 1788. jún. 22.). Legismertebb munkája a Marosvásárhely piacterén felállított zenélő kút, amelyet 1911-ben lebontottak, de a mását 1936-ban felépítették Budapesten, a Margitszigeten.
(születés)
[Részletek...] | [1788-06-22] Bodor Péter székely ezermester, mechanikus születése (+1849. aug. 17.). Már kisgyermekkorában kitűnt faragó-és rajztehetségével. A főúri Zeyk család támogatásával gépészetet tanult Bécsben, majd tíz éven keresztül Európa országait járta. 1816-ban visszatért Marosvásárhelyre. Háza udvarán létrehozott egy a mai vidámparkhoz hasonló szórakozóhelyet. A Maroson fából, egyetlen vasszeg felhasználása nélkül felépített egy 8 méter széles és 63 méter hosszú hidat. 1820 és 1822 között készítette legismertebb munkáját, a Marosvásárhely piacterén felállított zenélő kutat, amelynek szerkezete a víz hajtóerejének hatására szebbnél szebb zenét adott. A kutat 1911-ben lebontották, de a mását 1936-ban felépítették Budapesten, a Margitszigeten. Az 1830-as évektől főként orgonákat készített falusi templomok számára.
(születés)
[Részletek...] | [1764-01-07] Mádéfalvi veszedelem: Erdélyben Siskowicz altábornagy vezetésével katonaság rohanta meg a Madéfalván egybegyűlt, szabadságjogaikért küzdő és az erőszakos császári besorozások ellen tiltakozó csíki székelyeket. A vérfürdőben kétszáz székely meghalt.
(Sokan korábban a földesúri terhek alóli szabadulás reményében önként jelentkeztek határőrnek, de később kiderült, hogy adóikat továbbra is fizetni kell. A vonakodók ellen Mária Terézia elrendelte a sorozást, a székelyek pedig válaszul Madéfalván petíció fogalmazásába kezdtek.
A vérengzés elől menekülőket a moldvai csángók fogadták be, majd tíz év után Hadik András segítségével Bukovinában telepedtek le, és sorra alapították meg falvaikat: Fogadjistent, Istensegítset, Hadikfalvát, Józseffalvát és Andrásfalvát.
Az öt falu lakói visszavágytak hazájukba, így kerültek az Al-Duna vidéke és Déva környékére, majd 1941-ben Bácskába, ahonnan a II. világháború végén ismét menekülni kényszerültek. Magyarországon a háború után kiutasított németajkú nemzetiség megüresedett házaiba, a Balaton-felvidékre illetőleg többnyire Tolna és Baranya megyei falvakba telepítették a bukovinai székelyeket. Mai központjuk Bonyhád.)
(háború, tilt)
[Részletek...] |
|
