|
|  | |
Találatok száma: 8 | [1989-12-22]  Népfelkelés buktatta meg Nicolae Ceausescu román párt- és államfőt, akit 25-én feleségével együtt ki is végeztek. Ezen a napon ezrek gyűltek össze Bukarestben, s amikor Ceausescu az elnöki palota erkélyéről szólni próbált, beléfojtották a szót és kifütyülték. A diktátor ezután helikopteren elmenekült, de elfogták.
[Részletek...] | [1989-12-16] A temesvári templom körül több száz ember élőláncot alkotva próbálta megakadályozni Tőkés László református lelkész kilakoltatását. Amikor a Securitate emberei erőszakkal elhurcolták Tőkést, tüntetők ezrei lepték el a város utcáit. A tüntetések később átterjedtek Bukarestre és az ország többi vidékére is, a megmozdulásokból felkelés lett, mely december 22-én megbuktatta a Ceausescu-diktatúrát.
(tüntetés)
[Részletek...] | [1988-06-27] [idezet] Több mint 30 ezren tüntettek a budapesti Hősök terén Ceausescu román diktátor falurombolási terve ellen. Falvak százait akarta templomaikkal, temetőikkel együtt eltüntetni, hogy azután lakóikat városi lakótelepek panelházaiba zsúfolja össze.
A bukaresti sajtó és a román vezetés "irredenta megmozdulásként" és a "román belügyekbe való beavatkozásként" bélyegezte meg a demonstrációt. Bukarestben hamarosan közölték: "Románia azonnali hatállyal megszüntetettnek tekinti a kolozsvári magyar főkonzulátus működését".
(Az urbanizáció szerte az iparosodó világban hasonló hatással volt, diktatúra nélkül is.
A román diktátor harmincmilliós Romániáról álmodott, tiltott minden fogamzásgátlást és családtervezést. Eredményként elszaporodtak a zsúfolt államigondozott nyomortanyák. Népesedési verseny, fegyverkezési verseny, gazdasági-természetkizsigerelési verseny, a harmonikus, nem-versenyző falusi-törzsi-bennszülött kultúrák lerombolása...)
(tilt)
[Részletek...] | [1983-09-15] Szervátiusz Jenő erdélyi szobrász születése (+1983. szept. 15.). Eredetileg kerékgyártó mester volt, első szobrát 1924-ben faragta, majd Párizsban és Kolozsvárott tanult. Első önálló tárlatát 1933-ban Kolozsvárott rendezte. 1933-34-ben Szolnay Sándorral szabadiskolát tartott fönn Kolozsváron, ezután huzamosabb ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1941-43-ig a csíksomlyói Kalot népfőiskola szobrászati tanfolyamát vezette, majd angol hadifogságból hazatérve 1949 és 1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára volt.
Művészetének főként az Erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. 1964-ben Bukarestben gyűjteményes kiállítása volt. Romániában többek közt érdemes művész címmel és állami díjjal ismerték el munkásságát. Szobrait 15 ország múzeumai őrzik, természetesen Magyarországon is vannak alkotásai.
Élete utolsó éveiben Magyarországon élt. Fia, Szervátiusz Tibor szintén szobrász. 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
(halál)
[Részletek...] | [1922-04-29] Megindították az első Budapestet is érintő nemzetközi repülőjáratot (Párizs-Budapest-Bukarest).
[Részletek...] | [1903-07-04] Szervátiusz Jenő erdélyi szobrász születése (+1983. szept. 15.). Eredetileg kerékgyártó mester volt, első szobrát 1924-ben faragta, majd Párizsban és Kolozsvárott tanult. Első önálló tárlatát 1933-ban Kolozsvárott rendezte. 1933-34-ben Szolnay Sándorral szabadiskolát tartott fönn Kolozsváron, ezután huzamosabb ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1941-43-ig a csíksomlyói Kalot népfőiskola szobrászati tanfolyamát vezette, majd angol hadifogságból hazatérve 1949 és 1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára volt.
Művészetének főként az Erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. 1964-ben Bukarestben gyűjteményes kiállítása volt. Romániában többek közt érdemes művész címmel és állami díjjal ismerték el munkásságát. Szobrait 15 ország múzeumai őrzik, természetesen Magyarországon is vannak alkotásai.
Élete utolsó éveiben Magyarországon élt. Fia, Szervátiusz Tibor szintén szobrász. 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
(születés)
[Részletek...] | [1850-04-21] Wesselényi Miklós politikai író, akadémikus születése (+1850. ápr. 21.). 1817-ben az erdélyi ínség-segélyakció egyik szervezője. 1820-ban barátságot kötött Széchenyivel, s 1821-22-ben együtt tettek nyugat-európai tanulmányutat. 1830-33 között a reformellenzék fő szervezője. 1833-ban a császári cenzúra miatt Bukarestben adatta ki a Balitéletekről című nagy sikerű könyvét, amely hosszú éveken keresztül tiltott könyv volt. 1838-ban a pesti nagy árvíz idején a mentési műveletek hőse.
(árvíz, halál, tilt)
[Részletek...] | [1796-12-30] Wesselényi Miklós politikai író, akadémikus születése (+1850. ápr. 21.). 1817-ben az erdélyi ínség-segélyakció egyik szervezője. 1820-ban barátságot kötött Széchenyivel, s 1821-22-ben együtt tettek nyugat-európai tanulmányutat. 1830-33 között a reformellenzék fő szervezője. 1833-ban a császári cenzúra miatt Bukarestben adatta ki a Balitéletekről című nagy sikerű könyvét, amely hosszú éveken keresztül tiltott könyv volt. 1838-ban a pesti nagy árvíz idején a mentési műveletek hőse.
(árvíz, születés, tilt)
[Részletek...] |
|
