Halász Endre kényszernyugdíjazott, volt péceli plébános küldte közlésre alábbi, Marosi Izidor váci megyéspüspökhöz írt levelét. A levél oka, az 1991/III. váci egyházmegyei körlevélben megjelent 781a/1991. számú névtelen rehabilitáció, a következõképp szól: "...Az egyházi állások betöltéséhez ...és a fölmentésekhez az ÁEH elõzetes hozzájárulására volt szükség. ...az állásokba nem mindig a legalkalmasabb személyek kerültek. Az állam... az egyházi hatóságokon keresztül iparkodott akaratát érvényre juttatni. ...a fõpásztorok ...a nagyobb bajok elkerülése végett egyes lelkipásztorokat vagy kisebb helyre áthelyezni (pl. Ócsa), vagy pedig nyugdíjazni kényszerültek (pl. Pécel). ...a méltatlanul áthelyezett és nyugdíjazott paptestvéreket jelen iratunkkal erkölcsileg rehabilitáljuk."

Püspök Atya! Kötelességemnek érzem, hogy a Körlevél rehabilitációs szövegét tisztelettel megköszönjem...

Püspök Atya azonban jól tudja, hogy Pécelen sok ezer ember ezt nem tudja. Sõt ennek az ellenkezõjérõl vannak meggyõzõdve. Hiszen utódom a Képviselõtestület elõtt kijelentette, hogy a Kongregáció engem úgyis eretnekké fog nyilvánítani és elfogadtatta velük azt a határozatot, hogy ezt nem várják meg, hanem 1987. szeptembertõl nem tehetem be a lábam a péceli templomba. A községben nyilvánvalóan elterjedt, hogy azért kellett nyugdíjba mennem, mert katolicitásom megkérdõjelezhetõ.

Ez terjedt el az egyházmegyében is és P. Fidél, a kapucinus házfõnök éppen ezért hallani sem akart arról, hogy szokásos évi találkozásunkat most szombaton Máriabesnyõn megtarthassuk.

Nem is beszélve más egyházmegyék papjairól. Szigetszentmiklóson nem engedett esketni a templomában a plébános, mert engem "fegyelmi úton mozdítottak el." De maga Paskai bíboros úr is arra utasította a Szent Kereszt új plébánosát, hogy engem, aki kompromittáltam az egyházat, ne engedjen a plébánián tevékenykedni, ti. a Betániában, ahol bibliaórát tartottam.

Rendszeresen keresztelek péceli gyerekeket Szadán, mert nem mehetek Pécelre. Most kér egy jegyespár, hogy eskessem meg õket Szadán, mert ragaszkodnak hozzám.

Örülnék, ha megtudhatnám, mi lesz "erkölcsi rehabilitációm" következménye. Ha megtépázott becsületünk, mint ahogyan általában ez így szokott lenni, helyre nem is hozható, történik-e valami kísérlet ennek helyreállítására?

Püspök Atyát tisztelettel köszöntöm.

Szada, 1991. május 25.

A jelenlegi péceli plébános a tévé katolikus híradójában is közzétette július elsején, hogy õ egy személyben döntött Halász Endre katolicitásának ügyében. A klasszikus vicc esete ("Ha két pápa találkozik, hogy köszönnek egymásnak?") itt Magyarországon most megtörténhet. - a szerk.

****
Ünnepélyes rehabilitáció

Halász Endre érdekében ragadunk tollat. Valószínû sokan emlékezünk Pécelen Bandi bácsira, aki plébánosként 33 évet töltött aktív munkával itt. Akinek ajtaja éjjel-nappal nyitva állt mindenki számára, legyen az illetõ katolikus, más felekezethez tartozó vagy esetleg felekezeten kívüli. Sok rászoruló kapott tõle ruhát, élelmet, vigasztaló, lelkesítõ emberi szót, meghallgatást, éjszakára bebocsátást. Az Állami Egyházügyi Hivatal nyomására "egyházi érdekbõl és egészségi állapotára való tekintettel" 1983-ban nyugdíjazták. Szadán fogadták õt be az emberek. Nagyon gyorsan megkedvelték és csodálják a mai napig fáradhatatlan tenni akarását, elfogyhatatlan szeretetét. Az õ érdekében írtuk az alábbi sorokat Marosi Izidor váci megyéspüspöknek. (Kaszap István)

*

Kedves Püspök Úr! Örömmel töltött el bennünket az a hír, hogy Halász Endre nyugalmazott plébánosunkat a Római Katolikus Egyház rehabilitálta. Mi, Bandi bácsi hívei és tisztelõi szeretnénk ünnepi pillanatokkal emlékezetessé tenni számára ezt az örömhírt. Ennek idõpontját a péceli búcsú napjára tettük (október 13). Szeretnénk, ha ezen a napon mindkét templomban (Pécelen és Szadán) tartana misét Halász Endre, s ott az egybegyûlt hívek elõtt elhangozhatna a rehabilitálás ténye, s ez egyben méltó elismerése lenne Bandi bácsi 52 éves papi tevékenységének, kitartásának, emberi jóságának. Ehhez a tervünkhöz kérjük tisztelettel Püspök úr hozzájárulását, segítségét, támogatását. S kérjük egyben, tiszteljen meg bennünket jelenlétével, osztozzon velünk örömünkben.

Tisztelettel Pécel és Szada lakossága részérõl: (nevek, címek, aláírások)