|
|  | |
Találatok száma: 17 | [2004-10-06] [idezet]  Az Egyházak Világtanácsának 34 USA-beli tagegyháza az éves találkozóján „Boldogok a béketeremtők” díjat adott a következőknek: Concerned Black Clergy of Metropolitan Atlanta, Adopt-a-Minefield Atlanta Chapter, Hodan Osman szomáliai menekült a gyermekek közt végzett munkájáért, The American Friends Service Committee Southeast Regional Office, The Decatur Cooperative Ministry's "Hagar's House", The First Congregational United Church of Christ, Harmony: Atlanta's International Youth Chorus, néhai Rev. Dr. Henry Jee koreai származású orvos és lelkész, The Open Door Community, The Regional Council of Churches of Atlanta.
[Részletek...] | [2004-09-09] Az űrből is látható krátert és gombafelhőt okozott egy hatalmas robbanás az észak-koreai Rjanggang tartományban. Pár nap hallgatás után hivatalosan vizierőmű építéssel magyarázták.
A 123 ezer km2-es országban a világ veszélyeztetett növényfajainak 4 %-a, gerinces állatfajainak 11 %-a él.
[Részletek...] | [2004-05-21] Kora hajnalban a szovjet rakétaészlelő műholdrendszer azt jelezte, hogy amerikai interkontinentális rakétát lőttek ki a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrov (szül. 1939) ügyeletes tiszt úgy ítélte, hogy téves riasztás lehet, hiszen egy atombomba támadást az amerikaiak bizonyára számos rakéta egyszerre kilövésével indítanának. Nem értesítette nyomban a szovjet felsővezetést, amint az érvényben lévő parancs szerint kellett volna. Ekkor azonban a számítógép további négy rakéta kilövését jelezte az USÁ-ból a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrovra iszonyú felelősség nehezedett. Ha megnyomja a szirénázva villogó Start gombot, elindul az atomtöltetű rakétaraj ellencsapás. A szovjet felsővezetésnek pár perc alatt kell döntenie, s bizonyára tényként kezelik az észlelését. Mire a földi radarok megerősíthetik a rakéták feltűnését, már semmit nem lehetne tenni.
A két szuperhatalom közt pattanásig feszült volt a helyzet, mert három héttel korábban, szept. 1-én a szovjet légvédelem lelőtt egy koreai utasszállító gépet, a 269 utas (köztük sok amerikai) mind meghalt. A CNN arról tudósított, hogy ezután a KGB üzenetet küldött nyugati ügynökeinek, hogy álljanak készen egy lehetséges atomháborúra. Az amerikai vezetés „a gonosz birodalmaként” emlegette a Szovjetúniót. Reagan elnök 1983. márc. 23-i „csillagháborús beszéde” után a szovjetek arról beszéltek, hogy az USA az ellencsapás kivédésével felborítja „az elrettentés egyensúlyát” és arra készül, hogy büntetlenül indíthasson atomcsapást. Az orosz stratégia lényege volt, hogy az amerikai rakéták kilövésének észlelésekor nyomban indítani kell az ellencsapást. Ráadásul a NATO hadgyakorlatot tartott Európában taktikai atomfegyverekkel, s a szovjet vezetés szerint ez egy invázió fedőművelete is lehetett.
Stanislav Petrov úgy döntött, hogy nem vállalja egy atomháború kirobbantását. Noha a műholdrendszer riasztása tévesnek bizonyult, hosszú vizsgálati eljárást indítottak ellene parancsmegtagadásért. Végül nem büntették meg, de kérésére leszerelték, mint alkalmatlant. Nyugdíjasként élt tovább, megromlott egészséggel s pszichológusi kezelésre szorult.
Utóirat: Aznapra nem Stanislav Petrov volt beosztva ügyeletes tisztnek, csak valami váratlan esemény miatt helyettesített.
2004. máj. 21-én World Citizen Award díjat kapott az USÁ-ban.
(háború)
[Részletek...] | [2000-10-13] Béke Nobel díjat kapott a 74 éves Kim Dae Jung dél-koreai elnök.
1997-es megválasztása előtt többször volt börtönben, a katonai diktatúra alatt halálra is ítélték.
[Részletek...] | [2000-06-15] Fél évszázad tűzszünet után csúcstalálkozó a két Korea közt. Az olimpián már együtt vonulnak föl.
[Részletek...] | [1992-01-13] Japán bocsánatát kérte annak a több tízezer koreai nőnek, akik a II. világháború idején a japán katonák szexrabszolgái voltak.
(háború)
[Részletek...] | [1983-09-26] Kora hajnalban a szovjet rakétaészlelő műholdrendszer azt jelezte, hogy amerikai interkontinentális rakétát lőttek ki a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrov (szül. 1939) ügyeletes tiszt úgy ítélte, hogy téves riasztás lehet, hiszen egy atombomba támadást az amerikaiak bizonyára számos rakéta egyszerre kilövésével indítanának. Nem értesítette nyomban a szovjet felsővezetést, amint az érvényben lévő parancs szerint kellett volna. Ekkor azonban a számítógép további négy rakéta kilövését jelezte az USÁ-ból a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrovra iszonyú felelősség nehezedett. Ha megnyomja a szirénázva villogó Start gombot, elindul az atomtöltetű rakétaraj ellencsapás. A szovjet felsővezetésnek pár perc alatt kell döntenie, s bizonyára tényként kezelik az észlelését. Mire a földi radarok megerősíthetik a rakéták feltűnését, már semmit nem lehetne tenni.
A két szuperhatalom közt pattanásig feszült volt a helyzet, mert három héttel korábban, szept. 1-én a szovjet légvédelem lelőtt egy koreai utasszállító gépet, a 269 utas (köztük sok amerikai) mind meghalt. A CNN arról tudósított, hogy ezután a KGB üzenetet küldött nyugati ügynökeinek, hogy álljanak készen egy lehetséges atomháborúra. Az amerikai vezetés „a gonosz birodalmaként” emlegette a Szovjetúniót. Reagan elnök 1983. márc. 23-i „csillagháborús beszéde” után a szovjetek arról beszéltek, hogy az USA az ellencsapás kivédésével felborítja „az elrettentés egyensúlyát” és arra készül, hogy büntetlenül indíthasson atomcsapást. Az orosz stratégia lényege volt, hogy az amerikai rakéták kilövésének észlelésekor nyomban indítani kell az ellencsapást. Ráadásul a NATO hadgyakorlatot tartott Európában taktikai atomfegyverekkel, s a szovjet vezetés szerint ez egy invázió fedőművelete is lehetett.
Stanislav Petrov úgy döntött, hogy nem vállalja egy atomháború kirobbantását. Noha a műholdrendszer riasztása tévesnek bizonyult, hosszú vizsgálati eljárást indítottak ellene parancsmegtagadásért. Végül nem büntették meg, de kérésére leszerelték, mint alkalmatlant. Nyugdíjasként élt tovább, megromlott egészséggel s pszichológusi kezelésre szorult.
Utóirat: Aznapra nem Stanislav Petrov volt beosztva ügyeletes tisztnek, csak valami váratlan esemény miatt helyettesített.
2004. máj. 21-én World Citizen Award díjat kapott az USÁ-ban.
(háború)
[Részletek...] | [1983-09-01] A Szahalin-szigetek fölött egy szovjet MIG vadászgép lelőtte a dél-koreai légitársaság Boeing-747-es utasszállító gépét. A 269 utas életét vesztette. 1992-ben kiderült, hogy a lelövésre az akkori szovjet vezetés adott parancsot, kémkedés feltételezése miatt.
(Sem ezt az esetet, sem azt, amikor az amerikai haditengerészet lőtte le az iráni utasszállítót, nem nevezték terrorizmusnak, mint a skóciai Lockerbie fölötti repülőgép-robbantást, amelyben 270-en haltak meg. Vajon a Szovjetúnió és az USA is fizetett 10-10 millió dolláros kártérítést minden meghalt utas után a hozzátartozóknak, mint Libia a Lockerbie ügyben?? Vagy a hadseregek és nagyhatalmak kivételek?)
[Részletek...] | [1983-03-23] Kora hajnalban a szovjet rakétaészlelő műholdrendszer azt jelezte, hogy amerikai interkontinentális rakétát lőttek ki a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrov (szül. 1939) ügyeletes tiszt úgy ítélte, hogy téves riasztás lehet, hiszen egy atombomba támadást az amerikaiak bizonyára számos rakéta egyszerre kilövésével indítanának. Nem értesítette nyomban a szovjet felsővezetést, amint az érvényben lévő parancs szerint kellett volna. Ekkor azonban a számítógép további négy rakéta kilövését jelezte az USÁ-ból a Szovjetúnió felé. Stanislav Petrovra iszonyú felelősség nehezedett. Ha megnyomja a szirénázva villogó Start gombot, elindul az atomtöltetű rakétaraj ellencsapás. A szovjet felsővezetésnek pár perc alatt kell döntenie, s bizonyára tényként kezelik az észlelését. Mire a földi radarok megerősíthetik a rakéták feltűnését, már semmit nem lehetne tenni.
A két szuperhatalom közt pattanásig feszült volt a helyzet, mert három héttel korábban, szept. 1-én a szovjet légvédelem lelőtt egy koreai utasszállító gépet, a 269 utas (köztük sok amerikai) mind meghalt. A CNN arról tudósított, hogy ezután a KGB üzenetet küldött nyugati ügynökeinek, hogy álljanak készen egy lehetséges atomháborúra. Az amerikai vezetés „a gonosz birodalmaként” emlegette a Szovjetúniót. Reagan elnök 1983. márc. 23-i „csillagháborús beszéde” után a szovjetek arról beszéltek, hogy az USA az ellencsapás kivédésével felborítja „az elrettentés egyensúlyát” és arra készül, hogy büntetlenül indíthasson atomcsapást. Az orosz stratégia lényege volt, hogy az amerikai rakéták kilövésének észlelésekor nyomban indítani kell az ellencsapást. Ráadásul a NATO hadgyakorlatot tartott Európában taktikai atomfegyverekkel, s a szovjet vezetés szerint ez egy invázió fedőművelete is lehetett.
Stanislav Petrov úgy döntött, hogy nem vállalja egy atomháború kirobbantását. Noha a műholdrendszer riasztása tévesnek bizonyult, hosszú vizsgálati eljárást indítottak ellene parancsmegtagadásért. Végül nem büntették meg, de kérésére leszerelték, mint alkalmatlant. Nyugdíjasként élt tovább, megromlott egészséggel s pszichológusi kezelésre szorult.
Utóirat: Aznapra nem Stanislav Petrov volt beosztva ügyeletes tisztnek, csak valami váratlan esemény miatt helyettesített.
2004. máj. 21-én World Citizen Award díjat kapott az USÁ-ban.
(háború)
[Részletek...] | [1980-05-18] A dél-koreai Gwangju városban demokratikus fölkelés tört ki. Egy hét alatt leverték, 154 fölkelőt megöltek, 64 eltűnt. 1993-ban hivatalosan elismerték. www.518.org
[Részletek...] | [1973-10-16] Botrányos Béke Nobel-díjat kapott Henry Kissinger amerikai külügyminiszter (szül. 1923. máj. 27.) a vietnami háború abbahagyásáért. A másik díjazott, Le Duc Tho vietnami vezető hivatalosan visszautasította a Béke Nobel-díjat.
(Hosszadalmas, nagy konfliktusok befejezéséért - pl. Vietnam, Dél-Afrika, Közel-Kelet, Korea - a szembenálló felek megosztott Nobel-békedíjat szoktak kapni, bár egyikük vagy mindketten részesei is lehettek az erőszaknak. A díjazás ráadásul néha idő előttinek tűnik, egy látványos esemény ellenére a konfliktus mégsem oldódik meg.)
(háború, halál, Nobel-díj)
[Részletek...] | [1972-12-19] A brazíliai Horta Barbosa tankerrel történt ütközés után a dél-koreai olajszállító Sea Star 840 000 hordó nyersolajjal szennyezte az Ománi-öbölt.
[Részletek...] | [1954-06-30] A svájci foci világbajnokságon a magyar aranycsapat 4:2-re megverte a kétszeres világbajnok Uruguay-t. A FIFA 2000-ben a XX. század tíz legjobb meccse közé sorolta ezt a találkozót.
A Dél-Amerika Svájcaként is emlegetett, (például az 1953-ig tartó koreai háború hadiszállításainak is köszönhetően) virágzó gazdaságú Uruguay hanyatlását sokan ettől a vereségtől számították. Pedig a hagyományosan élőállat-, bőr- és gyapjúexportból élő országot az induló kőolaj- és műanyagkorszak szorította perifériára. A növekvő infláció és munkanélküliség 1958-tól jobboldali hatalomátvételbe, majd terrorba torkollott. Az ellene küzdő Tupamaros gerillamozgalom egyik vezetője, a csak 1984-ben helyreállt demokratikus viszonyokban már parlamenti képviselővé vált José Pepe Mújica a hatvanas évek közepén így buzdította harcosait: „Minden a svájci vereséggel kezdődött és a forradalommal ér majd véget.”
(háború)
[Részletek...] | [1953-07-27] Fegyverszüneti szerződést írtak alá a koreai háborúban szemben álló felek. (Azóta is ez van csak érvényben, nincs békeszerződés.) A háborúban 400 ezer déli, 800 ezer északi és kínai katona, 2,5 millió koreai polgári személy, valamint több tízezer amerikai katona vesztette életét.
(A katonák elvileg védik a népet - gyakorlatilag pusztítják.)
(háború)
[Részletek...] | [1953-06-19] A New York állambeli Sing Sing börtönben kivégezték a Rosenberg házaspárt. Julius és Ethel Rosenberget 1950-ben tartóztatták le az atomtitok ellopásának és a Szovjetunió számára történt kiszolgáltatásának vádjával, majd 1951-ben a bíróság kémkedésért halálra ítélte őket. Két éven át sorozatosan tűztek ki kivégzési dátumokat, majd az utolsó pillanatban mindig elhalasztották az ítélet végrehajtását, hogy e lelki kínzással beismerő vallomás csikarjanak ki az elítéltekből. Végül az óriási nemzetközi tiltakozás ellenére kivégezték őket. Később bebizonyosodott a feleség ártatlansága, és hogy a férj jelentéktelen kém volt.
(A hidegháborús szovjetellenes légkört számos törvény és a McCarthy szenátor nevével fémjelzett hajsza alakította ki. A koreai háború kitörése után, 1950. szeptember 20-án az amerikai kongresszus elfogadta a McCarran-Wood féle belbiztonsági törvényt, megkezdődött a kommunista párt és más baloldali szervezetek tagjainak kötelező jegyzékbe foglalása és munkahelyükről való elbocsátása, külföldre utazásukat megtiltották. 1952. december 24-én hatályba lépett a bevándorlásról és honosításról szóló McCarran-Walter-törvény, amely 3 millió amerikai állampolgársággal nem rendelkező és 11 millió honosított személy jogait korlátozta.
A Joseph McCarthy szenátor nevével fémjelzett Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság vádjaival és nyilvános meghallgatásaival további antidemokratikus törvényeket kényszerített ki. Még Truman „lojalitásvizsgálati” parancsát is túlszárnyalta az 1953. április 27-én, már Eisenhower elnöksége alatt meghozott 10450. számú utasítás az összes állami alkalmazottak politikai hovatartozásának vizsgálatáról.
Az összes szabad országokban a szabad emberek azt csinálják, amit szabad…)
(háború, tilt, törvény)
[Részletek...] | [1950-06-25] Kirobbant a koreai háború. Máig sincs békeszerződés, csak az 1953-ban megkötött fegyverszüneti megállapodás van érvényben.
(háború)
[Részletek...] | [1923-05-27] Botrányos Béke Nobel-díjat kapott Henry Kissinger amerikai külügyminiszter (szül. 1923. máj. 27.) a vietnami háború abbahagyásáért. A másik díjazott, Le Duc Tho vietnami vezető hivatalosan visszautasította a Béke Nobel-díjat.
(Hosszadalmas, nagy konfliktusok befejezéséért - pl. Vietnam, Dél-Afrika, Közel-Kelet, Korea - a szembenálló felek megosztott Nobel-békedíjat szoktak kapni, bár egyikük vagy mindketten részesei is lehettek az erőszaknak. A díjazás ráadásul néha idő előttinek tűnik, egy látványos esemény ellenére a konfliktus mégsem oldódik meg.)
(háború, Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
|
