|
|  | |
Találatok száma: 7 | [1992-02-18]  Domokos Pál Péter népzene- és néprajzkutató, író halála (szül. 1901, Csíksomlyó).
(halál)
[Részletek...] | [1983-09-15] Szervátiusz Jenő erdélyi szobrász születése (+1983. szept. 15.). Eredetileg kerékgyártó mester volt, első szobrát 1924-ben faragta, majd Párizsban és Kolozsvárott tanult. Első önálló tárlatát 1933-ban Kolozsvárott rendezte. 1933-34-ben Szolnay Sándorral szabadiskolát tartott fönn Kolozsváron, ezután huzamosabb ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1941-43-ig a csíksomlyói Kalot népfőiskola szobrászati tanfolyamát vezette, majd angol hadifogságból hazatérve 1949 és 1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára volt.
Művészetének főként az Erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. 1964-ben Bukarestben gyűjteményes kiállítása volt. Romániában többek közt érdemes művész címmel és állami díjjal ismerték el munkásságát. Szobrait 15 ország múzeumai őrzik, természetesen Magyarországon is vannak alkotásai.
Élete utolsó éveiben Magyarországon élt. Fia, Szervátiusz Tibor szintén szobrász. 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
(halál)
[Részletek...] | [1903-07-04] Szervátiusz Jenő erdélyi szobrász születése (+1983. szept. 15.). Eredetileg kerékgyártó mester volt, első szobrát 1924-ben faragta, majd Párizsban és Kolozsvárott tanult. Első önálló tárlatát 1933-ban Kolozsvárott rendezte. 1933-34-ben Szolnay Sándorral szabadiskolát tartott fönn Kolozsváron, ezután huzamosabb ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1941-43-ig a csíksomlyói Kalot népfőiskola szobrászati tanfolyamát vezette, majd angol hadifogságból hazatérve 1949 és 1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára volt.
Művészetének főként az Erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. 1964-ben Bukarestben gyűjteményes kiállítása volt. Romániában többek közt érdemes művész címmel és állami díjjal ismerték el munkásságát. Szobrait 15 ország múzeumai őrzik, természetesen Magyarországon is vannak alkotásai.
Élete utolsó éveiben Magyarországon élt. Fia, Szervátiusz Tibor szintén szobrász. 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
(születés)
[Részletek...] | [1764-01-07] Mádéfalvi veszedelem: Erdélyben Siskowicz altábornagy vezetésével katonaság rohanta meg a Madéfalván egybegyűlt, szabadságjogaikért küzdő és az erőszakos császári besorozások ellen tiltakozó csíki székelyeket. A vérfürdőben kétszáz székely meghalt.
(Sokan korábban a földesúri terhek alóli szabadulás reményében önként jelentkeztek határőrnek, de később kiderült, hogy adóikat továbbra is fizetni kell. A vonakodók ellen Mária Terézia elrendelte a sorozást, a székelyek pedig válaszul Madéfalván petíció fogalmazásába kezdtek.
A vérengzés elől menekülőket a moldvai csángók fogadták be, majd tíz év után Hadik András segítségével Bukovinában telepedtek le, és sorra alapították meg falvaikat: Fogadjistent, Istensegítset, Hadikfalvát, Józseffalvát és Andrásfalvát.
Az öt falu lakói visszavágytak hazájukba, így kerültek az Al-Duna vidéke és Déva környékére, majd 1941-ben Bácskába, ahonnan a II. világháború végén ismét menekülni kényszerültek. Magyarországon a háború után kiutasított németajkú nemzetiség megüresedett házaiba, a Balaton-felvidékre illetőleg többnyire Tolna és Baranya megyei falvakba telepítették a bukovinai székelyeket. Mai központjuk Bonyhád.)
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1723-08-27] Antony van Leeuwenhoek holland természettudós halála (szül. 1632. okt. 24.). Életét a mikroszkopikus tanulmányoknak szentelte. Optikai eszközeit állandóan tökéletesítette, végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet tudott előállítani. A mikroszkóppal a tudomány számára új világ nyílt meg, amelyben számos elemet ő írt le (a vörösvértestek, a spermiumok, a kapilláris keringés, a növények szárszerkezete, a kerekesférgek és a levéltetvek, a harántcsíkolt izom, valamint az agy szerkezete, a szemlencse, a moszatok, a harasztok felépítése).
(halál)
[Részletek...] | [1632-10-24] Antony van Leeuwenhoek holland természettudós halála (szül. 1632. okt. 24.). Életét a mikroszkopikus tanulmányoknak szentelte. Optikai eszközeit állandóan tökéletesítette, végül 300-szoros nagyítású, tökéletes képet tudott előállítani. A mikroszkóppal a tudomány számára új világ nyílt meg, amelyben számos elemet ő írt le (a vörösvértestek, a spermiumok, a kapilláris keringés, a növények szárszerkezete, a kerekesférgek és a levéltetvek, a harántcsíkolt izom, valamint az agy szerkezete, a szemlencse, a moszatok, a harasztok felépítése).
(születés)
[Részletek...] | [0270-02-14] [idezet] Szent Valentin kivégzése. Keresztény hite miatt II. Claudius császár börtönében sínylődött, s a börtönőr vak lányának imádságával visszaadta a látását. Kivégzése előtt szerelmes üzenetet küldött a lánynak s így írta alá: A Te Valentinod. Más hagyomány szerint miközben kivégzésre vitték, azt kiáltotta a tömegnek: "Ne felejtsétek Valentint! Szeretlek benneteket!"
Bizonyos nézetek szerint Valentint azért ítélték halálra, mert megszöktette üldözött keresztény társait a börtönből, más források szerint titokban párokat adott össze, noha ezt a császár tiltotta, mondván: a nőtlen katona lojálisabb a nősnél.
496-ban Gelasius pápa rendelte el Szent Valentin ünnepét.
- + -
A Valentine nap megünneplése régi hagyomány, már a Hamlet 4. felvonás 5. szín is említi. A szerelmesek, a jóbarátok és mindazok ünnepe, akik szeretik egymást.
Az ókori Rómában február közepén volt a várva várt Lupercalia, a szerelemünnep, amikor mindent szabad. A római erdőisten, a farkas alakjában elképzelt Faunus asszonyát, Luperca istennőt dicsőítették ezen a napon, s Faunusról köztudott, hogy féktelen, kifogyhatatlan szerelmi erővel (ma potenciának neveznénk) rendelkezett. Ekkor Róma fiataljai, akik épp, hogy csak a látszat kedvéért elrejtették szemérmüket egy rongydarabbal (a bátrabbja még ezt sem), véletlenszerű névkihúzás nyomán párt kerestek maguknak. Ilyenkor az is szokás volt, hogy a lányok körbe futották a Palatinus dombot, a város papjai pedig egy kecskebőrből készült szíjjal meglegyintették őket.(A szíjat februa-nak hívták, ebből lett a február.)
- + -
Bálint napján régi magyar hagyomány, hogy az udvar, porta olyan részére, ahová nem fér oda az aprójószág, az ég madarainak magvakat, aszaltgyümölcsöt szórnak (ha hó van, előbb csíkot söprenek).
A horvát néphit szerint a madarak e napon tartják menyegzőjüket.
(tilt)
[Részletek...] |
|
