Rombolás törvénnyel

„Ahhoz, hogy megöljük a kígyót, le kell vágnunk a fejét – így népszerûsítette a kommunista párt Kína Tibet-politikáját 1994-ben. – Ha nem érvényesítjük akaratunkat, nem gyõzhetjük le a szeparatistákat. Ez nem hit vagy autonómia kérdése; országunk egységének biztonságáról van szó... Folyamatosan szét kell zúznunk minden szeparatista törekvést és meggyõzõdést. Ezt követeli a törvény."
Peking számára az ellenség vagy kígyó a Tibeti Autonóm Tartomány – kb. hatmillió lakosával, illetve majd 40 éve indiai számûzetésben élõ Nobel-békedíjas lelki és világi vezetõjével, a Dalai Lámával, akit az „anyaország megosztásának és a népköztársaság megdöntésének szándékával" vádolnak. A buddhista kultúra külsõ lerombolása ellenére a hagyományõrzés és hûség a hithez ma is erõs a tibeti szívekben. Ezért Kína – amely a belpolitikai nyugtalanságokra csak újabb elnyomással tud válaszolni – politikájában még kegyetlenebb megtorlást alkalmaz.

Döfés a szívbe

Kínát meg kell tisztítani – mondja a kormányzat. Az április 28-án indított országos méretû „Operation Yanda" (keményen üss) bûnüldözési kampány során kivégzett ún. államellenségek száma újabb szomorú rekordot ért el: augusztus elejéig 1200 – részben jelentéktelen ügyekben vétkes – személyt végeztek ki. A Neue Zürcher Zeitung (svájci napilap) szerint egyedül június 26-án 230 halálos ítéletet hajtottak végre.
A kínai kormány ürügyül használja a bûnüldözési kampányt arra, hogy a Világ Tetején megmaradt kolostorokat lerombolva megtörje a tibeti kultúra gerincét. A kolostor-átnevelési programmal Tibet legféltettebb szent helyeire behatolva gyökereinél akarja elmetszeni a vallásos tudatot. Ezért a kormány elrendelte az összes tibeti kolostor regisztrálását. Egyúttal arra kényszerítik a szerzeteseket és apácákat, hogy engedelmességet esküdve Pekingnek szakítsanak a Dalai Lámával, különben azonnal el kell hagyniuk kolostorukat. A nem-regisztrált szerzetesek nagy része gyerek.

A TIN (Tibet Information Network) augusztusi jelentése szerint – csak a regisztrációs kampány során – több mint 120 szerzetesnek kellett Indiába menekülnie a fõváros, Lhasa környéki három nagy kolostorból (Sera, Ganden és Drepung).

Egy japán szemtanú, Takeo Fujimoto üzletember arról számolt be a Spiegelben (1996/24. szám), hogy két katonai teherautót látott megérkezni Lhasa városi kórháza elé. Mindkettõ raktere vérzõ, kegyetlenül összevert, üvöltõ és síró emberekkel volt telezsúfolva. A csoport fele fiatal apáca, a többi szerzetes ill. népviseletbe öltözött tibeti volt. Miközben a rendõrök az elsõ teherautó remegõ sérültjeit kergették szét, a másik katonai jármû ismeretlen céllal eltûnt az éjszakában – állítja a szemtanú.

„A drepungi kolostorban voltam, amikor a kínai hivatalnokok betörtek – mondta Ngawang Kelsang (20 éves) a TIN-nek. – Elõször azt mondták, csak a véleményünkre kíváncsiak – mesélte a megmenekült szerzetes az átnevelõ-program folytatását –, de késõbb, amikor az összes szerzetes megtagadta az aláírást, egyiket a másik után vezették elõ."

A Pekingben összeállított dokumentum öt követelést tartalmazott: a szerzetesek és apácák felhagynak mindenfajta ellenállással, elismerik Tibet és Kína egységét, valamint a Peking által kinevezett Panchen Lámát. Nem követelik többé Tibet függetlenségét és megerõsítik, hogy a Dalai Láma meg akarja dönteni a népek egységét.

„Úgy éreztem, a dokumentum aláírásával elárulnám õszentségét – mondta Konchog Dondrup (24 éves) a TIN-nek –, ezért csak a menekülés maradt számomra."
Robert Barnett, a TIN szerkesztõje szerint a Nyugat is felelõs az elnyomó politika megszilárdulásáért. „Kína nyilvánvalóan arra a következtetésre jutott, hogy büntetlenül megsértheti az emberi jogokat, mert nem kell tartania a nemzetközi közvélemény tiltakozásától."

Egy gazdag civilizáció bukása

Kína 1950-ben elfoglalja Tibetet. 1959 óta több mint 1 millió tibeti vesztette életét a kínai fennhatóság elleni fölkelésekben. A Dalai Láma – az ország spirituális és világi feje – 80.000 követõjével Indiába menekült. A korábbi papi állam majd minden kolostorát és templomát lerombolták. A TIN (Tibet Information Network) és a Human Rights Watch egybehangzó jelentése szerint az elmúlt évben megháromszorozódott a lelkiismereti okból bebörtözöttek száma. Egyedül Tibet legnagyobb börtönében – amely a fõvárosban, Lhasában van – 1995 augusztus–1996 január között 274-ról 610-re nõtt a politikai foglyok száma. Fõleg szerzeteseket és apácákat zárnak börtönbe. A Svájci–Tibeti Baráti Társaság jelentése szerint Peking 2020-ig 40 millió kínait akar a Világ Tetején letelepíteni. A 6 millió tibeti mellett már ma is 7 millió kínai bevándorolt él az országban. 1995-ben a Dalai Láma kiválasztotta a 11. Panchen Lámát, aki helyett Peking egy másik – Kína-hû – Panchen Lámát választott. 1996. április 5-tõl tilos kitenni a Dalai Láma képét a kolostorokban és templomokban. Június elején Peking hivatalosan is meghirdette az élet-halál harcot.

Your Excellency,
The world community views the continually scandalous human rights situation in Tibet with dismay and disapproval. We urge you to respect the right of the Tibetan people to religious freedom and self-determination. In this context, we urgently ask you to have Gedhun Choekyi Nyima, chosen by the Dalai Lama, reinstated as the Panchen Lama as well as to secure the release of all arrested nuns and monks and bring the re-education campaign directed against monasteries in Tibet immediately to an end.
Yours faithfully,

_____________________ _____________________
Place, date (hely, dátum) Signature (aláírás)

A világ közvéleménye rémülettel és elutasítással szemléli a változatlanul botrányos tibeti emberi jogi helyzetet. Felszólítjuk Önt, tartsa tiszteletben a tibeti nép vallásszabadsághoz és önrendelkezéshez fûzõdõ jogát. Továbbá sürgõsen kérjük, hogy a Dalai Láma által kiválasztott Gedhun Choekyi Nyimát helyezze vissza Panchen Lámának és bocsássanak szabadon minden bebörtönzött apácát illetve szerzetest, valamint vessenek véget a tibeti kolostorok ellen szervezett átnevelõ-kampánynak.