|
|  | |
Találatok száma: 20 | [1996-01-29]  Leégett a 204 éves velencei opera, a La Fenice épülete.
[Részletek...] | [1972-01-03] Frans Masereel belga grafikus, festő halála (szül. 1889. júl. 30.). Fametszetsorozatai közül A város, Napjaim könyve a legjelentősebbek, ezekben a modern nagyvárosi élet ellentmondásait, az ember magányosságát ábrázolta. A világirodalom számos klasszikus művét illusztrálta. Tájképeket, matróz- és kikötői jeleneteket festett. 1950-ben elnyerte a Velencei Biennálé nagydíját. Grafikáiból 1964-ben a budapesti Szépművészeti Múzeumban kiállítást rendeztek.
(halál)
[Részletek...] | [1889-07-30] Frans Masereel belga grafikus, festő halála (szül. 1889. júl. 30.). Fametszetsorozatai közül A város, Napjaim könyve a legjelentősebbek, ezekben a modern nagyvárosi élet ellentmondásait, az ember magányosságát ábrázolta. A világirodalom számos klasszikus művét illusztrálta. Tájképeket, matróz- és kikötői jeleneteket festett. 1950-ben elnyerte a Velencei Biennálé nagydíját. Grafikáiból 1964-ben a budapesti Szépművészeti Múzeumban kiállítást rendeztek.
(születés)
[Részletek...] | [1846-08-27] Megkezdődött a Tisza szabályozása Vásárhelyi Pál vízimérnök, majd korai halála után Pietro Paleocapa lombard-velencei mérnök, valamint Széchenyi István tervei alapján. A munkák később félbeszakadtak, majd 1850-ben császári rendelet intézkedett a folytatásról. Akkortól, közel 30 éven át már Herrich Károly mérnök vezette a munkálatokat. A szabályozás során, 1890-ig a kanyargós Tisza 112 leglomhább nagy kanyarját vágták át a folyó alföldi, 1212 kilométer hosszú szakaszán, s így 452 kilométerrel rövidült meg a meder.
(A felső részen megcsinálták, a víz nem terült szét, hanem lerohant, erre lett Szegeden nagy árvíz. A föld utáni mohóságban túl szűkre szabták a medret, a helyi földesurak meg még a terveknél is beljebb építtették a gátat.)
(árvíz, halál)
[Részletek...] | [1798-06-04] Giacomo Girolamo Casanova (Chevalier de Seingalt) itáliai író, kalandor halála (szül. 1725. ápr. 2. Velence). Az előkelő származású, művelt Casanova rendkívül mozgalmas és kalandos életet élt, volt jogász, pap, bűvész, csodadoktor, hegedűművész, lutri igazgató, könyvtáros, nemes társaságok kedvelt vendége és börtönök lakója, de mindenekelőtt utolérhetetlen szerető. "Életem története" című műve érdekes kordokumentum, amelyben gazdag körképet festett Európa szokásairól, századának jelentős eredményeiről, gáláns szerelmi kalandokról. Történeti munkákat, matematikai értekezéseket, drámákat és színműveket is alkotott.
(A szoknyavadász Don Juan-nal szemben, aki hódításainak számával dicsekedett férfitársai körében, Casanova arra volt büszke, hogy a gyönyörre talált nők suttogó propagandája terjesztette hírnevét és a dicshimnuszok hatására a nők keresték a társaságát.)
(halál)
[Részletek...] | [1741-07-28] Antonio Lucio Vivaldi olasz (velencei) zeneszerző és hegedűművész születése (+1741. júl. 28.). Szinte egész Európát bejárta, s műveivel mindenhol sikert aratott, VI. Károly Bécsbe is meghívta. Mintegy 770 szerzeménye ismeretes, közöttük 46 opera, amelyek közül azonban csak 21 maradt fenn. Sok egyházi tárgyú zenét is szerzett (Gloria, Magnificat), s ő volt a klasszikus háromtételes hegedűverseny és a ciklikus programkoncert kialakítója (A négy évszak).
(halál)
[Részletek...] | [1725-04-02] Giacomo Girolamo Casanova (Chevalier de Seingalt) itáliai író, kalandor halála (szül. 1725. ápr. 2. Velence). Az előkelő származású, művelt Casanova rendkívül mozgalmas és kalandos életet élt, volt jogász, pap, bűvész, csodadoktor, hegedűművész, lutri igazgató, könyvtáros, nemes társaságok kedvelt vendége és börtönök lakója, de mindenekelőtt utolérhetetlen szerető. "Életem története" című műve érdekes kordokumentum, amelyben gazdag körképet festett Európa szokásairól, századának jelentős eredményeiről, gáláns szerelmi kalandokról. Történeti munkákat, matematikai értekezéseket, drámákat és színműveket is alkotott.
(A szoknyavadász Don Juan-nal szemben, aki hódításainak számával dicsekedett férfitársai körében, Casanova arra volt büszke, hogy a gyönyörre talált nők suttogó propagandája terjesztette hírnevét és a dicshimnuszok hatására a nők keresték a társaságát.)
(születés)
[Részletek...] | [1678-03-04] Antonio Lucio Vivaldi olasz (velencei) zeneszerző és hegedűművész születése (+1741. júl. 28.). Szinte egész Európát bejárta, s műveivel mindenhol sikert aratott, VI. Károly Bécsbe is meghívta. Mintegy 770 szerzeménye ismeretes, közöttük 46 opera, amelyek közül azonban csak 21 maradt fenn. Sok egyházi tárgyú zenét is szerzett (Gloria, Magnificat), s ő volt a klasszikus háromtételes hegedűverseny és a ciklikus programkoncert kialakítója (A négy évszak).
(születés)
[Részletek...] | [1647-11-16] Batthyány Ádámot levélben értesítették, hogy Koppányi Ali egy fogát, Váli Ramadán egy ujját, Zsámboki Durát egy fülét áldozza, ha Zsámboki Mehmed rab sarcot gyűjtő vándorútján netán meg találna lépni.
A sarcért (váltságdíjért) való rabszedés (emberrablás) kölcsönösen és általánosan, már a mohácsi vész előtt egy évszázaddal is jellemző volt a török-magyar harcokban. Ha rabtársai a fenti módon kezességet vállaltak érte, a rabot feltételes szabadlábra helyezték, hogy rokoni baráti körében összekoldulja a kialkudott sarcot. Ormándy Péter palotai alkapitány túszként maga ment a székesfehérvári Hamza vég tömlöcébe az 1570-es években, hogy fivére, János, elindulhasson összegyűjteni váltságdíját.
Batthyány Boldizsár az egyik előkelő török rabját a Magyarországon akkor még ritkasága okán nagy értéket képviselő tulipánért és török szegfűért bocsátotta szabadon. Maróthi János macsói bán négyéves török fogság után 40 ezer aranyforintért szabadult ki az 1410-es években.
A rab-biznisz olyan haszonnal járt, hogy olykor magyar végváriak is segítettek keresztény rabok ejtésében, kellő nyereségrészesedésért. Egy 1567-ben hozott törvény karóba húzással fenyegette meg az ilyet elkövetőket.
A drinápolyi béke megegyezése szerint a szökéssel szabadult rabot egyik fél sem tartozott visszaadni a másiknak, még akkor sem, ha szökés közben netán megölte őrzőit.
A szegény rabokat, akikért nem reméltek váltságdíjat, eladták. A költő Zrínyi Miklós horvát bán a kor egyik leggazdagabb exportőre volt, sok törököt szállított a velencei kereskedőgályák evezőspadsoraiba. Balassi János, a költő Balassi Bálint apja is ismert volt ilyen jövedelmeiről.
Török Bálintért nagy váltságot reméltek, kényelemben élhetett Isztambulban 1545-ös elfogása után, de a megegyezés nem jött létre 1550-es haláláig.
A muzulmánok az 1530 és 1780 közti negyed évezred alatt csak Észak-Afrikába több mint egymillió keresztényt hurcoltak rabszolgaként. A több tízezer magyar rab kisebb része került csak ilyen messzire (janicsárnak, gályarabnak, a nők hivatalnokok szolgaseregébe), a többség a helyi rab-biznisz keretében pénzért vagy fogolycsere során visszanyerte szabadságát.
A messzire hurcoltak sorsa sanyarú volt. A ritka kivételek egyike Szokollu Mehmed pasa, aki Boszniából elhurcolt fiúként janicsár, majd nagyvezír lett. A mohácsi csatában fogságba esett Somlyai Balázs áttért a muzulmán hitre, Murád néven szultáni tolmács lett és vallási műveket írt, bár a mértéktelen borszeretetétől nem tudott megválni. Egri Ferenc egri vitéz évekig volt gályarab, de rabtársait megszervezve lefegyverezték őreiket és hajójukat Szicíliába kormányozták, ahol 62 török foglyukat eladták és Egri a spanyol udvarban élt, csak öregkorában tért haza a kevéssé biztonságos Magyarországra.
(törvény)
[Részletek...] | [1593-05-30] Christopher Marlowe angol költő, író, műfordító halála (szül. 1564. febr. 6.). Első színpadi sikerét 1587-ben aratta Nagy Tamerlán című kétrészes, tíz felvonásos tragédiájával. Nem sokkal ezután írta a Doktor Faustus tragikus története című művét, amely a Faust-monda első világirodalmi feldolgozása volt. A máltai zsidó című műve Shakespeare Velencei kalmárjának egyik forrásául szolgált. Shakespeare sohasem tagadta, hogy a drámai formát Marlowe-tól tanulta. Híres műve még a Párizsi mészárlás című dráma, valamint a Hero és Leander című kiseposz.
Egyébként eléggé kicsapongó,verekedős, nagyivó életmódot folytatott. Három évig a híres kalózvezér, Francis Drake szolgálatában is állt. Halálát is egy kocsmai verekedés okozta.
Ennek ellenére ezt írta: "Átkozott legyen, aki kitalálta a háborút!"
(háború, halál)
[Részletek...] | [1593-05-30] Christopher Marlowe angol költő, drámaíró, műfordító születése (+1593. máj. 30.). Első színpadi sikere a Nagy Tamerlán (1587). A Doktor Faustus tragikus története a Faust-monda első világirodalmi feldolgozása. A máltai zsidó című műve Shakespeare Velencei kalmárjának egyik forrásául szolgált, II. Edward című királydrámája pedig Shakespeare II. Richard alakjának mintája. Kölcsönösen becsülték egymást; Shakespeare sohasem tagadta, hogy a drámai formát Marlowe-tól tanulta. Marlowe egyébként eléggé kicsapongó, verekedős, nagyivó életmódot folytatott, három évig a híres kalózvezér, Francis Drake szolgálatában is állt, halálát is egy kocsmai verekedés okozta.
(halál)
[Részletek...] | [1576-08-27] Vecellio Tiziano olasz festő halála (szül. 1488. körül). A velencei érett reneszánsz legnagyobb mestere.
(halál)
[Részletek...] | [1571-10-07] A lepantói csatában megütközött a keresztény és az iszlám birodalom, félezer hajó. Alig negyven török hajó tudott elmenekülni, az európaiak 15-öt elsüllyesztettek, 177-et zsákmányoltak, kb. 15 ezer keresztény gályarabot szabadítottak fel. Cervantes elveszítette egyik karját s a 30-40 ezres pusztulás megrázkódtatása is hozzájárult a Don Quiote megírásához. A török dominancia a Földközi tengeren csökkent, de már a következő évben visszafoglalták Kréta szigetét a velenceiektől.
[Részletek...] | [1564-02-06] Christopher Marlowe angol költő, író, műfordító halála (szül. 1564. febr. 6.). Első színpadi sikerét 1587-ben aratta Nagy Tamerlán című kétrészes, tíz felvonásos tragédiájával. Nem sokkal ezután írta a Doktor Faustus tragikus története című művét, amely a Faust-monda első világirodalmi feldolgozása volt. A máltai zsidó című műve Shakespeare Velencei kalmárjának egyik forrásául szolgált. Shakespeare sohasem tagadta, hogy a drámai formát Marlowe-tól tanulta. Híres műve még a Párizsi mészárlás című dráma, valamint a Hero és Leander című kiseposz.
Egyébként eléggé kicsapongó,verekedős, nagyivó életmódot folytatott. Három évig a híres kalózvezér, Francis Drake szolgálatában is állt. Halálát is egy kocsmai verekedés okozta.
Ennek ellenére ezt írta: "Átkozott legyen, aki kitalálta a háborút!"
(háború, születés)
[Részletek...] | [1564-02-06] Christopher Marlowe angol költő, drámaíró, műfordító születése (+1593. máj. 30.). Első színpadi sikere a Nagy Tamerlán (1587). A Doktor Faustus tragikus története a Faust-monda első világirodalmi feldolgozása. A máltai zsidó című műve Shakespeare Velencei kalmárjának egyik forrásául szolgált, II. Edward című királydrámája pedig Shakespeare II. Richard alakjának mintája. Kölcsönösen becsülték egymást; Shakespeare sohasem tagadta, hogy a drámai formát Marlowe-tól tanulta. Marlowe egyébként eléggé kicsapongó, verekedős, nagyivó életmódot folytatott, három évig a híres kalózvezér, Francis Drake szolgálatában is állt, halálát is egy kocsmai verekedés okozta.
(születés)
[Részletek...] | [1553-10-19] Bonifazio Veronese (de Pitati) velencei festő halála (szül. 1487.). Nagyméretű, sokalakos kompozícióit mély és csillogó színekkel festette meg. Egyházi témáit mesélő kedvvel adta elő, a hátterek és a mellékalakok változatossága miatt képei rendkívül hatásosak. Művei láthatók a Szépművészeti Múzeum gyűjteményében is.
(halál)
[Részletek...] | [1356-06-12] Nagy Lajos király megtámadta Velencét: betört Treviso tartományba. A velenceiek azonban kijelentették, hogy nem vétettek a magyar király ellen, s nem akarnak háborúba keveredni vele. A harcok így véget is értek.
(háború)
[Részletek...] | [1324-01-08] Marco Polo velencei utazó, útirajzíró halála (szül. 1254). 1271-ben kereskedő apjával és nagybátyjával került Ázsiába, ahol két évtizedet töltöttek. A nagykán megbízásából beutazta Kína csaknem minden tartományát. Három éves utazással 1295-ben tértek haza. Marco Polo egy tengeri csata során 1298-ban genovai fogságba került, itt diktálta le úti élményeit. Írása a középkor legjelentősebb távol-keleti kézikönyve lett. XX. századi kutatások kétségbe vonják, hogy Marco Polo valóban eljutott-e Kínába. Az inkvizíció is vizsgálódott ügyében, mert a korabeli Európát megrázta annak felismerése, hogy a keresztény szellemiségtől oly idegen kultúra is csodálatos dolgokat hozott létre.
(halál)
[Részletek...] | [1167-12-17] Magyar-velencei dinasztikus kapcsolat létesül, mintegy másfél évtizedre véget vet az ellenségeskedésnek.
[Részletek...] | [0421-03-25] Megalapították Velence városát.
(megalapít)
[Részletek...] |
|
