|
|  | |
Találatok száma: 34 | [2001-02-20]  Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író halála (szül. 1941. márc. 13.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
2004-ben korábbi szerzőtársai kiadták A növekedés határai - 30 év múltán c. átdolgozást (magyarul is megjelent 2005 Föld Napjára, Dennis Meadows mutatta be az MTA díszülésén).
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu
(halál, megalapít, megjelent)
[Részletek...] | [2001-02-20] Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író születése (+2001. febr. 20.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1982-09-12] A Balaton Group első találkozója Csopakon. A fenntarthatóság-tudósok eme világméretű baráti körét Donella Meadows, a Római Klub világhírű A növekedés határai c. 1972-es könyvének társszerzője alapította. A 2001-ben elhunyt világhírű amerikai ökológusnő magyar emlékkötete a BOCS Alapítvány kiadásában kapható (880,- Ft plussz postaköltség, rendelhető a [email protected] címen).
(A Balaton Group hivatalos neve Erőforrás információs központok nemzetközi hálózata - International Network of Resource Information Centers. Bővebb infó: bocs.hu)
[Részletek...] | [1982-09-12] [sms] A Balaton Group első találkozója Csopakon.Fenntarthatóság-tudósok világméretű baráti köre. bocs.hu
[Részletek...] | [1980-02-10] Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas székely botanikus, akadémikus születése (+1980. febr. 10.). A magyar geobotanikai iskola megteremtője. Vegetációtörténettel, rendszertannal és természetvédelemmel foglalkozott. Kolozsvár geobotanikai monográfiája, a Balaton vízi növénytársulásainak feltárása, a hazai mikroklíma-vizsgálatok megindítása. 26 évesen tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a debreceni egyetemre. 1953-tól a budapesti Eötvös Lóránd Egyetem Növényrendszertani Intézete és a Botanikus Kert igazgatója. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 3500 oldalas.
(halál)
[Részletek...] | [1979-04-11] Egyezmény a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen mint vízimadarak élőhelyéről (Ramsar, Irán). Hatályba lépett 1975. dec. 21.
Az ún. Ramsari Egyezményt Magyarország 1979. ápr. 11-én ratifikálta, hatályba lépés aug. 11. 2001-ig 21 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit, a tatai Öreg-tó környékét) jelöltünk a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé.
- + -
A vizes élőhelyek világnapja
(egyezmény)
[Részletek...] | [1976-06-04] Latinovits Zoltán posztumusz Kossuth-díjas Színész halála (szül. 1931. szept. 9.). A magyar színházmuvészet kiemelkedo egyénisége. Több mint ötven filmben játszott. A meg nem értettség felorölte idegeit; máig vitatott, hogy a balatonszemesi vasútállomáson baleset történt-e vele vagy öngyilkos lett.
(halál)
[Részletek...] | [1975-12-21] Egyezmény a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen mint vízimadarak élőhelyéről (Ramsar, Irán). Hatályba lépett 1975. dec. 21.
Az ún. Ramsari Egyezményt Magyarország 1979. ápr. 11-én ratifikálta, hatályba lépés aug. 11. 2001-ig 21 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit, a tatai Öreg-tó környékét) jelöltünk a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé.
- + -
A vizes élőhelyek világnapja
(egyezmény)
[Részletek...] | [1971-02-02] Egyezmény a biológiai sokféleség megőrzése érdekében a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen mint vízimadarak élőhelyéről (Ramsar, Irán). Hatályba lépett 1975. dec. 21.
Az ún. Ramsari Egyezményt Magyarország 1979. ápr. 11-én ratifikálta, hatályba lépés aug. 11. 2001-ig 21 területet (köztük a Fertő-tavat, a Balatont, a kiskunsági szikes tavakat, a Hortobágy egyes részeit, a tatai Öreg-tó környékét) jelöltünk a nemzetközi jelentőségű, ún. ramsari területek közé.
- + -
A vizes élőhelyek világnapja
(egyezmény)
[Részletek...] | [1968-03-15] [idezet] Magyar forgatócsoport filmezett Közép-Ázsiában, a Balatonnál tízszer nagyobb Isszik-Kul tó partján. Kis József rendező naplójából két tanulságos részlet:
„Az üzbegisztáni Éhség-sztyeppet, a föld egyik legsivárabb, legnyomorúságosabb pusztaságát, amely nevét valóban joggal viselte, nemcsak felszántották és bevetették, hanem teljes egészében villamosították is. A távvezetékek sűrű hálója, a fehérlő gyapotmezők, a zöldellő legelők és kertek mindenütt bizonyították, hogy a sztyepp neve ma már - csak történelem. ...
S micsoda tájak! 5-7 ezer méteres hegyek, óriási homoksivatagok, csodálatos tavak, mint a Kaspi, az Aral, az Isszik-Kul vagy a kétezer-háromszáz méteres magasságban elterülő Iszkander-Kul. S olyan folyók, mint a rohanó vizű, s ugyanakkor szinte parttalanul széles Amu-Darja. A ritka természeti szépségek beláthatatlan sora.”
A naiv szocialista lelkesedés (amelynél csak a hazug kapitalista lelkesedés rosszabb) nem vette észre, hogy a nagy természetátalakítás, a pusztaság termővé tétele (amelyre a túlnépesedés miatt kényszerültek, de persze ezt sem fogták fel) több kárt csinál mint hasznot. A „rohanó vizű, s ugyanakkor szinte parttalanul széles Amu-Darja”, s hasonlóan a Szir-Darja folyók vizét szétöntözték a terjeszkedő gyapotföldekre, s a folyók már az Aral tó elérése előtt kiszáradtak.
Az 1966-ban még háromnegyed Magyarország méretű (66 ezer km2-es), 1090 km3 vizet tároló tóból 2000-re két darabban 24 ezer km2 és 175 km3 maradt, és háromszor sósabb lett. Fél magyarországnyi területen (a gyapotültetvényekre kiszórt rovarirtóktól) mérgezett sósivatag maradt, melynek porát a szél messze viszi és bizonyítottan genetikai károsodást okoz. Sok a torzszülött és óriási a gyermekhalandóság.
„A gyapot a mi aranyunk", így szólt a propagandadal. A nagy pénzt azonban ma is az uralkodók klikkje és a maffia fölözi le. A munkásembernek az egészségtelen munka marad és a szétrombolt gazdaság, kultúra és környezet.
[Részletek...] | [1951-06-19] Egry József Kossuth-díjas festő, grafikus, "a Balaton festője" halála (szül. 1883. márc. 15.).
(halál)
[Részletek...] | [1946-07-08] Lovassy Sándor ornitológus születése (+1946. júl. 8.). A Balatoni Múzeum Egyesület elnöke.
(halál)
[Részletek...] | [1943-08-23] A Püski Sándor vezette Magyar Élet könyvbarátainak társasága és a Soli Deo Gloria Szövetség történelmi jelentőségű, egy hetes ifjúsági találkozót rendezett Balatonszárszón. A mintegy 600 résztvevő előtt többek között Németh László, Féja Géza, Kodolányi János, Erdei Ferenc, Veres Péter író, Karácsony Sándor, László Gyula és Szent-Györgyi Albert profeszszor, Nagy Ferenc és Kovács Béla kisgazdapárti politikus tartottak előadást. A találkozón megvitatták Magyarország bel- és külpolitikai helyzetét, és vázolták a háború utáni fejlődés lehetőségeit.
(háború)
[Részletek...] | [1943-02-21] Entz Géza zoológus, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1875. máj. 30.). 1920-ban Utrechtbe ment, ahol oktató, később professzor lett. Hazatérése után 1929-től vezette a tihanyi Biológiai Kutatóintézetet. A Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatója, majd 1934-től a budapesti tudományegyetemen a zoológia professzora volt. Főként az egysejtűekkel foglalkozott. Jelentősek a Balaton élővilágára vonatkozó korszerű hidrobiológiai vizsgálatai.
(halál)
[Részletek...] | [1941-08-07] Rabindranath Tagore bengáli nyelvű indiai író, költő, zeneszerző, festő születése (+1941. aug. 7.). Irodalmi Nobel-díjat kapott 1913-ban "mély érzésű, friss hangú költeményeiért, melyeket saját maga ültetett angolra, gazdagítva a Nyugat költészetét".
Küzdött a hadkötelezettség ellen (vö. nov. 13.).
Európai körútja alkalmával Bécsben megbetegedett. Korányi Sándor orvos személyesen kísérte Balatonfüredre. 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, ahol visszanyerte egészségét és gyógyultan távozott. Erről versben is megemlékezett, és fát ültetett a parkban, ahol sétány őrzi emlékét.
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1941-03-13] Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író születése (+2001. febr. 20.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1941-03-13] Donella H. Meadows környezeti tudós, egyetemi tanár és író halála (szül. 1941. márc. 13.). Az 1972-ben óriási nemzetközi visszhangot kiváltó, A növekedés határai c. könyv fő szerzőjeként vált világszerte ismertté. A könyv a népesedés, gazdaság és környezet hosszútávú globális trendjeit tanulmányozta, 28 nyelvre fordították le és tízmilliónál is több példányban kelt el. A világhelyzetet húsz évvel később újra vizsgáló könyvének címe: Túl a határokon.
2004-ben korábbi szerzőtársai kiadták A növekedés határai - 30 év múltán c. átdolgozást (magyarul is megjelent 2005 Föld Napjára, Dennis Meadows mutatta be az MTA díszülésén).
1981-ben korábbi férjével (Dennis Meadows) együtt megalapította az International Network of Resource Information Centers (INRIC, erőforrás információs központok nemzetközi hálózata), amely a Balaton Group (Balaton csoport) néven vált ismertté (a magyarországi tó neve után, ahol a csoport évente találkozik).
- + -
Kapható a Donella Meadows emlékkötet, amelyet a Bocs Alapítvány adott ki 2001. Föld Napjára. Magyarul olvasható írásainak (főleg György Lajos fordított rendszeresen tőle) gyűjteménye megtalálható: bocs.hu
(megalapít, megjelent, születés)
[Részletek...] | [1934-07-08] Megindult a rendszeres viharjelzés a Balatonon. A megvalósításhoz a végső lökést az 1933 júliusában pusztító váratlan viharok adták. 1987 óta az európai szabványoknak megfelelő lámpás rendszer működik a tavon.
[Részletek...] | [1931-09-09] Latinovits Zoltán posztumusz Kossuth-díjas Színész halála (szül. 1931. szept. 9.). A magyar színházmuvészet kiemelkedo egyénisége. Több mint ötven filmben játszott. A meg nem értettség felorölte idegeit; máig vitatott, hogy a balatonszemesi vasútállomáson baleset történt-e vele vagy öngyilkos lett.
(születés)
[Részletek...] | [1927-09-05] [sms] Az Országos Magyar Biológiai Kutatóintézet megnyitása Tihanyban. Ma Balaton kutatása és védelme.
[Részletek...] | [1927-09-05] Az Országos Magyar Biológiai Kutatóintézet megnyitása Tihanyban, X. Nemzetközi Zoológiai Kongresszus.
Az első kizárólag tudományos célokat szolgáló magyarországi intézet. 1982 óta Balatoni Limnológiai Kutatóintézet néven elsődleges feladata a Balaton vízminőségének és élővilágának védelmével összefüggő magyar biológiai kutatások összehangolása.
[Részletek...] | [1903-08-01] Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas székely botanikus, akadémikus születése (+1980. febr. 10.). A magyar geobotanikai iskola megteremtője. Vegetációtörténettel, rendszertannal és természetvédelemmel foglalkozott. Kolozsvár geobotanikai monográfiája, a Balaton vízi növénytársulásainak feltárása, a hazai mikroklíma-vizsgálatok megindítása. 26 évesen tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a debreceni egyetemre. 1953-tól a budapesti Eötvös Lóránd Egyetem Növényrendszertani Intézete és a Botanikus Kert igazgatója. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 3500 oldalas.
(születés)
[Részletek...] | [1883-03-15] Egry József Kossuth-díjas festő, grafikus, "a Balaton festője" halála (szül. 1883. márc. 15.).
(születés)
[Részletek...] | [1875-05-30] Entz Géza zoológus, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1875. máj. 30.). 1920-ban Utrechtbe ment, ahol oktató, később professzor lett. Hazatérése után 1929-től vezette a tihanyi Biológiai Kutatóintézetet. A Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatója, majd 1934-től a budapesti tudományegyetemen a zoológia professzora volt. Főként az egysejtűekkel foglalkozott. Jelentősek a Balaton élővilágára vonatkozó korszerű hidrobiológiai vizsgálatai.
(születés)
[Részletek...] | [1863-10-24] Megnyitották a Cathry Szaléz építette Sió-zsilipet a Balaton vízszintjének és így vízkészletének szabályozására. Fából készült és a Sió vízlevezető képességét később még bővítették. Ugyanez évben létesült a siófoki vasútállomás és megkezdték a kikötőépítést, majd a tó déli partjának rohamos beépítését üdülőhelyekkel.
(A Balaton sebezhetőségét érzékelteti, hogy kicsinyített, 1 méter hosszú makettjén a legnagyobb vízmélység csak egy tized milliméter lenne – csupán egy nedves folt az asztalon!!)
[Részletek...] | [1861-05-07] Rabindranath Tagore bengáli nyelvű indiai író, költő, zeneszerző, festő születése (+1941. aug. 7.). Irodalmi Nobel-díjat kapott 1913-ban "mély érzésű, friss hangú költeményeiért, melyeket saját maga ültetett angolra, gazdagítva a Nyugat költészetét".
Küzdött a hadkötelezettség ellen (vö. nov. 13.).
Európai körútja alkalmával Bécsben megbetegedett. Korányi Sándor orvos személyesen kísérte Balatonfüredre. 1926. november 1-jén érkezett a szanatóriumba, ahol visszanyerte egészségét és gyógyultan távozott. Erről versben is megemlékezett, és fát ültetett a parkban, ahol sétány őrzi emlékét.
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] | [1860-04-08] Széchenyi István gróf halála (szül: 1791. szept. 21.). Ő volt az első főrend, aki 1825-ben az országgyűlés felső házában anyanyelvén szólalt fel. 1825-ben birtokainak egy évi jövedelmét (60 000 Ft) felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására. Programadó műve, a Hitel 1830-ban jelent meg.
Nemzeti Casinót hozott létre birtokostársainak társalgási helyszínt teremtve, selyemhernyót tenyésztett, Tiszát szabályozott, a Balatonon gőzhajózást indított el, Vaskaput építtetett az Al-Dunánál, majd 1838-ban hozzálátott főművéhez, a Lánchíd létrehozásához.
1848 őszén elvonult Döbling-i magányába, ahol később a Bach-rendszert ostorozó írása következtében rendőri zaklatásoknak volt kitéve. Megfenyegették, hogy áthelyezik a bolondok házába, ezek hatására választotta a halált.
(halál)
[Részletek...] | [1855-10-28] Lovassy Sándor ornitológus születése (+1946. júl. 8.). A Balatoni Múzeum Egyesület elnöke.
(születés)
[Részletek...] | [1846-04-08] Vásárhelyi Pál vízmérnök, akadémikus halála (szül. 1795. márc. 25.). A Tisza-szabályozás tervének elkészítője, Széchenyi István műszaki tanácsadója volt.
(Más, pl. olasz vízmérnöki tervekkel szemben túl szűkre szabta a Tiszának hagyott csatornát. A földesurak föld-mohóságukban itt-ott még ennél is beljebb építtették a gátakat.
Tőle függetlenül a Balatont is le akarta csapolni a föld-mohóság, a vármegyék és Bécs is jóváhagyta a terveket, csak a pénzhiánynak köszönhetjük, hogy ma van Balaton.)
(halál)
[Részletek...] | [1836-02-27] des magyar hazánk három szép megyéjében már régtülfogva tartózkodik egy rettentő gyilkos, kinek tettei amilyen számtalanok, szintolly borzasztók is. … De ezen gyilkost, azon három nemes megye még üzőbe sem veszi s méltókép meg nem bünteti s el nem veszti?” – háborodott fel a Társalkodó c. lapban „Balaton mellékiek” aláírással egy társaság. „Ő az, egy szóval, kit a világ Balatonnak nevez, ki egyéb hasznát az emberrel nem érezteti, minthogy nyáron fürdésre édesgetvén, azt örvényes torkába csalhatja – vagy tisztítani kívánni bőrét, viszketeges pörsenésekkel befekélyesítheti, télen pedig a halászt rianyásiba ragadja, hogy haszontalan sok harcsáit táplálhassa.”
(A partján legalább negyven településen élő több tízezer ember ekkor már nem tartotta „természetesnek” a tó vízmozgását, csapadékos időben kiöntését. A megnövekedett népsűrűség és fogyasztás a vizes élőhelyek nyújtotta tápláléknál fontosabbnak tekintette a sokkal több kalóriát termő szántóföldi gazdálkodást, a monokulturás biosivatagot, ahonnan az élővilágot kiszorítják, s amit a vízmozgás zavar. Már 1827-ben országgyűlési határozatot hoztak a Balaton lecsapolásáról, Beszédes József vízépítő mérnök részletes tervet is készített a tó vízfelületének felére csökkentéséről. Korábban Krieger Sámuel mérnök teljes mértékű lecsapolási tervét Mária Terézia az 1770-es évek végén már alá is írta és a megyék boldogan számolgatták, mennyi gabonát termelhetnek a kiszárított tómederben. Csak a pénzhiánynak köszönhetjük, hogy még van Balaton, amely nagyon fiatal tó, a jelen egybefüggő vízfelület csak 6-7 ezer éve alakult ki. Csapadékosabb századokban, mint pl. a rómaiak vagy a tatárjárás idején, Tihany, Szigliget stb. valóban szigetek voltak.)
(aláírás)
[Részletek...] | [1825-07-26] Megrendezte az első Anna-bált Szentgyörgyi Horváth Zsigmond a balatonfüredi fogadójában, lánya tiszteletére. Az ifjú Anna Krisztina itt ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel (aki az 1848-as szabadságharc altábornagya, aradi vértanú lett). Az Anna-bálok legújabbkori reneszánsza 1954-ben kezdődött.
[Részletek...] | [1795-03-25] Vásárhelyi Pál vízmérnök, akadémikus halála (szül. 1795. márc. 25.). A Tisza-szabályozás tervének elkészítője, Széchenyi István műszaki tanácsadója volt.
(Más, pl. olasz vízmérnöki tervekkel szemben túl szűkre szabta a Tiszának hagyott csatornát. A földesurak föld-mohóságukban itt-ott még ennél is beljebb építtették a gátakat.
Tőle függetlenül a Balatont is le akarta csapolni a föld-mohóság, a vármegyék és Bécs is jóváhagyta a terveket, csak a pénzhiánynak köszönhetjük, hogy ma van Balaton.)
(születés)
[Részletek...] | [1791-09-21] Széchenyi István gróf halála (szül: 1791. szept. 21.). Ő volt az első főrend, aki 1825-ben az országgyűlés felső házában anyanyelvén szólalt fel. 1825-ben birtokainak egy évi jövedelmét (60 000 Ft) felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására. Programadó műve, a Hitel 1830-ban jelent meg.
Nemzeti Casinót hozott létre birtokostársainak társalgási helyszínt teremtve, selyemhernyót tenyésztett, Tiszát szabályozott, a Balatonon gőzhajózást indított el, Vaskaput építtetett az Al-Dunánál, majd 1838-ban hozzálátott főművéhez, a Lánchíd létrehozásához.
1848 őszén elvonult Döbling-i magányába, ahol később a Bach-rendszert ostorozó írása következtében rendőri zaklatásoknak volt kitéve. Megfenyegették, hogy áthelyezik a bolondok házába, ezek hatására választotta a halált.
[Részletek...] | [1764-01-07] Mádéfalvi veszedelem: Erdélyben Siskowicz altábornagy vezetésével katonaság rohanta meg a Madéfalván egybegyűlt, szabadságjogaikért küzdő és az erőszakos császári besorozások ellen tiltakozó csíki székelyeket. A vérfürdőben kétszáz székely meghalt.
(Sokan korábban a földesúri terhek alóli szabadulás reményében önként jelentkeztek határőrnek, de később kiderült, hogy adóikat továbbra is fizetni kell. A vonakodók ellen Mária Terézia elrendelte a sorozást, a székelyek pedig válaszul Madéfalván petíció fogalmazásába kezdtek.
A vérengzés elől menekülőket a moldvai csángók fogadták be, majd tíz év után Hadik András segítségével Bukovinában telepedtek le, és sorra alapították meg falvaikat: Fogadjistent, Istensegítset, Hadikfalvát, Józseffalvát és Andrásfalvát.
Az öt falu lakói visszavágytak hazájukba, így kerültek az Al-Duna vidéke és Déva környékére, majd 1941-ben Bácskába, ahonnan a II. világháború végén ismét menekülni kényszerültek. Magyarországon a háború után kiutasított németajkú nemzetiség megüresedett házaiba, a Balaton-felvidékre illetőleg többnyire Tolna és Baranya megyei falvakba telepítették a bukovinai székelyeket. Mai központjuk Bonyhád.)
(háború, tilt)
[Részletek...] |
|
