A katonaságmegtagadás alapvetõ emberi jog!

Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága 1987 márc. 10-én úgy döntött, hogy "a katonai szolgálat lelkiismereti okból történõ megtagadását tekintsék az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezménye által elismert gondolatszabadsághoz, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog törvényes gyakorlásának".
A teljes szöveg (Magyar fordítás - Hungarian translation © Gyula Simonyi), amely a Pálmaág c. katolikus szamizdat 2. füzetében jelent meg 1987-ben, a következõ:

Az ENSZ Közgazdasági és Szociális Tanács E/CN.4/1987/L.73 1987. március 5. dokumentuma, Emberi Jogok Bizottsága, 43. ülésszak, 15. napirendi pont
A FIATALOK SZEREPE AZ EMBERI JOGOK ELÕMOZDÍTÁSÁBAN ÉS MEGVÉDÉSÉBEN, BELEÉRTVE A KATONAI SZOLGÁLAT LELKIISMERETI OKBÓL MEGTAGADÁSÁNAK KÉRDÉSÉT

A katonai szolgálat lelkiismereti okból történõ megtagadása

Az Emberi Jogok Bizottsága

1. úgy dönt, hogy a katonai szolgálat lelkiismereti okból történõ megtagadását tekintsék az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezménye által elismert gondolatszabadsághoz, lelkiismereti és vallásszabadsághoz való jog törvényes gyakorlásának;
2. felhívja az államokat, hogy tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy elismerjék a katonai szolgálat alóli mentesség jogát, a fegyveres szolgálat valóban lelkiismereti alapon történõ megtagadása esetén;
3. javasolja azoknak az államoknak, amelyekben a katonai szolgálat kötelezõ és ahol errõl még nem gondoskodtak, hogy fontolják meg a katonai szolgálatot lelkiismereti okból megtagadók részére az alternatív szolgálat különféle formáinak bevezetését, amelyek összeegyeztethetõk a lelkiismereti megtagadás indítékaival, figyelembe véve egyes államok ezirányú tapasztalatait, és hogy ezek az államok tartózkodnak attól, hogy börtönbüntetés alá vessék az ilyen személyeket;
4. javasolja a tagállamoknak, amennyiben még nem tették meg, hogy a hazai jogrendszerük keretén belül hozzanak létre tárgyilagos döntéshozó eljárásokat annak meghatározására, hogy a lelkiismereti megtagadás az egyes sajátos esetben indokolt-e;
5. kéri a Fõtitkárt, hogy számoljon be a Bizottság 45. ülésén a katonai szolgálat lelkiismereti okból történõ megtagadásának kérdésérõl, figyelembe véve azokat az észrevételeket, amelyeket a kormányok tettek, és a kapott további információkat;
6. elhatározza ennek az anyagnak további átgondolását a Bizottság 45. ülésén a "Fiatalok szerepe az emberi jogok elõmozdításában és megvédésében, beleértve a katonai szolgálat lelkiismereti okból történõ megtagadásának kérdését" napirendi pont keretében.

AZ ENSZ A LELKIISMERETI KATONÁSKODÁS-MEGTAGADÁST ELISMERI EMBERI JOGNAK
(WRI NEWSLETTER March/April 1987, 9.o.)

Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága megszavazta, hogy a lelkiismereti megtagadást emberi jognak tekinti.
Az E/CN.4/1987/L.73 indítványt 1987. március 10-én tárgyalták - 15 évvel azután, hogy a kérdés elõször fölmerült. A szavazatok: 26 mellette, 2 ellene, 14 tartózkodás. Mellette: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Bangladesh, Belgium, Colombia, Costa Rica, Franciaország, Gambia, NSZK, Írország, Olaszország, Japán, Libéria, Norvégia, Pakisztán, Peru, Filippi-szigetek, Ruanda, Szenegál, Szomália, Sri Lanka, Togo, Egyesült Királyság, USA. Ellene: Iraq és Mozambique. Tartózkodott: Algéria, Bulgária, Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, Kína, Kongó, Ciprus, Etiópia, NDK, India, Mexikó, Nicaragua, CCCP, Venezuela és Jugoszlávia. Hiányzott: Lesotho.

Elismerés illeti a genfi Quaker ENSZ-irodát az elõkészítõ kampányukért.