BOCS Homepage


Öko-szemle

Érted Vagyok Öko témájú anyagok

Autópálya helyett vasutat! A rettentõen környezetromboló déli autópálya helyett dél-magyarországi körvasutat kell építeni. Nyugaton a kamionforgalmat egyre erõsebben korlátozzák. Az autópálya környezeti gyarmatosítás. A déli autópálya ellen küzdõ környezetvédõ bizottság elérhetõ a Levegõ Munkacsoport címén: 2041 Budaörs, Pf. 102. (Lélegzet)

Senki nem közölte a Reflex déli autópálya állásfoglalását, amelyet tíz megyei napilapnak küldtek meg. A környezetvédõknek helyi fórumok, közös nyilatkozatok, az önkormányzatok és a helyi sajtó megkeresésével kell ébresztõt fújniuk. Fõleg a koncessziós törvény bevezetése után erõsödnek majd meg a különféle nyugati közlekedési és egyéb lobbyk kapcsolt ajánlatai (pl. francia metró- és atomerõmû-építés). (Kalas György, Reflex)

A közlekedés által okozott környezetpusztítás megszüntetésére nem létezik mûszaki megoldás. A fejlesztések ellenére a környezetszennyezés egyre nõ. A károk rohamosan súlyosbodnak. A megoldás a tömegközlekedés és a vasút fejlesztése, a kerékpár- és a gyalogosközlekedés ösztönzése, a közlekedési igényeket mérséklõ településpolitika és életmód. (Lélegzet)

Az ólom felhalmozódik, az egészségkárosodás visszafordíthatatlan. A levegõ ólomszennyezettsége Budapest fõ közlekedési csomópontjain a határérték 10-30-szorosa. A forgalmas utak mentén nyaranta kitelepült zöldség-gyümölcs árusító helyeken az élelmiszerek ólomtartalma is túllépi a határértéket. Budapest belsõ kerületeiben a gyerekek közel 90 %-ának vérében magasabb az ólomtartalom az egészségi határértéknél. A vérszegénység, máj- és vesekárosodás mellett szellemi fejlõdésük lényegesen elmaradhat és e következmények felnõtt korban is megmaradnak. (Lélegzet)

Pedagógusok, nevelõk számára ingyen megküldi a Zöld Jövõ Egyesület az élõvizek tanulmányozásához készített munkafüzetet. Ugyancsak a Zöld Jövõ tanulmányt készített a nagytétényi nehézfémszennyezésrõl és a Metallochemia területének és környezetének rehabilitációjáról. (Címük: 1222 Bp. Nagytétényi út 35. Tel: 2260-559)

A Drávát nemzeti parkká kellene nyilvánítani! Veszélyben a Dráva vidékén az õstermészet. A magyar határsávi lezártság miatt a Dráva maradt Közép-Európa egyetlen õsállapotú folyója. Most sokkszerûen kiszolgáltatottá vált. Egy olasz-magyar vállalat elkezdte a fölvásárlását és már el is készítették egy 'nagyszabású üdülõkörzet' terveit. (Gaia sajtószemle)

A Földünket védõ ózonréteg gyorsabban vékonyodik, mint amire a tudósok korábban számítottak. A károsodás már egész Európát is érinti. Haladéktalanul meg kellene szüntetni pl. a halogénezett szénhidrogének gyártását, azonban erre szinte nincs esély. A helyzetet súlyosbítja, hogy ezek a vegyületek sokáig megmaradnak a légkörben, így hosszú ideig még akkor sem javulna a helyzet, ha valóban beszüntetnék a gyártásukat. (The Guardian)

A brit környezetvédõk fel kívánják hívni a kelet-európai országok figyelmét arra, hogy az új lehetõségeket kihasználva sok olyan nyugati vállalkozó jelenik meg ezekben az országokban, akik a környezet pusztítása révén, rablógazdálkodással igyekeznek nyereséghez jutni. A nyugati környezetvédõ szervezetek készek segíteni ennek megakadályozásában, de ehhez pontos információkkal kell rendelkezniük. Kérjük, aki ilyen jellegû tevékenységrõl tudomást szerez, pontos adatokkal (a cég neve, székhelye, környezetkárosító tevékenysége) írja meg a Talento Alapítvány címére (2041 Budaörs, Pf. 102). (Lélegzet)

A növényi táplálékok fejlesztése a jövõ. A hús-fehérje elõállításához 6-15-ször több termõterület kell, mint a növényi fehérjéhez. Németországban a gabona 92 %-át takarmányként használják fel, az USÁ-ban a kenyérbúza felét, a kukorica, árpa, zab és szója 85 %-át állatokkal etetik föl. Csak az USÁ-ban takarmányozásra használt gabonából a világ minden embere számára futná napi két szelet kenyérre.
Egyetlen kg hús elõállításához összesen kb. 4000 liter víz kell. Ennyit egy hónap alatt fogyaszt el egy átlagos család mosásra, fõzésre, fürdésre stb. együttesen. Ha ezt a vizet értékében kellene megfizetni, egy hamburger 70 dollárba kerülne. A költségek azonban az adófizetõket és a jövõ generációt terhelik.
1960-ban, amikor az USA elõször importált marhahúst, Közép-Amerikában 330 ezer km2-nyi érintetlen esõerdõ volt. 25 év után ebbõl már csak 80 ezer km2 maradt. Guatemala évente 18 millió tonna marhahúst exportál az USÁ-ba, ugyanakkor a guatemalai gyermekek háromnegyede alultáplált. (Kagylókürt)

Semmi sem marad meg olyan sokáig, mint a PVC-szemét - módosítja Gyöngyösy Péter a PVC elõállítók jelmondatát ("semmi sem olyan tartós, mint a PVC"). Évente 1,7 millió tonnával nõ ez a tartós szeméthegy. A PVC-t el lehet égetni, de akkor erõsen mérgezõ, dioxint tartalmazó gáz keletkezik. (Kék Bolygó)

Követhetõ a dán energiastratégia. Dánia még nálunk is szegényebb fosszilis energiahordozókban. Az 1973-as olajválságkor 92 %-ban az olaj volt náluk az energiaforrás. A takarékosság és a megújítható energiaforrások használata által 1985-re az olaj részaránya 55 %-ra csökkent. E 13 év alatt a dán nemzeti termék évente 2,1 %-kal nõtt, míg Dánia bruttó energiafogyasztása végeredményben 4 %-kal csökkent. Atomenergiát egyáltalán nem használnak. Nagy szerepe van a biogáznak és a mezõgazdasági hulladékok hasznosításának. (Kék Bolygó)

Óriáserõmûvek helyett szelíd energiastratégiát! Az energiaszükséglet kétharmadára hõ alakjában van szükség, 26 %-ára folyékony üzemanyagként és csak 8 % a tényleges villamos energia igény. A hõigény nagy részét kielégíthetnénk az épületek szigetelésével, hõcserélõk alkalmazásával és a napenergia aktív és passzív hasznosításával. Ezzel szemben a hõerõmûvekben jókora veszteséggel megtermelt áramot jókora veszteségû hálózaton eljuttatjuk a fogyasztóhoz, aki jókora veszteséggel visszaalakítja hõenergiává (Amory Lovins). Az USA átlagfogyasztó villanyszámlájának 71 %-át az áram szállításának költsége adja. Az óriáserõmûvek szennyezését a környék, 'áldását' pedig a távoli nagyváros kapja. (Kék Bolygó)