|
|  | |
Találatok száma: 10 | [1978-09-11]  A harmadik merényletben meghalt Georgi Markov bolgár író (szül. 1929. márc. 1.) Londonban, miután szept. 7-én egy KGB ügynök mérgezett esernyővel megsebesítette.
Az 1960-as években Bulgária egyik legnépszerűbb írója lett (Férfiak, Minden kilométerkőnél), de szembekerült a párttal. Nagy-Britanniában kapott politikai menedékjogot, a BBC World Service bolgár részlegénél, majd 1975-től a müncheni Szabad Európa Rádiónál dolgozott. Zsivkov 1977-ben úgy döntött: Markovot el kell hallgattatni.
(halál)
[Részletek...] | [1972-09-05] A XX. nyári olimpiai játékok során Münchenben a Fekete Szeptember nevű arab terrorista csoport nyolc tagja az olimpiai faluban behatolt az izraeli csapat szálláshelyére, ahol két izraeli sportolót megöltek és kilencet túszul ejtettek. A német rendőrség sikertelen túszmentő akciója végén a drámának összesen 11 izraeli sportoló, öt terrorista és egy rendőr áldozata lett.
[Részletek...] | [1963-09-28] Sík Sándor Kossuth-díjas költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus, szerzetespap halála (szül. 1889. jan. 20.). 1911-ben Münchenben ismerkedett meg a cserkészmozgalommal, s hazatérve a magyar cserkészet egyik alapítója, a Magyar Cserkészszövetség elnöke lett. 1946-tól ő szerkesztette a Vigiliát. 1947-től a magyar piarista rendtartomány főnöke volt.
- + -
Acélember c. nagyszerű verse a helytállás formaetikai erényéről érdekes gondolatokra indíthat, ha a helytállást a cél, a tartalometika szemszögéből vizsgáljuk:
„Ha Sík Sándor Acélembere elgondolkodna, hogy mire megy az energia az általa hordozott vezetékekben, ha átlátná, hogy ezzel működtetik a villamosszéket is, ezzel vetítik a lélekromboló filmeket is, ezt pazarolják a nemtörődömségből égve hagyott lámpák millióiban is, ezzel működteti az átlag fogyasztó az Istentől messze sodró kényelmét biztosító sok gép-rabszolgáját is, ettől csillog-villog a sok gazdag és ’nagy’ ember botrányos reprezentáció-élete is,
s ha átlátná, hogy ugyanakkor a nyomorgó városperemek körül száz kilométeres körzetben kipusztulnak az erdők és még a napon szárított trágyát is eltüzelik (a talaj meg tönkremegy), mert a nyomor valójában energiahiány is,
s ha átlátná, hogy nincs hatalmában a vezetékeket oda irányítani, ahol valóban szükség lenne az energiára -,
akkor talán kiszakítaná magát a csillogó vezetékek szemet gyönyörködtető vonalából és elmenne az emberekhez, hogy emberségre ’rázza’ föl őket (amire valószínűleg nagyobb esélye lenne azokban az otthonokban, ahol csillár helyett gyertyafény, porszívó helyett seprű van), vagy elmenne a szegényekhez, akiknek még ócskavasként is nagyobb hasznukra lenne talán, mint a csillogó vezetékek büszke hordozójaként.”
(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1980)
(halál)
[Részletek...] | [1939-11-08] Hitler a szokásosnál jóval rövidebb beszédet tartott az 1923-as sörpuccs éves megemlékezésén Münchenben és az ünneplőket faképnél hagyva visszasietett Berlinbe, így megúszott egy merényletet. Távozása után 13 perccel a Georg Elser 36 éves asztalos által elrejtett robbanószerkezet rombadöntötte a sörpincét. Elsert - egy háború utáni monstre pert tervezve neki - koncentrációs táborba zárták, de később a háború kedvezőtlen alakulása miatt per nélkül agyonlőtték.
Hitler ellen negyvennél több merényletet kíséreltek meg, főleg a háború őrültségét átlátó magasrangú német katonatisztek.
(háború)
[Részletek...] | [1929-03-01] A harmadik merényletben meghalt Georgi Markov bolgár író (szül. 1929. márc. 1.) Londonban, miután szept. 7-én egy KGB ügynök mérgezett esernyővel megsebesítette.
Az 1960-as években Bulgária egyik legnépszerűbb írója lett (Férfiak, Minden kilométerkőnél), de szembekerült a párttal. Nagy-Britanniában kapott politikai menedékjogot, a BBC World Service bolgár részlegénél, majd 1975-től a müncheni Szabad Európa Rádiónál dolgozott. Zsivkov 1977-ben úgy döntött: Markovot el kell hallgattatni.
(születés)
[Részletek...] | [1924-04-01] A müncheni népbíróság hazaárulásért öt év börtönre ítélte Adolf Hitlert az 1923. novemberi úgynevezett sörpuccs miatt.
[Részletek...] | [1923-11-12] Az elvetélt müncheni sörpuccs után letartóztatták Adolf Hitlert. Pontosan tíz évvel később ugyanezen a napon a birodalmi gyűlés választásán és a népszavazáson a nemzeti szocialisták csaknem totális győzelmet arattak.
[Részletek...] | [1899-02-06] Molnár József festő halála (szül. 1821. márc. 21.). Velencében, Rómában és Münchenben tanult. 1853-tól Pesten élt és az elnyomatás éveiben történelmi festményeivel, valamint Nemzeti Album címen megjelentetett táj- és életképeivel állt a nemzeti törekvések mellé. Számos tájképet festett a Magas-Tátráról.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1889-01-20] Sík Sándor Kossuth-díjas költő, irodalomtörténész, egyetemi tanár, akadémikus, szerzetespap halála (szül. 1889. jan. 20.). 1911-ben Münchenben ismerkedett meg a cserkészmozgalommal, s hazatérve a magyar cserkészet egyik alapítója, a Magyar Cserkészszövetség elnöke lett. 1946-tól ő szerkesztette a Vigiliát. 1947-től a magyar piarista rendtartomány főnöke volt.
- + -
Acélember c. nagyszerű verse a helytállás formaetikai erényéről érdekes gondolatokra indíthat, ha a helytállást a cél, a tartalometika szemszögéből vizsgáljuk:
„Ha Sík Sándor Acélembere elgondolkodna, hogy mire megy az energia az általa hordozott vezetékekben, ha átlátná, hogy ezzel működtetik a villamosszéket is, ezzel vetítik a lélekromboló filmeket is, ezt pazarolják a nemtörődömségből égve hagyott lámpák millióiban is, ezzel működteti az átlag fogyasztó az Istentől messze sodró kényelmét biztosító sok gép-rabszolgáját is, ettől csillog-villog a sok gazdag és ’nagy’ ember botrányos reprezentáció-élete is,
s ha átlátná, hogy ugyanakkor a nyomorgó városperemek körül száz kilométeres körzetben kipusztulnak az erdők és még a napon szárított trágyát is eltüzelik (a talaj meg tönkremegy), mert a nyomor valójában energiahiány is,
s ha átlátná, hogy nincs hatalmában a vezetékeket oda irányítani, ahol valóban szükség lenne az energiára -,
akkor talán kiszakítaná magát a csillogó vezetékek szemet gyönyörködtető vonalából és elmenne az emberekhez, hogy emberségre ’rázza’ föl őket (amire valószínűleg nagyobb esélye lenne azokban az otthonokban, ahol csillár helyett gyertyafény, porszívó helyett seprű van), vagy elmenne a szegényekhez, akiknek még ócskavasként is nagyobb hasznukra lenne talán, mint a csillogó vezetékek büszke hordozójaként.”
(Simonyi Gyula: Töprengések a bérmunkáról, 1980)
(születés)
[Részletek...] | [1821-03-21] Molnár József festő halála (szül. 1821. márc. 21.). Velencében, Rómában és Münchenben tanult. 1853-tól Pesten élt és az elnyomatás éveiben történelmi festményeivel, valamint Nemzeti Album címen megjelentetett táj- és életképeivel állt a nemzeti törekvések mellé. Számos tájképet festett a Magas-Tátráról.
(megjelent, születés)
[Részletek...] |
|
