|
|  | |
Találatok száma: 15 | [1987-11-26]  Rockenbauer Pál újságíró, filmes, hegymászó, világjáró születése (+1987. nov. 26., önként, Katalinpusztán). Levante vizén címmel ő rendezte az első magyar expedíciós filmsorozatot. A Televízió volt a munkahelye egész életében, első magyarként bejárta mind a hat kontinenst, forgatott Hawaii, a Pamír és a Kilimandzsáró csúcsain, s az Antarktiszon. 1979-ben Másfélmillió lépés Magyarországon címmel országismertető sorozatot készített, hét évvel később Még egymillió lépés címmel újra végigjárta az országos kék túrát. Eközben halt meg, miután megmutatta kollégáinak Zengővárkony mellett a helyet, ahová eltemetését kérte.
(halál)
[Részletek...] | [1961-07-02] Ernest Hemingway amerikai író véget vetett életének (szül. 1898. júl. 21.). Pulitzer-díj 1953, irodalmi Nobel-díj 1954. A Búcsú a fegyverektől (A Farewell to Arms, 1929) a háború értelmetlenségét gyönyörű szerelmi történetben ábrázolja.
(A Kilimandzsáró hava nemsokára már csak regényének címeként marad fenn, a valóságban rohamosan tűnik el a globális fölmelegedés miatt.)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1961-07-02] Ernest Hemingway amerikai író születése (+1961. júl. 2.). Pulitzer-díj 1953, irodalmi Nobel-díj 1954. A Búcsú a fegyverektől (A Farewell to Arms, 1929) a háború értelmetlenségét gyönyörű szerelmi történetben ábrázolja.
"A politika a történelem ellenőrizhetetlen része." (Hemingway)
A Kilimandzsáró hava nemsokára már csak regényének címeként marad fenn - a valóságban rohamosan tűnik el a globális fölmelegedés miatt.
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1958-01-04] Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, állattani gyűjtő, író halála (szül. 1881. okt. 10.). Hatszor kereste fel Afrika keleti részének Egyenlítő vidéki, állatföldrajzi szempontból leggazdagabb és legértékesebb területeit. Gyűjtött és vadászott a Kilimandzsáró környékének őserdeiben, a Viktória-Nyanza partvidékén, Ugandában. Az első világháború kitörésekor internálták és Indiába toloncolták, ahonnan csak a háború befejezése után, 1919-ben szabadult. Ezután még kétszer tért vissza Ugandába. Több mint 60 ezer példányból álló anyagot hozott haza útjairól a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A gyűjtemény mintegy 300 új állatfajt tartalmaz, közel negyvenet róla neveztek el. Szerkesztője volt a Nimród című vadászújságnak. Élményeiből több irodalmi értékű könyvet írt, melyek máig népszerűek.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1937-10-07] Magyarországon rendezték a balneológiai (fürdőügyi) világkongresszust, amelyen megalakult a Gyógyfürdők, Klimatikus és Tengeri Üdülők Nemzetközi Szövetsége (FITEC). A szervezet központjául Budapestet választották. Fővárosunk ekkor nyerte el hivatalosan is a fürdővárosi rangot. Ma Nemzetközi Gyógyfürdő- és Éghajlatügyi Szövetség néven működik a szervezet.
[Részletek...] | [1933-01-14] Rockenbauer Pál újságíró, filmes, hegymászó, világjáró születése (+1987. nov. 26., önként, Katalinpusztán). Levante vizén címmel ő rendezte az első magyar expedíciós filmsorozatot. A Televízió volt a munkahelye egész életében, első magyarként bejárta mind a hat kontinenst, forgatott Hawaii, a Pamír és a Kilimandzsáró csúcsain, s az Antarktiszon. 1979-ben Másfélmillió lépés Magyarországon címmel országismertető sorozatot készített, hét évvel később Még egymillió lépés címmel újra végigjárta az országos kék túrát. Eközben halt meg, miután megmutatta kollégáinak Zengővárkony mellett a helyet, ahová eltemetését kérte.
(születés)
[Részletek...] | [1899-12-02] Szontágh Miklós orvos, botanikus, balneológus születése (+1899. dec. 2.). A magashegyi klimatikus gyógymódok, a Magas-Tátra kutatója és népszerűsítője, az első magyar tüdőgyógyintézet - az Új-Tátrafüredi szanatórium - létrehozója volt. 1875-ben Ótátrafüred szomszédságában kezdte építtetni az első magyar gyógyszanatóriumot, ahol a gyógyítást a tátrai levegőre és a napsütésre alapozta. Balneológiai, klimatológiai és vízgyógyászati problémákkal foglalkozott. Ő írta az addigi legteljesebb Tátra-monográfiát és a legmegbízhatóbb tátrai útikalauzt. 1883-85 között Tátravidék címmel hetilapot szerkesztett, amelyben számos botanikai, zoológiai, geológiai és turisztikai írás látott napvilágot. A Tátrában csúcs és tó is őrzi a nevét.
(halál)
[Részletek...] | [1899-07-21] [sms] Hemingway szül. Regényének címe,A Kilimandzsáró hava rohamosan tűnik el a globális fölmelegedésben.
[Részletek...] | [1899-07-21] Ernest Hemingway amerikai író születése (+1961. júl. 2.). Pulitzer-díj 1953, irodalmi Nobel-díj 1954. A Búcsú a fegyverektől (A Farewell to Arms, 1929) a háború értelmetlenségét gyönyörű szerelmi történetben ábrázolja.
"A politika a történelem ellenőrizhetetlen része." (Hemingway)
A Kilimandzsáró hava nemsokára már csak regényének címeként marad fenn - a valóságban rohamosan tűnik el a globális fölmelegedés miatt.
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1898-07-21] Ernest Hemingway amerikai író véget vetett életének (szül. 1898. júl. 21.). Pulitzer-díj 1953, irodalmi Nobel-díj 1954. A Búcsú a fegyverektől (A Farewell to Arms, 1929) a háború értelmetlenségét gyönyörű szerelmi történetben ábrázolja.
(A Kilimandzsáró hava nemsokára már csak regényének címeként marad fenn, a valóságban rohamosan tűnik el a globális fölmelegedés miatt.)
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1892-01-25] Berde Áron jogász, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1892. jan. 25.). A kolozsvári egyetemen tanított. Ő az első jelentős magyar nyelvű meteorológiai és klimatológiai szakkönyv írója. A Természetbarát, illetve az Ipar és Természetbarát, a Hetilap, valamint a Kolozsvári Közlöny szerkesztője volt.
(halál)
[Részletek...] | [1887-04-12] [idezet] Teleki Sámuel természettudós és a pozsonyi Höhnel Lajos tengerésztiszt elérték a Kilimandzsárót, s Teleki Sámuel elsőként jutott fel az örök hó határáig.
(Az globális klímaváltozás miatt talán két évtized múlva már csak emlék lesz "A Kilimandzsáró hava".)
[Részletek...] | [1881-10-10] Kittenberger Kálmán Afrika-kutató, állattani gyűjtő, író halála (szül. 1881. okt. 10.). Hatszor kereste fel Afrika keleti részének Egyenlítő vidéki, állatföldrajzi szempontból leggazdagabb és legértékesebb területeit. Gyűjtött és vadászott a Kilimandzsáró környékének őserdeiben, a Viktória-Nyanza partvidékén, Ugandában. Az első világháború kitörésekor internálták és Indiába toloncolták, ahonnan csak a háború befejezése után, 1919-ben szabadult. Ezután még kétszer tért vissza Ugandába. Több mint 60 ezer példányból álló anyagot hozott haza útjairól a Magyar Nemzeti Múzeumnak. A gyűjtemény mintegy 300 új állatfajt tartalmaz, közel negyvenet róla neveztek el. Szerkesztője volt a Nimród című vadászújságnak. Élményeiből több irodalmi értékű könyvet írt, melyek máig népszerűek.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1843-08-11] Szontágh Miklós orvos, botanikus, balneológus születése (+1899. dec. 2.). A magashegyi klimatikus gyógymódok, a Magas-Tátra kutatója és népszerűsítője, az első magyar tüdőgyógyintézet - az Új-Tátrafüredi szanatórium - létrehozója volt. 1875-ben Ótátrafüred szomszédságában kezdte építtetni az első magyar gyógyszanatóriumot, ahol a gyógyítást a tátrai levegőre és a napsütésre alapozta. Balneológiai, klimatológiai és vízgyógyászati problémákkal foglalkozott. Ő írta az addigi legteljesebb Tátra-monográfiát és a legmegbízhatóbb tátrai útikalauzt. 1883-85 között Tátravidék címmel hetilapot szerkesztett, amelyben számos botanikai, zoológiai, geológiai és turisztikai írás látott napvilágot. A Tátrában csúcs és tó is őrzi a nevét.
(születés)
[Részletek...] | [1819-03-08] Berde Áron jogász, egyetemi tanár, akadémikus születése (+1892. jan. 25.). A kolozsvári egyetemen tanított. Ő az első jelentős magyar nyelvű meteorológiai és klimatológiai szakkönyv írója. A Természetbarát, illetve az Ipar és Természetbarát, a Hetilap, valamint a Kolozsvári Közlöny szerkesztője volt.
(születés)
[Részletek...] |
|
