BOCS Homepage


A Teremtés megõrzése szétválaszthatatlanul összefonódik az irgalommal és a szelídséggel. A környezetrombolás erõszak mások élettere ellen + és az erõszak okozza a legnagyobb mérvû környezetrombolást. A környezetrombolás nyomort szül és a nyomor nem tudja kímélni a környezetet.
A környezeti menekültek száma a világon ma már meghaladja hazánk lakosságát.
Lapunkban rendszeresen egy hangsúlyos rovatot szentelünk az ökológia témájának.


AZ ELTE TERMÉSZETVÉDELMI KLUB SAJTÓSZEMLÉJÉBÕL (149-151.számok)

Érted Vagyok Öko témájú anyagok

Gyász a világ legszebb kertjéért, az Amazonas-õserdõkért. Margaret Mee botanikusnõ In Search of the Flowers of the Amazon Forests c. könyvében 15 útját írja le. 1957-ben az erdõ hatalmasnak és legyõzhetetlennek tûnt, 1988-ban már nemigen talált õserdõt. Elkeseredetten próbálta a TV-n keresztül fölhívni a figyelmet a gazemberségekre. Autóbalesetben halt meg.

A szobanövények tisztítják a levegõt. Az amerikai Ûrhajózási Hivatal orvosai szerint egyetlen szobanövény 10 köbméternyi zárt tér levegõjét képes tisztán tartani. A holland városokban ritkán látni függönyt, helyette a lakásablakokban virágokban, zöld növényekben gyönyörködhet a járókelõ.

UNICEF-es terepjárók az etiópiai államigazgatásnak? Egy ENSZ segélyszervezetes 6000 USD körül keres. Ebbõl ötezret meg lehet takarítani némi fényûzés mellett. Ez viszakerül az iparosodott országba, ahonnan a szakértõ jött, pedig ott már elkönyvelték segítségnek. Itt Etiópiában a fél államigazgatás UNICEF-es terepjárókon rohangászik, nekik segítettek. A gyerekeket biztosan a Jóisten segíti, hogy ilyen vidámak, már amelyik életben marad. (Görög György)

Az indiánok még tudnak a természettel élni. Kolumbiában nagy darab õserdõket adnak vissza az indiánoknak. Ez a gyakorlat élesen ellentétes a környezõ országokéval. Az ott élõ fehér parasztokat kártalanítják. Korábban integrálni akarták az indiánokat a fehér rendszerbe, most törvény mondja ki, hogy minden közösség a saját életét élheti. Az indiánok csak keveset vesznek el az erdõtõl, felfogásuk szerint minden lénynek joga van ott élni. Enélkül betegség, halál jön - mondják. "Életerõrõl", "gondolatról" beszélnek, amelybõl meghatározott mennyiség jön a Napból, ebbõl kap minden faj. Minden élõlénynek van õrzõje, aki ügyel a helyes arányra. Pl. a hangyáknak a hangyász, az embereknek a sámán. A sámánképzés "ökológiai egyetem". Õ tárgyal a többi õrzõvel, hogy mibõl mennyit fogyaszthatnak. Gondosan járnak el, életerõt szabadítanak fel böjtöléssel, elmélyüléssel. A felesleget elosztják vagy a szomszéd népekkel való barátkozásra fordítják. Az indián gazdaságban a gazdagodás aszociális magatartás. Mindez kicsit már fellazult a gumibárók kizsákmányoló tevékenysége és a keresztény missziók mûködése miatt, de az új kormánypolitika most lehetõvé teszi, hogy sokan visszatérjenek a hagyományos rendhez.

Magyarországon 198 növény- és állatfaj áll a kipusztulás szélén. 93 már eltûnt hazánkból (pl. a hód, a vándorsólyom, a kárókatona). 375 faj "csak" veszélyben van. A pusztulást az ember az élõhelyek megszüntetésével és a szennyezéssel okozza.

A Duna-delta élõvilága gyakorlatilag kipusztult, a folyó alsó szakaszán már öntözésre sem jó a víz. Bulgária és az NSZK Duna-egyezményt javasoltak a szófiai európai környezetvédelmi tanácskozáson. Európai Környezetvédelmi Hivatal jön létre. Kelet-Európa környezeti segélyt kér.

A világ széndioxid kibocsátásának egyötödét az USA adja. Ezért egy szenátusi albizottság beidézte az elnök tudományos tanácsadóját, aki senkit sem akart küldeni a fölmelegedéssel foglalkozó miniszteri szintû értekezletre Hágába. A tanácsadó szerint a kibocsátás csökkentése nagyon hátrányos a gazdaságra.
A tudósok vitatkoznak, hogy az elmúlt száz év alatti fél fokos fölmelegedés a naptevékenység növekedése miatt vagy éppen annak csökkenése ellenére következett be. Nincsenek pontos adatok a régebbi naptevékenységrõl. Vitatott az is, hogy az óceánok ill. a légkör pozitív vagy negatív visszacsatolással reagál, azaz erõsíti vagy gyengíti a fölmelegedés folyamatát. Például mennyivel nõ majd a hõkisugárzás a világûrbe? A jég olvadásakor fölszabaduló metán mennyivel erõsíti az üvegházhatást?
Egy dán javaslat szerint a fejlett országoknak 2030-ig 75 %-kal kell csökkenteniük CO2 kibocsátásukat, így csak 2.5 Celsius fokkal emelkedne a Föld átlaghõmérséklete. Világszerte csak 2-300 kutató foglalkozik az éghajlattal.

Ausztria fáinak egynegyede károsodott. 1985 óta több mint ötszáz próbaterületen vizsgálják az erdõpusztulást. Gyors változás nincs.

A mai fiatalok megérik, hogy nem lesz trópusi erdõ a Földön? Percenként 30-40 ha trópusi erdõ tûnik el. A jelenlegi 900 millió hektárnak a pusztítás mai üteme szerint fél évszázad alatt vége.

A lánctalpak ellen nem segít a védetté nyilvánítás sem? A Kiskúnsági Nemzeti Park orgoványi-bócsai részén lánctalpas dúlás nyomai - mint az elmúlt tizenöt évben mindig. A kezelõi jog itt ugyanis a honvédségé. Az sem segít, hogy huszonkétezer hektárt az UNESCO is védetté nyilvánított.

Romániai természetvédõk, alternatívok címeit lehet kérni Nyvelt Eriktõl, 2000 Szentendre, Pf.72.

Embereken vizsgálták a kísérleti hidrogénbomba hatásait? A Der Spiegel közli két öreg vallomását, mely szerint 1953-ban Kartaul falut kitelepítették, de negyven embernek ott kellett maradnia. Rajtuk vizsgálták a következõ tíz év alatt végzett 161 légköri kísérleti atomrobbantás hatásait. A vizsgálati eredmények titkosak, sõt az emberkísérletek tényét is tagadják a katonák. A negyven emberbõl még heten élnek. A többség ötven éves kora elõtt halt meg fehérvérûségben, daganatos- vagy szívbetegségekben. Ezek a betegségek ma is gyakoribbak azon a vidéken.

Az atomenergia háromszor drágább a hõerõmûben termeltnél Angliában. Leállították az atomfejlesztési programot és vannak, akik már abban is bíznak, hogy Nagy-Britannia néhány év múlva atommentes zóna lesz.

A következõ HÉT nemzedékre milyen következményei lesznek az utasításaimnak: az irokéz hagyomány szerint a törzsfõnökök kötelesek voltak végiggondolni ezt döntéseik elõtt.

Aki a háztartási szemétben nem válogatja külön az újrahasznosítható anyagokat, arra New Yorkban ötszáz dollár bírság is kiszabható. Minnesota államban nem szabad élelmiszert biológiailag le nem bontható mûanyagba csomagolni.

500.000.000.000 dollár és 30 év kell az USA veszélyes hulladékokkal szennyezett szemétlerakóhelyeinek tisztítására. A magánlerakó helyeken mintegy 375 ezer tank ereszt és szennyezi a felszín alatti vizeket. 1980 óta 31.000 elhagyott lerakóhelyet derítettek föl, ezekbõl 1224 van a sürgõs listán, közülük 250-nél kezdték meg a munkát és 43-nál fejezték be. 1 acre (kb. ezer öl) terület tisztítása 1 millió dollár. A hanfordi magasaktivitású hulladékot tartalmazó tankok is eresztenek. Több köbmérföldnyi talaj szennyezõdött rádióaktív, nehézfémeket és szerves oldószereket tartalmazó csurgalékkal.

Az NDK üzemeinek felét le kellene állítani, ha az NSZK környezetvédelmi határértékeket alkalmaznák. Pl. a Buna Vegyimûvek kétóránként bocsát annyi higanyt a folyóba, amennyit a BASF évente; a cottbusi hõerõmû több kéndioxidot ereget, mint az összes dán és norvég erõmû együtt. Rengeteg a betegség, a nyugatra menekülésnek ez is az egyik oka. Ráadásul az NSZK szemetét is befogadta az évek során az NDK, tavaly ezen 170 millió NSZK márkát kerestek. (Az NSZK Greenpeace tiltakozott az NDK szeméttelepként való használata ellen.)

Az ELTE Természetvédelmi Klub Sajtószemléje kéthetente jelenik meg 12 stenciloldalon 80 példányban. Kapható IBM XT/AT formátumú lemezen (lemezt és válaszborítékot küldve Karas Lászlónak, MTA TAKI 1022 Bp. Hermann O. u. 15.). Szerkesztõ: György Lajos, 1115 Bp. Sárbogárdi út 11. tel: 162-0825. A magyar sajtó széleskörû figyelésén felül többek közt olyan értékes külföldi folyóiratokat szemléz, mint pl. a Nature, a Science, a New Scientist, a Spiegel, az IFDA Dossier.