|
Találatok száma: 252 |
[2003-02-15]  Európa összes fővárosában tüntetést tartottak a civil szervezetek az Irakkal szemben tervezett háború ellen. A megmozduláshoz Budapesten a Magyar Szociális Fórum és a Civilek a Békéért tömörülés szervezetei is csatlakoztak.
- - - - - - - - - -
(háború, tüntetés)
[Részletek...] |
[2002-11-09] [idezet] Felszentelték Budapest első buddhista templomát a Buddhista Misszió megalakulásának fél évszázados évfordulóján, "Kelet és Nyugat szellemiségének találkozása Közép-Európában" című nemzetközi kongresszus keretében.
[Részletek...] |
[2001-11-23] A számítástechnikai bűnözés elleni nemzetközi egyezményt Budapesten írta alá 26 európai és 4 tengerentúli ország (Kanada, Japán, a Dél-afrikai Köztársaság és az USA).
(egyezmény)
[Részletek...] |
[2001-04-03] Pierre Székely magyar származású francia szobrász születése Budapesten (+2001. ápr. 3.). A modern szobrászművészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Monumentális alkotásai francia városok tereit, parkjait, lakónegyedeit díszítik, de művei megtalálhatók a világ csaknem minden táján. Alkotásai között szerepelnek még kisplasztikák és érmek is. A magyar közönség 1972-ben láthatta monumentális alkotásainak makettjeiből, kerámia szobraiból és grafikáiból rendezett kiállítását, valamint 1982-ben néhány művét a Műcsarnokban rendezett "Tisztelet a Szülőföldnek" című kiállításon. 1991-ben öt alkotásával berendezett kőkertet nyitottak Pécsett.
(halál)
[Részletek...] |
[2001-03-30] Henrik dán királyfi Maastrichtban átadta a budapesti Állatkertnek az Europa Nostra díjat.
[Részletek...] |
[2000-08-09] John C. Harsanyi (Harsányi János) magyar származású amerikai közgazdász halála (szül. 1920. máj. 29. Budapest). 1994-ben John Nash-sel (ld. Egy csodálatos elme) és Reinhard Seltennel megosztva közgazdasági Nobel-díjat kapott "a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis területén végzett úttörő munkásságáért".
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1999-12-15] Leégett az 1982-ben megnyitott Budapest Sportcsarnok.
[Részletek...] |
[1997-04-05] Allen Ginsberg amerikai költő halála (szül. 1926. jún. 3.). A beatnemzedék egyik legfontosabb poétája, "atyja és pápája". Egyik legfontosabb műve, az Üvöltés 1957-ben látott napvilágot, s ma már klasszikusnak tekintik, bár megjelenésekor inkább értetlenség és felhördülés fogadta. Ginsberg lázadt minden hatalom, a fogyasztói társadalom minden vívmánya ellen. Élő, személyes találkozásai a közönséggel, az együttes éneklések és szavalatok gyakran végződtek botránnyal, rendőrségi elvezetéssel. Végül aztán elfogadták: 1972-ben megjelent Fall of America című kötete megkapta a rangos National Book Awardot. Több kötete látott napvilágot magyarul. Hobó (Földes László) társaságában fellépett Budapesten is.
(halál, megjelent)
[Részletek...] |
[1996-07-22] Peter Ludwig német műgyűjtő halála (szül. 1925. júl. 09.). Aacheni csokoládégyára biztosította anyagi hátterét. Gyűjteménye 25 ezer képből állt, Kölntől Bécsen és Budapesten át Szentpétervárig számos Ludwig-múzeum nyílt, amelyekben kizárólag az ő általa vásárolt és ajándékba adott művek láthatók.
(halál)
[Részletek...] |
[1996-03-25] Budapesten megalakult a Kisebbségvédelmi Egyesület, amely Pomogáts Béla elnökletével elsősorban a határon túli magyarság érdekvédelmére szövetkezett.
[Részletek...] |
[1995-10-20] A budapesti Nádor utcában Soros György amerikai magyar üzletember felavatta a Közép-Európai Egyetem (CEU) végleges otthonát.
(felavat)
[Részletek...] |
[1995-09-01] A Civil Rádió, mint közösségi adó megkezdte folyamatos sugárzását Budapesten. Kezdetben még osztoztak a fekvencián: a Fiksz és a Tilos Rádió is a 98MHz-en sugározta műsorait. A Civil Rádió 2000. szeptember 1-től ad 24 órában, azóta működik rendszeres hírszerkesztőség is.
[Részletek...] |
[1994-12-02] A Nyíregyházáról Budapestre tartó gyorsvonat - rossz váltóállítás miatt - Szajol állomáson kisiklott. Több kocsi szétrombolta az állomás épületeit, 31 utas meghalt, több mint ötvenen megsebesültek.
[Részletek...] |
[1994-05-15] A budapesti Állatkertben eloször rendezték meg az állat- és növényszeretet napját. A gyermekek e napon ingyen léphetnek be a kertbe.
- + -
Az állat- és növényszeretet napja Magyarországon.
[Részletek...] |
[1994-02-23] Csilla Freifrau von Boeselager (Fényes Csilla) magyar származású német bárónő születése (+1994. febr. 23.). A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója. Az 1988-ban Németországban megalakult Ungarischer Malteser Caritasdienst 1989. februárban Budapesten egyesületté alakult. Körülbelül 70-80 millió márka értékű segélyt juttatott el a kelet-európai kórházakba és szociális otthonokba.
(halál)
[Részletek...] |
[1994-02-04] Budapesten összeomlott az Ó utca 24. szám alatti ház: leszakadt az épület balszárnya és a lakások mintegy fele megsemmisült, egy lakó meghalt.
[Részletek...] |
[1994-01-15] Cziffra György zongoraművész halála (szül. 1921. nov. 5.). Virtuóz játékával már ötéves korában feltűnt. 1933-tól hangversenyezett. 1945 után tanulmányait nem folytathatta, bárokban, kocsmákban zongorázott. 1950-ben disszidálási kísérlete miatt elfogták, kezeit szétverték, ezután csak csuklószorítóval tudott játszani. 1953-ig börtönben volt, utána engedélyezték fellépéseit, belföldön, külföldön egyaránt nagy sikerei voltak. 1956 október elején Budapesten Liszt Ferenc Rákóczi-indulóját közel 10-szer játszotta ráadásként, míg végül a rendőrség ürítette ki a hangversenytermet. 1956-ban elhagyta az országot, Franciaországban telepedett le, ünnepelt zongoraművész lett. Főleg a virtuóz-jellegű romantikus zongorairodalom - Chopin, Grieg, Liszt, Schumann - mestere volt. 1968-ban megalapította a Chaise-Dieu városában azóta is rendszeresen megrendezett zenei fesztivált. Az általa létrehozott, Senlis-ben működő Cziffra Alapítvány elsősorban tehetséges ifjú zongoristákat pártol. A francia Becsületrend mellé megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Tiszti keresztjét is.
(halál, megalapít)
[Részletek...] |
[1994-01-15] Cziffra György zongoraművész születése (+1994. jan. 15.). Franciaországban élt, megkapta a francia Becsületrendet. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Dohnányi tanítványa volt. Híresek Liszt-stílusú átiratai és parafrázisai. 1969-ben zongoraversenyt alapított ifjú pianistáknak, majd Senlis-ban létrehozta a Cziffra Alapítványt, amely elsősorban tehetséges ifjú művészeket pártol.
(halál)
[Részletek...] |
[1993-11-13] Budapesten megalakult a Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája. Egy évtized alatt siker :-)
- + -
1925-ben és 1930-ban a hadkötelezettség elleni kiáltványokat az egész világról sok híres ember, pl. Martin Buber, Albert Einstein, Sigmund Freud, Gandhi, Kéthly Anna, Selma Lagerlöf, Thomas Mann, Romain Rolland, Bertrand Russel, Rabindranath Tagore, H. G. Wells, Stefan Zweig írta alá.
- + -
A francia forradalomban feltörő népi tömegerő Napóleon kezében lerohanta Európát, ezért vezették be mindenhol a sorozást. Mára a haditechnikának nincs szüksége néphadseregre, a tömegeket és infrastruktúrát pusztító csúcstechnikához csak kisebb létszámú, de profin kiképzett és jól fizetett zsoldos kell.
A hadkötelezettséget végigkísérő lelkiismereti tiltakozás, katonaságmegtagadás továbbra is felbukkan a profi zsoldosok közt is, amikor látják, hogy támadásaiknak kilencven százalékban ártatlan civilek esnek áldozatul (a II. világháborúban ez még csak ötven százalék, az I. világháborúban csak húsz százalék volt).
A tiltakozás nem elég: a békemozgalomnak az erőszak gyökereit is kutatnia és orvosolnia kell.
(háború, tilt)
[Részletek...] |
[1993-05-22] Hadkötelezettség elleni konferencia volt Budapesten. Az előadók közt volt Jancsó Miklós, Konrád György, Darvas Iván, Bródy János, Berényi Dénes (az Akadémia volt alelnöke), Merza József.
(Lám, egy bő évtized alatt megvalósult…)
(konferencia)
[Részletek...] |
[1993-02-07] Az Erőszakellenes Fórum nyílt levele Jugoszlávia budapesti nagykövetéhez az erőszakkal besorozottak érdekében (vö. jún. 26.).
[Részletek...] |
[1993-01-30] kumenikus Kézfogás konferencia volt Budapesten a Bokor szervezésében. Előadók többek közt: Lengyel László, Nyíri Tamás, Konrád György, Kamarás István, Solt Ottília, Németh Géza, Galambos Gyula, Merza József.
(konferencia)
[Részletek...] |
[1992-11-10] Budapestre látogatott Borisz Jelcin, az Orosz Föderáció elnöke, beszédet mondott a Parlamentben és megkövette a magyar nemzetet az 1956. évi szovjet beavatkozásért.
[Részletek...] |
[1992-10-29] [sms] Tüntetés az állatkísérletek ellen Budapesten.
(tüntetés)
[Részletek...] |
[1992-10-29] Tüntetés az állatkísérletek ellen Budapesten.
(tüntetés)
[Részletek...] |
[1992-09-30] Budapesten bejelentették, hogy a magyar kormány haladéktalanul a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul a bősi vízerőmű jogi problémáinak megoldása érdekében. Ítélet 5 évvel később született, 1997. szeptember 25-én.
[Részletek...] |
[1992-02-29] Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író születése (+1992. febr. 29.). Karinthy Frigyes fia. Fő művei: Szellemidézés, Don Juan éjszakája, Epepe, Budapesti tavasz. Színművei: Bösendorfer, Dunakanyar, Gőz. Szép háborúellenes színdarab a Gellérthegyi álmok.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1992-02-29] Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író halála (szül. 1921. jún. 2.). Karinthy Frigyes fia. Szellemidézés, Don Juan éjszakája, Epepe, Budapesti tavasz. Színműveit, egyfelvonásosait sikerrel játszották a színházak itthon és külföldön is: Bösendorfer, Dunakanyar, Gellérthegyi álmok, Gőz.
(halál)
[Részletek...] |
[1991-12-05] A Fővárosi Önkormányzat közgyűlése döntött a pártállami rendszer politikai tartalmú budapesti köztéri alkotásainak eltávolításáról. Egy szoborparkban helyezték el őket a XXII. kerületben.
[Részletek...] |
[1991-09-29] [sms] kumenikus istentisztelet Budapesten a hadseregben békeidőben meghalt fiatalokért.
[Részletek...] |
[1991-09-29] kumenikus istentisztelet Budapesten a hadseregben békeidőben meghalt fiatalokért.
[Részletek...] |
[1991-07-16] Az ICOM (Nemzetközi katonaság-megtagadó találkozó) Budapesten. A fő témák: hadsereg nélküli Európa, nők és megtagadás, béketeremtés módszertan, Észak-Dél igazságtalanság, Öbölháború, nacionalizmus, sorozás.
(háború)
[Részletek...] |
[1991-07-01] A Varsói Szerződés feloszlatása Prágában.
Az európai szocialista országok ún. védelmi katonai-politikai szervezete, a Varsói Szerződés 1955. május 14-én jött létre. A szervezetből Albánia 1968-ban kilépett. 1990-ben, a két német állam egyesülésével az NDK tagsága megszűnt. 1991. február 25-én a szervezet budapesti ülésén aláírták a VSZ katonai szervezetének 1991. április 1-i megszűnéséről szóló dokumentumot.
- + -
„Ha kell, füvet eszünk, de megőrizzük függetlenségünket!” – mondta Enver Hodzsa elvtárs, Albánia diktátora az oroszokkal való szakítás után, és háromnegyedmillió géppuskafészek-betonbunkert építtetett, amelyek ma is rondítják az egész ország tájait.
[Részletek...] |
[1991-02-25] A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének budapesti soron kívüli ülésén aláírták a VSZ katonai szervezetének felszámolását kimondó dokumentumot.
[Részletek...] |
[1990-09-23] Ladányi László jezsuita lelkész születése (+1990. szept. 23., Hongkong). 1936-ban Budapesten lépett a jezsuita rendbe, 1939-ben telepedett le Kínában, 1943-47 között Sanghajban teológiát tanult és ott szentelték pappá. Az 1949-es kínai forradalom győzelme után távozni kényszerült az országból és attól kezdve Hongkongban élt. 1953-ban kezdte meg és 1982-ig folytatta a China News Analysis című kiadvány szerkesztését, amelyben Kína gazdasági, politikai folyamatait elemezte annak nyomán, hogy a kínai életet Hongkongból rádión követte nyomon. Három évtizedes dokumentációs munkáját összegezte, az 1988-ban angol nyelven kiadott A Kínai Kommunista Párt és a marxizmus 1921-1985 című kötete.
(halál)
[Részletek...] |
[1990-02-24] Félezer fős Katolikus Megújulási Fórum volt Budapesten, a Bokor szervezésében.
[Részletek...] |
[1990-02-09] Karády (Kanczler) Katalin születése (+1990. febr. 9.). Szegény budapesti család hetedik gyermeke, apja gyakran verte őket. Öt évig Svájcban járt iskolába. 17 évesen házasságba menekült, 19 évesen elvált. 1939-től filmezett, a közönség tódult a mozikba, a zeneszerzők versenyeztek mély hangjáért, a nők utánozták, igazi amerikai típusú sztár lett. Merőben új, modern nőt testesített meg. Játékát a vonzó erotika miatt sokan ítélték botrányosnak: a klérus és számos szervezet tiltakozott.
A politikában a szélsőjobboldal gyűlölte, a baloldalnak túl polgári és sztáros volt. 1944-ben, a német megszállás idején a Gestapo letartóztatta, három hónapig tartották fogva, valószínűleg Újszászy Istvánról, a hírszerzés főnökéről és ifj. Horthy Miklósról faggatták. A háború után a hivatalos művészeti irányítás nem támogatta, 1951. február 9-én elhagyta az országot, Brazíliában, majd Amerikában élt visszavonultan. Sose látogatott haza.
(háború, halál, tilt)
[Részletek...] |
[1989-09-02] A budapesti telefonszámok hétjegyűre változtak.
(Kommunikációs kor: egyre kevesebb anyag és energia segítségével egyre több szellem, lélek és szeretetkapcsolat?)
[Részletek...] |
[1989-07-16] Herbert von Karajan osztrák karmester születése (+1989. júl. 16.). 1929-ben első karmesternek szerződtette az ulmi városi színház. 30 éves korában Berlinben Wagner Trisztán és Izoldájával ért el igazi világsikert. A nácik hatalomra jutása után belépett a nemzetiszocialista pártba. Hamarosan főzeneigazgatóvá nevezték ki Aachenben. Dirigált a Salzburgi Ünnepi Játékokon, miután nagy példaképe, Arturo Toscanini az Anschluss miatt lemondta ottani fellépéseit. A Harmadik Birodalomban állami karmesterré nevezték ki. Karmesteri pályafutása a II. világháború után teljesedett ki, miután megbocsátották neki együttműködését a nácikkal. 1948-ban vezényelte első ízben a Bécsi Filharmonikusokat, és ebben az évben kezdett operát rendezni a milánói Scalában. 1955-től 1989-ig a Berlini Filharmonikusok élén állt, 1956 és 1964 között a bécsi Staatsoper vezetője, majd a Salzburgi Ünnepi Játékok teljhatalmú irányítója. Operakarmesterként és koncert-dirigensként egyaránt a XX. század legkiválóbbjai közé tartozott. Többször vendégszerepelt Budapesten is.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1989-03-15] Százezernyi ember tüntetett a demokráciáért Budapesten.
[Részletek...] |
[1988-11-13] Doráti Antal karmester halála (szül. 1906. ápr. 9.). A budapesti Zeneakadémián Bartók, Kodály és Weiner Leó tanítványa volt. Az Operaházban 1924-ben vezényelt először. 1928-ban a Drezdai Opera segédkarmestere, majd a Münsteri Opera főzeneigazgatója lett. 1933 és 1941 között a Monte Carló-i Orosz Balettel turnézott. 1941-45 közt az újonnan alakult American Ballet Theater zeneigazgatója, majd a dallasi, a minneapolisi zenekarok vezetője. 1962-66 között a BBC Simphony Orchestra dirigense, ezután a stockholmi filharmonikusok, a Royal Philharmonic Orchestra, Amerikában a washingtoni, majd a detroiti szimfonikus zenekarok élén működött. Zeneszerzőként is jelentős, főleg gordonkaversenyeket komponált.
(halál)
[Részletek...] |
[1988-08-22] [idezet] lősztrájkot tartottak a budapesti román nagykövetség előtt a falurombolás elleni tiltakozásul.
(A Ceausescu-diktatúra a falurombolási terv szerint 8000 román, magyar, német és szerb falut akart a földdel egyenlővé tenni, lakóikat pedig "agrár-ipari központokba" telepíteni.)
(Az urbanizáció folyamata diktatúra, terv és nemzetiségi elnyomás nélkül is szerte a világon hasonló 'eredményekkel' járt és jár.)
(sztrájk, tilt)
[Részletek...] |
[1988-06-27] [sms] Több mint 30 ezren tüntettek a budapesti Hősök terén Ceausescu falurombolási terve ellen.
[Részletek...] |
[1988-06-27] [idezet] Több mint 30 ezren tüntettek a budapesti Hősök terén Ceausescu román diktátor falurombolási terve ellen. Falvak százait akarta templomaikkal, temetőikkel együtt eltüntetni, hogy azután lakóikat városi lakótelepek panelházaiba zsúfolja össze.
A bukaresti sajtó és a román vezetés "irredenta megmozdulásként" és a "román belügyekbe való beavatkozásként" bélyegezte meg a demonstrációt. Bukarestben hamarosan közölték: "Románia azonnali hatállyal megszüntetettnek tekinti a kolozsvári magyar főkonzulátus működését".
(Az urbanizáció szerte az iparosodó világban hasonló hatással volt, diktatúra nélkül is.
A román diktátor harmincmilliós Romániáról álmodott, tiltott minden fogamzásgátlást és családtervezést. Eredményként elszaporodtak a zsúfolt államigondozott nyomortanyák. Népesedési verseny, fegyverkezési verseny, gazdasági-természetkizsigerelési verseny, a harmonikus, nem-versenyző falusi-törzsi-bennszülött kultúrák lerombolása...)
(tilt)
[Részletek...] |
[1988-03-15] Budapesten 10-20 ezer fősre becsült tömeg tüntetett a demokráciáért és a szabadságjogokért. 1956 óta ez volt a legnagyobb, nem a hatalom által szervezett demonstráció. A rendőrség nyolc ellenzéki politikust vett rövid időre őrizetbe.
[Részletek...] |
[1987-12-02] Paul Arma magyar származású francia zeneszerző, zene-etnológus, népdalgyűjtő halála (szül. 1905. okt. 22. Budapest). A Zeneakadémián Bartók Béla növendéke volt. 1936-tól Párizsban élt. A német megszállás alatt mintegy 1600, az ellenállás idején keletkezett francia népdalt gyűjtött össze. Több mint 300 művet komponált.
(halál)
[Részletek...] |
[1987-12-02] Budapesten született Paul Arma francia zeneszerző (+1987. dec. 2.). Bartók Béla tanítványa.
A német megszállás alatt mintegy 1600, az ellenállás idején keletkezett francia népdalt gyűjtött össze.
[Részletek...] |
[1987-11-20] Sulyok Mária Kossuth-díjas színész születése (+1987. nov. 20.). 1931-től Budapesten számos színházban játszott, 1961-77 között a Víg-, majd 1984-ig a Madách Színház művésznője volt.
(halál)
[Részletek...] |
[1984-06-12] Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas karmester születése (+1984. jún. 12.). 1942-ben a milánói Scalában (három évvel Budapest előtt) ő vezényelte Bartók Csodálatos mandarinját. 1945-től a Rádiózenekar vezetője volt. 1953-tól haláláig az Operaház és az Állami Hangversenyzenekar főzeneigazgatójaként a magyar zene egyik nemzetközi "nagykövete".
(halál)
[Részletek...] |
[1983-08-18] A budapesti Városligetben bemutatták a Szörényi Levente - Bródy János István, a király című rockoperáját, amelynek szövegkönyve Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján készült.
(A suttogások szerint Kádár azért engedélyezte, mert saját ‘56-os szereplésére fölmentést adó párhuzamokat lehet találni benne, hiszen István is reálpolitikusként, idegen nagyhatalom zsoldosaival veri le a megmaradás érdekében saját véreit.)
[Részletek...] |
[1982-02-12] tadták a Budapest Sportcsarnokot (12 ezer négyzetméter, 12 500 néző). 1999. december 15-én leégett.
[Részletek...] |
[1981-03-20] Először rendezték meg a Budapesti Tavaszi Fesztivált.
[Részletek...] |
[1980-02-10] Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas székely botanikus, akadémikus születése (+1980. febr. 10.). A magyar geobotanikai iskola megteremtője. Vegetációtörténettel, rendszertannal és természetvédelemmel foglalkozott. Kolozsvár geobotanikai monográfiája, a Balaton vízi növénytársulásainak feltárása, a hazai mikroklíma-vizsgálatok megindítása. 26 évesen tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a debreceni egyetemre. 1953-tól a budapesti Eötvös Lóránd Egyetem Növényrendszertani Intézete és a Botanikus Kert igazgatója. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 3500 oldalas.
(halál)
[Részletek...] |
[1979-02-09] Gábor Dénes, a holográfia fölfedezője (fizikai Nobel-díj 1971) születése Budapesten (+1979. febr. 9.). A Római Klub alapító tagja. A technológia és a társadalmi innováció közti táguló szakadékról írt "Az érett társadalom" (The Mature Society, 1972) c. könyvében.
- + -
"A ma technikájának legfontosabb és legégetőbb problémája immár nem a primer szükségletek és ősi vágyak kielégítése, hanem a tegnap technikája által okozott károk és rombolások javítása." (17. old.)
"A népességnövekedés megállítása: ez minden erőfeszítésünk alfája és ómegája... Még az USÁ-ban is évente 2 millióval több a születések, mint a halálozások száma... Nagy-Britanniában évi negyedmillió a növekedés, de még ez is bonyolult problémákat okoz egy máris erősen túlnépesedett országban. ... A fejletlen országokban is a fogamzásgátlás technikai eszközeinek propagálása a legsürgetőbb feladat..."
(Gábor Dénes: Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk, 104. old.
Az 1970-es könyv magyarul csak 2000-ben jelent meg.)
(halál, Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1978-11-09] Mécs László költő, premontrei szerzetespap halála (szül. 1895. jan. 17.). Munkatársa volt a bécsi Tűznek, 1938-tól a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség Nemzeti Kultúra lapjának. 1941-42-ben ő volt a Vigilia főszerkesztője. Tagja volt a Petőfi, a Kisfaludy és a Janus Pannonius Társaságnak és a Szent István Akadémiának. 1945-től visszavonulva, rendházakban élt. 1953-ban koholt vádakkal letartóztatták, tíz évi börtönre ítélték, 1956-ban kegyelmet kapott. Budapesten lelkipásztorkodott, majd 1961-től Pannonhalmán élt. A katolikus lírában merésznek hatott szociális kritikája, a nyomor nyersebb ábrázolása, a Nyugat formai vívmányainak, főleg Ady szimbolizmusának felhasználása.
(halál)
[Részletek...] |
[1977-09-16] Aláírták a Bős-Nagymaros vízlépcső felépítéséről és közös üzemeltetéséről a magyar-csehszlovák szerződést Budapesten. A megvalósítás szinte azonnal elkezdődött, de vontatottan haladt. A rendszerváltás után Magyarország felmondta a szerződést, Szlovákia erre egyoldalúan elterelte a Dunát.
A jogi vitában a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. szeptember 25-én hozott ítéletet, mely szerint a szlovák elterelés jogtalan és Magyarországnak nem kell megépítenie a nagymarosi duzzasztót, de a két félnek tovább kell tárgyalnia és kölcsönösen kártérítést kötelesek adni egymásnak.
[Részletek...] |
[1977-08-25] Kós Károly építész, író, grafikus, könyvkiadó halála (szül. 1883. dec. 16.). Ő tervezte a budapesti Állatkert pavilonjait és a Városmajor utcai iskolát, a zebegényi templomot, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. Regényei és elbeszélései Erdély múltját dolgozták fel. Jelentős szerepet játszott Erdély politikai és művészeti életében, otthona az erdélyi magyar szellemi élet egyik központja volt. Erdély c. kultúrtörténeti művét saját maga illusztrálta. A szecessziós népi-nemzeti irányzat egyik vezetője volt, pátriája, a Székelyföld, Kalotaszeg népművészetét épületeinek díszítésekor és grafikai munkáiban felhasználta.
(halál)
[Részletek...] |
[1974-10-24] David Ojsztrah orosz hegedűművész és karmester születése (+1974. okt. 24.). Ő mutatta be Mjaszkovszkij, Hacsaturján és Sosztakovics hegedűversenyét, Prokofjev hegedűszonátát írt számára. Hegedűjátékával az egész világot meghódította. Többször vendégszerepelt Budapesten, a Zeneművészeti Főiskola tiszteletbeli tanára volt.
(halál)
[Részletek...] |
[1973-12-20] Kardos Tibor Kossuth-díjas irodalomtörténész, műfordító, akadémikus születése (+1973. dec. 20.). 1937-től magántanár a budapesti egyetemen, 1946-50 között a római egyetemen a magyar irodalom tanára és a Magyar Intézet igazgatója volt. 1950-től haláláig az ELTE olasz tanszékét vezette. Lefordította Morus Utópia című munkáját, valamint Erasmus híres alkotását A balgaság dicséretét.
(halál)
[Részletek...] |
[1972-07-22] Diószegi Vilmos néprajzkutató, orientalista halála (szül. 1923. máj. 2.). A magyarság honfoglalás előtti pogány hitvilágát, a magyar néphit történeti rétegeit kutatta. Ázsiában, Szibériában és Mongóliában tanulmányozta a samanizmust, saját gyűjtéseiből és az európai és ázsiai múzeumok, könyvtárak anyagaiból Budapesten létrehozta a világhírű Sámánhit-Archívumot. Foglalkozott a magyarországi nemzetiségiek néphitével is.
(halál)
[Részletek...] |
[1972-01-03] Frans Masereel belga grafikus, festő halála (szül. 1889. júl. 30.). Fametszetsorozatai közül A város, Napjaim könyve a legjelentősebbek, ezekben a modern nagyvárosi élet ellentmondásait, az ember magányosságát ábrázolta. A világirodalom számos klasszikus művét illusztrálta. Tájképeket, matróz- és kikötői jeleneteket festett. 1950-ben elnyerte a Velencei Biennálé nagydíját. Grafikáiból 1964-ben a budapesti Szépművészeti Múzeumban kiállítást rendeztek.
(halál)
[Részletek...] |
[1971-09-28] Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek (aki 1956. november 4-től a budapesti amerikai nagykövetségen élt) elhagyni kényszerült Magyarországot (a Magyar Népköztársaság és a Szentszék közötti, 1971. szeptember 9-én aláírt megállapodás alapján). 1973-ban le is mondatták.
[Részletek...] |
[1971-03-29] Kiss Manyi Kossuth-díjas színésznő születése (+1971. márc. 29.). 1926-tól Kolozsvárott, 1934-től Budapesten operettekben szerepelt. 1954-től a Madách Színházban drámai és vígjátéki szerepeket alakított. Több mint száz filmben szerepelt.
(halál)
[Részletek...] |
[1967-08-07] prily Lajos költő, műfordító születése (+1967. aug. 7.). Korai verseiben az erdélyi táj szépségeit mutatta be, budapesti évei alatt elégikus költeményeiben szülőföldjére emlékezett vissza. 1944-ben visszavonult az irodalmi életből, a háborús megpróbáltatásokat fájdalmas költeményekben fejezte ki. 1945 után az "Ábel füstje" és a "Jelentés a völgyből" című versesköteteiben elsősorban a természetről és a benne élő ember tapasztalatairól írt.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1966-07-03] Komáromy Pál operaénekes születése (+1966. júl. 3.). 1945 után a budapesti Operaház igazgatója. Neki köszönhető az Operaház háború utáni korai megnyitása. Még dörögtek Magyarországon a fegyverek, amikor a budapesti Operaház közönsége március 15-én Kodály Psalmus Hungaricusában és Erkel Bánk bánjának zenéjében gyönyörködhetett. 1959-től az Operaház örökös tagja volt.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1966-06-18] [idezet] Megkezdte működését az első budapesti "házgyár". A paneltechnológia elterjesztésétől a lakáshiány megoldását várták.
(Nem lakáshiány volt, hanem urbanizáció: a mezőgazdaság gépesítése és kemizálása szerte az iparosodott világban 2-3 évtized alatt a lakosság harmadáról a huszadára csökkentette a mezőgazdaságban szükséges munkaerőt. A fölöslegessé vált falusi népességből ipari munkásság lett. Ezért volt lakáshiány a városokban, miközben a falvakban üresen pusztultak a házak.)
[Részletek...] |
[1966-06-18] [idezet, sms] Muködni kezdett az első budapesti "házgyár". A városokban lakáshiány, a falvak kiürültek, pusztultak.
[Részletek...] |
[1966-05-26] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus születése (+1966. máj. 26.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt, írásait folyamatosan hazaküldte. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Hazatérése után Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, előadókörutakat szervezett. 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta. Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Színpadi művei közül kiemelkedik az Énekes madár.
(halál, megjelent)
[Részletek...] |
[1966-05-26] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus halála (szül. 1897. szept. 20.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből, később újra megjelenhettek cikkei, elbeszélései. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta.
Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Ismert színpadi műve az Énekes madár.
- + -
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." (Ábel)
(halál, megjelent)
[Részletek...] |
[1964-08-09] Bárczi Gusztáv Kossuth-díjas orvos, gyógypedagógus születése (+1964. aug. 9.). Török Bélával közösen létrehozta Budapesten a Nagyothallók Iskoláját, részt vett a fővárosi iskolaorvosi intézmény megszervezésében is. Az ő nevét viseli a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, amely 2000-től az ELTE karaként működik.
(halál)
[Részletek...] |
[1962-08-28] Rácz Béla cigányprímás születése Kassán (+1962. aug. 28.). Sok nagysikerű magyarnóta szerzője. 1908-ban a londoni világkiállításon csodagyerekként ünnepelték a kilencéves fiút. Bátyja zenekarával bejárta egész Európát; három évig Oroszországban muzsikáltak, a cári udvarban is felléptek. A békebeli Budapest legelegánsabb éttermeiben szórakoztatta zenekarával a vendégeket, uralkodók is hallgatták muzsikáját. Egy alkalommal Toscanini is elismerését fejezte ki neki.
(halál)
[Részletek...] |
[1959-03-25] Budapesten az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetében üzembe helyezték a 2 MW teljesítményű (kísérleti) atomreaktort.
[Részletek...] |
[1958-06-16] Kivégezték Nagy Imrét, az 1956. évi forradalom és szabadságharc törvényes miniszterelnökét, Maléter Pált, a forradalom honvédelmi miniszterét és Gimes Miklós újságírót a Budapesti Országos Börtönben.
A törvénysértő per két további vádlottja közül Losonczy Géza a börtönben tisztázatlan körülmények között meghalt, míg Szilágyi József ügyét elkülönítve tárgyalták, majd 1958. április 24-én kivégezték.
1989. június 16-án méltó körülmények között újratemették őket, majd a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa 1989. július 6-án felmentette őket a hamis vádak alól.
(törvény)
[Részletek...] |
[1956-12-03] Százötven diákot zártak ki a Lomonoszov Egyetemről, mert bírálni merészelték a magyarországi események hivatalos szovjet verzióját, ill. részt vettek az 1956. november 30.-i és december 1.-i diáktüntetésben. Formailag a diákok kizárását huliganizmusukkal indokolták.
Leningrádban is volt egy hasonló diákmegmozdulás, egy külön lapban, a Rózsaszín Bimbóban is kifejtették véleményüket. A diákok a Szovjetúnió több főiskoláján, így Kijev, Harkov, Szverdlovszk, Novoszibirszk valamint a közép-ázsiai köztársaságok egyetemein is mozgolódtak.
A Szovjetunióban lesújtottak a katonákra, akik Magyarországon a forradalom idején a magyar felkeléssel rokonszenveztek, vagy nem voltak hajlandók lőni, és a civilekre, diákokra, akik a magyar forradalmárok iránti együttérzésüket nem rejtették véka alá. A mordvin Autonóm Köztársaság területén Moszkvától mintegy 300 kilométerre keletre, a Dubrovlak helység melletti 3857-es számú lágert “magyar tábor”-nak nevezték, mivel kb. tizenötezer foglya mind a magyar eseményekkel kapcsolatosan került a büntetőtelepre, a KGB vallatója mindannyiunknak feltette a kérdést: Budapesten a barikád melyik oldalán állt volna?
Zsenja Milin kezdetleges elemi oktatásban részesült egy istenhátamögötti tanyán, aztán a hadseregben kitanították tankágyú-kezelőnek. Ezredét 1956 novemberében Budapestre irányították. A tankparancsnok egy célpontra mutat és tüzet vezényel. “Hadnagy elvtárs, itt valami tévedés van, ezek az emberek egy üzlet előtt állnak sort.” A tiszt megismétli a parancsot, mire Zsenja Milin a tisztre tesz nem éppen tiszteletteljes megjegyzést. A parancsmegtagadásért tíz évi szigorított büntetőtáborra ítélték. A táborban Zsenja Milin tettét soha sem bánta meg, újságot nem olvasott, csak a szülőfalujáról mesélt.
A parancsmegtagadó Alexander Katust, akit Kárpátaljáról soroztak be a Vörös Hadseregbe, társai végezték ki a hajdúszoboszlói MÁV-állomáson és a Szováti út mellé temették. Húsz év múlva kihantolták és az adminisztráció kuszasága következtében a köztemetőben a hősök parcellájában újratemették.
A Magyar Honvéd 1956. november 2-i számában a Honvédelmi Minisztérium közlésére hivatkozva írja, hogy egy szovjet zászlóalj Gyöngyös határában átadta fegyvereit a polgári lakosságnak, és a szovjet katonák bejelentették, hogy nem hajlandók a magyar nép ellen harcolni.
A Kommunizmus Fekete Könyvében a kínai Gulággal, a laokajjal kapcsolatban megemlítik a 612. oldalon, hogy egy Harry Wo nevű ember tizenkilenc évet töltött börtön-üzemben, mert bírálta a magyarországi szovjet beavatkozást.
(tüntetés)
[Részletek...] |
[1956-11-06] Jean-Pierre Pedrazzini 29 éves svájci riporter halála. Az 56-os forradalom tudósítójaként okt. 30-án 14 lövést kapott Budapesten a Parlament előtt. Bátyja vöröskeresztes repülőgéppel érte jött, párizsi kórházban halt meg.
(halál)
[Részletek...] |
[1956-10-31] Kiszabadították felsőpetényi fogságából Mindszenty József hercegprímást, esztergomi érseket. A katolikus vezetőt 1948 decemberében - törvénysértő perben - életfogytiglani fegyházra ítélték, mert nem volt hajlandó együttműködni a kommunista hatalommal. 1956-ban a forradalom oldalára állt katonák a bíborost a házi őrizetből hozták fel Budapestre.
(törvény)
[Részletek...] |
[1956-10-26] S. G. Akopjan szovjet őrnagy, aki 1945-ben résztvett a fasizmus szétzúzásában, és akit Hódmezővásárhelyről vezényelték egységével Budapestre, elhagyta a belvárosban őrjáratot teljesítő páncélos szakaszát és átállt a magyarokhoz. A forradalom második hetében egész propaganda-törzs alakult ki körülötte, amely hangosbeszélőn, röplapokon és egyéni beszélgetéseken tájékoztatta a Budapestre vezényelt és az események valódi állását nem ismerő egyszerű szovjet katonákat a magyar forradalom lényegéről. S. G. Akopjan őrnagy három katonájával november 8-án, többórás tűzharc után Óbudán szovjet golyóktól esett el.
[Részletek...] |
[1955-11-12] Hajós Alfréd úszó, az első magyar olimpiai bajnok, építész halála (szül. 1878. febr. 1.). Az újkori olimpiák nyitányán, 1896-ban Athénban a 100 és 1200 méteres úszásban olimpiai bajnokságot nyert. Labdarúgóként játszott az első magyar futball-mérkőzésen. 1924-ben a budapesti Stadion terve ezüstérmet nyert az olimpiai művészeti versenyeken. Ő építette - többek között - az újpesti Megyeri úti sporttelepet, valamint a debreceni Arany Bika Szállodát.
(halál)
[Részletek...] |
[1955-08-27] Budapesten megnyílt az első önkiszolgáló bolt (a Bem József utca és a Mártírok útja sarkán).
[Részletek...] |
[1954-07-04] [idezet] Bernben Németország labdarúgó válogatottja a svájci világbajnokság döntőjében 3:2 arányban legyőzte a magyar csapatot (noha a csoportmérkőzéseken a magyarok 8:3-ra megverték a németeket), az évek óta veretlen Aranycsapat "csak" második lett.
A vereség miatti elkeseredés a kommunizmus alatt először (!) utcai tömegtüntetéshez vezetett Budapesten.
Korabeli filmfelvételek szerint a magyarok les miatt meg nem adott gólja valószínűleg érvényes volt.
(tüntetés)
[Részletek...] |
[1954-05-25] Budapesten született Robert Capa (eredeti nevén Friedmann Endre) amerikai fotóriporter, a fotótörténet talán legjelentősebb haditudósítója (+1954. máj. 25.). Háborúellenes felfogást tükröző harctéri felvételeivel világhírnevet szerzett. A legismertebb a spanyol polgárháborúban készült: "A milicista halála". Tudósított a japán-kínai háborúról, a II. világháborúról, majd az indokínai harcokról. Az általa alapított Magnum fotóügynökség égisze alatt a polgári életről is számos képsorozata jelent meg. Indokínában érte a halál, amikor aknára lépett.
(háború)
[Részletek...] |
[1951-09-23] Budapesten felrobbantották a Városliget szélén álló Regnum Marianum templomot, Rákosi Mátyás kommunista pártvezető parancsára.
(A templomnak politikai jelleget adott, hogy a Tanácsköztársaság leverése kapcsán épült.)
[Részletek...] |
[1951-05-21] Megkezdődött Budapestről a nemkívánatos elemek kitelepítése. Június 15-ig 6 volt herceget, 52 volt grófot, 41 volt bárót, valamint hozzátartozóikat, 10 volt horthysta minisztert, 12 államtitkárt, 85 tábornokot, 324 törzstisztet, 67 volt csendőr és rendőr főtisztet, 30 volt gyártulajdonost, 46 volt bankárt, 53 volt gyárigazgatót, 93 volt nagykereskedőt, 105 volt nagybirtokost, valamint hozzátartozóikat, összességében 12.748 személyt költöztettek kényszerlakhelyre Békés, Heves, Hajdú-Bihar és Szolnok megyébe.
[Részletek...] |
[1950-11-07] Sztálin-híd néven felavatták a budapesti Árpád hidat.
(felavat)
[Részletek...] |
[1950-02-27] A budapesti Városi Színházban díszelőadáson mutatták be az első magyar színes filmet, a Nádasdy Kálmán és Ranódy László rendezte Lúdas Matyit.
[Részletek...] |
[1950-02-25] Budapesten tartották a sztahanovisták első országos találkozóját. Sztahanovistának nevezték a szocialista munkaversenyekben a termelési normákat túlteljesítő üzemi dolgozót. A mozgalom nevét A. G. Sztahanov szovjet bányamunkásról kapta.
[Részletek...] |
[1949-02-08] Mindszenty József bíboros prímást koholt vádak alapján a demokratikus rend elleni szervezkedés vezetéséért, hűtlenségért és valutaüzérkedésért életfogytiglani fegyházra ítélték.
Az 1956-os forradalom szabadította ki, majd november 4-től a budapesti amerikai nagykövetségen élt. 1971-ben elhagyta Magyarországot.
[Részletek...] |
[1948-08-18] Belgrádban Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, a Szovjetunió és Ukrajna képviselői aláírták az új Duna-egyezményt, amely a parti államok képviselőiből álló egységes Duna Bizottságot létesített. Ausztria 1960 óta tagja a szervezetnek, amelynek székhelye 1953 óta Budapest. 1998-ban csatlakozott Németország, Horvátország és a Moldovai Köztársaság.
(egyezmény)
[Részletek...] |
[1948-03-31] Bezárt a Budapesti Áru- és Értéktőzsde.
[Részletek...] |
[1948-03-15] Megfosztották Budapest díszpolgára címétől Haynau-t.
(Viszont a megelőző évben ’közfelkiáltással’ Budapest díszpolgárává választotta Sztálint a Székesfőváros Törvényhatósági Bizottsága – amit hivatalosan csak 2004-ben nyilvánítottak semmissé.)
(törvény)
[Részletek...] |
[1947-07-17] Raoul Wallenberg (szül. 1912. aug. 4.) halála a hivatalos szovjet verzió szerint egy moszkvai börtönben. Svéd építész, diplomata, 1944 júliusában a svéd követség titkáraként Budapesten több mint tízezer magyar zsidót mentett meg. 1945. január 17-én nyomtalanul eltűnt Magyarországról. A szovjet hatóságok kémkedéssel vádolták és bebörtönözték.
(halál)
[Részletek...] |
[1947-04-27] [idezet] Hajnalban ismeretlen tettesek ledöntötték Prohászka Ottokár katolikus püspöknek a Károlyi-palota kertjében álló szobrát.
(Az elkövetők a pletykák szerint harcos szociáldemokraták voltak, de Faludy György 1988-ban az Új Tükörben valószínűsítette, hogy az 1946-ban hazatért egykori "őszirózsás" miniszterelnök kívánsága is a háttérhez tartozott, mivel többször is hiába kérte ajánlott levélben a Budapesti Érseki Helynökséget, hogy az általa biztosított teherautóval az ő költségére szállíttassák el a kényszerű távolléte idején a palotája kertjébe állított szobrot, még választ sem kapott.)
[Részletek...] |
[1947-04-04] [idezet] Felavatták a Gellérthegyen a Szabadság szobrot (pálmaágat tartó 14 méter magas nőalak), Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását.
Kisfaludi a szobrot eredetileg a repülőgépbalesetben 1942-ben meghalt Horthy István kormányzóhelyettes emlékműve számára kezdte el mintázni, majd a világháború befejezése után szovjet parancsra nyert más tartalmat a mű.
Az 1989-90. évi rendszerváltozást követően a szoborcsoport katonaalakját és a szovjet "felszabadítókra" emlékeztető feliratokat eltávolították, de a kompozíció továbbra is Budapest látványossága maradt.
(felavat, háború)
[Részletek...] |
[1945-12-09] A budapesti Operaház bemutatta Bartók Béla A csodálatos mandarin című táncjátékát.
[Részletek...] |
[1945-10-08] Felix Salten osztrák író születése Budapesten (+1945. okt. 8.). Elsősorban állatregényeivel vált ismertté, amelyek közül a Bambi, valamint a Bambi és gyermekei világsikert aratott, Walt Disney rajzfilmen is feldolgozta.
(halál)
[Részletek...] |
[1945-06-15] Budapesten aláírták a jóvátételi egyezményt, amely szerint hat év alatt kb. 200 millió dollár értékű árut kellett Magyarországnak szállítania a Szovjetuniónak háborús jóvátételként.
(egyezmény, háború)
[Részletek...] |
[1945-02-13] [idezet] Budapestet kb. ötven napos elkeseredett küzdelem után ellenséges városként bevették (hivatalosan nem "felszabadították") a szovjet erők (a 2. Ukrán Front katonái). A harcokban mintegy 25 ezer civil halt meg, 52 ezren megsebesültek. A szovjetek csaknem 80 ezer katonát veszítettek, a sebesültek száma meghaladta a 240 ezret. A német-magyar katonai veszteség (halottak és sebesültek) is elérte a százezret.
[Részletek...] |
[1945-02-11] Megtartották a Budapest ostroma utáni első előadást (Kodály: Missa brevise) az Állami Operaházban, az épület földszinti alsó ruhatárában.
[Részletek...] |
[1945-02-04] Magyarországon végrehajtották az első népbírósági ítéletet: Budapesten kivégezték Rotyis Péter törzsőrmestert, akit társával, Szívós Sándorral együtt 124 munkaszolgálatos legyilkolásáért ítéltek halálra február 3-án.
[Részletek...] |
[1944-12-30] [idezet] Bezárult a szovjet csapatok gyűrűje Budapest körül, megkezdődött a főváros ostroma, amely 1945. február 13-án Buda szovjet elfoglalásával ért véget.
(A lakosság és a város mennyivel kevesebbet szenvedett volna, ha nem "védik"...)
[Részletek...] |
[1944-12-29] A Budapestet körülzáró 2. és 3. szovjet Ukrán Front főparancsnokai fegyverletételre szólították fel a fővárost védő német és magyar csapatokat. Vecsésnél a felhívást vivő szovjet parlamentert, Steinmetz Miklós kapitányt, Budaörsnél pedig az elutasító válasszal visszaútban levő Ilja Afanaszjevics Osztapenko kapitányt máig tisztázatlan körülmények között meggyilkolták. Az ekkor kezdődött városostrom a II. világháború történetében az egyik leghosszabb, legnagyobb áldozatokkal járó ostrom volt, Budapest történelme során példátlan károkat szenvedett.
(háború)
[Részletek...] |
[1944-12-27] Salkaházi (Schalkházi) Sára szociális nővér, tanító, újságírónő halála (szül. 1899. máj. 11.). Állandó munkatársa volt a kassai lapoknak, majd a Prágai Magyar Hírlapnak. 1929-ben Kassán lépett a szociális testvérek közé, majd a katolikus karitászban dolgozott. 1941-től a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Országos Szövetségének központi vezetője lett. Ő alapította az első magyar munkásnő főiskolát. 1944 őszétől Budapesten, a szövetség kezelésében lévő Katolikus Nővédő Otthonban a származásuk miatt üldözötteket és katonaszökevényeket bújtatott. Ezért feljelentésre a nyilasok elhurcolták és több üldözött mellett a Dunaparton kivégezték.
2006-ban XVI. Benedek pápa boldoggá avatta.
(halál)
[Részletek...] |
[1944-12-15] [idezet] Budapestről Adolf Eichmann német SS-tiszt utasítására elindították az "aranyvonatot", amely a Magyar Nemzeti Bank harminc tonnás aranykészletét és devizatartalékát, illetve a magyar múzeumok festményeit és a Corvinákat, valamint a zsidók elkobzott kincseit menekítette Nyugatra a közeledő szovjet csapatok elől. Az amerikaiak 1946-ban csak az aranykészletet szolgáltatták vissza a magyar államnak.
[Részletek...] |
[1944-04-03] A II. világháború során elsőször érte légitámadás Budapestet: az angol gépek főleg Csepel és Pesterzsébet nagyüzemeit bombázták.
(háború)
[Részletek...] |
[1943-02-21] Entz Géza zoológus, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1875. máj. 30.). 1920-ban Utrechtbe ment, ahol oktató, később professzor lett. Hazatérése után 1929-től vezette a tihanyi Biológiai Kutatóintézetet. A Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatója, majd 1934-től a budapesti tudományegyetemen a zoológia professzora volt. Főként az egysejtűekkel foglalkozott. Jelentősek a Balaton élővilágára vonatkozó korszerű hidrobiológiai vizsgálatai.
(halál)
[Részletek...] |
[1943-01-07] Nicola Tesla horvát származású, Amerikában élt elektrotechnikus és feltaláló halála (szül. 1856. júl. 10.). Először Budapesten a Ganz-gyárban, azután párizsi, majd londoni elektrotechnikai társaságoknál dolgozott. 1884-ben Amerikába ment, ahol két évig Edisonnál állt alkalmazásban. A forgó mágneses tér elvén alapuló többfázisú elektromotor, valamint a Tesla-transzformátor feltalálója volt.
(halál)
[Részletek...] |
[1942-03-15] Háborúellenes tüntetés Budapesten a Petőfi szobornál, a legnagyobb a világháború alatt. A rendőrség szétverte, letartóztatások és bírói ítéletek követték.
(háború, tüntetés)
[Részletek...] |
[1942-02-26] A népi származású diákság továbbtanulásának megkönnyítésére megalakult a Györffy István Kollégium Budapesten.
[Részletek...] |
[1941-05-17] Csilla Freifrau von Boeselager (Fényes Csilla) magyar származású német bárónő születése (+1994. febr. 23.). A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója. Az 1988-ban Németországban megalakult Ungarischer Malteser Caritasdienst 1989. februárban Budapesten egyesületté alakult. Körülbelül 70-80 millió márka értékű segélyt juttatott el a kelet-európai kórházakba és szociális otthonokba.
(születés)
[Részletek...] |
[1940-04-06] A magyar kormány bevezette a cukor- és zsír-jegyeket. Ennek értelmében a cukor havi fejadagja Budapesten 1 kg, a törvényhatósági városokban 0,5 kg, míg másutt 0,3 kg. A zsírjegyet akkor még csak Budapesten vezették be: 24 dkg/fő.
(törvény)
[Részletek...] |
[1937-10-07] Magyarországon rendezték a balneológiai (fürdőügyi) világkongresszust, amelyen megalakult a Gyógyfürdők, Klimatikus és Tengeri Üdülők Nemzetközi Szövetsége (FITEC). A szervezet központjául Budapestet választották. Fővárosunk ekkor nyerte el hivatalosan is a fürdővárosi rangot. Ma Nemzetközi Gyógyfürdő- és Éghajlatügyi Szövetség néven működik a szervezet.
[Részletek...] |
[1937-09-12] Budapesten átadták a hetedik - Horthy Miklósról elnevezett - Duna-hidat (ma Petőfi híd).
[Részletek...] |
[1937-01-17] Tass Antal csillagász halála (szül. 1876. ápr. 14.). Konkoly-Thege Miklós halála után, 1916-tól az ógyallai obszervatórium vezetője volt. 1918-ban a műszereket Budapestre hozta és a Sváb-hegyen megszervezte az új csillagvizsgálót, amely 1921-28 között épült fel, s a Konkoly-Thege nevét viselő Asztrofizikai Obszervatóriumot, melyeknek 1934-ig igazgatója volt.
(halál)
[Részletek...] |
[1936-12-10] Lemondott VII. Edward brit uralkodó, mert 1936. január 20-i trónra lépte után hiába próbálta megszerezni a királyi család és a parlament hozzájárulását, hogy feleségül vehesse elvált amerikai szerelmét, Wallis Simpsont. Ezután a windsori hercegi címet viselte és életének nagy részét feleségével együtt külföldön töltötte. A trónon december 11-én testvére, VI. György követte.
(Budapesten feleségével megkóstolta a Mátraalján termő debrői hárslevelűt, amely az ő dícséretétől vált exportképessé.)
[Részletek...] |
[1933-10-03] Sztrájkba lépett tízezer budapesti építőmunkás a kommunista párt és az építőmunkás ellenzék vezetésével. Október 12-én általánossá vált a munkabeszüntetés, béremelést, jobb munkakörülményeket, a bizalmi rendszer elismerését követelték. Az október 31-i megegyezés szerint a követelések túlnyomó részét (a festők, ácsok és vasbetonszerelők igényeit leszámítva) a munkáltatók teljesítették. November 6-ra minden szakmában létrejött a megegyezés. A sztrájk során a rendőrség 400 munkást őrizetbe vett.
(sztrájk)
[Részletek...] |
[1933-04-04] A Budapesti Büntető Törvényszék elrendelte József Attila: Döntsd a tőkét (1931) című verseskötetének elkobzását.
(törvény)
[Részletek...] |
[1932-07-22] Ludwig Haberlandt osztrák pszichológus születése (+1932. júl. 22.). „A pirula nagyapja”, 1901-ben ő fedezte fel a petefészek-hormon fogamzásgátló hatását.
Hajszálon múlott, hogy nem magyar gyártmányú gyógyszer lett a világ első antibébi-tablettája: 1931-ben Ludwig Haberlandt bécsi élettanprofesszor éppen Richter Gedeonnak tanácsolta, próbáljanak meg „ipari méretekben" előállítani petefészek-kivonatot. Nem sokra rá útmutatásai alapján a budapesti gyárban már rendelkezésre is állt a kívánt mennyiségű anyag - még nevet is kapott: infecundinnak hívták -, ám Haberlandt a kísérletek folytatása előtt meghalt. Mellesleg ekkor még nem tudtak hormonokat szintetikusan előállítani, így az anyag egy grammja 200 dollárba került. A Richter végül csak a világpremiert hét évvel lekésve, 1967-ben dobta piacra saját első generációs antibébi-tablettáját, az Infecundint, amit a magyar piacon már négy évvel később felváltottak a korszerűbb tabletták.
(halál)
[Részletek...] |
[1931-09-25] Budapesten a Royal moziban bemutatták az első magyar hangos filmet, A kék bálványt, amelynek rendezője Lázár Lajos, főszereplője pedig Jávor Pál volt.
[Részletek...] |
[1931-04-21] A Fővárosi Könyvtár a Baross utcai volt Wenckheim-palotában nyert elhelyezést, ahol jelenleg is működik (1946-tól Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár néven, annak emlékére, hogy 1904-18 között a könyvtár első vezetője Szabó Ervin volt).
Az 1903-ban létrejött Fővárosi Könyvtárt a főváros közgyűlésének 1911. július 5-i határozata alapján Budapest nyilvános közművelődési könyvtárává fejlesztették. Kiépítették fiókkönyvtári hálózatát, amely a közművelődésben mind a mai napig jelentős szerepet játszik.
[Részletek...] |
[1930-09-01] Tüntetés Budapesten, a két világháború közötti időszak legnagyobb méretű munkásmegmozdulása, tiltakozva a gazdasági válság és a munkanélküliség ellen. Az MSZDP által szervezett akción 4500 rendőr és 600 csendőr járőrözése ellenére mintegy százezer munkás tüntetett az Andrássy úton és a Hősök terén. Megmozdulások voltak vidéken és a munkástelepeken is, országosan mintegy negyedmillió ember vett részt.
(háború, tilt, tüntetés)
[Részletek...] |
[1928-12-13] Megkezdődött Budapest utcai telefonhálózatának kiépítése. A belső városrészek színfoltjaként megjelentek a telefonfülkék.
(megjelent)
[Részletek...] |
[1928-04-11] Megszűnt az utolsó lóvasút Budapesten, a Margitszigeten.
[Részletek...] |
[1927-05-22] Oláh György magyar származású amerikai kémikus születése (Budapest). Kémiai Nobel-díjat kapott 1994-ben. Az ő kutatásai nyomán vált lehetővé az ólommentes benzin.
(Nobel-díj)
[Részletek...] |
[1927-02-08] Koch Antal geológus, akadémikus születése (+1927. febr. 8.). A Földtani Intézetben dolgozott, majd a kolozsvári és 1895-től a budapesti egyetemen oktatott földtant és őslénytant. Az Erdélyi-medence harmadkori képződményeit tanulmányozta. A hazai geológusok közül utolsóként még egyaránt művelte valamennyi szervetlen természettudományt. Alapvető munkát végzett az ország számos területének ásványtani, kőzettani, őslénytani, földtani és barlangtani leírásában. A Magyar Tudományos Akadémiának 1875-ben levelező, 1894-ben rendes tagja lett.
(halál)
[Részletek...] |
[1926-12-13] Stróbl Alajos szobrász születése (+1926. dec. 13.). A századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége. Ismert alkotásai: Erkel és Liszt ülőszobra az Operaház bejáratánál, Arany János emlékszobra a Múzeum-kertben, a Várban felállított Mátyás-kút, a Halászbástyán álló Szent István lovasszobor, a budapesti Jókai-szobor, valamint Széchenyi és Erzsébet királyné emlékművei.
(halál)
[Részletek...] |
[1926-10-31] Harry Houdini (Weisz Erik) bűvész, illuzionista születése Budapesten (+1926. okt. 31., Detroit). Amerikában lett híres "szabaduló-mutatványaival", kimenekült börtöncellából, folyó medréből, ládából, szekrényből, jégtömbből. Híres szabadulásainak titkát sohasem fejtették meg.
(halál)
[Részletek...] |
[1926-10-06] Felavatták Budapesten a Pogány Móric tervezte Batthyány-örökmécsest, azon a helyen, ahol 1849-ben (az akkori Újépületben) kivégezték Batthyány Lajost, az első független felelős magyar kormány miniszterelnökét. Az emlékmű napjainkig a diktatúrával való szembenállás jelképe, amely a szovjet megszállás időszakában is számos tüntetés színhelye volt.
(felavat, tüntetés)
[Részletek...] |
[1926-06-03] Allen Ginsberg amerikai költő halála (szül. 1926. jún. 3.). A beatnemzedék egyik legfontosabb poétája, "atyja és pápája". Egyik legfontosabb műve, az Üvöltés 1957-ben látott napvilágot, s ma már klasszikusnak tekintik, bár megjelenésekor inkább értetlenség és felhördülés fogadta. Ginsberg lázadt minden hatalom, a fogyasztói társadalom minden vívmánya ellen. Élő, személyes találkozásai a közönséggel, az együttes éneklések és szavalatok gyakran végződtek botránnyal, rendőrségi elvezetéssel. Végül aztán elfogadták: 1972-ben megjelent Fall of America című kötete megkapta a rangos National Book Awardot. Több kötete látott napvilágot magyarul. Hobó (Földes László) társaságában fellépett Budapesten is.
(megjelent, születés)
[Részletek...] |
[1925-07-09] Peter Ludwig német műgyűjtő halála (szül. 1925. júl. 09.). Aacheni csokoládégyára biztosította anyagi hátterét. Gyűjteménye 25 ezer képből állt, Kölntől Bécsen és Budapesten át Szentpétervárig számos Ludwig-múzeum nyílt, amelyekben kizárólag az ő általa vásárolt és ajándékba adott művek láthatók.
(születés)
[Részletek...] |
[1925-04-18] Megnyílt az első Budapesti Nemzetközi Vásár.
[Részletek...] |
[1923-06-11] Pierre Székely magyar származású francia szobrász születése Budapesten (+2001. ápr. 3.). A modern szobrászművészet egyik legkiemelkedőbb alakja. Monumentális alkotásai francia városok tereit, parkjait, lakónegyedeit díszítik, de művei megtalálhatók a világ csaknem minden táján. Alkotásai között szerepelnek még kisplasztikák és érmek is. A magyar közönség 1972-ben láthatta monumentális alkotásainak makettjeiből, kerámia szobraiból és grafikáiból rendezett kiállítását, valamint 1982-ben néhány művét a Műcsarnokban rendezett "Tisztelet a Szülőföldnek" című kiállításon. 1991-ben öt alkotásával berendezett kőkertet nyitottak Pécsett.
(születés)
[Részletek...] |
[1923-05-02] Diószegi Vilmos néprajzkutató, orientalista halála (szül. 1923. máj. 2.). A magyarság honfoglalás előtti pogány hitvilágát, a magyar néphit történeti rétegeit kutatta. Ázsiában, Szibériában és Mongóliában tanulmányozta a samanizmust, saját gyűjtéseiből és az európai és ázsiai múzeumok, könyvtárak anyagaiból Budapesten létrehozta a világhírű Sámánhit-Archívumot. Foglalkozott a magyarországi nemzetiségiek néphitével is.
(születés)
[Részletek...] |
[1922-12-23] Megnyílt az első operettszínház, a Nagymező utcában a Fővárosi Orfeum helyén. Elsőként Földes-Buttykay: Olívia hercegnő című operettjét adták elő. 1923-tól Fővárosi, majd Budapesti Operettszínház néven működik és 1936 - a Királyi Színház megszűnése - óta a magyar operettjátszás fő otthona. Többször átépítették, legutoljára 2000-2001-ben a hét épületegységből álló, ezerháromszáz négyzetméter alapterületű színházban ötszáz helyiséget alakítottak ki, köztük zenekari próbatermet, balett-termet, négy és hatszemélyes páholyokat, reprezentatív különtermet.
[Részletek...] |
[1922-04-29] Megindították az első Budapestet is érintő nemzetközi repülőjáratot (Párizs-Budapest-Bukarest).
[Részletek...] |
[1921-11-05] Cziffra György zongoraművész születése (+1994. jan. 15.). Franciaországban élt, megkapta a francia Becsületrendet. A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Dohnányi tanítványa volt. Híresek Liszt-stílusú átiratai és parafrázisai. 1969-ben zongoraversenyt alapított ifjú pianistáknak, majd Senlis-ban létrehozta a Cziffra Alapítványt, amely elsősorban tehetséges ifjú művészeket pártol.
(születés)
[Részletek...] |
[1921-11-05] Cziffra György zongoraművész halála (szül. 1921. nov. 5.). Virtuóz játékával már ötéves korában feltűnt. 1933-tól hangversenyezett. 1945 után tanulmányait nem folytathatta, bárokban, kocsmákban zongorázott. 1950-ben disszidálási kísérlete miatt elfogták, kezeit szétverték, ezután csak csuklószorítóval tudott játszani. 1953-ig börtönben volt, utána engedélyezték fellépéseit, belföldön, külföldön egyaránt nagy sikerei voltak. 1956 október elején Budapesten Liszt Ferenc Rákóczi-indulóját közel 10-szer játszotta ráadásként, míg végül a rendőrség ürítette ki a hangversenytermet. 1956-ban elhagyta az országot, Franciaországban telepedett le, ünnepelt zongoraművész lett. Főleg a virtuóz-jellegű romantikus zongorairodalom - Chopin, Grieg, Liszt, Schumann - mestere volt. 1968-ban megalapította a Chaise-Dieu városában azóta is rendszeresen megrendezett zenei fesztivált. Az általa létrehozott, Senlis-ben működő Cziffra Alapítvány elsősorban tehetséges ifjú zongoristákat pártol. A francia Becsületrend mellé megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Tiszti keresztjét is.
(megalapít, születés)
[Részletek...] |
[1921-06-02] Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író halála (szül. 1921. jún. 2.). Karinthy Frigyes fia. Szellemidézés, Don Juan éjszakája, Epepe, Budapesti tavasz. Színműveit, egyfelvonásosait sikerrel játszották a színházak itthon és külföldön is: Bösendorfer, Dunakanyar, Gellérthegyi álmok, Gőz.
(születés)
[Részletek...] |
[1921-06-02] Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író születése (+1992. febr. 29.). Karinthy Frigyes fia. Fő művei: Szellemidézés, Don Juan éjszakája, Epepe, Budapesti tavasz. Színművei: Bösendorfer, Dunakanyar, Gőz. Szép háborúellenes színdarab a Gellérthegyi álmok.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1921-03-27] IV. Károly volt magyar király Budapestre érkezett, hogy visszaszerezze a magyar trónt.
[Részletek...] |
[1920-12-28] A Budapesti Királyi Büntető Törvényszék gyorsított tanácsa a Tanácsköztársaság 1919 őszén letartóztatott tíz népbiztosa elleni perben Ágoston Pétert, Bokányi Dezsőt, Haubrich Józsefet és Vántus Károlyt halálra, Bajáki Ferencet, Dovcsák Antalt, Kalmár Henriket, Kelen Józsefet, Nyisztor Györgyöt és Szabados Sándort életfogytig tartó fegyházra ítélte.
(törvény)
[Részletek...] |
[1920-05-29] John C. Harsanyi (Harsányi János) magyar származású amerikai közgazdász halála (szül. 1920. máj. 29. Budapest). 1994-ben John Nash-sel (ld. Egy csodálatos elme) és Reinhard Seltennel megosztva közgazdasági Nobel-díjat kapott "a nem kooperatív játékok elméletében az egyensúly-analízis területén végzett úttörő munkásságáért".
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
[1919-06-20] Csontváry Kosztka Tivadar festő születése (+1919. jún. 20.). Gyógyszerész volt, 41 éves korában belső sugallat hatására lett festő. A nyugat-európai festészetet a helyszínen tanulmányozta, és megjárta a Közel-Keletet is. Műveit 1905-ben Budapesten, 1907-ben Párizsban mutatta be, de a remélt siker elmaradt. 1909-ben végleg szakított a festészettel. Magányos cédrus, Görög színház Taorminában, Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban.
(halál)
[Részletek...] |
[1918-09-26] Felépült a budapesti Gellért Gyógyfürdő és Szálloda. Tervezői Sebestyén Artúr, Hegedűs Ármin és Sterk Izidor voltak. A fürdő gyógyberendezése, kitűnő radioaktív mészhidrokarbonátos gyógyvize révén - amelyből a források ezer litert adnak percenként - akkor Európa legkorszerűbb létesítménye volt, ahol naponta 3500 fürdőzőt lehetett kiszolgálni az összes részlegben.
[Részletek...] |
[1918-01-18] Tiltakozásul a készülő breszt-litovszki békediktátum ellen, azonnali békét, a Wekerle-kormány távozását követelve sztrájkba lépett a munkásság a főváros összes üzemében. A munkabeszüntetéshez a vidéki munkásság is csatlakozott. Január 20-án a Budapesten rendezett szociáldemokrata gyűlésen százezren tüntettek az igazságos béke és az orosz forradalom mellett. Ezután a pártvezetőség a miniszterelnök ígéretére hivatkozva a munka felvételére szólította fel a dolgozókat.
(sztrájk, tilt)
[Részletek...] |
[1916-01-07] Mocsáry Lajos író, publicista halála (szül. 1826. okt. 26.). A dualizmus korának kiemelkedő politikusa, a nemzetiségi kultúrák egyenjogúsításáért küzdött. Neve a nemzetiségi megbékélés jelképe lett, 1947-ben róla nevezték el a budapesti főiskolai román kollégiumot.
(halál)
[Részletek...] |
[1915-03-01] Hét busszal megindult Budapesten a rendszeres autóbusz-közlekedés. A rikító sárga színű, 34 ülőhelyes elektromos járművek félóránként közlekedtek a Városliget és a Kiskörút között.
[Részletek...] |
[1914-01-14] Ladányi László jezsuita lelkész születése (+1990. szept. 23., Hongkong). 1936-ban Budapesten lépett a jezsuita rendbe, 1939-ben telepedett le Kínában, 1943-47 között Sanghajban teológiát tanult és ott szentelték pappá. Az 1949-es kínai forradalom győzelme után távozni kényszerült az országból és attól kezdve Hongkongban élt. 1953-ban kezdte meg és 1982-ig folytatta a China News Analysis című kiadvány szerkesztését, amelyben Kína gazdasági, politikai folyamatait elemezte annak nyomán, hogy a kínai életet Hongkongból rádión követte nyomon. Három évtizedes dokumentációs munkáját összegezte, az 1988-ban angol nyelven kiadott A Kínai Kommunista Párt és a marxizmus 1921-1985 című kötete.
(születés)
[Részletek...] |
[1913-10-22] Budapesten született Robert Capa (eredeti nevén Friedmann Endre) amerikai fotóriporter, a fotótörténet talán legjelentősebb haditudósítója (+1954. máj. 25.). Háborúellenes felfogást tükröző harctéri felvételeivel világhírnevet szerzett. A legismertebb a spanyol polgárháborúban készült: "A milicista halála". Tudósított a japán-kínai háborúról, a II. világháborúról, majd az indokínai harcokról. Az általa alapított Magnum fotóügynökség égisze alatt a polgári életről is számos képsorozata jelent meg. Indokínában érte a halál, amikor aknára lépett.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1913-09-15] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, nyelvész, akadémikus halála (szül. 1832. márc. 19.). 1861-ben „expedíciót szervezett” (azaz szegényen, dervisruhában, ezer veszély és nélkülözés közepette egyedül vándorolt) a magyarok őshazájának felkutatására. Kutatásai úttörő jelentőségűek voltak Közép-Ázsia föld- és néprajza, elsősorban azonban a filológia területén (egyik életcélja volt a magyar és török nyelvek közti rokonság bizonyítása).
A budapesti egyetem tanára, az európai hírű nyelvész és néprajzkutató borzasztó szenvedések közepette többnyire gyalog sántikált végig rossz lábával óriási területeket, Resid Effendi álnéven kolduló dervis rongyaival álcázva magát, mert előtte minden európait megöltek itt a vérszomjas uralkodók, a kánok és emírek.
(Nem véletlenül tartottak az erősebb hatalmak kémeitől, a felfedezők és tudományos kutatók munkáját mindig a hódítók és gyarmatosítók hasznosították. A történészek ma már biztosra veszik, hogy Vámbéry kémtevékenységet is folytatott és azt az angol királynő és a konstantinápolyi szultán egyaránt megfizette.)
A tudomány szenvedélyétől hajtott vándor csaknem szomjan halt a sivatagban, és számtalanszor került a leleplezés, a halál küszöbére. Jegyzeteit arab írással magyar nyelven készítette, mint dervisrendje titkos talizmánjait. Tökéletes nyelvtudásának és a szokások mély ismeretének köszönhette, hogy sikerült betöltenie önként vállalt tudományos küldetését, és számos könyvben írhatta le a közép-ázsiai életet, viszonyokat.
(halál)
[Részletek...] |
[1912-12-08] Karády (Kanczler) Katalin születése (+1990. febr. 9.). Szegény budapesti család hetedik gyermeke, apja gyakran verte őket. Öt évig Svájcban járt iskolába. 17 évesen házasságba menekült, 19 évesen elvált. 1939-től filmezett, a közönség tódult a mozikba, a zeneszerzők versenyeztek mély hangjáért, a nők utánozták, igazi amerikai típusú sztár lett. Merőben új, modern nőt testesített meg. Játékát a vonzó erotika miatt sokan ítélték botrányosnak: a klérus és számos szervezet tiltakozott.
A politikában a szélsőjobboldal gyűlölte, a baloldalnak túl polgári és sztáros volt. 1944-ben, a német megszállás idején a Gestapo letartóztatta, három hónapig tartották fogva, valószínűleg Újszászy Istvánról, a hírszerzés főnökéről és ifj. Horthy Miklósról faggatták. A háború után a hivatalos művészeti irányítás nem támogatta, 1951. február 9-én elhagyta az országot, Brazíliában, majd Amerikában élt visszavonultan. Sose látogatott haza.
(háború, születés, tilt)
[Részletek...] |
[1912-09-02] Török Aurél (Ponori Thewrewk) orvos, egyetemi tanár, antropológus, akadémikus halála (szül. 1842. febr. 13.). A budapesti Embertani Intézet és Múzeum megalapítója. A darwinizmus korai híve volt; embertani méréseket végzett, foglalkozott a honfoglaló magyarság antropológiájával is.
(halál, megalapít)
[Részletek...] |
[1912-08-04] Raoul Wallenberg (szül. 1912. aug. 4.) halála a hivatalos szovjet verzió szerint egy moszkvai börtönben. Svéd építész, diplomata, 1944 júliusában a svéd követség titkáraként Budapesten több mint tízezer magyar zsidót mentett meg. 1945. január 17-én nyomtalanul eltűnt Magyarországról. A szovjet hatóságok kémkedéssel vádolták és bebörtönözték.
(születés)
[Részletek...] |
[1912-03-20] Megnyílt jelenlegi helyén a budapesti Állatkert. Az épületeket Kós Károly, Neuschloss Kornél és Zrumeczky Dezső szecessziós, keleties-magyaros stílusban tervezték.
[Részletek...] |
[1911-03-12] Kiss Manyi Kossuth-díjas színésznő születése (+1971. márc. 29.). 1926-tól Kolozsvárott, 1934-től Budapesten operettekben szerepelt. 1954-től a Madách Színházban drámai és vígjátéki szerepeket alakított. Több mint száz filmben szerepelt.
(születés)
[Részletek...] |
[1910-09-08] Felavatták a Sissy királynőről elnevezett Erzsébet-kilátót Budapesten, a János-hegy 527 méter magas csúcsán neoromán stílusban, Schulek Frigyes tervei alapján épült a 23,5 méter magas, négyteraszos, kerek alaprajzú kőtornyot, “hogy minden idők viszontagságaiban örökre megjelölje a megszentelt helyet, ahonnan Magyarország drága nagyasszonya oly szívesen és oly gyakorta gyönyörködött a csudás természet szemei elé táruló fönséges látványában.” (Idézet a márvány emléktábla szövegéből)
(Bár minden ember szívesen és gyakorta gyönyörködne a csudás természet szemei elé táruló fönséges látványában…)
(felavat)
[Részletek...] |
[1910-03-17] Kodály Zoltán első szerzői estjét tartotta Budapesten.
[Részletek...] |
[1909-12-31] Budapesten elkészült a város első villamos közvilágítása a Kerepesi (ma Rákóczi) úton.
[Részletek...] |
[1908-11-22] Megalakult a Galilei-Kör, a budapesti haladó szellemű egyetemi hallgatók szervezete, a Társadalomtudományi Társaság támogatásával, mint a Szabadongondolkodók Magyarországi Egyesületének fiókszervezete.
[Részletek...] |
[1908-11-05] Sulyok Mária Kossuth-díjas színész születése (+1987. nov. 20.). 1931-től Budapesten számos színházban játszott, 1961-77 között a Víg-, majd 1984-ig a Madách Színház művésznője volt.
(születés)
[Részletek...] |
[1908-09-30] David Ojsztrah orosz hegedűművész és karmester születése (+1974. okt. 24.). Ő mutatta be Mjaszkovszkij, Hacsaturján és Sosztakovics hegedűversenyét, Prokofjev hegedűszonátát írt számára. Hegedűjátékával az egész világot meghódította. Többször vendégszerepelt Budapesten, a Zeneművészeti Főiskola tiszteletbeli tanára volt.
(születés)
[Részletek...] |
[1908-08-02] Kardos Tibor Kossuth-díjas irodalomtörténész, műfordító, akadémikus születése (+1973. dec. 20.). 1937-től magántanár a budapesti egyetemen, 1946-50 között a római egyetemen a magyar irodalom tanára és a Magyar Intézet igazgatója volt. 1950-től haláláig az ELTE olasz tanszékét vezette. Lefordította Morus Utópia című munkáját, valamint Erasmus híres alkotását A balgaság dicséretét.
(születés)
[Részletek...] |
[1908-04-05] Herbert von Karajan osztrák karmester születése (+1989. júl. 16.). 1929-ben első karmesternek szerződtette az ulmi városi színház. 30 éves korában Berlinben Wagner Trisztán és Izoldájával ért el igazi világsikert. A nácik hatalomra jutása után belépett a nemzetiszocialista pártba. Hamarosan főzeneigazgatóvá nevezték ki Aachenben. Dirigált a Salzburgi Ünnepi Játékokon, miután nagy példaképe, Arturo Toscanini az Anschluss miatt lemondta ottani fellépéseit. A Harmadik Birodalomban állami karmesterré nevezték ki. Karmesteri pályafutása a II. világháború után teljesedett ki, miután megbocsátották neki együttműködését a nácikkal. 1948-ban vezényelte első ízben a Bécsi Filharmonikusokat, és ebben az évben kezdett operát rendezni a milánói Scalában. 1955-től 1989-ig a Berlini Filharmonikusok élén állt, 1956 és 1964 között a bécsi Staatsoper vezetője, majd a Salzburgi Ünnepi Játékok teljhatalmú irányítója. Operakarmesterként és koncert-dirigensként egyaránt a XX. század legkiválóbbjai közé tartozott. Többször vendégszerepelt Budapesten is.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1907-01-18] Ferencsik János kétszeres Kossuth-díjas karmester születése (+1984. jún. 12.). 1942-ben a milánói Scalában (három évvel Budapest előtt) ő vezényelte Bartók Csodálatos mandarinját. 1945-től a Rádiózenekar vezetője volt. 1953-tól haláláig az Operaház és az Állami Hangversenyzenekar főzeneigazgatójaként a magyar zene egyik nemzetközi "nagykövete".
(születés)
[Részletek...] |
[1906-04-09] Doráti Antal karmester halála (szül. 1906. ápr. 9.). A budapesti Zeneakadémián Bartók, Kodály és Weiner Leó tanítványa volt. Az Operaházban 1924-ben vezényelt először. 1928-ban a Drezdai Opera segédkarmestere, majd a Münsteri Opera főzeneigazgatója lett. 1933 és 1941 között a Monte Carló-i Orosz Balettel turnézott. 1941-45 közt az újonnan alakult American Ballet Theater zeneigazgatója, majd a dallasi, a minneapolisi zenekarok vezetője. 1962-66 között a BBC Simphony Orchestra dirigense, ezután a stockholmi filharmonikusok, a Royal Philharmonic Orchestra, Amerikában a washingtoni, majd a detroiti szimfonikus zenekarok élén működött. Zeneszerzőként is jelentős, főleg gordonkaversenyeket komponált.
(születés)
[Részletek...] |
[1905-10-22] Budapesten született Paul Arma francia zeneszerző (+1987. dec. 2.). Bartók Béla tanítványa.
A német megszállás alatt mintegy 1600, az ellenállás idején keletkezett francia népdalt gyűjtött össze.
[Részletek...] |
[1905-10-22] Paul Arma magyar származású francia zeneszerző, zene-etnológus, népdalgyűjtő halála (szül. 1905. okt. 22. Budapest). A Zeneakadémián Bartók Béla növendéke volt. 1936-tól Párizsban élt. A német megszállás alatt mintegy 1600, az ellenállás idején keletkezett francia népdalt gyűjtött össze. Több mint 300 művet komponált.
(születés)
[Részletek...] |
[1904-12-18] Megalakult 100 nő és 50 férfi részvételével Budapesten a Magyarországi Feministák Egyesülete.
[Részletek...] |
[1904-10-13] Lotz Károly festőművész halála (szül. 1833. dec. 16.). Fő műve az Operaház nézőterének mennyezetképe. Freskói díszítik a Vigadó és a Nemzeti Múzeum lépcsőházát, a Mátyás templomot, továbbá pécsi, tihanyi, budapesti templomokat.
(halál)
[Részletek...] |
[1904-04-13] Vaszilij Vasziljevics Verescsagin orosz festő születése (+1904. ápr. 13.).
Katonaként részt vett kora háborúiban, élményeit megfestette. A bolgár-török háború után Párizsba ment, itt készítette legismertebb, a háború kegyetlenségeit döbbenetes erővel ábrázoló festménysorozatát. Ennek legismertebb darabja A Sipka szorosban minden csendes című triptichonja. E képét 1883-ban Budapesten is kiállította. Később Moszkvában telepedett le, az 1812-es napóleoni háború eseményeit festette évekig. Az aknára futott és elsüllyedt Petro-pavlovszk csatahajón vesztette életét.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1904-01-30] A budapesti Március 15. tér 7. szám alatt megnyílt a Mátyás Pince. Létrehozója Baldauf (Borostyánkői) Mátyás volt, aki előzőleg Felsőszentivánon, Grazban, Bécsben, majd több budapesti vendéglőben és étteremben dolgozott. A 320 fő befogadására alkalmas új étterem freskóit, ornamentális díszítéseit Haranghy Jenő festőművész készítette, ólomüveg ablakai Mátyás király életéből vett jeleneteket ábrázolnak. 1949 végén államosították, a háborús károkat Vadász Mihály tervei alapján állították helyre. 1973-ban a termek belső díszítésének művészi értéke miatt védetté nyilvánították.
(háború)
[Részletek...] |
[1903-08-24] Budapesten tűz pusztította el a Párizsi Nagy Áruházat és három szomszédos házat. A tűzvésznek tizenkét halálos áldozata és számos sebesültje volt.
[Részletek...] |
[1903-08-01] Soó Rezső kétszeres Kossuth-díjas székely botanikus, akadémikus születése (+1980. febr. 10.). A magyar geobotanikai iskola megteremtője. Vegetációtörténettel, rendszertannal és természetvédelemmel foglalkozott. Kolozsvár geobotanikai monográfiája, a Balaton vízi növénytársulásainak feltárása, a hazai mikroklíma-vizsgálatok megindítása. 26 évesen tanszékvezető egyetemi tanárrá nevezték ki a debreceni egyetemre. 1953-tól a budapesti Eötvös Lóránd Egyetem Növényrendszertani Intézete és a Botanikus Kert igazgatója. A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve 3500 oldalas.
(születés)
[Részletek...] |
[1901-09-07] Megnyílt a Fészek Művészklub a Kertész utcában. Budapest és Európa egyik legrégibb és legjellegzetesebb művészklubja. Neve a Festők, Építészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások Klubjának kezdőbetűiből ered. Az épületet 1945-ig jómódú mecénások adományaiból, valamint a klub kártyabevételeiből tartották fenn, a II. világháború után a Művészeti Szakszervezetek vették át. 1965-ben ismét átépítették és felújították a művészeti élet népszerű és kedvelt találkozóhelyét.
(háború)
[Részletek...] |
[1901-04-10] Kresz Géza orvos születése (+1901. ápr. 10.). A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület létrehozója (vö. máj. 10.), a rohamosan növekvő Budapest egészségügyi ellátásának szervezője.
(halál)
[Részletek...] |
[1900-06-05] Gábor Dénes, a holográfia fölfedezője (fizikai Nobel-díj 1971) születése Budapesten (+1979. febr. 9.). A Római Klub alapító tagja. A technológia és a társadalmi innováció közti táguló szakadékról írt "Az érett társadalom" (The Mature Society, 1972) c. könyvében.
- + -
"A ma technikájának legfontosabb és legégetőbb problémája immár nem a primer szükségletek és ősi vágyak kielégítése, hanem a tegnap technikája által okozott károk és rombolások javítása." (17. old.)
"A népességnövekedés megállítása: ez minden erőfeszítésünk alfája és ómegája... Még az USÁ-ban is évente 2 millióval több a születések, mint a halálozások száma... Nagy-Britanniában évi negyedmillió a növekedés, de még ez is bonyolult problémákat okoz egy máris erősen túlnépesedett országban. ... A fejletlen országokban is a fogamzásgátlás technikai eszközeinek propagálása a legsürgetőbb feladat..."
(Gábor Dénes: Tudományos, műszaki és társadalmi innovációk, 104. old.
Az 1970-es könyv magyarul csak 2000-ben jelent meg.)
(Nobel-díj, születés)
[Részletek...] |
[1899-11-14] A kolozsvári Tudományegyetem Bölcsészeti Kara egyhangúlag tiszteletbeli doktorává választotta Torma Zsófia autodidakta régész, antropológus, paleontológust (szül. 1840, +1899. nov. 14.). Magyarországon ő volt az első nő, akit a tudós férfiak így körükbe fogadtak. Az 1876. évi budapesti Nemzetközi Régészeti és Antropológiai Kongresszuson szenzációt keltett a Tordos melletti, általa feltárt, 4500 éves őstelep.
[Részletek...] |
[1899-05-24] A kolozsvári Tudományegyetem Bölcsészeti Kara egyhangúlag tiszteletbeli doktorává választotta Torma Zsófia autodidakta régész, antropológus, paleontológust (szül. 1840, +1899. nov. 14.). Magyarországon ő volt az első nő, akit a tudós férfiak így körükbe fogadtak. Az 1876. évi budapesti Nemzetközi Régészeti és Antropológiai Kongresszuson szenzációt keltett a Tordos melletti, általa feltárt, 4500 éves őstelep.
[Részletek...] |
[1899-05-11] Salkaházi (Schalkházi) Sára szociális nővér, tanító, újságírónő halála (szül. 1899. máj. 11.). Állandó munkatársa volt a kassai lapoknak, majd a Prágai Magyar Hírlapnak. 1929-ben Kassán lépett a szociális testvérek közé, majd a katolikus karitászban dolgozott. 1941-től a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Országos Szövetségének központi vezetője lett. Ő alapította az első magyar munkásnő főiskolát. 1944 őszétől Budapesten, a szövetség kezelésében lévő Katolikus Nővédő Otthonban a származásuk miatt üldözötteket és katonaszökevényeket bújtatott. Ezért feljelentésre a nyilasok elhurcolták és több üldözött mellett a Dunaparton kivégezték.
2006-ban XVI. Benedek pápa boldoggá avatta.
(születés)
[Részletek...] |
[1899-02-13] Rácz Béla cigányprímás születése Kassán (+1962. aug. 28.). Sok nagysikerű magyarnóta szerzője. 1908-ban a londoni világkiállításon csodagyerekként ünnepelték a kilencéves fiút. Bátyja zenekarával bejárta egész Európát; három évig Oroszországban muzsikáltak, a cári udvarban is felléptek. A békebeli Budapest legelegánsabb éttermeiben szórakoztatta zenekarával a vendégeket, uralkodók is hallgatták muzsikáját. Egy alkalommal Toscanini is elismerését fejezte ki neki.
(születés)
[Részletek...] |
[1898-09-10] Erzsébet Amália Eugénia, elterjedtebb nevén Sissi, osztrák császárné, magyar királyné születése (+1898. szept. 10.). 1854. április 24-én lett Ferenc József Habsburg-császár felesége. Szívén viselte Magyarország sorsát, helyzetét. Jelentős érdeme volt az 1867-es kiegyezés létrehozásában. Európa egyik legszebb asszonya volt, aki nemcsak bájával, hanem bölcsességével, liberális gondolkodásával, sokoldalúságával, természetes viselkedésével is nagy tekintélyre tett szert. Rudolf fia öngyilkossága után egyre visszavonultabban élt. 1898. szeptember 10-én Genfben szíven szúrta egy olasz anarchista. Szobra áll Budapesten, emlékét őrzi a János-hegyi kilátó is.
(halál)
[Részletek...] |
[1898-09-10] Erzsébet királynét (szül. 1837. dec. 24.) Genfben megölte egy olasz anarchista.
1854. április 24-én lett Ferenc József Habsburg-császár felesége. Sokat törődött Magyarországgal. Nemcsak szépségével, hanem bölcsességével, liberális gondolkodásával, sokoldalúságával, természetes viselkedésével is nagy tekintélyre tett szert. Rudolf fia öngyilkossága után egyre visszavonultabban élt. Szobra áll Budapesten. Életéről készült a Sissi című film.
(halál)
[Részletek...] |
[1897-10-04] Megnyílt az Iparművészeti Múzeum Budapesten. Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján készült.
[Részletek...] |
[1897-09-20] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus halála (szül. 1897. szept. 20.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből, később újra megjelenhettek cikkei, elbeszélései. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta.
Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Ismert színpadi műve az Énekes madár.
- + -
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne." (Ábel)
(megjelent, születés)
[Részletek...] |
[1897-09-20] Tamási Áron Kossuth-díjas író, akadémikus születése (+1966. máj. 26.). 1923 és 1926 között az Egyesült Államokban élt, írásait folyamatosan hazaküldte. 1925-ben megjelent első novelláskötete (Lélekindulás). Hazatérése után Kolozsvárott az Újság és az Ellenzék munkatársa volt, előadókörutakat szervezett. 1926-ban az Erdélyi Helikon alapító tagja. 1933-tól a Brassói Lapokban külön rovata volt (Tiszta beszéd). Budapest ostromát Bajor Gizi házában vészelte át. 1945-től 1947-ig országgyűlési képviselő volt, 1949-1953-ig kiszorították az irodalmi életből. Legnagyobb írói sikerét az Ábel-trilógiával aratta. Írásaiban főként a székely falvak világát, az erdélyi szegénység életét, a megélhetésért az urakkal és a természettel folytatott küzdelmeit, a székelyek ügyességét és furfangos észjárását ábrázolta. Színpadi művei közül kiemelkedik az Énekes madár.
(megjelent, születés)
[Részletek...] |
[1897-06-10] Miskolc első villamosa végighaladt a Tiszai Pályaudvartól a Veres templomig. A korabeli Magyarországon Budapest és Pozsony után Miskolc volt a harmadik város, ahol villamosközlekedés indult.
[Részletek...] |
[1897-02-15] Felavatták Budapesten a Központi Vásárcsarnokot.
(felavat)
[Részletek...] |
[1896-09-17] A VII. Egyetemes Béke Kongresszust Budapesten tartották.
(A XX. 1913-ban volt, a XXI. csak az I. világháború után, 1921-ben lehetett. A XXXIII. volt az utolsó, 1939-ben.)
(háború)
[Részletek...] |
[1896-08-31] nnepélyesen átadták a budapesti Nagykörutat. A négy kilométernél is hosszabb körút íve a Margit-hídtól indult és a déli híd kijelölt helyénél, a Boráros téren ért véget.
[Részletek...] |
[1896-06-22] [idezet] Sziklai Zsigmond építész Budapesten megkapta a legelső "fotográfiai mutatványos" engedélyt. Az Edison-mozgóképek vetítését június 13-án kezdte meg az Andrássy út egyik üzlethelyiségében. Az általa készített első magyar film a millenniumi ünnepségeket örökítette meg.
[Részletek...] |
[1895-01-17] Mécs László költő, premontrei szerzetespap halála (szül. 1895. jan. 17.). Munkatársa volt a bécsi Tűznek, 1938-tól a Csehszlovákiai Magyar Irodalmi Szövetség Nemzeti Kultúra lapjának. 1941-42-ben ő volt a Vigilia főszerkesztője. Tagja volt a Petőfi, a Kisfaludy és a Janus Pannonius Társaságnak és a Szent István Akadémiának. 1945-től visszavonulva, rendházakban élt. 1953-ban koholt vádakkal letartóztatták, tíz évi börtönre ítélték, 1956-ban kegyelmet kapott. Budapesten lelkipásztorkodott, majd 1961-től Pannonhalmán élt. A katolikus lírában merésznek hatott szociális kritikája, a nyomor nyersebb ábrázolása, a Nyugat formai vívmányainak, főleg Ady szimbolizmusának felhasználása.
(születés)
[Részletek...] |
[1894-11-25] A mai Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem egyik jogelőd intézménye, a budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet megnyitotta kapuit.
[Részletek...] |
[1893-10-13] Budapesten megkezdődött a rendszeres áramszolgáltatás.
[Részletek...] |
[1893-03-16] Puskás Tivadar elektrotechnikus születése (+1893. márc. 16.). A telefonhírmondó feltalálója. A világon először Budapesten bevezetett vezetékes hír- és műsorközlő berendezése, a Telefonhírmondó 1894-1925 között működött.
(Távközlés: egyre kevesebb anyag és energia, egyre több és jobb szeretetkapcsolat?)
(halál)
[Részletek...] |
[1892-06-02] Komáromy Pál operaénekes születése (+1966. júl. 3.). 1945 után a budapesti Operaház igazgatója. Neki köszönhető az Operaház háború utáni korai megnyitása. Még dörögtek Magyarországon a fegyverek, amikor a budapesti Operaház közönsége március 15-én Kodály Psalmus Hungaricusában és Erkel Bánk bánjának zenéjében gyönyörködhetett. 1959-től az Operaház örökös tagja volt.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1891-05-07] A Városligetben megnyílt az első állandó jellegű budapesti cirkusz.
[Részletek...] |
[1890-09-13] Bárczi Gusztáv Kossuth-díjas orvos, gyógypedagógus születése (+1964. aug. 9.). Török Bélával közösen létrehozta Budapesten a Nagyothallók Iskoláját, részt vett a fővárosi iskolaorvosi intézmény megszervezésében is. Az ő nevét viseli a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, amely 2000-től az ELTE karaként működik.
(születés)
[Részletek...] |
[1889-07-30] Frans Masereel belga grafikus, festő halála (szül. 1889. júl. 30.). Fametszetsorozatai közül A város, Napjaim könyve a legjelentősebbek, ezekben a modern nagyvárosi élet ellentmondásait, az ember magányosságát ábrázolta. A világirodalom számos klasszikus művét illusztrálta. Tájképeket, matróz- és kikötői jeleneteket festett. 1950-ben elnyerte a Velencei Biennálé nagydíját. Grafikáiból 1964-ben a budapesti Szépművészeti Múzeumban kiállítást rendeztek.
(születés)
[Részletek...] |
[1888-08-11] [idezet] Először ment tovább a Párizs-Budapest Orient Expressz a Budapest-Belgrád-Szófia-Konstantinápoly vonalon. A 115 év alatt többször szünetelt a járat, majd mindig "újjáéledt". 2001. június 10. óta most éppen Budapestig sem jön el, a franciák anyagi okok miatt lerövidítették az útvonalát.
[Részletek...] |
[1887-11-28] Az első villamos elindult Budapesten, Európában elsőként. A Teréz körúton a Nyugati pályaudvar-Király utca között, max. 10 km/h sebességgel járt, egy vágányon, alsó vezetékkel, favázas kocsikkal.
[Részletek...] |
[1887-11-14] prily Lajos költő, műfordító születése (+1967. aug. 7.). Korai verseiben az erdélyi táj szépségeit mutatta be, budapesti évei alatt elégikus költeményeiben szülőföldjére emlékezett vissza. 1944-ben visszavonult az irodalmi életből, a háborús megpróbáltatásokat fájdalmas költeményekben fejezte ki. 1945 után az "Ábel füstje" és a "Jelentés a völgyből" című versesköteteiben elsősorban a természetről és a benne élő ember tapasztalatairól írt.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1887-10-01] A budapesti telefonhálózatnak 854 előfizetője volt, amikor az állam megvette, és bérbeadta a volt tulajdonosnak, Puskás Tivadarnak.
[Részletek...] |
[1887-08-07] Megindult a közlekedés a budapesti helyiérdekű vasút első vonalán, a Budapest-Soroksár közötti 10 kilométer hosszú szakaszon, Budapest környékének rohamos beépülése miatt. A legnagyobb fővárosi közlekedési vállalat, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság a forgalmat gőzmozdonyokkal és személykocsikkal vasútszerűen bonyolította le. A vonalat 1906-14 között villamosították. A helyi érdekű forgalom 1968. január 1-jétől a BKV keretei között üzemel.
[Részletek...] |
[1887-05-10] A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület megalakulása (vö. aug. 30.). 1948. május 10-től állami feladat.
- + -
A mentők napja Magyarországon.
[Részletek...] |
[1886-07-31] Liszt Ferenc zongoraművész, zeneszerző halála (szül. 1811. okt. 22.). A zenei romantika egyik legnagyobb alakja. Az 1840-es években a weimari udvari színház karmestere lett. Mint pedagógus, a világ minden részéből érkező tanítványait a zongorajáték újfajta technikájával ismertette meg. Élete utolsó évtizedeit Weimar, Róma és Budapest között megosztva töltötte. 1875-ben kinevezték a Budapesti Zeneakadémia elnökévé.
(halál)
[Részletek...] |
[1885-02-01] Ludwig Haberlandt osztrák pszichológus születése (+1932. júl. 22.). „A pirula nagyapja”, 1901-ben ő fedezte fel a petefészek-hormon fogamzásgátló hatását.
Hajszálon múlott, hogy nem magyar gyártmányú gyógyszer lett a világ első antibébi-tablettája: 1931-ben Ludwig Haberlandt bécsi élettanprofesszor éppen Richter Gedeonnak tanácsolta, próbáljanak meg „ipari méretekben" előállítani petefészek-kivonatot. Nem sokra rá útmutatásai alapján a budapesti gyárban már rendelkezésre is állt a kívánt mennyiségű anyag - még nevet is kapott: infecundinnak hívták -, ám Haberlandt a kísérletek folytatása előtt meghalt. Mellesleg ekkor még nem tudtak hormonokat szintetikusan előállítani, így az anyag egy grammja 200 dollárba került. A Richter végül csak a világpremiert hét évvel lekésve, 1967-ben dobta piacra saját első generációs antibébi-tablettáját, az Infecundint, amit a magyar piacon már négy évvel később felváltottak a korszerűbb tabletták.
(születés)
[Részletek...] |
[1884-10-19] Megnyílt az Erzsébet-kórház Budapesten 120 ággyal. A XX. század második felében ebből alakították ki a Sportkórházat.
[Részletek...] |
[1884-09-27] Megnyitották a budapesti Operaházat. Építését 1875-ben kezdték Ybl Miklós tervei alapján.
[Részletek...] |
[1883-12-16] Kós Károly építész, író, grafikus, könyvkiadó halála (szül. 1883. dec. 16.). Ő tervezte a budapesti Állatkert pavilonjait és a Városmajor utcai iskolát, a zebegényi templomot, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumot. Regényei és elbeszélései Erdély múltját dolgozták fel. Jelentős szerepet játszott Erdély politikai és művészeti életében, otthona az erdélyi magyar szellemi élet egyik központja volt. Erdély c. kultúrtörténeti művét saját maga illusztrálta. A szecessziós népi-nemzeti irányzat egyik vezetője volt, pátriája, a Székelyföld, Kalotaszeg népművészetét épületeinek díszítésekor és grafikai munkáiban felhasználta.
(születés)
[Részletek...] |
[1882-12-27] Megjelent Budapesten a Sport újság a Budapesti Kerékpáregylet, a Magyar Úszók Egylete, s a pozsonyi Danubia-egylet hivatalos közlönyeként. Az akkor divatos sportágak: lóverseny, ökölvívás, atlétika, halászat, korcsolyázás. Külön rovat indult a fogadások számára.
(megjelent)
[Részletek...] |
[1879-12-01] Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című színművének ősbemutatója a budapesti Nemzeti Színházban. A darabot Paulay Ede rendezte.
[Részletek...] |
[1878-02-01] Hajós Alfréd úszó, az első magyar olimpiai bajnok, építész halála (szül. 1878. febr. 1.). Az újkori olimpiák nyitányán, 1896-ban Athénban a 100 és 1200 méteres úszásban olimpiai bajnokságot nyert. Labdarúgóként játszott az első magyar futball-mérkőzésen. 1924-ben a budapesti Stadion terve ezüstérmet nyert az olimpiai művészeti versenyeken. Ő építette - többek között - az újpesti Megyeri úti sporttelepet, valamint a debreceni Arany Bika Szállodát.
(születés)
[Részletek...] |
[1877-10-28] tadták a forgalomnak Budapest új pályaudvarát, amelyet az Osztrák Államvasút Társaság részben a francia Eiffel-cég tervei alapján építtetett meg. 1891-től (amikor a Középponti pályaudvar Keleti lett) a neve Nyugati Pályaudvar.
[Részletek...] |
[1876-04-14] Tass Antal csillagász halála (szül. 1876. ápr. 14.). Konkoly-Thege Miklós halála után, 1916-tól az ógyallai obszervatórium vezetője volt. 1918-ban a műszereket Budapestre hozta és a Sváb-hegyen megszervezte az új csillagvizsgálót, amely 1921-28 között épült fel, s a Konkoly-Thege nevét viselő Asztrofizikai Obszervatóriumot, melyeknek 1934-ig igazgatója volt.
(születés)
[Részletek...] |
[1875-05-30] Entz Géza zoológus, egyetemi tanár, akadémikus halála (szül. 1875. máj. 30.). 1920-ban Utrechtbe ment, ahol oktató, később professzor lett. Hazatérése után 1929-től vezette a tihanyi Biológiai Kutatóintézetet. A Nemzeti Múzeum Állattárának igazgatója, majd 1934-től a budapesti tudományegyetemen a zoológia professzora volt. Főként az egysejtűekkel foglalkozott. Jelentősek a Balaton élővilágára vonatkozó korszerű hidrobiológiai vizsgálatai.
(születés)
[Részletek...] |
[1875-04-08] Megalakult Budapesten, a Nemzeti Lovardában a Magyar Atlétikai Club.
[Részletek...] |
[1874-03-24] Harry Houdini (Weisz Erik) bűvész, illuzionista születése Budapesten (+1926. okt. 31., Detroit). Amerikában lett híres "szabaduló-mutatványaival", kimenekült börtöncellából, folyó medréből, ládából, szekrényből, jégtömbből. Híres szabadulásainak titkát sohasem fejtették meg.
(születés)
[Részletek...] |
[1873-11-17] Buda és Pest szabad királyi városok, valamint Óbuda és a Margitsziget egyesült az 1872. december 22-i törvénycikk alapján indult közel egy éves folyamat végén. A lakosság 1890-re 492 ezerre emelkedett. 1870-ben Pest-Buda még 17. volt az európai nagyvárosok sorrendjében, 1900-ban Budapest már a 8.
Budapest ünnepnapja (1991 óta).
(törvény)
[Részletek...] |
[1873-09-25] Az egyesített Budapesten első ízben tartottak helyhatósági választásokat. 25-26-án 8 és 20 óra között adhatta le szavazatát a kb. tízezer választó. A szavazóköröket kerületenként alakították ki. A részvétel nem érte el az ötven százalékot. Budapest első főpolgármestere Ráth Károly lett.
[Részletek...] |
[1869-09-06] Felix Salten osztrák író születése Budapesten (+1945. okt. 8.). Elsősorban állatregényeivel vált ismertté, amelyek közül a Bambi, valamint a Bambi és gyermekei világsikert aratott, Walt Disney rajzfilmen is feldolgozta.
(születés)
[Részletek...] |
[1866-08-09] Budapesten megnyílt az Állatkert. Részvénytársasági formában működött, 1907-től a főváros vette kezelésbe, amely 1912-ben a Városligetben építtetett új állatkertet.
(Eleinte a városi embernek hoztak látványosságot a távoli természetből. Ma már a tönkretett élőhelyek, kipusztított fajok múzeumai.)
- + -
Állatkertek napja
[Részletek...] |
[1863-08-13] Eugéne Delacroix francia festő és grafikus születése (+1863. aug. 13.). 1822-ben a Dante bárkája című képe a romantikus mozgalom vezérévé tette. Leghíresebb alkotása a Szabadság vezeti a népet. Vihartól megvadult ló című vízfestménye a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható.
(halál)
[Részletek...] |
[1856-12-24] Megkezdődött a közvilágítás Budapesten. A Kerepesi (ma Rákóczi) úton, a Belváros utcáiban és középületeiben összesen 838, míg főleg bel- és lipótvárosi polgárok lakásában, üzleteiben, irodáiban 9148 gázlámpa gyulladt ki karácsonykor. A gázgyárat a Triesti Általános Osztrák Gáztársulat építette meg a Lóvásár (ma: Köztársaság) téren.
[Részletek...] |
[1856-07-10] Nicola Tesla horvát származású, Amerikában élt elektrotechnikus és feltaláló halála (szül. 1856. júl. 10.). Először Budapesten a Ganz-gyárban, azután párizsi, majd londoni elektrotechnikai társaságoknál dolgozott. 1884-ben Amerikába ment, ahol két évig Edisonnál állt alkalmazásban. A forgó mágneses tér elvén alapuló többfázisú elektromotor, valamint a Tesla-transzformátor feltalálója volt.
(születés)
[Részletek...] |
[1856-06-21] Stróbl Alajos szobrász születése (+1926. dec. 13.). A századforduló magyar szobrászatának vezető egyénisége. Ismert alkotásai: Erkel és Liszt ülőszobra az Operaház bejáratánál, Arany János emlékszobra a Múzeum-kertben, a Várban felállított Mátyás-kút, a Halászbástyán álló Szent István lovasszobor, a budapesti Jókai-szobor, valamint Széchenyi és Erzsébet királyné emlékművei.
(születés)
[Részletek...] |
[1853-07-05] Csontváry Kosztka Tivadar festő születése (+1919. jún. 20.). Gyógyszerész volt, 41 éves korában belső sugallat hatására lett festő. A nyugat-európai festészetet a helyszínen tanulmányozta, és megjárta a Közel-Keletet is. Műveit 1905-ben Budapesten, 1907-ben Párizsban mutatta be, de a remélt siker elmaradt. 1909-ben végleg szakított a festészettel. Magányos cédrus, Görög színház Taorminában, Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban.
(születés)
[Részletek...] |
[1851-10-04] [idezet] Letették a budapesti Szent István-templom, a későbbi Bazilika alapkövét. 54 éven át épült, 1905. november 19-én avatták fel. Tipikus Ybl-alkotás. Nem bazilikás elrendezésű, azaz nem főhajóra és két mellékhajóra oszlik, hanem görögkereszt alaprajzú. 1931-ben IX.Pius "Basilica minor" rangra emelte.
[Részletek...] |
[1849-08-17] Bodor Péter székely ezermester, mechanikus születése (+1849. aug. 17.). Már kisgyermekkorában kitűnt faragó-és rajztehetségével. A főúri Zeyk család támogatásával gépészetet tanult Bécsben, majd tíz éven keresztül Európa országait járta. 1816-ban visszatért Marosvásárhelyre. Háza udvarán létrehozott egy a mai vidámparkhoz hasonló szórakozóhelyet. A Maroson fából, egyetlen vasszeg felhasználása nélkül felépített egy 8 méter széles és 63 méter hosszú hidat. 1820 és 1822 között készítette legismertebb munkáját, a Marosvásárhely piacterén felállított zenélő kutat, amelynek szerkezete a víz hajtóerejének hatására szebbnél szebb zenét adott. A kutat 1911-ben lebontották, de a mását 1936-ban felépítették Budapesten, a Margitszigeten. Az 1830-as évektől főként orgonákat készített falusi templomok számára.
(halál)
[Részletek...] |
[1849-08-17] Bodor Péter Székely ezermester mechanikus halála (szül. 1788. jún. 22.). Legismertebb munkája a Marosvásárhely piacterén felállított zenélő kút, amelyet 1911-ben lebontottak, de a mását 1936-ban felépítették Budapesten, a Margitszigeten.
(halál)
[Részletek...] |
[1848-03-30] Puskás Ferenc, a budapesti telefonközpont megépítőjének születése (+1883. márc.). A pesti közönség csodálta, de nem fedezte fel gyakorlati jelentőségét. 1880. március 13-án engedélyt kapott telefonhálózat létesítésére. Az első telefonközpont (egész Európában a negyedik) a Fürdő (a mai József Attila) utcában létesült és 1881. május 1-jén kezdte meg működését.
[Részletek...] |
[1848-03-30] Puskás Ferenc, a budapesti (egész Európában a negyedik) telefonközpont megépítőjének születése.
(születés)
[Részletek...] |
[1848-03-15] Vértelen forradalom Budapesten.
[Részletek...] |
[1846-08-30] Kresz Géza orvos születése (+1901. ápr. 10.). A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület létrehozója (vö. máj. 10.), a rohamosan növekvő Budapest egészségügyi ellátásának szervezője.
(születés)
[Részletek...] |
[1844-09-17] Puskás Tivadar elektrotechnikus születése (+1893. márc. 16.). A telefonhírmondó feltalálója. A világon először Budapesten bevezetett vezetékes hír- és műsorközlő berendezése, a Telefonhírmondó 1894-1925 között működött.
(Távközlés: egyre kevesebb anyag és energia, egyre több és jobb szeretetkapcsolat?)
(születés)
[Részletek...] |
[1843-01-07] Koch Antal geológus, akadémikus születése (+1927. febr. 8.). A Földtani Intézetben dolgozott, majd a kolozsvári és 1895-től a budapesti egyetemen oktatott földtant és őslénytant. Az Erdélyi-medence harmadkori képződményeit tanulmányozta. A hazai geológusok közül utolsóként még egyaránt művelte valamennyi szervetlen természettudományt. Alapvető munkát végzett az ország számos területének ásványtani, kőzettani, őslénytani, földtani és barlangtani leírásában. A Magyar Tudományos Akadémiának 1875-ben levelező, 1894-ben rendes tagja lett.
(születés)
[Részletek...] |
[1842-10-26] Vaszilij Vasziljevics Verescsagin orosz festő születése (+1904. ápr. 13.).
Katonaként részt vett kora háborúiban, élményeit megfestette. A bolgár-török háború után Párizsba ment, itt készítette legismertebb, a háború kegyetlenségeit döbbenetes erővel ábrázoló festménysorozatát. Ennek legismertebb darabja A Sipka szorosban minden csendes című triptichonja. E képét 1883-ban Budapesten is kiállította. Később Moszkvában telepedett le, az 1812-es napóleoni háború eseményeit festette évekig. Az aknára futott és elsüllyedt Petro-pavlovszk csatahajón vesztette életét.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1842-02-13] Török Aurél (Ponori Thewrewk) orvos, egyetemi tanár, antropológus, akadémikus halála (szül. 1842. febr. 13.). A budapesti Embertani Intézet és Múzeum megalapítója. A darwinizmus korai híve volt; embertani méréseket végzett, foglalkozott a honfoglaló magyarság antropológiájával is.
(megalapít, születés)
[Részletek...] |
[1837-12-24] Erzsébet Amália Eugénia, elterjedtebb nevén Sissi, osztrák császárné, magyar királyné születése (+1898. szept. 10.). 1854. április 24-én lett Ferenc József Habsburg-császár felesége. Szívén viselte Magyarország sorsát, helyzetét. Jelentős érdeme volt az 1867-es kiegyezés létrehozásában. Európa egyik legszebb asszonya volt, aki nemcsak bájával, hanem bölcsességével, liberális gondolkodásával, sokoldalúságával, természetes viselkedésével is nagy tekintélyre tett szert. Rudolf fia öngyilkossága után egyre visszavonultabban élt. 1898. szeptember 10-én Genfben szíven szúrta egy olasz anarchista. Szobra áll Budapesten, emlékét őrzi a János-hegyi kilátó is.
(születés)
[Részletek...] |
[1837-12-24] Erzsébet királynét (szül. 1837. dec. 24.) Genfben megölte egy olasz anarchista.
1854. április 24-én lett Ferenc József Habsburg-császár felesége. Sokat törődött Magyarországgal. Nemcsak szépségével, hanem bölcsességével, liberális gondolkodásával, sokoldalúságával, természetes viselkedésével is nagy tekintélyre tett szert. Rudolf fia öngyilkossága után egyre visszavonultabban élt. Szobra áll Budapesten. Életéről készült a Sissi című film.
(születés)
[Részletek...] |
[1837-05-06] Elkészült az Egri Bazilika, hat év alatt, Hild József tervei alapján, klasszicista stílusban. Az esztergomi és a budapesti bazilika után az ország harmadik legnagyobb temploma.
(Kicsi, de hű mása a lovasberényi templom.)
[Részletek...] |
[1833-12-16] Lotz Károly festőművész halála (szül. 1833. dec. 16.). Fő műve az Operaház nézőterének mennyezetképe. Freskói díszítik a Vigadó és a Nemzeti Múzeum lépcsőházát, a Mátyás templomot, továbbá pécsi, tihanyi, budapesti templomokat.
(születés)
[Részletek...] |
[1832-03-19] Vámbéry Ármin orientalista, néprajztudós, földrajzi szakíró, nyelvész, akadémikus halála (szül. 1832. márc. 19.). 1861-ben „expedíciót szervezett” (azaz szegényen, dervisruhában, ezer veszély és nélkülözés közepette egyedül vándorolt) a magyarok őshazájának felkutatására. Kutatásai úttörő jelentőségűek voltak Közép-Ázsia föld- és néprajza, elsősorban azonban a filológia területén (egyik életcélja volt a magyar és török nyelvek közti rokonság bizonyítása).
A budapesti egyetem tanára, az európai hírű nyelvész és néprajzkutató borzasztó szenvedések közepette többnyire gyalog sántikált végig rossz lábával óriási területeket, Resid Effendi álnéven kolduló dervis rongyaival álcázva magát, mert előtte minden európait megöltek itt a vérszomjas uralkodók, a kánok és emírek.
(Nem véletlenül tartottak az erősebb hatalmak kémeitől, a felfedezők és tudományos kutatók munkáját mindig a hódítók és gyarmatosítók hasznosították. A történészek ma már biztosra veszik, hogy Vámbéry kémtevékenységet is folytatott és azt az angol királynő és a konstantinápolyi szultán egyaránt megfizette.)
A tudomány szenvedélyétől hajtott vándor csaknem szomjan halt a sivatagban, és számtalanszor került a leleplezés, a halál küszöbére. Jegyzeteit arab írással magyar nyelven készítette, mint dervisrendje titkos talizmánjait. Tökéletes nyelvtudásának és a szokások mély ismeretének köszönhette, hogy sikerült betöltenie önként vállalt tudományos küldetését, és számos könyvben írhatta le a közép-ázsiai életet, viszonyokat.
(születés)
[Részletek...] |
[1828-04-16] Francisco José de y Lucientes Goya spanyol festő és grafikus halála (szül. 1746. márc. 30.). 1789-től a madridi királyi udvar festője volt. Leleplezően éles megfigyelésekkel, szinte nyílt gúnnyal ábrázolta a királyi családot.
A 19. század elején megsüketült, művészete megváltozott, az egyszerű emberek forradalmi megmozdulásai, az 1808-as spanyol függetlenségi háború ihlették. A reakció üldözése miatt el kellett hagynia hazáját, Bordeaux-ban keresett menedéket és ott is halt meg.
Leghíresebb vásznai (pl. A meztelen Maya, A felöltözött Maya) a madriri Pradóban találhatók, de jelentős gyűjteménye van a budapesti Szépművészeti Múzeumnak is.
(háború, halál)
[Részletek...] |
[1826-10-26] Mocsáry Lajos író, publicista halála (szül. 1826. okt. 26.). A dualizmus korának kiemelkedő politikusa, a nemzetiségi kultúrák egyenjogúsításáért küzdött. Neve a nemzetiségi megbékélés jelképe lett, 1947-ben róla nevezték el a budapesti főiskolai román kollégiumot.
(születés)
[Részletek...] |
[1811-10-22] Liszt Ferenc zongoraművész, zeneszerző halála (szül. 1811. okt. 22.). A zenei romantika egyik legnagyobb alakja. Az 1840-es években a weimari udvari színház karmestere lett. Mint pedagógus, a világ minden részéből érkező tanítványait a zongorajáték újfajta technikájával ismertette meg. Élete utolsó évtizedeit Weimar, Róma és Budapest között megosztva töltötte. 1875-ben kinevezték a Budapesti Zeneakadémia elnökévé.
(születés)
[Részletek...] |
[1798-04-26] Eugéne Delacroix francia festő és grafikus születése (+1863. aug. 13.). 1822-ben a Dante bárkája című képe a romantikus mozgalom vezérévé tette. Leghíresebb alkotása a Szabadság vezeti a népet. Vihartól megvadult ló című vízfestménye a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható.
(születés)
[Részletek...] |
[1788-06-22] Bodor Péter Székely ezermester mechanikus halála (szül. 1788. jún. 22.). Legismertebb munkája a Marosvásárhely piacterén felállított zenélő kút, amelyet 1911-ben lebontottak, de a mását 1936-ban felépítették Budapesten, a Margitszigeten.
(születés)
[Részletek...] |
[1788-06-22] Bodor Péter székely ezermester, mechanikus születése (+1849. aug. 17.). Már kisgyermekkorában kitűnt faragó-és rajztehetségével. A főúri Zeyk család támogatásával gépészetet tanult Bécsben, majd tíz éven keresztül Európa országait járta. 1816-ban visszatért Marosvásárhelyre. Háza udvarán létrehozott egy a mai vidámparkhoz hasonló szórakozóhelyet. A Maroson fából, egyetlen vasszeg felhasználása nélkül felépített egy 8 méter széles és 63 méter hosszú hidat. 1820 és 1822 között készítette legismertebb munkáját, a Marosvásárhely piacterén felállított zenélő kutat, amelynek szerkezete a víz hajtóerejének hatására szebbnél szebb zenét adott. A kutat 1911-ben lebontották, de a mását 1936-ban felépítették Budapesten, a Margitszigeten. Az 1830-as évektől főként orgonákat készített falusi templomok számára.
(születés)
[Részletek...] |
[1787-02-06] Megalapították a budapesti Állatorvostudományi Egyetem elődjét, az Állatorvosi Iskolát.
(megalapít)
[Részletek...] |
[1782-08-30] Mérnökképző intézmény jött létre Budapesten az egyetem keretében, Európában elsőként. A Mérnöki Intézet, a mai Műszaki Egyetem elődje, 1850-ig működött.
(A mérnökök a természetátalakítás és a hadigépezetek nagy harcosai – de mint általában az emberek, sokszor nem vizsgálják, mi a munkájuk következménye. Ők is többnyire azért dolgoznak, hogy megéljenek. Ha mégis gondolnak a jövőre, gyakran saját emlékművüket látják robosztus alkotásaikban, emelkedettebb pillanataikban az emberiség javát – ami persze könnyen finanszírozóik és érdekcsoportjaik javát jelentheti a gyakorlatban, és szűk technokrata értékrendet.)
[Részletek...] |
[1746-03-30] Francisco José de y Lucientes Goya spanyol festő és grafikus halála (szül. 1746. márc. 30.). 1789-től a madridi királyi udvar festője volt. Leleplezően éles megfigyelésekkel, szinte nyílt gúnnyal ábrázolta a királyi családot.
A 19. század elején megsüketült, művészete megváltozott, az egyszerű emberek forradalmi megmozdulásai, az 1808-as spanyol függetlenségi háború ihlették. A reakció üldözése miatt el kellett hagynia hazáját, Bordeaux-ban keresett menedéket és ott is halt meg.
Leghíresebb vásznai (pl. A meztelen Maya, A felöltözött Maya) a madriri Pradóban találhatók, de jelentős gyűjteménye van a budapesti Szépművészeti Múzeumnak is.
(háború, születés)
[Részletek...] |
[1687-03-19] Pozsonyban Széchenyi György esztergomi érsek három budai iskola alapító oklevelét írta alá, köztük az Academicum et Universitatis Collegiumét, amely ma a II. Rákóczi Ferenc Gimnázium nevet viseli Budapesten.
[Részletek...] |
[1635-11-13] Az 1635 májusában Pázmány Péter esztergomi érsek által alapított nagyszombati egyetem ünnepélyesen megnyitotta kapuit. Kezdetben csak hittudományi és bölcsészeti kara volt. 1777-ben Budára, majd 7 év múlva Pestre költözött. 1921-ben a budapesti egyetemet Pázmány Péterről nevezték el, 1950-től viseli Eötvös Loránd nevét.
[Részletek...] |
