|
|  | |
Találatok száma: 8 | [1991-07-01]  A Varsói Szerződés feloszlatása Prágában.
Az európai szocialista országok ún. védelmi katonai-politikai szervezete, a Varsói Szerződés 1955. május 14-én jött létre. A szervezetből Albánia 1968-ban kilépett. 1990-ben, a két német állam egyesülésével az NDK tagsága megszűnt. 1991. február 25-én a szervezet budapesti ülésén aláírták a VSZ katonai szervezetének 1991. április 1-i megszűnéséről szóló dokumentumot.
- + -
„Ha kell, füvet eszünk, de megőrizzük függetlenségünket!” – mondta Enver Hodzsa elvtárs, Albánia diktátora az oroszokkal való szakítás után, és háromnegyedmillió géppuskafészek-betonbunkert építtetett, amelyek ma is rondítják az egész ország tájait.
[Részletek...] | [1991-04-01] Megszüntette működését az 1955-ben alakult Varsói Szerződés katonai szervezete.
[Részletek...] | [1991-02-25] A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti soron kívüli ülésén aláírták a VSZ katonai szervezetének felszámolását kimondó dokumentumot.
[Részletek...] | [1989-12-04] A Varsói Szerződés 1968-as csehszlovákiai bevonulását hivatalos nyilatkozatban ítélték el Moszkvában Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió vezetői. A szovjet kormány egyidejűleg külön állásfoglalásban határolta el magát az akkori vezetés hibás döntésétől.
[Részletek...] | [1980-09-24] Hivatalosan is bejegyezték Varsóban a gdanski hajógyárban kitört sztrájk során 1980. augusztus 14-én megalakult Szolidaritás szakszervezetet, amelynek Lech Walesa lett az elnöke.
(sztrájk)
[Részletek...] | [1956-11-01] Nagy Imre miniszterelnök bejelentette Magyarország kilépését a Varsói Szerződésből és kihirdette az ország semlegességét. Ugyanakkor a szovjet csapatok ismételt felvonulása miatt az ENSZ főtitkárához küldött üzenetében kérte a világszervezetet, hogy tűzze napirendre a magyar kérdést.
[Részletek...] | [1955-05-14] [idezet] Aláírták a Varsói Szerződést a barátságról, együttműködésről és a kölcsönös segítségnyújtásról Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia és a Szovjetunió. Közvetlen előzménye az volt, hogy az NSZK belépett a NATO-ba. Ezután a szovjet csapatok "segítséget nyújtva" a "nyugati agresszorok" ellen, tovább állomásoztak a kelet-európai országokban.
[Részletek...] | [1950-11-16] [idezet] A Béke Világtanács megalakulása (nov. 16-22) Varsóban (Londonban lett volna, de az angol kormány sok küldöttnek nem adott vízumot).
A hidegháború (1949 ápr. a NATO létrejötte) veszélyt hozott a békemozgalomra.
Mivel a Szovjetunió több éves lemaradásban volt a nukleáris fegyverkezésben (első kísérleti robbantás 1949, 2. és 3. 1951-ben), a szocialista tábor diktatórikusan megszervezte "békemozgalmát": 1949-ben Párizsban 600 millió tagról beszéltek (pl. Észak-Koreából 31 millió tag, több mint a teljes népesség).
A Varsóban megalakult Béke Világtanács (WPC, World Peace Council), támogatva a szovjet külpolitikát és fegyverkezést - és a civil szervezetekhez képest mérhetetlen állami forrásokkal rendelkezve (mely ingatlanokat és anyagi előnyt sok tagszervezete a rendszerváltások után is meg tudott tartani) - lejáratta a békemozgalom kifejezést.
Magyarországon a békepapi mozgalom is fokozta a szavak ellenkezőjére fordítását.
(háború)
[Részletek...] |
|
