Érted Vagyok Öko témájú anyagok

Szeretettel köszöntjük a 2000. oldalát elért Gaia-sajtószemle szolgálatot!
1983 szeptemberében indították az ELTE Természetvédelmi Klub alapítói: Pásztor Erzsébet, Görög György, S.Á. és György Lajos (a Sajtószemle szerkesztõje). Akkoriban még nagyon kevés környezeti vonatkozású írás jelent meg a magyar lapokban (még annál is kevesebb, mint pl. az idei választások elõtt). A 'Sajtszemle' különleges értéke a széles körû nemzetközi lapfigyelés, olyan anyagok közlése, amelyek magyarul egyébként nem hozzáférhetõk. A másik nagyon szimpatikus jellemzõje, hogy érdeklõdésének homlokterében áll a filozófia, etika és a harmadik világ. Mivel csak 80 példányban jelenik meg, az "Érted vagyok" (melynek fõszerkesztõje 1985 óta dolgozik a Sajtószemlével) egyik hivatásának érzi annak legfontosabb gyöngyszemeit a szélesebb olvasóközönséghez eljuttatni.eit a szélesebb olvasóközönséghez eljuttatni.

A piacgazdaság nem megoldás a szocializmus csõdjére! Ugyanis a piacgazdaság nem vet számot a források korlátozott voltával. Herman Daly megkérdõjelezi, hogy a közgazdaságtan egyáltalán tudomány-e. Hiszen a tudomány a természetet próbálja megérteni, a közgazdaságtan ezzel szemben modelleket alkot és tanulmányoz, amelyek legtöbbjének semmi köze a természethez és ezért katasztrófába visz. Például a világ népessége, így élelmiszerszükséglete 30 év alatt megkettõzõdik. A 'szokásos' megoldás erre a mezõgazdaság iparosítása. De 30 év múlva elfogy a világ olajkészlete és ennek hiányában az egész gazdaság, a mezõgazdasági termelés is elsatnyul. Nyilvánvaló módon a világ legtöbb nemzetének a célja a népesség csökkentése és a meg nem újuló erõforrások egyre csökkenõ használata. Semmiféle piacgazdaság nem képes áremelkedések révén visszaállítani a növekedõ emberiség forrás-alapjait! (The Ecologist)

Ökológiai gazdaságtant kezdenek oktatni a Svéd Tudományos Akadémián, a Sienai, az Ottawai és a Marylandi Egyetemen. A hagyományos közgazdaságtan ugyanis hallgatólagosan feltételezi a források és a környezet teherbírásának korlátlanságát, a Földet a jelen nemzedék tulajdonának tekinti. Az ökológiai ökonómia tudósai szerint a technológia nem tud megmenteni az ökológiai katasztrófától. Nincs más út, mint a népesség növekedésének és a források kimerítésének lassítása. (Science)

A jégkorszakok kutyafülék voltak az elmúlt két évtized fajokra gyakorolt hatásaihoz képest. Nemcsak a fajokat pusztítjuk el, hanem az egész evolúciót - mondja William Lonway, a New York Zoological Society igazgatója. (Der Spiegel)

Miután a "kicsi vagy kocsi" vita eldõlt, és a gyõztes továbbjutott a második menetbe, - most újból eredményt lehet hirdetni: az autók diadalmaskodtak a fa vetélytársak fölött is. Ezzel megkezdõdött az alternatívák harmadik és egyben utolsó fordulója: Te? Vagy az autód? (Harang)

A magyar erdõk 21 %-a károsodott, ezen belül 7 % erõsen. Máshol általában rosszabb a helyzet: Jugoszlávia 32 és 10 %, Csehszlovákia 70 és 27 %, Lengyelország 49 és 20 %, Ausztria 29 és 4 %, NDK 44 és 14 %, NSZK 52 és 15 %, Olaszország 51 és 19 %, Franciaország 23 és 7 %, Nagy-Britannia 64 és 25 %. (Sanasilva - Waldschadenbericht 1989)

Hogyan figyelmeztessük a köbükunokáinkat a halálos veszélyre? Az atomtemetõk még tízezer év múlva is veszélyesek lesznek, de addig a mai figyelmeztetõ táblák olvasata feledésbe merülhet. (Gondoljunk az alig pár ezer éves egyiptomi hieroglifákra vagy sumér rovásírásra.) Nyelvészek és régészek próbálják kitalálni, mi legyen a jel. (Nature)

Az évekig tartó trehányság okozta az NDK vegyipara történetének legnagyobb balesetét a Buna mûvekben febr. 9-én. Felrobbant egy karbidot készítõ kazán: 5 ember meghalt, 23 súlyosan megsebesült. A kazánok 27 éve mentek felújítás nélkül a megengedhetõ 7 év helyett. Éppen febr. 8-án hoztak döntést 4 kazán leállításáról a 12 közül. Másnap a többi nyolc közül robbant az egyik. (Der Spiegel)
Mi, gazdagok tízszer annyi energiát fogyasztunk. Az emberiség háromnegyed része él a harmadik világban, ahol az egy fõre esõ energiafogyasztás tizede az ipari országokénak. Borzasztó következményei vannak az ilyen mértékû energiatermelésnek, -fogyasztásnak: savas esõk, globális fölmelegedés, nukleáris hulladékok, füstköd, olajszennyezés. Los Angelesben minden családnak évi 2400 dollárba kerül csak a füstködcsökkentési program. (Resources)

362 könyvelt üzemzavar volt az 55 francia atomerõmûben 1989-ben. (Der Spiegel)

Piszkos fortélyokkal lassítja az alternatív energiák kutatását az atomlobby Angliában. (The Ecologist)

Erõszakmentes tiltakozás egy USA-atomerõmû ellen. 1976-ban New Hampshire államban a seabrooki atomerõmû építésének kezdetekor a Clamshell Szövetség 18 tagja behatolt az építési területre. Birtokháborításért fogházbüntetést kaptak. Erre 188-an cselekedtek hasonlóképpen, õket is letartóztatták. 1977 áprilisában már 1414 tiltakozót tartóztattak le, akik két napig ott táboroztak. Az erõmû mégis felépült, tíz év késéssel, 7 milliárd dollár költséggel. Most az üzembehelyezés engedélyezése körül folyik a küzdelem. Az erõszakmentes tiltakozás folytatódik. 1989 júniusában 627 személyt tartóztattak le. A szövetség tagjai kapcsolatba léptek a szovjet tiltakozó mozgalmakkal, amelyeknek az utóbbi idõben több szovjet atomerõmû bezárását ill. meg sem építését sikerült elérniük. (Ecologia Newsletter)

A megoldás az energiafogyasztás csökkentése, az energiahatékonyság növelése. 1 dollár energiahatékonysági beruházás hétszer annyit ér a fölmelegedés ellen, mint 1 dollár atomerõmûberuházás. A Föld felmelegedését 50 %-ban az energiaelõállítás, 13 %-ban az erdõk pusztítása, 12 %-ban a mezõgazdasági és 25 %-ban az ipari levegõszennyezés okozza. (Ecoforum)

Energiahatékonyságban Svédország az elsõ a világon, de még képes az atomenergia megszüntetése és (az energiatermelésben) a széndioxid-kibocsátás harmadával csökkentése mellett olcsóbbá tenni az áramot és felével bõvíteni a termelését. Hogyan? Jobban kell dolgozni, takarékosan kihasználni az energiát. Felhasználni a biotüzelõt és a természetes gázt. A szegény országok, ha kikerülik a gazdagok melléfogásait, tízszeresére növelhetik gazdasági tevékenységüket az energiafelhasználás növelése nélkül. Az USA, amikor erre hangsúlyt tettek (1979 és 1986 között) hétszer annyi plusz energiához jutott megtakarításból, mint bõvítésbõl. (IFDA-Dossier)

Kinek a közös jövõje? Bírálják a Brundtland-jelentést. "Miért kellene elhinnünk, hogy mindazok, akik ma a hatalmat birtokolják, meg akarják változtatni a világot?" (G.A. Alstad, norvég aktivista) A felelõsökrõl sose beszélnek. Ruby Dunstan a Lytton indián csapatból: "Az üzlet nem fogja és nem is képes biztosítani a bolygó túlélését. A fenntartható fejlõdés (a Brundtland-jelentés kulcsfogalma) az életre vonatkozik, nem a gazdaságra. Az UNCED-terv megerõsíti Dél függését és ezen függés környezetromboló jellegét, növeli a déli elit hatalmát a társadalom felett." Északon azt hiszik, hogy a bajok megoldhatók technológiai újításokkal. Az ipar, a kormányok és a tudósok 'új szövetsége' ezzel akarja manipulálni az NGO-kat (Non-Governmental Organisation, kormányoktól független szervezõdés - a szerk.). De azok nem hiszik el, hogy azonos érdekei vannak egy ENSZ-hivatalnoknak és egy Sri Lanka-i halászembernek. (The Ecologist)

A növekedés nem használ a szegényeknek és ellentétes a fenntartható fejlõdéssel. A Brundtland-jelentés belsõ ellentmondása, hogy épp a környezeti gondokat okozó növekedéssel és bõséggel akarja megoldani a környezeti gondokat. Újra értékelni kell a nem fizetett, elsõsorban a nõi és a háztartási munka lényegi szerepét az egész emberi gazdaságban. (IFDA-Dossier)

A Dél országaiban épülõ Hilton-szálló idegen tervek alapján készül, idegen építészek vezetésével, idegen igazgatók üzemeltetik, idegen vendégeket fogad és a hasznot is idegenbe viszik. Csak a dekoráció, a munkások, a hulladék és a környezet pusztulása helyi. (Magyarországra is ez vár? - a szerk.) (IFDA-Dossier)

Az ózonréteg védelme már 1970-ben fölmerült, amikor nagy magasságokban repülõ szállítógépeket terveztek. 1974-ben megállapították, hogy a CFC-k rongálják a sztratoszféra ózonját. 1981-tõl az ENSZ elõkészített egy ózonvédelmi megállapodást. 1985-ben észlelték az elsõ ózonlyukat. Végre 1987-ben aláírták a montreáli egyezményt, mely szerint 1999-ig fokozatosan felére kell csökkenteni a CFC-termelést. (Mint a lajhár, prédává válunk, mielõtt igazán ráébrednénk a veszélyre? - a szerk.) (Resources)

90 millió kocsi-légkondícionáló mûködik az USA-ban (majdnem annyi, mint hûtõszekrény). Mivel a kocsik hõszigetelése igen gyenge, ezek olyan teljesítményûek, mint egy ház légkondícionálása. Tízszer annyi freont tartalmaznak, mint egy hûtõszekrény s attól eltérõen a kocsié még ereszt is. Ilyesmik miatt gyártanak évi 1 millió tonna CFC-t Földünkön. (Valley News)

A Fehér Ház szerint 'ej, ráérünk arra még', ezzel szemben - bár a 41 országból megkérdezett 1500 tudósból csak 330 válaszolt -, a tudósok 90 %-a szerint azonnal csökkenteni kellene a széndioxid-kibocsátást. Az emberi eredetû üvegházhatást 60 %-ban a szén-dioxid okozza, amelynek lebomlási ideje 120 év. (Science)

Minden, az atomfegyverben érdekelt vállalatot kitiltottak Oakland városból (Kalifornia). Azonban a bíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a döntést. Vannak más atommentes városok is, de kevésbé szigorúak. (Nature)

A leselejtezett számítógép veszélyes hulladék. Az NSZK-ban évente 6500 tonnára számítanak, törvényt alkotnak róla. 6 márkáért vásárolják vissza mázsáját. Eljárást dolgoznak ki a benne levõ húszféle nemesfém visszanyerésére. (Magyarországon a Sajtószemle szerkesztõsége átveszi a selejtgépeket.) (Computer Panoráma)

Ólom a gyerekek festékében - riasztott a hongkongi Friend of Earth (A Föld Barátai). A tubus 38 %, a festék 4 % ólmot tartalmazott. Az európai határérték 1 %. (FOE Link)

Hétezer nagy, hetvenezer kisebb darab Ûrszemét kering a Föld körül. Óriási sebességük miatt még a kis szemcsék becsapódásai is kárt okozhatnak az újabb eszközökben. (Természet Világa)

(A Gaia-sajtószemle szolgálat 157-162. sz. alapján)