|
|  | |
Találatok száma: 72 | [1998-02-17]  Floridai lakásában 90 évesen saját kézzel vetett véget életének (Gróf Czegei) Wass Albert erdélyi költő, író (szül. 1908. jan. 9.). 1945 után német, majd USA emigrációban élt. Közel száz könyve jelent meg, számos nyelven. 1979-ben a román hatóságok kiadatási kérelmét bizonyítékok híján az USA elutasította. Többször próbálták bérgyilkosokkal megöletni.
- + -
„Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállasz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.” (Wass Albert: Erdők könyve – 1946)
- - - - - - - - - -
(halál)
[Részletek...] | [1998-02-17] Gróf Czegei) Wass Albert erdélyi költő, író születése (+1998. febr. 17, floridai lakásában 90 évesen saját kézzel vetett véget életének). 1945 után német, majd USA emigrációban élt. Közel száz könyve jelent meg, számos nyelven. 1979-ben a román hatóságok kiadatási kérelmét bizonyítékok híján az USA elutasította. Többször próbálták bérgyilkosokkal megöletni.
- + -
„Ide figyeljetek, én, az ember, aki szomorú voltam, és most már nem vagyok szomorú, ígéretet teszek nektek, tavi állatoknak, a magam és minden utánam következő igaz ember nevében, hogy nem bántalak és nem zavarlak benneteket semmiféle játékaitokban. Ha ti ezzel szemben megígéritek, hogy valahányszor szomorú leszek, vagy bármelyik utánam következő ember szomorú lesz, megvígasztaljátok, mint ahogyan most tettétek velem. Szólottam és az én szavam szerződés.” (Wass Albert: Tavak könyve - 1942)
[Részletek...] | [1990-03-19] Marosvásárhelyen egy kétnyelvű patikatábla miatt kirobbant zavargás során a szélsőséges nacionalista Vatra Romaneasca által szervezett, részben helyi románokból álló, részben a közeli falvakból felhozott, felizgatott tömeg megtámadta az RMDSZ helyi székházát. A vandál támadás következtében több embert brutálisan bántalmaztak, Sütő András erdélyi magyar író szeme is súlyosan megsérült. A kétnapos zavargások halottakat és sebesültek százait követelték. Az esettel kapcsolatban később kizárólag magyarokat és cigányokat tettek felelőssé és ítéltek el.
[Részletek...] | [1983-09-15] Szervátiusz Jenő erdélyi szobrász születése (+1983. szept. 15.). Eredetileg kerékgyártó mester volt, első szobrát 1924-ben faragta, majd Párizsban és Kolozsvárott tanult. Első önálló tárlatát 1933-ban Kolozsvárott rendezte. 1933-34-ben Szolnay Sándorral szabadiskolát tartott fönn Kolozsváron, ezután huzamosabb ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1941-43-ig a csíksomlyói Kalot népfőiskola szobrászati tanfolyamát vezette, majd angol hadifogságból hazatérve 1949 és 1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára volt.
Művészetének főként az Erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. 1964-ben Bukarestben gyűjteményes kiállítása volt. Romániában többek közt érdemes művész címmel és állami díjjal ismerték el munkásságát. Szobrait 15 ország múzeumai őrzik, természetesen Magyarországon is vannak alkotásai.
Élete utolsó éveiben Magyarországon élt. Fia, Szervátiusz Tibor szintén szobrász. 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
(halál)
[Részletek...] | [1983-04-20] Mezei Mária színésznő halála (szül. 1909. okt. 16.). Apja ügyvéd volt, édesanyja nem sokkal a szülés után meghalt. A Kecskemétet sújtó nagy földrengés összedöntötte házukat, ezután előbb Erdélyben, majd Szegeden éltek. Érettségi után férjhez ment. 1935-től a Kamara, a Belvárosi és a Vígszínház tagja volt, főként a végzet asszonya típusú szerepeket játszott. 1944-ben, a német megszállás alatt nem vállalt fellépést. 1956-ig méltatlanul mellőzték: kabarékban, esztrádműsorokban lépett fel. 1964-1970 között a Nemzeti Színház művésze volt.
(halál)
[Részletek...] | [1978-12-29] Franyó Zoltán erdélyi költő, író, műfordító halála (szül. 1887. júl. 30.). Több mint négyezer verset fordított magyarra, s magyar költőket is fordított németre, románra. 16 nyelven tudott, óegyiptomi, sumer, akkád, ógörög, római, arab, perzsa, indiai és kínai költőket is fordított.
(halál)
[Részletek...] | [1977-08-25] Kós Károly építész, író, grafikus, könyvkiadó halála (szül. 1883. dec. 16.). Ő tervezte a budapesti Állatkert pavilonjait és a Városmajor utcai iskolát, a zebegényi templomot, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. Regényei és elbeszélései Erdély múltját dolgozták fel. Jelentős szerepet játszott Erdély politikai és művészeti életében, otthona az erdélyi magyar szellemi élet egyik központja volt. Erdély c. kultúrtörténeti művét saját maga illusztrálta. A szecessziós népi-nemzeti irányzat egyik vezetője volt, pátriája, a Székelyföld, Kalotaszeg népművészetét épületeinek díszítésekor és grafikai munkáiban felhasználta.
(halál)
[Részletek...] | [1967-08-07] prily Lajos költő, műfordító születése (+1967. aug. 7.). Korai verseiben az erdélyi táj szépségeit mutatta be, budapesti évei alatt elégikus költeményeiben szülőföldjére emlékezett vissza. 1944-ben visszavonult az irodalmi életből, a háborús megpróbáltatásokat fájdalmas költeményekben fejezte ki. 1945 után az "Ábel füstje" és a "Jelentés a völgyből" című versesköteteiben elsősorban a természetről és a benne élő ember tapasztalatairól írt.
(háború, halál)
[Részletek...] | [1966-05-26] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus születése (+1966. máj. 26.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt, írásait folyamatosan hazaküldte. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Hazatérése után Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, előadókörutakat szervezett. 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta. Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Színpadi művei közül kiemelkedik az Énekes madár.
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1966-05-26] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus halála (szül. 1897. szept. 20.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből, később újra megjelenhettek cikkei, elbeszélései. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta.
Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Ismert színpadi műve az Énekes madár.
- + -
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." (Ábel)
(halál, megjelent)
[Részletek...] | [1942-09-05] Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő halála (szül.: 1879. júl. 2.).
1915-ben haditudósítóként járta a frontot, de háborús illúziói hamar eltűntek. Üdvözölte a polgári forradalmat, és kezdetben reményeket fűzött a Tanácsköztársasághoz is. A kommün bukása után kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait egy ideig csak a Nyugat és az Est lapok közölték.
A Nyugat munkatársa, majd 1930-1933 között - Babits Mihállyal közösen - a lap főszerkesztője volt. 1939-ben megvette a Kelet Népe című lapot, s azt szerkesztette haláláig. Életművéből kiemelkedik az Erdély-trilógia, a Légy jó mindhalálig, az Úri muri, a Rokonok és az Árvácska.
(Miért is fogan annyi Árvácska???)
(háború, halál)
[Részletek...] | [1938-06-07] Dsida Jenő erdélyi költő, újságíró, szerkesztő halála (szül. 1907. máj. 17.). Első verseskötete 1928-ban jelent meg Kolozsvárt, Leselkedő magány címmel, ezt követte 1933-ban a Nagycsütörtök, majd 1938-ban az Angyalok citeráján című posztumusz kötet. Dolgozott a Pásztortűz, az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Lapok és a Keleti Újság munkatársaként, tagja volt többek között a Helikoni Írók Munkaközösségének, az Erdélyi Katolikus Akadémiának, 1933-ban pedig a Pen Club romániai tagozata magyar szakosztályának főtitkárává választották. Egyike volt a korszak legkifinomultabb, leghajlékonyabb verstechnikával bíró lírikusainak.
(halál)
[Részletek...] | [1927-02-08] Koch Antal geológus, akadémikus születése (+1927. febr. 8.). A Földtani Intézetben dolgozott, majd a kolozsvári és 1895-től a budapesti egyetemen oktatott földtant és őslénytant. Az Erdélyi-medence harmadkori képződményeit tanulmányozta. A hazai geológusok közül utolsóként még egyaránt művelte valamennyi szervetlen természettudományt. Alapvető munkát végzett az ország számos területének ásványtani, kőzettani, őslénytani, földtani és barlangtani leírásában. A Magyar Tudományos Akadémiának 1875-ben levelező, 1894-ben rendes tagja lett.
(halál)
[Részletek...] | [1922-09-06] 26 évesen meghalt Mihalik Kálmán, a Székely (Erdélyi) Himnusz dallamának szerzője.
(A himnusz szövegének írója: Csanádi György.)
[Részletek...] | [1922-09-06] [sms] 26 évesen +Mihalik Kálmán,a Székely (Erdélyi)Himnusz dallamának szerzője.(Szöveg: Csanádi György).
[Részletek...] | [1921-07-23] Az erdélyi származású gróf Bethlen István miniszterelnöki rendelettel zárta le Magyarország új, trianoni határát a főleg Erdélyből és Felvidékről érkező menekültáradat előtt.
Eddigre már kb. négyszázezer ún. repatriáló érkezett, akiknek szállást, munkahelyet, egészségügyi ellátást, oktatást a háború utáni társadalom még évekig képtelen volt megoldani. A vasútállomásokon vagonokban laktak tízezrek hosszú évekig.
Aki ott maradt, automatikusan egy másik állam polgára lett és közszolgálatban csak akkor maradhatott, ha fölesküdött az új hatalomra. Aki átjött, azt itt se pártolták (a nemzeti érdek egy a vitás területi kérdéseket kedvezőbben megítélő időre várva nem pártolni a beözönlést – mondta a bethleni menekültpolitika), ott se becsülték („Aki fél, aki gyáva, aki nem bízik, aki nem hisz, aki gyenge … az menjen” – Kós Károly: Kiáltó szó).
(háború)
[Részletek...] | [1909-10-16] Mezei Mária színésznő halála (szül. 1909. okt. 16.). Apja ügyvéd volt, édesanyja nem sokkal a szülés után meghalt. A Kecskemétet sújtó nagy földrengés összedöntötte házukat, ezután előbb Erdélyben, majd Szegeden éltek. Érettségi után férjhez ment. 1935-től a Kamara, a Belvárosi és a Vígszínház tagja volt, főként a végzet asszonya típusú szerepeket játszott. 1944-ben, a német megszállás alatt nem vállalt fellépést. 1956-ig méltatlanul mellőzték: kabarékban, esztrádműsorokban lépett fel. 1964-1970 között a Nemzeti Színház művésze volt.
(születés)
[Részletek...] | [1908-01-09] Floridai lakásában 90 évesen saját kézzel vetett véget életének (Gróf Czegei) Wass Albert erdélyi költő, író (szül. 1908. jan. 9.). 1945 után német, majd USA emigrációban élt. Közel száz könyve jelent meg, számos nyelven. 1979-ben a román hatóságok kiadatási kérelmét bizonyítékok híján az USA elutasította. Többször próbálták bérgyilkosokkal megöletni.
- + -
„Csak haladsz csöndesen, gyönyörködve, céltalanul, s egyszerre csak kilépsz az Angyalok Tisztására. Nem is tudod, hogy ez az, mivel az angyalokat nem láthatja a szemed. Csak annyit látsz, csak annyit érzel, hogy csodálatosan szép. És megállasz. És abban a pillanatban megnyílik a szíved, és az angyalok észrevétlenül melléd lépnek, egyenként, lábujjhegyen, és belerakják kincseiket a szívedbe. A legnagyobb kincseket, amiket ember számára megteremtett az Isten. A jóságot, a szeretetet és a békességet.” (Wass Albert: Erdők könyve – 1946)
- - - - - - - - - -
(születés)
[Részletek...] | [1908-01-09] Gróf Czegei) Wass Albert erdélyi költő, író születése (+1998. febr. 17, floridai lakásában 90 évesen saját kézzel vetett véget életének). 1945 után német, majd USA emigrációban élt. Közel száz könyve jelent meg, számos nyelven. 1979-ben a román hatóságok kiadatási kérelmét bizonyítékok híján az USA elutasította. Többször próbálták bérgyilkosokkal megöletni.
- + -
„Ide figyeljetek, én, az ember, aki szomorú voltam, és most már nem vagyok szomorú, ígéretet teszek nektek, tavi állatoknak, a magam és minden utánam következő igaz ember nevében, hogy nem bántalak és nem zavarlak benneteket semmiféle játékaitokban. Ha ti ezzel szemben megígéritek, hogy valahányszor szomorú leszek, vagy bármelyik utánam következő ember szomorú lesz, megvígasztaljátok, mint ahogyan most tettétek velem. Szólottam és az én szavam szerződés.” (Wass Albert: Tavak könyve - 1942)
[Részletek...] | [1907-05-17] Dsida Jenő erdélyi költő, újságíró, szerkesztő halála (szül. 1907. máj. 17.). Első verseskötete 1928-ban jelent meg Kolozsvárt, Leselkedő magány címmel, ezt követte 1933-ban a Nagycsütörtök, majd 1938-ban az Angyalok citeráján című posztumusz kötet. Dolgozott a Pásztortűz, az Erdélyi Helikon, az Erdélyi Lapok és a Keleti Újság munkatársaként, tagja volt többek között a Helikoni Írók Munkaközösségének, az Erdélyi Katolikus Akadémiának, 1933-ban pedig a Pen Club romániai tagozata magyar szakosztályának főtitkárává választották. Egyike volt a korszak legkifinomultabb, leghajlékonyabb verstechnikával bíró lírikusainak.
(születés)
[Részletek...] | [1903-07-04] Szervátiusz Jenő erdélyi szobrász születése (+1983. szept. 15.). Eredetileg kerékgyártó mester volt, első szobrát 1924-ben faragta, majd Párizsban és Kolozsvárott tanult. Első önálló tárlatát 1933-ban Kolozsvárott rendezte. 1933-34-ben Szolnay Sándorral szabadiskolát tartott fönn Kolozsváron, ezután huzamosabb ideig a nagybányai művésztelepen dolgozott. 1941-43-ig a csíksomlyói Kalot népfőiskola szobrászati tanfolyamát vezette, majd angol hadifogságból hazatérve 1949 és 1965 között a kolozsvári képzőművészeti főiskola tanára volt.
Művészetének főként az Erdélyi parasztfolklór és a falvak világa volt ihletője. Kőből, márványból, de leginkább fából készítette szobrait és domborműveit. 1964-ben Bukarestben gyűjteményes kiállítása volt. Romániában többek közt érdemes művész címmel és állami díjjal ismerték el munkásságát. Szobrait 15 ország múzeumai őrzik, természetesen Magyarországon is vannak alkotásai.
Élete utolsó éveiben Magyarországon élt. Fia, Szervátiusz Tibor szintén szobrász. 2003-ban posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott.
(születés)
[Részletek...] | [1898-05-26] Bielz Eduárd Albert erdélyi szász zoológus, akadémikus születése (+1898. máj. 26.). Jogi tanulmányai után erdőgazdasági hivatalnok volt. A természet megfigyelésére apja, a preparálásra Fuss Mihály flórakutató tanította. Csiga- és kagylógyűjteménye a Magyar Állami Földtani Intézetbe került.
(halál)
[Részletek...] | [1897-09-20] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus születése (+1966. máj. 26.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt, írásait folyamatosan hazaküldte. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Hazatérése után Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, előadókörutakat szervezett. 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta. Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Színpadi művei közül kiemelkedik az Énekes madár.
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1897-09-20] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus halála (szül. 1897. szept. 20.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből, később újra megjelenhettek cikkei, elbeszélései. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta.
Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Ismert színpadi műve az Énekes madár.
- + -
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." (Ábel)
(megjelent, születés)
[Részletek...] | [1897-06-24] Brassai Sámuel erdélyi autodidakta polihisztor, akadémikus születése (+1897. jún. 24.). Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zene elméleti kérdéseivel, a természettudományok majd minden ágával, az esztétika, műkritika, a nyelvészet és az irodalomtörténet problémáival. Megérte a századik születésnapját.
(halál)
[Részletek...] | [1897-04-08] Leövey (Löwey) Klára pedagógus, publicista halála (szül. 1821. márc. 25.). A magyar nőnevelés egyik úttörője. 1846-tól Teleki Blanka pesti nőnevelő intézetében volt tanítónő, majd 1849 elején Debrecenben sebesülteket ápolt, majd a bujdosókat segítette. Erdélyben lett nevelőnő, de hazafias tetteiért elfogták, 5 évi várfogságra ítélték és Teleki Blankával a kufsteini várbörtönben raboskodott. Szabadulása után Máramarosszigeten leánynevelő intézetet alapított.
(halál)
[Részletek...] | [1887-11-14] prily Lajos költő, műfordító születése (+1967. aug. 7.). Korai verseiben az erdélyi táj szépségeit mutatta be, budapesti évei alatt elégikus költeményeiben szülőföldjére emlékezett vissza. 1944-ben visszavonult az irodalmi életből, a háborús megpróbáltatásokat fájdalmas költeményekben fejezte ki. 1945 után az "Ábel füstje" és a "Jelentés a völgyből" című versesköteteiben elsősorban a természetről és a benne élő ember tapasztalatairól írt.
(háború, születés)
[Részletek...] | [1887-07-30] Franyó Zoltán erdélyi költő, író, műfordító halála (szül. 1887. júl. 30.). Több mint négyezer verset fordított magyarra, s magyar költőket is fordított németre, románra. 16 nyelven tudott, óegyiptomi, sumer, akkád, ógörög, római, arab, perzsa, indiai és kínai költőket is fordított.
(születés)
[Részletek...] | [1885-04-12] Kolozsváron megalakult az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), amely az erdélyi magyarság közművelődésének és népjólétének fejlesztését tűzte ki célul. 1947-ben a román hivatalos szervek önkényesen törvényen kívül helyezték. 1991. április 20-án Brassóban újjáalakult a szervezet.
(törvény)
[Részletek...] | [1883-12-16] Kós Károly építész, író, grafikus, könyvkiadó halála (szül. 1883. dec. 16.). Ő tervezte a budapesti Állatkert pavilonjait és a Városmajor utcai iskolát, a zebegényi templomot, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. Regényei és elbeszélései Erdély múltját dolgozták fel. Jelentős szerepet játszott Erdély politikai és művészeti életében, otthona az erdélyi magyar szellemi élet egyik központja volt. Erdély c. kultúrtörténeti művét saját maga illusztrálta. A szecessziós népi-nemzeti irányzat egyik vezetője volt, pátriája, a Székelyföld, Kalotaszeg népművészetét épületeinek díszítésekor és grafikai munkáiban felhasználta.
(születés)
[Részletek...] | [1879-07-02] Móricz Zsigmond író, újságíró, szerkesztő halála (szül.: 1879. júl. 2.).
1915-ben haditudósítóként járta a frontot, de háborús illúziói hamar eltűntek. Üdvözölte a polgári forradalmat, és kezdetben reményeket fűzött a Tanácsköztársasághoz is. A kommün bukása után kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait egy ideig csak a Nyugat és az Est lapok közölték.
A Nyugat munkatársa, majd 1930-1933 között - Babits Mihállyal közösen - a lap főszerkesztője volt. 1939-ben megvette a Kelet Népe című lapot, s azt szerkesztette haláláig. Életművéből kiemelkedik az Erdély-trilógia, a Légy jó mindhalálig, az Úri muri, a Rokonok és az Árvácska.
(Miért is fogan annyi Árvácska???)
(háború)
[Részletek...] | [1875-03-26] Kriza János erdélyi unitárius püspök, népköltészeti gyűjtő, költő, akadémikus születése (+1875. márc. 26.).
(halál)
[Részletek...] | [1872-07-03] Balázsfalván (Blaj) az erdélyi románok értekezlete emlékiratot intézett a kormányhoz a románok nemzeti kívánságairól: a román nyelv hivatalos használatának elismerése; Erdély új felosztása a három nemzeti elem szerint; új választási törvény, amely kizárja a feudális eredetű választási előjogokat.
(törvény)
[Részletek...] | [1868-01-23] Erdélyi János költő, akadémikus születése (+1868. jan. 23.). Ő állította össze az első jelentős magyar népköltészeti gyűjteményt. A szabadságharc alatt a Nemzeti Színház igazgatója, később a Kisfaludy Társaság titkára volt.
(halál)
[Részletek...] | [1856-11-20] Bolyai Farkas matematikus, akadémikus születése (+1856. nov. 20.). Bolyai János édesapja, az erdélyi magyar tudomány kiemelkedő alakja.
(halál)
[Részletek...] | [1850-04-21] Wesselényi Miklós politikai író, akadémikus születése (+1850. ápr. 21.). 1817-ben az erdélyi ínség-segélyakció egyik szervezője. 1820-ban barátságot kötött Széchenyivel, s 1821-22-ben együtt tettek nyugat-európai tanulmányutat. 1830-33 között a reformellenzék fő szervezője. 1833-ban a császári cenzúra miatt Bukarestben adatta ki a Balitéletekről című nagy sikerű könyvét, amely hosszú éveken keresztül tiltott könyv volt. 1838-ban a pesti nagy árvíz idején a mentési műveletek hőse.
(árvíz, halál, tilt)
[Részletek...] | [1850-04-19] [idezet] A szabadságharc megtorlásaként I. Ferenc József császári nyílt parancsa "Ausztria népeinek egyenlő jogállása alapján" a nyolcévi katonai "szolgálat" kötelezettségét kiterjesztette a magyar- és horvátországi, valamint az erdélyi és bánsági hadkötelesekre is.
[Részletek...] | [1849-07-14] [idezet] Kossuth Lajos kormányzóelnök és Nicolae Balcescu, a Havasalföldi Forradalmi Bizottság tagja, a román fölkelők vezetője aláírta a magyar-román megbékélési tervezetet. Eszerint a román felkelők két héten belül leteszik a fegyvert és felesküsznek "Magyarhon függetlenségére". A magyar kormány elismeri a román nemzetet, s túl az április 14-én felajánlottakon, biztosítja a román többségű megyék kétnyelvűségét, a román nemzeti ortodox egyház megszervezését, az évenkénti nemzeti gyűlést; az erdélyi majorsági jobbágyokat mentesíti a feudális kötelezettségek alól.
[Részletek...] | [1848-05-29] Kolozsváron megkezdődött az utolsó erdélyi rendi országgyűlés, mely másnap kimondta Erdély unióját Magyarországgal.
[Részletek...] | [1843-01-07] Koch Antal geológus, akadémikus születése (+1927. febr. 8.). A Földtani Intézetben dolgozott, majd a kolozsvári és 1895-től a budapesti egyetemen oktatott földtant és őslénytant. Az Erdélyi-medence harmadkori képződményeit tanulmányozta. A hazai geológusok közül utolsóként még egyaránt művelte valamennyi szervetlen természettudományt. Alapvető munkát végzett az ország számos területének ásványtani, kőzettani, őslénytani, földtani és barlangtani leírásában. A Magyar Tudományos Akadémiának 1875-ben levelező, 1894-ben rendes tagja lett.
(születés)
[Részletek...] | [1839-11-16] Magyarországon először bemutatták a pesti Nemzeti Színházban Shakespeare Hamlet című drámáját, Vajda Péter fordításában, a Magyar Tudós Társaság javaslatára.
„Több dolgok vannak földön és égen, / Horatio, mintsem bölcselmetek / Álmodni képes”.
(Az erdélyi magyar színjátszás már 1793. nov. 23-án Kolozsváron a Hamlet ősbemutatójával kezdődött.)
[Részletek...] | [1827-02-04] Bielz Eduárd Albert erdélyi szász zoológus, akadémikus születése (+1898. máj. 26.). Jogi tanulmányai után erdőgazdasági hivatalnok volt. A természet megfigyelésére apja, a preparálásra Fuss Mihály flórakutató tanította. Csiga- és kagylógyűjteménye a Magyar Állami Földtani Intézetbe került.
(születés)
[Részletek...] | [1822-08-07] Teleki Sámuel gróf születése (+1822. aug. 7.). Erdélyi kancellár, a marosvásárhelyi Teleki-téka megalapítója. 1753-től gyűjtött mintegy ötvenezer kötetes marosvásárhelyi könyvtárát megnyittatta a nagyközönségnek.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1821-03-25] Leövey (Löwey) Klára pedagógus, publicista halála (szül. 1821. márc. 25.). A magyar nőnevelés egyik úttörője. 1846-tól Teleki Blanka pesti nőnevelő intézetében volt tanítónő, majd 1849 elején Debrecenben sebesülteket ápolt, majd a bujdosókat segítette. Erdélyben lett nevelőnő, de hazafias tetteiért elfogták, 5 évi várfogságra ítélték és Teleki Blankával a kufsteini várbörtönben raboskodott. Szabadulása után Máramarosszigeten leánynevelő intézetet alapított.
(születés)
[Részletek...] | [1814-04-01] Erdélyi János költő, akadémikus születése (+1868. jan. 23.). Ő állította össze az első jelentős magyar népköltészeti gyűjteményt. A szabadságharc alatt a Nemzeti Színház igazgatója, később a Kisfaludy Társaság titkára volt.
(születés)
[Részletek...] | [1811-06-28] Kriza János erdélyi unitárius püspök, népköltészeti gyűjtő, költő, akadémikus születése.
(születés)
[Részletek...] | [1811-06-28] Kriza János erdélyi unitárius püspök, népköltészeti gyűjtő, költő, akadémikus születése (+1875. márc. 26.).
(születés)
[Részletek...] | [1809-10-25] Wesselényi Miklós erdélyi báró születése (+1809. okt. 25.). 1794-95-ben jakobinusság vádjával törvény elé állították, pedig csak nemesi alapon akarta Erdélyt függetleníteni. Támogatta az iskolák fejlesztését és az önálló magyar színjátszás megteremtését, különösen Erdélyben.
(halál, törvény)
[Részletek...] | [1804-02-06] Joseph Priestley angol természettudós és filozófus halála (szül. 1733. márc. 24.). 1755-ben presbiteriánus lelkész lett, majd az Erdélyből származó unitárius egyház egyik angliai vezetője (noha 1844-ig az áttérést börtönnel büntették vagy megvonták az állampolgárságot az unitáriusoktól, ezért azok inkább radikális máskéntgondolkodóknak nevezték magukat). Gázkémiai kutatásai és az oxigén felfedezése (1774) tette híressé. Angol nyelvtankönyvet, valamint oktatási és politikai könyveket is írt. Vallási és politikai nézetei miatt (pl. támogatta a francia forradalmat és a munkásosztály fölemelkedéséért küzdött) 1794-ben (mivel élete veszélyben forgott) az USA-ba utazott, ahol szívesen fogadták.
(Bartók Béla is unitárius volt. Mivel ma már számos protestáns felekezetben szabad vita folyik arról, hogy Jézus isten volt-e, a szentháromság helyett egyetlen Istenben hívő unitárius különállás jelentősége lecsökkent. Mára Angliában csak kb. ötezren maradtak, ennek fele 65 éven felüli, s 180 templomuk fenntartása egyre nehezebb.)
(halál)
[Részletek...] | [1798-11-17] Batthyány Ignác püspök, egyháztörténész halála (szül. 1741. jan. 30.). 1780-ban nevezték ki erdélyi püspökké. Római tanulmányútján megismerkedett a vatikáni könyv- és levéltár magyar anyagával, majd itthon folytatta történészi kutatásait. Ehhez hozzásegítette hatalmas könyvtára, a mai Batthyáneum. Kiemelkedő jelentőségű tette még a gyulafehérvári csillagvizsgáló 1794. évi megalapítása és fenntartása. Számos fontos történeti forrást tett közzé.
(halál, megalapít)
[Részletek...] | [1797-06-15] Brassai Sámuel erdélyi autodidakta polihisztor, akadémikus születése (+1897. jún. 24.). Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zene elméleti kérdéseivel, a természettudományok majd minden ágával, az esztétika, műkritika, a nyelvészet és az irodalomtörténet problémáival. Megérte a századik születésnapját.
(születés)
[Részletek...] | [1796-12-30] Wesselényi Miklós politikai író, akadémikus születése (+1850. ápr. 21.). 1817-ben az erdélyi ínség-segélyakció egyik szervezője. 1820-ban barátságot kötött Széchenyivel, s 1821-22-ben együtt tettek nyugat-európai tanulmányutat. 1830-33 között a reformellenzék fő szervezője. 1833-ban a császári cenzúra miatt Bukarestben adatta ki a Balitéletekről című nagy sikerű könyvét, amely hosszú éveken keresztül tiltott könyv volt. 1838-ban a pesti nagy árvíz idején a mentési műveletek hőse.
(árvíz, születés, tilt)
[Részletek...] | [1793-12-03] Marosvásárhelyen Aranka György író és jogtudós vezetésével megalakult az első magyar tudós társaság, az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. Tagjai körében egyesítette a korszak erdélyi és magyarországi íróinak és tudósainak legjavát.
[Részletek...] | [1793-11-23] Az erdélyi magyar színjátszás kezdete, Kolozsváron a Hamlet ősbemutatójával.
[Részletek...] | [1793-11-23] Magyarországon először bemutatták a pesti Nemzeti Színházban Shakespeare Hamlet című drámáját, Vajda Péter fordításában, a Magyar Tudós Társaság javaslatára.
„Több dolgok vannak földön és égen, / Horatio, mintsem bölcselmetek / Álmodni képes”.
(Az erdélyi magyar színjátszás már 1793. nov. 23-án Kolozsváron a Hamlet ősbemutatójával kezdődött.)
[Részletek...] | [1792-12-17] Az első magyar nyelvű színházi előadás Kolozsvárott. Az Erdélyi Magyar Nemes Színjátszó Társaság vezetését 1793-ban Kótsi Patkó János, majd 1795-ben báró Wesselényi Miklós vette át, aki mecénásként is működött. A színház közel 30 éven át különböző helyiségekben játszott. Az első állandó színház 1821 márciusában nyílt meg Kolozsvárott. Itt kezdte pályáját a magyar színház- művészet több kiemelkedő egyénisége, így Lendvay Márton, Egressy Gábor, Déryné Széppataki Róza, Jászai Mari és Laborfalvi Róza is.
[Részletek...] | [1790-04-03] Megjelent az Erdélyi Magyar Hírvivő első száma.
(megjelent)
[Részletek...] | [1775-02-09] Bolyai Farkas matematikus, akadémikus születése (+1856. nov. 20.). Bolyai János édesapja, az erdélyi magyar tudomány kiemelkedő alakja.
(születés)
[Részletek...] | [1769-03-02] Bod Péter irodalomtörténész születése (+1769. márc. 2.). Árva Bethlen Kata udvari papja, a felvilágosodás előfutára, az erdélyi művelődés kiváló képviselője volt. 1766-ban jelentette meg a Magyar Athenást, ez az első magyar irodalmi lexikon.
(halál)
[Részletek...] | [1764-01-07] Mádéfalvi veszedelem: Erdélyben Siskowicz altábornagy vezetésével katonaság rohanta meg a Madéfalván egybegyűlt, szabadságjogaikért küzdő és az erőszakos császári besorozások ellen tiltakozó csíki székelyeket. A vérfürdőben kétszáz székely meghalt.
(Sokan korábban a földesúri terhek alóli szabadulás reményében önként jelentkeztek határőrnek, de később kiderült, hogy adóikat továbbra is fizetni kell. A vonakodók ellen Mária Terézia elrendelte a sorozást, a székelyek pedig válaszul Madéfalván petíció fogalmazásába kezdtek.
A vérengzés elől menekülőket a moldvai csángók fogadták be, majd tíz év után Hadik András segítségével Bukovinában telepedtek le, és sorra alapították meg falvaikat: Fogadjistent, Istensegítset, Hadikfalvát, Józseffalvát és Andrásfalvát.
Az öt falu lakói visszavágytak hazájukba, így kerültek az Al-Duna vidéke és Déva környékére, majd 1941-ben Bácskába, ahonnan a II. világháború végén ismét menekülni kényszerültek. Magyarországon a háború után kiutasított németajkú nemzetiség megüresedett házaiba, a Balaton-felvidékre illetőleg többnyire Tolna és Baranya megyei falvakba telepítették a bukovinai székelyeket. Mai központjuk Bonyhád.)
(háború, tilt)
[Részletek...] | [1763-04-12] Hermányi Dienes József író, református pap születése (+1763. ápr. 12.). Fő műve a Nagyenyedi Demokritus című anekdotagyűjtemény, amely betekintést nyújt a korabeli Erdély társadalmi életébe.
(halál)
[Részletek...] | [1750-12-11] Wesselényi Miklós erdélyi báró születése (+1809. okt. 25.). 1794-95-ben jakobinusság vádjával törvény elé állították, pedig csak nemesi alapon akarta Erdélyt függetleníteni. Támogatta az iskolák fejlesztését és az önálló magyar színjátszás megteremtését, különösen Erdélyben.
(születés, törvény)
[Részletek...] | [1741-01-30] Batthyány Ignác püspök, egyháztörténész halála (szül. 1741. jan. 30.). 1780-ban nevezték ki erdélyi püspökké. Római tanulmányútján megismerkedett a vatikáni könyv- és levéltár magyar anyagával, majd itthon folytatta történészi kutatásait. Ehhez hozzásegítette hatalmas könyvtára, a mai Batthyáneum. Kiemelkedő jelentőségű tette még a gyulafehérvári csillagvizsgáló 1794. évi megalapítása és fenntartása. Számos fontos történeti forrást tett közzé.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1739-11-17] Teleki Sámuel gróf születése (+1822. aug. 7.). Erdélyi kancellár, a marosvásárhelyi Teleki-téka megalapítója. 1753-től gyűjtött mintegy ötvenezer kötetes marosvásárhelyi könyvtárát megnyittatta a nagyközönségnek.
(megalapít, születés)
[Részletek...] | [1733-03-24] Joseph Priestley angol természettudós és filozófus halála (szül. 1733. márc. 24.). 1755-ben presbiteriánus lelkész lett, majd az Erdélyből származó unitárius egyház egyik angliai vezetője (noha 1844-ig az áttérést börtönnel büntették vagy megvonták az állampolgárságot az unitáriusoktól, ezért azok inkább radikális máskéntgondolkodóknak nevezték magukat). Gázkémiai kutatásai és az oxigén felfedezése (1774) tette híressé. Angol nyelvtankönyvet, valamint oktatási és politikai könyveket is írt. Vallási és politikai nézetei miatt (pl. támogatta a francia forradalmat és a munkásosztály fölemelkedéséért küzdött) 1794-ben (mivel élete veszélyben forgott) az USA-ba utazott, ahol szívesen fogadták.
(Bartók Béla is unitárius volt. Mivel ma már számos protestáns felekezetben szabad vita folyik arról, hogy Jézus isten volt-e, a szentháromság helyett egyetlen Istenben hívő unitárius különállás jelentősége lecsökkent. Mára Angliában csak kb. ötezren maradtak, ennek fele 65 éven felüli, s 180 templomuk fenntartása egyre nehezebb.)
(születés)
[Részletek...] | [1712-02-22] Bod Péter irodalomtörténész születése (+1769. márc. 2.). Árva Bethlen Kata udvari papja, a felvilágosodás előfutára, az erdélyi művelődés kiváló képviselője volt. 1766-ban jelentette meg a Magyar Athenást, ez az első magyar irodalmi lexikon.
(születés)
[Részletek...] | [1699-09-26] Hermányi Dienes József író, református pap születése (+1763. ápr. 12.). Fő műve a Nagyenyedi Demokritus című anekdotagyűjtemény, amely betekintést nyújt a korabeli Erdély társadalmi életébe.
(születés)
[Részletek...] | [1697-02-28] Haller János erdélyi politikus, író, műfordító halála (szül. 1626). Fogaras várában raboskodva dolgozta át latinból magyarra Nagy Sándor történetét, Trója pusztulását és a Gesta Romanorumot. A három história kiadása a régi magyar nyomdászat egyik remeke volt.
(halál)
[Részletek...] | [1635-05-13] Gyulafehérváron az erdélyi országgyűlés előírta a szombatosoknak, hogy karácsonyig valamelyik bevett vallásra térjenek át. A szombatosok keresztény közösség volt, amely a zsidó vallás törvényeit alkalmazta.
(törvény)
[Részletek...] | [1579-11-15] Dávid Ferenc (szül. 1510?) tudós, pap, tanár, az erdélyi unitárius egyház alapítója, püspöke, akit a gyulafehérvári országgyűlésen (1579) letartóztattak, meghalt a dévai börtönben.
[Részletek...] | [1568-01-06] Tordán tartották a vallási türelmet a világon elsőként meghirdető, törvényben szabályozó erdélyi országgyűlést jan. 6-13. közt, János Zsigmond fejedelemsége idején. Ekkortól számítható az Unitárius Egyház megalapitása is.
(törvény)
[Részletek...] | [1514-07-10] Lőrinc pap, aki Bihar megyéből kiterjesztette a Dózsa-parasztháborút Erdélyre, vereséget szenvedett Kolozsvárnál. Elfogták és eretnekként megégették.
(háború)
[Részletek...] |
|
